Horn János KÉPESLAP-BÁNYÁSZAT

Horn János

KÉPESLAP-BÁNYÁSZAT

Budapest, 2002

A könyv megjelenését támogatták:

KŐ-SZÉN Kft. Központi Bányászati Múzeum Magyar Bányászati Hivatal Mátrai Erőmű Rt.

Magyar Könyv Alapítvány Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vértesi Erőmű Rt. Dr. Horn János * A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. Kiadja: a Bányász Kultúráért Alapítvány, aki ezúton fejezi köszönetét a támogatóknak. ISBN: 963 204 608 0 Felelős vezető: Nagy Béla Nyomás: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft.

Előszó

Albumot, képeslapokat bemutató albumot vehet most kézbe a Kedves Olvasó. Régi, többévtizedes-évszázados lapokról készült, megfakultak és színesen ragyogóak egyaránt helyet kaptak benne. Albumot képeslapokból?! döbbenhet meg a mai olvasó, aki, ha éppen el nem dobja a rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől zsákszámra érkező képeslapokat, akkor sem gondol arra, hogy belőlük rendezett gyűjteményt szerkesszen, s különösen arra sem, hogy azt albumba helyezze el. Pedig, gyermekés ifjúkorunkban még hányszor jutottunk padlások mélyén, poros ládákban, vagy hatalmas ruhásszekrények rejtekén olyan vaskos albumokra, melyekben családunk hajdan-volt férfi tagjai rendezték emlékké ifjúkori utazásaik, tanulmányútjaik, kényszerű hadi és hadifogoly-élményeik képes dokumentumait. Ezeket csodáltuk TV és videó nem lévén még akkor, s lapozgattuk újra meg újra esős őszi délutánokon és ködös téli estéken a pislákoló kályha köré kuporogva. Öröm, hogy ebben az elgépiesedő, multimédiás világunkban ismét helyet kért és kapott magának ez a mondhatnánk „ősi” ismeret- és érzelem-közvetítő alkotásforma. Napjainknak azonban van olyan jelzője, hogy „anyagiassá váló”, tehát a gyűjtő, a képeslapok iránt nem üzleti szándékkal érdeklődő öröme nem lehet teljes: a kereskedelmi forgalomban, aukciókon megjelenő képeslapok bizony nem alacsony áron bukkannak föl, s kelnek el a piac könyörtelen törvényei szerint. Nyilván nem akarok elriasztani senkit, sőt inkább kedvet szeretnék ébreszteni a fogékony emberek lelkében a képeslapok szeretetében rejlő megannyi érték és szépség iránt, de napjainkban ez a nemes cselekedet már költséges hobbinak számít. Megvallom, hogy három-négy évvel ezelőtt kifejezetten a szakmánk, a bányászat szeretete vezetett el életem első képeslap-aukciójára, amelyet jelentős nemzetközi részvétellel, nagy publicitással rendeztek meg igen élénk érdeklődés kíséretében fővárosunkban. Az ott szerepelt, többségükben ritka, vagy legalábbis számomra nem ismert bányászati képeslap úgy tűnik örökre elindított bennem egyfajta célirányos törekvést, hogy minél többet megtudjak ezekről a régi üzenetekről, amelyek igaz, hogy nem nekem íródtak annak idején, de az évtizedek torlódó távlatából végül is hozzám, a mai korosodó bányász-nemzedék tagjához érkeztek, nekem kézbesítette a történelem kedves, kacsintós postás bácsija. Annál is inkább felkeltette érdeklődésem, mert a hazai szakirodalom - beleértve a Magyar bányászat évezredes története (Bp. 1996-2001) c. háromkötetes tartalmas művet is - eddig nem foglalkozott rendszeresen a bányászati vonatkozású képeslapjaink történetével, s a bennük rejlő tartalmi forrásértékkel. Tájékozódásom szerint hazai bányászati múzeumaink, szakgyűjteményeink sem rendelkeznek ilyen irányultságú tematikus gyűjteményekkel, készleteik nem

annyira célirányos szerzeményezés, állományépítés, hanem eshetőleges gyarapodás (hagyatékok része, ajándékok stb.) eredménye. A mostani szerény kiadványomat, melynek példányait az aukciókat járva szereztem be, (nem egyet többezer Ft-os kikiáltási árról indulva, miközben jó néhányszor ki kellett szállnom a felsőbb szintű licitekből, pedig igen szép és értékes darabokról volt éppen szó!), tulajdonképpen „étlap”-nak szánom. Szeretnék kedvet ébreszteni a szellemi ízek megismerése iránt nemcsak a gyűjtők számára, hanem mindazok számára is, akiknek családjában, rokonaik ismerőseik birtokában vannak efféle képeslapok, hogy őrizzék meg azokat, szeressék és szerettessék meg környezetükkel, s ha már megszűnt körülöttük az érdeklődő közeg, akkor juttassák el valamelyik szakgyűjteményünkhöz, vagy ismert magángyűjteményünkhöz. Nem igen tévedek, ha kijelentem, hogy ennyivel tartozunk évezredes szakmánk becsületének. Kérem, forgassák olyan szeretettel ezt a kis albumot, mint amilyen szorgalommal, odaadással gyűjtöttem össze, s most szívből jövő tisztelettel helyezem el szakmánk szent oltárának lépcsőjére. 2002. Borbála napján Jó szerencsét! Dr. Horn János

Képeslapok Aknasugatag Üdvözlet Aknasugatagról, M. kir. sóbánya hivatal...................................................................1

Aknaszlatina Aknaszlatina..............................................................................................................................2 Ferencz bánya, Földalatti raktár..............................................................................................3

Annavölgy Paulina akna.............................................................................................................................4 Vilmos akna...............................................................................................................................5

Baglyasalja Északmagyarországi Kőszénbánya Kaszinó-épülete. Baglyasalja (Nógrád megye)................6

Bakonycsernye Uccarészlet/Bányarészlet..........................................................................................................7

Baku Bakui olajkitörés.......................................................................................................................8

Berchtesgaden Fahrt im Salzbergwerk, Kirándulás a sóbányában. .................................................................9 Glück Auf! Abfahrt im Salzbergwerk., Jó szerencsét! Lecsúszás sóbányában .......................10

Bóbrka Muzeum Przemyłu Naftowego.................................................................................................11

Brennberg Üdvözlet Brennbergból, Borbála akna/Villany telep/Brennberg látképe................................12

Brennbergbánya Szénosztályozó ........................................................................................................................13

Budapest M. kir. Földtani Intézet, Múzeum, Regionális rétegtani és dinamogeológiai gyűjtemény .....14 M. kir. Földtani Intézet, Előcsarnok .......................................................................................15

Csolnok Auguszta akna.........................................................................................................................16 Üdvözlet „Auguszta akná”-ról, Csolnok, Akna/Kolonia ........................................................17

Dés Bemenet a sóbányába (Désakna)............................................................................................18 Magyar királyi Sóbánya Désakna, A bánya belseje ...............................................................19 Magyar királyi Sóbánya Désakna, Lajos tárna, A bánya bejárata. .......................................20

Dorog Ferencz akna...........................................................................................................................21 Kőszénbánya gépház...............................................................................................................22 Munkásotthon/Róm.kath. templom a hősök szobrával Bányaigazgatósági épület/Bányászok róm. kath. temploma...................................................23 Üdvözlet Dorogról, Bányairoda .............................................................................................24

Dürrnberg Salzbergwerk Dürrnberg bei Hallein (Salzburg)....................................................................25

Ebszönybánya Ebszönybánya .........................................................................................................................26

Egbell Üdvözlet Egbellről ..................................................................................................................27

Egercsehi Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatói lak...............................................................................28 Egercsehi Kőszénbánya Rt. telepe ..........................................................................................29 Egercsehi Kőszénbánya Rt. telepe Mónosbélen .....................................................................30

Eisenerz Glück Auf! aus Eisenerz, Jó szerencsét! Eisenerzből ............................................................31

Erzberg Barbare-Kapelle am Erzberg, Az erzbergi Borbála kápolna .................................................32

Farkaslyuk Farkaslyuki Kőszénbánya látképe ..........................................................................................33

Felső-Bánya Üdvözlet Felső-Bányáról, Keleti bányatelep M. Kir. bányaiskola/Róm. Kath. fiú és leány iskola................................................................34

Felső-Galla Felső-Gallai szénbánya, Gróf Teleki Géza akna ....................................................................35

Gölniczbánya Bányahivatal ...........................................................................................................................36

Gyalár Nagyhíd a gyalári vonalon .....................................................................................................37

Hallstatt Glück Auf! Hallstatt, Salzbergwerk, Jó szerencsét! Hallstatt, Sóbánya .................................38

Hodrusbánya Hodrusbánya, Felső sötéttáró ................................................................................................39

Káloz Üdvözlet Kálozról, Parkrészlet, Belmajor-Kulcsárság...........................................................40

Karwin Karwin, Gabrielenzeche .........................................................................................................41

Királd Üdvözlet Felső Galláról, Királdi Herz Zsigmond akna .........................................................42

Kisgyón Kisgyóni bányatelep, Bányaigazgatóság/Kolónia/Fütőház/Igazgatói lak..............................43

Komló Vájártanuló intézet..................................................................................................................44 Régi szénosztályozó ................................................................................................................45 Üdvözlet Komlóról..................................................................................................................46

Környe Környei kőszénbánya, „Az első kőszén 1911 február 19”......................................................47

Kutná Hora Kutná Hora, Szent Borbála Templom .....................................................................................48

Loschwitz Loschwitz bei Drezden, Die erste Berg Schwebebahn der Welt, A világ első függővasútja........................................................................................................49

Máramaros Üdvözlet Máramarosból, Rónaszéki bányahivatal és főnöki lakás .......................................50

Marosujvár Marosujvár, Sóbánya/Fürdő-út...............................................................................................51

Mecsekszabolcs Mecsekszabolcs, Ferenc József akna ......................................................................................52

Miskolc Egyetemváros..........................................................................................................................53

Nagybánya Üdvözlet Nagybányáról, A kereszthegyi bánya/a második vízesés a sztrai völgyben.............54

Nagyharsány Kőbánya/Magyar bauxit-bánya/Róm. Kath. templom/Ref. templom Kossuth szoborral........55

Nagymányok Bányatelep ..............................................................................................................................56

Nyárádszereda Furó torony .............................................................................................................................57

Pécs Gróf Széchenyi István akna (Pécs bányatelep).......................................................................58 Pécs bányatelep ......................................................................................................................59 Rücker akna szénfelvonó készüléke (Somogy bánya) .............................................................60 Szent István akna ....................................................................................................................61 Szent István aknai munkásotthon............................................................................................62 Üdvözlet Pécsről, Bányatelep.................................................................................................63

Petrozsény Nyugati bányatelep .................................................................................................................64 Petroseni, Stadă din Colonia minieră.....................................................................................65

Pilisvörösvár Kőszénbánya telep és munkás lakások ...................................................................................66

Resita-Montana Resita-Montana.......................................................................................................................67

Rozsnyó Bányászati Múzeum ................................................................................................................68

Rudabánya A rudabányai barnavasércbányászatnak „Andrássy II” bányarésze.....................................69

Sajókazinc Kazinczi Kőszénbánya, Rakodó állomás ................................................................................70

Salgótarján S. B. T. C. Bajnoksági Emléklapja ..........................................................................................71 Aczélgyár hamu heggyel .........................................................................................................72 Bányaigazgatósági épület.......................................................................................................73 Bányatársulati iroda ...............................................................................................................74 Bányatársulati iroda ...............................................................................................................75 Függőpálya .............................................................................................................................76 Keleti altáró ............................................................................................................................77 Zagyvai rakodó .......................................................................................................................78 Zagyvai rakodó .......................................................................................................................79 Károly akna.............................................................................................................................80 Zagyvai rampa ........................................................................................................................81 Sodronypálya ..........................................................................................................................82 Bányatársulati Villamos Központ ...........................................................................................83 Salgótarjáni bányatelepi közp elemi népiskola ......................................................................84 Üdvözlet S. Tarjánból, Károly akna/Zagyvai kőszén rakodó..................................................85 Üdvözlet Salgótarjánból, Forgách-akna ................................................................................86

Sashegy Sashegyi ikerakna ...................................................................................................................87

Selmecbánya Bányászakadémiai hallgatók Selmecen ..................................................................................88 A selmeci diákéletből I., 1,2,3,stb.§ Balek kuss!.....................................................................89

A selmeci diákéletből II., Chemia...........................................................................................90 A selmeci diákéletből IV., Géptan...........................................................................................91 A selmeci diákéletből V., A balek ............................................................................................92 A selmeci diákéletből VI., Vulpes semper magnam quantitatem cigarrarum secum portat...93 A selmeci diákéletből VII., Bachus ujonnan felkent papja. ....................................................94 A selmeci diákéletből VIII., Mathesis.....................................................................................95 A selmeci diákéletből X., Növénytan.......................................................................................96 A selmeci diákéletből XIII., Bier scandál...............................................................................97 A selmeci diákéletből XVIII., Fiuk!ha majd remeg kezemben… ............................................98 A selmeci diákéletből XXI., Rendezés.....................................................................................99 A selmeci diákéletből XXII., Kopárok megkötése.................................................................100 A selmeci diákéletből XXIV., Geodesia ................................................................................101 Balek! Válassz magadnak keresztapát és keresztanyát Az isteni fényben tündöklő Firmák eme díszes társaságából................................................102 Mindnyájan voltunk egyszer .................................................................................................103 Chemiai Laboratórium .........................................................................................................104 Magy. kir. erdészeti főiskola..................................................................................................105 Ballag már a vén diák tovább...............................................................................................106 Selmeczbánya........................................................................................................................107 Főiskolai paloták ..................................................................................................................108 Új akadémia..........................................................................................................................109 Főiskolai paloták...................................................................................................................110 Üdvözlet Selmeczbányáról, Bány. és erd. akadémiai paloták ...............................................111

Sopron A soproni diákéletből XII., Ultra-supra veteránissimus .......................................................112 Hatvan turistaház..................................................................................................................113 M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola..................................................................114 M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola..................................................................115 Erdőbányászati Mérnöki Műegyetem....................................................................................116 Erzsébet ucca ........................................................................................................................117 Erzsébet utca .........................................................................................................................118

Stajerlakanina Üdvözlet Stajerlakanináról, Panur-akna ..............................................................................119

Szászvár Jó szerencsét!, Szászvári kőszénbánya .................................................................................120 Szászvár bányaakna..............................................................................................................121 Üdvözlet Baranya-Szászvárról. Bányatelep .........................................................................122

Tata Vida-Jenő lejtősakna.............................................................................................................123

Tatabánya Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat, Bányaigazgatóság ...............................124 Sodronykötél és függősínpálya .............................................................................................125 Uj szénosztályozó..................................................................................................................126 Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat, Uj Osztályozó ......................................127 Lukács László akna...............................................................................................................128 Felsőgallai új szénosztályozó ...............................................................................................129 Hegedűs Sándor akna ...........................................................................................................130 Tatabánya VII. akna .............................................................................................................131

Villamos erőközpont, (MÁK Rt. tatai bányászata) ...............................................................132

Tataros Üdvözlet Tataros Asphalt bányatelepről...............................................................................133

Tokodaltáró Üzemudvar............................................................................................................................134

Vasas Vasasbánya látkép.................................................................................................................135

Verespatak Verespatak, Arany-zúzdák .....................................................................................................136

Vrdnik Üdvözlet a Vrdniki Királyi Kőszénbányákból .......................................................................137

Vulkán Üdvözlet Vulkánról, Salgótarjáni kőszénbánya kórháza ......................................................138

Zagyvapálfalva Üdvözlet Zagyvapálfalva, Bányatelep Kaszino ....................................................................139

Zalaegerszeg Magyar Olajipari Múzeum ...................................................................................................140

Egyéb Tisztelet a bányászszaknak, Jó szerencse, áldás lengje át!...................................................141 A bányász munkában ............................................................................................................142 Indul a következő műszak! ....................................................................................................143 Jó szerencsét! ........................................................................................................................144 Szénszállítás a bányában ......................................................................................................145 Széntermelés .........................................................................................................................146

KÉPESLAP-BÁNYÁSZAT

Aknasugatag Kép: Üdvözlet Aknasugatagról M. kir. sóbánya hivatal Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Wizner és Dávid kiadása, Máramarossziget

A kõsóbányászat és általában a sóügyek rendezését III. Károly uralkodásához lehet kötni. Ebben az idõben kerül a Habsburg Kamarai igazgatás alá az erdélyi sóbányászat is, ekkor szorul ki végérvényesen a magyarországi területrõl a XVII. században beözönlõ ausztriai só. Erdély sóbányászatában a máramarosi bányászat ‐ fokozatos korszerûsítésével ‐ az 1600‐as évek utolsó évtizedeiben már döntõ súllyal szerepelt az ország termelésében: Aknaszlatina 23%, Rónaszék 14% és Aknasugatag 12%‐al. Az ország különbözõ pontjain 20‐25, a XVIII. század végétõl 80‐90 sólerakat (sóház) mûködött.

