Somogy megye turizmus stratégiája (2003) felülvizsgálata

Előterjesztés Somogy megye turizmusának stratégiai és operatív programja felülvizsgálatára 1. számú melléklet

Somogy megye turizmus stratégiája (2003) felülvizsgálata

2. Előszó 3. Statisztikai adatok 4. A stratégia programelemeinek részletes vizsgálata

1

A Somogy Megyei Közgyűlés, legutóbb 2003-ban fogadta el Somogy megye Turizmus stratégiáját. Elkészítésére a keszthelyi székhelyű Pannon Consulting Group Kft. kapott megbízást, előzetes pályáztatás után. A stratégia a jól képzett és továbbfejleszthető emberi erőforrásra és Somogy természeti kincseire alapozva új turisztikai főtermékként az ökoturizmus bevezetését javasolta. A meglévő természeti adottságokon túl indokolta ezt azzal is, hogy a Balaton, mint Somogy eddigi fő turisztikai terméke „piaci életciklusát tekintve, az érettség szakaszában van, és – sajnos – megjelentek a hanyatlás tünetei is.” Célként fogalmazódik meg a Balaton tradicionális üdülőrégió szerepkörének megőrzése és fellendítése a belföldi turizmus hangsúlyosabbá tétele által. A kitűzött stratégiai célokat a terv a közösségi marketing eszközrendszerének kiépítésével és működtetésével tartja a leghatékonyabban megvalósíthatónak. A 2003-ban megfogalmazott stratégiában mindez a jelenleg országosan és regionálisan is preferált Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetek előfutára, illetve annak megalapozója (lehetett volna). A turizmus ágazat lehetséges befektetői között említi a lakosságot, amely befektetéseik által is kiegészítő bevételekre tehetne szert a turizmuson keresztül. Ez a gondolat hasonlatos a Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia azon célkitűzésével, amelyek a turizmussal foglalkozók életminőség javítására irányulnak. Az elfogadott stratégia fő irányvonalát az innovatív turizmusfejlesztés képezte. Három fő prioritás fogalmazódott meg: 1. a turizmus kreatív erőforrásainak fejlesztése; 2. a turizmus közösségi marketing intézményrendszerének kialakítása és anyagi megalapozása; 3. a turizmus tárgyi erőforrásainak fejlesztése. Három központi célkitűzéssel: 1. a közép-európai ökoturizmus vezető régiójává válás; 2. a balatoni („víz – napfény – levegő”) turizmus innovációja; 3. a termál- és gyógyturizmus magas színvonalú fejlesztése. A stratégia felülvizsgálata a három prioritás köré rendelt operatív programelemek megvalósulásának vizsgálatát tartalmazza. Általánosságban elmondható, hogy az operatív programok többsége csak részben került megvalósításra. Az operatív programok teljes körű megvalósítását számtalan feltétel teljesülésének hiánya akadályozta. Mindenek előtt a programok megvalósításához szükséges saját és támogatási források szűkössége. Nem jött létre olyan intézményrendszer, amely önálló kompetenciával rendelkezve hozzáláthatott volna a stratégia elemeinek tételes megvalósításához. A megvalósítás folyamata során a Somogy Megyei Önkormányzat szerepvállalása – néhány projekt konkrét megvalósítása mellett – a pályázati lehetőségek és támogatási források feltárását, szakmai segítségnyújtást és koordinációs tevékenység elvégzését jelentette. Kiemelendő továbbá a Somogy Megyei Önkormányzat tisztségviselőinek, köztisztviselőinek közreműködése különböző bizottságok, tanácsok (DélDunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács) munkájában. Így fejlesztési célkitűzések meghatározásában, pályázati elbírálások döntés előkészítésben és a döntések meghozatalában.

2

Mindez nem jelenti azt, hogy a 2003-ban elfogadott turizmus stratégiában megfogalmazott prioritások, és a kitűzött célokat megtestesítő, a lehetséges fejlesztési irányokat mintegy „menüsorként” megjelenítő operatív programok többsége helytelen elképzelések tartalmaz. Magánerőből és főként a Területfejlesztési Célelőirányzat támogatási forrásainak felhasználásával számtalan, az operatív programok struktúrájától és kijelölt helyszínétől ugyan eltérő, de az azokban megfogalmazott termékfejlesztési irányokhoz illeszkedő turisztikai fejlesztés valósult meg úgy a megye Dél-Dunántúli Régióhoz, mind a Balaton Régióhoz tartozó területén. Így többek között a komplexebb tartalmú és magasabb szolgáltatási színvonalat felvonultató balatoni, főleg siófoki szállodafejlesztések, gyógy-és termálturisztikai fejlesztések Marcaliban, Kaposváron, Barcson és részben Igalon. Számottevően nőtt a belföldi vendégforgalom a Balatonon de a megye más területein is. Míg 2003-ban a megye kereskedelmi szálláshelyein megforduló összes vendégszám fele volt belföldi, napjainkban a vendégek mintegy háromnegyede hazai. Ez nagyban köszönhető az üdülési csekk meghonosodásának. Kedvelt módja lett a munkáltatók körében az alkalmazottak dotációjának, hiszen az üdülési csekk, mint természetbeni juttatásként nyújtott üdülési támogatás, az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegéig adó- és járulékmentes. Erre alapozva számos család előtt nyílt meg a kirándulás, nyaralás lehetősége. Olyanok előtt is, akik e nélkül nem gondolhattak volna ilyen jellegű kikapcsolódásra. Örvendetes tény hogy a Balaton turisztikai Régió somogyi területének vendégforgalmi adatai összességében 2007-ben is javulást mutatnak. A vendégéjszakaszám növelésében és a szezon meghosszabbítása terén továbbra is tennivalók vannak. 2007 első kilenc hónapjának adatait tekintve, a Balaton turisztikai régió, a belföldi turizmus tekintetében, hazánk legjelentősebb fogadóterülete (vendégszám (18,2%), vendégéjszaka (24,6%) részarány). A Külföldi, valamint a teljes vendégforgalom alapján pedig a második legmagasabb vendég és vendégéjszaka számmal rendelkező régió, Budapest-KözépDunavidék régió után. Elmondható, hogy a Balaton Turisztikai Régió Somogyi területein a legmagasabb a belföldi turisták aránya 73% (Balatoni átlag: 69%). A belföldi turisták a vendégéjszakaszám 65%-át generálták Somogyban (Balatoni átlag: 56%). A déli parton ezzel együtt is nőtt a külföldi vendég fogalom, ellenben jelentősen csökkent a külföldi vendégéjszakaszám. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma 5,8 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 1,3 %-kal nőtt. A külföldi vendégszám (+2,4%) emelkedett, míg a vendégéjszaka szám (-2,8 %) csökkenést mutat, amely az átlagos tartózkodási idő csökkenését mutatja. A belföldi forgalomnövekedés kompenzálni tudta a külföldi éjszakaszám csökkenést. A Balaton régió vendégeinek több mint 69,3 %-át a belföldiek teszik ki. A vendégéjszaka- számnál ez az arány 55,0 %. A déli parton az egyik legjelentősebb szállástípus a magánszálláshelyek forgalmát tekintve, a belföldi vendégek száma megközelítőleg 12%-al haladta meg az előző év hasonló időszakának vendégszámát. A külföldi vendégfogalom adatait torzítja, hogy a külföldi tulajdonban lévő szálláshelyek forgalmát továbbra sem sikerül mérni, illetve szabályozás alá vonni. Megfigyelhető a küldő piacok változása is. Míg a tradicionális küldő piacok vendég- és vendégéjszaka száma csökken, új küldő területek jelentkeztek, illetve erősödnek: Csehország Lengyelország, Oroszország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Belgium, Szlovénia. Növekedett a szálláshelyek kapacitás kihasználtsága is.

3

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása Somogy megyében (2003-2006.)

Év

2003

2004

2005

2006

Összes vendégszám

413 492 393 741 411 413 420 675

belföldi külföldi

225 048 251 027 276 252 315 805 188 444 142 714 135 161 104 870

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A vendégek számának alakulása Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein,

2003

2004

2005

104,870

420,675 315,805

135,161

411,413 276,252

142,714

393,741 251,027

188,444

225,048

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

413,492

vendégek száma (ezer fő)

2003, 2004, 2005, 2006. években.

2006

év összes vendégszám

4

belföldi

külföldi

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulása Somogy megyében (2003-2006.)

Év

2003

Megye összesen

2004

2005

2006

1 527 768 1 467 461 1 443 161 1 410 034 691 958 835 810

belföldi külföldi

737 159 730 302

829 891 613 270

898 981 511 053

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

1 457,461 737,159 730,302

1 443,161 829,891 613,270

1 410,034 898,981 511,053

1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

1 527,768 691,958 835,810

vendégéjszakák száma (ezer db)

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulása Somogy megyében 2003, 2004, 2005, 2006. években.

2003

2004

2005

2006

év összes vendégéjszaka

5

belföldi

külföldi

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása szálláshely típusonként Somogy megyében (2003-2006.)

Év

2003

2004

2005

2006

Megye összesen

413 492 393 741 411 413 420 675

Szálloda Egyéb szálláshely

242 491 236 397 276 563 268 759 171 001 157 344 134 850 151 916

Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet

360 644 342 557 365 545 370 967

Szálloda Egyéb szálláshely

215 992 212 968 257 949 247 963 144 652 129 589 107 596 123 004

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

450 000 400 000

összes vendégszám

350 000 szálloda

300 000 250 000

egyéb szálláshely

200 000

Balatoni kiemelt ödölőkörzet összesen száloda

150 000 100 000

egyéb szálláshely

50 000 0

2003

2004

2005

2006

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

6

A Somogyi partszakasz teljesítése a Balaton Turisztikai Régió idei szezonjának eredményeiből 2007 első 9 hónapjának adatai alapján Vendégszám déli-part északi-part nyugati-part Balaton össz.

külföld belföld 100406 268272 107453 247652 115732 216084 323591 732008

Vendégéjszaka szám külföld belföld 438577 823966 déli-part 629658 658809 északi-part 714590 695652 nyugati-part 1782825 2178427 Balaton össz.

összes 368678 355105 331816 1055599

Előző év=100,0% külföld belföld összes 109,5 111,1 110,7 95,5 113,1 107,3 103,5 113,5 109,8 100,2 108,4 105,8

összes 1262543 1288467 1410242 3961252

Előző év=100,0% külföld belföld összes 94,1 110,2 104,0 97,9 110,6 104,0 99,0 113,1 105,5 96,0 106,0 101,3

7

Legnagyobb vendéglétszámot regisztrált települések

Siófok Hévíz Balatonfüred Zalakaros Keszthely Tihany Balatonalmádi Balatonföldvár Balatonszemes Zánka Alsópáhok Tapolca Többi település Balaton összesen:

külföld 67 015 67 467 47 116 15 929 20 175 13 864 11 594 5 851 5 194 3 565 3 295 3 067

Vendég belföld 125 253 78 973 64 583 66 494 26 821 28 885 30 519 29 960 29 277 30 213 23 001 22 632

összes 192 268 146 440 111 699 82 423 46 996 42 749 42 113 35 811 34 471 33 778 26 296 25 699

59 459

175 397

234 856

323 591

732 008 1 055 599

8

Előző év=100,0% külföld belföld összes 108,3 104,0 105,4 99,8 110,5 105,3 95,9 130,9 113,4 95,3 106,5 104,1 109,3 116,6 113,4 90,9 121,8 109,7 155,1 106,6 116,7 93,9 162,0 144,8 113,8 107,1 108,1 110,2 104,9 105,5 82,5 130,0 121,2 120,9 115,9 116,4 100,2

108,4

105,8

Legnagyobb vendégéjszaka-számot regisztrált települések

Hévíz Siófok Balatonfüred Zalakaros Keszthely Tihany Balatonszemes Zánka Balatonföldvár Alsópáhok Balatonalmádi Tapolca Többi Település Balaton összesen

Vendégéjszaka Előző év=100,0% külföld belföld összes külföld belföld összes 451 031 265 519 716 550 96,7 108,4 100,7 291 462 317 564 609 026 92,3 104,1 98,1 267 404 179 266 446 670 97,9 129,3 108,5 106 207 205 507 311 714 89,8 105,3 99,4 84 828 76 245 161 073 114,6 112,7 113,7 71 545 64 077 135 622 89,3 113,0 99,1 29 772 97 512 127 284 107,2 110,0 109,3 30 573 87 011 117 584 113,4 100,8 103,8 24 212 91 937 116 149 88,6 142,6 126,6 29 161 82 490 111 651 87,3 130,8 115,7 42 496 66 745 109 241 126,9 110,3 116,2 9 674 54 312 63 986 106,9 121,8 119,3 344 460 590 242 934 702 1 782 825 2 178 427 3 961 252 96,0 106,0 101,3

9

A stratégia egyes programelemeinek vizsgálata Áttekintésként, a stratégia programelemei a következők voltak: PRIORITÁSOK PROGRAMOK ALPROGRAMOK (PROJEKTEK) (CÉLKITŰZÉSEK) 1.1 1. A turizmus 1.1.1. Megyei turisztikai szakmai vándortalálkozó a somogyi Kreatív erőforrás kreatív kistérségekben. szerepének növelése erőforrásainak 1.1.2. Éves turisztikai szakmai konferencia megrendezése fejlesztése Somogy a turizmusban megyében 1.1.3. Turisztikai melléklet megjelentetése a Somogyi Hírlapban 1.2. 1.2.1. Elektronikus fórum Turisztikai képzés, 1.2.2. Balatoni és folyami túravezető felkészítés oktatás belső 1.2.3. Kerékpáros túravezető felkészítés kommunikáció 1.2.4. Természetjáró túravezető felkészítés fejlesztése 1.2.5. Lovas túravezető felkészítés 1.2.6. Horgász program-vezető felkészítés 1.2.7. Bor-út programvezető felkészítés 1.2.8. Strandi animátor felkészítés 1.2.9. Kulturális program-vezető felkészítés 1.2.10. Városi és térségi idegenvezetők felkészítése 1.2.11.Befektetési honlap létesítése 1.3.A turizmus 1.3.1. Turisztikai tanácsok létrehozása anyag forrásainak megteremtéséhez 1.3.2. Megyei turisztikai menedzser státus létesítése emberi erőforrás vezénylése 2.1. 2. A turizmus 2.1.1.Közösségi marketing program készíttetése Közösségi marketing 2.1.2. Közösségi turizmus-marketing szervezet létrehozása közösségi stratégia és program 2.1.3. Közösségi turizmus marketing akciók szervezése marketing a turizmusért intézményrend- 2.1.3.1. Belföldi akciók Somogy megyében - 2.1.3.2. Új piacok megszerzése szerének kialakítása és - 2.1.3.3. Hagyományos piacok megújítása anyagi - 2.1.3.4. Tematikus ajánlati honlapok szerkesztése megalapozása -2.1.3.5. Előszezoni marketing akció - 2.1.3.6. Utószezoni marketing akció - 2.1.3.7 .Gyermek és ifjúsági üdültetési akció 2.2. 2.2.1. Turisztikai vállalkozások együttműködési fóruma A közösségi marketing működési 2.2.2. Közösségi marketing alap működtető intézménye körének kialakítása 2.3. 2.3.1. Közösségi marketing alap 2004-2005 évi megteremtése A közösségi marketing anyagi 2.3.2.Közösségi marketing 2004-2005 évi alap felhasználás alapjai Somogy akcióterve megyében 3.1. 3. A turizmus 3.1.1. Öko-turisztikai látogató központok létrehozása tárgyi erőforrásai- Kistérségi közös 3.1.2. Öko-turisztikai kiránduló helyek létrehozása fő ék f jl é 10

3.1.3.Búvárközpont létesítése 3.1.4. Mesztegnyő kisvasút fejlesztés 3.1.5. Konferencia központ létesítése (Kaposvár) 3.1.6. Szenta-Kaszó kisvasút fejlesztés 3.1.7. Deseda tó turisztikai célú fejlesztése 3.1.8. Nagyatád laktanya turisztikai hasznosítása 3.1.9. Erdei iskola létesítése (Kisbajom) 3.1.10. Zichy kastély turisztikai hasznosítása (Lengyeltóti) 3.1.11. Dunántúli lovas napok (Szólád) 3.1.12. Csipkefesztivál (Balatonendréd) 3.1.13. Lovas pihenőhely létesítése (Mernye) 3.2. 3.2.1. Termál és gyógy turizmus Új közös főtermékek 3.2.2 Kerékpáros turizmus létrehozásának 3.2.3. Balatoni vízi turizmus elősegítése 3.2.4. Vitorlás kikötők számának növelése 3.2.5. Horgász üdülő-falvak létesítése 3.2.6. Üdülőhelyi kulturális és szórakoztató központ létestése 3.2.7. Vadászati és vadgazdálkodási kiállítás és vásár, Kaposvár 3.2.8. Lovas turizmus központ létrehozása 3.2.9. Gasztronómia turizmus fejlesztése 3.2.10. Bor turizmus fejlesztése 3.2.11. Balaton átúszás rendezvény fejlesztése 3.2.12. Strand röplabda verseny-sorozat megrendezése 3.2.13. Szörf centrum hálózat kialakítása 3.2.14.Ökölvívó nemzetközi Balaton bajnokság rendezése (Siófok) 3.3. Egyéb főtermékek 3.3.1. Somogy-Art kulturális program fejlesztése

11

1. A turizmus kreatív erőforrásainak fejlesztése Somogy megyében 1.1

Kreatív erőforrás szerepének növelése a turizmusban Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy megye turizmusában a szakterület általános jellemzőin túl kiemelt szerepe van azoknak a kapcsolatépítési formáknak, amelyek a korszerű, marketingalapú üzletvezetés módszerei alapján nélkülözhetetlenek a sikeres programvezetésekhez. Földrészeken átívelő napi tevékenység jellemzi a turizmust. A hazai viszonyokat illető korábbi struktúrákból adódó különlegességünk elmúltával tipikus piaci tényezővé vált nem csak Somogy, de az egész ország. A verseny keretek kitágultak, ma egy siófoki szálloda többek között az Olasz, Spanyol, vagy Horvát tenger-menti szállodákkal áll versenyben. Az üzleti kommunikáció szerepe felértékelődött és ezt konkrét kommunikációs programokkal lehet gazdaságosan, egyúttal eredményesen megvalósítani. Az intézkedés csoportba tartozó három projekt megvalósításával jelentősen növelhető a térség turisztikai vállalkozásainak biztonsága. A csoport programok a kistérség szintjétől a nemzetközi találkozókig terjed. A rendezvények térbeli és időbeni eloszlása a szezonokhoz és a „bejáratott” programokhoz igazodik.” Célja Somogy turisztikai lehetőségeinek köztudatba emelése. Kapcsolatrendszerek megszilárdítása és új kapcsolatok kiépítése, ez által az információ áramlás mindennapossá tétele. Mindez egy olyan piacon, ahol a somogyi turisztikai termékek erős versenyhelyzetben, és nem unikális helyzetben vannak.

1.1.1. Megyei turisztikai szakmai vándortalálkozó a somogyi kistérségekben. Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A találkozó évenként a kistérségek valamelyikében kerül megrendezésre. Meghívott létszám cca. 300 fő. A rendezvény alapja a tájékoztatás és konzultáció. Napirendje elsősorban a turizmus piaci prognózisok, makro- és mikro-környezeti, szabályozási hatások, várható trendek. Egy-egy sikeres projekt bemutatásával szakmai orientáció, módszertani kérdések. Aktuális pénzügyi, adózási, vámszabályozók és várható hatásuk a helyi turizmust érintően. Turisztikai területet érintő aktuális pályázati lehetőségek, vagy folyamatban lévő pályázatokra vonatkozó tájékoztatás. A rendezvény fő programjának elemei: előadások a kistérség turizmusáról és a programok állásáról konzultáció aktuális turisztikai évkönyv bemutató szakmai elismerés, oklevél átadás Kísérő program: gasztronómiai bemutató, vagy egy-egy helyben működő turisztikai vállalkozás, szolgáltató egység, beruházás bemutatása.” Részben megvalósult programelem. Évenkénti rendszeres turisztikai konferenciára kerül sor Nagyszakácsiban. Nem vándortalálkozóról van szó tehát. A munkában társszervezőként a Somogy Megyei Önkormányzat is szerepet vállat. A konferencia a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő Turizmusbarát polgármesterek napja részeként 2007-ben már 9. alkalommal került lebonyolításra. A konferencia társszervezőjeként a Somogy Megyei Önkormányzat Nemzetközi és Turisztikai Főosztálya is részt vett a munkában. Elsősorban a kistelepülések polgármestereinek, jegyzőinek nyújtott információkat a turizmus helyzetéről, lehetőségeiről.

