Solymári Auchan, új 10-es út: mások biznisze, nem számunkra megoldás

K

D E

KÖRNYEZETVÉDELMI

INFORMÁCIÓS

KIADVÁNY

X.évf. 2005. 1 2. szám

december

Solymári Auchan, új 10-es út: mások biznisze, nem számunkra megoldás Közlekedési katasztrófát okozott az áruház rászabadítása a 10-es útra. Mottó: „Kinek van joga ahhoz, hogy akkora levegőszennyezést idézzen elő e dugókkal, amelyekhez képest a dorogi veszélyeshulladék-égető elmúlt évtizedeinek levegőszennyezése egyszerűen csak: VERÉBFING?” Kezdjük csak egy versrészlettel, melyet egy útépítő rt. menedzsere (áruházak aszfaltozásában is jeles a cég) követett el egy cinikusan világos pillanatában: „Osan, teszkó, útlobby / markába röhög a sok jó barát / pusztulat a dugókban / jól átverjük a csőcselék agyát! Benzinpara, idegbaj / új útért sír majd a nép / megépítjük neki közpénzből / no, milyen az, ha csak a lé a tét?” Az írás így fog kinézni. Először fölfejtjük az előbbi titokzatos sorokat. A második részben pedig egy inspiráló kis történetet közlünk arról, milyen következményekkel jár az, hogy egyre több az olyan embertársunk (vagy mi), akinek a szíve helyén lóvé dobog. Itt illusztráljuk azt is, e rendellenes profitsóvárságnak másokra milyen mellékhatásai vannak. Visszatérve az előbbi verstorzóhoz, ez arról szól, hogy sokan élnek azzal a feltételezéssel, miszerint az egyszerű nép egyszerűen nem tudja: a dugók arra szolgálnak, hogy az általuk keltett rossz érzésből „mintegy közkívánságra” új utak nőjenek ki. Azokból meg új dugók, azokból meg új utak, azokból meg új dugók… és ezen aztán sokan (a társadalmi ranglétra gólyalábai felső harmadának legtetején) sokat tudjanak keresni. Ez a dugó legkorszerűbb, legújabb definíciója, mióta az USA és Nyugat-Európa nagyvárosainak rossz példájából pontosan tudjuk, hogy az új utak építésének köze nincs a dugók felszámolásához. Mert minél több új utat építenek, annál nagyobb leszen ezeken és a régieken a dugó, hiába is hitetik el az útbuliban érdekeltek a kedves közönséggel ennek az

ellenkezőjét. Ők tudják a legjobban azt, hogy az új utak új forgalmat idéznek elő, amiktől a régieken nem lesz kisebb a dugó (hanem még tovább nő a forgalom). Tehát: senki ne vegye be, hogyha megépülne az új 10-es gyorsforgalmi út, jobb lenne a közlekedés a 10-esen, mint eddig. Ez csak remény tárgya azoknál, akik nem ismerik a körülményeket, adatokat, és szívesen hinnének ebben. A helyzet ugyanis az, hogy a közlekedés még a mostaninál is sokkal, de sokkal rosszabb lenne. Már azt is tudjuk, hol kezdődnének a Bp-re vezető dugók. Hát bizony az Auchannál. Mire jó e nézőpontból nekünk a solymári Auchan (mint magánpénzes közdemonstráció)? Arra, hogy mindenki a bőrén érezze, mi vár a Budapestre közlekedőkre, ha még az új 10-es út is rászívja a fővárosra azt a plusz napi 8-10 000 autót, ami most még nem közlekedik ezen az úton (amíg még nincs meg.). Ha ez az út megépül, Vörösvárig fog érni a pesti dugó. Aztán majd Dorogig – ahogy mind többen rászoknak az új útra. De néhány cég nagyon sok közpénzt fog addig bezsebelni. Ugyanez igaz néhány dollártorkú szakember dalnokra, és zakója alatt euróövet hordó politikusra. Ne higgyenek azoknak, akik az ellenkezőjét állítják: pénzért, népszerűségért, ők tudják, mennyiért – lódítanak. Lehet, hogy 100 év múlva, amikor a hortobágyi struccal keresztezett osanverébnél is ritkább madár lesz az autós, jó lesz valamire az új 10-es, jó széles kerékpárút válhatna belőle. De a mi életünkben nem old meg semmit, csak kihúzná a dugóhatárt Pilisvörösvárig. Majd elfelejtettem: jutna az árából egy csomó újabb közpénz a politikusok és a cégvezetők zsebeibe. Akiknél már amúgy is kóros jelenség, hogy minden egyes közpénzkötegtől, amit a kacsalábon forgó ele-

