Soros pénzébõl lesz élhetõbb a Pokoli torony October 11

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Soros pénzébõl lesz élhetõbb a Pokoli torony 2010. October 11.

1,6 millió dollár támogatást adott Soros György intézete három, mélyszegénységben élõ romatelep és a veszprémi Pokoli torony lakóinak felzárkóztatására. A 2011 végéig tartó projekt távolabbi célja, hogy elkészüljön egy olyan terepszemléletû, komplex modellprogram, ami segíthet a magyar kormánynak és az unió országainak romapolitikájuk és támogatási rendszerük átalakításában.

A magyar származású milliárdos a franciaországi cigánytelepek felszámolásával kapcsolatban többször is elmondta, hogy szerinte a 21. századi Európa legfontosabb feladata a romák integrációja. Soros nyilatkozataiban rendre felszólította az Európai Uniót, hogy nyújtson anyagi támogatást a "társadalmi kirekesztés legsúlyosabb ügyének" rendezéséhez.

Az üzletember személyesen is szerepet vállal az ügyben, Nyílt Társadalom Intézete (OSI) az utóbbi 25 évben világszerte 150 millió dollárt (30,9 milliárd forint) költött a romák helyzetének javítására. Magyarországon az OSI Szükségalap júliusban indított el egy 1,6 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon 330 millió forintos) felzárkóztatási programot az ózdi Hétes-telepen, Sajókaza két romatelepén, a monori Tabánban és a veszprémi Pokoli toronynak nevezett házban.

http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 5 October, 2016, 19:20


Kullmann Ádám, az OSI szakértõje azt mondja, a cél nem a romatelepek felszámolása, hanem élhetõvé tétele. „Ez a négy helyszín olyan komoly problémákkal küzd, amelyeket nem lehet egymástól szétválasztani, a borzalmas lakásviszonyok szoros összefüggésben vannak nemcsak a munkanélküliséggel, hanem a képzettséggel, az egészségi állapottal és a szétesett közösséggel is. Az állami és EU-támogatások jelenleg nem tudják kezelni ezeket az összefüggéseket. Az OSI támogatásának célja, hogy bemutassuk, mennyivel hatásosabb a komplex fejlesztés. Ha például sikerül újra közösséget kovácsolni az ott élõkbõl, sok problémájukat maguk is meg tudják oldani egy kevés anyagi támogatással."

Gyorsan reagálnak a problémákra

Az OSI a modellnek szánt program lebonyolításában együttmûködik a Tutor Alapítvánnyal, amelynek egyik kuratóriumi tagja, Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki a modellprogram vezetõjeként elmondta, hogy a projektben a tarnabodi hajléktalanbefogadó faluban eltöltött öt év alatt kidolgozott módszert használják. Ennek az a lényege, hogy miközben meghatározott célok felé haladnak (infrastrukturális fejlesztés, munkahelyteremtés stb.), folyamatosan elemzik a helyzetet, és mindig a legégetõbb problémákat orvosolják.

Ezért a költségvetés nagy részét rugalmasan használják fel: ha éppen néhány életveszélyessé vált házból azonnal ki kell költöztetni a lakókat, akkor arra lehet lehívni pénzt, ha pedig kiderül, hogy az ott lakók azért nem tudnak munkát vállalni egy http://c-press.hu




szomszédos településen, mert nincs közösségi közlekedés, akkor vásárolnak egy buszt. Vecsei szerint ez egy hagyományos pályázatnál nem lehetséges, mivel minden egyes változtatásnál hónapokat kellene egyeztetni, ezen pedig a program elbukna.

A rugalmas költségvetés azonban nem jelenti azt, hogy egy feneketlen zsákba kerül a pénz, a négy civilszervezetnek ugyanis szigorú, havi elszámolást kell készítenie az OSI-nak. Csak az eredmények fényében kaphatják meg a következõ tervhez szükséges támogatási összeget.