1

Aknaszlatina Kép: Aknaszlatina

Postabélyegző, dátum: Aknaszlatina, 1941. július 30. Kiadó: K. S. A.

Aknaszlatina (ma Szolotvina) a 18. sz. közepén keletkezett bányásztelepülés. 1919‐ig Magyarországhoz, 1919‐38‐ig Csehszlovákiához, 1938‐44‐ig ismét Magyarországhoz, most Ukrajnához tartozik. Sóbányájában a 206 m mélyen lévõ allergológiai kórháza nemzetközi hírû. Éves átlagos sótermelése 880 000 q

2

Aknaszlatina Kép: Aknaszlatina Ferencz bánya Földalatti raktár Postabélyegző, dátum: Aknaszlatina, 1939. augusztus. 12. Kiadó: Karinger Kiadó, Budapest Knoll foto kiadása, Aknaszlatina

A sóbányászat mindig nagy nyereséget hozott az országnak (pl: az országos államháztartás tiszta bevételébõl a részesedése: 1760‐1770 között 19‐20%, 1828‐ban 40%). 1884‐ben Magyarországon 14 sóbánya volt mûvelésben, ebbõl 3 Aknaszlatinán. A millennium emlékére az aknaszlatinai sóbányában 1896‐ban a Ferencz bánya legmélyebb szintjén 45 m mélyen elhelyeztek egy emléktáblát: „Emlékül 896‐1896”. Abban az idõben az volt a legmagasabb bányaüreg. 1940‐ben ez a kamra már 110 m mély volt és a világon a legmagasabb bányaüregnek számított.

3

Annavölgy Kép: Annavölgy Paulina akna Postabélyegző, dátum:

Kiadó:

Annavölgyön 1795‐ben Metternich herceg és Sándor gróf birtokán, az oligocén szénkibúvásokon megkezdõdik a rendszeres bányászkodás. A bányászat gyorsan fejlõdött és hamarosan a medence legeredményesebben mûvelt területévé vált. A kibányászott szenet szekéren szállították a dunai rakodóra, majd 1892‐ben megépült az Annavölgy ‐ Tokod vasút, mely gyorsabb szállítást tett lehetõvé. 1924‐ben az annavölgyi bányarészeket összekötötték a dorogi alagúttal és ezzel megszûnt a vasúti átszállítás. A Paula akna (az irodalomban így szerepel) mélyítésére 1895‐ben került sor a +125 m‐es szintig.

4

Annavölgy Kép: Annavölgy Vilmos akna Postabélyegző, dátum: Szolnok, 1902. október 1. Kiadó:

3

A Vilmos aknát 1875‐ben mélyítették, a 60‐as szinten 20 m /p vízzel elfulladt, ezért alapvágatát a víznívó felett képezték ki, amely 1884‐ben érte el a paleocén telepet és azt feltárta. 1898‐ban a Vilmos aknán új villamos centrálé épült és 1912‐ig üzemelt. A névadó, Zsigmondi Vilmos 1851 és 1859 között Annavölgyön dolgozott. A szabadságharc bukása után a haditörvényszék börtönbüntetésre ítélte. Az elmützi várbörtönben embertelen körülmények között tartották fogva, elvesztette a fél szeme világát. 1850‐ben kegyelmet kapott, majd visszatért Annavölgybe, ahol 1859‐ig dolgozott. Vezetése alatt a bánya tovább fejlõdött. a nevéhez fûzõdik (Hantken Miksával együtt) a paleocén széntelepek felfedezése.

5

Baglyasalja Kép: Északmagyarországi Kőszénbánya Kaszinó-épülete. Baglyasalja (Nógrád megye) Postabélyegző, dátum: Baglyasalja, 1932. március 26. Etes, 1932. március 26. Kiadó:

Az 1881‐ben alakult Északmagyarországi Egyesített Kõszénbánya és Iparvállalat Rt. baglyasaljai kerületének központja volt Baglyasalja falu. A kaszinót a vágvecsei Wellisch Andor mûépítész tervezte. Építése 1923‐ban volt. A vállalat 1925‐ben olvadt be az SKB Rt.‐be. A település 1950‐tól Salgótarján közigazgatási része.

6

Bakonycsernye Kép: Bakonycsernye Uccarészlet/Bányarészlet Postabélyegző, dátum: Bakonycsernye, 1939. augusztus 12. Kiadó: Röszler K. Győr, Czuczor J. u. 5.

A szénelõfordulás 1873‐ban kiadott térképen már szerepel. Az I. világháború után az addig kevésbé ismert területen, Bakonycsernyén kezdõdött meg a kutatás, Janotta vezetésével. Õ 60 éves bérbeadási szerzõdést kötött 1920. november 30‐án a bakonycsernyei birtokosokkal és a katonai kincstárral. A bérleti díj az elszállított szén mindenkori eladási árának a 3%‐a. Közben 1922. augusztus 1‐én megalakította a „Bakonyvidéki Kõszénbánya Rt.”‐t, aminek részvényeit a báró Wolfner család 1923. szeptemberében megvásárolta.

7

Baku Kép: Bakui olajkitörés

Postabélyegző, dátum: Baku, 1901. január 4.

Kiadó: szovjet kiadás (Bakuban)

Baku ‐ vagy ahogy az azerek mondják: Bacsi ‐, a varázslatos és titokzatos kelet kapuja a Kaukázus lábánál, a Kaspi tenger Apseron félszigetén. Történelme gazdag, sok széprõl, de sok kegyetlen háborúról is tanúskodik. Az asszírok és a perzsák kõbe faragott írásait és szobrait sokfelé büszkén mutogatják, de mintha nem is értenék milyen kincsek birtokában vannak. Környéke évezredeken át híres volt az örök tüzekrõl, az égõ gázkibúvásokról, melyekrõl még Priszkor rétor is megemlékezett. Az indiai szekta által épített Tûzimádók templomát ma is meg lehet tekinteni. A város közelében fúrták le a híres Bibi Ejbat nevû olajkutat amely mesés hozamával elkápráztatta az akkori világot. Innen származott az akkori világ olajtermelésének a fele. A fekete arany sok jót, de sok kegyetlen háborút és politikai változást hozott Allahot tisztelõ népére. Ma is egymásba érnek a kutak javításához felépített tornyok.

8

Berchtesgaden Kép: Fahrt im Salzbergwerk Kirándulás a sóbányában. Postabélyegző, dátum: Berchtesgaden, 1903. augusztus 7. Budapest, 1903. augusztus 8. Kiadó: P. Ney, Photogr.Anstalt am königl. Salzbergwerk Berchtesgaden

Kiaknázási jogát 1156‐ban kapták meg a szerzetesek. A sóbányát idegenvezetõ kíséretében, bányászruhában meg lehetett tekinteni. A látogatókat ugyanazon az úton vitték le, mint a dolgozókat. A sóbarlang megtekintése után tutajra szállhattak a földalatti sóstók egyikén, és kiszállás után filmvetítésen ismerkedhettek meg a sóbányászat módszereivel (errõl írt a képeslap feladója is). Tragikus nevezetessége az Ache völgyben lévõ városnak, hogy a föléje magasodó Obersalzberg sziklacsúcson, 1900 m magasságban állt Hitler egykori erõdített kastélya, a „Sasfészek”, amit késõbb, 1952‐ben felrobbantottak.

9

Berchtesgaden Kép: Glück Auf! Abfahrt im Salzbergwerk Jó szerencsét! Lecsúszás sóbányában Postabélyegző, dátum: Bechtesgaden, 1902. július 7. Sopron, 1902. július 20. Kiadó: P.Ney, Photogr, Anstalt am königl. Salzbergwerk, Berchtesgaden

Salzburgtól 19 km‐re fekvõ gyönyörû szép vidék. 1890‐ben 2180 lakosa volt. Sóbányáiból 50.000 q‐t termeltek ki évenként (1890‐as évek adata).

10

Bóbrka Kép: Bóbrka Muzeum Przemysłu Naftowego

Postabélyegző, dátum: Tornów, 1985. március 7.

Kiadó: Krajowa Agencja Wydawnicza

A bóbrkai Lengyel Olajipari Múzeum egy korábban kiadott képeslapja, amely egy XIX. századi háromlábú fatornyos ütõfúró berendezést ábrázol. A város további nevezetessége az ipari skanzen, ahol a petróleumlámpa lengyel feltalálójának, Ignacy £ukasicwicz lembergi gyógyszerész emlékmúzeumán kívül, a XIX. század második felében virágzó galiciai olajtermelés emlékei is megtalálhatók.

(A lap a M.O.I.M tulajdona.)

11

Brennberg Kép: Üdvözlet Brennbergból Borbála akna Villany telep Brennberg látképe Postabélyegző, dátum:

Kiadó:

1753‐ban már a soproni borkimérõ házaknál a beszélgetés fõ témája a szén volt. A hagyomány szerint Ringbacher (más forrás szerint Rimbacher vagy Rimpacher) nevû pásztor fedezte fel. Hamberger Jenõ, aki az elsõ monográfiát írta Brennbergrõl, a felfedezés évét 1753‐ra datálta. 1759‐ben nyitották meg itt Magyarország elsõ szénbányáját. A név eredete: Brennender Berg ‐ Égõ hegy. 1793‐tól Brennbergbánya a település neve. 1872‐ben már 519 fõ dolgozott a szénbányáknál. A lapon látható Borbála aknát 1884‐85 között mélyítették 190 m‐re, 1888‐ig folyt a termelés, majd 1889‐ben újból mélyítették 268 m‐re és újra folytatódott a termelés. 1912‐ben építették a soproni aknánál a villamoserõmûvet. Ez az erõmû biztosította a bányának és a lakótelepnek az áramot. 1927‐ben építettek 12 tantermes iskolát, 1928‐1930 között a brennbergbányai bányász templomot. A „Horn” név is szerepel Brennbergbánya történetében, ugyanis Horn J. 28 énekessel alapította meg az elsõ helyi énekkart.

12

Brennbergbánya Kép: Brennbergbánya Szénelosztó Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Röttig-Romwalter Nyomda Rt. Sopron 11574

1924‐ben az iparvasút végállomásán épült egy új szénosztályozó 5 vagon/óra teljesítménnyel. Öt féle szénfajta (darabos, kocka, dió nagyságú, dara és por) osztályozására, Seltner rendszerû rostákkal volt ellátva. A kézi válogatáshoz két gumiszalag állt rendelkezésre. 3 A szénosztályozó alsó részét egy 200 m ûrtartalmú vasbeton bunker alkotta, amelybõl vagonba vagy csillékbe lehetett rakodni. A magas szénosztályozó épületét egy 100 m hosszú vasbetonhíd kötötte össze a Borbála akna külsõ szintjével, az Ilona akna kötélpályájával és a Szent István akna függõkötél pályájával. A létesítményt Mándi mérnök tervezte.

13

Budapest Kép: M. kir. Földtani Intézet, Múzeum, Regionális rétegtani és dinamogeológiai gyűjtemény IV. terem Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Klösz György és Fia kiadása

1895. május 22‐én Böckh János, Schafarzik Ferenc és Szontogh Tamás, Kammermayer Károly polgármesternek írt beadványukban javasolják, hogy az Intézet a Stefánia úti szabad területen épüljön fel. A székesfõváros törvényhatósági bizottsága 1896. IV. 15‐16‐i közgyûlésén kijelölte a területet. Az építményre a pályázatot 1896. augusztus 2‐án írták ki. A pályázatot Lechner Ödön nyerte meg. Az épület 1899. október 1‐re készült el, a megnyitás idõpontja 1900. május 7‐e.

14

Budapest Kép: M. kir. Földtani Intézet Előcsarnok

Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Klösz György és Fia kiadása

Az intézetet Ferenc József császár és király 1900. május 29‐én látogatta meg és hosszabb idõt töltött a múzeumban is (lásd még az elözõ képnél lévõ tájékoztatót).

15

Csolnok Kép: Csolnok Auguszta akna

Postabélyegző, dátum: Dorog, 1928. február 10.

Kiadó:

Az Auguszta akna mélyítése 1905. április 1‐én kezdõdött, 1906‐tól két évig elõvájásból termeltek. 1907. január 24‐én elkészült az Auguszta aknán a dorogi kötélpálya, mely 1924. február 4‐ig üzemelt.

16

Csolnok Kép: Üdvözlet „Auguszta akná”-ról Csolnok, Akna/Kolonia


Kiadó: Klatz Mátyás kiadása, Auguszta-Akna

1907‐1908‐as években felépült az Auguszta kolónia.

17

Dés Kép: Bemenet a sóbányába (Désakna) Postabélyegző, dátum: Dés, 1905. október Trencsén, 1905. október 31. Kiadó: Kapható: Teleki és Pintye könyvkereskedés Dés

A bányászat történetével foglalkozó szakemberek 117 olyan Árpád‐kori oklevelet ismertek, amelyben valamilyen módon szerepel a só, és ezek között 12, mely szorosan kapcsolódik a sóbányászathoz. Pl.: 1248 IV. Károly az egri püspöknek adományozott egy désaknai sóbányát (üreget, aknát) szabad szállítással, árusítással 1291 III. András a gyulafehérvári püspök jelentése alapján újból leírja a dés‐aknai vendégek IV. Béla és V. Istvánra hivatkozott kiváltságait, amelyek az u.n. második tatár betörés során megsemmisültek. Benne: sóaknák, sóvágás stb.