fántcsonttornyaik alá bedugdosnak, úgy érzik, hogy egyre magasabbra kerültek. Minek köszönhetően egyre magasabbról, ugyanakkor egyre jobban – és nagyobbakat – tojnak a fejünkre, amihez ráadásul még egyre ügyesebb játékosnak is képzelik magukat (nem látnak jól minket Dollár-Everstről). Benzinparás Auchan-sztori Most pedig következzék a szomorú végkifejletű benzinparás Auchan-sztori. Mostanában nem írok sírverseket (sajnos a cikket kezdő menedzserversi sorok sem azok), de a solymári Auchan-áruházét elvállalnám – társadalmi munkában, jó civilként. Mivel miattuk majdnem az én családom került sírba. Az egy dolog egyik fokozata, hogy a 10es úton való közlekedést a solymári Bambamadár Árudepó végképp kinyiffantotta (ha még volt mit). A másik fokozat az, hogy möszjő bambamadáréknak a jogellenes, jogsértő, joggyalázó hombárfészek-építés után folyamatosan volt és van pofázmányuk – nem messze a Pázmánytól – azt nyilatkozgatni bele az arcunkba, hogy ők nem növelik a forgalmat. Két, december eleji egymást követő vasárnap kíséreltem meg Dorogról Budapestre jutni, délután 3-5 óra között. Bizony, mondom, vasárnap történt ez, azon a napon, amikor még Isten is megpihent. Az egyik plusz egy óra dugó-ideghúzás volt, a másik viszont majdhogynem a Halál. Ragadjunk le most az elsőnél. Ez esetben pár kilométeres dugóban kellett a fogyasztók temploma miatt döglődni a solymári elágtól a bépé tábláig. Idegileg ettől totál kész lett mindenki, aki a kocsiban csücsült, és időre kellett volna megérkeznie… ezért bizony, miközben ott haldokoltunk a dugóban, és feleim halálravált káromkodással szidták a hombárhodályt, sehogy sem sikerült felfognom, hogy mi is történik itt, és ki volt az a merénylő, aki ezt az áruházat ide tenni engedte. Kinek van joga vasárnapi dugókra kárhoztatva tönkretenni sok ezer ember életét?

Kinek van joga ahhoz, hogy akkora levegőszennyezést idézzen elő e dugókkal, amelyekhez képest a dorogi veszélyeshulladék-égető elmúlt évtizedeinek levegőszennyezése egyszerűen csak: VERÉBFING? Kinek van joga ahhoz, hogy elrabolja az időnket, dugóban elfüstölgő pénzünket? Kinek van joga ahhoz, hogy ezt a hodályborzadályt nekünk panorámának állítsa? Egyáltalán, mi történik itt? Dugóáldozat A második vasárnap, amikor várandós menyasszonyommal igyekeztünk még a szürkület beállta előtt Dorogról Budapestre, nem volt olyan szerencsénk, mint először. A pirosra preparált kis dögkeselyű (azóta ennek látom a cégmadarat) most komolyabbat koppintott a fejünkre, mint egy hete. Ezen a vasárnapon hidegen zuhogott a eső, mi pedig nem hittük el, ami történik velünk. A Budapest felé haladó forgalom már a solymári elágazás után dugóvá sűrűsödött, és aztán következett 45 perc, ami alatt egy kilométert, ha sikerült megtenni. Egy óra alatt a motor felmelegedett 100 fokra, az agyvizünk pedig felforrt. Emberi méltóságunk leértékelődött, rosszul hibernált utasokká lettünk, akik saját autójukban rohadnak egy dugóban. Az előttünk kígyózó kocsioszlop végét nem lehetett látni, mert akkora volt a sor… A megalázó döbbenettől némán ültünk a kocsiban, mert az nem volt kérdés, a méltatlan helyzetért, ki-mi a felelős. De hát, én nem akarok bevásárolni!!!!! – kurjantottam egyet fertályóránként. Mindez pedig azért történt velünk, mert a korrupciós ügyei miatt Csehországból már rég kitiltott Auchan kinézte magának a 10es utat, és talált olyan városvezetőket, akik

nem túl rejtélyes indítóokoknál fogva hajlandóak voltak elárulni saját településeik érdekeit, és megengedni, hogy az óránként plusz 5-600 autót az útra vonzó madaras teszkó rátelepedjen a 10-es útra. Egy óra alatt jutottunk túl a bevásárlóközpontnak újonnan épített körforgalmon. A zuhogó esőben párásodtak az ablakok, alig lehetett kilátni a szélvédőn. Még úgy két óra lett volna, amíg megtesszük a hátralévő pár kilométert, de másként döntöttem. Halál szabálytalanul, de immár vagy tizedikként megfordultunk autónkkal valahogy az elölről-hátulról szorongató kocsioszlopban, és elindultunk, visszafelé Vörösvárnak. Ott aztán Csobánka felé leágaztunk, és innen már normálisan lehetett – volna – közlekedni Budapest felé, eltekintve a hatalmas kerülőtől, amit ugye nekem kell finanszírozni, nem piroska madárkának. Azt hittem, ennyivel megússzuk. De nem így történt. Ömlött az eső, a hegyi úton köd volt, és az egyik 90 fokos kanyarban megcsúsztunk azon a sáron, amit egy traktor hordhatott fel az útra a földekről (későbbi következtetés). Miközben csúsztunk, volt nagy sikoltás, üvöltés, aztán jött egy csattanás… a következő képet eddig csak filmekből ismertem… Állt az autó orral fölfelé egy árokban, és reflektorozott bele az esőhullató nagy büdös téli éjszaka sötét torkába. Sosem felejtem el, ahogy a reflektorok az égre szegeződve cseppenként világították meg az égi zuhanyt. Fizikailag nem lett semmi bajunk, azon kívül, hogy egymásra estünk. Mint később az ultrahang kimutatta, a gyerek is megúszta a dolgot (bár ezt még nem lehet teljes bizonyossággal tudni). Az autó hátulja tropára ment, a roncstelepre kellett vinni, mert nem érte meg megjavíttatni.

