KATONAI MŐSZAKI
RÁCZ LÁSZLÓ ISTVÁN
SPECIÁLIS ROBBANTÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA SPECIAL BLAST KNOWLEDGE – BUILDINGS’ BLASTING
A robbantást az építıiparban a XIX. század vége óta kezdték tervszerően alkalmazni. A robbanóerıt elıször az útépítésben a természeti alakulatok (dombok stb.) átalakítására, késıbb az alagútépítésben, majd az épületek alapgödrének kiemelésére használták fel. A vegyipar és az elméleti kémia fejlıdése új robbanóanyagok, megjelenését eredményezte. Napjainkban a robbantást az ipar szinte minden ágában (bányászat, építıipar, kohászat, gépipar) alkalmazzák, hatása pontosan számítható, a biztonsági elıírások szigorú betartásával veszélytelennek mondható eljárássá vált. Épületbontás robbantással a II. világháború után terjedt el, mégpedig a háborús romok eltakarításához, majd pedig a világszerte meginduló városépítési, szanálási fıleg tömeges épületbontáshoz. Ezen kívül használják még az állékony szilárd kızetek fejtésére is. A robbantástechnikai megoldások jelentısége abban van, hogy robbantáskor az energia rendkívül koncentráltan, igen rövid idı alatt szabadul fel, ezáltal a fellépı igénybevételek meghaladhatják a környezı anyag szilárdsági, molekuláris erıit. A robbantás tehát az energiaátalakulásnak idıben és térben való koncentrációja. The blast in the building industry the XIX. it started being applied since a century's end as planned. The explosive force first in the road construction the natural corps (hills stb.) his transformation, later in the tunnel building, the buildings made use of it for the highlighting of his basis pit then. The chemical industry's and the theoretical chemistry's development new explosives, yielded his appearance. Our Suns the blast the industry quasi all of his branches (mining, building industry, metallurgy, machine industry) it is applied, his effect exactly can be calculated, the safety regulations turned into a severe procedure which can be called harmless with him doing the dirty. Building dismolition with a blast the II. spread after a world war, namely to the clearance of the wartime ruins, then though the one of city planning setting off worldwide, economic rehabilitation mainly to multitudinous building dismolition. It is used apart from this yet it állékony onto the minings of solid rocks. The significance of the blast technique solutions is in it, that at the time of blasting the energy exceptionally concentrated, a yes is freed under short time, the arising strains may exceed it hereby the surrounding substance solidity, his molecular strengths. The blast so for the energy conversion in time and space the concentration of truth.
173
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
