Sportökológia Szerkesztette: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga
Szerző: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga
Lektorálta: Kozmann György
Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20.
ISBN 978-963-9822-40-5
A tananyag elkészítését a ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért KeletMagyarországon TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ..................................................................................................................................... 6 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM FELÉRTÉKELŐDÉSE, KÖRNYEZETI POLITIKA INTÉZMÉNYESÜLÉSE ........................................................................................................... 7 1.1. A nemzetközi környezetvédelmi mozgalom főbb állomásai .......................................... 7 1.2. Hazai környezetvédelmi intézkedések .......................................................................... 23 1.3. Környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi lehatárolása ............................. 26 1.3.1. Környezettudat definiálása ..................................................................................... 26 1.3.2. Környezettudatos magatartás dimenziói, fogalmi lehatárolása .............................. 28 1.4. Környezettudatos magatartás megvalósításának lehetséges eszközei ........................... 31 2. A SPORT ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI ....................... 34 2.1. A sport környezetvédelmi kihívásai .............................................................................. 34 2.2. Fenntartható fejlődés és az Olimpiai Mozgalom........................................................... 46 3. SPORT A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN.............................................. 53 3.1. Ötkarikás környezettudatosság ...................................................................................... 53 3.1.1. Athén ...................................................................................................................... 53 3.1.2. Peking ..................................................................................................................... 55 3.1.3. London ................................................................................................................... 59 3.2. Környezettudatos labdarúgó klubok.............................................................................. 68 3.2.1. Manchester United ................................................................................................. 68 3.2.2. Arsenal FC.............................................................................................................. 71 3.2.3. Forest Green Rovers FC ......................................................................................... 74
4
3.2.4. Dratford FC ............................................................................................................ 76 3.2.5. Ferencvárosi Torna Club ........................................................................................ 77 3.2.6. Debreceni VSC ....................................................................................................... 82 3.3. Az NBA fenntarthatósági törekvései ............................................................................. 86 3.4. A Baseball Liga zöld intézkedései ................................................................................ 93 3.5. A US Open környezettudatos megoldásai ..................................................................... 96 3.6. Tájfutó Világbajnokság környezeti kérdései ................................................................. 98 3.7. Sportszergyártó vállalatok környezetbarát technológiái ............................................. 103 3.7.1. Nike ...................................................................................................................... 104 3.7.2. Adidas................................................................................................................... 107 3.7.3. Puma ..................................................................................................................... 110 FELHASZNÁLT IRODALOM: ............................................................................................ 113 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................... 121
5
ELŐSZÓ A tananyag elsősorban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló sportszervező alapszakos Hallgatóknak íródott. A jegyzet célja, hogy megalapozza a Hallgatók környezettudatos gondolkodásmódját, és érdeklődési körüket szélesítve, bemutassa a fenntartható fejlődés környezeti elemeinek megjelenését a sportban. A tanulmány első fejezetének célja, hogy bemutassa, hogyan fejlődött a környezeti gondolkodás az európai integráció előrehaladásával; hogyan lett a környezeti politika az Európai Közösség önálló politikája; és, hogy milyen környezetvédelmi törekvések figyelhetők meg Magyarországon. A fejezet kitér olyan sokat használt fogalmak tisztázására, tartalmi elemeiknek
lehatárolására
is,
mint
pl.:
a
fenntartható
fejlődés,
környezettudat,
környezettudatos magatartás. Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan értelmezhető a sport szerepe a környezetvédelem területén, és a környezetvédelem szerepe a sportban. A második fejezet – gyakorlati példák bemutatásával – e két terület lehetséges kapcsolódási pontjait ismerteti, és kitér a fenntartható fejlődés megjelenésére a nemzetközi olimpiai mozgalomban. A tananyag harmadik fejezete, elsősorban külföldi esettanulmányokra támaszkodva bemutatja,
hogy
hogyan
integrálódhatnak
a
környezetvédelmi
erőfeszítések,
zöld
intézkedések egy-egy sportrendezvény szervezésébe, stadion/aréna üzemeltetésébe, klubok működtetésébe, vagy éppen vezető piaci pozícióban lévő multinacionális sportszergyártó vállalatok termelő tevékenységébe. Ezúton
szeretnék
köszönetet
mondani
Madarász
Tamás
olimpikon
cselgáncsozó
Kollégámnak, amiért a Londoni Olimpiai Játékokon készített fotóit felhasználhattam a tananyag elkészítése során. Továbbá köszönöm Páll Lászlónak, az MSE Kft. ügyvezető igazgatójának, hogy a Nagyerdei Stadion környezetvédelmi intézkedéseit bemutatta.
6
1. A KÖRNYEZETVÉDELEM FELÉRTÉKELŐDÉSE, KÖRNYEZETI POLITIKA INTÉZMÉNYESÜLÉSE 1.1. A nemzetközi környezetvédelmi mozgalom főbb állomásai Az EU környezeti szabályozásának történetét három nagy korszakra osztjuk attól függően, hogy az milyen szinten jelenik meg a közösségi politikák területén. Az első korszaknak – amikor a környezeti politika még nem jelent meg a közös politika részeként – az Európai Gazdasági Közösség megalapításától (1957) az I. Környezetvédelmi Akcióprogram bevezetéséig (1972) tartó időszakot tekintjük. Ahhoz, hogy a globális környezeti kérdéseket az országok vezetői, szakemberei globális szinten tárgyalhassák, egy globális intézményi háttér kialakítására volt szükség. Ennek érdekében 1945-ben, 51 ország részvételével megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), majd a gazdasági-kereskedelmi párbeszéd alapjait az 1947-ben megkötött, akkor 23 ország által aláírt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT) adta. Európában – mely földrész talán a legsúlyosabb emberi és gazdasági veszteségeket szenvedte el a II. világháború idején – 1951-ben megalakult az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK), integrálva az együttműködésbe a két nagy európai vesztes államot, Németországot (az NSZKt) és Olaszországot. Az ESZAK-ot megalapító 6 állam együttműködésének kiterjesztése volt az Európai Gazdasági Közösség (EGK), és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) megalapításáról kötött 1957-es Római Szerződés (melyben ekkor még egyáltalán nem szerepeltek környezetvédelmi rendelkezések). Az EGK-ból kimaradt nyugat- és észak-európai országok az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association – EFTA) 1960-as létrehozásával szintén egy gazdasági-kereskedelmi párbeszédet indítottak el egymás között. Az 1960-as évektől kezdődően, világszerte, mind nagyobb figyelemmel fordultak az egyes társadalmakat érintő fejlesztési és környezeti problémák közötti összefüggések feltárása felé. Különböző elméleti irányzatokat és elemzéseket kimunkáló, ajánlásokat készítő tudósokat, és 7
politikusokat tömörítő csoportok jelentek meg, melyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a Római Klub. A Római Klub olyan neves tudósok egyesülete, akiknek érdeklődése a globális problémákra irányult. A hetvenes évek elején jelent meg a Klub első jelentése, mely „A növekedés határai” (Limits to Growth) címet viselte. A jelentést a Klub rendelte meg neves tudósoktól, akik a Massachusetts Institute of Technology által kidolgozott modellt alkalmazták a Föld kapacitásainak vizsgálatára. Öt tényező változását vették figyelembe 1900 és 1970 között, a jövőre vonatkozó jóslataikat pedig az adott tényezőknek, az adott időszakban mért tendenciáinak egyszerű extrapolálása révén fogalmazták meg. Az öt vizsgált tendencia a következő volt: 1. gyorsuló iparosodás, 2. gyors népességnövekedés, 3. széles körű rosszul tápláltság, 4. nem megújuló erőforrások kimerítése, 5. torzuló környezet. A számítások alapján a jelentés az alábbi következtetéseket vonta le: Az akkor mért trendek változatlansága esetén a Föld legkésőbb 2100-ig biztosan elpusztul. A legvalószínűbb következmény a népesség és az ipari kapacitások hirtelen, és kontrollálhatatlan hanyatlása. Lehetőség van a növekedési tendenciák megváltoztatására, és egy olyan ökológiaigazdasági stabilitás megteremtésére, amely a jövőben is fenntartható. Sajnos a jelentés legnagyobb érdeme a figyelemfelkeltés volt, a tényleges intézkedéseket jelentős késéssel hajtották/hajtják végre. A Római Klub mind a mai napig aktív, jelenleg öt kontinens több mint 50 országából 100 tagot számlál. A szervezet önkéntes tagságon alapul, és továbbra is célja, hogy az első 8
találkozó szellemében foglalkozzon a globális problémákkal, valamint, hogy igyekezzen ezekre a politikai döntéshozók figyelmét is felhívni. A ’60-as évek végére az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felismerte, hogy a környezet védelme túllépte a nemzeti határokat, és globális kihívásként jelenik meg, melyre globális
választ
kell
adni.
Elhatározták,
hogy
1972-ben
megrendezik
az
első
környezetvédelmi világkonferenciát Stockholmban. A konferencia hivatalos elnevezése: ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására, létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan nemzetközi szinten, az emberhez méltó környezethez való jogot. A konferencián széles körű vita folyt az emberi cselekvések okozta környezeti ártalmakról, károkról. Az ipar fejlődése, a növekvő energiafelhasználás, a mezőgazdaság anyag- és energiaigényes fejlődési modellje, a lakosság városokba áramlása, a hulladékok felhalmozódása, a közlekedési eszközök számának ugrásszerű növekedése, mind ráirányította a figyelmet a környezeti elemek, és a természeti erőforrások védelmének, megőrzésének szükségességére. A gazdasági és szociális problémák már itt is szóba kerültek, de még közel sem olyan mértékben, közel sem olyan hangsúllyal, mint a későbbi nemzetközi összejöveteleken. Az a kifejezés, hogy fenntartható fejlődés, ami tíz évvel később a leggyakrabban használt fogalommá vált, még nem hangzott el Stockholmban. A stockholmi konferencián nemzetközi szinten végül általános elfogadást nyert a gazdasági fejlődés, és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett, és fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő feltételrendszerének
és
szemléletmódjának
lényegét.
A
fejlődő
országok
számára
nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez. A természeti erőforrások csökkenése, az ember és természet viszonyában az összhang megbomlása, csak globális szinten értelmezhető.
9
A konferencia legfőbb eredménye az alábbiakban foglalható össze: Kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme, és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására. Általánosan elfogadtatta az ökológiailag "egészséges" fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. 26 alapelv – és azok megvalósításához szükséges cselekvési terv, ajánlások – került elfogadásra az emberi jogokkal, a Föld kapacitásaival, a meg nem újuló erőforrásokkal, a fejlődő országok népességével, és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) akkori 6 tagállama, valamint az 1973. január 1-én csatlakozó Egyesült Királyság, Írország és Dánia, kivétel nélkül képviseltette magát az ENSZ világkonferenciáján. Az EGK-ban teljes volt az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az ENSZkonferencián felvetett kérdéseket az európai integráció keretei között is vizsgálni kell. Ennek érdekében 1972 októberében megtartották az EGK első, az állam- és kormányfők részvételével zajló környezetvédelmi csúcsértekezletét Párizsban, melyen megvitatták a stockholmi konferencia témáit. A találkozón két alapvető döntést hoztak: egyrészt, hogy szükség van közös környezeti politikára, másrészt, hogy ennek érdekében mihamarabb közösségi szintű Akcióprogramokat indítanak. Az Európai Közösség egységes környezeti politikájának második szakasza az I. Környezeti Akcióprogram (1973-1977) bevezetésétől a IV. Akcióprogramig datálódik. A párizsi értekezletet követően a legfontosabb intézményi előrelépés az Európai Parlamentben történt 1973-ban, a Környezetvédelmi Bizottság felállításával. Az Európai Bizottságon belül 1981-ig kellett várni a Környezetvédelem Főigazgatóság létrehozására. A Környezeti Akcióprogramok az Európai Unió környezeti politikájának vázát, kereteit jelentik. Az I. Környezeti Akcióprogram rögzítette a célokat és alapelveket, a közösségi tevékenység általános területeit, és az azokon kifejtendő konkrét intézkedések részleteit. A célok közt 10
általánosságban az állampolgárok életkörülményeinek, környezetének, életminőségének javítása, a gazdasági növekedés, és a környezet megőrzésének szükségessége szerepel. A konkrét célok pedig a következők: a szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása, a bioszféra védelmének biztosítása, a természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása, a fejlődés minőségi követelményeinek megfelelő irányítása, a környezeti problémák közös megoldásának keresése a Közösségen kívüli államokkal. Az Európai Közösség környezetpolitikai alapelveit az I. Akcióprogramban határozták meg, majd később a többi akcióprogramban folyamatosan kibővítették, végül a legfontosabbak 1987-ben kerültek be a Római Szerződésbe. Ezek az alapelvek egészen napjainkig meghatározzák a közös környezetpolitika céljait, prioritását. A következőkben röviden ismertetésre kerülnek ezeket az elvek: 1. A megelőző védelem elve Ez az egyik legfontosabb elve a környezetvédelemnek, mely a környezeti károk tudatos megelőzését jelenti. Mielőtt megtörténne a környezeti károkozás, azelőtt kell cselekednünk, hiszen az okozott ártalmak kezelése helyett inkább a kiváltó tényezőket kell megszüntetni. A termelést és a fogyasztást is úgy kell megtervezni, hogy az környezetkímélő legyen. A megelőzés fontos eszközei a környezeti hatásvizsgálat elvégzése, ill. a környezeti hatástanulmány elkészítése. 2. A környezetvédelmi szempontok integrálásának elve Ennek az alapelvnek az a legfőbb célja, hogy a környezetvédelmi szempontokat is hasonló súllyal vegyék figyelembe az egyes gazdaság-, ill. társadalompolitikai döntéseknél, mint a többi tényezőt. A tervezési és döntéshozatali folyamatok során,
11
már a legkorábbi szakaszban számításba kell venni az esetleges környezetkárosító hatásokat. 3. A szennyező fizet elve Az 1974-es „a szennyező fizet” OECD ajánlásból kialakított alapelv azt jelentette eleinte, hogy a szennyező köteles volt megfizetni a károkozásával kapcsolatos ellenőrzési és adminisztratív költségeket. 1987-ben a Közösség beiktatta az alapelvet az alkotmányába, így ezután azt a legszigorúbb formában kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a környezeti károk megakadályozásának és megszüntetésének összes költségét a szennyező köteles vállalni. 4. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Az alapelv szerint minden tagállamnak a környezetvédelmi kérdésekben felelősséget kell vállalnia. Továbbá kiegészülve a nemzetközi együttműködés elvével azt emeli ki, hogy egy állam tevékenysége ne károsítsa más állam környezetét. Gondoljunk például a tiszai ciánszennyezésre, amikor 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100.000m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba, és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Magyarország 30 milliárd Ft-os kárigényt jelentett be, de időközben a cég jogutódjának csődeljárása lezárult, így alperes hiányában az ügy lezárult. Mióta azonban Románia is csatlakozott az EU-hoz, egy hasonló károkozásnál már felelősségre vonható lenne, és köteles lenne megtéríteni a károkat. 5. A nemzetközi együttműködés elve Az előbb elmondottak mellett ez az elv hangsúlyozza, hogy a tagállamok környezeti politikáit, nemzeti környezetvédelmi programjait a Közösségen belül harmonizálni kell, hogy azok egy összehangolt, hosszú távú koncepció részét képezzék.
12
6. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve és az együttműködés elve Az Európai Közösség összes állampolgárának ügye a környezetvédelem, hiszen a káros környezeti hatások mindenkit érintenek (egészségügyi problémákat, ökológiai vagy anyagi gondokat okozva). A sikeres környezeti politika előfeltétele, hogy a társadalom minden tagja, ill. a közösségi szervezetek részt vegyenek a környezet fejlesztésében és védelmében. 7. A távlati gondolkodás elve A környezeti problémák nagy része hosszú távú (sokszor évtizedekre, évszázadokra előre nyúló) szemléletmódot, tervezést igényel. Az alapelv a természeti erőforrások ésszerű, az ökológiai egyensúlyt legkevésbé károsító felhasználását hangsúlyozza. 8. A szubszidiaritás elve Ez az alapelv általánosságban azt jelenti, hogy egy adott kérdést azon a szinten kell megoldani, ahol az információk legjobban rendelkezésre állnak és a megoldás eszközei, feltételei is megteremthetők, ill. ott, ahol a probléma megoldása az érdekünkben áll. Környezetpolitikai szempontból pedig azt értjük rajta, hogy a környezeti döntések meghozatala előtt szükséges a cselekvés optimális szintjének (ami lehet akár helyi, regionális, nemzeti, közösségi vagy nemzetközi) kijelölése, aszerint hogy mely szinten oldható meg leghatékonyabban a probléma. 9. A fenntartható fejlődés elve A fenntartható fejlődés elvén „a fejlődés olyan formáját értjük, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. Ennek alapján a vállalatoknak úgy kell megtervezniük és megvalósítaniuk a gazdasági tevékenységüket, hogy az a környezettel harmóniában legyen, azaz a fejlesztési politikájukban figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy úgy kell megválasztani
a
természetes
erőforrások
környezetkímélő legyen.
13
felhasználási
módját,
hogy
az
10. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve Az alapelv szerint közösségi, és nemzeti szinten is középtávú (5-10 éves) környezetvédelmi terveket kell készíteni, melyekben a tagállamok kialakítják a környezetpolitikai koncepciójukat, nemzeti környezetvédelmi programjukat, ill. az egyes problémákra cselekvési programokat, terveket alkotnak. 11. A maximális védelem és elővigyázatosság elve Az elvek lényege, hogy a társadalomnak egy környezeti probléma esetén a lehető legkedvezőtlenebb esetre kell felkészülnie, a döntéshozóknak a legrosszabb előrejelzéshez igazodva kell meghatározniuk a környezetvédelem szükséges szintjét. A magas szintű környezetvédelem egyik legfontosabb eszköze a legjobb elérhető technológia alkalmazása (BAT- Best Available Techniques), ám ehhez szükséges a technikai fejlődés, a tudományos eredmények, valamint a környezet állapotának folyamatos figyelemmel kísérése is. Az I. Akcióprogram a célok és alapelvek meghatározását követően a végrehajtandó tevékenységekről általános áttekintést nyújt, majd a tevékenységek részletes kifejtésével, az egyes ágazati környezeti területeken végrehajtandó feladatokat határozza meg konkrét határidőkkel megjelölve. A kijelölt feladatok közül kiemelést érdemel a tagállamok jogszabályainak összehasonlítása és harmonizálása, valamint a környezetvédelmi érdekek más politikai ágazatokba (pl.: agrár-, szociális-, regionális-, ipar-, energiapolitika stb.) történő integrálása. A program nyomán hamarosan megszülettek az első közösségi irányelvek a víz, és levegő minőségének védelméről, a hulladékok kezeléséről, a zajkibocsátásról, valamint a közösségi kutatási programokról. A II. Környezeti Akcióprogram miközben új feladatokat jelöl ki az 1977-1981 közötti ötéves periódusra, gyakorlatilag ugyanazon területeket fogja át, mint elődje, külön hangsúlyozva a víz-, levegő-, és zajvédelem, ill. az erőforrások ésszerű hasznosításának fontosságát. Kiemelt hangsúlyt fektet továbbá a megelőzést szolgáló eszközökre és mechanizmusokra, foglalkozik a környezeti hatásvizsgálattal, valamint a gazdasági eszközök környezetvédelmi szolgálatba
14
állításának lehetőségeivel. Mindezek hozzájárultak egy átfogó környezeti politika fokozatos kialakításához, amely szorosabban kötődik a gazdasági tervezéshez. A III. Környezeti Akcióprogramot 1983-ban fogadták el az 1982-1986 közötti ötéves periódusra. Ez a program lényegesen rövidebb, mint az előző kettő, és tartalma is sokkal inkább
általános
hangvételű.
A
program
egyre
nagyobb
figyelmet
szentel
a
környezetvédelemi problémák megelőzésének, és a Közösség alapvető céljának tekinti a környezetvédelmet is. Az Akcióprogramban elsőként jelenik meg erőteljesen az a kérdés, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, ill. ennek ellenőrzését. További újdonsága: a környezetvédelmi szempontok egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe, fejlesztésébe való integrálásának a követelménye. Az ENSZ Közgyűlés 1983-ban határozatot hozott a Környezet és Fejlesztés Világbizottság megszervezéséről, melynek azt a feladatot adta, hogy vizsgálja meg a környezet és fejlesztés legátfogóbb, legalapvetőbb összefüggéseit, problémáit, és adjon javaslatokat a követendő nemzetközi együttműködés fő irányaira és szervezeti kereteire. A Bizottság vezetésére Norvégia miniszterelnök asszonyát, Gro Harlem Brundtland-ot kérték fel. A Bizottság 1984 és 1987 között működött, munkájának eredményét a „Közös jövőnk” c. jelentés tartalmazza. A Jelentés – ami elsőként fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát – főbb megállapítása egy olyan fejlődési modell, mely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza, és kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. Annak ellenére, hogy a „fenntarthatóság” és a „fenntartható fejlődés” kifejezés a ’80-as évek elején jelent meg elsőként Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó művében, a Brundtland Bizottság érdeme volt, hogy a fenntartható fejlődés koncepcióját
a
további,
hosszú
távú
környezetpolitikai,
gazdaságpolitikai
és
társadalompolitikai intézkedések központi hajtóerejévé tette. A fenntartható fejlődés meghatározására számos definíció született. A sokfajta megközelítés kulcsproblémája végső soron a növekedés, és a fejlődés fogalmának elkülönülésében gyökerezik. A két fogalom között a leglényegesebb különbség abban foglalható össze, hogy a 15
növekedés lényegében egy mennyiségi változást jelent, mindenekelőtt a közgazdasági élet által preferált mutatókban (GDP, GNI) mérve, míg a fejlődés minőségi kategóriaként értelmezhető. Ennek megfelelően a fejlődés fogalmának központjában olyan minőségi jellemzők állnak, mint a természeti környezet állagának megőrzése, a pazarló és presztizsfogyasztás csökkentése, szociális életminőség javítása stb. A fenti elkülönítésből következik, hogy a fenntartható növekedés megvalósulhat a természeti erőforrások pusztulásával, ebben az esetben azonban nem beszélhetünk fenntartható fejlődésről. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, ill. a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél, bekerült a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba, és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba is. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a jelentést, és egyúttal állásfoglalás született arról, hogy 1992-ben újabb világtalálkozót kell szervezni. Célul tűzték ki, hogy a konferencia segítse elő olyan stratégiák és cselekvési programok kidolgozását, melyek segítségével a világ minden részén megállítható és megfordítható a környezetpusztulás, és megvalósítható a fenntartható fejlődés. Az Egységes Európai Okmány (SEA – Single European Act) 1987 júliusában lépett hatályba, ekkor kezdődött az EU környezeti szabályozásának harmadik szakasza. A tagországok e dokumentumban kötelezték el magukat a teljes belső piac kiépítésére 1992-ig. Az Egységes Európai Okmány az első jelentős egyezmény, mely jogilag hivatkozik a környezetvédelemre. Az SEA alapvető jelentősége abban állt, hogy egyrészt a környezetpolitikát egyenrangúvá tette a többi közösségi politikával, másrészt rögzítették a IV. Környezeti Akcióprogramra vonatkozó elképzeléseket.
16
A IV. Környezeti Akcióprogram, tekintettel az SEA rendelkezéseire, az Európai Közösség környezeti politikájának új szakaszát indította el. Az SEA a Római Szerződés módosításával ugyanis alkotmányos rangra emelte a Közösség környezeti politikáját. A program hangsúlyozza a környezeti politika központi szerepét a Közösség politikai rendszerében, és kijelenti, hogy „a környezetvédelmet, mint alapvető faktort, szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában”. Továbbá kiemeli a környezeti politika jelentőségét a belső piac megvalósításában, a regionális politika fejlesztésében, valamint abban, hogy a Közösség ipara megőrizze versenyképességét a világpiacon. A környezeti jogharmonizáció, valamint a közösségi környezeti eszközök nemzeti jogba való integrálása is különös figyelmet kap, végül a program tárgyalja a környezeti politika gazdasági és foglalkoztatási vonatkozásait, a gazdasági eszközök környezetvédelmi célú alkalmazását, kiemeli a költséghaszon elemzést, a szennyező fizet alapelvet, és az állami támogatások kérdését. Az V. Környezeti Akcióprogramot az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájára (1992 – Rio de Janeiró) való felkészüléssel párhuzamosan készítették, és 1993 februárjában fogadták el. A program alapjául az 1988-ban kidolgozott Holland Nemzeti Környezetpolitikai Terv (National Environmental Policy Plan) szolgált, ami nagyon jól tükröződik a dokumentumban. Az V. Akcióprogram a „Fenntarthatóság Felé” címet viseli, melyet a jövő gazdasági fejlődését és környezeti politikáját vezérlő, az ún. fenntartható fejlődés alapelv nyomán kapott. E program egyben a riói Agenda 21 végrehajtásának is a része. Az Akcióprogram az európai integráció igen jelentős szakaszához kötődik, az Európai Unió létrehozásához, ezért erőteljesen meghatározza a Maastrichti Szerződés. Így a programban új környezetpolitikai irányok, új szemléletmód, és új eszközök jelennek meg az új kihívásoknak (gazdasági és pénzügyi unió megalakulása, új közösségi politikák, bővülési folyamat, rohamos gazdasági és társadalmi növekedés) megfelelően. A terjedelmes V. Akcióprogram három fő részből áll: 1. az Európai Közösségnek a környezetre, és a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáját és stratégiáját részletezi; 2. a Közösségeknek a szélesebb nemzetközi színtéren betöltött szerepét jelöli ki;
17
3. a program prioritásaival, a környezeti költségek megállapításával, valamint a program előrelátható felülvizsgálatával foglalkozik. A riói konferencián a fenntartható fejlődésre vonatkozó fontosabb dokumentumokat fogadták el, mint a "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) dokumentumot, mely a XXI. szd. környezeti és fejlődéspolitikai programjának is tekinthető. Megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségről Szóló Egyezményt, és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek. A világkonferenciát követően 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága, az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A riói konferencia eredményeként erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése. Öt évvel a Riói Konferencia után, 1997 júniusában, az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszakot tartott New Yorkban. Az ülésszak feladata az volt, hogy áttekintse az elmúlt 5 év eredményeit és hiányosságait, és egyúttal előrevetítsék egy esetleges újabb világkonferencia körvonalait. Az ENSZ Közgyűlése 2001 januárjában hozott határozatot arról, hogy 2002 szeptemberében Johannesburgban megtartja a Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóját. A Konferencia 2002 augusztusában került megrendezésre. A konferencián elfogadott Nyilatkozat kimondja, hogy „a fenntartható fejlődés szükséges előfeltétele a szegénység leküzdése, a termelési és fogyasztási szokások megváltoztatása, a természeti erőforrások védelme és kezelése a gazdasági és szociális fejlődés érdekében”. A fenntartható fejlődés, mint elérendő társadalmi célkitűzés egyértelműen felértékelődött Johannesburgban. A találkozó Végrehajtási Tervében szerepel, hogy nemzeti szinten ki kel dolgozni a fenntartható fejlődés stratégiáját, és létre kell hozni az ehhez szükséges intézményi rendszert.
