2008. 2. évf. 1. szám
So mló K örnyéki S Z e llemi M û hely Lõrincz János, élt 44 évet, a budapesti egészségügyi “reform” áldozata
Miért kellett Lõrincz Jánosnak meghalnia? Gyilkos természetû az egészségügyi rendszer “megreformált” állapotában. Egy januári napon Lõrincz János a saját otthonától 50 méterre, miközben a gépkocsija felé haladt, rosszul lett és összeesett. Volt még annyi ereje, hogy telefonáljon a feleségének. Erõs gyomorfájdalmai voltak. Kihívták a mentõt, amely viszonylag hamar megérkezett. Mindez Budapesten, a Kerepesi út 1. szám alatt, a Keleti pályaudvar közelében történt. Az úton átellenben van az Országos Baleseti Kórház. Mintegy háromszáz méternyire van a Péterffy Sándor utcai Kórház, és alig ötszáz méterre a Szent Rókus Kórház. Tehát három budapesti kórház, mûtétre alkalmas állapotban. Miközben a beteg már görnyedezik és alig tud beszélni, a mentõs elkéri a lakcímkártyáját, és megállapítja, hogy szentendrei cím van benne. A beteg korábban ott lakott, és még nem volt átjelentve a lakhelye. Mentõbe teszik, és elviszik a Kiskovácsiban lévõ Gálfi Béla pszichiátriai kórházba. Szirénázás nélkül, egy órán át megy odáig a kocsi. Kiskovácsiban az orvos megállapítja, hogy ez súlyosabb eset, és visszaküldi Budapestre a Szent Margit Kórházba. Újabb egy óra, amíg a mentõ visszajön, immár szirénázva. Közben Lõrincz János elveszíti eszméletét, hiszen gyomorvérzése van, és annyi vére folyt el, hogy azt a szervezete már nem bírja ki. A Szent Margit Kórházból átküldik a Szent János Kórházba tomográfiára, mert az orvos arra gyanakszik, hogy az agyával van baj. Onnan a vizsgálat után visszaküldik. Este hat óra körül visszaérkezik a Szent Margit Kórházba. 8 órán keresztül "sétáltatták" mentõvel Kiskovácsiba, vissza Budapestre, onnan egyik kórházból a másikba, végül 32 fokosra lehûlt testtel, önkívületi állapotban megérkezik, ekkor már vért hány. Ebbõl rájönnek, hogy gyomorvérzése lehet. Megmûtik, közben többször kell újraéleszteni. A mûtét sikerül, de eszméletét nem nyeri vissza. Nyolc napig kómában fekszik, majd a nyolcadik napon meghal. Miért nem vitték az Országos Baleseti, a Péterffy Sándor utcai vagy a Szent Rókus Kórházba? Ezek szerint, hogyha valaki Szombathelyen összeesik, mert rosszul lesz, akkor elõveszik a lakcímkártyáját, és ha sátoraljaújhelyi cím van feltüntetve, akkor elküldik mentõvel oda, hátha meghal útközben, és nem kell rá többet költeni? Vagy milyen logika vezérli ezt a rendszert? A Magyarok Világszövetsége közvetlenül érintett, hiszen Lõrincz János a mi székházunkban dolgozott. Egy kiváló ember volt, valóságos ezermester, nem is létezett olyan szakma a villanyszereléstõl kezdve a gázszerelésig, amihez ne értett volna magas szinten. Családszeretõ ember volt, aki nem alkoholizált, akinek a házasságában egy 19 éves lány mellett kései gyümölcsként egy kisfiú is született. Az új élet új értelmet adott életének. És ez az ember így, a szemünk láttára elpusztul, mert gyilkos természetû a magyarországi egészségügyi rendszer, jelenlegi “megreformált" állapotában. Az õ tragédiája arra ösztönöz minket, hogy feltegyük a kérdést: vajon hány hasonló eset történik Magyarországon? Ezennel figyelõszolgálatot létesítünk. Kérünk mindenkit, hogy aki hasonló esetekrõl tud, telefonáljon. A Magyarok Világszövetségében a budapesti 485-40-60-as számon, ami telefon és telefax, várjuk a bejelentéseket, vagy küldjenek sms-t a 06-20-313-7777 számítógépes számra. Írják meg nekünk ezeket az eseteket, mert fel kell ráznunk az országot. Magyarok Világszövetsége
IGAZ TÖRTÉNETEK
Tartalom: Lõrinc János halála Hungarocidium Figyelem, bûncselekmény Ne féljetek! Miért szavazzak? Nem kétszínû, három Mikor nyílik ilyen virág? Iskolapélda A cigányság válasza, igen A bátorság örömével Nem tûrünk némán Évfordulók Nagy László emlékezete Pálos évforduló Tudósítás a hajagos mentén Ludas tó meséi Új, tematikus zarándokút Számadásféle Szõlõmetszés a Somlón Gyepükaján új útja A világgazdaság elemzése Könyvbemutató Olvasóink írták Új, tematikus zarándokút Európa még visszatérhet a kereszténységhez A világgazdaság elemzése Hajlott hátú öreg néne
PANORÁMA
Hungarocidium A népirtás bûntette (lerövidítve, szabatos, érthetõ megfogalmazásban) az ENSZ-egyezmény szerint, valamely (nemzeti, faji vagy vallási) csoport tagjaival szemben hozott és alkalmazott olyan döntések, intézkedések összessége, illetve a csoportra olyan életfeltételek ráerõszakolása, melynek "eredménye" a csoport teljes vagy részleges megsemmisítése, annak elõidézése. Például olyan intézkedések, amelyek a csoporton belüli születéseket gátolják, vagy a halálozásokat növelik. Az ilyen cselekmény büntetendõ, függetlenül attól, hogy államvezetõk, hivatalos vagy magánszemélyek a bûnelkövetõk. A hazai egészségügy, és a február 11-én (a betegek világnapján) elfogadott úgynevezett "halálügyi törvény", annak színe és fonákja, a háttérben zajló események részben ismeretlenek. Tény: az egészségügyi kormányzat is elismeri, a kórházak át -és össze- visszacsoportosítása utáni és közbeni idõszakban a halálozások száma megugrott, holott a hazai egészségi állapot, a halálozási mutatók folyamatos romlása eddig is egyértelmû volt. Köztudott, hogy a népesség számának alakulása a születések és halálozások számának összetevõjeként jelenik meg. A világon példátlan az a népesedési mélyrepülés, ami Magyarországon tapasztalható. Tanulmányok sora szerint a drasztikus népesség csökkenés 1956 után következett be, mégpedig nem véletlenül. Nézzük, mi történt. Születéscsökkenés 1962-ig összesen 115 ezerrel, ez után pedig már évente csökkent a születések száma 9o ezerrel. A 80-as évektõl pedig folyamatosan zuhant a születések száma. (Az idõszak alatt hatmillió magzatot öltek meg a "liberális" abortusz törvények és az anyagilag ellehetetlenült családok romló életkörülményei következtében.) Ennyit a születések számáról, nézzük a halálozások emelkedésének okait. Születéskor várható élettartam Magyarország, Ausztria, az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa országainak halálozási adatait összevetve kitûnik, hogy "mindig mi vagyunk a legroszszabbak" a születéskor várható élettartam szerint. A helyzet folyamatosan romlik. A születéskor várható élettartam Ausztriában a férfiaknál, illetve a nõknél is folyamatosan javul. A férfiaknál 67-69 évrõl 76-ra emelkedett, a nõknél már 80 felett van. A magyar férfiak helyzete katasztrofális, a 70-es évektõl lejtmenetben van. Egy átlagos osztrák férfi 10 évvel él tovább, mint egy magyar, ám a legmegdöbbentõbb, hogy a középkorú férfiak közül - 40-50 között Magyarországon háromszor többen halnak meg, mint Ausztriában. A nõk esetében - noha nálunk a leglassabb az emelkedés - legalább nem következett be romlás a
születéskor várható élettartam tekintetében. Magyarországon döbbenetes folyamat megy végbe. Keringési betegségek A keringési betegségekben 1988 és 1990 között 75 ezren haltak meg évente. Ezután 1992 és 1993 között némi javulás következett, de az utóbbi öt esztendõben ez a javulási tendencia jelentõsen lelassult. Rosszindulatú daganatos betegségek Legmegdöbbentõbbek a rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozási adatok a magyar férfiak szempontjából. E területen javulás nincs, 1996 környékén elérte a csúcsát, ám a halálozás továbbra is magas szinten stagnál. Míg 2002-ben körülbelül 22 ezer magyar férfi halt meg valamilyen daganatos betegségben, addig például ezen idõszak alatt Ausztriában hozzávetõlegesen 8 ezer. Összjövedelem, reálbér A nemzeti össztermék (GDP) és a reálbér összehasonlítása megmutatja, hogy a munkaerõ-tulajdonosok hogyan részesülnek a GDP-bõl. Az összjövedelem 1993-tól meredeken emelkedik, ma körülbelül 70 százalékkal magasabb, mint a '78-ban, de a reálbérek - keresetek és az árak viszonya - folyamatosan, összességében 33 százalékkal csökkentek. Ez a társadalom a végletekig kivéreztetett összegezte a negatívumok sorát Bogár László közgazdász a közelmúltban az MNO-ban folytatott beszélgetésben. Emlékeztetett arra, hogy 2001-ben az Orbán-kormány kezdte a reálbérek emelését, ennek eredményeként 3 év alatt azok 32 százalékkal emelkedtek. "Ez tette lehetõvé egyáltalán azt, hogy 2008-ban újra felkapaszkodjunk a '78-as szintre. Ha ez nem következik be, akkor most nem a 30 évvel, hanem a 40 évvel ezelõtti szinten lenne a reálbér." Tennivaló Képtelenség, hogy a magyar nemzet mint közösség nem tudja, hogy valójában milyen helyzetben is van, említi a közgazdász. "Jelenleg a magyar társadalom nem tudja megfogalmazni a kérdéseit és nincs tisztában azzal sem, hogy nagyon régóta nagyon sok emberrel nagyon szörnyû dolgok történnek". A legfõbb stratégiai feladat ezért az, hogy meg kell ismertetni az emberekkel az adatokat, és a jövõ kilátásait, kilátástalanságait. Hogy rádöbbenjenek arra, az említett körülmények és a folyamatos megszorító intézkedések (amelyek a közelmúltban felerõsödtek) létét veszélyeztetik. -wéberNépességi adatok forrása: Demográfiai évkönyv 2005, Bogár László, MNO cikk.