A robbantóanyagok felosztása, ismertetése Bármely feladat megoldásához a módszer megválasztása után azt kell eldönteni, milyen eszközökkel érhetı el a kitőzött céloknak legjobban megfelelı eredmény. Ez azt jelenti, hogy a céloknak legjobban megfelelı robbantóanyagokat kell alkalmazni. Ehhez azonban szükséges ezen anyagok ismerete. Robbantóanyagok: • az iniciáló robbanóanyagok; • a brizáns robbanóanyagok; • a lıporok; • a pirotechnikai elegyek; • a gyutacsok; • a gyújtózsinórok; • a robbanózsinórok; • a perforátorok. A flegmatikus, lassú hatású anyag, amely láng hatására robban, viszonylag kis sebességgel ég el, és a kızetet szétfeszíti, nem aprózza fel. Ilyen a lıpor. Az iniciáló vagy primer robbanóanyagok olyan érzékeny robbanóanyagok, amelyekben nemcsak lökéshullám, hanem egyéb energiaforrás (szúróláng, súrlódás…) is kiválthatja a detonációt. Robbantásukkor nem képzıdnek nagy térfogatban gázok, ezért önmagukban robbantás-technikai munkák végzésére nem használják ıket. Elsısorban szekunder típusú (brizáns) robbanóanyagok detonációjának kiváltására használatosak. A brizáns vagy szekunder robbanóanyagok robbantása normál körülmények között csak megfelelı erısségő lökéshullámmal (pl. gyutacs vagy robbanóanyag felrobbantásával) idézhetı elı. Ezeket a következı szempontok szerint rendszerezik. Összetétel szerint: • ammonsalétromos; • nitroglicerin-tartalmú; • ammóniumnitrát-gázolajkeverék robbanóanyagok, Fizikai szerkezet szerint: • öntött; 174
KATONAI MŐSZAKI
• préselt; • por alakú; • képlékeny; • zagy; • folyadék. A használat helye szerint: • külszíni; • földalatti; A robbantható anyag szerint: • szénben használható; • meddıben használható. A környezet veszélyessége miatt: • sújtólég biztos; • nem sújtólég biztos. Biztonsági szempontból: • kezelés biztos; • érzékeny. A megfelelı robbanóanyag kiválasztásához ismernünk kell a robbanóanyagok tulajdonságait. Fontosabb jellemzıi: • érzékenység; • stabilitás; • detonációsebesség; • robbanáshı; • robbanási hımérséklet; • robbanási nyomás; • fajlagos gáztérfogat; • brizancia; • munkavégzı képesség; • detonációátadó-képesség; • oxigénegyenleg; • mérgezıgáz-tartalom. Érzékenység: A robbanóanyag érzékenysége az energiafajtától és energiaközlési módtól függı legkisebb iniciáló energia, amely a robbanóanyag detonációját kiváltja. Több fajta ismeretes pl.: ütésérzékenység, hıérzékenység, 175
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
Stabilitás: Fizikailag stabilok a robbanóanyagok, ha a tárolás során megırzik eredeti tulajdonságaikat (pl. nem szívnak magukba nedvességet, nem válnak szét stb.), ha a tárolás során nem változik meg kémiai szerkezetük. Detonációsebesség: A robbanóanyag legfontosabb jellemzıje, mert ismeretében a robbanóanyag robbanási tulajdonságai becsülhetık. Fajlagos gáztérfogat: 1 kg robbanóanyag gáztermékeinek a térfogata 1 bar nyomáson és 0 C hımérsékleten. A brizancia – szám: a robbanóanyagokra jellemzı érték, az idıegység alatt fejlesztett gázmennyiségtıl, detonációs sebességtıl és a robbanóanyag tömegétıl, sőrőségétıl függ, és megadja az elméleti munkavégzı képességet (kJ/kg alakban). A robbanóanyagok biztonságos kezelésének, szállításának elengedhetetlen feltétele bizonyos kezelési biztonság, amely azt jelenti, hogy az anyag tulajdonságai szerint csak elıírt nagyságú fizikai – kémiai energiaközlés hatására okozhat robbanást. Követelmény azonban az is, hogy a robbanóanyagok egyben olyan érzékenyek legyenek, hogy a robbanás indítása ne járuljon túl nagy energiaigénnyel. A kezelési biztonságot és az érzékenységet együttesen a centiméterben mért ütésérzékenység szerint ítéljük meg.