A Tutor Alapítvány olyan civilszervezeteket kért fel a programban való részvételre, akik már régóta jelen voltak egy-egy mélyszegénységben élõ közösségben, de megfelelõ anyagi támogatottság híján nem tudtak belekezdeni komoly feladatokba. Tigyi Balázs, az alapítvány koordinátora szerint fontos szempont volt a résztvevõk kiválasztásánál a közösségi gondolkodás, mivel ez a program nem egy felülrõl a telepekre ráerõszakolt felzárkóztatás, hanem pont fordítva, a telepeken élõk saját igényei motiválják a változásokat.

Csapatépítõ tréning a romatelepen

Az ózdi Hétes-telepen például régóta probléma, hogy nincs közösségi tér, a gyerekek a házak között rohangálnak céltalanul. „Amikor kiderült, hogy szeretnének focizni, vettünk gyepszõnyeget, szakembereket hívtunk a terep elõkészítésére, de a pályát õk maguk készítették el. Õk terítették le a gyepet, szereztek locsolóberendezést, és õrizték négy napon keresztül, hogy a fû kinõjön, és senki ne lépjen rá” – meséli Bódis Kriszta projektvezetõ, aki négy éve szervez alkotásközpontú gyerektáborokat a telepen.

http://c-press.hu




Vecsei Miklós példaértékûnek tartja ezt a kezdeményezést, mert mint mondja, „elindított egy olyan közösségi együttmûködést, amire még nem volt példa a telepen. Ha ez a focipálya tönkremenne, akkor is bõven megérné azt a párszázezer forintot, mert rájöttek arra, hogy van ereje a közösségüknek, és ma már azt mondják, hogy együtt képesek lesznek felújítani a házaikat is. Ez olyasmi, amit a nagy cégek a csapatépítõ tréningeken csinálnak, ezeket az eszközöket nekünk már nem kell feltalálni, csak le kell fordítanunk arra a világra és arra a nyelvre, amivel mi dolgozunk”.

A Hétes-telepen 350 ember él, akiknek közel fele gyerek. A telepen lévõ 13 nagyobb ház rémes állapotban van, a lakásokban nincs víz, a telep egyetlen kútjáról viszik a vizet fõzésre, mosásra, fürdésre. Mint Bódis Kriszta mondja, „ha ilyen körülmények között kéne élnem, és lenne öt gyerekem, én sem tudnám fürdetni õket minden nap, ahhoz ugyanis legalább kétszáz liter vizet kellene hazacipelnem vödrökben." A telepen egy lerobbant ház felújításával ezért közfürdõ és mosoda is készül, amelynek üzemeltetésére az ott élõk közül választanak ki munkásokat.

Aktivitásra tanítanak Sajókazán

http://c-press.hu




A szintén Borsod megyei, sajókazai Sólyom-telepen a közösségi összetartás már megszületett, a Dzsaj Bhím buddhista közösségbe járó asszonyok például beülnek az önkormányzat testületi üléseire, hogy a települést érintõ döntéseket ne a fejük felett hozzák meg; alakítottak egy asszonykórust, amit egyre több fesztiválra hívnak el; a gyerekeiket pedig arra biztatják, hogy tanuljanak tovább a közösség által alapított gimnáziumban, mert csak úgy kaphatnak jó munkát.

Az ezer fõs telepen három éve mûködõ Dr. Ámbédkar Gimnázium vezetõje, Derdák Tibor szerint az õ közösségük viszont nemcsak ezért különleges, hanem azért is, mert a náluk tanulók a gimnázium elvégzése után jó eséllyel tanulnak tovább, és a vallási elõírások miatt vissza is térnek a telepre, ahol aktívan részt vesznek a többiek felzárkóztatásában. „Ez azért fontos, mert ezek a cigányok partnerként is megjelennek az integrációs programokban, nemcsak passzív csoportként." A gimnáziumba ebben az évben már 450-en járnak, ezért szükségessé vált egy újabb épület megvásárlása, amire szintén az OSI finanszírozásával nyílt lehetõség.

A sajókazai tervekben szerepel egy családi napközi elindítása is, mert az utóbbi évtizedekben megnõtt a gyerekek száma, az óvodai férõhelyek pedig csökkentek. Derdák Tibor szerint mivel az óvodák azokat a szülõket részesítik elõnyben, akik dolgoznak, a legrászorultabb gyerekek nem jutnak be. „Pedig a cigányasszonyok is szeretnének dolgozni, de mivel nem veszik be a gyerekeiket az óvodákba, nem tudnak elmenni dolgozni. Ez egy ördögi kör, amit feltétlenül orvosolnunk kell."

