Keverékek áramlása. 7. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91 http://www.vizgep.bme.hu
Sűrűáramú szállítás
A levegő és a szilárdanyag keveréke a folyadékhoz hasonló tulajdonságú keveréket alkot és a keverék (fluidum) nyomás hatására zárt csővezetékben, annak vonalvezetése irányában áramlik.
µ > 25
keverési arány
m v k = 2 − 10 s
keverék sebesség
Keverékek áramlása. 7. előadás
Nyomótartályos szállítóberendezés - előnyök: kis sebesség kis levegőigény kis utószűrő nagy keverési arány kis csőméret kis fajlagos energiaigény olcsó berendezés
Keverékek áramlása. 7. előadás
Laboratóriumi fluidizációs mérőberendezés
Keverékek áramlása. 7. előadás
Ideális fluidizációs jelleggörbe
700 600 ∆ p [Pa]
500 400 300 200 100 0 0
2
4
6 vfmin
8
10
vf [cm/s]
12
14
vfmax
Keverékek áramlása. 7. előadás
16
A fluidizációs sebesség értéke különböző poros, szemcsés anyagok esetében:
v fl
=
1-2 2-8 0.3-0.5 1
cm/s cm/s m/s m/s
liszt pernye kristálycukor búza
Keverékek áramlása. 7. előadás
Függőleges szállítócső
Keverékek áramlása. 7. előadás
Mivel:
m& a G = ∆l ⋅ q a ⋅ g = ∆l ⋅ ⋅g va
G + Fs F m& a ⋅ g G ∆p flfügg = = = (1 + k1 ) ⋅ = (1 + k1 ) ⋅ ∆l ⋅ A A A va ⋅ A Fs m& a ⋅ g ∆p flviz = = k 2 ⋅ ∆l ⋅ A va ⋅ A Közelítés:
v a = (1 − s ) ⋅ v g
m& a ⋅ g ∆p fl = k ⋅ ∆l ⋅ vg ⋅ A
s = áll. függ.:
1 + k1 k= 1− s
vízsz.:
k2 k= 1− s
Keverékek áramlása. 7. előadás
Hosszú csővezeték nyomásesése (közelítő számítás Muschelknautz-Krambrock szerint)
- a nyomásesést arányosnak veszik a súlyerőből származó falsúrlódással
- érvényes a kontinuitás
ρ g ⋅ v g = ρ gv ⋅ v gv = áll .
ahol a „v” index a vizsgált egyenes szakasz végén lévő állapotra utal
- izotermikus állapotváltozás
p ρ g = ρ gv ⋅ pv
Keverékek áramlása. 7. előadás
⎛ k fl ⋅ g ⋅µ ⋅ρ gv ⋅L ⎞ ∆p = p k − p v = p v ⋅ ⎜ e p v − 1⎟ ⎟ ⎜ ⎠ ⎝ k fl ⋅ g ⋅µ ⋅ ρ gv
pk = pv ⋅ e
pv
⋅L
ahol
m& a µ= m& g
k fl = k e + k s
a „k” index a vizsgált egyenes szakasz kezdete a „v” index a vizsgált egyenes szakasz vége -- a vízsz. és függőleges egyenes szakaszokat tartalmazó szállítócső nyomásesése a silótól (a cső végétől) indulva szakaszonként visszafelé haladva számítható -- a jól fluidizált állapot a csőben hosszabb távon nem tartható
Keverékek áramlása. 7. előadás
A szállítócső hosszmenti nyomás- és sebességeloszlásának számítása
Matematikai- fizikai modell Közelítő, egyszerűsítő feltételek: - ∆pd elhanyagolható - s=áll.