2
PANORÁMA
"Ne féljetek…"
A nemzetközi jog is ismeri: elõre megfontolt, aljas szándékból, nyereségvágyból elkövetett bûnök súlyosságát
Ne féljetek - ezeket a szavakat mondta II. János Pál Õszentsége pápává iktatása alkalmával. Ebben a pár szóban óriási erõ lakozik. A ne féljetek, azt jelenti; összefogva bízni. Hittel bízni a jövõben. A jövõben bízni kizár minden önös gondol-kodást. Ma, amikor az ország és az Istenadta nép ilyen kilátástalan helyzetbe került, nem szabad félnünk. Összefogással kell megmutatni erõnket. Tudtára kell mindazoknak adnunk, akik sorsunkat, jövõnket, gyermekeink jövõjét teszik kockára, nem tehetik mindezt bûntetlenül. Elõbbutóbb számot kell adniuk arról, miért jutottunk idáig a rendszerváltás óta. Eljött az ideje a számonkérésnek. Egy tisztességes, békés jellegû számonkérésnek, és nem gyilkos szándéktól vezérelt leszámolásnak. Nincs szükségünk robbantásokra, Molotov-koktélokra, fehér porra, egyebekre. Bizonyítsuk be, hogy becsületes összefogással is ki tudjuk vívni közös akaratunkat. Tegyük ezt most is. Bizonyítsuk be, hogy a véleményünket semmibe vevõ, az országot ellehetetleníteni igyekvõ hatalmasoknak lejárt az idejük. Tegyük meg ezt az óriási lépést 2008. március 9-én. Menjünk el, és a szavazófülkékben adjunk csattanós választ! Ne féljünk! Különben elveszíthetünk minden olyan lehetõséget, amely megállíthatja ezt az ámokfutást, amely az utóbbi éveket jellemzi. Nap mint nap tapasztalhatjuk, embereknek kell meghalni a jelenlegi egészségügyi állapotok miatt. Állásuk van veszélyben azoknak a pedagógusoknak, alkalmazottaknak, akik másképpen gondolják, mint egyik - másik helyi vezetõ. A tudatlanság bugyra közt veszik el a jó eszû gyerek, mert képtelenek szüleik a taníttatásukra. Gondolja meg mindenki, mekkora a tét saját és az ország jövõje szempontjából. "Ne féljetek…" Molnár László önkormányzati képviselõ, Ajka
Figyelem, bûncselekmény! Tudjuk, mirõl van szó. Tudjuk, mégis hagyjuk, engedjük, burjánzik, tenyészik. A kultúra egyik lényeges definíciója: van-e adott társadalomnak mértéke az erkölcsi jó és rossz, az egészséges és beteg, vagy a közös életet tisztító, beszennyezõ állapot meghatározására. És ami a legfontosabb képes-e ez utóbbi ellen tudatosan védekezni? Mert a kultúra hiányának is vannak definíciói, ezek egyike: az ember védtelen a korrupció hitványsága ellen. Egyúttal nincs mérték a gorombaságra, tapintatlanságra, indiszkrécióra, tolakodásra, pimaszkodásra, a politikai álnokságra és azokra az aljasságokra, amelyek életét veszélyeztetik. És még több is ennél: együtt lenni, egy levegõt szívni, közös ünnepet, tort ülni azokkal, akik mindezt mûvelik, és akik ellen nincs védelem. Mert az ember nem tudja, mert nem tanították meg arra, hogyan szigetelje el magát e jelenségektõl és elkövetõiktõl. Mi több, az emberek félnek tõlük, engednek nekik, meghunyászkodnak, félrehúzódnak. Már-már csodálják õket! Így nemcsak az életszínvonal, az élet színvonala is elrettentõ. Az életet beszennyezõ korrupció, harácsolás fékevesztett étvágya elõl, ha a társadalomba ágyazódott - nincs menekvés. Már nemcsak oldalról, törvényeket kijátszva a kiskapukon támad, a fõ erõvonalak, a társadalom alapjai ellehetetlenítésén dolgozik. A tandíj a szegény családok tehetséges gyermekei továbbtanulását, egyúttal a társadalmi mobilitást gátolja. A vizitdíjas, napidíjas orvosi ellátás, kórházi ápolás az egészségügyi dolgozók munkáját és a betegek gyógyulási esélyeit nehezíti. Az egészség biztosításának ügye például egyértelmûen az egész társadalom ügye. Az egészség ügyét társadalmi kontroll hiánya mellett, a szolidaritás elvét kikerülve, magánérdekek és a korrupció lehetõségei, fékevesztett étvágya elé vetni nemcsak morális, egyenesen életellenes bûncselekmény. Ez a bûncselekmény pedig a társadalom rendjének, élet lehetõségének olyan megsértése, amely nemcsak jogi, hanem emberellenes kategória. Vannak háborús idõszakokon kívüli, úgynevezett békeidõkben elkövetett emberiségellenes bûncselekmények. Ez ellen a természetes igazságérzetû, kultúrált társadalom védekezni tud. És mi tudunk? W. T.
3
M Ú LT I D É Z Õ Miért szavazzak?
Gyurcsány Ferencrõl kiderült: retteg a népszavazástól. Retteg, mert tudja, hogy az elsöprõ részvétel elsöprõ következményeket von maga után. Huszonharmadikán, a balatonöszödi beszédéhez hasonlóan, zárt körben egy titkos ülésen értékelte az elmúlt idõszakot. Arról azonban már nem adott számot, hogy a választmány tagjait beavatta-e a vizitdíj emelési és a tandíjnövelési terveibe. Az emberek azonban március 9-én nemcsak eltörölhetik a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, hanem egyúttal végérvényesen megakadályozhatják a kormány díjemelési szándékait. Miért kell tehát a három igen? Többek között azért is, hogy senki ne maradhasson nyugodtan azok közül, akik az emberek megkérdezése nélkül akarnak ráerõltetni az emberekre, a kispénzû családokra újabb terheket. Ezek után mindenki beláthatja miért kell elmenni március 9-én szavazni. Miért kell a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére három igennelszavazni.
A vizitdíj és a kórházi napidíj rejtett adó. Mivel az adócsökkentés ismét slágertéma, ha valaki valóban adót szeretne csökkenteni, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésével nyomban elkezdheti. Indítványok A Fidesz egészségügyi kabinetje (miként a párt országjáró vezetõi többször kifejtették a témában) a sikeres népszavazás után benyújtja a parlamentnek azokat az indítványokat, melyek megnyugtató módon rendezik a kórházak és a háziorvosok mûködésének rendjét. Többször elhangzott, hogy vissza kell adni a bizalmat az orvosok iránt, mert az orvostársadalom összetartó volt és mindig is fontosabbnak tekintette a hivatását, mint a hivatásával együttjáró anyagi juttatásokat. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország jelenlegi és jövendõ kormányai is komoly leckét kapnak március 9-én. Mert a népszavazás megmutatja az elkényelmesedett vezetõknek, hogy a magyar nép bizonyos kérdésekben nem hajlandó eltûrni elhibázott döntéseiket. Vizitdíj emelés! A február huszonegyedikei sajtóértesülések arról szóltak, hogy a kormány 1000 forintra akarja emelni a vizitdíjat. A veszély sajnos reális, ugyanis korábban az összes vezetõ szocialista és szabaddemokrata politikus, így Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor is határozottan tagadták a vizitdíj bevezetését, majd amint lehetõségük adódott rá, gyorsan bevezették. Most miért hinné el bárki is az emelési tervek cáfolatát? Vizitdíj ügyben az emberek mondhatják ki a végsõ döntést. Ha március 9-én döntésükkel eltörlik a vizitdíjat, akkor azt a kormány biztosan nem tudja megemelni. Ezen a napon Orbán Viktor Dunaújvárosban és Szekszárdon folytatta országjáró körútját. Retteg a miniszterelnök?
Nem kétszínû, három! A 2008. 03.09-i népszavazáson 3 féle színû szavazócédula lesz: zöld, fehér és lila. DE az egyes színekhez nincsenek hivatalosan hozzárendelve a kérdések!! Ez azt jelenti, hogy elõfordulhat, hogy pl. 2 különbözõ színû szavazócédulán ugyanaz a kérdés fog állni, vagy akár mindhárom cédulán is!! Ezért ELLENÕRIZNI KELL, hogy 1. mindhárom színbõl kapjunk szavazócédulát szavazáskor ÉS 2. mindhárom kérdésbõl kapjunk szavazócédulát! 3. Ha valamelyik nem stimmel, azonnal jelezzük ott helyben, még mielõtt a fülkébe vittük volna a szavazólapokat! Ha csak gépiesen "IGEN"-eket x-elgetjük, és nem nézzük meg, hogy mire adjuk a voksunkat, könnyen értékes szavazatokat veszíthetünk el!
MIKOR NYÍLIK ILYEN VIRÁG? A képviselõházban a mély érzelmektõl fûtött igazságot sziporkázó, magával ragadó lebilincselõ beszédeiben mindig és következetesen "Somló országnak" nevezte ezt a vidéket, amikor annak érdekében megszólalni kényszerült, itthon pedig ünnepi felszólalásban - a történelmi múltra utalással - a magyar kereszténység forrásvidékének. A vidék, a parasztság, a földmûvelõ nép megszállott szószolója volt, kis "országa " és népe érdekeinek rendíthetetlen és elhivatott olyan képviselõje, aki minden lehetõséget, fórumot és eszközt megragadott, hogy minél hasznosabbá tegye magát a köz, a Somló - táj érdekében. A gyõri bencés gimnázium és a budapesti jogi egyetem után érdeklõdése hamar a közéletbe sodorja. Folyóiratok, lapok szerkesztõje, munkatársa lesz, (Keresztény Magyar Ifjúság, Gazdaszövetség, Barázda, Új barázda) közben a Gazdaköri mozgalomban vállal vezetõ beosztásokat. Õ az, aki az Országos Széchenyi Szövetség
2007-ben jelent meg Tilhof Endre "Devecseri életrajzi lexikona". A könyvbe belelapozva dr. Schandl Károly nevénél megálltam. Dr. Schandl Károlynak olyan, a Somlót és környéke településeit, lakossága érdekeit szolgáló tevékenysége van, melyrõl bûn volna elfeledkezni. Mert földbirtokos volt? Igaz! De egy a népet és hazáját szeretõ, szolgálatában egy pillanatra sem megalkuvó, messzelátó hozzáértéssel és felkészültséggel felvértezett olyan magyar ember, aki majd másfél évtizedig a devecseri járás országgyûlési képviselõjeként szolgálta ezt a vidéket. És nem akárhogyan! Õrzi-e nevét akár egy eldugott emléktábla, egy szerény utcanév valahol? Érdemeivel kiejtette-e valamikor is nevét egy tanácskozáson, egy fórumon a felelõsséggel szónoklók közül valaki? Mert abban az idõben a" Somlóvidék atyjának " nevezték, a nép pedig csak a "Sándli " képviselõ úrnak, egyszerûen.
