Ö S S Z E F OG L A L Ó A Magyar Nemzeti Bank 2007-2012 közötti működésének eredményei és mérföldkövei
Számvetés az átláthatóság jegyében Stratégia nélkül nincsen hatékonyan és sikeresen működő intézmény; előbbi természetesen csak egyik feltétele az utóbbinak. Így van ez a közintézmények, például a jegybank esetében is: ezért készült el 2007-ben az MNB középtávú intézményi stratégiája. 6 év után elérkezett a számvetés ideje, a 2007—2012 közötti időszak sikereinek, tevékenységének, működésének és fejlődésének bemutatása. Az összegzés a jegybank következő vezetésének munkáját is támogatni kívánja, egyúttal tovább erősítve a jegybank átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Turbulens környezet — a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó jegybank 2007 óta az MNB a külső gazdasági környezet turbulens változásai közepette számos jelentős, nem várt kihívással birkózott meg. Az elmúlt hat évben a jegybank életét végigkísérő globális gazdasági és pénzügyi válság az intézmény szinte valamennyi szakterületén új szakmai megoldásokat, kiemelt erőfeszítéseket követelt, miközben az MNB szakmai munkájának minél magasabb szintre emelése, valamint a szervezeti működés hatékonyságának javítása is kiemelt intézményi cél maradt. Stabilitás, függetlenség, hatékonyság, példamutatás — a küldetés és célok összhangja Az MNB küldetése: „A Magyar Nemzeti Bank a stabilitásért” kifejezi, hogy a jegybank akkor teszi a legtöbbet az azt létrehívó társadalomért, ha a rendelkezésre álló eszközeivel biztosítja az árstabilitást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer és a fizetési rendszer stabilitását. A 2007—2012. évre szóló középtávú intézményi stratégia — a múlt eredményeire építve, de változó hangsúlyokat eredményezve — nem jelentett alapvető irányváltást a korábbi célokhoz képest. Az intézményi feltételek kedvezőek voltak, miután a jegybankot — független, erős szakmai háttérrel, tudásbázissal és előrejelző képességgel rendelkező intézményként — a társadalom és a mértékadó szakmai körök is elismerték, hitelesnek tartották, amit az MNB szakembergárdájának elkötelezettsége, magas szintű felkészültsége is erősített. Az elmúlt években mindazonáltal hangsúlyosabbá vált a jegybank közintézményi jellegéből fakadóan az a törekvés, hogy a bank belső működésében is példamutató legyen, erőforrásait a társadalom számára legmagasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységekre koncentrálva, eredményes és egyben költséghatékony működést biztosítson.
1
Inflációs célkövetés — a keret, amely az átláthatóságot és ellenőrzést biztosítja Az inflációs célkövetés kialakulásához nagyban hozzájárult a függetlenséget alátámasztó, átlátható jegybanki működés igénye. Ebben a keretben lehet a legközvetlenebb módon bemutatni a jegybanki lépések és a törvény szabta mandátum közötti kapcsolatot. Az inflációs célkövető keret, azaz a világos cél, a részletes helyzetértékelés és az ebből levezetett döntések teszik a jegybank munkáját átláthatóvá, külső megfigyelők számára megítélhetővé. A jegybanki helyzetértékelések nap mint nap megmérettetnek a piacon. A döntések maximális transzparenciája és más előrejelzésekkel való összevethetőség lehetőséget ad arra, hogy a közvélemény és mindenekelőtt a parlament folyamatosan ellenőrizze, hogy a jegybank valóban a rábízott mandátum elérésén munkálkodik-e. Siker a monetáris politika mozgásterének növelésében — az árfolyamsáv eltörlése Az árfolyamrendszer megválasztása