Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna június 17

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM – NEVELÉSI TERV – 2011.

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

1


Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................... 2. oldal BEVEZETŐ ............................................................................................................. 6. oldal Az intézmény bemutatása ...........................................................................6. oldal Az iskola adatai.............................................................................................. 7. oldal Iskolánk jövőképe ........................................................................................8. oldal A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Iskola küldetése .................. 9. oldal Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ......................................... 9. oldal Az általános iskolai felvétel rendje ................................................................ 9. oldal A középiskolába történő felvétel alapelvei .................................................... 9. oldal A felvétel rendje a gimnázium esti tagozatán .............................................. 10. oldal I. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................10. oldal Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai. ....................................................................... 10. oldal 3.1.1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei ............................................................... 10. oldal 3.1.2. A nevelő-oktató munka célja ...................................................................... 11. oldal 3.1.3. Az oktató-nevelő munka pedagógiai szakaszai ........................................... 13. oldal 3.1.3.1.Célok a nevelés-oktatás bevezető szakaszában ............. …………………..14. oldal 3.1.3.2.Célok a nevelés-oktatás kezdő szakaszában ………………………….14. oldal 1. 1.1. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 3. 3.1.

3.1.3.3.Célok a nevelés-oktatás alapozó szakaszában ........... ……………………..14. oldal 3.1.3.4.Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában .......... ……………………..15. oldal 3.1.3.5.Célok a középfokú nevelés-oktatás szakaszában....... ……………………..15. oldal 3.1.4. A nevelő-oktató munkánk feladata .............................................................. 16. oldal 3.1.4.1. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. ....... 16. oldal 3.1.4.2. Az alapműveltséghez szükséges feltételrendszer fejlesztése ..................... 18. oldal 3.1.4.3. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program ......................................... 19. oldal 3.1.4.4. Környezeti nevelés ..................................................................................... 28. oldal 3.1.5. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere ................................... 32. oldal 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................... 33. oldal 3.2.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok .............................. 33. oldal 3.2.2. A test, a lélek harmonikus fejlesztése .......................................................... 33. oldal 3.2.3. A szocializáció folyamatainak elősegítése .................................................. 34. oldal 3.2.4. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt területei............................... 34. oldal 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 34. oldal 3.3.1. A közösségfejlesztés fő területei ................................................................. 34. oldal 3.3.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok............................. 34. oldal

2


A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ..................... 35. oldal A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ....................... 36. oldal A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................... 36. oldal A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése-integrált oktatásuk. .................................................................................................... 37. oldal 3.5. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése40. oldal 3.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ........................ …42. oldal 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................... 43. oldal 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ...... 45. oldal 3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .............................. 46. oldal 4. Kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere…………….………47. oldal 4.1. Alapelvek, értékek ......... …………………………………………………..48. oldal 4.1.1. Alapelveink .................................................................................................. 48. oldal 4.2. Az iskola cél-és tevékenységrendszere ........................................................ 50. oldal 4.3. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink................................................ 55. oldal 5. A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusainak együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...............................................................57. oldal 6. II. HELYI TANTERV ............................................................................... 60. oldal 6.1. Tanulásszervezés ......................................................................................... 60. oldal 7. Jankó János Általános iskola és Gimnázium 1-12. évfolyamán tanított tantárgyak műveltségi területenként .......................................................60. oldal 7.1 Jankó János Általános iskola és Gimnázium 1-4. évfolyamán tanított tantárgyak műveltségi területenként .............................................................................. 60. oldal 7.2. Az iskola 5-8. évfolyamon tanított tantárgyak műveltségi területenként ... 62. oldal 7.3. Az iskola speciális tagozat 1-8. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok .................................................................................................... 65. oldal 7.4. A gimnázium 9-12. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok ............................................................................................... 66. oldal 7.5. Középiskola (9 – 12. évfolyam) –Esti tagozat - óraszámok a kerettantervekhez ...... ..................................................................................................................... 68. oldal 7.6. Kompetencia alapú oktatás .......................................................................... 68. oldal 7.7. A tantárgytömbösítés tanulásszervezési eljárás alkalmazása ...................... 70. oldal 7.8 Érettségi vizsgára történő felkészítés ........................................................... 71. oldal 8. Az intézmény értékelési rendszere ...........................................................72. oldal 8.1 Az értékelés alapelvei .................................................................................. 72. oldal 8.2. Az értékelés célja ......................................................................................... 72. oldal 8.3. Az értékelés típusai ...................................................................................... 73. oldal 8.4. Az értékelés formái ...................................................................................... 73. oldal 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.4.

3


Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ....................................... 73. oldal Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, szerepük a tanulók értékelése minőségi csoport ajánlásai alapján ............................................. 77. oldal 8.6.1. .A tanulók értékelése ................................................................................... 77. oldal 8.6.2. Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje ............................... 79. oldal 8.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ........................................................................................................... 80. oldal 8.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................ 86. oldal 8.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................. 86. oldal 9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................87. oldal 9.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei ............................................................ 87. oldal 9.1.1. Tartalmi kritériumok...................................................................................... 87. oldal 9.1.2. Formai kritériumok ........................................................................................ 88. oldal 9.2. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................... 89. oldal 10. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok .............................89. oldal 10.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ................................................................ 89. oldal 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ................................................ 89. oldal 10.3. A fogyasztóvédelem oktatás színterei az oktatásban ................................... 90. oldal 11. Ügyelet ........................................................................................................90. oldal 11.1. Az ügyeleti teendők ellátása (terület, idő, pedagógusok száma) ................ 90. oldal 12. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás ........................................90. oldal 12.1. Alkalmazott tanulásszervezési módszerek .................................................. 91. oldal 13. Helyi tantervek ...........................................................................................92. oldal A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA, ÉRVÉNYESSÉGE .......... .....................................................................................................................93. oldal 8.5. 8.6.

4



I. NEVELÉSI PROGRAM


5


BEVEZETŐ A 2004-ben elfogadott pedagógiai programunkat négyévenként terveztük áttekinteni, aktualizálni. A jelenlegi program módosítását több tényező indokolja. A közoktatási törvény többszöri módosításából adódóan megváltozott a jogszabályi környezet. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően igazodunk az ajánlásokban megfogalmazott prioritásokhoz, melyeket az iskolánkban zajló folyamatoknak is követniük kell. A magyar közoktatás tartalmi szabályozását szolgáló Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatra került. A 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet módosította a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló korábbi rendeletét. Ebben a dokumentumban újabb fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg, amelyek a jövő generációja számára a mindennapi élethelyzetekben való eligazodást, a modern gazdaságban, társadalomban való boldogulást, a személyes önmegvalósítást, az aktív és tudatos állampolgári lét megélését segítik elő. A TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben” című pályázat előírja a kötelező elemek pedagógiai programban való megjelenítését, beépítését a 2009-2010-es tanév végére. Ebben a folyamatban az iskola a tanulási esélyegyenlőség biztosításával, a nyolc legfontosabb kulcskompetencia fejlesztésével, differenciáló, egyénre szabott tanulási követelményekkel, ellenőrzési-értékelési eljárásokkal, a tanulói aktivitásra és együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárásokkal vállal felelősségteljes szerepet. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszolás lehetővé tette a készségek, képességek kialakítására, fejlesztésére szánt idő kitolását a 6. évfolyamig a „nem szakrendszerű oktatás” bevezetésével (2008/09. tanévben az 5. évfolyamon a tanórai időkeret 20 %-a). A helyi tanterv módosításával, a kompetens szaktanári, tanítói feltétel megteremtésével, a tanmenetek átalakításával fel kell készülnie tantestületünknek erre az új feladatra. Pedagógiai programunk megújításakor a hatályos jogszabályok mellett figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról, neveléséről szóló irányelveket. A program kidolgozásában az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek vállaltak szerepet, a helyi tanterv írását a munkaközösség-vezetők segítették. A tantestület elfogadásával, az egyetértési jogkörrel rendelkező szervezetek (szülői és diákönkormányzat) egyetértésével, a fenntartó jóváhagyását követően lép életbe iskolánk alapdokumentuma. 1. Az intézmény bemutatása A Jankó János Általános Iskola 1945 őszén a polgári iskolában általános iskolai oktatás kezdődött, osztályai a következő években fokozatosan felváltották a polgári iskolai osztályokat. 1948-ban az utolsó osztállyal a polgári iskolai oktatás megszűnt. 1972 decemberében a helyi vezetés határozatot hozott egy 6 tantermes iskola építésére. Ünnepélyes átadása 1975. augusztus 20-án volt.

6


Az iskola fennállásának 50. évfordulójára felvette Tótkomlós szülöttének, Jankó János rajzoló- és festőművésznek a magyar karikatúra megteremtőjének nevét. A gimnázium létrehozása 1977 nyarán a IV. osztály kifutásával a középiskola megszűnt, s így a megye közös igazgatású iskolái közül az utolsók között fejezte be a működését. A középfokú oktatás újraindítása: 1992 Az önkormányzat 1992. január 13-án az 1/1992-es számú testületi döntéssel – mondta ki a gimnázium létesítését. Így 15 évnyi szünet után Tótkomlósnak ismét lett középiskolája. A képviselő-testület gondoskodott az iskolaépület bővítéséről is. A középiskolai oktatás 1992 szeptemberében újraindult. Kollégium Az Általános Iskolai Diákotthont a körzetesítés szellemében hozták létre 1966-ban. Jelenleg egy tanulócsoporttal működik. A gimnáziumi oktatás újraindítása óta középiskolás tanulók is helyet kapnak a diákotthonban, ezzel aktívvá és mozgalmasabbá téve a diákotthon életét. 1.1. Az iskola adatai Az intézmény pontos neve és címe: Az intézmény neve: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Az intézmény működési körzete: Tótkomlós város közigazgatási területe és igény szerint a környező települések Az intézmény fenntartója: Tótkomlós Város Önkormányzata 5940 Tótkomlós, Fő út 1. Az intézmény típusa: összetett iskola (általános iskola és gimnázium) Típus szerinti besorolása A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátásához kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alaptevékenységi szakágazat: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) 852010) Intézményegységei: általános iskola alsó tagozat 1-4 osztály felső tagozat 5-8 osztály napközi otthon 1-5 csoport gimnázium nappali tagozat 9-12 osztály esti tagozat 9-12 osztály kollégium 16 fő / 1 csoport

7


Évfolyamainak száma: 8 évfolyamos általános iskola 4 évfolyamos gimnázium nappali és esti tagozaton A Képviselő-testület az alap - és középfokú oktatási intézményt közös igazgatással, egy intézményként működteti. OM azonosító: 028396 Az intézmény alapító okiratának kelte: 2009. május 11. Alapítvány „Iskoláért, a jövő polgáráért” Alapítvány Adószám:19061546-1-04 Bankszámlaszám: 11733182-20038210 Elnök: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna Bírósági nyilvántartási szám: PK 60197/1998/2 Békés Megyei Bíróság Gyula 2. Iskolánk jövőképe Iskolánk jövőképének meghatározásakor alkalmazkodunk a bennünket körülvevő társadalmi, gazdasági, demográfiai hatásokhoz, a személyi és tárgyi feltételek alakulásához. Újabb szakmai szerepvállalással (kistérségi együttműködés a pedagógiai szakmai szolgáltatásban, szakos ellátottság biztosítása, a nemzeti fejlesztési projektekben való részvétel) igyekszünk megerősíteni pozícióinkat a város alap-és középfokú közoktatásában. Sokszínű programkínálattal, a humánerőforrás fejlesztésével szeretnénk megfelelni a szülők és tanulók elvárásainak, igazodni a 21. század alap-és középfokú oktatási követelményeihez. Bízunk abban, hogy a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz illeszkedő képzés eredményeként a tehetséges, illetve a hátránnyal küzdő gyerekek iskolai eredményessége biztos alapot teremt a továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz, az egész életükre kiható tudás megújításhoz. Reméljük, hogy az alkalmazott metodikának, a modern tanulásszervezésnek és a helyes tanulási technikák elsajátításának eredményeként kiegyenlítődnek az esélyek, tanítványaink körében elfogadottá válik az állandó tanulás követelménye. Feltételezzük, hogy az oktatáshoz európai színvonalú tantermek, felszerelés és infrastruktúra áll a rendelkezésünkre. Tantestületünkre jellemző lesz a szemléletbeli váltás, a módszertani megújulás iránti igény. Egyre többen lesznek képesek használni a digitális taneszközöket, alkalmazni a digitális tananyagrendszert. Többek rendelkeznek ECDL vizsgával, a fiatal kollégák – a nyelvszakosokon kívül is- társalgási szinten beszélnek egy idegen nyelvet. A szakos ellátottság, a szakmai hozzáértés további fejlesztése érdekében tanulóink speciális igényeihez igazodó kiegészítő szakok, korszerű módszertani tanfolyamok elvégzésére vállalkoznak pedagógusaink. Megőrizzük az emelt szintű oktatást a gimnáziumban, a csoportbontást az idegen nyelv, a számítástechnika és az technika-életvitel oktatásában, a differenciált és egyéni képességfejlesztést, az ismeretekbe ágyazott készség-és képesség fejlesztést. Szolgáltatásaink színvonalával kívánjuk megnyerni az iskola használóinak bizalmát, a közvetett partnerek elégedettségét és a fenntartói megbecsülést.

8


2.1. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Iskola küldetése A tanítás és tanulás élményt jelentsen pedagógusnak, tanítványnak egyaránt. Motivált, közreműködő és együttműködő gyermek és pedagógus közösségek vegyenek részt az iskola életében. Pedagógusaink - szakítva a hagyományos tanár szereppel - rugalmasabban, megfelelő belső és külső motiváltsággal végzik munkájukat. A tanítási folyamatban irányító, támogató, kísérletező és reflektív szereplőkké válnak. Olyan programokat, módszereket alkalmazunk, melyek igazodnak a tanulók egyéni adottságaihoz. A személyiségfejlesztés eredményeként azt szeretnénk, hogy tudjanak beilleszkedni a felnőttek világába, és váljanak boldog, sikeres emberekké. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. Ennek érdekében biztosítjuk a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentéséhez szükséges egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a sokoldalú és az új helyzetekhez alkalmazkodni tudó emberek állják meg a helyüket. Ehhez stabil tudás szükséges, melyre egy életen át lehet építeni. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik az épített és természeti értékeket, elfogadják önmagukat és másokat, kudarctűrők, testileg és lelkileg egészségesek. Tápláljuk a tudásvágyat, toleráljuk a másságot, támogatjuk és bátorítjuk a megtorpanókat, és elismerjük a sikereseket – legyen ez tanuló vagy munkatárs. A tantestület felkészültsége, az igényes környezet, a korszerű eszközrendszer, a programfejlesztés biztosítja, hogy a jövő nemzedékét a szülők és a fenntartó elvárásainak megfelelően tudjuk nevelni, oktatni. 2.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 2.2.1. Az általános iskolai felvétel rendje Az iskola a településről és a környékbeli kistelepülésekről minden tanköteles korú tanulót az általános iskolai tagozatra felvesz. Az első osztályba beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontokban a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a tanuló anyakönyvi kivonata, szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb. 2-8. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása). 2.2.2. A középiskolába történő felvétel alapelvei: A gimnáziumi tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges: 1. felvételi eljárás keretében; 2. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel; 3. különbözeti vizsga letételével

9


4. felvételi eljárás nélkül felvételt nyerhetnek, akik tanulmányi eredménye nem gyengébb 3-as hozott átlagnál. 5. az érdeklődők számára november és december hónap folyamán nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez. A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre. A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére. Az iskola a 9-12. évfolyamon alapvetően a kerettantervi tananyaggal működő középiskola, melyben van: a) Az iskola gimnáziumi tagozattal működik, idegen nyelvi emelt szintű képzés 4 évfolyamos gimnáziumi osztály (az első idegen nyelvből folyik emeltszintű képzés, heti óraszáma 5); Az iskola OM kódja: 028396 Tagozat kódja 01

tagozat megnevezése Gimnázium: 4 évfolyamos angol és német nyelv emelt szintű oktatása

2.2.3. A felvétel rendje a gimnázium esti tagozatán A tagozatra felvételt nyer minden jelentkező, aki rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A tagozatra felvételkor be kell számítani a már megkezdett iskolai éveket; a 910.évfolyamot. A más intézményből érkező hallgatóknak különbözeti vizsgát kell tennie, amennyiben az adott tantárgyból még nem szerzett érdemjegyet. A törzslapra, bizonyítványba záradékolni kell mi alapján vettük fel a hallgatót az intézménybe. Amennyiben a hallgató felvételt nyer az intézmény vele tanulói jogviszonyt létesít. Beiratkozáskor minden jelentkezőnek beiratkozási díjat kell fizetnie, ami fedezi az adminisztrációs költségeket. A 11-12. évfolyamon térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Közoktatási Törvény és Tótkomlós Város Önkormányzatának helyi rendelete együttesen szabályoz. Az érettségiztetési díj is a Közoktatási Törvény által szabályozott, a mindenkori minimálbér 10%-a. 3. I. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai 3.1.1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, a demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, másrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Valamennyi tanulónknak egyenlő lehetőséget biztosítunk a minden ember számára nélkülözhetetlen, igényes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtó tudás elsajátításához.

