„Időszerű Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, köréből összefüggésben más haszonállat fajokkal” Horn Péter
Az egy gy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő
Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában
1000 – 2000
3–5
5000 – 6000
15 – 20
9000 – 10000
25 – 30
11000 – 30000
30 – 35
Az állati fehérje ellátás egy lakosra eső mennyisége (világátlag: gramm/fő/nap)
1985
2005
arhahús
3,98
3,59
ojás já
1 84 1,84
2 53 2,53
ejj
4,13 ,
4,36 ,
ertéshús
3,41
4,40
aromfihús
2,28
4,33
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Évi egy főre eső fogyasztás
Összes fogyasztás
Év
Hús, kg
Tej, kg
Hús (millió t)
Tej (millió t)
2002
28
44
137
222
2050
44
78
326
585
2002
78
202
102
265
2050
94
216
126
295
ejlődők
ejlettek
Millió ton nna
Globális állati termék előállítási növekedés (átlagos növekedési ütem 1,6%) Várható évi növekedés Sertés Baromfi Akvakultúra Tojás Sz.marha Tej (FCM)
Húsprefenciák egységnyi vásárlóerőre vetítve USA Argentína Brazília F Franciaország i á Olaszország Kína Oroszország India Indonézia Japán 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az emberiség g többlet-igénye g y 2030-ig g a legfőbb g növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Millió tonna Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés)
800
Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (ki népességnövekedés) (kis é é k dé )
900
Döntően energiatermelés j országok g Fejlett
1100
A világ g tojástermelésének j változása 1970-2016 között
Országcsoport
1970*
1997*
2005**
2016**
T já t Tojástermelés lé (millió ( illió t)
Fejlett
15,0 ,
18,2 ,
18,5 ,
20,2 ,
Fejlődő
5,5
31,0
42,6
57,1
A világ vágóbaromfi termelésének változása 1970-2016 között
Országcsoport
1970* 1970
1997* 1997
2005* 2005
2016** 2016
Termelés (millió t)
13,1
62,6
82,6
110,4
F jl országok Fejlett á k
98 9,8
30 0 30,0
35 7 35,7
44 6 44,6
Fejlődő országok
3,3
32,6
46,9
65,0
sszes:
Azok az országok, ahol a vásárlóerő növekedése öntően vezet a baromfihús-fogyasztás növekedéséhez
Brojlerek teljesítményváltozása 1923-2001 között Év
Életkor vágáskor á ák (hét)
Élőtömeg (k ) (kg)
Tak. é ék í é értékesítés (kg/kg)
Elhullás (%)
1923
16
1,00 ,
4,7 ,
18,0 ,
1933
14
1,23
4,4
14,0
1943
12
1,36
4,0
10,0
1953
10,5
1,45
3,0
7,3
1963
9,5
1,59
2,4
5,7
1973
8,5
1,77
2,0
2,7
1991
6,0
2,13
2,0
9,7
2001
6,0
2,67
1,63
3,6
Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák á teljesítményében í é é mutatkozó ó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar)
Típus
Élőtömeg 20 hetes korban (kg)
Takarmányértékesítés (t k kg/ (tak. k / élőtömeg kg)
Mellfilé tömege (kg)
Modern pulykahibrid
18 2 18,2
29 2,9
5 09 5,09
Bronzpulyka
6,4
3,3
0,83
Bronzpulyka
BUT Big6
A BUT Big 6-os testtömegének relatív növekedése a bronzpulykához p y képest p a takarmányozástól y és az életkortól függően, ivarok szerint (bronzpulyka teljesítménye=100%) 350
Relatív növek R kedés (%)
300
250
200 99 es tak 99-es tak.kakas kakas 99-es tak.tojó
150
67-es tak.kakas 67-es tak.tojó
100