18

Dés Kép: Magyar királyi Sóbánya Désakna A bánya belseje Postabélyegző, dátum: Dés, 1943. március 9. Kiadó: „Illusztráció” fénykép sokszorosító Szamosújvár 1941.

A désaknai sóbányászat létesítésének írott nyomai már 1061 körül fellelhetõk. 1884‐ben Magyarországon 14 sóbánya volt mûvelésben, ezek között volt a Désakna is. Az erdélyrészi területen a sótermelés értéke 1908‐ban 32,2 millió korona volt 2,6 millió q termelés mellett. Az 1910‐es évekre a kõsótermelés meghaladja a 300 kt‐t (a századfordulón 100‐150 kt volt). Désakna az egyik legjelentõsebb sóbánya.

19

Dés Kép: Magyar királyi Sóbánya Désakna Lajos tárna, A bánya bejárata. Postabélyegző, dátum: 1941. augusztus 6. Kiadó: „Illusztráció” fénykép sokszorosító Szamosújvár 1941.

1879‐ben Cseh Lajos oszt. tanácsos és kolozsvári bányaigazgató „ismerve a deés aknai sóbányák veszélyeztetett helyzetét kieszközölte a ministériumnál, hogy egy katasztrófa esetén fennakadás ne történhessék a sótermelésben. Egyidejûleg kieszközölte azt is, hogy a Ferdinánd bánya ne többé a hegyrõl mélyített aknából mûveltessék, hanem tárnával nyitassék meg”. Cseh Lajosról elnevezett tárnát 1879. novemberében nyitották meg.

20

Dorog Kép: Dorog Ferencz akna

Postabélyegző, dátum: Dorog, 1915. Március 3.

Kiadó:

A dorogi medence földtani ismereteinek rendszerezése Hantken Miksa nevéhez fûzõdik, aki 1852‐ben került bányatiszti minõségben e vidékre. A széntelepek az eocén (35‐55 millió évvel ezelõtt) és az oligocén (20‐35 millió évvel ezelõtt) idõszakban keletkeztek. A bányászat Dorogon 1843‐ban kezdõdött. A Mogyorós‐Bajót‐i területen a XIX. sz. közepétõl folyt jelentõsebb bányászkodás. Az irodalom ezt az aknát VIII‐as aknaként tarja nyilván. A mélyítése 1935‐ben kezdõdött és 1937‐ben fejezték be 438,6 m mélyen. 1960‐ban jelentõs vízemelés miatt a termelés gazdaságtalanná vált, a vízemelést leállították, az aknát feladták. 1969‐ben tömedékelték be.

21

Dorog Kép: Dorog Kőszénbánya gépház

Postabélyegző, dátum: Dorog, 1901. június 3. Budapest, 1901. Június 4.

Kiadó:

1891‐ben a Kõszénbánya‐ és Téglagyár Rt. (elnöke Görgey Artúr volt) az aknapárt építette le. A 161,4 m ácsolt Samu akna külszíni épületében helyezték el 3 a 175 LE‐s gõzszállítógépet. Ugyanitt került elhelyezésre a 2 m /p teljesítményû Reigner szivattyú. 1896‐ban megépítették az osztályozót és iparvágányt. A Samu aknától északra fekvõ terület megnyitására telepítették 1935. május 8‐án a VIII‐as aknát. 1960. május 25‐ig a Samu akna a VIII‐as akna légvezetését szolgálta. Görgey Artúr az 1848‐as szabadságharc legendás tábornoka. 1867‐ben hazatért a Klagenfurti internálásból. A Kõszénbánya‐ és Téglagyár Társulata Pesten ‐ mely társulat elõszeretettel törekedett arra, hogy elnöki székébe neves személyiségeket ültessenek ‐ 1868‐ban felkérte a Társulat elnökének, aki ezt a tisztséget 1871‐ig töltötte be. Az esztergomi fõkáptalani levéltár õrzi azt a Görgey által aláírt szerzõdést, amelyben a fõkáptalan hozzájárult a szénmedence bányáinak átvételéhez.

22

Dorog Kép: Dorog Munkásotthon/Róm. kath. templom a hősök szobrával/Bányaigazgatósági épület/Bányászok róm. kath. temploma Postabélyegző, dátum: Dorog, 1934. október 5. Kiadó: Monostory György Budapest, IX. Lónyai u. 20.

A dorogi bányászkodás legelsõ írásos emléke 1781‐bõl származik. 1781. január 27.‐ei az a szerzõdés melyet Rückschuss Antal Ruhr‐vidéki bányász és Krempf József írt alá: „… Rückschuss Antal a mai naptól telektulajdonos a csolnoki Miklósberekben. Õ több szén után kutat. 25 krajcárt fizet a kasszába és 100 centner szenet a parókiának…”. 100 centner kb. 50 q‐nak felel meg. Rückschuss 14 évi bányászkodás után 1795‐ben bányabaleset következtében hunyt el. Az1923‐ban létrehozott bányaleszkészség templomát 1924‐ben kezdték el építeni Gáfhy Zoltán építészmérnök tervei alapján. Elkészülte után, 1931‐ben szentelték fel a plébániával együtt. 1938‐ban önállósult a lelkészség, ekkor vált ki a dorogi Szent József Plébániából.

23

Dorog Kép: Üdvözlet Dorogról Bányairoda

Postabélyegző, dátum: Dorog, 1915. július 22.

Kiadó: Solczinger Ferenc Dorog

Az 1911‐es évszám több szempontból is fontos történések dátuma. Ez évben vette át a társulat Dorog környéki bányáinak igazgatóságát Schmidt Sándor és ez évben készült el az elsõ bányairoda, melynek ízléses stukkós díszítése szecessziós jegyeket mutat.

24

Dürrnberg Kép: Salzbergwerk Dürrnberg bei Hallein (Salzburg)


Kiadó: Bergwelt Verlag Salzburg 1936

Dürrnberg bányászfalú. Sok, kelta idõbõl maradt sóbányát és áshatást láthat ott az odalátogató. A hallen‐i sóbányák közép‐Európa legrégebbi sóbányáihoz tartoztak. 1654‐ben épült fel a sóhivatal, melynek még hercegi szobái is voltak. Ezeket a sóbányászat témáiból vett faliképekkel ékesítettek. A városi múzeumban bányászati kiállítás is volt. A dürrnbergi (Hallein melletti) sóbányászat a vaskorban egész közép‐Európa számára fontos volt. Dürnberg, a Salzburg kerületi kapitányságában Halleintól délre, turistáktól gyakran felkeresett sóbánya, amelyben 1910‐ben 350 munkás dolgozott. A bánya 2862 m hosszú, 1250 m széles és 380 m mély volt. Hallein város többek között sósfürdõvel és jelentékeny sófõzõkkel is rendelkezett, a sósvizet Dürrnbergbõl kapták.

25

Ebszönybánya Kép: Üdvözlet Ebszönyből!

Postabélyegző, dátum: Ebszőny, 1902. július 20.

Kiadó:

1854‐ben a kiskõi szénkibúvásokon építették a kutató aknát (26,4 m) és a Járgány aknát. 1894‐ben megkezdték az I‐es és II‐es táró (430 m) kihajtását, majd 1896‐ban felépítették az osztályozót.

26

Egbell Kép: Üdvözlet Egbellről

Postabélyegző, dátum: Egbell, 1913. március 19. Kiadó:

Az elsõ komoly eredményt a magyarországi ásványolajkutatás terén az állam érte el a nyitramegyei Egbellen. 1911‐ben érkezett egy jelentés a Pénzügyminisztériumba, amely közölte, hogy: „…Egbell község határában egy Amerikából visszatért földmûves, Medlen János a kis földecskéjén talált földgázszivárgást a konyhájába vezette, és azzal fõzött, fûtött…”. Az elsõ fúrást Egbellen 1913 októberében kezdték és 166,5 m mélységben fejezték be 1914 januárjában. 1918‐ig 72 mélyfúrás mélyült le. A földgáz 70‐160 m, az ásványolaj 160‐250 m között volt található.

27

Egercsehi Kép: Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatói lak


Kiadó: „Baross” nyomda Eger

A vidéken Fazola Henrik 1765 és 1769 között járta végig a püspöki uradalom falvainak határát és fedezte fel az Egerbakta környéki kõszénkibújásokat. Egercsehiben az elsõ tényleges bányanyitásra 1769 márciusában került sor. A további kutatások is eredményesek voltak. Az 1910‐es években az egercsehi bánya a borsodi medence egyik legmodernebb bányája volt. Üzemeltetése teljes egészében villamos energián alapult.

28

Egercsehi Kép: Egercsehi Kőszénbánya Rt. telepe



Az Egercsehi Kõszénbánya Rt. fõ részvényese a Budapest‐ vidéki Kõszénbánya Rt. Lett. A külföldi részvényesek között több belga is támogatta tõkéjével az rt. létrejöttét.

29

Egercsehi Kép: Egercsehi Kőszénbánya Rt. telepe Mónosbélen



Mónosbélen 1868‐ban bukkantak a szénre. A tényleges bányanyitási munkálatok 1907‐ben indultak meg.

30

Eisenerz Kép: Glück Auf! aus Eisenerz Jó szerencsét! Eisenerzből

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1902. Augusztus. 3.

Kiadó:

Eisenerz község Leoben stiriai ker. kapitányságban található, a meredek kopár Pfaffeinstein (1862 m), a Kaisechild (2083 m) és a vörös Erzberg‐tõl (1484 m) körülzárt völgyben (lásd Erzberg‐i lapot).

31

Erzberg Kép: Barbare-Kapelle am Erzberg Az erzbergi Borbála kápolna

Postabélyegző, dátum: Eisenerz, 1902. július 10.

Kiadó: 5991 c.Ledermann j - Wien Fleischmarkt 12.

Erzberg valóságos vastag vashegy, amennyiben nyáron a vasércet mint valami kõbányából, minden különös bányászati segédeszköz nélkül törik. Különösen érdekesek az u.n. Schatzkammerek, a hegyben lévõ üregek, amelyeknek falain a vasérc fehér kivirágzásaiból a legcsodálatosabb alakok láthatók. Az alsó‐magyarországi kõszénbányászat megindulása ‐ ha közvetve is ‐ a steierországi Erzberg‐hez kapcsolódik. Az osztrák tartományok vaskohászati központjában kedvezõ minõségû kõszéntelepet fedeztek fel 1726‐ban, melynek a bécsi kormányszervek olyan nagy jelentõséget tulajdonítottak, hogy magát a selmeci fõkamara‐grófot, J. Sternbach‐ot küldték ki szakértõként. Sternbach indította el a kõszén kutatására és hasznosítására tett kísérleteket Magyarországon.

32

Farkaslyuk Kép: Farkaslyuki kőszénbánya látképe

Postabélyegző, dátum: Ózd, 1934. augusztus. 23.

Kiadó: B. J. Bp.

A XVIII-XIX. század fordulóján a borsodi vidéken már számos helyen folyt szakszerû bányászkodás (táróhajtás, aknamélyítés, stb.), így Farkaslyukon is. A szénbányászat 1848 elõtti korszakának társadalmi és gazdasági szempontjából legjelentõsebb eseménye, a két ipari létesítmény ‐ az ózdi vasgyár és az edelényi cukorgyár ‐ alapításához kapcsolódik. Igényeik kielégítésére építették az elsõ célbányákat a borsodi medence területén.

33

Felső-Bánya Kép: Üdvözlet Felső-Bányáról Keleti bányatelep M. Kir. Bányaiskola Róm. Kath. fiú és leány iskola Postabélyegző, dátum: Felső-bánya 1899. augusztus 5. Szeged, 1899. augusztus 7. Kiadó:

Felsõ‐Bányát egyik legjelentõsebb aranylelõhelyként tartották nyilván. Nagybányával (10 km‐re van Felsõ‐bányától) együtt már 1329‐ben megemlítették az oklevelek. Neve ekkor „Civitas de medio monte” volt. A település elsõ kiváltságlevelét Nagy Lajos király adta ki 1374. március 1‐én. A kincstár a bányászatot 1869‐ben veszi át a várostól.

34

Felső-Galla Kép: Felső-Gallai szénbánya Gróf Teleki Géza akna Postabélyegző, dátum: Alsó-galla, 1902. június 3. Wien, 1902. június 4. Kiadó: Nobel Adolf kiadása Tata-Tóváros

Az 1891. június 9‐ei Budapesten megtartott alakuló közgyûlés 400 ezer forint alaptõkével hozta létre a Magyar Általános Kõszénbánya Részvénytársulatot (MÁK Rt.) A részvénytársaság elnökének gr. Teleki Géza volt belügyminisztert, vezérigazgatójának Herz Zsigmondot választották. A III. sz. lejtõs akna ‐ mely gr. Teleki Géza nevét kapta ‐ 1898‐ban érte el a széntelepet.

35

Gölniczbánya Kép: Gölniczbánya Bányahivatal


Kiadó: Feitringer Ede Trochen D. u. D. 1917 No. 1111

Már 1264‐ben civitasként említik. 1270‐ben királyi város. I. Károly 1327‐ben Selmecbányával azonos kiváltságokban részesítette. 1487‐ben alakult meg „A Felsõ‐magyarországi Bányavárosok Közössége”, amelynek a királyi kiváltságot kapott hét bányaváros között Gölnicbánya is a tagja volt. Jogi kapcsolataikat, bíráskodási rendszerük mûködési formáját az 1487. december 26‐27‐ei kassai összejövetelükön határozták meg. Ebben többek között megállapodtak abban, hogy bányaigazgatási és bíráskodási ügyekben a közülük legrégibb város, Gölnicbánya jogát fogadják el. A 16. századi gölnici bányamûvelésrõl fennmaradt, hogy az ottani négy bányában 300‐400, a szomszédságában lévõ bányákban kb. 100 vájár dolgozott egy munkaszakaszban (schicht).

36

Gyalár Kép: Nagyhíd a gyalári vonalon


Kiadó:

Gyaláron már a rómaiak is bányászkodtak. Apaffy Mihály 1865‐ben Barcsay Ábrahám ókabai (Zalasd) lakosnak ad bányajogot. Ezt 1870‐ben vásárolja vissza a kincstár a gr. Csáky családtól (a kincstárnak is volt bányája 1754‐ben). A vasércbányában az elején jobbágyok dolgoztak, majd a fejlõdés következtében agyalári vasércbányák igazi nagyüzemek lettek. Termelésüket a Vajdahunyad környéki kohó dolgozta fel.

37

Hallstatt Kép: Glück Auf! Hallstatt, Salzbergwerk Jó szerencsét! Hallstatt, Sóbánya


Kiadó:

Sóbányái már a történelem elõtti idõben mûvelés alatt voltak. 1295‐ben IV. Breitenfurth Konrád salzburgi püspök megrohanta Hallstatt‐ot és teljesen elpusztította a sóbányákat, úgy, hogy azoknak üzeme 1311‐ig szünetelt. A korabeli (1881) lexikonok szerint a csodálatosan szép fekvésû község, mely egy 200 méter mélységû, 2000 méter magas hegyfallal körülvett tó nyugati partján fekszik, a sóbánya igazgatóságnak is helyet adott. Érdekesség, hogy a tó partján álló sófõzõt november 17‐tõl február 2‐ig nem érte a napsugár.