közös kormányzati és jegybanki hatáskör. Az inflációs célkövetés 2001es bevezetésekor a kormány és az MNB nem törölte el a korábbi, szűk árfolyamsávot, hanem ±15 százalékra szélesítette azt. A forint árfolyama ezt követően jellemzően — eltekintve néhány átmeneti kilengéstől — az erős sávszélhez viszonylag közel ingadozott. Ennek következtében a jegybanknak nem volt érdemben lehetősége arra, hogy a forint árfolyamának erősítésén keresztül mérsékelje az inflációt. Az MNB és a kormányzat 2008 elején az árfolyamsáv eltörlése mellett döntött, ami növelte a jegybank mozgásterét, és megerősítette hitelességét az inflációs cél teljesítése tekintetében. Makroprudenciális jogkörök megszerzése — még hatékonyabb inflációs célkövetés Tovább növelheti az inflációs célkövetés sikerességét az is, hogy a jegybanknak hosszú évek küzdelme után sikerült meggyőzni a jogalkotókat, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer kockázatainak mérséklését és a rendszerszintű válságok kialakulásának megelőzését biztosító makroprudenciális jogköröket a jegybankra bízza. A stabilabb pénzügyi közvetítőrendszer és az ennek következtében stabilabbá váló makrogazdasági környezet az árstabilitás elérését is támogatja. Inflációs célkövetés — (maga) a rendszer jól vizsgázott A legtöbb kis nyitott országhoz hasonlóan az inflációs célkövető rendszer nálunk is bevált. A rendszer bevezetésekor Magyarországon két számjegyű infláció volt, ami régóta a múlté. A belföldi piacgazdasági folyamatok által meghatározott árak már több éve alacsony szinten ingadoznak, és a jövőbeli infláció szempontjából meghatározó béralakulás is összevethető a hosszú ideje árstabilitást felmutató országokéval. Ez az, ami a jegybankra bízott eszközökkel elérhető. Ugyanakkor az adóváltozások, az élelmiszerár-sokkok, az olajárak óriási ingadozásai az elmúlt években gyakran térítették el az árnövekedés ütemét az inflációs céltól. Ehhez az elmúlt hat évben a globális pénzügyi válság és annak hazai gazdaságpolitikai következményei is hozzájárultak. A jegybank teljesítményét éppen ezért a válság jelentette korlátokat figyelembe véve célszerű értékelni. Élelmiszer- és olajár-sokkok, fiskális intézkedések — cél fölötti infláció Az infláció az elmúlt években is számottevően meghaladta a 3 százalékos célt. A válságot közvetlenül megelőzően, 2007—2008-ban elsősorban az élelmiszer- és olajár-sokk, a válság kezdete óta pedig főleg a fiskális intézkedések vezettek a magas inflációhoz. A kormányzat többször is emelte az indirekt adókat annak érdekében, hogy az államadósság finanszírozási kockázatait mérsékelje, és a hazai pénzügyi eszközök kockázati megítélését javítsa. Az MNB — hasonlóan a legjobb jegybankok gyakorlatához — törekszik arra, hogy az inflációs céljának teljesítése ne járjon szükségtelenül nagy reálgazdasági áldozattal. Ennek megfelelően a költségsokkok — például az indirektadó-emelések — közvetlen inflációs hatására jellemzően nem reagált, de az élelmiszer- és olajársokk másodkörös inflációs hatásainak megelőzése érdekében a Monetáris Tanács rendre szigorított a monetáris kondíciókon. A válság során ugyanakkor a kereslet számottevően visszaesett, ami csökkentette a valószínűségét, hogy a fiskális sokkok
2/8