10


Tiszteletben tarjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, vallását, világnézetét és jogait. Tiszteletben tartjuk a szülőnek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskolának a pedagógiai programjában biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többcélú átadását anélkül, hogy állást foglalna, vagy tanulóit állásfoglalásra kényszerítené ezek igazságtartalmát illetően. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, különös tekintettel a magyar nyelv ápolására, megőrzésére. Fontos feladatuknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel, tanulókkal történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Programunkban fontosnak tartjuk a más népek, kultúrák iránti nyitottságot, megértést, a településünkön élő szlovák nemzetiségi hagyományok megismerését. Tanítványainkat, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük. Nyitottak vagyunk a család felé. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének feltétele: a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködése. Az egyén és a közösség számára fontos értéknek tartjuk az egészséget, amely testi, lelki és szociális harmónia állapota. Részt kívánnunk venni lakóhelyünk (Tótkomlós város) életében. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. 3.1.2. A nevelő-oktató munka célja Tanulóink egyéni képességeinek megfelelően olyan használható tudás birtokába jussanak, amely alkalmassá teszi őket tanulmányaik folytatására, a majdani társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra. Tanítványaink rendelkezzenek olyan anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kultúrával, amely a műveltség, a tudás alapja, a kapcsolatteremtés eszköze. Ismerjék a magyarság múltját, a jeles történelmi személyeket és eseményeket. Tiszteljék nemzeti értékeinket és legyenek azoknak méltó továbbítói. Életkoruknak megfelelően legyen nemzeti azonosságtudatuk. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Célunk az egész életen át tartó, fizikai aktivitás igényének kialakítása, fenntartása, a mozgás, a játék, a versenyzés által kiváltott élmények értékelése.

11


Egészséges önismerettel, önképpel, és az élsportolói attitűdhöz szükséges személyiség-jegyek kialakításával segítjük tanulóinkat helytállásra, sportkarrierjük megalapozásához. A kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajlódó kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.

12


Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív fejlesztése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet. 3.1.3. Az oktató-nevelő munka pedagógiai szakaszai A közoktatási törvény a kötelező oktatás első nyolc, általános iskolai évfolyamát négy , a középiskolát további egy pedagógiai szakaszra tagolja. A törvényi megfogalmazásban kifejeződő iskolapolitika a következőkben látja az egyes szakaszok legfontosabb jellegzetességét. I. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. II. A kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak - az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. III. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását.

13


IV. A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. V. A középfokú nevelés oktatás szakasza, az iskolai nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tízedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: a.) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító, b.) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, évfolyam végéig tartó, általános műveltséget – a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. 3.1.3.1. Célok a nevelés-oktatás bevezető szakaszában Az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megóvása, továbbfejlesztése. A gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Lehetőségekhez mérten a gyermekek játék- és mozgás iránti igényeinek kielégítése. A gyermekek fejlődésének segítése. A gyermek egészséges életmódra nevelése. 3.1.3.2.

Célok a nevelés-oktatás kezdő szakaszában

A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása. A gyermekek fejlődésének segítése. A gyermek egészséges életmódra nevelése. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése. A tanulási szokások megalapozása. 3.1.3.3.

Célok a nevelés-oktatás alapozó szakaszában

Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés.

14


Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. 3.1.3.4.

Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában

Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. Felkészítés a továbbtanulásra, a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően. A közösségre vonatkozóan a demokratikus működés értékének és szabályainak tudatosítása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés. Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Az idegen nyelv tanulásakor a társalgási szint elérése vagy megközelítése. Az elvont gondolkodási képességet megalapozó gondolkodási műveletek alkalmazása: önálló gondolkodás, probléma megoldás fejlesztése (elemzés, összehasonlítás, általánosítás, következtetés, fogalom-és szabályalkotás Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. Szöveggel való kritikai, elemző viszony kialakítása. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. 3.1.3.5.

Célok a középfokú nevelés-oktatás szakaszában

Célok a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása. A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése, olyan ismeretekkel rendelkező tanulókat feltételez, akik az itteni tanulmányok befejezése után képessé válnak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre, a kompetenciák rugalmas gyakorlati megvalósítására. Cél a kétszintű érettségi sikeres megvalósítása A gimnázium mindkét tagozatán gondoskodunk arról, hogy az emelt szinten érettségizni akaró diákok is megfelelő képzésben részesüljenek. Az iskolavezetés és az önkormányzat gondoskodik az igényeknek megfelelő időkeretről.

15


3.1.4. A nevelő-oktató munkánk feladata Sokoldalú tanulási tevékenységgel alapozzuk meg tanulóinkban azt a továbbépíthető, alapvető képesség- és elemi ismeretrendszert, amelyre a következő iskolaszakasz pedagógiai munkája biztonsággal épülhet. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, támogassuk az egyéni képességek kibontakozását. Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerinti képesség-és készség területeken a következő fejezetben szerepelnek. Célok a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása. A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése. 3.1.4.1. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon-és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A tanulók életkoruknak megfelelő ismereteket szerezzenek az állam demokratikus szervezeteiről, intézményeiről /helyiekről is/, azok működéséről, az állampolgári jogokról, kötelességekről. Sajátítsanak el néhány olyan technikát, amivel saját és mások mindennapos ügyeit elintézhetik, amivel egyetértési, véleményezési jogaikat gyakorolhatják.

16


Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. A tanulás számos összetevője tanítható. Törekedjünk arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Amikor ők maguk is az egészség megőrzését, a preventív szemléletet tartják fontosnak, és ennek érdekében képesek az elvárható normák szerint élni, és környezetükre személyes példával hatni. Jellemezze őket kitartás, terhelhetőség, a kudarctűrés, az újrakezdés, a győzni tudás attitűdje. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola-és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Differenciált egyéni bánásmóddal segítsük elő a tanulóink között meglévő esélybeli különbségek kiegyenlítését. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnybe részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. 17


-

-

-

-

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

3.1.4.2. Az alapműveltséghez szükséges, a személyiségen belüli feltételrendszer fejlesztése: az értelmi képességek (különös tekintettel a gondolkodás és a megfigyelési képességre), a biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat és kommunikáció, a vizuális kommunikáció készségei, képességei, a kisiskolás korban kitüntetetten fejleszthető ritmusérzék, hallás és mozgáskoordináció, az önálló tanulás és önművelés igénye és képessége. Erősítsük tanulóinkban a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés és a számítógépes érintkezés fontosságát. Alapozzuk meg a tanulási szokásokat. Életkoruknak megfelelően fejlesszük tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot. Ezzel együtt fontos feladatunk a nemzethez való kötődés érzésének kialakítása, a hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, a múlt megbecsülése és a jövőbe vetett remény táplálása. Tudatosítsuk Európához való tartozásunkat és neveljük tanítványainkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerésére, tiszteletére. A neveltségi szint emelése érdekében a következő viselkedési formákra és szokásokra fordítsunk nagy gondot: udvariasság, a másik ember tisztelete, megbízhatóság,

18


tolerancia, empátia, kitartás, együttműködési készség, segítőkészség. Erősítsük a humánus magatartásmintákat és szokásokat. Alakítsuk tanulóink környezettudatos magatartását, életvitelét, és segítsük elő a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését. Alakítsunk ki tanulóinkban olyan pozitív szemléletet, amely az egészség megőrzésére, a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes tartózkodásra irányul. Intézményi kiemelt nevelési területek 3.1.4.3. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program Az egészségfejlesztés célja: Korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit alkalmazva képessé tenni tanulóinkat az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és egészségük javítására. Hosszú távú: Elsősorban az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való felfogására nevelünk. Az egészségromboló szokások valós veszélyként történő elfogadtatására törekszünk. Rövid távú: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani (gyakorlással, segítéssel, példamutatással). Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. Az egészségfejlesztés fő feladata: Egészségfejlesztő környezet teremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás elérése. Az egészségfejlesztés alapelvei: az egész közösségre irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az iskolánk funkciója az egészségnevelésben Az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód 19


egészségügyi ellátó rendszer működése. Az iskoláskor- elsősorban a 6-14 korosztály esetében- a szocializáció döntő időszaka. Ebben a nagyon érzékeny és „képlékeny” életkorban a prevenció nem elsősorban az ismeretközlésre, hanem a pozitív irányú befolyásolásra kell, hogy támaszkodjon, ezért az egészségfejlesztés módszere inkább készség, képességfejlesztést kell, hogy szolgáljon. Az iskolánk teljes szellemével, környezetével - a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedés mintáival együttesen - fejti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, prevencióban, ebben a legfogékonyabb életkorban. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál nagy hangsúlyt fektetünk a következő területekre: egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltés mindennapos testmozgás személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása családtervezési módszerek egészséges és biztonságos környezet kialakítása egészség károsító magatartásformák elkerülése járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az egészségnevelést szolgáló témakörök a gimnáziumban: Az alábbiakban szereplő tartalmakat beépítjük iskolánk helyi tantervébe. Harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői, az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez, emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség, egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel, kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés, stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben, normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság), viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog, a társadalmi értékrend; az értékek, normák változó világa, saját és mások testi épségének óvása.

20


Egészségnevelési feladataink feltételrendszere Tárgyi feltételek: biológia szaktanterem, osztálytermek, tornaterem, könyvtár. Személyi feltételek: biológia tanár, osztályfőnökök, szaktanárok, Nevelési Tanácsadó szakemberei, logopédus, gyógypedagógusok, iskolaorvos, iskolai védőnő, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógusok. Egyéb erőforrások: 1. Kapcsolattartás: az iskola és a család, szülői közösség iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, rendvédelmi szervek, városi, megyei ÁNTSZ, fenntartó önkormányzat, Humánfejlesztő Központ 2. Pályázati lehetőségek: „NFU” Megyei Közalapítványi Iskolánk pedagógiai rendszerébe az alábbi területek tartoznak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás szerepe és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

21


Egészségnevelési program Feladatok Tanórai 1. évfolyam

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Tanórán kívüli 1. évfolyam 2. évf.

3. évf.

4. évf.

1-4 évf.

Szükséges eszközök működésének, Játékok, dramatikus Tankönyv, megfigyelése helyzetgyakorlatok, film

A test változásainak különböző hatásokra. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai. Sérült embertársaink elfogadására való nevelés. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód, helyes napirend megismerése. Az egészség és a sport szoros kapcsolatának tudatosítása. Az ember életkori szakaszainak megismerése. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. Helyes táplálkozási szokások kialakítása

Módszerek

képek,

beszélgetés, kooperatív technikák alkalmazása

Előadás, mérések, Házirend, dramatikus gyakorlatok, viselkedési kooperatív technikák film alkalmazása Életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, kooperatív technikák alkalmazása Megfigyelés, mérés a testen. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, kooperatív technikák alkalmazása Bemutatás, szemléltetés, plakátkészítés.

kódex,

Feladatlap

Feladatlap, házirend, film

Ételkóstoló, applikációs képek, film gyakorlás, Applikációs képek, játék, film, kerékpár

Helyes közlekedési ismeretek Bemutatás, megismerése dramatikus tablókészítés, plakátkészítés,, projektmódszer alkalmazása, közlekedési délután. Egészséges életkörülmények Tapasztalatszerzés, igényeinek kialakítása kiállítás, kooperatív technikák alkalmazása. Egészséges életmódra nevelés. DÖKvetélkedő, Feladatlap, film filmvetítés, projektmódszer alkalmazása,

Szakkörök: közlekedési ismeretek Jankó hét

22


Tanórai 5. évfolyam Oszt. főnöki

Technika

6. évf. Oszt. főnöki

Technika


Az egészség tudatosítása. anyagok, megismerése. biztonság, kötelezettségek megismerése.

értékének Veszélyes helyzetek Személyes jogok,

Előadás, dramatikus Film, házirend játék projektmódszer alkalmazása,

Az ember legfontosabb szükségleteinek, és alapvető higiéniai szabályainak megismerése. A tanulók helyes szemléletformálása az egészséges életmódról és táplálkozásról.

Alkati jellemzők mérése, beszélgetés, napi és heti étrendek összeállítása. Gyümölcssaláta készítése, egyszerűbb ételek és italok készítése.

Videofilmrészletek, szakácskönyvek, élelmiszerek gyümölcsök.

Önismeret: hogyan változom, fejlődöm? Pozitív én bemutatása a társadalomnak. Életrend, életritmus ismerése, egészségmegőrző szokások kialakítása

Életjelenségek Képek változásainak megfigyelése, saját tapasztalatok megbeszélése, dramatikus gyakorlatok.

A következetes és rendszeres testápolás igényeinek kialakítása. Egyszerű ételek elkészítésének elsajátítása. Konyhai és étel higiénés szabályok elsajátítása E témakörök megismerésével felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre, annak megtartására, a harmonikus élet értékként való elfogadására.

Öltözködési módok megbeszélése. Egyszerű ételek elkészítése. Divatlapok Ételkészítés közben a szabályok Élelmiszerek, megbeszélése. konyhai eszközök.

Egészséget károsító szokások veszélyei, kritikus helyzetek és döntések. Visszautasítási technikák és a helyes döntéshozatal megismerése. A nemet mondás módjainak megismerése

Bemutatás, Film dramatikus játékok. kooperatív technikák alkalmazása.

23


A környezetbarát kertművelés és az egészségmegőrzés közötti összefüggés felismerése. A kellemes közérzet feltételeinek megismerése. Az egészséges táplálkozási szokások alkalmazása.

Képek, szakkönyvek megfigyelése, kiselőadás. Mérések a lakásban, megfigyelések előre megadott szempontok szerint. Saláták A természet és az ember készítése. kapcsolata, természet és környezet védelem közötti Kiselőadás, interjú, összefüggések felismerés. A olvasmánycivilizáció káros feldolgozás. következményeinek megismerése.

Képek szakkönyvek mérő eszközök, meteorológiai adatok, mélyhűtött termékek.

Barátság- párkapcsolat, a tanulók felkészítése a felelős felnőtté válásra.

Beszélgetés, dramatikus játékok, projektmódszer alkalmazása

Film

Technika

Személyi higiénia szabályainak elsajátítása, bőrápolás, ruhatisztítás legfontosabb szabályai. Az egészséges táplálkozás konyhatechnikai berendezések megismerése.

Textil kezelési szimbólumok tanulmányozása, folttisztítási módszerek megismerése, kozmetikumok bemutatása. Konyhatechnikai berendezések használata.

Tankönyv, szakkönyvek, kozmetikumok, modern konyhatechnikai eszközök.

Biológia

Az óra keretén belüli Kiselőadás, interjú, témakörök: életjelenségek, bőr, haj, a köröm testfelépítés megfigyelése, egészsége kooperatív technikák vázrendszer alkalmazása. egészsége egészséges étrend,

Technika

Biológia


Film, szakkönyvek, tankönyv

Folyóiratok, könyvek, képek, modell, applikációs készlet, transzparens, film.

24


étkezési szokások keringési rendszer egészsége kiválasztó rendszer egészsége szexuális viselkedés idegrendszer egészsége fertőző betegségek kialakítása, elsősegélynyújtás E témakörök feldolgozásával felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre és annak megtartására. 9-12. évfolyam Oszt. főnöki

Biológia

Párkapcsolat, a tanulók felkészítése a szülői szerepre, felelős felnőtté válásra, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása

Beszélgetés, témahét és projektmódszer alkalmazása

Filmélmény feldolgozása

Családi életre, társsá, szülővé nevelés nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra a család funkciója, jelentősége a szocializációban családtípusok, a szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) konfliktusok, válságok a

Kiselőadás, interjú, életjelenségek, testfelépítés megfigyelése, kooperatív technikák alkalmazása.

Folyóiratok, könyvek, képek, modell, applikációs készlet, transzparens, film.