4
M Ú LT I D É Z Õ alapító elnöke lesz. Tehetsége folytán pályaívén a földmûvelési minisztérium államtitkára, majd Csongrád országgyûlési képviselõje és 1925-ben a Falu Magyar Gazda - és Földmûvelés szövetkezet társelnöke. Életének meghatározó változása, amikor 1927-ben a Mezõgazdasági, Kereskedelmi és Ipari Bank elnökeként a Nemzeti egységpárt programjával a devecseri járás, Somló ország országgyûlési képviselõjévé választják. Ekkor lesz a "Devecseri Újság" szerkesztõje, majd 1928 - ban Devecser, 1929-ben Kerta, Magyarpolány, de még Pápateszér díszpolgára is. Sõt 1930 - ban a "Devecseri Olvasó Egylet", valamint a Közmûvelési és Gazdasági Egyesület díszelnöki tisztét is betölti. Széleskörû társadalmi elfoglaltsága, megbecsülése vitathatatlan. Az egyszerû emberek körében is egyre nõtt a népszerûsége. Vétkes feledésbe merült egyik - talán legfõbb - érdeme a Somlónak mint a térség geológiai csodájának jövendõjét is szolgáló azon bátor közbelépése, melynek eredményeként 1927-ben a somlói bazaltbánya bezárt. Ebben a hegyünket megmentõ, elõrelátható fellelõségtõl lázas eljárásban József Ágost fõherceg befolyását is igénybe véve indulatoktól sem mentes felháborodással, és cáfolhatatlan érvekkel gyõzte meg a kormányt és elérte a bányászat megszüntetését. Így nem jutott a Somló édestestvére, a Ság-hegy szomorú sorsára. A másik, mondhatni ugyancsak stratégiai jelentõségû beavatkozása az 1936- ban épülõ 8-as számú mûút megépítésével kapcsolatos. A Graz-Budapest út tervezett útvonalát Zala megye Jánosházánál szerette volna délre Sümeg, Tapolca irányába elfordítani. Dr. Schandl Károly képviselõi elõterjesztésében hathatós érvekkel gyõzte meg a kormányt, s az út nyomvonala változatlan maradt. Ennek volt köszönhetõ, hogy a Somló és térsége, sõt a megye számára is további lehetõséget nyitott természeti és gazdasági értékeinknek a lakosság javára történõ kiaknázására. Az ipar és kereskedelem fejlesztésére. A Somló és térsége szebb jövõért való munkásságának további jeles állomásai árulkodnak fáradhatatlanságáról, eltökéltségérõl. Minden a Somlóért létrejövõ szervezõdésnek már a kezdetektõl fogva szinte motorjává válik. Jelen van a Devecserben szervezõdõ Magyar Turista Egyesület Somló Osztálya megalakulásánál, 1927-ben. Elnöki tisztséget vállal a viszonylag rövid életû, 1928-ban létrejövõ Somló Védõ Kisfaludy Céhben. A század elején Gróf Esterházy Ferenc vezetésével alakult Nagy Somló-hegyi Egyesület helyébe az õ kezdeményezésére szervezõdik újjá 1930-ban Somlói Nagy Bizottság elnevezéssel az egyesület. E társulás védnöke József Ágost királyi fõherceg, az elnök Gróf Erdõdy Péter lesz. Az elnökségbe Dr. Schandl Károly mellett számos jeles közéleti személyiséget találhatunk. A Somló környéke gazdasági életét fellendíti.Növekedett a Somló hegy turisztikai értéke. Egyedülálló borának országos hírûvé tétele érdekében a Falu Szövetséggel karöltve nagyszabású pünkösdi kiállítást, borvásárt és borversenyt rendez. Somlóvásárhelyen, több ezer ember részvételével 1933-ban, amikor itt a Somlói bortermelõk pinceszö-
vetkezete megalakítására is sor kerül. Ennek a szövetkezetnek sikerült a bor árának romlását megállítani, valamint az elvesztett bécsi piac helyett Budapestre bevezetni a somlai bort. Dr. Schandl Károly ismételt kezdeményezésére történt mindez. A Földmûvelés Szövetség szervezésében 1936. VI. 7.-11. között Devecserben az õsi Esterházy Parkban emlékezetes színes néprajzi felvonulásra került sor. "Somló ország" egész kultúráját, gazdasági, néprajzi, ipari, szõlészeti, történelmi és vadászati világát mutatta be pompás elrendezésben. Tulajdonképpen ezek a szervezések, szervezõdések, rendezvények rányitották az ország közérdeklõdését, figyelmét a Somlóra, a Somló borára, a kis táj turisztikai lehetõségeire. Õ nyitotta világra "Somló ország " kapuját. Ennek akkor is, és ma is e térség látta hasznát. Minden fórumot felhasznált, hogy a majd tíz éves, korhadó fatornyot a Somló tetõn, nagykirályunk halála 900. évfordulója alkalmából egy idõtálló kilátótoronnyal felcseréljék. Szorgos munkálkodása most is eredménnyel végzõdött. A Mednyaszay István tervezte 12 méter magas Szent István kilátót 1938. VII. 31-én a hegytetõre összesereglett Somló környék népe és a külön vonattal érkezett közel tízezer vendég jelenlétében József Ágost fõherceg adta át rendeltetésének, amit ünnepélyes keretek között Nováky Lajos devecseri plébános, a Nagybizottság ügyvezetõje vett át. Az ünnepség elõtti napon Dr. Schandl Károly rádióban tartott elõadásában az új kilátót a "hûség tornyának" nevezte. Ünnepi beszédében pedig így fogalmazott: ”A hûség tornya ez az emlék, mely figyelmezteti az utókort, hogy Szent István király szelleme él, s a magyar kereszténységhez hûek maradunk mind, akik az õsi földön élünk." Elgondolkodtató üzenet a mának is. Bár a torony áll, s megerõsítõjeként a gondolatnak egy kereszt is, és Szent István szobra is azóta. Csak a hûségen nem esett-e csorba? Azon a hûségen mindenképpen, amely Dr. Schandl Károly személye iránt lenne az utókornak erkölcsi kötelessége. A történelem akkori fordulata után börtön lett jutalma tevékenységének. 1950-ben két évre bebörtönzik majd 1956-ban a forradalom és szabadságharc leverése menekülésre kényszeríttette. Kanadában telepedett le és egyetemi professzorként dolgozott. Az Egyesült Államokban hunyt el 90 évesen, 1972. III. 12-én. Ott az óceánon túl, néha egy szál virággal tiszteleg-e valaki emléke elõtt? Itthon vajon mikor nyílik ilyen virág a hûség tornya tövében? Mikor támad fel végre "Somló ország " lelkiismerete, hogy lerója háláját, a mindig önzetlen, e térség jövõjének fáradhatatlan kovácsa elõtt, hiszen a történelem üllõjén, amit megalkotott, annak mi itt élõk ma is élvezõi vagyunk. 125 éve született éppen. Harmincöt éve nyugszik feledéssel is elföldelve, távol szeretett hazájától, idegenben. Vaczkó László
5
FORRÁS
ISKOLAPÉLDA N agyaláson yb an
Igaz, már túl vagyunk a felén, de talán nem túlzás, rendkívüli volt az idei tanévkezdés. Szülõk, pedagógusok értetlenül fogadták az iskolák összevonását, bezárását, a megemelkedett osztálylétszámokat, a pedagógusi állások, az ingyenes tankönyvek megszûnését, az óraszámok emelését, az iskolák finanszírozási gondjait növelõ intézkedéseket. Ugyanakkor a Kinizsi Pál Általános Iskola mintha kilógna a bajokkal terhelt közoktatás sorából. Alapterülete, minõségi oktatási, felnõtt kulturális, sport és közmûvelõdési feladatvállalása bõvült, csinos külsõ, belsõ tágas közösségi tér, korszerû tantermek, infrastruktúra. Így kezdték a 2oo7/2oo8-as tanévet. Akár a mesében: csoda történt? A kérdésekre Csikós József igazgató válaszol egy beszélgetés keretében. - Csodáról szó sincs. Igaz, hogy oktatási, fejlesztési támogatáshoz jutni manapság valóban csoda, de mi csodavárás helyett "jó szélirányba kapaszkodva", úgymond elõre menekültünk. A csaknem 24o milliós beruházás részben EU-s, részben állami finanszírozásból valósult meg, a regionális fejlesztési program támogatásával. A kivitelezéssel egyidõben folyt a 2oo6/2oo7-es tanév. Tanárok, tanítók, osztályok olykor tanóránként az iskola közeli épületekbe "vándoroltak". Mindannyian türelemmel viselték a viszontagságokat a majdani jobb körülmények reményében. - Hét kisközségbõl 152 gyerek. Különbözõ hely, közös-ség, megannyi családi háttér. Hogyan lesz a sokféle eredetszálból eredményes tanuló közösség? - Somlószõlõs, Kisszõlõs, Somlóvecse, Vid, Nagyalásony, Dabrony, Pápasalamon gyermekei, miként az átlag magyar 6-14 esztendõs gyermekek nyitottak a világra, fogékonyak, érdeklõdõk, de más az indulás, életük starthelye, a családi háttér, hiszen e pici falvak mindegyike különbözõ arculatú, hellyel-közzel zárt közösség. Szociális, mentális különbözõségek ezek, nem pedig
anyagiak. Hiszen szegény sorsú, a helyi és tágabb környezet elismerését, tiszteletét kiváltó családokból régen és ma is kiváló gyermekek nõhettek és nõhetnek fel a társadalom és maguk hasznára. A különbözõségeket az iskola, a tanárok, tanítók odafigyelése, segítése és a megújult, lehetõségeiben kibõvülõ, jobb, felszereltebb iskola családias, belsõ hangulata, modern eszközei csökkenthetik. A kulcsszereplõ azonban továbbra is a tanító, a tanár, a pedagógus. - A minõségi alapfokú oktatás eredménye pedig a középfokú oktatásban vagy adott munkahelyi lehetõségek között helytálló fiatal. - Ez így nem egyértelmû. A munkaerõpiac felvevõképessége kistelepülésen szinte a nullával egyenlõ, a gimnáziumban elért teljesítõképességet pedig nagyrészt az életkorral járó (14-16 életév) személyiségi fejlõdési problémák, visszaesések módosíthatják. - A minõség és a hatékonyság mérhetõ-e egzakt módszerrel az alapfokú oktatásban? - Az emberi minõség, a kreativitás voltaképpen a problémamegoldó képesség, azok szintjei mérhetõk, de ez sem egyértelmû. A lassú felfogású gyermek is lehet a környezet rejtett értékeit egyéni meglátással felfedezõ, tehetséges felnõtt. A tanító, a tanár a gyermekekben rejlõ értékek felfedezõje. Tantestületünk tagjai több száz órás fejlesztési és módszertani képzéssel e "felfedezõ" munkára még alkalmasabbá teszik õket. A hatékonyságot egyébként országosan a tanár/diák aránnyal mérik. Hány diák jut egy tanárra? Csakhogy ezt nem lehet gépiesen elintézni. - Szaktanárokra szükség van. Ugyanakkor, a kistele-pülések kisiskoláiban, a szaktanárok a szeptembertõl kö-telezõen elõírt heti 22 órában "hatékonyan" nem foglalkoztathatóak. Napi hat órában igen, de a kevesebb jövedelembõl nem tud megélni. A helyi speciális körülmények mérlegelése is fontos a normatívák megállapításakor.