A töltet és a töltési tér alakja, méretei A töltési tér, a töltet elhelyezésére alkalmas térség mind alakra, mind méretre igen nagy változatosságot mutat. Alak szerint mégis jól elkülöníthetık a leggyakrabban alkalmazott töltési terek, ún. • lyukak; • kamrák; • rések. Mindezek közül a robbantás-technikában a jól gépesíthetı, folyamatos munkával készíthetı hengeres lyukak terjedtek el leginkább. A töltetek fölé rendszerint a jobb energiahasznosítás érdekében fojtást helyeznek. A robbantólyukak hossza és átmérıje meghatározza a töltetek telepítését és a robbantás eredményességét. A robbantókamrák elsısorban téglatest alakúak, de lehetnek szabálytalan üregek, mélyedések, fészkek is, amelyeket fojtással zárnak el. 176
KATONAI MŐSZAKI
Legismertebbek a külfejtéseken alkalmazott nagykamrák, amelyek néha több tíz tonna robbanóanyag befogadására is alkalmasak. Kémények döntéséhez vagy meleg anyagok robbantásához is alkalmaznak kamrákba helyezett tölteteket. Résekbe csak ritkán helyeznek töltetet. Leginkább sikertelen robbantások után maradó, veszélyesen elhelyezkedı kızettömbök leszakítása, ledöntése érdekében töltik meg a természetes vagy a robbantáskor kialakult hasadékokat. Ennek az eljárásnak az-az elınye, hogy nem kell a fúrógép üzeme révén megrázni a veszélyesen álló készletet, mert „résrobbantással” (hézagolással) a veszélyhelyzet gyorsan megszüntethetı. A töltet alakja szerint megkülönböztetünk összpontosított (koncentrált) és nyújtott tölteteket: • összpontosított töltet: a robbanóanyagok általában gyári egységekben (25, 50, 100, 250 g-os darabok) kerülnek forgalomba. Az egységeken a gyutacs számára nyílás van. A gyakorlatban egy egység nem fejti ki a kívánt és számított robbanóerıt, ezért sőrőn elıfordul, hogy nem egy, hanem több gyári egységet kell egy tőzben felrobbantani. Ez az összpontosított töltet.(Vagyis olyan töltet, amelynek legnagyobb és legkisebb méretének hányadosa kisebb ötnél, és felrobbanása során a feszültséghullám közelítıleg gömbfelületen terjed. • nyújtott töltet: Ez a hányados nagyobb ötnél, és a feszültség hullám közelítıleg ellipszisfelületen terjed. A hosszú, fúrt lyukakban elhelyezett, rúd alakú töltet ellipszis, esetleg ellipszoid alakú hatást fejt ki: hossztengelye irányában repeszt, hosszú vékony tölcsért dob ki. • nyújtott, összpontosított töltet: ez átmenet az elıbbi két töltettípus között. A töltetek mennyiségét méretezni kell. A robbanóanyag mennyisége elsısorban a robbanóanyag fajlagos robbanási energiájától és a robbantandó anyag szilárdságától függ. A töltés elıtt a töltetszerkezetet meg kell tervezni. Ehhez tartozik a lyuk állapotának (falminıség, víz jelenléte stb.). A töltési terv realizálását gyakran nehezíti a kızet repedezettsége, az üregek, kavernák jelenléte, a lyuk rossz tartása. Ezért elengedhetetlen a helyes tervezésen kívül a töltés gondos elıkészítése és a robbantás vezetı jelenléte a töltésnél 177
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