25


családban, feloldási lehetőségek Függőséghez vezető motívumok feltárása illetve szokások megelőzése egészségkárosító élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása, serkentők, nyugtatók, drogok, szenvedélybetegség ek a függőség egészségkárosító következményei fertőző betegségek kialakítása, elsősegélynyújtás E témakörök feldolgozásával felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre és annak megtartására. Mindennapos testnevelés Erőforrásaink: A tornaterem és a tornaszobák 700 – 2000 óráig az iskola tanulóifjúságát szolgálják. Az iskola betonozott pályáján szabadtéri kézilabda, - kosárlabda és futballpálya, futásra, görkorcsolyázásra alkalmas területek. Testmozgásra használhatjuk az iskola füves udvarait (lányudvar, fiúudvar) is. A sportfoglalkozásokhoz (kötelező és szabadon választott) az iskolán kívüli városi sportlétesítményeket is használjuk. A sportuszodát az egész tanév folyamán használjuk testnevelés órákon és délutáni úszószakkörön. Az intézményben az iskolai diák sportkörnek - a magántanulók kivételével - minden tanuló tagja. A mindennapos testedzést végző testnevelő tanárok munkáját segíti a mozgásfejlesztő rendelkező utazó Ayres-terepeuta, aki 2-4 fős csoportokban egyéni fejlesztési terv alapján speciális mozgásfejlesztő eszközökkel végezi az alapozó terápiát, javítja a gyermekek mozgáskoordinációját. A napközis csoportvezetők is végeznek játékos mozgásfejlesztést. Szakszerű gyógytestnevelés szolgálja a résztvevő tanulók testi, fizikai állapotának a javulását.

26


Az iskolánkban a mindennapos testnevelés megszervezését a Ktv. 48.§(2) szerint végezzük. Cél: tanulóink életében központi helyet foglaljon el a mozgás, felnőtt életükben is érezzék ennek szükségességét. Szeressék és műveljék a sport valamelyik ágát. Feladat: Fontos törekvésünk, hogy valamennyi gyermek esetén megvalósuljon a heti öt óra testedzés. Az alsó tagozaton, azokon a napokon, amelyeken nem volt testnevelés óra, a délutános nevelő biztosítja a játékos testmozgást (játék, séta, levegőzés). A tömegsport foglakozások szintén biztosítanak sportolási lehetőséget. Felső tagozaton és a gimnáziumi osztályokban a testnevelő tanárok és az osztályfőnökök szorgalmazzák, hogy valamennyi tanuló jelentkezzen, és rendszeresen eljárjon legalább egy DSK csoportba, tömegsport foglalkozásokra. A testnevelés órákon eddig is nagy gondot fordítottunk a szakszerű bemelegítésre, a keringésfokozó blokkra, a megfelelő légző rendszeri terhelésre, s a tantervben előírt anyagok mellett az órák végén mindig szakítottunk időt az örömteli játékra. Minden testnevelési órának része a gimnasztika, benne a légző torna és a tartásjavító torna. A gyógytestnevelést városunkban iskolánk képzett szakembere látja el, a könnyített testnevelésben részesülők differenciált egészségfejlesztő testmozgásáról testnevelőink a testnevelés órákon gondoskodnak. Tanórán kívüli testnevelés színterei: a) Alsó tagozaton a napközis csoportokban a napközi ideje alatt játékos, mozgásos, egészségfejlesztő foglalkozást iktatunk be minden nap tanári felügyelet mellett. Ezek a foglalkozások az időjárási viszonyoknak megfelelően lehetőleg a szabadban tartandók. b) A felső tagozaton és a gimnáziumban a mindennapos testnevelés délutáni tömegsport órákon történik. c) Sportolási lehetőségek az iskolai diáksportkörben: asztalitenisz-foglalkozás érettségi előkészítő-foglalkozás kosárlabda-foglalkozás labdarúgás-foglalkozás rekreációs-foglalkozás röplabda-foglalkozás szertorna-foglalkozás úszás-foglalkozás Rekreációs-foglalkozás Rendszeresen szervezünk, kerékpártúrát közvetlen környezetünk természeti és kulturális értékeinek felkeresésére. Iskolai kirándulások alkalmával távolabbi régiók megismerése, hegymászás, barlang túrák stb. Házibajnokság, játékos sportvetélkedők Önszerveződő csoportoknak minden évben házibajnokságokat szervezünk kosár-és röplabda, labdarúgás valamint asztalitenisz sportágakban. Játékos testmozgás alsó tagozaton:

27


A tanítók és napközis csoportvezetők az egészséges testtartás, légzés, és keringés érdekében naponta igyekeznek megmozgatni csoportjaikat. Célunk: a tanórákon szellemi koncentrációban elfáradt gyerekek felfrissítése, fizikai aktivitásuk fokozása, az örömteli közös játék biztosítása. A csoportkohézió nő az együtt végzett mozgás révén. A tanulók együttműködése, együttdolgozása fejlődik a tanórán kívül végzett tevékenységben is. A különböző mozgáskészségű és aktivitású gyerekek segítik, motiválják egymást a foglalkozás során, mellyel toleranciájuk is nő. A tömegsport egészség-, és személyiségfejlesztő hatását még tovább erősítik a sportversenyek, melyeknek igen hagyománya van iskolánkban. 3.1.4.4. Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja: megismertetni tanulóinkkal természeti és kulturális értékeinket, rávilágítva a primer és szekunder környezet közötti összefüggésekre. Tanítványaink környezetükért felelős, tájékozott, a fenntartható természetvédelem és természethasználat alapjait ismerő gyerekekké váljanak. A környezeti nevelés jellemzői és követelményei: A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, melyet gyermekkorban kell megalapozni. Intézményes és nem intézményes hatások érvényesülése Tudomány és tantárgyköziség a környezeti nevelésben Együttműködésre serkent. A környezeti nevelés hármas tagolású alapelveit szem előtt tartva a környezetről, a környezetben, a környezetért szellemében valósítjuk meg céljainkat. A kulturális és természeti örökség védelme, különös tekintettel a szóbeli és tárgyi kulturális örökségünkre. Tiszteletben tartani, megőrizni, elismerni a hagyományos ismeretek szerepét, különös tekintettel a természeti erőforrások felhasználására, és elősegíteni a kapcsolódást a tudomány és a helyi ismeretek között. Az oktatáshoz digitális információhordozókat használunk. A környezeti nevelés feladatai: Olyan szemlélet és attitűd közvetítése a feladatunk, amely a hagyománytiszteletre építve hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek figyeljenek a jelen értékeire, szem előtt tartva a fenntarthatóság elvét. A természeti és kulturális diverzitás bemutatása a városban. Az információs társadalmakra jellemző "részvételi demokrácia" gyakorlásának lehetőségét kínáljuk. Ökológiai tudatformálás és természeti nevelés Érzékeltetni a természet és az ember kapcsolatát, különös tekintettel, annak néprajzi és képzőművészeti vetületeire. Aktív élményszerzésen keresztül megvalósítani a természetvédelmi oktató- és nevelőmunkát.

28


Megismertetni a gyerekekkel az adott terület, nemzeti park vagy védett terület flóráját, faunáját, geológiai-, régészeti-, történelmi-, kulturális-, társadalmi- és gazdasági értékeit. Ennek érdekében a nemzeti parki bemutatóhelyek tanösvények megtekintése. Aktív élményszerzés, cselekvés révén a fenntarthatóság elvének megismertetése. Tanulmányi kirándulások alakalmával megismertetni tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet kulturális és természeti értékeivel (nemzeti parkok). Tótkomlós város környezetvédelmi programjával összhangban a gyermekek életkorának megfelelően az egyes tanórák tanmenetébe beépítjük azokat az elemeket, amelyek megfelelnek a műveltségi anyagnak, azt kiegészítik. A város környezeti elemeinek értékelése, a környezetterhelés tényezői. A természetes- és ivóvizek, a levegő védelme; a település és az épített környezet védelme és fejlesztése; hulladékgazdálkodás, szennyvízelvezetés és ártalmatlanítás; környezetbiztonság, zaj és rezgés elleni védelem; energiagazdálkodás, alternatív energia felhasználásának előnyei, zöldfelület gazdálkodás kérdéseivel való ismerkedés. A város értékeinek megismertetése, séták, gyűjtőmunkák és feladatmegoldás során, kiemelten a helyi védettségű értékek. Az egészséges és fenntartható városi környezet megteremtése, annak megőrzése, ebben aktív, cselekvő részvétel lehetősége. Tájvédelem, Száraz-ér Társaság célkitűzései. Bekapcsolódunk diákjainkkal a városi programokba, jeles napok megünneplésébe.

29


Célkitűzéseink érdekében alkalmazott tevékenységek, módszerek:

Alsó tagozat Rajz és technika órán természetes anyagokból munkadarab készítése. Természetismeret tantárgy: Változás, kölcsönhatás megfigyelése a természetben (élettelen természet). Tanulmányi séta: A víz, vízpart, időjárás megfigyelése Lakóhelyünk A környezetszennyezés jelei Kapcsolatok megfigyelése Vízminta vizsgálata Állatok a vízben, vízparton

Tanórai tevékenység Felső tagozat A műveltségi anyag elsajátítása során az egyes műveltségterületek tanmeneteiben rögzített tartalmak elsajátítása. Fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi logók szerepe. Megemlékezés a környezetvédelem jeles napjairól. Gyűjtőmunka, csoportmunka, kiselőadás tartása, megbeszélés, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer alkalmazása. Riport. Kreatív

Tanórán kívüli tevékenység Gimnázium Alsó tagozat Felső tagozat Gimnázium Fogyasztóvédelmi, Ünnepekhez Szakköri tevékenység. Szituációs és környezetvédelmi kapcsolódóan Kézműves drámajátékok. logók szerepe. ajándékkészítés. foglakozások Vetélkedők, Megemlékezés a Kirándulás. természetes anyagok versenyek, pályázatok, környezetvédelem Közvetlen környezet felhasználásával. kutatómunka. jeles napjairól. tisztaságának, Feladatmegoldó és rajz Természeti, Gyűjtőmunka, berendezésének versenyeken való helyismereti és csoportmunka, megóvása. részvétel. Szituációs és népismereti kiselőadás tartása, Tabló készítése: drámajátékok. barangolások, megbeszélés, A víz természetes Vetélkedők, üzemlátogatás. kooperatív tanulási előfordulásáról. versenyek, pályázatok, Kerékpáros túrák, technikák, Környezetünk kutatómunka. gyalogtúrák, projektmódszer védelméről. Természeti és tanulmányi séták alkalmazása. A vizek népismereti Megemlékezés a jeles Riport. szennyezettségéről. barangolások, napokról. Kreatív Hazánk szép tájairól. üzemlátogatás. Környezetvédelmi tevékenységek. Országunk, megyénk Kerékpáros túrák, megfigyelések. nevezetességeiről. gyalogtúrák, A Biológia-földrajz tanulmányi séták Megemlékezés a jeles munkaközösség szervezésében: napokról. Városunk Környezetvédelmi nevezetességei, megfigyelések.

30


Növények élőhelyei. tevékenységek. Az élő természet megfigyelése.

műemlék épületek, kulturális intézmények megismerése. A közvetlen környezetünk múltjának megismerése. Tisztasági, hulladék, szemétgyűjtési akciók szervezése.

Ismeretterjesztő előadások szakemberek meghívásával. Kiállítások megtekintése. Terepgyakorlat (szeméttelep, bemutatóhely, szennyvíztisztító, stb.).

31

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM – PEDAGÓGIAI PROGRAM - 2010

3.1.5. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Eszközök: - Nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd, b) beszélgetés, - Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: a) arckifejezés (mimika), c) tekintet, e) térközszabályozás, g) mozdulatok (gesztusok)

c) interjú b) szemmozgás, d) testközelség, f) testhelyzet, testtartás,

- Szociális technikák: Ezeket, a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben, a családban, majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulók milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. Fejlesztő interjú. Fejlesztő beszélgetés. Szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység. Eljárások: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló). A tevékenység megszervezésének módszerei (megbízás, ellenőrzés, értékelés, követelés, gyakorlás) A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, tilalom, elmarasztalás. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős tanulóinak legalább nyolcvan százaléka az évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alap – és középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

32

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM – HELYI TANTERV – 2011.

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tananyag feldolgozása, összefüggésének feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 3. 2.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok a megismerési vágy fejlesztése: tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet és a képzelet fejlesztése, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a kreativitás fejlesztése 3.2.2. A test, a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi élet gazdagításával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret fejlesztésével, alakításával, a reális önértékelés képességének fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével, az együttműködés értékeinek tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. 33


3.2.3. A szocializáció folyamatainak elősegítése a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével. 3.2.4. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt területei: Az erkölcsi ismeretek. A családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képező ismeretek. Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség. A testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés. A bűnmegelőzés. A drogprevenció. A fogyasztóvédelmi nevelés. 3.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ennek során sajátítják el a tanulók a közösség demokratikus működésének általános szabályait. 3.3.1. A közösségfejlesztés fő területei Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, csoportos oktatási forma a jellemző. Tanórán kívüli foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, iskolai sportkör, versenyek, bemutató foglalkozások. Diák-önkormányzati munka. Szabadidős tevékenységek. Mind a négy területnek tevékenyen hozzá kell járulnia az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához: véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 3.3.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség/csoport tagjai. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. E cél megvalósítása érdekében feladatunk: a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

34


a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, versenyek stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) B) C) D) E) F) G)

Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) Mikulás (december 6.) Farsang (február) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) Holokaluszt áldozatainak emlékéről (április 16.) Anyák napja Gyermeknap

3.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatok: Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Működésüket, céljukat, feladatukat az alapszabályzatuk tartalmazza. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A tanulmányi kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A tanulmányi kirándulás önkéntes. Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) B) C) D)

Nemzeti ünnep (október 23.) Karácsony (december 21-22.) Nemzeti ünnep (március 15.) Szalagavató ünnepély

35


E) F) G) H) I) J)

Jankó-napok (április első hete) Jankó parti-jótékonysági rendezvény Város napja (április 24.) Ballagás (május, június) Tanévzáró ünnepély (június) Pedagógusnap

3.3.4. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Iskolánk diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai demokrácia működésének egyik fontos színtere. Feladatok: Olyan közös érdekeken alapuló közös konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. Az iskola közösségi életének szervezése A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése. A tanulók segítése jogaik gyakorlásában és képviseletük. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire. A DÖK szervezeti és működési keretei: A diákönkormányzat a felső tagozaton és a gimnáziumban működik. Tagja lehet az iskola valamennyi tanulója. A DÖK munkáját mindkét tagozaton egy-egy, a tanulók és az iskolavezetés által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A DÖK a felső tagozaton és a gimnáziumban havonta egy alkalommal ülésezik az osztályonként megválasztott DÖK képviselők, a titkár, a titkárhelyettes és a DÖK patronáló tanár részvételével. Az üléseken a fent említett személyeken kívül bármely, iskolánkba járó tanuló, ill. az iskolában tanító pedagógusok, az igazgató vagy igazgatóhelyettes is részt vehet. Az ülések időpontja a az aktuális rendezvények időpontjához igazodik. 3.3.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

36


Feladatok: Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal. Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé teszik kulturális örökségünket. A csoporton belüli kapcsolatok erősítése. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés. A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 3.4. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése-integrált oktatásuk. Abban a kérdésben, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű (SNI) vagy beilleszkedési-, tanulási-, magatartási (BTM) nehézséggel küzd, jogszabályban megállapított munkamegosztás szerint a TKVSZRB illetve a Nevelési Tanácsadó dönt. Sajátos nevelési igényűnek minősül minden olyan tanuló, akinek a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapította a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét. Függetlenül attól, hogy organikus okokra visszavezethető vagy vissza nem vezethető okok miatt alakult ki a tanuló rendellenessége, meghatározott ellátásra (tankönyvtámogatás), habilitációs, rehabilitációs fejlesztésre jogosult. A megismerési funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és nem visszavezethető súlyos és tartós rendellenességével küzdő tanulók a TKVSZRB szakvéleménye alapján rehabilitációs célú órakeret terhére sérülés specifikus ellátásra, fejlesztésre jogosult. Integrált iskolai oktatásuk eltérő (speciális) tanterv-, illetve fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tervezéskor tekintettel kell lennünk a diagnózisban megállapított hiányosságokra, rendellenességekre, fejlődési ütemükre. Szakember szükségletük gyógypedagógus, gyógypedagógus/terapeuta illetve sérülés specifikus szakemberek.(mozgásfejlesztő- beszédfejlesztő tanár, logopédus, szociálpedagógus, mentálhigiénés tanár, pszichológus). A Szakértői Bizottság ellenőrzi a sajátos nevelési igényűnek minősített tanulók fejlődését (kontroll vizsgálatok), rehabilitációs foglalkozatásának eredményességét, az integrált oktatás feltételeit (személyi és tárgyi) valamint az által kiadott szakvéleményekben megjelölt fejlesztési területek és mentesítések megvalósulását. A nevelési tanácsadó gyógypedagógiai és pszichológiai módszerek beépítésével, pedagógiai konzultációkkal,

