SPANYOLORSZÁG UDVARIAS PRAGMATIZMUS. Éltető Andrea

SPANYOLORSZÁG – UDVARIAS PRAGMATIZMUS Éltető Andrea

TARTALOMJEGYZÉK 1) Spanyol–orosz politikai és intézményes kapcsolatok ............................... 13 1.1. Történelmi áttekintés a spanyol–orosz kapcsolatokról dióhéjban................................................................................................ 13 1.2. A politikai kapcsolatok jellemzői és intézményes keretei .................. 15 1.3. Intézményes kapcsolatélénkítés ........................................................... 19 1.4. Kulturális kapcsolatok .......................................................................... 21 2) Spanyol–orosz gazdasági kapcsolatok....................................................... 23 2.1. Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok ............................................. 23 2.2. Tőkebefektetések ................................................................................... 27 2.2.1. Élelmiszeripar ................................................................................... 32 2.2.2. Építőipar............................................................................................ 33 2.2.3. Energia .............................................................................................. 33 2.2.4. Turisztikai lehetőségek .................................................................... 33 2.3. Turizmus ................................................................................................ 33 3) Energetikai kapcsolatok ................................................................................ 34 3.1. Kőolaj ....................................................................................................... 35 3.2. Földgáz ..................................................................................................... 38 4) Spanyolország és a FÁK-országok ............................................................. 39 4.1. Kapcsolatok az európai szomszédságpolitika országaival ................. 40 4.1.1. Ukrajna ............................................................................................. 41 4.1.2. Belorusszia ........................................................................................ 44 4.1.3. Moldova ............................................................................................ 44 4.1.4. Grúzia ............................................................................................... 45 4.1.5. Azerbajdzsán .................................................................................... 46 4.1.6. Örményország .................................................................................. 46

4.2. Kapcsolatok a közép-ázsiai FÁK országokkal .......................................47 4.2.1. Kazahsztán ........................................................................................48 4.2.2. Üzbegisztán .......................................................................................50 4.2.3. Türkmenisztán ..................................................................................51 4.2.4. Tádzsikisztán ....................................................................................51 4.2.5. Kirgizisztán .......................................................................................51 Zárszó ..................................................................................................................52 Felhasznált irodalom ..........................................................................................53 Függelék ..............................................................................................................55

Spanyolország – udvarias pragmatizmus

13

A tanulmány első részében áttekintjük Spanyolország gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatait Oroszországgal. Annak ellenére, hogy mindkét ország számára más partnerországok lényegesen fontosabbak, elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a kétoldalú kapcsolatok fejlődnek és a fejlesztés tudatos mindkét részről. A második részben hasonlóképpen elemezzük Spanyolország kapcsolatait más FÁK-országokkal, ami elsősorban Ukrajnát és Kazahsztánt jelenti, hiszen a többi posztszovjet állammal elhanyagolhatóak a spanyol kapcsolatok. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok egyelőre elsősorban politikai téren bővülnek.

1)

Spanyol–orosz politikai és intézményes kapcsolatok

1.1. Történelmi áttekintés a spanyol–orosz kapcsolatokról dióhéjban Oroszország és Spanyolország is gazdag történelmi múlttal és nagyhatalmi szereppel rendelkezik. Földrajzilag az eurázsiai kontinens két végén helyezkednek el. A nyolcadik században az arab hódítás nyomán Spanyolországban is elterjedt a muzulmán kultúra, és Eurázsia kereskedelmi útjait is arab kereskedők ellenőrizték. Az iszlám hatás ma is tetten érhető mind a spanyol mind az orosz kultúrában és nyelvben egyaránt. A spanyol reconquista, illetve orosz részről a tatárok elűzése után a 16. században jöttek létre az első kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok a két ország között.1 (V. Károly király 1522-ben baráti levelet írt III. Vaszilij moszkvai nagyhercegnek. Az orosz udvar első hivatalos képviselője Jakov Poluskin 1523-ban érkezett Spanyolországba a jóindulatú, „kapcsolatépítő” válaszlevéllel.) Időnkénti küldöttségek, levélváltások után a 17. században kezdődött igazán a diplomáciai kapcsolatépítés. 1667-ben az egyik akkori leghíresebb orosz diplomata Piotr Potemkin és kísérete utazott Spanyolországba a cár megbízásából.2 A küldetés eredményes volt, 1668-ban II. Károly király és a királyné megengedték az orosz áruk szabad bejutását a spanyol kikötőkbe és ígéretet tettek arra, hogy követet küldenek Moszkvába. Később, 1680-ban Potemkin újra Spanyolországba utazott, fiával együtt.

1

Tulajev, P.: Las raíces de las relaciónes entre Rusia y Espana”. Actas de la II. Conferencia de Hispanistas en Rusia, Moszkva, 1999. április 19-23. 2 A követet lefestette Juan Carreňo de Miranda udvari festő, és a kép ma is látható a madridi Prado múzeumban.

14

Éltető Andrea

Nagy Péter cár alatt élénk diplomáciai kapcsolatok álltak fent Spanyolország és Oroszország között. 1722-ben cári dekrétum nevezte ki Szergej Golicin herceget teljhatalmú miniszterré V. Fülöp udvarában. 1723-ban Cádizban, a legfontosabb spanyol kikötőben orosz konzulátus nyílt. 1775-ben jelent meg Péterváron az első orosz nyelvű könyv Spanyolországról, ami a híres német földrajztudós Anton Friedrich Busching leírása volt az ibériai országról 286 oldalban. A 18. század legvégén a kétoldalú kapcsolatok kissé kihűltek, I. Sándor cár alatt újra megélénkültek, majd később ismét befagytak. A napóleoni háború után jelent meg az első olyan könyv Spanyolországról, amit orosz szerző írt.3 Akkoriban az orosz közvélemény nagyra tartotta, hogy csak két nép, az orosz és a spaJuan Carreno de Miranda: Piotr Ivanovich Potemkin nyol volt képes érdemben szembeszállni Napó1681-82 leonnal.4 II. Sándor cár trónra jutása után 1856-ban hivatalos üzenetben kérte II. Izabella királynétól a jó viszony helyreállítását, ami pozitív fogadtatásra talált. 1896-ban az orosz diplomáciai testület követségi rangot kapott Madridban, s az első nagykövet Dimitrij Sevics volt (1896-1905). Ezután baráti és stabil diplomáciai viszony alakult ki a két ország között, aminek az 1917-es Októberi Forradalom vetett véget. 1918-ban Spanyolország visszahívta moszkvai nagykövetét. A Szovjetunió és Spanyolország között csak 1933-ban álltak helyre a diplomáciai kapcsolatok, s 1936-ban Barcelonában szovjet konzulátus nyílt. Ugyanebben az évben utazott ki Moszkvába a spanyol Marcelino Pascua nagykövetként. 1939-től, Franco diktatúrája alatt hosszú, közel negyvenéves szünet állt be a spanyol-orosz diplomáciai kapcsolatokban. Kismértékű gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok azonban megmaradtak. Franco halála után, 1977től éledtek fel újra a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok. 1991. december 27én Spanyolország hivatalosan elismerte az Orosz Föderációt, mint a Szovjetunió jogutódját. 5 Ezután az az Igor Ivanov lett az orosz nagykövet (1991– 1993), aki később Oroszország külügyminisztereként vált ismertté (1998– 2004). A spanyol polgárháború után sok spanyol menekült el hazájából, és jelentős volt azok száma, akik a Szovjetuniót választották. Számos spanyol értel3

Fagyej Bulgarin: Emlékek Spanyolországból. Szentpétervár, 1823, p. 186. Lopatnikov (2007) 5 Breve historia de las relaciones diplomaticas entre Rusia y Espaňa. Mihail Rossijski, 2004, spanyolországi Orosz Nagykövetség: http://www.spain.mid.ru/rus-spa_e_03. html 4


15

miségi, ügyvéd, író, szobrász, festő és tanár került így Oroszországba. Ezen kívül közel háromezer spanyol gyereket küldtek ki négy lépcsőben 1937-38 között a Szovjetunióba (az ún. „háború gyermekeit”) a polgárháború borzalmai elől.6 Mindezek nyomán megnőtt az érdeklődés a spanyol kultúra és a nyelv iránt, az egyetemeken, sajtóban és rádióban. Spanyol tanszékek kezdtek működni és spanyol nyelvű folyóiratokat, könyveket adtak ki. Moszkvában a Centro Espaňol fontos találkozóhely és kulturális központ volt a második világháború után és később is. 2002-ben film készült a „háború gyermekeiről”. A ma élők helyzete nehéz, azoké is, akik visszamentek Spanyolországba. Őket főleg Asturias és Valencia tartomány fogadta be, és mivel életük nagy részét Oroszországban élték le, s családjuk is orosz, nem zavartalan beilleszkedésük a spanyol társadalomba.7

1.2. A politikai kapcsolatok jellemzői és intézményes keretei A kilencvenes évek legelején az orosz politikusok nagy érdeklődést mutattak a spanyol demokratikus átalakulás, mindenekelőtt a Moncloa Paktum iránt.8 1991-ben Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök helyettes szemináriumot tartott a moszkvai Társadalomtudományi Akadémián a spanyol politikai átmenetről. Felipe González akkori spanyol miniszterelnök jó barátságban volt Mihail Gorbacsovval, de Borisz Jelcinnel kevésbé szimpatizált. Az 1991-es moszkvai puccs után csak két nap késéssel biztosította a frissen elnökké választott Jelcint támogatásáról.9 Államfői szinten számos találkozóra került sor a két ország között az elmúlt két évtizedben. A következő rövid áttekintésből látszik, hogy a spanyol fél utazásai a gyakoribbak, mintha ők igyekeznének jobban a kapcsolatépítéssel. Orosz államfő mindössze négyszer látogatott Madridba, míg a spanyol miniszterelnök és király jóval többször járt Oroszországban.

6

Őket sokszor ünnepséggel, szeretettel fogadták, a szovjet hatóságok gondoskodtak egészségükről és élelmezésükről, oktatásukról külön házakban, Oroszországban és Ukrajnában. A második világháború kitörésével és a német csapatok előrehaladásával azonban ezek a gyerekek távolabbi vidékekre, Közép-Ázsiába és az Urál környékére kényszerültek, sokan meghaltak, megbetegedtek, illetve beálltak a Vörös Hadseregbe. A túlélők nagy része a háború vége után Oroszországban maradt, néhányan Kubába és Mexikóba kerültek. Voltak, akik visszatelepültek később Spanyolországba. 7 Garrido Caballero (2006) 8 A spanyol miniszterelnök rezidenciáját nevezik Moncloa palotának. 1977 őszén ott írták alá a Franco halála utáni első konzervatív kormány, a baloldali ellenzék, a munkaadók és a szakszervezetek gazdasági megállapodását. 9 1990-ben, amikor Jelcin sérvét Barcelonában operálták, szeretett volna találkozni a spanyol kormányfővel de González ezt visszautasította, mert Jelcint akkor Gorbacsov ellen lázadó politikusnak tartották.

16

Éltető Andrea

 1994 áprilisában Borisz Jelcin spanyolországi látogatása alkalmából írtak alá hét kormányközi egyezményt, például az ipari együttműködésről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés finanszírozásáról, a Kreml és a Moncloa palota közötti közvetlen telefonvonal létesítéséről. Külön említést érdemel az április 12-én aláírt spanyol-orosz Barátsági és Együttműködési Szerződés, amelyben a kétoldalú kapcsolatokat szabályozó alapelveket és célokat rögzítették. Szó van benne az egységes Európa megteremtéséről, új korszak nyitásáról a kétoldalú kapcsolatokban, amelyeket számos téren ösztönözni kívánnak. (A szerződés 1995 októberében lépett életbe.)10 1994-ben jött létre a kormányközi vegyesbizottság is, a gazdasági együttműködés nyomon követésére és ösztönzésére.  1997 áprilisában a Spanyol-Orosz Kormányközi Vegyesbizottság ülése némileg lökést adott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, mert itt szövegeztek meg több kormányközi dokumentumot, mint pl. a kettős adózás elkerüléséről, kutatás-fejlesztési együttműködésről, befektetés-védelemről és ösztönzésről szólókat. 1997 májusában János Károly király meglátogatta Borisz Jelcint Moszkvában, és a kétoldalú kapcsolatokon kívül a NATO bővítéséről is beszéltek.  1999-ben José María Aznar spanyol miniszterelnök Moszkvába látogatott. Ez a látogatás elég érdekesen és nem minden konfliktus nélkül alakult. Az első nap a Duma elnökével különbözött össze, aki az akkori NATO főtitkárt, Javier Solanát népirtással vádolta. Másnap a Jelcinnel való személyes találkozóját hirtelen az orosz fél lemondta, kiderült, hogy Jelcin vidéki dácsájából csak telefonon kíván vele beszélgetni. A mintegy 40 perces telefonbeszélgetésben főleg a balkáni háborúról volt szó, ahol Jelcin kemény szavakkal kritizálta a NATO-t, a spanyol kormányfő pedig tartotta magát a szövetségi állásponthoz. Végül megegyeztek abban, hogy jó lenne a háború lezárására mielőbbi diplomáciai megoldást találni.11 1999 májusában írták alá az együttműködési szerződést az informatika és a bűnözés elleni harc terén.12  2000 júniusában Vlagyimir Putyin János Károly király meghívására Spanyolországba látogatott. Ez volt Putyin első külföldi látogatása beiktatása után. Ekkor írták alá a szerződést egy spanyol-orosz vegyesvállalat, a Talgo Rus létrehozásáról, ami a vágányszélesség átállítására szolgáló berendezéseket, nyomtávváltó futóművet gyárt. Mindkét országban széles a vasúti sínek nyomtávolsága.

