.SOMOS RÓBERT.
.Vér és szellem. „V
egyétek és egyétek: ez az én testem … Igyatok sára ugyan test és lélek különböz√sége új hangsúlyoebb√l mindnyájan. Mert ez az én vérem.” (Mt.26,26) kat kap; a Bölcsesség könyvében „a romlandó test Jézusnak az utolsó vacsorán elhangzott szavai mu- teher a léleknek, a földi sátor lenyomja a sokat t∫tatják, hogy a „szóma” (test) és „haima” (vér) kett√s- n√d√ szellemet” (9.15), mindez azonban kevéssé beségén alapuló kultuszcselekmény nem az emberben folyásolja a szinoptikus evangéliumok íróit. Magán meglév√ egymással szembenálló természetek ellen- a zsidó hagyományon belül az ember romlandó tertétére épül, hanem egyrészt a személy egységének mészetét jelöl√ „hús” és „vér” kifejezések között fölés a véráldozat vallási értelmének kett√sségére, más- lelhet√ az a különbség, hogy a „vér” maga az élet, részt az ételre és italra, mint a táplálkozás egymást melyet Istent√l kapunk, melynek kiontása éppen kiegészít√ két formájának gondolatára az étkezés, a ezért Isten elleni vétek, s így szorosabb vonatkozáspészach vallási vonatkozában áll az Isten által a testArisztotelész test és lélek viszonyáról saival együtt. A „test” (szóbe lehelt élettel, mint mama), „hús” (szarx) és „vér” A lélekr√l szóló munkájában a Filozófusnak többek kö- ga a test, ezért a „lélek” s a kifejezések a szület√ ke- zött azt a problémát kell megoldania, hogy bizonyos tes- hozzá kapcsolódó „vér” az tek maguktól mozognak, azaz mozgásuk princípiumát önreszténységben egyszer∫en magukban hordozzák. Éppen ezt nevezzük élettel bírás- életer√ és a bens√ség asmagát a személyt jelentik, nak. Az elemzés során azt kell értelmezni, hogy e nyil- pektusát emeli ki. Saját, Isahogy gyakran a „lélek” vánvalóan testekhez kötött bels√ princípium mennyiben tent√l kapott lelkünk tesz (pszükhé) szó is, mégpedig rendelkezik testi és mennyiben nem testi tulajdonságok- minket azzá, amik vagyunk, Ha viszont az él√lények mozgató princípiumának teljes összhangban a zsidó kal. bár el√fordulhat, hogy az vannak nem testi tulajdonságai, akkor mit mondhatunk hagyománnyal. E tradíción ezen tulajdonságok természetér√l? Hogyan írható le a embert tisztátalan lélek belül megkezd√dik ugyan növények, az állatok és az ember bels√ mozgató princí- szállja meg. test és lélek megkülönböz- piumának különbsége? A szinoptikusok nem istetése, de nem jut túl egy, merik test és lélek görög Úgy t∫nik, túlnyomórészt a testek a szubsztanciák, méga homéroszi eposzokban pedig a természeti testek: ezek ugyanis princípiumai a eredet∫ metafizikai és kozfellelhet√ megfogalmazás többinek. A természeti testek közül némelyek élettel ren- mikus dualizmusát, az egykeretein; a halál után a lé- delkeznek, mások nem. Életnek az önmaga által való te- házzá szervez√d√ és görög lek a Seolba jut, ahol a ha- nyészést, növekedést és fogyást nevezzük. E szerint min- nyelv∫ szent iratok tanítátermészeti test, amelynek élete van, szubsztanciálottak árnyszer∫ életét éli den sán felnöv√ új vallás azonnak tekinthet√, mégpedig az összetett szubsztancia értávol Istent√l és az él√k telmében. De minthogy másrészt ez a test ilyen meg ilyen ban hamar kénytelen volt földjét√l (Préd. 9,5.10, Jób – azaz olyan, ami élettel rendelkezik –, a lélek bizonyá- szembesülni a m∫veltebb 14,21 és köv., Zsolt. 39,14 és ra nem lesz test. Hiszen a test nem azok közül való, ami- rétegek gondolkodásmódköv.). A hellenizmus hatá- ket alanyról állítunk: √ maga létezik alanyként és anyag- jával, s kialakítani viszonyát Ez az írás az OTKA pályázat keretében készült.
81
Somos Róbert
az egymástól alapvet√ pontokon eltér√ zsidó és hel- kik bennem, azaz a testemben” (Róm. 7.18), átvitt érlén kultúrához. Ez a folyamat részben spontán, rész- telemben a közösség egységét; „A test nem a kicsaben a kereszténység missziós törekvései által meg- pongásért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.” határozott módon zajlott. Az igehirdetés keretein (I.Kor. 6.13) A test Krisztus tagja (u.o. 6,15). „A test belül mozgó, de elvontabb teológiai eszméket is meg- ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja fogalmazó páli és szent jánosi gondolatok váltak a azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis keresztény vallási tanok f√ alapjává, amelyek azután mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztkülönböz√ irányokba fejl√dtek. A következ√kben ar- séggel (…) Ti Krisztusnak teste vagyok s egyenként ra a kérdésre keressük a választ, milyen f√bb szem- tagjai” (u.o. 12.12–27, v.ö. még Kol. 2.9.). Az itt szereppontok határozták meg a test értékelését a görög l√ „szóma” kifejezés mellett a „szarx” már gyakrabpatrisztikus tradícióban, ként. A léleknek tehát szükségképpen abban az értelem- ban negatív értékhangsúmik a f√bb megoldási típu- ben kell szubsztanciának lennie, hogy √ a potenciálisan lyokkal szerepl√ szó, amely élettel bíró természeti test formája. 1 sok s azok alapjai. az igehirdetés antitézisekre Nem árt leszögezni, hogy épül√ beszédmódjának meg… minden természeti test a lélek eszköze – mind az álamikor „testr√l” beszélünk, latoké, mind a növényeké –, és mintegy a lélek végett felel√en valami ellentéteezen itt csak az emberi tes- van.2 ként jelenik meg. A „hús”tet értjük. „Test” a fizikai és sal – de néha a „test”-tel Az él√lény, amennyiben törekvéssel rendelkezik, geometriai test is, a görög szembeni oppozíció a monmozgatja önmagát. Törekv√ lény pedig nincsen filozófiában és tudomány- annyiban dandónak megfelel√en válképzelet híján. Minden képzelet vagy értelmi, vagy érzéban ez is a „szóma” jelen- kel√ jelleg∫. Az érzéki képzelet jelen van a többi él√lény- tozó, legfontosabb típusa az téskörébe tartozik, mind- ben is, a megfontoló képzelet pedig az értelmes lényeké.3 els√, Korintusiakhoz írt leazonáltal a hellén tradícióvélb√l ismert: Az els√ emban is másodlagos jelenté- Van valami fonák a lélekre vonatkozó legtöbb okosko- ber lelkes teste (szóma dásnak: mert összekötik a testtel, és beléhelyezik a lelsek az utóbbiak. A keresz- ket anélkül, hogy el√bb tisztáznák a kérdést, mi az oka pszükhikon) a föld porából ténység vallási tanítás, így az összekapcsolódásnak, és milyen állapotú kell hogy le- való, a második, égb√l jöv√ nem meglep√, hogy a fön- gyen a test. Pedig ezeknek tisztázása szükségesnek lát- emberé szellemi test (szótebbi jelentéstartomány kí- szik, hiszen a közösségnél fogva cselekszik az egyik és ma pneumatikon). Ez az a másik, mozog az egyik és mozgat a másik, márvülreked horizontján. En- szenved utolsó Ádám éltet√ szellem. pedig e folyamatok egyike sem megy végbe véletlenül nek megfelel√en a „test” ér- összekerül√ tényz√k között.4 „A test (szarx) és a vér nem tékelésének problémája örökölheti Isten országát, antropológiai, teológiai és …nem a test a lélek teljesültsége, hanem a lélek vala- sem a romlandóság a rovallási problematika, mely- mely testé. Ezért helyesen okoskodnak, aki azt tartják, molhatatlanságot” (15.50.). hogy se test nélkül nincsen, se nem test a lélek: mert nek f√bb megközelítési nem test ugyan, de valamije a testnek, s ezért testben Az eredetileg teremtett emszempontjai a következ√ van, mégpedig valamely meghatározott testben, nem pe- ber testér√l nem sokat tutémákból bomlanak ki: 1. az dig, mint a régiek hitték, akik csak beleillesztették a test- dunk meg a levélb√l, annyi Isten képére és hasonla- be, nem f∫zve hozzá annak meghatározását, hogy melyik azonban világos, hogy nem és milyen testben lehet lélek, jóllehet még csak látszatra tosságára teremtett ember sem fogad magába akármilyen test akármilyen lelket.5 halt volna meg akkor, ha s annak teste; 2. az Istent√l nem követ el b∫nt. A feltáeltávolodott emberiség testi állapota, testiség és b∫n madás során nyert test a mi testünk, de romolhatatviszonya; 3. a megváltott ember s annak teste; 4. a lan, dics√, er√s és szellemi, ragyogó. Jézus Krisztus feltámadás és a feltámadott test min√sége. E kérdé- gy√zedelmeskedett a b∫n és a halál fölött, így a benseket rendszeres formában csak a II. század vége tá- ne hív√k személyként, test és lélek együtteseként ján szület√ tudományos igénnyel fellép√ teológia támadnak fel. Az Istent√l eltávolodott ember antrofogja majd tárgyalni. pológiai és pszichológiai értelemben vett kett√s voltát legérzékletesebben talán a Rómaiakhoz írt levél mutatja be; a megváltó kereszthalál célja, hogy „a b∫n SZENT PÁL teste elpusztuljon és ne szolgáljunk többé a b∫nnek (…) ne uralkodjék tehát halandó testeteken a b∫n és ne engedelmeskedjetek kívánságainak” (6.6–6.12), a ál a zsidó hagyomány szemléletének megfelel√en a testi ember szenvedélyei a halál gyümölcsét érlelik személy egységét látja a testben. „Semmi jó nem la- (7.5–6.), „… magam azonban testi (szarkinosz) vagyok.