6
FORRÁS
- Tavaly 22o ezer forint volt az egy gyermekre jutó támogatás az alapfokú oktatásban. Most kevesebb az elõbbinél. A sematikus, voluntarista szemlélet az alapfokú oktatásban legalább olyan káros, mint az ötvenes évekbõl ismert normatíva az 1fõ/5o kg acél termelésének országos megcélzása. - Úgy tûnik a gyermekek asszociációs készsége is csökkent. Egy közelmúltban végzett nemzetközi "tanulási képesség" felmérés szerint (amelyet az OECD országokban lévõ l5 esztendõs gyermekek körében végeztek), hazánk az utolsó harmad országai között foglal helyet. - Szomorú ez, mert a kilencvenes évek elején Magyarország Németországgal, Japánnal versenyzett az említett képességek eredményességében és az elõkelõ elsõ helyeket foglalta el. - Mi történt? - Folyamatos reform és azok újrareformálása. És még valami. A gyerek manapság több idõt tölt a tévé képernyõ elõtt, mint az iskolában. Készen kapja a fogalmakat, a képeket. Keveset beszélget a szüleivel. Mert azok vagy nem érnek rá, vagy azokkal együtt nézik a tévét. Holott a munkanélküliségnek, ha egyáltalán elõnye van az, hogy a szülõ több idõt tölt otthon. Többet törõdhet a gyermeké-
vel. A 6-7 éves gyermekeknek otthoni szülõi együttléttel, játékkal kell fejleszteni képességeit. A jó szülõ ezt ösztönösen érzi, nem kell ehhez pedagógiai tudomány. Fiatalkori olvasmányaink, Móra Ferenc gyermekkori élményei jó példák erre. - De hát külföldön elterjedtebb a digitális technika, mégis jobb a tanulási képesség-szintjük… - Mert náluk már lecsengõben van ezek egyoldalú, túlzott használata. Az iskolai oktatásban ott már a társadalmi együttélés normái megtartása, az egymást segítõ viselkedés értékei, megismertetése elsõdleges szempont az egoista szemlélet helyett. - Ennek megismertetése eddig sem volt idegen a hazai oktatók nevelõk, pedagógusok között. - Természetesen a szándék most is ez. A sokat bírált Nemzeti Alaptanterv követelményeiben is szerepel és a helyi iskolák saját használatra lebontott tanterveiben is. Két szemlélet között kell választanunk: egy kevésbé élhetõ és az emberi kapcsolatoknak jobban megfelelõ magatartás között. Ez utóbbi kifejlesztése a cél, itt ebben a külsõre és belsõre megcsinosodott épületben az oktató tanítóknak, tanároknak is. W. T.
A c i g á n y s á g v á l a s z a : i g en
díj, és még néhány szakorvosi beutaló, máris ezer forintokról beszélünk. Az emberek többsége már orvoshoz sem megy, mert nem tudja megfizetni. A tandíj fizetése is elfogadhatatlan számukra. Sok roma gyerek felsõoktatási intézménybe való jutását akadályoztatják ezzel a törvényjavaslattal. Pedig a felzárkóztatás csak akkor lesz eredményes, ha képzettséget szereznek ezek az emberek is. De azt vélem tapasztalni, hogy a kormány itt is gátolni akarja õket céljaik elérésében. Így nemcsak a jelen, a jövõ is sötétnek látszik. A cigányság régebbi politikai tagoltsága csökkeni látszik? Most is vannak akik az MSZP oldalán állnak, de csak azért, mert valami állami támogatásban részesülnek valamilyen szervezeten keresztül. A cigányság többsége 63%-ban a Lungo Drom mellett áll, ezért tudtunk többséget szerezni az Országos Cigány Önkormányzatban is. Egyre kevesebb támogatás jut a cigányságnak, ez a népszavazás arra is jó lesz, hogy megmutassák nem lehet velük bármit megtenni. Mit vár a március kilencedikétõl? Soha ilyen nyomort, és elkeseredettséget még nem tapasztaltam. Úgyhogy azt mondom igen, igen, igen. A cigányság látja azt, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány semmit nem tesz az õ felzárkoztatásuk érdekében. Sõt olyan döntések születnek, hogy a szegény réteget még jobban ellehetetlenítik. Minél elõbb lehetõleg még 2010 elõtt változtatásra van szükség. (részlet a Demokratából)
Vidéki körutamon azt kellett tapasztalnom, hogy a nem Lungro Dromos kisebbségi képviselõk is, akik eddig baloldalinak vallották magukat, õk is a népszavazás mellett teszik le voksukat, mondta a Demokratának Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselõ, a Lungo Drom elnöke. Nyolc nappal a népszavazás elõtt tisztújító kongresszust tart a Lungo Drom. A kampánynak szól az idõzítés? Nem tagadom, hogy ez a kongresszusi összeülés csak õsszel lett volna esedékes, de nagyon fontosnak tartjuk a cigányság részvételét ezen a népszavazáson. Sokkal hatékonyabban tudjuk így mozgósítani az embereket, mindenkinek megvan a maga mozgósítási eszköze. Ezért hívták meg a kampány irányítóját Tarlós Istvánt? Több mint 1000 helyi vezetõ volt jelen a helyszíneken, erre még a cigányságban nem volt példa. A hátralavõ idõben a lehetõ legtöbb emberhez kell annak eljutnia, ha nem akar vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat fizetni a sok ezer ember, akkor a három igenre kell szavazni. Mennyire érzik a cigányok ezen díjak fizetésének a megtagadási "súlyát"? Soha nem látott egységet tapasztalok.Vidéki körutam során beszélgettem a Lungo Drom helyi politikusaival, és õk is azt tapasztalják, hogy a baloldali képviselõk is az igen mellett állnak. De ez érthetõ, sok problémát okozott eddig a gyógyszerek kiváltása is, ez mellé társult a vizit-
7
A BÁTORSÁG ÖRÖMÉVEL Dr. Csókay András Magyarország diagnózisáról és a terápiáról Dr. Csókay András idegsebész Magyarországot az intenzív osztályon kezelné. A budapesti Szent János kórház fõorvosa szerint hazánk súlyos beteg, mert elvesztette Istennel való kapcsolatát. -Ha nem lennék mélyen Krisztus hívõ, már otthagytam volna az orvosi hivatástmondta a Prima Primissa- díjas orvos, aki a Demokratának mesélt legújabb találmányáról is. Mi jut arról eszébe, hogy reform? A reform pozitív jelentésü szó, de az egészségügyben negatív értelmet nyert. Nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem a betegek számára is. Mi értelme valamit megreformálni, ha utána rosszabb lesz a helyzet? Ha egy házat renoválnak, akkor a lakók ennek örülnek, akkor is, ha kosszal, zajjal jár. De amikor mindennap téglák esnek le a tetõrõl, és emiatt kétnaponta meghal egy lakó, akkor a felújítást végzõket elküldik. Az egészségügyi reform kezdete óta emberek százai, ezrei haltak meg idõ elõtt. Viszont nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, tudatosan írtják a magyar népet. Ez nem más, mint mérhetetlen dilettantizmus, aminek a következménye az emberek idõ elõtti elhalálozása. Jogi nyelven fogalmazva, emberek idõ elõtti halálát okozó gondatlan veszélyeztetésrõl van szó. A balliberális politikusok személyes tapasztalatának a hiánya a legszembetûnõbb. Csak hallottak róla, de személyesen nem élték át. Reformnak tehát jóindulattal sem nevezhetõ a folyamat? Sokat járok különbözõ kórházakba konzíliumba. Ami hazánkban történik, az a katasztrófa-medícina határát súrolja. Azaz, az ellátandó sérültek száma meghaladja az ellátási kapacitást. Ilyen egy vonatszerencsétlenség, amikor a legsúlyosabb és a legkönnyebben sérültekkel nem foglalkozunk, mert a középsúlyosakra és súlyosakra kell koncentrálnunk. A balesetet túlélõk száma így lesz a legnagyobb. Agyvérzésnél, amikor egy érzsák megreped, öt stádium van. Korábban az elsõ négy stádiumot megpróbáltuk ellátni akutan, most már csak az elsõ kettõt tudjuk. Így viszont az újrarepedési esély megnõ, ami az esetek felében már halállal jár. Ha nem így tennénk, akkor az elviselhetetlen terheket és költségeket róna a kórházakra. A súlyos agysérülteknél olyan beavatkozásokat kell elhagynunk, amelyeket ha elvégeznénk, a tíz legsúlyosabb koponyasérültbõl hat akkor is mindenképpen meghalna, kettõ kómás lenne, és csak kettõ maradna életben. Ezek nem kötelezõ, hanem választható beavatkozások. Mivel mind a tíz sérültre nincs anyagi forrásunk, ezért kénytelenek vagyunk hagyni õket. Mi, orvosok tudjuk, hogy melyek lennének a választható megoldások, de nem tudjuk elvégezni. Ez hatalmas lelkiismereti válságot okoz, amelyet csak istenhittel lehet legyõzni. A Jóisten azt kéri tõlünk, a lehetõségeinkbõl hozzuk ki a maximumot. Ha ezt megteszem, nyugodtan hajthatom álomra a fejem. De ez a vívódás másnap újra kezdõdik.