Az 1999-es takarmánnyal etetett pulykák testtömegének fölénye az 1967 1967-es es takarmánnyal etetett azonos genotípusú és ivarú csoportokhoz képest, az életkortól függően 60 BUT kakas
50
BUT tojó
Rellatív növekeedés (% )
Bronz kakas
40 30 20 10 0
Bronz tojó
A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban
Genotípus
Filézett mell tömege (g)
Ivar
Relatív változás (%)
1999-es takarmányozás BUT Big 6
hímivar
4834
Bronzpulyka
hímivar
828
BUT Big 6
nőivar
3306
Bronzpulyka
nőivar
550
538% 601%
1967-es takarmányozás BUT Big 6
hímivar
4054
Bronzpulyka
hímivar
770
BUT Big 6
nőivar
2744
526%
A filézett mell tömegének változása a t k takarmányozástól, á á tól a genotípustól, tí tól é és az iivartól tól függően, 20 hetes életkorban Takarmányozás
Ivar
Filézett mell tömege (g)
Relatív változás (%)
BUT Big 6 1999
hímivar
4834
1967
hímivar
4054
1999
nőivar
3306
1967
nőivar
2744
+19% +20%
Bronzpulyka 1999
hímivar
828
1967
hí i hímivar
770
1999
nőivar
550
+7% +16%
Mangalica g sertés
Nagyfehér gy hússertés
Az 1980-as és 2005-ös genotípusú sertések teljesítménye 1980-as és 2005-ös takarmányozáson Genotípusok 1980
Tulajdonságok
19 kg közötti napi ömeg-gyarapodás, g:
armány-értékesítés: armány értékesítés:
kor vágáskor (nap):
ány hús a vágott testben
2005 Takarmányok
1980
2005
1980
2005
853
912
926
1042
3,12 3 12 177,6 35 72 35,72
2,63 2 63 169,2 36 43 36,43
2,77 2 77 170,1 38 93 38,93
2,38 2 38 154,6 40 60 40,60
A takarmányozás és a genetikai hatások relatív mértéke 1980-2005 között a sertés értékmérőiben Takarmányozási hatások, %
Genetikai hatások hatások, %
api tömeggyarapodás – 119 kg között
+ 9,6
+ 11,3
akarmányértékesítés
- 17,8 - 7,5 + 3,2
- 11,5 - 7,2 + 10,2
Értékmérők
etkor vágáskor
oványhús a vágott testben
Energiaszükséglet egységnyi állati termék előállítására őá í á á (MJ/termék kg)
Energiaszükséglet egységnyi mennyiségű állati f é fehérje előállítására őá í á á (MJ/fehérje kg)
Egységnyi állati termékre eső globális felmelegedést okozó ó hatás á (CO2 egyenérték/termék kg)
sertés
brojler sz.marha
tej
tojás
Egységnyi állati termék előállítással előidézett savasodási és eutrofikációs hatás (SO2 és PO4 egyenérték/termék kg)
sertés sz.marha b jl brojler t j tej
tojás
sz.marha sertés b jl brojler t j tej
tojás
Brojlerekkel kapcsolatos állatjóléti témájú közlemények gyakorisága á Közlemények száma
Lakosság millió
Brojlertermelés (millió db)
Cikk/ 100 millió brojler
Európa
192
830
8028
2,4
Nagy-Britannia
94
62
822
11,4
USA
69
309
9075
08 0,8
Ausztrália
10
22
453
2,2
Brazília
19
193
5465
0,3
Indonézia
0
231
1904
0,0 ,
Kína
1
1337
7759
0,01
Régiók
Néhány gazdaságossági mutató különböző t tá ód kb tojótyúkoknál tartásmódokban t jót úk k ál
Tartásmód
N i Napi Értékesíthető takarmányép tojás fogyasztás, ((db/tyúk) y ) (g)
Állandó Áll dó Munkaidő költség tyúkráfordítás férőhelyre (p (perc/tyúk/év) y ) (Euro/év)
Ketrec
280
110
2,00
5
Berendezett ketrec
275
115
3,60
-
Többszintes padlós
270
120
3 60 3,60
10
Egyszintes padlós dló
270
120
3,90
16
Kifutós