P
82
Vér és szellem
Azt sem tudom, mit teszek, mivel nem azt teszem, Az apostoli atyák id√nként említést tesznek olyaamit szeretnék, hanem amit gy∫lölök” (7.14.). „Tudom nokról, akik tagadják Jézus Krisztus valóságos testi ugyanis, hogy semmi jó nem lakik bennem, azaz a tes- létezését és szenvedését. A gnózis irányzatai különtemben, mert kész vagyok ugyan akarni a jót, de ar- böz√ mértékben, de radikálisan kiélezték a test és ra, hogy tegyem is, nem vagyok képes” (7.18.). Jól- lélek dualizmusát. Nem véletlenül épp a zsidó halehet a szövegb√l itt is világos, hogy a testies élet nem gyománytól eloldozódó páli és szent jánosi hagyoa test rosszasága, hanem a testtel és a világgal kap- mányra hivatkoztak akkor, amikor a szellem és anyag csolatban álló szenvedélyek rosszasága miatt utasí- ellentétét a platonista populáris filozófia és a misztandó el (v.ö. még Ef. 6.12), Pálnál találkozunk olyan tériumvallások mitológiai tradíciója szellemében megfogalmazásokkal is, amelyek magának a testnek kozmikus, s√t metafizikai dualizmussá feszítették. A az elvetését jelentik; „… …mivel látjuk, hogy (a lélek) a testet mozgatja, nyilván valentinoszi tanításban már szeretnénk megválni a test- ugyanazokat a mozgásokat kell a testre is átszármaztat- minden test és anyag eret√l és hazaérkezni az Úr- nia, amelyeket maga is végez. Ha pedig így áll a dolog, dete folytán rossz, mert a hoz.” (II.Kor. 5.8) Ez már test az is igaz, ha a fordítottját állítjuk: amilyen mozgást a tökéletes szellemi világ, a test végez, olyat végez a lélek is. A test mozgása helyválés lélek kozmikus antitézi- toztatás; ennélfogva a lélek is a testnek megfelel√en vál- pléróma teljességét elhasének eszméjét jelenti, toznék, akár egészében, akár részeiben mozdulva el. Ám gyó isteni er√k tudatlan mellyel a Filippiekhez írt le- ha ez lehetséges, akkor kilépvén a testb√l oda vissza is m∫ködésének eredménye vélben (3.20) s kés√bb a Já- térhetne, amib√l 6az következnék, hogy a halott lények maga a testi világ teremténos evangéliumban találko- föltámadnának… se. Ez a testi világ megváltzunk. Végül említést kell …. kétségeink lehetnek a lelki pathoszokra néve is, va- hatatlan, nincs is értelme a tenni arról, hogy id√nként jon ezek mind közösek-e a testtel, vagy van olyan is, Megváltó reális leszállásátest és szellem (pneuma) a amelyik csak a léleknek sajátja… Legtöbbjét láthatólag nak és megtestesülésének, zsidó és keresztény tanítás nem szenvedi el és nem cselekszi meg a test nélkül, pél- elég, ha látszattestben jön dául haragot, bátorságot vágyódást és érzékelést általászembenállásaként fogal- ban. Még leginkább sajátjának látszik a gondolkodás. Ám el, és allegorikus exegézismazódik meg (Róm. 2.28 és ha ez is a képzelet egy fajtája, vagy nincs képzelet nél- sel kibontható, a tömegek köv., Gal. 5.16 és köv.), mely kül, akkor test nélkül egyáltalán nem lehetséges. … ha számára megfejthetetlen, más oppozíciókkal, pl. bet∫- van a lélek tevékenységei és pathoszai között olyan, titkos tanításokat közvetít, kizárólag sajátja, akkor lehetséges, hogy önállóan szellem, tett-hit áll kapcso- amely melyeket az eleve pneumalétezzék a lélek. Míg ha semmi sem kizárólag a sajátja, latban. akkor nem lehet független a lélek…. Úgy látszik, testhez tikus természet∫ gnósztikus A test értékelése a páli van kötve minden lelki pathosz is: indulat, szelídség, fé- tanítók adnak tovább. interpretációban a történe- lelem, szánalom, bátorság, továbbá az öröm, meg a szeA gnosztikus szerz√k retet meg a gy∫lölet: mert velük együtt valami változás lem síkján végletekben moexegetikai tevékenységet megy végbe a testben. … De még világosabb bizonyítézog. Az eredeti ember kö- ka ennek, hogy félelmet kiváltó események híján is érez- folytattak, tanításaik cáfozelebbr√l nem bemutatott nek félelmet emberek. Ha így áll a dolog, világos, hogy lata meggyorsította az auállapota test és szellem a lelki pathoszok anyagban lev√ szabályszer∫ségek. 7 tentikus apostoli tanítás egysége, amely a halhatat- Megjegyzés: a „leki pathosz” kifejezésre nemigen van f√bb pontjainak kikristályomagyar szavunk. Benyomást, érzést, affekciót jelent, de lanság lehet√ségét hordoz- abban az értelemben, ahogy a test is alá van vetve tulaj- sodását, amit jól mutat ta magában s mentességet Eirénaiosznak az eretnekek a testies szenvedést√l. A b∫n eredményezi a halált ellen írt munkája vagy Órigenész Peri Arkhónja. A s a testhez kapcsolódó szenvedélyeket. A vallási ér- továbbiakban e pontok válnak a szület√ teológia telemben jóra törekv√ embert a test s a hozzá kap- alapjává, a szövegértelmezés s a logikai következcsolódó kívánságok lehúzzák, de a Krisztustól jöv√ tetés pedig azzá a vehiculummá, amelynek segítsémegváltás már pneumatikus tanításként megadja az gével a keresztény teológiai tanítások kibonthatóker√t a testi világ legy√zéséhez. Halálunk után meg- ká válnak. Eirénaiosz és Órigenész egyben két típudícs√ül testünk, feltámad, ahogy Krisztusé, dícs√sé- sát is reprezentálják a test mibenlétére adott válaszges és romolhatatlan lesz. E tanítás a történeti szer- nak. El√bbi a tradícionális tanítás, a történet síkján kezete miatt eleve kett√s interpretáció lehet√ségé- mozgó, a test és lélek természetének dualizmusát az nek volt kitéve; a test s a testi feltámadás szükség- ember egységében feloldó, ezáltal a testet alapszer∫ségének hangsúlyozásával a testi és az isteni vet√en pozitívan értékel√ hagyomány képvisel√jétermészet rokonságában, illetve a test mélységes nek számít, Órigenész pedig a platonista filozófia megvetésének doktrinájában. metafizikai dualizmusát beépít√ tradíció kialakítója,
83
Somos Róbert
amely az isteni és a teremtett lények természetének munkához képest differenciáltabb képet nyújt. Az tisztán szellemi valóságát vallja. A testi és anyagi ter- embert megformáló „Isten keze” nem más, mint a Fiú mészetet csupán átmeneti adottságnak tekinti. E két és a Szentlélek (Adv. Haer. IV. praef.4., V.6.1). Az emhagyomány kett√sségével a gnózis eredetére vonat- ber szubsztanciája két részb√l áll, testb√l és lélekb√l. kozó két felfogás eltérése is kapcsolatban áll. Eiré- Közöttük egyfajta összeköt√ kapocs (szündeszmosz) naiosz jórészt a filozófiában látja a gnózis forrását, a vér (V.3.2.). Maga a test – Eirénaiosz a páli „szarx” Órigenész viszont – bár maga is osztja a görög filo- kifejezést használja – természete szerint halandó, zófia problematikus voltának gondolatát – a hang- hisz összetett, részekb√l álló, halálunkkor a lélek elsúlyt arra helyezi, hogy épp a filozófiai, azaz intellek- távozik testünkb√l, s a test élettelen marad, feltuális kritériumok nem érvényesülnek a gnosztikus bomlik a földben. Eirénaiosz ebben a munkában is tanításban. donságai megváltozásának. A pathosz a lélek megválto- fenntartja azt az álláspontzásait, változó tulajdonságait, tehát tulajdonképpen a lé- ját, hogy az ember egésze lek er√szakos mozgásait jelenti, amelyek kívülr√l is (és Isten képmása: „Mert az nem csak belülr√l) eredhetnek. A kés√bbi teológiai vi- Atya kezei által, azaz a Fiú TRADICIOták szempontjából fontos, hogy a gondolkodás nem paés a Lélek által az ember NALIZMUS — thosz, s√t, a gondolkodás kifejezetten pathosz nélkül törlesz Isten képére és hasonEIRÉNAIOSZ ténik. latosságára, nem pedig egy Terhes a testtel való együttlét is a szabadulás lehet√sé- része az embernek. Lélek és nélkül, s√t kerülni való, minthogy jobb az észnek, ha irénaiosz szerint az em- ge szellem (pneuma) részei lenincs együtt a testtel, amint szokták is mondani, és sober testb√l és lélekb√l álló kan helybenhagyják.8 hetnek az embernek, de összetett él√lény, e két nem lehetnek maga az emnincs test nélkül, az ész el- ber. A tökéletes ember az elem által létezik, s mert Az érzékel√képesség