Ha nem lennék mélyen Krisztus-hívõ, már otthagytam volna az orvosi hivatást, vagy alkoholista lennék, vagy kábítószereznék. Az imádságon át naponta megjárom a Golgotát, de minden reggel megpróbálok feltámadni. Isten szeretõ embernek minden, még a nehézség is javára válik. A reform végrehajtói úgy érvelnek, tudják, milyen katasztrófális állapotok vannak az egészségügyben, és pont ezen szeretnének változtatni. A szándék becsülendõ, de elfogadható-e olyan útfelújítás, ahol az elterelõ úton mindennap öt halálos baleset történik. Voltam egy tízezres városban, ahol elmondták, tavaly október végéig annyi ember halt meg, mint az elõtte való egész évben. Ez tíz százalékos halálozási növekedést jelent. Magyarországon tavaly a második félévben valószínûleg többezer ember halt meg, mint tavaly elõtt. Nem földrengés történt, vagy szökõár, hanem április elsejétõl beindult a reform, a forráskivonás. Ezt épp ésszel nem lehet bírni, csak hittel. Ehhez tudni kell, hogy a földi életünk vége nem egyenlõ a létünk végével. Ezt az orvos nem mondhatja a betegnek, csak egy lelkipásztor. Csak a hívõ betegeket vígasztalhatom azzal, hogy nyugodjon meg, halál után jön a feltámadás. Viszont azoknak akik ezeket a rendelkezéseket hozták, veszélyben van az üdvösségük. Miért erõltetik, ha nyilvánvaló, hogy nem mûködik? Mert bajban vannak. Pénzt kell valahonnan szerezniük. Kiktõl könnyû elvonni? Mindig a legkiszolgáltatottabbtól. Könnyebb elvenni a gyerekektõl, idõsektõl, betegektõl, mint az életerõs egyéntõl. Egy öregasszonyt könnyebb kirabolni, mint egy fiatalembert. Nincs rejtett természeti kincsünk, nincsenek gyémántbányáink, amibõl pénzt lehetne csinálni. Viszont, ahogy Orbán Viktor mondta évértékelõ beszédében, van egy istenadta kincsünk, mégpedig a magyar kreativitás. Ha hagyjuk érvényesülni, akkor nemcsak morális, hanem anyagi bevételünk is lesz belõle. Hogyan kellene változtatni az egészségügyön? Kornai János közgazdász mondta nemrég, hogy a magyar egészségügyi reformot képtelenség jól megoldani. Meg lehet oldani, de lépésrõl lépésre kell haladni, hogy ne haljanak bele az emberek. Akik a döntéseket meghozták, nagyon jó anyagi körülmények között élnek. Egy vezetõnek nem szabad kiugróan más életszínvonalon élnie, mint a vezetett nép átlaga. Sajnos az emberek kollektív emlékezete három hónapig tart. A kérdés az, hogy ezt a három hónapot meg lehet-e hosszabítani? A kollektív emlékezet azonnal örökölhetõvé válik, ha valaki Isten felé tekint. Nem a politikától várom az üdvözítõ változtatást, mert az nem képes megváltoztatni az embereket. Ha a spirituális szinten történik változtatás, akkor automatikusan rendezõdni fog a politika, a gaz-
8
daság és a kultúra minden ága. Akkor a jelenlegi pártok soha nem kerülnének öt százalék fölé. Amíg lelkileg nem rázzuk fel az országot, elõfordulhat, hogy megint õk nyernek. Egy választások elõtti féléves propagandával, juttatásokkal a javukra fordítják a dolgokat, az emberek rövid kollektív-emlékezete miatt. Van-e különbség egy hívõ, és egy nem hívõ orvos között? Aki Isten segítségével probál úrrá lenni a nehézségeken, az nem fárad el. Aki csak emberi erõbõl próbálja, hamarabb elfárad. Akinek igazán mély istenhite van, képes bármilyen árral szemben bármeddig úszni, mert tudja létének nem az a végpontja, hogy az ár megfojtja. Akkor is úszni kell, ha belepusztulok. Ha megtettem a kötelességemet, nyugodtan várom az életem utolsó pillanatát. Állandóan imádkozok, böjtölök, és gyónok, mert ebben a küzdelemben nagy hibákat is el tudunk elkövetni. Ma például azért gyóntam, mert egy emberrõl mondtam ítéletet. Nem az emberrõl kell ítéletet mondani, hanem a cselekedeteirõl. Teréz anya mondta, ha elítélitek az embereket, nincs idõtök szeretni õket. Említette, hogy a nehézségek is javára válnak. Tudna erre példát mondani? A nehézségek oly mértékben képesek felpörgetni az emberi kreativitást, hogy így komoly tudományos ötletek születhetnek. Mostanában az okoz számomra nagy boldogságot, hogy kifejlesztettem az úgynevezett robotkéz-technikát, amelynek segítségével a kéz élettani normális rezgését le tudom állítani. Mikor operálok, az ujjbegyemmel mozgatom a mûszert, nem csuklóból és kézízületbõl, így kiküszöbölöm az élettani kézremegést.
A legmodernebb robot, az úgynevezett Vinci-robot tizedmilliméter pontosságú. A robotkéz-technikával századmilliméter pontossággal lehet operálni. Az agysebészet, és a gerincvelõ sebészet sokszor ilyen pontosságot igényel.Nem egy bonyolult készülékrõl van szó, nem elõzték meg nagy kutatások, egyszerüen csak imádkoztam, hogy kitaláljak egy jobb technikát. A készülék maga egy kis pad, amire operálás közben az ujjbegyemet teszem. Betlehem- hídnak neveztem el. Ha Magyarországot beutalná egy kórterembe, mit írna rá a kórlapjára? Magyarországot intenzív osztályra fektetném. Egy kórlapra a diagnózis és a terápia kerül. Magyarország diagnózisa az, hogy elvesztettük a Teremtõvel való közvetlen kapcsolatot. Tízmillió emberbõl mintegy háromszázezernek van közvetlen kapcsolata Istennel. A terápiára a javaslatom, hogy a bátorságunk örömével építsünk a környezetünkben kis Noé-bárkákat, hogy a menekülõ emberek oda jöjjenek. Írtam errõl egy könyvet reményeim szerint hamarosan megjelenik, "Bátorság az örömhöz" címmel, melyet a Nietzsche-idézet ihletett: "lehet, hogy én is megváltott lennék, ha keresztények jobban sugároznák az örömöt". Nagyon fontos, hogy tudjuk magunkból sugározni az örömöt, tudjuk erõsíteni a hitet másokban. Az igaz orvos mindig a bajok gyökerét keresi, nem a tüneteket. Aki arról beszél, hogy rosz a gazdaságunk, az egy tünetrõl beszél. Az igazi probléma az, hogy elvesztettük Istenbe való kapaszkodásunkat. Ezt kell újraéleszteni és akkor minden rendbejön.
A Somló népe nem birka. Kétszínû haszonlesõk nem tudnak március 9-én otthonmaradásra bírni. Megálljt parancsolunk. Kókadozó körök nem tudják végleg sárba tiporni, többszörös sarcokkal elpusztítani népünket. Magyarország és benne a gyönyörû Somlóvidék a magyaroké. Az elmúlt évben megingott-e a pozícioja Gyurcsány Ferencnek, változott-e a kormány helyzete? Igen, változott. Még soha nem volt az éppen aktuális kormány ennyi ideig mélyponton.A problémákat mutatja, hogy egyre szûkebb az érdemi hatalommal rendelkezõ pozíció. Jól mutatja képviselõik egyik tárca élérõl a másikra való ingázása. Sokak számára vált világossá, hogy egyre több kockázat rejlik valamennyi kormányzati pozícióban, mint haszon. Ilyenkor eszünkbe juthat Szetey Gábor államtitkár, aki távozásakor ezt mondta:"Friss levegõre van szükségem." Ez is jó példa. A süllyedõ hajóról való menekülést látom a dolgok hátterében. Az is igaz lehet, hogy a kilátástalanságban Gyurcsány Ferenc már csak a legközelebbi tettestársaiban bízik. Úgy gondolom, nem véletlenül ültette az APEH és az NBH fölé azokat a régi sötét múltból visszaköszönõ embereket. Mennyire érzi az embereken az elszántságot, a változtatni akarást? A szavazás elõtti felmérések bíztatóak, de ezekre már a múlt példáiból nem igazán lehet számítani. Nagyon fontos, hogy mennyi embert tudunk megszólítani, és
Nem tûrünk némán! “Minden alkotmányos eszközzel élnie kell annak, aki változtatást akar. Most a népszavazással megakadályozhatjuk, hogy ez a kormány maradjon 2010-ig.” mondta a Demokratának Kövér László a fidesz választmányi elnöke. A tavaly áprilisi interjúnkból idéznék: "Ha sikeres a népszavazás, akkor szabad a pálya, akkor következhetnek a parlamenten kívüli alkotmányos eszközök, például a tömegtüntetések, sztrájkok."Most is tartja ezt a véleményét? Természetesen igen. Ha az emberek nem csupán a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, és a tandíjról mondanak véleményt, hanem az ország állapotáról is, akkor jönnek a sztrájkok, tiltakozások. Ilyenkor a kormányfõre nagy nyomás nehezedik. Azonban egy sikeres szavazás semmire nem kötelezi a kormányt. Viszont politikai következményei is lehetnek, például a kormány távozása, elõre hozott választás. A kérdés csak az, hogy a lakosság valóban akare változást, élni kíván-e alkotmányos eszközökkel. Illetve, hogy a kormány megérti-e ezt az üzenetet.
9
rábírni a részvételre. Ebben jelentõs szerepet kapnak aktivistáink. A jelenlegi kormány idõhúzásra játszik, bízva az emberek elcsitulásában. Bízva még abban, hogy tûrnek az emberek továbbra is, és azt tesznek velük, amit akarnak. Mutassuk meg, hogy nem kérünk ezekbõl az intézkedésekbõl, és nem tûrjük tovább azt, hogy a kormány gyökeresen mást csinál, mint amit megígért. A népszavazással kapcsolatos felmérésbõl kiderül, hogy sokan nincsenek tisztába az "igen", és "nem" válaszokkal a szavazócédulán. Nem kevés ez az idõ, hogy megértessük az emberekkel, hogy mi mit jelent? Én magam is találkoztam ilyennel, hogy sokan eltévednek a jogi buktatokkal megfogalmazott kérdésekben. Sokan nem tudják ezeket értelmezni. Bízom benne, hogy a következõ napokban egyértelmüvé tudjuk tenni, hogy az eltörléshez az igennel kell szavazni. Ha sikeres lenne a népszavazás a kormány vajon észrevenné, hogy teljesen elfogyott körülötte a levegõ? Ön azt mondta, lát rá esélyt. Ha a társadalom gyakorolja alkotmányos jogait, ami sztrájkban, tiltakozásban nyilvánul meg, akkor igen látok
rá esélyt. Magas részvétel mellett, sikeres szavazással a kormányra olyan nyomást gyakorolnak az emberek, hogy ezt már nehéz lenne kibírni. Volt már rá példa, hogy amit nem akart a nép addig unszolta a kormány, míg úgy nem lett. Akkor most miért adnák át a kormány irányítását? Más a törvényt áterõszakolni, és más éveken keresztül ellenszélben kormányozni. Tény, hogy a sikeres népszavazás nem kényszeríti a kormányt távozásra, de egy normális demokrácia nem juthatna el odáig, ahová a szocialisták, és a szabad demokraták juttaták Magyarországot. Ha az emberek többsége kifejezi ellenérzését, amire jó a népszavazás, csak akkor van esély a Gyurcsány-kormány bukására. Tehát akkor optimista? Biztos nem lehetek benne, és abban sem, hogy a kormány megbukik, de látok esélyt arra, hogy 2010 elõtt kormányváltás lesz. Ez a két év még mélyebbre húzhat bennünket, az elmúlt hat év láttán mélypontra húzták az országot gazdasági, és erkölcsi szempontból is.