Épületek robbantása Mielıtt elkezdenénk robbantani, igen fontos az alábbi dokumentumok beszerzése. A robbantási munka elvégzése elıtti fénykép és videofelvételekkel dokumentált elızetes állapotfelmérés csökkenti az indokolatlan kárigény benyújtásának lehetıségét. A robbantási munka elvégzése utáni állapotfelmérés az esetlegesen okozott kár esetén bizonyítékként szolgálhat az építmény tulajdonosa kárigényének érvényesítésében. Az épületrobbantások engedélyeztetéséhez szükséges okmányok Az épületrobbantások engedélyeztetéséhez az alábbi okmányok szükségesek: • Megbízási szerzıdés (ami igazolja, hogy valaki felkérte a vállalkozót erre a munkára, csatolni kell a robbantási engedély kérelemhez); • Bontási engedély (ami bizonyítja, hogy az építésügyi hatóság hozzájárult a bontáshoz és abban nincs kizárva robbantásos eljárás); • Rajzi és térképi dokumentáció (a megbízó részérıl): • helyszínrajz (a robbantandó épület és min. 200 m-es körzete); • építési napló (ha van); • épület, építmény tervdokumentációja (ha van); • helyszíni felmérés dokumentációja (ha nem áll rendelkezésünkre az építmény tervdokumentációja); • Hozzájárulási nyilatkozatok: • ingatlantulajdonosok részérıl (a tulajdonos hozzájárulása a robbantással történı bontási munkákhoz, ha a megrendelı nem azonos a tulajdonossal); • közmőtulajdonosok részérıl (közmő nyilatkozat, melyben a tulajdonos nyilatkozik, hogy a területén levı közmővek a saját tulajdonát képezik); • forgalomban érintettek részérıl (forgalomszervezési terv a rendırségtıl, de legalább annyi, hogy tud róla); 178
KATONAI MŐSZAKI
• Szakvélemények (azokban az esetekben, ahol az ÁRBSz ezt megköveteli); • Robbantási engedély kérelem. Idıbeli ütemezés A robbantási munkák engedélyeztetésére az illetékes bányakapitányságoknak 30 nap áll rendelkezésre. A robbantási munkák engedélyeztetésénél szakhatóságként a rendırség is részt vesz, amelynek további 30 nap áll a rendelkezésére a szakhatósági állásfoglalásának kiadására. A bányahatóság határideje a szakhatóság (rendırség) eljárási idejével (max. 30nappal) meghosszabbodhat. Általában az engedélyeztetés 5-6 héten lezajlik, azonban ezen idıszak alatt az elıkészítı fúrási munkákat el lehet kezdeni vagy végezni. A robbantási engedélykérelem törzsdokumentumának tartalma A robbantás tárgya: Derüljön ki, hogy ki, milyen gazdasági szervezet, mire, milyen feladatra kér engedélyt Robbantás célja: Legyen megfogalmazva, hogy az engedélyezésre váró robbantással mit kívánnak elérni. Robbantás helye: Olyan adatokat tartalmazzon, amelyek alapján a hatóság beazonosíthatja, megtalálhatja a feladat helyszínét. (Telekkönyvi szám, hozzávezetı út, cím, stb.) Robbantás módja: Az ismert technológiák alapján röviden nevezze meg az alkalmazottat. Robbantás paraméterei: • összes robbanóanyag mennyisége; • összes gyutacsmennyisége; • legnagyobb egy idıben robbanó töltet tömege • töltetek mennyisége; • robbantás kezdete; Biztonsági távolságok: • szeizmikus biztonsági távolság; • repeszhatás távolsága; (Helyszínrajzon grafikusan is feltüntetve) 179
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
Robbantó személyzet: Robbantás-vezetı
Lakcíme
Igazolvány száma
Robbantó-mester(ek)
Lakcíme
Igazolvány száma
Robbantási engedély érvényességi határideje: Egyszeri alkalom vagy huzamosabb idıre szóló. (úgy kell megkérni, hogy beleférjen pl.: megállt töltet hatástalanítás vagy más kiegészítı feladat is. Mellékletek: (Minden mellékletet szignálni kell a robbantás vezetınek) 1. sz. melléklet: Mőszaki leírás: Szövegesen foglalja magába az alábbiakat: • A feladat kivitelezhetı (errıl gyızze meg az engedélyezıt); • Nem okoz kárt (bizonyítsa be); • Robbantási feladat elvégezhetı (mutassa be, hogy miért); • (Robbantás vezetı írja alá). Tartalma: • Bontás célja — Ismertesse az elızményeket, ha fontos lehet a sürgısségre, állapotra utalhat; • Elbontandó építmény jellemzése (anyag, alap, szint, stb.) • Robbantásos bontás jellemzése: • részletszám; • robbantás módja, (hogy történik); • módszere (döntés, rogyasztás); • robbantási sík. • Robbantási paraméterek tervezése: • 1 példát bemutatni; • táblázatos formában közölni az összes adatot; • szövegesen összegezni, összes töltettömeget, összes gyutacsmennyiséget kerekíteni; • Biztonsági távolság; • Legnagyobb egyidejőleg robbanó töltet: • Várható hatás a környezetre: • léglökés —III.FÜGGELÉK A/2 alapján; • szeizmika — rezgéscsökkentés módja; • por — porcsökkentés módja; 180