18
A három konferencia (Stockholm 1972, Rió de Janeiro 1992, Johannesburg 2002) a megnevezésük kulcsszavaival jellemezhető: Emberi Környezet, Környezet és fejlődés, Fenntartható Fejlődés. Vagyis az elmúl 30-40 év eredményeként nyilvánvalóvá vált a környezetvédelem és a gazdasági, szociális szféra összefonódása. A Stockholmi Konferencián a természetikörnyezeti pillér alakult ki, Riói Konferencián a gazdasági pillér került előtérbe, a Johannesburgi Konferencián pedig a társadalmi-szociális pillér kapott hangsúlyt. A VI. Környezeti Akcióprogramot az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-én fogadta el, mely a következő 10 éves periódusra (2002-2012) határozta meg az Európai Unió környezeti politikájának céljait, stratégiáját és eszközeit. „A mi jövőnk, a mi választásunk” (Our Future, our Choice) címet viselő akcióprogram számunkra azért is fontos, mert ez az első, amelyhez Magyarország 2004-ben, az Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg csatlakozott. A VI. Akcióprogramban az EU elsődleges célja az egyensúly megtalálása a környezet védelme, a gazdasági fejlődés, és a társadalmi jólét között. Az Akcióprogram négy területet jelöl meg, melyek sürgős beavatkozást igényelnek: 1. klímaváltozás: Az EU a széndioxid-csökkentést az emissziókereskedelem rendszere révén tervezi megvalósítani. A rendszer elindításáról 2005-ben döntöttek, az „emissziókereskedés” 2006-ban meg is kezdődött. A rendszer lényege abban áll, hogy az EU intézményei tagállami vállalásokat írnak elő, melyeket a tagállamok az országuk területén működő széndioxid kibocsátó vállalatokra bontanak le. Az így felálló rendszer minden kibocsátóra határértéket határoz meg. Ha egy vállalat a saját kibocsátási határértékét túllépi, olyan vállalatoktól vásárolhat kibocsátási kvótát, melyek saját határértékük alatt vannak. 2. természet és biodiverzitás védelme: természetes élőhelyek, növény- és állatfajok, érintetlen területek védelme, meglévő állapotának fenntartása.
19
3. egészség és életminőség: egészségvédelem oktatásba való bekerülése, gyermekek és fiatalkorúak egészségvédelme, környezetterhelés okozta stressz megszüntetése. 4. természeti erőforrások felhasználása és hulladékkezelés: nemzeti tervek készítése az
erdőállomány
fenntarthatósága
érdekében,
vízvédelmi
politika
Keretdirektívájának kidolgozása és elfogadása, végső elhelyezésre kerülő hulladék mennyiségének 20%-kal való csökkentése. Az Akcióprogram a fenti fő témákon kívül további hét olyan területet nevesít, melyekre vonatkozóan az Akcióprogram idején intézkedéseket kell foganatosítani: 1. légszennyezés, 2. hulladékkezelés, 3. erőforrás-gazdálkodás, 4. talajvédelem, 5. környezeti szempontok integrálása a városi tervezésbe, 6. növényvédő szerek fenntartható használata, 7. tengeri környezet fenntartása. Az 1997-es Amszterdami Európai Csúcs – mely többek között az Európai Közösségek Szerződéseit módosította – nagy előrelépés volt a tekintetben, hogy a fenntartható fejlődés, mint célkitűzés bekerült az Európai Unió Alapszerződésébe, és így annak megvalósítása az Unió fontos programjává vált. Hosszú folyamat eredményeként, széleskörű társadalmi párbeszédben, az 1999-es Helsinki Csúcs döntése alapján készítette el az Európai Bizottság az Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának tervezetét, melyet 2001 júniusában a Göteborgban tartott csúcson fogadtak el. E Stratégia révén a 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia kiegészült a környezeti dimenzióval. A Stratégia, mely a gazdasági növekedéssel és a társadalmi
kohézióval
foglalkozik
megfogalmazta,
hogy
az
Uniónak
a
világ
legversenyképesebb, és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re, mely képes a fenntartható gazdasági növekedésre. 20
A Fenntartható Fejlődési Stratégia környezetvédelmi pillére az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja. Göteborgban azt is kijelentették, hogy az ökológiai dimenzió az EU egyik sarokköve. Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája felépítését tekintve e három dimenziót egyszerre célozza meg, és három részből áll: Az első részben megfogalmazza, hogy mi az, ami fenntartható, átfogó javaslatokat és ajánlásokat ad annak érdekében, hogy az egyes politikák összehangoltan, a fenntartható fejlődés irányába hassanak. A második részben uniós szintű elsődleges célkitűzéseket fektet le, melyek a fenntartható fejlődés szempontjából a hat legnagyobb kihívást célozzák meg: 1. globális éghajlatváltozás; 2. a közegészséget veszélyeztető betegségek, vegyi anyagok illetve a élelmiszer-biztonság problémája; 3. szegénység; 4. népesség elöregedése; 5. a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás (biológiai sokféleség csökkenése, talajpusztulás, hulladék mennyiségnövekedés); 6. forgalomnövekedés és hatásai, illetve regionális egyenlőtlenségek. A célkitűzésekre a fejezet egyúttal konkrét intézkedéseket is ad, cselekvési prioritásokkal. A harmadik rész tartalmazza a stratégia megvalósításához, és az előrehaladás értékeléséhez szükséges lépéseket, konkrét menetrenddel együtt. Az EU FFS-nak elkészítése után fontos lépésként megemlíthető, hogy az Európai Tanács felkérte a tagállamokat a politikák koordinálásának javítása érdekében, hogy készítsék el saját, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiájukat (NFFS). 2013 végén az Európai Tanács és az Európai Parlament aláírta, és 2014 januárjában hatályba lépett az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja, mely a „Jólét bolygónk felélése 21
nélkül” címet viseli, és kilenc kiemelt célkitűzés köré épül. A Program 2020-ig határozza meg az Unió környezet- és éghajlat politikájának főbb célkitűzéseit. Az első három célkitűzésben a tematikus prioritásokat határozták meg: az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól. A további négy célkitűzés a prioritások elérését segítő, támogató keretrendszert vázolja fel: a környezeti uniós szabályozás előnyeinek legteljesebb kihasználása a végrehajtás javításával; az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése; a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése; a környezetvédelem integrálása a szakpolitikákba. Az utolsó két célkitűzés a helyi, regionális, és globális kihívásokkal való szembenézést biztosítja: az uniós városok fenntarthatóságának javítása; a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. Az egyes területeknél a helyzet leírásán túl megfogalmazták a feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó eszközöket is. A 2020-ig szóló környezetvédelmi szakpolitika minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet egy környezetbarátabb, ún. körkörös gazdaság kialakításával járó előnyökre. Egy ilyen gazdaság ugyanis a legegyszerűbb és legrövidebb út ahhoz, hogy a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításával egy időben számos, régóta fennálló problémára – például az
22
egészségügyi kockázatok kérdésére, a környezetkárosodásra, vagy éppen a munkanélküliségre – megoldást találjunk. A környezettudatos terméktervezés, hulladékmegelőzés, újrahasználat, és hasonló intézkedések, közel 600 milliárd euró összegű megtakarítást jelenthetnek az EU‑ ban működő vállalkozások számára évente, miközben jelentősen csökkenthetik pl.: az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátását az EU‑ban. Ma már széles körben elfogadott tény, hogy a környezet állapotának javításához a környezetvédelmi szakpolitika önmagában kevés, és hogy a környezetvédelmi célkitűzéseket más szakpolitikai területekbe is be kell építeni. 1.2. Hazai környezetvédelmi intézkedések Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi szemlélet az 1900-as évekig nem volt elterjedt sem a világon, sem hazánkban, már a korábbi évszázadokban is megjelent néhány környezetvédelmi intézkedés, melyeket ma a környezetvédelmi szabályozás előfutárainak tekinthetünk. A 15. században Zsigmond király korában jelent meg az első törvény, később Ferdinánd, ill. Mária Terézia, majd Tessedik Sámuel közbenjárásával születtek fontosabb rendelkezések. Ezek a környezetvédelmi intézkedések elsősorban a folyók szabályozását, a mocsarak
lecsapolását,
az
erdők
és
puszták
mezőgazdasági
termelésre alkalmas
szántóterületté, vagy legelővé alakítását jelentették. A 18-19. századi nagymértékű természetátalakító programok azonban súlyosan érintették hazánk eredeti állat- és növényvilágát, ezért a természeti környezet védelme érdekében számos természetvédelmi mozgalom alakult. A 19. század elején az erőteljes iparosodás hatására új problémák merültek fel, a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket öltött Magyarországon. 1935-ben született meg az első átfogó, és korszerű természetvédelmi törvény, mely a természetvédelem feladatává tette a hasznos vagy kipusztulással fenyegetett állatfajok védelmét. Ekkor számos természetvédelmi terület is létesült Magyarországon, mint például a debreceni Nagyerdő, a nyírségi Bátorliget, vagy a Bükk-hegység egyes részei. A ’60-as években számos törvény született, azonban ezek csak részterülteket szabályoztak.
23
A ’70-es években ráébredtek a környezetvédelem valódi jelentőségére, és egységesítésre törekedtek. Kialakították a jogi és intézményi kereteket, így 1972-ben a tiszta környezethez való jog az állampolgári jogok közé került a Magyar Alkotmányba. 1976-ban megszületett a környezetvédelmi törvény, mely nagy előrelépést jelentett, és 1977-ben létrehozták az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt a környezetvédelmi feladatok ellátására. A ’80-as években a legtöbb lényeges környezeti elem védelmére törvény született, 1988-ban létrehozták a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot. Az 1989-től kezdődő politikai-gazdasági átalakulás hatására sorra születtek meg a régieket felváltó új törvények, melyekkel szemben már követelményként merült fel az EU joganyagával való harmonizáció. Az Országgyűlés megalkotta az 1995. évi LIII. tv-t a környezet védelmének általános szabályairól, mely törvény célja az ember, és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. Magyarország EU-hoz történő csatlakozásának előkészítése során külön hangsúlyt kapott a környezet állapotának, ill. védelmének kérdése. Az EU kiemelt gondként kezelte a vízvédelem, a levegőszennyezés és a hulladékgazdálkodás terén jelentkező hiányosságokat. Az európai uniós csatlakozással hazánk nehéz helyzetbe került, mivel egy akkor 5000 dollár/fő GDP-jű országnak kellett a több mint 20.000 dollár/fő GDP-jű országok követelményszintjeinek megfelelni. Ezért az elmúlt évtizedben Magyarország már komoly erőfeszítéseket tett a nyugat-európai környezetvédelmi követelményrendszer és gyakorlat átvételére. Ennek keretében került sor a környezethasználati díjak bevezetésére, az új környezetvédelmi törvény megalkotására, 2000-ben az új hulladékgazdálkodási törvénynek az elfogadására, 2001-ben pedig előírták a termelő üzemek számára a környezethasználati engedély megszerzését. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP I.-II.-III.-IV.) jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról, és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik.
24
A jelenlegi IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) szorosan illeszkedik az Európai Unió új, a „Jólét, bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjához, mely a tagországok számára számos feladatot fogalmaz meg, ezáltal jelentős igazodási pontot képvisel a hazai környezetpolitikai célkitűzések meghatározása során. Az Európai Unió Környezetvédelmi Cselekvési Programjai a környezetvédelmi tervezés egyik legfontosabb alappillérét jelentik. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből, és a nemzetközi együttműködésből, EUtagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve, meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A jelenlegi IV. NKP (2014-2019) 3 stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség, és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek
megőrzése,
működőképességének
a
biológiai
sokféleség
csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti
erőforrásokkal
környezetszennyezés
való
takarékos
megelőzésére,
a
gazdálkodás
kialakítása,
terhelhetőség/megújuló
a
képesség
figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból
25
fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás, keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát és a hozzá kapcsolódó Tagállami Jelentést, az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 tavaszán bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (NFFS). Az egyeztetés során közel 90 szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselője küldte meg javaslatait, észrevételeit. A Stratégia társadalmi egyeztetés során módosított változata 2007 őszén került beterjesztésre az Országgyűlés elé. A Kormány döntése értelemében a Stratégia rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül, és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves, gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra. Hazánk jelenleg is érvényben lévő NFFS-nak 1. fejezete a FF alapelveivel, céljaival, a megvalósítás rendszerszemléletű folyamatával foglalkozik. A 2. fejezetben a fenntarthatóság szempontjából jelentős hazai folyamatok, és már végrehajtott intézkedések kerülnek bemutatásra. A stratégia 3. fejezete az egyes prioritásokat, célokat, és az elvégzendő feladatokat ismerteti, végül a 4. fejezetben a végrehajtás átfogó eszközei, feladatai kerülnek bemutatásra. 1.3. Környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi lehatárolása 1.3.1. Környezettudat definiálása A környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmának lehatárolása, az egyénre vonatkozó, és szervezeti szintű vizsgálatok szempontjából egyaránt lényeges feladat. Mindkét esetben nehézséget jelent azonban, hogy a környezettudatot a vizsgált tényezők olyan szövevényes rendszere jellemzi, melynek feltárását a kutatók témával kapcsolatos szubjektív nézetei is befolyásolják.
26
A környezettudat nehezen értelmezhető a hozzátartozó magatartás ismerete nélkül. Ennek ellenére fontos a környezettudat, és a környezettudatos magatartás fogalmának elkülönítése, mert a tudat sok esetben egyéb, külső hatás által befolyásoltan jelenik meg a magatartásban, ezért tévesek lehetnek azok a szakirodalmi meghatározások, melyek a környezettudatot a környezetvédelem érdekében tanúsított magatartással, környezettel kapcsolatos viselkedéssel azonosítják. Az elmúlt két évtizedben több definíció is született a környezettudat fogalmi meghatározására. Vannak kutatók, akik a környezettudatot, mint különböző hitek és hiedelmek együttesét határozzák meg, melyek a környezet és ember kapcsolatára, a környezet, a környezeti problémák fontosságára, valamint az életstílus és a gazdasági rendszerek átalakításának környezeti hatására vonatkoznak. Az előző meghatározáshoz hasonlóan a környezettudatot az értékeknek, hiedelmeknek és attitűdöknek a komplex rendszereként is szokták értelmezni. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett kulturális elmélet, mely a környezettudat lényegeként az egyén környezettel kapcsolatos hiedelmein alapuló természetmítoszokat ragadja meg. Ezek a mítoszok az egyének környezeti kockázatokra vonatkozó értékelését, végső soron a környezettudatos gondolkodást befolyásolják. Az előző meghatározásokkal összecseng a következő megállapítás is, miszerint a környezettudat egyrészt speciális világnézet, érték- és hitrendszer, másrészt környezettel szembeni pozitív attitűdök összessége. A kedvező beállítódás az említett speciális érték- és hitrendszerből táplálkozik. Egy ENSZ dokumentum szerint, a környezettudat a környezettel kapcsolatos hitek hangsúlyozásával szemben, a biológiai-fizikai környezet kapcsolatának, és problémáinak felismerését, megértését jelenti, beleértve az emberiség erre gyakorolt hatásait is, tehát ebben az értelmezésben a környezettudat központjába az egyén személyiségét leíró jellemzők helyett a tudás, és az ismeretek kerülnek. A környezettudat tehát szilárd ismereteken alapuló speciális értékrendszer és elkötelezettség, melynek megnyilvánulási formája a környezettudatos magatartás. 27
Egy szervezet ökológiai szempontú viselkedését számos komponens befolyásolja, melyeket két dimenzióra és több csoportra bonthatunk. 1.3.2. Környezettudatos magatartás dimenziói, fogalmi lehatárolása A környezettudatos magatartás – mint a környezettudat gyakorlati megvalósulása – egyéni és szervezeti szinten történő együttes vizsgálata lényeges kérdés, hiszen egy szervezet magatartását döntő módón befolyásolják a különböző szervezeti csoportok magatartási sémái, melyeket a szervezeten belüli tagok viselkedése formál. A tagok viselkedését pedig befolyásolja egyéni környezeti tudatuk, melyre hatást gyakorolnak szervezettől függő, és független tényezők. Az egyén környezeti tudatosságát az alábbi tényezők befolyásolják: demográfiai tényezők (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, életszínvonal), ökológiai tudás (gondolkodásmódunkat, kialakuló értékeket befolyásoló ismertek), környezeti értékek (olyan koncepció vagy meggyőződés, mely egy kívánt viselkedésmódra vonatkozik), környezeti motiváció, kinyilvánított hajlandóság (kinyilvánított elkötelezettség a cselekvés irányába), ökológiailag aktív cselekvés. Az 1. ábra az egyén környezettudatára ható tényezőket, és az azok közötti kapcsolatot ismerteti.
28
Demográfiai tényezők
Ökológiai tudás
Környezeti értékek
Környezeti motiváció
Kinyilvánított hajlandóság
Ökológiailag aktív cselekvés
1. ábra: Az egyén környezettudatát befolyásoló tényezők, és azok közötti kapcsolat Forrás: saját összeállítás A környezettudat sok esetben egyéb, külső hatás által befolyásoltan jelenik meg a magatartásban. Egyéni szinten a környezettudatos magatartás megjelenését az alábbi tényezők formálhatják: Külső tényezők: politikai tényezők: politikai támogatottság szerepe, gazdasági tényezők: pénzügyi lehetőségek, környezetvédelmi beruházások megtérülési ideje, társadalmi, kulturális tényezők: társadalmi, kulturális normák, természeti tényezők, intézményi feltételek: szervezeti háttér, infrastruktúra. Szituációs tényezők: szokások, hagyományok
29
gazdasági korlát, társadalmi nyomás, választási lehetőség. A környezettudatos magatartás fogalmát egyéni szinten úgy tudnánk meghatározni, hogy ez nem más, mint olyan minőségi jellemzőkkel leírható tevékenység, melyben a környezeti értékeket az egyén előtérbe helyezi, arra elsődlegesen és tudatosan figyelemmel van. Ahhoz, hogy egy szervezet környezettudatos magatartását átlássuk, a fent említett tényezőkön – egyén környezettudatát meghatározó illetve, a szervezeti tagok magatartását a szervezettől függetlenül befolyásoló tényezők – túl, a szervezeti tagokra, és a szervezet egészére, a szervezeten keresztül ható tényezőkkel is meg kell ismerkednünk. Az egyik ilyen tényező a szervezet külső környezete, mely az alábbi elemekből tevődik össze: politikai környezet, gazdasági környezet, társadalmi környezet, természeti környezet, szabályozási környezet. A másik tényező a belső szervezeti tényező: vállalati küldetés, szervezeti tanulás, szervezeti kultúra, szervezeti motiváció, a vállalat környezeti stratégiája. Egy vállalat környezettudatos magatartásán pedig azt érthetjük, hogy a környezetorientált gondolkodásmód konkrét intézkedésekké, változtatásokká fejlődik, mely alapján a vezetés
30
működtet egy szervezetet, vállalatot, függetlenül attól, hogy ezt a változást piaci mechanizmus, vagy adminisztratív előírás hívta életre. A környezettudatos vállalatirányítás előnye az alábbiakban foglalható össze: Gazdasági okok: az anyagfelhasználás, energia- és vízfogyasztás ésszerűsítésével, újrahasznosítással
csökkenthetjük
a
költségeket,
illetve
más
megtakarítási
lehetőségeket tárhatunk fel. Hatósági kapcsolatok: a fent említett eszközök bármelyikének alkalmazása általában javítja a támogatásokhoz, kedvezményes forrásokhoz való hozzájutás esélyeit, megkönnyíti a jövő gazdasági és adminisztratív változásaihoz való alkalmazkodást, a szigorodó előírásoknak való megfelelést. Új piaci szeletek: a környezettudatos, felelős vállalkozók, fokozódó mértékben keresik a megbízhatóan és bizonyítottan környezetkímélő termékeket, szolgáltatásokat, mert ezekre egyre nagyobb a kereslet. A piaci torta „zöld” szelete egyre nagyobb. A vállalat piaci értéke: a környezettudatos vállalatirányítás alkalmazása növeli a cég piaci értékét egyesülés, akvizíció vagy eladás esetén. Emellett a vállalat értéke függ a környezeti jó hírétől, imázsától is. A termékek és szolgáltatások minősége: a környezet figyelembevétele és megóvása a minőségbiztosítás természetes továbbfejlesztése. 1.4. Környezettudatos magatartás megvalósításának lehetséges eszközei A környezetvédelmi problémák előtérbe kerülésével az elmúlt évtizedekben a vállalati szféra is egyre nagyobb figyelmet szentel a környezeti teljesítmény tudatos átalakítására, aminek eredményeképpen számos gyakorlati megközelítés jelent meg a hazai vállalatok körében is, melyek az alábbiak lehetnek: szállítási, logisztikai rendszerek átalakítása, külső kommunikációt szolgáló különböző jelentések (környezeti, fenntarthatósági, CSR, közös értékteremtési) készítése, 31
dolgozók ösztönzése a környezet- és egészségkímélő magatartásra, tudatosságot és ismereteket bővítő belső képzés, partnerek, érintettek ösztönzése a zöld intézkedések bevezetésére, tisztább technológiák alkalmazása, hulladékminimalizálás, újrahasznosítás, újrahasznosított alapanyag használata, energiaracionalizálás, megújuló erőforrások használata, termékek és tevékenységek környezeti hatásának vizsgálata (környezeti-lábnyom, öko-hatékonyság,
ökológiai
mátrixok,
ökokontrolling,
ökológiai
könyvvitel,
ökotérképezés, ökomérleg, minőségháló módszer), környezetbarát termékek gyártása, környezetbarát termékeken alkalmazott jelzések használata, tanúsítványok megszerzése: ISO 14001, EMAS, LEED. Magyarországon régóta ismert az ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszer, és a szigorúbb előírások
megvalósításával megszerezhető, környezetvédelmi vezetési és
hitelesítési rendszer, az EMAS. A LEED tanúsítvány azonban hazánkban még kevésbé ismert. Az első LEED verziót (Leadership in Energy and Environmental Design) 1998 augusztusában vezettek be az USAban. A LEED folyamatos fejlődése során alakult ki a ma is használatos rendszer, mely már sokféle épülettípusra, új, és meglévő épületekre is alkalmazható. A minősítési rendszer az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el, de Európában is egyre népszerűbb. Öt környezeti kategória szerint dolgozták ki az értékelési rendszert: környezeti szempontból előnyös elhelyezkedés, vízfelhasználás hatékonysága, energia és légkör, anyagok és anyagi eszközök, belső környezet minősége. Ezeken túlmenően még egy
32
kategória, a fejlesztés és innováció, szintén hozzátartozik a fenntartható épületek osztályozásához. A különböző kategóriákban minimum követelmények is vannak, ami azt jelenti, hogy a minősítés
folyamán
a
létesítménynek
mindenképpen
meg kell
felelnie bizonyos
(alap)követelményeknek is ahhoz, hogy az épület minősítést kaphasson. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „megfelelt”, „ezüst”, „arany” vagy „platina” minősítést. Attól függően, hogy egy adott vállalat milyen jellegű tevékenységet végez, milyen szolgáltatást nyújt, eltérő környezeti menedzsment eszközöket használhat tevékenysége zöldítésére. A tanulmány 3. fejezetében megismerkedhetünk azzal, hogy hogyan jelennek meg a fenti menedzsment eszközök pl.: egy sportrendezvény szervezése, vagy éppen egy aréna építése, üzemeltetése során.
33
2. A SPORT ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI 2.1. A sport környezetvédelmi kihívásai Napjaink környezeti problémái (népesség robbanásszerű növekedése, nem megújuló erőforrások fokozódó használata, éghajlatváltozás, a természet szennyezése stb.) szoros összefüggésben állnak életvitelünkkel, tevékenységeinkkel. Mindez helytálló a sport szempontjából is, hiszen a többi emberi tevékenységhez hasonlóan a sport is hatást gyakorol fizikai környezetére, legyen szó helyi egyesület munkájáról, nemzetközi versenyekről, vagy akár az Olimpiai Mozgalomról. Sporttevékenységtől függően más-más létesítményre, eszközökre, szponzorokra, médiára, lelátóra, ellátásra van szükség, az viszont minden sportra igaz, hogy hatással van az ökoszisztémára. E hatás mértéke és milyensége leginkább a sport fajtájától, és az esemény jellegétől függ. A sportesemények által okozott hatások csoportosításának egyik lehetséges módja a következő: Rövid távú hatások: az esemény ideje alatt keletkeznek, pl.: Forma1 zajterhelése, levegőszennyezése. Hosszú távú hatások: az esemény befejezése után is fennmaradnak, pl.: létesítmény felépítése, ezt követő romlás a talaj termelőképességében, tömörödés. Közvetlen hatás: eseményen résztvevő emberek vagy létesítmények okozzák, pl.: BL döntő (közel 100.000 néző, közlekedés, ellátás a stadionban, mosdók használata, világítás). Közvetett hatás: azokat az infrastrukturális elemeket jelentik, melyek az eseményre épültek, de közvetlenül nem a sporteseménnyel állnak kapcsolatba, pl.: új hidak, utak. A figyelem sokszor a nagyszabású sportesemények által okozott környezeti problémákra irányulnak (pl.: Olimpia), de nem feledkezhetünk meg olyan sporttevékenységekről sem, melyek nagyobb embertömeget érintenek nap, mint nap (pl.: Margit-sziget szabadidő sport célú használata).
34
Ha a környezet oldaláról vizsgáljuk a sporttevékenységet, az alábbi szempontokat vehetjük figyelembe: 1. környezeti feltételek, 2. tájhasználat, 3. nyersanyag és energiahasználat, 4. hulladékkezelés, 5. környezetszennyezés, károkozás, 6. kulturális örökség védelme, 7. sporthoz kapcsolódó tevékenységek környezeti hatása.
1. Környezeti feltételek Fontos, hogy egy sportesemény elvégzéséhez a szükséges környezeti feltételek rendelkezésre álljanak, hiszen ezek hiányában a sporttevékenység újabb káros egészségi, és környezeti hatásokat eredményezhet. Az elégtelen környezeti feltételek csoportosításának egyik lehetséges esete pl.: biztonságos ivóvíz hiánya, rossz minőségű víz (mérgező vegyi anyag, baktérium), pl.: a Tiszai ciánszennyezést követően biztonságos volt-e a Tisza Tiszaújvárosnál a Triatlon Világkupa lebonyolításához?, Megfelelő-e a Balaton vize a Balaton átúszáshoz?; alapvető higiéniás feltételek hiánya, pl.: Budapest Maraton mobil WC használata; rossz levegőminőség, pl.: szmog, elhasznált belső levegő; lakosság számára veszélyes létesítmény, pl.: lesiklópályák, melyek az erdőirtás következtében lavinát okozhatnak; emberre ártalmas anyag használata, pl.: rovarölő szerek használata; zajártalom.