10

Boletín de Estado 1995, 16.oct. 1995, p. 30168 El Mundo 1999, május 19. 12 A spanyol sajtóban a kilencvenes évek második felében nagy visszhangja volt az orosz bűnözésnek, az orosz maffia spanyolországi tevékenységének és az ezzel kapcsolatos letartóztatásoknak. 11


17

 2001 szeptemberében János Károly király Moszkvában rövid magánlátogatáson találkozott Putyin elnökkel. A király Kazahsztánból érkezett, és az elnökkel a nemzetközi, valamint a kétoldalú kapcsolatokról beszélgetett.  2004 decemberében a spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero Moszkvába utazott és először találkozott Putyin elnökkel.  2005 júniusában ismét János Károly király látogatott Oroszországba.  2006 februárjában Putyin elnök Madridba látogatott, és spanyol vállalati vezetőkkel is találkozott. Jelenlétében került aláírásra tíz dokumentum, köztük egy hajóépítési szerződés, mely szerint spanyol dokkokban építenek hajókat az orosz flotta számára. Ugyanekkor került sor igazságügyi együttműködési szerződés aláírására is a két ország között, amelyben a kölcsönös információáramlás, bűnözés és terrorizmus elleni harc is szerepel. Az elnöki látogatás alkalmával vetette fel a spanyol kormány a Spanyol–Orosz Fórum létrehozását, amelynek alapító okiratát később Szocsiban írták alá.  2006 augusztusában Putyin elnök Szocsiban János Károly királlyal tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi viszonyokról.  2007 szeptemberében Zapatero Szocsiban, a nyári rezidenciáján látogatta meg Putyin elnököt. Itt ismét szó volt a beruházások, gazdasági és kulturális kapcsolatok élénkítéséről és spanyol kezdeményezésre létrehozták a Civil Társaságok Spanyol–Orosz Fórumát.  2008 júniusában János Károly király látogatott Moszkvába, ő volt az első külföldi államfő, akit az új elnök, Dimitrij Medvegyev fogadott. A kereskedelmi kapcsolatok élénkülése is szóba került. A király Putyin miniszterelnökkel is találkozott egy közös vacsora keretében, ahol Putyin Oroszország jövőbeli gazdasági fejlesztési terveit vázolta fel neki. János Károly király megnyitotta a „Spanyolország – orosz fényképészek szemével” című kiállítást.  2008 októberében Zapatero miniszterelnök Dimitrij Medvegyev elnökkel találkozott Szentpéterváron. A közvetlen kétoldalú kapcsolatokon kívül a pénzügyi világválság hatásairól, Grúziáról, és az amerikai elnökváltásról beszélgettek. A tudomány, oktatás és turizmus területén a kapcsolatok élénkítését szorgalmazták.  2009 márciusában az orosz elnök Spanyolországba látogatott. A legfontosabb momentuma ennek az volt, hogy Zapatero és Medvegyev energetikai együttműködési szerződést írtak alá Madridban. A González-éra után következő néppárti kormány (1996-2004) külpolitikája az Egyesült Államokkal való szorosabb kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul. José María Aznar miniszterelnök mindenben támogatta Bush külpolitikáját, mellé állt az iraki háborúban is. Ezzel az EU-n belül erősítette a megosztottságot. Nem nézték jó szemmel a nagy Amerika-barátságot a latinamerikai országok sem, akik éppen az észak-amerikai befolyást szerették

18

Éltető Andrea

volna csökkenteni európai kapcsolataik erősítésével Spanyolországon keresztül. Romlottak Spanyolország kapcsolatai a mediterrán régióval, mindenekelőtt Marokkóval is. Oroszországgal azonban a gazdasági kapcsolatok 1999 után valamelyest élénkülni kezdtek, politikai téren igyekeztek jó kapcsolatot fenntartani. Aznar és Putyin kifejezetten jó viszonyban álltak egymással. A szocialista párt 2004-ben megnyerte a választásokat és 2008-ban is ismételni tudott. José Luis Rodríguez Zapatero 2004-es hatalomra kerülése után a spanyol külpolitika megváltozott. Ismét a multilateralizmus, a nemzetközi szervezetekben való aktív részvétel lett az alapelv. Ebben a külpolitikában a megelőző diplomácia, a konfliktusok békés megoldása és a nemzetközi jog védelme kapja a főszerepet. Ennek ékes példája, hogy Zapatero rögtön 2004 szeptemberében előterjesztette az ENSZ főtitkárának a Civilizációk Szövetségének javaslatát. Recep Tayyip Erdoğan, Törökország miniszterelnöke is e javaslat mellé állt. 2005 júliusában Kofi Annan ENSZ főtitkár be is jelentette a Szövetség létrehozását New-York-i titkársággal.13 Oroszország lelkesen támogatta a kezdeményezést, amit 2005 októberében az akkori két külügyminiszter, Szergej Lavrov és Moratinos közös sajtótájékoztatón jelentett be. 2008. január 15-én Madridban megnyílt a nyugati és az iszlám országok kölcsönös megértését szolgáló Civilizációk Szövetsége első fóruma, közel nyolcvan ország képviselőjének részvételével. Mint Zapatero a megnyitón elmondta, az ENSZ által támogatott elképzelés azt a célt szolgálja, hogy a biztonság, megértés, tolerancia és kölcsönös tisztelet elősegítése révén megakadályozza a civilizációk összecsapását a globalizálódó világban. A szocialista-párti spanyol külpolitika első számú prioritása már nem a transzatlanti vonal, hanem Európa, az EU-n belüli kapcsolatok erősítése. A második prioritás a Mediterrán térség, (jelentős szerepet vállaltak a mediterrán országok összefogásában és EU-hoz közelítésében, lásd keretes részt később) a harmadik pedig Latin-Amerika. Ezek azok a régiók, ahol a spanyol külpolitika aktív és hatásos szerepet tölthet be.14 Az EU-n belül politikai tekintetben Spanyolország általában viszonylag rugalmas álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. 2008 tavaszán Koszovó ügyében például álláspontja hasonlított az oroszokéhoz: nem ismerte 13

Létrejött a magas szintű csoport, amelynek tagjai a politika, a tudomány, a civil társadalom, a nemzetközi pénzügyek és a média területeinek nemzetközi szinten elismert szakértői. Célja világméretű helyzetfelmérést szolgáltatni különösen a biztonsági problémákról és a szélsőséges erők fenyegetéseiről, és közös cselekvésmódokat megfogalmazni a hivatalos és a civil szférában egyaránt. Négy hivatalos ülést tartottak, és 2006. novemberében Isztambulban a magas szintű csoport bemutatta jelentését az ENSZ főtitkárnak. A dokumentum két fő részre tagolódik, az első a globális helyzetet és a muszlim és nyugati társadalmak viszonyát elemzi, illetve általános jellegű ajánlásokat tartalmaz, míg a második konkrét javaslatokat tesz a csoport által legfontosabbnak ítélt négy területen: az oktatás, az ifjúság, a migráció és a média területein. Jorge Sampaio főtitkárrá való kinevezése után, 2007 májusában mutatta be a 2007-2009-re vonatkozó kivitelezési tervét. 14 Yakovlev (2006)


19

el az új államot. A 2008. augusztusi grúz válsággal kapcsolatban elítélte az orosz beavatkozást a Kaukázusban, de sokkal kevésbé volt támadó Oroszország felé, mint más EU tagállamok. Spanyolország külpolitikája következetes próbált maradni, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét sem ismerte el, bár ezzel most nem Oroszország mellett állt.

1.3. Intézményes kapcsolatélénkítés A kétoldalú kapcsolatok élénkítése leginkább a spanyol befektetés- és kereskedelemösztönző hivatal, az ICEX15 feladata. Számos kiállításon támogatják a spanyol vállalatok részvételét, kétoldalú találkozókat szerveznek, információkat szolgáltatnak Oroszországról a befektetni kívánóknak, vagy a kereskedőknek. A 2003-as moszkvai EXPOHABITAT kiállításon például 63 spanyol vállalat részvételét segítették, akik orosz részről összesen 230 céggel tárgyalhattak a Spanyol–Orosz Vállalati Együttműködési és Befektetői Fórumon.16 A spanyol cégek az élelmiszeripar, infrastruktúra, turizmus, szolgáltatások, gépipar ágazataiból kerültek ki. Az ICEX 2008-ban is aktív szervező volt, októberben a moszkvai Intercharm kozmetikai vásáron 18 spanyol kiállító vett részt a segítségével. Oroszország ígéretes piac a spanyol kozmetikumoknak, mivel a külföldi márkák iránti kereslet egyre nagyobb. Az utóbbi 5 évben a spanyol kozmetikai kivitel évi 10 százalék feletti ütemben növekedett, és Franciaország, Németország és Anglia után Spanyolország a negyedik legnagyobb szállítóvá vált. 2008 novemberében a moszkvai MEBEL bútorkiállításon a spanyol pavilonban 49 cég állított ki az ICEX szervezésében, a második legnépesebb külföldi résztvevőként Olaszország után.17 Novemberben volt a spanyol borok vására is Moszkvában és Szentpéterváron. Állami szinten a spanyol kormány 2005-ben indította be az „Oroszország Terv” nevű befektetés- és kereskedelemösztönző programot, amelyre 47 millió eurót irányzott elő 2005 és 2007 között.18 Ez a terv a „Piacfejlesztési Integrált Tervek” része volt, amelyek keretében tizenegy olyan piacot jelöltek meg, ahol a spanyol vállalatok számára jó lehetőségek kínálkoznak (Brazília, Marokkó, India, Japán, Algéria, Oroszország, Mexikó, USA, Kína, Dél-Korea és Törökország). Az Oroszország Terv négy fő területen kívánt támogatást nyújtani:

15

Instituto Espaňol de Comercio Exterior http://www.infurma.es/es/novedades/noticia/16285.es.html 17 www.icex.es 18http://www.la-moncloa.es/ServiciosdePrensa/NotasPrensa/MIN/_2005/u0706054. htm 16

20

Éltető Andrea

1. Kereskedelem: Az ICEX az orosz piaccal kapcsolatban többféle tevékenységet folytatott ebben a két évben: vásárokon, kiállításokon részvétel, direkt kereskedelmi missziók, promóciós és reklámkampányok. 2. Beruházások: Az ICEX és a COFIDES19 tevékenységének keretében a befektetők ismereteinek, kiutazásának támogatása és egyéb szolgáltatások nyújtása. 3. Intézmények, információ és képzés: Magas szintű kétoldalú kapcsolatok intézményesítése, orosz nyelvű portál indítása Spanyolországról, ösztöndíjasok kölcsönös képzése a kereskedelmi irodákban. 4. Turizmus: A spanyol turizmus portál orosz nyelvű verziójának elindítása, kétoldalú kampányok. Több kétoldalú keretegyezményt írtak alá a biztosítótársaságok és állami bankok, a magáncégek kereskedelmi akcióinak biztonsága érdekében. A Terv keretében prioritást élvez a spanyol részvétel nagy orosz közlekedési beruházásokban. A környezetvédelem terén a Kiotói Egyezmény betartása érdekében a kibocsátási jogok adásvétele is fontos kétoldalú téma, hiszen Oroszország szabad kvótáit az erősebben szennyező Spanyolország meg tudja vásárolni. 2006-ban az „Oroszország Terv” eredményei voltak a leglátványosabbak a többi országhoz képest, mert itt nőtt a leginkább a spanyol kivitel. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésére szolgálnak a vegyesbizottsági ülések is. A Gazdasági és Ipari Együttműködés Spanyol–Orosz Vegyesbizottságának hatodik ülését 2008. november közepén tartották Madridban. Az orosz delegációt Alexander Zsukov miniszterelnök helyettes vezette. A vele készült interjúban elmondta,20 hogy Spanyolországot még mindig elsősorban turista-célpontnak tartja az orosz közvélemény. Ugyanakkor van példa újabb ipari és technológiai együttműködésekre (közös űrteleszkóp építése, vasúti együttműködés) és nagyobb orosz megbízásokra is (a spanyol Iberdrola egy erőművet épít és a Técnicas Reunidas egy szibériai olajfinomítót modernizál, lásd később.) A kormányközi Spanyol–Orosz Vegyesbizottság negyedik ülése is ekkor zajlott Madridban. Itt elhangzott, hogy még mindig elégtelen a kétoldalú gazdasági kapcsolatok súlya. A spanyol bankok, akik Európában és Latin Amerikában igen aktívak, nem szívesen fektetnek be Oroszországba, mert félnek a pénzügyi kockázatoktól. Új közös projektekről is szó volt, mint például a Moszkva és Szentpétervár közötti spanyol Talgo vonatok közlekedtetéséről, vagy közös gázkitermelésről. Felvetődött egy közös Kereskedelmi Kamara létrehozása is. Az üléssel kapcsolatban az orosz „Voice of Russia”

19

Companía espaňola de financiación del desarrollo 20 El Correo Digital, 2008 november 12. www.elcorreodigital.com/alava/20081112 /economia/espana-rusia-como-socios-20081112.html


21

lap megállapította, hogy a spanyol sajtó nem nagyon kedvez a kapcsolatok élénkítésének, mert Oroszország negatív felhanggal jelenik meg benne.21 2008 januárjában jött létre a Spanyol–Orosz Tanács Alapítvány a kétoldalú kapcsolatok ösztönzésére és különböző projektek kivitelezésére. A Spanyol–Orosz Tanács Alapítvány három fő dimenzió mentén tevékenykedik: kultúra, civil társadalom és gazdaság. A spanyol Külügyminisztérium évi 35 ezer euróval támogatja működését.22 A két ország közötti technológiai együttműködés legújabb példája a 2007 márciusában aláírt egyezmény a spanyol CDTI23 és az orosz Roszkozmosz irányításával egy ultraibolyás űrteleszkóp közös kifejlesztésére és 2012-es fellövésére. A teleszkóp összköltsége mintegy 300 millió euro, és a spanyol részvétel aránya a megépítésben körülbelül 15 százalék.24 Létezik spanyol-orosz együttműködés bűnügyi, igazságügyi területen is. A Jukosz-ügynek például spanyol vonatkozása is van. A spanyol–orosz kettős állampolgár (a „háború gyermekei” leszármazottja) Antonio Valdés Garcia a Jukosszal együttműködő Fargoil igazgatója volt. 2005-ben visszahívták Oroszországba tanúskodni az ügyben, majd őt is letartóztatták 11 év börtönt helyezve kilátásba. Valdés-Garcíát a főügyészség azzal vádolta, hogy a mordvinföldi adóparadicsomban bejegyzett Fargoil felhasználásával 13 milliárd dollárnyi olajbevétel eltérítésében vett részt, bűnszövetségben Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-vezérrel és annak üzlettársával. Valdés García pár héttel később szinte teljesen összetörve kórházba került, megveretéséről keringtek hírek, de állítólag ittasan esett ki egy ablakból. 2007 januárjában megszökött az ítélethirdetéskor és eltűnt.