12

Az érdeklődés sajnos egyre kisebb a konferencia iránt, ami két okkal magyarázható. Részben az általános forráshiány nehezíti meg a résztvevői kedvet – utazás, konferencia részvételi díj – másrészt e konferencián általában kevés a gyakorlati téma, a tapasztalatátadás, amire nagyobb szükség volna, mint elméleti kérdések megvitatására. További fejlesztési irányok: A gyakorlati tapasztalatcsere lehetőségét a Turizmusbarát polgármesterek napja rendezvény régiósodása elősegítheti. Ez az utóbbi években meg is kezdődött. A konferencia kiegészítendő gyakorlati tapasztalatcsere lehetőségeivel. Konkrét problémák megtárgyalására is módot kellene találni műhelybeszélgetések formájában. Hosszú távon a konferencia szentlőrinci lobby-parti somogyi, turisztikai alternatívája lehet. 1.1.2. Éves turisztikai szakmai konferencia megrendezése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A turisztikai szakterület meghatározó személyiségeinek közreműködésével évenként lebonyolításra kerülő színvonalas regionális rendezvény. Az év első harmadában, célszerűen márciusban kerül megrendezésre. A programon elhangzó előadások állandó témája a hazai és nemzetközi turizmus állapotának értékelése, a régió – alapvetően Somogy megye - idegenforgalmi potenciálja, a kereslet prognózisok értékelése, új irányok számbavétele, alkalmazkodási stratégiák, piacbefolyásolás módszertani kérdései. Az előadások 30-40 perc időtartamúak, melyeket konzultációs kérdésekre adott összefoglaló válaszadás követ. Helyszín kijelölésekor célszerű figyelembe venni a Balaton somogyi szakaszának bejáratottságát. A konferencia fő programjának elemei: - turizmus marketing - kommunikációs módszerek és eszközök - a turisztikai főtermékek versenyhelyzete, kihívások - ökoturizmus - kulturális és sport turizmus - termál- és gyógyturizmus - a Balaton turizmusa - TQM A turizmushoz kapcsolódó egyéb témákból helyi szakemberek felkérésével célszerű a konferenciára rövid 5-10 perces korreferátumokat is előkészíteni. Így pl. regionális közlekedési feltételek változása, környezetállapot feltárás, vendéglátó és szórakoztató szolgáltatások minősége, bevásárló turizmus alakulása stb. tárgykörökben. Meghívott létszám cca. 300 fő.” A programelem 2006-ig rendszeresen megvalósult. Minden tavasszal a Kaposvári Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Vásár keretén került megrendezésre a konferencia, melynek társszervezőjeként a Somogy Megyei Önkormányzat Nemzetközi és Turisztikai Főosztálya is részt vett a munkában. A konferencia helyszíne rendszeresen a Megyeháza nagyterme volt. 2007-ben sem a vásár, sem pedig a konferencia nem került megrendezésre, mivel – az azóta megszűnt – főszervező Kapos Expo Vásáriroda elállt a szervezéstől. Jó ötlet a szakmai kérdések megvitatásának lehetőségét egy tematikus, nyilvános kiállításhoz kötni. Ez mindkét érdeklődő kör – szakmai és laikus – növekedését elősegítheti, egymás presztízsét növelheti. Jelenleg nincs olyan turisztikai témájú

13

kiállítás a megyeszékhelyen, amely az érdeklődők számát tekintve, és színvonalában megközelítené a korábbi turisztikai vásárt. További fejlesztési irányok: Mind a turisztikai vásár, mind pedig a konferencia felélesztése indokolt. Rendszeres az érdeklődés a következő vásár időpontjára vonatkozóan még külföldről is. Megfontolandó az eddigi program kiegészítése a lejjebb önálló programelemként felmerülő „Vadászati és vadgazdálkodási kiállítás és vásár” megszervezésével. Sajnos nehezen található olyan fedett terület Kaposváron ahol egy ilyen kibővített kiállítás és vásár egy azon helyen lebonyolítható lenne. A konferencia esetében a megvalósítandó TDM modell ismertetése és gyakorlati kérdéseinek megvitatása a legidőszerűbb. E téma akár egy komplett konferencia témája is lehetne. Fontos lenne erősíteni a gyakorlati tapasztalatcsere lehetőségét workshopokkal, ismert és működő TDM modell ismertetésével Magyarországról (Gyenesdiási Turisztikai Egyesület), és külföldről (Isztria, Ausztria) A gyakorlati tapasztalatcsere lehetőségét a olyan tájékoztató rendezvények vették át 2007-ben, amelyek elsősorban a Dél-dunántúli operatív program, illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési terv kapcsán tájékoztatta a polgármestereket pályázati lehetőségekről, az EU-s pénzek elosztásáról. 1.1.3. Turisztikai melléklet megjelentetése a Somogyi Hírlapban Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Hosszabb távon a turisztikai potenciál növekedésének a letéteményese a helyi, hazai turista. A turisztikai attrakciók helyi népszerűsítésével lehet elősegíteni azt, hogy a helyi rendezvények, és a helyben nyújtott klasszikus turisztikai szolgáltatások piacának standardját a szűkebb környezet lakossága adja. A szabadidő bővülése és a fiatal korcsoportok szabadidős szokásai a helyi 1-2 napos rendezvényeket részesítik előnyben. Az információ áramlás kizárólag piaci megvalósítása azonban mindig az érdekelt szervezők pénzügyi lehetőségének függvénye. Ennek áthidalására célszerű közösségi forrásból negyedévenként turisztikai mellékletet megjelentetni a legnagyobb példányszámú megyei lapban. Megjelenési terjedelem 4 teljes oldal, címoldalon keretes figyelemfelkeltő reklámmal kiegészítve. A megjelenés időpontjának meghatározásakor célszerű valamely turisztikai hagyományokat is erősítő rendezvényt, kulturális eseményt figyelembe venni.” Részben megvalósult programelem. A Somogyi Hírlap a vasárnapi számában jelentet meg rendszeresen turisztikai tárgyú oldalakat. Ezek keretében a Magyar Turizmus ZRt. A magyarországi turisztikai régiók bemutatását végzi. A lap a turisztikai eseményekről általában utólagos beszámoló formájában tudósít. Örvendetes, hogy az utóbbi időben a negatív tapasztalatok mellett, rendszeresen beszámol a lap a nagyobb, somogyi turisztikai beruházásokról is. További fejlesztési irányok: A turisztikai képzés során gyakorta emlegetett tétel, hogy ahol a helyi ember, a belföldi vendég nem érzi jól magát, oda távolabbról, külföldről is nehezen érkezik látogató, turista. A helyi turizmus fellendüléséhez legelőször is információszolgáltatásra van szükség. Ennek kézenfekvő eszközei a megyében megjelenő napilapok. Fontos szempont a turisztikai mellékletek finanszírozási lehetőségeinek feltárása. A lapokban megjelentetett mellékletek, PR cikkek fizetett hirdetésnek minősülnek. A finanszírozáshoz hirdető partnereket kell

14

biztosítani, ami a különböző szintű (helyi/kistérségi/turisztikai desztinációs/megyei) TDM szervezetek feladata lehetne. 1.2.

Turisztikai képzés, oktatás belső kommunikáció fejlesztése Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A turizmus mai formáira egyre inkább jellemző, hogy beépül az életmódba. Sokféle szolgáltatás kapcsolódik a turisták ellátásához, szórakoztatásához. Egyre szélesebb azoknak a köre, akik munkájuk eredményét csak olyan módon tudják piacképessé tenni, ha ismerik a turizmus lélektani, gazdasági és kulturális vonatkozásait. is motivációit és alkalmazható módszereit, eszközeit. Sok család a piacgazdaságra történő átállás strukturális változásai miatt „tévedt” a turisztika közelébe és itt találja megélhetését. Azonban a turizmus egy szakma, amelynek fogásait, elméleti ismereteken és szakmai gyakorlaton keresztül lehet hitelesen elsajátítani. A feladat túlnőtt a szobakiadás alapszabályainak ismeretkörén, többirányú – néprajzi, művészettörténeti, geopolitikai, marketing, pénzügyi, adózási stb.- ismeretek halmazából tevődik össze a legegyszerűbb szolgáltatások esetében is. Ma a felnőtt képzés alacsony szervezettsége és színvonala miatt gyakorlatilag hiányzik a szakmai átképzés ezen a területen. Az intézkedéshez kapcsolódó konkrét projektek tartalmazzák a kistérségekben megvalósítható tömeges felkészítést. A szabad tőkeáramlás feltételei ugyan biztosítottak, de a turisztikai ágazatba történő invesztíciók területi eloszlására sokféle tényező gyakorol hatást. Somogy megye esetében az eleddig kedvezőtlen közlekedési infrastruktúra gyakorolt leginkább hatást a befektetők döntéseire. Természetesen a programok menedzselésén is sok múlik. A jelen helyzetben kedvező tendenciák mutathatók ki. A tőke bizalmának növekedése bíztató, így figyelmet kell fordítani a tőkebefektetések elősegítésére. A célkitűzés utolsó projektje ezt szolgálja.” Célja az élethosszig tartó tanulás, szakmai továbbképzés, felkészülés a változó trendekre, igényekre. Munkaerő fejlesztés és munkahelyteremtés. A lassú szakmai információ áramlás felgyorsítása, aktuális információk azonnali kézbesítése. Továbbra is a gyakorlati szakemberképzés erősítése indokolt, mind közép-, mind felsőfokon.

1.2.1. Elektronikus fórum Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A program lényege a két lépcsőben megvalósuló információs hálózat. Összekapcsolja a megyei turizmus intézmény és szolgáltató rendszerét. Első ütemben (2004/2005) a tourinform iroda hálózat összekapcsolása közös megyei honlap megjelentetése és az internet adta előnyök közös kihasználása a turisztikai termékek propagandájában. A második lépcsőben (2005/2006) a kapcsolati rendszer kibővül a társ szervezetek, kistérségi irodák, valamint a kiemelt partnerek, pl. D.D.N. Park Igazgatósága Turisztikai szakreferensei bekapcsolódásával. Az információ tartalom az aktualitásnak megfelelő, de alapvetően a tervezett rendezvények, új turisztikai létesítmények, közösségi programok, jogszabályi változások magyarázatai, statisztikák, kiadványjegyzékek. A program közvetlen konferencia-kapcsolatot biztosít egyes szakmai kérdések megvitatásához. Fontos funkciója, hogy tájékoztat a miniszteriális szintű állásfoglalásokról, tervezett intézkedésekről és a pályázatokról. A résztvevők a szakmai nyilvánosság elé tartozó publikus anyagaikat telepítik a rendszerre.” Megvalósult programelem. Pályázati pénzből jött létre és került fenntartásra 2006-ig a www.somogytourism.hu oldal, amely tematikus turisztikai tartalommal igyekezett

15

kiszolgálni az érdeklődők igényeit. A pályázati szerződésben, amely a honlap létrehozásáról rendelkezett, annak 5 éves fenntartását irányozta elő. Ez az intervallum lejárt 2006-ban. A Somogy Megyei Önkormányzat nem fizette tovább az éves fenntartási és frissítési díjat. A honlap, a webes szolgáltató jóvoltából, jelenleg is rendelkezésre áll abban a formában, ahogy a vele megszűnt együttműködés pillanatában elérhető volt. A finanszírozási gondok megoldásával és adatfrissítéssel a honlap felújítható, újra indítható. A honlap gyakorta váltott ki elismerést tematikájával a Somogy turizmusa iránt érdeklődőkben, az azóta megszűnt megyei tourinform irodához érkezett pozitív visszajelzések alapján. További fejlesztési irányok: Az információ áramlás fellendítéséhez, gyakorta frissített, szakmai és nem szakmai információkkal egyaránt szolgáló honlap üzemeltetése szükséges, méghozzá több nyelven. Ez a korábbi honlap újjáélesztésével és anyagainak frissítésével megoldható. A többnyelvűség terén nem szabad csupán az utóbbi évtizedekben kialakult tradicionális küldő területek nyelveire gondolni. A nyelvi mutációkat az utóbbi időszakban megjelenő kereslethez igazodva az új potenciális küldőterületek nyelvein is meg kell jelentetni. Pl.: Csehország, Lengyelország, Oroszország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Belgium, Szlovénia. Általánosságban elmondható az alábbiakban következő túravezető – programvezető – idegenvezető felkészítésekre vonatkozó programelemekről (1.2.2-1.2.10), hogy csak elvétve történt központi kezdeményezés a megvalósításra. Ezt természetesen nem volt akadálya annak, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó turisztikai vállalkozások szakembereket foglalkoztassanak, illetve, hogy ilyen szakemberek képzése magán úton megtörténjék. A jövőben, ha ilyen képzések központi szervezésére gondolunk, először is meg kell vizsgálni a megye szakember szükségletét, illetve a megye szakirányú oktatási kapacitását. A képzéseket ezekhez igazítva, a gyakorlati tapasztalatszerzésre kiemelkedő hangsúlyt fektetve kell lebonyolítani azokat. Ilyen jellegű képzésre Somogyban, eddig, legmagasabb szinten a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán került sor. Önálló idegenvezető képzés, illetve szabadidő menedzsment tantárgy keretében az alábbi tevékenységi körök nagy részének oktatása valósult meg. A képzéseknek lendületet adhatnak a TDM szervezetek, amelyek az azokat alapító turisztikai szolgáltatók igényinek megfelelően szervezhetnek képzéseket. 1.2.2. Balatoni és folyami túravezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A felkészítő program a fizikai és egészségügyi szempontból is alkalmas, vízi jártassággal, tapasztalatokkal rendelkezők részére speciális ismereteket nyújt. A képzési terv tartalmazza a vízi jártasság szabályrendszerét, a használható eszközöket, a biztonsági előírásokat, meteorológiai, vízrajzi, környezet és természetvédelmi ismereteket, a régió flórájának, faunájának és térségben található élővizek sajátosságait. Kitér a vendégfogadás marketing módszereire, a csoportos programok koordinációs feladataira. A program elméleti ismeretek elsajátításából és gyakorlati foglalkozásokból áll. Két ciklusban (március-május, majd szeptember október) valósul meg. Az 5 hónapos időtartam kihasználása csoportonként más időbeosztást ( pl. hét végi program) feltételez.

16

A képzési tervet a pályázó képző intézmény (vállalkozó) nyújtja be a szerződéskötést megelőzően. A program központi finanszírozási forrásokból valósul meg. A képzési programot az elektronikus fórum honlapon és a megyei turisztikai információs csatornákon, kiadványokban közzé teszi a Tourinform iroda hálózat” Részben megvalósult programelem. A Duna-Dráva Nemzeti Park az általa szigorúan szabályozott drávai vízitúrákhoz, saját túravezetőket alkalmaz, és képez ki elvárásainak megfelelően. További fejlesztési irányok: A Dráva-projekt keretében megvalósult ökoturisztikai fejlesztések nem tartalmaztak képzési projekteket, de a további fejlesztések már erre a területre is irányulnak. Ennek keretében az 1,2 milliárdos költségvetésű komplex ökoturisztikai fejlesztés valamennyi turisztikai szakterületén terveznek túravezető képzést, így a víziturisztika terültén is. A fejlesztések következő lépcsőjeként Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása a cél, amely az információáramlás felgyorsításában, és a képzések szervezésében is segítségre lehet. 1.2.3. Kerékpáros túravezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A kerékpározás népszerűségének robbanásszerű növekedésével nem tudott lépést tartani a kerékpár utak építése és a kerékpározás egyéb infrastruktúrája. A mai „autós világban” szükséges túravezetők képzése, amelynek eredményeként szolgáltatásuk tervezhetővé, biztonságossá válik. Az eddig megépült és tervezett kerékpár utak mellett a kisforgalmú közutakon is bonyolíthatók jól védett csoportos túrák. Ezzel jelentős vonzerővé válhat a térségben ez a környezetkímélő közlekedési és szabadidős forma. A képzés során a résztvevők felkészülnek a közlekedés rendészet szabályaiból - kiemelten a kerékpárokra vonatkozóan. A képzési programban műszaki segély és hibaelhárítás, környezetföldrajz, útvonaltervezés, kartográfiai ismeretek, a térség túra útvonalai, étkező, pihenőhelyek megismerése, látványosságok, természet és környezetvédelem, idegenvezetési alapismeretek szerepelnek. Képzés időtartama 3 hónap. A program központi finanszírozású és nagykorú diákok számára is elérhető. A programra jelentkezők legalább” A” típusú vezetői engedéllyel rendelkeznek.” Részben megvalósult programelem. További fejlesztési irányok: A kerékpáros turisztika területére is igaz a Dráva-projekt további fejlesztési iránya. Ennek keretében a turisztikai szakirányú képzések megszervezésese a cél. Ez külön jelentőséget kap a megyét is érintő interregionális összefogásban megvalósuló Három folyó kerékpárút hálózat kiépülésével. E projekt kapcsán eddig 21 kerékpáros túravezető képzése történt meg. Mindez igazi jelentőséget a kerékpárút projekt következő ütemének megvalósulásával nyer megyénk számára. Ennek keretében a jelenlegi csupán kb. 20 km somogyi szakasz jelentősen kibővül, és Somogy teljes déli határa mentén végigvezet majd Zala felé. 1.2.4. Természetjáró túravezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Az Öko-turizmus várható növekedése nem csak a szakhatóság felügyeleti munkájában indukálhat növekedést, de ezzel együtt a helyismerettel rendelkező képzett túravezetők számának növelése is indokolt.

17

A program természet és környezet-védelmi ismeretek bővítésére irányul, de a képzési tervtől függően az induláskor előírható az alapfokú természeti-környezeti ismeretek tesztelt igazolása. Része a programnak, hogy a jelölteket felkészítse a természetvédelmi területeken, Nemzeti Parkokban, védett növénytársulások, vizek, erdők környezetében való eligazodásra. Feladatuk a túrák biztonságos, szakszerű vezetése. Ez főleg a helyismereten, a növényzet és az állatvilág helyi populációinak ismertén alapul. Az ismeretbővítés tematikájába tartozik többek között az évszakok sajátosságainak, a helyi mikroklímának, a terület gazdasági hasznosításának, határfolyók esetén az országhatárnak, valamint a túravezetés szakmai követelményeinek az ismerete. Mindez kiegészül a védett területek szabályrendszerével és a hatóságok jogkörére vonatkozó kérdésekkel. A képzési program az évszakokhoz igazodóan két részben ( 2x3 hónap) kerülhet lebonyolításra. A program legalább középfokú iskolázottságot követel meg a résztvevőktől. A program központi finanszírozású.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: A természetjáró turisztika területére is igaz a Drávaprojekt további fejlesztési iránya. Ennek keretében a turisztikai szakirányú képzések megszervezésese a cél. 1.2.5. Lovas túravezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A képzés a lovas turizmus széleskörűvé tételéhez szükséges általános felkészítő program. A lovaglás nem csupán az egyik legszebb, de a leginkább balesetveszélyes szabadidős elfoglaltság is. A lovas túrák lebonyolítása nagy gondosságot, felkészültséget kíván. és felelős döntések szükségesek a turisták csoportos programjai során. Az ehhez szükséges komplex ismeret átadás a túrák útvonalainak megtervezésére, a lovas „idegenvezetés” sajátosságaira, az állatokkal való bánásmódra, ellátására, a lovaglás technikai ismeretei, szabályaira és különösen a balesetek megelőzésére, biztonsági, közlekedési szabályokra irányul. Olyan területekre is ki kell térnie a képzési tervnek, ami a környezetnek, a térség látogatható műemlékeinek és védett területeinek ismertét segíti elő. A kurzus időtartama 5 hónap. A lovas túravezetők a turisztikai információs rendszer adatbázisából érhetők el az igénybevevők számára. Programegyeztetésekben a tourinform helyi irodái is közreműködnek. A képzési program költsége legalább 60 %-ban támogatott.” Részben megvalósult programelem. A Somogy Megyei Sportszövetség sportoktatói tanfolyam keretében rendszeresen szervez lovas oktató tanfolyamokat. A tanfolyam szakmai-elméleti ismeretek elsajátításából, majd sportági gyakorlati képzésből áll. A sikeres vizsgát tevők államilag elismert sportoktatói képesítést szereznek (OKJ száma: 33896201) mely a 168/2001.(IX.14.) Korm. rendelet értelmében sportolók felkészítésére, sportfoglalkozások vezetése, stb. alkalmas. További fejlesztési irányok: A képzés kiegészíthető lenne turisztikai szakiránnyal, ami lehetővé tenné a lovasturisztikai szakemberképzést. A BFT az 2005-ben pályázati úton támogatta az ilyen jellegű képzéseket. Hasonló pályázat megjelenése esetén a képzés finanszírozhatósága könnyebbé válna. A lovas turisztika területére is igaz a Dráva-projekt további fejlesztési iránya. Ennek keretében a turisztikai szakirányú képzések megszervezésese a cél.

18

1.2.6. Horgász program-vezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A horgászás Somogy megyében nagy hagyományokkal rendelkezik, de a horgásztatás, mint turisztikai termék a lehetőségekhez képest kihasználatlan. A paletta széles, a kezdő amatőr ugyanúgy a nagy zsákmányra veti be a készségeket, mint a profik. A képzés célja, hogy olyan segítők álljanak a horgászok és horgász egyesületek rendelkezésére, akik szakszerűen támogatják az igénybevevőket. Az érdeklődő „amatőrök” vízre szoktatása és a messziről érkező, de gyakorlott horgászok helyismeretének kiegészítése a fő feladat. A képzés időtartama 2X 3 hónap (az idényhez igazodva). A képzés során biológiai ismeretek (horgászható fajták, vízi állatok, növények), természet és környezetvédelem, a horgászat technikai ismeretei, a horgászható vizek, idények, tilalmak, a térségben horgászható vizek, engedélyezett fogási módszerek, nyilvántartási kötelmek kerülnek napirendre. A program finanszírozása központi alapokból történik.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: A horgász turisztika területére is igaz a Dráva-projekt további fejlesztési iránya. Ennek keretében a turisztikai szakirányú képzések megszervezésese a cél. 1.2.7. Bor-út programvezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A program során a bortermeléssel foglalkozók piacképességének javítása és a helyben termelt borok megismertetése, népszerűsítése érdekében programvezetőket készítenek fel a szakemberek. A képzés jórészt a magára a borra irányul – bortermő tájegységek, borfajták, azok előállítása, kezelése, tárolása, borok bemutatása és kóstoltatása (sommelier szakmai követelmények), gasztronómiai felhasználása kerül ismertetésre. Másik feladata a képzésnek, hogy a csoportok utaztatásával, a tájegység sajátosságaival, a bor marketingjével kapcsolatos ismeretek átadásra kerüljenek. Kiemelt szerepet kap a híres Dél-Balatoni borvidék A képzés hosszabb előkészítést, és egyeztetést kíván. A program elméleti részét végig követi a gyakorlat. Lebonyolítása háromszor két hónapos: a szüret időszakában, majd a téli borkezelési munkák idején, végül a borút gyakorlatok a turistaszezon elején zajlik. A képzés legalább 60 % -ban támogatott.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: TDM szervezetek létrejöttével az azokat megalapító magterületi szolgáltatók igénye szerint indítható be ilyen irányú képzés. Ennek jelentősége elsősorban a Dél-Balaton és háttértelepülései desztináció térségében van jelentősége, de más célterületek esetében is hasznosítható (Dráva menti önszerveződő borút, Kapos-völgyi vagy Zselici boros gazdák). 1.2.8. Strandi animátor felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Képzés során a résztvevők arra kapnak felkészítést, hogy a strandokon megjelenő turisták számára csoportos programokat szervezzenek a fürdési időn kívül. Elsősorban kulturális rendezvényekre, bemutatókra, kiállítóhelyek, műemlékek szakrális értékek

