S.O.S. Érettségi! Nyelvtani összefoglaló

Le français, c’est facile!

Claire La Grammaire vous explique tout!

Francia Nyelvtan Világosan

S.O.S. Érettségi! Nyelvtani összefoglaló

www.nyelvikorrep.hu – Francia Nyelvtan Világosan S.O.S. Érettségi!

A passé composé Ez az igeidő befejezett, konkrét időben/időtartam alatt történt cselekvések, történések kifejezésére szolgál.

Összetett szerkezet, hiszen egy segédigéből (être vagy avoir) és egy múlt idejű melléknévi igenévből (a participe passé-ból) áll. Az être ige a tárgyatlan (általában mozgást kifejező) igékkel, és a visszaható igékkel használatos. Ilyenek: aller (menni), venir (jönni), partir (elindulni), arriver (érkezni), rentrer (visszamenni), devenir (valamivé válni), rester (maradni), naître (születni), mourir (meghalni), se lever (felkelni), s’habiller (felöltözni), se dépêcher (sietni) stb.

Az avoir ige lesz a segédige a többi igénél, azaz az esetek túlnyomó többségében.

A participe passét a főigéből képezzük, bizonyos szabályok szerint:

1. Az –er végződés helyébe –é kerül: Pl. parler – parlé

2. Az –ir végződés helyére –i kerül. Pl. finir – fini

3. Az –re végű igék esetében két eset fordulhat elő: -ha az –re végződést leválasztva a tő mássalhangzóra végződik, akkor a participe passét egy u betű hozzáadásával képezzük: Pl. attendre – attendu

-ha az –re végződést leválasztva a tő magánhangzóra végződik, akkor a participe passét egy –t betű hozzáadásával képezzük: Pl. écrire – écrit

Ezen szabályok ismeretében tehát már tudjuk képezni az igék participe passé-ját. www.nyelvikorrep.hu – Francia Nyelvtan Világosan S.O.S. Érettségi!

Van azonban néhány rendhagyó képzésű participe passé is: être – été

avoir – eu

savoir – su

pouvoir – pu

vouloir – voulu

voir – vu

boire – bu

devoir – dû

plaire – plu

pleuvoir – plu

prendre – pris

mettre – mis

ouvrir – ouvert

croire – cru

venir – venu

tenir – tenu

naître – né

mourir – mort

Egy passé composé –ben ragozott ige tehát így néz ki: manger – enni j’ai mangé

nous avons mangé

tu as mangé

vous avez mangé

il a mangé

ils ont mangé

aller – menni je suis allé(e)

nous sommes allé(e)s

tu es allé(e)

vous êtes allé(e)s

il est allé

ils sont allés

elle est allée

elles sont allées

se laver – mosakodni je me suis lavé(e)

nous nous sommes lavé(e)s

tu t’es lavé(e)

vous vous êtes lavé(e)s

il s’est lavé

ils se sont lavés

elle s’est lavée

elles se sont lavées

Ha az être ige a segédige, akkor az alanyhoz egyeztetni kell a participe passét, tehát nőnemű alany esetén –e betűt, többes számú alany esetén –s betűt teszünk a végére.


A participe passé és a megelőző tárgy

Az avoir-ral képzett passé composéban is egyeztetni kell a participe passét abban az esetben, ha a tárgy (akár főnév, akár tárgyi névmás formájában) megelőzi az igét:

La pomme, je l’ai mangée. - Az almát, azt megettem. Sophie? Oui, je l’ai rencontrée. – Sophie-val? Igen, találkoztam vele. Mes disques, où tu les as posés? – A lemezeimet hová tetted? Tes amies, tu les as toutes invitées? – A barátnőidet mind meghívtad?

Felszólító mód (impératif)

Felszólítani csak E/2., T/1. és T/2. személyben tudunk. A személyes névmást elhagyjuk az ige elől, az –er végű igék esetében pedig az E/2. személyben elhagyjuk a –s betűt a ragból: Parle. – Beszélj. Parlons. – Beszéljünk. Parlez. – Beszéljetek. / Beszéljen (ön). / Beszéljenek (önök).

Az –s betű azonban mégis megmarad, ha a felszólító módú igét y vagy en névmás követi: Va. – Menj.

Vas-y. – Menj oda. / Láss hozzá.

Mange. – Egyél.

Manges-en. – Egyél abból.

Visszaható igék felszólító módja esetén a visszaható névmás az igét követi, kötőjellel, hangsúlyos személyes névmásként: Lave-toi. – Mosakodj meg. Lavons-nous. – Mosakodjunk meg. Lavez-vous. – Mosakodjatok meg.

A magyar használattól eltérően a franciában többnyire pontot használnak a felszólító módú mondat végén.


A közeljövő (futur proche)

Ezt a szerkezetet az aller ige jelen idejű alakjából és a főige főnévi igenevéből képezhetjük: Je vais téléphoner. – Telefonálni fogok. Tu vas venir. – Jönni fogsz.