A fordított integráció is egy út

Az OSI által finanszírozott program harmadik helyszínén, a Pest megyei Monor Tabán-telep én a Máltai Szeretetszolgálat 2004-ben indított el egy integrációs programot. A monori minta sok szempontból példaértékû, itt például már http://c-press.hu




mûködik a közösségi fürdõ és a mosoda, és néhány házba sikerült felszerelni kártyás villanyórát. Ennek az a lényege, hogy a lakók elõre fizetik az áramfogyasztást, amikor pedig elfogy a befizetett összeg, akkor újra elõfizethetnek. Ha erre nincs lehetõségük, az áramszolgáltatás megszûnik, de nincs kikapcsolási, leszerelési díj. Ezzel a módszerrel megelõzhetõ, hogy sokszázezres adósságot halmozzanak fel a családok

A Tabánban már elkészült az a közösségi ház is, ami a többi helyszínen is tervben van, itt szociális iroda, játszóház és tanulói szoba mûködik, szakemberek segítségével. A Hangár olyan jól mûködik, hogy ma már fõiskolai hallgatókat is tudnak fogadni terepgyakorlatra, ahol elsajátíthatják azokat az alternatív pedagógiai módszereket, amely a roma gyerekek felzárkóztatásához szükséges – meséli Kiss Dávid, a program koordinátora.

A Hangárba költözött a Monoron már korábban is létezõ Szenvedélybeteg Közösségi Ellátás, ennek nagy elõnye az, hogy „a problémákkal küzdõ nem romák megismerhetik azokat az romákat, akik hasonló helyzetben vannak, és ennek következtében csökkennek az elõítéletek, egymást segítve küzdhetik le a függõségüket." A fordított integráció elve más tervekben is szerepel, például szeretnének egy olyan jól felszerelt és õrzött játszóteret kialakítani a telepen, ahová a nem telepen élõk is szívesen elhoznák a gyerekeiket.

Munkát adnak a lakóknak

http://c-press.hu




A Veszprémi Pokoli torony egy, a város szélén álló tízemeletes panelház, aminek olyan rossz a híre, hogy korábban a postás is csak rendõri kíséret mellett mert kijönni. A házban például tíz éve nincs fûtés, mivel a lakók akkora tartozást halmoztak fel, a 17-34 négyzetméteres, komfort nélküli lakásokban pedig több generációs családok szoronganak, emberhez méltatlan körülmények között.

A Máltai Szeretetszolgálat másfél éve karolta fel az ott élõ 120 embert a „beavatkozásnak” egy speciális módszerét választva. Mivel az épület társasház, ahhoz, hogy változásokat tudjanak elindítani, tulajdonjogot kellett szerezniük. Ma már közel negyven, addig lakatlan lakást vásároltak meg, szervezésükben újra van lakógyûlés, amin jelentõs felújítási munkákat (pl. tetõjavítás, az épület villanyvezetékeinek újrahúzása) szavaztak meg az ott élõk. A cél az, hogy a lecsúszott emberek lakóhelyeként számon tartott toronyházból egy átlagos, hétköznapi társasház legyen Veszprémben.

Az OSI támogatásából játszóházat üzemeltetnek, közösségi programokat szerveznek, és szeretnének beindítani egy portaszolgálatot, ami javíthatná a házban a közbiztonsági helyzetet. Lõrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, aki szakmai segítõként dolgozik a házban, úgy gondolja, sok hasonló házban lehetne javítani az életszínvonalat azzal a módszerrel, amit õk találtak ki, ugyanis itt a felújításokat végzõ vállalkozókat arra kötelezik, hogy a házból alkalmazzanak segédmunkásokat. „A mélyszegénységben élõk számára ugyanis a munkahelyhez jutás az egyetlen kiút."

C-PRESS - Index.hu

http://c-press.hu




http://c-press.hu



Soros pénzébõl lesz élhetõbb a Pokoli torony October 11

Recommend Documents