Speciális erõdítési létesítmények terrorista akciók elleni védelme

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom

KARD ÉS TOLL 2006/1

Speciális erõdítési létesítmények terrorista akciók elleni védelme Szalai János mk. alezredes A terrorizmus világméretûvé nõtte ki magát, így az ellene való küzdelem is csak hasonló méretû összefogással lehet eredményes. A terroristák célpontjaikat gyakran a kritikus infrastruktúra elemei közül választják ki. A kritikus infrastruktúra egyes elemei védelmének egy módja a speciális erõdítési létesítményekben történõ elhelyezés. Ezek biztonságát, védelmét vagy már a tervezés fázisában, vagy az építés utáni idõszakban kell kidolgozni. A szerzõ tanulmányában a speciális erõdítési létesítmények (a SEL-ek)sebezhetõségének és védelmének lehetõségeit mutatja be. The terrorism has became worldwide and the measures against it can be successful just by the union of similar size. The ususal targets of terrorist attacks are the elements of critical infrastructure. Placing them in underground facilities is an alternative. The protective measures for them must be worked out in the designing fase or right after the construction.

„A terrorizmus nem a 21. század szülötte. Már jóval korábbi történelmi korszakokban is alkalmaztak olyan erõket egyes állami és nem állami szervezetek, melyek rendeltetése a megfélemlítés, a rettegés elõidézése volt. Mai szervezeti formái közel fél évszázada jelentek meg, elsõsorban Európában, majd tevékenységük egyre szélesebb földrajzi körben elterjedt. Jelentõsége, veszélyessége és mérete folytán túlnõ azon, hogy egy ország vagy kontinens a térségre kiterjedõ ügyként kezelje, így egyre égetõbb politikai, biztonsági kérdéssé vált.” – írja Dr. Kõszegvári Tibor professzor a téma egyik rangos szakértõje1. Az elmúlt években Magyarország külsõ biztonsági helyzetében meghatározó jelentõségû változás következett be. A NATO tagság elérésével, az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánk a térség fejlett és stabil országai közé sorolható. A kétpólusú világrendszer megszûnésével minimálisra csökkent egy világméretû fegyveres konfliktus veszélye, ugyanakkor megnõtt a kockázatok és veszélyforrások köre. Növekvõ kockázatot jelent az eltérõ társadalmi fejlõdésbõl fakadó országok és csoportok közötti, átmeneti vagy tartós ellentétek, a gazdasági, pénzügyi és társa-

1 Dr. Kõszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc elméleti és gyakorlati kérdései. Hadtudományi Tájékoztató. Budapest, 2004/2.