38

Hodrusbánya Kép: Hodrusbánya Felső sötéttáró Postabélyegző, dátum: Hodrusbánya, 1917. szeptember 25. Kiadó: Weisz Jakab kiadása Hodrusbánya

Az elsõ megmaradt írásos jelentés szerint (1535) „Hodrusbányán (Selmecztõl 10 km‐re) jó bányák vannak, a telérek vastagok, ezüstöt és aranyat atrtalmaznak”. Selmecbánya ezüst‐, ólom‐, arany‐ és réztermelése évszázadokon keresztül jelentõs volt, és bár a XX. sz. eljén az érctelérek kimerülésérõl volt szó, még az 1990‐es évek végén is találtak Hodrusbányán a XIV szinten jelentõs Au ércesedést. Hodrusbányán nagyon érdekesek az emeletes bányászházak.

39

Kálóz Kép: Üdvözlet Kálozról Parkrészlet Belmajor-Kulcsárság Postabélyegző, dátum: Káloz, 1912. szeptember 15. Kiadó: Káloz és vidéke ker. fogy. szövetkezet.

1995. május 23‐án levelet kaptam dr. Zsámboki Lászlótól a Miskolci Egyetem Levéltár‐ és Múzeum vezetõjétõl, a Könyvtár fõigazgató‐helyettesétõl: „Ha lesz idõd elolvasni ezt a kis füzetet (Zsámboki László: Szerencse föl! Szerencse le! Kunoss Endre (1811‐1844) Bányászdalai és a Bányászhimnusz eredete, 1995. Miskolc) azt hiszem föl fog ébredni Benned a vágy, hogy tégy valamit Kunoss sírja ügyében… a sír elhanyagolt, minden keret, rács nélkül”. A BDSZ és az OMBKE rendbehozatta a sírt a kálozi temetõben. 1995. október 27‐én már sor is kerülhetett a rendbehozott sír felavatására. Az avató beszédet dr. Zsámboki László tartotta: „Két bányászdalod soraiból ollózódott össze az a dal, amelyet immár háromnegyed évszázada a magyar bányász‐kohász társadalom legelsõdalának, himnuszának tart”.

40

Karwin Kép: Karwin Gabrielenzeche


Kiadó: 987. Hutterer's Postkartenverlag

Karwin mellett találták meg 1776‐ban az elsõ kõszéntelepet. Karwin bányászatáról dr. Scheffer Ödön így számol be 1913‐ban a selmeczbányai fõiskola negyedéves bányamérnöki hallgatóinak június havi tanulmányútjáról: ”Karwinba megérkezve az Ausztriai Bánya és Kohómûvek Részvénytársaság igazgatója fogadott az állomáson… a társaság vendégei voltunk… Utunkon végig kitartott… az osztrani telepek Karwinban is megvannak érintetlen állapotban… Karwin rendelkezik a legnagyobb szénmennyiséggel. Az üzemi dolgokra vonatkozó adatok le lettek írógépelve, s így kaptuk mindnyájan kézhez, mi a fontosabb dolgokra vonatkozó folytonos kérdezõsködést elkerülhetõvé tette, s azonkívül, hogy magunknak megtarthattuk…”

41

Királd Kép: Üdvözlet Felső Galláról Királdi Herz Zsigmond akna Postabélyegző, dátum: Felsőgalla, 1903. június 23. Budapest, 1903. június 24. Kiadó: Engländer és Társa nyomdai műintézete Tata

Lejtõs aknája függõ sínpályás volt. Az akna Herz Zsigmondnak a nevét ‐ aki a MÁK vezérigazgatója volt ‐ kapta, akinek minden nehézséget leküzdõ akaratereje és kitartása kellett ahhoz, hogy a sorra felmerülõ akadályok ellenére a szénmedencét megkutassák és ezzel hazánk egyik leggazdagabb szénterületén egy virágzó bányászat alapjait lerakják. Az akna 1898‐1930 között üzemelt és 3.976 kt szenet termelt.

42

Kisgyón Kép: Kisgyóni bányatelep, Bányaigazgatóság/Kolónia/Fütő ház/Igazgatói lak Postabélyegző, dátum: Székesfehérvár, 1938. július 20. Kiadó: Monostory György Budapest, IX. Lónyai u. 17. Obernyik Ferenc felvétele - Mór

A kisgyóni területet a katonai kincstártól elõször Freund Béla vette haszonbérbe. Terrágium a kiaknázott szén után 3%‐os bér volt. A bérlet a szén lefogyásáig tartott. A szén szállítására tõkére volt szüksége, ezért 1923. IX. 26‐án a báró Wolfner családdal megalapították a „Kisgyóni Kõszénbánya Rt”‐t, amely 1934‐tõl „Kisgyóni és Bakonyvidéki Kõszénbánya Rt.” néven mûködött tovább.

43

Komló Kép: Komló Vájártanuló intézet

Postabélyegző, dátum: Komló, 1953. február 1.

Kiadó: 100/52/IV (ára 10 fillér)

A vájár munka 1937‐ig tapasztalati úton megszerezhetõ szakmai foglalkozás volt. Az 1937‐tõl szakmaként bejegyzett, elõtanulmányokhoz és vizsgához kötött szakmunka ezentúl minõsítést is jelentett. Bizonyos bányászati feladatokat csak vájár képesítéssel lehetett elvégezni. A komlói ‐ és általában a mecseki szénbányászati fejlesztés ‐ a vájár szakmunkások nagy számát igényelte. A vájár szakmunkás képzés két ágon történt: a fiatalok iskolarendszerû, a felnõttek tanfolyami képzés keretében.

44

Komló Kép: Komló Régi szénosztályozó

Postabélyegző, dátum: Komló, 1913. november 6.

Kiadó: Divaldi és Monostory Budapest

A komlói medencerész igazi értéke csak a második világháború után derült ki. Itt a legértékesebb területrészek rétegei nem futnak ki a felszínre. A régi idõk kutatásai alapján csak az Anna akna környékét ismerhették meg. Az elsõ fúrásokat (7 db) Komlón 1907‐1909 között mélyítették a Budafához és Mecsekfaluhoz tartozó részeken. A zobáki terület megismerése 1923‐1929 között került sor.

45

Komló Kép: Üdvözlet Komlóról

Postabélyegző, dátum: Komló, 1954. november 6.

Kiadó: Képzőművészeti Alap 5. sz. fiók Bp., VII. Dohány u.22.

Komló kõszénbányászatának kezdetét az 1812. évre helyezik. Az 1812‐1826 között folyt szerény méretû bányászat megszûnése után a komlói kõszénbányászat majdnem a századfordulóig feledésbe merült. A kincstári szénbányászat Komlón 1944‐re olyan fejlõdési szintet ért el, hogy a megkutatott szénvagyonból 300 kt/év termelésre volt képes. A kutatás intenzivebben 1947‐ben indult meg. A medence széntermelésébõl 1961‐re a komlói terület 47%‐os részesedést vállalt, a termelés 1444 kt/év volt.

46

Környe Kép: Környei kőszénbánya „Az első kőszén 1911 február 19”

Postabélyegző, dátum: Környe, 1912. szeptember 14. Kiadó: Nobel Adolf Tata

1905‐ben megkezdett kutatás eredménynek, az 5,2 m‐es vastag széntelepnek nem tulajdonítottak nagyobb jelentõséget a közeli elmeddülés és a nagysomolyói kiékelõdés miatt. 1910‐ben a bécsi Hauser Lipót nagykereskedõ cég megbízásából Zsigmondi Béla mélyfúró vállalkozása a környei területen ismét megfúrta az 5 m‐es kiváló minõségû telepet. A szénjog megszerzése után gyors bányanyitás következett. Megalakult a Hungária Kõszénbányászat, Hauser Lipót és társa Rt., 1911‐ben 8 kt termeléssel. A bányászat a szénvagyon kimerülésével 1930‐ban fejezõdött be 1915 kt össztermeléssel.

47

Kutná Hora Kép: Kutná Hora Chrám sv. Barbory Szent Borbála Templom


Kiadó: Vydavatelstvi, Praha Foto Miroslav Poustka

A középkorban Prága mellett Kutná Hora Csehország legnagyobb városa volt, egyidejûleg királyi székhely is. Jelentõségét, gazdagságát a XIII-XVII. század között bányászott környékbeli ezüst adta. A Borbála utcában található a Bányászati Múzeum és a csodálatosan szép késõ gótikus nagytemplom, a Szent Borbála templom. Amikor a prágaiak nekifogtak a Szent Vitus templom építésének a Hradzsinban, a Kutná‐Horaiak még nagyobb és még szebb templomot óhajtottak emelni. Mindkét templom tervezõje Peter Parler volt. Az építését 1388‐ban Parler kezdte el és Benedik Rejt és Matej Resk fejezet be. Renoválására 1884‐1905 között került sor. Az öthajós, karzatfolyosós, belsõ kápolnákkal koszorúzott, oszlopdíszes templom ékessége a fõhajó fölé épült három sátor formájú hegyes tetõ. A templom belsejét, számos bányászéletet bemutató freskó és szobor díszíti.

48

Loschwitz Kép: Loschwitz bei Drezden Die erste Berg Schwebebahn der Welt A világ első függővasútja. Postabélyegző, dátum: Drezden, 1902. július 17. Sopron, 1902. július 18. Kiadó: Kunstverlag Max Föhler Dresden

Loschwitz falu (ma Drezda városrésze) az Elba jobbpartján fekszik, 3 km‐re Drezdától. Itt helyezték üzembe a világ elsõ függõvasútját, 1901. május 6.‐án. A 33 oszlopon álló több mint 300 tonna összsúlyú acélszerkezet 274 m hosszan, 84 m magasságkülönbséget hidal át, a kabinok mozgatását 2 db 59 kW‐os gõzgép biztosította. A még ma is említésre méltó mûszaki teljesítménynek számító berendezés szerencsés módon sérülés nélkül túlélte a háborús idõket, így a vasút több mint 80 évig üzemelhetett majd egy alapos felújítás után 1991‐tõl újra üzemeltették. Érdekessége a lapnak, hogy még százév után is a feladó város és az érkezõ város postabélyegzõje is kitûnõen látszik. Jó lenne, ha a XXI. században is érvényesülne az akkori posta gyorsasága, ugyanis a Drezdában feladott lapot egy nap múlva már Sopronban kezelték és kézbesítették.

49

Máramaros Kép: Üdvözlet Máramarosból Rónaszéki bányahivatal és főnöki lakás Postabélyegző, dátum: Máramarossziget 1899. december 30. Kiadó: Kaufman Ábrahám Kiadása M-Szigeten

Máramaros megye természeti kincsekben, fõleg kõsóban, igen gazdag vidék . Az 1800‐as évek közepén már Máramaros adta az ország sótermelésének 56%‐át. Máramaros szigettõl 21 km‐re van a Róna patak völgyében Rónaszék fürdõhely. Sós vize mozgásszervi, periférikus idegrendszeri valamint nõi betegségek gyógyítására alkalmas. Rónaszéken iszapfürdõ és 1766 óta földalatti tó is van.

50

Marosujvár Kép: Marosujvár Sóbánya/Fürdő-út

Postabélyegző, dátum: Debreczen, 1908. augusztus 21. Kiadó: Grünn Géza kiadása

Az erdélyi sóbányászatban döntõ fordulatot hozott a 18. sz. végén megnyitott marosujvári bányászat. Ezeket a sótelepeket, amelyek a Maros medréhez közel helyezkedtek el, már a rómaiak is hasznosították, bár a honfoglalás óta nem folyt itt bányamûvelés. A rendkívüli gazdag, jó minõségû sót tartalmazó, szállítási szempontból kiváló helyen fekvõ sótelepek kiaknázását a 18. sz. végén már nem halogathatták tovább. 1791‐1867 között 4 aknát mélyítettek.

51

Mecsekszabolcs Kép: Mecsekszabolcs Ferenc József akna

Postabélyegző, dátum: Pécs, 1942

Kiadó: Kurnik Ferencné fűszer- és vegyeskereskedő kiadása

A mecsekszabolcsi Ferenc József (késõbbi Béke) aknát 1865‐ben helyezték üzembe és 100 év után, 1965‐ben hagyták fel.

52

Miskolc Kép: Miskolc Egyetemváros

Postabélyegző, dátum: Miskolc Egyetemváros

Kiadó: VII-F. 379/561.

1949. április 19‐én jelent meg az 1949. évi 23. törvény a Nehézipari Mûszaki Egyetem miskolci székhellyel történõ alapításáról. A törvény kimondta, hogy „Az egyetem bánya‐ és kohómérnöki karra valamint gépészmérnöki karra tagozódik”. Az új egyetem elsõ rektora dr. Szádeczky‐Kardoss Elemér tszv. egyetemi tanár volt. Az oktatás 1949. szeptember 18‐án egy fizika órával kezdõdött, 500 elsõ éves bánya‐, kohó‐ és gépészmérnök hallgató részvételével a miskolci Földes Ferenc gimnáziumban. Az új egyetem (tervezõje a Magasépítõ Tervezõ Iroda, Janáky István tervezõ építészmérnök vezetésével) építése 1950. májusában kezdõdött. Az egyetem építkezésénél „politikai elítéltek” vettek részt. A lapon jól láthatók a barakkok egy része és a drótkerítés. Az egyetemi hallgatók ‐ így e sorok írója is ‐ a kiskapukon mehettek be az egyetem területére. A képeslap vélhetõen 1953‐ban készült.

53

Nagybánya Kép: Üdvözlet Nagybányáról A kereszthegyi bánya a második vízesés a sztrai völgyben Postabélyegző, dátum: Nagybánya, 1910. február 16. Kiadó: Nagybánya: Kovács Gyula kiadása

A Nagybánya a Gutin hegység déli szegélyén elterülõ ércmezõ andezit és riolit‐ vulkánizmushoz kapcsolódik. A bányaterület teléreit a Rózsaly, Feketehegy és Gutin hegyláncolata tartalmazza. Kereszthegy mûvelt bányahely volt, ahol egy vízoszlopos gép mûködtette a vízemelést, majd 1870‐ben építettek be egy gõzgépet, ami lehetõvé tette a mélyebb szintek folyamatos mûvelését.

54

Nagyharsány Kép: Nagyharsány Kőbánya/Magyar bauxit-bánya Róm. Kath. Templom Ref. templom Kossuth szoborral Postabélyegző, dátum: Nagyharsány, 1943. május 11. Kiadó:

Dr. Telegdi Róth Károly egyetemi tanár ‐ aki 1930‐ban mutatta ki a bauxit jelenlétét ‐ javaslatára telepítettek az elsõ tárót (Lajos táró) majd 40‐40 méterenként az Elemér‐, Antal‐ és Károly tárókat. A nagyharsányi feltárt ércvagyont az 1940‐es évek elején 350‐400 000 tonnára becsülték.