19

megtekintésére, továbbá sport rendezvényre, szervezett gyalogos, esetleg kerékpáros természetjáró túrákra invitálják és kísérik az érdeklődőket. Ennek megfelelően a képzés alapja a térség kirándulóhelyeinek, kulturális értékeinek megismerése, tájékozódás a sport rendezvények, szórakoztató programok kínálatából. Fontos része a programnak, hogy a turisztikai információs bázisokat a résztvevők megismerjék és kezeljék. Ehhez számítógépes ismeret és a turisztikai piaci környezettel állandó kapcsolattartás szükséges. A képzés központi finanszírozású. Időtartama 4 hónap. A képzés helyszíneként elsősorban a Dél-Balaton és Belső Somogy térsége ajánlható.” Részben megvalósult programelem. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság évente tesz közzé pályázatot, amely strandi animátorok foglalkoztatásának támogatására irányulnak. A Mozdulj Balaton program keretében strandi animátorok közreműködésével, kilenc hétvégén több mint száz sport turisztikai esemény került lebonyolításra. A balatoni turizmusban egyre jobban terjed az animátorok foglalkoztatásának gyakorlata, elsősorban a welness szállodákban és a strandokon. További fejlesztési irányok: Az animátorok foglalkoztatása és képzése szükséges a továbbiakban is. Tevékenységük a vendégek komfortérzetét negatívan befolyásoló, Somogy valamennyi turisztikai célterületét súlytó programhiány leküzdésében segít, leginkább kis létszámú csoportok lekötésével, azonban napi vagy még sűrűbb rendszerességgel. A sport vonalon túl, gondoskodni kell a különböző korosztályokat (gyermekek, idősek), vagy különböző érdeklődési körű embereket megcélzó tematikus (eü., hobby, …) programokról/animátorokról is. Ésszerű elvárás, hogy a jövőben pályázati úton ne csak az animátorok foglalkoztatása, hanem képzése is támogatott legyen. Ezzel a meglévő munkaerő továbbképzése, szükség esetén átképzése is megoldhatóvá válna. 1.2.9. Kulturális program-vezető felkészítés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A képzés speciálisan a megye történelmi, szakrális, kulturális emlékhelyeinek, múzeumainak, művészeti értékeinek bemutatását segítő program-vezetők felkészítését szolgálja. A képzési programban a helyi kulturális értékek ismeretbővítése, kiállítások, bemutatók témája, helyszínek, megközelíthetőség, forgalomban lévő kiegészítő anyagok, tárlat-vezetés szerepel. Természetesen a felkészülés kiegészül a fontosabb helyszínek meglátogatásával, gyakorlati módszertani bemutatókkal. A képzésben résztvevőknek hozzáférést kell biztosítani az elérhető szakirodalomhoz, tájékoztató anyagokhoz, legfrissebb prospektusokhoz. A képzés időtartama 2x4 hónap, két egymást követő téli időszak. Finanszírozása teljes egészében központ pénzforrásból történik. A programhoz a két szemeszter között rövid nyári módszertani gyakorlat társul.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: TDM szervezetek létrejöttével az azokat megalapító magterületi szolgáltatók igénye szerint indítható be ilyen irányú képzés. 1.2.10. Városi és térségi idegenvezetők felkészítése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A kisvárosok, üdülőhelyek helyi idegenvezetéssel ellátatlanok. Az OKJ-s képzésben résztvevő szakembereket felszívják az utazási irodák, az érkező kisebb létszámú

20

csoportok, vagy igényes, jól fizető egyéni turisták kalauzolásának elősegítését szolgálja a képzés. Helyi iskolázott fiatalok minden bizonnyal szívesen vesznek részt olyan nem államilag elismert idegenvezető képzésen, amely a helyi, kistérségi turisztikára szorítkozik. Számukra az idegenvezetés módszertana mellett döntő fontosságú a helyi programlehetőségek, táji, építészeti, kulturális látnivalók, ismerni a fürdőzési, horgászási, vadászati stb. lehetőségeket, szállás és vendéglátóhelyeket, azok színvonalát. Ezzel a szobakiadók, szolgáltatók ajánlatait az igényekhez igazítani segíthetik. A helyi idegenvezetők a helyi turizmus katalizátorai lehetnek. Tevékenységüket térítés ellenében igénybe veheti a társulás, a település, vagy maga a turista. A képzés időtartama 4 hónap, célszerűen téli időszakban, amely kiegészül a következő szezon eleji módszertani gyakorlattal. A program teljes egészében központi forrásból finanszírozott.” Megvalósult programelem. A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Alapítványi Középiskola és Szakiskola, valamint a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar szervezett Idegenvezető képzést. A TIT képzése host/hostess képzéssel egybekötött felsőfokú képzésként valósult meg. Mindkét képzés keretében OKJ-s végzettséget szereztek a résztvevők. TDM szervezetek létrejöttével az azokat megalapító magterületi szolgáltatók igénye szerint indítható be ilyen irányú képzés. 1.2.11. Befektetési honlap létesítése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A befektetők és befektetésre alkalmas gazdaság területeket felkutatására specializálódott szervezetek elektronikus honlapjain, megállapodás alapján megjelennek a somogyi befektetési ajánlatok. A turisztikai bizottság operatív megbízottja összegyűjti az aktuális befektetési lehetőségeket, és szerkesztve megküldi az együttműködő szervezeteknek, amelyek megállapodás alapján frissítés jelleggel elhelyezik befektetői honlapjukon. A befektetésekkel kapcsolatos információk INPUT-ja a települési önkormányzatok, a tourinform irodák, kistérségi irodák. A program feltétele a számítógépes információk szakszerű kezelése. Kapacitásokat tekintve egy fő havi 4-5 napos elfoglaltságát (ennek bér + közterhét) jelenti osztott munkarendbe illesztve. Tárgyi feltétele a telepítési költség, a PC szoftver és hardver.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: A feléleszthető és felélesztendő megyei turisztikai portálon helyet kaphatna ilyen tematikájú oldal. Jelenleg is folyik projektgyűjtés a megyében, amelyek a meglévő támogatási rendszerekhez keresnek finanszírozható, megvalósítható ötleteket. E gyűjtésből kiszűrhetők a turisztikai tárgyú kezdeményezések, és közzé tehetők a honlapon a projektgazdák engedélyével, és elérhetőségeivel. Ugyanez természetesen a nem turisztikai tárgyú befektetési lehetőségek esetében is megvalósítható. 1.3.

A turizmus anyag forrásainak megteremtéséhez emberi erőforrás vezénylése Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megye turisztikai potenciáljának növelésének feltételei között meghatározó a turizmus menedzsment ( megfelelő személyek) a turizmus működtetésének szervezeti

21

rendszere, valamint a megfelelően finanszírozott programok. Jelen célkitűzés a személyi és szervezeti háttér projekt elemeit foglalja magába. Olyan szervezetre van szükség, amely alapvetően érdekelt abban, hogy a turizmus horizontálisan széles, vertikálisan pedig optimális mélységű legyen. Így biztosítható a finanszírozása és arányos fejlődése. Döntő fontosságú, hogy a turizmust a vidék gazdasági tényezője legyen. Az „elefántcsonttorony” típusú turisztika nem hat a hétköznapi ember gondolkodására és megélhetésére. Ebből kiindulva foglaltuk össze a szervezet és megfelelő személy követelmény rendszerét.” Célja a megyei turizmus irányítás intézményrendszerének kiépítése. Ehhez a meglévő turisztikai szakember állományból humán erőforrás hozzárendelése, továbbképzése. A turizmus kistérségi, regionális és országos intézményrendszerével mélyebb együttműködés kialakítása. 1.3.1. Turisztikai tanácsok létrehozása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Az önkormányzati rendszer sajátosságaiból adódóan három szinten turisztikai tanácsok létrehozása indokolt. A tanácsok biztonságossá és összehangolttá teszik a turizmus fejlesztésével, működésével kapcsolatos döntések előkészítését. Az adódó feladatok területiségétől függően Megyei Turisztikai Tanács Kistérségi Turisztikai Tanács Települési Turisztikai Tanács alakulhat. A település szintjén akkor célszerű tanácsot alakítani, ha a turisztika a helyi lakosság és a település gazdálkodása szempontjából jelentőséggel bír. A tanácsok maguk alakítják ki működésüket, de célszerűen napirendjükre kerül minden a hatáskörükbe tartozó olyan kérdés, amely befolyásolja a turizmus fejlődését. Elsősorban a turisták megjelenésével járó problémák kezelése, a turisztikai bevételek szakirányú felhasználása, a környezeti tényezők alakítása, adóztatásra vonatkozó igények egyeztetése, a területre vonatkozó turizmus stratégia, egy-egy jelentősebb turisztikai projekt befogadásával kapcsolatos kérdés kerül a tanácsok elé. Az ilyen módon intézményesített turizmusmenedzselés jelentős előnyhöz juttathatja a települések, térségek lakosságát.” Meg nem valósult programelem. Szükségessége tagadhatatlan. Ez az alapja a későbbiekben felvázolt alulról jövő kezdeményezésekre építő közösségi marketingnek, ami egyben a TDM alapja is lehet. További fejlesztési irányok: Létrehozásának kérdését az idő, és sajnos nem a gyakorlat haladta túl. A közösségi marketingszervezet, mint intézmény munkája, a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet tevékenységi körébe sorolható. Létrejöttéhez megyei, kistérségi, turisztikai magterületi és települési szinten a turizmus elfogadására van szükség. Arra, hogy mindazok, akik a turizmussal bármilyen formában kapcsolatba kerülnek az önkormányzatoktól a vállalkozókon át a lakosságig közös identitástudattal rendelkezve, felismerjék egymásrautaltságukat és közösen megfogalmazott terveket, döntéseket valósítsanak meg. A TDM szervezetek létrehozásának jelentőségét szomszédos országok esetében nyomon lehet követni (Ausztria, Horvátország). A tanácsok munkájának finanszírozási kérdése talán a legkomolyabb, ez az IFA, és az ahhoz adható állami támogatás

22

felhasználásának kérdése is egyben. Ehhez törvényi módosításra van szükség, vagy az utóbbi időben gyakorta tervezet szakaszba jutott, turizmus törvény megalkotására. 1.3.2. Megyei turisztikai marketingfőnök státus létesítése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megye turizmusának szakmai koordinációja és a megye turizmus marketingjének folyamatos megvalósulása érdekében megyei turisztikai marketingfőnök státust hoz létre a megyei közgyűlés. A turisztikai menedzser napi tevékenységét a marketing tanácsadók segítik. Összekötő szerepet kap a stratégiák kimunkálása, a döntések meghozatala, végrehajtása között. Nagyban támaszkodik azokra az információkra, amelyek a tourinform iroda hálózatban megjelennek. A turizmus marketing módszereinek elterjesztése, a programokban való segítő közreműködés, a stratégiai lépések megtételének kezdeményezés tartozik a munkaköréhez. Fontos feladata a turizmus kommunikációs tevékenységének szervezése, figyelemmel kísérése, szükség esetén összehangolása. Az általa vezetett marketing iroda határozottan a megyei turizmus stratégia megvalósítását szolgálja. A megyei Turisztikai Tanács állásfoglalásait segíti a gyakorlatban érvényre jutni.” Meg nem valósult programelem. Megyei turisztikai marketingfőnök státus létrehozása szükségtelen, idejétmúlt programelem. Somogy egységes turisztikai brand-ként való propagálása a turisztikai magterületek, illetve a TDM szervezetek koordinált együttműködésével biztosítható a jövőben. 2. A turizmus közösségi marketing intézményrend-szerének kialakítása és anyagi megalapozása 2.1.

Közösségi marketing stratégia és program a turizmusért Somogy megyében Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy megye turizmus stratégiájának központi eleme a közösségi marketing. Az egyes szolgáltatók piacra gyakorolt hatásai csak olyan módon érvényesülhetnek, ha a az adott turisztikai egység ( térség) egésze jelenik meg a turista számára. A közösségi marketing sikere nagymértékben függ a közös gondolkodásra, cselekvésre való hajlandóságtól, az érintett közösség tagjainak közös érdekérvényesítő törekvésétől és nem utolsó sorban az ilyen célú anyagi erőforrások egyesítésétől. A célkitűzés tehát a közösségi marketing. Azonosulni a közös stratégiával, eszközökkel, módszerekkel nem könnyű, mert eltérő érdekviszonyok torzítják a közös akaratot. Ugyankor szükségszerű. A vendég csak összehangolt, arányos, mindenre kiterjedő tájékoztatás-befolyásolás – alapján dönt egy-egy turisztikai program elfogadásáról. Hiába jó a szállás, ha zajos a környezet és hiába van csend, ha hiányzik elvárt színvonalú szolgáltatás. És ha mindkettő megvan, még mindig unalmasnak találhatja, ha nincs szórakozási lehetőség stb. A célkitűzésben foglalt projektek az arányosságra törekedve foglalják egységbe a közösségi marketing stratégiájára alapozott programot.” Közös célok megfogalmazása, közös ötletbörze a megvalósításra, közös promóció, közös érdek érvényesítés a hatékony piabefolyásolás érdekében.

2.1.1. Közösségi marketing program készíttetése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből:

23

„Somogy megye turizmus fejlesztésével és a stratégiából következő operatív lépésekkel foglalkozók közös napi iránytűje a közösségi marketing program. Ennek elkészítése szakemberek bevonásával alulról építkezve történik. A települések, kistérségi társulások és megyei közgyűlés által kialakított stratégia alapján meghatározzák a területük következő rövid (éves) és legfeljebb középtávú turisztikai marketingjét. Ennek lényege, hogy a turizmusból élők számára egyértelmű legyen, hogy jelenleg milyen terméket tudnak értékesíteni a turisztikai piacon, milyen aktuális árpolitika érvényesítésével érhetnek el gazdasági eredményeket, milyen érékesítési módokkal szervezett közösségi eladási csatornákkal számolhatnak és végül milyen közös promóciót (piacbefolyásolást) kell folytatni mindennek sikerességéhez. A marketing program kiindulópontja a termelő, szolgáltató (vállalkozó), aki rétest süt, lovastúrát vezet, szörfözni tanít, vagy szobakiadóként érdekelt a térségi turizmus összehangolt működtetésében. A marketing program funkciója az is, hogy iránytűként szolgáljon a térségben élőknek; mihez fogjanak, hogyan kapcsolódjanak be a turisztika vérkeringésébe, megértség mi a titka a vendég jó közérzetének. A marketing közösségi program megyei szinten válik áttekinthetővé ahhoz, hogy a regionális politikadöntési helyzetben legyen. Elkészítése és érvényesülése valós, meglévő feltételekhez kötött.” Meg nem valósult programelem. A közösségi marketing nem került megalapozásra Turisztikai tanácsok létrehozásával, ezzel párhuzamosan nem jött létre közösségi marketing program sem. További fejlesztési irányok: A közösségi marketing alapgondolata az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, sőt az azokra alapozott munka. Ezt a TDM rendszerre átültetve, a marketing programot a különféle szintű TDM szervezetek javaslati alapján kell megvalósítani. Ha viszont marketingről beszélünk, akkor TDM szemszögéből le kell szögezni, hogy melyek azok a desztinációk amiket propagálni kívánunk, amelyek a piacon mint termék eladhatók. A Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága 2007 februárjában tárta a közgyűlés elé a „Somogy megye turizmusának stratégiai és operatív programja felülvizsgálatára vonatkozó súlyponti elemek, főbb irányelvek meghatározására” című előterjesztését. Az elfogadásra került előterjesztésben önálló turisztikai desztinációként az alábbi területek kerültek felsorolásra: Kiemelt desztináció: Dél-Balaton és háttértelepülései Másodlagos desztináció: Kaposvár és környéke – Zselic Dráva-mente és Belső Somogy Lehetséges jövőbeli desztináció: Külső somogyi tájegység (Marcali – Mesztegnyő – Nagyszakácsi / Igal – Andocs térsége) Az elkészülő marketingtervnek nemcsak hogy tükröznie kell ezt a lehatárolást, de valamennyi desztináció számára önálló marketingtervvel kell szolgálnia. 2.1.2. Közösségi turizmus-marketing szervezet létrehozása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megye koordinatív szerepe mellett konkrét kezdeményezésekkel, esetenként operatív beavatkozással is részese a térség turizmus marketingje alakításának. Ahhoz,

24

hogy a megyei közgyűlés ilyen irányú feladatait megoldja, operatív iroda működtetésére van szükség. Ez megvalósítható a megyei tourinform irodával történő együttműködés keretében, vagy önálló irodaként. Az iroda feladata alapvetően a marketingfőnök irányítása mellett a turizmus stratégából kiinduló marketing program végrehajtása, kommunikációs és adminisztratív feladatok ellátása. Működése szoros kapcsolatban valósul meg a települési, kistérségi menedzserekkel, a Magyar Turizmus Rt.-vel és a tourinform irodahálózata és a megye nemzetközi kapcsolataiért felelős operatív szakemberekkel. A megyei igazgatásban betöltött szerepénél fogva célszerű közvetlenül elnöki, vagy alelnöki felügyelettel működtetni.” Meg nem valósult programelem. A közösségi marketing nem került megalapozásra Turisztikai tanácsok létrehozásával, ezzel párhuzamosan nem került kialakításra közösségi marketing szervezet sem. További fejlesztési irányok: Ennél a programelemnél az egyértelmű továbblépés, illetve a megvalósítás módja a TDM szervezetek megalakítása. Települési, kistérségi, turisztikai desztinációs és akár megyei szinten egyaránt. A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében 2008-tól támogatott a TDM szerezetek létrehozása. A megyei szintű TDM szervezet létrehozását nehezíti hogy a program csak a helyi, térségi, és kistérségi szintű TDM szervezetek létrejöttét támogatja, illetve turisztikai magterületekhez köti. A támogatás köre, igen széles.:

• A helyi, térségi, kistérségi szintű turisztikai desztináció menedzsment szerveztek működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése: o irodahelyiség kialakításához meglévő épület felújítása, bővítése, átalakítása, o irodai berendezések (bútorok, irodai gépek, eszközök, informatikai eszközök) beszerzése, • Szervezetfejlesztés: o szakmai tanácsadás a TDM-ek megalakításához (pl. működési szabályzatok elkészítése), o a szervezet szakembereinek képzése • Informatikai rendszer kialakítása: o Kapcsolódás az egységes TDM informatikai rendszerhez, szoftverfejlesztés, tartalom- és szolgáltatásfejlesztés • Szakmai program megvalósítása, elsősorban az alábbiak szerint: o turizmusfejlesztési stratégia/program megvalósítása o turisztikai imázs és arculatterv készítése, márkatervezés és fejlesztés o turisztikai termékfejlesztési program és kapcsolódó előkészítő tanulmányok készítése, projektek előkészítése o marketing stratégia, marketing kommunikációs kampányok tervezése és gyakorlati megvalósítása; o szemléletformálás, tájékoztatás, képzés, programtervezés, rendezvény koordináció. A TDM szervezetek kialakításához és működtetéséhez támpontot és segítséget ad a Balatoni Partnerségi Program égisze alatt megjelentetett Balatoni TDM füzetek kiadvány. Tapasztalat szerzés céljából már működő TDM szervezettel lenne érdemes felvenni a kapcsolatot. Ilyen a közelben Gyenesdiáson működik. Testvérmegyei

25

kapcsolatrendszeren keresztül Isztriában és Stájerországban is gyűjthetők tapasztalatok. Szintén az összefogásban, az azonosság tudatban, a közös problémamegoldásban rejlő lehetőségekre építenek a LEADER programban létrejövő együttműködések, akció csoportok. Ezek vidékfejlesztő kezdeményezések. Lévén, hogy a turizmusfejlesztés sok esetben gyakorlatilag vidékfejlesztést is jelent Somogyban, a meglévő LEADER együttműködésnek számos turisztikával, vendéglátással foglalkozó tagja is van. A szervezeti rendszer kiépítésére vonatkozóan tájékozódási lehetőséget nyújt a néhány hónapja a Marcali, a Fonyódi, és a Lengyeltóti kistérségben létre jött helyi akció csoport. 2.1.3. Közösségi turizmus marketing akciók szervezése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megyei Turisztikai Tanács a marketing szervezet (iroda) közreműködésével több résztvevős programokat indít a térség turizmusának fellendítésére. Ehhez a projekthez összesen 7 kapcsolódó projekt tartozik, amelyek konkrét akciókat tartalmaznak a legsürgősebb beavatkozási területeken. A kapcsolódó projektek az információ kezelés és a piackezelés akcióprogramjának tekinthetők. Többségük évenként ismétlődő. Minden elemük a jelenleg adott helyzetből indul ki és megkezdhető a megvalósításuk. Előrevetítik a közösségi marketing program elkészítésének és a közösségi marketing szervezet felállításának a szükségességét. Több kapcsolódó projektben olyan elemek szerepelnek, amelyek sürgős pénzügyi döntéseket tartalmaznak, ugyanakkor ezek a teljes operatív program költségeihez képest nem jelentős mértékűek.” Nagyobb részben meg nem valósult programelem. Somogy turisztikai marketingjével átfogóan az azóta megszűnt Nemzetközi és Turisztikai Főosztály és megyei Tourinform iroda foglalkozott részfeladatként a Somogy Megyei Önkormányzatnál. A közösségi marketing nem került megalapozásra megyénkben, így közösségi marketing akciók sem történtek a stratégiában leírtaknak teljesen megfelelve. 2.1.3.1. Belföldi akciók Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Akciók: - „Somogy bemutatkozik” – Budapesten, Szegeden Debrecenben és Miskolcon. Az akció keretében 2004. év március-április hónapban, a fenti városokban 4-4 napos exponált promóciós rendezvény kerül lebonyolításra. A program lényege, hogy a térségben élők a Balaton déli oldalának turisztikai lehetőségeiről információkat kapjanak. A programban kiemelt szerepe van a sajtórendezvényeknek, bemutatóknak, hirdetési kampánynak. - „Study-tour Somogy” - 4 csoportban csoportonként 25 fő utazásszervező meghívása Somogy megyébe 2004. áprilistól júliusig időszakban. A program 2-3 napos időtartamú és a turizmus stratégiai irányainak megfelelő program keretében kapnak ismertetést a résztvevők a helyi turisztikai látnivalókról és utaztatási lehetőségről. - Televíziós hirdetés Somogyról. – A turizmus stratégia szempontjából fontos piacbefolyásoló témákból egy igényes reklámfilm készül, majd 2003. októbertől havonta egy alkalommal reklámblokkban kerül vetítésre az országos médiákban. A filmben a megye egészének jellemző vonzerő tényezői szintetizálódnak.

26

-

Kvíz nyereményjáték Somogyról. A médiákban futtatott felvétel csoportos könnyed és szórakoztató kvízműsor formában hívja fel a figyelmet a térségre. Nyereményjáték jellegű évente egy somogyi üdülés a játék összesített jutalma. A program valamely kereskedelmi TV. Csatornával kötött szerződéssel futtatható.”