1.4. Kulturális kapcsolatok Az 1992-es sevillai Expo jó alkalom volt arra, hogy az Orosz Föderáció bemutatkozzon a spanyol közönség előtt. Az ezt követő években több kétoldalú kulturális esemény történt. Említhetjük az orosz balett fellépéseit Spanyolországban, vagy a spanyol és az orosz múzeumok közötti együttműködést, közös kiállításokat. A 7/1991-es törvény hozta létre Spanyolországban a Cervantes Intézetet, melynek célja a spanyol kultúra és nyelv terjesztése külföldön. 1997-ben megalapították a Virtuális Cervantes Központot az Inter-

21

http://www.ruvr.ru/main.php?lng=spa&q=7605&cid=67&p=13.11.2008 22 A spanyol külügyminisztérium sajtótájékoztatója, 2008 január 22. http://www.maec.es/es/MenuPpal/Actualidad/Notas%20de%20Prensa/Paginas/10NP2 0080122.aspx 23 Centro para el Desarrollo Tecnológico Industrial 24 http://www.noticiasdelcosmos.com/2007/03/espaa-y-rusia-acuerdan-desarrollar-y. html

22

Éltető Andrea

neten, és számos országban működik már Cervantes Intézet gazdag könyvtárral és kulturális programokkal.25 A moszkvai intézet megalapítását komoly diplomáciai tevékenység előzte meg. Kiemelkedik 1995-től Juan José Herrera, a moszkvai spanyol követség kulturális tanácsosának aktivitása.26 A moszkvai Cervantes Intézet 2002 február 6-án nyitotta meg kapuit egy Goya kiállítással, a sajtó nagy érdeklődésétől kísérve mindkét oldalon. Tevékenysége azóta is folyamatosan bővül (kurzusok, konferenciák, beszélgetések, filmvetítések, kiállítások, stb.), és tervezik egy új Cervantes központ megnyitását Szentpéterváron is. 2002-ben, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulóján közös spanyol-orosz deklarációban rögzítették a kapcsolatok főbb elveit és területeit. 2003-ban a moszkvai Viktória parkban felavatták a második világháborúban elesett spanyol önkéntesek szobrát. Kulturális missziót tölt be a már említett moszkvai Centro Espaňol is, ami a „háború gyermekeihez” kötődik, az ő találkozóhelyük. Nyelvtanfolyamok, táncbemutatók, beszélgetések, stb. színhelye és alakult egy saját kórusa is, amely más városokban is fellép. A Centro együttműködik a médiával, folyóiratokkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, nagytermében különféle kiállításokat rendez. A kilencvenes évek elején a nehéz orosz gazdasági, pénzügyi helyzet miatt a háború gyermekeinek nyugdíjfizetése egy ideig szünetelt, illetve drasztikusan csökkent, életkörülményeik megnehezültek. A spanyol kormány 1994-től kezdte segíteni a Centro működését, és azóta is finanszírozza a fenntartási költségeit. 1994-ben rendezték meg Moszkvában a hispanisták első konferenciáját, ahol létrejött az Orosz Hispanisták Szövetsége, ami az oktatás, tudomány és kultúra terén fejti ki tevékenységét. Főtitkárnak Szergej Goncsarenkót, az Moszkvai Nyelvészeti Állami Egyetem rektorhelyettesét választották. Második konferenciájukat 1999-ben tartották. 1987-ben indították be a madridi Complutense egyetemen a szláv nyelvtudományi tanszéket, ami az 1994-95-ös tanévtől kezdve már a barcelonai és granadai egyetemeken is működött. Ezeknek a központoknak szakfolyóirataik is vannak (pl. Mundo Eslavo, Eslavistica Computense), amik a szláv kultúrát terjesztik. A granadai egyetemen alakult meg az „Eslavia” Társaság a Szláv Népekkel való Kulturális Kapcsolatokért. Célja a szláv nyelv, szokások és kultúra terjesztése Spanyolországban és a spanyol kultúra terjesztése a szláv országokban. Ezen kívül jogi tanácsadást is nyújt, például be, vagy kivándorló diákoknak. Madridban 1991 óta működik az Alexander Puskin Alapítvány. Céljai és tevékenysége hasonló a Cervantes Intézetéhez, az orosz kultúrát, nyelvet igyekszik terjeszteni, utazásokat, kiállításokat szervez.

25 26

Budapesten 2004 szeptemberében avatták fel a Cervantes Intézetet. Garrido Caballero (2006)


23

A spanyol médiában Oroszország elsősorban sztereotípiákkal jelenik meg, főleg a maffia, bűnözés, prostitúció kapcsán, a spanyol átlagemberek ismerete kevés az oroszokról.

2)

Spanyol–orosz gazdasági kapcsolatok

Bár a földrajzi távolság következtében a spanyol–orosz gazdasági kapcsolatok nem kiemelkedően intenzívek, az utóbbi időkben, a két ország között formálódó stratégiai partnerség jegyében ezek is megélénkültek, s több nagyszabású közös ügylet indult útjára.

2.1. Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok Az orosz GDP erőteljes növekedését az utóbbi években a külkereskedelem növekedése is kísérte. Ez az export esetében 2003 és 2006 között évi 26, 43, 35, 22 százalékos növekedést, az import esetében pedig rendre évi 24, 35, 34, 40 százalékos töretlen növekedést jelentett.27 Vagyis az orosz gazdasági fejlődés a belső kereslet növekedésén keresztül egyre nagyobb mértékben szívja fel a külföldi árukat. Az orosz külkereskedelem földrajzilag elég koncentrált, több mint egyharmad része öt partnerországgal bonyolódik (Hollandia, Németország, Kína, Olaszország, Ukrajna). Spanyolország a 17. helyen áll a partnerek között, az orosz kivitel 1,4 százalékával és a behozatal 1,8 százalékával (2007-es adat). Oroszországnak jelentős külkereskedelmi többlete van Spanyolországgal szemben. Spanyolország külkereskedelme még koncentráltabb, mint Oroszországé, több mint a fele bonyolódik öt partnerországgal (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Portugália). 2003-2007-ben Oroszország a 20-23. helyet foglalta el a spanyol exportban, a behozatalban pedig a 10-11.-et. A spanyol exportban az orosz viszonylat jelenleg közel egy, a behozatalban pedig 2,8 százalékot tesz ki. 2003 után a spanyol kivitel Oroszországba sokkal gyorsabb ütemben bővült (tíz év alatt több mint hétszeresére), mint általában a spanyol export. (1. ábra)

27

Sánchez (2007) p. 18.

Éltető Andrea

24 1. ábra

A spanyol kivitel dinamizmusa 800 Extra-EU27

700

Intra-EU27

600

Oroszország

500 400 300 200 100 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Forrás: Eurostat

A Szovjetunió szétesése után a spanyol-orosz kereskedelem jelentősen visszaesett, és a későbbiekben is csökkent az oroszországi gazdasági válság miatt. A későbbi években fokozatos növekedés tapasztalható, főleg a spanyol importot tekintve, Oroszország „energia-ellátó” szerepe egyre erősödik. A kilencvenes években a kereskedelem export-import oldalon nagyjából azonos szinten volt. (2. ábra) 1999 után azonban a spanyol import Oroszországból nagyobb ütemben nőtt, mint az export, így 2000 és 2007 között a spanyol kereskedelmi mérleg negatívuma Oroszországgal szemben a háromszorosára nőtt (több mint 5600 millió euróra). Ez az olajárak emelkedésének a következménye. Így az EU-n belül Hollandia és Lengyelország után Spanyolország áll a harmadik helyen az orosz viszonylatú kereskedelmi deficit nagyságát tekintve. 2008-ban az EU-n kívülre irányuló spanyol export jobban nőtt 8,4%-kal), mint az EU-ba irányuló (1,9%) és kiemelkedő volt az Oroszországba irányuló exportnövekedés, ami 35,9 százalékot tett ki. Az import ugyanakkor kissé csökkent, így az Oroszországgal szemben fennálló külkereskedelmi hiány is mérséklődött.


25 2. ábra

Spanyol külkereskedelem Oroszországgal 10000 8000

Import

Export

Deficit

6000 4000 2000 0 -2000 -4000

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

-8000

1995

-6000

Forrás: Eurostat

2001 és 2004 között a spanyol exportban hat termékcsoportot emelhetünk ki. Az első az elektromos berendezések (fehéráruk, fűtőberendezések, háztartási berendezések) csoportja, ami a kivitel 17 százalékát tette ki. Utána az élelmiszerek (borok, konzervek, zöldségek), vegyi termékek (gyógyszerek, festékek) és gyümölcsök következnek, mind kb. 11 százalékkal. Az állati termékek (borjúhús, sonka stb.) a kivitel 10 százalékát tették ki csakúgy, mint a járművek csoportja. A spanyol export Oroszországba már ekkor jóval diverzifikáltabb volt, mint az import, ami kétharmad részben energetikai termékekből állt. 2004 után a spanyol kivitelben a gépek, berendezések és járművek részesedése jelentősen nőtt. 2008-ban már a kivitel közel 50 százalékát ezek tették ki (2000-ben még csak 15 százalék volt az arányuk, lásd Függelék F2. táblázatát). Spanyolország orosz importjának 70-80 százalékát ásványi anyagok (elsősorban kőolaj és származékai) teszik ki. 2000 és 2007 között még nőtt is ezek részesedése, s elérte a 85 százalékot. A behozatal további mintegy 7-10 százalékát fémek, alapanyagok, nyersanyagok teszik ki, a többi termék aránya nem jelentős. Oroszország szerepe tehát egyre inkább az energia- és nyersanyagellátás a kétoldalú kereskedelemben.

Éltető Andrea

26 1. táblázat

Az orosz reláció súlya néhány termékcsoport esetében a spanyol importban és exportban, ahol az átlagosnál jelentősebb az orosz viszonylat (százalék, 2007) HS2 termékcsoport

Import

Nikkel és nikkeltermékek Ásványi tüzelőanyagok Trágya Egyéb nem nemesfémek és abból készült árucikkek Ólom és termékei Drágakövek, féldrágakövek, gyöngyök, ékszerek, érmék, bizsu Vas és acél Alumínium és termékei Egyéb termékek Összes termék

18,61 15,50 13,76

HS2 termékcsoport

Export

Kerámiatermékek Hús és ehető hústermékek Zöldség és gyümölcskészítmények, magvak

4,68 4,43 4,34

6,74

Bútor, lakberendezési cikk

3,46

5,44

Hús és halkészítmények, tenger gyümölcsei

3,35

3,75

Fegyverek és lőszer

2,68

3,64 3,49 3,44 2,72

Keményítő, ragasztóanyagok Zeneszerszámok és alkatrészei Cserző és festő anyagok, tinták Olaj esszenciák, parfümök, kozmetikai cikkek Lakk, gyanta, gumi és más növényi kivonatok Italok, alkohol, ecet Különféle fémáruk Drágakövek, féldrágakövek, gyöngyök, ékszerek, érmék, bizsu Gyapotszál Atomreaktorok, kazánok és alkatrészeik Szőrme és műszőrmeáruk Kakaó és kakaókészítmények Egyéb textil termékek, használt ruha Ehető gyümölcsök és magok, citrusfélék Nem kötött vagy horgolt ruházati termékek Papír és karton Parafa és parafatermékek Lábbelik Állati és növényi zsírok és olajok Kötött, vagy horgolt ruházati termékek Esernyők, napernyők, sétabotok Fa és faáruk, faszén Nem vasúti járművek és alkatrészeik Különféle ehető készítmények Kőből, gipszből, cementből stb. készült áruk Összes termék

2,65 2,60 2,59 2,58 2,53 2,35 2,33

Forrás: saját számítások az Eurostat adatai alapján (HS2 bontásban, 101 árucsoport)

2,02 1,78 1,76 1,75 1,69 1,50 1,49 1,49 1,44 1,35 1,35 1,29 1,27 1,24 1,23 1,22 1,20 1,14 1,12


27

Mint már szó volt róla, az összes spanyol exportban az orosz irányú kivitel aránya egy százalék körüli. Ugyanakkor vannak olyan termékcsoportok, ahol ez az arány az átlagosnál magasabb, vagyis az orosz piac jelentősebb, mint általában. Ezeket a termékeket mutatja az 1. táblázat, mind az export, mind az import tekintetében. Rögtön feltűnik, hogy az import esetében jóval kevesebb az ilyen árucsoport (szinte mind nyersanyagok), viszont itt jóval nagyobbak a százalékos különbségek is. A nikkel-termékek és az ásványi tüzelőanyagok esetében például az összimport több mint 15 százaléka Oroszországból jött 2007-ben. A spanyol kivitelben a kerámiatermékek, húskészítmények és zöldéggyümölcsök esetében az orosz piac részesedése 4 százalék fölött van (szemben az átlagos 1,12 százalékkal). Több termékcsoportot találunk 2-3 százalékos részesedéssel is, ezek jórészt feldolgozott termékek.

2.2. Tőkebefektetések Spanyolország tőkebefektetései ma már messze a legnagyobb mértékben az Európai Unióba irányulnak. Mint a 3a. ábrán is látszik, az ezredforduló e tekintetben is fordulópont volt, innentől kezdve több spanyol befektetés irányul az unióba, mint más térségekbe. 2005 után pedig tovább nyílik az olló az EU javára. Mindenekelőtt az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Olaszország jelentik a fő célpontot a spanyol befektetőknek. (Az új tagállamok is fontos szerepet töltenek be, érdekes módon 2007-ben éppen Magyarország volt a negyedik legfontosabb célország az összes spanyol tőkebefektetést tekintve.28) A spanyol vállalatok az európai deregulációt, az egységes piac és az integráció előnyeit igyekeztek kihasználni. Az EU-n kívüli országokat tekintve a kilencvenes évek végén a spanyol vállalatok fő célpontja Latin-Amerika volt, ami nem meglepő tekintve a kulturális, történelmi és nyelvi kapcsolatokat. 2000 után azonban a latin térség súlya csökkenni kezdett a spanyol befektetésekben. Jórészt ennek köszönhető, hogy az oroszországi befektetések százalékos arányban egyre nagyobbak a latin-amerikaiakhoz viszonyítva (4. ábra). Nőttek az EU-hoz viszonyítva is, de jóval kisebb mértékben.

28

Ez egy pénzügyi szektorba történő nagy összegű beruházás miatt volt.