ugyanis 9 mindkett√ követhet el vét- lenben független a testt√l. Atya Szellemét felvev√ lékeket, a testi és lelki tiszta- 1. De anima, 412a11-21. Ford. Steiger Kornél lek és az Isten képmására ság elérése a célunk (Az 2. De anima, 415b18-20. Ford. Steiger Kornél formált test keveréke és 3. De anima, 433b26-434a7. Ford. Steiger Kornél apostoli igehirdetés feltáegyesülése (…) Ha valaki a rása 2.). Az ember teremté- 4. De anima, 407b13-19. Ford. Steiger Kornél hús, azaz a testi képz√danima, 414a18-25. Ford. Steiger Kornél se Isten kezeivel történik, 5.6. De mény szubsztanciáját (hüDe anima, 406a30-406b5. Ford. Steiger Kornél földb√l s a belé lehelt iste- 7. De anima 403a3-25 Ford. Steiger Kornél posztaszisz) el akarná venni er√b√l, s maga az ember 8. De anima, 407b2-5. Ford. Steiger Kornél ni, és csak magát a szelletesti megjelenése is az is- 9. De anima, 429b4-5. Ford. Steiger Kornél met ismerné el, akkor már tenképiség hordozója: „a nem egy szellemi emberrel, testen alakjának mintáját formálta meg azért, hogy hanem pusztán az ember szellemével vagy Isten Szelküls√ kinézetében isteni formája legyen, mert saját lemével lenne dolgunk. Ha mármost ez a szellem elképmására alkotta meg Isten és a földre helyezte.” keveredik a lélekkel és egyesül a testi képz√d(u.o. 11.) A paradicsomi állapot Eirénaiosz szerint ki- ménnyel, a Szellem ezen kiáradása révén jön létre a fejezetten testi kondíció, egyfajta gyermeki ártatlan szellemi és tökéletes ember, és így válik Isten képéállapot hipotézisével magyarázza az érzéki vágyban re és hasonlatosságára. Ha azonban hiányzik a szelgyökerez√ b∫nt√l való mentességet (u.o. 12. és 14.). lem lelke, akkor az ilyen ember csak pszichikai, s√t Ez a felfogás aligha képes ellenállni a filozófiai kriti- testi marad, azaz tökéletlen; magán hordja ugyan az kának. Az istenképiség ilyen antropomorfizmust in- istenképiséget testében, de nem veszi fel a Szellem volváló megfogalmazása Eirénaiosz saját teológiájá- által nyert Istenhez való hasonlatosságot. Minthogy val sincs összhangban, mert szerinte Isten értelem azonban az ilyen ember már tökéletlen, így nem is (logosz), láthatatlan, nem fogja át semmi, maga pe- lehet róla mint emberr√l beszélni… Mert a puszta dig mindent átfog, homogén (u.o. 5–6, Adv. Haer. testi képz√dmény nem tökéletes ember, hanem anII.1.1.). A gyermeki állapotban lév√ els√ emberben nak csak teste s része. Éppoly kevéssé ember a léépp az értelem nincs meg olyan mértékben, ahogy lek magában, hanem csak lelke és része az emberkellene; így azután nem csoda, hogy a Sátán könnyen nek, s az ember szelleme sem, hisz pusztán szellem félrevezeti. s nem nevezhet√ embernek. A tökéletes ember vi„Az eretnekségek ellen” írt m∫ a rövid összefog- szont mindezek keverékéb√l és egyesüléséb√l áll.” lalást adó Az apostoli igehirdetés feltárása cím∫ (Adv. haer. V.6.1 gr.) Eirénaiosz itt sem mondja meg,
E
84
Vér és szellem
miben is áll a testi értelemben vett istenképiség. Nem toli tanításból, a missziós kérügmából összeáll a tazárható ki, hogy Isten fényszer∫ volta bizonyos tes- nítás f√bb pontjainak összessége, amelyek tartalma ti, anyagi jelleget jelent, s ha az isteni „logosz” (érte- az igazság mér√zsinórjaként szabályozza a teológiai lem) vagy „nusz” (ész) f√ jellemz√je, hogy mindent tevékenységet. A teológia tudománya rendszeres raátfog, de √t magát semmi sem fogja át, akkor ez a cionális tevékenység, amely a kinyilatkoztatásból elsztoikus jelleg∫ megfogalmazás sem zárja ki a térbe- fogadott, apostoli hagyomány által szentesített f√bb li és testi karaktert. Ezt az értelmezést er√síti meg pontok fényében magyarázza a Szentírást. A gnoszEirénaiosz azon elgondolása, amely szerint a lélek tikusok ezzel szemben titkos szavakat és rejtett doltestetlensége a halandó testhez képest testetlenség gokat kapcsolnak össze a példabeszédek értelmezé(V.7.1). A relatív (prosz szünkriszin) testetlenség a sével, ezáltal egymásnak is ellentmondó interpretá„test” olyan felfogását von- Aquinó Szent Tamás: Sem Isten, sem a lélek ciókkal állnak el√, melyek ja maga után, hogy a szihasonlatosan a görög filonem test. lárd, nyilvánvaló felszín álzófiai irányzatok sokféleséIa q.3.a.1. Vajon Isten test-e?1 tal határolt látható fizikai gének tényéhez, önmaguEls√ként tekintsük a következ√ problémát. Úgy látszik, test a testi létez√, míg a hogy isten test. Test ugyanis az, ami három dimenzióval kat rontják le a szkeptikus nem látható s így a testeket rendelkezik. A Szentírás viszont istennek három dimen- diaphonia-érv alapján (Adv. jellemz√ felszínnel nem ziót tulajdonít. „Magasabb az égnél, mit teszel tehát? Mé- haer. II.27.1–2.). Eirénaiosz, rendelkez√ dolgok „testet- lyebb az alvilágnál, hogy ismerheted meg? Hosszabb a aki maga rendszeres exegea földnél és szélessége nagyobb a tengernél” lenek”, jóllehet anyagiak mértéke tikai tevékenységet nem (Jób 11,8). Isten tehát test. lehetnek. Ez a felfogás te- Továbbá, minden alakkal rendelkez√ dolog test, mivel folytatott, ellensége az allehát anyagi létez√ket ismer az alak a mennyiségen alapuló min√ség. De úgy látszik, gorikus szövegmagyarázati csak, amelyek között foko- hogy istennek van alakja, mert írva van: „Teremtsünk módszernek, amit persze zati különbséget jelent a embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra” (Gen.1.26.) néha öntudatlanul maga is A képmás ugyanis az alakra utal, a következ√ értelemtesti vagy nem testi jelleg. ben: „mivel √ dics√ségének fénye és lényegének alakja” alkalmaz. Általában az alleEirénaiosz szerint a fel- (Heb. 1.3.), azaz képmása. Isten tehát test. gória helyett a történeti síTovábbá, mindaz, aminek testrészei vannak, test. Az Írás támadás egyértelm∫en a kon mozgó tipológiai matest feltámadását is jelen- pedig tulajdonít istennek ilyen testi részeket: „Vajon gyarázatot részesíti el√nyolyan karod, mint Istennek?” (Jób 40,4 ill.9.), és ti. A test feltámadása nél- van-e ben, s ez összhangban van a zsoltárok között: „Az Úr szemmel tartja az igazakat” kül nem az egész ember üd- (Psalm. 34[33], 16), valamint „Az Úr keze hatalmasan cse- az apostoli tanítás ama forvözül: ha nincs üdvözülése lekedett” (Psalm. 118 [117],16). Isten tehát test. májával, hogy történeti esea testnek, akkor az Úr nem Továbbá, a helyzet csak a testekre jellemz√. Márpedig mények fonalára f∫zi a keváltott meg minket vére ál- az Írások tulajdonítanak istennek helyzeteket. Izajásnál resztény tanítás f√bb pontugyanis ez található: „Láttam az Urat ülni” (Isa. 6,1), iltal, következésképpen az letve „El√áll ítélni az Úr” (Isa 3,13). Isten tehát test. jait. E történetiség magyaeukharisztia nem jelent kö- Továbbá, semmi sem térbeli kiinduló- vagy végpont, csak rázza meg részben azt, hogy zösséget (koinónia) vele és valami test vagy testi dolog. De istent az írásban térbeli a test értékelése oly véglea kenyér nem jelent közös- végpontnak mondják: „Járuljatok hozzá és világosságot tekben mozog, amely a gönyertek” (Psalm. 34[33], 6) és kiindulópontnak: „Akik elséget testével (Adv. haer. távoznak t√led, a föld porába lesznek beírva” (Jer 17,13). rög filozófus számára elfoV.2.2.). Másutt is gyakran gadhatatlan és abszurd. hivatkozik Pálra, mindenekel√tt azokra a gondola- Kelszosz Eirénaiosz munkásságának megismerése taira, amelyek Krisztus teste és az egyház, illetve an- után is hasonlóan kiáltott volna fel, mint ahogy felnak tagjai, az emberek organikus egységét kívánják kiáltott: „… nem értelmetlen-e, hogy visszavágyódhangsúlyozni. Lényeges eleme az eirénaioszi felfo- tok a testbe, és reménykedtek, hogy fel fog támadgásnak az, hogy a test romolhatatlanná és halhatat- ni, s nincsen számotokra semmi ennél különb és érlanná tétele Isten által a természet m∫ködését ha- tékesebb; másrészt viszont úgy vetitek a szenvedétálytalanítja. „Mert Isten hatalmasabb, mint a ter- sekbe mint valami értéktelen holmit.” (Contra Celmészet.” (Adv. haer. II.29.2.) sum VIII.49, Komoróczy G. ford.) Az itt jelzett végleEirénaiosznál körvonalazódik el√ször annak le- tes értékelése a testnek némileg veszít élességéb√l, het√sége, hogy a keresztény tan mint tudomány je- ha tudatosítjuk, hogy a görög filozófiai irányzatok lenhet meg. A tradícionalizmus és az antignosztikus közül a sztoa áll Eirénaioszhoz közelebb. Látnunk polémia egymással szorosan összefügg√ motívumai kell ennek ellenére, hogy Eirénaiosznak nincs bens√ alakítják ki benne azt az elképzelést, hogy az apos- köze a görög filozófiához, sem magához a görög ér-