55

Nagymányok Kép: Nagymányok Bányatelep Postabélyegző, dátum: Nagymányok, 1938. május 5. Kiadó: Cziráky Ferenc kiadása, Nagymányok 1927. NOVITAS, Bpest

Nagymányokon a széntermelés az 1800‐as évek elején kezdõdött, az elsõ termelési adat (700 kg‐os termelés) 1817‐bõl maradt ránk. A folyamatos termelés 1878‐ban kezdõdött, és 1964‐ben fejezõdött be. Ezalatt 3.638.653 t szenet termeltek ki. 1965‐ben falazták be a Szarvas táró bejáratát, amelyen emléktábla hirdeti a nagymányoki szénbányászatot.

56

Nyárádszereda Kép: Nyárádszereda Furó torony

Postabélyegző, dátum: Várpalota,2000. július 10.

Kiadó: Fotofilm Kolozsvár Kolozsvár, Deák F. u. 6.

Erdélyben nagy hagyományai voltak a földgáz‐ bányászatnak. Már 1908‐ban megkezdõdtek a földgázkutatások, mely Európa hírû kissármási mezõ feltárását eredményezte. A nyárádszeredai kutatófúrások 1940. november 27‐én kezdõdtek. Az elsõ szerény, de hasznosítható földgázt a Nyárádszereda I. fúrásban találták. Ezen a területen 11 mélyfúrást végeztek 1944 novemberéig. A képen a 8‐as fúrás látható. A képeslapot Jolsvai Artúr írta, aki 1941 és 1944 között Nyárádszeredán dolgozott mint üzemvezetõ‐helyettes majd üzemvezetõ. A lap érdekessége, hogy a postai forgalomban együtt szerepelt az 1945 elõtti, és a ma használatos bélyeg. (A lap a M.O.I.M tulajdona.)

57

Pécs Kép: Gróf Széchenyi István akna (Pécs bányatelep)

Postabélyegző, dátum: Pécs, 1930. június 27.

Kiadó:

Az I. világháborút megelõzõ években az DGT arra a következtetésre jutott, hogy a sok apró korszerûtlen bányából a termelés tovább nem fokozható. Átfogó korszerûsítési tervnek a szellemi atyja dr. Jarosláv Jicinski cseh ‐ morva bányamérnök volt. A terv lényege az volt, hogy három széntermelõ területet hoz létre: a pécsbányait, melyet az új gróf Széchenyi István aknára (felavatták 1926‐ban), a mecsekszabolcsit melyet az újonnan épített Szent István aknára (felavatták 1925‐ben) és a vasasit, melyet a rekonstruált Thommen aknára alapoztak. A pécsbányai bányakerület fõ szállító aknája a gróf Széchenyi István akna. A külszínen gépesített aknarakodóról körbuktatón és gumiszalagos szállítópályán át juttatták a szenet az Újhegyre befutó normál nyomtávú villamos vasútpálya fölé épített vasbetonbunker csoportokba. Az aknaudvari épülettömb magába foglalta az irodákat, a felolvasót, a tiszti‐altiszti legénységi fürdõt, az anyagraktárakat, a vendégszobákat, a lámpakamrát és a bányamentõ állomást is.

58

Pécs Kép: Pécs bányatelep


Kiadó: Drotleff Jos műintézet Nagyszeben Karpf Berta könyvkereskedése Pécs

Pécsett az iparszerû széntermelés kialakulását 1852‐tõl számítják. Az Elsõ Duna Gõzhajózási Társaság (DGT) ekkor vásárolta meg a Pécs szomszédságában lévõ elsõ bányabirtokot, az András aknát. Ez az akna az ország egyik leghosszabb ideig mûködõ aknája volt (1992‐ben tömedékelték be).

59

Pécs Kép: Rücker akna szénfelvonó készüléke (Somogy bánya)

Postabélyegző, dátum: Pécs, 1905. június 10. Kiadó: Fürst Lipót dohánynagyárus, Pécs

A Pécs környéki kõszénterület bányászatát 1852‐tõl fokozatosan a DGT szerzi meg. 1874‐ben a Somogy Rücker aknát is megvásárolja az Egyesült Magyar Gõzhajózási Társaságtól. A DGT vasasi bányakerületéhez három termelõ egység tartozott: Vasas III. (késõbb Rücker), Heinrich táró, Vasas I-II. (késõbb Thomen) aknák. 1877‐ben üzembe helyezték az 1 km hosszú Szabolcs szállítótárót, amelyhez 2 km‐es felszíni bányavasút csatlakozott. A táron kezdetben a Rücker akna és a vele föld alatt egyesített Heinrich táró szenét szállították a szabolcsi feldolgozó‐ és rakodó állomásra. 1893‐ban elkészült a 3.250 m hosszú függõkötélpálya Rücker‐ és Thomen akna között. Rücker akna udvarán döntõ‐rakodó állomást hoztak létre a kiszállított és a kötélpályán érkezõ szén csillébe rakására a Szabolcs‐táróba való továbbítás céljából. A Rücker aknát 1993‐ban tömedékelték be.

60

Pécs Kép: Szent István akna

Postabélyegző, dátum: 1926. május 17.

Kiadó: Péterfy és Kundelein Pécs, Zsolnay u. 5.

A gyûjteményem egyik legértékesebb darabja ez a képeslap, amit az egyetemi hallgató Falk Richárd a késõbbi NME professzora írt szüleinek egy szakmai kirándulásról. A lap értékét emeli, hogy ezen a lapon az aláírók közül szépen kiolvasható Finkey József professzor aláírása, aki az egyetem kiváló professzorai közül is kiemelkedõ személyiség volt. A lapon még további 15 aláírás szerepel, az egyik feltehetõen Szilas A. Pálé, aki késõbb a NME Olajtermelési Tanszék világhírû professzora lett.

61

Pécs Kép: Szent István-aknai munkásotthon


Kiadó:

Az Elsõ Duna Gõzhajózási Társaság (DGT) vezetése egy átfogó korszerûsítési terv alapján hozta létre a mecsekszabolcsi Szent István aknát. 1913‐1920 között Szent István aknán 210 munkás elhelyezésére impozáns legényszállót építettek (emellett 21 tisztviselõi, felvigyázó lakás és 72 munkáslakás is épült). Az épületben közös konyhát és étkezdét is berendeztek. Építésekor központi fûtést és gõzmosdót szereltek fel. A szállóban, 1925‐ben 96 bányász lakott.

62

Pécs Kép: Üdvözlet Pécsről, Bányatelep

Postabélyegző, dátum: Pécs, 1901. július 16. Búzás, 1901. július 17. Kiadó: Özv. Tausz Vilmosné

Az 1850‐es évektõl a DGT jelentõs infrastruktúrát épített ki, magas fokú kolonizáltságot biztosító lakótelepeken kívül legényotthonokat, iskolákat, templomokat, könyvtárat és élelmiszerellátó hálózatot alakítottak ki.

63

Petrozsény Kép: Petroseni, Nyugati bányatelep

Postabélyegző, dátum: Petroseni,1927. július 10. Kiadó: Edit. I. Ioánovits, fotogr., Petroseni

Petrilla és Petrozsény helységek között fekvõ „Ferencz árok”‐ ban már 1870‐ben 21 ‐ kisebb‐nagyobb vastagságú ‐ telepet tártak fel, melyeknél a tiszta kõszénrétegek összes vastagsága kb. 36 méter volt. Az elsõ Ganz villamos erõmû 1894‐ben Petrozsényben épült. A Salgó Rt. 1985‐ben vette át a Brassói Bánya‐ és Kohó Egylettõl a bányászatot, majd azt több községre is kiterjesztette. A termelés 1908‐ban indult meg intenzíven, kezdetben tárokkal, majd két szállító ‐, és két légaknával.

64

Petrozsény Kép: Petroseni, Stadă din Colonia minieră


Kiadó: Editura Jiul Cultural S. A., Petroseni

A bányászatban a mozdonnyal végzett szállítás kezdetekor a gépek hajtására gõzt, késõbb forróvízet ill. sûrített levegõt majd az elektromosoknál akkumulátort ill. felsõvezetéses áramot használtak. A magyar találmányú akkumulátorok 1885‐ben kezdtek elterjedni. A villamosmozdonnyal végzett szállítás 1893‐ban jelenik meg. A dízel motort 1898‐ban kezdték használni.

65

Pilisvörösvár Kép: Pilisvörösvár Kőszénbánya telep és munkás lakások

Postabélyegző, dátum: Pilisvörösvár, 1915. június 3. Kiadó:

A Pilis elõterében és a Budai hegység medencéiben létesített szénbányák négy község (Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Solymár) területére korlátozódtak. A Lipót aknáról drótkötélpályán érkezõ szenet a Solymár alsó telepen 1905‐ben létesített bunkerbe buktatták, és innen rakodták a vasúti vagonokba. A pilisvörösvári és pilisszentiváni bányászok 1928‐ban sztrájkot hirdettek a Parlament elé. A csendõrség a 2000‐2500 fõs tömeget Óbudánál megállította és csak kis létszámú küldöttséget engedett Vass József miniszterelnök‐helyetteshez. “Az ürömi vasútállomás mellett táborozó több ezer bányász asszonyostól, gyerekestül a szitáló esõben dideregve várta a képviselõházba vonult küldöttséget és a tárgyalás eredményét.” Az egy hónapig tartó demonstrálás csak részleges eredményt hozott, számtalan sztrájkvezetõt és harcos munkás elbocsátottak. A sztrájk a magyar bányamunkás‐mozgalom egyik leghõsiesebb és legnagyobb jelentõségû megmozdulása volt.

66

Resita-Montana Kép: Resita-Montana

Postabélyegző, dátum: 1931. április 25. Kiadó: Verlag Foto Neff Resita-Montana

Resita (Resica bánya) az egész bányavidék központja volt, de a helység vasmû‐telepérõl lett híres. A kincstár egyik legnagyobb üzeme Resicán volt (a többi: Diósgyõr, Libetbánya, Vajdahunyad, stb.). Resicán már az 1780‐as években volt szénbányászat, a nagy tõkeerejû Osztrák Államvasút Társaság 1885‐tõl magyarországi viszonylatban is kiemelkedõ színvonalú termelést honosított meg a Bánságban, így Resicán is. 1908‐1912 között újabb korszerûsítésre került sor, a Resica‐dománi Kõszénbányáknál a táró bányászatból, aknabányászattá fejlõdött.

67

Rozsnyó Kép: Rozsnyó Bányászati Múzeum

Postabélyegző, dátum: Rozsnyó, 1907. augusztus 4.

Kiadó: Vogel D. fölvétele

Számos közlemény jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban az 1895‐1900‐es években, melyben kezdeményezték egy bányászati múzeum létrehozását. Konkrét lépésre azonban a Borsod‐Gömöri osztály megalakulásakor került sor. Eisel Gusztáv javasolta a múzeum alapítását, aki a gömöri bányásztörténettel foglalkozott. Az épület tervezését és a kivitelezést Müller Sándor végezte. A múzeum 1902‐ben nyílt meg, elsõ igazgatója dr. Hazslinszky Rezsõ volt.

68

Rudabánya Kép: Rudabánya A rudabányai barnavasércbányászatnak „Andrássy II” bányarésze. Postabélyegző, dátum: Szuhakálló, 1942. Október 13. Kiadó: Rosenblatt művészi fényképészete Miskolcz

Rudabánya a hét felsõ magyarországi bányaváros szövetségének (Gölnicz, Szomolnok, Ruda, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó, Igló) rangban a harmadik tagja volt. Andrássy Manó gróf 1872‐ben kezdett kutatni Rudabányán. A rendszeres bányamûvelés 1880‐ban vette kezdetét „…amidõn a vaskõbánya‐mûveket részben adás‐vétel, részben újabb adományozás útján Andrássy Manó gróf szerezte meg. Az 1880. év folyamán a witkowitzi bánya‐ és vaskohómû társulattal szövetkezve „Borsodi Bányatársulat” néven új bányatársulatot alapított és annak bányabirtokát eladta”.

69

Sajókazinc Kép: Kazinczi Kőszénbánya Rakodó állomás

Postabélyegző, dátum: …. november 30. 1900-as évek eleje Kiadó: Vértes fényképész felvétele Miskolcz

Sajókazinc térségében az elsõ tárókat ‐ Anna és Emil ‐ 1894‐ben hajtották ki a Herbolya völgyben. Ezeket követték a Zsófia‐, Ilona‐, Sándor‐ és Géza tárok kihajtása. 1920‐ban új bányákat létesítettek (Új táró és Kis lejtõs akna). 1923‐ban megindították a Radvánszky táró kihajtását, ez a táró 1945 után a Terv‐táró nevet kapta. 1926‐ban a szénkereslet erõteljes csökkenése miatt a MÁK leállította a Kazinc ‐ völgyi bányászatot.

70

Salgótarján Kép: S. B. T. C. Bajnoksági Emléklapja


Kiadó: Végh-nyomda Salgótarján 1933

Salgótarjánban a Salgótarjáni Torna Club a „Takács bandá”‐nak nevezett utcai csapatokból és a vele fuzionáló zagyvai rakodókból állt. Az alapszabályt 1921‐ben fogadták el, a védnök szerepét Róth Flóris bányaigazgató vállalta el. A bányatisztviselõk és így az rt. támogatása mind nyilvánvalóbbá tette azt a szándékot, hogy az egyesületet a bányavállalat kívánta mûködtetni, ezért 1922‐ben felvették a „Bányatelepi” nevet anélkül, hogy a város szimpátiáját elvesztették volna. „A Salgótarjáni Bányatelepi Torna Club csapatának 1932‐33 évi északmagyarországi bajnokságában bátor és becsületes küzdelemmel elnyert Északmagyarország Labdarúgó Bajnoki címének megemlékezésére” adták ki a lapot.

71

Salgótarján Kép: Salgótarján Aczélgyár hamu heggyel

Postabélyegző, dátum: Salgótarján, 1927. augusztus 9. Kiadó: Özv. dr. Németh Dezsőné kiadása

A salgótarjáni szénmedence északi részén, Salgóbánya telepen 1869‐ben a Rimamurány ‐ Salgótarjáni Vasmû Rt. nyitott bányákat az acélgyár szénellátására.

72

Salgótarján Kép: Salgótarján Bányaigazgatósági épület


Kiadó: Laufer Ernő papírkereskedése és könyvnyomdája

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. 1868. augusztus 6‐i megalakulása után vette kezdetét település dél‐nyugati részén, az un. bányatelep kiépítése. Pár év alatt munkásbarakkok, altiszti‐ és tiszti épületek épültek. Ekkortájt emelték az igazgatóság székházát is, a Chorin Ferenc utcában, amit 1925‐ben lebontottak, mert mögötte kezdték el építeni az új igazgatósági épületet. Egykori helyén parkot alakítottak ki.

73

Salgótarján Kép: Salgótarján Bányatársulati iroda

Postabélyegző, dátum: Salgótarján, 1933. június 3.

Kiadó: Karinger Budapest, Wesselényi u. 54. 352.sz.

Az új igazgatósági palota az egykori Chorin Ferenc utcában, a régi épület mögött épült fel Fleisch Róbert fõvárosi építész tervei alapján 1922‐1925 között. Alapozásánál egy hatalmas mamutagyarat találtak.