37


esetmegbeszéléssel, nevelési tanácsadással segíti a sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai oktatásának megvalósítását. A beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében organikus okra visszavezethető fejlődési eltérés nem mutatható ki, a tünetek kevésbé súlyosak és a fejlesztési szükséglet rövidebb időtartamú. Az iskolai eredménytelenség azonban kifejezett. A korai felismerés és vizsgálat a nevelési tanácsadó feladata. Az általuk készített szakvélemény az egyéni fejlesztési terv alapja. Felzárkóztató fejlesztésük differenciáló pedagógiai megsegítéssel, egyéni haladási tempó meghatározásával és egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztéssel valósul meg. Szakember szükséglet: fejlesztő pedagógus, speciális végzettségű tanító, tanár, logopédus, szociálpedagógus, mentálhigiénés tanár, pszichológus). A nevelési tanácsadó a gondozásába tartózó tanulók körében kontroll vizsgálatok útján követi a fejlesztés eredményességet és meghatározza további szükségességét. A BTM nehézséggel küzdő tanulók szakvéleményben rögzített fejlesztési tervének megvalósulást, személyi és tárgyi feltételeit évente ellenőzi és a tapasztalatok összegzésével segíti az iskolát a felzárkóztató feladatának megvalósításában. Célunk Inkluzív iskola megvalósítása a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink felzárkóztatása az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanítási program alkalmazása révén. Olyan nevelési és oktatási gyakorlat megvalósítása, amelynek eredményeképpen a pedagógiai hátrányt szenvedő tanulóink fejlődésbeli elmaradása csökken, segítve őket ezzel a továbbtanulásukban. A pedagógus, a gyermek és a szülő kölcsönös együttműködésén alapuló pedagógiai gyakorlatunk elfogadtatásával, a megfelelő szakemberek bevonásával iskolánk elismertségének fokozása. Feladataink A speciális nevelési igényű tanulók időbeni felismerése, vizsgálata, a diagnózisnak és szakértői javaslatnak megfelelő fejlesztési terv készítése. A feltárt okok megszüntetése egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve alkalmazásával, valamint az időbeli korlátok oldásával. Az eltérő fejlődési ütemű és fejlettségi szintű tanulókhoz differenciáló eljárással, megfelelő időkerettel kell alkalmazkodni. A tanulás optimális feltételeinek megteremtése, a tanulók tanulási szokásainak felmérése, a helyes tanulási szokások és technikák elsajátíttatása. Az önértékelés fejlesztése. A pozitív magatartási jegyek megerősítése. Fokozott kapcsolattartás a szülőkkel és a szakemberekkel (konzultáció, esetmegbeszélés). A szülők részére olyan támogatás biztosítása, amely a kapcsolattartást segíti a támogatott tanuló érdekében, hozzáférhetővé téve számára az iskolapszichológiai szolgáltatást.

38


A tanulók megértésén, támogatásán alapuló pedagógusi viselkedés előtérbe helyezése, a szorongást keltő pedagógusi magatartás elutasítása. A beilleszkedés, a sikeresség segítése. A másság helyes kezelése. A pedagógus, a tanulótársak, a szülő elfogadó magatartása. Az osztályok, csoportok szervezésekor kettőnek számítanak azok, akik beszédfogyatékosok, enyhe értelmi fogyatékosok, sajátos nevelési igényűnek minősültek. Háromnak csak az ennél súlyosabb állapotú tanulók számítanak (testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozott fogyatékos) Az ellátás lépései Felismerés Módszerek: szűrő vizsgálatok, megfigyelés, dokumentumelemzés, pedagógiai mérés, konzultáció a szülővel, az óvónővel, Nevelési Tanácsadóval, tanítóval, fejlesztőkkel, a tanulói szokások felmérése. Színtér meghatározás (előkészítő jelleg, szakértői biz. vizsgálata szükséges) Felelősök meghatározása (osztálytanító, fejlesztők, családgondozó, gyermekvédelmi felelős) Fejlesztés Módszerek: gyógypedagógiai módszertan alkalmazásával differenciáló felzárkóztatás, rehabilitáció, csoportos kognitív, beszéd - vagy mozgásfejlesztés, képességkibontakoztató foglalkozás, pszichológiai gondozás. Fejlesztésbe vontak: szakvéleménnyel rendelkező tanulók. Szintér meghatározás: integráltan, egyénileg vagy kiscsoportban és a napköziben; tanítási órán és tanórán kívül. Felelősök meghatározása: igazgató, pszichológus, gyógypedagógus. Ellenőrzés: DIFER, pedagógiai mérés, kontroll vizsgálat. Értékelés: mentesítés, egyéni haladási ütem figyelembe vétele. A bevezető, kezdő szakaszban az egyéni fejlesztés az érzékelési tapasztalás, a tárgyakkal történő manipulálás, a késleltetett haladási tempó alkalmazásával történik. Az alapozó, fejlesztő szakaszban előtérbe kerül a sokoldalú megismerés módszere, a szemléletes képi gondolkodás, a képzelő erő fejlesztése. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői Egyenetlenül fejlett képességek. Fejletlen kognitív képesség, határeseti intellektus. Szociális, kulturális, és/vagy nyelvi hátrányok (környezeti ártalom). Figyelemzavar és a koncentrációs képesség alacsony szintje. Hiperaktivitás figyelemzavarral vagy anélkül. Önértékelési és emocionális problémák. Részképesség zavarok: a hosszú távú tanulási nehézségek: diszlexia, diszgráfia diszkalkúlia, súlyos beszédhibák, Emocionális problémák. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői

39


Egyenetlenül fejlett képességstruktúra. Komplex bio- pszicho- szociális ártalmak. Korai személyiségfejlődés sérülései. Családi szocializáció zavarai: családi biztonság hiánya, elégtelen szülői nevelés, gyermekbántalmazás, családon kívüli nevelés. Érzelmi – és indulati élet kontrolljának gyengesége. Impulzuskontroll zavarai: hiperaktivitás és kényszeres viselkedések. Pszichoszomatikus tünetek. Alacsony tanulási motiváció- magas iskolai hiányzás. Negatív énkép és az önbizalom hiánya. Deviáns szubkulturális környezet, értékvesztés. Empátia és reciprok kommunikációs készség fejletlensége. Szélsőséges beilleszkedési zavarok: introvertált, visszahúzódó, szorongó, passzív, verbálisan nem kommunikáló; ellenséges, agresszív, opponáló magatartású tanulók. Életkornak nem megfelelő nemi szerep- és viselkedés tanúsítása. Tevékenységek a tanulási problémák enyhítésére Egyéni fejlesztési tervek készítése. Tanórai és tanórán kívüli (napközi) differenciált foglakoztatás, tantárgyi fejlesztés. Egyéni haladási tempó meghatározása. Kiscsoportos (3-4-fős) részképesség fejlesztés. Első évfolyamon hangoztató-elemző-szótagoló olvasási tanítás: Meixner dyslexia reedukációs módszer alkalmazása. Logopédiai ellátás (beszéd- és hangképzés fejlesztése, részképesség zavarok terápiája). Nevelési tanácsadás, pszichoterápia, családterápia. Szülő konzultáció- tanácsadás. Mérések, kontroll vizsgálatok. Pedagógus továbbképzéseken való részvétel. Fejlesztő eszközök pályázati forrásból történő beszerzése. 3.5. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése A képesség és tehetségfejlesztés kérdését szoros összefüggésben kezeljük. A tehetséget az alkotásra való nevelés valóságos lehetőségeként értelmezzük. Pedagógiai rendszerünk a kreatív társadalmi létre készít fel. Törekszünk tanítványainknál a kreatív technikák elsajátíttatására: a konstruktív problémamegoldásra, az egyéni alkotásra. Programunkban ezért szorgalmazzuk a szabadidős tevékenységeink gazdag választékát, a sokféle programlehetőséget. Pedagógiai gyakorlatunkban a teljesítmény elv érvényesül. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni tanulási tempóját és tényleges teljesítményét. A differenciált tanulásszervezés során külön program alapján fejlesztjük a lemaradókat,

40


valamint a tehetségeseket. Pedagógusaink az iskolai logopédussal együttműködve tárják fel a tanulási problémákat és fejlesztik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek A pedagógia fontos feladata a magatartásbefolyásolás, pedagógiai programunk az alábbiak révén kísérli meg a magatartási szabályok közvetítését: a verbális és nonverbális kommunikációs minták ismertetése, gyakoroltatása; a kommunikációs szerepek (nemi életkori hatalmi szervezeti) gyakoroltatása. Magatartásbefolyásolás színterei: tanítási órán (illemszabályok, normák gyakoroltatásával); szabadidőben, szünetben (helyzetelemzéssel); közművelődési programokon (az élethelyzetek gyakoroltatásával). Pályaorientáció Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tájékozódjanak munkamegosztás és a vele összefüggő foglalkoztatáspolitika kérdéseiben. Pedagógiai rendszerünkben ez az alábbiakban realizálódik: 1. Tananyagba foglaltan egy-egy szakma, illetve pályakör ismertetése. 2. Az iskolai tanulásszervezés keretében az alábbi munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: a) tanulás, b) önkiszolgáláshoz kapcsolódó fizikai munkák (karbantartás, takarítás, terítés, iskolai díszkert gondozása, szobanövények ápolása az iskola épületében stb.)) c) szolgáltatások iskolán belül (újságárusítás, stb.) d) iskolán kívüli üzemlátogatások, munkahely-látogatások szervezése. Tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1. 1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: kognitív képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés (kis és nagymozgások, síkbeli és téri orientáció), beszédhanghallás, beszédértés, beszédjavítás. a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

41


1. 2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok: matematika, olvasás-szövegértés kommunikációs képességeket fejlesztő programok: anyanyelv és kommunikáció, informatika, idegen nyelv 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése mentálhigiénés programok (az iskola egészségnevelési programja szerint) előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, csoportbontás. A projektmódszer, drámapedagógia, kooperatív tanulásszervezés módszerének megismertetése, képzési lehetőség biztosítása a pedagógusok számára. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések: negyedéves munkaértekezletek évfolyamonként, szülői értekezletek, félévi és év végi tantestületi értekezlet hospitálásra épülő együttműködés: évfolyamon belül, illetve munkaközösségenként 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés: félévkor, év végén osztályozás + szóbeli szöveges értékelés; első és harmadik negyedévben szöveges értékelőlappal egyéni fejlődési napló (szakértői véleménnyel rendelkező tanulóknak) 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban kulturális programok, önismeret fejlesztése 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program 3.6.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak. Fontos tehát, hogy mi, pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk. A tehetséggondozás elvei: Nevelő-oktató munkánkat a sokoldalú, sokszínű képességfejlesztés kell, hogy jellemezze, mert minél sokoldalúbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozik meg. A kiemelkedő képességek, tehetségek korai felismerése kedvező hatást gyakorol a tehetségeses tanulók fejlődésére. A fejlesztés legyen komplex, ne csupán egy-egy képesség kibontakozását szolgálja. Az általános képzés és a speciális képességek fejlesztése egy időben történjék. 42


A tehetséggondozás folyamatos, a teljes iskolai periódusra kiterjedő legyen. Érvényesüljön az egyéni bánásmód elve, legyen egyénre szabott. Igazodjon a gyermekek, a szülők igényeihez, és ehhez biztosítsuk a személyi és tárgyi feltételeket. A megvalósítás módjai: A tehetség korai felismerése (kreativitás, kíváncsiság, független gondolkodás). Tanítási órákon: - a differenciálás módszerének alkalmazása - differenciált házi feladat adása - kooperatív technikák alkalmazása - projektmódszer alkalmazása Tanítási órán kívül: A tanulók igényei alapján változatos tematikájú, gazdagtevékenységi rendszerre épülő, sokszínű tapasztalati lehetőséget biztosító szakkörök működtetése. Felkészítés tanulmányi versenyekre, sportversenyekre. A tanulók pályáztatása versenyekre, Minél több lehetőséget biztosítani a tehetséges gyerek számára, hogy versenyeken, egyéb szerepléseken próbálja ki rátermettségét. 3.7.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési oktatási intézményünk pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolánkban olyan légkört kell kialakítanunk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Ez alatt a közoktatási törvény 11. § (1) h) pontjának betartását értjük, amely a tanulók vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságának tiszteletben tartását fogalmazza meg. A veszélyeztetettség meghatározása, jellemzői: Veszélyeztetett gyermekek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermekeknél is meglévő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószerélvezet. A gyermek- és ifjúságvédelem elvei: a gyermek alapvető jogainak (szociális, egészségügyi), testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása, a megítélés etnikai hovatartozástól független, nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, tevékenységünket a folyamatosság, a rendszeresség, a bizalom kell, hogy jellemezze Feladatok: Biztosítsuk minden gyermek részére a fejlődéshez szükséges

43


-

-

-

feltételeket, lehetőségeket – a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához. Folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a családdal, a szülőkkel, Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködése az ez irányú társadalmi szervekkel, A tanulót veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése: nyilvántartásba vétel, a hátrányos, illetve veszélyeztetettség típusának, súlyosságának mérlegelése Szakemberek bevonása a veszélyeztetett gyermekek életesélyeinek fejlődési lehetőségeinek javítása érdekében. Szabadidős tevékenységek szervezése – hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (könyvtárak, művelődési házak, táborozás) Szociális ellátások számbavétele, (étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, segélyek). Felzárkóztató programok, korrepetálás szervezése – az indulási hátrányok csökkentésére.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök feladata: Az iskolában működő felelősök tanári diplomával és szociálpedagógus illetve gyermekvédelmi képzettséggel rendelkeznek. Pedagógus munkakörben, órakedvezménnyel dolgoznak jelenleg. Felmérik és nyilvántartják a veszélyeztetett tanulókat Szükség esetén családot látogatnak Fogadó óráikat jól látható helyen közzé teszik A gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények és szakemberek elérhetőségéről tájékoztatást adnak a szülőknek és a tanulóknak. Az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok részére kezdeményezik fizetési kötelezettségeik egyszeri átvállalását, anyagi veszélyeztetettség esetén a települési önkormányzattól kérnek nevelési támogatást. Közreműködnek a szabadidős és egészség nevelési, drogmegelőzési programok szervezésében. Intézkednek a veszélyeztetettség feltárásának folyamatában. A tanulóval szembeni fegyelmi ügyben meghívják a családsegítő szolgálat vagy a gyámhatóság illetékes szakemberét a fegyelmi tárgyalásra. Tankönyv vagy tanszer hiányosság esetén, tartozás esetén eseti segélyezés elindítása. Intézkedés szemüveg beszerzése ügyében. A normatív étkezési támogatás és a kiegészítő családi pótlékra való jogosultság ellenőrzése. Védelembe vétel kezdeményezése. Kapcsolatot tartanak: A tanulók családjával, az osztálytanítókkal, az osztályfőnökökkel, a roma koordinátorokkal. A gyermekjóléti szolgálattal és a gyámhatósággal.