Részben megvalósult programelem. A megyei önkormányzat nemzetközi és turisztikai főosztálya rendszeresen részt vett a kaposvári turisztikai kiállításon, a budapesti utazás kiállításon. Azokra a kiállításokra, amelyekre nem tudott képviselőt küldeni a Tourinform hálózat segítségét igénybe véve jutatta el kiadványait. Studytour, nem került megszervezésre, televíziós hirdetés nem készült, kvíz nyereményjáték szintúgy nem valósult meg. További fejlesztési irányok: A vásári megjelenés kapcsán az egyik legfontosabb probléma, hogy amennyiben ez központi – pl. megyeházi – szervezésben valósul meg, gondoskodni kell olyan dekorációs anyagról, amely könnyen mobilizálható, ugyanakkor ízlésesen reprezentálja Somogy turizmusának kínálatát. Egységes, és kulturált megjelenést biztosít a kiállítóknak. Pótolni kell a hiányos, Somogyot alulreprezentáló központi kiadványkészletet. A vásári megjelenés a potenciális érdeklődők elérésének egyik legköltségigényesebb módozata. Hatékonysága vitatható. A lehetséges utazóval való közvetlen találkozásnak mégis ez a lehetősége, amit nem szabad kihagyni. Ugyanakkor meg kell válogatni a helyszíneket, ahol megjelenünk. Study-tourok kérdésében, olyan utak szervezése indokolt, amelyek a turisztikai szakemberek számára konkrét, a nagyközönség számára is kínálható programcsomagokat mutatnak be. A Balföldi utazási tendenciák figyelembevételével a hosszúhétvégés programcsomagok kialakítása indokolt. Televíziós hirdetés alapozható lenne arra a két, együttesen közel 80 perces - imázs filmre, ami az elmúlt években készült Somogyról, ám e mellett meg kell vizsgálni a filmek dokumentumfilmként történő vetítésének lehetőségét is – elsősorban – tematikus csatornákon, költséghatékonyságra törekedve. Nyereményjáték megvalósítására e filmek vetítéséhez kapcsolódhatna. Önálló marketing pályázati projektként megvalósítandó célok, ilyen irányú pályázatok megjelenése esetén: o Kiadványkészítés (elektronikus/nyomtatott) o Telepíthető vásári dekoráció készíttetése o Vásári megjelenések o Study-tour o A televíziós megjelenés és a nyereményjáték önálló pályázati projektként működhetne o Önálló programelem: honlap üzemeltetés 2.1.3.2. Új piacok megszerzése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: - „Közös fellépés új piacokért. - A megye turisztikai szervezetei, vállalkozásai 2004. és 2005. év tavaszi időszakában koncentrált közös promóciós programmal turisztikai propagandát fejtenek ki az adott térség turistáinak megnyerése érdekében. Különös figyelmet érdemelnek a skandináv államok, Dánia és a Benelux államok Ezen országokból érkezők többsége csak a magyar fővárosban fordul meg. Fontos, hogy az árpolitika kellő hangsúlyt kapjon, mert az ott élők a fővárosi szolgáltatások árszínvonalára asszociálnak. A program lebonyolításának

27

-

módja, hogy az érdekeltek közösen vesznek részt a térségben turisztikai szakvásárokon. Stady-tour 2004”. A beutaztató, üdültető turisztikai szervezetek stady-tourja Somogyban. Évente július 15. és augusztus 15. között kerül megrendezésre. Optimálisan 20 fős csoportokban kapnak meghívást az utaztatók. A meghívás főleg a balti államok, Dánia, Benelux államok irányultságú. A programok tartalmi elemei a somogyi turizmus stratégiailag fontos területei.”

Kisebb részben megvalósult programelem. A megszűnt nemzetközi és turisztikai főosztály nemzetközi irodája a stratégiában felvázolt célterületek közül Skandináviában, konkrétan Svédországban fejtett ki megyei propagandát a testvérmegyei együttműködés keretében. A kölcsönös megismerést kulturális programok segítették. Az átfogóan szervezet turisztikai piachódítás elmaradt, szakvásárokon nem jelent meg Somogy. Study-tour nem valósult meg. További fejlesztési irányok: Ebben az esetben is önálló pályázati projektek megvalósításával lehetne lépni. Kihasználva a Somogy Megyei Önkormányzat testvérmegyei kapcsolatrendszerét, kölcsönös vásári megjelenés biztosításával csökkenthetők lennének a költségek. Ehhez persze somogyi turisztikai vásár lebonyolítása is szükséges. Azon új küldő területeken, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb számú vendégforgalmat biztosítanak, erősíteni kell a marketing munkát. Így Csehországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Belgiumban, Szlovéniában. A jövőben a marketingmunka célterületeit rugalmasan, a tapasztalható trendekhez kell igazítani. 2.1.3.3. Hagyományos piacok megújítása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: - „Új promócióval frissíteni a hagyományos piacokat - A térség hagyományos piacai főleg a német nyelvterületű országok. Az új stratégia alapján megújuló kínálat markáns promóciós programmá formálva a célterület turisztikai szakvásárain jelenik meg. Kiemelt figyelmet érdemel a frankfurti, valamint a keletnémet területek nagyvárosainak piacai. Új lendülettel szükséges bevetni a marketing eszközöket a Ruhr vidéken, főleg Dortmund körzetében. A vásárokon a megye turizmusának teljes keresztmetszetét szükséges felvonultatni. Ez csak közös marketing program mentén lehetséges. - Hagyományos beutaztatók stady-tour-ja. A program keretében a főszezonban (augusztus 15-22 között egy hétre fogadja Somogy megye a beutaztatók képviselőit. A közösen vállalt program során a korábban sikeres programok felfrissítése mellett nagy hangsúlyt kapnak az új - látnivalók, attrakciók, élmény lehetőségek. Meghatározó szerepe lehet az ökoturisztikának, amely eleddig gyéren szerepelt a kínálatokban.” Kisebb részben megvalósult programelem. Hasonlóan az előző programelemhez, az e területen kifejtett munka is a testvérmegyei együttműködéshez kötődött Német országban. Az átfogóan szervezet turisztikai piachódítás elmaradt, szakvásárokon nem jelent meg Somogy. Study-tour nem valósult meg. További fejlesztési irányok: Hasonlóan az előző szakaszhoz.

28

2.1.3.4. Tematikus ajánlati honlapok szerkesztése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Tematikus ajánlati honlapok készítése és megjelenítése Somogy megye turizmusáról az interneten. Kiterjesztés az alábbi tárgykörökre: - Balaton turisztikai sajátosságai - Öko-turisztikai lehetőségek - Vadászati lehetőségek - Hobbi turisztikai attrakciók - Horgásztavak - horgász vizek - Sport lehetőségek - Kulturális programok - Ifjúsági és diák üdülési lehetőségek - Kerékpárral somogyban - Gasztronómia és bor utak - Iskolai csoportos kirándulásra vonatkozó ajánlatok Kiadványok, írott promóciós anyagok megjelentetése évenként 1. Általános somogyi turisztikai térkép 2. Éves kulturális eseménynaptár 3. SPA-Somogy: fürdők, gyógyfürdők 4. Balatoni strandok ismertetője 5. Horgászvízek Somogyban 6. Kerékpárral Somogyban 7. Somogyi szakácskönyv turistáknak 8. Öko-turizmus a Balatontól a Dráváig 9. Kultikus emlékhelyek, történelmi nevezetességek 10. Osztály-kirándulási ajánló Somogyból 11. Sport turizmus Somogyban (Off-roadtól a Balaton átúszásig) 12. Szálláshely katalógus-Somogy megye” Részben megvalósult programelem. További fejlesztési irányok: A feléleszthető megyei turisztikai portálon helyet kaphatnának ilyen témájú, sub-website-ok, azonban a fő honlap keretein belül, a tematikus ajánlati oldalak már így is kialakításra kerültek, ha nem is teljes fedésben a stratégiában megfogalmazottakkal. A www.somogytourism.hu weboldal főoldala, az egyes tematikus elemekkel:

29

2.1.3.5. Előszezoni marketing akció Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt lényege egy előszezoni ajánlati promóciós csomag elkészítése és az ajánlatok eljuttatása a célzott piacokra. Az előszezon ajánlatban üdülés, szervezett iskolai és munkahelyi kirándulások, nyugdíjasok üdültetése szerepelnek. A program lebonyolítása az alábbi elemekből áll: - Partnerek felkutatása (először 2004 tavaszán) - Kedvezmények kidolgozása - Utazási kedvezményekre szerződéskötés (MÁV, Volán társaságok) - Kommunikáció (célcsoportok felkutatása) - Piaci értékesítés” Meg nem valósult programelem. Egységes, központi intézkedés nem történt. További fejlesztési irányok: A célzott ajánlatok kidolgozása a turisztikai szezon kiszélesítését segíti. A programelemben felvázolt lépések még elvégzendők. Önálló szegmensként kidolgozandó Somogy kultúrtörténeti és tudománytörténeti attrakció tára, amelyre iskolai csoportok tanulmányi útjai építhetők. Elkészítendő az erdei iskolák, programszervező faluházak leltára is. 2.1.3.6. Utószezoni marketing akció Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt arra irányul, hogy promóciós eszközökkel megnyújtsa a szezont, illetve az utószezon forgalmát magasabb szinten tartsa. Erre olyan programcsomagok összeállításával van lehetőség, amelyben a turisztikai szolgáltatók és a tömegközlekedési szolgáltatók egyaránt kedvezményeket biztosítanak. Az utószezonra összeállított kedvezmény csomagoknál célszerű figyelembe venni olyan igényeket, mint 30

az iskolai tanulmányi kirándulások, munkahelyek csoportos szakmai tanulmányútjai, nyugdíjasok kirándulási hajlandóságai az évszaknak megfelelően.” Részben megvalósult programelem. A Somogy Megyei Gyermektábor fő profilja az általános iskolások táboroztatása. Elő- és utószezonban azonban más korosztályok előtt is nyitva a tábor. Évente 300 somogyi nyugdíjas üdül az utószezonban e helyen, az „Őszi napfény tábor” keretében, méghozzá üdülési csekk felhasználásával. Szintén utószezoni megmozdulás a Nyugdíjas sportnap megszervezése. További fejlesztési irányok: Hasonlóan az előző programelemhez. 2.1.3.7 Gyermek és ifjúsági üdültetési akció Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt keretében kidolgozásra kerül olyan ajánlati csomag, amely tartalmazza a gyermek és ifjúsági üdültetéshez alkalmazható helyi kapacitásokat. A kínálat csomag a helyi üdülők bevonásával kerül kimunkálásra. Fő feladat a programban résztvevők felkutatása, együttműködés formáinak kialakítása, utazási szolgáltatások kedvezményeinek feltárása, belföldi piackutatás, a részletes kommunikációs program elkészítése. és az ajánlati csomag végleges formába öntése. A tárcához benyújtásra kerülő ajánlati csomag tartalmazza; - Az üdülők regiszterét - Nyújtott szolgáltatásokat - Ajánlott kedvezményeket” Részben megvalósult programelem. Szintén a Somogy Megyei Gyermektábor munkájáról számolhatunk be, amely minden tavasszal bemutatja kínálati csomagját az ország iskoláinak. Működésében erre alapoz. További fejlesztési irányok: Hasonlóan az előző két programelemhez. Ez Somogy két preferált turisztikai profiljához a „gyermekek és családos nyaralók paradicsoma”, valamint az „öko-turisztikai fellegvár” képhez egyaránt kapcsolódik, arra alapozható. Ehhez a programelemhez szintén használható az erdei iskolák, programszervező faluházak leltára is. 2.2.

A közösségi marketing működési körének kialakítása Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A turizmus stratégia érvényre juttatásának személyi és szervezeti feltételeit, kereteit tartalmazza ez az intézkedés csoport. Minden organizációnak alapkövetelménye az együttműködés. Ebben a programban alapvető célkitűzés a turizmusban érdekelt megyei szervezetek hatékony együttműködése. A két projekt arra irányul, hogy szervezeti rendszerbe foglalja az együttműködést, és egyúttal biztosítsa az operatív ügyintézést, a napi ügymenetet.” Cél a megyei turisztikai szervezetek munkájának egységbe rendezése, az együttműködés elmélyítése. A közösségi marketing szervezet megvalósításának feladatát az idő túlhaladta, és Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet kialakításává változtatta. Az egységes TDM rendszer kialakítása egy olyan szervezeti szituációban, amelyben a területi kompetencia körök meghatározása országos szinten is nehézségekbe ütközik, igen problémás feladat. El kell kerülni azt, hogy az újabb szervezeti felépítmény tovább bonyolítsa a nehezen átlátható, jelenlegi szervezeti struktúrát.

31

Ha sikerülne megvalósítani egy egyértelmű tervezési/statisztikai/együttműködési szervezeti rendszert, a turizmusfejlesztés is hatékonyabban folyhatna Magyarországon. Ennek legtisztább módon, a készülő turizmus törvényben is helyet lehetne szentelni. Somogyra vetítve a kérdést az látható, hogy elveszik a különféle érdekeltségű, kompetenciájú fejlesztési területek sokaságában: o Somogy, mint megye önálló irányítással, de nem fölérendeltjeként az egyes települési önkormányzatoknak, kistérségeknek, társulásoknak. Turisztikai kérdésekben legfeljebb koordinátor szereppel rendelkezik az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott feladatok szerint. A turizmus figyelemmel kísérése, turisztikai stratégia alkotás a kiemelt üdülő körzetek kivételével. o Somogy tagja a Dél-Dunántúli Régiónak, amely területfejlesztési, tervezési egység önálló irányítási rendszer nélkül, amely pályázati pénzek felett rendelkezik. o Somogy körülbelül 2/3-a tagja a Dél-Dunántúli Turisztikai Régiónak, amely a turisztikai célelőirányzat pályázati pénzeinek területi szintű elosztója. o Somogy körülbelül 1/3-a tagja a Balatoni Turisztikai Régiónak, amely a turisztikai célelőirányzat pályázati pénzeinek területi szintű elosztója o Somogynak majdnem ugyan ez az egyharmada tagja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. Területileg nem esik teljesen egybe a Balatoni Turisztikai Régióval. Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Tab, Torvaj, Zala települések részei a Balaton kiemelt üdülőkörzetnek de nem részei a Balaton turisztikai Régiónak. A kiemelt üdülőkörzetek turisztikai stratégiáját a megyei önkormányzat csak véleményezheti, de nem készítheti el. o Somogy jelenleg 11 statisztikai/tervezési kistérségre oszlik. Ez nem esik egybe azokkal az önkormányzati közösségekkel, amelyek pl. turizmus fejlesztés érdekében, összefognak, vagy a turisztikai desztinációs együttműködésekkel sem, amelyeket magterületi lehatárolás alapján fognak kialakítani. o Somogy turisztikai desztinácói/magterületei területileg eltérőek a Dél-Dunántúli Operatív Program vagy a Dél-Dunántúli Turisztikai Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája tükrében. Több esetben nehezen állapítható meg a közös identitás alap a meghatározott desztinációkon belül. o A megyén belül meghatározott turisztikai desztinációk szinte kivétel nélkül kapcsolódnak (földrajzilag, történelmileg, kulturálisan) más megyékben lévő területekhez. Balaton: Somogy-Zala-Veszprém, Zselic: Somogy-Baranya, Kaposvölgye: Somogy-Tolna, Dráva-völgye: Somogy-Baranya. Kérdés hogy a turisztikai desztináció, illetve termék meghatározása elkülöníthető-e a statisztikai lehatárolások mentén. o A dél-Balaton hovatartozása mindig kérdéses. Az is jelzi a fogalmi/tudati zavart, hogy a területileg nem illetékes Dél-Dunántúli Turisztikai Régió stratégiai programja is lépten-nyomon utal a déli Balaton part turisztikai lehetőségeire. Ráadásul, mint – vitathatatlan egységet – a Balatoni turizmusfejlesztési koncepció önállóan kezeli a Balaton turisztikai régiót, így a dél Balatont; elválasztva Somogy nagyobb részétől. 2.2.1. Turisztikai vállalkozások együttműködési fóruma Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A közösségi marketing megvalósítása megyei szinten is megköveteli az érintett turisztikai vállalkozások együttműködését. A projekt arra irányul, hogy megyei közgyűlés kezdeményezésére a közösségi marketingben érdeklelt legjelentősebb somogyi turisztikai vállalkozások és szervezetek rendszeres együttműködési

32

értekezleten vitassák meg a közösségi marketing gyakorlati lépéseit. A fórum döntéselőkészítést szolgál, de egyúttal a szándékok, megnyilatkozások fóruma is. Ilyen módon csak a felhatalmazással rendelkező képviselők találkozásának színtere. A turisztikai fórumon résztvevő cégek pl. SIÓTOUR,, BAHART, Hungvest stb. a gazdasági érdekeltségük, vállalati céljaik érvényesítési szándékával vesznek részt a munkában. Az egyéb szervezetek pl. vállalkozásfejlesztési alapítvány, gazdasági kamarák, megyei szintű önkormányzatok, megyei turisztikai tanács vezetői az általuk képviselt organizációk érdekviszonyait közvetítik.” Meg nem valósult programelem. Nem jött létre az együttműködési fórum, annak létrejöttét nem is kezdeményezte senki. További fejlesztési irányok: A TDM különböző szintű szervezetinek létrejöttével ez az együttműködési fórum létrehozható. A fórum egyúttal szelesebb körű is lesz, hiszen a turisztikai vállalkozókon kívül tagja lehet jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, non-profit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók. A megvalósult TDM szervezetek jogi formája egyesület, vagy non-profit gazdasági társaság lehet, illetve a DDOP szerint ezek részesülhetnek támogatásban. 2.2.2. Közösségi marketing alap működtető intézménye Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A közösségi marketing pénzügyi alapjainak hatékony és szakszerű kezelését az együttműködési fórum tagjai intézményesítetten oldják meg. Erre a célra pl. közhasznú alapítványt hozhatnak létre, amely a közös programok finanszírozását és a pénzügyi alapok kezelését, elszámolását végzi. A közösségi marketing alap felhasználására vonatkozóan az így létrehozott szervezetnek nincs utalványozási jogköre, a résztvevők döntenek az alapok működtetéséről, felhasználási módjáról.” Meg nem valósult programelem. Minthogy Nem jött létre az együttműködési fórum, nem alapozta meg a közösségi marketing pénzügyi alapjait sem és nem is jött létre működtető intézmény sem. További fejlesztési irányok: A közösségi marketing működtető intézménye a TDM szervezetek közössége lehet. A megvalósult TDM szervezetek jogi formája egyesület, vagy non-profit gazdasági társaság lehet, illetve a DDOP szerint ezek részesülhetnek támogatásban. 2.3.

A közösségi marketing anyagi alapjai Somogy megyében Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Az intézkedés arra irányul, hogy a következő két évben a turizmus területén megvalósuljon a közösségi marketing finanszírozása Somogy megyében. A finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök több forrásból származnak és egy kezelő szervezet végzi az alap kezelését. Az intézkedés célja az is, hogy olyan akcióterv készüljön ezen időszakra, ami biztosítja az alapok célszerű elhasználását.” Cél, a Közösségi marketing szervezet és munkájának pénzügyi megalapozása.

33

2.3.1. Közösségi marketing alap 2004-2005 évi megteremtés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A közösségi marketing megvalósítása érdekében létrejött együttműködési fórum résztvevői közös pénzügyi alapot hoznak létre a közösségi marketing finanszírozhatóságának biztosítására. Az alap nagyobb része (kb. 70 %-a) a vállalatok promóciós célú pénzeszközeinek elhatárolásából tevődik ki. A többi részét a résztvevő egyéb szervezeteknek a település és térségi marketing céljaira felhasználható pénzeszközeikből származik. A pénzügyi alap nagyságának meghatározásában az együttműködési fórumnak van döntési kompetenciája. Ugyanez a testület határoz a felhasználásról. A pénzügyi alapba helyezett pénzeszközt természetesen egyik szervezet sem adta oda másnak, csupán közös alapba helyezték a közös célok megvalósítása érdekében. Az alap kezelése az egyhangúlag kialakított szabályok szerint a kezelő szervezet feladata és felelőssége.” Meg nem valósult programelem. A közösségi marketing nem került megalapozásra sem szervezeti, sem pénzügyi, sem tevékenység szinten. További fejlesztési irányok: A létrejövő TDM szervezetek az alábbi bevételi forrásokra támaszkodhatnak a fenntartás során: • tagdíjak • pályázatok • szponzorok támogatása • vállalkozási tevékenységek bevétele • hitelek A szervezetek létrehozása során a pályázati források kiemelkedően magasak. A Balatoni termék desztináció menedzsment szervezetek kialakítása esetén 85%, más turisztikai desztinációs területeken létrejövő TDM-ek esetében 70% a támogatás intenzitás. A fenntartás során a tagdíjak képezik a leglényegesebb forrást. A szponzori támogatás kisebb jelentőségű, tekintve, hogy aki támogat az akár tag is lehet, élve a tagság előnyeivel, kivéve olyan támogatási eseteket, ahol a szponzori együttműködés marketing promóciós alapokon nyugszik. A pályázati lehetőségek feltérképezése és folyamatos figyelése is szükséges a fenntartáshoz. 2.3.2. Közösségi marketing 2004-2005 évi alap felhasználás akcióterve Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A következő két évre képzett közösségi marketing alap felhasználására vonatkozó ajánlás a somogyi turizmus jelenlegi feltételrendszeréből és piaci helyzetéből indul ki. A megvalósítás a jelen operatív program egyes elemeinek felhasználásával történik. Kiemelt akciók a turizmus gyors fellendülésének első lépéseihez. Akcióterv elemei: - Tematikus honlapok készítése az internetes elérhetőség széleskörű biztosítása és a kommunikáció gyors reformálása érdekében - Kiadvány csomag előkészítése és kivitelezése - Kísérleti program: ROLA rendszerű vasúti szerelvény indíttatása Dániából és Hollandiából a lakókocsik, gépkocsik és a személyek egyidejű, gyors szerelvényes szállítása. (az utasok kényelmes hálókocsikban utaznak). Célállomása Siófok pu. - Belföldi marketing akció: Az ország keleti részében (Szeged, Miskolc, Budapest) promóciós program 34

- Ifjúsági és diák üdültetési akció - Gasztronómiai és bor turizmus rendezvények a „különleges asztali örömök” jegyében. A programok támogatásának célja a színvonal emelése és több vendég elérése.” Meg nem valósult programelem. A közösségi marketing nem került megalapozásra sem szervezeti, sem pénzügyi, sem tevékenység szinten. Így a megvalósult elemek nem e forrásból kerültek finanszírozásra. 3. A turizmus tárgyi erőforrásainak fejlesztése 3.1.