Éltető Andrea

28 3a. ábra

Spanyolország működő tőkebefektetései (millió EUR) 90000,00 80000,00 70000,00 60000,00 50000,00 40000,00 30000,00 20000,00 10000,00 0,00

EU27

1993

1995

Más térség

1997

1999

2001

2003

2005

2007

3b. ábra

Spanyolország működő tőkebefektetései egyes térségekbe és Oroszországba 35000,00 30000,00 25000,00 20000,00 15000,00 10000,00

Latin-Amerika

Észak-Amerika

Oroszország

Egyéb

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

0,00

1993

5000,00

Ázsia és Óceánia

Forrás: Külföldi működő tőke adatbázisa, Spanyol Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, http://datainvex.comercio.es/


29 4. ábra

Oroszországban eszközölt spanyol tőkebefektetések – más térségekhez viszonyítva 5,63

(százalék) 6

Oroszország/Latin-Amerika 5

Oroszország/EU27 3,44

4

2,27

2,09

2,36

3

2003

2004

1,01

0,65

0,91

0,2

2002

0,58

0,3

2001

0,01

0,03

2000

0,08

0,01

0

0,0

1

0,03

0,71

2

2005

2006

2007

2008


Az oroszországi spanyol befektetések az összeshez viszonyítva nem túl számottevőek (fél százalék). A jogi kereteket az 1994-es gazdasági és ipari együttműködési egyezmény és a 2000-ben aláírt kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény biztosítja. A kilencvenes években volt egy spanyol befektetési hullám, ami később az orosz gazdasági válság nyomán megtört. 1993 és 1995 között és később is mintegy évi 6 millió eurót tettek ki a spanyol befektetések. 1997-ben, a már említett Kormányközi Bizottság ösztönző intézkedései nyomán újabb spanyol vállalatok is az orosz piacra merészkedtek. A Chupa Chups ekkor nyitotta meg szentpétervári gyárát, az Agrolimen élelmiszerüzem építésébe kezdett Nyizsnij Novgorodban, a Kelme ipari kombinátot épített. Spanyolország működő tőkebefektetései Oroszországba az új évezredben vettek igazán lendületet. 2002 és 2004 között némileg megemelkedtek a befektetések, 2004 és 2007 között pedig tovább nőttek. Ennek ellenére a spanyol befektetés ahhoz képest is kevés, amit más EU-tagállamok fektetnek be Oroszországba. (Nagy-Britannia befektetése például 2007-ben 26,3 milliárd dollár volt).29 2007-ben minden addiginál többet, 331 millió eurót fektettek be a spanyolok Oroszországba. Tekintve, hogy az ide befektetett összeg még 29

Barciela (2008)

Éltető Andrea

30

mindig elég kicsi más térségekhez képest, nem csoda, hogy egy-egy nagyobb beruházás jelentősen befolyásolja az összképet. Oroszország befektetései Spanyolországba szinte elhanyagolható nagyságrendűek, elsősorban az ingatlanszektorba irányultak, de a vendéglátóiparban, építőiparban és a kereskedelemben is találhatunk némi orosz tőkét. 5. ábra

Működő tőkeáramlás Spanyolország és Oroszország között 531,55

600 Oroszországból Oroszországba

500

2004

196,77

101,34 12,53

16,57

2005

2006

7,5

2003

5,76

3,86

2002

29,76

2001

3,6

2,34

0

8,8

100

82,68

200

2,03

300

211,08

206,21

400

2007

2008

Forrás: Külföldi tőke adatbázisa, Spanyol Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, http://datainvex.comercio.es/

2007 őszén jelentettek be két (már említett) nagyberuházást. A spanyol

Iberdrola Ingeniería egy kulcsrakész 403 megawattos erőművet épít Szredneuralkban, ami félmillió lakost lát el árammal. Az Iberdrola 2005ben nyitott kereskedelmi képviseletet Oroszországban, de két kisebb után30 ez az első nagy megbízás, amit itt kapott. A Técnicas Reunidas pedig egy habarovszki olajfinomító felújítására és kapacitásbővítésére kapott megbízást egy 800 millió dolláros projekt keretében. A munkálatok 2010 végére fejeződnek be, és a finomító éves kapacitása 3 millióról 4,5 millió tonna olajszármazék kibocsájtására bővül majd.31 2007 tavaszán számolt be a baszkföldi székhelyű Fagor Arrastre szerszámgépgyár is az orosz piaci sikereiről. Acélgyártó, illetve vágó sort adott át Ivanovo régióban, és nagy értékű kivitelével német, japán és amerikai szállítókat előz meg az orosz piacon.32 30

2005-ben technikai segítségnyújtásra szerződött nukleáris erőművek biztonsága terén Kola és Novovoronyezs térségében. 31 El País, 26/09/2007 32 http://www.afm.es/noticias-en/noticias_asociados-en/fagor-arrasate-conquersrussia


31

Az orosz vasúti társaság (RZHD) elnöke 2008 novemberében Madridban János Károly királlyal és spanyol vállalati vezetőkkel tárgyalva kijelentette, hogy spanyol szakemberekkel szeretnének együttműködni a Moszkva-Szocsi vonal felújításán, illetve észak-afrikai projektekben.33 2008-ban az Oroszországba irányuló spanyol működő tőke-befektetések visszaestek az előző évhez képest, 197 millió eurót tettek ki. Pozitív példa – Inditex A spanyol Inditex 2003-ban kezdte meg tevékenységét Oroszországban a finn Stockmannal kötött franchise szerződés alapján, és megnyitotta első Zara ruházati üzletét a moszkvai Mega Mall bevásárlóközpontban. 2004ben kettő és 2005-ben három újabb bolt nyílt Moszkvában. 2006-ban az Inditex megvásárolta a Stockmanntól a Zara Rusia társaságot 41 millió euróért. Más boltokkal együtt (Stradivarius, Bershka, Massimo Dutti, Pull&Bear) 2007 végére már 43 üzlete volt az Inditexnek Oroszországban, s ezek számát 2008-ban tovább növelték több városban.1) Az Inditex jól ki tudta használni az egyre nagyobb orosz (főleg moszkvai) érdeklődést a spanyol és nyugat-európai divat iránt.

Negatív példa – Campofrio A Campofrío tulajdonában levő CampoMos 1991-ben nyitotta meg első és 1994-ben a második húskészítményeket előállító üzemét Moszkvában. A Campofrío jelentős összegeket fektetett be értékesítési hálózatok kiépítésébe a főbb orosz városokban, és a dolgozók betanításába. A számos erőfeszítés ellenére közel húsz év alatt sem vált nyereségessé a vállalkozás, és 2008-ban a Campofrío elhatározta, hogy kivonul és eladta orosz érdekeltségét, a finn Atria-nak. A veszteséges CampoMos mintegy ezer főt foglalkoztatott ekkor.2) A spanyol anyacég 2008-ban egyébként egyesült az amerikai Smithfield csoporttal. A fúzió létrejöttével a 2,1 milliárd euró forgalmat lebonyolító óriáscég az európai húsfeldolgozó ipar vezető vállalatává vált. Az orosz leányvállalat sikertelenségének fő oka az ottani jogi, adminisztratív terhek átláthatatlansága volt. Néhány évvel ezelőtt az orosz hatóságok korlátozták a sertéshús behozatalát, ami a CampoMosnak létszükséglet volt a működéshez. De a korlátozás más - az orosz államapparátushoz közeli - cégekre nem vonatkozott… A spanyol vállalat elhatározta, hogy helyben létesít egy sertésfarmot a húsfeldolgozó cég ellátására. Azonban a földvásárlás és az anyakocák behozatalának engedélyezése nem hónapokig, hanem évekig elhúzódott, így a Campofrío feladta terveit.3) 1)

Cinco Días, 2007. nov. 29. www.campofrio.es 3) Barciela (2008) 2)

33

El País, 22/10/2008

32

Éltető Andrea

A külföldi befektetőknek Oroszország hatalmas piac, jól képzett és viszonylag olcsó munkaerővel. Az elmúlt évtized gazdasági növekedése ígéretes. Az orosz piac vonzereje lehet a nagy vásárlóerejű középosztály megjelenése, amit a luxusüzletek megjelenése és elterjedése is jelez. Mindez, mint láttuk a spanyol tőkebefektetésekre is hatott az utóbbi években. Ugyanakkor a negatív esetek (például a Campofrío esete) széles körben ismertek és elbátortalanítják a spanyol vállalatokat az orosz piacra lépéstől. Számos cég körében él az a kép, hogy igen nehéz eligazodni és fennmaradni az orosz politikai, bürokratikus és jogi labirintusban. A madridi kereskedelmi kamara megállapítása szerint is a spanyol kis- és középvállalatok vonakodásának legfőbb oka az átláthatóság hiánya az adminisztratív folyamatok és a jogi biztonság terén.34 (Ilyesmi előfordul például Latin-Amerikában is, de ott a spanyol befektetők legalább nyelvi és kulturális téren kiismerik magukat.) Az is gond a spanyol befektetőknek Oroszországban, hogy bizonyos szolgáltatások, jogok (például a külföldiek földvásárlása) korlátozottak. Egyes szektorok vállalataiban maximált a külföldi részesedés aránya (például repülőgépgyártás, közlekedés, energiaszektor). Még nehezebb a dolog a nem leírt, informális akadályokkal, mindenekelőtt a jogi procedúrák terén. Rengeteg a bürokratikus beavatkozás, számos engedélyre, tanúsítványra van szükség. Az állami szervezeti és magas szintű befektetés-ösztönzők, vásárok, kiállítások valamelyest növelhetik, és növelték is a spanyol befektetések öszszegét, de középtávon az orosz piac nem kerül be a spanyol vállalatok prioritásai közé. Latin-Amerika marad az első számú célpont, és Európán belül is keleti irányban inkább a közép-kelet-európai tagállamok vonzóak. A pénzügyi és gazdasági válság várhatóan óvatossá teszi a spanyol befektetőket. Ugyanakkor az orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az orosz piac jobb kihasználása enyhítheti a válság hatásait a spanyol gazdaságra. Sánchez (2008) négy ágazati területen lát lehetőségeket a spanyol vállalatok számára.

2.2.1.Élelmiszeripar Az orosz élelmiszeriparban jelentős a külföldi befektetés, és nincsenek ez előtt számottevő adminisztratív korlátok sem. A szektorban már jelen van több spanyol vállalat, számukra az élelmiszeripar további befektetési terület lehet. Hosszútávon csak a helyi termelés megindításával lehet a piac előnyeit kihasználni, a Spanyolországban gyártott termékek eladása kevesebb nyereséggel jár. A spanyol vállalatoknak kompetitív előnyei vannak a növényi olaj, gyümölcsök, zöldségek, nem alkoholos italok és borok, szeszesitalok terén (ez utóbbiak esetében 1995 és 2007 között 3-8 szorosára nőtt a kereslet, típustól függően).

34

Barciela (2008)


33

2.2.2. Építőipar A spanyol építőipari cégeknek létfontosságú lehet az orosz piac megnyitása, s tekintve az ottani infrastrukturális hiányosságokat, bőven nyílnának lehetőségek. Az orosz építőipar dinamikusan nőtt 2000 és 2007 között, de jelentős spanyol beruházás nem történt. Az iparág két belső problémája a munkaerőhiány és az építőanyagok hiánya. A vasúti, közúti infrastruktúra és a repülőterek építése a közeljövőben várhatóan lendületet vesz, s ebben a spanyol vállalatok is részt vehetnek.

2.2.3. Energia 2007-től elkezdődött az orosz energiaszektor részleges privatizálása. Itt szerepet kaphatnak spanyol vállalatok is, amelyeknek vannak latin-amerikai tapasztalataik (pl. Endesa). Az Iberdrola is sikereket mutathat fel az orosz piacon.

2.2.4. Turisztikai lehetőségek Az orosz turisztikai szektorban sok a hiányosság, nincs elég számú és színvonalú hotel, fürdő stb. Ezért 2008-ban a turisztikai szektor stratégiai fejlesztésére egy 2015-ig szóló programot fogadtak el, ami nemcsak a fizikai, de a humán infrastruktúrát is fejlesztené. Ebben a programban külföldi befektetőknek is jut szerep. A turizmus szektorban eddig nagyon kevés a külföldi befektető.35

2.3. Turizmus Oroszország számára Spanyolország mint turisztikai célpont a legfontosabb. Már a kilencvenes évek végétől egyre több az orosz turista Spanyolországban. Némi hullámzás után 2003 és 2007 között már egyértelmű, stabil növekedés figyelhető meg a turisták számát tekintve (5. ábra). Az utóbbi időkben évente mintegy 15-30 százalékkal nő az orosz turisták száma. Bár a Spanyolországba érkezőknek csak mintegy fél – háromnegyed százalékát teszik ki az orosz turisták (Függelék F3. táblázat), jóval többet költenek, mint akár a németek, franciák, vagy belgák. Az oroszok általában csoportos tur-

35

Sánchez (2008)

Éltető Andrea

34

nusokban utaznak ki, főleg a tengerpartra. 90 százalékban szállodákban laknak és kedvelik a csoportos kirándulásokat, programokat. Az orosz turisták mintegy fele Katalóniát választja, 2007-ben például 23,6 millió eurót költöttek Barcelonában, 61 százalékkal többet, mint az előző évben.36 6. ábra

Spanyolországba érkező orosz turisták száma 500000 400000 300000 200000 100000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE)

A spanyol irányú turizmus ösztönzése az orosz lakosság körében fontos feladat. 2006 februárjában a két fél aláírt egy kétoldalú turisztikai egyezményt. A spanyol turizmusért felelős államtitkár Joan Mesquida 2008 szeptemberében Moszkvában találkozott a terület orosz felelőseivel és a helyi Tourespaňa dolgozóival.

3) Energetikai kapcsolatok 2007-ben Spanyolország végső energiafelhasználása 3,3 százalékkal, ebből a kőolajszármazékok végső fogyasztása 1,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ipar és a közlekedés egyaránt növelte energia-intenzitását, más európai országokkal ellentétben. A spanyol energiafelhasználás növekedése folyamatos az elmúlt évtizedben és ráadásul nem a termelési szerkezet változásából fakad, hanem a termelés hatékonyságának csökkenéséből. Mindehhez az is hozzájárul, hogy Spanyolország nem szervezte ki az energiaintenzív iparágakat a fejlődő országokba, ahogy más fejlett államok, és kevésbé alkalmaz új ipari technológiákat.37 A szolgáltatási szektorban a ver36 37

La Vanguardia, 2008. szept. 4. Marrero – Ramos Real (2008)


35

seny alacsony és az infláció magas, mindehhez társult az építőipari boom, ami az energiaigényes cementipart megerősítette.