66

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom

SZALAI JÁNOS: Speciális erõdítési létesítmények terrorista akciók elleni védelme

dalmi válságok, az etnikai és vallási feszültségek, a terrorizmus, a szervezett bûnözés, az illegális kábítószer és fegyverkereskedelem, a demográfiai feszültségek, a tömeges migráció és a nagyfokú környezeti ártalmak. Fokozódó kihívást és veszélyt jelent továbbá a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek elterjedése, valamint az információs rendszerek elleni támadások lehetõsége (ez utóbbi a kritikus infrastruktúra szerves részét képezi). Az új típusú kihívások, kockázatok és veszélyek sajátossága, hogy komplex módon jelentkeznek, és hatásaik az államhatárokon átnyúlnak. Tanulmányomban kizárólag – a téma címéhez kapcsolódóan – a terrorizmus elleni védekezés oldaláról kívánom megközelíteni a speciális erõdítési létesítményeket. A terrorizmus fogalma2, a terroristák céljai A világon számos szótár és lexikon írja le a terrorizmus fogalmát. Az USA Védelmi Minisztériuma által megfogalmazott két változat a következõ: a)„ Az erõ vagy erõszak törvénytelen (jogtalan) felhasználása egyes személyek, vagy tulajdontárgyak (objektumok) ellen, hogy a kormányokat, vagy társadalmakat politikai, vallási vagy ideológiai célok elérésére kényszerítsék, vagy megfélemlítsék.” b)„Törvénytelen erõszak, vagy azzal való fenyegetés elõre kiszámított alkalmazása félelemkeltés céljából; a kormányok, vagy társadalmak arra való kényszerítése, vagy megfélemlítése, hogy a terroristák politikai céljaikat elérjék.” Fogalmát másképpen definiálja a német Dudent szótár, a magyar Hadtudományi Lexikon és a brit tudományos körök. A különbözõ definíciók ellenére mindegyikre jellemzõ, hogy nemcsak a harcolók ellen irányul, bûnelkövetést és erõszakot alkalmaz a társadalom ellen, elõre kitervelt és politikailag motivált. A terrorszervezetek akcióira jellemzõ vonások az információgyûjtés, az elrejtõzés, a váratlan és gyors rajtaütés, az „alvóterrorista személyek mozgósítása”, a jó mozgékonyság (kisebb csoportok átdobása könnyebb mint a nagy létszámú erõ mozgatása), és az aszimmetrikus3 hadviselés. Fegyverzetük magában foglalja a teljes fegyver arzenál skáláját. Esetenként a legújabb fegyvertípusok is megtalálhatók készletükben (a legújabb fegyver prototípusának megszerzésére is képesek). Nem hagyható figyelmen kívül a katonai technológiák és eszközök proliferációja sem. Legveszélyesebbnek talán ezek közül is az ABV-fegyverek megszerzésére irányuló törekvés tekinthetõ. A Szovjetunió széthullása kettõs problémát vont maga után. Egyrészt nagy mennyiségû atom robbanófej maradt hátra a létrejött független utódállamok területén, néhol bizonyos értelemben gyenge õrzésvédelemmel biztosí-

2 Ugyan az mint az 1. 3 A tevékenysége eltér a háború hagyományos elveitõl és a fegyveres erõk mûveleteitõl, valamint a terroristák tudatosan figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jog elõírásait, sõt azokkal ellentétesen cselekszenek. F.E. van Kappen holland vezérõrnagy: 2002 februárjában az USA-ban megtartott szakmai tanácskozás keretén belül elhangzott elõadás.

67

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


tott tároló helyeken, másrészt a szétáramló „szaktudás”, megkönnyítette a nukleáris fegyverek gyártását. Szerte a világon sok olyan ország található, mely villamos energiáját atomerõmû segítségével állítja elõ. Ezekben számos „erõmûi hulladék” keletkezik, melybõl némi ügyeskedéssel elõállítható a szükséges nukleáris eszköz. 4 A terroristák célpontjai között megtalálhatók : – azon objektumok, melyek támadása esetén az áldozatok tömegével kell számolni (állomások, sportcsarnokok, stb.); – követségi, kormányzati és önkormányzati épületek; – stratégiailag fontos ipari létesítmények (gyógyszergyárak, vegyipari üzemek stb.); – katonai és rendvédelmi szervezetek objektumai; – erõmûvek; – hidak, fontosabb út- és vasútvonalak; – mûsorszóró létesítmények (TV és rádióadók); – távközlési objektumok; – számítógép rendszerek és központok; – pénzintézetek, – katonai csoportosítások. Ezek között szépszámmal megtalálhatók a kritikus infrastruktúra5 elemei is, melyek mûködésére jellemzõ, hogy számítógép hálózatok rendszerébe integrálódnak, ezáltal könnyebben sebezhetõk. Az akciók végrehajtása során számos eszközt6 alkalmaznak: hagyományos, radioaktív, nukleáris, biológiai, vegyi, informatikai eszközöket és nem hagyományos eljárásokat (pl. gépeltérítések), valamint nem halálos eszközöket. Magyarország 1999-ben a NATO, 2004-ben pedig az Európai Unió tagjává vált. Országunknak számos olyan kihívással kell szembenéznie, melyek túlnõnek más államok, esetleg földrészek határain. Egyszerre jelentkezhetnek más kihívásokkal, és egymást erõsítve jelenhetnek meg. Éppen ezért a védelmi infrastruktúra egyes elemeinek védelme érdekében célszerû olyan objektumokat keresni, melyek teljes védettséget biztosítanak mind a hagyományos, mind más típusú eszközzel elkövetett támadás ellen. A Föld számos országában – béke idõszakban – fontos szerepet szánnak a speciális erõdítési létesítmények (továbbiakban: SEL-ek) e célra történõ alkalmazásának. A SEL-ek a védelem egy fajtáját kínálják a kritikus elemeknek és rendszereknek. A SEL-ek esetenként vonzóak lehetnek, amikor az észlelt fenyegetettségi szint, vagy a veszteségek következményei súlyosak, és a sebezhetõség nem szüntethetõ meg a rendszer redundanciájával vagy más, nem építészeti megoldásokkal.