következtében középtávon is emelkedjen az infláció, így az MNB nem látta szükségesnek, hogy az adóemelések átmeneti inflációs hatását ellensúlyozza. Árstabilitás megteremtése — fegyelmezettebb adó- és szabályozottár politika szükséges A jelenlegi magas infláció kockázatokat hordoz a középtávú inflációs folyamatok alakulása szempontjából. A gazdaság szereplőinek várakozásait a jegybanki inflációs cél feltehetően nem koordinálja megfelelően. Emiatt az inflációs alapfolyamatok kedvező változását figyelembe véve is további erőfeszítés szükséges az árstabilitás megteremtése érdekében a következő években. Az inflációs cél teljesítését segítené és az infláció volatilitását mérsékelné, ha a kormányzati adó- és szabályozottár-intézkedések az elmúlt években megfigyeltnél kisebb mértékben emelnék az inflációt. Eredményes jegybanki szerepvállalás — gazdasági katasztrófától mentette meg Magyarországot a 2008-as EU/IMF megállapodás A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának növelése érdekében az MNB a külső finanszírozási folyamatokat folyamatosan elemezi és amennyiben azok a kockázatok növekedését jelzik, gazdaságpolitikai lépéseket kezdeményez. Ilyen lépés volt a 2008. évi IMF/EU-megállapodás támogatása, melynek szakértői előkészítésében és nyomon követésében az MNB fontos szerepet vállalt. 2008 őszén a piacok megnyugtatása és a teljes gazdaságra átgyűrűző finanszírozási válság elkerülése érdekében elengedhetetlen volt az IMF/EU hitelmegállapodás haladéktalan megkötése. A hitelfelvétel segítségével biztosíthatóvá vált a költségvetés finanszírozása, megállt a forint drasztikus és kontrollálhatatlan leértékelődése és működőképes maradt a bankrendszer. Gyors és hatékony jegybanki válságkezelés — elkerülhetővé vált a pénzügyi összeomlás A 2008 őszi pénzügyi válság váratlanul és súlyosan érintette a hazai pénzügyi közvetítőrendszert és az államadósság finanszírozási mozgásterét. Ebben a környezetben az MNB gyors reakciója alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi válság nem okozott pénzügyi összeomlást. A jegybank devizalikviditás nyújtásával támogatta a pénzügyi rendszer és egyben a forint árfolyamának stabilizálását, ezzel együtt az árstabilitási cél elérését is. Emellett új hiteleszközök bevezetésével és az ezek során elfogadott fedezetek körének szélesítésével támogatta a pénzügyi közvetítőrendszer forint ellátottságát. A hitelezés fennmaradását támogatta a kamatfolyosó szűkítése és a kötelező tartalékráta csökkentése, majd a rugalmas tartalékráta bevezetése. Az állampapírpiac ellenálló képességét az elsődleges forgalmazókkal kötött megállapodással, másodpiaci állampapír-vásárlással és az Államadósság Kezelő Központtal szorosan együttműködve az állampapírpiac infrastruktúráját erősítő javaslatokkal erősítette a bank. A tőkepiacok és egyben a hitelezési aktivitás élénkítése érdekében az MNB jelzáloglevél-programot indított 2010-ben, és az univerzális jelzáloglevél-kibocsátási jog kialakítását követően a jövőben is készen áll ilyen program indítására. 2011-ben pedig a végtörlesztéshez kapcsolódó devizaaukciók meghirdetésével támogatta a makrogazdasági stabilitást. Nemkonvencionális eszközök fejlesztése — az MNB aktívan hozzájárult a válság negatív hatásainak mérsékléséhez Az MNB a válság kitörése óta aktívan, addigi eszközeinek számottevő átalakításával és nagyszámú új, fentebb már felsorolt nemkonvencionális eszköz bevezetésével járult hozzá a válság negatív hatásainak mérsékléséhez. Segítette a hazai pénzpiacok működését, aktív intézkedésekkel növelte a bankok likviditási mozgásterét, hogy az ne korlátozza a pénzügyi közvetítő rendszert a monetáris politika és egyben a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú szerepében.