74

Salgótarján Kép: Salgótarján Bányatársulati iroda Postabélyegző, dátum: Somoskőújfalu 1928. augusztus 11. Kiadó: Novitas, Budapest Friedler Samu kiadása, Salgótarján

Az épület elõtt 1927‐ben helyezték el Beck Fülöp, Chorin Ferencet ábrázoló mellszobrát, aki 1889‐tõl volt a Salgótarjáni Kõszénbánya igazgatója. A székház 1946 után pártépület lett.

75

Salgótarján Kép: Salgótarján Függőpálya

Postabélyegző, dátum: Tapolcza, 1928. április 17.

Kiadó:

A képen a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. vízválasztói erõmûve melletti függõ kötélpálya fogadó állomása. Elõterében az Inászó bányatelepre vezetõ keskenynyomtávú iparvasút sínpárjai láthatók. A függõpályán a Rónabányáról érkezõ barnakõszenet Vízválasztón fogadták, osztályozták és rakodták. A kötélpálya hossza 4 km volt.

76

Salgótarján Kép: Salgótarján Keleti altáró

Postabélyegző, dátum: Salgótarján, 1927. május 18.

Kiadó: Újlaki Ignácz Újságvállalat kiadása (6292)

A XIX. Század végén vezetõ szerephez jutott a SKB Rt. 1894‐ben kilépett a megyei határok közül és felvásárolta a fizetési zavarokkal küszködõ Brassói Bánya és Kohó Részvényegylet Zsil‐völgyi bányáit. Az irodalom alapján, Salgótarjánban nem található keleti altáró, de a munkaruha viselet alapján vélhetõleg a SKB Rt. egyik erdélyi bányájában készült a fénykép.

77

Salgótarján Kép: Salgótarján Zagyvai rakodó

Postabélyegző, dátum: Salgótarján, 1912. június 27.

Kiadó: Singer Lajos papírkereskedő kiadása (931)

Salgótarján észak‐keleti szélén 1870‐ben épült meg a Zagyvai rakodó. A 3,6 m magas támfallal biztosított rakodóvágányzat a MÁV vasútvonalból ágazott ki. A szénosztályozóját 1893‐ben építették meg. Többszöri átépítések után 1967‐ben szûnt meg a mûködése. A rakodó az inászói iparvasút végállomása volt.

78

Salgótarján Kép: Salgótarján Zagyvai rakodó

Postabélyegző, dátum: Salgótarján 1924. december 12.

Kiadó: Friedler Samu kiadása (5527)

A képen a Zagyvai‐rakodó teljes kiépítése után (1893), a szénosztályozóval, a fateleppel, mûhelyekkel.

79

Salgótarján Kép: Salgó-Tarján Károly akna

Postabélyegző, dátum: Salgótarján, 1902. július 12.

Kiadó: Friedler Armin kiadása (9196 b)

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. aknája Salgótarján nyugati részén, a Karancs utca jobb oldalán létesült. Az akna a bánya salgótarjáni körzetéhez tartozott, 1889‐ben kezdték el mélyíteni, amelybõl kimerüléséig, 1914‐ig kitûnõ minõségû szenet bányásztak.

80

Salgótarján Kép: Salgó-Tarján Zagyvai rampa

Postabélyegző, dátum: Salgó-Tarján, 1904. április 5. Kiadó: Friedler Ármin kiadása (10251)

Az Inászóra vezetõ keskenynyomtávú vasútvonalat 1871‐ben építették meg, 1893‐tól kettõs vágányúra építetté át 8 km hosszúságban. Lásd még: Zagyvai‐rakodó

81

Salgótarján Kép: Salgó-Tarján (Róna) Sodronypálya

Postabélyegző, dátum: 1908. március 7.

Kiadó: Friedler Armin kiadása (0212)

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. rónabányai feladó állomásáról, Gusztáv tárótól Vízválasztóra vezetõ függõ kötélpálya hossza 2,1 km volt. 1891‐ben épült, 1938‐ben lebontották, 1940‐ben újjáépítették. Teljes hossza 4 km lett.

82

Salgótarján Kép: Salgótarján Bányatársulati Villamos Központ


Kiadó: Özv. dr. Németh Dezsőné kiadása (9527)

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. villamos centráléjának építését 1910‐ben kezdte el Zagyvaróna határában. Üzembe helyezésére 1912. június 1‐én került sor. Az üzem 1993‐ben szûnt meg. Villamosszállításunk ezévben ünnepli 110. születésnapját. 1892. szeptemberében indították el az elsõ bányamozdonyt a csibaji János aknától, a mizserfai rakodóra. A vasutat az egykori Ganz és Társa cég szállította le. A pályán 2 km hosszan, 18‐20, egyenként 1200 kg összsúlyú csillékbõl álló vonatok szállítottak.

83

Salgótarján Kép: Salgótarjáni bányatelepi közp elemi népiskola


Kiadó: Tihanyi Sándor fényképész Salgótarján

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. bányatelepi központi, emeletes népiskolája a volt Hunyad utcában (Bartók Béla út) állt. Építési ideje: 1894

84

Salgótarján Kép: Üdvözlet S. Tarjánból Károly akna Zagyvai kőszén rakodó

Postabélyegző, dátum: Salgó-Tarján, 1899. október 30.

Kiadó: C. O. H. M. Nr. 6481.

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. zagyvai kõszénrakodójának elsõ korszakából származik a kép, az osztályozó még nem épült meg. A Károly‐aknát 1889‐ben mélyítették Salgótarján belsõ részeitõl nyugatra, a Karancsaljára vezetõ út melletti Mikó‐pusztán. 1914‐es bezárásáig összesen 29,3 millió q szenet termeltek ki belõle.

85

Salgótarján Kép: Üdvözlet Salgótarjánból Forgách-akna Postabélyegző, dátum: Salgótarján 1902. augusztus 22. Budapest, 1902. augusztus 22. Kiadó:

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. 1880‐ben kezdte mélyíteni Salgótarján falu déli részén a Forgách‐aknát. Termelése 1883‐ben kezdõdött, 1907‐ben zárták be. Mûködése alatt összesen 18 millió q szenet termeltek ki belõle.

86

Sashegy Kép: Sashegyi ikerakna

Postabélyegző, dátum: Dorog, 1932. április 13.

Kiadó: Dudás Ödön könyv és papírkereskedő Dorog

1920 áprilisában kezdték meg a sashegyi aknapár építését, és 1921‐ben elkészült a 120 m‐es szállítóakna, 1923‐ban a légakna. 1938. március 7‐én az aknát (vízbetörés után) felhagyták, majd 1939. július 10‐én betongáttal elzárták.

87

Selmecbánya Kép: Bányászakadémiai hallgatók Selmecen


Kiadó: Soproni Egyetem diákújság

„… a barátság éljen köztünk, míg a halál elragad” F. Kollarz kõnyomata (1850 körül) mutatja be a bányászakadémia hallgatókat, Selmecen.

88

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből I. 1,2,3,stb.§ Balek kuss!...


Kiadó: Röttig-Romwalter Nyomda Rt. Sopron

A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap. Balekoktatás: a pogányság (pogány: végtelenül kicsiny, abszolút fekete test; még meg nem keresztelt fõiskolás) több héten keresztül való felhomályosítása, hogy az arra érdemeseket balekká avassák a Firmák. Firma: szorgalmas, bölcs, jóindulatú, mértéktartó, barátságos és közben Isteni Fényben tündököl. A balekság nélküle semmire sem jutna. Sok terhes feladata mellett Õ a gyengébb nem fõ támasza. A firma harmadéves vagy idõsebb diák. Majdnem mindegyik zseni…

89

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből II. Chemia



A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap. „Az agglegények egyesülete” aláírásával küldték a lapot Ajkacsingervölgybe. A sok aláíró közül kiolvasható az 1935‐ben végzett Reök Pál, és az 1939‐ben végzett Sipos Antal bányamérnökök aláírása is.

90

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből IV. Géptan

Postabélyegző, dátum: Arló


A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap.

91

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből V. A balek



A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap. Balek: elsõéves, a „keresztelésen” már túlesett diák. Egyébként „zöldfülû, poros hasú, ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben, az Isteni Fényben Tündöklõ Dicsõ Firmák támogatására szorul”.

92

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből VI. Vulpes semper magnam quantitatem cigarrarum secum portat. Postabélyegző, dátum:



93

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből VII. Bachus ujonnan felkent papja.




94

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből VIII. Mathesis.

Postabélyegző, dátum: Galyatető, 1927. augusztus 30. Kiadó: Röttig-Romwalter Nyomda Rt. Sopron

A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap. A lapot Höchinger Miklós (Höci) 1931‐ben végzett bányamérnõk írta még 1927. augusztus 29‐én Galyatetõrõl Serafin Aurél bányamérnök hallgatónak, a soproni fõiskolába.

95

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből X. Növénytan



A selmeci diákélet hagyományait eleveníti fel a levelezõlap. A Mihalics Imre I. DGT üzemi mérnõk úrnak (Vasas, Thommen akna) címzett lap aláírói között olvasható az 1936‐ban végzett Majerszky Béla aláírása.

96

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből XIII. Bier scandál

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1928. június 4. Kiadó: Röttig-Romwalter Nyomda Rt. Sopron


97

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből XVIII. Fiuk!ha majd remeg kezemben…

Postabélyegző, dátum: Kapuvár, 1929. március 27. Kiadó: Röttig-Romwalter Nyomda Rt. Sopron

„Fiúk! ha majd remeg kezemben…” Ez a Praeses dala, eredetét nem ismerjük. A „Cimbora most rád köszöntjük a legelsõ poharat” címû dalt követõ eks után a szakestély leül, az elnök állva marad és õ (vagy nevében a Cantus Praeses) szokta viszonzás képpen énekelni. Praeses: elnök, a szakestélyek elsõ embere, legfõbb tisztségviselõje Cantus Praeses: nótabíró, a szakestélyek fontos szereplõje Eks: a szakestély elnökét illetõ vezényszó. Elhangzása után mindenki köteles az italát maradék nélkül elfogyasztani. Cimbora most…: Dal az elnökhöz. A dal az elnököt közfelkiáltással megválasztó ‐ Vivát! ‐ után automatikusan következik melyet a Cantus(ok) énekelnek a Praeses tiszteletére és a dalban szereplõ „legelsõ pohár” valójában az elsõ hivatalos pohár.

98

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből XXI. Rendezés




99

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből XXII. Kopárok megkötése




100

Selmecbánya Kép: A selmeci diákéletből XXIV. Geodesia

Postabélyegző, dátum: 1929. március 15.



101

Selmecbánya Kép: Balek! Válassz magadnak keresztapát és keresztanyát az isteni fényben tündöklő Firmák eme díszes társaságából. Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Soproni Egyetem diákújság

Farbõrugrás‐balekkeresztelés selmeci diákhagyomány. Farbõr: kemény disznóbõrbõl készült, hosszúkás, fél ellipszis alakú, bõrszíjjal derékra erõsíthetõ tartozék, amely forgatható volt a derékon. Eredetileg kettõs szerepe volt. Hátulra fordítva az ülepüknél lógott le, ilyenkor a vágatokban való lecsúszáskor védte a hátsó felüket. Elõre fordítva a bányafejtéskor lepattanó kövektõl védte a bányászt. A balekkeresztelõ szakesteken a balekjelölteknek ezen kellett átugorniuk. Ma már háttérbe szorult a farbõr viselete, de nemrég még a bányász foglalkozás szimbólumaként viselték.

102

Selmecbánya Kép: Mindnyájan voltunk egyszer


Kiadó: Joerges Ágost és Fia Kiadása Selmecbánya

Az öreg diák dala Tassonyi Ernõ „Aki a párját keresi” c. selmeci diákregényben (1905) olvasható elõször. Eredetije ismeretlen. A diákság többnyire csak az elsõ versszakot ismeri. Ennek refrénjében most már megéneklik Selmecet, Sopront, Miskolcot és Dunaújvárost. Fordító: Sass‐Stavinya(?) 1905 elõtt

103

Selmecbánya Kép: Selmeczbánya Chemiai Laboratórium

Postabélyegző, dátum: Selmeczbánya 1917. szeptember 20.

Kiadó: Joerges kiadása, Selmecbánya

A kémiai oktatás épülete 1912‐ben készült el, ekkor adták át a kémiai intézet impozáns épületét európai szinten berendezett kutatási és oktatási laboratóriumokkal, 1913‐ban pedig a hasonlóan korszerû technikai felszereltségû vaskohászati anyagvizsgálati laboratóriumot.

104

Selmeczbánya Kép: Selmeczbánya Magy. kir. erdészeti főiskola

Postabélyegző, dátum: Selmeczbánya 1908. szeptember 12. Kiadó:

A fõiskola épülete más nézetben.

105

Selmeczbánya Kép: Ballag már a vén diák tovább…

Postabélyegző, dátum: Székely-udvarhely, 1905. február 13. Kiadó: Joerges, Selmeczb.


106

Selmeczbánya Kép: Selmeczbánya


Kiadó:

Selmeczbánya ezüst‐, ólom‐, arany‐ és réztermelése évszázadokon keresztül jelentõs volt. 1887. június 15‐én a Bányászati és Kohászati Lapokban a szerkesztõ Farbaky István professzor örömmel és atyai pártfogással teszi közzé 12 selmeci 30 évesnél fiatalabb bányász és kohász felhívását egy „Bányászati és Kohászati Szakirodalmat Pártoló Egyesület” megalakítására. 1887. július 6‐án 80 résztvevõvel tartották meg az elsõ közgyûlést, a tiszteletbeli elnök Péch Antal, az elnök Winkler Benõ professzor lett.

107

Selmeczbánya Kép: Selmeczbánya Főiskolai paloták


Kiadó:

1892 döntõ év volt az OMBKE éltében. Ez év júniusában, a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia új palotájának felavatásakor tartandó közgyûlésen elhatározták az országos egyesületté alakulást. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapszabály tervezetének kidolgozására Hültl József miniszteri tanácsost valamint Farbaky István és Winkler Benõ professzorokat kérték fel. Az irodalompártoló Egyesület 1892. június 27‐én tartotta utolsó közgyûlését. Sóltz Vilmos elnök rövid beszédében javasolta, hogy az egyesület szûnjön meg és alakuljon meg az országos egyesület.

108

Selmeczbánya Kép: Selmeczbánya Új akadémia

Postabélyegző, dátum: Selmeczbánya, 1900. július 24. Kiadó:

Selmeczbányán 1735‐ben a bécsi udvari kamara azzal a céllal létesített bányaiskolát, hogy a kincstár ‐ európai viszonylatban is jelentõs ‐ magyarországi nemesfém‐ és réztermelésének föllendítéséhez megfelelõ szakembereket képezzenek ki. A bányaiskolát 1763 és 1770 között 3 tanszék létesítésével bányászati akadémiává fejlesztik.