35
2. Tájhasználat Sporttevékenység során az ember kapcsolatba kerül az őt körülvevő tájjal, használja azt. Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az életfeltételek, és kialakult életközösségek megóvására is: Biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése: a biodiverzitás az élet valamennyi megnyilvánulási formája (8.400.000 faj a Földön), a biológiai gazdaság. Sportlétesítmények építése, túraútvonalak létesítése, szigetesítés, közvetve, vagy közvetlenül az ökoszisztémák zavaraihoz vezethetnek. pl: Németországban éveken át a Fekete-erdő egyik természetvédelmi területén haladt az Ultra Maraton Kerékpárverseny egyik szakasza (150 km). A verseny 5000 sportolót, és közel 30.000 nézőt vonzott évről évre. A verseny egybe esett az ott élő, mintegy 600 veszélyeztetett faj párzási időszakával. A verseny jelentős zavarokat okozott az utódok számát tekintve, így 10 év után megváltoztatták a verseny útvonalát.
Ökoszisztémák védelme: Az ökoszisztéma a növények, állatok, mikro-organizmusok, valamint ezek életterének dinamikus, és komplex rendszere, melyben valamennyi elem állandó kölcsönhatásban áll egymással. A sporttevékenységeket osztályozhatjuk a lebonyolításuk színteréül szolgáló ökoszisztéma fajtája, és az arra kifejtett hatás szerint: 1. Felépített ökoszisztémákban folytatott sporttevékenység (szabadtéri, beltéri): más városi tevékenységhez hasonlóan, ezek a létesítmények és helyszínek is káros hatások forrásai lehetnek (hulladékképződés, szennyvíz elvezetése, energiaigény). pl.: csarnok, uszoda, fedett teniszpálya. 2.
Kis
hatású
tevékenységek
a
természetes
ökoszisztémákban:
ezek
a
sporttevékenységek nem igényelnek jelentős változtatást a természetes környezetben. A hatás, a koncentráltan megjelenő embertömeg nem éppen környezetbarát viselkedése miatt keletkezik. pl.: hegyi kerékpár, lovas sport.
36
3.
Nagy
hatású
tevékenységek
a
természetes
ökoszisztémákban:
ezek
a
sporttevékenységek, és az azokhoz szükséges infrastruktúra megteremtése, és mindezek használata jelentősen károsíthatja a természetes környezetet. pl.: alpesi sí, bob pálya/lelátó létesítése során: erdőirtás, lejtők módosítása, talaj állagvesztése, állatok életterének rombolása. 4. Állat- és növényvilág egyensúlyának felborítása, pl.: zajhatás stadion építésekor, erdőirtás. Tájvédelem, földhasználat: a nem megfelelően kiválasztott helyszín, vagy éppen a nagyarányú változtatásokat igénylő beruházások a korábbi gazdasági, társadalmi és környezeti
rendszer
megváltoztatását
eredményezheti.
pl.:
táj
karakterének
megváltoztatása; új utak létesítése, mezőgazdasági területek használatba vétele.
3. Nyersanyag és energiahasználat Jelenleg a világ legjelentősebb környezeti problémája a nem megfelelő erőforrás használat. A szükségletek (élelmiszer/termék előállítása, szolgáltatások igénybe vétele) folyamatos növekedése maga után vonzza, hogy állandóan növekszik az egy emberre jutó nyersanyag és energia felhasználás, ami a hozzáférhető források apadásához vezet. Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén és származékaik) használata korlátozott, és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.
Megújuló energiaforrás a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia stb.). Ezek olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az 37
adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások, és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.
A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: fajtánként (pl. víz, nap, geotermikus, szél, biomassza); létrehozható energia típusa szerint (pl. hőenergia, villamos energia, stb.); hasznosíthatóság
szempontjai
alapján
(pl.
folyamatosan
rendelkezésre
álló,
rendszertelenül, vagy rendszeresen, bizonyos napszakhoz kötődő). Energiagazdálkodási szempontból általában az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energiatermelésre egyaránt alkalmas, és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása, valamint a szükséges igények szerint szabályozható. A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe: átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává, átalakítás üzemanyaggá. Hogyan jelennek meg a megújuló energiaforrások a sportban? Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővül azon rendezvények, arénák/stadionok köre, ahol a megújuló erőforrások egyre nagyobb szerepet kapnak: 2005-ben a Stade de Suisse Stadion (Bern) tetejére a világ akkori legnagyobb napelem rendszerét
telepítették.
8000m2
területen,
800.000kWh
energiatermeléssel
számolhattak évente. Ez a mennyiségű energia 250 háztartás éves átlagos energiafelhasználását jelentette. Céljuk, hogy 1200m2-en, közel 1,2 millió kWh energia előállítása megvalósulhasson. Németországban a Kaiserslautern Stadion építésekor nyitott, törékeny tetőszerkezetet alakítottak ki. Később, a tetőszerkezet átalakításának köszönhetően, lehetőség nyílt arra, hogy 6000m2-en, 5000 napelem modul kerüljön elhelyezésre, mely 720.000 kWh energia termelését teszi lehetővé.
38
Az Egyesült Államokban a Staples Centre (LA Clippers, LA Lakers, LA Kings, LA Sparks otthona) 1727 panelből álló napelem rendszert telepíttetett 8000m2-en. Az épület energia szükségletének – a rendezvény nagyságától függően – 5-25%-a ezáltal biztosítva van, az éves megtakarítás közel 55.000 dollár.
4. Hulladékkezelés Hulladéknak minősül minden olyan anyag, melynek felhasználása az esemény után a továbbiakban már nem lehetséges. A forráshasználat és a hulladékkezelés szorosan összefügg, hiszen a felhasznált források milyensége, mennyisége, jelentősen meghatározza a keletkezett hulladékok körét, további hasznosíthatóságuk lehetőségét. Napjainkban az angolul 3 zöld jelszóként aposztrofált csökkentés, újrahasználás és újrahasznosítás (reduce, reuse, recycle) mellett még egy „R” került a köztudatba, vagyis a repair, a javíthatóság. 4 R szemlélet a sportban: reduce: A Nürburgring (F1) környezetvédelmi sikerként említhető, hogy 3 év alatt 40%-kal csökkent a hulladék mennyisége. Az F1 futamra, és a kempingbe látogatóknak különböző színű táskákat adtak, jelölve ezzel, hogy a különböző hulladék fajtákat külön gyűjtsék. Távozáskor önkénteseknek adták le a táskákat. Ezen kezdeményezés által nem csak a szelektív hulladékgyűjtést tudták megvalósítani, hanem a hulladékcsökkentést is. reuse: A US Open rendezvények alatt kb. 70.000 teniszlabdára van szükség. A rendezvény utána a labdákat kisebb sportegyesületeknek adományozzák, melyek ezáltal újra használatba kerülnek. recycle: A NIKE sportszergyártó cég korábbi kezdeményezése révén, a használt sportcipőket vissza lehetett vinni az üzletekbe. A cipők talpát leválasztották, majd több lépcsős technológiai folyamat révén sportpályát készítettek belőle. Kosárlabda és
39
teniszpálya kialakításához kb. 2500 pár, 400m-es rekortán pálya kialakításához kb. 75.000 pár cipőre volt szükség. 2013-ban a PUMA „InCycle” kollekciója innovációs díjat kapott, hiszen a termék életciklus vizsgálatánál sikerült megvalósítaniuk a bölcsőtől a bölcsőig eljárást. A kollekció termékei újrahasznosított alapanyagból készültek, használat után pedig az üzletekbe le lehetett adni a termékeket. Az elbomlott termékek anyagait megtisztították, melyeket újabb sportruházat gyártásához alapanyagként használtak fel. (2. ábra)
2. ábra: PUMA – InCycle kollekció Forrás: PUMA, 2015 repair: A környezettudatossághoz az is hozzátartozik, hogy az egyes eszközök javíthatók legyenek, mely szempontot a gyártóknak szem előtt kell tartaniuk.
5. Környezetszennyezés és károkozás A sport is egy olyan emberi tevékenység, mely hulladékot termel, különböző anyagokat használ, melyek szennyezőek, mérgezőek lehetnek. A környezetszennyezés főbb megjelenési formái az alábbiak lehetnek:
40
1. Vízben Nem tisztított szennyvizek tavakba, folyóba, tengerbe eresztése (pl.: vízi sportok környezeti feltételei sérülnek); Talajvíz szennyeződés (pl.: a sportlétesítmények és környezetük fenntartása során használt tisztítószerek, rovarölő szerek miatt); Mérgező anyagok közvetlen kibocsátása. 2. Levegőben Közlekedés során kibocsátott gázok; Létesítmények egyéb, levegőbe bocsátott szennyeződései. 3. Talajban talaj szennyeződése pl.: füves pályák műtrágyás kezelése miatt; Talaj fertőzése pl.: motorsportban használt veszélyes anyagok (kenőolaj) miatt.
6. Kulturális örökség védelme Sportesemény rendezésekor, sportlétesítmény építésekor fokozott figyelmet kell fordítanunk az adott terület természeti környezetének, és kulturális örökségének védelmére, fejlesztésére, a helyi közösségekre, szokásokra. Körültekintően kell eljárnunk különösen akkor, ha a rendezvény védett területet, történelmi épületet, emlékművet is érint. pl.: A Hortobágyi Nemzeti Park máskor a nagyközönség elől elzárt területein futhattak, kerékpározhattak és túrázhattak a 12. E.ON Délibáb Terepfesztivál résztvevői 2015-ben is. Az évről-évre egyre népszerűbb fesztivál fokozott kihívást jelent a szervezőknek természetvédelmi szempontból is.
7. Sporthoz kapcsolódó tevékenységek környezeti hatása A sporttevékenységhez, ill. egy sportesemény megrendezéséhez számos más tevékenység kapcsolódik. Amikor a sport környezeti hatásairól beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy 41
elsősorban nem a konkrét sporttevékenység, hanem a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenység okozza a jelentősebb környezeti problémát. A kapcsolódó tevékenységeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: létesítmények építése, működtetése: A sporttevékenységek környezetvédelme a létesítmények helyszínének a kiválasztásával kezdődik. Törekedni kell arra, hogy ún. barna zónákban (használaton kívüli területen, leromlott állapotú területen) valósuljon meg az építkezés. Ezt követően az építkezés során a környezetbarát
építési
technológia,
a
környezetbarát
alapanyagok
kiválasztása,
a
legkorszerűbb épületgépészeti megoldások, megújuló erőforrások használata lényegesen csökkentheti a környezeti terhelés mértékét. pl.: 2006-ban a
FIFA Labdarúgó
Világbajnokságon a nemzetközi közvetítő központ felállításánál kizárólag újrahasznosított, és megújuló építési alapanyagot (fa) használtak. A mennyezet gerenda kemény fából, a fafalak ragasztott rétegzett fenyőből készültek, összesen 966 t fa került felhasználásra. A rendezvény végén a stúdió boxokat 60 ház szerkezetének kialakításánál hasznosították. Tekintettel arra, hogy már a felhasznált alapanyag is újrahasznosított volt, ugyanazt az alapanyagot háromszor tudták hasznosítani. Azonban nem csak az építés, hanem a működtetés során is törekedni kell a környezeti károkozás minimalizálására, pl.: •
korszerű mosdók kialakítása: 2009-ben nyitotta meg kapuit, a 80.000 ember befogadására alkalmas Dallas Cawboy’s AT&T Stadion. A stadionban 1600 mosdó került kialakításra. Az új, 2009-ben átadott, 52.000 férőhelyes Yankees Stadionban 800 mosdó található. Ilyen számokról beszélve különösen fontos az időzített csaptelepek használata, víz nélkül használható kézfertőtlenítők alkalmazása, újrahasznosított papírból készült törlők kihelyezése, vagy elektromos szárítók felszerelése.
•
ivóvíz minőségű vizek felhasználásának minimalizálása: A „Greenest Ballpark in America” címet elnyerő, LEED környezetbarát épület tanúsítvánnyal is rendelkező Minesota Twins’ Target Field stadion területén közel 3 ha-on vízgyűjtőket létesítettek. 42
Az összegyűjtött esővizet szűrés és fertőtlenítés után, az aréna takarítására és öntözésre tudják felhasználni. A Miami Heat otthonául szolgáló, LEED tanúsítvánnyal is rendelkező, American Airlines Aréna 2009-ben 17%-kal csökkentette az ivóvíz minőségű vízfelhasználását. A felhasználás kontrollálására vízfogyasztás mérőt szereltek fel, mely segítségével heti bontásban nyomon tudják követni a vízfelhasználás mértékét. A hatékonyabb öntözés kialakításának köszönhetően (kizárólag éjszaka locsolnak, csökkentve ezzel a párolgási veszteséget, ill. közvetlenül a növény gyökeréhez van bevezetve a víztakarékos fejjel ellátott öntöző fej) 11.000 dollár éves megtakarítással számolhattak. •
energiafelhasználás optimalizálása: Az új Yankee Stadionban, a korábbihoz képest 300 watt energiával kevesebbet fogyasztó izzókat használnak, így az egy meccs alatt kibocsátott CO2 mennyiséget közel 100 kg-mal tudták csökkenteni. Az épület egy részén légkondicionálók használata helyett természetes hűtést alkalmaznak, spórolva ezzel annyit, mintha 10.000 lakásban New York-ban 1 napra lekapcsolnák a légkondicionáló berendezéseket nyáron. A Staples Centre-ben 3000 halogén izzót cseréltek ki LED izzóra, mely révén éves szinten több, mint 80.000 dollárt sikerül megtakarítaniuk.
•
hulladékgazdálkodás: az arénák/stadionok esetében az ipari hulladék mellett, a papírhulladék (belépő, tájékoztató, kéztörlő, pohár, tányér, szalvéta, melyek részben vagy teljes egészében újrahasznosított alapanyagból készülnek egyre több helyen pl.: Wembley Stadion, St. Louis Cardinals’Busch Stadion, American Airlines Aréna) és az étkezési hulladék kezeléséről kell gondoskodni. Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség kimutatása szerint, a sporteseményeken, éves szinten, közel 20 millió kg hulladék képződik.
közlekedés: mind a versenyzők, mind a szurkolók esetében nagy figyelmet kell fordítani a tömegközlekedés arányának növelésére, függetlenül attól, hogy a verseny a városban, vagy külvárosi részen kerül megrendezésre. pl.: Az Arsenal Futball Club 43
kimutatása szerint szurkolóinak mintegy 70%-a tömegközlekedéssel jut el a meccsekre. (A 60.000 fő befogadására képes Emirates Stadionnál ez 45. 000 szurkolót jelent.) A rendezvényi különjáratok használata mellett, több rendezvény belépőjegye ún. kombijegyként funkcionál, vagyis tulajdonosa jogosult az adott napon buszok, metrók, vonatok kedvezményes, vagy ingyenes használatára. pl.: Hazánkban a F1 Magyarországi Nagydíja során vezették be ezt először. Egyre népszerűbb továbbá, hogy egy-egy rendezvény/stadion biciklivel vagy akár gyalogosan is könnyen megközelíthető a jól kiépített úthálózatnak köszönhetően, ill. őrzött parkolók biztosítják a kerékpárok biztonságát is. Egy 2005-ben készített németországi kimutatás szerint – melyben adott évben 154 európa- és világbajnokság környezeti hatását összesítették – az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-a a szállításból adódott. 25,6 millió fő látogatóval számolva ez 210.000 t üvegházhatású gáz (8kg/fő) keletkezését jelentette. A versenyeken résztvevő 500.000 versenyző utazása során 60.000 t gáz képződött (120 kg/fő). A versenyzők közlekedése során képződött gáz mennyiségét jelentősen megnövelte a repülőgéppel történő utazás.
szállás: köztudott, hogy minél magasabb színvonalú szállást, és ehhez kapcsolódva minél több szolgáltatást vesz valaki igénybe, annál nagyobb mértékben terheli a környezetet.
étkezés: az étkezés elsősorban a hulladékkezelés problémáit gyarapítja. pl.: NBA Green Week rendezvényein, vagy a US Open-en rendszeresen alkalmazott eljárás, hogy az ételmaradékok komposztálásra kerülnek. A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A keletkező humuszanyagok pl.: javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
44
A Progressive Field Stadionban 2009-ben közel 15.000 adag (9200 kg) elkészített, de fel nem használt étel került adományozása. Az NBA meccsek során régóta bevált gyakorlat, hogy a büfékből, kifőzdékből felvásárolt használt olajat biodízel előállításánál hasznosítják. Egy mega-rendezvény esetében azonban a szükséges mennyiség előállítása, beszerzése is komoly kihívás elé állítja a szervezőket. Az ellátás során elsősorban a fair trade alapelveinek (fair ár, helyi termelők termékeinek felvásárlása, fair munkakörülmény) érvényesülését kell szem előtt tartani. pl.: A 2012-es Londoni Olimpián a versenyzők, szurkolók, protokoll személyek, versenybírók, újságírók, önkéntesek ellátására 14 millió ételre volt szükség: 25.000 kenyér, 232 tonna krumpli, 82 tonna tenger gyümölcse, 31 tonna szárnyas, 100 tonna vörös hús, 75.000 l tej, 19 tonna tojás, 21 tonna sajt, 330 tonna gyümölcs és zöldség. A „London 2012- Fenntartható Élelmiszer Stratégia” részletesen kitért a termékek beszerzésére, és az ételmaradékok kezelésére is. A termékek 50%-át helyi termelőktől vásárolták (csökkentve ezzel a szállításból adódó légszennyezést), az összmennyiség 30%-a ökológiai gazdálkodásból származott (redukálva ezzel a felhasznált műtrágyák, peszticidek mennyiségét). A szervező bizottság előírása szerint minden tejterméknek és a húsnak brit, vagy azzal egyenértékű standarddal kellett rendelkeznie. A banán, kávé, tea, cukor beszerzési helyének kiválasztásakor külön figyeltek a fair trade elvek érvényesülésére. A tojásnak a legmagasabb (British Lion) élelmiszerbiztonsági tanúsítvánnyal kellett rendelkeznie.
irodai munka: az irodai tevékenység során első sorban a felhasznált papírmennyiség csökkentésével, ill. energiatakarékos irodai gépek használatával lehet csökkenteni a környezeti terhelést. Ez vonatkozik mind a sportágak, egyesületek irodáira, mind a sajtóirodákra a versenyek során. A versenyek során egyre inkább bevett szokás, hogy a sajtóanyagot, rajtlistát, az adott napi programot, és az előző nap eredményeit csak elektronikus úton kapják meg a sajtó képviselői.
45
sportturizmus: A sportturizmus a turizmusnak az a típusa, melyben a turisztikai célú utazás elsődleges motivációja a sport. Ma azokat az állandó lakhelyről való elutazással járó tevékenységeket értjük alatta, melyek célja a versenysportban, vagy a rekreációs sportban való aktív részvétel, illetve az azokhoz – mint vonzerőkhöz – kapcsolódó élmények (pl. látvány-, hangulat-, közösségi) megszerzése. A sportturizmus célja lehet továbbá, valamely sporttal kapcsolatos különleges attrakció, esemény helyszínének, relikviáinak, emlékeinek megtekintése is (pl. sportmúzeum, stadion, hírességek csarnoka). Tágabb értelemben ide kell sorolnunk azokat az aktivitásokat is, melyekben a turisták járulékosan, vagy véletlenszerűen élnek a helyi sportturisztikai kínálattal abban az esetben, amikor nem ez utazásuk fő célja. Jól látható, hogy a sporthoz kapcsolódó turizmus komplex hatásmechanizmusa jelentős hatással lehet a környezetre pl.: a turisták közlekedése, ellátása révén, de ide sorolhatjuk szállások igénybevételét, vagy a zajártalmat, és az esetleges károkozást is. 2.2. Fenntartható fejlődés és az Olimpiai Mozgalom Jelen fejezetben, kronológiai sorrendben, az Olimpiai Mozgalomba és a Játékok szervezésébe integrálódott fenntarthatóságot szolgáló események, intézkedések kerülnek bemutatásra. Az egyes Olimpiákon alkalmazott zöld intézkedések részletesebb bemutatásával a tanulmány 3. fejezete foglalkozik. 1972 A Római Klub kiadta első jelentését, „Növekedés határai” címmel; 119 ország részvételével megrendezésre került az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciája; A környezet és az ökoszisztéma értékét elismerve, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok fát ültetettek a Müncheni Olimpiai Parkban. 1992 Rio de Janeiróban megrendezésre került az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájára; 46
A XXV. Olimpiai Játékok során Barcelonában, 164 olimpiai résztvevő ország aláírta a Barcelonai Nyilatkozatot, mely rögzítette, hogy „Az Olimpiai Mozgalom mindent megtesz annak érdekében, hogy a Föld békés, biztonságos és lakható legyen a mostani és a következő generációk számára.” 1993 Az Egyesült Nemzetek közgyűlése elfogadta azt a határozatot, melyben az 1994-es évet a sport nemzetközi évének aposztrofálták, és mely keretén belül az olimpiai eszme hangsúlyozza a fiatalok körében az összefogás szükségességét a sporton, és a kultúrán keresztül. 1994 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának képviselői közös megállapodást írtak alá. Párizsban megtartották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kongresszusát, mely keretén belül megszületett a NOB első hivatalos deklarációja a sport és környezetvédelem
kapcsolatáról,
ill.
a
környezetvédelmi
szervekkel
való
együttműködésről. A Lillehammeri Téli Olimpia volt az első olyan Olimpia, mely rendezése során környezetvédelmi szempontok is érvényesültek. A szervező bizottság több szervezettel együttműködve dolgozta ki cselekvési tervét, melynek részét képezte pl.: madárrezervátum
védelme,
erdőirtás
megakadályozása,
helyi
alapanyagok
felhasználása, sípályák létrehozása érintetlen területeken kívül, szurkolók ellátására újrahasznosítható tányérok, evőeszközök biztosítása. 1995 Megalakult a NOB Környezetvédelem és Sport Bizottsága, melynek elnök Schmitt Pál. Az Olimpiai Charta módosításra került, mely keretén belül a környezetvédelem, mint az Olimpiai Mozgalom 3. pillérének deklarációja – a sport és kultúra mellett – megtörtént.
47
A Bizottság célul tűzte ki a környezeti nevelés, figyelemfelkeltés, és felelősségvállalás növelését a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ezek megvalósítása érdekében, azóta is rendszeresen szerveznek világkonferenciákat, regionális konferenciákat, kiadványok jelennek meg, ill. elismerő díjak átadásával igyekeznek felhívni a figyelmet a jó gyakorlatokra. 1996 Lausanne-ban megrendezték az I. Sport és Környezetvédelem Világkonferenciát, mely ezt követően kétévenként kerül megrendezésre. 1997 A NOB kiadta a „Kézikönyv a sport és környezetvédelemről” c. kiadványt, melyben a Föld környezetvédelmi helyzetének bemutatásán túl, környezeti veszélyekről olvashatunk, ill. tanácsok, és javaslatok kerültek megfogalmazásra az Olimpiai Mozgalom szereplői számára. 1999 A NOB gondozásában megjelent az „Agenda 21 – Sport a fenntartható fejlődésért” kiadvány, mely tulajdonképpen a NOB akcióprogramját tartalmazza számos területre kiterjedően (pl.: sporteszközök, ellátás, közlekedés, energiahasználat, veszélyes hulladékok kezelése), leszögezi az Olimpiai Mozgalom egyértelmű elköteleződését a környezetvédelem
területén,
és
hangsúlyozza
felelősségvállalását
a
jövő
generációjáért. 2000 A XXVII. Nyári Olimpiai Játékok (Sydney) szervezése során a környezetvédelmi gondolkodást igyekeztek beépíteni a rendezvény valamennyi momentumába. A 450 ha-os területen kialakított Milleniumi Parkban sikerült 50 ha-on az eredőt eredeti állapotában megtartani, ezen kívül pedig több mint 100.000 bokrot és 7000 fát telepíteni, valamint 40 km hosszan gyalogos és bicikli utat kiépíteni az események helyszínei körül. A rendezvényt követően az olimpiai falu – ami a világ első olyan 48
városrésze,
melyet
napenergiával
működtettek
–
boltokkal,
irodákkal,
szórakozóhelyekkel, edzőközpontokkal ellátott kertvárosi részként funkcionált tovább, mintegy 5000 embernek biztosítva otthont. A rendezvény idején kórházként működő épületeket iskolaként, óvodaként, művelődési házként tudták tovább hasznosítani. Környezetvédelmi szempontból a szervező bizottság érdeme közé sorolhatjuk még pl.: ahol csak lehetett újrahasznosított építési anyagokat használtak; a használt vizet tisztítás után mosdók öblítésére, öntözésre használták fel; nagy gondot fordítottak az őshonos fauna és flóra védelmére; energiafogyasztás csökkentése érdekében optimalizálták a szellőztetők működését és törekedtek a természetes megvilágítás lehetőségeinek kihasználására. A NOB kiadta a "Legyél győztes a környezetért" c. ismertető füzetet a Nyári Olimpiai Játékokkal kapcsolatban, mely nevelő célzatú a sportolók és az egész Olimpiai Mozgalom számára. 2001 A NOB újabb ismertető füzetet adott ki "Legyél győztes a környezetért" címmel, mely ezúttal a Téli Olimpiai Játékokra fókuszál. 2002 Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója újra megerősítette, hogy nemzetközi összefogásra van szükség az Agenda 21-ben vállaltak teljesítéséhez, és a társadalmi fenntarthatóságot világszerte veszélyeztető problémák megoldásához (éhezés, fegyveres erőszak, szervezett bűnözés, drogfogyasztás, rasszizmus, krónikus betegségek). A Salt Lake City-ben megrendezett játékok előtt 100.000 fát telepítettek Utah államban, és még 2 milliót világszerte. A melegvíz biztosításához megújuló energiát használtak, ill. azáltal, hogy a rendszer működtetésénél ammóniát használtak nem pusztították az ózonréteget.