3/8
Növekedés támogatása — nem a monetáris politika a csodaszer A válság során a célt tartósan meghaladó infláció, a magyar gazdaság és a pénzügyi piaci eszközök kedvezőtlen megítélése és az erős hitelkínálati korlátok következtében a növekedés közvetlen támogatására monetáris politikai eszközökkel csak korlátozott mértékben volt lehetőség. A bizonytalan nemzetközi és hazai makrogazdasági és pénzpiaci környezetben a gazdasági növekedést az MNB elsősorban közvetetten, a gazdasági környezet stabilitásának fenntartásán keresztül tudta támogatni. Az MNB nagy hangsúlyt helyezett a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának védelmére, a rendezetlen, pánikszerű forráskiáramlás megakadályozására. Amennyiben az inflációs és egyéb gazdaságpolitikai kockázatok lehetővé teszik, az MNB számára a gazdaság ösztönzésére elsődlegesen a kamatszint további mérséklése lehet a legfőbb eszköz. A mennyiségi lazítás a nulla kamatszint eléréséig csak a kockázatok szükségtelen növekedését, valamint a monetáris politika átláthatóságának és értelmezhetőségének csökkenését eredményezné. A növekedés tartós élénkülését elsősorban az üzleti környezet kiszámíthatóságának növelése, a versenyés piacbarát gazdaságpolitika támogatná hatékonyan. Legjobb jegybanki gyakorlat — az MNB saját endogén kamatpályás modellt fejlesztett A módszertani fejlesztések közül kiemelkedik az előrejelző modellek fejlesztése és 2011-ben az új endogén kamatpályás monetáris politikai és előrejelző modell bevezetése. A monetáris politikai döntéshozatal hatékonyabb támogatása érdekében több jegybank is endogén kamatpályás modellt vezetett be, melyek egy adott előrejelzéssel konzisztens monetáris politikát, az inflációs cél elérését biztosító kamatpályát is meg tudják jeleníteni. Követve a legjobb jegybanki gyakorlatot az MNB olyan eszközt fejlesztett ki, amelyet egyszerre lehet előrejelzésre és döntéstámogatásra használni. Először 2011 márciusában készített a stáb endogén kamatpályás modellen alapuló előrejelzést. Hatékony devizatartalék-stratégia fejlesztés — a jegybank a költségvetési és társadalmi költségeket is figyelembe veszi A válság több ponton is érintette a devizatartalékról való gondolkodásunkat, és számos területen eredményezte a stratégia felülvizsgálatát, módosítását. A tapasztalatokat feldolgozva a jegybank 2010 elején új tartalékstratégiát dolgozott ki, mely a devizatartalék optimális nagyságára vonatkozó előrejelzési és elemzési módszertan fejlesztésén, nemzetközileg is benchmarkot jelentő rendszer felállításán alapul. Az új stratégia több mutatót is magában foglal, ötvözve a hagyományos, széles körben ismert és használt hüvelykujjmutatókat a legújabb, modelleken alapuló, szofisztikált megközelítésekkel. A számottevő mértékben emelkedő tartalékszint azt is szükségessé tette, hogy a tartaléktartás költségei is kiemelt szempontként jelenjenek meg a devizatartalékokról való döntés során. 2010-ben került sor a likvid devizatartalék-portfólióról szóló stratégia megújítására is. Ennek eredményeképpen az MNB a likviditási és befektetési szempontokat is figyelembe véve rövid távon is képes biztosítani a gazdasági szereplők számára szükséges devizalikviditást akár egy szélsőséges piaci helyzetben is. Az MNB olyan, a válság tapasztalatait és a magyar sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő devizatartalék-stratégiával rendelkezik, amely biztosítja, hogy a jegybanktörvényben is meghatározott, tartalékokkal kapcsolatos feladatait hatékonyan tudja ellátni. A stratégia az elérhető legjobb nemzetközi tapasztalatokra épül, miközben figyelembe veszi a tartaléktartás költségvetési és társadalmi költségeit is. Devizatartalék-portfóliókezelés — nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítmény A portfóliókezelés sikerességének mérése érdekében az MNB a tartalékportfóliók teljesítményét egy referenciaportfólió (az úgynevezett benchmark portfólió) teljesítményével veti össze. A befektetési 4/8