→ v g ~ va
- izotermikus állapotváltozás Keverékek áramlása. 7. előadás
Vízszintes csővezeték − dp = dp 0 + dpü + dp s
Keverékek áramlása. 7. előadás
⎡ λ ⋅ ρ g ⋅ v g2 k üv ⋅ m& a ⋅ v g k sv ⋅ m& a ⋅ g ⎤ − dp = ⎢ + + ⎥ ⋅ dl D⋅ A v g ⋅ A ⎥⎦ ⎢⎣ D ⋅ 2
-- küv ütközési tényező vízszintes csőben (anyagjellemző) - ksv súrlódási tényező vízszintes csőben (anyagjellemző) - kev emelési tényező vízszintes csőben elhanyagolhatónak tekinthető
vg =
m& g
ρg ⋅ A
m& g
=
ρ gvég
p ⋅ ⋅A p vég Keverékek áramlása. 7. előadás
A diff. egy. megoldása:
ahol:
Frvég =
p = pveg ⋅
[av + 1] ⋅ e b ⋅(L−l ) − av v
2 vég
⎛ λ küv ⎞ ⎜ ⎟⎟ + av = Fr ⋅ ⎜ ⎝ 2 ⋅ µ ⋅ k sv k sv ⎠
összevont állandó
2 ⋅ k sv ⋅ µ ⋅ g bv = R ⋅T
összevont állandó
v gvég g⋅D
=
m& g A ⋅ ρ gvég ⋅ g ⋅ D
Froude szám az egyenes szakasz végén
Keverékek áramlása. 7. előadás
L p vég
µ
R T
[m] [Pa,bar] [-] [J/kgK] [K] -
Az l = 0
helyen
a vizsgált egyenes szakasz hossza abszolút nyomás a csőszakasz végén keverési arány univerzális gázállandó abszolút hőmérséklet
p = pk a kezdőnyomás adódik
Keverékek áramlása. 7. előadás
Dimenziótlanításhoz bevezetett változók (szimplexek) p p = p0 *
p L* =
* vég
L D
=
p vég
pk p = p0 * k
p0 l* =
( p = p ⋅ [av + 1]⋅ e *
*
ha: l = 0
* vég
l D *
bv ⋅ L −l
*
)−a
* * p = p k akkor:
Keverékek áramlása. 7. előadás
v
Függőleges csővezeték
− dp = dp 0 + dpü + dp s + dp e
Keverékek áramlása. 7. előadás
⎡ λ ⋅ ρ g ⋅ v g2 küf ⋅ m& a ⋅ v g (k sf + kef )⋅ m& a ⋅ g ⎤ + + − dp = ⎢ ⎥ ⋅ dl D⋅ A vg ⋅ A ⎢⎣ D ⋅ 2 ⎥⎦ - küf ütközési tényező függőleges csőben (anyagjellemző) - ksf súrlódási tényező függőleges csőben (anyagjellemző) - kef emelési tényező függőleges csőben
(kef = 1) diff. egy. megoldása:
p = pvég ⋅
[a
f
]
+1 ⋅ e
b f ⋅( L − l )
− af
Keverékek áramlása. 7. előadás
ahol:
⎛ küf λ a f = Fr ⋅ ⎜ + ⎜ 2 ⋅ µ ⋅ (1 + k ) 1 + k sf sf ⎝ 2 vég
⎞ ⎟ ⎟ ⎠
összevont állandó
bf =
2 ⋅ (1 + k sf ) ⋅ µ ⋅ g összevont állandó
R ⋅T
A p = p k kezdőnyomás itt is l = 0 helyettesítéssel adódik Dimenziótlan alakban: *
p =p
* vég
⋅
[a
f
]
+1 ⋅ e
(
*
b f ⋅ L −l
*
)
− af
Keverékek áramlása. 7. előadás
Hosszú csővezeték méretezése. Az átmérő változási helyek meghatározása
- aerodinamikai előrehajtó erő:
F = Ce ⋅ A0 ⋅
- a „ Ce ” ellenállás tényező Re-szám függésétől eltekintünk - a sűrűáramú szállítás tartományban - ezzel az előrehajtó erő:
ρg 2
⋅w
w = v g − va ≈ v g
F ≈ ρg ⋅ v
2 g
Keverékek áramlása. 7. előadás
2
Feltételként előírhatjuk, hogy a cső keresztmetszete a hossz mentén úgy változzék, hogy közben az expanziót is figyelembe 2 véve a ρ g ⋅ v g = áll. értékű maradjon. Ezzel:
ρ g0 p0 vg = vg0 ⋅ = vg0 ⋅ ρg p
Az elemi csőszakaszra felírt differenciálegyenlet:
− dp = dp 0 + dpü + dp s + dp e ⎡ λ ⋅ ρ g ⋅ v g2 kü ⋅ m& a ⋅ v g (k + k ) ⋅ m& ⋅ g ⎤ a − dp = ⎢ + + s e ⎥ ⋅ dl D⋅ A vg ⋅ A ⎢⎣ 2 ⋅ D ⎥⎦ Keverékek áramlása. 7. előadás
Az anyag keresztmetszet szűkítő hatását elhanyagolva:
m& g = A ⋅ ρ g ⋅ v g Izotermikus állapotváltozás figyelembevételével a gáz tömegáram:
p A ⋅ ρ g ⋅ v g = A ⋅ ρ g 0 ⋅ ⋅ v g = A0 ⋅ ρ g 0 ⋅ v g 0 = áll. p0 felhasználva: p0 v g 0 p0 A = A0 ⋅ ⋅ = A0 ⋅ v p g0 p vg p = vg p0 D = D0 ⋅ 4
p0 p
Keverékek áramlása. 7. előadás
Helyettesítés után: ⎛ λ ⋅ ρ g 0 ⋅ v g2 0 kü ⋅ m& a ⋅ v g 0 ⎞ 1/ 4 (k s + ke ) ⋅ m& a ⋅ g ⎟ ⎜ ⋅ p ⋅ dl + ⋅ p ⋅ dl + − dp = ⎜ D ⋅ 2 ⋅ p1 / 4 D ⋅ A ⋅ p 1 / 4 ⎟ A0 ⋅ p0 ⋅ v g 0 0 0 0 0 ⎠ ⎝ 0
A fenti diff.egy. Leírja a nyomás csőhossz menti változását: p(l)-függvény [ független változó - indepent variable függő változó - dependent variable]
Keverékek áramlása. 7. előadás
Keverékek áramlása. 7. előadás
A differenciálegyenlet dimenziótlanításához bevezetett jelölések:
p p = p0 *
l = *
l D0
L = *
L D0
Fr0 =
vg 0 g ⋅ D0
Ezzel a dimenziótlan differenciálegyenlet:
dp * * − = dl π 10 ⋅ p *1 / 4 + π 2 ⋅ p * Keverékek áramlása. 7. előadás
ahol:
π1 =
π 10 = λ ⋅ π 0 + π 1
k ü ⋅ m& a ⋅ m& g A ⋅ ρ g 0 ⋅ p0 2 0
π0 =
ρ g 0 ⋅ v g2 0 2 ⋅ p0
(k s + k e ) ⋅ µ ⋅ g ⋅ D0 π2 = R ⋅T
Integrálás után az állandó előrehajtó erő feltételéből származó dimenziótlan nyomáseloszlást a következő összefüggés írja le:
⎡⎛ π 10 ⎞ p = ⎢⎜⎜ + 1⎟⎟ ⋅ e ⎠ ⎣⎝ π 2 *
(
3⋅π 2 * * ⋅ L −l 4
) π 10 ⎤ − ⎥ π2 ⎦
Keverékek áramlása. 7. előadás
4/3
A bemutatott módszer alapján lehetőség nyílik más törvényszerűség előírása szerint változó keresztmetszetű csővezeték vizsgálatára is: v g = áll .
Fr = áll. Re = áll.
figyelem: a gáz összenyomhatósága miatt nem állandó csőátmérő tartozik ehhez a megoldáshoz (változó keresztmetszetű pneumatikus Re = áll. szállítóvezeték feltételt figyelembe véve nem készíthető!!!)
Keverékek áramlása. 7. előadás
Lépcsősen változó átmérőjű pneumatikus szállítóvezeték vizsgálata
A szállítandó anyagra jellemző legkisebb megengedhető 2 „ ρ g ⋅ v g ” érték ismeretében a szabványos csőátmérők figyelembe vételével adódik a megvalósítható közelítő megoldás.
Keverékek áramlása. 7. előadás
Keverékek áramlása. 7. előadás
Keverékek áramlása. 7. előadás
A szállítás teljesítményszükséglete Ppol
⎡ m& g ⎢⎛ ptart n = ⋅ p0 ⋅ ⋅ ⎜⎜ n −1 ρ g 0 ⎢⎝ p 0 ⎢⎣
⎞ ⎟⎟ ⎠
n −1 n
⎤ − 1⎥ ⎥ ⎥⎦
ptart = p k + ∆p
p k - nyomás a szállítócső kezdeténél ∆p - nyomásesés a nyomótartálynál
ptart - a nyomótartály előtti nyomás (absz.) Keverékek áramlása. 7. előadás
A fajlagos energiaigény
⎡ Ppol R ⋅ T n ⎢⎛ ptart = ⋅ ⋅ ⎜⎜ e= m& a ⋅ L L ⋅ µ n − 1 ⎢⎝ p 0 ⎢⎣
⎞ ⎟⎟ ⎠
n −1 n
⎤ − 1⎥ ⎥ ⎥⎦
[J / kg ⋅ m]
Keverékek áramlása. 7. előadás