49
2004 Az Athéni Olimpiai Játékok megrendezése előtt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a városban. Korszerűsíteni kellett többek között a város közlekedési infrastruktúráját, jelentősen csökkentve ezzel a légszennyezettség mértékét. (A környezetvédelmi intézkedésekről bővebben: 43. o.) 2005 A NOB 35 nemzetközi szövetséggel együttműködve kiadta a "Sport, Környezet és Fenntartható Fejlődés" c. útmutatóját, hogy segítse az Agenda 21 előírásainak megvalósítását. A közel 200 oldalas útmutató kitér a sport környezetvédelmi kihívásaira, és 36 sportág lehetséges környezetvédelmi intézkedéseit ismerteti különkülön fejezetben. 2006 A Turini Téli Olimpiai Játékok során, a környezetvédelem került a fókuszba: ISO 14001 és EMAS tanúsítványt kapott 8 rendezvény, és az olimpiai falu, a melegvíz biztosítása napelem segítségével történt, energiatakarékos izzókat használtak, újrahasznosított alapanyag került felhasználásra az épületek kialakításánál. A beruházások összértéke meghaladta a 3 millió eurót. 2007 Az UNEP díjat adományozott a NOB-nak, a környezetvédelmi politika és a fenntartható fejlődés népszerűsítése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. 2008 A XXIX. Olimpiai Játékok előtt a kínai kormány komoly erőfeszítéseket tett Peking krónikus szennyezettségének csökkentése, a városon belüli zöldövezetek kialakítása érdekében. Növelték a megújuló erőforrások használatának mértékét, közlekedési szabályokat vezettek be, és csökkentették a háztartások szén fogyasztását. (A környezetvédelmi intézkedésekről bővebben: 44. o.)
50
2009 Az ENSZ engedélyezte a NOB-nak, hogy véleményalkotó, de szavazati joggal nem rendelkező szervezetként a közgyűléseken részt vegyen. Első alkalommal került átadásra a NOB által alapított, Sport és Környezet Díj. A díj azóta is öt kategóriában kerül átadásra olyan személyeknek, csoportoknak, szervezeteknek,
akik/melyek
jelentős
cselekedeteket
hajtottak
végre
a
környezetvédelem, és a fenntarthatóság népszerűsítése, megvalósítása érdekében. 2010 2010-ben jelent meg az UNEP által kiadott független környezeti felmérés a Pekingi Olimpiáról. A XXI. Téli Olimpiai Játékok (Vancouver) során a szervező bizottság egy fenntartható irányítási/szervezési modellt dolgozott ki, és bevezettek egy, a fenntarthatósági elvek érvényesülését szolgáló management és beszámolási rendszert. A NOB kapcsolatban állt a Global Reporting Initiative-vel (Globális Jelentéstételi Kezdeményezés). Az ENSZ égisze alatt működő, holland székhelyű, független civil szervezet célja, egy nemzetközileg elfogadott jelentéskészítési standard elkészítése, és folyamatos fejlesztése. A Vancouveri Olimpiáról készített ilyen jellegű tanulmányból mind az akkori szervezők, mind a Londoni szervezők profitálhattak. 2012 Az első „Fiatalok Téli Olimpiája” Ausztriában került megrendezésre. A több mint 60 országból érkező résztvevőknek, a Kultúra és Oktatás Program keretén belül igyekeztek
felhívni
a
figyelmét
az
egészséges
életmódra,
társadalmi
felelősségvállalásra, és a környezeti értékek védelmére. A Londoni Olimpia során sikerült megvalósítani, hogy már a kezdetektől foga, a tervezés, az építés, az alapanyag felhasználás során a fenntarthatósági elvek érvényesüljenek.
A
eseménymenedzsment
rendezvény tanúsítványt
megkapta is.
bővebben: 47. o.) 51
(A
az
ISO
20120
környezetvédelmi
–
fenntartható
intézkedésekről
2013 A NOB szervezésében 10. alkalommal került megrendezése a Sport és Környezet Világkonferencia, „Változtasd meg a jelent a jobb jövőért” címmel. A NOB vezetőin kívül környezetvédelmi szakemberek, akadémikusok, sport szakemberek vettek részt a találkozón, ahol többek között az alábbi témákat érintették: fenntartható fejlődés áttekintése Rió után 20 évvel, a fenntarthatóság érvényesülése a korábbi és a következő Olimpiákon, az Egyesült Nemzetek (UN) rendszerének szerepe. 2014 A Sochi-ban megrendezett Téli Olimpiai Játékok során különösen nagy hangsúlyt fektettek a fenntartható fejlődés előmozdítására az országban. Nemzeti tanúsítványt dolgoztak ki a környezetvédelemmel kapcsolatban, innovatív megoldások születtek pl.: a hulladékgyűjtés, és –kezelés területén. A szervező bizottság az UNEP-pel együttműködve dolgozta ki a terület környezetvédelmi programját, mely magába foglalta az ökoszisztémák védelmét, és a Játékok utáni területrendezés feladatait is. Az ENSZ Környezetügyi Ülésén a NOB kiemelt figyelmet kapott, hiszen beszámoltak arról, hogy hogyan adoptálta a sporttársadalom a környezeti-fenntarthatósági problémák megoldásának egyes elemeit, ill., hogy milyen hosszú távú célkitűzéseik vannak e területen. Széleskörű társadalmi egyeztetést követően, a NOB elfogadta az Olimpiai Agenda 2020 c. kiadványt, mely 14 munkacsoport 40 javaslatát tartalmazza, letisztázva az Olimpiai Mozgalom jövőbeni feladatait. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó csoport hangsúlyozta, hogy az Olimpiai Játékok valamennyi aspektusába (tervezés, stratégiaalkotás, megvalósítás), és az Olimpiai Mozgalom mindennapi működésébe (irodai munka, konferenciák szervezése, közlekedés, partnerek támogatása) integrálni kell a fenntarthatósági szempontokat.
52
3. SPORT A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN 3.1. Ötkarikás környezettudatosság 3.1.1. Athén Az athéni játékok szervező bizottságának elsődleges célja volt a tervezés és szervezés során, hogy egyrészt innovatív technológiákat alkalmazva csökkentsék a rendezvény környezeti hatását, másrészt az infrastruktúra fejlesztése révén átalakítsák a helyi környezetet. Görögország közel 9 milliárd eurót fordított az előkészületekre. A szervezők felismerték, hogy az Olimpia egyedülálló lehetőséget biztosít a környezettudatosság népszerűsítésére, mind a versenyzők, mind a nagyközönség számára. A 2004-es Játékok kézzel fogható hagyatéka pl.: a tömegközlekedés korszerűsítése, mely révén csökkenteni tudták az erős forgalmat, javítva ezzel a levegő minőségét: az új nemzetközi repülőtér közvetlen vonatos, buszos, metrós összeköttetésben áll a várossal; a villamos és metró vonalat kiszélesítették, megépült az Athén körüli körgyűrű, (a metró vonalat még ma is kb. 1 millió ember használja naponta); É-D és K-Ny irányba 1500 km autópálya épült. A bizottság környezeti emblémát használt, hangsúlyozva ezzel a természet és az emberiség közötti harmónia szükségességét. A szimbólum hátoldalán a "környezet a miénk" felirat volt olvasható. Szórólapok segítségével tájékoztatták a szurkolókat, résztvevőket, hogy ők mit tehetnek a környezeti terhelés csökkentése érdekében (használjanak tömegközlekedést, ne dobják el a szemetet, gyűjtsék szelektíven a hulladékot). Az Olimpiát megelőző időszakban önkéntes csoportok, iskolás gyerekek, válogatott versenyzők kapcsolódtak be egyes területek hulladéktól való megtisztításába. A hegyi kerékpár verseny útvonalán végigjárva, több mint 100 m3 szemetet gyűjtöttek össze, vagy pl.: a szinkronúszó válogatott a tengerpart és a strandok tisztításában segített.
53
A bizottság arra ösztönözte a szponzorokat is, hogy ők is a zöld technológiákat helyezzék előtérbe. Ennek köszönhetően pl.: a Hyundai hibrid autókat bocsátott rendelkezésre, a Panasonic nap és szélenergiával működő világító egységeket biztosított, a Coca-Cola népszerűsítette a bizottság újrahasznosítási törekvéseit, a Heineken újrahasznosított alapanyagból készült poharakban szolgálta ki a fogyasztókat. A számos jó kezdeményezés és ötlet mellett azonban, a görög szervezők elkövették azt a hibát, hogy alig építettek ideiglenes létesítményt, mindennel hosszú távra terveztek. Sajnos az akkori modern kori épületek többsége ma már magányosan áll (3. ábra).
3. ábra: Elhagyatott athéni sportlétesítmények Forrás: Internet 17 Az előzetes ígéretek és igyekezetek ellenére a 2004. évi Nyári Olimpia igen rossz minősítést kapott környezetvédelmi szempontból. A 0-tól 4-ig terjedő skálán 0, 77 ponttal végzett a
54
WWF minősítése (Environmental Assessment of the Athens 2004 Olympic Games) szerint, szemben a „tiszta és zöld” minősítésű 2000. évi sydney-i Olimpiával. Athén a legalacsonyabb pontot a környezeti tervezésre, az érzékeny természeti és kulturális értékek védelmére, a hulladékkezelésre és a vízminőség védelemre kapta, míg a legjobb értékelésben a tömegközlekedést, és az új infrastruktúrát részesítették. A szakértők nehezményezték, hogy Athén a felkészülési idő alatt nem tett lépéseket a környezetvédelmi szempontok integrálására. 3.1.2. Peking A 2008-as játékokra Peking semmit sem sajnált a minél nagyobb szenzáció és sikeres Olimpia megvalósítása érdekében: futurisztikus óriás repülőtér, felhőket eltüntető rakéták, 200 kilométernyi új metróvonal, 800 új park, és autóút a Mount Everest alaptáborához. A kínai vezetés már a kezdetektől "zöld Olimpiában" gondolkodott, az előkészületek is ennek függvényében történtek. Az olimpiai faluban (4. ábra) azelőtt soha nem látott mennyiségű tiszta technológia és energiaforrás jelent meg.
4. ábra: A pekingi olimpiai falu Forrás: Internet 8
55
A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) egy nemzetközi elismerés, a Zöld Épületek Tanácsának (Green Buildings Council) díja, melyet a környezetvédelmi szempontból iránymutató építkezéseknek adományoznak a világ bármely pontján. A pekingi olimpiai falu az első, mely a nemzetközi pilot projekt díjazottja, melyet a zsűri 240 projektből választott ki. A Játékok alatt több mint 16.000 sportolónak otthont adó olimpiai falu komplexuma 42 hatés kilencemeletes épületből, 7 közösségi épültből, 3 kereskedelmi célú épületből, egészségközpontból, könyvtárból, edzőtermekből, uszodákból, teniszpályákból és óvodából állt. A legkorszerűbb szigeteléstechnikának, nyílászáróknak és a fűtésre/hűtésre használt esővíznek köszönhetően, ezeknek az épületeknek az energia hatékonysága 50%-kal meghaladja egy átlagos pekingi épületét. A lakosztályok energiaigényét részben napenergia fedezi, a fürdőszoba használatot újrahasznosított, tisztított szürke vízzel (grey water) oldják meg. A víz újrahasznosítása több módon is beépült az olimpia falu infrastruktúrájába: beletervezték az esővíz felfogását, szennyvíz újra használatát, nyitott zöld tereket. A tetők 60%-a zöld tető, a garázsok 95%-a mélygarázs, további területeket felszabadítva zöld területek, sétáló, és bicikli utak számára. A parkosítás során víztakarékos öntözőrendszert alkalmaztak, valamint szárazságtűrő és őshonos növények kerültek telepítésre. A bőséges zöld terület az olimpia falu esetleges esővíz túlfolyását is hatékonyan kezeli. Az olimpiai falu közvilágítását közel teljes egészében zöld energiával oldották meg, és számos helyszínen napkollektorokkal biztosították a szükséges meleg vizet. Olasz és kínai cégek együttműködésével felépítették az Olimpiai Játékok történetének legnagyobb napenergiával működő központi vízmelegítő rendszerét is, ezzel biztosítva a melegvíz-szolgáltatást a sportolók számára, mintegy 42 épületben. Az Olimpia központi helyszíne, a Pekingi Nemzeti Stadion – ismertebb nevén Madárfészek – innovatív, monumentális épület. Az Olimpia nyitó-, és záróünnepségnek, valamint az atlétikai versenyeknek, és a labdarúgó mérkőzések egy részének otthont adó, mintegy 423 millió
56
dollárt felemésztő 91.000 férőhelyes aréna világszínvonalú. A stadion 330 méter hosszú, 220 méter széles, a magassága pedig 69,2 méter. A használható terület nagysága 204.000 m². Az ágas-bogas, hálószerűen kialakított acélszerkezet biztosítja a levegő keresztirányú mozgását, ugyanakkor védelmet biztosít a nézők, és sportolók számára az eső és szél ellen, mindemellett az UV-sugárzást is megfékezi. A stadion napelem rendszerrel rendelkezik, a gyep karbantartásához, ill. a tisztítási munkálatokhoz szükséges vízről, az épület saját esővízfelfogó rendszere gondoskodik. A napenergia, szélenergia, és termálenergia felhasználásával az úgynevezett zöld energiafogyasztás meghaladta a 26%-ot a pekingi létesítményeknél. 7 sportlétesítménynél szereltek fel napenergia felhasználásával áramot fejlesztő rendszereket, itt évente 580.000 kWh áramot termelnek, melynek köszönhetően közel 5 millió tonnával csökkenthetik a széndioxid-kibocsátást. Elmondható továbbá, hogy: A pekingi olimpiai játékok teljes energiafelhasználásának több mint negyede volt köthető megújuló energiákhoz. A szükséges elektromos áram közel ötödét fotovoltaikus egységek és szélerőművek biztosították. Az úszószámoknak helyet adó csarnokot úgy építették meg, hogy évi 140.000 tonna eső- és szennyvíz tisztítására legyen képes. Peking összességében 17 milliárd dollárt költött a 2008-as olimpiai játékokhoz kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekbe. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kibocsájtott jelentés szerint a kínai főváros a kitűzött zöld célokat elérte, sőt nem egy esetben túl is teljesítette azokat. A város legnagyobb problémáját azonban a levegőszennyezés jelentette. (A legsúlyosabban szennyezett városok nemzetközi "rangsorának" első húsz helyezettje között 16 kínai található. A finompor-szennyezés mértéke Pekingben hatszor magasabb, mint New Yorkban.) A nyári időszakban a rendszeres homokviharok és a szmog, súlyos problémákat jelent Pekingben, olyannyira, hogy az is felmerült, hogy a szabadtéri hosszú távú versenyeket (kerékpár 57
versenyek, maratoni futás) ki is vehetik a Játékok programjából és több sportoló is jelezte esetleges távolmaradását. Ez természetesen hatalmas kudarc lett volna a szervezőknek, így a lehetőségekhez mérten ezt a problémát is igyekeztek megoldani. A jelentés szerint a levegőminőség
javulását
leginkább
a
tömegközlekedés
(elsősorban
kötöttpályás)
infrastruktúrájának fejlesztésével, és járművek kibocsátási határértékeinek szabályozásával érték el. A gépjárművekbe ráadásul csak a kevésbé szennyező, szigorú európai szabványoknak megfelelő üzemanyagot tölthették. A tisztább levegő érdekében 30 környezetszennyező gyárat zártak be, ezen felül a szervező bizottság 300 környezetkímélő járművet kapott szponzorától, a SAIC Motortól, Kína legnagyobb autógyártójától. Ezekkel az autókkal szállították a versenyzőket, az esemény után pedig mind a 300 járművet bevonták a helyi tömegközlekedésbe. A városi közlekedésben használt autóbuszok közül pedig 2810 járművet cseréltek le környezetbarát biodízel üzemű buszokra. A közlekedés szigorú szabályozása lenyűgöző eredményeket hozott. A szénmonoxid mennyisége 47%-kal, a poré 20%-kal csökkent. A savas esőket okozó kéndioxid és nitrogéndioxid 14 és 38%-kal esett vissza. Ezek a számok feltehetően nem mondanának sokat az ott élőknek, de tény, hogy a korábbi 180-ról az intézkedéseknek köszönhetően 278-ra növekedett a tiszta égboltú napok száma. A NOB kitért arra is, hogy a szabadtéri események, mint például a maraton futás elhalaszthatók, amennyiben a levegő tisztasága nem megfelelő. A NOB 21 bázison óránként mérte a szennyezettséget, és 72 órás időjárás-előrejelzést kapott a Játékok ideje alatt. A kínaiak nemcsak a levegőszennyezés csökkentésében értek el sikereket. AZ UNEP kitér arra is, hogy csak a városban 5%-kal, míg az olimpiai létesítmények esetében 23%-kal szárnyalták túl a hulladék újrahasznosítás kitűzött irányszámait. A helyi lakosok számára a leghasznosabbnak az újonnan épített 720 park, és zöldterület bizonyult, melyekbe több mint 3.000.000 fát és cserjét telepítettek. A homokviharok elkerülése, illetve a sivatagok felől érkező homoktömeg "lekötésére" pedig több kilométer szélességben erdősávot telepítettek Peking elé.
58
Ezen eredmények ellenére, fenntarthatósági szempontból, az Olimpia igen ellentmondásosra sikerült. Annak ellenére, hogy az olimpiai falu elnyerte a Zöld Épületek Tanácsának nemzetközi ökodíját, a pekingi lett mindenidők legszennyezettebb Olimpiája is. Nem bizonyultak tehát elegendőnek a kínai kormány intézkedései, melynek következtében gyárakat zárattak be, építkezéseket lassítottak, megtiltották az autók egy részének közlekedését, sőt több millió fát is ültettek. 3.1.3. London Környezettudatosság szempontjából a Londoni Olimpia különös figyelmet érdemel. A britek célul tűzték ki, hogy az eddig valaha volt legzöldebb, és legfenntarthatóbb Olimpiát szervezik meg 2012-ben. „We only have one planet” – Csak egy bolygónk van. Ezzel a címmel adta be London 2005ben pályázatát, mellyel elnyerték a rendezés jogát. Ebben azt ígérték, hogy rendezvényük tiszteletben fogja tartani az ökológiai korlátokat, a kulturális sokszínűséget, és létrehoz egy örökséget a sport, a környezet, valamint a helyi és a globális közösség számára. 2012 februárjában a londoni rendezői bizottság, egy fenntarthatósági irányelveket tartalmazó kiadványt publikált, melyben a zöld rendezvények kritériumait és gyakorlati megvalósítását foglalták össze (iránymutató standardokat felállítva ezzel a jövő sportszervezői számára). A szervezők egyik alapgondolata a hagyományos grandiózus olimpiai külsőségektől való megválás, és a fenntarthatóság szempontjának előtérbe helyezése volt. Fő céljuk volt, hogy az Olimpia idejére elkészült fejlesztések hosszú távon is a londoniakat szolgálják. Az eseményre való eljutás, illetve az ott tartózkodás pedig minél környezettudatosabb elvek mentén valósuljon meg.
1. Területrendezés Az építkezés kezdete előtt kiadták Környezetvédelmi Nyilatkozatukat, mely az olimpiai falu (5. ábra) várható környezeti hatásait, és az azok kezeléséhez szükséges eszközöket tartalmazta. Szerepeltek benne zajvédelemre, vízminőségre, közlekedésre, és a levegő 59
minőségére vonatkozó szabályozási tervek is. A jelentés részeként számos vizsgálatot folytattak, hogy átfogóan felmérjék a terület aktuális állapotát. Állandóan mérték a zaj- és porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig hivatalos weboldalukon publikálták. A vízvédelem fontos része volt, hogy a felhasznált vegyszereket, olajokat, a természetes vizektől elzártan tárolják.
5. ábra: A londoni olimpiai falu Forrás: Madarász Tamás archívuma Az építkezés idejére áttelepítették a tarajosgőte- és varangypopulációkat, melyek a rendezvény végével visszakerültek eredeti élőhelyeikre. A Biodiverzitás Akcióterv keretein belül az olimpiai faluban 45 ha-on alakítottak ki változatos, vizes, erdős, és füves élőhelyeket a madarak, kétéltűek, emlősök számára. A rengeteg épületet és létesítményt, egy egységes környezetben szerették volna megvalósítani: A park déli részén hatalmas pázsitok, sétáló övezetek és fesztiválkertek létesültek. Az északi részen erdős részek, természetes táj, kanyargó folyók voltak megtalálhatók. Nagyjából 700 faj betelepítése is megvalósult (például denevérek, rovarok és vidrák). A fák mellett mocsaras növényekből is több százezer tövet telepítettek.
60
A megvalósítás során a romos épületek, és az erősen szennyezett föld igen nagy gondot okozott. A 19. század közepétől London ipartelepe látta el az egész országot iparcikkekkel. Természetesen a vegyi üzemek, a hulladéklerakók, a műtrágyagyár, és a sokféle ipari tevékenység nyomott hagyott a földben, legtöbbször a mérgező hulladékot csak elásták, nem kezelték megfelelően (az már csak egy plusz probléma volt, hogy ez beszivárgott a talajvízbe, mérgezte a folyókat stb). Napi tizenkét órában, a hét minden napján pucoltak minden marék földet, volt bennük arzén, ólom, cink, réz és sok szénhidrogén. A különféle földtisztító berendezésekkel a megtisztítandó mennyiség 85%-át, azaz 2.000.000 tonna földet sikerült olyannyira méregteleníteni, hogy a laboratóriumi vizsgálatok szerint, abban még egy kisgyerek is gond nélkül játszhatott volna.
2. Revitalizáció Ez a gyakorlatban többek közt a fejletlen, és sivár kelet-londoni kerületek fizikai és társadalmi revitalizációját jelentette – így került az Olimpiai Stadion és a számtalan csarnokot, épületet magába foglaló 2,5 km2-es olimpiai park az ország egyik legszegényebb negyedébe. A londoniak nem véletlenül választották a Stratfordot az olimpiai falu, és a főbb létesítmények helyszínéül. Stratford egyenlő volt egy elhagyatott telekkel, ötven távvezetéktartó oszloppal, több kilométernyi kábellel, gyárépületekkel, elhagyatott lakóépületekkel és temérdek hulladékkal. (A távvezetékeket két földalatti, egyenként hat kilométer hosszú alagútban vezették el). A revitalizáció során nagyjából 220 épületet fenntartható módon kellett elbontani, a több tízezer tonna betont és összegyűlt téglát, illetve ennek 90%-át újra kellett hasznosítani. Így nem csak a környezetet kímélték, nem csak spóroltak, hanem zölddé is tették az építkezést.
3. „Újrahasznosítható” versenyhelyszínek, fenntartható építkezés A sportesemények lebonyolítására hivatott komplexumok reprezentálják leginkább a környezettudatos, előrelátó gondolkodást. Az aréna, és a kapcsolódó épületek, a leginnovatívabb, legkörnyezettudatosabb technológiák felhasználásával készültek, így a 61
Játékok szervező bizottsága új fenntarthatósági standardot állított fel a sportrendezvényszervezés, és a stadionépítés területén. Kelet-London regenerációja jegyében az Olimpiai Park területén 7 egyedülálló – a játékok után is hasznosítható – komplexum épült, ezek közé tartozik például: a multifunkcionális uszoda, a kerékpárpálya, a kosárlabdacsarnok, valamint az energiaközpont, mely a játékok idején az olimpiai park, később pedig a környékbeli lakónegyedek elektromos árammal való ellátásáért felel. A sportlétesítmények nagy részét visszabonthatóra, vagy átalakíthatóra tervezték, hogy a jövőben könnyen a lakosság, és a tömegsport szolgálatába állítható legyen. A vízi komplexumot (6. ábra) például a versenyek végeztével átalakították, uszodákat és tanuszodákat kialakítva benne a nagyközönség, és a helyi iskolások számára.
6. ábra: Londoni vízi komplexum Forrás: Madarász Tamás archívuma
62
Az Olimpiai Park lakóépületeiből a rendezvény után lakóparkot hoztak létre. A 80.000 fő befogadására alkalmas Olimpiai Stadiont (7. ábra) úgy tervezték, hogy a Játékok után könnyen egy 25.000-es, hagyományos stadionná lehessen zsugorítani. Az építése is környezetbarát volt, tetőszerkezetének kétharmadát újrahasznosított acélból, illetve régi gázcsövekből alakították ki.
7. ábra: Az Olimpiai Stadion Forrás: Zsédely, 2011 Ahol lehetett, a szervezők már meglévő épületeket jelöltek ki helyszínnek (Wimbledon, ExCel – Exhibition Centre London – 8. ábra), ahol viszont nem volt szükség állandó építményekre, átmeneti komplexumokat létesítettek nevezetes helyszíneken (Greenwich Park, Hyde Park).
63
8. ábra: Wimbledon, ExCel Forrás: Internet 18; Madarász Tamás archívuma Az építkezéshez felhasznált építőanyagok 63%-át vasúton, vagy teherhajóval szállították a helyszínre. Naponta 8 vonatnyi szállítmány érkezett az építés helyszínére (átlagosan naponta 12.000 tonna), egy vasúti szerelvény 75 teherautót váltott ki, lényegesen kevesebb széndioxidot termelve ezzel. Az Olimpiai Park területén elbontott régi épületek anyagának 98%-át újra felhasználták. Az építési hulladék sem a szeméttelepre került, hanem újrahasznosításra, egy ugandai és egy riói tábor megépítésénél. A park déli részén lévő 200 éves csatornarendszert több millió fontért megtisztították. Betont, rozsdás autóroncsokat, és megannyi bevásárlókocsit kellett kiemelni a vízből, hogy hajózható
64
legyen. Egy uszály 9 konténernyi anyagot szállított, ezáltal fuvaronként kilenc teherautóval kevesebb terhelte a közúti közlekedést. Az Olimpia építészeti előkészületei tökéletesen átláthatóak, dokumentáltak, és a nyilvánosság számára is ellenőrizhetőek voltak. Ez az ellenőrizhetőség a szervező bizottságon túl, az alvállalkozókra, és a beszállítókra is kiterjedt. A „zöld olimpia” jegyében mind a 75.000 vállalkozónak be kellett tartania a fenntarthatóságot biztosító előírásokat.