44


A polgármesteri hivatal szabálysértési előadójával, a rendőrséggel, az ÁNTSZ-szel. A támogatás jelenlegi formái: A gyermekjóléti szolgálat segítségével eljuttatni a tanulót szakorvosi vizsgálatokra, a szakértői- bizottsághoz. Részletes feladatkörüket az iskolai a munkaköri leírás tartalmazza. 3.8.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A felzárkóztatást, korrepetálást valamennyi rászoruló tanulónak biztosítanunk kell a továbbhaladás szempontjából. A felzárkóztatás elvei: Minden gyermekben van valami érték. Tanulási nehézségekkel küzdő, vagy a tanulásban valamilyen okból lemaradt tanulók minél előbbi kiszűrése. Érvényesüljön az egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve, a gyermek önmagához mért fejlődésének elismerése. A felzárkóztatásban biztosítani kell a folyamatosságot, rendszerességet. A felzárkóztatást jellemezze a tapintatosság, személyközpontúság, a probléma sokoldalú megközelítése, a hatékonyság. A felzárkóztatás során érjük el, hogy valamennyi tanuló képességeinek megfelelő tudásszintet érjen el, illetve teljesítse a tantervi minimumot. A megvalósítás módja: A lemaradás lehetséges okainak feltárása, a hiányosságok felmérése. Fejlesztő foglalkozások: személyre szabott, a tanuláshoz szükséges készségeket (logikai problémamegoldó, szóbeli és írásbeli készség stb.) fejlesztő feladatok megoldása. Az egyéni fejlesztő program kidolgozásának menete: - Helyzet, dokumentációelemzés: minél hamarabb megismerni a tanuló és tanulói csoportok egyéniségét és szükségletüket. (tanulói munkák elemzése, a tanuló „előéletének” feltárása, konzultáció a tanulóval már foglalkozó kollégákkal, szülőkkel, szakemberekkel.) - Probléma gyökereinek feltárása, probléma megfogalmazás: megismerni és feltárni a megismerés során jelentkező hiányosságokat megkeresve azt a pontot ahol a hiányosság keletkezett. A probléma (hiányosság) lehetséges okai: - sérülés, - részképesség hiánya, - nevelési, művelődési hátrány, - az előzőek együttes jelenléte. Fejlesztés meghatározása: - pszichés funkciók, - gondolkodási művelet, - tevékenység területén. 45


A fejlesztendő terület megjelölése, a fejlesztés tartalmának meghatározása, a követelmények kijelölése, fejlesztési terv készítése: annak eldöntése, hogy a fejlesztés színtere mi legyen (tanórai, tanórán kívüli, napközi, korrepetálás, stb. - döntés arról, hogy ki végezze a fejlesztést, (szakember: fejlesztő pedagógus, szaktanár, logopédus, pszichológus, stb.). Értékelés: folyamatos. Kiscsoportos foglalkozások (korrepetálás, páros, csoportos foglalkozások). Egyéni bánásmód, differenciálás a tanítási órákon, napköziben és a tanulószobai foglalkozásokon. Együttműködés a családdal, a nevelési tanácsadóval. 3.9.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Iskolánkban sajnos évről évre nő a munkanélküli szülők gyermekeinek, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. A mélyszegénységi szint egyre több családot érint. Hátrányos helyzetű gyermekeknek tekintjük azokat, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk szűkebb társadalmi környezetük az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Családi körülményeik miatt a jegyző védelembe vette a tanulókat, és rendszeres gyermekvédelmi jogosultságukat megállapította, segítve ezzel a szülő gyermeke nevelésével kapcsolatos kötelezettségeit. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra vonatkozóan a jegyző a szülői nyilatkozat alapján állapíthatja meg a jogosultságot, ha a hátrányosság mellett a szülők iskolázatlansága a tanköteles korba lépéskor nem megfelelő (nyolcadik évfolyamnál nem több). Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, családon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek), munkanélküli szülők gyermekei átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: napközis és tanulószobai foglalkozások szervezése, iskolaotthonos ellátás motiválás arra, hogy a tanulók minél többen vegyék igénybe a napközis és tanulószobai ellátást, a tehetséggondozó szakköröket 46


kompetencia-alapú oktatás, kooperatív technikák, projekttanítás, drámapedagógiai módszerekkel csoportos (páros munka) formában önismereti csoportok létrehozása (működtetése) drog- és bűnmegelőzési programok pályaorientációs tevékenység ösztöndíj és mentorálás biztosítása táborozási, kirándulási lehetőségek biztosítása a tankönyvtámogatás és étkezési támogatás biztosítása együttműködés a szociális szolgáltató központtal, a Nevelési Tanácsadóval rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon 4. Kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere Beépítettük pedagógiai programunkba a NAT 2007 illetve a HEFOP 3.1.3 és a TÁMOP 3.1.4. pályázatok révén megvalósuló kompetencia alapú oktatás elveit és eljárás rendszerét. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából, az egyre növekvő elvárásoknak kívánunk eleget tenni a kompetencia-alapú oktatás megvalósításával, melynek során biztosítjuk a hátrányos helyzetű, ill. a tanulásban valamilyen okból lemaradt tanulók esélyegyenlőségét, valamennyi tanuló számára az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, az egyéni képességeiknek megfelelő eredmények elérését, ezzel is segítve a tanulók iskolai és majdan társadalmi szintű beilleszkedését. A 2006/2007-es tanévet már az új céloknak megfelelően kezdtük. A képzésben részt vett pedagógusaink az új adaptált tartalmakkal, eszközökkel és módszerekkel végzik nevelőoktató munkájukat. Az alapkészségek, kompetenciák fejlesztését kiemelt területként kezeljük. Különösen hangsúlyos feladat ez az alsó tagozaton, míg a felső tagozaton a folyamatosságot kívánjuk biztosítani. Kompetenciaalapú tananyag: Moduláris felépítésű Tanuló – és tevékenység központú Differenciált eljárásokra épülő Egyéni fejlesztésre, tehetséggondozásra alkalmas Korszerű tanulásszervezési eljárásokra épülő Fejleszti a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit. A kompetencia területek tantárgyi megnevezése: Szövegértés – szövegalkotás Matematikai logika Szociális, életviteli és környezeti Életpálya-építés. A kompetencia-alapú oktatást hosszú távon kívánjuk fenntartani, a résztvevők körét fokozatosan kiszélesítjük.

47


4.1

Alapelvek, értékek

4.1.1. Alapelveink: Gyermekközpontúság – Az intézmény küldetése fejezet kiegészítése Nevelő-oktató munkánknak a gyerekek intellektuális, testi és mentális fejlődését kell szolgálnia, így minden programot, eljárást annak rendelünk alá. Mindenek előtt azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás - Kiemelt fejlesztési területeink című fejezet kiegészítése (információs és kommunikációs kultúra, tanulás) Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban, lehetőségek szerint valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie. Olyan iskolai tapasztalatok biztosítása a tanulóinknak, hogy az élethosszig tartó tanulás természetes legyen a számukra, hogy képesek legyenek a környezetüket ennek megfelelően alakítani. Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés – „Jövőképünk” című fejezet kiegészítése A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével lehetővé válik az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés. A képességeket ismeretek nélkül nem lehet fejleszteni, ezért az oktatás során mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk. Az adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk. Tanulóink képességei és készségei fejlesztése érdekében olyan tanítási módszerek elterjesztésére vállalkozunk, amelyben az egyéni és a kooperatív tanítási- tanulási technikák alkalmazása mindenkinek - a közösségnek is - állandó fejlesztési lehetőséget nyújt. Kooperatív technikák alkalmazását, az egyéni képességeknek és haladási ütemnek megfelelő egyéni, ill. csoportos foglalkoztatást, önálló ismeretszerzést preferálunk. E módszerek általános jellemzői, hogy tanulásközpontúak és gyakorlat orientáltak, célkitűzéseikben a tantárgyi specifikusságot jelenítik meg, az értékelés kritériumalapú. A tanulói személyiség egészének fejlesztése – „Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink” című fejezet kiegészítése (önismeret, önértékelés) Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása – „Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink” című fejezet bevezetéséhez A tanítási tanulási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Az így megszerzett ismeret a gyakorlatban 48


alkalmazható, korszerű tudást eredményezzen olyan módon, hogy a megismerési folyamatban motiváltan, örömmel és aktívan vegyenek részt. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség – „Tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei” című fejezet kiegészítése (integrációt segítő módszertani elemek) Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Valóságos tanulási környezet biztosítása Az ismeretszerzésnek a hagyományosnál nagyobb mértékben kell épülnie a valóságra annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése és vizsgálata által (projektpedagógia, terepgyakorlat). Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. Új típusú tanári attitűd Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. Tantestületünk jelentős része felkészült az innovációval járó szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk a jó gyakorlat jegyében. Nemcsak a kiképzett pedagógusokat, hanem a tantestület egészét képessé kell tenni arra, hogy a megváltozott pedagógiai szerepeknek megfelelően a saját szakmai és módszertani kultúráját az új kihívásoknak és az új pedagógiai rendszernek megfelelően megújíthassa. Tanári szerepváltás eredményeként előtérbe kerül a szervező, irányító, együttműködő, támogató, a gyerekek ötleteire támaszkodó tanári attitűd. Belső továbbképzéseinken ezt a mentalitást kívánjuk tovább népszerűsíteni. Érzékenyen reagálunk az iskola használóinak igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra. A pedagógiai módszertani kultúra megújítása Ennek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, belső műhelyfoglalkozások segítik. Fokozatosság és folyamatosság A kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék

49


magukat, bővítsék ismereteiket. Az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét a program minden elemével és minden eljárásmódjával erősíteni kell. Integrációs elv Az önálló matematikai, szociális, életviteli és szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan modulok és modellek alkalmazását is szorgalmazzuk, amelyek az egyes műveltségi területek más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”) való kapcsolatának megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük. 4.2.

Az iskola cél-és tevékenységrendszere

Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása. A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése. A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása. A tananyag feldolgozása úgy történi, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával. A mozgásnak, az ének-zenei, a vizuális tevékenységeknek, a drámajátéknak (a személyiségfejlődés egészére ható) szerepüknek megfelelő idő és tér biztosítása az iskolai tevékenységek összességében. Környezet iránt érzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása. A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása. Célunk motiváltság és a pozitív gondolkodás érvényesítése. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az algoritmus helyes értelmezése, követése, ellenőrzés, önértékelés Feleletterv, jegyzet, vázlat, készítése, forráshasználat, kiselőadás, recenzió alkotása Állandó tevékenykedtetés, azonnali visszajelzés (önértékelés, mások értékelése) Életszerű, a gyermeki világhoz közel álló feladatok, problémák megoldása Szövegek, szituációk elemzése, befejezése, variációk kitalálása Célunk a szegregáció csökkentése. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása.

50


A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése. A kooperatív tanulási technikák segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. A verbalitás túlsúlyának megszüntetése. Célunk az önismeret, önértékelés igényének felkeltése. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Tanulóink belső értékeinek felismertetése: kitartás, céltudatosság, elkötelezettség, segítőkészség. A korrekt értékelés eredményeként elfogadtatni a kudarcot, helyesen értékelni a sikert. Erősíteni az önbizalmat, a bizonyítási vágyat A kezdő, bevezető szakaszban a kisgyermek feladattudatára, személyes kötődésére támaszkodjunk Az alapozó, fejlesztő szakaszban a kritikai érzékenységet, az önállósodásra való törekvést vegyük figyelembe. Célunk az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése. A program lehetővé teszi, hogy az irodalmi művek, hétköznapi és tudományos szövegek kiválasztásában és csoportosításában hatásosan valósuljon meg a szövegértésiszövegalkotási készségek fejlesztése. Elősegíti, hogy a leíró nyelvtan és az irodalom kettősénél sokkal több diszciplína megjelenjen. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztésének előtérbe helyezése valósul meg: a nyelvi kreativitás adta lehetőségekkel az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a cél. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. Az első osztályosok hallásának fejlesztése. Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán. Matematikaórán például a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein.

51


A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók, kreativitásukra, önállósodási törekvéseikre építve, érdeklődési körüknek, és motivációjuknak megfelelően. A fejlesztés módszertani keretét a differenciálás, a báb-és drámapedagógia adja. Célunk matematika tanításunk folyamatos megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése. A matematikaoktatásnak az első évfolyamon az eddigieknél jobban kell fejlesztenie a számfogalmat és a számérzéket. Előtérbe kell helyezni a számolást, a szám többféle használati lehetőségének tudatosítását, a 10-es számrendszer jobb megértését, a számérzék és a becslés, a nem egész számok megértésének és használatának fejlesztését. A konstruktív tanulási koncepció szerint a hatékony matematikatanulás önszabályozó, szituációs és együttműködő: a tanulót a környezettel való együtthatás során figyelmesen és erőfeszítést igénylően bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink a további évfolyamokon: A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik.

52


Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése kis csoportokban. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése. Célunk az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése Célja az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása, az Internet önálló használata, a könyvtárra alapozott önművelődés képességének kialakítása, önálló munkára nevelés. Szükséges eszköz: könyvtár. Előismeret: a számítógép felépítésének ismerete, az alapvető eszközök funkciói, ezek célszerű használata. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A számítógépes kultúra iránti attitűdök kialakítása: előítéletek, elvárások, preferenciák, élmények, tapasztalatok. A számítógép-használattal kapcsolatos szokások kialakítása. Az IKT – használata szaktárgyi órákon. A megismerési képességek fejlesztése. Az informatikai képességek fejlesztése. Az informatikához köthető általános tanulási képességek fejlesztése. Az informatikához köthető komplex, inspiráló tanulási környezet biztosítása. Az informatikához köthető differenciálás megoldása. A kooperatív tanulási formák kialakítása és/vagy fejlesztése internet segítségével.

53


Az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése. A könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerű és célszerű használatának támogatása. Az SDT informatikai területének megismertetése. A speciális multimédiás hardvereszközök megismertetése. A digitális tananyagok más tanítási órákon történő alkalmazása. Az elektronikus írástudás fejlesztése. A multimédiás oktatóprogramok alkalmazása. Célunk a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése – „ A környezeti nevelés ” című fejezet kiegészítése A kompetencia fejlesztés célja, hogy a gyerekekben harmonikus kapcsolatot alakuljon ki ember és környezet, az épített-művi környezet; az egyén és szociális környezete és társai között. Ez változatos tevékenységek során valósul meg. Fontos cél továbbá, hogy a tudományos megismerést tekintsék hitelesnek, megkülönböztessék azt a szándékos megtévesztéstől. Szerezzenek gyakorlatot a megfigyelési módszerek, kísérletezés alkalmazásában. Célunk elérése érdekében feladatunk: Képessé tenni tanulóinkat a környezet állapotáért tanúsított személyes felelősség vállalására, a természet és az ember alkotta értékek felismerésére, megóvására Felhívni a figyelmet a modernizáció káros következményeire Megfigyeltetni a környezeti válságjelenségek emberre ható káros jelenségeit Tájékozódásuk biztosítása hazánkat veszélyeztető környezeti, társadalmi problémákról, ezek megoldását célzó együttműködésekről Szerepvállalás konkrét természetvédelmi, értékmentő programokban Adatgyűjtés, elemzés, vizsgálódás a közvetlen környezet élő és mesterséges elemi körében Veszélytérkép aktualizálásában részvétel Környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok hirdetése, tanulóink bevonása Célunk a motiváció erősítése. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermekközpontúvá alakítása. Teret adunk a szabad képzettársításon alapuló spontán játékoknak a tanórán kívüli idejüket iskolában töltő diákok iskolai életében. Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára.

54


A személyiség fejlődését szolgáló, a minősítés helyett a fejlődés követésére és a továbblépés lehetőségeire hangsúlyt helyező értékelési módszerek alkalmazása. A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása. Célunk a diákok élethosszig tartó tanulási igényének megalapozása A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az alábbi személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. A várható többszöri pályamódosítás érdekében a tanulni tanulás kognitív kompetenciájának fejlesztése. A digitális tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A pozitív tanulási és tantárgyi attitűd kialakítása. Célunk pedagógiai módszertani kultúránk megújítása A programcsomagokat bevezető kollégák részt vettek a kompetencia alapú és módszertani továbbképzéseken. A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálása. Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése más követő intézmények pedagógusaival. A kompetencia alapú tananyagot oktató pedagógusaink óralátogatásokon vesznek részt, és ők maguk is bemutató órákat, szakmai konzultációkat tartanak nevelőtestületünk többi tagjainak. 4.3. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Egyéni és csoportos projektmunka Prezentációs technikák IKT technológiák, digitális tananyagok, taneszközök alkalmazása Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére: mentorálás A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka, a páros munka és a differenciált egyéni munka alkalmazását.