Kistérségi közös főtermék fejlesztése Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy térségi turizmusában a természeti környezet kínálta lehetőségek felértékelődtek. Európai viszonylatban is figyelemre méltó Belső Somogy és a Drávasík vidékének kiaknázatlan ökológiai adottsága. Nemzeti park, természetvédelmi terület és egyes védelem alatt álló természeti tényezők kínálják a turisztikai lehetőségeket. Akkor is fontos mindez a turizmus fejlesztésében, ha tudjuk, hogy elsőbbsége van a természeti környezet védelmének. Az utóbbi években - részben a természetvédelmi igazgatás átszervezése révén - megnyílt a lehetőség arra, hogy kontrolált körülmények között a turisztika szerves részévé váljanak a védett területek. A Duna-Dráva nemzeti Park igazgatósága turisztikai szakreferenseket alkalmaz a két ellentmondásosnak látszó társadalmi-gazdasági igény, nevezetesen a természetvédelem és a turizmus egymás melletti megvalósulása érdekében. NyugatEurópában, és különösen a tengerentúlon a legigényesebb turisztikai desztinációvá nőtte ki magát az ökoturizmus. A flóra és a fauna - végső soron az ember - védelme nem antagonisztikus azzal a törekvéssel, hogy az európai kultúra és a modern életfelfogás a természet közeliséget preferálja. A kereslet a madárvonulások megfigyelésével, vadvízi evezéssel, egyes ritka növény és állatfajok megtekintésével, filmezéssel, biológiaoktatással jelenik meg. Mindez spontán, részletesen kidolgozott programok, kiépült fogadóhelyek nélkül. A feltételek megteremtésével az évtized végére ez a turisztikai attrakció lehet Somogy megye fő vonzereje. A kistérségek további lehetőségei sajátos helyzetükből adódnak. Olyan projektekkel valósítható meg a helyi turizmus fellendítése, amelyhez megvannak, vagy a térség jellemzői alapján megteremthetők a feltételek. A célkitűzéshez kapcsolt projektek megadják az iránymutatást a kistérségek turizmusának szervezett, ellenőrzött és a mainál szélesebb bázisának megteremtéséhez és fejlesztéséhez.” Cél, a stratégiában meghatározott új közös turisztikai főtermék, az öko-turizmus kínálati elemeinek fejlesztése. A DDOP támogatja a térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítását. A termékcsomagok elemeinek összeállításánál kritérium a turisztikai fejlesztések összhangja. Elkerülendő a különböző célcsoportokat megcélzó, turisztikai szempontból nem összehangolható elemek termékcsomaggá történő fejlesztése. A szakmai együttműködést a pályázat részeként benyújtandó marketingtervben kell igazolni. A termékcsomagok valamennyi projektelemére vonatkozó általános kritérium, hogy a fejlesztés nyomán az egyes elemek önmagukban is vonzerőt képviseljenek. A beruházások valódi turisztikai funkciókkal töltsék meg a fejlesztés tárgyát, mely által látogatószám-növekedés érhető el.

35

3.1.1. Öko-turisztikai látogató központok létrehozása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy megye turizmus stratégiájának új és meghatározó elme az Ökoturizmus. A turizmus ezen ága több mint egy üzletág. A turisták számára az életmód része. Tudományos, oktatási, népszerűsítő program, a szabadidő eltöltésének korszerű, egyben divatos formája. Ahhoz, hogy az ökoturizmus szélesebb körben elterjedjen két alapvető feltétel, kell. Az egyik az adott természeti környezet olyan sajátosságokkal, amely érdeklődésre tart számot, és amely értékesíthető az érdeklődő látogatóknak. Ez Somogy megyében szerencsés adottság. A másik a turizmus egy magasan szervezett területe, amely kontrollált formában lebonyolítja a programokat, miközben megőrzi a természeti értékeket. Ez utóbbi megvalósításához megfelelő infrastruktúra és organizáció szükséges. A szervezettség akár vállalkozói alapon is működhet, de folyamatos hatósági felügyelet biztosításával. Az Ökoturisztikai látogató központok létrehozásának legfőbb indoka, hogy a természetjáró programokhoz olyan speciális bázisokra van szükség, ahol megfelelő elhelyezés, felszerelés, ellátás, szolgáltatás biztonsági eszközök, bemutató és szemléltető eszközök állnak rendelkezésre és felkészült szakemberek, kísérők segítik a különböző céllal és igénnyel érkező turistákat. Somogy megye védett területeit (Nemzeti Park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet) figyelembe véve 2010-ig 4, majd 2020 ig. további 6 látogató központ létrehozása indokolt. Ezek helyszíneinek kijelölésében fő szempont, hogy a bázis a célterülethez közel essen, továbbá az elérhetősége és a rendelkezésre álló infrastruktúra. Ezek alapján indokolt a központokat a védett területeken, kistérségekben létesíteni. A programhoz a következő térségek, helyszínek ajánlhatók: - Ordacsehi (Nagyberek körzetében - Balaton közelében, rendelkezésre álló kb. 300 ha-s - elkülönített terület) - Siófok –Töreki körzetében (Védett tórendszer, meglévő tanösvény) - Marcali térségében (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben) - Szenna körzetében (Közép Somogyi dombvidéken) - Drávaszentes körzetében (A Drávasíkon a Nemzeti Park térségben Babócsa közelében)) - Őrtilos Körzetében (A védett zákányi dombok övezetében) - Vörs körzetében (A védett Kisbalaton közelében) - Darány körzetében (A Barcs-i ősborókás övezete)” Részben megvalósult programelem. A Dráva-projekt keretében történtek főként ilyen irányú fejlesztések. Ezek értelemszerűen azonban csupán a megye déli területeit érintették: o Csurgó ƒ Turisztikai Központ és bemutatóterem: Térségi többfunkciós Turisztikai Központ és bemutatóterem felújítása, kialakítása (volt bölcsőde) ƒ Dráva turisztikai és információs központ: előadó-, bemutató termek (új ép.) o Porrogszentkirály ƒ Erdei iskola átalakítása, felújítása: Meglévő iskolaépület felújítása, átalakítása, korszerűsítése és meglévő melléképület: fedett- nyitott foglalkoztató helyiség. DDNP bemutatóterem, fotókiállítás - közösségi tér, táborozási lehetőség, nyitott foglalkoztató o Gyékényes

36

ƒ

o

o

o

o

o

Bemutatóterem, kilátó: Új épület a) Vízivilág bemutatóhely, b) Horgászati bemutatóhely, c) információs szoba, tanterem Őrtilos ƒ Drávai vízi-túrázók induló bázisa kialakítása: A Szentmihály-hegyi volt iskolaépület felújítása, DDNP bemutatóterem, színpad és közösségi tér Berzence ƒ Bemutató épület felújítása: A megszűnő iskolaépület felújításával 3 DDNP bemutatóterem kialakítása: élőhely bemutatás - DDNP értékei, néprajzihelytörténeti kiállítás, Kárpát - medence aranymosása. Barcs ƒ Barcs-Bók: Természetábrázolási alkotótábor kialakítása: Fogadóépület és 4db kézműves műhely; Természetábrázolási alkotótábornak helyet adó létesítmény, benne a helyi mesterségek bemutató termeinek kialakítása.) az Ősborókás szélén Drávaszentes ƒ (DDNP) Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága erdei iskolája fejlesztése: Erdei iskola közösségi épülete és oktató pavilon (kiállító-, bemutatóterem, pavilon) Babócsa ƒ Basakert: Őrház és gyalogoshíd építése: (Nárciszos) természetvédelmi terület: „Őrház” turisztikai látogatóközpont. Fogadóépület építése: pénztár, büfé. Fahíd (gyalogoshíd) építése.

o Nagyatád ƒ Látogatóközpont: A Dráva és a Belső-Somogy természeti értékeit bemutató látogatóközpont és kiállítóhely a művésztelepen. Külön projekt keretében valósította meg ökoturisztikai látogatóközpontját Kardosfán a SEFAG. További fejlesztési irányok: Az ökoturizmus a természeti értékekre épül, nemzeti parkok, természetvédelmi területek és védelem alatt álló természeti tényezők kínálják a turisztikai lehetőségeket. Somogy területén Dunántúl két kiemelkedő ökoturisztikai látnivalójából a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Balatoni-felvidéki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó védett területek is megtalálhatóak. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz megyénkben két tájvédelmi körzet a Zselici, és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, valamint több kisebb jelentőségű természetvédelmi terület tartozik. Az ökoturizmus elemei az arborétumok, parkerdők, tanösvények, madármegfigyelő helyek, bemutatóhelyek, erdők és rétek, melyek ritka növény- és állatvilággal rendelkeznek, túraútvonalak, erdei iskolák stb. A DDOP támogatja a térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítását, ezen belül támogatja az ökoturizmus, mint önálló vonzerő fejlesztését is. Konkrét támogatható tevékenység: multifunkcionális ökoturisztikai látogatóközpontok kialakítása, kiszolgáló egységekkel, higiénés létesítményekkel. Túraútvonalak kialakítása, pihenőhelyekkel. A támogatás tartalom 80-85%. Tekintve, hogy a támogatás minimális összege 80 millió forint a projekteket minél szélesebb összefogásban kell megvalósítani. Ehhez magterületenkéni lehatárolásban projektek kidolgozása és szükség eseték kombinálása szükséges.

37

A TDM szervezetek létrehozásával megalapozása is megtörténhet.

ilyen

irányú

fejlesztések,

célkitűzések

1.1.2. Öko-turisztikai kiránduló helyek létrehozása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megye turizmus piacán hiányzó Ökoturisztikai attraktivitások sajátos területe a kirándulóhely. Valamely konkrét bejárható térség, a flóra, vagy fauna sajátos megjelenése, különleges állatok, növények populációja, vagy az ökoszisztéma egy helyi megjelenése. A nemzeti parkban, természetvédelmi területeken, vagy tájvédelmi körzetekben gyakori élményt nyújtó látványosság. Ezeknek oktatási, nevelési célú felhasználása mellett turisztikai élményt jelentő attraktív felhasználása minden szempontból előnyös. Az elmúlt években a kirándulócsoportok számának visszaesése révén beszűkült az ilyen jellegű mozgás és különösen a csendesebb kistérségek értékei így kihasználatlanul maradnak. A projekt keretében három lépcsős i fejlesztés történik. Első lépésben a DD Nemzeti park szakértőinek közreműködésével a kistérségekben fellelhető attrakciókból egy regiszter készül, amelyben részletesen szerepelnek a különböző közlekedési eszközökkel (kisvasút, kerékpár, közúti jármű, vagy gyalogos) megközelíthető potenciális látványosságok, kirándulóhelyek. A második lépésben egy erre vonatkozó terv szerint a kirándulóhelyek látogathatóvá tétele és az alapvető infrastruktúra, valamint szolgáltatások kialakítása. Az Ökoturisztikai kirándulóhelyek egy-egy öko-körzetet reprezentálna, amely körzetre vonatkozóan egy programcsomagban ajánlhatók a kapcsolódó látnivalók. Végül készül egy kiadvány, amely a tourinform irodákon és más turisztikai kommunikációs csatornákon keresztül éri el a potenciális vendégeket. A kiránduló helyek közül néhány ajánlott látnivaló a programhoz: - Babócsai Basakert - Buzsák (népművészet) - Mesztegnyő (kisvasút és madárvilág) - Rokkenbauer kéktúra útvonal (Nemesvid- Zselicség- Orfű) - Somogyvári Kupavár-hegy (történelmi emlékek) - Látrányi- puszta (botanikai sajátosságok) - Somogyvámos (Krisna völgy) - Bolhás (vidrapark) - Kaposdada (lovasprogramok) - Felsőmocsolád (természetjáró túraút)” Részben megvalósult programelem. Ilyen jellegű fejlesztések szintén a Drávaprojekt kertében valósultak meg Somogyban. A fentebb felsorolt látogatóközpontokon kívül az alábbiak jöttek létre: o Csurgó ƒ Madármegfigyelő o Porrog ƒ Török tóka: A volt törökkori katonai tábor rekonstrukciója (pavilon) ƒ Madármegfigyelő o Porrogszentkirály ƒ arasztház felújítás, a) Gasztronómiai bemutató: Parasztházban eredeti füstös konyha nyitott kéménnyel. b) népi lakáskultúra és mesterségek bemutatása (meglévő berendezési tárgyakkal) ƒ Madármegfigyelő a pápai hegyen. o Somogybükkösd

38

ƒ

o

o

o o o

o

Turista bázispont (Perczel kastély): A meglévő kastély előtti területen (esőbeálló, kerti bútorok) ƒ Madármegfigyelő Zákány ƒ Kilátó és esőbeálló: A várromnál közösségi találkozóhely kialakítása kilátótoronnyal, alsó szinten a várat bemutató kiállítással. Zákányfalu ƒ Turista bázispont (Zichy Kastély udvara): a kerékpárút és a turistaút találkozásánál (esőbeálló, kerti bútorok) Őrtilos ƒ Madármegfigyelő Berzence ƒ Madármegfigyelő hely Barcs ƒ Szabadstrand kialakítása: A Dráva Barcsi közúti hídjának bal oldalán 35.000 m2-en szabadstrand és szabadidőközpont kialakítása ƒ Barcs-Korzó Gyalogos híd a Rinya torkolata felett: Az új kikötő és a tervezett szabadstrand közötti sétány átvezetése a Rinya torkolata felett: új gyalogos híd a Rinya felett, mederkotrás Nagyatád ƒ Talpasház építése a múzeum udvarán (kész elemekből) ƒ Gyalogos híd építése a csónakázótavon

A programelemben javasolt célterületek közül további négyen végbement fejlesztés: Mesztegynő – kisvasút, Somogyvámos – Krisna-völgy, Lábod – Vidrapark, Bárdudvarnok-Kaposdada – Kassai völgy. További fejlesztési irányok: Mint az előző programelemnél. A stratégiában felsorolt eredetileg ajánlott fejlesztési területek nem mindegyike éri el a beruházás DDOP-ban megkövetelt mértékét. Ezért szükséges az összefogás, új ötletek, projektek feltérképezése. Ebben nagysegítségre lehetnek a megalakuló TDM szervezetek. 3.1.3. Búvárközpont létesítése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Drávasík vízben gazdag felső szakaszán szívesen használják az élővizeket a búvárok. Ez a sajátos vízi sport és szabadidős foglalatosság szervezett szolgáltató rendszer hiányában nem hasznosul a lehetséges mértékben a térség számára. A projekt keretében támogatással egy búvár központ létesül Csurgó - Gyékényes térségében. A búvárközpont legfőbb funkciója, hogy a búvárkodás bázisaként működjön. Alapvető szolgáltatásokkal látja el a búvár sport iránt érdeklődő turistákat és a sportolókat. A bázis elsősorban a búvároktatással foglalkozik, ahol az amatőrök is bővíthetik ismereteiket, megtanulják az általános biztonsági szabályokat és a térség vizeinek sajátosságait. Gyakorlott vezetők merülésekre viszik az ide érkezőket és helyismeretük révén, mint túravezetők vállalnak feladatokat. A bázis az eszközök kölcsönzésével, az ideérkezők ellátásával és szálláshellyel is rendelkezésére áll a szolgáltatás igénybevevőknek. A támogatás a létesítést és eszközfejlesztést szolgálja.” Megvalósult Programelem. A gyékényesi Kotró-tavon létre jött búvárközpontot. A bázis az önkormányzat tulajdonában van, a jelenlegi bérlő - BITT Kft. - jelentős fejlesztéseket hajtott végre a területen – Posseidon panzió. A búvárok kedvéért több,

39

gondosan megtisztított - így nem környezetkárosító - roncsot süllyesztettek el a vízben. Rendelkezésre állnak palacktöltő kompresszorok, búvár felszerelések bérelhetők. Lehetőség van merülésvezetőt is bérelni. Szálláslehetőség is adott. További fejlesztési irányok: A programelem a Dráva-mente turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján.) Marketingmunka megerősítése indokolt a programelemnél. 3.1.4. Mesztegnyő kisvasút fejlesztés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt keretében a természeti környezettel harmonizáló fejlesztésekre kerül sor a kisvasút kirándulásra való felhasználásának érdekében. A kiinduló állomástól Kakpusztáig a megállóhelyek korszerűsítésével, információs bázis létesítésével, az utazó turistákat kiszolgáló mozgó büfével egészül ki a kisvasút. A projekt a vasúti eszközök külső esztétikai megjelenítését, egységes arculat megteremtését is szolgálja, amely érvényes a vontatóeszközökre, kocsikra, eligazító táblákra, várakozó (beálló) helyekre, valamint a társaság alkalmazottjainak forma ruházatára. A turisztikai célú hasznosítás növelésében meghatározó jelentősége van a turisztikai marketing kommunikációs eszközök felhasználásának. Nagyobb hangsúlyt kaphat a kommunikációban az a körülmény, hogy a Hunyady család által alapított kisvasút első ilyen jellegű magyar létesítmény. A program korrekt lebonyolítását részletes programtervbe kell foglalni és egyeztetni az érdekelt szervezetekkel.” Részben megvalósult programelem. A kisvasút állagmegóvó, felújító fejlesztése megtörtént, azonban nem kerültek kialakításra a turizmust kiszolgáló létesítmények. A komplex fejlesztés programterve a mesztegnyői önkormányzatnál elérhető. További fejlesztési irányok: Somogy mindhárom kisvasútja fejlesztendő. A DDOP támogatja a térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítását, ezen belül a már meglévő, kisvasutak működéséhez szükséges műszaki fejlesztéseket, rekonstrukciókat. A fejlesztendő kisvasutaknak már meglévő, vagy a projekt elemeként megvalósítandó turisztikai attrakciókat kell összekötnie. A támogatás tartalom 50%. Tekintve, hogy a támogatás minimális összege 80 millió forint a projekteket minél szélesebb összefogásban kell megvalósítani. Ehhez magterületenkéni lehatárolásban projektek kidolgozása és szükség eseték kombinálása szükséges. A programelem a „külső-somogyi tájegység” turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján.) 3.1.5. Konferencia központ létesítése (Kaposvár) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt keretében a rendelkezésre átalakítással konferencia központ létesül a megyeszékhelyen. A megye legjelentősebb településén a minőségi turizmust szolgáló létesítmény a térségbe hozza a potenciális befektetőket, gazdasági szakembereket a tudomány, a kultúra és a művészetek jeles képviselőit. Olyan nemzetközi rendezvények, megtartására biztosít lehetőséget, amelyek a közelgő EU tagság révén valahol a régióban minden bizonnyal megrendezésre kerülnek. A megye átfogó gazdasági és társadalmi érdeke, hogy ezekre a konferenciákra itt Somogyban kerüljön sor.

40

A központ szolgáltatásai révén alkalmas a magasabb igények kielégítésére. A telepítésnél a szálláshely adottságok, megközelíthetőség és az infrastrukturális feltételek meghatározók. A szinkron tolmács berendezéssel, kabinet és tanácsteremmel, kiegészítő szolgáltató egységekkel felszerelt konferencia központ létrejöttének támogatása közérdek.” Meg nem valósult programelem. Önálló konferencia központ nem épült a megyeszékhelyen. A legnagyobb befogadó képességű konferencia lebonyolítására alkalmas terek az Inkubátor házban, a Kapos Hotelben, Klebelsberg Kunó kollégiumban, a Megyeházán és az Egészségügyi Főiskolán vannak. Konferencia lebonyolítására igénybe vehető a METESZ székház és a Dorottya szálló bálterme is. Érdekes lenne megvizsgálni a Zeneházban (volt Szivárvány mozi, és a Kaposvár pláza multiplex mozijának hasonló felhasználásának lehetőségét. Ezek közül csak az inkubátor ház rendelkezik konferenciák rendezéséhez szükséges a teljes körű infrastruktúrával. A konferencia turizmus terén régión belüli vetélytárs Pécs, amely komplex vásár-konferencia-rendezvényközpontot adott át az elmúlt években, amely a konferencia szervezők számára egyértelműen vonzóbb, mint a szétforgácsolt kaposvári lehetőségek. További fejlesztési irányok: A programelem a „Kaposvár és környéke – Zselic” turisztikai desztináció értékeit növelné. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján.) A DDOP támogatja a térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítását, ezen belül innovatív termékek (régiós jelentőséggel bíró, egész napos programlehetőséget biztosító innovatív termékek) fejlesztését is. A konferencia rendezés terén kiemelkednek siófok szállodái, amelyek közül több felkészült ilyen jellegű rendezvények lebonyolítására. Az SCD Holding 2007 februárjában ismertette elképzeléseit Balatoni beruházásaival kapcsolatban. Fejlesztési elképzelései között szerepel Zamárdiban a Panoráma Hotel**** megépítése, amelyet 500 fős konferenciateremmel terveznek kialakítani. 3.1.6. Szenta-Kaszó kisvasút fejlesztés Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt keretében a természeti környezettel harmonizáló fejlesztésekre kerül sor a kisvasút kirándulásra való felhasználásának érdekében. Fő feladat a megállóhelyek korszerűsítése, az utazó turistát számára információs bázis létesítése, mozgó büfé megszervezése. A projekt a vasúti eszközök külső megjelenítését, egységes arculatának megteremtését is célozza a műszaki berendezéseket (szerelvények, eligazító táblák várakozó, beálló helyek), valamint a társaság alkalmazottjainak forma ruházatát egységes arculattal szükséges átalakítani olyan módon, hogy annak esztétikai megjelenése elősegítse az értékesítést. A koordinátor fő feladata a projektben a kommunikációs program kidolgozásának elősegítése, ezzel kapcsolatos egyeztetések és megjelenítés. Az erdősült környezetben futó kisvasút turisztikai értéke jelentősen növelhető a fenti beavatkozásokkal és tartósan segíti az üzemelés anyagi alapját.” Részben megvalósult programelem. A kisvasút Somogy egyik legkarakteresebb vadászterületére vezet. A Duna-Dráva Nemzeti Park gondozása alatt álló védett területet a Baláta-tóhoz is eljuthatunk a segítségével. Öko-turisztikai adottságai a területnek kiválóak. Somogy egyik legelmaradottabb területén segíthetik a

41

gazdaságfejlesztést. A terület turisztikai adottságait a Duna-Dráva Nemzeti Park (mint a védett területek gondozója, és a látogatási engedélyek kiadója), a Kaszó Erdőgazdaság Rt. (mint a terület erdeinek gondozója és a vadászkastély szálló üzemeltetője), valamint a Kaszói Állami Erdei Vasút (mint a terület egyik turisztikai attrakciója) közösen aknázhatják ki, karöltve a környékbeli önkormányzatokkal. 2003ban egy nagyobb horderejű felújításba kezdett a vasútüzem: egy gőzös felújítása, a pálya átépítését nagyobb utazósebesség eléréshez. További fejlesztési irányok: Somogy mindhárom kisvasútja fejlesztendő. A programelem a „Dráva-menti” turisztikai desztináció értékeit növelné. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján.) Akárcsak a mesztegnyői kisvasútnak, a kaszóinak is pályáznia szükséges a DDOP-n keresztül fejlesztési pénz elnyerésére. A támogatás tartalom 50%. Tekintve, hogy a támogatás minimális összege 80 millió forint a projekteket minél szélesebb összefogásban kell megvalósítani. Ehhez magterületenkéni lehatárolásban projektek kidolgozása és szükség eseték kombinálása szükséges.