109

Selmeczbánya Kép: Selmeczbánya Főiskolai paloták

Postabélyegző, dátum: Selmeczbánya P.U. 1911. július 27. Kiadó: Joorges kiadása 1907

A bécsi udvari kamara 1735. június 22‐ei leiratában részletesen szabályozta a Selmeczbányán felállítandó tanintézet mûködését (2 éves tanulmányi idõvel). Az elsõ esztendõben „matematika” címen összefoglalt számtani‐mértani és mérnöki ismeretek oktatására került sor. A második esztendõben a bányászat‐kohászat akkori öt fõterületének oktatása töltötte ki: bányamûvelés‐bányajog, bányamérés, ércelõkészítés, kémlészet‐kohászat, pénzverés‐ aranyválatás. Az elsõ év anyagát Mikoviny Sámuel oktatta. Az új magyar geológus nemzedék, a magyar földtan elsõ klasszikus karának vezéralakjai ‐ Szabó József, Hantken Miksa, Böckh János, Pávai Vajnai Elek, stb. ‐ a selmeci akadémiáról indultak, hogy megkezdjék Magyarország földtani feltárásának munkáját.

110

Selmeczbánya Kép: Üdvözlet Selmeczbányáról Bány. és erd. akadémiai paloták

Postabélyegző, dátum: Selmeczbánya, 1901. július 2. Kiadó: Makónyi Pál Selmecbányán No.6623

Újabb csodálatos levelezõlap az „Akadémiai palotákról”.

111

Sopron Kép: A soproni diákéletből XII. Ultra-supra veteránissimus


Kiadó: Röttig-Romwalter Rt. Bérlői Sopron

„Ultra‐supra veteránissimus” a soproni diákélet egy különleges mozzanatát idézi a karikatúra (Lengyel Z. fkm tervei után rajzolta Bihary L. bmh). I. évfolyamra jelentkezõ még balekvizsgát tett, beiratkozott Megkeresztelkedett II. évfolyamosok III.-V. évfolyamosok kötelezõ hallgatási idõ után több év után sok év után az életben, idõs korban

diák hallgató balek, vagy róka (fuchs) szénégetõ (kohlenbrenner) firma veterán ultra veterán ultra supra veterán ultra supra veteranissimus

A veteránok társadalmába a már lehallgatott, de még nem végzett hallgatók tartoztak. Ezek közül is a korosabbak már az ultra‐supra veterán vagy éppen veteranissimus megtisztelõ címet érdemelték ki s ennek külsõ jeleként valétáláskor kalapjukon annyi vékony zöld szalagot viseltek, ahány évvel túlszárnyalták a 4‐5 éves rendes tanulmányi idõt.

112

Sopron Kép: Sopron Hatvan turistaház

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1942. augusztus 10. Kiadó: Monostory utóda Kalántay Budapest, Lónyai u. 17.

Sopronban új szállodára volt szükség. A vendégség nagyobb csoportjának fogadására az erdõhöz közel nem voltak felkészülve. A Dunántúli Turista Egyesület Hatvan Ferenc vezetésével megépíteti a turistaház elsõ épületét, az 1924‐ben létesített szánkópálya melegedõjébõl és 1927. június 12‐én fel is avatja. A soproni egyetemisták egyik kedves szórakozóhelye volt.

113

Sopron Kép: Sopron M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1929. szeptember 7.

Kiadó: Lobenwein Harald fotóműterme Sopron

A levelezõlap nagyon szép felvétel a fõépületrõl. A lap érdekessége a szöveg: ”…Egésznap kézimunkázok, udvaroltatok magamnak, most egy nagyon helyes kis bányamérnök csapja a szelet…”

114

Sopron Kép: Sopron, M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1930. szeptember 11. Kiadó: Lobenwein Harald fotóműterme Sopron

Az 1919‐ben Selmeczbányáról áttelepült fõiskola 1922‐tõl Bányamérnöki és Erdõmérnöki Fõiskola néven mûködött. Az oktatás négy ‐ bányamérnöki, fémkohómérnöki, vaskohómérnöki és erdõmérnöki ‐ osztályban folyt. A fõiskola élén rektor, az osztályok élén dékánok álltak. 1931‐tõl a fõiskola megkapja a magántanári és habilitációs jogot.

115

Sopron Kép: Sopron Erdőbányászati Mérnöki Műegyetem


Kiadó: Barasits Budapest Nagyatádi Szabó u.48.

A soproni egyetemrõl egy másik levelezõlap melynek érdekessége, hogy nemcsak a fõépület képe látszik

116

Sopron Kép: Sopron Erzsébet ucca Elisabeth Strasse

Postabélyegző, dátum: Sopron, 1930. április 21. Kiadó: Lobenwein Harald fotóműterme Sopron

A Gyõri Indoház utca Állomás utcai része nélkül. 1873‐ban az Erzsébet utca nevet kapta, Erzsébet királynõrõl nevezték el. Az utcát rövid idõ alatt kevés kivétellel két, illetve három szinten, a historizmus utolsó szakaszának reneszánsz és barokk formajegyeket alkalmazó épületek szegélyezték. Ebben az utcában lakott az Esztó család, a 9‐es számú házban pedig az 1950‐es években egyetemi diákszálló (a könyv írója is ott lakott) mûködött. A Deák tér sarkán a híres „Deák” vendéglõ, számtalan diáktörténés helyszíne.

117

Sopron Kép: Sopron Erzsébet-utca Elisabeth Gasse Postabélyegző, dátum: Sopron, 1918. április 20.

Kiadó: Piri Daniel Sopron

A városban a „tömegközlekedés” villamosvasúton bonyolódott le 1900‐tól 1923‐ig. A villamos útvonala: GYSEV Pu. ‐ Erzsébet utca ‐ Várkerület ‐ Déli Pu. ‐ Sörgyár.

118

Stajerlakanina Kép: Üdvözlet Stajerlakanináról, Panur-akna


Kiadó: Julius Engelmann Anina

A területen a bányászat 1790‐as években kezdõdött. A széntelepek az alsó liász homok között voltak: 0,8‐8,0 m vastag és 2‐4 padból álltak, a kéntartalom 0,3‐1,2% volt. Az 1820‐as években a bányák termelése elérte az évi 2500 t‐ás mennyiséget. Ekkor már kokszoltak is. A bányát 1854‐tõl az Osztrák‐Magyar Államvasút Társaság üzemeltette, 1898‐ban Aninán került sor az elsõ elektromos fúrógép alkalmazására. 1897. március 14‐én „A Steierdorfaniani Bányamunkások és Olvasztók Egyesülete” néven itt szervezték meg az elsõ erdélyi bányászszakszervezetet. Bár a szakszervezet szó nem biztos, hogy helyes, u.i. egyes irodalomban az szerepel, hogy „...az elsõ szakszervezetinek nevezhetõ csoportok Aninán, Resicán és Pécs vidékén alakultak (de Anina szerepe elvitathatatlan)…”.

119

Szászvár Kép: Jó szerencsét! Szászvári kőszénbánya

Postabélyegző, dátum: Szászvár, 1908. augusztus 11. Kiadó: Kapható a „bányatelepi Casinóban”.

Szászvár Baranya megyei község, a pécsi püspök birtoka volt. Kõszénbányászata 1811‐ben kezdõdött. Az elsõ vállalkozók szakértelem nélküli szászvári jobbágyok voltak, akik Berks Péter bányamérnök szerint „… csak turkálták a domboldalt, a tárókban dolgozók élete egy percig sem volt biztonságban”. A társaságot a járási fõszolgabíró segítségével távolították el a szénterületrõl. Az érdemi bányászat 1817‐ben kezdõdött el. Kolb Ferenc és Kolb Ignác pesti szegkovácsok, Gerseg Adalbert pesti susztermester és Schmidt Károly mohácsi kereskedõ megalapította „A Nádasdi és Nagymányoki Uradalom Bányászó Szén‐árandós Társaság”‐ot.

120

Szászvár Kép: Szászvár bányaakna

Postabélyegző, dátum: Szászvár, 1922. december 9.

Kiadó: Novitas Budapest

1849. november 12‐én Miesbach Alajos osztrák tõkés a pécsi püspökség Szászvár‐Császtai birtokaihoz tartozó szénjogokat jogutódjai részére is 31 évre haszonbérbe vette. Szászváron a József táróval a fedû telepeket találta meg, bányatermékeit a tulajdonában lévõ téglagyárakhoz szállították. Miesbach unokaöccse Drasche Henrik az örökös 1868‐ban „Kõszénbánya és téglagyár Pesten” elnevezéssel részvénytársaságot szervezett. Késõbb eladta bányáit az Esztergom‐Szászvári Kõszénbánya Rt‐nek, mely 1925 körül beolvadt Salgó Rt‐be.

121

Szászvár Kép: Üdvözlet Baranya-Szászvárról Bányatelep


Kiadó:

A lap érdekessége, hogy a szászvári postabélyegzõ nem látszik, de Kápolnás Nyék (ahova ezt a lapot címezték) postabélyegzõn a „80” szám látszik (valószínûleg a lapot 1880‐ban adták fel, ugyanis a két község ‐ Kápolnás és Nyék az 1898. évi IV. tc. alapján ‐ csak 1898‐ban egyesült, Kápolnásnyék néven).

122

Tata Kép: Tata Vida-Jenő lejtősakna

Postabélyegző, dátum: Felsőgalla, 1932. augusztus 9.

Kiadó:

1917‐ben kezdték meg a XI. akna (Vida Jenõ akna) mélyítését. Ebben az évben épült meg Tatabányán a Népház is. A keleti tektonikai egység déli részére telepített akna 1920‐1969 között mûködött, ezután a maradék pillérek lefejtése céljából összevonták a hasonló helyzetben lévõ VIII. majd X. aknákkal, egy új, központos függõleges akna létesítésével. Vida Jenõ árvaházban nõtt fel, saját erõbõl, tehetségével és vasszorgalmával érte el eredményeit. 1914‐tõl a MÁK vezérigazgatója, majd 1936‐tól elnöki tisztséget töltött be. 1941‐ben a fajüldözõ törvények alapján leváltották és a németek 1944‐ben deportálták. A koncentrációs tábort túlélve, útban hazafelé halt meg.

123

Tatabánya Kép: Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Bányaigazgatóság

Postabélyegző, dátum: 1942. február 28. Kiadó: Rotációs fényképsoksz. Üzem Gyöngyös, Hanisz-tér 10.

Az 1890‐es években épült a köznyelv szerint „a nagyiroda”, amelyet az 1960‐as években bontottak le, hogy átadja a helyét a Tatabányai Szénbányák központi irodájának. 1899‐ben az év egyik nagy eseménye volt a MÁK Rt. Igazgatóságának azon döntése mely szerint: az „alsógallai bányászat” ‐ amely addig bányafelügyelõség volt ‐ 1900. január 1. hatállyal igazgatósággá alakuljon át. Az elsõ igazgató Ranzinger Vince ‐ bánya‐ és kohómérnöki oklevelét 1882‐ben szerezte Leobenben ‐ 1897‐tõl harminc évig töltötte be ezt a posztot, 1902‐ben I. Ferenc József bányatanácsosi címmel tüntette ki.

124

Tatabánya Kép: Tatabánya Sodronykötél és függősínpálya

Postabélyegző, dátum: Tatabánya, 1917. December 18.

Kiadó:

A függõkötél ill. függõsínpályák a tatabányai bányászkodás legjellemzõbb építményei, tekintve, hogy a szállító lejtõsaknák döntõ többségében is függõsínes szállítás volt, így kézenfekvõ volt a külszínen is ilyen pályákhoz kapcsolódni. A kép legnagyobb valószínûséggel az I és II‐es lejtõsaknákat közösen kiszolgáló, egymással párhuzamosan felépített függõkötél illetve függõsín pályát ábrázolja. A függõkötélpálya 1898‐ban, a függõsínpálya ‐ amely az elsõ ilyen volt ‐ 1901‐ben Róth Flóris fõtanácsos javaslatára épült.

125

Tatabánya Kép: Tatabánya Uj szénosztályozó


Kiadó: Magyar Fémnyomdai Rt. Budapest

A szénosztályozók képeslapon való megjelenítése hálás témája volt a kiadóknak. A szénosztályozó a kitermelt hasznosítható ásvány szemnagyság szerinti elválasztására, osztályozására a külszínen létesített berendezés vagy üzem.

126

Tatabánya Kép: Tatabánya Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Uj Osztályozó Postabélyegző, dátum:


A „Felsõgallai új szénosztályozó, Tatabánya” képeslapon szereplõ osztályozó más nézetben. Az azonosságot a hatszögletû építmény is igazolja.

127

Tatabánya Kép: Tatabánya Lukács László akna

Postabélyegző, dátum: Tatabánya, 1902. december 10.

Kiadó:

Az egyre növekvõ termelés lovaskordékkal való elszállítása mind nagyobb gondot okozott, ugyanis a vasúti pálya a túlsó, az osztályozó pedig az innensõ oldalon volt. A sûrû vonatjáratok miatt a sorompónál igen sokat kellett várakozni. Ezért a külfejtés talpára indulva egy falazott vágatot hajtottak ki a vasúti töltés alatt. Az osztályozó azonban jóval magasabb szinten volt, ezért egy a vágatba torkoló aknát mélyítettek és a külfejtésbõl a vágaton át érkezõ csilléket ezen az aknán emelték fel a megfelelõ szintre. Az aknát Lukács László akkori pénzügyminiszterrõl nevezték el.

128

Tatabánya Kép: Tatabánya Felsőgallai új szénosztályozó



1905‐ben történt döntés az új szénosztályozó építésérõl, a hozzátartozó vagonvontató berendezésekkel és szénrakodóval együtt. A Felsõgalla ‐ Bánhida közötti pályaszakasz átépítését és a felsõgallai állomás építését a MÁV vállalta. Az építkezés 1906‐ra fejezõdött be.

129

Tatabánya Kép: Tatabánya Hegedűs Sándor akna

Postabélyegző, dátum: Bánhida, 1903. Szeptember 17.

Kiadó:

A III. sz. aknaüzemnél a feltárt terület növekedésének megfelelõen újabb segédaknák mélyítése vált szükségessé. 1900 év közepén ezért személy ill. tömedék és egyéb anyagok szállítására egy függõaknát telepítettek, amely év végére 70 m‐ben elérte a széntelepet. Az aknát, amelynek elsõ tornya fából készült Hegedûs Sándor akkori kereskedelmi miniszterrõl nevezték el. A fatornyot késõbb vastoronyra váltották fel.

130

Tatabánya Kép: Tatabánya VII. akna



1903‐ban kezdték mélyíteni, és 1904‐ben helyezték üzembe. 1904‐1971 között a bánya össztermelése 10.458 kt volt. 1906‐ban kezdték meg VI. és VII. akna közelében a lakótelep építését.

131

Tatabánya Kép: Villamos erőközpont (MÁK Rt. tatai bányászata)

Postabélyegző, dátum: Felsőgalla, 1937. április 30.

Kiadó:

A MÁK Rt. tatai bányászat villamoserõközpont egy részletét ábrázolja a postai levelezõlap (érdekessége, hogy a szöveg négy nyelven szerepel).