Az egy kg tojás előállítására eső CO2 kibocsájtás, vízszükséglet és takarmánytermő terület a tartásmódtól függően CO2 egyenérték ((kg) g)
Vízszükséglet, ((m3)
Takarmánytermő terület e ü e ((m2)
Ketrec
2,650
3,3
5,74
Kiscsoportos ketrec
2,817
3,5
6,11
Padlós többszintes
2 88 2,88
36 3,6
6 22 6,22
Padlós egyszintes
3,11
3,7
6,49
Kifutós
3,41
4,0
7,02
Tartásmód
Légköri Lé kö i gázkibocsájtás á kib ájtá különböző külö bö ő tartásmódokban egy tyúkférőhelyre számítva NH3 (kg)
N2O (kg)
Metán (kg)
Ketrec
0,149
0,019
0,014
Kiscsoportos k t ketrec
0,160
0,020
0,015
Padlós többszintes
0,583
0,136
0,051
Padlós egyszintes
0,587
0,145
0,055
Kifutós
0,628
0,155
0,058
Tartásmód
Különböző táplálkozási célokat szolgáló t termékek ék k előállításának lőállítá á k vízigénye í i é Élelmiszer rizs búza kukorica szója paradicsom marhahús broilercsirke tenyésztett hal tej ká é kávé tea
Vízigény 3000 l/kg 1500 l/kg 1000 l/kg 1800 l/kg 100 l/kg 16000 l/kg 4000 l/kg 2000 l/kg 700 l/kg 150 l/kg 40 l/kg
Állattartási nagyrendszerek Alaptípus Extenzív legeltetési rendszer d
Megközelítő részesedés a világtermelésből Húsmarha 20% Kiskérődzők i ké őd ők 30%
Terület, milliárd ha
Elhelyezkedés
3
Afrika, Ázsia, A Ausztrália, áli részben Európa és Amerika egyes részei
2,5
Európa, India, DélAmerika keleti része része, Amerika, Afrika középső része, USAKanada határvidéke
Tej 90% Húsmarha+juh 70% Sertés és baromfi 25% Tojás 40%
Közép-Európa kis része, D-K Ázsia, USA és KözépAmerika egy része USA déli és középső területe, Európa, Kelet-Ázsia,
Baromfihús 70% Tojás 60% Sertéshús 55%
Vegyes növény- és t k takarmánytermesztő á t tő állattenyésztési rendszerek - természetes csapadékra alapozott
- öntözött területek
Zömében zárt, koncentrált intenzív rendszerek, érdemi
állattenyésztési nagyrendszerek potenciális lehetőségei a klímaváltozás tükrében Rendszertípus Extenzív legeltetéses rendszerek
Biomassza termelés várható változása
- 50%
Várható esélyek Afrika, Ausztrália, KözépAmerika,, Dél-Ázsia,, Kína egyes részei a leginkább veszélyeztetettek.
Vegyes, növénytermesztő, állattenyésztő rendszerek - Természetes csapadékra alapozott rendszerek
- > +
Nehezen előre jelezhető regionálisan is változó negatív és pozitív hatások is lehetnek. Ahol átfolyó vízkészletekkel gazdálkodnak, nagyon kedvező prognózisok adhatók.
- Öntözött területek
átfolyó vízkészletek
+++
talajvíz-hasznosítás
+
Intenzív zárt specializált
Talajvíz-hasznosítás már nehezedő feltételeket j l jelentenek. k További előretörésük várható, elsősorban
1. 30-40 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd ember 60%-a városokban él majd j és húsfogyasztása duplája lesz a mainak. 2 2.
Az öntözéses vagy azzá tehető területek döntő fontosságúak lesznek.
3.
Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket kínáló állattartási rendszerek előretörése várható mert komplex hatékonyságuk várható, jobb, mint más rendszereké (fajlagos vízhasznosítás, komplex környezetterhelés, ált lá általános erőforrás őf á h hatékonyság, ték á védelem éd l klímahatások ellen stb.).