85
Somos Róbert
telemben vett teológiai tudományhoz. Az az elgon- vel kapcsolja össze, s így megteremti a keresztény dolása, hogy a teológia olyan rendszeres racionális teológia kereteit. Majd Órigenész lesz az, aki Keletevékenység, amely az apostoli tanítás pontjai mint men ezirányú m√ködésének ismeretében meg is vakiválasztott axiómák fényében viszonylag egyszer∫ lósítja a programot; a tudás alapjául szolgáló el√zemódszerekkel értelmezi a javarészt magától is érte- tes tudást ill. hitet az apostoli tanítással azonosítja, t√d√ szent szövegeket, jelent√s, de ezt a nem túl na- a szövegmagyarázat bevett tudományos (filológiai gyot akaró programot is redukálja a valóságban. Igen és allegorikus) módszereivel interpretálva a szent sok kérdést egyszer∫en azzal tesz félre, hogy mivel szövegeket. Az allegorikus szövegmagyarázat metónincs benne az Írásban az adott problémára adan- dusa és az alapos filozófiai ismeretek eleve tágabb dó válasz, ennek ismeretét Istenre kell hagyni. Épp vizsgálódási kört biztosítanak számára, mint amelyez a tradícionalizmus f√ jel- Isten tehát test. ben Eirénaiosz mozgott. lemz√je: új teológiai tétele- Ezzel szemben áll azonban, amit János 4,24-ben találunk: Ráadásul a szöveginterpreket nem talál, els√sorban „Az isten lélek”. táció mellett a természetes az apostoli tanítást illuszt- Válaszul azt kell modanunk, hogy isten semmilyen mó- ész következtet√ képessérálja, s korlátozott mérték- don nem test. Ezt háromféle módon lehet megmutatni. geinek is láthatóan naEl√ször, mivel egyetlen olyan test sem mozgat, amelyet ben magyarázza. semmi sem mozgat, miként az felsorolással nyilvánvaló gyobb szerepet szán Órigeaz egyes testek esetében. De korábban már megmutat- nész, mint el√dei. Már a Peri Arkhón bevetuk (q.2.a.3), hogy isten az els√ mozdulatlan mozgató. ALEXANDRIAI Ebb√l világos, hogy isten nem test. zet√jéb√l is kiderül, hogy Másodszor, mivel szükségszer∫, hogy az els√ létez√ ak- Órigenész a „test” kifejezés PLATONIKUS tualitás legyen, és semmilyen módon ne legyen potenalatt mást ért, mint EiréKERESZTÉNY cialis. Mert jóllehet egy és ugyanazon dologban, amely MEGOLDÁS potenciálisból aktuálissá lesz, a potencialitás id√ben meg- naiosz; a Péter tanítása cí(ÓRIGENÉSZ, el√zi az aktualitást, mégis, lényegében véve az aktuali- m∫ apokrif „nem vagyok tás els√dlegesebb a potencialitáshoz képest, mivel egy testetlen démon” megfoORIGENIZpotenciális dolgot csak egy aktuális létez√ vezethet ak- galmazását a következ√MUS) tualitásba. De föntebb megmutattuk (q.2.a.3.), hogy Isképp interpretálja: „Kriszten az els√ létez√. Lehetetlen tehát, hogy istenben legyen valami potenciális. De minden testben van poten- tus szavait úgy kell értelem sokkal Eirénaiosz ciális, mivel a folytonos, mint ilyen, végtelenül osztható. meznünk, ahogyan az irat után, egy mer√ben eltér√ Lehetetlen tehát, hogy isten test legyen. szerz√je értette, vagyis szellemi közegben is felme- Harmadszor, mivel isten a létez√k legnemesebbike, mi- hogy nem olyan a teste, az a már mondottakból nyilvánvaló (q.2.a.3.). De rül a rendszeres teológia ként mint a démonoké – mely lehetetlen, hogy test legyen a létez√k legnemesebbike. igénye, s ezzel együtt annak Egy test ugyanis vagy él√, vagy pedig élettelen. Világos természett√l lágy és lehelehet√sége, hogy a „test” azonban, hogy az él√ test nemesebb az élettelennél. Az letfinom, s sokan ezért tesértékelésének problémája él√ test nem annyiban él√, amennyiben test, mivel így tetlennek vélik, illetve neújszer∫ megfogalmazást minden test él√ volna, hanem szükséges, hogy valami vezik, – hanem szilárd és kapjon. Az els√ szisztemat- más által váljon él√vé, miként testünk is a lélek által él. tapintható. Az együgy∫ek Az viszont, ami által él a test, nemesebb, mint a test. Leikus teológiai kísérlet, Óri- hetetlen tehát, hogy isten test legyen. és képzetlenek ugyanis emgenész Peri Arhón-ja száberi szokás szerint testetmos ponton szoros kapcsolatot mutat Eirénaiosz esz- lennek neveznek mindent, ami nem ilyen. Mint méivel. Ugyanúgy az antignosztikus polémia kereté- ahogy testetlennek lehet nevezni a beszívott leveg√t, be illeszkedik, ugyanúgy az apostoli tanítás f√bb mivel nem olyan test, mely megfogható és megtartpontjai alkotnak egy olyan axiómarendszert, amely- ható lenne, ellenállást nem fejt ki.” (Peri Arkhón nek fényében a teológiai vizsgálódás, az Istent√l ins- Praef. 8. Vidrányi K. ford.) Ebben az értelemben Eirépirált szent szövegek értelmezése történik. Már Óri- naiosz is „képzetlennek” min√sül, hisz épp az itt bígenész el√tt Alexandriai Kelemen körvonalazza azt rált, testi és nem testi viszonylagos és nem abszolút a doktrínát, amely szerint a görög filozófia tudomá- ellentétének álláspontját képviseli. Órigenész tudnyos módszertanával megegyez√en minden tudás ja, hogy a Szentírás nem használja az „aszómaton”, valamilyen el√zetes tudásra, közvetlen evidenciára „testetlen” kifejezést, Isten kapcsán mégis az els√, illetve hitre épül. Kelemen e hitet – immár ellen- amit leszögez, Isten testetlensége, mégpedig metatétben az arisztotelészi vagy sztoikus kiindulópont- fizikai értelemben vett testetlensége és anyagtalantal – a keresztény hittel és a kinyilatkoztatás tényé- sága. A testetlen Isten „monasz” vagy „henasz”, pont-
N
86
Vér és szellem
szer∫ szellemi természet, ami azonos a létezéssel, kezdetben testetlenként teremtett, szabad akarats√t talán létezésen túli, ennek megfelel√en megis- tal bíró s a jót nem szubsztanciálisan tartalmazó merhetetlen, illetve a Fiú, a Bölcsesség révén ismer- szellemi lények egy része elfordul Istent√l, így testhet√ meg. A platonikus metafizikai dualizmusnak be kerül büntetésképpen, vagy a jóban megmaradó megfelel√en az istenképiségb√l is ki van zárva min- szellemi lény szolgálja az isteni tervet, melynek célden testi vagy anyagi vonatkozás. Kezdetben Isten ja az, hogy az összes teremtmény visszatérjen Istenvéges számú egyforma szellemi természeteket te- hez. Test és anyag önmagában nem a b∫n jele, de az remtett „…természete szerint mindegyik testetlen, emberi testi állapot már az, és az egyén szempontde testetlenként is teremtett” (I.7.1.). A lélek kívülr√l jából rossz, mert eredeti állapotához képest egy bukerül a testbe, s ez vonatkozik a csillagok testére is. kott köztes állapotot reprezentál, mely az apokataszA kezdeti és a paradicsomi Az els√ érvre tehát azt kell mondanunk, hogy miként azt tasziszban, amikor Isten állapot testetlenségének föntebb mondottuk (q.1.a.9.), ránk való tekintettel a mindent magához hív, megvagy testiségének kérdése Szentírás a szellemi dolgokat és az istenieket testi ha- sz∫nik. Kozmikus szemigen vitatott az Órigenész- sonlatokkal írja le. Így tehát, amikor istennek három di- pontból az anyag és a test menziót tulajdonít, akkor ezzel hatalmában lev√ erejét szakirodalomban amiatt, jelzi: a mélységgel a rejtett dolgok megismerésére való a tökéletes isteni teremt√hogy nem rendelkezünk hatalmát, a magassággal hatalmának mindenek fölötti tevékenység eszköze, tehát elég