4 Dr. Padányi József mk. ezredes:A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban. (A mûszaki támogatás lehetõségei és korlátai). Pályázat. Budapest, 2003. 5 Kritikus infrastruktúra: azon rendszereket tartalmazza, melyek sérülése vagy tönkremenetele súlyos károkat okozhat a védelem vagy a gazdaság biztonságos mûködésében. 6 Ugyan az mint az 4.

68

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


Speciális erõdítési létesítmények történelmi háttere Az 1914–18-as világháborúban több új fegyvert használtak, melyek egyike volt a repülõgép. A repülõgép lehetõvé tette, hogy a front mélységeiben az ellenséges hátországban a felvonulási és közlekedési utakra, valamint az utánpótlást biztosító hadiüzemekre bombákat dobjanak és ezzel végeredményben a hadsereg erejét gyengítsék. De nem csak a hadsereg mûködésével kapcsolatos célpontok elpusztításával lehet eredményt elérni, hanem a polgári lakosság megfélemlítésével is. A támadó fegyverekkel szemben szükséges volt a védelem kialakítása, amire minden ország még a béke éveiben nagy gondot fordított. Megkezdõdött az óvóhelyek létesítése. Az óvóhelyek tervezésével és építésével foglalkozó mérnökök számára a legfontosabb az Építésügyi Szabályzat és a 88.008/1939. HM. rendelet volt. Ez utóbbi tartalmazta az új házakban létesítendõ óvóhelyek mûszaki elõírásait, az elhelyezésre, a közlekedésre, az óvóhely részeire és nagyságára, a nyílászáró szerkezetekre, a födémre, a közmûellátásra stb. vonatkozó elõírásokat. Az 1950-es évek elején az állami vezetés döntést hozott az ipari termelés és az ország lakosságának védelme céljából. Elõtérbe került az épségben maradt óvóhelyek felújítása, majd német tervek alapján megkezdõdtek a felszíni létesítmények vizsgálatai. Ebben az idõszakban indult meg a BGS7 program. A programmal külön erre a célra létrehozott beruházási iroda foglalkozott. A várpalotai lõtéren végeztek kísérleteket, ahol foszfor alkalmazásával vizsgálták a bombák romboló hatását, a födémek ellenálló képességét. A késõbbi idõszakban – a hidegháború éveiben – szükségessé vált a termelés fenntartása és a vezetés feltételeinek biztosítása. A hadiipari létesítmények területén BBGS8 óvóhelyeket építettek, melyek már nem csak a dolgozókat védték, hanem az üzem vezetésének feltételeit is kiépítették bennük (ilyen található pl. Budapesten a volt Ganz gyár területén melyet az 1-es villamosról jól láthatunk.), a betelepíthetõ 9 személyek létszámát a „3 perces elv” alapján határozták meg. Ennek érdekében ezeknek az óvóhelyeknek két átellenes oldalán összesen 6–8 ajtajuk volt. Ezeken át ajtónként és percenként 80 fõ mehetett be, így az elõírt idõ alatt összesen maximum 1920 fõ helyezkedhetett el. Épületgépészeti berendezéseiket dízelgenerátorok, szívó-szûrõ berendezések, vegyimentesítõ zuhanyzók, kommunális egységek alkották, melyekbõl a szükségeseket dublírozták. Újabb építési technológiákat kísérleteztek ki, mégpedig az alagút fúrás technológiáját. Ezeket bányászati módszerek alkalmazásával végezték. Ennél az eljárásnál szükség volt a kõzet ismeretére, a bolthajtás kialakítására, és a bolthajtásra ható erõk ismeretére.