4. Megújuló energiaforrások A fenntartható Olimpia egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy miképpen sikerül minél „zöldebben” biztosítani a sportlétesítmények, lakóházak energiaigényét. Ehhez minél magasabb arányú megújuló energiaforrást igyekeztek alkalmazni a szervezők, és a takarékosság érdekében számos innovatív módszert is bevetettek. Az Olimpiai Parkban található energiaközpont például az Olimpia, illetve a Paralimpia idején is a park negyedének elektromos árammal történő ellátásáért felelt. Az épületek felhúzásánál különösen ügyeltek arra, hogy fenntartásuk ne károsítsa a környezetet. A villamos energiát nap-és szélenergia segítségével állították elő, míg a hűtő-fűtőrendszerek működtetéséhez biomasszát használtak. Az
épületek
teteje
környezetbarát
építésű,
napelemekkel
felszerelt,
ugyanakkor
esővízgyűjtőként is funkcionált, amit az épületek üzemeltetéséhez használtak fel, többek között takarításra, növények öntözésére. A Játékok alatt egy közműcég szennyvíz-újrahasznosítással gondoskodott az öntözésről, és a WC-k öblítéséről. A vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer elvezette, és WC öblítésére használták fel. A kerékpárcsarnok például 30%-kal kevesebb energiát használt, mint egy vele azonos nagyságú hagyományos épület. A stadiont úgy tervezték, hogy később biciklisparkként funkcionáljon tovább. Leengedhető tetővel építették, ami csökkenti a belmagasságot, így télen
65
gazdaságosabb a fűtése. Részben nyitott tetejével még a világítási költségeken is spórolhatnak az üzemeltetők. A „Réz Doboz” elnevezésű létesítmény, amely a kézilabdának és az öttusának adott otthont, újrahasznosított rézből épült, és úgy tervezték, hogy a csarnokot természetes fény világítsa meg, 40%-kal csökkentve ezzel az energiafelhasználását. A kosárlabdacsarnok például a legnagyobb, ideiglenes, eleve újrahasználásra tervezett épület az Olimpiák történetében. A hullámformájú uszodaépület is részben tartalmazott átmeneti megoldásokat, lelátószárnyait az Olimpia után leszerelték. A legötletesebb energiatakarékossági forma azonban a kinetikus energia bevetése volt. Az Olimpiai Stadiont és a Westfield Stratford City bevásárlóközpontot, egy különleges járda kötötte össze, mely a lépések keltette mozgási energiát elektromossággá alakította át, akár 3 napig is tárolva azt. Az újrahasznosított gumi felületű járólapok – a tervezők szerint – lépésenként egy LED izzó fél perces világításának megfelelő áramot állítanak elő. Az szervezők célja volt az is, hogy minél alacsonyabb legyen a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége a sportverseny alatt, ezzel is felhívva a figyelmet a klímaváltozás mind súlyosbodó problémájára. Ennek érdekében már az Olimpia és a Paralimpia tervezése során igyekeztek megbecsülni a keletkező karbon-lábnyomot, majd a megvalósítás során minél inkább csökkenteni azt. Végül 47%-ot sikerült lefaragni a CO2 kibocsátás mértékéből egy „átlagos” Olimpiához viszonyítva, az energia-megtakarítás és a zöld áramellátás révén.
5. Te is légy aktív, válaszd a gyaloglást! Azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy hogyan jut el a különböző helyszínekre a mintegy 9 millió néző. Az építkezéseken kívül így komoly kihívást jelentett a közlekedés környezetbarát megoldása. A szervezők a környezettudatos közlekedés érdekében életre hívták az Aktív Utazási Programot, amely az autókat kiiktatva, teljes egészében a jól szervezett tömegközlekedésre, illetve a kerékpáros és gyalogos megközelítésre épült. Az 66
összes rendezvény helyszínét metróval és busszal is meg lehetett közelíteni. A versenyekre kilátogatók ingyen használhatták érvényes belépőjegyükkel a helyi tömegközlekedést: a belvárosból 15 másodpercenként induló metrót vagy éppen az új, gázüzemű buszokat igénybe véve. A program nem titkolt célja volt, hogy a londoniak – pozitív élményekkel gazdagodva – az Olimpia után is válasszák előszeretettel a sétát, illetve a biciklizést mindennapi közlekedési formájukként.
6. Egészséges, helyi ételkínálat, zéró szeméttermelés A londoni szervezők a vendéglátást is igyekezetek a fenntarthatóság irányába mozdítani, tették mindezt etikus, azaz fair-trade kereskedelemből származó változatos, egészséges ételkínálattal, és elérhető árakkal. Az árusítóknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük, például csak biztonságos forrásból származó, minimális környezeti hatást igénylő ételt kínálhattak, valamint ügyelniük kellett az újrahasznosítható csomagolás alkalmazására is. Fő elv volt továbbá a megközelítőleg nulla szeméttermelés, vagyis a verseny során keletkezett hulladék minél nagyobb fokú újrahasznosítása, amihez viszont az árusítókon kívül a vásárlók aktív közreműködésére is szükség volt. Ehhez segítséget jelentett a rendezvényen árult ételek és italok csomagolásán megtalálható piktogram, amely azt jelezte, hogy az adott terméket melyik konténerbe kell helyezni. Bár a britek minél jobban szerették volna mutatni a világnak London környezettudatosságát, a betervezett célok nem valósultak meg teljesen. A játékok idején termelt hulladék 70%-nak tervezett újrahasznosítása például nem teljesült maradéktalanul, többek között azért sem, mert az olimpiai falu területén elhelyezett 4000 kukát nem mindenki használta rendeltetésszerűen.
7. Világításcsere A rendezvény során a város nevezetességei is zöldültek. A Tower Bridge világítását még az esemény előtt energia-hatékony LED izzósra cserélték. A statikus fényeket változó színű és intenzitású fényekkel felváltó világításnak köszönhetően 40%-kal csökkent a fogyasztása.
67
A különböző épületeket és sportlétesítményeket úgy tervezték, hogy a jövőben is használhatóak legyenek. Az olimpikonok szállását például lakóépületekké, a többi ingatlant pedig iskolává, egyetemmé, sportlétesítménnyé, egészségügyi központtá alakították át a Játékok befejeztével. A Játékok után az Olimpiai Park átalakítása is megtörtént, az olimpiai falu bútorzatát és felszerelési tárgyait jutányos áron bárki megvehette. A szélturbinák 1200 lakás számára elegendő energiatermelést tudtak biztosítani (lakások áramellátása, utcai világítások). A szervező bizottság alapos munkája ellenére, azonban néhány célkitűzést nem sikerült teljesíteni a tervezett mértékben: A központi stadion energiaigényét 20% helyett mindössze 7%-ban sikerült megújuló forrásokból fedezni. A bio-tüzelőanyagokat, valamint a napenergiát nem sikerült a tervekben előirányzott mértékben felhasználni. Az Olimpia szimbólumának számító lángot – ami egyúttal a zöld olimpiát is jelképezte volna – sem sikerült végül környezetkímélő módon, zéró CO2 kibocsátással előállítani. A vállalások közül leginkább a szén-dioxid csökkentését sikerült teljesíteni. A kibocsátást az előirányzott 50% helyett, 47 %-kal sikerült csökkenteni. Habár a vállalások mindegyikét végül nem sikerült teljesíteniük, összegezve a befektetéseket, az épületek megépítését és a Játékok alatt megvalósított környezetvédő szempontokat, a 2012es Londoni Olimpia az eddigi legzöldebb és legfenntarthatóbb nyári játékoknak bizonyult. 3.2. Környezettudatos labdarúgó klubok 3.2.1. Manchester United Carringtonban 1999-ben indult el az új edzőközpont, a The Trafford Training Centre (9. ábra) építése, egy környezeti szempontból igen érzékeny területen. A klub vezetése a munkálatok befejezése után döntött úgy, hogy a fenntarthatóság területén is vezető szerepet kíván
68
betölteni. Az edzőkomplexumot egy közel 2,5 km szélességű erdősáv mintegy 30.000 fája veszi körbe. A létesítményben 14 különböző méretű futballpálya, étterem, tantermek, teniszés más sportpályák, orvosi és regenerációs szobák találhatóak, mindemellett itt kap helyet a MUTV irodája is.
9. ábra: Carringtoni edzőközpont Forrás: Internet 11 A központ működtetése óriási napi forgalmat jelent, ezért saját szennyvíz elvezető rendszert építettek ki, mely nem terheli a közvetlen szomszédságban levő védett területet. A carringtoni edzőközpont köré próbáltak természetes környezetet építeni, melynek eredményeképpen több állatot sikerült meghonosítani a környező erdőben. Az üvegeket, műanyag dobozokat, linóleumot illetve a marketing tevékenységből visszamaradt tárgyakat, azóta is szisztematikusan gyűjtik és újrahasznosítják. Ez volt a Vörös Ördögök első lépése a fenntarthatóság irányába, azóta pedig számtalan hasonló kezdeményezéssel, mára a legtöbb öko-standardot alkalmazó futball klub lettek. A Klub az EMAS-on (Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer – Eco-Management and Audit Scheme) kívül az alábbi legfontosabb minősítésekkel rendelkezik:
69
Carbon Reduction Commitment 2011: Az Egyesült Királyság által elfogadott egyezmény, mely szerint az ország 2020-ig évente 1,2 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A MU az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez. Green Tourism Business Scheme: Arany Minősítéssel rendelkezik a Manchester United Museum & Tour Centre, valamint az itt található kávézó, a Red Café. ISO 14001: Környezetirányítási rendszer, melynek lényege, hogy a bevezetés során reális célokkal, az alkalmazó félre szabva, ésszerű, környezeti terhelést csökkentő létesítményt lehessen működtetni. A megvalósulását független harmadik fél vizsgálja. ISO 20121: Ezt a szabványt az Olimpiai Játékok alkalmával vezették be, ugyanis az Old Trafford volt a futballmérkőzéseknek otthont adó egyik helyszín. Az előírások betartásával csökken az egyes események környezeti terhelése, mely a stadion aktív kihasználtsága miatt hatványozottan fontos szempont. A fentieken kívül az alábbi zöld kezdeményezéseket lehet megemlíteni a Klub törekvéseivel kapcsolatban: The Reds Go Green: A hulladék minél hatékonyabb újrahasznosítására koncentrál ez a törekvés. Az oktatással foglalkozó részleg a MU múzeumában helyi iskoláknak, turistáknak tart kurzusokat a „jó gyakorlatok”-ról, a hulladékgazdálkodásról és az újrahasznosításról. United Switch Off and Save: A “United, kapcsold le és spórolj” program a klub alkalmazottait ösztönzi, hogy munkájukat végezzék energia hatékonyan és környezettudatosan. Ehhez minden segítséget megkapnak oktatás és szakmai tanácsadás révén, illetve a klubbal együttműködő partnerektől. Ebben fontos szerepet kap a klub Energia Menedzsment részlege, valamint a WRAP, mely Anglia egyik legnagyobb újrahasznosítással foglalkozó szaktanácsadó cége. Az egyik legsikeresebb együttműködés az ellátási lánc megreformálása volt az Envirowise vállalat segítségével. Ez az akció az elmúlt öt évben a klub több mint 70 beszállítóját érintette, és a számítások szerint 500.000 font megtakarítást eredményezett. ReUSE-A-Shoe: A Nike-val közös akció során az elhasznált cipőket összegyűjtik és a talpukból különböző gumiborítású pályákat építenek. 70
Megemlítendő továbbá, hogy: Az esővizet a MU-nál is felhasználják a pálya locsolásához, ill. az újra nem hasznosítható szemetet egy partner cég szemétégetőjébe szállítják, amiből energiát termelnek. Az Apollo Tyres, a Manchester United labdarúgó csapatának hivatalos, regionális gumiabroncs partnere, segítségével újrahasznosított gumiból alakít sportpályákat a MU edzőközpontjaiban. Partnereiket is arra ösztönözik, hogy a klubbal való együttműködés során környezetbarát megoldásokat válasszanak. Környezeti programjaik népszerűsítésével igyekeznek a szurkolók környezeti tudatát is emelni. Hosszú távú célok között szerepel a nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése, a felhasznált újrahasznosított alapanyagok arányának növelése. (A klub környezeti politikájában erre vonatkozóan pontos számadatot még nem találhatunk, az ide kapcsolódó környezeti stratégájuk kidolgozás alatt van.) A 2011/2012-es idény volt az első alkalom, amikor a teljes felszerelés – mez, nadrág, sportszár – újrahasznosított poliészterből készült. Minden egyes mez és nadrág előállításával, 13 műanyag palackot hasznosítanak újra. Ez az eljárás, mely során a műanyag
palackok
beolvasztásával
készítenek
műszálat,
30%-kal
kevesebb
energiafelhasználással jár, mint a hagyományos műszál előállítás. A Nike 2010-óta több mint 1,1 milliárd műanyag palackot hasznosított újra. A teljes mezgarnitúrához felhasznált szövet súlya mindössze 150 gramm, ami 23%-kal könnyebb, mint a korábbi Nike szerelések, és 20%-kal erősebb szerkezetűek. 3.2.2. Arsenal FC Az Arsenal FC az angol első osztály egyik meghatározó csapata. Az elmúlt években a klub felismerte, hogy tevékenysége fokozódó mértékben terheli a helyi, a nemzeti és a globális természeti környezetet is. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy nemcsak betartja a környezeti
71
irányelveket, határértékeket, hanem megpróbál elébe menni az ezekkel kapcsolatos elvárásoknak, mind a stadion üzemeltetésénél, mind az irodai munkák ellátásánál. A klub otthona 1913 óta London Islington kerületében található. 1999-ben jelentkezett az igény egy új stadion építésére, mellyel párhuzamosan megfogalmazódott az a törekvés is, hogy tenni szeretnének a helyi környezetért. Az Emirates Stadion építésével kezdetét vette az egész környék újjáépítése 25 ha-on. A területátépítési program, mely a fejlesztések központi projektje volt, 390 millió fontba került. A stadion építéséhez kapcsolódó újjáépítési program egész Európában a legnagyobb regenerációs projekt volt, mely részeként az alábbi fejlesztések emelhetők ki: Az újjáépítési program során több mint 2600 új munkahelyet teremtettek (1800 hosszú távú pozíció). Elhanyagolt ipari és hulladékgazdálkodási épületeket lebontottak, és helyére egy új hulladék újrahasznosítási központot hoztak létre (60 millió font), mely nem csak Islington, de a környező kerületek újrahasznosítási törekvéseit is támogatja. Jelképes összegért 2500 új, és felújított ház talált gazdára. Ipari parkok, úthálózatok, kerékpárutak, parkok, zöld terek kerültek kiépítésre, továbbá nagy hangsúlyt fektettek a helyi közbiztonság fokozására is. Megépült az Arsenal Oktató Központja, mely számos programot, kurzust kínál a fiataloknak. Jól látható, hogy a terület regenerációs program a fenntarthatóság mindhárom pillérét egyidejűleg érintette. A környezeti és társadalmi területeken megvalósuló projektek néhány év alatt komoly gazdasági előnnyel is jártak, melynek köszönhetően számos új partnercég jelent meg a kerületben. Nemcsak a stadion építésénél, de az üzemeltetésnél is megfigyelhetjük a fenntarthatóság elveinek érvényesülését: A klub felismerte, hogy a fenntartható hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú része kell, hogy legyen környezeti stratégiájának. Ennek érdekében minimalizálják a felhasznált anyagok mennyiségét, igyekeznek kerülni az olyan alapanyagok 72
használatát, melyek nem újrahasznosíthatóak, és már eleve újrahasznosított alapanyag használatára törekednek. Beszállítóikat is arra ösztönzik, hogy felismerjék és csökkentsék termékük, és tevékenységük környezetre gyakorolt hatását. A meccsek idején külön erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a műanyag poharak, palackok külön konténerbe kerüljenek. 2007 októberében egy kartonpapír tömörítőt, bálázót vásároltak, mely segítségével jobban elő tudják készíteni az ilyen jellegű hulladékokat a szállításra. A kartondobozok, raklapok, a szállítást végző cég által újrahasznosításra kerülnek. A későbbiekben egy nagyobb méretű hulladékgyűjtő is beszerzésre került, a nagyobb mennyiségű hulladék elhelyezése érdekében. Havonta átlagosan 10 tonna kartonpapír és műanyag palack kerül újrahasznosításra. A meccsek idején átlagosan 32 db 220 literes szemetes telik meg üveggel, ez nagyjából 1,5 tonna üveg, ami szintén újrahasznosításra kerül. A kiszolgáló egységekben (büfé, étterem) keletkezett használt olajat biodízel előállításához elszállítja egy partner, az ételmaradékok pedig komposztálásra kerülnek. A stadion teljes területén vízfolyás nélküli pissoir-ok kerültek elhelyezésre a férfi mosdókban. Egy, az elektromos áram optimalizálását szolgáló rendszer bevezetésével, a stadionban átlagosan 20%-kal sikerült csökkenteni az energiafelhasználást. A klór-dioxidot szűrő rendszerrel a tiszta víz a stadion teljes területén biztosítva van. A spotlámpákat és fénycsöveket LED izzóra cserélték, ill. mozgásérzékelő detektorok segítségével a fölösleges villanyhasználatot is sikerült minimalizálniuk. A csapoknál időzítők segítségével korlátozták a vízfolyás mértékét. A meleg víz biztosításához a termosztátot minimumra állítják. Az üzletekben biológiai úton lebomló reklámszatyrokat használnak. Az épület üres, vagy éppen nem használt helységeinél a fűtés/hűtés nem üzemel. Keresik annak a lehetőségét is, hogy a levágott füvet újrahasznosítsák.
73
Az irodákban a következő környezetbarát megoldások születtek: A mindenre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés 2007 tavaszán került megvalósításra. Az
alkalmazottak
környezettudatosságát
tájékoztatók,
előadások
segítségével
igyekeznek növelni, valamint a belső információs rendszer és a kihelyezett poszterek is információt nyújtanak e területen. A minimális energiahasználat megvalósítására (pl.: monitor kikapcsolás lámpák lekapcsolása),
tömegközlekedés
használatára
igyekeznek
ösztönözni
az
alkalmazottakat, továbbá az irodáknál rendelkezésre álló zuhanyzók lehetőséget biztosítanak arra, hogy futva, gyalog, vagy biciklivel érkezzenek munkába a kollégák. Workshopokon a kollégák is elmondhatják javaslataikat, hogy szerintük milyen intézkedések bevezetése segítene tovább zöldíteni a klub munkáját. A régi nyomtatók, patronok, computerek, monitorok minden esetben újrahasznosításra kerülnek. A mosdókba elektromos kézszárítók kerültek felszerelésre a papírhulladék minimalizálása érdekében. A felesleges papír és műanyag poharak használatának elkerülése érdekében az alkalmazottak saját bögréiket használják. Az irodáknál a mosdókban – a stadionhoz hasonlóan – víztakarékos megoldások kerültek bevezetésre (pl.: WC öblítés szabályozása, időzített csap). A borítékok, és a fénymásoláshoz használt papírok újrahasznosított alapanyagból készülnek. Időzítő beállításával a PC-k, a világítás, a kijelzők, éjszakára és hétvégére kikapcsolásra kerülnek. 3.2.3. Forest Green Rovers FC Egy nagyobb átalakulás után az angol ötöd osztályú labdarúgó bajnokságban játszó gloucestershire-i Forest Green Rovers klub az üzletpolitikáját az utóbbi években teljes mértékben a fenntarthatóság felé fordította. A 2000-es évek elején pénzügyi nehézségekkel
74
küzdő egyesületet az Ecotricity nevű brit, zöld energiával foglalkozó vállalat mentette meg. (10. ábra)
10. ábra: Forest Green Rovers Klub pályái Forrás: Internet 16 Fotovoltaikus rendszerek alkalmazásán, valamint hagyományos izzók helyett LED lámpák használatán túl, a Klub jóval többet tesz a környezet állapotának védelméért. A stadionban – a világon az elsők között – olyan pázsit található, melyet nem kezelnek semmilyen gyomirtó, vagy permetező szerrel, melynek köszönhetően a klub elnyerte NagyBritannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt években a klub sikeresen elhagyta
a
nitrogénalapú
műtrágyákat,
és
a
pálya
karbantartásához
használt
környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre. A fű nyírását GPS koordináták segítségével tájékozódó, önjáró gép végzi, melyre példát csak nagyon kevés helyen találunk a világban, pl.: a Bayern Münchennél. A levágott füvet újrahasznosítják, egy helyi farmer termőfölddé komposztálja. Figyelemre méltó, hogy a munkákban az önkéntesek bevonását is komolyan gondolta a klub vezetése. A programra jelentkező szurkolók tetőtől talpig környezetbarát festékkel festették át 75
az épületeket, spórolva ezzel a klub költségvetésén, és nem terhelve a környezetet. A 2006-os átadás előtt a stadion újjáépítése a régi anyagok újrafelhasználásával, és modern technológiával ötvözve valósult meg. A csapat az idegenbeli mérkőzéseire a Nissantól kapott 11 darab, 100%-ban elektromos autóval utazik, csökkentve ezzel szén-dioxid kibocsátást. Számítások szerint egy szezonban, a 430.000 megtett mérföld során, mintegy 135.000 kg CO2 keletkezne. A stadionban kapható ételeket teljes mértékben helyi beszállítóktól szerzik be, a főzéshez elhasznált olajt pedig összegyűjtik, és bioetanolként hasznosítják újra. A menü főleg húsmentes, vegetáriánus ételeken alapul. Megemlítendő továbbá, hogy a csapat mezeit foszformentes mosóporral mossák, a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten. A klub EMAS minősítéssel rendelkezik. Kitűzött céljuk, hogy az első szén-dioxid kibocsátás mentes klub legyenek, folyamatosan csökkentve a káros anyag kibocsátást, és a víz-, ill. energiapazarlást. 3.2.4. Dratford FC Az 1888-ban helyi munkások által alakított klub a hosszú évtizedek alatt számtalan viszontagságon ment keresztül, majd 2006-ban egy új stadion kapuit nyithatta meg. A vezetés célul tűzte ki: a közösség újjászervezését, a csapatnak állandó otthont adó stadion létrehozását, valamint Angliában az elsők között létrehozni egy fenntartható kis méretű komplexumot, ahol a befogadó hely alig haladja meg a 4000 főt (ülőhelyek száma 645). A 11.405 m² alapterületű stadion rövid sétányi távolságra van a város központjától, így a látogatók, akár közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is eljuthatnak a meccsekre. Abban az esetben, ha a szurkolók mégis kényelmesebb megoldást választanának, a tömegközlekedés használatára ösztönözik őket, ugyanis a parkolók száma mindössze 300 autó befogadására limitált. A stadion és a kiszolgáló rész egyedi, élő füves tetőszerkezettel rendelkezik, csökkentve az emberi kéz munkáját, valamint biztosítva a természetes szigetelést és a megfelelő szellőzést. 76
A tetőt fából készült tartóoszlopokkal támasztották meg, ami a könnyű szerkezet miatt jó választás volt. Fontos megemlíteni, hogy egy pálya optimális minőségben tartásához átlagban 20.000 liter víz szükséges naponta. Az esővizet ezért összegyűjtik, és a közeli mesterséges tavakban tárolják, hogy innen biztosítsák száraz időszakban az öntözést. A napelemek nemcsak a klubot látják el meleg vízzel, hanem a környék nyilvános mosdóit is kiszolgálják. A stadionban energiatakarékos izzókat használnak, és korszerű padlófűtés, valamint természetes zöld környezet várja a látogatókat. (11. ábra)
11. ábra: Dratford FC – Princess Park Forrás: Gyüszi, 2013c 3.2.5. Ferencvárosi Torna Club Európában már ismert, és elfogadott gyakorlat, hogy egy stadion a nevét főtámogatójáról kapja, Magyarországon azonban ez még újdonságnak számító kezdeményezés. A Groupama Aréna névadó partnere – Groupama Biztosító – széleskörű szponzorációs tevékenységének köszönhetően 2011-től gyémántfokozatú támogatója, míg 2014 júliusa óta exkluzív partnere a Ferencvárosi Torna Club-nak. A Groupama Aréna üzemeltetője, és a Ferencvárosi Torna Club hivatalos marketing ügynöksége, a Lagardère Unlimited Stadium Solutions (LUSS) Kft. Anyavállalata, a LUSS AG világszerte számos, a Groupama Arénához hasonlóan komplex funkciójú stadiont üzemeltet pl.: Brazíliában, Németországban, Svédországban, Szingapúrban. Olyan neves
77
klubokkal áll szerződésben, mint pl.: a Hamburger SV, az Eintracht Frankfurt, a Borussia Dortmund, a Juventus, vagy a PSG. A stadion 22.043 fő befogadására képes fedett lelátóból, az alatta kialakított szociális és szolgáltató egységekből, valamint 3 pinceszintből, földszintből és 4 emelet magas fejépületből áll. A stadion funkció mellett étterem, shop, múzeum, rendezvény- és irodaterek, ill. egyéb bérterületek is megtalálhatók a létesítményben. A stadion épülete íves, áramvonalas formálású, mely követi a tartószerkezet vonalvezetését. A transzparens homlokzatburkolat alkalmazásával a lelátó, és más területek is megfelelő természetes megvilágítást kapnak. A stadion díszvilágítása energiatakarékos LED világító rendszerrel történik. Az épület tervezése során fontos szempont volt, hogy az FTC igényein, és a kötelező előírásokon túl (magyar előírások, Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ajánlásai), a környezeti hatás csökkentése is érvényesüljön. A környezettudatosság növelése érdekében aktív és passzív módszerek egyaránt alkalmazásra kerültek. Aktív módszer például az energia- és költséghatékony gépészeti rendszerek (pl.: LED díszvilágítás) vagy a megújuló energiaforrások használata, míg a passzív módszerek közé sorolhatjuk az újrahasznosított anyagok beépítését, építési anyagok környezettudatos tanúsítványokkal rendelkező gyártóktól való beszerzését. A következőkben az épület kivitelezése, és üzemeltetése során alkalmazott főbb környezetvédelmi megoldások, fenntartható technológiák kerülnek bemutatásra:
1. Hatékony energiafelhasználású világítás, LED díszvilágítás Az üvegezett homlokzati felületek, transzparens homlokzatburkolat a természetes megvilágítást segítik. A mesterséges világítási rendszerek és árnyékoló szerkezetek időkapcsoló segítségével is szabályozhatóak, az épületfelügyeleti rendszeren keresztül. A vizesblokkok világításának energiafogyasztását jelenlét-érzékelőkkel optimalizálják, a pálya
78
világítása több fokozatban kapcsolható, a stadion díszvilágítása energia-hatékony LED technológiával megoldott. A stadion teljes külső világítása alkonykapcsolóval vezérelhető.
2. Mesterséges szellőzés hővisszanyerővel A teljes fejépület mesterséges szellőztetést kapott, bizonyos alárendelt helyiségek, valamint a sky-boxok kivételével. A légkezelő berendezések hővisszanyerővel ellátottak, mind a befúvási, mind az elszívási oldalon, a szellőzés energiafogyasztásának csökkentése érdekében.
3. Használatot követő fűtési rendszer A lelátó alatti kiszolgáló helyiségek használata időszakos, csak a pályán zajló rendezvények alatt üzemelnek. Ezeken a területeken télen csak fagymentesítő, temperáló fűtés üzemel elektromos radiátorokkal.
4. Intelligens épületfelügyeleti rendszer és energiafogyasztás mérése Intelligens épületfelügyeleti rendszer segíti a hűtési, fűtési, szellőzési rendszerek, és a világítás irányítását, szabályozhatóságát, valamint ezen túlmenően az energiafogyasztásuk optimalizálását.
5. Megújuló energiaforrások használata Az épület használati meleg-vizének fűtése részben napkollektoros rendszerrel történik. Ennek érdekében kb. 100 m² felületű 45 síkkollektor került elhelyezésére a lelátó fölötti tető DNY-i oldalán. A napkollektoros rendszer várhatóan a meleg-víz termeléséhez szükséges energiaigény közel 40%-át fogja lefedni.