szöveganyaggal. Az kiválóságát, a hosszúsággal létének tartamát, a széles- jó, legfeljebb csekélyebb azonban elég világos, hogy séggel mindenekre kiterjed√ szeretetét. Vagy, ahogy Dio- érték∫ jó, mint egy magamondja (Isten neveir√l, 9.): isten mélységén léha kapcsolódik is valami- nüsziosz sabbrend√ állapot. Az órinyegének felfoghatatlanságát, hosszúságán mindent átlyen test az eredetileg te- ható erejének kiáradását, szélességén pedig pedig min- genészi teológiában megjeremtett szellemi lényekhez, den dologra való kiterjedését értjük, amennyiben min- lenik a platonista lélektan, az csak valamilyen éteri, den az √ oltalma alatt van. amely a testb√l és lélekb√l spirituális test lehet. A Ge- Az második érvre azt kell mondanunk, hogy az embert álló ember egysége helyett nem teste szerint mondjuk isten képmásának, hanem ami nezis els√ mondatában sze- szerint az ember kiemelkedik a többi él√lény közül. Ezért a lelket tekinti a személyirepl√ „ég” a Bölcsességben következik a Teremtés könyvében ezután „Teremtsünk ség hordozójának, amelypreformált szellemi lénye- embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra” az, hogy nek – azon túl, hogy terméket jelenti, a „föld” pedig az „és uralkodjék a tenger halain” stb. De az ember az összes szetes törekvése kifelé veközül eszével és értelmével emelkedik ki. Tehát √sanyagot, melyet szintén él√lény zet a testi világból – igenis az ember nem testi természet∫ esze és értelme szerint Isten teremtett. Ezen anyag képmása istennek. van evilági küldetése is, leírása nagyjából megfelel Az harmadik érvre azt kell mondanunk, hogy az Írások hisz a testek világa nemcsak a platoni Timaiosz „tér fo- testrészeket a m∫ködéseikre alapozott valamiféle hason- az anyag, hanem az anyaggalmá”-nak s a kés√bbi pla- lóság alapján tulajdonítanak istennek. Miként a szem hoz kapcsolódó határozott, m∫ködése a látás, úgy az Istenr√l mondott „szem” is a tonizmus anyagfogalmá- látásra, csakhogy az értelmi, nem pedig az érzéki látás- egyben racionális és szép nak, azzal az eltéréssel, ra való képességét jelöli. Hasonló a helyzet a többi test- min√ségek világa is. A valhogy ott a démiurgosztól résszel kapcsolatban is. lási értelemben vett célt független, passzív, adott Az negyedik érvre azt kell mondanunk, hogy a helyzetre Órigenész több el√djével vonatkozó dolgokat is csak bizonyos hasonlóság alapján „valami” a meghatározatlan tulajdonítjuk istennek: miként változhatatlansága és te- együtt Platón Theaitétoszáanyag, amielyet meg kell nak „hasonlóvá válni Istenformálni. Órigenész szerint viszont ez a felfogás az hez, amennyire az lehetséges” formulájával fogalisteni mindenhatóság eszméjét csorbítja, ezért elve- mazza meg, s ez tartalmazza a jézusi tanítótevékenytend√. Ennek megfelel√en az anyag – lévén Isten te- ség utánzásának gondolatát is. A korábbiaknál sokremtménye – nem lehet a rossz forrása. A gnózissal, kal árnyaltabb felfogása az anyagról, a testr√l és a bizonyos széls√séges platonizmussal vagy a reflek- szenvedélyekr√l lehet√vé teszi számára azt, hogy ne tálatlan keresztény, anyagot illetve anyagi testet el- az anyagban lássa a b∫n forrását, hanem a helytevet√ felfogással szemben a test ezen a ponton fel- len választásban, a b∫nös gondolatban (logiszmosz), értékel√dik. A platonista metafizika beépítésével egy, a démoni tevékenységben. a korábbinál sokkal szélesebb tartomány keretein Órigenész vallja a test feltámadását. Minden el√dbelül kerül sor a test értékelésére. Jóllehet semmi jénél er√sebben spiritualizálja azonban a feltámarésze nincs a testnek az istenképiségben, de Isten dott test anyagi természetét. A feltámadott test volteremtménye, jó, mert pedagógiai funkciója van. Ez taképpen csak a személy azonosságát garantálja, s√t, a pedagógiai funkció abban nyilvánul meg, hogy a kérdéses ennek az azonosság megmaradása a végs√
87
Somos Róbert
apokatasztasziszban, amely fölveti annak lehet√sé- preegzisztenciájának doktrinájához, amelyet az azt gét, hogy a föltámadott test egyszer meg is sz∫nik. nem ismer√ szent iratok allegorikus exegézisével A végben a szellemi lény eredeti istenképmásból (ei- próbált megalapozni. Talán ezen a ponton a legplakón) egy magasabbrend∫ állapotba kerül, erre vo- tonikusabb Órigenész, jóllehet mindig igyekezett óvanatkozik a Gen.I.26 „hasonlatosság” (homoiószisz) tosan fogalmazni, hangsúlyozta a kezdetre és végre kifejezése, s√t a hasonlatosság „… ha mondhatunk vonatkozó következtetések hipotetikus jellegét. ilyet – el√rehalad, és a hasonlókból egy lesz, hisz Követ√i közül az egyik irány, melyet talán Vak Dikétségkívül a beteljesedésben vagy végben »Isten dümosz reprezentálhat, a Nikaiai zsinat döntéseit lesz minden mindenben«. Ezzel kapcsolatban néhá- védelmezte, Órigenész eszméit a tradícionalizmus nyan azt kutatják, vajon a testi természet lényege irányában egyszer∫sítette, de megtartotta a preeg(ratio), jóllehet teljesen át- kintélye miatt mondjuk ül√nek, állónak pedig minden zisztens lélek tanát. Egy tetsz√vé tisztult és egészen elleneszegül√t legy√z√ ereje miatt. másik hagyomány, mégpeAz ötödik érvre azt kell mondanunk, hogy istenhez nem szellemi lett, nem t∫nik-e dig a Nitriai sivatag szerzeakadálynak a hasonlatos- testi léptekkel közeledhetünk, ugyanis mindenütt jelen tesei által képviselt szárny van, hanem az elme affektusaival. Ugyanilyen módon ság méltósága és az egység hagyhatjuk is el. Így a közeledés és a távolodás a hely- Órigenész intellektualisztisajátosságának tekinteté- változtató mozgás hasonlatában a szellemi affektusokat kus kutató módszerét√l elben, hisz az isteni termé- jelöli. fordulva a platonista megszet, ami minden értelemoldási lehet√ségek irányáIa q.75.a.1. Vajon a lélek test-e?2 ben eredend√en testetlen, Els√ként tekintsük ban dogmatizálta elgondoa következ√ problémát. Úgy látszik, úgy t∫nik, nem mondható hogy a lélek test. A lélek ugyanis a test mozgatója, nem lásait. Evagriosz Pontikosz hasonlatosnak ahhoz, igaz viszont, hogy nem mozgatott mozgató. Egyrészt Órigenész problémacentriamelynek a természete tes- ugyanis tapasztalható, hogy semmi sem mozoghat, ha kus vonalvezetését kinyiti, s ezt nem lehet méltó nincs mozgatva, mivel semmi sem adhatja át másnak azt, latkoztatásszer∫ és neheamivel nem rendelkezik, mint például, hogy ami maga dolog vele egynek nevezni, nem meleg, az nem tehet mást meleggé. Másrészt, ha van zen érthet√ szentenciák ablegf√képpen azért, mert hi- valami, ami úgy mozgat, hogy maga nincs mozgatva, az roncsába szorítva vallotta tünk igazsága azt tanítja, örökkévaló és mindig egyformán viselked√ mozgást moz- mind a preegzisztens lélek hogy a Fiú és az Atya egy- gat, amint azt bizonyítja a Fizika 8. könyve (t.45. Aver- tanát, mind a teljesen tes= c.6. 