portfóliók teljesítménye 2007 óta folyamatosan és jelentősen javult: míg 2007-ben 15 bázisponttal volt alacsonyabb, addig 2012-ben már 80 bázisponttal haladta meg a benchmark eredményét. Pénzügyi stabilitási funkció — az MNB sikeresen alkalmazkodott a megváltozott környezethez Az elmúlt években a pénzügyi stabilitási funkció ellátásának módja gyökeresen megváltozott: 2007-től 2008 októberéig alapvetően a kockázatok számbavétele és előrejelzése volt a fókuszban, 2008 októberétől az akut válságkezelés vált fő feladattá. Ebben az MNB alapvetően sikeresnek bizonyult, mivel a piacok és a bankrendszer működőképessége fennmaradt. A banki hitelezés visszaesését — az MNB ez irányú törekvései, például a likviditásbővítő intézkedések és a kétéves hiteltender ellenére — így sem sikerült megfordítani, aminek oka egyrészt a magángazdaság szereplőinek mérlegalkalmazkodási törekvéseiben, másrészt a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezetben megrendült banki hitelezési hajlandósságban keresendő. A gazdasági környezet kiszámíthatatlanná válása alapvetően a pénzügyi közvetítőrendszerre rakott ad hoc és nem megtárgyalt terheknek — bankadó és végtörlesztési program — volt betudható, ezek önmagukban is jelentős negatív hatással voltak a banki hitelezési hajlandóságra. Válságkezelés — az MNB hatékony kockázatkezelési eszközöket alakított ki A magyar bankrendszer a válság során komoly kockázatokkal szembesült (likviditásszűke, hitelezés leállása, tőkeproblémák, portfólióminőség romlása). A minél hatékonyabb kockázatkezelési eszközök kialakítása érdekében az MNB részletesen felmérte a korábbi bankválságok nemzetközi tapasztalatait, és aktívan nyomon követte a jelenlegi válságban érintett többi ország gyakorlatát is. A válság első szakasza meghatározóan likviditási válság volt: mind a piaci, mind a finanszírozási likviditási kockázatok ugrásszerűen megnőttek. Az egyedi banki likviditási kockázatok elemzése 2008 novemberétől egészen a likviditási feszültségek enyhüléséig napi rendszerességgel folyt, egyúttal számos jegybanki likviditásnyújtó — általános és egyedi, forint és deviza — eszköz kialakítására és alkalmazására is sor került. A finanszírozást érintő problémák kezelésére néhány hazai bank állami támogatásban részesült, aminek elbírálásában a jegybank szerepe a stabilitási szempontok érvényesítése és ezen intézmények aktív monitorozása volt. Mivel a pénzügyi rendszer stabilitásának megrendülése esetén megnő a kockázata az egyedi banki problémák felerősödésének is, ezért az MNB kifejlesztette a jegybank végső hitelezési funkciójához kapcsolódó rendszerkockázati elemzés módszertanát is, amely szükség esetén lehetővé teszi a gyors és hatékony beavatkozást. A pénzügyi stabilitási kockázatok csökkentése érdekében a jegybank folyamatosan együttműködésre törekedett — a jogalkotó vagy késve, vagy csak részben reagált Az MNB a válság előtti időszak tapasztalatainak figyelembevételével megkezdte a túlzott hitelkiáramlást megakadályozó eszközrendszer kialakítását. A lakossági hitelezés során a jegybank több olyan kockázatot is azonosított, melyek kezelésére szabályozói javaslatokat is megfogalmazott. Az összesen nyolc jegybanki javaslatból megkésve valósult meg a lakossági hitelek átlátható árazása és a teljes körű adóslista bevezetése, illetve folyamatban van a hitelezési funkció erősítése érdekében a hazai értékpapírosítási szabályozás szükségességének vizsgálata. A jegybank erőfeszítései ellenére nem történt előrelépés a hazai jelzáloglevél-finanszírozás fejlesztése és magáncsőd bevezetése terén, holott előbbi a bankrendszer sokkellenállóképességét, utóbbi pedig a hitelezési funkciót tudná érdemben erősíteni. Sok éves küzdelem után jelentős jegybanki siker — az MNB végre makroprudenciális jogköröket kapott Az MNB a jegybanktörvény 2011. decemberi módosításával jelentős makroprudenciális jogkört kapott, aminek keretében felelőssé vált a rendszerszintű kockázatok feltárásáért, és négy fontos — törvényben vagy kormányrendeletben eddig nem szabályozott — területen kapott szabályozási, beavatkozási lehetőséget. Ennek értelmében a jegybank elnöke rendeletben olyan eszközöket alkothat, melyek korlátozzák a rendszerszintű likviditási kockázatok felépülését, mérséklik a túlzott hitelkiáramlást, 5/8