Iszkáz: Nagy László emlékezete A 2008-as év bõvelkedik évfordulókban Ilyen: 16o éves az 1848-as forradalom és szabadságharc, 6o éves az 1948-as "fordulat éve", 2o esztendeje volt az 1988-as június 16-i tüntetés (Orbán letartóztatása). 2o esztendeje alakult meg a Fidesz március 3o-án. - 1458. január 24-én 55o éve lépett trónra Hunyadi Mátyás. 1464. március 29-én koronázták meg 8 esztendõ múlva, miután visszavásárolta III. Frigyestõl a Szent Koronát. (Ma melyik "uralkodónk” tenné meg ezt?) 32 évig uralkodott. Bécsben halt meg, több címe között ugyanis a Bécs hercege címet is viselte. - 15o esztendeje született Prohászka Ottokár a reform püspök - Idén, január 24-én lett volna 55 esztendõs Csengey Dénes, akinek jóslatai az úgynevezett rendszerváltásról jórészt beigazolódtak. - 1988 "puccs az MSZP-ben" Kádárt leváltják május 21-én. November: Grósz Károly fehérterrorral riogat, miután Moszkvában megegyezik a peresztrojkás Gorbacsovval a többpártrendszer létrehozásában! - 1988. VI. törvény - a gazdasági társaságokról - amely megalapozza a rendszerváltozás gazdasági alapjait.
Egy tévéinterjúban, a hetvenes évek közepe, vége felé, a kérdésre, hogy mit üzen a következõ nemzedéknek, ezt felelte: “Ha még lesz emberi arcuk, úgy csókoltatom õket”. Nem sok idõ telt el és 1978. január 3o-án, 53 évesen meghalt. Harminc évvel halála után szülõhelye Iszkáz is megemlékezett róla. (Itt egyébként megszokott, hogy évente, július 17-én, születésnapján, ünnepi mûsor keretében méltatják nagy szülöttüket, a költõt Nagy Lászlót.) A "Helység varázsa" címmel megjelent Somló környéki falvakat bemutató kiadványban, az Iszkázról megjelent összefoglalóban többek között így ír róla a kötet szerkesztõje Mód Miklós. "Költészete képekben gazdag, népmesevilágot idézõ, dallamos versekbõl áll. A hangvétel azonban kezdetben csak derût, a bizakodást, a feltétlen hitet fejezi ki. Az ötvenes években megjelent köteteiben nyomon lehet követni, hogy a derûs lélek hogyan komorodik el. Az 195-ben napvilágot látott "A tüzér és a rozs" címû gyûjtemény még a bizakodó évek hangulatait tükrözi, de a "Nap jegyese" (1954) és még inkább "A vasárnap gyönyöre" (1956 eleje) már kételyekkel, szorongásokkal teljes költeményekkel jelzik a költõ kedélyvilágának megváltozását. A meseeredetû, mitikus, a népek közös emlékezetében õrzött õsi képzetek, a természet képeinek látomásos idézése véglegesen kiépíti Nagy László kép- és képzeletvilágát. Irodalmi elismerésben soha nem volt hiánya. Háromszor kapott József Attila-díjat, 1966-ban Kossuth-díjat. Egészsége azonban nem bírta sokáig. A halál gondolata, látomása, késõbb félelme egyre többször jelenik meg mind szemléletesebben verseiben. Nem egy nagy költeménye (például: "Jönnek a harangok értem" vagy a "Menyegzõ") a haláltáncok fogvacogtató képeit idézik. Hitében nem tud kibontakozni. A káromkodásból állított katedrális helyébe nem épült fel a szépség és a szeretet temploma. Csupán a misemondó gyertyák gyulladtak gyújtatlan." WT
10
Pálos Évforduló: 700 esztendõs a rend
Tudósítás a Hajagos mentén
(Tüskevári emlékek) A tüskevári Helytörténeti Múzeum a rend történetéhez kapcsolódó helyi szakrális emlékek tárháza is. Érdemes megnézni, hiszen a Pálos rend idén ünnepli 700 esztendõs pápai jóváhagyásának és ezzel együtt, az ágostoni regula használatának engedélyezését is. A 2008-ra meghirdetett Pálos Év erre a jubileumra emlékeztet. Február 18-án kezdõdött a lengyelországi Czestochowában a rend legfelsõbb irányító testületének, a pálos nagykáptalannak az ülése, melynek ez volt a fõ témája. "… Remete Szent Pál / Rendje, melynek hófehér a ruhája, s lelke. / Nagy folyamok is ilyen kicsi forrásból fakadnak." A Pálos szerzetesrend alapításáról írta ezt Warsányi István szerzetes. A török idõk elõtti sorai az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendrõl szólnak. A Tüskevártól légvonalban másfélszáz kilométerre a Pilis-hegységben, Klastrompuszta közelében lévõ elsõ Pálos klastrom részben a föld felszíne alatt pihen. Nem tudjuk, hogy az eltemetett megszentelt pálos kolostori kövek és a hajdani megszentelt tüskevári kolostor kövei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Talán úgy, ahogyan az emlékezet köti össze a múlt darabkáit. A kövek tulajdonsága, hogy egymáshoz kapcsolódnak, ha emberi kéz összegyûjti és együvé teszi azokat. Ahogyan a rend alapítója, az esztergomi származású Özséb, esztergomi kanonok a Csévi szirtek oldalában nyíló hármas barlangban gyûjtötte össze a tatárjárás után a Pilis remetéit, akikkel 1250 táján a Szent Kereszt tiszteletére templomot emelt és kolostort létesített. Félévszázad múltán 13o8-ban a rend végleges központja Budaszentlõrinc lett (a mai úttörõvasút végállomásánál található: Ságvári-liget). Ebben az idõben érkeztek a pálos szerzetesek a Somló-vidékre. A mai tüskevári Barát-réten építettek kolostort és templomot. (wéber)
Ludas tó meséi Mit mesélhet a tó az embernek? A török idõkbõl megmaradt menekülõ helyet, ösvényt, mocsaras, lápos csalitot? A törökök már jó ideje elmentek, a mocsár is beszûkült, de az emberek, a környéken lakók vizet, jó levegõt, napos, pihenésre alkalmas tópartot szerettek volna már régóta. Ez az igény nem mese, miként a horgászoknak sem a szerencse vagy a balszerencse, a vízinövényekben összegabalyodott damil, az elszökött csali, a fürdõzõknek a lápos, iszapos víz és a nézelõdõknek pedig mindez egyszerre. Nagyalásonyban azért döntöttek úgy, hogy az AVOP-hoz a "Ludas tó meséi" címmel pályáznak, hogy rendben legyen a tóban és környezetében minden. Így annak 2 millió 752 ezer forint támogatásával, összesen (az önkormányzati résszel együtt) 3 millió 752 ezer forint költséggel kitisztítják a tavat. Így mindenki jól jár, a megfiatalodott tó és nemkülönben a gyerekek. A tavalyi gyermeknapi rendezvényen, amelyet a tó környezetében tartottak, igazi mesenap volt, sok játékkal, szórakozással, nevetéssel. Remélhetõen a tó körüli rendezvényeknek ezzel nem lett vége. Mindenesetre már most elkezdték a környéken a téli idõszak okozta károk helyreállítását. Egyébként a sokak által kedvelt közeli vendéglõt is "Ludas" névre keresztelték, amely természetesen szintén a tó és környezete madárvilágára utal. -wt-
11
A vizenyõs iszapból felbukó, iszonyatkavicsok hiába kopogtatják a Napot! Hiába csordul a forrás, a víz apad, "de a kõ marad". Halomsír, útszéli kereszt, templomrom, sírhalom, és nemzeti múltunk, mint jégbe zárt rõtszínû levél - fonákján megannyi míves ér - hit, erény int és elvarázsol. A világ legnagyobb ivóvíz bázisa fölött a hazát a rulett-asztalon kigolyózzák, és a marakodó nepper had lassan, de biztosan halad, míg üres bölcsõnk mellett esdeklõ, hitetlen, hólabda reményt játszunk. És jön a reklám-világ a várva-várt öröm, a képernyõ valóság, a tengeren túli álom, a bõség birodalma: a boldogság, sült-ropogós Turulmadara függ az ágon, ahogyan múlik sok ezer napra, nap, hisszük: ölünkbe hull a fordulat. És a vizenyõs iszap majd (!) bõvizû folyammá dagad, a "Csak tiszta forrásból!"
Wéber Tünde
Én vagyok az igazi szõlõtõ, Atyám a szõlõ-mûves. Minden szõlõvesszõt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termõt megtisztít, hogy többet termjen.- mondja Jézus.