3.1.7. Deseda tó turisztikai célú fejlesztése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A megyeszékhely turisztikai vonzáskörzetébe tartozó Deseda tó több irányú turisztikai fejlesztése jelentős hatást gyakorolna a belső somogyi térség és egyúttal Kaposvár idegenforgalmára. A tó környezetének rendezése mellett élménypark jellegű fejlesztésekkel lehetséges a látogatók számának növelése. A szórakozás és kikapcsolódás vízhez kötött programjai mellett nyári színház, sportpályák létesítése (pl. íjászat, tenisz, golf) biztosíthatja a funkciók hasznosságát. A nyári időszakban ifjúsági táboroztatás és szabadtéri rendezvények, bemutatók egészíthetik ki a programokat. A kempingezés feltételeit a magasabb osztályba sorolás szerint célszerű megteremteni. A fejlesztésnek része a nagyobb vendégszámhoz igazodó szociális helyiségek (vizesblokk, elsősegélyhely) üzembe állítása is. A város hátterében a kisebb településeknek is előnyöket nyújt a fejlesztés, mert ez által saját kisprojekteket valósíthatnak meg a Deseda tó vendégkörével.” Meg nem valósult programelem. Tervek készültek ugyan a tó komplex turisztikai hasznosítására, de nem valósultak meg teljesen. A tó körül - amely Somogy leghosszabb mesterséges tava - kerékpárút épült, a tó melletti két zártkerti gócban állagmegóvó útjavítások történtek. A kemping zárva, a kijelölt strand területén a sztereotip napfény-víz kettősre épülő, alapvetően helyi (Kaposvári) vendégforgalom figyelhető meg, leromló kiszolgáló épületekkel, „lángossütőkkel” és hangos zenével. További fejlesztési irányok: A programelem a „Kaposvár és környéke – Zselic” turisztikai desztináció értékeit növelné. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján). A programelem megvalósításáról a stratégiában eredetileg leírtaknak megfelelően lehet gondolkodni. A komplex fejlesztésre a DDOP ez esetben is támogatást biztosíthat, Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása keretében.

42

3.1.8. Nagyatád laktanya turisztikai hasznosítása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A korábban honvédségi célú építmények, és terület turisztikai hasznosítása kiindulásaként a projekt keretében elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, amely a helyzetfeltárás során választ ad az ilyen irányú hasznosíthatóság kérdéseire. Az építmények, és terület egységes turisztikai hasznosítására akkor van lehetőség, ha annak kapacitásai optimalizálhatók a tervezett projektben. A program során számolni lehet olyan vegyes hasznosítással, amely felbontja a mai szerkezetet, de ennek feltétele, hogy összehangolható legyen a hasznosítás irány. Így pl. szálláshelyek nem alakíthatók ki bármely szennyeződéssel (zaj, por, szag stb.) együtt járó termelő, vagy szolgáltató tevékenységekkel párosítva. Reális hasznosítási iránynak látszik olyan kézműves tevékenységek, népi iparművészeti tevékenységek, pl. szövés, kékfestés, fazekasság, bőrműves stb., továbbá értékesítőhelyek, amelyek összeférnek a turizmussal, vagy annak környezetét alkotják. A laktanya területének rendezése és ilyen vegyes hasznosítás mellett jó lehetőség nyílik a területen szabadtéri rendezvények lebonyolítására.” Részben megvalósult programelem. A laktanya turisztikai hasznosítása nem kezdődött meg. Ugyanakkor a laktanyán kívül kialakításra került egy haditechnikai park, amely évente mintegy tízezer látogatót vonz. Nem történt meg a programelemben felvázolt kézműves és népi iparművész tevékenységek meghonosítása, ilyen termékek vásárának kialakítása, rendezvényközpont létrehozása. További fejlesztési irányok: A DDOP pályázati lehetőségein keresztül, a tematikus parkok kialakítására vonatkozó kiírás igénybevétele javasolt: térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása - innovatív termékek/tematikus parkok: régiós jelentőséggel bíró, egész napos programlehetőséget biztosító innovatív termékek és tematikus parkok kialakítása (élménypark, témapark, aquapark). A programelem a „Dráva-menti” turisztikai desztináció értékeit növelné. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján.) Valamennyi már nem funkcionáló somogyi laktanya fejlesztése kérdés kell, hogy legyen. Turisztikai hasznosításuk lehetőségét meg kell vizsgálni innovatív termékek és tematikus parkok kialakítása tükrében. 3.1.9. Erdei iskola létesítése (Kisbajom) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Az erdei iskola a fiatalokban feloldja a modernkor olyan ellentmondásait, amelyek a természettől eltávolodott ember életmódja és a természet közeliséget igénylő kultúráltság között húzódik. Egy alapos ízelítő a letűnt korok hétköznapjaiból, szemléletéből és lehetőségeiből. Ez nagy érték a történelemszemlélet formálásához, valamint a természetes környezetünk megóvásában is. Az erdei iskolák programjait a hely szelleme határozza meg. Nem csak a flóra és fauna, valamint sajátos ökoszisztémák ismerhetők meg, hanem benne a mai modern ember a természet tárgyait átalakító, folyamatait befolyásoló állandó anyagcserékkel. Az erdei iskola természetesen erdő közeli környezetben, meglévő építmény átalakításával, bővítésével,

43

felszerelésével létesíthető. A projekt központi része az igényfeltárás, vagyis a sajátos oktatási program, kiegészítve a kapcsolódó eszköz igénnyel. A diákok utaztatása, sajátos körülmények között történő ellátása is része a programnak. A pályázó települések és oktatási szervezetek részére olyan mértékű kiegészítő támogatás szükséges, amely gyakorlatilag fedezi az állami juttatások feletti költséget. A sajátos – közhasznú elemeket is hordozó – projekt finanszírozásánál szóba jöhet szponzorok felkutatása is.” Megvalósult programelem. A település alapvető kérdésnek tartja a faluszépítést, több ezer virágtő, szoboralkotás, sziklakert, virágdomb vagy szökőkút díszíti a falu utcáit. Ezzel kiemelkedik a megye háttérbe szorult zsáktelepülései közül. Országos műemlékvédelem alatt álló épületben, a Református Parókia felújítása során alakította ki a helyi önkormányzat a Népi Hagyományőrző és Erdei Iskolát, amely 28 tanuló és 2 pedagógus bentlakását teszi lehetővé. Kézműves bemutatók: kovácsolás, szövés, kosárfonás gazdagíthatják a gyerekek ismereteit. Lehetőség van: rongybabakészítésre, a vesszőfonás technikáinak megismerésére, disznóvágás megtekintésére, népi ételek készítésére, archaikus viseletek megtekintésére, lovaglásra, kirándulásra. További fejlesztési irányok: A programelem a „külső-somogyi tájegység” turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján). Egyetlen erdei iskola fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. 3.1.10. Zichy kastély turisztikai hasznosítása (Lengyeltóti) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt céljának megfelelően a viszonylag nagy alapterületű, műemlék jellegű kastély épület a turisztikai hasznosításával a térség turisztikai potenciáljának jelentős növelésére ad esélyt. A hasznosítási irány megváltoztatásával elérhető, hogy a település a minőségi turizmus lépcsőfokán belépjen a Balatoni vendégfogadás rendszerébe. A települést rendkívül frekventált fekvése predesztinálja a változtatásra. A kastélyszállók sorába való belépéssel a kistérség egészének fejlődésére hatással lehet ez a projekt. A kastély rekonstrukciós fejlesztése a környezetében minőségi változásokat indukál és hozama jelentősebb a térségnek, mint amennyi veszteséggel jár a hasznosítási irány változtatása. A megye kezdeményező lépései révén, néhány éven belül sor kerülhet a turisztikai irányváltásra.” Meg nem valósult programelem. A XVIII. századi, impozáns rokokó épület állaga leromlott, hosszú idő óta a Marcali Kórház egyik gondozó osztályaként működik. A kastély parkja, vegetációja nagyon értékes, a több mint 10 ha-os ősparkban 300 éves védett platánfák is találhatóak. A parkban 8 épület található. A kastély főépülete 3,274 m2 nagyságú. A két nagyobb melléképület alapterülete 2,037 m2 A többi épület összterülete 623 m2 A teljes épületnagyság 5,934 m2. Az épület együttes elfogadható műszaki állapotban van, ám egy új hasznosítási formában történő működéshez teljes körű átalakításra van szükség. További fejlesztési irányok: Rengeteg felújításra és akár turisztikai jellegű felhasználásra váró kastély/kúria található Somogyban. A lengyeltóti kastély fejlesztése, annak tárgya és iránya maghatározása után, ha turisztikai szempontból is

44

jelentős, támogatásra találhat a DDOP turisztikai támogatási rendszerében, a „Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” komponensén belül. A kastély fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. A programelem a „Dél-Balaton és háttértelepülései” kiemelt turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján). 3.1.11. Dunántúli lovas napok (Szólád) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A lovas napok rendezvényeinek jellegéből adódóan a lótartás, tenyésztés, lovaglás és lósportok tárgykörben célszerű szélesíteni a programot. Ennek időszaka alatt szakmai találkozót, lovas felszerelések díjkitűzéses bemutatója, lovas felvonulással egybekötött díjverseny társítható a rendezvényhez. A rendező pályázata szerint egyéb címen, pl. a rendezés kultúráltságára, a vendégek ellátásának körülményeire vonatkozóan is támogatható a program. Balatonföldvár térségében a nyárvégi rendezvények között egyre jelentősebb szerepet kaphat a lovas program. Mivel a fiatalok körében a lovaglás népszerűsége növekszik, a promócióval a főszezon időszakában a Balaton déli partjára célszerű koncentrálni.” Részben megvalósult programelem. A Balaton déli partjának is egyre népszerűbb turisztikai attrakciója a lovaglás és a fogathajtás. Számos településen hoztak létre ideiglenes vagy állandó pályákat ezekhez a programokhoz. Szóládon megvalósult és évenként visszatérő eseményként jelen van a kettes fogat hajtó verseny „Balatoni Lovas Fesztivál” néven. A rendezvényt a „Pincesori bográcsparti” erősíti a település Henry Ford díjas lösz pincesorán. A rendezvény még nem érte el a programelemben felvázolt jelentőséget, a dunántúli hatáskört és jelleget. További fejlesztési irányok: A programelem a „Dél-Balaton és háttértelepülései” kiemelt turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján). A lótartás és a lovas sport a „Dél-Balaton és háttértelepülései” kiemelt turisztikai desztináció területén nem kiemelt fejlesztési irány. Ugyanakkor egy megyei szintű lovas túraútvonal hálózat kialakításának lehetősége vizsgálandó az ökoturizmus égisze alatt. Szólád bekapcsolódása egy ilyen hálózatba, más létező lovasturisztikai bázisokkal együtt indokolt. Egyetlen lovasprogram fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. 3.1.12. Csipkefesztivál (Balatonendréd) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A külső Somogy tájegység kistelepülése – Balatonendréd – sajátos turisztikai látványossággá formálta a faluban hagyományos csipkeverést. A flandriai csipkekészítés olyan széles tradíciókká formálódott, hogy mára néprajzi sajátossággá lett. A helyben élők szépen ápolják ezt a hagyományt. Nyáron a főszezonban egy hónapig külön „csipkeház”-ban jelenik meg a lakáskultúrához, öltözethez társított kelmék széles skálája. Ahhoz, hogy a település és térsége számára az elérhető turisztikai vonzerőt jelentse, évente egyszer többnapos meghatározó rendezvényt, célszerűen egy hétvégén jelentős turistatömeget idevonzó csipkefesztivál-t szervez a település. A rendezvény évenként a balatoni főszezonban július egyik meghatározott

45

hétvégéjén kerül sorra. A csipkefesztivál alapja a módszertani és termék bemutató. Élő hagyomány formájában az erre a célra ideiglenesen berendezett területen, épületekben mutatják be a hozzáértők a csipkekészítés gyakorlatát. Külön tárlókban a legszebb csipkekelméket, tablókon a hagyományteremtés történetét, valamint vásáron árusítják az elmúlt időszakban „piacra” készült csipkeféléket. A rendezvény keretében a csipkekészítés múltját és jelenét, a hagyomány megőrzésének esélyeit, annak szervezeti formáit, gazdasági alapjait hozzáértő néprajzi szakemberek közreműködésével népszerűsítő előadások ismertetik. A sajtótájékoztató, népszerűsítő kiadvány és szórólapok, megjelentetése előzi meg, illetve kíséri a 2-3 napos rendezvényt.” Meg nem valósult programelem. A sajátos, flandriai alapokon nyugvó balatonendrédi csipkeverés hagyománya élő és egyedi kulturális elem. A településen megtekinthető a témában kiállítás, a csipkekészítés, vásárolhatók a csipke remekek, de önálló fesztivál nem épül a tevékenységre. A település legjelentősebb turisztikai rendezvénye a Vadétkek sütő- és főzőversenye a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozat keretében. További fejlesztési irányok: A programelem a „Dél-Balaton és háttértelepülései” kiemelt turisztikai desztináció értékeit növeli. (Desztinációs területi lehatárolás a Somogy Megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága szakmai iránymutatása alapján). Az egyedülálló kulturális hagyományra épülő fejlesztés indokolt. Gondot okoz, hogy a téma viszonylag szűk körű érdeklődésre tart számot, kuriozitása azonban alapja lehet egy kulturális fesztiválnak. Egyetlen kulturális program fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. 3.1.13. Lovas pihenőhely létesítése (Mernye) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Somogyi dombság több lovas útvonalon ad terepet a Kaposvár környéki lovardáknak, turizmusszervezőknek. A lovas út programok nélkülözhetetlen részei a lovas pihenőhelyek. A megye több településén is indokolt lenne ilyenek létesítése. A mernyei kezdeményezések optimális helyszínt kínálnak. A projekt megalapozott, mert ma a szabad vizekből való itatás jelentős állategészségügyi kockázattal jár. A turisták jó része amatőr, alkalmi lovas, így kisebb-nagyobb szüneteket, megállókat kell beiktatni, ahol kulturált körélmények között megpihenhetnek néhány órát. Ennek megfelelően a lovas pihenőhelyek megfelelő beállókkal, karámokkal, itató és etető eszközökkel, ivóvízzel, értékesíthető takarmányfélékkel, lóápoló felszerelésekkel vannak ellátva. A lovasoknak büfészolgáltatás és kulturált pihenőhelyiség, valamint a térség látnivalóiról információk állnak rendelkezésükre. A program támogatása pályázat alapján történik és kiterjed az állatférőhelyek és pihenőhely létesítésére. Előnyös a meglévő gazdasági épületek rekonstrukciójával történő létesítés.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: Igény van Somogyban lovas pihenőhelyek, lovasturisztikai bázisok működésére, és vannak is ilyenek. Meglévő, minősített lovas túraállomáshelyek: Látrány, Igal, Bonnya, Somogyaszaló, Somodor, Nagyberki,

46

Somogyfajsz, Patca, Lábod, Szulok, Drávatamási, Hencse, Kadarkút, KutasKozmapuszta, Csombárd, Somogygeszti, Kaposújlak, Kaposvár, Bárdudvarnok. Programokban, túravezetőkben sincs hiány – pl. a nemrég megjelent „Betyárok nyomdokán” című kiadvány 110 km-nyi lovastúra-útvonalat ajánl az érdeklődőknek komplex szolgáltatásokkal. Somogy megye lovas turisztikai kínálata sokrétű: lovas tanyák, iskolák, panziók, programok állnak a vendégek rendelkezésére. A lovasturisztikai szolgáltatások közül azonban egyik sem rendelkezik a legnagyobb 5 patkós szintű minősítéssel. Csak néhány helyen biztosítanak kiemelkedő minőségű szolgáltatást. Felmérések szerint a legtöbb lovas szolgáltató hely színvonalának minősége romlott, kevesen kínálnak komplex programokat. Egyetlen lovas pihenőhely fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. Helyette a lovas turizmus komplex fejlesztése indokolt. Sajnos a DDOP turisztikai támogatási rendszerében nincs nevesítve önállóan a lovasturizmus, nem is számolható el ilyen irányú költség a pályázatokon. Mindez azzal került indoklásra, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatja azt. (5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése, támogatás intenzitás 40-45%). Ez a támogatás azonban csupán a az 5000 fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fő/km2 népsűrűségnél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező településeket érinti, így Somogy nagyobb településein található lovas objektumok fejlesztését nem segíti. 3.2.

Új közös főtermékek létrehozásának elősegítése Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A térségi turizmus kialakulásának, fejlődésének számos makro-gazdasági intézkedés, állami nagyberuházás (pl. vízrendezés, autópálya építés) mellett döntő szerepe van a helyi kezdeményezéseknek. Azok a projektek alakítják ki a térség turisztikai arculatát, amelyekre jellemző a lépésről lépésre fejlesztés. Döntően a kis és középvállalkozások hozzák létre az egyes üzletágak piaci összekapcsolódása révén a térségi turizmust. A kiindulópont valamely meglévő vonzerő, úgynevezett főtermék; természeti, táji, adottság – pl. a Balaton - vagy épített kulturális, szakrális örökség stb. Ezek köré települ a turisztikai szolgáltató. Az új marketing irányzatok tudatosan alakítanak ki főtermékeket, amelyekhez kapcsolódóan azután eladhatók a szállás, vendéglátó, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások. A célkitűzés ilyen főtermékek kialakítására irányul. Elsősorban a Somogy megyében különösen kedvező geotermikus viszonyokra lehet gondolni. A Drávasík vidéken már jelenleg is 4 termálvizes fürdő működik. Megyeszerte feltárt vízkészletek találhatók, és leginkább a turisztikai hasznosítás segíti elő a térség fejlődését. Olyan főtermékek létrehozása célszerű, amely segíti az egyes kistérségek fejlődését és egyúttal össze is, kapcsolja azokat. A kerékpárutak építése, a hobbi turizmus és a kulturális, művészeti rendezvények több települést átfogó programjai együttesen képesek áttörést elérni a résztvevő települések javára. Olyan rendezvény sorozat, mint a szomszédos Veszprém megyében hagyományos „művészetek völgye” tudatos program szerkesztés és összefogás eredménye. Somogy megye adottságai a korábbi viszonylagos elzártságból kilépve most előnyösek. Nem tette tönkre a vidéket a nehézipar, bányászat, kohászat, olajkitermelés stb. Magas az erdősültség, jelentős természetvédelmi területek találhatók a térségben. Igen jól ápolt néprajzi hagyományai vannak. Ilyen feltételekkel a turisztikai termékek megtervezése és megvalósítása sikeres lehet. Jelen célkitűzés azt szolgálja, hogy a kapcsolódó

47

projektek megvalósításával meghatározó gazdasági ágazattá, jelentős foglalkoztatóvá nője ki magát a turizmus.” Cél, a tudatos főtermék kialakítás, alapozva a meglévő turisztikai attrakciókra, a kereslet alakulására. 3.2.1. Termál és gyógy-turizmus Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy megye termálvíz kincsének hasznosítása a meglévő fürdők fejlesztésével és új versenyképes balneológiai és élményfürdő szolgáltató centrumok létesítésével valósítható meg. Az eddig létrehozott termálfürdők főleg helyi igények kiszolgálására létesültek Mivel a vízkészletek bőséggel rendelkezésre állnak, így a legalapvetőbb feltétel biztosított. A turisztikai szempontból fontos kínálati struktúra viszonylag egyoldalú, a fürdők többsége kifejezetten egysíkú kínálatot nyújt. A gyorsan változó igények megkövetelik, hogy a kínálati struktúrában az olcsóbb fürdő szolgáltatástól az összetett, igényes szolgáltatást biztosító komplexumokig minden elérhető legyen a térségben. A turizmus életmód szerinti fejlődésének egyik velejárója, hogy az élményfürdők iránti kereslet gyorsan növekszik. A család minden tagjának, minden korcsoportnak szolgáltató létesítmények, kialakítására van szükség. Hazai és külföldi tőkeinvesztícióra egyaránt van példa. Nem a tőke forrásiránya, hanem a létrejött szolgáltatások vonzereje a fontos. A sikeres fürdőprogramok nagyszámú vendéget vonzanak és a foglalkoztatásban, háttérszolgáltatások fejlődésében hasznosul a település és környezete számára. A termálfürdő programok iránti helyi igények növekedése az egészséges életmód és a megelőző, egészségvédő szemlélet terjedése révén is bővül. A keresleti struktúra változása azt jelzi, hogy minden korcsoport piaci tényező. A termálfürdő fejlesztéseket néhány megyei településen magasabb piaci igények kielégítéséhez célszerű igazítani. A csupán statisztikus adatok szerint erre a feltételek leginkább adottak az alábbi termálvízzel rendelkező településen: - Balatonszemes - Barcs - Fonyód - Kaposvár - Siófok / Nagyberény - Táska - Nagyatád A program keretében támogatott a megvalósíthatósági tanulmány és befektetési csomag elkészíttetése, nemzetközi befektetői körben való megjelentetése, továbbá egyegy új kút fúrásához 30 %-s kiegészítő támogatás. Természetesen más megfelelő minőségű és kapacitású vízkészlettel rendelkező térségben is létesíthető komplex élmény és termálfürdő. Jelen projektmodellezéssel került kidolgozásra. A modell a 2. számú mellékletben tartalmazza a fürdő beruházás részletes befektetési és megtérülési tervét, mindazokat a mutatókat, amelyek a befektetőnek és üzemeltetőnek a létesítmény megvalósításával kapcsolatos érdekeltségi szempontjait jelenítik meg.” Nagyobbrészt megvalósult programelem. Komoly fürdőfejlesztések valósultak meg a stratégia elfogadása óta Somogyban. A fejlesztés iránya ezzel együtt nem fedi teljesen a stratégiában javasoltakat. A legnagyobb beruházások Kaposváron, Siófokon, Barcson, Marcaliban, Nagybajomban történtek. Kisebb összköltségű de így is jelentős

48

fejlesztések történtek Igalban, Nagyatádon, Csisztapusztán, Csokonyavisontán. Több kisebb, főként helyi érdekeltségű, dél-somogyi fürdő létét veszélyezteti a forráshiány. Somogy egyik legjelentősebb gyógyvíz kincse Táska határában található. Ennek hasznosítására a stratégia is felhívta a figyelmet. A víz eddig nem került turisztikai hasznosításra. További fejlesztési irányok: A megyében közel 50 termálkutat tartanak nyilván, amelyek javarészt kihasználatlanok. A hévízkutak nagy része alkálihidrogénkarbonátos vagy alkáli-kloridos jellegű. Leggyakrabban mozgásszervi, reumatikus eredetű panaszok, ízületi és nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmasak a vizek. Fontos lépés lenne tradicionális fürdőink lépéshátrányának lefaragása a fejlesztések terén. A DDOP támogatási rendszerében ki kell aknázni a Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítására, azon belül a helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztések ösztönzésére, illetve a térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítására vonatkozó pályázati lehetőségeket. 3.2.2 Kerékpáros turizmus Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A program keretében Somogy megye turisztikailag frekventált területein, három nyomvonalon kerékpárút létesül. A kerékpár utak lehetővé teszik a legkeresettebb és a megye turisztikai fejlesztései szempontjából frekventált területeknek a Balatonnal való összekötését. A főszezonban nagyszámú Balatoni vendég ezzel kerékpáron biztonságosan elérheti a preferált területeket. Az útvonalak ennek megfelelőek. Az útvonal már jelenleg is ajánlott kerékpár túra útvonal nyomvonalát követi. Teljes hossza az optimális kiépültség esetén a megyében megközelítőleg 500 Km. Az ütemezett első szakaszban ennek 50 % -a kerül kivitelezésre Az I. számú kerékpár útvonal: Siófok → Tab→ Igal A II. számú kerékpár útvonal: Fonyód →Kaposvár→ Zelicség A III. számú kerékpár útvonal: Balatonkeresztúr→ Baláta tó→Böhönye→Csurgó (Barcs) A III. számú nyomvonal első ütemben Csurgóig épül meg, a második ütemben tovább Barcs-ig. Ezzel olyan kerékpárút hálózat állhat rendelkezésre, amely jórészt kiváltja a veszélyesebb közutakon történő kerékpározást. Az út kiépítésének része, hogy az útvonalon a csatlakozó turistajelzéseket el kell helyezni, továbbá kiépített pihenőhelyek létesülnek. A kerékpár utak mentén a program keretében támogatott kerékpárkölcsönzők, műszaki segélyhelyek, információs bázisok létesülnek. A program vegyes finanszírozású. A helyi térségi társulások eszközei és a regionális fejlesztési alapok mellett központi támogatás is szükséges a megvalósításhoz.”