258b10 sköv. Bekker), de ami nem áll fönn az ségét a saját természetük- roes tetlen végs√ állapotnak azt él√lények mozgásában, mely a lélekt√l van. Tehát a lére kell vonatkoztatni.” (Peri lek úgy mozgat, hogy maga is mozgatva van. Viszont a doktrináját, amely szerint Arkhón III.6.1.) A Peri minden mozgatva mozgató test. Tehát a lélek test. minden feloldódik IstenArkhónt latin fordítója, Ru- Továbbá. Minden megismerés valamiféle hasonlatosság ben. Számára az anyag és a finus némileg csonkította. alapján történik. Nincs azonban hasonlóság a test és a test már csak a lélek börtönem testi dolog között. Ha tehát a lélek nem volna test, Így nem egyértelm∫, vajon nem ismerhetné meg a testi dolgokat. ne maradt, a tökéletes egyevallotta-e Órigenész az ab- Továbbá. A mozgatónak valamiképp érintenie kell a düllét iránti vágyakozása és szolút testetlen végállapot mozgatott dolgot, érintkezés viszont csak testek között a testekre irányuló érzéketeóriáját. Kritikusai szemé- lehetséges. Mivel pedig a lélek mozgatja a testet, látha- lés elutasítása – egyszóval tó, hogy a lélek test. re vetették ezt, ahogy azt is Ezzel szemben áll azonban, amit Augustinus mond a a világ kizárása – a kezde– ami szintén nincs benne te az Istenhez való hasona reánk maradt órigenészi corpuszban, mindazonál- latosságot célzó, már a földi állapotban is elérhet√ tal logikus következménye gondolatainak –, hogy a apatheia megszerzésének. Praktikosz cím∫ m∫ve 52. végállapotban gömbszer∫ éteri testtel fogunk rendel- fejezetében az apatheia ideáljának Platón Phaidrokezni. Órigenész szerint test és anyag mindenkép- szára és Porphüriosz gondolataira támaszkodó eszpen gyöngíti az észt, akadálya tehát a teremtett szel- méjét találjuk: „A test elkülönítése a lélekt√l egyelemi lények Istenre irányuló kontemplációjának. A dül arra tartozik, aki összekötötte √ket egymással; a testi állapot így épp az istenkép∫ség alapjával áll lélek testt√l való elkülönítése viszont arra tartozik, szemben. Órigenésznél az isteni igazságosság eszmé- aki az erényre törekszik. Atyáink ugyanis a remeteje és nem valamiféle ismeretelméleti megfontolás a séget a halálra való felkészülésnek és a testt√l való kiindulópontja annak, hogy látván a földi állapot- elfutásnak nevezik.” ban él√ szellemi lények közötti különbségeket, annak okát az individuálisan eltér√ súlyú vétkekben kereste. Így a racionalizáló kutatás eljutott a lelkek
88
Vér és szellem
állt, így elég nyilvánvaló volt, hogy az alexandriai tudós szellemi örökségének épp ez a darabja az, ami valami mással volt helyettesítend√. Nüsszai Gergely Az ember teremtésér√l szóló m∫vében meg is fogalmazza fenntartásait az órigenészi elmélettel szemkappadókiai teológia tradícionálisnak tekinthet√ ben: „Régebbi tanítók, akik könyveket írtak A prinabban az értelemben, hogy elveti a lélek preegzisz- cípiumokról címmel, úgy látták és úgy mondották, tenciájának órigenészi teóriáját. Megújított ugyan- hogy a lelkek bizonyos közösségekben már el√zeteakkor ez a tradícionalizmus, hisz igyekszik komolyan sen léteztek, mintegy államot alkottak. A jó és rossz venni test és lélek metafizikai dualizmusát, a lélek el√képei már ott is megvoltak. Ha a lélek h∫ maradt szubsztancialitását s az is- Szentháromságról szóló könyvének 6. fejezetében, hogy a jóhoz, akkor nem került tenképiség szellemi voltát. a lélek tömege nem oszlik szét a tér mértékében. kapcsolatba a testtel, de ha Válaszul azt kell modanunk, hogy a lélek természetét Nagy Szent Baszileiosz, Naszakított a jó közösségével, zianszoszi Szent Gergely és vizsgálva fel kell tételeznünk, hogy a lelket az élet els√ alábukott ebbe az életbe, és princípiumának mondjuk azokban a dolgokban, amelyek Nüsszai Szent Gergely közül a mi világunkban élnek. Az él√lényeket ugyanis lelke- így került testbe.” (De opif. az utóbbi fejtette ki részle- seknek mondjuk, a élettelen dolgokat pedig lélek nél- hominis 28. Vanyó László tesebben antropológiai el- külieknek. Az élet ugyanis leginkább kétféle tevékeny- fordítása nyomán) Ez a taképzeléseit. Nézeteiben er√- ségben nyilvánul meg, tudniillik a megismerésben és a nítás Gergely szerint szükA régi filozófusok ezek principiumának vasen támaszkodik a két id√- mozgásban. ségképp vezet el a lélekvánlamely testet tettek meg, mert a testi képzeletet nem volsebb kappadókiai elgondo- tak képesek meghaladni. Azt tartották ugyanis, hogy csak dorlás doktrinájának empelásaira, ugyanakkor benne a test lehet valamiféle dolog, és ami nem test, az semmi. doklészi változatához, s aztalán nagyobb mértékben Ennek alapján a lelket valamiféle testnek mondták. Ha- zal a következménnyel jár, található meg az emberi bár sokféleképpen ki lehet mutatni ennek a vélemény- hogy a lélek bukása után nek a helytelenségét, itt csak egy érvet, a legbiztosabészbe és a teológiai kutatás bat és a legáltalánosabban elfogadottat mutatjuk be, hogy nem térhet vissza a jóhoz, eredményességébe vetett a lélek nem test. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem minden- minthogy bukott állapotbizalom. A Nüsszai Gergely- féle életm∫ködés princípiuma a lélek, mert így a szem is ban a korábbinál sokkal kenél föllelhet√ racionalista lélek lenne, mivel a látásnak valamiféle princípiuma; és vesebb lehet√sége van a jó kellene mondanunk a lélek más eszközeir√l is, optimizmus sajátos ellent- ugyanezt felé fordulásra. Gergely innoha a lelket a az élet els√dleges princípiumának mondmondásban áll szorosab- juk. Habár valemely test lehet az élet valamiféle princí- terpretációja számos neban vett teológiai elképze- piuma, mégis, test nem lehet az élet els√ princípiuma. hézséget vet fel, többek kölésével, amennyiben az Is- Nyilvánvaló ugyanis, hogy a lélek vagy az él√ princípiu- zött saját teológiai elképzeten megragadhatatlansá- mának nem tehetünk meg valamely testet csak azért, léseinek is ellentmond az mert test. Máskülönben minden test él√ lenne, vagy az gának és végtelenségének élet princípiuma. Valamely testhez tehát külön járul hoz- automatikus határtalanul – végs√ soron a teremtmé- zá az, hogy él√, vagy az élet princípiuma az által, hogy rosszabbá válás eszméje. Az nyeire is átsugárzó megis- egy ilyen vagy olyan test. Ami azonban ténylegesen ilyen világos, hogy Gergely nem merhetetlenségének – dok- vagy olyan, ezt valamely princípiumtól kapja, amit√l tudja elfogadni a testi léténylegesen ilyennek vagy olyannak mondjuk. A lélek trinájában csúcsosodik ki. tehát, amely az élet els√ princípiuma, nem test, hanem tez√k isteni pedagógiai célNüsszai Gergely a kor ból – s egyben büntetéskeresztény tudóskultúrájával összhangban a teoló- képpeni – teremtettségének doktrináját. Cáfolata giai tudomány nagy reprezentánsát Órigenészben lá- csak a felületet érinti, s jellemz√ módon nem hivattta. A másfél évszázad, mely kett√jüket id√ben el- kozik arra a kézenfekv√ érvre, hogy a lélek preegziszválasztotta, arra nem volt elegend√, hogy egy általá- tenciájának tanítása nincs benne a Szentírásban. Gernosan elfogadott választ adjon a keresztény teoló- gelyt ugyanis Órigenészhez kapcsolja az, hogy √ is hígia test és lélek viszonyára; a kreacionizmus (Isten ve az allegorikus exegézisnek, szövegértelmez√ munegyenként teremti meg a lelkeket egyszerre a test- káiban gyakran épp Órigenészt követi. Gergely nem tel), traducionizmus (a lelket szüleinkt√l örököljük, tartozik az antiórigeniánusok táborába, kritikájának s az a testben formálódik ki) és preegzisztencia (a lé- kett√s az éle. Nem csupán Órigenészt marasztalja el, lek korábbi a testnél, és b∫n következménye, ha test- hanem az Órigenészt támadó Methódioszt is, akit úgy be kerül) alternatívái továbbra is fennálltak. Min- jellemez, hogy szerinte a lélek van a testért. denesetre a preegzisztens lélek tana a görög filozóMilyen út marad Gergely számára? Test és lélek fiából való átvétele óta a támadások kereszttüzében metafizikai különbségének s az istenképiség szellemi A MEGÚJÍTOTT TRADÍCIONALIZMUS. (NÜSSZAI SZENT GERGELY)
A
89
Somos Róbert