Számadásféle (Vid, Somlóvecse) Most, tavasz közeledtén a Somló környéki kistelepüléseken a tavalyról áthúzódó felújítási munkálatok nagyobb ütemben folytatódhatnak. A megújuláshoz pénz kell, így a kisebb felújítások saját erõbõl, a nagyobb tervek megvalósítása, miként eddig is, pályázatok eredményeként történik. A legnagyobb feladat számos kisközségben - ahol még eddig nem készült el - a szennyvízelvezetés lenne, de a helyi önkormányzatok számára ennek megoldása külsõ segítség, támogatás nélkül lehetetlen. Így van ezzel Vid és Somlóvecse is, keresik a pályázati lehetõségeket. Víziközmû társulásaikat is ezért alapították meg. Addig is kisebb volumenû terveiket váltják valóra, ezekbõl említünk néhányat. Viden a másfélszáz lakosú községben, a játszóteret a falu egyik nyugodt szegletében, mégis látható helyen alakították ki. A gyerekek itt folyamatosan szem elõtt lehetnek. Ezt a kisbolt mögötti területet már birtokba vették a lurkók, jobb is õket ott látni, mint a téren a gépkocsik között focizva, vagy ami még idegborzolóbb, az útkanyarban a fékezõ buszok, teherautók elõtt. Az 1 millió 652 ezer forint végösszegû kivitelezéshez 268 ezer forinttal a megyei önkormányzat is hozzájárult. A nagyobb gyerekek a Hajagos-patak melletti focipályán tölthetik szabadidejüket. A Polgármesteri Hivatal épületében a könyvtár és az internetezési lehetõség a korszerû, jobb megvilágítást és hõszigetelést biztosító nyílászárók beépítése után, kellemesebb környezetben folytatható. (A helyiek tréfás megjegyzése szerint ezekbõl az ablakokból majd jobb rálátása lesz a falura a helyi képviselõtestületnek is, ami szintén elõnyös lehet minden helyzetben.) A nyílászáró csere végösszege egyébként csaknem 1,5 millió forintra rúgott, amely a TEKI 942 ezer forint támogatását is tartalmazta. Somlóvecsén csaknem százan laknak, közülük sokan járnak könyvtárba. Ez utóbbiak örömére szolgált a könyvtár felújítása Bár a munkálatok miatti hurcolkodás, a könyvek átpakolása, védelme sok bajjal járt, most, miután a munka befejezõdött, a barátságos, kényelmes olvasóteremben a számítógép használat és az internetezési lehetõség is megoldott. (A kivitelezés összértéke: 1 millió 742 ezer forint, amelyben a TEKI támogatás 942 ezer forintot tett ki.) Egy másik tervük, amelyet a "Vecseszék pallosa" címû sikeres pályázatukkal, AVOP+LEADER támogatással valósíthattak meg (összege: 1 millió 591 ezer forint, végösszege: 1millió 871 ezer forint), úgynevezett "Élõ falumúzeum". Tervük az volt, hogy "Somlóvecse település történelmi hagyományait õrzõ forrásmunkák és tárgyi emlékek összegyûjtésével, a lakosság közremûködésével a hajdan megyeszékhelyként mûködõ települést méltó helyen bemutassák. A tárgyi emlékek sora már látható, érdemes megnézni, miként a Somló Környéki Szellemi Mûhely gondozásában megjelenõ "A helység varázsa" címû kiadványt is, amely Devecserben a R.K. Plébánián kapható és tartalmazza Somlóvecse történetét is.
12
Szõlõmetszés a Somlón Jókai Mór nemcsak nagy íróként, mesemondóként vált méltán híressé, kiváló szõlész is volt. Tapasztalatairól így ír "Kertészgazdászati jegyzetek" címû kis remekmûvében:"A szõlõ nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, aki tudja már a kötelességét, hanem szolgabíró, aki munkára hajt, s halasztást nem enged. Aki szõlõt ültet, urat vesz magának." Persze a szõlõvel való foglalatosság, mint például a metszés, nem csupán fáradságos munka, hanem az örömök sorozata is. A fakadás, a virágzás is. Kevesen tudják, hogy a szõlõvirág illata minden virágénál illatosabb! A Somló-hegyen ezt is tudják, miként a helyes metszés fontosságát is. Már csattognak a metszõollók, persze csak módjával, mert a szõlõmetszésnek is meghatározott, kõbe vésett szabályai vannak. (Azért titokban minden gazdának megvan erre is a saját receptje.) Szakmai mûleírás helyett ezúttal Garai Gábor költõ "Ahogy metszed a szõlõt" címû versébõl idézünk néhány sort. "Ahogy metszed a szõlõt, az egyik szál vesszõt tõbõl kivágod,/ a másikat egy szemre visszametszed, / a harmadikat meghagyod, de azt is! Visszanyesed nyolc-tíz szemre és mélyen / meghajtod, majd belereccsen, úgy kötözöd le, / hogy ívformán feszüljön, mint az íj."
Nagy öröme volt Gyepükajánnak, hogy november végén átadták az új útszakaszt. A megyét Talabér Márta, a közgyûlés alelnöke képviselte.
A VILÁGGAZDASÁG ELEMZÉSE
-Svájci gazdaság:
-Hagyományos (Konzervatív) gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát.. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelmébõl nyugdíjba mész. -Indiai gazdaság:
Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megõrzésükért. -Japán gazdaság: Van két tehened. Átalakítod õket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és hússzor több tejet adnak, mint a normál méretû tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat készítesz róluk, és Cowkimon néven, az egész világon árusítod õket..
Van két tehened. Szentként tiszteled õket. Éhenhalsz. -Izraeli gazdaság: Egyetlen tehened sincs. Bejelented, hogy igényt tartasz az indiai tehenekre. Felszólítod a világot, hogy nyújtson segítséget: az USA pénzt adjon, Kína katonailag segítsen, Nagy-Britannia adjon harci gépeket, Olaszország ipari berendezéseket, Németország technológiát, Franciaország tengeralattjárókat, Svájc nyújtson kedvezményes hiteleket, Oroszország szállítson gyógyszert, Japán pedig gyártósorokat - mindezt ingyen. A kapott támogatásokból megveszed az indiai teheneket, majd deklarálod, hogy a világ kizsákmányol téged. -Amerikai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlanul elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja.. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre. A világ megvédése érdekében megtámadod az illetõ országot és elkobzod a teheneit. -Francia gazdaság:
-Orosz gazdaság: Van két tehened. Megszámolod õket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak. Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz. Feladod és kinyitsz egy újabb üveg vodkát. -Nigériai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket megeszed, majd bejelented, hogy ellopták. A rendõrség megkezdi a nyomozást, és 100 km sugarú körön belül mindenkit letartóztat. Addig kínozza õket, amíg valaki be nem ismeri, hogy õ lopta el a tehenet. A rendõrség büntetésül minden letartóztatott személytõl elkoboz 1-1 tehenet. Így most te visszakaptad a tehenedet, a rendõrségnek pedig van egy új tehénfarmja. -Magyar gazdaság:
Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz. -Német gazdaság: Van két tehened. Továbbfejleszted õket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat. -Angol gazdaság: Van két tehened. Mindkettõ kerge. -Olasz gazdaság: Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak.. Elmész sziesztázni.
Van az államnak két tehene. A felelõs vezetõ a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történõ eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egy példányos és csak a vezetõnek jár. A vezetõ megpályázza a marhatendert, és csodák csodája: meg is nyeri! Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részérõl mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén mûködõ tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két tehénnel maga köré gyûjt még egy csomó marhát... szatirikon
13
KILÁTÓ Könyvbemutató
körülményeirõl, személyes élményeirõl, a könyvben bemutatott és méltatlanul agyonhallgatott vitéz Fehér Ernõhöz fûzõdõ kapcsolatáról beszélt hittel, meg gyõzõdéssel és szenvedélyesen. Tegyük hozzá: lebilincselõen. A jelen lévõ Vitéz Fehér Ernõ, aki nemrég töltötte be 91. életévét, izgalmára hivatkozva nem vállalta a megszólalást. A helyette megszólalásra emelkedõ fia is csak a meghatódottságról tett említést. Megértettük. A mintegy bõ egy óráig tartó, érzelmileg is gazdag találkozó után jólesett egy pohár somlai a vendéglátók gondoskodásának köszönhetõen. A könyvet egyezer forintért vehettük meg, melyet a szerzõ személyre szólóan dedikált. /VACZKÓ LÁSZLÓ: RENDÜLETLENÜL, Egy áldozatos életút nyomában Kiadó: Tüskevár, 2007. / Bálint Árpád
2007. december 7-én, pénteken este mintegy száz érdeklõdõ és meghívott részese lehetett egy szép találkozásnak. A találkozót a kiadó, Tüskevár polgármestere, Molnár Levente hívta össze. Alkalmat teremtve a könyv szerzõjének Vaczkó Lászlónak arra, hogy mind a könyvet, mind a könyv "tárgyát " bemutassa. A történelmi értékelést dr. Jeszenszky Géza professzor bevezetõje adta meg. Méltatta a szerzõ alapos munkáját, a történelmi háttér megrajzolását. Örömét fejezte ki, hogy a Somló környéki/második világháborús/történelem egy nagyszerû magyar ember életrajzával gazdagodott. A tények hitelességén túl a szerzõ meghatóan szép leírását adja vitéz Fehér Ernõ emberi helytállásának, példaadó hõsiességének, õszinte és mély haza - és istenszeretetének. A szerzõ a könyv létrejöttének
Olvasóink írták Klub és a Somlót Pártolók Társasága értékelte a rendezvényt és igyekezett levonni a tanulságokat. Minden kezdeményezést örömmel fogadunk, a jó szándékú kritikának is örülünk. Azt azonban szeretnénk tudni, mit ért az alatt Marácz úr, hogy a "Somló hagyományaitól elrugaszkodott" fesztivál volt a három nap. Jó lenne, ha kifejtené bõvebben, hogy milyen hagyományokra gondolt és mi szívesen elfogadjuk az érveit. Köszönjük a bíráló sorait, ami jogos azt kijavítjuk, ami nem, arról sem vitatkozunk, hisz szubjektívan írta meg véleményét, bár örömet okozott volna, ha objektív értékelést is tesz, mert bírálni könnyebb, mint valamit tenni az ügy érdekében. Csupán annyit szeretnénk kérni tõle, hogy az események utáni kritikája mellett a jövõben elõtte is nyújtson segítséget a munkában, mert mindenkire szükségünk van. Bízva majdani segítségében, támogatásában kívánunk neki jó egészséget, miként a "Sokszemû Egyesület "nek is eredményes munkát és együttes, hasznos tevékenységet közös szerelmünk, a Somló jó hírének terjesztésében. Gyõr Sándor, MSZP Somló és Környéke Borút Egyesület
A "Somlói napok " - ról A "Somlai Termés "címû kiadványban szubjektív értékelés jelent meg a 2007. szeptember 7-9. között tartott "Somlói Napok "rendezvényérõl. Mivel a cikk szerzõje -Marácz István- a saját véleményét írta le, nem kívánunk vele vitába szállni, mert minden nézõpont kérdése. Feltehetõen Õ ezt így látta kívülrõl. Mi, akik szerveztük, nagyon sok munkát fektettünk be a körülmények minél jobb megteremtése érdekében. Profi szervezõket is bevontunk, mert egy ilyen rendezvény lebonyolításához nem elég a jóindulat. Ehhez pénz is kell. Éppen ezért hálásak vagyunk azoknak, akik támogatták a rendezvényt és köztük voltak olyanok, akik ezt saját zsebbõl tették. Nagyon sok önkéntes ember lelkes munkát végzett fizetség nélkül, hogy ez a három nap rendben bonyolódjon le. Arról nem tehetünk, hogy az esõzés miatt a körmendi réten sár volt, az idõjárást nem tudtuk befolyásolni. A kistérség napján, szûkebb pátriákon kívül mások is jelen voltak. Mi ezt örömmel vettük. Ha a cikk szerzõjének ez nem tetszett, az szíve joga, de mi úgy látjuk, ha távolabbi települések is becsülik a Somlót, az nekünk nem baj. A Somló és Környéke Borút Egyesület, a Borlovag
A Biblia zarándokútján 2008 a Biblia éve Bibliai szent helyek épülnek Kolontáron és Devecserben egy tematikus zarándokút részeként. Célunk az egyes szentföldi helyek és Jézus életének és korának multikreatív bemutatása tevékeny részvételi lehetõséggel. A híres jezsuita emléke is kötelez minket, hiszen itt a Somlóhegy tövében, Devecserben született az elsõ magyar katolikus bibliafordító Szántó (Arator) István SJ.