Meg nem valósult programelem. A stratégiában javasolt 3 kerékpárút nem készült el. A kerékpáros turizmus szempontból fejlesztésként a Balatoni kerékpáros körút kiépülése könyvelhető el. Sajnos elmondható, hogy a korábban elkészült kerékpárutak fenntartása nem megfelelő, állapotuk romlik, környezetük gondozása nem valósul meg. További fejlesztési irányok: Jelentő lépés a Három Folyó kerékpáros túraútvonal megkezdődött fejlesztése a megye déli határán. Ez sajnos csak kis részben érinti jelenleg megyénket (kb. 20km), a túraútvonal Mohácstól Barcsig tart. Ennek a fejlesztésnek külön jelentőséget régiós együttműködésben történő megvalósítása. Részben a Dél-dunántúli Régión belül, részben Horvátország határ menti megyéivel összefogásban. E projekt jövőbeni folytatása kedvező Somogyra nézve, hiszen a nyomvonal meghosszabbítása megyénken keresztül történik, Zala irányába: Barcs – Berzence Murakeresztúr. 49

3.2.3. Balatoni vízi turizmus Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Balaton turizmusának gyenge pontja, hogy a főszezonban a mérsékelt égövi sajátosságoknak megfelelően időnként több napra, ritkán több hétre is hiányzik a strandidő, a napsütés és a tó megfelelő vízhőmérséklete. A szolgáltatók rémálma, hogy ilyen esetben jórészt napok alatt kiürülhetnek a Balaton parti települések, üdülőhelyek. A megoldáshoz a nagyobb vendégszámú part menti városokban az időjárástól jórészt függetlenített, néhány élményfürdő szolgáltatással kiegészülő zárt fürdőket célszerű létesíteni. Ezek nem csupán a főszezoni időjárás problémákat segítenek áthidalni, de az elő és utószezon olcsó szálláshelyei mellett a szezon kitolódását is elősegíthetik. A jelenlegi adottságok alapján, a somogyi parton, az alábbi településeken célszerű támogatni ilyen létesítmények létrehozását: - Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonföldvár, Siófok. A fedett strand sajátosságaihoz tartozik egy közepes méretű uszoda, néhány élményfürdő szolgáltatás, gyermekmedencék, kiegészítő szolgáltatások. Nem termálfürdő jellegű, inkább a Balatonból kiszoruló fiatal korosztályok igényeihez igazított fejlesztés. Ez a program azért is indokolt, mert a fürdőzés komfortjának javítása iránti igény határozottan növekedett. Hosszabb távon a tó a védett természeti szépségeivel egyre inkább háttér funkciót lát el és a rövid nyári főszezonnak való kiszolgáltatottság a korszerű fürdő létesítmények révén, csökken. A program támogatottsága legalább 40 %-s mértékű.” Részben megvalósult programelem. Siófokon és Balatonlellén épült olyan fürdő, amely segítségével kiterjeszthető a balatoni fürdőzés kínálata. További fejlesztési irányok: Somogy megye első és az ország második fő turisztikai célpontja Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton. A Balatoni üdülőkörzet területe 3623 km², melynek mintegy 40%-a a partközeli településekre jut. 17 partközeli és 49 parttól távolabbi település található Somogy megyében. A Balatont és környékét elsősorban a vízparti üdülés miatt keresik fel a turisták, keresni kell más turisztikai ágakkal való összekapcsolódás lehetőségét. Amellett hogy kapcsolódási pontokat találunk más turisztikai ágakkal, nem szabad megfeledkezni az alapvető kínálati elem a fürdőzés lehetőségeinek fejlesztéséről sem. Ez további part rekonstrukciókat, fürdő arculat és berendezés fejlesztést, kínálati lehetőségek növelését jelenti, például medencés/élmény fürdő szegmensek építésével. 3.2.4. Vitorlás kikötők számának növelése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A meglévő vitorláskikötők mellett további kikötők létesítésével növelhető ennek az ígéretes turisztikai területnek a biztonsága, bővíthető a tavon megjelenő különböző osztályú hajók szolgáltatással való ellátása, A vitorlázás a Balaton környezetvédelmi követelményeinek minden tekintetben megfelelő igénybevétele sport célokra. A kedvelt, de költséges időtöltés jól fizető vendégeket vonz a tóra. A Balaton adottságai ideálisak a vitorlázáshoz. A jelenleginél nagyobb számú hajó optimális kihasználásához és a tavon vitorlázók igényei szerint azonban jóval több biztonságos kikötőre volna szükség. Ennek közvetlen előnye a viharzónák kikerülése, közvetve pedig a turisztikai terület – mint piac – általános

50

bővülése. A hajók téli elhelyezését, szezonban való ellátását figyelembe véve a következő években legalább 10 új kikötő létesítése indokolt. A meglévő kikötők figyelembe vételével a tó déli partján elsősorban BalatonberényFónyódliget - Balatonszemes, valamint Zamárdi térségében indokolt a parti létesítmények kialakítása. A megvalósítás a viszonylag magas költségigény miatt döntően központi finanszírozással történhet.” Részben megvalósult programelem. A déli Balaton-parton jelenleg Balatonmáriafürdőn, Fonyódon, Balatonbogláron, Balatonlellén, Balatonszemesen, Balatonföldváron, Szántódon, Siófokon található jelentősebb vitorláskikötő. Mindegyik a Balatoni Hajózási Rt. kezelésében. A Balatonszemesi fejlesztésének első üteme 2005-ben valósult meg, új személyhajó kikötőrész építésével. A második ütem 2007-ben valósult meg. Ennek során porta, állomás épület, szerviz épület, pénztár valamint új vizesblokk épült. Megvalósult a csapadékvíz elvezetés, parkolókat és nagy kiterjedésű zöldfelületet alakítottak ki. Továbbá fa úszópontokat és pontonsor tartócölöpöket telepítettek, hullámtörő merülőfalat építettek. Az új épületek akadálymentesek. A kikötő ezzel 314 férőhelyesre bővült. További fejlesztési irányok: Zamárdiban terveznek hasonló szabású kikötő építést. Az SCD Holding a vitorlás turisztika szempontjából Somogyban szintén Balatonszemesen tervez beruházást, két jelenlegi kemping helyén, a „Szemesi Yacht Hotel” és a „Szélcentrum Üdülőpark” megépítésével. A DDOP támogatja a vitorláskikötők fejlesztését a „Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” komponens keretében. 3.2.5. Horgász üdülő-falvak létesítése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A közvetlenül víz mellett működő kempingek egy része elhasználódott tárgyi eszközeinek állapota már nem alkalmas színvonalas vendégfogadásra. Ezek átalakításával olyan horgászfalvak létesíthetők, amelyek koncentrált bázisai lesznek a horgászatnak. A meghirdetett tematikus horgászprogramok (kezdő, haladó, verseny, idényhez kötött, halfajtákhoz kötött stb.) szakismerettel rendelkező programvezetők közreműködésével bonyolíthatók. A horgászoknak megfelelő szálláshely, készség és élőhal tárolási lehetőség, hűtő és ellátási szolgáltatások állnak rendelkezésre. A horgászfalu speciálisan szervezett fogadóhely a téma iránt érdeklődőknek. A kempingek meglévő faházainak átalakításával új, célszerű fogadó és közösségi helyiségekkel kiegészítve létesíthető. A somogyi oldalon megközelítőleg 15 db kemping átalakítása indokolt ilyen tematikus fogadóhellyé. Természetesen nem kizárólag a Balaton parton, hanem más horgászható tavak, vizek mellet is megvalósítható a projekt. A program beruházási támogatottsága 50 % -s.” Részben megvalósult programelem. A legkiemelkedőbb ilyen jellegű fejlesztés Somogyban nem a Balaton parton történt (Háromfa, Gyékényes). További fejlesztési irányok: A horgász turizmus fejlesztése magától értetődő lehetőség egy nagylátogatottságú, e téren is jó adottságokkal rendelkező tó esetében. A célt a Balatoni Turizmus fejlesztési koncepciója és programja is tartalmazza.

51

Felhívja ugyanakkor a figyelmet az ezzel járó gondokra is: nádasba vágott kijáratok, rejtett stégek, kulturálatlan beetetés, szemetelés. A horgászturizmus fejlesztése elsősorban a turizmus elő- és utószezoni fellendítésén segíthetne, nemcsak a Balatonon, hanem a háttérterület számos vizén is.. Az SCD Holding 2007 februárjában ilyen jellegű beruházás ötletével is előállt, mégpedig Balatonberény területén. Tekintve, hogy a nádasok élővilága védendő, bármely ilyen jellegű beruházás lefolytatásához a területileg illetékes Balaton Felvidéki Nemzeti Parkkal való egyeztetést is le kell folytatni. E fejlesztési területre is igaz az, hogy a DDOP turisztikai fejlesztéseket támogató pályázati rendszerébe nem illeszthető bele a horgászturisztika. Ennek támogatásával is az Új Magyarország vidékfejlesztési program foglalkozik (5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése, támogatás intenzitás 40-45%), kifejezetten rurális területeken. 3.2.6. Üdülőhelyi kulturális és szórakoztató központ létestése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A térségben a pályázó jelentős – legalább 60 %-s támogatással olyan kulturális és szórakoztató centrumot hoz létre, amely minden tekintetben megfelel a többirányú kulturális, zenei, színházi és egyéb szórakoztató rendezvények lebonyolítási feltételeinek. Mivel a térségben hiányzik egy ilyen létesítmény, ugyanakkor egyes települések összeérnek, így kistérségi összefogással is pályázható a támogatása. A ház felszereltsége az univerzális funkciójának megfelelő. A létesítmény a tömeges igényeket segít kielégíteni, de klubszerű tematikusműködésre is alkalmas. A helyi önkormányzat és lakosság közösségi igényeinek megfelelő épület akár családi rendezvényeket is befogadhat.” Meg nem valósult programelem. Ugyanakkor elmondható, hogy jelentősen javult a Balaton programkínálata az utóbbi években. Nem egy kulturális centrumra összpontosulnak az események. Csak néhány a jelentősebbek közül: Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál – Siófok, A Jazz és a Bor Fesztiválja – Balatonboglár, Fúvószenekari Találkozó – Balatonmáriafürdő, a Csiky Gergely Színház nyári előadásai Balatonföldváron… További fejlesztési irányok: A jelenlegi fejlődés arra enged következtetni, hogy egyetlen kulturális centrum megépítése helyett, a nagyszámú, ilyen jellegű kezdeményezés felkarolása és megvalósítása a célszerű. A DDOP keretében a „Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” komponens támogatja a kulturális rendezvények megrendezéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztést. Az SCD Holding fejlesztési projektjei között szerepel kulturális vonatkozású is: Modern építészeti kultúr-üdülőpark – Siófok-Sóstó. Ennek keretében képző- és iparművészeti műhelyeket, próbatermeket, mini tudásakadémiát, konferencia központot is meg kívánnak valósítani. 3.2.7. Vadászati és vadgazdálkodási kiállítás és vásár (Kaposvár) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Somogy megye a vadgazdálkodás és vadásztatás tekintetében nemzetközileg is ismert terület a vadászattal kapcsolatos témakörben kétévenként szakosított kiállítás és vásár kerül megrendezésre Kaposvárott. Őszi időszakban, a vadászati főidényben kerül

52

sorra. A rendezvény programjába illeszthető a trófea bírálat, vadászattal kapcsolatos konferencia, a vadász-turizmussal foglalkozó szervező irodák prezentációi, tájékoztató előadások. A rendezvényre a vadásztársaságok előző években a vadásztatás során megismert vendégei közvetlen meghívást kapnak. A publikum a turisztikai kommunikációs eszközökön keresztül tájékozódhat az eseményről. A rendező pályázati úton támogatott a turisztikai célú pénzügyi eszközök által.” Részben megvalósult programelem. Színvonalas, nemzetközi szintű vadászati kiállítás megrendezéséhez nem csak a megyében de a régióban sem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek. Ugyanakkor az évente megrendezésre kerülő a megyei vadásznap különleges turisztikai attrakcióként gazdagítja a somogyi programkínálatot. Korábban Lábod-Nagysallér, újabban Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta ad helyet a rendezvénynek. További fejlesztési irányok: Vadászturisztikai kiállítás és vásár szervezését Kaposváron a Pannon Lovasakadémia Szarvas Ágazata, a SEFAG, a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége és valamennyi megyei, vadásztatással is foglalkozó vadásztársaság szakértelmére lehetne alapozni. Amennyiben feléleszthető a már korábban tárgyalt kaposvári turisztikai kiállítás és konferencia, érdemes lenne ennek kiegészítőjeként sort keríteni az első megrendezésre. A vadász turizmus azonban kicsit kakukktojás. Egyik oldalról része lehet az új preferált főterméknek az ökoturizmusnak, más oldalról nem. Viszonylag szűk kört érint a többi megyei turisztikai ág iránt érdeklődők számához viszonyítva. Teljesítménye a mezőgazdaságban realizálódik. Ökoturisztikai termékekhez való kapcsolása azonban cél lehet, lásd: SEFAG Rt. kardosfai ökoturisztikai bemutatóterme. 3.2.8. Lovas turizmus központ létrehozása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A projekt keretében egy nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmas lovasturizmus-központ kialakítására kerül sor. Elsősorban Kaposvár térségében célszerű támogatni létrehozását. A központ feladata, hogy az agrárium egy sajátos alágazatában, a minőségi turizmus egy speciális területén kiszolgálja az igényeket, és ezzel bővítse a turisztikai piac választékát. A lovasturisztikai-központ a lótartás, tenyésztés és lósport teljes vertikumára kiterjedően nyújt szolgáltatásokat. Elsősorban lósport rendezvény, népszerűsítő bemutatók, tenyésztési gyakornoki bázis, lovaglás, kocsizás, lovas útvonalak feltárása, lovas hagyományok ápolása tevékenységek kapnak támogatottságot. A projekt keretében konkrét programok szerepelnek a pályázatokban és ezek vállalásával nyerhető el a támogatás. A támogatottság mértéke legalább a beruházási összeg 30 %-a. A projekt másik fontos eleme a lovastúra útvonalak kialakítása csillagtúra és sugaras irányokban kb. 200-300 km hosszban. Ez a gyakorlatban elsősorban az alkalmas mezei utak, erdei ösvények, alsórendű közutak hálózatának feltárását, az optimális lovas túra vonalak ki és megjelölését jelenti.” Részben megvalósult programelem. Kiemelt lovasturizmus központ nem jött létre a megyében. Önálló szolgáltatók elégítik ki a lovas-turisztika iránt érdeklődők igényeit. Ezek közül több, nyújt magas színvonalú szolgáltatást. Kiemelkedő a lovassport képzés és annak kiszolgálása terén, hogy a Pannon Lovasakadémia EB rendezés jogát is elnyerte a témában.

53

További fejlesztési irányok: Itt is megjegyzendő, hogy a DDOP turisztikai támogatási rendszerében nincs nevesítve önállóan a lovasturizmus, nem is számolható el ilyen irányú költség a pályázatokon. Mindez azzal került indoklásra, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatja azt, ezt a támogatást azonban nem veheti igénybe valamennyi potenciális pályázó. Az SCD Holding fejlesztési tervei között megtalálható a Fonyód területén megépítendő Napsugár pihenőpark, amelyet komplex lovasturisztikai szolgáltatóként kíván működtetni. 3.2.9. Gasztronómia turizmus fejlesztése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „Számos Somogy megyei településen – példaértékűen Nagyszakácsiban - sikeres gasztronómiai programok zajlanak. Ráhangolódtak a kis települések is a gasztronómiai rendezvényekre. Rétesfesztivál, halászlé és vad ételek főzőverseny, nemzetiségek mutatják be konyhai ízeiket, vagy a magyaros palacsintakészítést. Ezt bátorítani, de egyúttal segíteni, támogatni szükséges. A program szlogenje: „Különleges asztali örömök egész nyáron”. A projekt célja, hogy a kistérségekben zajló gasztronómiai rendezvényeket támogassa. A támogatás konkrét feltételekhez kapcsolódik. Elsősorban a tömeges ételkészítés higiéniai feltételeit (felszerelt előkészítő helyiség, alapvető konyhatechnológiai eszközök, edényzet, étkezési eszközök stb.) beszerzését támogatja, továbbá a vendégek kényelmét, a tömeg ellátását és kulturált környezetét szolgáló felszerelések (pl. folyóvizes illemhelyek) biztosítására irányul. A program kiterjesztéséhez szükséges A rendezvényre méretezett marketing program (és annak közzé tétele) A helyszín infrastruktúrájának fejlesztési tervei és annak kivitelezése Évenként önálló programfüzet kiadása postázható szállásfoglaló melléklettel. A promóciós anyagok 5 nyelven készülnek, hazai és külföldi kommunikációs csatornákon kerülnek terjesztésre. Külön figyelmet célszerű fordítani a Balatoni üdülőhelyek vendégkörére, akik az „egynapos” vendégek többségét adhatják.”

Legnagyobb részben megvalósult programelem. 2008-ban már 10 születésnapját ünnepli a Különleges asztali örömök rendezvénysorozat. Több tíz olyan rendezvény jött létre az elmúlt évtized alatt, amely programfolyamba tömörülve az előszezontól, az utószezonig kínált alternatívát évrőlévre az időtöltésre szerte Somogyban. A programok száma 2006-ban volt a legmagasabb, ekkor 36 rendezvény csatlakozott a rendezvénysorozathoz. A rendezvényre önálló marketingprogram települt, amelyet a főszervező, Somogy Megyei Önkormányzat pályázati pénzből finanszírozott évente. Évenként megjelent önálló programfüzet tájékoztatta az érdeklődőket, magyar és német nyelven. A helyszíni infrastruktúra fejlesztésében a főszervező-koordinátor megyei önkormányzat igyekezett ösztönzőleg fellépni. A rendezvények nem csak Somogyban ismertek, de az egész ország területéről vonzanak versenyzőket és érdeklődőket egyaránt. Nemzetközi hírnevet a Balaton közeli, és országhatárainkon túl nyúló témájú rendezvények szereztek. A rendezvénysorozat segítségére siet a turisztika tekintetében erősen polarizált megye kínálatának kiegyenlítésében, lehetőséget teremt a különböző turisztikai adottságokkal rendelkező területek közötti együttműködésre. A Balaton térségében a vendégek tartózkodási idejének hosszabbodása az elvárt eredmény, a dél-somogyi falvakban pedig, a programoknak köszönhetően megindult egy vendégváró, vendégmarasztaló folyamat, amely megfelelő alapja lehet a falusi turizmus megteremtésének.