132

Tataros Kép: Üdvözlet Tataros Asphalt bányatelepről

Postabélyegző, dátum: 1911. november 31. Kiadó:

Tataros Bihar megyében található. Az olajhomok bányászata és feldolgozása a XX. század elején Bihar vármegyében a szalárdi járásban fekvõ Kisfalú térségben indult meg. Tataros községtõl 4‐5 km‐nyi távolságra volt található a „Tatarosi Asphalt Részvénytársaság” által üzemben tartott földkátrányt, földszurkot és kõolajat termelõ bánya. A nagybányai bányakapitányság Seilern grófnak ezen olajhomok telepre 1877‐ben bányatelket adományozott, amit 1877‐ben a tatarosi részvénytársaság 30 évre bérbevett.

133

Tokodaltáró Kép: Tokodaltáró Üzemudvar Postabélyegző, dátum:

Kiadó: Rotációs fényképsoksz. Üzem Gyöngyös, Hanisz-tér 10. Valódi fénykép Magyar gyártmány

A millennium évében, 1896‐ban kezdték a tokodi altáró kihajtását. 1898‐ban az olajtüzelésû erõmûvet építettek (2x150 LE) és lemélyítették a kábelaknát. 1904‐1909 között mélyítették az I., II., III. és IV. ereszkéket, a termelés nagyrészt e területekrõl történt. 1920‐1922 között hajtották ki az új tokodi altárót. Tokodaltáron 1900 körül épült az elsõ, egyszerû osztályozómû, amely kisebb átalakulásokkal 1924‐ig üzemelt.

134

Vasas Kép: Vasasbánya látkép

Postabélyegző, dátum: Vasas, 1934. szeptember 3.

Kiadó: Röszler Győr

Az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság (DGT) vezetése úgy döntött 1912‐ben, hogy a pécsi sok apró korszerûtlen bányából a termelés tovább nem fokozható. Az átfogó korszerûsítési terv atyja dr. Jaroslav Jicinski cseh‐ morva bányamérnök volt. A tervet 1913‐1927 között valósították meg. Három széntermelõ egységet hoztak létre, melyek közül az egyik a vasasi volt, melyet a rekonstruált Thommen aknára alapoztak. Hazánkban az elsõ DAVY lámpa 1819‐ben jelent meg a vasasi Kõszénbányában, Berks Péter bányamérnök kezdeményezésére. Bevezetése a munkások ellenállása miat nehézségekbe ütközött.

135

Verespatak Kép: Verespatak Arany-zúzdák

Postabélyegző, dátum: Veszprém, 1900. november 14.

Kiadó: Dunky Fivérek kiadása Kolozsvár

Verespatak környékén nagyon sok magánbányát mûveltek. A kincstár a verespataki Szt. Kereszt altárna mûvelésében volt érdekelt. Ebben a bányában 1871‐ig évi átlagban 1 kg aranyat és 1,4 kg ezüst, 1890‐ig már 25,3 kg arany és 10,8 kg ezüstöt termeltek. Az ércelõkészítést 1871‐tõl korszerûsítették, de egy 1890‐es tanulmány szerint „… az érc aranytartalma 5 g/t, de 200‐300 zúzómûvel termelték az aranyat, mint 200 évvel ezelõtt… itt 180 társulat dolgozik…”. A verespataki bányaterület legnagyobb termelését 1909‐ben érte el. Nagyon érdekes a Cetala (Várhegy) oldala, mely tele van a rómaiak által mûvelt és késõbb felhagyott vágatokkal, bányaüregekkel.

136

Vrdnik Kép: Üdvözlet a Vrdniki Királyi Kőszénbányákból

Postabélyegző, dátum: 1915. október 1.

Kiadó:

Vrdnik község a Szerém vm. irigi j.‐ban, (1891‐ben 1023 horvát‐szerb lakta) vasúti állomással, posta‐ és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral. Vrdnik a Fruska Gora tövében fekszik, jelentékeny kõszénbányái vannak. Wekerle Sándor miniszterelnök 1907‐ben meghirdetett programja szerint az állam csak akkor tud megfelelõ, szabályzó, kiegyenlítõ szerepet játszani az iparfejlõdés szempontjából kulcsfontosságú kõszénbányászat területén, ha megfelelõ, nem túl nagy, de hatóerõvel rendelkezõ széntermelést tart közvetlen irányítása alatt. E program keretében 1907‐ben megvásárolta a vrdnik‐i kõszénbányát is. Az állam kõszénbányászat irányítására központi igazgatóságot szerveztek a pénzügyminisztériumban.

137

Vulkán Kép: Üdvözlet Vulkánról Salgótarjáni kőszénbánya kórháza Postabélyegző, dátum: Vulkán, 1914. december 24.

Kiadó: Magy. Fénynyomdai Rt. Bpest

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. 1894‐ben vásárolta meg a Zsil völgyi szénmedence bányavállalatait. A medence központjától, Petrozsénytõl délnyugatra fekvõ bányatelepe volt Vulkán (ma Vulcan, Románia).

138

Zagyvapálfalva Kép: Üdvözlet Zagyvapálfalva Bányatelep Kaszino

Postabélyegző, dátum: 1927. szeptember 3.

Kiadó: Veisz Vilmos fölvétele

A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. zagyvapálfalvai bányatelepi kaszinója. A munkásotthon 1921‐ben épült. A telepütés 1961‐tõl Salgótarján közigazgatási része.

139

Zalaegerszeg Kép: Magyar Olajipari Múzeum Zalaegerszeg Postabélyegző, dátum: AZ OMBKE XIV. Vándorgyűlése Budapest, 1973. október 2.

Kiadó:

Az R‐1 jelû rácsos szerkezetû toronnyal ellátott rotary rendszerû fúróberendezést ábrázoló képeslapot, a magyar szénhidrogénipar kiemelkedõ személyiségei ‐ Gyulay Zoltán, Falk Richárd, Alliquander Ödön, Rosta Ferenc… ‐ irták Kántás Károly professzornak, Bécsbe.

(A lap a M.O.I.M tulajdona.)

140

Egyéb Kép: Tisztelet a bányászszaknak, Jó szerencse, áldás lengje át!

Postabélyegző, dátum: Kiadó: Dr. Ormos Károly bm gyűjteményéből Kiadja a „Soproni Egyetem” diákújság

Közép‐Európában ez az évszázados német dal, az „ünnepélyes bányászdal”. A bányászhimnusz elterjedése elõtt (1920) Magyarországon is hasonló szerepe volt. A szövegét Révai Károly fordította le 1912‐ben.

141

Egyéb Kép: A bányász munkában


Kiadó: Művészeti Alkotások V. 5. Fiókja Bp. Síp u. 3.

Szocreál képeslap az '50‐es évek elejébõl. A bányász munkájában is mutassa meg, hogy népünk és pártunk hû fia.

142

Egyéb Kép: Indul a következő műszak!



Szocreál képeslap az '50‐es évek elejébõl. Indul a következõ mûszak!Elõre! Új széncsatára!

143

Egyéb Kép: Jó szerencsét!


Kiadó: Fazekas János 1956. IV. 20. Szabolcs Szatmár m. Nyomda V.

Igazi szocreál levelezõlap 1956‐ból. A 10.000 példányban kiadott lap igazolja a bányászok akkori megbecsülését.

144

Egyéb Kép: Szénszállítás a bányában



Szocreál képeslap az '50‐es évek elejébõl. Az ötéves tervben a bányászati beruházások 65 százaléka gépesítés jellegû.

145

Egyéb Kép: Széntermelés



Szocreál képeslap az '50‐es évek elejébõl. Nekünk szocialista bányászatot kell létrehoznunk.

146

FELHASZNÁLT IRODALOM A magyar bányászat évezredes története I. kötet 1997., II. kötet 1996. OMBKE, főszerkesztő: Benke István A magyar műszaki felsőoktatás 250 éve Selmectől-Miskolcig 1735-1985. Szerkesztette: Zsámboki László Nehézipari Műszaki Egyetem, 1985. A magyarországi szénbányászatról Salgótarján, 1985. Szerkesztette: Szvircsek Ferenc A mecseki kőszénbányászat I. kötet Pécs, 1993. január-december A mi nótáink 2001. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar A múlt őrzése a jelenben Tatabányai Múzeum Tudományos füzetek, 1998. A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban (1880-1939) Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya 2001. A tatabányai szénbányászat története (1894-1994) Tatabánya, 1994. Adatok az érc- és ásványbányászat, valamint a kohászat történetének bibliográfiájához Összeállította: Hadobás Sándor Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya 2001. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (IV. kötet) Felső Ausztria és Salzburg Bp. M. kir. Államnyomda 1889.

Babics András: Az Észak-mecseki Kőszénbányászat története Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. Bács Gyula: Lengyelország Panoráma, 1976. Bánya a magyar bányászat és bányászoktatás története és a magyar bányavidékek népszerű ismertetése Szerkesztette és kiadta: Horváth László Székely és társa könyvnyomdája, Sopron, Várkerület 66. 1937. Bányászat 1996. 1. szám Bányászati és Kohászati Lapok 1871. év 18. sz. 1875. év (p.: 121-124) 1879. év (p.: 14-15, 35-36, 51-52) 1891. év 1. sz. 1904. év 23. sz. 1910. év 23. sz. (II. kötet) 1913. év II. kötet 1923. év 23. sz. 1939. év 9. sz. 1940. év 10., 14. sz. 1941. év 2. sz. 1946. év 2. sz. 2002. év 2. sz. Becher Nándor: Brennbergbánya 1753-1793-1953 Brennbergi Kulturális Egyesület, 1993. Bernát Tivadar-Bora Gyula-Kalász Lajos-Kollarik Amália-Matheika Máricus: Magyarország gazdaságföldrajza Kossuth Könyvkiadó, 1986. Búcsúzik a mecseki szénbányászat emlékülés előadásai Komló, 2000. augusztus 29-30. Britannica Hungarica Világenciklopédia XVI. kötet Bp. Magyar Világkiadó

Csiffáry Gergely: Az Egercsehi szénbánya története 1901-1976. Eger, 1977. Daloskönyv Miskolci Egyetem bányamérnöki kar, 1977. Emlékkönyv Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei XVIII. kötet Miskolc, 1971. főszerkesztő: Dr. Treplán Zénó Emlékkönyv (készült az NME alapításának 25. évfordulójára) Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei 21. kötet Miskolc, 1974. Esti Kurir 1928. december 12. Dr. Faller Jenő: Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Műszaki Könyvkiadó, 1975.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. kötet Pest, 1851. Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984. Hála József-Maros Gyula: ART GEO PALOTA A STEFÁNIÁN a Földtani Intézet szecessziós épülete MÁFI 198. alkalmi kiadványa, 2000. Hárs József: Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben Soproni szemle 44. (1990) évfolyam 2. Sz. Jolsvai Artúr: Észak-erdélyi földgázkutatás 1940.XI. - 1944.XI. Magyar Olajipari Múzeum Zalaegerszeg, 1994. Kmetty István: Szénbányászat Dorogon Dorogi füzetek 17. sz., 1999. Dr. Kövess Gyula: Görgey Artúr Bányász Híradó-Arcképcsarnok, 1979.

Kőbányai Ferenc: Oroszlány és vidéke bányászatának és Oroszlány városának eseménynaptára OMBKE Oroszlányi Szervezet Történeti Szakcsoportja, 1987. Lehoczky Alfréd: Borsodi szénmedence története I-II-III. Miskolc Magyar bányamérnökök 1876-1999 Dr. Zsámboki László, Miskolc, 1999. Magyar Nagylexikon I. kötet Bp., Akadémia Kiadó, 1993. Magyarország vármegyéi és városai (Szatmár vármegye) Szerkesztette: Borovszky Samu Bp. Országos Monográfiai Társaság Mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana Szerkesztette: Némedi Varga Zoltán Miskolc, 1995. Nem szól már a klopacska… Vasasi bányászemlékek Pro PannóniaAlapítvány

Pallas Nagy Lexikon: III., V., XVI. kötet Pera Ferenc: A kisgyóni Balinkai szénbányászat 50 éve Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti szekciója Pesti Napló 1928. december 12. Rautman Magyar Lexikona, összes tudományok encziklopédiája 8. kötet Bp., Rautmann Frigyes 1881. Révai Nagy Lexikona VI. kötet Bp., Révai Testvérek 1912. Schneider Lipót: Sopron városi közlekedésének fejlesztése I. sz. Soproni szemle 34. (1980) évfolyam 1. sz. Selmectől-Miskolcig (1735-1985) Miskolc, 1985.

Sík Lajos (Schmidt): Mindnyájan voltunk egyszer az akadémián… Visszaemlékezések a selmeci-soproni főiskolás diákéletre 1735-1935. Pécs, Mecseki Bányászati Múzeum, 1984. Sopron topográfiája Szerkesztette: Dr. Heimler Károly Sopron, 1936. Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története (1869-1984) Szabó László: Nemcsak az ipar kenyere…. a 100 éves tatabányai szénbányászat krónikája A Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány kiadása, 1994. Szakáll Sándorné és Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században Miskolc-Rudabánya, 2002.

Székely Lajos: Az Esztergomvidéki szénmedence bányászatának fejlődése Műszaki Könyvkiadó, 1959. Szombathy Viktor: Csehszlovákia Panoráma, 1973. Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (A bányászati nyersanyagkutatás - barnakőszén és lignit és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19. és 20. században) Nógrádi Megyei Múzeum, Salgótarján 2000. Szvircsek Ferenc: Tárnák a falu alatt (a Kazári barnakőszén-bányászat rövid története) Kazár, 1998. Tatabányai Múzeum Tudományos füzetek 2. 1998. Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981. Tudományos Konferencia Tatabánya, 1997. október 1. Vadász Elemér: Kőszénföldtan Akadémiai Kiadó, 1951.

Dr. Vígh Károly: A pilisvörösvári bányászsztrájk Pest megyei TIT-Pest megyei Könyvtár Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Vivat Academia 1735-1985 az OMBKE és az OEE emlékkönyve Vörös Géza: A vértesi bányászkodás mérföldkövei Oroszlány, 1998. Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században Soproni szemle 22. (1968) évfolyam 4. sz. Zsámboki László: Szerencse föl! Szerencse le! Kunoss Endre (1811-1844) bányászdalai és a bányászhimnusz eredete Miskolc, 1995. Zsigmondi Béla 1848-1916. Magyar Olajipari Múzeum Zalaegerszeg, 1998. Új Idők Lexikona Singer és Wolfner Irodalmi Intézet 1938.

Dr. Horn János (1932) a Soproni Műszaki Egyetemen (okl. olajmérnök), az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (okl. Gazdasági mérnök) és a Marx Károly Közgazdaság Tudományi Egyetemen (okl. szakközgazda) végzettséget szerzett. 1957-1961 között a Mélyfúró Vállalatnál dolgozott mint fúrómérnök, 1961-1991 között az Országos Földtani Főigazgatóságon, majd jogutódjánál a Központi Földtani Hivatalnál területi főmérnök, majd közgazdasági főosztályvezető. 1992-től a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete elnöki főtanácsadója. Az MTA Bányászati Tudományos Bizottságának állandó meghívott tagja, az MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Bizottság, a Magyar Geológiai Szolgálat Tudományos Tanácsának, és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kari Tanácsának tagja.

Horn János KÉPESLAP-BÁNYÁSZAT

Recommend Documents