A zarándokút kiépítésének tervezett idõtartama: 1. szakasz: elõkészítés - 2008 febr.2-tõl-márc 23-ig, Húsvétig. 2. szakasz: kibontakozás 2008 Húsvéttól-2009 Húsvétig. 3. szakasz: 2009 Húsvéttól folyamatos zarándoklatok. Útvonala Kolontártól a Somló hegyig tart földúton. Szervezõje a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Somló Környéki Szellemi Mûhely Egyesület (SOKSZEMÛ). A zarándokúthoz számtalan kreativ bibliaismereti és játékos program csatlakozik.
14
Európa még visszatérhet a kereszténységhez Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke szerint Európa drámaian és egyre nagyobb sebességgel távolodik a kereszténységtõl, ám a folyamat nem visszafordíthatatlan. A nyugati kereszténység jövõje címmel rendezett római kongresszuson Tauran bíboros európai szerzõk egyházat és kereszténységet bíráló könyveire utalva elmondta: minden jel arra mutat, hogy a nyugat teljesen eltávolodik a kereszténységtõl - írja a CNA. A bíboros megjegyezte: ma divat a jövõ kereszténységét elöregedett, megosztott, kiüresedett, az ateizmus által legyõzött vallási formának tekinteni, és tagadhatatlan, hogy nyugaton a fiatalok elenyészõ része jár templomba vagy hitoktatásra, és rengeteg gyerek nõ fel a Biblia, a szentmise, az imádság megismerése nélkül. "Ám - mint mondta - az egyházat már sokszor eltemették. Hiába jósolta Friedrich Nietzsche és a múlt századi diktatúrák, hogy a vallás megszûnik, a helyzet távolról sem így áll. A keresztények teszik, amit tenniük kell. A látszólag haldokló kereszténység meglepõen életerõs, és sok váratlan meglepetést tartogat." A bíboros rámutatott: "Az egyház mindig képes
megújulni, és minden korban van mondanivalója. Véleményünk mindig érdekli a világot, még akkor is, ha nem fogadja el. Korunk létbizonytalansága, drámai társadalmi változásai, s nem utolsósorban az iszlám jelenléte sok katolikust elgondolkoztat. Sokan próbálják újra felfedezni önazonosságukat". "Hogyan tekintsünk hát jövõnk felé?" - tette fel a kérdést Tauran bíboros. "Derûsen, hiszen van jövõnk. Igaz, hogy kisebbségben vagyunk, de erõs és kreatív kisebbség vagyunk, amelyben újabb és újabb közösségek és kezdeményezések születnek mások szolgálatára. Értékeinkben gyökerezik számos, a világ számára fontos alapelv, mint pl. az emberi méltóság, a szabadság, a szolidaritás, a környezet megóvása. S azt se felejtsük el, hogy nincs még egy szervezet, amely annyi fiatalt tudna összegyûjteni, mint a katolikus egyház." "Mit tegyünk hát? Váljunk egyre inkább imádkozó, ünneplõ és szolgáló egyházzá! A kereszténységnek van jövõje, mert akárcsak az elmúlt korokban, most is fel fogja ismerni, hogyan 'gyõzze le a barbárokat', és hogyan találja meg a hitbeli és vallási megújulás útját. Ne ijedjünk meg a mai kortól! Ebben a világban élünk keresztényként, és azt akarjuk, hogy a világ is így fogadjon el minket" - hangsúlyozta a bíboros. MK
A Veszprém Megyei közgyûlés híreibõl Interpelláció az onkológiáért. Lasztovicza Jenõ, a Veszprém Megyei Közgyûlés elnöke, országgyûlési képviselõ és dr. Kovács Zoltán, országgyûlési képviselõ interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez " Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó" címmel február 25-én a Parlamentben. Lasztovicza Jenõ elmondta: 2005-ben az Egészségügyi Közlönyben kihirdetett döntés ellenére idõnként valamilyen okból mindig elbizonytalanítják a tulajdonos Veszprém megyei önkormányzatot a döntéshozók a veszprémi onkológiai centrum sorsával kapcsolatban. A Közép-dunántúli régió sugárterápiás központja helyszínének kijelölése komoly szakmai szempontok alapján történt. A Gyurcsány kormányok több egészségügyi minisztere is ígéretet tett a sugárterápiás központ létrehozására. Ígéreten kívül a külsõ források tekintetében eddig ebbõl semmit sem érzékelhettünk, pedig a nemzeti rákellenes program az önök úgynevezett száz lépés programjában is szerepelt - fogalmazott. Az Új Magyarország program szintén nevesítette a fejlesztési projektek között a veszprémi daganatos beteg központ fejlesztését, mellyel kapcsolatban széleskörû összefogás valósult meg, az egészségügyi pénztár pedig befogadta többletkapacitásként. Dr. Molnár Lajos 2006-ban akkori szakminiszterként kijelentette: minden a legnagyobb rendben, megvalósítható a beruházás. Mint mondta: "Igen, szükség van onkoterápiás központra Veszprémben". 2007. január 2-tól lehet pályázni." Ezt támasztja alá, hogy tavaly a TIOP pályázati tervezésében nevesítve szerepelt a központ. A pályázatot azonban máig nem írták ki, noha a befogadási határidõ tavaly év végén lejárt. A Veszprém megyei önkormányzat sokat költött a programra. A tervezett beruházásról idén februárban olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint a tulajdonos megyei önkormányzatot megkerülve magánbefektetésként, a kórháztól függetlenül, máshol valósítanák meg. Az országgyûlési képviselõk azt kérdezték, szükség van-e Veszprémben onkológiai centrumra, és ezt a többletkapacitást az Egészségbiztosítási Pénztár valóban befogadja-e? Dr. Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára válaszában kifejtette: Ezt a centrumot továbbra is Veszprémben képzeljük el. Dr. Kovács Zoltán az elhangzott válaszra kijelentette: ígérgetéseket 2000 óta kapnak bõven. Kérdés, ezek után hihetnek-e az illetékeseknek? Az új egészségbiztosítási pénztárakkal mi történik regionális szinten, illetve az új 22 pénztár esetében, a tárca nem vállalhat ma felelõsséget, hiszen ezek magánbiztosítók lesznek. Tehát bizonytalan továbbra is ennek a beruházásnak a sorsa, ezért a választ nem tudom elfogadni - vélekedett dr. Kovács Zoltán.
15
Hajlott hátú öreg néne "Túrázásaink során a székelyderzsi Erõdtemplom falánál induláshoz készülõdtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendõs, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk. Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte: - És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Vagy ha éppen a véletlen Föltalálja hozni õket, Porban, sárban érnek véget, Vagy az ínség zivatarja Õket messze elsodorja, Messze tõlünk a világba, Idegen nép kincstárába, És ha ott ragyogni látjuk, Szánk-szemünket rájok tátjuk, S áldicsõséggel lakunk jól, Nem várta meg a választ, hanem Hogy ez innen van honunkból. hiba nélkül elmondta ezt: Ez hát nemes büszkeségünk, "Járjatok be minden földet, Melyrõl annyiszor mesélünk? Azzal dicsekedni váltig, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára Ami szégyenünkre válik!... A magyar nemzet párjára. Csak a magyar büszkeséget, Vajon mit kell véle tenni: Csak ezt ne emlegessétek! Szánni kell-e vagy megvetni? Ha a föld isten kalapja, Ezer éve, hogy e nemzet Hazánk a bokréta rajta! Itt magának hazát szerzett, És ha jõne most halála, Oly szép ország, oly virító, A jövendõ mit találna, Szemet-lelket andalító, Mi neki arról beszélne, És oly gazdag!... aranysárgán Hogy itt hajdan magyar éle? Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja; S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! S hegyeiben mennyi bánya! És ha lennénk, jaj minékünk, És ezekben annyi kincs van, (itt hozzátette: "mert akkor még az Ezt olvasnák csak felõlünk: övék volt") "Élt egy nép a Tisza táján, Mennyit nem látsz álmaidban. Századokig, lomhán, gyáván." Óh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt S ilyen áldások dacára (itt: "innen nem kellene tovább mon- Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre? danom, mert olyan szomorú") Ez a nemzet mégis árva, (Petõfi Sándor: A Magyar Nemzet) Mégis rongyos, mégis éhes, Közel áll az elveszéshez. Majd folytatta: S szellemének országában -"Mondják, miért írt ez a Petõfi Hány rejtett gyöngy és gyémánt van! ilyeneket?" S mindezek maradnak ott lenn. Azután elmondta, hogy 88 éves az idén.
És hogy fogadjunk el tõle valamit.A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebbõl kettõt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni!!! Én pedig leültem a székelyderzsi Erõdtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erõsen borostás túramotoros imidzsébe. És arra gondoltam, hogy az itthoni, politikusaink egy része, akik gátlástalan gazemberek, akik fröcsögõ nyállal próbálják fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megosztanak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ÕSZINTÉN Petõfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettõt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. egy motoros
Megjelent a Családunk újság legújabb száma!
Kérjük, szíveskedjen önkéntes adományokból fenntartott lapunkat támogatni, postai csekken, személyesen vagy az alábbi számlaszámon:Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet:73600101-16006988 Kiadja: A SOKSZEMÛ (S o mló K ör nyéki Szellemi Mûhely Egyesület) Devecser, Iskola u. 2.
[email protected], tel: 06/ 20 823 05 96 Szerkesztõbizottság: Bálint Árpád, Boldizsár Zsolt, Fehérvári Károly, Kovács József, Marácz István, Nagy Lajosné, Orbán Helga, Schnur Mátyás, Dr. Szabó István, Vaczkó László, Vági István, Wéber Tünde, fõszerkesztõ: Mód Miklós Nyomda: Tradeorg, Balatonfûzfõ ISSN 1788-8816