KATONAI MŐSZAKI
• hang — ha van jelentısége; • repesz — III.FÜGGELÉK 3. táblázat alapján; • stb. • Robbantóhálózat kialakítása; • Egyéb biztonsági intézkedések: pl.: a III. fejezet 122.§ alapján csak robbantás vezetı jelenlétében • Vezetı robbantómester kötelességei: • robbantóállomás kijelölése; • biztonsági távolság meghatározása; • anyagtárolás feltételei; • ırök kiállítása; • Idıben történı kiértesítés: • kik kaptak értesítést; • ellenırzés a kiürítésrıl; • lakások; • parkolók, gépkocsi tároló; • közmőelzárás; • Robbanóanyag kiszállítása, munkahelyi tárolás szabályai szerint; • Területzárás módja; • Jelzés módja; • Ellenırzés után a forgalomkorlátozás megszőnik; • Állagfelvétel; • jegyzıkönyv; • fotó; • videó-felvétel. 2. sz. melléklet: Helyszínrajz • Méretarány: M=1:1.000, M=1:2.000 • Értékelhetıen látszanak: • a védendı létesítmények • a robbantóállomás helye; • a biztonsági ırök felállítási helyei. 3. sz. melléklet: Közmőrajzok • Gáz; • Víz; • Csatorna; • Elektromos hálózat; • Kábelcsatornák; • Stb. 181
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
4. sz. melléklet: Hozzájárulási nyilatkozatok • Ingatlantulajdonosok részérıl; • Közmőtulajdonosok részérıl; • Forgalomban érintettek részérıl; • (Nem hozzájárulás!) 5. sz. melléklet: Megrendelı levélmásolat Ami igazolja, hogy valaki felkérte a vállalkozót erre a munkára 6. sz. melléklet: Bontási engedély Ami bizonyítja, hogy az építésügyi hatóság hozzájárult a bontáshoz és abban nincs kizárva robbantásos eljárás. 7. sz. melléklet: Forgalomszervezési terv a rendırségtıl (de legalább annyi, hogy tud róla) 8. sz. melléklet: Szakvélemény Azokban az esetekben, ahol az ÁRBSz ezt megköveteli. A robbantásos épületbontásnak immár két évtizede hazánkban is egyre nagyobb konkurenciát jelent a gépi bontás. Az épületek bontására alkalmas gépek választékának bıvülésével és e gépek mind nagyobb elterjedésével robbantásos épületbontásra manapság ritkábban kerül sor. Minden szempontot figyelembe véve a magas, karcsú épületek bontására azonban még hosszú ideig a robbantás lesz a legalkalmasabb. Jól bizonyítja ezt a kémények, tornyok alpinistákkal vagy toronydarura függesztett szerszámmal való bontásának nagy idı- és költségigénye. Az önjáró alapgépekre szerelt bontószerszámok teljesítménye nagymértékben csökken, ha felfelé kell mőködtetni azokat (nem is beszélve az ilyenkor fellépı omlás veszélyrıl), a darura szerelt gépek mozgatása pedig nehézkes, így teljesítményük szintén csökken. Ezeknek a módszereknek a balesetveszélyessége és környezeti hatásai sem hanyagolhatók el. Sokan nem gondolnak arra, hogy a magasban mőködı szerszámok alól kifelé esı darabra. Jelentıs távolságra juthat oldalra is. (Biztonsági okokból a mindenkori magasság felével kell számolni, mint a várható „repeszhatás" övezetével.) Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a leggyakrabban használt hidraulikus bontókalapácsok 1-3 tonnás tömege jelentıs vibrációt kelt a környezetben. Igaz, hogy ez csak néhány dkg tömegő robbanóanyag keltette vibrációnak felel meg, de a hatóidıben mutatkozó jelentıs különbség „kifáraszthatja" a környezı épületek szerkezeti elemeit. (Például, amíg egy épület lerobbantásakor fellépı szeizmikus hatás - a lezuhanó 182