Itt is érvényes ugyanaz, ami a többi módbeli segédigénél: a tagadószavak közrefogják a segédigét, jelen esetünkben az aller ragozott alakját. Il ne va pas nager. – Nem fog úszni. Nous n’allons pas venir. – Nem fogunk jönni.

Az egyszerű jövő idő (futur simple)

A jövő idejű alakokat az ige főnévi igenevéből képezzük, ez lesz a tő, amelyhez a ragokat illesztjük (az –re végűek esetében elhagyjuk az –e betűt). A ragok a következők: -ai -as -a -ons -ez -ont Amint látjuk, van egybeesés az avoir ige jelen idejű alakjaival (lásd: j’ai, tu as, il a, ils ont).

Példák: Parler Je parlerai Tu parleras Il parlera Nous parlerons Vous parlerez Ils parleront


Prendre Je prendrai Tu prendras Il prendra Nous prendrons Vous prendrez Ils prendront

Finir Je finirai Tu finiras Il finira Nous finirons Vous finirez Ils finiront

Néhány rendhagyó jövő idejű igető: être – SER-

je serai – leszek

avoir – AUR-

j’aurai – nekem lesz

savoir – SAUR-

je saurai – tudni fogom

pouvoir – POURR-

je pourrai – tudni fogok

vouloir – VOUDR-

je voudrai – akarni fogok

devoir – DEVR-

je devrai – nekem kell majd

faire – FER-

je ferai – csinálni fogok

venir – VIENDR-

je viendrai – jönni fogok

tenir – TIENDR-

je tiendrai – tartani fogok

aller – IR-

j’irai – menni fogok

Azoknál az igéknél, ahol a jelen idejű ragozásban ékezet-változás történik, a futur simplealakokban szintén érvényesek ezek a változások: Pl. acheter – j’achète – j’achèterai


A módbeli segédigék

A leggyakoribb módbeli segédigék: pouvoir (tud, képes), savoir (tud), vouloir (akar), devoir (kell neki), falloir (kell - csak az il névmással ragozható!). Azért nevezzük őket módbeli segédigéknek, mert némiképp módosítják a főige jelentését. je parle – beszélek

je peux parler – tudok beszélni

Csak a módbeli segédigét ragozzuk a megfelelő igeidőben, a főigénk ragozatlanul, főnévi igenévi formájában marad. Je peux danser – táncolhatok Tu sais nager – tudsz úszni Il veut manger – enni akar Nous devons travailler – dolgoznunk kell Il faut étudier – tanulni kell Stb.

Tagadáskor a tagadószavak közrefogják a módbeli segédigét: Je ne peux pas travailler – nem tudok dolgozni Vous ne voulez pas venir – nem akartok jönni Elles ne savent pas lire – nem tudnak olvasni

(A devoir, falloir, pouvoir és savoir igékkel foglalkoztunk az 1. – bemutató – leckében. Ezzel a témával bővebben a 25. lecke foglalkozik.)

A kiemelő szerkezet

A kiemelés, vagyis egy mondatrész hangsúlyozása a c’est … qui/que szerkezettel történik a franciában (a magyarban a szórend megváltoztatásával tudunk hagsúlyozni egyes mondatrészeket) C'est toi qui porteras … - Te fogod hordani …

Ha az alanyt emeljük ki, akkor a qui kötőszót fogjuk használni, a személyes névmások hangsúlyos alakjukban állnak (azaz je, tu, il, ils helyett: moi, toi, lui, eux): www.nyelvikorrep.hu – Francia Nyelvtan Világosan S.O.S. Érettségi!

C’est moi qui ai préparé la soupe. – Én főztem a levest. C’est eux qui ne vont pas venir. – Ők nem fognak jönni. (Többes szám esetén a c’est és a ce sont egyaránt használható.)

Ha nem alanyt, hanem más mondatrészt emelünk ki, akkor a que (qu’) lesz a kötősző: C’est ici que j’ai rangé les chaussettes. – Ide pakoltam el a zoknikat. C’est du Canada qu’ils sont venus. – Kanadából jöttek.

A tout mint határozó

A tout névmás határozóként is viselkedhet egy melléknév előtt. Ilyenkor a jelentése: egészen. A szabály szerint mindig a tout (hímnemű) alakot használjuk, kivéve, ha nőnemű, mássalhangzóval kezdődő melléknévről van szó:

tout aimable – egészen kedves (hímnem vagy nőnem) tout bleu – egészen kék (hímnem) toute bleue – egészen kék (nőnem) tout petit - egészen kicsi (hímnem) toute petite – egész kicsi (nőnem)

tous les, toutes les…

Jelentése: minden…, összes… Hímnemű főnevek esetén a tous, nőneműek esetén a toutes szerepel a szerkezetben, melyet a névelő, majd a többes számú főnév követ.

A les helyett használhatjuk a ces mutató névelővel, vagy a többes számú birtokos névelőkkel is. tous mes jouets – az összes játékom toutes ces filles – ez az összes lány tous nos devoirs – az összes feladatunk


A visszaható igék

A visszaható igék cselekvése visszahat a cselekvőre, vagyis a mondat alanyára. Ezt egy visszaható névmással tudjuk kifejezni: me te se nous vous se

A visszaható névmás az ige előtt áll, kivétel ez alól a felszólító mód (lásd ott!).