7 BGS: a hagyományos óvóhelyek „BGS” (bomba-gáz-szilánk) jelzéssel a 250 kg-os bombák telitalálata elleni védelemre voltak tervezve. 8 BBGS: ezzel a jelzéssel ellátott létesítmények az 500 kg-os rombolóbombák telitalálatát is kivédték, s a 2000 kg-os bomba lökéshulláma sem remegtette meg õket. 9 Az óvóhelyeket riadó esetén 3 perc alatt fel kellett tölteni.

69

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


Az így épült objektumok több mindenben felülmúlták a korábban épített óvóhelyeket. Ezeket már a korszerû támadófegyverek hatásai ellen tervezték. Követelmény volt, hogy az objektumok a fegyver alkalmazását követõen is megõrizzék életképességüket, és a továbbiakban is alkalmasak legyenek a vezetés feltételeinek biztosítására. Ez a módszerváltás vezetett a védett vezetési pontok kialakításához. Az 1960-as években további létesítmények épültek, de már szovjet tervek alapján. Ezekbe már beépítették a híradást, mely Budapestrõl kiindulva sugaras elrendezésû volt. A tervezés és a védelmi szerkezetek kialakításának középpontjában már az atomfegyver alkalmazása állt. A Szovjetunióból szakmai segítséget kaptunk a tervek elkészítéséhez és a késõbbi üzemeltetéshez. Kidolgozásra került az ellátás rendszere. A Szovjetunióból érkezõ karbantartó anyag ellátása zökkenõmentes volt, mely kiterjedt a békeidejû és a háborús idõszaki szükségletre egyaránt. A technológiai rendszerek anyagszükséglete esetében a két idõszak között csak az üzemóra tekintetében volt különbség. Az 1990-es évek elején gyökeres változások következtek be. A polgári védelem (mely korábban a SEL-ek irányítását végezte) átkerült a Belügyminisztérium (BM) alárendeltségébe, így a SEL-ek nagy része is. A jelenleg is mûködõ védett létesítményekben többnyire azok a technikai rendszerek találhatók, melyek megépítésükkor beépítésre kerültek. Korukat tekintve ezek, azóta is mûködnek, képesek ellátni feladatukat. Azonban meg kell jegyezni, hogy alkatrész utánpótlásuk gondokat okoz, mert alkatrészeiket már nem gyártják, a speciális anyagok importja megszûnt. A hibás alkatrész cseréje a raktárban lévõ már javíthatatlan berendezés, eszköz még üzemképes alkatrészének kiszerelésével történik. A SEL-ek sebezhetõsége és védelmük lehetõségei A SEL-ek sebezhetõségén, technológiai rendszereinek és határoló szerkezeteinek külsõ tényezõk (emberi és környezeti) hatására bekövetkezett meghibásodását, rongálódását értem. A technológiai rendszerek feladata tulajdonképpen a lét-és munkafeltételek biztosítása a SEL-ekben. Ilyen technológiai rendszer: a lég- és a vízellátó, valamint a villamos energiaellátó. Valamennyi rendszer külön-külön számos technikai berendezésbõl épül fel, és mûködésükben fellépõ zavarok nagyban befolyásolhatják más technológiai rendszerek mûködését. Ezek tulajdonképpen hagyományos épületgépészeti berendezések, azzal a különbséggel, hogy földalatti létesítményben vannak elhelyezve és szigorúbb követelmények szerint lettek tervezve. A légellátó rendszer a SEL friss levegõvel történõ ellátását és elosztását biztosítja. Ezzel történik továbbá az elhasznált levegõ „kidobása” is. Közvetlen kapcsolata van a külsõ térrel, hiszen az ún. „légbeszívó és légkidobó akna” a létesítménytõl távol a felszínen van elhelyezve. A mai korszerû fegyverek között már szépszámmal megtalálhatók olyan eszközök, melyek érzékeny hõrávezetõ fejjel rendelkeznek. Mivel a légkidobó akna környezetében pl. téli idõszakban melegebb a levegõ hõmérséklete, ennek helyét pontosan képesek érzékelni.