55


A kooperatív technikák alkalmazásának helye, szerepe minden tantárgy /műveltség terület/ esetében felértékelődött, motiváló hatású. A pedagógus és tanítvány, a tanulótanuló, az egyén és csoport sikeres együttműködését eredményezi. Lehetséges szinterei: új ismeret feldolgozása, ismeretek új feladat helyzetben történő alkalmazása, gyakorlás, témanap, témahét, projektoktatás, kísérlet, gyakorlat, számonkérés alkalmával. A csoportmunka módszerei Munkalappal irányított csoportmunka. Csoportos problémamegoldás Vita Játék Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték Projekt Esettanulmány Beszélgetés, megbeszélés Kísérletezés Kiállítás Kirándulás Ötletroham Jövőkerék Döntésfa A differenciált egyéni munka módszerei Munkalappal végzett tevékenység Problémamegoldás egyéni munkában Játék Kísérletezés Kirándulás Kiállítás Tárgykészítés, történetírás, rajzolás Esettanulmány Mestermunka Verseny Számítógéppel végzett munka A differenciált tanulásszervezés helye, szerepe a tanulók eltérő fejlődési üteme, szokásai, készség szintje miatt fontos szempont. Minden tanórai vagy tanórán kívüli foglakozás megszervezésének alapja az egyéni képességek, készségek, sajátos problémák és haladási tempó számbavétele az egyes gyermek esetében. A tanulási folyamat hatékonysága az egyes gyermek fejlődési eredményességén mérhető le. A differenciáló eljárások kiválasztásának szempontja: a szövegértés-szövegalkotás, a kommunikáció, a kreativitás, az önállóság, a probléma megoldási képesség szintje. Differenciáltan lehet gyakoroltatni, ellenőrizni, számon kérni, feladatot, házi feladatot megoldatni.

56


5. A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusainak együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos szocializáció, mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsolódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt. Iskolánk, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formái: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el a szülők részéről: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő, segítő hozzáállást szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermekek neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, előre tervezett szülőértekezletek (osztály, pályaválasztási, leendő elsősök és ötödikesek szüleinek tájékoztatója, SZMK választmányi szülőértekezletek), rendkívüli szülői értekezletek családlátogatás, fogadóórák, nyílt napok, nyílt órák szervezése, pályaválasztási tanácsadás, közös kirándulások, iskolai rendezvények, melyekre a szülők meghívottak (évnyitó, évzáró ünnepségek, ballagás, farsang, anyák napi ünnepségek, Jankó napi rendezvény, jótékonysági bál) A Szülői Szervezet tisztségviselői évenként kerülnek megválasztásra. Az időközben kiváló szülőket következő év szeptemberében pótoljuk. A szervezet elnökét és

57


vezetőségét az osztályfőnökök és a szülők javaslata alapján az igazgató által megtartott összevont szülői értekezlet választja meg. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei: Előzetes megbeszélés után a szülő bármely tanórán részt vehet. Tanórát/foglalkozást vezethet, a szülők bemutatkozhatnak valamilyen ismerettel, „produkcióval”. Projektjeink és témaheteink megvalósításában aktívan részt vállalhatnak. Előadások szervezése szülők részére: logopédus nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával.

58



II. HELYI TANTERV


59


6. II. HELYI TANTERV Tanulásszervezés

6.1.

Élni kívánunk a Kt. 45.§ (5) bekezdésében leírtakkal: „A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől – az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával – el lehet térni.” Az alsó tagozaton évente egy három hetet meghaladó projektet valósítunk meg a karácsonyi ünnepkörhöz kötődve, tanítási órákon és tanítási órán kívüli időben megszervezve. A projektek száma később bővül. A 1-4. évfolyamig rendelkezünk kidolgozott projekttervekkel. A projektekben és azokon kívül is alkalmazni kívánjuk a szabad tanulás eljárásait és a kooperatív technikákat. Az új eljárások mellett helye marad a hagyományos módszereknek is: egy gyermek- és tanulásközpontú, társas készségeket és személyes kompetenciákat egyaránt fejlesztő, a tanulók motivációjára építő nevelési, oktatási metódust kívánunk kialakítani. 7. A Jankó János Általános iskola és Gimnázium 1-12. évfolyamán tanított tantárgyak műveltségi területenként 7. 1.

Az iskola 1-4. évfolyamain tanított tantárgyak műveltségi területenként

A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi. A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport 60


Helyi változat: Óraterv 1-4. évfolyamon

Tantárgy

1.évf. Heti 2. évf. Heti 3. évf. Heti 4. évf. Heti

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

296

8*

333

9

296

8

259

7

185 37 37 37 37

5* 1* 1 1 1

148 3737 37 37

4 1* 1 1 1

148 74 74 37 37

4 2* 2 1 1

148 111 37 74 37 55,5

4 3 1 2 1 1,5

37

1

37

1

37

1

37

1

111

3

111

3

111

3

111

3

-

-

-

-

-

-

37

1*

Kötelező óraszám összesen (Kt. (52.§ (3)) Választható tanóra, foglalkozás (52.§ (7)) Egyéni fejlesztés (52.§ (11.c)) Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

740

20

740

20

740

20

832,5

22,5

74

2

74

2

74

2

88,8

2,4

88,8

2,4

88,8

2,4

24,4

24,4

24,4

2,25

99,9

2,7 27,5

A Kt. 52. § (3) bekezdése szerint csökkent a kötelező óraszám az 1. évfolyamon az alábbiak szerint: Magyar nyelv és irodalom: 9-ről 8 órára. Így jön ki a heti 20 kötelező óra. Minden további növelést, ami a választható órakeretből kerül be az óratervbe, jelölni kell. A Kt. 52. § (3) bekezdése szerint növekedett a kötelező óraszám az 2. évfolyamon az alábbiak szerint: Magyar nyelv és irodalom: 8-ről 9 órára. * Nem kötelező keret terhére megemelt óraszám: 1-2. évfolyamon idegen nyelv +1 óra; 3. évfolyamon idegen nyelv +2 óra 4. évfolyamon osztályfőnöki +1 óra

61


7. 2.

Az iskola 5-8. évfolyamon tanított tantárgyak műveltségi területenként

A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi. Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk – környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv) Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)

62


Az 5–8. évfolyam helyi tantárgyi rendszere és az óraszámok 5. évf. 5 évf. 6. évf. 6. évf. 7. évf. Tantárgy heti heti Magyar nyelv és 185 5 185 5 148 irodalom (dráma) Tört. és állampolg 74 2 74 2 74 ism. (hon és népismeret)

*Idegen nyelv Matematika *Informatika Term. ismeret

8. évf. 129,5

8.évf. heti 3,5

2

74

2

148 74 37

4 4 1

148 74 37

4 4 1

148 129,5 37

4 3,5** 1

148 148 37

4 4** 1

55,5

1,5

37

1,5

74 74

2 2

74 74

2 2

2 2 1 1

74 74 37 37 37

2 2 1 1 1

Fizika

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret *Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Összesen Kötelező óraszám a Kt. 52. § (3) alapján Választható tanóra, foglalkozás (52.§ (7)) Egyéni fejlesztés (52.§ (11.c)) Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

7. évf. heti 4

55,5 37 55,5

1,5 1 1,5

55,5 37 55,5

1,5 1 1,5

74 74 37 37

37

1

37

1

37

1

37

1

111

3

111

3

111

3

111

3

-

-

-

-

18,5

0,5

18,5

0,5

37

1

37

1

37

1

37

1

943,5 832,5

26,5 22,5

980,5 832,5

26,5 22,5

1110 925

30 25

1147 925

31 25

5,6

5,6

7,5

7,5

2,7

2,7

3

3

30,8

30,8

35,5

35,5

* csoportbontás ** módosítás Az 5. évfolyamon Idegen nyelvből 1 órával nőtt az óraszám: heti 4 órára, ebből 1 óra nem szakrendszerű óra.

63


A 6. évfolyamon Idegen nyelvből 1 órával nőtt az óraszám: heti 4 órára, ebből 1 óra nem szakrendszerű óra. A 7. évfolyamon az idegen nyelv óraszáma 3-ról 4 órára nőtt. A matematika tantárgy óraszáma 3-ról 3,5 órára nőtt. Az informatika tantárgy óraszáma heti 1,5 óráról 1 órára csökkent. A 8. évfolyamon az idegen nyelv óraszáma 3-ról 4 órára nőtt. A matematika óraszáma 3,5 óráról 4-re növekedett. A kémia tantárgy óraszáma heti 1,5 óráról 2-re nőtt.

64


7.3 Az iskola speciális tagozat 1-8. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi. Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma Ismerkedés az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret Eddig összes:

1. 7

.2. 7

3. 7

4. 7

4

4

4

4

2

2

2

2

5. 5

6. 5

7. 4

8. 4

2

2

2

2

4

4

4

4

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

1 1,5 1

1 1,5 1

1 2 2

1 2 2

1 2 3

1,5 1 1 3

1,5 1 1 4

1,5 1 1 4

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5 1

2,5 1

2,5 1

2,5 1

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

19

19

21

21

24

24

26

0,5 0,5 26

Kötött óraszám

19 1

19 1

21 1,5

21 1,5

24 1

24 1

26 1,5

26 1,5

Kötelező óraszám:

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

65


7.4.

A gimnázium 9-12. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok

A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi. * csoportbontás

Tantárgy/ évfolyam

9.

10.

11.

12.

Évi óraszám

Heti

Évi óraszám

Heti

Évi óraszám

Heti

Évi óraszám

Heti

Magyar nyelv .és irodalom

148

4

148

4

148

4

160

5,5

Történelem

74

2

74

2

111

3

96

3

37

1

Emberis. s etika 1. Idegen nyelv*

185

5

185

5

185

5

176

5,5

2. Idegen nyelv*

111

3

111

3

111

3

96

3

Matematika

111

3

111

3

111

3*

128

4*

Informatika* Bev. a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene

74

2

55,5

1,5

74

2

-

-

32

1

Rajz Testnevelés és sport /tánc/ Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomisme ret Tánc és dráma Mozgóképkultú ra és médiaismeret Művészeti ismertek

74

2

74

2

74

2

74

2

74

2

64

2

74

2

74

2

74

2

74

2

37

1

37

1

37

1

37

1

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

80

2,5

37

1

37

1

37

1

32

1

18,5

0,5

16

0,5

16

0,5

37

1

32

1

37

1

32

1

Helyi változat:

1128,5

30,5

1184

32

1147

31

960

30

Emelt szinten Kötött óraszám Kötelező óraszám

1054 1017,5

27,5

1072 1017,5

27,5

961 1110

30

800 960

30

66


Tantárgy/ évfolyam

9. Évi óraszám

a Kt. 52. § (3) alapján Választható tanóra, foglalkozás (52.§ (7)) Egyéni fejlesztés (52.§ (11.c)) Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

10. Heti

Évi óraszám

11. Heti

Évi óraszám

12. Heti

Évi óraszám

Heti

12

12

18

18

3

3

3,5

3,5

42,5

42,5

51,5

51,5

A 10. évfolyamon az informatika heti óraszáma 0,5 órával nőtt, 11. évfolyamon az informatika heti óraszáma 1órával nőtt. a 12. évfolyamon 1 órával csökkent. A 9. évfolyamon a fizika óraszáma 0,5 órával nőtt, a 10. évfolyamon 0,5 órával csökkent. A tánc és dráma a 10. évfolyamon 0,5 órával csökkent, a 12. évfolyamon 0,5 órával nőtt. A 12. évfolyamon a biológia óraszáma 3 óráról 2-re csökkent. 12. évfolyamon magyar nyelv és irodalom 1 órával nőtt, 1. idegen nyelv 0,5 órával nőtt.

67


Középiskola (9 – 12. évfolyam) –Esti tagozat - óraszámok a kerettantervekhez

7.5.

A Jankó János Általános iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi. Esti tagozat Anyanyelv / kommunikáció M.irodalom Matematika Fizika* Kémia* Földünk és környezetünk** Biológia* Történelem Művészeti ismeretek* Társadalomismeret* Informatika* Filozófia/etika Idegen nyelv Angol Német

Heti 1

9 37

Heti 1

10 37

Heti 1

11 37

Heti 1

12 32

2 3 1 1 1

74 111 37 37 37

2 3 1 1 1

74 111 37 37 37

2 3 1 1 1

74 111 37 37 32

2 3

64 96

1 1 0,5

37 37 18,5

1 1 0,5

37 37 18,5

1 1 0,5

37 37 18,5

1 2

32 64

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

1

3

111

3

111

37 111

15 Szabadon tervezhető: modulok: környezeti nevelés Összesen

2

555 74

17

629

15 2

555 74

17

3

629

16 2

1 1 3

587 74

18

-

661

32 32 96

14 3

448 96

17

544

A * - gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat: 15 óra)! ** A földünk és környezetünk tantárgy programja a 2 illetve 3 tanév alatt is tanítható. Kompetencia alapú oktatás

7.6.

A 2006-2008:

HEFOP 3. 1. 3. – ”Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”

2009-2010

TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben

A szakmai munkaközösségek ajánlásai alapján a képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerben történő alkalmazásáról a tantestület a következő döntést hozta: 1 – 4. évfolyam Szövegértés-szövegalkotás „A” kompetenciaterület Matematika „A” kompetenciaterület Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák „A”-„C” kompetenciaterület 68


5- 8. évfolyam: Szövegértés-szövegalkotás „A” kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás „B” kompetencia terület elemeinek alkalmazása (rajz, fizika, tantárgyakban) Matematikai „A” kompetenciaterület elemeinek alkalmazása Életpálya-építés „B” kompetencia terület elemeinek alkalmazása matematika tantárgyban a gimnázium 9-12 évfolyamán Magyarázat: „A” típus: az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő műveltségterületi programcsomagok, „B” típus: kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. „C” típus: tanórán kívüli keretben (napközi, szakkör) megvalósuló kompetenciafejlesztés programcsomagja A képességfejlesztő programot az alábbi munkaformák alkalmazásával valósítjuk meg: Kooperatív tanulás Páros munka Egyéni munka Projektmunka Drámajáték Szituációs játékok Frontális munka Témahét A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere Célok Szövegértésszövegalkotás „A” modul Matematika „A”kompetencia terület Matematika „A” kompetenciaterület elemeinek beépítése Szociális és környezeti

Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

1. évf. 7-8. évf.

1-2. évf. 5, 8. évf.

1-3. évf. 5-6. évf.

1-7. évf.

1-8. évf.

1-8. évf.

1. évf. 7-8. évf.

1-2. évf. 5, 8. évf.

1-3. évf. 5-6. évf.

1-7. évf.

1-8. évf.

1-8. évf.

3. évfolyam

4. évfolyam

Fenntarthatóság

5-8. évf. 4. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

1. évfolyam

69


kompetencia „A” modul Szociális és környezeti kompetencia „C” modul Tantárgytömbösített oktatás

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási program Önálló innováció megvalósítása Jó gyakorlatok beépítése 7.7.

4. cs. . 5% szövegértésszövegalkotás

4. cs.

10%

4. cs.

4. cs.

4. cs.

4. cs.

15% szövegértés-szövegalkotás

25% 1

minimum 1 (Karácsonyi ünnepkör)

1

minimum 1 (Egészséghét)

1

minimum 1 (Demokráciára nevelés)

4

minimum 4

1

Tanuló-és tevékenységközpontú oktatás az alsó tagozaton

A tantárgytömbösítés tanulásszervezési eljárás alkalmazása

Törvényi háttér: A tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban a Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékig, a minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni a választott műveltségterület/tantárgy kereteiben. 17/2004. (V.20.) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak. A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott tanévre számított tanórai foglalkozásait. Nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A TÁMOP 3.1.4. alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret: 2009/2010. tanévben legalább 5 százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább 10 százalékának, a 2011/2012. tanévben legalább 15százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint:

70


A tanítási ciklusoknak: Legalább kéthetente kell váltaniuk egymást, bevont tantárgyak, műveltség területek. Tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. A tanítási napok közül az egyiken legalább három a másikon legalább kettő tanítási óra, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymáshoz kapcsolódóan kell megszervezni. A tantárgytömbösített oktatás célja: A gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon. Változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. Az elsajátítandó tudás tapasztalati úton való megszerzése, kipróbálása. Egy-egy téma összefüggő ismeretének elsajátítása. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat tanévente felülvizsgáljuk, és a tapasztalatok és lehetőségek alapján döntünk az esetleges módosításról, illetve új tantárgyak bevonásáról. 7.8 Érettségi vizsgára történő felkészítés 1. Az iskolánkban az egységes érettségi szellemének megfelelően középiskolai tagozatunk számára a (100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról és a 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményei) számú rendeletekben közétett középszintű érettségi témaköröket bővítés nélkül elfogadjuk intézményi témaköröknek is. 2. Az emelt szintű érettségire iskolánk a kötelező tárgyak mellett az alábbi tantárgyak felkészítését vállalja:, biológia, földrajz, művészettörténet. 3. A 11-12. évfolyamon a tanulók az emelt és közép szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon vesznek részt. Valamennyi középiskolai tanuló legalább két felvételi és/vagy érettségi tantárgyat kötelezően választ, megjelölve a felkészítés szintjét. Mindkét foglalkozást csoportbontásban, heti 1,5-3 órában szervezzük meg. Az iskolánkban a szakkörök és csoportbontások minimális létszáma 8 fő. Az idegen nyelvi emeltszintű képzés a gimnáziumi osztály tanulói számára a 9-12. évfolyamon úgy valósítható meg, hogy a minimális heti óraszám 5 óra/hét legyen.