79
6. Vízfogyasztás minimalizálása, esővíz hasznosítás A lelátók alatti vizesblokkok vízellátásának automatikus lekapcsolásával a használat időbeli eloszlását lehet lekövetni, a rendezvényekhez, mérkőzésekhez igazítva a vízellátást. Az állandó jelleggel használt fejépületben lévő piszoárok vízmentes kivitelűek, az épület különböző funkciójú területeinek vízfogyasztását pedig külön almérőkkel követik nyomon. A tetőszerkezetre hulló csapadékvizet összegyűjtik, mely érdekében a stadionon kívül egy terepszint alatti, 200 m³ hasznos térfogatú esővízgyűjtő ciszterna került kialakításra, amely a fejépületi WC-k öblítését, és a pálya öntözését látja el.
7. Beépített anyagok, hőszigetelések Az építőanyagok gyártása során fellépő környezetterhelés csökkentése érdekében helyszínen újrahasznosított anyagok (pl.: újrahasznosított darált beton) kerültek beépítésre az épületben, a választott hőszigetelések szinte mindegyike a BRE Green Guide szerinti életciklus-adatbázis alapján alacsony környezetterhelő hatású, A vagy A+ besorolású.
8. A kivitelezés környezeti hatásának csökkentése A kivitelező hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki az építési területre, hogy a keletkező hulladék minél nagyobb arányban (75%-nál több) kerüljön újrahasznosításra vagy újbóli felhasználásra. A bontás során keletkező építési hulladék telken belüli újrahasznosítása fontos szempont volt, így minden kültéri burkolt felület feltöltése, ill. a padlók aljzatának több mint negyede 100%ban újrahasznosított építési törmelékből (darált beton) készült.
9. BREEAM minősítés és teljesítmény Az FTC új stadionja az angol BRE szervezet (Building Research Establishment) környezettudatos épületminősítési rendszerében került értékelésre. A projekt minősítése a 80
BREEAM International Bespoke 2010 rendszerben történt. Ennek során 9 kategóriában (pl.: energia, beépített anyagok, közlekedés, hulladék) értékelik a projektet, majd az egyes elért pontszámok súlyozásából adódik a projekt összteljesítménye. Ez alapján az alábbi minősítések érhetők el: 30%-tól ’Pass’ – megfelelt, 45%-tól ’Good’ – jó (várható BREEAM osztályozás a stadionnál: 50,4%), 55%-tól ‘Very Good’ – nagyon jó, 70%-tól ‘Excellent’ – kitűnő, 85%-tól ‘Outstanding’– kiváló. Az FTC stadion főbb jellemzői, és a BREEAM minősítés folyamán figyelembe vett alapadatok a következők: Épület beruházási költsége: 313.186 HUF/m2 Gépészeti és villamos rendszerek költsége: 140.407 HUF/m2 Külső munkák költsége: 29.934 HUF/m2 Összes bruttó szintterület: 40.252,00 m2 Telek területe: 4,44 ha Különböző funkciójú területek: •
Recepció, előtér: 739,12 m2
•
Irodák, üzemeltetés: 1.319,49 m2
•
Tárgyalók, boxok, lounge: 1.336,57 m2
•
Konferenciaterem, rendezvényterek: 3.615,96 m2
•
Konyha, teakonyhák: 199,48 m2
•
Étterem: 154,83 m2
•
Bérterület, kereskedelem: 1.199,34 m2
•
Öltözők, UEFA számára biztosított terület: 666,67 m2
•
Vizesblokk: 1.389,04 m2
•
Parkolók: 10.087,53 m2
•
Gépészeti helyiségek: 893,75 m2 81
•
Egyéb (tárolókkal együtt): 8.768,93 m2
Közlekedők területe: 9.881,29 m2 Tárolók, raktárak területe: 1.292,47 m2 Tervezett éves elektromos áramfogyasztás: 59,59 kWh/m2 Tervezett éves fosszilis energiafogyasztás: 29,21 kWh/m2 Tervezett éves megújuló energia előállítás: 1,77 kWh/m2 Tervezett vízfogyasztás (pálya locsolási igényével együtt): 2,63 m3/fő/év Tervezett esővíz vagy szürkevíz felhasználás (a teljes vízfogyasztás arányában): 13% 3.2.6. Debreceni VSC A Nagyerdei Stadiont 1934-ben adták át a közönség számára, mely az elmúlt 79 évben számos futballmérkőzésnek, salakmotor- és atlétikai versenynek, kulturális rendezvénynek adott otthont. 2013 januárjában azonban rekonstrukciós munka kezdődött annak érdekében, hogy a kor színvonalának és igényeinek megfelelő létesítménnyé alakuljon át az aréna. A 2014 májusában átadott 20.340 férőhelyes stadion közvetlen szomszédságában található 100 éves Víztorony, a körülötte kialakuló park és rendezvénytér, az állatkert, a vidámpark, a gyógyfürdő, a szálláshelyek, a szabadtéri színpad, valamint a közeli sportcentrum, olyan lehetőségeket rejt magában, mely turisztikailag is vonzóvá tette a város ezen részét. A létesítmény asszimetrikus lelátója a maximális nézőszám elérését biztosítja. Az egykaréjos lelátó kialakítása a funkcionális egyszerűségen túl, a közösségi összetartozás érzetét is erősíti. A látványos szerkezeti és ésszerű funkcionális kialakítás miatt, a belső elrendezés világos, és könnyen átlátható: a szurkolói érkező szint, a parkszint, valamint VIP-szintek jól elkülönülnek. Nagyságát és modernségét igazolva, a stadion tekintélyes méretekkel rendelkezik az összes alkotóelemét tekintve: a labdarúgó pálya mérete 68x105 m, a VIP-szint 2.090 m2, a Sky-szint pedig 1.690 m2. A létesítmény a nézők számára – funkcionálisan – különböző szektorokat biztosít: Debrecen szurkolói, B-közép, vendég szurkolói szektor, VIP- és média ülőhelyek, Sky páholyok, illetve akadálymentes ülőhelyek. 82
Számos belső és külső helyiséggel biztosítják a látogatók komfortérzetét. A szektorok érkezési szintjén 16 büfé kínálatából választhatnak a szurkolók, a Loki shopban színes és kreatív termékeket vásárolhatnak, a 2490 m2 területen fekvő belső rendezvényhelyszín – a hozzá kapcsolódó külső térrel – pedig szórakozási lehetőséget biztosít a mérkőzésnapokon kívül is. Mindez a negyedik generációs stadion sajátossága, mely túlmutat magán a stadionfunkción, és környezetében olyan közösségi tereket hoz létre, melyek a hétköznapok során élményparkot, és programokat biztosítanak a nagyközönségnek. Az új stadion terveinek elkészítése során a cél az volt, hogy a stadionhoz kapcsolódó útvonalak a hétköznapokban is használhatóak legyenek, sétára, sportolásra, a parkkal egy szinten található terekbe pedig a stadiontól egyértelműen elhatárolható üzemeltetési egységek kerüljenek kialakításra pl.: szórakozóhely, kávézó, fitneszterem, diagnosztikai labor. A régi épületből maradtak meg elemek, a lelátónak is meghagyták egy részét, amit hasznosítottak
az
északi
oldalon,
kisebb
rendezvények,
koncertek,
akár
kisebb
sportesemények rendezésére alkalmas téren. A debreceni Nagyerdő természetvédelmi, Natura 2000-es besorolású terület. A Natura 2000es indikátorfajok jelenléte nehezíti az ilyen kaliberű kivitelezési munka megvalósítását. A két indikátorfajból azonban itt csak egy található (hőscincér), és ez is nagyon pici területen, amit a beruházási munkálatok nem érintettek. Egy UEFA 4. kategóriájú stadionnak – így a Nagyerdei Stadionnak is – számos előírásnak kell megfelelnie, mint pl.: Labdarúgó pálya mérete: 105 m hosszú, 68 m széles (teljesítve); Játékvezetői öltöző minimális mérete: 20 m² (teljesítve); Világítás minimális fényereje: 1400 lux, minden irányban (teljesítve, 1800 lux); VIP parkoló: 150 (teljesítve); Minimális ülőhelyek száma: 8 000 (teljesítve, 20.340); Minimális VIP ülőhelyek száma: 500 (teljesítve, 746); VIP ülőhelyek száma a vendég csapat részére: 100 (teljesítve); VIP fogadási terület: 400 m² (teljesítve, 1670 m²); 83
Minimális sajtós terület: 200 m² 75 fő részére (teljesítve, 330 m²). Annak ellenére, hogy a stadion stratégiájában, működési tervében külön szempontként nem jelenik meg a környezetvédelem, az új stadion kivitelezési munkái, működtetése során számos környezetbarát megoldással találkozhatunk. A homlokzat membránmegvilágítása, mely tulajdonképpen egy külső design megvilágítás (bármilyen színnel és hatással működtethető) LED-es megoldással lett kialakítva. A stadion területén, ahol erre lehetőség van, szintén energiatakarékos izzókat, és mozgásérzékelőket használnak az energiafelhasználás optimalizálására. Az öntözőrendszer kialakítása döntő jelentőségű mind az UEFA előírásoknak, különböző standardoknak való megfelelés, mind pedig a megfelelő fűfelület kialakítása szempontjából. Fontos kiemelni, hogy a stadion saját kúttal rendelkezik, és az esővizet a fűfelületről és a tetőfelületről is össze tudják gyűjteni a ciszternákba. Az így kialakított kvázi zárt rendszerű öntözés nagyban hozzájárul a költséghatékony öntözés megvalósításához. A megfelelő fűfelület kialakításához azonban nem elegendő csupán az öntözésről gondoskodni, a széljárás, a benapozás, a föld, a homok minősége, és a műtrágya hatása sem hagyható figyelmen kívül, hiszen ezekre minden fűmag másképp reagál. Ezekhez adódik még hozzá, hogy a megfelelő mennyiségű víz, megfelelő időben kerüljön kijuttatásra. Ezen sajátosságokat figyelembe véve, a teljesen automatikus öntözési rendszer kialakítása itt nem valósítható meg. (A külső, stadiont körülvevő zöld területek gondozása, öntözése pedig már Önkormányzati hatáskörbe tartozik.) A mosdókban infrás érzékelővel ellátott csapok, és – a többi közforgalmi térhez hasonlóan – jelenlét érzékelők kerültek kialakításra. A meleg víz és a fűtési energia előállítása távhővel történik. Tekintettel arra, hogy egy 1,5 éves épületről beszélünk, sikerült a legkorszerűbb technológiákat, technikákat alkalmazni, pl.: különböző épületgépészeti megoldások, hővisszanyerő rendszer segítségével.
84
A külső hőmérsékletet, és a stadion pillanatnyi használtságát is figyelembe vevő komplett épületfelügyeleti rendszer vezérli ezeket a rendszereket, mely segíti a legoptimálisabb energiafelhasználás megvalósítását. A helységek fűtése fan-coil-os, ami képes arra, hogy csak önmaga belső hőjét forgatva fűtse, klimatizálja a helységet. A pályafűtési rendszer kialakításánál az elektronikus megoldást választották, szemben a glikolossal, elkerülve ezzel azt, hogy egy erős összetételű vegyi anyag keringjen a talajban, ami bármilyen sérülés vagy meghibásodás esetén gondot okozhatott volna környezetterhelési szempontból is. A stadion belső részeinek borítására teflonszálas szőnyeget használnak, mely tisztítása során elkerülhetetlen a kemikáliák használata, ugyanakkor igyekeznek ezeket nem pazarló módon használni. A Nagyerdei környezet figyelembe vétele külön kihívást jelentett a tervezőnek. Az épületet tulajdonképpen „elnyelni” a környezet, mely köszönhető a kialakított nyomvonalaknak és, hogy a lombkorona szintbe belesimul a stadion. Előre bejelentett tény volt, hogy az épület LEED Gold minősítésre törekszik. Bordás Péter, a stadion felelős tervezője, elmondása szerint „olyan nincs, hogy építünk valamit, amire azt mondjuk: európai színvonalú, miközben nemzetközi tanúsítvánnyal nem rendelkezik.” Ennek megfelelően, a csapatban LEED minősítési szakértő is dolgozott. A több mint 200 beállásos mélygarázs kialakításával sikerült még több zöld területet felszabadítani a stadion körül, ugyanakkor biztosított a szurkolók parkolási lehetősége is. A stadion tömegközlekedési eszközzel – villamos – történő megközelíthetősége kiválónak mondható. Maga a stadion újrahasznosítással nem foglalkozik, de az irodai eszközöknél az újrahasznosított alapanyagból készült eszközöket preferálják.
85
3.3. Az NBA fenntarthatósági törekvései A kosárlabda feltalálását Dr. James Naismith-nek köszönhetjük, akit 1891-ben megkértek, hogy, találjon ki egy fedett pályás játékot a téli időszakra. Naismith két barackos kosarat kötött a tornaterem erkélyéhez. Egy évvel később megrendezésre került az első nyilvános mérkőzés, majd ezt követően folyamatosan alakultak ki a szabályok is. Az első profi liga 1898-ban alakult, de két év után feloszlott. Az 1904-es Olimpiai Játékokon, St. Louisban, a kosárlabdát bemutató sportágként játszották. 1932-ben megalakult a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA), és az 1936-os berlini ötkarikás játékokon már a kosárlabda olimpiai sportágként szerepelt. Tíz évre rá létrejött az Amerikai Kosárlabda Szövetség 11 csapattal, az első mérkőzést Torontóban játszották. Érdekesség ezzel az összecsapással kapcsolatban, hogy aki magasabb volt George Nostrandnál (203cm), a Toronto centerénél, az ingyen tekinthette meg a mérkőzést. 1949-ben alakult meg az NBA, méghozzá úgy, hogy a Nemzeti Kosárlabda Liga (NBL) maradék csapatai csatlakoztak az Amerikai Kosárlabda Szövetséghez (BAA), amely Nemzeti Kosárlabda Szövetségre (NBA) módosította a nevét. A liga nemzetközi és belső hivatalait a New York-i központból irányítják. Az NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. Ezen belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak. Az NBA egy-egy idénye két részből áll, az alapszakaszból és a rájátszásból. A világ harmadik legnagyobb nézőszámú profi sportligájában játszó nem amerikai, és kanadai játékosok aránya, közel 20%. Az NBA 2007-től dolgozik együtt a Természeti Kincsek Védelmének Tanácsával (Natural Resources Defense Council – NRDC), mely egy non-profit környezetvédelmi szervezet. Az 1970 óta működő szervezetnek 1,3 millió tagja és aktivistája van, céljuk a világ természeti kincseinek, a környezetnek és a közegészségügynek a védelme. Az NRDC a kezdetektől fogva támogatta a Liga környezetvédelmi törekvéseit, segítette környezeti politikájuk kidolgozását, és népszerűsítette a fenntarthatóságot szolgáló törekvéseiket (víz/energia megtakarítás, ill., újrahasznosítási programok bevezetése, tömegközlekedés használata).
86
A Liga zöld intézkedéseinek bevezetése előtt az NRDC mind a központi irodában, mind az NBA New York-ban található üzletében környezeti felülvizsgálatot tartott. A felmérés eredményeit figyelembe véve tanácsaik a következő területekre terjedtek ki: papírhasználat csökkentése, hulladéktermelés visszaszorítása, környezetbarát tisztítószerek, és festékek alkalmazása, újrahasznosítás arányának növelése, energiahatékonyság javítása. A javaslatokat megfogadva, pl.: az NBA BPA mentes műanyag termékeket kezdett el gyártani. Tette mindezt 4 évvel azelőtt, hogy az USA-ban betiltották a BPA, műanyag termékeknél történő használatát. A környezetvédelmi intézkedéseik nemcsak az irodákban és az üzletekben, hanem a rendezvényeiken is megfigyelhetőek voltak. Pl.: 2009-ben az NBA által szervezett kiránduláson újrahasznosított alapanyagból készült tányérokat, evőeszközöket, szalvétákat használtak, a műanyag flakonokat és alumínium kannákat 100%-ban újrahasznosították. Nem sokkal azután, hogy a liga környezetvédelmi intézkedései beindultak, megalakult az NBA Zöld Programja, létrejött a programról tájékoztatást nyújtó NBA Green honlap, az NRDC pedig tanácsadóként továbbra is támogatta a csapatok, arénák zöld törekvéseit. Az NBA Green honlapján otthon és irodákban megvalósítható zöld tippeket olvashatunk, tájékozódhatunk a csapatok, játékosok környezeti tevékenységéről; ill. a fenntarthatóság jegyében, társadalmi munkában végzett eseményekről. 2008-ban az All-Star gála New Orleans-ban került megrendezésre. Ez volt az első All-Star rendezvény, ahol nagy hangsúlyt fektettek a környezetbarát technológiák használatára: az aréna energetikai auditja sikeresen lezajlott, a rendezvény során a sportolókat hybrid autókkal szállították, a mosdókban 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készült papírtörlőket helyeztek ki, továbbra is folytatódott a műanyag flakonok újrahasznosítása. Az Adidas jóvoltából a rendezvény során az All-Star mezek, melyek az NBA green logójával lettek ellátva, 50%-ban újrahasznosított poliészterből készültek; Az árverésre kerülő dedikált Spalding kosárlabdák 40%-ban újrahasznosított alapanyagból készültek.
87
Az „NBA Green Week” elnevezésű rendezvény 2009-ben került megrendezésre először. Az azóta is minden évben megtartott 1 hetes rendezvény ideje alatt, többek között, az alábbi programokkal, intézkedésekkel találkozhatunk: Meccseken a játékosok ruhái közel 50%-ban biopamutból készülnek; A liga összes csapata szervez parktakarítást, faültetést, jótékonysági árverést; A Hewlett Packard (HP) a Miami Heat, a Houston Rockets, és a Dallas Mavericks csapatokkal tengerpart takarítására invitálta a szurkolókat; 2010-ben az enyhén rongálódott sportcipőket le lehetett adni az NBA NY-i üzletébe, melyek Kelet-afrikai fiatalokhoz kerültek. Akik leadták régi cipőjüket, új cipő vásárlása esetén 20% árengedményt kaptak; 2011-ben „korlátlan cselekedet a fenntarthatóságért” elnevezésű, telefonra letölthető applikáció
szolgált
zöld
ötletekkel
a
szurkolónak,
hogy
hogyan
tudnak
környezettudatosak maradni mindennapjaik során; A kifőzdékben, éttermekben használt olajok 100%-ban biodízelként kerültek újrahasznosításra; Az ételmaradékok 100%-ban komposztálásra kerültek; Szelektív hulladékgyűjtés; Tömegközlekedés használatára történő ösztönzés. 2012-ben az NBA és az NRDC együttműködése révén sikerült megvalósítani, hogy az idény valamennyi NBA mérkőzésén az arénákban, TV csatornákon bemutatásra került az a kisfilm, mely az NBA környezeti intézkedéseit, és az elért eredményeket ismertette. Becslések szerint, közel 17 millió néző látta a tájékoztatót. A Liga fokozott figyelmet fordít arra, hogy csapatainak és a csapatoknak otthont adó arénáknak, a fenntarthatóság jegyében végzett intézkedéseiről széles körben tájékoztassa a szurkolókat, befektetőket, érdeklődőket. A következőkben, a teljesség igénye nélkül, három aréna törekvései kerülnek bemutatásra.
88
1. American Airlines Arena, a Miami Heat otthona (12. ábra) 1999. december 31-én nyitotta meg kapuit a 19.600 fő befogadására képes Aréna, mely építési költsége meghaladta a 300 millió dollárt.
12. ábra: American Airlines Arena, Miami Forrás: Internet 7 Az Aréna zöld intézkedései közül az alábbiakat lehet kiemelni: 2009-ben LEED tanúsítványt szerzett az aréna, majd 2014-ben a LEED tanúsítványt arany minősítéssel is megkapta; Zöld intézkedéseknek köszönhetően 1 év alatt 1,6 millió USD spóroltak 2009-ben, ami vonzóvá vált egy befektetőnek, aki további 1 millió USD támogatást biztosított; Zöld intézkedéseinek köszönhetően olyan cégek keresték meg, melyekkel korábban nem volt kapcsolatuk: Georgia Pacific, Johnson &Johnson; Az aréna vonzóvá vált olyan rendezvények számára is, melyeknél fontos volt a zöld környezet; Az Aréna 53%-kal kevesebb energiát fogyaszt más, hasonló méretű arénához képest, éves energiaszükségletének 75%-t megújuló erőforrásból fedezik;
89
Az aréna területén 240 lámpát cseréltek ki, éves megtakarítás: 976 dollár, beruházás megtérülése 2 év; Automatikus vezérlésű fűtő, hűtő, szellőztető rendszer; Fényvisszaverő, fehér tetőszerkezet, mely az épület átmelegedését mérsékeli; 2013-2014 között 150.000 kg szemetet gyűjtöttek össze az aréna környékén, és 2500 kg ételt adományoztak a rászorulóknak; A tisztító szerek 65%-a LEED vagy más fenntarthatósági tanúsítványnak megfelel; A 2015 márciusában megrendezett „NBA Green Week” program keretén belül, a csapat iskoláknak szerveztek előadásokat, gyakorlati tanácsokkal látták el a gyerekeket környezettudatosságuk javítása érdekében.
2. Staples Centre, a LA Clippers, LA Lakers, LA Kings, LA Sparks otthona (13. ábra) 1999-ben, 410 millió dolláros költségvetésből épült a 20.000 fő befogadására képes Staple Centre. Az Arénában évente 250 eseménnyel, és közel 4 millió látogatóval lehet számolni. Az NBA, NHL mérkőzéseken túl, a Grammy díjátadónak is otthont ad az épület.
13. ábra: Staples Centre, Los Angeles Forrás: Internet 10 90
A környezetvédelmi intézkedéseit tekintve élen járó aréna, az alábbi intézkedéseket hajtotta végre: Az első aréna volt az Egyesült Államokban, mely ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkezik, és LEED tanúsítvánnyal is rendelkezik; Környezeti teljesítmény mutatóit évről évre publikálja; 1727 panelből álló napelem rendszer került kiépítésre 8000m2-en, mely az épület energia szükségletének 5-25%-át biztosítja, (5% pl.: a Grammy díjátadó esetén, 25% egy kisebb rendezvény esetén), éves megtakarítás: 55.000 dollár; 3000 halogén izzót LED izzóra cseréltek, éves megtakarítás 80.000 dollár; 2014-ben újabb izzócserét hajtottak végre, melynek köszönhetően éves szinten közel 300.000 dollárt tudnak megspórolni; Külön gyűjtik az újrahasznosításra alkalmas szemetet, ezen belül is szelektálva a papírhulladékot, fa termékeket, elektronikai szemetet, ill. a Levy Étteremmel együttműködve az üveg, műanyag, és alumínium tárolókat; Mosdók korszerűsítésével (öblítésnél a tartály vízfolyásának korlátozásával) 3,5 millió liter vizet takarítanak meg évente (28.200 dollár); A tisztító szerek 60%-a környezeti tanúsítvánnyal rendelkezik; Az összes WC papír, kéztörlő, fénymásoló papír min.30%-ban újrahasznosított papírt tartalmaz; A meccsek idején kedvezményes metrójegyek vásárolhatók; A rendezvények belépőjegyeivel ingyen, vagy kedvezményesen használhatják a tömegközlekedési eszközöket a szurkolók; Az arénánál ellenőrzött biciklitároló került kiépítésre; 2011-től az ételmaradékok komposztálásra kerülnek;
91
Büféknél
az
újrahasznosítható
poharak
visszaadásával
a
következő
üdítőt
kedvezményes áron kapják a nézők; Honlapjukon fenntarthatósági ötletekkel szolgálnak a szurkolóknak is.
3. Philips Aréna, Atlanta Hawks, Atlanta Dreams otthona (14. ábra)
14. ábra: Philips Arena, Atlanta Forrás: Internet 9 A 18.000 férőhelyes aréna 1999 óta minden évben igyekszik egyre többet tenni a környezetvédelem területén: Az Aréna 2009-ben szerzett LEED tanúsítványt; Víztakarékossági
programjuknak
köszönhetően
(vízvezetékek
korszerűsítése,
mosdókban víztakarékos fejek felszerelése, WC öblítésénél lassú vízfolyás biztosítása), évente 7,5 millió liter vizet spórolnak meg; Száraz takarítási eljárás segítségével csökkentették a kemikáliák használatát; Éves szinten 8%-kal tudják csökkenteni energiaszükségletüket, mellyel 4,5 millió kWh energiát tudnak megspórolni;
92
Automatizált, külső levegőt használó hűtő/fűtő berendezés biztosítja az optimális hőfokot az épületben; A 34W-os fénycsöveket 25W-ra, a kompakt fénycsöveket 20W-ról 12W-ra cserélték; Kb. 20%-kal kevesebb az épület energiaigénye, mint más, szintén két csapatnak otthont biztosító arénának; A szőnyegek 30-50%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek; Izzók, elemek, ill. a műanyag, üveg és alumínium hulladékok egy partner cég jóvoltából újrahasznosításra kerülnek; Évente 12 tonna ételmaradék kerül komposztálásra; A papírtermékek 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek; A „Zöld tisztítás” programhoz csatlakozva, felhagytak a veszélyes kemikáliák használatával, és sikerült csökkenteniük a vízfogyasztás mértékét is. 3.4. A Baseball Liga zöld intézkedései A modern baseball a roundershez és a kriketthez hasonló korábbi brit és ír labdajátékokon alapuló amerikai találmány. A sportot legkorábban egy 1744-ben megjelent brit publikációban említik, azonban az első feljegyzett baseballmeccset 1846-ban játszották New Yersey-ben. A profi baseball, az azt megelőző amatőr baseball ligák alapjaira építkezett. Az 1857-ben létrehozott Baseball Játékosok Nemzeti Szövetsége (National Association of Baseball Players) 1875-re már 13 csapatot sorakoztatott fel, ennek ellenére nem volt hosszú életű. Az 1875-ös szezon után a Nemzeti Szövetséget felváltotta a Nemzeti Liga (National League). Ezelőtt a csapatok és maga a játék is a játékosok irányítása alatt voltak, de a NL-ben az irányítást átvették az üzletemberek. Normákat és elveket állapítottak meg a jegyárakra, program beosztásokra, és a játékosok szerződéseire vonatkozóan. Ezt követően számos liga alakult, de néhány évi működés után mind csődbe jutott. 1901-ben létrehozták az Amerikai Ligát (American League), majd 2 évre rá a két liga (NL és AL) egyesült, és a Major League Baseball nevet kapta. Ezt követően néhány liga próbálta még megtörni az MLB monopóliumát. Az 1922-es döntés, miszerint a baseball, egyedüliként a szabad versenyes gazdaságban monopóliumot kapott, elkerülhetetlenül konfliktushoz vezetett, mégpedig a 93
csapattulajdonosok és a játékosok között. A profi baseball játékosok az idők folyamán sokszor szerveződtek, de soha nem tudtak olyan előnyöket kiharcolni, mint amilyeneket a szakszervezetek kiharcoltak tagjaiknak az ipar más területein. Napjainkban a profi baseballbajnokságban a játékosok 26,5%-a érkezik az Államokon és Kanadán kívülről. A Major League-ben összesen 29 egyesült államokbeli és egy kanadai csapat játszik. A baseballban az alacsonyabb osztályú bajnokság a Minor League Baseball, de az itt szereplő csapatok a Major League-ben szereplő klubokhoz tartoznak és inkább az utánpótlás nevelésben van szerepük. A Liga zöld intézkedéseit 2005 óta támogatja az NRDC. Első lépésben nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a csapatok tulajdonosaival, és a stadionok üzemeltetőivel megismertessék a környezetbarát intézkedések előnyeit. Ezt követően létrehozták – az azóta is működő – „NRDC Greening Advisor” weboldalt, ahol terület specifikusan nyújtanak segítséget a csapatoknak fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában, ill. tájékoztatják az oldalra látogatókat a Liga által megvalósított intézkedésekről. Az oldalon külön kerülnek bemutatásra az alábbi területek, melyekről részlet gazdag információkat találhatunk, azonban ezek teljes körű bemutatása nem célja a fejezetnek: Energiafelhasználás:
2006
óta
a
St.