70

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom

SZALAI JÁNOS: Speciális erõdítési létesítmények terrorista akciók elleni védelme 10

A vízellátó rendszer az objektum ivó- és ipari vízellátását biztosítja. A SEL csõhálózata kapcsolódhat a környezõ település közmûrendszeréhez is, de lehetõség van saját kutakról történõ vízellátásra is. A kutak lehetnek a SEL alatt és lehetnek annak környezetében is. A külsõ kutak illetéktelen személyeknek „lehetõséget adnak” a víz szennyezésére, a kút megrongálására. Jó célpontként szolgálnak a hagyományos fegyverek számára. A villamos energiaellátó rendszer tulajdonképpen a létesítmény lelke. Nélküle nem biztosítottak az élet-és munkafeltételek. A villamos energia vételezése történhet az országos hálózatról, valamint saját dízel-generátorról. Az országos hálózat – mely egyben a kritikus infrastruktúra részét is képezi – megbénítása a legtöbb esetben szerepel a támadó fél tervében. Az elkövetés történhet az erõmû környezetében célzottan: a kiválasztott vonalszakaszon, és közvetlenül a SEL-be bevezetett vezetéken, kábelen, a fogadó állomás elõtt vagy után. A lehetõségek köre nagy. Nyilván nem lehet felkészülni mindegyik védelmére (az áramszolgáltató erre nem képes, ugyanis biztonsági rendszerei nem ezekre lettek tervezve), éppen ezért a SEL folyamatos mûködése érdekében szükséges a belsõ villamosenergia ellátás biztosítása, melyet dízelgenerátorokkal oldanak meg. Itt a veszélyeztetettség nem a vezetékekre és a kábelekre irányul. A dízelgenerátorok mûködéséhez égéslevegõ beszívó és füstgázkidobó rendszer szükséges. A felszínhez való csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy azok beleolvadjanak a környezetbe, vagyis álcázni kell. A füstgázkidobó rendszernél van még egy jelentõs tényezõ a felderíthetõség. Ezt a kidobott füstgáz hõmérséklete okozza. Ez általában magasabb, mint a környezet hõmérséklete (fõleg téli idõszakban), így precíz hõrávezetéses rakétafegyverekkel könnyedén megsemmisíthetõ. Ennek kivédésére a füstgázt vissza kell hûteni, valamint szûrni a káros anyagoktól (a visszahûtést nemcsak ez miatt kell alkalmazni, de ez már technikai kérdés és nem a védekezés körébe tartozik). Léteznek olyan eszközök, berendezések, melyek mûködésében egyetlen másodpercnyi szünet sincs megengedve. Ezeket szünetmentes energiaellátó rendszerre (UPS) kapcsolják, így biztosítják folyamatos mûködésüket. Mivel ezek már számítógép alapú folyamatirányító rendszerek, mûködésüket megbéníthatják az ún. nagyenergiájú impulzus fegyverekkel. Védelmüket megfelelõ árnyékolással, jó védõföldeléssel lehet biztosítani. Amennyiben mindent megtettünk a védelem érdekében, akkor „már csak” az akkumulátorok állapota szab határt mûködésükben. A SEL védelmének egyik lehetséges módja elsõsorban az élõerõs õrzés-védelem. Személyi állománya integrálódhat a SEL állományának létszámához, de ezt a feladatot más szervezet is elláthatja. Ennek a fajta õrzés-védelmi típusnak a kiegészítésére építenek ki ún. technikai õrzés-védelmi rendszert is. A SEL funkciója fontosságára való tekintettel bizonyos helyeken alkalmazhatók lehetnek a nem robbanó mûszaki zárak is. Bármilyen objektumról legyen is szó, valamennyit drót, vagy más anyagból épített kerítéssel határolnak körbe. A behatolás magakadályozására a kerítésen kívül más aka-

10 Ipari vízellátás: a SEL technológiai rendszerei mûködéséhez szükséges víz. Ez lehet ivóvíz minõségû is, amennyiben csak ez áll rendelkezésre.