dönthet a — nemzetközileg egységesen bevezetendő — anticiklikus tőkepuffer nemzeti szintű számítási módszeréről és alkalmazásáról, és többletkövetelményeket állapíthat meg a rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan. A jegybank tehát mostantól folyamatosan nyomon követheti a pénzügyi rendszert érintő kockázatokat, és kialakíthatja a fenti területekhez kapcsolódó szükséges eszközöket is. Az MNB meghirdette a gazdaság készpénzmentesítésének politikáját — akár 100 milliárd forint megtakarítás is elérhető Az elmúlt hat évben a Magyar Nemzeti Bank nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el annak köszönhetően, hogy passzív és semleges álláspontját feladva meghirdette a gazdaság készpénzmentesítésének politikáját. Ehhez olyan elemzői tudást épített fel, aminek eredményeképp nemzetközi téren az egyik legtöbbet publikáló jegybankká vált, és ellentétben számos más jegybank gyakorlatával, nemcsak akadémiai szinten közelíti meg a kérdéseket. A fizetési módok társadalmi költségeiről és az állam fizetési szokásairól készült elemzésekben kimutatta, hogy a magyar gazdaság rendkívül készpénzorientált, ami jelentős társadalmi költséggel jár. Éves szinten a GDP 1,5 százalékának megfelelő társadalmi erőforrást emészt fel az, hogy főként készpénzt, vagy készpénzt is igénylő fizetési megoldásokat (pl. postai sárga csekk) használunk fizetési műveleteink lebonyolításakor. Az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy éves szinten akár 100 milliárd forint megtakarítás is elérhető lenne, ha a magyar fogyasztók fizetési szokásait sikerülne úgy átalakítani, hogy azok a legfejlettebb skandináv országokhoz hasonlítsanak. Az elemzések alapján számos közpolitikai javaslatot fogalmaztunk meg, amelyek megvalósításával nagymértékben növelhető a hazai pénzforgalom hatékonysága. A javaslatok és egyes esetekben jogszabály-módosításokhoz szükséges pontos normaszövegek is részletesen kidolgozásra kerültek. Ezekben a témákban egyeztetések folytak/folynak az érintett kormányzati és piaci szereplőkkel. Európa legjobbjai között — az MNB kezdeményezésére elindult a napközbeni átutalás 2012 júliusától a korábbi egy munkanappal szemben legfeljebb négy óra a belföldi, elektronikusan benyújtott forintátutalások teljesítési ideje. A napközbeni átutalás a hazai pénzforgalom elmúlt 15 évének legjelentősebb fejlesztése, melynek köszönhetően elegendő a pénzt az esedékesség napján átutalni, így az ügyfelek (magánszemélyek, ill. vállalatok) egynapi folyószámla kamatot nyernek. A napközben kapott pénzt napon belül további fizetésekre is fel lehet használni, és sürgős esetekben át is lehet utalni. Az új rendszer megvalósítását a Magyar Nemzeti Banknak a közjó érdekében tett kezdeményezése és rendelete indította útjára. 1 és 2 forintos bevonása, 200 forintos bankjegy érmére cserélése — évente 4-5 milliárd forintos nemzetgazdasági megtakarítás A jegybank 2008. március 1-jétől, széles körű társadalmi egyeztetés és előkészítő munkát követően, bevonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, melyek a készpénzforgalomban marginális szerepet töltöttek be, kicsapódtak, ugyanakkor pótlásuk évente jelentős költséget jelentett. A bevont 1 és 2 forintosok alapanyagként való értékesítéséből a jegybanknak mintegy 1,2 milliárd forint bevétele származott, míg az 1 és 2 forintosok forgalomból való bevonása minden évben hozzávetőleg 3-4 milliárd forint nemzetgazdasági megtakarítást eredményezett. 2009. június 15-től kezdődően a jegybank bevonta a 200 forintos bankjegyeket, és helyettük 200 forintos érmét bocsátott ki. Az átállás gördülékeny megvalósítását elősegítette az érintettekkel, így a professzionális készpénzkezelőkkel, a lakosság egyes csoportjaival folytatott széles körű egyeztetés, véleményük kikérése és figyelembevétele. A 200-as címletcsere évente nagyjából 1 milliárd forint megtakarítást eredményez, miután az érmék használata — a bankjegyekkel ellentétben — nem igényli az évenkénti pótlólagos gyártást.