54

Látható ugyanakkor, hogy a rendezvények közül csupán néhánynak van esélye arra, hogy nagy tömegeket vonzó, igazi nagyrendezvénnyé váljon (Királyi Szakácsverseny, Tojásfesztivál, Rétesfesztivál, Vadétkek sütő- és főzőversenye). Többségük kicsi és csupán legfeljebb megyei jelentőségű marad, amely miatt csak egymás kárára tudják növelni látogatottságukat. További problémák: Rendkívül sok szervező, csupán egy vagy néhány napos rendezvények, települések arculatának, infrastruktúrájának hiányosságai, a szolgáltatások színvonalának hiányosságai, a rendezvények alapját (apropóját) adó ételféleségek erőltetett megválasztása, a rendezvények magas száma, tőkehiány. A 2007. év jelentős változásokat hozott a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozat történetében. A megújulásra való törekvés alapvető célja, hogy a tekintélyes múltú rendezvénysorozat állomásai az utóbbi években kialakított egységes arculat megőrzése mellett színvonalas programokat tárjanak az érdeklődők elé, a „turizmus, gasztronómia, hagyományőrzés” mottó jegyében. Távolabbi célként fogalmazódott meg, hogy a rendezvénysorozat mindegyik eseménye igazi turisztikai attrakcióvá fejlődjön, és a „Különleges asztali örömök Somogyban” franchise olyan partnereknek kerüljön átadásra, amelyek ezt a színvonalat garantálni tudják. Célként fogalmazódott meg továbbá, hogy egy-egy gasztro-turisztikai rendezvénnyel kiegészülve a kistelepülések jeles vallási ünnepei, a búcsúk újra igazi közösségi ünneppé váljanak, elősegítve ezzel a hagyományok, népszokások felelevenedését és megerősödését. Az eredményesség fokozása és a megújulás érdekében megváltoztak a rendezvénysorozathoz való csatlakozás korábbi években szokásos feltételei is. A 2007. évi rendezvénysorozathoz a Turisztikai Bizottság szakmai irányelvei alapján kidolgozott pályázati rendszeren keresztül csatlakozhattak a helyi programok szervezői. Kimaradt a programok sorából a turisztikai vonzerővel nem rendelkező, korábban zárkörűnek számító Gálaest és Borkirálynő választás. Új szervezési szempontok kerültek bevezetésre a Megyebor választás terén is. További fejlesztési irányok: A borutak kapcsán már az ország több vidékén felmerült kezdeményezés, olyan gazdasági alapokon működő szervezet beindítása, amelynek feladata egy termékcsoport folyamatos piacon tartása, a köré szervezhető szolgáltatások propagálása, és a termékcsoport köré kialakítható utazási irodai, vendéglátói szolgáltatás lebonyolítása. Somogy megye turizmus-stratégiája újra felveti ezt a kérdést, amikor is a gasztronómiai turizmusra alapozott látogató központok kialakítását javasolja. Ezek létrehozásához a gasztronómiai turizmus több ágának összefogására lenne szükség, így a rendezvénysorozat szervezőire, a borutak állomásaira, a borvidéki hegyközségi tanácsra. E látogató központokban megszervezhető lenne a rendezvénysorozat eseményeinek és más, a központ fenntartásához hozzájáruló turisztikai attrakciók folyamatos népszerűsítése. Kínálhatók lennének a települések termékei, a rendezvényeknek alapját adó ételek variációi. A központon keresztül gasztronómiai utak szervezése is megoldható lenne az egyes rendezvények helyszíneire, de nem csak a gasztronómiai versenyek idején, hanem igény szerint folyamatosan. Karöltve a borutak termelőivel, párhuzamosan az ő termékeik promóciója is végezhető lenne a látogató központokon keresztül. A jó ételekhez így jó somogy borok társulhatnának. További szerepe lehetne a látogató központnak a képzés, gasztronómiai és turisztikai tárgyban egyaránt. A fejlesztés beilleszthető lenne a DDOP „Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” komponensébe, mint önálló

55

borturisztikai/gasztronómia fejlesztés de összevonható lehetne kulturáliscentrum létrehozásával is. Nemcsak a gasztronómiai, de valamennyi somogyi rendezvény szempontjából fontos pénzügyi forrást jelentettek az elmúlt években a BRIB és a DRIB rendszeresen meghirdetett pályázati kiírásai a rendezvényszervezés és a marketing témakörében. 3.2.10. Bor turizmus fejlesztése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A térség borkultúrájának jó hírnevét öregbítő gasztronómiai és borturisztikai látogatóközpontok létrehozásával a Dél-Balatoni borvidék nemzetközi viszonylatban is jelentősen javítható a térség turisztikai potenciálja. A pincészetek és a saját termést kínáló vendéglők szolgáltatásainak szervezett programokkal történő értékesítését teszik lehetővé. A térségben öt látogató központ kialakításának támogatásával már látványos javulás érhető el. A további minőségjavulás a szervírozás, kóstolók, bemutatók, kiegészítő szórakoztató programok megrendezése és természetesen a bornak az ételekhez való illesztése a fő attrakció. Néhány tájegység (pl. Neszmélyi borvidék) a bor készítés technológiai javításán túl elsősorban a piaci offenzívákkal ért el látványos, árkategóriákban mérhető sikereket a nemzetközi bor piacokon. A program pályázható támogatási mértéke legalább 30 %-s.” Részben megvalósult programelem. Somogy borászatának fejlesztése érdekében évente megrendezésre került a megyei borverseny. Ennek során a zsűribe hívott szakmai és társadalmi döntnökök között olyan, a bor nagykereskedelmében számottevő emberek is ültek, akik egyéni felajánlásukként kereskedelmi forgalomba vitték az általuk legjobbnak ítélt borokat. 2007-től a megyei borverseny is megújult, a szakmaiság került hangsúlyosabban előtérbe. A borok minősítését végző szakmai zsűri körébe a Balaton és a Dél-Dunántúli Turisztikai Régió neves borászai kerültek meghívásra. Somogy Bora kiválasztása a szakmai zsűri értékelése alapján történt, a társadalmi zsűritagok csupán véleményt nyilvánítottak. A megyei önkormányzat felmérést készített annak megismerésére, hogy milyen hajlandóság mutatkozik a somogyi éttermek között somogyi borok értékesítésére. A felmérést olyan szándéknyilatkozat elfogadása zárta, amelyben több megyei étterem elkötelezte magát helyi borok felvételére borkínálatában. Az éttermek vezetői és a borversenyek kiemelkedő borászai között találkozót is szervezett az önkormányzat. A borkínálat helyi pincékből való felállítása természetesen a Balatonboglári Borvidék állomásaihoz közel eső területeken talált a legnagyobb rokonszenvre. Sajnos a program nem hozta az elvárt sikert. Megfelelő marketingmunka híján a somogyi borok kereslete nem nőtt az éttermekben, az étterem vezetőktől pedig nem várható el, hogy ne a kereslet igényeit igyekezzenek kielégíteni. Szerencsére maradt még szép számmal olyan étterem, amely a helyi borokat kínálja, a Balatontól távolabb eső területeken is. A megyei önkormányzat szervezésében somogyi borászok rendszeres szereplői voltak több horvátországi turisztikai vásárnak, és a legjelentősebb szakmai kiállításnak a VinIstra vásárnak is. A programelemben felvázolt öt látogatóközpont nem jött létre. Ilyen jellegű komplex gasztro-turisztikai központ csupán Rád-pusztán található – a Balaton pince. Azonban elmondható, hogy több tíz somogyi bortermelő várja az érdeklődőket saját portáján, ahol borainak bemutatása mellett komplex gasztronómiai programot kínál. Pl.: Konyári pincészet, Bujdosó szőlőbirtok. Külön megemlítendő a balatoni gasztronómia országszerte elismert bástyája, a Kistücsök étterem Balatonszemesen. Amellett hogy ez az étterem somogyiként

56

egyedül szerepel a legutóbbi „100 legjobb étterem” felmérésben és ott a legjobbak között végzett, a Dél-Balatoni Borút Egyesület tagjaként a somogyi borok elkötelezett propagálója. A Dél-Balatoni Borút Egyesület számos tagot számlál, amelyek részben bortermelő, részben borértékesítő helyek. Az előző fejezetben felvázolt, gasztronómiai tárgyú együttműködés elkezdése előnyös lehetne mind a borászat, mind pedig a gasztronómiai rendezvények szervezői számára. Somogynak nincs olyan települése, ahol ne foglalkoznának bortermeléssel, ha máshogy nem háztáji formában, magán szőlőhegyeken. A szőlőtermelés kimagasló területe a Balatonboglári Borvidék, amely Somogy egyetlen történelmi borvidéke. Több olyan területe is van még a megyének azonban, amelyen a bortermelő gazdák szövetkezve, együttműködve igyekeznek sikereket elérni. Ilyen a Kapos-mente vagy a Zselic települései. Turisztikai szempontból is számottevő kezdeményezésre a délbalatoni területeken kívül Csurgó környékén találkozhatunk. A Dráva-menti Borút önszerveződő módon a legkülönfélébb tevékenységgel foglalkozó vállalkozók közössége, akik a borászattól, a turizmus egyéb területein át a szolgáltató tevékenységek széles skálájával várják a turistákat. További fejlesztési irányok: Önálló látogatóközpont létrehozása lenne indokolt, amely elsősorban a Balatonboglári Borvidék, mint Somogy egyetlen történelmi borvidéke borászatainak borait mutatná be: Borkóstolóhely, étterem, szálló, bormarketing központ, továbbképző központ. A fejlesztés beilleszthető lenne a DDOP „Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” komponensébe, mint önálló borturisztikai/gasztronómia fejlesztés de összevonható lehetne kulturáliscentrum létrehozásával is. 3.2.11. Balaton átúszás rendezvény fejlesztése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Balaton átúszás évenkénti eseménye túlnőtt a nyári élmények érdekességek kategóriáján. Akkora tömeget vonz, amelynek szolgáltatásokkal történő ellátása a tömegturizmusra jellemzőek. Ugyanakkor jelenleg csak magának a sporteseménynek van szervezett formája. A Balaton átúszást olyan szélességű rendezvénycsomaggá lehet és célszerű fejleszteni, amelyben markáns marketing program mentén a szálláshelyfoglalás, ellátás, kiegészítő vízi sport bemutatók, szórakoztató műsorok tartják néhány napig helyben a résztvevőket és érdeklődőket egyaránt. A Balatonlelle-Révfülöp irányú úszóverseny inkább tömegmozgalommá kezd válni, és ez magában hordja a programmal összefüggő kikapcsolódás igényét. A somogyi programajánlat 3-5-7 napos program összeállításokat ajánl a résztvevőknek és érdeklődőknek, amelyben sport, gasztronómiai, bor, lovas, vitorlás, horgász, kulturális programok és termálfürdők ajánlatai egyaránt szerepelhetnek. A koordinátor szerepe elsősorban szervező előkészítő jellegű, egyezteti a különböző szolgáltatók kínálatát, és program csomaggá formálja.” Meg nem valósult programelem. A javasolt 3-5-7 napos rendezvénycsomag kialakítása nem történt meg. Ez kifejezetten nehéz feladat is lenne, tekintve, hogy a Balaton-átúszás évenkénti időpontja nehezen határozható meg, az időjárás függvényében a legtöbb évben az előre kiadottól eltérő időpontban kerül lebonyolításra. Ilyen, amúgy önmagában is több 10000-es közönséget vonzó program mellé nehéz több napos rendezvényt építeni.

57

3.2.12. Strand röplabda verseny-sorozat megrendezése Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A nyári üdülési szezonhoz kapcsolódó sportok egyik népszerű és egyre ismertebb ,kedveltebb formája a strand-röplabda. A Balaton vízében ugyan csak alkalmi játékforma, de szervezett formában, a főszezonban széles mozgalommá, fejleszthető a versenyek lebonyolításával. A versenysorozat program-szerűen meghirdetett, településenként felmenő csoportokban játszható. A csoportdöntő és döntő mérkőzéseket nem a szabad vizekben, hanem erre kialakított zárt medencében bonyolítják. A játék a foci nyári helyettesítőjeként funkcionál. Egy ilyen célra kialakított strandröplabda-stadion létesítése (esetleg átalakítással) jelentősen fokozná az érdeklődést és a Balaton nemzetközi versenyek lebonyolításának színhelyévé, válhat. A létesítés, vagy átalakítás pályázati támogatással valósulhat meg.” Megvalósult programelem. A leglátványosabb eredményeket ezen a téren a „Mozdulj Balaton” programsorozat érte el. Ennek keretében a legkülönfélébb sportágakban (strandröplabda, streetball, vízben fejelés, strandfoci, tenisz, kézilabda, tollaslabda, lábtenisz), a főszezonban 108 programon több mint 12000 ember vett részt sportvetélkedőkön. A Balatontól távolabb eső területeken is népszerűek a strandi körülményekhez igazított sportágak. Megyei bajnokság zajlik több sportágban is. Kiemelkedő, hogy Nagyatád idén megrendezhette a Strandkézilabda Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Nagyatád Város kapta a 2008-as Strandkézilabda Európa Bajnokság megrendezésének jogát is. További fejlesztési irányok: Egyetlen sportág fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában. Szinte valamennyi sportág alkalmas arra, hogy színsebbé tegye a Somogy és a Balaton turisztikai kínálatát. Ezek gondos kiválasztásával és az űzésükhöz szükséges infrastruktúra (sport és rekreációs terek) kiépítésével kielégíthető az aktív-, sport- és wellness-turizmus által e téren támasztott igény. Megvizsgálandó a Balaton térségében az üdülőövezeti jelleghez igazodó, egyéb sportágak fejlesztése is, például az extérm sportok terültén. Meg kellene vizsgálni a lehetőségeit annak is, hogy ha a Balaton vizén nem is engedélyezett a használata, vane igény és megvalósíthatók-e jet-ski pályák a Balaton háttérterületének, Somogy délebbi területeinek víztározóin. Szintén az üdülőövezeti jelleghez kapcsolódhatna különféle edzőtáborok létrehozása. 3.2.13. Szörf centrum hálózat kialakítása Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A szörfözésnek hódolók táborát ma zömmel a fiatal férfiak alkotják. A Balaton adottságai (vízmélység, hullámzás, szélerősség és irány) kiválóak ehhez, sporthoz. A könnyed mozgást és fittséget igénylő szörfözés népszerűsíthető a nők körében és számolni lehet annak ilyen irányú kiterjesztésével. A projekt keretében egy szörf központ létesül (3-5 fiókteleppel), amely a szörfözés oktatását a gyermek, ifjúsági és hölgy kategóriákban is megvalósítja. Megoldja az eszközkölcsönzést, versenyek szervezését a Balaton Déli partján. Ezen kívül egy alternatív szörf központ kerül kialakításra azzal a céllal, hogy az invalidusok, mozgássérültek szervezett és a szükséges figyelemmel kísért programokon részt vehessenek.

58

Az alternatív központ nemzetközi táborok és versenyek szervezője.” Meg nem valósult programelem. További fejlesztési irányok: Az előző részben felvázolt sportturisztikai fejlesztési lehetőségek igazak erre a sportágra is. A Balaton kiváló adottságait a szörfözés tekintetében ki kell aknázni. 3.2.14. Ökölvívó nemzetközi Balaton bajnokság rendezése (Siófok) Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A Balaton főidényben sincs ellátva tömeges érdeklődést kiváltó sport rendezvényekkel. A szórakoztatás jellegzetes sportágakra alapozható, ilyen az ökölvívás. Ismét növekszik az érdeklődés iránta. A projekt keretében megszervezésre kerül egy Balaton bajnokság, amely nemzetközi meghívásokkal számot tarthat széles tömeges érdeklődésre. Ahhoz, hogy a szervező hagyományt teremtsen, már a kezdettől színvonalas rendezés és megfelelő kommunikáció szükséges. A Déli part pályázó településeinek egyikében megrendezésre kerülő bajnokság a hazai ökölvívó szövetséggel való együttműködés keretében valósítható meg. A rendezvényt alkalmas sportcsarnok, vagy alkalmilag felállított óriás sátor helyiségében jegyzett szakmai bírók közreműködésével, hitelesített módon kell lebonyolítani. A koordinátor szerepe elsősorban a szervezés és propaganda, első 1-2 évben célszerű a terhek egy részét támogatással átvállalni.” Meg valósult programelem. Majdnem húsz éves múltra tekint vissza a junior korosztály évenként megrendezett ökölvívó világbajnoksága. 20-25 ország küldi el rendszeresen rá versenyzőit, komoly presztízs értékkel bír a rendezvény. A VB mellett megrendezésre került a kadet korosztály EB-a is. További fejlesztési irányok: Egyetlen sportág fejlesztésének önálló programelemként kezelése nem indokolt megyei stratégiában, hiszen más sportágakban is kerül megrendezésre jelentős, sok embert megmozgató, turisztikai szempontból sem elhanyagolható esemény: Dzsúdó Balaton Bajnokság, Mozdulj Balaton programok. Olyan sportesemények és sportágak felkarolása indokolt, amelyek az adott turisztikai desztináció kínálati elemeihez leginkább kapcsolhatók. 3.3.

Egyéb főtermékek fejlesztése Intézkedés tartalma a stratégia eredeti szövegéből: „A turizmus sajátos és fontos területe a kultúra. A szabadidő szerepének növekedése és a polgárosodás át strukturálta a kulturális rendezvények iránti igényeket. Néha kissé elmosódnak a kultúra és a szórakoztatás határai, sok a „lé” és drága a művészi színvonalú rendezvény, vagy produkció. Somogy megyében számos területen, így a színház, múzeumok, alkalmi művészeti, zenei rendezvények jó színvonalúak, de nehezen eladhatók. A Balatonnál megforduló művelt réteghez tartozó hazai és külföldi vendégek szívesen töltik (töltenék) a szabadidejüket a kultúra valamely élményt adó területén. Kiemelt szerepe lehet valamely zenei színházi, előadói rendezvénynek, alakalmi képzőművészeti tárlatnak stb.” Cél, a kulturális turizmus fejlesztése.

1.3.1. Somogy-Art kulturális program Programelem tartalma a stratégia eredeti szövegéből:

59

„A projekt két részből áll. Első részében a turisztikai alapokból évente 5 kiemelt kulturális rendezvény kap támogatást. Ezzel a turistáknak azon réteg igényét lehet kielégíteni, akik legbefolyásosabban keltik a térségnek jó hírnevét. Jó példaként a Kaposvári „Festők városa” rendezvény említhető. A támogatásra pályázók lehetnek művelődési intézmények, önálló előadók, produkciók, tárlatok stb. Fontos, hogy a pályázó programokból történő választásnál a szakmai szempontok és valamely referenciák érvényesüljenek. A rendezvények támogatottsága mellett a koordinátor feladata elősegíteni a program marketing kommunikációját. Ezáltal a térség kulturális élete nyitottabbá, ismertté válik. A Turisztikai Tanács már a tárgyévet megelőző év őszén kiválasztja a pályázat alapján preferált 5 kulturális programot. A program második részében évente megjelenik a megyére kiterjedően egy a helyi művészeti életet reprezentáló naptár, amely része a megyei turizmus marketing kommunikációjának. A kiadás kombinált 5 nyelvű szövegezéssel készül, amelyben teret kap a térségre jellemző folklór, képzőművészet, színházművészet, zene stb.” Meg nem valósult programelem. A javaslat két részből áll. Az elsőben egy olyan pályázati-támogatási rendszer kidolgozása a cél, amely a 2007-től érvényes gasztronómiai rendezvénytámogatási rendszerre hasonlít. Ez nem készült el. Nem készült el a megyei, 5 nyelvű, művészeti naptár sem. További fejlesztési irányok: A stratégia e pontja a kulturális rendezvények fejlesztését célozza meg. Ezeknek kulturális értékekhez kell kapcsolódniuk, amelyek terén számos lehetőséggel rendelkezik megyénk. Kulturális érték lehet egy épített műemlék, történelmi emlékhely, templom, szobor, múzeum, kiállítóhely, történelmi esemény, de magába foglalhat egy kulturális szórakozóhelyet (mozi, színház, művelődési ház stb.) vagy programot is. Somogy építészeti értékekben kevésbé gazdag, mivel a török hódoltság alatt a legtöbb középkori templom, kolostor, vár elpusztult. Nevezetes történelmi emlékhely a somogyvári Bencés-apátság romja. Kaposváron az 1016. évben alapított Bencésapátság. A megye legtöbb egyházi műemléke a XVII-XVIII. században épült, és a barokk stílus jegyeit viseli. Több templomunk oltárképét Dorfmeister István festette. Andocs község a megye leghíresebb búcsújáró helye. A legenda szerint az andocsi Mária -kultusz középpontjában álló gótikus kápolnát és kegyszobrot angyalok menekítették a somogyi dombok közé Kalocsáról. A kegyszobrot 1746 óta öltöztetik a zarándokoktól kapott ruhákba. A Múzeumban kb. 230 db öltöztető ruha található. Két fő búcsúja van a Kisasszonyi és Mária névnapi búcsú. Somogy jellegzetes épületei a XVII-XIX. században épült kastélyok és kúriák. Több mint, 50 műemléki védelem alatt álló és több mint, 100 helyi jelentőségű kastély és kúria található. Turisztikai célokra kevés szolgál, többségük múzeumként, levéltárként vagy éppen szociális intézményekként működik. Klasszicista stílusjegyben épült a Megyei Múzeumnak helyt adó hajdani Vármegyeháza épülete Kaposváron. Az agrártörténeti műemlékek közül a szántódpusztai védett majorsági épületegyüttes a legjelentősebb. A XVIII - XIX. századi Európa Nostra- díjas épület, kulturális és idegenforgalmi központként működik. A megye falusi építészetének emlékeit őrzi a szintén Európa Nostra-díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. Számos múzeumban, kiállítóhelyen összegyűjtött látnivaló igyekszik gazdagítani és színesíteni a Somogyról alkotott képet. A legtöbb Kaposváron látható. A Rippl-Rónai Múzeumban a megye néprajzi értékeit, földtörténetét és élővilágát, pásztorművészetének történetét, a honfoglalók és elődeik hagyatékát bemutató

60

kiállítás tekinthető meg, valamint Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő képeiből, és képzőművészeti gyűjteményéből ad válogatást. Balatonszárszón, a József Attila Emlékmúzeum a költő életét mutatja be. A balatonszentgyörgyi Csillagvár Múzeum a végvári fegyverkiállítás bemutató helye. Siófokon, szülőházában mutatják be a Csárdáskirálynő és sok-sok világhírű operett komponistájának, Kálmán Imrének életét. A barcsi Dráva Múzeum gazdag régészeti, történeti és képzőművészeti tárgyakból álló gyűjteménye a város történetét, valamint a környékbeli nemzetiség kultúráját örökíti meg. A nagyatádi szabadtéri Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepen a szoborparkban 100-nál több nagyméretű fából készült szobor látható, mintegy 16 hektáron. A letelepedett nemzetiségi csoportoknak köszönhetően sokféle tradíciót őriz, és gazdag népművészettel rendelkezik Somogy. Műemlékileg védett épületekben működő tájházzal vagy talpas házzal rendelkezik Balatonszentgyörgy, Buzsák, Karád, Lakócsa, Vörs, Zamárdi település. Csökölyön a falubeliek hagyományai szakrális vonatkozásúak. A megszokott fekete gyászszín helyett fehéret használnak. Temetőjükben nem sírköveket állítottak, hanem díszesen „beszélő” faragott kopjafákat. Szulokon és Szennában figyelemre méltó a népviselet és a különböző ünnepeket övező gazdag néphagyomány. A népművészeti és kézműves hagyományokat a megye több településén megőrizték és ápolják. Karád a különleges, rátétes technikával készült párnáival, terítőivel vált nevezetessé, legszebb darabjai a helyi tájházban láthatók. A buzsáki szőttesek, "vézás", "rátétes" és "boszorkányos” hímzések készítése nagy múltra tekint vissza és a mai napig féltve őrzött darabjai a háztartásoknak. Balatonendréden a csipkeverés művészete honosodott meg. A somogyi pásztor fafaragások hagyományaira épülve még ma is sokan foglalkoznak fafaragással és faszobrászattal a megyében. A fazekasmesterséget többek között Szőlőskislakon, Buzsákon, Kaposváron, Kaposszerdahelyen, Somogyváron, Somogyszobon gyakorolják. A programok közül, amelyek ezen adottságokra épülnek, a már korábban az „Üdülőhelyi kulturális és szórakoztató központ létesítése” programelemnél említetteken kívül kiemelkedő többek között a „Festők Városa” fesztivál Kaposváron, a Buzsáki búcsú, az Andocsi búcsú, a Tavaszi Fesztivál megyei programja, a Krisnavölgyi búcsú… A sokféle kulturális érték számos módon kombinálható a turizmussal. Például, ha lovas hagyományokra, a színházi életre, speciális életmódra épül, vagy tanulmányi kirándulások helyszínévé válik. Fontos az állandóan frissített programleltár és annak közlése is, elektronikus és nyomtatott formában egyaránt. Különös jelentőséggel bírhat a Pécs által elnyert Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím Somogy számára is, amennyiben sikerül megtalálni az együttműködés kölcsönösen előnyös formáit. Pl.: közös/kölcsönös marketing akciók/megjelenések, kulturális rendezvényeink nevesített kapcsolása.

61