jellegének hangsúlyozása s a test lehet√ átszellemí- a lélekrészeket nem lokalizálja különböz√ testrészektése, amely azonban nem jelenthet anyagtalanságot. ben. Így a lélek szoros értelemben véve nincs a testGergely abból indul ki, hogy az ember test és lélek ben s nem is fogja azt körül. Az istentan fel√l tekintegysége. A lélek összeköt√ kapocs a szellemi és anya- ve voltaképpen egy elvi megismerhetetlenség jellemgi között. Ugyanakkor olyan megfogalmazásokkal is zi a test-lélek viszonyt, mert szellemünk istenképmás találkozunk nála, amelyek azt sugallják, hogy a lélek voltánál fogva a megismerhetetlenként jellemzett Isvoltaképpen maga a szellemi, értelmi természet. A lé- ten képmása, következésképpen maga is megismertez√k klasszikus gergelyi felosztását az Énekek éne- hetetlen: „Nos, miután az isteni természet egyik tulajké-hez írt kommentárja VI. oratiójában találjuk: „A donsága a lényeg felfoghatatlansága, szükségszer∫, föntebbi megkülönböztetés szerint a létez√k termé- hogy a képmás e tekintetben is utánozza √sképét. Hiszete kétféle. Az egyik a test ténylegessége, miként a meleg, ami a melegedés szen, ha a képmás természeugyanis érzéki és anyagi, a princípiuma, nem test, hanem a testnek valamely tény- te felfogható volna, a minta másik pedig szellemi és legessége. azonban felülmúlná a felfoanyagtalan. Érzékinek mond- Az els√ érvre tehát azt kell mondanunk, hogy bár min- góképességet, az ellentétes den, ami mozog, más által mozog, de mivel nem lehet a juk mindazt, amit érzékelés- végtelenbe menni, azt kell mondanunk, hogy nem min- tulajdonságok a képmás hisel fogunk fel, szelleminek den mozgató mozog maga is más által. Mivel pedig moz- bás voltát lepleznénk le. Mipedig az érzékit felülmúló gatni nem más, mint potencialitásból ténylegessé válni, után azonban a teremt√ szemléletet. Ezért a szelle- a mozgató adja a mozgathatónak azt, ami, amennyiben képmására megalkotott valamilyenné teszi. De amint az bizonyítva mi végtelen és határtalan, a ténylegesen szellemünk természete nem van a Fizika 8. könyvében (i.h.) van olyan mozgató, amely másikat pedig teljességgel tökéletesen mozdulatlan, ami sem lényege szerint, sem ismerhet√ meg, hasonlósáhatár veszi körül. Minthogy járulékosan nem mozgatott, és ilyen mozgató képes moz- ga ezáltal a felettünk állóminden anyag kiterjedésre, gatni örökké egyforma mozgást. Van azonban más moz- hoz pontos lesz, amennyiformára, megjelenésre és gató is, amely lényege szerint nem mozog, de járuléko- ben saját megismerhetetsan igen, és ezért nem mozgat örökké egyforma mozgást. alakra oszlik mennyiség és Ilyen mozgató a lélek. Van továbbá olyan mozgató, amely lenségével a felfoghatatlan min√ség szerint, a megisme- lényege szerint mozog, tudniillik a test. Mivel a régi ter- természetet utánozza.” (De résének határa van, és az mészetfilozófusok semmi mást nem hittek létez√nek, opif. hominis 11. Vanyó Lászezeket kutató képzelet az mint a testet, feltételezték, hogy minden mozgató maga ló ford.) A felfoghatatlanvan, és hogy a lélek lényege szerint mozog, anyagon kívül semmi többet isés mozgatva ság végtelenséget, végtelen test. sem képes megragadni. A A második érvre azt kell mondanunk, hogy nincs az er√t, hatalmat is jelent, az szellemi és anyagtalan lé- szükségképpen úgy, hogy a megismert dolog képe tény- ember képmás-volta az emtez√ viszont mentes az ilyen legesen benne legyen a megismer√ természetében. Ha- bernek minden más, a kozsajátosságoktól, a határon nem, ha van valami, ami korábban lehet√sége szerint moszban található teremtmegismer√, kés√bb pedig ténylegesen, hogy a megismert átömölve minden lehatáro- dolog hasonmása ne legyen ténylegesen a megismer√ ter- ménynél magasabbrend∫ lástól szabad. És a szellemi mészetében. voltát, szellemi értelemben természet∫ létez√k ismét Az harmadik érvre azt kell mondanunk, hogy kétféle vett els√ségét jelenti. két részre oszthatóak, az érintkezés van, a mennyiségi és a lényegi. Az els√ módon Abban az esetben, amitestet csak test érinthet meg. A második módon azonban egyik teremtetlen és a léte- a testet megérintheti valamely testetlen dolog. kor nem az istenkép∫ség z√k alkotója, mindig az, ami, fel√l közelíti meg Gergely a és örökké ugyanaz marad, tökéletesebb minden hoz- test-lélek viszonyt, hanem a kozmikus teremtésfozáadásnál, az pedig, ami teremtés révén jött létre, lyamat rendje irányából, többet kénytelen tudni mafolyton a létez√k okát szemléli, együttlétezik a nálánál gának a szellemünknek a természetér√l, ráadásul vatökéletesebbel, s ezáltal örökké a jóban marad. Nö- lamiféle természetes processzusként kell bemutatvekszik a jóban, jobbá válik, mondhatni folyamato- nia mind az ember teremtését, mind születését. Sosan újrateremt√dik, úgyhogy soha nem lesz határa, a kat merít az orvosi irodalomból, az ember teremtéjóban való növekedése sohasem írható le semmilyen sének leírásánál pedig a teológiai hagyományon behatárral.” (In Cant. 173.7, GNO VI.). A lélek a szellemi lül a zsidó Alexandriai Philón áll hozzá legközelebb, létez√k közé tartozik. Lévén egyszer∫, nem összetett, amennyiben a lelki funkciók egymásraépülésének, testetlen, minden mozgás forrása, halhatatlan szub- szoros kapcsolatának – végeredményben arisztotesztancia. Gergely tehát vallja a lélek platonista szub- lészi eredet∫ – tanát részben t√le veszi át: a teremsztancialitásának tanát, s√t, alapjában véve elfogad- tés az élettelen testek, a csak vegetatív életm∫ködéja a platonista lélekfelosztást azzal az eltéréssel, hogy seket felmutató növények, az érzékel√képességgel
90
Vér és szellem
rendelkez√ állatok és az értelemmel bíró ember ne, alakja, keménysége, térfogata, súlya és más tuid√beli folyamatában bontakozik ki. Gergely meg- lajdonsága, melyek közül önmagában egyik sem test, tartja Philón azon következetlenségét is, amely az Is- hanem attól különbözik, ugyanígy fordítva, ahol a neten képére teremtett puszta ideaszer∫ ember és a vezett tulajdonságok összetalálkoznak, ott létrehozvalóságos emberi lény különböz√ségének feloldat- zák a testi valóságot. Ha ezeknek a tulajdonságoknak lanságából származik. Az Isten képére teremtett lé- a felfogása szellemi, az isteni természet pedig szinttez√ nem maga az ember, hanem az értelmes lélek, én szellemi valóság, akkor egyáltalán nem hihetetamely tisztán szellemi lény. Az ember már valóságos len, hogy a testetlen eredet∫ alapelemek teszik letesti-szellemi lény lesz, ahol az istenképiséget a szel- het√vé a test létrejöttét, úgy, hogy a szellemi termélemi természet biztosítja, amelyb√l azonban valami szet adja a szellemi lehet√ségeket, és ezek összetaátsugárzik magára a testre Kiben támad föl Ádám oldalbordája, azaz a lálkozása hozza létre az is. A test önmagában véve anyagi természetet.” (De testi föltámadás kannibál-problémája összetett, az elemekb√l áll, opif. hominis 24. Vanyó 4.80. A testi fel- László ford.) Gergely megmelyeknek összetartó er√t Aquinói Tamás, Summa contra gentiles, támadással szembeni ellenvetések3 igazából a lélek biztosít. A … fogalmazásából világos, halálunkkor a testb√l eltá- 5. Továbbá, alkalmasint megesik, hogy bizonyos embe- hogy az anyag voltaképpen vozik a lélek, s az felbomlik. rek emberi húst fogyasztanak, és csak ilyen táplálékkal semmi, pusztán a min√séMégis, test és lélek ere- táplálkoznak, és így táplálkozván gyermekeket nemze- gek min√ség nélküli hordoUgyanaz a hús tehát több emberhez is fog tartozni. dend√ szümpatheiája alap- nek. zója. Mivel maguk a min√Nem lehetséges azonban, hogy több emberben támadjon ja lehet annak, hogy a lélek fel. Viszont máskülönben nem t∫nik lehetségesnek, hogy ségek – a föntebbi, ismevonzza a testet annak föl- általános és teljesen sértetlen feltámadás legyen, ha nem retelméletib√l hibásan onbomlása után is, így a testi adatik vissza mindenkinek mindaz, amivel itt a földön tológiai következményre elemek visszakapcsolódhat- bírt. Nyilvánvalóan lehetetlen tehát, hogy az emberek konkludáló gondolatmenet feltámadjanak a jöv√ben. nak a lélekhez. Gergely ez- …. értelmében – szellemi erezel a teóriával támasztja alá ScG 4.81. Válasz det∫ek, értelemszer∫en az 5. A fentiekb√l már nyilvánvaló, hogy a feltámadásba a feltámadás dogmáját. anyag és a test nem lehet a Elméletének következmé- vetett hitet nem gátolja az sem, ha – mint azt az ötödik rossz forrása. Ráadásul a mondja – vannak olyanok, akik emberi húsnye, hogy a testben, az ele- ellenvetés görög filozófia azon tendensal táplálkoznak. Mint azt már bizonyítottuk, nem szükmekben kell lennie valami