71

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


dályt is telepíthetnek. Egyik ilyen eszköz a gyalogság elleni drótakadály, melyet a kerítés mentén, esetleg a bejárati kapunál vagy az objektumba vezetõ úton helyezhetnek el. Kialakításának több módja is létezik. Építhetik egy és több sorban, valamint több szintre. Élettartamának növelése érdekében a telepítés helyén a talaj tetejét felszedik és a kialakított helyre geotextíliát és homokágyat helyeznek. Az elõbbi jó mechanikai szilárdságokkal rendelkezik, és egyben megakadályozza a növényzet drótakadályra történõ növekedését. Ilyen drótakadályt alkalmazhatnak továbbá a SEL-ek kiszolgálására épített járulékos objektumok védelménél is. Ezen kívül védelmi elemként alkalmazható továbbá a lépésérzékelõs, valamint infravörös rendszer, esetleg a jelzõtöltetek. Komolyabb változat az elektromos kerítés rendszer alkalmazása. A technológiai rendszereknél alkalmazott védelmi elemek A SEL épületgépészeti technológiai rendszereinek egy része a külsõ térhez csatlakozik. A légellátó rendszernél a légbeszívó- és légkidobó aknák felderíthetõségének megakadályozása céljából álcázást kell végrehajtani. Ez lehet a külsõ környezetbe (természetbe) illõ mesterséges elemek kiépítésével és lehet magának a természet adta lehetõségeknek a meghagyásával, tovább alakításával, vagy a kettõ kombinációjával. Ez azért érdekes, mert mûholdról elég jó minõségû fényképeket lehet készíteni egyes területekrõl. A légbeszívó- és légkidobó aknák környékét más elemekkel is lehet védeni, melyek a nem halálos fegyverek kategóriájába tartoznak. Az alábbiakban ezekbõl ismertetek néhányat. Taser akna: A taser akna11 valójában egy olyan akna, melybe elektromos sokkoló van beépítve. o Az aknában hét elektróda pár van elhelyezve, melybõl a két szélsõ 120 –os szöget zár be egymással. Az akna szerkezeti kialakítása kapcsán telepíthetõ földfelszínre vagy földfelszín fölé. Telepítéskor az elektróda párok a feltételezett támadás irányába néznek. Indításuk többféle képen történhet, melynek hatására az elektródák kb. 7 m távolságra repülnek. Az eszköz jól alkalmazható objektumok védelménél. A további védelmet biztosító nem halálos fegyverek az optikai eszközök csoportjába tartoznak: Sztroboszkópikus fény12 A 7–12 Hz közötti frekvencia tartományban alkalmazott sztroboszkópikus fénynek a szervezetre gyakorolt élettani hatását használják ki. Alkalmazása esetén a célszemélyt (személyeket) összezavarja, émelygést, hányingert erõs fejfájást okoz.

11 Szöveg és ábra: Bartha Tibor mk. ezredes: A nem halálos fegyverek és alkalmazásuk lehetõségei a Magyar Honvédség egyes nem háborús katonai mûveleteiben. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, 2005. 12 Bartha Tibor mk. ezredes: A nem halálos fegyverek és alkalmazásuk lehetõségei a Magyar Honvédség egyes nem háborús katonai mûveleteiben. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, 2005.

72

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


A Taser akna telepítési módjai

Hang-fény („villanó-robbanó”) gránátok13 Mûködésük a kézigránát mûködési elvéhez hasonló. Eltérés, hogy a robbanással azonos idõben hatalmas erõsségû fény keletkezik, mely a behatoló személyeknél káprázást, látászavart okoz. Használható nagyobb létszámú behatolók ellen is. Jól alkalmazható olyan helyen, ahol a hagyományos kézigránát a saját erõk és eszközök védelme miatt nem lehetséges. A fény vörös-kék színeinek változtatása14 Alkalmazása a két szín gyors egymás utáni változtatásán alapul. A vörös színû fény a fény spektrumának alsó, míg a kék színû fény a felsõ határán van. A két szín gyors változtatásához az emberi szem nem képes alkalmazkodni, melynek következtében az agyban zavar áll elõ, így zavarodottságot okoz. Mivel egy esetleges támadás esetében számolnunk kell azzal is, hogy a támadó fél megfelelõ egyéni védõeszközökkel van felszerelve a védõ fél által alkalmazott fegyverekkel szemben, ezért olyan védõelemeket kell alkalmazni, melyek teljes mértékben biztosítják a támadó „megbénítását” azaz megakadályozzák feladatának végrehajtásában. Az említett eljárásokon kívül még létezik számos kémiai elven mûködõ fegyver is. A teljesség igénye nélkül ezek a következõk: ragacsos hab, csúszós anyagok és vizes habok. Kiválasztásuknál figyelembe kell venni a védendõ területen elhelyezett technikai eszközöket.