71


8.

Az intézmény értékelési rendszere

8.1.

Az értékelés alapelvei Legyen összhangban a NAT-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. Az értékelés személyre szóló legyen. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Folyamatos legyen. Legyen tényszerű. Figyelembe kell venni minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történő fejlődését. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. A tanulók külön értékeljék az önálló tevékenységeket, önálló teljesítményeket és a közös, ill. csoporttevékenységet. Fontos, hogy a tanulók az ellenőrző, értékelő feladatok elvégzése után maguk is pontosabb képet alkothassanak saját és társaik képességeiről, felismerjék hiányosságaikat, érezzék szükségét a hiányok pótlásának, a hibák javításának. A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer kerüljön sor. Az egyes témakörök lezárásakor minden évfolyamon egységes tantárgyi tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel kell értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat külön-külön érdemjeggyel osztályozzuk.

8.2.

Az értékelés célja

Az értékelés célja összhangban áll a nevelési tervben megfogalmazottakkal, ezek közül a legfontosabbak a következők: A személyiségfejlődés elősegítése. Ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés. A tudás minősítése. Informálás, informálódás az elért eredményekről. A lemaradás feltárása és orvoslása. A tehetség felismerése és fejlesztése. Pálya-és iskolaválasztás elősegítése. A pedagógiai tevékenység fejlesztése.

72


8.3.

Az értékelés típusai:

A műveltségi területek tanterveinek értékelési célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani. 1. Diagnosztikus értékelés: Azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. Az év eleji felmérés során mutatkozó problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. 2. Formatív értékelés: Célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. 3. Szummatív értékelés: A tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Céljától függően lehet szintfelmérő, témazáró, év végi felmérés. 8.4.

Az értékelés formái:

Az értékelés formái harmonikusan, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével jelenjenek meg a nevelési folyamatban. szóbeli feladatmegoldás írásbeli feladatmegoldás cselekvés vizuális megjelenítés szóbeli felelet írásbeli felelet szóbeli beszámoló írásbeli házi feladat témazáró dolgozat csoportmunka projektmunka füzetvezetés 8.5.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 2-8. évfolyam végén azok a tanulók, akik egy vagy több tantárgyból nem teljesítik a minimum követelményeket, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehetnek, melynek eredményességétől függően folytathatják tanulmányaikat. Akik egy vagy több tantárgyból nem teljesítik a minimum követelményeket, a javítóvizsga sikertelen letétele után az évfolyamot ismételni kötelesek. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 20. § (6) bekezdése alapján járunk el, ha a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem értékelhető. Igazolt mulasztás esetén a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

73


A sajátos nevelési igényű tanulók esetében, akik szakértői javaslat alapján valamelyik tantárgyból értékelés alól teljes vagy részleges felmentést kaptak, az adott tantárgytól, illetve tantárgyi területektől az értékeléskor eltekintünk. 71.§ (1) bekezdése: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. (11/1994. VI. 8. MKM rendelet 20.§ 6. bekezdése alapján, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.) Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Az iskolának ahhoz, hogy évfolyamismétlésre utasítás döntését meghozza, előzetesen a tanköteles tanuló szülőjét értesítenie kell, amennyiben gyermeke igazolatlanul mulasztott a tanítási órákról. Az idegen nyelv tanulásának első évében idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló évfolyamismétlésre, javítóvizsgára utasítható. (Kt.71.§ (1) bekezdése) Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell évenként beíratni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola kettő vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. (Az iskola igazgatója nem mérlegelheti a szülő kérését, hanem lehetővé kell tennie az évfolyam megismétlését.) Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő

74


évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az első évfolyamon félévkor és évvégén, második, évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az egyes tanulók év végi osztályzatát (2. osztálytól) a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésről. Megjegyzés: Ezek a rendelkezések a magántanulókra is érvényesek. 8 évfolyamos általános iskola Továbbhaladás feltételei

Minősítés módja

1. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit nem határozzuk meg, mivel az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük.

2-4. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén.

Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul, kivéve: az ének-zene, vizuális kultúra és testnevelés tantárgyakt, ahol: Jól megfelelt, Megfelelt Az értékelés szövegesen történik. Osztályzattal (1-5) minősítünk.

5-8. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén.

Osztályzattal (1-5) minősítünk.

75


4 évfolyamos középiskola Továbbhaladás feltételei 9-12. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén

Minősítés módja Osztályzattal (1-5) minősítünk.

A beszámoltatás, ellenőrzés, a számonkérés alapja a Helyi Tanterv követelményrendszere. Az intézményben a Helyi Tanterv elsajátításának szintjeit szöveges értékeléssel, illetve érdemjeggyel minősítjük. A gyermekek érdekében a legmagasabb érték (5) elérésének alapja a Helyi Tantervben megfogalmazott követelmény. A szöveges értékeléshez és az érdemjegyekhez a követelmény hozzárendelését a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. A minden tanuló számára kötelezően elsajátítandó ismeretanyagot a NAT követelményrendszere tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének az intézményben folyamatosnak kell lennie. A folyamatosságot jelenti a következő: Tanítási órákon legyen lehetősége és kötelessége a gyermeknek számot adni felkészültségéről, tudásáról, a felmerülő hiányok közös pótlására, korrekciójára. Legyen lehetősége a meg nem értett összefüggéseknek újbóli magyarázatát hallani, közösen feltárni. Ebből következően nem minden számonkérés vonja maga után az érdemjeggyel vagy írásos formában megjelenő értékelést. A számonkérésnél minden esetben figyelembe kell venni a tantárgytömbösített oktatás formáját, amennyiben az adott tantárgyból egy napon több tanóra is van, az aznap tanult tananyag nem kérhető számon. Elengedhetetlennek tartjuk viszont a jelenleg érvényben lévő felmenő rendszer szerint már általános iskolás korban az érdemjeggyel történő értékelést a törvényben megfogalmazottak szerint. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell adni, kivéve az 1. évfolyamon valamint -2. évfolyamon félévkor. A számonkérésnél minden nevelő kötelessége a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő arányú alkalmazása. Értékelésnél: magyar, matematika, idegen nyelv tárgyakból – havi két osztályzat, kisebb óraszámú tárgyakból félévenként minimum 3-4 érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak. Első osztályban a szülő számára érthető; a továbblépés, segítés lehetőségét konkrétan megfogalmazó módon köteles a nevelő a tájékoztató füzetet vezetni. A tanulónak lehetőséget kell biztosítani év végén a beszámolásra, ha a hiányzása eléri a 250 órát, vagy a tantárgyi óraszámának 30 %-át, ha elégtelen vagy kétes az érdemjegye. Az egyes tantárgyak követelményét illetve a követelményhez párosuló érdemjegyet az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza.

76


8.6. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, szerepük a tanulók értékelése minőségi csoport ajánlásai alapján: A tanév során a tanulók tudásszintjének mérésére évfolyamonként minden tantárgyból egy – egy témakör megkezdése előtt diagnosztizáló mérést végzünk, majd témazáró dolgozattal (tudáspróbával) zárjuk a témakört. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0 – 39 % elégtelen (1) 40 – 59 % elégséges (2) 60 – 74 % közepes (3) 75 – 89 % jó (4) 90 – 100 % jeles (5) A mérés eszköze: feladatlap Az írásbeli felméréseket vagy témazáró dolgozatokat lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, de legkésőbb két héten belül. Egy tanítási napon írható felmérések, témazárók száma: alsó tagozaton 1, felső tagozaton és gimnáziumban 2. A témazárók érdemjegyeit pirossal jegyezzük a naplóban. A tanulók félévi és év végi minősítésében az írásbeli számonkérések közül a felmérések eredménye dominál. 8.6.1.

A tanulók értékelése

A tanulmányi munka értékelése A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 5. osztályban az átmenet megkönnyítése érdekében október hónapig minden tantárgyból, felsőbb évfolyamon a belépő új tantárgyakból elégtelent nem adunk. A tanulók értékeléséhez kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását A tanulók teljesítményét, a tantárgyi rendszerben elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének megfelelően ellenőrizzük, minősítjük. Kt.70.§ 3.bek. az első –évfolyamon – félévkor és évvégén, a második, évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelés a tanuló teljesítményének, szorgalmának és magatartásának minősítését is tartalmazza, illetve azt, hogy melyik tantárgyból kapott dicséretet. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

77


A szöveges értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett kell kiadni. Az ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba írt minősítés mellékleteként – a fejlesztési követelmények alapján – félévkor és év végén szövegesen is értékeljük a tanuló tevékenységének, teljesítményének fejlődésmenetét. A szöveges értékeléskor abból indulunk ki, hogy a tanuló hol tart a fejlődés folyamatában. Rámutatunk az eredményekre, valamint a hiányosságokra, és útmutatást adunk a továbblépéshez, annak érdekében, hogy a tanuló minél inkább megközelíthesse a kimeneti elvárásokat. Mivel a kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, arra törekszünk, hogy az értékelés értékrendet közvetítsen, segítve ezzel az elvárások megértését, értelmezését, és ösztönzést adjon a teljesítéshez. A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai: Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon. Alakítsa a helyesen értékelést, segítse a reális önismeretet. Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A félévi és év végi szummatív értékelés a tanulást folyamatosan kísérő szóbeli és írásbeli értékelésekre épül. A 2 évfolyam végétől 12. évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanév végén érdemjeggyel értékeljük, az ötfokú osztályzat skáláját alkalmazzuk. Az év végi minősítés: Tantárgyakból: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés rendszeres, a tanítók, tanárok havonta adnak értékelő tájékoztatást, osztályzatot. Az osztályfőnökök a tanév rendjéhez igazodva a félév és a tanév lezárása előtt legalább egy hónappal értesítik azon tanulók szüleit, akik egy vagy több tantárgyból bukásra állnak. A tantestület a közoktatási törvénynek megfelelően tanév végi osztályozó értekezleten dönt a tanulók továbbhaladásáról. Az ellenőrzés lehetséges módozatai: Tesztlap (nyílt végű kérdések, egyszerű feleletválasztás, hibakutatás, többszörös választás, asszociációs típusú feladatok, mennyiségi összehasonlítás, relációanalízis, igaz-hamis állítások, rajzos feladatok, számítási-logikai feladatok, vegyes feladatok, esszé) Szóbeli felelet Írásbeli felelet Témazáró dolgozat (résztéma vagy témakör végén) Csoportmunka Egyszerű kísérlet

78


Gyakorlat Otthoni munka (megfigyelés, gyűjtőmunka, házi feladatok) Verseny, vetélkedő szervezése, ill. azokon való részvéte Várható eredmények: növekszik a nevelő-oktató munka hatékonysága tanulók képességeiknek megfelelő eredményt érnek el, használható, versenyképes kompetencia-alapú tudás birtokába jutnak megteremtődnek az egész életen át tanulás feltételei javulnak a továbbtanulási mutatók erősödik az inkluzív szemléletmód a hátrányos helyzetű csoportok integrációja fejlődik pedagógusaink módszertani kultúrája fejlesztésorientált módszerek bővítése (tanulásszervezés, differenciálás, egyéni fejlesztés) a digitális kultúra alkalmazása az oktatásban nő a közvetlen és közvetett partnerek elégedettsége A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő pedagógusok, ill. csoportok kiválasztásánál figyelembe vesszük nevelő-oktató munkánk célját, iskolánk sajátosságait, kollégáink eddigi pedagógiai, szakmai munkáját, innovációs készségüket, valamint a tanulócsoportok összetételét. 8.6.2. Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje tantárgy neve írásbeli magyar nyelv és irodalom idegen nyelv történelem matematika választható érettségi tárgy

szóbeli

A 10. évfolyam végén a tanulók vizsgát (kis érettségi) tehetnek az alábbiak szerint: A gimnáziumi munkaközösség minden tanév elején a munkatervben meghatározza, hogy mely időpontban és mely tantárgyakból tesznek vizsgát a 10. évfolyam tanulói. A 12. évfolyamos tanulók külső vizsga keretében érettségi vizsgát tesznek az érvényes miniszteri utasítás szerint emelt vagy közép szinten. tantárgy neve írásbeli magyar nyelv és irodalom X idegen nyelv X történelem X matematika X választható érettségi tárgy X

szóbeli X X X X X

A vizsgákra az érettségi vizsgaszabályzat előírásait kell alkalmazni! 79


8.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A magatartást és a szorgalmat 2. évfolyam II. félévétől-12. évfolyamon havonta érdemjeggyel értékeljük. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály diákönkormányzat véleményének kikérésével és a gyermek személyiségének figyelembe vételével végzi. Az év végi minősítés Magatartásból: példás, jó, változó, rossz Szorgalomból: példás, jó, változó, hanyag A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló: akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé aki tiszteli és elismeri mások értékét aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolánk hírnevét aki szándékosan nem okoz kárt aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét akinek nincs írásbeli figyelmeztetése aki igazolatlanul nem mulasztott Jó az a tanuló: aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat aki a tanórán, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik aki feladatait a tőle elvárható módon teljesíti akinek legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van aki igazolatlanul nem mulasztott. Változó magatartású az a tanuló: aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be aki a tanórán, vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik aki a felnőttekkel és társaival szemben türelmetlen, tiszteletlen, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik legmagasabb büntetése egy osztályfőnöki figyelmeztetés 1 –5 órát mulasztott igazolatlanul

80


Rossz a magatartása annak a tanulónak: aki és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat akinek magatartása fegyelmezetlen, rendetlen aki társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik akinek viselkedése romboló hatású, az iskolai oktatást, nevelést akadályozza akinek 5 óránál több igazolatlan mulasztása van aki több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van több osztályfőnöki figyelmeztetése, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése aki nem becsüli közössége értékeit aki rongálja környezetét A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás szorgalmú az a tanuló, aki: képességeihez mérten tanul a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett tudását megosztja társaival aktív önművelődéssel fejleszti tudását, műveli adottságait hibátlan munkavégzésre törekszik szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában) Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki: általában a képességeihez mérten tanul a tanítási órákra rendszeresen felkészült, s azokon aktívan részt vesz felszerelése általában hiánytalan a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz érdeklődési körében aktív önművelődéssel fejleszti tudását rendszeresen, megbízhatón dolgozik Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik önállótlan, csak utasításra kezdi meg a munkát

81


Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki: aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen a házi feladatait rendszeresen nem végzi el, minimum követelményt nem teljesíti érdektelen, közömbös eredménytelenségével szemben 1. évfolyamon valamint a -2. évfolyam I. félévében mindez szöveges értékeléssel történik. A szorgalom elbírálásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, az életkörülményeket, a képességeket, az önállóság és otthoni felkészülés szintjét. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. Az értékelés egyéb formái: Intézményünkben a magatartás és szorgalom szóbeli és írásbeli illetve érdemjeggyel történő értékelése mellett élünk a tanulmányi szintre vonatkozó szöveges értékelés lehetőségével is. Ezek tartalma is lehet dicsérő és elmarasztaló, azonban törekszünk arra, hogy alapvetően jellemezze az intézményt a pozitív értékek erősítése, kiemelése. A büntetésnek minden helyzetben egyéni probléma-megbeszéléssel kell párosulnia, elengedhetetlen a család bevonása a hogyan tovább keresésében. Ha a tanuló tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, és kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti. Jankó Plakett Az adományozás szempontjai: Tanulók: Tanulmányi munkájáért és az iskolai közösségi életben való aktív részvételéért Jankó Plakettet kapnak azok a középiskolai tanulók, akiknek 4 éven keresztül legalább jeles volt a tanulmányi átlaguk,és 4éven át kimagasló közösségi munkát végeztek iskolai szinten. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie. A DÖK könyvjutalma: Az egész évben tartó kiemelkedő közösségi munkáért az osztály, osztályfőnök, DÖK javaslata alapján. Díszoklevél Az a végzős tanuló kapja, aki 4-8 éven keresztül kitűnő tanuló volt.