6/8
A készpénzhamisítás megelőzése, visszaszorítása — innovatív jegybanki megoldások A forinthamisítás mértéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent, és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek tekinthető (az 1 millió darab valódi bankjegyre egy év során eső hamisítványok száma, a korábbi 35-ről 10-re csökkent). A sikerhez jelentősen hozzájárult, hogy a jegybank szakértői a hamisítások által legveszélyeztetettebb kereskedelmi szféra szűrő szerepének erősítése érdekében mintegy 7000 pénztáros részére tartottak térítésmentes bankjegyismereti képzéseket. A megelőzés érdekében a pénztári munkában ajánlott korszerű bankjegyvizsgáló eszközök (UV-A/C lámpák) terjesztésében is szerepet vállaltunk: az MNB támogatásának köszönhetően 1500 korszerű készülék került a kisvállalkozások pénztáraiba. A nemzetközi jegybanki gyakorlatban előremutatónak számít a bankjegyek legfontosabb jellemzőinek okostelefonos alkalmazással történő terjesztése. Nemzetközi elismertség — Európában is úttörő az MNB pénzügyiszámla-statisztikája A pénzügyi számlák az MNB egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő statisztikai területe, mely a legátfogóbb keretet biztosítja a pénzügyi statisztikák eredményeinek megjelenítésére és felhasználására a gazdaságpolitikai, monetáris politikai döntéshozatal során. Az MNB-ben a statisztikusok és a felhasználók, elemzők együtt alakították ki a pénzügyi számlák tartalmát, így nem a kötelező európai adatszolgáltatási előírások, hanem a módszertani keretek, ajánlások, fejlődési irányok és a hazai igények határozták meg a statisztika részletezettségét. Így a hazai pénzügyiszámla-statisztika hosszú távon biztosítja az elemzői igények kielégítése mellett a fokozatosan bővülő uniós adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is. Működési költségek — 6 év alatt 20 milliárd forintos megtakarítás Az MNB működési költségei 2008-tól 2012-ig folyamatosan csökkentek, aminek eredményeként a 2012. évi kiadások összege közel 3 milliárd forinttal alacsonyabb a 2007. évinél. A 2012. évben a működési költségek az 1997-től kezdődő időszakot tekintve a legalacsonyabb értékeket mutatják. Reálértéken (2007. évi árakon) a jegybank működési költségei 2012-ben több mint 5,4 milliárd forinttal, azaz közel 40 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint 2007-ben. A 2007. évi működési feltételek változatlanságát — azaz az eredményesség és a hatékonyság fejlesztését nélkülöző és a költségek inflációval való évenkénti növekedését — feltételező állapothoz képest a beszámolási időszakban a működési költségeken elért kumulált (2007-től 2012-ig a feltételezett évenkénti megtakarításokat összegező) megtakarítás megközelíti a 20 milliárd forintot. Személyi költségek — közel 1, 8 milliárd forintos csökkenés A személyi jellegű ráfordítások a 2007. évihez képest 2012 végére közel 1,8 milliárd forinttal csökkentek: a 2012. évi személyi költségek reálértéken a 2007. évi költségek 63 százalékát teszik ki. A személyi jellegű ráfordítások csökkenéséhez elsősorban a hatékonyságfejlesztés járult hozzá, ugyanakkor a javadalmazási rendszer átalakítása, valamint a jogszabályok változása (az MNB törvény, adó- és járulékszabályok) is szerepet játszott. MNB társadalmi szerepvállalás — milliókhoz jutottak el a pénzügyi ismeretek Az MNB, mint szakmailag felkészült és a közvélemény számára hiteles intézmény jegybanki alapfeladatainak támogatásaként a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló össztársadalmi programokon belül az elmúlt hat évben kezdeményező, koordináló és vezető szerepet töltött be, együttműködve a pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt és elkötelezett állami, üzleti, társadalmi és szakmai szervezetekkel. 