3.1. Kőolaj A spanyol energiafogyasztás 57,1 százalékát teszik ki a kőolajszármazékok (7. ábra). Az önellátás (saját termelés/felhasználás) foka a szén esetében 29 százalékos, a kőolaj-termékeknél viszont mindössze 0,2 százalék. Spanyolország itt tehát szinte teljes egészében importra szorul. 7. ábra

A spanyol végső energiafelhasználás szerkezete, 2007 Szén; 2,3% Megújuló energiaforrások; 3,7% Kőolajszármazékok; 57,1% Elektromos áram; 20,4%

Gáz; 16,5%

Forrás: Secretería General de Energía, in: La Energia en Espaňa 2007

Oroszország a spanyolok első számú kőolajellátó országa, a spanyol kőolajimport mintegy 22 százaléka innen származott 2007-ben (8. ábra). 2008-ra az orosz arány némileg csökkent, s ezzel egy időben nőtt Líbia és Irán olajszállító szerepe. 2008-ban ugyanakkor Spanyolország 32,5 százalékkal több kőolajat importált, mint az előző évben.

Éltető Andrea

36 8a. ábra

A spanyol kőolajimport származása 100%

6,00

9,92

90% 19,93

80%

22,76

Egyéb

70%

Oroszország

60%

30,65 Afrika

27,64

50%

Amerika

40% 18,27

30%

16,14

Közel-Kelet

20% 10%

25,15

23,54

2006

2007

0%

Forrás: Secretería General de Energía, in: La Energia en Espaňa 2007

8b. ábra

Orosz részesedés a spanyol kőolajimportban (%) 25 20 15 10 5 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: Sánchez (2008) és Boletín Estadística de Hidrocarburos, 2009 január, No.134.

A legnagyobb spanyol olajvállalat a Repsol-YPF, 1999-ben jött létre a korábbi állami vállalat, a Repsol és a Yacimientos Petroliferos Fiscales (YPF) argentin vállalat fúziójával. Ez a cég a világ egyik legnagyobb olajvállalata, több mint 30 országban van jelen, de tevékenysége Latin-Amerikára kon-


37

centrálódik. A második legnagyobb spanyol olajcég a Cepsa, amely Algériában és Kolumbiában végez kitermelési és feldolgozási tevékenységet. Spanyolországban hét kőolajmező található (Alga, Ayoluengo, Barracuda, Boqueron, Casablanca, Chipiron, and Rodaballo), de ezek termelése, mint láttuk, elenyésző az igényekhez képest. Kilenc olajfinomító működik az országban a Repsol-YPF és a Cepsa ellenőrzése alatt.

A Repsol – Lukoil történet 2008 őszén a spanyol napilapok és parlamenti viták egyik fő témája volt az, hogy az orosz Lukoil bejelentette, jelentős részesedést kíván vásárolni a spanyol energetikai óriásban, a Repsolban. Az orosz olajvállalat egyrészt a Sacyr Vallehermoso építőipari cégnél lévő 20 százalékos Repsolpakettre, másrészt a La Caixa takarékbank által felkínált 14 százalékos csomagra alkuszik, és a két pakett csak együtt érdekli. A Sacyr építőipari cég a kibontakozott ingatlanválság nyomán nehéz helyzetbe került, és a túlélés érdekében szeretné eladni részvényeit. Spanyol elemzők szerint a Lukoil várhatóan nem kíván 29,9 százaléknál nagyobb tulajdont szerezni – a helyi törvények szerint ugyanis 30 százalék elérése esetén vételi ajánlatot kell tenni az egész cégre. A Repsol főrészvényese az amerikai ConocoPhillips, de az ellenőrzés spanyol kézben van. A Lukoil vételi szándéka nyomán éppen ezt a spanyol ellenőrzést féltik többen, és főleg a spanyol jobboldali Néppárt politikusai intéztek kirohanásokat ellene. Zapatero miniszterelnök kijelentette, hogy örülnének, ha a Repsol spanyol kézben maradna, de mindkét vállalat magáncég (a Repsolt éppen a néppárti kormány privatizálta), és a kormány nem szólhat bele a tárgyalásokba. A spanyol közvélemény nem nézi jó szemmel a nagyjából orosz állami monopóliumnak tartott Lukoil vásárlási szándékát, egyes spanyol lapok rámutattak, hogy a Lukoil elnöke (Vladimir Alekperov) Putyin jó barátja. A La Vanguardia napilap honlapján szavazni lehetett a kérdésre: „Meg kellene-e akadályoznia a kormánynak a Lukoil belépését a Repsol részvényesei közé?” A válaszadók 73 százaléka szerint igen. Mindeközben a Lukoil orosz részvényesei is felháborodtak a cég terjeszkedési tervein, és jobbnak látnák, ha a Lukoil hazai területen fektetne be. A válság a Lukoilt is érintette, ami miatt beruházásait részben visszafogja. 2008 decemberében az orosz energetikai miniszter bejelentette, hogy az orosz kormány politikai támogatást nyújt a Lukoil spanyol vásárlási szándékához. A vételi tárgyalások az év végén megakadtak a részvények árán való vita miatt. A Sacyr 26,7 eurót kért részvényenként, hogy ne veszítsen az ügyleten, az oroszok viszont 20-22 eurónál többet nem akartak adni a tőzsdén amúgy 16 euróért forgó Repsol részvényekért. 22 eurót viszont mások, például arab alapok is adnának a Sacyr részvényeiért. 2009 márciusában már nem is emlegették a Lukoilt, mint vevőt.

38

Éltető Andrea

3.2. Földgáz Spanyolországban a 80-as évek óta drámaian nőtt a földgázfogyasztás. 1994 és 2004 között a háromszorosára emelkedett, főleg a nagy gázüzemelésű erőművek beindítása miatt. Ugyanakkor az Ibériai félszigeten nincsenek földgázlelőhelyek, ezért a szükségletet importból kell fedezni. Spanyolország jelenleg két nagy nemzetközi vezetéken keresztül importál gázt. A TranszPireneusi vezeték 1993-ban kezdett el működni, a spanyol Calahorrát köti össze a francia Lacq-kal. Ezen keresztül Spanyolország Norvégiából tud földgázt importálni. A másik a Maghreb-Európa gázvezeték, ami 1996-ban készült el, és Algéria gázmezőjét köti össze Cordobával, Marokkón keresztül. 2006-ban felavatták az Euskador gázvezetéket, ami a bilbaoi gázterminált köti össze a francia Lussagnet-val, így Spanyolország észak felé tud földgázt reexportálni. 2008 végére lett kész (nem minden vita nélkül) a második algériai földgázvezeték, a Medgaz, amiről a spanyol Cepsa és egy algériai vállalat (Sonatrach) korábban megegyezett. A 210 km hosszú vezeték a spanyol Almeríában ér véget és a tesztelés után 2009 második felére várták a beüzemelését. Spanyolország tehát Oroszországból nem importál gázt. Spanyolország ma Európa egyik legdiverzifikáltabb gázpiacával rendelkezik, mert a kormány kötelezte az importőröket nem algériai cseppfolyós gáz (LNG) beszerzésére is. Az ország Európa legnagyobb LNG importőre, az öszszes import 47 százalékát bonyolította 2006-ban.38 Több tagállammal ellentétben Spanyolország támogatja az EU versenyfokozó elképzeléseit az energiaszektorban, ami a termelés és terjesztés tulajdonosi szétválasztását (unbundling) jelenti. 2009 márciusában a spanyol miniszterelnök és Medvegyev elnök szerződést írt alá a két ország közötti energetikai együttműködésről. Ennek célja közös projektek megvalósítása a megújuló energiaforrások és az új, „tiszta” technológiák terén. Az együttműködés része a Gas Natural és a Gazprom közötti megállapodás az LNG piacot illetően. Az orosz cég szállíthat a jövőben cseppfolyós gázt a spanyol piacra és együttműködik a spanyol vállalattal más piacokon (pl. Latin-Amerikában). Egy másik vállalati egyezmény pedig az Iberdrola és az Inter Rao között jött létre oroszországi üzemanyag kitermeléséről.

38

Vázquez (2008)


4)

39

Spanyolország és a FÁK-országok

A Szovjetunió szétesése után Spanyolország alkalmazkodni próbált az új helyzethez és az új független államokkal felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Később Ukrajnában és Kazahsztánban állandó kirendeltséget is létesített. A szovjet blokk átalakulásával kapcsolatban egyébiránt visszafogott álláspontot képviselt a spanyol kormány, Felipe González tartott attól, hogy az EU megnőtt érdeklődése a térség iránt negatívan érinti majd a mediterrán és a latin-amerikai térség felé irányuló európai politikát. 2. táblázat

A diplomáciai kapcsolatok felvétele a szovjet utódállamokkal Ország Örményország Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgizisztán Moldova Oroszország Tádzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán

Időpont 1992.01.27. 1992.02.11. 1992.02.13. 1992.03.23. 1992.02.11. 1992.04.03. 1992.01.30. 1991.12.25. 1992.03.12. 1992.03.19. 1992.01.30. 1992.03.18.

Állandó kirendeltség

Almaty, 1998.11.27-től

Moszkva, 1977.02.09-től

Kijev, 1992 02.21-től

Forrás: Wojna (2007)

Mintegy egy évtizede azonban Spanyolország más perspektívából kezdte nézni a FÁK országokat, ami külső és belső tényezőknek egyaránt betudható. Külső tényező az EU egyre intenzívebb külpolitikai és gazdasági szerepvállalása e térség felé, amit érzékeltet az Európai Szomszédságpolitika létrehozása és a MEDA (mediterrán térségnek) és TACIS (volt szovjet államoknak) pénzügyi alapok összevonása. Belső tényezőként a hatalmasra duzzadt spanyol külkereskedelmi deficit említhető, aminek csökkentése elsősorban a spanyol export diverzifikálásával és növelésével valósítható meg, és ez földrajzilag a FÁK országok felé is irányul. Másrészt, mivel a spanyol energiafüggőség jelentős Algériától, az orosz és a FÁK (pl. kazah) kapcsolatok erősítése ezt csökkentheti.

Éltető Andrea

40

Mediterrán Unió Spanyolország a kilencvenes években az Európai Unión belül igen aktív szerepet játszott a közel-keleti, arab országokkal való kapcsolatépítésben. 1995-ben elindult a barcelonai folyamat. Ennek három alappillére van:  kétévente megrendezett csúcstalálkozók a tagországok vezetői között,  egy közös észak-déli elnökség, illetve egy állandó titkárság felállítása,  konkrét regionális projektek kezdeményezése, amelyek közös célt teremtve hozzájárulnak a szolidaritás érzésének erősödéséhez. Az elképzelések megvalósításához szükséges pénzügyi hátteret részben az Európai Tanács által elfogadott, az 1995-99 időszakra szóló 4685 millió eurós keret, az Európai Beruházási Bank által biztosított bővített hitellehetőségek, valamint az egyes tagországok külön pénzügyi hozzájárulásai jelentik. Az EU a Mediterrán Partner Országokkal (MPOk) úgynevezett Euro-Med megállapodásokat dolgozott ki és írt alá, melyek részletesen szabályozzák a kapcsolatok szorosabbá tételének lépéseit. Az Euro-Mediterrán Partnerség keretében felajánlott pénzügyi támogatás központi eleme a MEDA Program. Az 1995-1999-ig terjedő MEDA I. révén 3,435 milliárd euróhoz, azaz évi mintegy 700 millió euróhoz juthattak a társult országok. A MEDA II. a korábbi öt év helyett hét évre szólt 2006-ig, azaz összhangban volt az EU költségvetési előirányzatával. A hétéves időszakra tervezett támogatás 5,350 milliárd euró volt, ami éves szintre lebontva nagyjából megegyezett a MEDA I.-ben nyújtott összeggel. 2008 júliusában a párizsi csúcsértekezleten létrehozták a Mediterrán Uniót, ami a barcelonai folyamat folytatása, illetve helyettese. Ez az új unió az EU-tagállamokon kívül a nem európai mediterrán országokat foglalja magában. A csúcson a 27-ek Európája, 12 mediterrán és négy balkáni ország vett részt. Intézményesített a külügyminiszterek évenkénti találkozója és a kétévenkénti csúcsértekezlet. A konkrét projekteket a csúcson elfogadott zárónyilatkozat függeléke nevezi meg. A Mediterrán Unió központi szervezeteinek Barcelona ad majd otthont – így döntöttek 2008 novemberében a kezdeményezésben résztvevő országok külügyminiszterei Marseille-ben.

4.1. Kapcsolatok az európai szomszédságpolitika országaival 2009 márciusában svéd-lengyel javaslatra az EU elfogadta a Keleti Partnerség létrehozását. Ez hat országra terjed ki: Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Belorusszia és Moldova vesz részt benne. A legfontosabb célok: szabadkereskedelmi övezet az EU-val, vízumkönnyítések, energia-ellátás diverzifikálása. Egyes megközelítések szerint Ukrajnának ez az EU-tagság


41

előszobája lehet, bár a Keleti Partnerség program határozottan elzárkózik a tagság problematikájától. A Keleti Partnerség koncepciójával lényegében minden tagállam egyetért, ugyanakkor néhánynak (ahol magas a bevándorlás aránya), köztük Spanyolországnak ellenérzései vannak a vízumkönnyítésekkel kapcsolatban. Spanyolország továbbá fontosnak tartja, hogy a Mediterrán Uniótól ne vonjon el finanszírozást az új kezdeményezés. Az állandó spanyol kirendeltségek létesítéséből is kitűnik, hogy Oroszországon kívül Spanyolországnak az Európai Szomszédságpolitika országai közül a legjelentősebb politikai, gazdasági kapcsolatai Ukrajnával vannak.