82


Osztályfőnöki dicséret: Közösségben végzett munkáért: Az osztályban, az osztályért végzett folyamatos, rendszeres tevékenység (pl. teremdekorálás, osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, felelősi munka) A részvételért nem adunk dicséretet. Kiemelkedő munkavégzés (pl.: iskolai rendezvényen, udvarrendezés, hulladékgyűjtés, egyéb). Iskolai versenyen elért eredményért (házi bajnokság, nem szaktárgyi vetélkedők). A részvételért nem adunk dicséretet. DÖK tisztségviselők kiemelkedő munkavégzéséért félévente. Szaktanári dicséret szempontjai: A szakmai munkaközösség éves munkaterve tartalmazza. Tantestületi dicséret: Adható: Kitűnő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért. 1-3. évfolyamon minden tantárgyból kiválóan megfelelt értékelésben részesülő és példamutató magatartású tanulónak. Igazgatói dicséret: Az intézmény hírnevét öregbítő (szaktárgyi, sport, kulturális) területen elért teljesítményért. Az OM által meghirdetett versenyek közül! Városi versenyen elért: 1-3. helyezésért Megyei versenyen elért: 1-6. helyezésért Országos verseny döntőjében való részvételért Elmarasztalás formái A házirend súlyos megsértése, kirívó magatartás esetén az elmarasztalás következő fokozatait alkalmazzuk: Osztályfőnöki figyelmeztetés: Vállalt, de önhibájából nem teljesített feladat, mellyel a közösségi program megvalósulását veszélyezteti. Közösség egységét tudatosan romboló tevékenységéért. Tanórai magatartás (5 beírás után a magatartás füzetben.) Tanórán kívüli fegyelmezetlen magatartás (óraközi szünetek, ebédelés, rendezvények, stb.) Szándékos rongálás Folyamatos késés a tanórákról, az 5. alkalom után Tanítási időben az intézmény engedély nélküli elhagyása. Igazolatlan hiányzásért az 1. alkalom után ( Ez esetben a tanulónak az adott hónapban

83


változónál (3) jobb magatartásjegye nem lehet.) Szaktanári figyelmeztetés Ha a tanuló a tanórán a házirendet megszegi. (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban egy jeggyel rosszabb magatartási jegy adandó.) Napközis figyelmeztetés Ha a tanuló a napközis foglalkozás ideje alatt a házirendet megszegi. (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban egy jeggyel rosszabb magatartási jegy adandó.) Igazgatói intézkedések: igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás Nevelőtestületi intézkedések: nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi intés Az intézménybe és annak rendezvényeire, az egészségre ártalmas anyagok behozatala, fogyasztása pl.: alkohol, cigaretta, drog, energiaital Ha a házirendet annak ellenére többször, súlyosan megszegi, hogy azokért már osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült Ez esetben a tanulónak az adott hónapban rossz (2) magatartásjegyet kell adni. Az osztályfőnöki, illetve igazgatói intést írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. Az igazgatói intést az egész tanulói közösség tudomására kell hozni. Fegyelmi eljárás 1. A kötelesség vétkes és súlyos megszegése képezheti a fegyelmi eljárás alapját. A vétkességnek két fajtája van: szándékosság gondatlanság A szándékosság akkor állapítható meg ha a tanuló: előre tudja és látja cselekményének következményeit, és azokat kívánja (egyenes szándék) előre tudja és látja cselekménye következményeit és azokba belenyugszik (eshetőleges szándék) A vétkesség megállapíthatóságának feltétele az, hogy a tanuló egyáltalán alkalmas, képes legyen cselekménye következményeinek felmérésére. 2. A fegyelmi eljárás résztvevői: a Nevelőtestület, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont tanuló az eljárás alá vont tanuló szülője, megbízottja

84


a Diákönkormányzat 3. Kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása áthelyezés másik osztályba A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, ill. megvonása fegyelmi büntetés esetén 6 hónapnál áthelyezés másik osztályba 12 hónapnál 4. A fegyelmi eljárás menete: megindítás meghallgatás a fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira. Ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést és az addig rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák. a Diákönkormányzat véleménye A jegyzőkönyv tartalmazza: a helyszínt a tárgyalás idejét jelenlevők nevét és minőségét az elhangzott nyilatkozatokat, vallomásokat 5. A fegyelmi határozat A tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, de írásba is kell foglalni. A határozat részei: A határozatot hozó szerv megnevezése a határozat száma a határozat tárgya a tanuló személyi adatai a fegyelmi büntetés fajtája a fegyelmi büntetés időtartama Indoklás tartalma: a kötelességszegés leírása a bizonyítékok ismertetése

85


8.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elveit az adott tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. Korlátok: Az iskolaotthonos oktatásban részesülő tanulók nem vihetnek haza házi feladatot. A hét utolsó tanítási napján a tanulók nem kapnak házi feladatot a következő hét első tanítási napjára. A tantárgytömbösített oktatás keretén belül írásbeli és szóbeli házi feladatot a következő tanítási ciklusra kaphatnak a tanulók. A házi feladatik kijelölésénél figyelembe kell venni: a tanulók életkori sajátosságait egyéni képességeit (mennyiségi és minőségi differenciálás) a feladat megoldásához szüksége időt a szóbeli és írásbeli feladatok arányát a tantárgyak ciklusonkénti óraszámát (felkészülési idő) 8.9.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Minden ősszel és tavasszal a tanulók fizikai állóképességét felmérjük. A szempontok az alábbiak: Tevékenység Aerob állóképesség

Módszerek, eszközök Cooper-teszt

Gyorsasági erő

Helyből távol ugrás Tömött labdadobás hátra Karhajlítás, nyújtás fekvő támaszban Hanyattfekvésből felülés Hason fekvésből törzsemelés

Erő Erő-állóképesség

Mérésértékelés 12 perces futás, 10 méteres pontossággal Centiméteres pontossággal 5 cm-es pontossággal Hány db-ot tud a tanuló szabályosan megcsinálni Négy perc alatt mennyit tud megcsinálni a tanuló

Értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest történő fejlődését. Általános vizsgálati szempontok 1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A teljes próbarendszert egy (max.) két héten belül kell elvégezni. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. A próbákat az év folyamán kétszer, ősszel és tavasszal kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. 86


5. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 6. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. A pontérték táblázatok az Oktatási Minisztérium kiadványában találhatók. 9.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkást segítő eszközök és felszerelések kiválasztásának szempontjai

A kötelező felszerelés és eszközjegyzék hiányzó elemeiről jelentés készült a fenntartó részére. A nevelő-oktató munka alapvető feltételei biztosítottak. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése érdekében folyamatosan pótolni kell a fejlesztő eszközöket. Javítani szükséges a nevelési Tanácsadó fejlesztéshez, diagnosztizáláshoz szükséges eszköztárát. A számítógéppel végzett informatika és idegen nyelv korszerű oktatásához folyamatosan frissíteni kell a gépparkunkat. A problémás tanulók oktatása több szemléltetést, munkáltatást, kísérletezést, ezekhez társuló eszközt igényel. A modern szemléltetés eleme a multimédiás eszközök alkalmazása (szoftverek, SDT, CD-k, DVD-k). A kompetencia-alapú oktatás további szélesítéséhez aktívtáblák, projektorok, notebook-ok beszerzése indokolt. A kompetencia-alapú oktatáshoz programcsomagokat és kiegészítő tanári és tanulói segédleteket kell tanulóink rendelkezésére bocsátanunk. Szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika és szociális, életviteli kompetencia területen felmenő rendszerben került bevezetésre. A kerettanterv tartalmazza a legszükségesebb eszközszükségletet tantárgyanként, témakörönként. A részletes lista a kerettanterv és a kötelező eszközjegyzék szerint mellékletként csatolódik a pedagógiai programhoz. 9.1 Az alkalmazható kiválasztásának elvei 9.1.1.

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

Tartalmi kritériumok:

Szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Kompetencia alapú fejlesztésre alkalmas legyen. Építsenek az életkori sajátosságokra. A tantervi célokra és követelményekre épüljenek. Jellemezze szakmai és didaktikai kimunkáltság. Tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. Nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára.

87


Legyen életszerű, a gyerekekhez közelálló. 9.1.2. Formai kritériumok: Jellemezze a jól strukturált szerkezet, megfelelő betűtípus, betűméret. Legyenek alkalmasak a mindennapi munkára. Az ábra és képanyag igazodjon a tananyag tartalmához. Legyen a taneszköz modern és újszerű. Jellemezze az esztétikus külső és belső megjelenítés. Elfogadható, reális áron kínálják. Funkciók Motiváció

Ismeretátadás

Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése Értékekre nevelés

A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodás ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök

88


9.2

Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A szakmai munkaközösségek feladata, hogy megválassza, és javaslatot tegyen az alkalmazott tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre, amelyet minden tanév végén ismertet a szülőkkel és a tanulókkal. A javaslat elfogadása esetén az intézmény nem határozhatja meg, hogy a szülő milyen típusú, minőségű, korú, állapotú eszközt, felszerelést, tanulmányi segédletet köteles választani, vásárolni. Olyan eszközök alkalmazása indokolt, amelyek felhasználása megkönnyíti a pedagógusok számára a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, az ismeretanyag átadását, a tanulók számára pedig a gondolkodás fejlesztését, a digitális írástudás és az ismeretek elsajátítását. A taneszközök összeállításánál kiemelten kezeltük az alábbi szempontokat: Az eszközök hatásosan szolgálják a kerettantervi követelmények elsajátítását. Kompetencia alapú oktatásra alkalmas legyen. Az IKT (Info-kommunikációs Technológia) támogatására alkalmas legyen. A tanulók rendszeresen alkalmazzák az adott eszközt a tanítási órákon. Lehetőséget adjanak a tanítás során elengedhetetlen önálló tanulói tapasztalatszerzésre, csoportban való tevénykedtetésre, megfigyelésre. Lehetővé tegyék a már korábban kipróbált, bevált és az iskolában meglévő eszközkészlet felhasználását. Az eszközök beszerzése ne jelentsen túlzott anyagi terhet az intézmény és a szülők számára. Sokoldalúan használható legyen. A helyi sajátosságokat, lehetőséget vegye figyelembe. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak megfeleljen. Új, korszerű szemléletű legyen. Könnyen beszerezhető legyen. 10. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 10.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás forgalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése.

89


10.3. A fogyasztóvédelem oktatás színterei az oktatásban: A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak az iskola helyi tantervében a technika, fizika, földrajz, magyar nyelv és irodalom, biológia és egészségtan, kémia, informatika, történelem médiaismeret tantárgyak és az osztályfőnöki órák helyi tantervében, valamint a környezetnevelési programban jelenik meg. 11.

Ügyelet

Az iskolában tanítási napokon 730 órától az utolsó órarendi órát követő óraközi szünet végéig, az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 11.1. Az ügyeleti teendők ellátása (terület, idő, pedagógusok száma): Az intézményben egyidejűleg 10 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: a. Régi épület: földszinten 1 fő, emeleti folyosón 1 fő ; b. Udvaron 3 fő ; c. Új épület: földszinten 1 fő, emeleten 1 fő, d. Udvaron 4 fő; Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a féléves időbeosztás szerint végzik. A tanteremben a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. Az órarendi órák befejezése után az intézmény a tanórán kívüli (szakkör, egyéb) foglalkozásokon biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskola rendezvényeken a tanulók felügyeletét osztálykeretben az osztályfőnökök és az őket segítő összes iskolában dolgozó pedagógus biztosítja. 12. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás 1-4. évfolyam: nem szakrendszerű oktatás 5-8. évfolyam: szakrendszerű oktatás 9-12. évfolyam: szakrendszerű oktatás

90


12.1. Alkalmazott tanulásszervezési módszerek: Kooperatív tanulási technikák, páros munka, egyéni munka, kiscsoportos munka, projektmunka, személyre szabott differenciálás, bizalomfejlesztő játékok, témahét Pedagógiai eszköztárunk: A HEFOP 3.1.3. TÁMOP 3.1.4.) teljes eszköz és módszertára, a bevezetésének tapasztalatai. A meglévő feladat és eszközbank továbbfejlesztése. Továbbképzések. Esetmegbeszélések.

91


13. Helyi tantervek A módosított helyi tantervek tartalmazzák a TÁMOP 3.1.4. pályázat kötelezően megvalósítandó tartalmi elemeit. A kompetencia alapú oktatás elvei és eljárás rendszere a kompetencia területeknek megfelelően beépítésre kerültek. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – Magyar nyelv és irodalom – Ember és társadalom – Történelem – Etika Történelem Etika Társadalomismeret Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv – Angol – Német Idegen nyelv – Angol – Német – Szlovák Matematika Matematika Matematika Informatika Informatika Környezetismeret Fizika Fizika Biológia, egészségtan Biológia, egészségtan Földrajz Földrajz Kémia Kémia Ének – zene Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Rajz és vizuális kultúra Művészettörténet Technika és életvitel Technika és életvitel Testnevelés és sport Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Osztályfőnöki

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 11. évfolyam 11-12. évfolyam 12. évfolyam 1-8. évfolyam 9-12. évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 4-8. évfolyam 9-11. évfolyam 1-4. évfolyam 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam 5-8. évfolyam 10-12. évfolyam 5-8. évfolyam 9-10. évfolyam 7-8. évfolyam 9-10. évfolyam 1-8. évfolyam 9-10. évfolyam 1-8. évfolyam 8. évfolyam 11-12. évfolyam 9-10. évfolyam 11-12. évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 1-8. évfolyam 9-12. évfolyam 12. évfolyam 4-8. évfolyam 9-12. évfolyam

92


A Pedagógiai Program legitimációja, érvényessége A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatalának módja (44. § (2)) Hatályossági záradék A pedagógiai program és a helyi tanterv 4 évre készült. Évenként lehetőség van a felülvizsgálatára, átdolgozására a következőképpen: A teljes dokumentáció (pedagógiai program, helyi tanterv) felülvizsgálata akkor lehetséges, ha a nevelőtestület 75%-a kezdeményezi. A részterületek felülvizsgálata akkor lehetséges, ha az érintett munkaközösség 50 %-a kezdeményezi. A pedagógiai program módosítása történhet törvényi változások esetén is. A pedagógiai program módosítása a tantestület hatásköre, de ehhez is be kell szereznie a szülők, diákok, a illetőleg a fenntartó jóváhagyását. A program módosítását kezdeményezheti, a szülők közössége, az igazgató vagy a fenntartó. Érvényessége: A pedagógiai program elfogadása a tantestület hatásköre. A programmal kapcsolatosan a szülői közösségek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. Ugyancsak egyetértését adja a diákönkormányzat. Az erről tanúskodó jegyzőkönyvi kivonat a mellékletben található. A pedagógiai program érvényessége: a fenntartó jóváhagyását követően 2010. szeptember 1-jétől lép életbe. Nyilvánossága: A dokumentum nyilvános az iskola iránt érdeklődő szülők, az iskolahasználók, a fenntartó részére. Az SZMSZ-ben meghatározott módon biztosítjuk az írásos program hozzáférhetőségét. Az erről történő tájékoztató megtartása az igazgató feladata, az SZMSZ-ben megjelölt helyeken, és az ott felsorolt személyektől kérhető el megtekintésre. Az évindító szülői értekezleten minden osztályfőnök ismerteti a Pedagógiai Program rövid tartalmát. Legitimáció 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet

Alapító Okirat A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület és az alkalmazotti értekezlet 95 %-kal 2011. június 17-án elfogadta. A Szülői Közösség véleményezése DÖK véleményezése Az Iskola-egészségügyi Szolgálat véleménye Az intézmény IKT stratégiája

93


A fenntartóhoz történő benyújtás időpontja: 2010. augusztus 3.

A Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselő-testület átruházott hatáskörben az Oktatási Kulturális Sport és Egészségügyi Bizottsága 36/2010 (VIII. 11.) határozatával jóváhagyta, hatályba lép: 2010. szeptember 1-én.

Tótkomlós, 2010. június 15.

_______________________________ Tuska Pálné OKSEB

________________________________________ Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna igazgató

94


A fenntartóhoz történő módosítási kérelem benyújtási időpontja: 2010. november 12. A Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselő-testületének átruházott hatáskörben az Oktatási és Kulturális Bizottsága 13/2010 (XII. 8.) határozatával jóváhagyta, hatályba lép: 2010. december 15-én. Tótkomlós, 2010. november 10.

_______________________________ Tuska Pálné OKB elnöke


95


2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet

A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület és az alkalmazotti értekezlet 2011. június 17-én elfogadta. A Szülői Közösség véleményezése DÖK véleményezése

A fenntartóhoz történő módosítási kérelem benyújtási időpontja: 2011. augusztus 3. A Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselő-testületének Oktatási és Kulturális Bizottsága átruházott hatáskörben a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programját a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése alapján a 36/2011. (08. 24.) határozatával jóváhagyta, hatályba lép: 2011. szeptember 1-én.

Tótkomlós, 2011. augusztus 3.

_______________________________ Tuska Pálné OKB elnöke


96

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna június 17

Recommend Documents