séges, hogy mindaz, ami valaha volt az emberben anya- ciája is elveszíti érvényét szelleminek, ami a szümpat- gilag feltámadjon vele; továbbá, ha valami hiányzik, az Gergelynél, mely szerint az heia alapja. S valóban, Ger- pótolható isten hatalma révén. Az elfogyasztott hús te- anyag meghatározatlanságely a platonista hagyo- hát abban támad föl, akiben el√ször volt értelmes teljes ga, végtelensége okán rossz. lélek. A másodikban viszont, ha nem csak emberhússal mányban, Plótinosznál meg- táplálkozott, hanem más ennivalóval is, az ami a feltá- Gergelynél épp ezek a fogaltalálja a szellemi anyag madó test megfelel√ mértékéhez szükséges föltámadhat mak jellemzik magát Istent doktrináját, amellyel sike- csak abból a másik részb√l is, ami anyagként járult hoz- s a szellemi természetet, rül valahogy azt is indo- zá. Ha viszont kizárólag emberi hússal táplálkozott, ab- amint azt az Énekek éneke ban fog feltámadni, amije nemz√it√l származik, és a kolnia, miért teremt a szel- hiányzó mennyiséget a Teremt√ mindhatósága fogja szol- idézett szövegéb√l is láthatlemi természet anyagi terjuk. Anyag, test és lélek szomészetet: „Úgy találjuk ugyanis, hogy az anyag bizon- ros kapcsolatának irányába mutat Gergely azon kreyos tulajdonságok halmaza, melyek nélkül önmagáb- acionista elgondolása is, mely szerint Isten egyszeran az értelem soha fel nem tudná fogni. Az értelem re teremti a testet és a lelket. „Ha az egyik korábban viszont mindenféle min√séget megkülönböztet hor- meglenne, a másik pedig kés√bb keletkezne, tökédozó alanyától. A gondolkodás pedig szellemi szem- letlennek mutatkozna az Alkotó ereje, mintha nem lél√dés, és nem testi. (…) Tehát a szín szellemileg fel- volna elegend√ ahhoz, hogy egyszerre létrehozza az fogható, úgyszintén ilyen a szilárdság, a mennyiség, egészet, hanem kettévágná a m∫vet, és külön-külön és az összes többi tulajdonság is, s ha közülük bár- dolgozna a kett√n egymás után.” (De opif. hominis melyiket elvonjuk a tárgytól, feloldódik a test fogal- 29. Vanyó László ford.) Az anyaméhbe jutó mag poma. Ebb√l logikusan következik, hogy amiknek a hián- tencialitása adja a kulcsot test és lélek egységéhez. ya a test fogalmának feloldásához vezet, azok össze- A mag potenciálisan tartalmazza a testet, de ugyatalálkozását tekintjük az anyagi természet szül√jé- núgy a lelket is, amely mint az élet forrása biztosítja nek. Ahogy nincs olyan test, melynek ne lenne szí- a magzat fejl√dését. A lélek fejl√dése megismétli a
91
Somos Róbert
folyamatot, mellyel már az ember teremtésénél ta- gyalok között, miért nem részesedik √ is az örökké lálkoztunk. El√ször a táplálkozási és növekedési ké- jobbá válásban, mint a többi szellemi lény. A Sátán pesség bontakozik ki, ezt követi az érzékelés, majd rosszasága miatt kerül az ember köztes pozícióba, testi és szellemi ütköz√pontjába. S nyomban az eredeaz értelmi er√k megjelenése. Mindezek ellenére Gergely mégsem képes szakíta- tileg semleges testi természet irracionális állati, végs√ ni a platonista tradícióval. A test mégis kapcsolatban soron anyagi és b∫nös szféraként jelenik meg, amely áll a rosszal. A teremtett természetb√l hiányzik az iste- a másutt Gergely által gyakran egyszer∫nek mondott ni természet egyszer∫sége és impasszibilitása. Az is- lélek bizonyos részeihez kapcsolódik. A vágyódó léten képére teremtett ember ideális reprezentánsa az lekrész ugyanis az érzékeléshez és testhez kötött. Ha Gergely megoldásai nem voltak is túlságosan emberi nemnek, szexuálisan differenciálatlan, a „férfinak és n√nek” teremtett gáltatni. De ha még a szül√k is csak emberi hússal táp- megnyugtatóak, megfelel√ ember pedig mint köztes lálkoztak, és így a magjuk is, ami a táplálékfölöslegb√l középutat képesek voltak lény a testi és testetlen lé- származik,4 idegen húsból jött létre, a mag abban támad nyújtani. Meg√rizték a platezés közötti pozíciót foglal- föl, aki a magból született, melynek helye annak testé- tonista szubsztanciális lélek ben, akinek húsát ehhez elfogyasztották, máshonnét fog ja el. A paradicsomi állapo- pótlódni. A feltámadásnál ugyanis az az elv fog érvénye- tanát, ezzel együtt azt a platot élvez√ ember tehát test- sülni, hogy ha valami anyagilag több emberben volt, ak- tonista doktrinát, miszerint ben létezett, férfi volt és n√, kor az abban fog feltámadni, akinek tökéletességéhez jelenlegi testi állapotunk hasonlatos az angyalokhoz, inkább hozzátartozott. Ezért, ha az egyik testben a meg- csak egy állomása életünkmagként volt, amib√l az létrejött, míg a másiknek. A test és anyag spiritude teste nem kapcsolódott határozó ban mint járulékos táplálék, abban támad föl, aki ebb√l össze a szaporodás állati született, mint magból. Ha tehát az egyikben úgy volt, alizálása révén a vulgáris formájával. Így azonban az mint ami az individuum tökéletességéhez tartozik, a mási- feltámadáseszmét sikerült embernek mintha nem is kban pedig úgy, mint ami a faj tökéletességéhez számít, finomítania, ugyanakkor ellett volna teste, maradék- akkor abban támad föl, amelyben az individuum töké- vetette a preegzisztens lélek letességéhez tartozik. Ezért a mag az utódban támad fel, talanul szellemi lényként nem pedig a nemz√ben, és Ádám bordája Évában támad tanát, s így az ember mint elvileg a folytonosan el√re- föl, és nem Ádámban, akiben volt, mint Éva természe- teremtmény végérvényesen haladó tökéletesedés várna tének princípiumában. Ha viszont a tökéletesség ugyan- szellemi és testi együtteserá. A b∫n magyarázatát ez olyan foka szerint volt meg mindkett√ben, akkor abban ként bírt létezéssel, mindenek Istenben való beteljeszinte lehetetlenné teszi. támad fel, akiben el√ször volt. sedése, az apokatasztaszisz Gergely szerint a megteFordította: Geréby György. tehát olyan állapotként t∫nt remtett ember tökéletesséA bibliai idézetek a Károli fordításból vétettek. fel számára, amelyben a felge felkeltette a Sátán irigy1. Divi Thomae Aquinatis Summa theologica. Ed. Leonina. Romae, 1886. támadott test megmarad. ségét, s mivel Isten el√re Vol. 1. 32-33.o. A test értékelésének gölátta, hogy az ember áldo- 2. I.m. 551-2. o. zatául fog esni a kígyó ár- 3. S. Thomae Aquinatis Summa contra gentiles. Marietti, Taurini, 1938. rög patrisztikabeli további mánykodásának, gondvise- 531-2; 534. o. (V.ö.: 2 SN d.30.q.2.a.2.arg.6.; 2 SN d.44.q.1.a.2.ag.3. és sc.2.; történetét jórészt az ismertetett három típus valamelésb√l tette olyanná, ami- Compendium theologiae l.1.c.161.) 4. V.ö. S.Theol. Ia.q.119.a.2. lyikébe oszthatjuk. Az óriglyen most, szenvedélyekkel és meghatározott nemmel rendelkez√vé, olyanná, aki- enészi megoldás id√vel különböz√ elítél√ zsinati dönnek életét a gyermek- és öregkor bajai kísérik. A Sá- tések miatt komolyabb befolyással nem bírt. A tratán tehát a b∫n forrása. Annak magyarázatával viszont dícionalizmus egyszer∫bb, eirénaioszi vagy reflektáladós marad Gergely, hogy miért rossz a Sátán, miért tabb gergelyi változata képezte a kés√bbi hagyomány számít kivételnek az eredend√en jónak teremtett an- gerincét a teológiában.
Irodalom
H.Karpp: Probleme altchristlicher Anthropologie. Gütersloh. 1950. „Arché e Telos. L’antropologia di Origene e di Gregorio di Nissa.” Atti del colloquio Milano 1979. Milano 1981. H.Crouzel: „L’Apocatastase chez Origène”, in: L.Lies (Hrsg.) Origeniana Quarta. Die Referate des 4. Internationalen Origeneskongresses (Innsbruck. 1985) Innsbruck/Wien. 1987.
J. P. Cavarnos: „The Relation of Body and Soul in the Thought of Gregory of Nyssa.” In: H.Dörrie-M.Altenburger-U.Schramm: „Gregor von Nyssa und die Philosophie.” Zweites internationales Kolloquium über Gregor von Nyssa, Fackenhorst 1972. Leiden. 1976. F.Vernet: „Irénée”. In: Dictionnaire de théologie catholique. 7. (1927) 2394-2533
92