4.1.1. Ukrajna Spanyolország és Ukrajna között találhatunk hasonlóságokat abból a szempontból, hogy méretük és lakosságuk száma hasonló, mindkettő Európa perifériáján helyezkedik el, és az országon belüli regionális különbségek nagyok. A két ország között 1986 óta van érvényben a kettős adózás elkerülését szolgáló, még a szovjet korszakból örökölt egyezmény. 1996-ban aláírták a barátsági és együttműködési egyezményt, ami rögzítette a külügyminiszterek éves találkozóit és lefektette a gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés alapjait. Később több területen születtek újabb egyezmények, 1997-ben a kultúra és oktatás, 2000-ben a gazdasági és ipari együttműködés, illetve beruházás-védelem, 2001-ben a bűnözés elleni harc, 2003-ban pedig a tudományos együttműködés terén.39 Mindazonáltal a gazdasági kapcsolatok elég lazák, eddig a spanyol vállalatok túl sok érdeklődést nem mutattak Ukrajna iránt, a spanyol befektetések kb. 30 millió eurót tesznek ki ott, főleg az élelmiszeripar, fémfeldolgozás, faipar, ingatlanok területén. A spanyol cégek piacra jutását megnehezíti a kötelező papírok lassú beszerezhetősége, a bürokrácia és a korrupció. Élelmiszereket például csak úgy exportálhatnak Ukrajnába, ha ukrán ellenőrök Spanyolországba utaznak, a termelés helyét megvizsgálni – az útiköltség a spanyol exportőrt terheli. Mindazonáltal a spanyol vállalatoknak van tapasztalatuk „nehéz piacokon” és közép, illetve hosszabb távon a befektetések jó eredményeket hozhatnak, mivel a piac még nem telített. A két ország közötti együttműködési lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva. Erre az álláspontra jutottak a 2007 decemberében Barcelonában rendezett kétoldalú konferencián is, ahol öt nagyobb együttműködési területet jelöltek meg.40 39

Wojna (2007) „Spain and Ukraine: Prospects for Partnership” Barcelona 3-4 december 2007. Organisers: International Centre for Policy Studies (ICPS), Friedrich Ebert Stiftung Madrid and CIDOB Foundation. ICPS Newsletter 12 May 2008. 40

42

Éltető Andrea

1. Kétoldalú kapcsolatok 2007-ben felélénkültek a bilaterális kapcsolatok, 1994 óta 2007-ben járt először ukrán külügyminiszter Spanyolországban, és ebben az évben a spanyol külügyminiszter is Ukrajnába látogatott. Ketten kidolgoztak egy Memorandumot, amit 2007. november 16-án aláírtak. Ebben Spanyolország támogatja Ukrajna EU-hoz való közeledését, valamint kormányzati és nem kormányzati együttműködést szorgalmaznak. Konzuli tevékenység tekintetében is van tere a kooperációnak, különös tekintettel a spanyolországi ukrán bevándorlókra (2007-ben 70 ezren voltak). Az ukránoknak vízumra van szükségük, de a spanyolok vízummentesen utazhatnak Ukrajnába. Növelni kell a kapcsolatokat, találkozókat a kultúra és az oktatás terén is.

2. Demokrácia konszolidálása Ukrajnában fontos a demokrácia megerősítése, és ezen a területen a spanyolok átadhatják tapasztalataikat. Ez az alkotmányozás és az intézmények kialakítása terén is érvényes.

3. Közigazgatás Spanyolországban az államháztartás, közigazgatás reformja, EU-hoz igazítása már végbement és e téren több kooperációs lehetőség kínálkozik. Ilyen például tréningek és tanulmányutak szervezése az állami alkalmazottaknak.

4. Üzlet és politika Az üzletemberek, szervezetek és politikusok közötti megbeszélések mindkét országban fontosak.

5. Spanyolország és Ukrajna az EU integrációban Az európai ügyekkel kapcsolatos spanyol-ukrán dialógus tárgya lehet például az energiapolitika, vagy a két ország „híd”-szerepe a Mediterráneum, illetve a Fekete-tenger térsége felé. A spanyol kivitel és behozatal 130 százalékkal nőtt Ukrajnába 2004-2008 között. A spanyol külkereskedelem mindössze 0,25 százaléka bonyolódott Ukrajnával 2008-ban, és a kereskedelem hagyományosan erősen deficites spanyol részről. A spanyol kivitel 2005 óta folyamatosan nő (9. ábra), az import pedig erős hullámzást mutat, de 2006 óta szintén dinamikusan nő. A spanyol exportot főleg gépkocsik, kerámia, élelmiszer, fogyasztási javak teszik ki, az importot pedig kohászati termékek, állati és növényi zsírok, gabonafélék, só, gipsz.41 41

Informe Económico y Comercial de Ukrania, Ministerio de Industria, Turismo y Comercio (2008)


43

9. ábra

Spanyol kereskedelem Ukrajnával (millió EUR) 1000 Import

Export

Deficit

800 600 400 200 0 -200 -400 -600 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: Eurostat

A turizmus nagyon gyér, részben a kölcsönös ismerethiány miatt, részben azért, mert az ukrán infrastruktúra (hotelek, utazási irodák) kiépítettsége nagyon gyenge. A Kárpátok, Kijev és a Krím félsziget még sok lehetőséget tartogat a beruházóknak is. Spanyolországba évente mintegy 30-35 ezer ukrán turista látogat. A gazdasági kapcsolatok, befektetések terén az ukrán infrastruktúra, turizmus, építőipar kínálhat jó lehetőségeket a jövőben a spanyol vállalatok számára, csakúgy, mint a 2012-es Európa Kupa megrendezése. Lakások, szállodák, irodák, parkolók, kereskedelmi központok építésében is juthat szerep spanyol cégeknek. Ukrajna belépése a WTO-ba 2008 februárjában a vámok csökkenését is jelentette, ami kedvező a spanyol exportőröknek. A 2010 első félévi spanyol EU-elnökségi prioritások között számos olyan téma akad, ami ukrán szempontból is érdekes (migráció, energiapolitika, biztonságpolitika stb.). Ami Ukrajna későbbi EU-tagságát illeti, Spanyolország hivatalos nyilatkozataiban támogatja azt.42

42

Példa erre a már említett Memorandum, amelyet 2007. november 16-án Jacenyuk ukrán és Moratinos spanyol külügyminiszter írtak alá. Ennek célja kifejezetten Ukrajna és az EU közötti közeledés elősegítése, a spanyol csatlakozási és tagsági tapasztalatok átadása és Ukrajna segítése az európai integráció felé.

44

Éltető Andrea

4.1.2. Belorusszia Mind Spanyolországnak, mind Belorussziának akkreditált nagykövete van Moszkvában és Párizsban. Spanyolország volt az első, aki ratifikálta az EU– Belorusszia Partnerségi és Együttműködési Megállapodást 1995-ben. A fehérorosz hatóságok és Spanyolország között létrejött a kölcsönös beruházásvédelmi egyezmény (1999), a kettős adózás elkerüléséről (1997), és a közúti fuvarozásról szóló egyezmény (1997). Spanyolország évente 3000 belorusz gyermek (nagycsaládosok, illetve sugárzás-károsult családok gyerekei) üdülését biztosítja, nyáron, illetve a karácsonyi időszakban, karitatív szervezetek és családok segítségével. Fehéroroszországban fejlődik a spanyol nyelv oktatása, 2001 óta van nyelvi lektor a minszki egyetemen, és 2003-tól lehet spanyol nyelvből is diplomázni. A kereskedelmi kapcsolatok nem mondhatóak jelentősnek. A spanyol import 182 millió eurót tett ki 2007-ben, az export pedig 55 milliót, itt is jelentős tehát Spanyolország külkereskedelmi hiánya (Függelék 4. táblázat). Az import 90 százalékban kőolaj, ezen felül még a vas- és acélötvözetek, gumi, fa és egyéb nyersanyagok behozatala említésre méltó. 2008-ban érdekes módon az előző évhez képest tízszeresére ugrott a spanyol import nagysága az országból (1,9 milliárd euróra), ami teljes egészében a kőolajimport megnövekedéséből ered. A spanyol export legnagyobb tételei a gyümölcsök, gépek, berendezések, vegyipari termékek, gyógyszerek, zöldségek, kerámiák. Magas szintű kétoldalú látogatások szinte nincsenek, 1997-ben és 2003ban NATO csúcsértekezleten járt Madridban Szergej Martinov külügyminiszter. A spanyol diplomácia vezetője, a külügyminiszter először nemrég, 2009. március 30-án látogatott Belorussziába és találkozott Alexander Lukasenko elnökkel. Az elnök megköszönte a csernobili katasztrófa következményeinek elhárításában nyújtott spanyol segítséget és a spanyol gyerekek üdülési lehetőségeit. Moratinos külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy Spanyolország, mint az EU leendő elnöke szeretné, ha az unió kapcsolatai normalizálódnának Fehéroroszországgal. A közeljövőben belorusz vállalati képviselők látogatnak Spanyolországba, és később a spanyol vállalatok részéről is utaznak Minszkbe.

4.1.3. Moldova A moldáv külügyminiszter, Andrej Stratan 2006-ban látogatott Madridba, ami kissé fellendítette a kétoldalú kapcsolatokat. Gazdasági és kereskedelmi egyezményekről (pl. a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményről) tárgyaltak, és aláírták a kölcsönös beruházás-védelmi egyezményt. Moratinos külügyminiszter biztosította kollégáját, hogy Spanyolország támogatja Moldova közeledését az EU-hoz. Moldova bejelentette szándékát arra, hogy


45

Madridban nagykövetséget létesít. A moldáv ügyek intézésére és a vízumok kiállítására még a bukaresti spanyol nagykövetség akkreditált, de kilátásban van önálló nagykövetség nyitása is Kisinyovban. 2006-ban mintegy 7600 fős moldáv közösséget regisztráltak Spanyolországban. 2007 októberében (spanyol diplomataként először) Moratinos külügyminiszter Kisinyovba látogatott. Aláírta a moldáv külügyminiszterrel a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt és Vladimir Voronin moldáv elnökkel is találkozott. Példaként kínálta fel a spanyol autonóm tartományi berendezkedést a moldovai területi problémákra. A Dnyeszteren túli keleti terület 1991-ben önállónak nyilvánította magát, ami 1992-93-ban (orosz támogatással) polgárháborúhoz vezetett. Moldova négymillió lakosának egyharmada orosz, illetve ukrán. Moratinos továbbutazott a szakadár terület központjába, Tiraspolba és ott találkozott a terület vezetőjével, Igor Szmirnovval is. A kétoldalú kereskedelem szintje pici, 2007-ben a spanyol kivitel 2,7 millió euró volt (2006-ban 6,5), a behozatal pedig 12,2 millió euró. A spanyol behozatalt főleg bőrök, szárított és friss gyümölcsök, ruházati cikkek, mechanikus gépek teszik ki, a kivitel főbb termékei pedig a borok, kerámia, gépek, zöldségek. A legfőbb spanyol befektető Moldovában az UNIÓN FENOSA, amely 2000ben megvett hármat az ország öt áramszolgáltató vállalatából.43 Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, a kisinyovi Miguel de Cervantes Kollégiumban 1300 diák tanul spanyolul a 12 éves alsó-felső tagozati oktatás alatt, 13 spanyol tanár segítségével. 2001-től moldáv ösztöndíjasok is utaznak Spanyolországba. A bukaresti Cervantes Intézet 2006-ban Moldovában is különféle programokat rendezett (kurzus spanyol tanároknak, spanyol filmek bemutatója és építészeti kiállítás Kisinyovban stb.).

4.1.4. Grúzia Grúzia 2008-ban kilépett a Független Államok Közösségéből, ennek ellenére gazdaságilag továbbra is a térség országaként tartható számon. 2007-ig nem voltak hivatalos látogatások Grúzia és Spanyolország között. A beruházásvédelmi egyezmény is még a szovjet időkből van érvényben. Ugyanakkor a spanyol kormány 2008 februárjában döntött arról, hogy Grúziával aláírják a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. A spanyol-grúz kereskedelem nem nagy értékű, és hagyományosan erősen deficites a spanyolok számára. A hiány 2008-ra ugyanakkor jelentősen csökkent, amit az import csökkenése mellett a spanyol export növekedése is okozott. A spanyol kivitel főleg állati és növényi olajokból, kerámiákból, gépekből, élelmiszerekből áll, a behozatalt pedig elsősorban ásványi olajok, trágya, vas és acél termékek teszik ki. 43

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio (2006)

46

Éltető Andrea

A 2008 nyarán kirobbant orosz-grúz konfliktus után, októberben a spanyol külügyminiszter Grúziába látogatott és megerősítette, hogy Spanyolország tiszteletben tartja Grúzia területi integritását. Moratinos találkozott a grúz elnökkel, miniszterelnökkel, külügyminiszterrel és parlamenti elnökkel is. Meglátogatta az Abháziához közeli Potiban EU megfigyelőként állomásozó tíztagú spanyol egységet is. Spanyolország a Poti környéki újjáépítésben is részt vesz.

4.1.5. Azerbajdzsán Intézményes szinten Spanyolország és Azerbajdzsán kapcsolatai gyérek, hiszen az országban nincs spanyol diplomáciai képviselet, és igen ritkák a magas szintű találkozók. A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1991-ben került sor, 1998 óta az ankarai spanyol nagykövetség foglalkozik az azerbajdzsáni területtel is. Madridban 2005 óta működik azerbajdzsáni nagykövetség. 2007 júniusában a spanyol külügyminiszter Azerbajdzsánba látogatott. Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmény van érvényben a két ország között. Spanyolország főleg (35%-ban) gépeket, berendezéseket exportál (ezeket olajkitermeléshez és finomításhoz használják), valamint kerámiatermékeket, járműveket, gyógyszereket, bútorokat. Az import 99 százalékban kőolaj és származékai. Azerbajdzsánban nincsenek regisztrált spanyol befektetések, és Spanyolországban is csak egy kisösszegű azeri befektetésről tudnak 2007-ben, az ingatlanszektorban.44 Mivel Azerbajdzsán gazdasága az olajtermelésen alapul, az energetikai szektor lenne az egyik potenciális befektetési terület a spanyol vállalatok számára. A telekommunikáció fejlesztése is kínál befektetési lehetőségeket.

4.1.6. Örményország 2007 előtt Örményországgal sem voltak jelentős hivatalos diplomáciai kapcsolatai Spanyolországnak.45 Azok a szerződések voltak főleg érvényben (pl. beruházás-védelmi), amiket még a Szovjetunióval kötött Spanyolország. Új szerződésnek mondható a nemzetközi közúti szállításról szóló, amit 2000 novemberében írtak alá, és 2008 januárjában írták alá a kettős adózás elkerüléséről szóló új egyezményt. 2007 júniusában a spanyol külügyminiszter

44

Informe Económico y Comercial , Azerbaiyán, Ministerio de Industria, Turismo y Comercio (2008) 45 2002 novemberében a spanyol külpolitikai államtitkár Jerevánban találkozott az örmény külügyminiszterrel.