Louis
Cardinals’
Busch
Stadion
energiafogyasztását 25%-kal sikerült csökkenteni jelenlét érzékelők, központi vezérlő rendszerek, energiatakarékos izzók segítségével, ami 300.000 dollár/év megtakarítást jelent. Vízfogyasztás: Egy átlagos MLB stadion éves vízfogyasztása 456.000.000 l víz. Víztárolók létesítésével lehetőség nyílik az esővíz összegyűjtésére, és öntözés célú felhasználására, ill. a felszín alatti vizek, folyók vizei is alkalmasak lehetnek a zöld területek locsolására. Hulladékgazdálkodás; Papírhasználat; Csomagolás; Kemikáliák felhasználása;
94
Beszállítók; Zöld épületek pl: Progressive Fields – Cleveland Indians otthona: Ez volt az MLB első stadionja, ahol 2012-ben szélturbinákat telepítettek a már meglévő 42 panelből álló napelem rendszer mellé, melyek segítségével a stadionban működő 400 televízió és kivetítő energiaigényét fedezni tudják. A napelem rendszer telepítését szponzorok is támogatták, így a stadionnak csak az összeg felét (100.000 dollár) kellet finanszíroznia. Tudatos hulladékgazdálkodási programjuknak köszönhetően 2 év alatt a felére csökkentették a keletkezett hulladék mennyiségét (1292 t / 613t), melynek köszönhetően éves szinten 50.000 dollárt tudnak megspórolni. Az energiahatékonyság javítása érdekében LED izzók, és jelenlét érzékelők kerültek felszerelésre a stadionban, így energiaszükségletük 23m kWh-ról 17m kWh-ra csökkent. Az irodákban újrahasznosított papírt használnak, és a mosdókban is 100%-ban újrahasznosított papírból készült törlőket, WC papírokat helyeznek ki. (1 tonna papír újrahasznosításával – előállítás helyett – annyi energiát lehet megspórolni, ami 1 háztartásnak 6 hónapra szükséges, 3500 liter vizet és 20 kg légköri hulladékot.) A takarítás során használt tisztítószerek környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkeznek. 1 év alatt több mint 9000 kg ételt (14300 adag) adományoztak a rászorulóknak. A szurkolókat egy provokatív felhívással igyekeztek szembesíteni azzal, hogy a stadion komolyan gondolja a környezetvédelem előtérbe helyezését: „A mi társaságunk zöld!....Tagja vagy a társaságnak?” Törekvéseiket a Pepsi 125 műanyag palack gyűjtőpont kihelyezésével támogatta. 2008-ban döntött úgy a Liga először, hogy az egyik legnépszerűbb rendezvényének, az All Star mérkőzésnek a lebonyolításában helyet kell kapnia a környezetvédelemnek. Ennek megfelelően: A történelem leghosszabb, legzöldebb vörös szőnyege (35.000 m2) került kialakításra, mely 100%-ban újrahasznosított rost tartalmú volt, a gyártás energiaszükségletét 100% nap- és szélenergia biztosította, és használat után a gyártó újrahasználta. Az 95
előállítás során 650.000 liter vizet, 3200 kg fosszilis energiát és 22.000 kg hulladékot (magát a szőnyeget) sikerült megtakarítaniuk. A szőnyeg több környezeti díjat is kapott. A közlekedéssel kapcsolatban elmondható, hogy hybrid buszok szállították a versenyzőket, a stábot, és a szurkolókat is, ill. a belépőjegyekkel ingyen lehetett használni a metrót. A papírhulladék csökkentése érdekében a meghívók, jegyek, programok min. 30%ban újrahasznosított alapanyagból készültek; a mosdókban használt papírok 100%-ban újrahasznosított alapanyagúak voltak, a média számára biztosított információkat, útmutatókat elektronikus úton lehetett elérni. A szurkolók ellátása során fokozott figyelmet kapott az, hogy ökológiai alapú, komposztálható termékeket kínáljanak, a bérleteseknek újrahasználható bögréket biztosítottak, a stadionban és környékén található konyhák, kifőzdék használt olajait felhasználják bio-üzemanyagként és az elkészített, de fel nem szolgált ételek adományozásra kerültek. Ezt követően valamennyi All Star rendezvényen, és természetesen liga meccsen is, az adott stadion lehetőségeihez mérten igyekeztek a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgáló intézkedéseket előtérbe helyezni. 3.5. A US Open környezettudatos megoldásai A US Open (United States Open) az év utolsó, negyedik Grand Slam tenisztornája. A minden év augusztusában – szeptemberében megrendezésre kerülő 2 hetes torna közel 700.000 nézőt vonz évről-évre. A fő versenyszámok a női és férfi egyes, női és férfi páros és a vegyes páros. Ezen kívül tartanak versenyeket junioroknak, kerekesszékeseknek, valamint meghívásos alapon a már visszavonult tenisz legendáknak is. Az első tornát férfiaknak 1881-ben, nőknek 1887-ben rendezték meg. A jelenlegi kemény pályás helyszínre 1978-ban költözött a viadal, a New York-i Flushing Meadowsban található USTA Billie Jean King National Tennis Centerbe.
96
2008-ban, az NRDC támogatásával, került megrendezésre az első olyan US Open torna, mely szervezése során környezettudatos megoldásokat is figyelembe vettek. A tenisz központban energia-hatékony megoldások (egyénileg szabályozható termosztát, energiatakarékos izzók) kerültek kialakításra, melynek köszönhetően éves szinten 34.000 dollárt, 168.000 kWh energiát tudnak spórolni. A meccseken 70.000 teniszlabda kerül használatra, melyek egy részét a rendezvény végén sportszervezeteknek adományozzák, másik részét pedig újrahasznosítják. A versenyzők és a szurkolók ellátása során, az ökológiai gazdálkodásból származó ételeket (az ételek 34%-a), alapanyagokat preferálták. Figyeltek arra is, hogy a fair trade-nek megfelelően elsősorban helyi termelők termékeit vásárolják fel (csökkentve ezzel a szállításból adódó környezeti terhelést, és munkát, jövedelmet biztosítva a helyieknek), akik fair árat kapnak (nem csak a termék önköltségi árát fedező árat). Az éttermekben újrahasznosított papírból készült étkészlet, és szalvéta (2,4 millió db) került felszolgálásra. A papírfelhasználás mértékét az alábbi intézkedések bevezetésével próbálták csökkenteni: Újrahasznosított papírt használtak a napi sorsolásnál, mellyel naponta megtakarítottak: 8 liter szennyvizet, 220 kg CO2-t és 80 kg szilárd hulladékot. Legalább 30%-ban újrahasznosított papírt tartalmaztak a jegyek, mappák, szórólapok, prospektusok. A mosdókban papírtörlők helyett elektromos (érintős) kézszárító használható. A több ezer ingyenes metrójegy segítségével a tömegközlekedést sikerült vonzóbbá tenni a szurkolóknak. 2000-ben a versenyre látogatók mindössze 32%-a érkezett tömegközlekedési eszközzel a helyszínre, azonban 2011-ben ez az arány már 60% volt. Venus Williams, négyszeres olimpiai bajnok, korábbi világelső amerikai hivatásos teniszező, valamint Bob és Mike Bryan olimpiai bajnok amerikai teniszezők, és Alec Boldwin, háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész is a környezetvédelem népszerűsítése mellé állt. A velük készített oktató filmek, plakátok, szurkolóknak osztogatott 100.000 db öko-tipp 97
kártya, felhívta a szurkolók figyelmét arra, hogy ők mit tehetnek a rendezvény ideje alatt a környezetvédelem érdekében. A kereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél újrahasznosított alapanyagot használtak fel pl.: Sapkák: 2 db 1 literes újrahasznosított műanyag flakon; Hátizsák: 6 db 1 literes újrahasznosított műanyag flakon; Sportszatyor: 80%-ban újrahasznosított alapanyag; 100%-ban biopamutot tartalmazó pólók. 3.6. Tájfutó Világbajnokság környezeti kérdései A finnországi 2001-es tájfutó világbajnokság rendezői az év leginkább környezetbarát világversenyét készültek megszervezni, egy érzékeny természeti környezetben. Lehetőséget nyújtott mindehhez maga a rendező ország, ahol a népsűrűség kicsi, az erdők és a természetes vízfelületek nagyok. A társadalom környezeti kulturáltsága jónak mondható, így könnyen találtak olyan partnereket a rendezők, akik az elsődleges érdekeltségeken túlmutató törekvésekhez is szívesen csatlakoztak. A világbajnokság indulóinak létszáma csak 300 fő volt, azonban ugyanazon a terepen, a következő napokban nyílt tájfutó versenyt is rendeztek 3000 fős mezőny számára. A világbajnoki futamokat pedig több 10.000-es nézőközönség szurkolta végig. Két év alatt, a WWF (World Wide Found for Nature) közreműködésével állították össze a rendezvény teljes programját, mely kiterjedt a pálya kijelölésére, a versenyközpontok (cél, rajt, kiszolgáló létesítmények) telepítésére, és a közlekedés megszervezésére is. A fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása széleskörű társadalmi összefogás nélkül nem valósulhat meg. Ennek érdekében a szervező bizottság – az általa elkezdett környezetvédelmi munka megvalósításába – bevonta a versenyzőket, a meghívott vendégeket, a nézőket, erdők, mezők tulajdonosait, a környezetvédelemben, valamint az egészség és biztonság fenntartásában dolgozó szervezeteket, Tampere városát, a hulladékgazdálkodás és
98
városi közlekedés illetékeseit, és kereskedőket is. A program megvalósulásának ellenőrzését egy független szakmai csoportra bízták. A terep használatával és állapotának megőrzésével kapcsolatos véleményeket a területgazdák, vadászok, hatóságok és környezetvédők jelenlétében vitatták meg. A kereskedőket, szolgáltatókat, és a hulladékgazdálkodó vállalat illetékeseit, felkérték a környezeti károk minimalizálására. A rendezőség a véleménynyilvánításra és javaslattételre kiadványai, valamint honlapja révén biztosított
lehetőséget,
elektronikus
levelezési
címet,
vagy postacímet
kínálva
a
kapcsolattartáshoz. Egy környezeti csoport is alakult a világbajnokság szervezőinek segítésére. A csoport által elkészített környezetvédelmi programot 1999 tavaszán, több mint két évvel a rendezvény előtt tették közzé. A Tampere-játékok és az elő-vb eseményeit –a környéken rendezett két jelentős tájfutó versenyt 2000-ben – arra használták föl, hogy kipróbálják a tervezetet. Ezek tapasztalatait a végleges terv részleteinek kialakításához felhasználták. 2000 tavaszán a vb rendezőinek környezetvédelmi tematikájú képzést szerveztek. 2001-ben, a rendezvény idején, közel 500 fő foglalkozott azzal, hogy a látogatókat, versenyzőket és a vendégeket a környezetbarát megoldások megvalósításában segítsék. A verseny ökológiai egyensúlyának értékelésére a Pirkanma Environment Centre támogatásával kivitelezett vizsgálat volt hivatott, mely minden külső forrásból érkező visszajelzést összegyűjtött. A szervező bizottság célul tűzte ki, hogy a vb résztvevői, és az azt követő versenyek résztvevői, csökkentsék saját ökológiai lábnyomukat a rendezvények alatt. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy embernek, csoportnak, országnak, vállalkozásnak mekkora mennyiségű földre, és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A számítás során a táplálkozásról, a lakáskörülményről, a közlekedési szokásról, és a szemetelésről gyűjtött adatok alapján, ha-ban kifejezett értéket kapunk. 1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom 99
még csak 0,88 ha volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 ha-t. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez is megmutatja, hogy több erőforrást használunk, és több hulladékot termelünk, mint azt a Föld által nyújtott lehetőségek szerint tehetnénk. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. Figyelemre méltó tény, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államok, vagy az Egyesült Arab Emirátusok ökológiai lábnyoma meghaladja a 9 ha-t, addig Indiáé, Pakisztáné vagy Nepálé nem éri el az 1 ha-t sem. A szervező bizottság célkitűzéseinek teljesítése érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg: Utazás: A leghatásosabb módja az ökológiai lábnyom csökkentésének, a tömegközlekedési eszközök használata. A versenyjáratok igénybevétele – a versenypályák titkosságának érdekében is – a versenyzők számára kötelező volt, a szolgáltatást azonban a nagyarányú nézőszámára való tekintettel tervezték. A szolgáltatás előnyeként említhető, hogy le- és felszállóhelyeket biztosítottak a terepi versenyközpontban, ill. a városközpontban, parkolási gondok és gyaloglás nélkül megközelíthető volt a versenypálya és a rendezvény menetéhez igazodott a menetsűrűség. A szabványos kisméretű papírlapon, a rajtban kiosztott pontmegnevezéseket újrahasználható borítással védték. A célvonal mögött pohárkákban kikészített frissítő sportitalokból a repetát ugyanabba az eldobható pohárba kérték a versenyzők, a rendezők készenlétben álltak az újratöltéshez. A tábori zuhanyban a rendezők környezetbarát tusfürdő gélt biztosítottak mindenki számára. (Nagy gyűjtőedényekben tárolva, nem pedig eldobható zacskócskákban.) A tusolók vizét kellemesen langyosra melegítették csak, a WC-k és zuhanyzók vizét nem az ivóvízhálózatról szolgáltatták, hanem élővizekből szivattyúzott vizet használtak. Igyekeztek a rendezők a megfelelő helyekre kellő számú és méretű szemétgyűjtőket biztosítani, azokat rendszeresen ellenőrizték, kellő időben cserélték.
100
Az étteremben is működött az újabb italhoz régi pohár szisztéma. Étkezés után szelektív szemétgyűjtő tárolókba kellett az eldobható maradékot osztályozni. Ehhez „cserkésznyakkendős” önkéntesek nyújtottak segítséget folyamatosan. A versenyek központjaiban (változó helyszínekre újra és újra áttelepítve) egy tablókkal berendezett kiállítást állítottak össze, melyek mondanivalója megegyezett a fenti „környezetvédelmi programmal”. Természeti fotókkal igyekeztek látványossá, vonzóvá, és hatásossá tenni a kiállítást. A környezeti információs sátorban egy kérdőív kitöltésére buzdították a résztvevőket. A kérdőív a „személyes ökológiai lábnyom” felmérésére szolgált, mely részben némi tudatosságra nevelte a résztvevőket, részben pedig a rendezők számára egy összesítés elkészítését is lehetővé tette. Az esemény tanulságai az alábbiakban foglalható össze: Az esemény júliusi időpontja miatt dús volt a növényzet a terepen. Néhány védendő területet a szakértők szerettek volna titokban tartani, ezért ezekről csak a pályák tervezőit informálták. Így elérték, hogy a pályák elkerülték ezeket az értékes mezőket, ugyanakkor azok elhelyezkedése titokban maradt a résztvevők előtt, mivel nem jelölték be a térképre. A versenypályák nem keresztezték a terep többi érzékeny részét sem, melyek tiltott területként jelentek meg a térképeken, és szükség esetén azok határvonalát megjelölték a terepen is. Egy független reprezentatív biológiai vizsgálócsoport beszámolója szerint, az útvonalak mentén néhány kisebb jelentőségű csapás keletkezett, melyek maximálisan egy évig lesznek beazonosíthatók. A versenyközpont a versenyterep szélén, egy nagykiterjedésű, nyílt mezőgazdasági területen volt, melyet a versenyt megelőző időszakban legelőként használták, tehát füves volt. A verseny előtti állapotot sikerült teljesen helyreállítani, a fű hetek alatt regenerálódott. Egyetlen komoly változás történt: a nehéz járművek bejárásának biztosítására egy megerősített bejáróút létesült.
101
A felhasznált víz helyi elvezetése – pl. a versenyzők tusolójából – olyan árkokban történt, melyek nem kerülhettek kapcsolatba az élővizekkel. A parkolást a buszok számára a kemény, jó minőségű közút nyomvonalán, míg a személygépkocsikét a mezőkön jelölték ki. A mező felvágásából, gyeptörésből adódó környezeti károk mértéke elhanyagolható volt. Minden létesítmény tartós, újrahasználható alapanyagból készült, sem a terepen, sem pedig a versenyközpontban nem építettek megmaradó létesítményeket. A hulladék mennyiségének minimalizálását segítették a kereskedőkkel történő egyeztetések. A papírhulladék csökkentésére törekedtek a sajtó kiszolgálása, és a nyomtatott eredményközlés
vonatkozásában
is.
Ennek
megvalósulását
az
elektronikus
eredménykijelző rendszerek, kivetítők segítették. A területhatárok kijelöléséhez – a kordonokhoz– eldobható szalagokat és fűrészárut használtak, többségük azonban újrahasználható kerítéspanelokból épült. A hulladékot címkékkel ellátott ládákban, szelektálva gyűjtötték. A visszaforgatható és újrahasznosítható anyagokat elkülönítették a szeméttől. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a résztvevők és a vendégek alapos tájékoztatására is, pl.: amikor a szortírozandó hulladékfélék mintáit is elhelyezték a gyűjtőládákon, a szelektálás hatékonysága jelentősen javult. A szemét összegyűjtése, elszállítása és kezelése, a helyi hulladékgazdálkodó vállalattal együttműködve valósult meg. Az étkeztetés során eldobható eszközöket használtak. Előnyben részesítették a biológiailag elbomló változatokat, de – a szponzori háttér miatt – ezt nem sikerült kizárólagossá tenni. Meglepetés volt, hogy a kartonpapír tányérok nem voltak újrahasznosíthatók az eredetileg tervezett módon, a rajtuk lévő ételszennyezések miatt. A „cserkészek” segítségével azonban ezt a problémát is sikerült megfelelően kezelni. Sajnos a versenyjáratok nem voltak olyan népszerűek, mint ahogy a szervezők azt korábban remélték. A buszjegyek ára – a közlekedési vállalkozó szponzorálási készségének hiányában– magasabb volt, mint a parkolójegyek ára, így a látogatók kényelmi és pénzügyi érdekei felülkerekedtek a környezetet legjobban kímélő megoldáson. A verseny hete alatt csupán 500 buszutazást teljesített a vállalat, holott
102
20-25.000 látogató járt a rendezvényen. Ezzel szemben 8500 parkolást regisztráltak, vagyis napi 1500-at. A versenyzők, rendezők, riporterek és VIP vendégek számára ingyenesen használható buszjáratok lehetőségét a versenyzőkön kívül csak 10 %-ban használták ki. Az eredeti tervben a személygépkocsival érkezőket „tele-kocsi” szervezésre ösztökélték, mely szintén csak részben valósult meg. A versenyközpontok energiafelhasználásához ideiglenes vezetéket építettek ki az áramszolgáltató közreműködésével, és a megállapodás szerint szélerőművekben termelt energiát kapott a rendezvény. Az étkeztetés során a helyileg megtermelt, és helyileg feldolgozott élelmiszereket preferálták. A fiatal tájfutók számára kínált kiegészítő programoknak a világbajnokság ideje alatt a természetvédelem és a környezet volt a témája.
Összességében elmondható, hogy annak ellenére, hogy az utaztatással kapcsolatban a szervezők céljai nem valósultak meg, a többi intézkedésük eredményesebb volt a vártnál. A rendezvény méltó volt a WWF kritériumai szerinti „a világ leginkább környezetbarát nagyszabású sporteseménye” cím elnyerésére. A világbajnokságot követően rövid idő alatt helyreállt az eredeti állapot, károkozás vagy szennyezés az erdőben nem történt. 3.7. Sportszergyártó vállalatok környezetbarát technológiái A vállalatok hosszú távú életképességének és versenyképességének feltétele, hogy felismerjék, vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetükkel és a társadalommal szemben. Az elmúlt három évtizedben a fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás (CSR) érvényesülésével való azonosulás – mindenekelőtt a fejlett világban – számottevően fejlődött. A vállalatoknak rájuk nehezedő nyomásként kell szembe nézniük a fogyasztói elvárásokkal, kormányzati politikával, ezért proaktív módon igyekeznek feltárni a társadalmi-környezeti összefüggéseket, és olyan üzleti gyakorlatot alakítanak ki, mely az általuk feltárt probléma megoldását támogatja. 103
Az ilyen jellegű tevékenységek nyilvánosságra hozatalában segítenek a cégek által hivatalosan készített különböző jelentések (fenntarthatósági jelentés, környezetvédelmi jelentés, közös értékteremtési jelentés, CSR jelentés), közlemények, melyekben konkrét példákon keresztül ismerhetjük meg egy cég, felelős magatartás jegyében végzett tevékenységeit. Jelen fejezetben három, vezető piaci pozícióban lévő, multinacionális sportszergyártó vállalat felelős magatartása kerül bemutatásra, különös tekintettel a környezetvédelem jegyében hozott intézkedéseire. 3.7.1. Nike A Nike a világ vezető sportszer-, és sportruházat gyártó vállalata, mely az elmúlt 10 évben megduplázta éves jövedelmét. 2010 óta folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, 2013 végén hozzávetőlegesen 48.000 fő dolgozott a cégnél. A vállalat legújabb, nyilvánosságra hozott fenntartható gazdasági teljesítményéről szóló jelentésében, külön fejezet foglalkozik a cég stratégiájával (ezen belül a gazdasági és fenntarthatósági szempontokkal), politikájával, társadalmi felelősségvállalással és az egyes sportruházati kollekciókkal. Az egyes fejezetek rendkívüli részletgazdagsága, és a különböző területekre vonatkozó számszerű adatok segítenek abban, hogy könnyen információt szerezzünk a cég tevékenységéről. Terv-tény adatokkal közölt környezeti politikájuk jól átláthatóvá teszi törekvéseiket, és az eddig elért eredményeiket. Egy, a teljes gazdasági tevékenységükre kiterjedő felmérésnek köszönhetően, tisztábban vannak azzal, hogy az alapanyag felhasználás, és a gyártás az a két terület, melyek hatása leginkább meghatározó, és környezetvédelmi szempontból a legnagyobb odafigyelést, és fejlesztést igénylő. Évente kb. 900 millió terméket gyártanak, melyekhez az alapanyagot mintegy 1500 beszállítótól kapják. Az alapanyag előállításához kapcsolódik a teljes energiafogyasztás 21%-a, a teljes vízfelhasználás 73%-a, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 33%-a. Ha azonban a feldolgozási folyamatokat is figyelembe vesszük, ezek az arányok 54% - 83% - 56%-ra növekednek.
104
Annak érdekében, hogy tevékenységük környezeti hatásait, a benne rejlő veszélyeket és lehetőséget még jobban átlássák, négy pillérre épülő környezeti tanulmányt készítettek:
1. CO2 kibocsátás A vállalat célul tűzte ki, hogy a 2011-es kibocsátási szinthez képest 20%-kal csökkenti a kibocsátást 2015 végéig. A 2013-as év végéig 13%-os csökkentést tudtak megvalósítani, az alábbiaknak köszönhetően: A partnerek 41%-a teljesítette a Nike Energia és Karbon Programjában megfogalmazott elvárásokat; Növelték a megújuló energiaforrások használatát az irodákban, az üzletekben és a két legnagyobb logisztikai központjukban. Pl.: A Belgiumban megtalálható Európát kiszolgáló központban, a napelem rendszeren kívül 6 szélturbina is található, melyek összesen közel 20 millió kWh energiát termelnek.
2. Mérgező anyagok kibocsátása Első lépésben célul tűzték ki, hogy minimalizálják az összetevők hatását a termékek teljes életciklusa során. Ezt követően vállalták, hogy 2020-ig nullára redukálják az egyes termékeknél használt káros anyagok mennyiségét. Céljaik elérése érdekében tréningeket szerveztek a kémiai anyagok hatásaival, ill. azok környezetbarát vegyszerekkel történő helyettesítésével kapcsolatban.
3. Vízfelhasználás 2011-ben célul tűzték ki, hogy termékegységenként 15%-kal csökkentik a vízfelhasználás arányát, 2015 végéig. 2013-ban már jelentős eredményeket értek el, hiszen a sportcipők esetében 26%-kal, a sporteszközök esetében 13%-kal sikerült csökkenteni a felhasznált vízmennyiséget.
105
2013-ban a cég közel 800 partnere csatlakozott a Nike vízvédelmi programjához, melynek keretén belül önbevalláson alapuló jelentésekben tették közzé a cég termékeihez gyártott alapanyagok vízszükségletét.
4. Hulladékcsökkentés A vállalat a hulladékcsökkentésükkel kapcsolatban az alábbi intézkedéseket emelte ki a tanulmányban: 2011-2015 közötti időszakban vállalták, hogy 10%-kal csökkentik a termékek előállítása során keletkezett hulladékok arányát, és a cipős dobozok súlyát. 2013-ban 8,6%-kal sikerült csökkenteni a hulladékok mértékét, míg a cipős doboz súlyát csupán 3%-kal. A
cipők
gyártása
során
a
keletkezett
hulladékok
85%-át
már
sikerül
újrahasznosítaniuk. Évente több millió cipős dobozt gyártanak, melyek 100%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek. Az elmúlt években folyamatosan növelték az újrafelhasználás, újra használat és a komposztálás mértékét. 1990 óta, újrahasznosítási programjuknak köszönhetően, közel 30 millió pár használt cipőt tudtak újrahasznosítani. Az elmúlt években az alábbi sikeres környezetvédelmi programok kerültek még megvalósításra a cégnél: Textilfestés – Drydye technológia: festés során víz helyett nagy nyomású sűrített CO2 kerül használatra. A korábbi hagyományos eljáráshoz képest pólóként 30 liter vizet, éves szinten közel 6 milliárd liter vizet tudnak megspórolni. Az új eljárási folyamat 50%-kal gyorsabb a hagyományos festéshez képest, 63%-kal kevesebb energiát, és kb. 50%-kal kevesebb kemikáliát igényel. Az eljárás végén a gáz újra felhasználható állapotba kerül, így az nem kerül ki a légkörbe.