KATONAI MŐSZAKI
épületrészek keltette vibrációval együtt - általában 5-10 sec alatt lecsillapodik, addig annak géppel való felaprítása több napig is eltarthat.) Még nem említettem meg a bontás során felszabaduló por mennyiségét. Mivel robbantásos bontásnál a szétesı épületelemek felületeirıl hirtelen nagy mennyiségő por távozik, még szakmai körökben is úgy terjedt el, hogy a robbantás a megengedett mértéknél nagyobb porkibocsátással jár. Számos szaklapban közzétett felmérés szerint azonban ez nem így van. Valójában, bár robbantáskor a bontás, rakodás, szállítás együttes poremissziójának 20-30 %-a igen rövid idı alatt felszabadul, a koncentráltabb rakodás és szállítás lehetısége e mőveletek idejét körülbelül a harmadára, a teljes bontás idıszükségletét a negyedére csökkenti, így a kiporzás ideje erısen lecsökken. Mindennek eredményeként a robbantásos bontás összes porterhelése csak 70-80 %-a a gépi, és 40-60 %-a a kézi bontásénak. Hol elınyösebb a robbantásos épületbontás a gépi bontással szemben? A II. világháborút követıen általános gyakorlattá vált a robbantásos épületbontás. Ennek okai a következık: • fokozott biztonság, (robbantáskor senki nem tartózkodhat a veszélyeztetett zónában); • rövid kivitelezési idı • relatív olcsóság. A robbantás elınyei mellett annak kedvezıtlen környezeti hatásait szokták hangsúlyozni a gépi bontás elkötelezettjei. Ezek: • a repeszhatás • a léglökés és • a szeizmikus hatás. A robbantás technika mai, korszerő eszközei hozzáértı kezekben ezeket a hatásokat jóval a megengedhetı értékek alatt tudják tartani, mert • a repeszhatás könnyen, néhány méteren belülre korlátozható rugalmas dróthálóból és geotextíliából készített, zárt védıtakarással, • a robbantólyukakba helyezett és jól lefojtott töltetek megfelelı késleltetés mellett jelentéktelen (még a szomszédos épületek ablaküvegeit sem károsító) léglökést idéznek elı, 183
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
• a szeizmikus hatás pedig a szükségesnél nem nagyobb töltetek alkalmazásával, a robbanóanyag jó térbeli elosztásával és megfelelı idızítéssel (a ma már beszerezhetı nagy fokozatszámú, milliszekundumos gyutacssorozatok használatával) még a hazai, igen szigorú elıírások szerinti érték alatt is tartható. A robbantásos bontás elınyei elsısorban a magasabb építményeknél mutatkoznak meg. Gazdasági számításokkal bizonyították, hogy 4 szintes téglaépületek és 3 szintes vasbeton épületek egyetlen bontandó létesítményként, még sőrőn beépített területen is olcsóbban és általában elınyösebben bonthatók robbantással, mint gépi eszközökkel. Egy teljes ipartelep felszámolásánál - ahol a robbantással járó speciális biztonsági intézkedések fajlagos idı- és költséghányada erısen lecsökken - ez a „szintszám" eggyel lecsökken, vagyis ekkor egyértelmően elınyösebb a 3 szintes téglaépületek és a 2 szintes vasbeton épületek robbantásos bontása. A vasbeton szerkezetek földön való továbbaprítását viszont már géppel célszerő elvégezni. Biztonsági és bizalomkeltı intézkedések A környezet, de a megrendelı is nagyon megnyugszik - és megnı a bizalom irántunk - ha a robbantások szeizmikus hatását mérjük és dokumentáljuk. Ezzel a nem túl nagy költséggel járó többletmunkával