Se souvenir - emlékezni je me souviens tu te souviens il se souvient nous nous souvenons vous vous souvenez ils se souviennent

A visszaható névmások nem változtatják alakjukat. Magánhangzóval kezdődő ige esetén a névmás –e betűje kiesik: je m’habille, tu t’habilles, il s’habille, ils s’habillent.

Conditionnel présent (jelen idejű feltételes mód)

A condititonnelt a futur tőből (lásd ott!) képezzük, az imparfait ragok felhasználásával: -ais -ais -ait -ions -iez -aient www.nyelvikorrep.hu – Francia Nyelvtan Világosan S.O.S. Érettségi!

Dire – mondani je dirais tu dirais il dirait nous dirions vous diriez ils diraient

Celui-ci, celui-là A celui, celle, ceux, celles mutató névmásokhoz illesztve a –ci és –là szócskákat, közelre illetve távolra mutathatunk:

celui-ci – emez (hímnemű dologra utalva) celle-ci – emez (nőnemű dologra utalva) celui-là – amaz (hímnemű dologra utalva) celle-là – amaz (nőnemű dologra utalva)

ceux-ci – emezek (hímnemű dologra utalva) celles-ci – emezek (nőnemű dologra utalva) ceux-là – amazok (hímnemű dologra utalva) celles-là – amazok (nőnemű dologra utalva)

Pl. a poireau (póré) főnévre utalva: Celui-ci est plus vert que celui-là. – Ez zöldebb, mint az.

La Pyramide du Louvre www.nyelvikorrep.hu – Francia Nyelvtan Világosan S.O.S. Érettségi!

Személytelen szerkezetek

A személytelen szerkezetek alanya mindig az il névmás, melyet nem kell lefordítani. Legtöbbször a falloir ige ragozásakor, az idő vagy az időjárás kifejezésekor, illetve egyes szerkezetekben találkozunk vele:

Il faut partir. – Indulni kell. (Az il faut után főnévi igenév áll!) Il est deux heures. – Két óra van. Il pleut. – Esik. Il reste deux oeufs. – Két tojás maradt.

Az il névmás lesz az alanya az ilyesféle, melléknévvel képzett szerkezeteknek is:

Il est difficile de répondre. – Nehéz válaszolni. Il n’est pas facile de casser les oeufs. – Nem könnyű feltörni a tojásokat.

Tehát: Il est (Vagy: Il n’est pas) facile/difficile/utile/important/intéressant (/ stb.) de + főnévi igenév.

A beszélt nyelvben többnyire lerövidül a mondat eleje, elhagyják az il n’est szavakat, mint ebben a példában is:

Pas facile de casser des oeufs!

Le Pont du Gard


Imparfait

A múlt idejű imparfait igeidőt folyamatos vagy ismétlődő múlt idejű cselekvések, történések leírására használjuk. Képzése: a jelen idő többes szám 1. személyű alak tövéhez illesztjük az imparfait ragokat:

-ais -ais -ait -ions -iez -aient

Pl. faire – nous fais/ons je faisais tu faisais il faisait nous faisions vous faisiez ils faisaient

Feltételes módú mondatokban, a si (=ha) szóval kezdődő tagmondatban conditionnel helyett imparfait-t kell használni, mint ebben a példában is: … comme s’il en pleuvait. - … mintha esne az eső.

A ne … que korlátozó szerkezet

A ne .. que jelentése: csak. Csupán alakilag tűnik tagadásnak a ne jelenléte miatt, de nem tagadó mondatként fordítjuk. A ne a ragozott ige előtt, a que pedig az előtt áll, amire vonatkozik a „csak”:

Il ne reste que deux oeufs. – Csak két tojás maradt.


Anyagnévelő

Úgynevezett anyagnévelő áll a meg nem számlálható főnevek előtt, ha azok nem határozottak a mondatban. Ide tartozik minden folyékony, vagy apró szemcsés, sok kis darabból álló „anyag”, valamint az elvont fogalmak is:

C’est du sucre. – Ez cukor. Il y a de la farine? – Van liszt?

alakjai: du de la illetve magánhangzóval kezdődő főnév előtt: de l’

Többes számban értelemszerűen (mivel nem számlálható a főnév) nem létezik.

Birtokos névmások

az enyém, a tiéd… stb. Számban és személyben is egyeztetjük a főnévvel, amelyet helyettesít. Mindig határozott névelővel áll.

Alakjai:

le mien, la mienne, les miens, les miennes – az enyé(i)m le tien, la tienne, les tiens, les tiennes – a tie(i)d le sien, la sienne, les siens, les siennes – az övé(i) le/la nôtre, les nôtres – a mie(i)nk le/la vôtre, les vôtres – a tie(i)tek le/la leur, les leurs – az övé(i)k Pl. „mon sac à dos” (az én hátizsákom) helyett: „le mien” („az enyém”)


S.O.S. Érettségi! Nyelvtani összefoglaló

Recommend Documents