13 Ugyan az mint a 9. 14 Ugyan az mint a 9.

73

HH-04

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


A vízellátó rendszernél alkalmazott védelmi elemek egy részének a kialakítását már a tervezés és kivitelezés során végre kell hajtani. Az egyik megoldás, a közmû vezetékek több irányból védõcsõben történõ becsatlakoztatása a fõvezetékrõl, a másik a becsatlakozó vezeték védõcsõben és nagy mélységben történõ elhelyezése. A legjobb megoldás a kettõ kombinációja. A csõhálózat további védelme érdekében ún. 15 légüstöket építenek be, mely a külsõ térrõl induló nagy nyomás kivédését biztosítja. A szennyezett víz tisztítására speciális víztisztító berendezéseket, a csõvezetékek elmozdulásának hatására létrejövõ rongálódás ellen pedig kompenzátorokat építenek be. Mindezek mellett ki kell alakítani a kutak védelmét is. Ebben az esetben a kút területének védelmére a légellátó rendszernél is javasolt védekezési módokat lehet alkalmazni. A kútfej aknáknál nyitásérzékelõk jöhetnek szóba, és a kút lélegeztetéséhez kialakított szûrõrendszer. A villamos energiaellátó rendszer védelme tulajdonképpen magának az objektumnak a teljes védelmével kapcsolható össze. Ebben az esetben többszörözhetik a betáplálási irányokat az országos hálózatról, az országos hálózat mellett alkalmazhatnak dízel generátorokat. Az olyan fogyasztók esetében, melyeknél nem engedhetõ meg szünet a dízelgenerátorra történõ átkapcsolás idejére sem, ún. szünetmentes villamos energiával táplálják meg. A dízel generátorok mûködése égéslevegõ beszívásához és füstgáz (égéstermék) kidobásához kötött. Mint már korábban említettem, a füstgáz a külsõ levegõ hõmérsékletétõl melegebb, ezért hûtõ és szûrõ rendszer kialakítása szükséges. Hûtéssel csökkenteni lehet a füstgáz hõmérsékletét akár a külsõ levegõ hõmérsékletére is, a szûrés pedig a káros anyagok természetbe jutását akadályozza meg. Ezzel nem csak technikai problémát elõzünk meg, hanem megakadályozhatjuk a füstgáz kidobási helyének pontos felderíthetõségét is. Ez igazából téli idõjárási viszonyok között fontos.

FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Dr. Padányi József mk. ezredes:A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban. (A mûszaki támogatás lehetõségei és korlátai). Pályázat. Budapest, 2003. 2. Bartha Tibor mk. ezredes: A nem halálos fegyverek és alkalmazásuk lehetõségei a Magyar Honvédség egyes nem háborús katonai mûveleteiben. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, 2005. 3. Dr. Kõszegvári Tibor: A nemzetközi terrorizmus elleni harc elméleti és gyakorlati kérdései. Hadtudományi tájékoztató. Budapest, 2004/2. 4. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl. CompLex CD Jogtár. 5. Oravecz István: Válságkezelési rendszerek korszerûsítése. Hadtudomány. Budapest, 2003/3–4. 6. Lits Gábor: ABV-fenyegetettség napjainkban. Hadtudomány. Budapest, 2005/2.

15 Légüst: 2/3 része víz, 1/3 része levegõ. Külsõ nyomás hatására a benne lévõ levegõt a víz összenyomja, ezáltal csökkentve a víz nyomóhatását a csõhálózat további szakaszára és a szerelvényekre.

74

Speciális erõdítési létesítmények terrorista akciók elleni védelme

Recommend Documents