a reklamációk döntı részét ki lehet védeni és nagy segítséget nyújt peres esetekben is. (A zaj- és pormérés általában szükségtelen, de a Millenáris Park helyén, a volt GANZ Villamossági Mővek épületeinek robbantásos bontásánál minden alkalommal 2-2 ponton zajt és ülepedı port is mértek.) Egyre fontosabb a nyilvánosság. A robbantásokról szóló tájékoztatók ne anonim készüljenek, hanem vállalva a társaság nevét, a robbantás vezetı aláírásával, telefonszámával legyenek kiegészítve. (Egy szép és jó munkánál ennek nem csak bizalomkeltı, hanem reklám értéke is van!) Az ipari robbantás technika alapszabálya pedig továbbra is érvényes: ha valaki olyan munkát vállal, amiben még nincs gyakorlata, vagy bizonytalan a megoldásban, keresse gyakorlottabb szakemberek közremőködését. A károkozás nemcsak a kivitelezı társaságot, hanem az egész szakmát hátrányosan érinti - és ahogy láttuk, a gépi bontók 184
KATONAI MŐSZAKI
minden munkára vállalkoznak. (Erre talán a legrosszabb hazai példa a volt MOM- gyár nagy épületeinek robbantás helyett golyózással való bontása volt, ami igen lassan, nagy költséggel és a környéken lakók jelentıs zavarásával valósult meg.) A robbantási munkák kivitelezésének sajátossága - eltérıen más szakterületektıl -, hogy a tervezést, a robbantás elıkészítését és a kivitelezést egy kézben, a robbantás vezetı kezében összpontosítja. Lehetne erre mondani, hogy ez nagy veszélyeket hordoz magában, mert nincs kontrollja a munkának. Természetesen itt is van kontroll, mégpedig az engedélyezı Bányakapitányságnál, ahol kiváló (több helyen robbantástechnikai, szakmérnöki diplomával is rendelkezı) szakemberek ellenırzik a tervet, akiknek joguk van az elıkészítés és a kivitelezés ellenırzésére is. Ezen munkafázisok egy kézben tartásának elınyeire csak egy példát szeretnék felhozni. Az Inotai Hıerımőben a fıépület végfalának robbantásos megnyitása elıtti munkaértekezleten az a MOM- gyár 28. sz. épületének bontása golyózással 1998-ban elıterjesztett írásos- rajzos anyaggal kapcsolatban a megrendelı így vélekedett: ezt Ön szépen kigondolta, megtervezte, s ezzel mi is egyetértünk.
Összegezve az elmondottakat Megállapíthatjuk, hogy az épületek, építmények, robbantással való bontása nem „csupán statikai” feladat, hanem komplex gondolkodásmódot, tervezést igényel. Eredményes munkát ezen dolgok megfelelı ötvözésével érhetünk csak el. Minden esetben azonban megfelelı elıvigyázatossággal, körültekintéssel kell eljárni, mert a felhasználandó veszélyes anyagok miatt fokozott balesetveszély áll fenn. Ezért forduljunk szakemberekhez.
185
SPECIÁLIS ROBBATÁSI ISMERETEK – ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA
Felhasznált irodalom 1.
Dr.Bohus-Horváth-Papp: Ipari robbantástechnika, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983
2.
Benedek-Bohus-Ernei-Horváth-Kirscher-Tárkányi: A robbantómester, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976
3.
Bányászati és Kohászati Lapok-BÁNYÁSZAT 136.évfolyam, 2. szám 113 136. évfolyam, 2. szám 114 136. évfolyam, 2. szám 115 136. évfolyam,2. szám 116
4.
Dr. Bohus Géza: Épületbontás robbantással, Bányászat 136. évfolyam, 2. szám
5.
Dr. Mueller Othmár: Vasbeton-robbantások, Haditechnika
6.
Dr. Gilyén Jenı: Statikai megfontolások építmények robbantásos bontásához, Vasbetonépítés 2001/2
7.
Dóra Zoltán: Robbantási technológiai elıírás, 1996
8.
www.novexplo.hu (2010)
9.
www.geo-ep.hu (2009)
10. www.idc-pbs.com/html/hungarian.html (2008
186