2007 óta a jegybank Látogatóközpontja 250 ezer vendéget fogadott, több mint 50 ezren vettek részt a hétvégi ismeretterjesztő programokon és 600 ezer 11. évfolyamra járó fiatal jutott hozzá pénzügyekkel kapcsolatos gyakorlati információkhoz a Pénz beszél című kiadvány segítségével. 1 590 csapat vett részt a „Monetary – közgazdálkodj okosan” — középiskolai vetélkedőn, 11 500 diák pénzügyi 7/8
tudását mélyítette a Pénzügyi Oktatási Program és közel 4 millió olvasóhoz jutottak el a Mindennapi Pénzügyeink Program keretében megjelenő ismeretterjesztő cikkek. A kortárs jegybank — oktatófilmek, youtube, Pénzbook és bankjegyapplikációk Az MNB az árstabilitást és pénzügyi stabilitást fókuszba helyező új oktatófilmjei mind tartalmukban mind, képi világukban szakítanak a klasszikus és sematikus oktatófilmek stílusjegyeivel: a jegybank az oktatófilmek új generációját hozta létre. Az MNB youtube oldala — az európai jegybankok közül az elsők között — 2012 júniusában indult, az oldalt 2013. február elejéig több mint százezer látogató kereste fel. 2012. szeptember elsején útjára indult a középiskolásoknak szóló, gazdasági, pénzügyi témákkal foglalkozó Facebook oldal, a Pénzbook. Az oldal célja a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek átadása a Facebook sajátosságaihoz alkalmazkodva, rövid és informatív bejegyzésekkel, megalapozva a diákok gazdasági alapfogalmakkal kapcsolatos tudását valamint segítve őket a pénzügyi döntéseik meghozatalában. A nemzetközi jegybanki gyakorlatban előremutatónak számít a bankjegyek legfontosabb jellemzőinek okostelefonos alkalmazással történő terjesztése. 2012-ben az MNB Európában az elsők között élt egy ilyen bankjegyismereti alkalmazás kifejlesztésével, ezen információs csatorna nyújtotta előnyökkel. Környezeti felelősség — hatékony jegybanki programok Az MNB nemcsak Környezeti Politikáját alkotta meg, hanem kialakította és bevezette a KÖVHIR keretrendszert is, emellett 2011-ben az intézmény elnyerte a Kerékpárosbarát Munkahely címet is. A jegybank 2011-ben környezetvédelmi nyilatkozatában tett vállalásait a célon túlmutatóan teljesítette: 2012 végéig a villamosenergia-fogyasztása 9,1 százalékkal, a CO2 kibocsátása 10,1 százalékkal, a kommunális hulladék mennyisége 52,2 százalékkal csökkent. Bankjegybrikett-program — példátlan nemzetközi figyelem A 2008-as próbaforduló sikere után a bank nyílt pályázatban ad lehetőséget a nonprofit szervezeteknek arra, hogy az elhasználódott és forgalomból kivont bankjegyek megsemmisítése során keletkező, a barnaszénhez hasonló fűtőértékkel bíró brikettekre — fűtési céllal — pályázzanak. A pályázatok pontozásos rendszerben kerülnek elbírálásra, a két-három legmagasabb pontszámot elért intézmény számára az MNB a fűtési szezon folyamán folyamatosan és ingyen szállítja a brikettet. A forgalomból kivont bankjegymennyiségtől függően évente 40-50 tonna (azaz 40-50 ezer darab) brikett keletkezik. A bankjegybrikettek ilyen formában való felhasználása világszerte egyedülálló.
8/8