47

Jerevánba látogatott (Spanyolország ekkor töltötte be az EBESZ elnöki tisztjét) és a karabahi konfliktus megoldását szorgalmazta. Dicsérte az örmény demokratikus választásokat, találkozott az örmény elnökkel, miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. Kilátásba helyezte spanyol nagykövetség létesítését is Jerevánban.46 A kereskedelem szintje alacsony, Spanyolország főleg zöldségféléket, kerámiát, bútorokat, gépeket exportál Örményországba, és onnan 97 százalékban vas- és acélötvözeteket importál. 2003-ban még Spanyolország számára pozitív volt a kétoldalú kereskedelmi mérleg, azóta deficites. Regisztrált spanyol beruházás Örményországban nincs, és örmény befektetés sem található Spanyolországban.47

4.2. Kapcsolatok a közép-ázsiai FÁK-országokkal A közép-ázsiai térség felé 2004 és 2008 között minden addiginál erősebb közeledés figyelhető meg a spanyol külpolitikában. Spanyolország, mint prosperáló gazdasági nagyhatalom már nemcsak a hagyományos Európa – Latin-Amerika – Mediterráneum vonalban gondolkozik, hanem aktívabbá vált az ázsiai, távol-keleti térségben is. Leginkább 2007-ben kerültek előtérbe a volt szovjet köztársaságok, ekkor töltötte be Spanyolország az EBESZ elnöki tisztét. A spanyol diplomácia történetében először Moratinos külügyminiszter egy hatnapos utazásra indult Közép-Ázsiába, ahol Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetőivel találkozott.48 Spanyol szemszögből ennek a térségnek stratégiai szerepe egyre nő, tekintve földrajzi elhelyezkedését és a gáz- és olajlelőhelyeket. 2008 novemberében a spanyol kormány úgy döntött, hogy 10 millió dollárral hozzájárul az Ázsiai Fejlesztési Bank víztisztító és tiszta energiaforrásokat támogató alapjához. 2009-re már a Barcelonai Kereskedelmi Kamara területi prioritásai között szerepel Közép-Ázsia is, vagyis a katalán vállalatok segítése a térséggel való üzletkötésben, befektetésben. Az ázsiai térség szerepének növekedését jelzi az is, hogy 2008 őszétől működik az „Observatorio Asia Central” nevű portál, ahol kimerítő információ, elemzések, programok találhatóak a közép-ázsiai országokról. Három intézet (CIDOB alapítvány, Real Instituto Elcano és Casa Asia) hozta ezt létre kifejezetten a spanyol – közép-ázsiai közeledés segítésére.49

46

http://www.armeniaforeignministry.com/pr_07/070605_vo-spain-osce.html 47 Informe Económico y Comercial , Armenia, Ministerio de Industria, Turismo y Comercio (2006) 48 http://actualidad.terra.es/nacional/articulo/moratinos_asia_central_1501555.htm 49 http://www.asiacentral.es/

48

Éltető Andrea

Spanyolország az unión belül az egyik olyan tagállam, amely szorgalmazza a jó és minél szorosabb kapcsolatok kiépítését a közép-ázsiai térséggel. Jelentősen támogatta Kazahsztán jelentkezését az EBESZ elnökségére, amire 2010-ben kerül majd sor, éppen akkor, amikor Spanyolország az EU soros elnöki tisztjét tölti majd be (Magyarországgal és Belgiummal alkotva hármast). A spanyol elnökség feladatának tekinti majd a gazdasági, politikai, oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzését Közép-Ázsiával.

4.2.1. Kazahsztán Mint láttuk, Ukrajnán kívül Kazahsztánban van még állandó spanyol képviselet a volt szovjet köztársaságok területén. A nagy földrajzi távolság ellenére Spanyolország és Kazahsztán között meglehetősen gyakoriak a magas szintű politikai találkozók. Az utóbbi 12 évben Nazarbajev elnök hatszor látogatott Spanyolországba (1994, 1999, 2000, 2001, 2004, 2006) és Aznar miniszterelnök (1997), illetve János Károly király (1998, 2001, 2007) is utaztak már Kazahsztánba. A király és Nazarbajev között igen jó a viszony. Miniszteri szinten is több látogatás történt. A kazah piacon néhány spanyol vállalat jelen van, például a Talgo, az élelmiszeripari Campofrío, Gallina Blanca és Pascual, de spanyol adatok szerint közvetlen termelő tőkebefektetést csak kettőt eszközöltek – 2002-ben és 2005-ben – a polgári robbanóanyagok gyártásában.50 Kulcsfontosságú az energetika: 2006-ban a kazah miniszterelnök felkérte a Repsolt, hogy a KazMunai Gas állami vállalattal és a Lukoillal közösen termeljék ki és hasznosítsák a Zhambai olajmezőket. Erről alá is írták a szerződést.51 2005-től spanyol kereskedelmi kamara is működik Almatyban. 2008 októberében a kazah konzulátus és a barcelonai kamara támogatásával néhány katalán vállalat létrehozta a spanyolországi Kazah Kereskedelmi Kamarát, aminek célja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítése a két ország között. A kamara elnöke Josep Singla, az építőipari Proinosa cég igazgatója.52 A spanyol befektetők nehézségei, korlátai hasonlóak, mint Ukrajnában: bürokrácia, korrupció, jogbizonytalanság, a törvények bizonytalan betartása, és ehhez jön még a nagy földrajzi távolság és a szállítási nehézségek. A népesség meglehetősen szegény, a vásárlóerő általában alacsony. Az infrastruktúra fejletlen, kilenc lakosra jut egy telefonvonal, a lakosság 1,5 százaléka használ internetet. A gazdasági tevékenység legfőbb központja a Kaszpitenger és Almaty környéke. Régebben a közép-ázsiai térség központja Üzbe50

Kazah adatok évente jelentősebb spanyol befektetéseket tartanak számon, de ezek eredete nem ismert a spanyol hatóságok előtt… (Informe Económico y Comercial, Kazajstán, Ministerio de Industria, Turismo y Comercio, 2008.) 51 Wojna (2007) 52 Expansión, 2008. 10. 24.


49

gisztán volt, de a nagy kazah olajlelőhelyek felfedezésének következtében ez az utóbbi évtizedben megváltozott, mára már gazdaságilag (és politikailag is) Kazahsztán vált a térség vezető országává. A privatizáció, az infrastruktúra, telekommunikáció elengedhetetlen fejlesztése, az építőipar sok lehetőséget kínál spanyol beruházók számára is. Főbb egyezmények: beruházás-védelmi egyezmény (1994), ipari és gazdasági együttműködési szerződés (1994), közúti szállítási egyezmény (2005). A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt még tárgyalják. A spanyol kivitel Kazahsztánba mindössze 63 millió euró volt 2008-ban, a behozatal onnan ennek mintegy a tízszerese (Függelék F4 táblázat), vagyis jelentős a spanyol külkereskedelmi hiány. Mint ahogy a 10. ábrán látszik, a hiányt végig a gyorsan bővülő import és a stagnáló spanyol kivitel okozza. A spanyol export felét mechanikai és elektronikus gépek, berendezések teszik ki, de jelentős a bútorok, kerámia, autók, és élelmiszerek részesedése is. A spanyol import több mint 70 százaléka üzemanyag, olaj. 10. ábra

A spanyol kereskedelem Kazahsztánnal 1000 800 600 400 200 0 -200 -400 -600 -800 -1000

Export Import Deficit 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: Eurostat

Ami a turizmust illeti, a Spanyolországba látogató kazah turisták száma nőtt az elmúlt öt évben, de még így is évente csak kb. 8000 főről beszélhetünk. Ez egy gazdagabb réteget jelent, akik luxushoteleket és éttermeket vesznek igénybe és sokat költenek. Többen közülük ingatlant is vásárolnak. A felsőoktatás terén is vannak kapcsolatok, Kazahsztánban három spanyol lektorátus működik (Alma-Ata, Asztana, Shymkent) és kazah diákok ösztöndíjjal tanulnak Spanyolországban.

50

Éltető Andrea

A spanyol–kazah viszony kifejezetten jónak tekinthető. Az ibériai ország támogatóan lép fel az EU-n és az EBESZ-en belül is Kazahsztánnal kapcsolatban. A két ország 2010-es egyidejű elnöksége (Kazahsztán az EBESZ, illetve Spanyolország az Európai Unió elnöke lesz) tovább erősíti a politikai és gazdasági kapcsolatokat. A spanyol elnökség támogatja majd a kazah gazdasági reformokat is, ami a kereskedelem és a beruházások fellendítését hozhatja magával.53

4.2.2. Üzbegisztán A spanyol–üzbég kapcsolatok a XV. században kezdődtek. Kasztíliai III. Henrik követeként Ruy González de Clavijo 1402-ben hosszú utazás után ért Szamarkandba, Timur emír (más néven Timur Lenk, vagy Tamerlán) udvarába. Az utazás naplója (Embajada a Tamorlán) 1582-ben megjelent spanyolul és 1859-ben angolul (Narrative of the Embassy of Ruy Gonzalez de Clavijo to the Court of Timour at Samarcand AD 1403-6). Az ő írása nyomán maradt ránk részletes leírás Timur udvaráról és birodalmáról. Clavijo 1406-ban tért vissza Alcalá de Henares-be. Az újkori kétoldalú magas szintű kapcsolatok nem voltak gyakoriak, csak nemrég élénkültek meg kissé. 2003-ban aláírták a beruházás-védelmi egyezményt a két ország között. 2004 januárjában Karimov üzbég elnök három napos hivatalos látogatást tett Madridban, ahol találkozott a királlyal és a még éppen hatalmon levő Aznar miniszterelnökkel. A beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló egyezményt írtak alá, valamint egyezményeket a gazdasági minisztériumok közötti együttműködésről, külügyekről, felsőoktatásról. Több tehetRuy Gonzalez de Clavijo séges üzbég diák tanul Spanyolországban az üzbég nemzeti oktatási program részeként. (Karimov elnök az Alcalá de Henáres-i Egyetem díszdoktora is.) Karimov üzleti körökkel is találkozott, hangsúlyozva a kihasználatlan lehetőségeket, ami az ismeretek hiányából fakad. (2004-ben csak hat spanyol érdekeltségű vegyesvállalat mű-

53

Observatory of Spanish Foreign Policy: Memorando Opex no.117/2009: Espana y Kazajstán 2010: oportunidades para la cooperación EU-OSCE.


51

ködött Üzbegisztánban.). Az üzbég elnök a spanyol BBVA bank igazgatójával is tárgyalt üzleti finanszírozási lehetőségekről.54 A spanyol–üzbég kereskedelem jelentéktelen, 6-8 millió euró irányonként. Itt sokszor a spanyolok javára áll fenn kismértékű többlet. A főbb spanyol exporttermékek: gumi és gumitermékek, kerámia, gépek, vas- és acéltermékek, bútorok, gyógyszerek. Spanyolország 95 százalékban gyapotot (pamut) importál Üzbegisztánból. 2007 áprilisában a spanyol külügyminiszter, mint az EBESZ akkori elnöke közép-ázsiai körútja során Üzbegisztánba is ellátogatott és az ország szerepét hangsúlyozta a térség stabilitásában.

4.2.3. Türkmenisztán Türkmenisztánból Spanyolország elsősorban kőolajat importál. 2006-ról 2007-re az import jelentősen (mintegy a harmadára) visszaesett (F4 táblázat), de 2008-ra ismét nőtt, méghozzá az előzőeknél jóval magasabb szintre. A 2008-as import 93 százaléka kőolaj volt. A spanyol export kis növekedést mutat. Itt a gyógyszerek, vegyi termékek és a gépek teszik ki a legnagyobb tételt.

4.2.4. Tádzsikisztán Tádzsikisztán Közép-Ázsia legszegényebb országa, részben az 1992-97 közötti polgárháború miatt. 2007 áprilisában a spanyol külügyminiszter Dusanbéba is ellátogatott, találkozott az elnökkel és a külügyminiszterrel. Értékelte az ország erőfeszítéseit a határok biztonságának megerősítésére, amihez az EBESZ is technikai segítséget nyújt.55

4.2.5. Kirgizisztán 2005 júliusában a spanyol kormány kinevezte Santiago Chamorrot Spanyolország Kirgiz Köztársaságbeli nagykövetévé. A követ a szomszédos kazahsztáni nagykövetségen rezidens. A beiktatáskor a kirgiz kormány érdeklődést mutatott a Civilizációk Szövetsége program iránt, amit Zapatero terjesztett elő az ENSZ-ben, valamint a spanyol–kirgiz gazdasági együttműködést szorgalmazta.

54

Az Üzbég Köztársaság Sajtószolgálata. http://2004.press-service.uz/eng/vizits_eng /ve27012003.htm 55 http://www.osce.org/cio/item_1_24029.html

52

Éltető Andrea

A kétoldalú kereskedelem összege jelentéktelen. Spanyolország főleg ruházati termékeket, anyagokat importál, a spanyol kivitelt pedig főleg élelmiszeripari és kerámiatermékek teszik ki.