106
A cég néhány éve csatlakozott a „jobb pamut” kezdeményezéshez (Better Cotton Initiative), mely a fenntartható pamuttermelés megvalósítására koncentrál. Ennek a holisztikus megközelítésen alapuló termelésnek a célja, hogy pl.: a termelés során csökkentsék a peszticidek használatát, gazdaságos legyen a vízfelhasználás, alkalmazzanak vetésforgót, és, hogy érvényesüljenek a fair trade alapelvei. (A termelők nemcsak egy minimális árat kapnak, mely magába foglalja a fenntartható termelés költségeit, hanem egy Fair trade Premium-ot is, továbbá tisztességes munkakörülmények között dolgoznak.) Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a vízhasználat 20%-kal, míg a rovarölő szerek használata 67%-kal volt csökkenthető a fenntartható pamuttermelés megvalósításával, melyeknek köszönhetően a farmerek jövedelmezőségi mutatói javultak. A hosszú távú cél, hogy 2020-ig 5 millió farmer csatlakozzon a kezdeményezéshez, akik összesen a világ teljes pamuttermelésének 30%-át (8.2 milliárd kg pamut) tudnák biztosítani. 3.7.2. Adidas Az Adidas Európában az első, míg a világon a második legnagyobb sportszer, és sportruházat gyártó vállalat. 160 országban közel 51.000 főt foglalkoztatnak, az éves szinten előállított termékek száma meghaladja a 650 milliót. A cég környezetvédelem vonatkozásában tett intézkedéseit a legfrissebb, interneten közzétett fenntarthatósági jelentésből ismerhetjük meg. A jelentés jól strukturált, négy pillérre (bolygó, társadalom, termékek, partnerek) épülve mutatja be fenntarthatósági intézkedéseit, melyek közül kettőben (termékek, bolygó) konkrét környezetvédelmi tevékenységekről is olvashatunk.
107
Termékek 1. Vízfelhasználás A vállalat, a Nike-hoz hasonlóan, 2012-ben vezette be a DryDye textilfestési eljárást (eljárás előnyei: 75.o.). Korábban egy póló festéséhez 25 liter vízre volt szükség, ami 1 kg fonal festésénél 100-150 liter vizet jelentett. Az eljárás 2014-ben „magas környezeti és fenntarthatósági értéket képviselő technológia” díjban részesült.
2. Ökológiai lábnyom csökkentése informatikai eszközök segítségével Az elmúlt években az Adidas nagy hangsúlyt fektetett a tájékoztatók virtuális megjelenítésére, melynek köszönhetően 2 év alatt 1,5 millió példánnyal csökkentették a nyomtatott brosúrák számát. Ennek köszönhetően csökkent az energiafelhasználás, a vízfelhasználás, és az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Ezek a csökkentések nem csak a nyomtatás, hanem a papír alapú termékek szállításának mérsékelésével is magyarázhatóak.
3. Hulladékcsökkentés A termelés során keletkezett hulladékok minimalizálását elsősorban a sportcipők, és egyéb sportruházati termékek előállításánál tűzték ki célul. Ennek érdekében arra törekedtek, hogy termékeik újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított alapanyagból (újrahasznosított poliészter)
készüljenek,
minél
kevesebb
összetevőből
álljanak,
és
növeljék
a
mintahatékonyságot. Az összetevők számának csökkentésére azért volt szükség, mert minél több darabból áll egy termék, annál több hulladék képződik a varrás során, és ugyan ez elmondható a minták túlzott használatával kapcsolatban is. Minél többféle minta kerül alkalmazásra, az összeillesztésnél annál nagyobb veszteséggel lehet számolni. A sportcipők gyártásánál 60%-kal sikerült csökkenteniük az összetevők arányát, és 95%-ra növelték a mintahatékonyságot. Az egyéb sportruházati termékeknél is megvalósult a 95%-os mintahatékonyság, a keletkezett hulladékot pedig plüss mackók kitömésére használták fel. 108
4. „Jobb pamut” kezdeményezés (BCI) Az Adidasnak már 2013-ban sikerült túlteljesítenie korábbi célkitűzését 11%-kal, miszerint a felhasznált pamut mennyiségének 15% BC legyen. Ezek ismeretében reálisak lehetnek azon elvárásai, hogy 2015-ben a pamut 40%-a, 2018-ban 100%-a fenntartható pamut termelésből származzon.
Bolygó 1. Partnerek ösztönzése Az Adidas egyik legrégebbi partnere évente 110 millió pár cipősarkot készít termoplasztikus (hőre lágyuló) gumiból és polisztirolból (műgyanta). Az alapanyagok árnak elmúlt években tapasztalható növekedése miatt, a cég arra kérte beszállítóját, hogy a polisztirol gyártása helyett újrahasznosított polisztirolt próbáljanak meg felhasználni. Ennek érdekében élelmiszerek csomagolóanyagából elő tudták állítani az újrahasznosított műgyantát, melynek köszönhetően évente 1500 tonnával csökkentették a polisztirol gyártását.
2. Zöld Vállalat A cég 2012-ben vezette be „Zöld Vállalat” programját, mely keretén belül célul tűzték ki, hogy minél szélesebb körben, minél több területen igazolt módon növeljék környezeti teljesítményüket. Első lépésben az irodaházak, a gyártási részleg, majd a logisztikai központok szereztek ISO 14001 tanúsítványt. (Az a vállalat, amelyik megkapja ezt a tanúsítványt célul tűzi ki a környezetszennyezés csökkentését, és vállalja, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy mind termékeivel, mind tevékenységeivel minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet, a természetet. Ehhez tudatosan figyeli tevékenységeinek kölcsönhatását a környezettel, és úgy alakítja minden tevékenységét, hogy – lehetőleg a hatósági előírásokon túlmutatóan is – a környezeti terhelés mértéke csökkenjen. A környezetközpontú irányítási rendszerek alapvető és tanúsítható követelményeit az ISO 109
14001-es szabvány tartalmazza.) 2014-re összesen 12 területen sikerült megszerezniük a szabványt. 3. Vízlepergető réteg Hosszú éveken át a termékek vízlepergető rétegének kialakításához fluorkarbont használtak az Adidasnál, ami egy igen szívós, toxikus, le nem bomló vegyület. 2013-ban döntöttek úgy, hogy 2015 januárjáig 100%-ban felhagynak a kemikália használatával. Ennek érdekében külső szakértők bevonásával igyekeztek olyan helyettesítő anyagot találni, mely alkalmazása nem okoz változást a termék minőségében, használhatóságában, esztétikusságában.
4. Beszállítók környezeti auditja 2010-ben az Adidas környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el 24 beszállítójánál. A széleskörű átvilágítás kiterjedt pl.: hulladékok kezelésére, szennyvíz ártalmatlanítására, felszín alatti vizek védelmére, tűzvédelemre, biztonságos munkakörülmény kialakítására. A feltárt eredmények alapján pedig megkérték partnereiket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. 3 évvel később egy újabb felülvizsgálat következett, mely során egyértelműen látható volt a fejlődés, a partnerek 75%-nak javult környezeti mutatója. 3.7.3. Puma A Puma esetében az éves jelentés részét képező vállalti összefoglalón belül találhatunk információt a cég környezetvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban. Célkitűzéseiket, és az azok megvalósulását szolgáló intézkedéseiket részterületenként (nyersanyag, közlekedés, kémiai anyagok használata, energiafelhasználás, hulladéktermelés, partnerek ösztönzése) ismertetik.
1. Nyersanyag Egy 2010-ben végzett felmérés szerint, a nyersanyag előállítás (bőr, pamut) okozza tevékenységük környezeti hatásának 57%-át. A bőr esetén a biodiverzitás és a CO2 kibocsátás, míg pamut esetén a biodiverzitás és a vízfelhasználás a két leginkább érintett 110
terület. A negatív környezeti hatások minimalizálása érdekében a Puma is csatlakozott a BCI kezdeményezéshez, mely révén a felhasznált pamut 40%-a fenntartható gazdálkodásból származik. A bőrt pedig kizárólag a fenntartható termelési folyamatot támogató Bőr Munkacsoport regisztrált tagjaitól vásárolják fel.
2. Közlekedés A jelentés részletesen, közlekedési áganként ismerteti terv-tény adatok bemutatásával az elmúlt években elért eredményeket, és a jövőre vonatkozó célkitűzéseket. Összességében 3,5%-kal nőtt a CO2 kibocsátásuk az elmúlt években, melyet az aktívabb gazdasági tevékenységükkel magyaráztak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a partnerek 90%-a Ázsiában, 5-5%-a Európában és Amerikában található, míg a cég németországi központtal rendelkezik, és a termékek varrása Kínában történik.
3. Veszélyes vegyszerek használata 2011-ben az Adidas, a C&A, a H&M, a Li Ning, a Nike és a Puma egy kézikönyvet adott közre, az általuk használt vegyi anyagokkal kapcsolatban. A cégek vállalták, hogy 2020-ig teljes egészében felhagynak a veszélyes kemikáliák használatával. A Puma készített egy saját tanulmányt is, melyben részletesen bemutatja az általa felhasznált vegyszereket, melyiket milyen mértékben sikerült már csökkenteni, milyen eljárásokkal tesztelik a termékeket és, hogy milyen eredményeket értek el a tesztelése során.
4. Energiahasználat Az elmúlt években az energiafelhasználásban bekövetkezett 7,5%-os növekedést szintén az aktívabb gazdasági tevékenységükkel indokolták. A megújuló erőforrások használatának aránya (10,8%) stagnál.
111
5. Hulladéktermelés Az irodákban, az üzletekben, és a raktárakban, a papír és karton hulladékok kezelése jelenti a legnagyobb feladatot. 2010-2013 között 35%-kal sikerült csökkenteni a keletkezett hulladék mértékét, mely célkitűzést eredetileg 2015-ig vállalták. A felhasznált papír, karton több, mint 50%-a újrahasznosított alapanyagból készült, és a keletkezett felesleg 60%-át sikeresen újrahasznosítják.
6. Partnerek auditálása 2013-ban a Puma, teljes tevékenységére kiterjedő környezeti teljesítmény mutatókat hozott nyilvánosságra. Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjanak tevékenységük környezetre gyakorolt hatásáról, partnereiket is megkérték, hogy töltsenek ki egy ezzel kapcsolatos kérdőívet, és a kapott eredmények alapján hosszabbították meg, vagy bontották fel a szerződést az érintett féllel. Ha a partner környezeti teljesítménye 95-100%-os volt, több éves szerződést kötöttek; 90-95%-nál 1 éves hosszabbítást kapott a partner; 85-90% esetén 1 év múlva újra vizsgálták, és ha nem volt változás, akkor csak azonnali intézkedés esetén hosszabbították meg a szerződést; 75-85% esetén azonnali korrekcióra volt szükség; míg 75% és az alatti eredménynél átmenetileg felbontották a szerződést a partnerrel.
7. Fogyasztók ösztönzése A „Bring me back” program segítségével, az üzletekbe kihelyezett gyűjtőhelyekre lehet visszavinni azokat a termékeket, melyekre tovább már nincs szüksége a fogyasztónak. A visszavitt termékek kb. 98%-a újrahasznosítható, és csupán 2%-a van olyan állapotban, mely elégetésre kerül. Közel 2 év alatt, mintegy 4 tonna használt ruhát sikerült összegyűjteniük. „InCycle” kollekció (bővebben: 32. o.)
112
FELHASZNÁLT IRODALOM: Adidas Group (2013): Fair Play/Sustainability Progress Report http://www.adidasgroup.com/media/filer_public/2014/04/14/2013_sustainability_progress_report_fair_play_fin al_en.pdf Arsenal
FC
(2011):
Environment
and
regeneration
http://www.arsenal.com/the-
club/community/environment-and-regeneration Bándi Gy. (2004a): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, pp. 35-46. 51-54. Bándi Gy. (2004b): Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 261-262. Banerjee, B. – McKeage, K. (1994): How Green is My Value: Exploring the Relationship between Environmentalism and Materialism. Advances in Consumer Research, Vol. 21. No. 1, pp. 147-152. Baranyi T. – Fodor L. – Tóth K. (2003): Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc. pp. 201-203. Buday-Sántha A. (2002): Környezetgazdálkodás. Dialógus Campus Kiadó, Budapest, pp. 101-110. Dembkowski, S. – Hanmer-Lloyd, S. (1994): The Environmental Value-Attitude-System Model: a Framework to Quide the Understanding of Environmentally Conscious Consumer Behavior. Journal of Marketing Management 10, pp. 594-603. Dikácz E. – Ujj Z. (2004): Sport és környezetvédelem. MOB Környezetvédelmi Bizottság, Budapest. pp. 5-14. Dosek Á. (2007): A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem sporttudományi Doktori Iskola. pp. 81-89. Dudás K. (2006): A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése. Marketing & Menedzsment, 2006/5-6. pp. 106-113. DVSC (2014/2015): Nagyerdei Stadion – A DVSC és a Nagyerdei Stadion üzleti lehetőségei és szolgáltatási kínálata pp. 4-5. 113
Elks, J. (2013): Nike, Inc. Unveils ColorDry Technology and Facility That Eliminate Water, Chemicals
In
Dyeing,
Sorce:
downloaded
10.
february
2015.
http://www.sustainablebrands.com/news_and_views/clean_tech/jennifer-elks/nike-incunveils-colordry-technology-facility-eliminate-wate EUKÖR (2004): Környezettudatosság és pályázatírás az Európai Unióban. Ipari Műszaki Fejlesztésért Alapítvány – Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, Budapest, pp. 133157. Európai Bizottság (2014): Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról – Környezeti Politika. Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság, Brüsszel. pp. 14-16. European Environment Information and Observation Network (EIONET) (2005): Networking improving Europe's environment. http://www.eionet.eu.int/gemet/concept?cp=2778 Fehér
J.
(2009):
Zöld
lett
a
pekingi
olimpia.
http://www.szabadfold.hu/zoldfold/egyensuly/zoldnek_bizonyult_a_pekingi_olimpia Fenntartható Fejlődés Bizottság (2002): Nemzetközi Együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében
és
az
Európai
Unió
Fenntartható
Fejlődési
Stratégiája.
pp.
27.
http://www.ff3.hu/upload/EU-SDS-print.pdf Girginova, K. (2012): Egy zöld olimpia http://natgeotv.com/hu/londoni-olimpiai-stadion/zoldolimpia Grant, T. J. (2014): Green monsters: examining the environmental impacts of sports stadiums. Villanova Environmental Law Journal. Volume 25. Issue 1. pp. 149. Guningham, N. (2007): Incentives to improve farm management: EMS, supply-chains and civil society. Journal of Environmental Management 82, pp. 302-310. Gyüszi
D.
(2013a):
Környezeti
fenntarthatóság
a
futball
legmagasabb
szintjén.
http://sportsmarketing.hu/2013/10/29/kornyezeti-fenntarthatosag-a-futball-legmagasabbszintjen/ Gyüszi D. (2013b): Angol klubcsapatok környezettudatos gazdálkodása – Forest Green Rovers.
http://sportsmarketing.hu/2013/10/21/angol-klubcsapatok-kornyezettudatos-
gazdalkodasa-forest-green-rovers/ 114
Gyüszi D. (2013c): Angol klubcsapatok környezettudatos gazdálkodása – Dratford FC. http://sportsmarketing.hu/2013/10/15/angol-klubcsapatok-kornyezettudatos-gazdalkodasadartford-fc/ Huang, H-C., Lin, T-H., Lai,, M-C., Lin, T-L. (2014): Environmental consciousness and green customer behavior: Anexamination of motivation crowding effect. International Journal of Hospitality Management 40 pp. 139–149 p. International Olympic Committee Sport and Environment Comission (1997): Olympic Movement’s Agenda 21 – Sport for sustainable development. pp.50. International Olympic Committee (2012): Sustainability through sport. pp.17-20. 39 49. International Olympic Committee (2014): Olympic Agenda 2020. pp. 1-2. 22-23. Internet 1: http://kornyezetvedelem.co.hu/index.php/221-zold-tervek-a-londoni-olimpiara Internet 2: http://sport.hir24.hu/sportgazdasag/2012/09/24/zold-volt-e-az-olimpia/ Internet 3: http://www.ff3.hu/stock.html Internet 4: http://www.greenfo.hu/hirek/2014/10/17/zoldfoci-organikus-jatekter-es-kinetikusenergiatermeles Internet 5: http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/madarfeszekpekingben/ Internet
6:
http://www.philipsarena.com/plan-your-visit/fan-guide-a-z/leed-certification-
details Internet 7: https://www.google.hu/search?q=american+airlines+arena&tbm=isch&tbo=u&source=univ& sa=X&ved=0CEoQsARqFQoTCITg8YfQ0McCFUEscgod_iIC7A&biw=1366&bih=586#img rc=fTN1UKokiWQqIM%3A Internet 8: https://www.google.hu/search?q=pekingi+olimpiai+falu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa =X&ei=xPucVc7OB4G2UPeyvJAM&ved=0CB8QsAQ&biw=1366&bih=586#imgdii=OmTc 604sZbHMEM%3A%3BOmTc604sZbHMEM%3A%3BaehpchS8_x_qOM%3A&imgrc=Om Tc604sZbHMEM%3A
115
Internet 9: https://www.google.hu/search?q=Philips+Arena,+Atlanta+Hawks&tbm=isch&tbo=u&source =univ&sa=X&ved=0CDgQsARqFQoTCLvKg_KbzscCFedzcgodZFUNoA&biw=1366&bih= 586#imgdii=kZ8xL3aSNu_hzM%3A%3BkZ8xL3aSNu_hzM%3A%3By7EdbT1N2nIw4M% 3A&imgrc=kZ8xL3aSNu_hzM%3A Internet 10: https://www.google.hu/search?q=staples+centre&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved =0CEUQsARqFQoTCML149zP0McCFWqUcgodMC0B3g&biw=1366&bih=586#imgrc=w V5fbRyBAV-C7M%3A Internet 11: https://www.google.hu/search?q=Trafford+Training+Centre&tbm=isch&tbo=u&source=univ &sa=X&ei=k2yjVYD0HsT_UtimiqAK&ved=0CB8QsAQ&biw=1366&bih=586#imgrc=Zq3 0Sue8vGTIPM%3A Internet 12: IOC plays key role at first ever United Nations Environment Assembly (UNEA) http://www.olympic.org/news/ioc-commits-to-sustainable-development-goals-at-unea/234456 Internet
13:
Környezet,
politika,
gazdaság
és
biztonság
az
olimpián
http://vilag.transindex.ro/?cikk=7859 Internet 14: Mennyire zöld a téli olimpia? http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/02/Mennyire_zold_a_teli_olimpia Internet 15: Zöld olimpia: ökodíjat kapott a pekingi olimpiai falu http://epiteszforum.hu/zoldolimpia-okodijat-kapott-a-pekingi-olimpiai-falu Internet 16: https://www.google.hu/search?q=forest+green+rovers+fc&source=lnms&tbm=isch&sa=X&v ed=0CAcQ_AUoAWoVChMI9sSxid3bxwIV4ZhyCh3kzAqH&biw=1366&bih=586#imgrc= C1Lh56foYHcsKM%3A Internet 17: https://www.google.hu/search?q=ath%C3%A9ni+olimpia+k%C3%A9pek&tbm=isch&tbo=u
116
&source=univ&sa=X&ved=0CB4QsARqFQoTCOKYvpm8hckCFYSqcgodlb0Emg&biw=13 66&bih=586#imgrc=_ Internet 18: https://www.sportstravelexperts.com/2015-wimbledon-championships/ Kerekes S. – Kiss K. (1998): Környezetpolitika és uniós csatlakozás. MTA, Budapest, pp. 7274. Internet 19: NRDC Greening Advisor http://mlb.greensports.org/waste/reduce-reuse/ Knill, C. – Lenschow, A. (2000): Implementing EU environment policy (New directions and old problems). Manchester University Press, Manchester, pp. 87. Kormosné K. K. – Odor K. (2010): Környezet, tudat, gazdálkodás. Szaktudás Kiadóház. Budapest. pp. 11-30. Láng I. (2003): A fenntartható fejlődés Johannesburg után. Agroinform Kiadó. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (2014): A Groupama Aréna BREEAM minősítése http://www.mnvzrt.hu/eljarasidokumentumok/groupamaarena_breeam/groupamaarena_breea m.html Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. http://palyazat.gov.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia Magyar Természetvédők Szövetsége (2005): Az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának végrehajtása és felülvizsgálata pp. 2. http://mek.oszk.hu/10000/10076/10076.pdf Magyarország Kormánya (2015): H/4582. számú országgyűlési határozati javaslat a 20152020
közötti
időszakra
szóló
Nemzeti
Környezetvédelmi
Programról.
pp.
32.
http://www.mnnsz.hu/wp-content/uploads/2015/05/NemzetiK%C3%B6rnyzetv%C3%A9delmi-Program_hat%C3%A1rozati-javaslat.pdf Manchester
United
FC
(2014):
Environmental
Ploicy
http://www.manutd.com/~/media/General/Venue/Museum/2014/Jun/Environmental_Policy_ Current.ashx Maxine, P. (2014): Adidas supplier upcycles food packaging into new trainer parts http://www.edie.net/news/5/Adidas-supplier-upcycles-food-packaging-into-new-trainer-
117
parts/Better Cotton Initiative (BCI) (2015): http://bettercotton.org/about-better-cotton/bettercotton-standard-system/ Morrow, D. – Rondinelli, D. (2002): Adopting Corporate Environmental Management System: Motivations and Results of ISO 14001 and EMAS Certification. European Management Journal Vol. 20, Nr. 2, Great Britain, 159-171 p. National Basketball Association (2015): HEAT, Broward County Schools "Seeing Green" http://www.nba.com/heat/heat-broward-county-schools-seeing-green National Resources Defense Councill (2012): Game Changer, How the sport industry is saving the environment? pp. 22-23. 26-29. 46-49. 55-61. National Resources Defense Councill Greening Advisor for NBA (2015): Green Building http://nba.greensports.org/greener-building/leed/ Nemcsicsné Zs. Á. (2005): Következetességek és rések a szervezet környezettudatos magatartásában, PhD disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 4-29. 57-97. http//: phd.om.hu Nemcsicsné Zs. Á. (2008): Consistency and „awareness gaps” in the environmental behaviour of Hungarian companies. Journal of Cleaner Production 16. pp. 322-329. Nike,
Inc.
(2013):
Sustainable
Business
Performance
Summary
http://www.nikeresponsibility.com/report/uploads/files/FY12-13_NIKE_Inc_CR_Report.pdf NRDC Report (2012): How the sports industry save the environment? 22-98.p. Pasolini,
Antonio
(2013):
PUMA
launches
biodegradable
InCycle
collection
http://www.gizmag.com/puma-incycle-recyclable-biodegradable/26273/ Pelle A. (2007): Az Európai Unió környezeti politikája. Egyetemi jegyzet. pp. 7-28. Puma
(2013a):
Environmental
Profit
and
Loss
Account
http://about.puma.com/en/sustainability/environment/environmental-profit-and-loss-account Puma
(2013b):
Annual
Report
http://www.puma-annual-
report.com/GB/2013/pages/en/pdf/PUMAGeschaeftsbericht2013_en.pdf
118
Puma
(2014):
Zero
Discharge
of
Hazardous
Chemicals
http://about.puma.com/en/sustainability/environment/zero-discharge-of-hazardous-chemicals Puma
(2015):
Bring
me
back
program
http://about.puma.com/en/sustainability/products/bring-me-back-program Ráthonyi-Odor K. – Ráthonyi G. – Borbély A. (2015): Sporting goods manufacturers’ responsible behaviour in special regard to environmental protection, In: Taylor Gazdálkodás és Szervezéstudományi folyóirat (megjelenés alatt) Ráthonyi, G. – Ráthonyi-Odor, K. (2015): Analysing sporting goods manufacturers’ environmental management tools. APSTRACT Volume 9. Number 1-2. pp.23-31. ISSN 1789-7874 Schmied, M. – Hochfeld, C. – Stahl, H. – Roch, R. – Armbruster, F. – Türk, S. – Friedl, C. (2007): Green champions: in sport and environment. Federal Ministry for the Environment, German Olympic Sport Confederation. 10-76.p. Staples
Centre
(2015):
Environmental
Management
System
–
sustainability
http://www.staplescenter.com/about/environment Streit N. (2012): Így zajlik egy zöld olimpia 1. http://ecolounge.hu/eletmod/igy-zajlik-egyzold-olimpia-1 Streit N. (2012): Így zajlik egy zöld olimpia 2. http://ecolounge.hu/eletmod/igy-zajlik-egyzold-olimpia-2 Tamás, J. – Blaskó, L. (2008): Environmental management. Debreceni Egyetem. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0032_kornyezettechnologia/ch03s02.html UNEP (2013): Sport and the environment – TUNZA the UNEP magazine for youth. 11-12.p. Vidékfejlesztési Minisztérium (2013): 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. pp. 4-5. http://20102014.kormany.hu/download/5/c7/11000/IV%20Nemzeti%20K%C3%B6rnyezetv%C3%A9de lmi%20Program.pdf
119
Zilahy Gy. (2002): A tisztább termelés lehetőségei a vállalati környezetvédelemben a TTMK tapasztalatai alapján, In: Pálvölgyi et al. (2002): Vissza vagy hova, Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon, Tertia Kiadó, Budapest pp. 299-305. Zsédely
P.
(2011):
Megszépül
a
londoni
Olimpiai
http://sportsmarketing.hu/2011/08/25/megszepul-a-londoni-olimpiai-stadion/
120
Stadion.
ÁBRAJEGYZÉK
1.
ábra: Az egyén környezettudatát befolyásoló tényezők, és azok közötti kapcsolat ......... 29
2.
ábra: PUMA – InCycle kollekció ..................................................................................... 40
3.
ábra: Elhagyatott athéni sportlétesítmények .................................................................... 54
4.
ábra: A pekingi olimpiai falu ........................................................................................... 55
5.
ábra: A londoni olimpiai falu ........................................................................................... 60
6.
ábra: Londoni vízi komplexum ........................................................................................ 62
7.
ábra: Az Olimpiai Stadion ................................................................................................ 63
8.
ábra: Wimbledon, ExCel .................................................................................................. 64
9.
ábra: Carringtoni edzőközpont ......................................................................................... 69
10.
ábra: Forest Green Rovers Klub pályái ........................................................................ 75
11.
ábra: Dratford FC – Princess Park................................................................................ 77
12.
ábra: American Airlines Arena, Miami ........................................................................ 89
13.
ábra: Staples Centre, Los Angeles................................................................................ 90
14.
ábra: Philips Arena, Atlanta ......................................................................................... 92
121