Zárszó Spanyolország számára környező szomszédjai, a latin-amerikai országok és a mediterrán térség jelentik a legfontosabb gazdasági és politikai érdekszférát. Mindazonáltal az utóbbi évtizedben Oroszországgal is élénkülni látszanak a kapcsolatok. Gazdaságilag Spanyolország számára Oroszország mint kőolajexportőr fontos, hiszen szükségletének mintegy 20 százalékát innen szerzi be. Ugyanakkor ez kisebb arány, mint más uniós tagállamok esetében, és mivel földgázt egyelőre nem importál Oroszországból, a spanyol gazdaság kevésbé függő e tekintetben. Spanyolország függ viszont az algériai gázimporttól, amin éppen az orosz LNG import megindításával kíván enyhíteni. Politikailag a kétoldalú viszonyt leginkább a kölcsönös udvariasság jellemzi. Ha az oroszok elleni szankciókról van szó, az EU-n belül a spanyolok általában inkább semleges, vagy barátibb álláspontot képviselnek. A közvélemény-formáló spanyol sajtó azonban többször gyanakvással kezeli Oroszországot, és nem tartja európai piacgazdaságnak. Számos spanyol vállalat jelen van az orosz piacon, de ők is ugyanolyan bürokratikus nehézségekkel küzdenek, mint a többiek. Oroszország számára Spanyolország még mindig, mint turisztikai célpont a legfontosabb. Egyéb tekintetben Spanyolország távoli és ezért nem stratégiai EU-partner. A mégis barátinak mondható kapcsolatokat azonban jól jellemzi néhány kiemelkedő fontosságú gazdasági együttműködés. A jelenlegi helyzetben kérdés, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra hogyan hat a válság hosszabb távon: viszszaveti-e őket, vagy fellendülésük éppen enyhítheti-e a válság hatásait. Elmondható, hogy a legutóbbi években a többi FÁK tagállammal is megélénkültek Spanyolország kapcsolatai. Hagyományosan Ukrajnával és Kazahsztánnal a legerősebbek a politikai és gazdasági kapcsolatok, de jelentősen megnőtt az érdeklődés a közép-ázsiai térség többi állama iránt is. A kapcsolatokat fellendítette Spanyolország 2007-es EBESZ elnöksége. Spanyolország természetesen továbbra is fontosnak tartja a hagyományos latinamerikai és mediterrán kapcsolatokat, ahol gazdasági és politikai érdekeltségei sokkal jelentősebbek. Mindazonáltal „látókörét” az utóbbi időben kitágította az európai szomszédságpolitika többi posztszovjet országa felé is. 2008-ban a spanyol gazdaságra is rányomta bélyegét a válság. Ez gazdasági partnereinél is így történt, s ezért a spanyol export az EU-ba alig növekedett. Az unión kívülre viszont nagyobb növekedést mutatnak az adatok és ezek közül is kiemelkedő az orosz piacra irányuló kivitel. A többi FÁK ország esetében is nőtt a spanyol kivitel, tehát úgy tűnik, hogy a válság hónapjaiban


53

éppen ezek a partnerek alakítják a spanyol kivitel dinamikáját. A nem EU piacok felé fordulás kilábalási lehetőség a spanyol exportőrök számára, főleg speciális karakterisztikus termékek (bor, olíva, gépek, berendezések) esetében. ******

Felhasznált irodalom Aranzabal, Inigo (2008): Invertir en Rusia. Economía Exterior no. 46, Otoňo 2008. pp. 93–100. Barciela, Fernando (2008): Cautela de las empresas espaňolas ante Rusia. Economía Exterior no. 46, Otoňo 2008. pp. 83–92. El País különböző számai Garrido Caballero, Magdalena (2006): Las relaciones entre España y la Unión Soviética a través de las Asociaciones de Amistad en el siglo XX. Doktori disszertáció. Universidad de Murcia. p. 732. http://www.tesisenred.net/TDR-1215106-121642/index_cs.html González, Alex (2008): Spain: a new European motor in relations with Central Asia? CIDOB Foundation. La Energía en Espaňa. Ministerio de Industria, Turismo y Comercio, Secretaría General de Energía, p. 228. La Vanguardia különböző számai Lopatnikov, Dmitri (2007): Espaňa vista por los rusos. Un repaso a las

fuentes literarias rusas desde el siglo XVIII hasta la primera mitad del XX. http://hispanismo.cervantes.es/documentos/lopatniko.pdf Marrero, Gustavo A., Ramos-Real, Francisco J. (2008): La Intensidad energética en los sectores productivos en la UE-15 durante 1991 y 2005: ¿Es el caso espanol diferente? Abril 2008 Colección Estudios Económicos 08-08 FEDEA Economic Report. Martín, A. – Muňoz (2008): Relaciones comerciales de Espaňa con Rusia y los países de la CEI. Economía Exterior no. 46, Otoňo 2008. pp. 101–112. Martinez Montes, Luis, F. (2007): Espaňa, Eurasia y el nuevo teatro del mundo. Documentos CIDOB Asia 15. Sánchez Andrés, A. (2007): Tendencias recientes en el comercio de Rusia con Espaňa. Boletín Económico de ICE no. 2920. Septiembre 1-15. pp. 17–27.

54

Éltető Andrea

Sánchez Andrés, A. (2008): Claves de la Rusia de Medvedev. ARI no. 57/2008. Real Instituto Elcano, p. 6. www.realinstitutoelcano.org Sánchez Andrés, A. (2008): La internacionalización de la empresa espaňola. Estudio monográfico sobre el entorno económico y las oportunidades de inversión en RUSIA. Real Instituto Elcano. Soler Matutes, Jacinto (2007): Triangulación Asia-Espaňa-America Latina. Documentos CIDOB Asia 14. Yákovlev, Petr P. (2006): Cambios en la política exterior de Espaňa. 8.p. en: „Espaňa. Tres décadas de avances y transformaciones económicos y político-sociales” Actas del simposio ruso-espaňol, ILA Academia de Ciencias de Rusia. www.ilaran.ru Vázquez, Carlos (2008): Effects of LNG on security of supply: a view from Spain. Cessa Conference, Florence, June 2008. Wojna, Beata (2007): Espaňa y el espacio ex sovietico: un largo camino por recorrer. Documento de Trabajo no. 14, Real Instituto Elcano.


55

Függelék

F1. táblázat

Spanyolország külföldi tőkebefektetései (millió euró) Oroszország

EU27

Összes

Orosz/összes, %

1993

0,13

1105,44

1 879,11

0,01

1994

17,95

1283,33

4 236,49

0,42

1995

0,23

2339,50

5 991,28

0

1996

0,24

1386,91

5 014,74

0

1997

10,22

3614,68

10 512,68

0,10

1998

1,01

4975,28

15 410,50

0,01

1999

1,80

15521,90

51 527,65

0

2000

2,45

22748,70

60 277,25

0

2001

8,99

30948,60

4 785,51

0,19

2002

82,68

27653,20

46 963,56

0,18

2003

2,05

19213,50

31 699,18

0,01

2004

206,21

35355,90

49 260,82

0,42

2005

211,08

23120,70

34 182,54

0,62

2006

101,34

51353,90

65 293,71

0,16

2007

531,55

81318,10

108 354,64

0,49


Éltető Andrea

56 F2. táblázat

Spanyol import Oroszországból a SITC árucsoportok szerint (euró) Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen

2000

%

2001

2002

22354140 0,9 28461923 92923466 3834608 0,2 3264491 3771567 141210059 5,9 109085219 87174707 1735299674 72,0 1410287533 1947180188 79200 47004751 1,9 50114623 58815518 407036327 16,9 333367127 338371578 10220037 0,4 7327703 4973479 3892791 0,2 3788601 2736019 40871993 1,7 57474117 109779074 2411724376 100 2003171333 2645804788 2003 44242958 3310653 106164809 2141084664 69408233 383474996 5010622 4489584 89883901 2847070402

2004 37036860 787962 288201409 2602691441 3831015 91079823 440748351 14865404 4319784 82707150 3566269175

2005 35025730 434837 313343834 4159198310 13006540 76556684 429916997 15140168 2766328 81248233 5126637626

2006 2007 2008 % 56753976 53184408 45264625 0,6 564964 313868 2186420 0,0 332360964 288317834 355769030 4,8 6025051804 6574911857 6267470865 84,8 28238914 17934370 29745709 0,4 135737750 147949474 151232738 2,0 565071342 538900537 457167856 6,2 36272934 25234208 25452102 0,3 4594917 1713432 2138455 0,0 86255978 77547725 52449983 0,7 7270903551 7726007716 7388877765 100

F2. táblázat folytatása a következő oldalon


57

Spanyol export Oroszországba a SITC árucsoportok szerint (euró) Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen Termék/Év 0. Élelmiszer és élő állat 1. Ital és dohány 2. Nem étkezési célú nyersanyag 3. Ásványi fűtőanyag és kenőanyag 4. Állati és növényi olaj, zsír, viasz 5. Vegyi áru és hasonló termék 6. Feldolgozott termékek 7. Gép és szállítóeszköz 8. Különféle feldolgozott termék 9. Máshol fel nem tüntetett termék Összesen

Forrás: Eurostat

2000

%

2001

2002

156565522 10922099 11153416 179711 9219969 47076073 120915674 86491030 134750793 316526 577590807

27,1 1,9 1,9 0,0 1,6 8,2 20,9 15,0 23,3 0,1 100

176562733 8914259 32370269 665064 15563427 43213122 155027944 146360263 163695965 814175 743187236

167611417 10062549 17984547 554298 22958090 58144229 159148428 149323636 202997482 780135 789564728

2003 175464358 16056069 21450076 595546 21598267 79902241 173019821 161399085 151798582 8781834 810065776

2004 191398557 18338363 11729941 1625273 34851378 86425006 198548034 207017946 142019228 1002253 892955813

2005 185967944 29530004 10674120 2246853 38061153 106886582 221649491 325674314 157983851 2385120 1081059212

2006 2007 2008 256438902 312269077 348649987 65084929 63995359 65228416 15459399 12604020 16551447 3938405 2341298 2831064 44169358 49259683 77151115 138385692 166177223 199971798 292606708 346747711 388529298 484024026 858168106 1397245704 188905613 249812517 302254610 1141132 1347685 1595147 1490153989 2062722378 2800008403

% 12,5 2,3 0,6 0,1 2,8 7,1 13,9 49,9 10,8 0,1 100

Éltető Andrea

58

F3. táblázat

Spanyolországba érkező turisták száma Összesen

Oroszországból

(ezer fő)

(ezer fő)

1997

39552,7

299,8

0,76

1998

43396,1

286,7

0,66

1999

46775,9

212,5

0,45

2000

47897,9

237,5

0,50

2001

50093,6

298,9

0,60

2002

52326,8

270,0

0,52

2003

50853,8

203,9

0,40

2004

52429,8

251,6

0,48

2005

55913,8

287,8

0,51

2006

58190,5

342,6

0,59

2007

59193,3

444,3

0,75

Forrás: Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE)

%


59

F4. táblázat

Spanyolország külkereskedelme a FÁK-országokkal (millió euró) Országok Ukrajna Belorusszia Moldova Grúzia Örményország Azerbajdzsán Kazahsztán Türkmenisztán Üzbegisztán Tádzsikisztán Kirgizisztán

Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

37,8 100,5 6,4 6,9 0,9 1,3 0,8 0,1 0,4 1,2 0,6 3,7 2,7 7,6 1,6 8,3 0,7 25,6 0,9 3,6 0,1 0,1

48,1 99,9 8,2 5,9 7,6 3,3 3,0 0,6 0,2 0,4 0,8 5,9 3,9 4,7 0,4 5,4 7,0 38,1 0,1 8,1 0,3 0,4

78,9 116,9 13,6 10,7 10,2 7,9 3,6 1,7 2,0 0,5 2,3 2,0 11,2 12,5 0,6 0,5 4,2 17,9 0,3 12,5 0,8 0,6

79,2 157,4 19,3 17,8 8,2 9,0 3,6 1,2 9,6 0,0 6,6 5,1 9,1 24,1 0,7 6,0 4,5 16,9 0,8 4,3 1,2 0,2

58,4 140,8 15,4 19,3 5,4 9,1 4,2 3,4 2,8 0,1 3,2 11,9 7,0 46,0 0,6 0,6 3,3 10,0 0,6 1,3 0,5 0,3

86,7 248,6 15,7 15,6 6,4 17,5 6,2 12,9 3,5 0,2 2,7 2,6 11,0 69,2 0,6 8,1 1,9 8,9 0,6 0,8 0,5 0,1

97,9 466,3 18,7 21,5 5,8 29,6 6,1 123,9 8,2 0,4 4,2 7,2 19,1 59,2 1,9 15,9 14,9 12,3 2,3 2,6 1,3 0,7

F4. táblázat folytatása a következő oldalon

Éltető Andrea

60

F4. táblázat folytatása Országok Ukrajna Belorusszia Moldova Grúzia Örményország Azerbajdzsán Kazahsztán Türkmenisztán Üzbegisztán Tádzsikisztán Kirgizisztán

Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

116,9 648,2 25,0 41,1 6,8 35,3 8,4 37,1 4,2 1,0 9,9 30,2 24,9 128,9 2,1 10,1 10,6 8,8 1,9 2,0 1,0 6,8

156,8 283,0 28,1 43,2 7,7 21,0 14,2 44,3 6,3 1,9 12,0 6,5 51,4 198,0 1,4 16,2 5,1 8,7 0,3 2,2 1,1 1,0

177,7 395,6 27,9 77,7 9,5 17,8 8,3 103,0 5,8 8,7 11,2 10,9 48,8 432,9 3,6 29,2 4,0 8,6 0,4 2,3 1,4 9,7

167,5 669,4 33,1 141,0 11,3 3,6 17,5 42,2 7,1 19,4 14,5 1,2 31,8 512,5 1,6 21,5 7,1 3,8 0,4 1,3 1,3 3,0

259,7 464,8 38,7 115,4 11,2 6,5 17,4 91,4 9,3 10,5 19,4 4,4 41,2 832,2 0,5 27,1 4,0 2,9 0,3 1,7 1,7 0,3

323,7 404,3 653,8 905,2 54,6 71,2 181,9 1901,6 12,2 15,9 2,7 2,1 20,5 33,0 47,8 35,9 15,2 16,6 8,6 13,3 19,0 23,0 317,9 672,7 61,9 63,4 615,4 677,8 5,9 2,4 7,3 78,0 8,1 9,5 6,6 2,8 0,1 0,6 8,3 0,2 2,1 2,4 0,3 0,1

Forrás: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Ministerio de Industria, Turismo y Comercio)


61

F5. táblázat

Főbb spanyol vállalatok Oroszországban Mondragón csoport

Fagor termékek, háztartási gépek, tűzhelyek

Simon SA Fibosa Mango Inditex Kelme Roca Uralita Enter Logistica Chova Maxam Campofrío Chupa Chups Altadis Agrolimen Bodegas Valdepablo Seda Solubles Aceites Borges Patentes Talgo Perea Marítima Teka Industrial Repsol Iberdrola Técnicas Reunidas Banco Santander

Számítógép alkatrészek, elektronikus berendezések értékesítése Élelmiszeripari berendezések Textilipar, ruházat Textilipar, ruházat Cipők Szaniter berendezések Építőipar Logisztika Aszfalt, útburkolat Robbanószerek Húsipar Édesség Cigaretta Leveskészítmények Bor Instant kávé Olivaolaj Vasúti vagonok Hidraulikus berendezések Gáztűzhelyek Energia Áramszolgáltatás Olajfinomító építés Bank

Forrás: Sánchez (2008)

62

SPANYOLORSZÁG UDVARIAS PRAGMATIZMUS. Éltető Andrea

Recommend Documents