A balesettől számított két órán belül megjött a tréler, hogy felszedje az autót, minket addigra már a szülők visszafuvaroztak Dorogra. Azt nem szándékozom leírni, mi mindent gondoltam én akkor, és ott… külföldön garázdálkodó, törvénysértő, pénzhajhász francia cégekről, az őket kiszolgáló korrupt magyar városvezetőkről és hivatali sleppjükről, az akciókra, mint tik a …ra rácsapó fogyasztóvá silányított magyar honfitársaimról (melyek közé olykor magam is tartozom – tartoztam)… Azóta, messze elkerüljük a Vörösvár-Budapest szakaszon a 10-es utat, azt se tudom, megvan-e még. Mostanában – amíg az időjárás engedi –, Csobánka felé megyünk, ha kell (ha nem mi, majd más fogja elcsapni emiatt egy-két csobánkait előbb-utóbb, akik biztos egyformán örülnek majd ennek, meg a többszörösére duzzadt forgalomnak), illetve átszerveztük teljesen közlekedési életünket. Mondjuk már ki: gyakorlatilag közlekedési katasztrófát okozott az áruház 10-es útra való rászabadítása. (A solymári polgármester és jegyző adta ki erre az engedélyt. ) Az új 10-esért Vörösvártól New Yorkig lobbiznak a bizniszben így-úgy érintett városi polgármesterek, az egyetlen III. kerületi Tarlós Istvánt kivéve, akiről véletlenül még azt is tudjuk, hogy nem korrupt fazon. Aztán meg (még) ő is tud valamit: ha megépül az új 10-es (hogy még többen tudjanak járni a Vörösmadár Áruházba, meg ilyesféle szent helyekre), a Budapest nyugati kapujának számító Óbuda-Békésmegyer közlekedésének annyi, mert az újabb sávok által odahordott autók Dorogig fognak állni majd szép sorjában. Az új 10-es út – akárcsak az új osanok és fajtatatársaik – mások biznisze, nem számunkra megoldás. Ezt ne feledjék, akármit próbálnak Önökkel elhitetni.

Kiadványunk támogatói: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Nemzeti Civil Alapprogram

Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat

2

2005. december

Nádor Tamás

Új 10-es út: a bíróság a környezetvédőknek adott igazat Újabb dugókon mesterkedve költenének tízmilliárdokat közpénzből az „érintettek” December 7-én a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte az új 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra utasította a hatóságot. A pert a Levegő Munkacsoport indította az érintett térség környezetvédő civil szervezeteinek – a Piliscsabáért Egyesület, a Pilisvörösvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, az SOS Békásmegyerért Egyesület és a Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesülete – egyetértésével. A Levegő Munkacsoport már korábban rámutatott, hogy a szóban forgó szakasz megépítésére feleslegesen költenék az adófizetők 13 milliárd forintját, hiszen semmilyen közlekedési és környezeti problémát nem old meg, csupán egy nagy bevásárlóközpontot szolgálna ki. „Reméljük, az ítélet elősegíti, hogy a kormányzat megváltoztassa fenntarthatatlan közlekedéspolitikáját, és a tömegközlekedést, illetve a vasúti szállítást részesíti előnyben” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Még nagyobb dugó lenne A környezetvédelmi hatóság 2004-ben engedélyt adott az új 10-es út első szakaszának megépítésére Az elsőfokú környezetvédelmi engedély szerint (amelyet a másodfokú hatóság is jóváhagyott) az engedélyezett útszakasz célja „a nagy forgalmi terhelésű, lakott területeket érintő útszakaszok tehermentesítése, a forgalom gyorsítása.” Azonban sem a környezetvédelmi hatásvizsgálatból, sem a környezetvédelmi engedélyekből nem derül ki, mely lakott területeket tehermentesítené az új útszakasz. Elég ránézni a térképekre, és kiderül, hogy ilyen terület valójában nem létezik! Az új 10-es út első szakasza semmiféle települést nem kerül el és nem tehermentesít. Ez a szakasz 5,5 kilométer hosszú. A környezetvédelmi hatóság ennek a szakasznak egy 4 kilométer hosszú részére adta meg a környezetvédelmi engedélyt, ami önmagában is igen furcsa. Az engedélyezett szakasz az ürömi csomóponttól Pilisvörösvár keleti határáig haladna (a 15,2 km-nél érne véget), és a már meglévő kétszer egysávos 10-es úttól mintegy száz méterre (egy hosszabb szakaszán csupán 20 méterre!) húzódna. Az egyik végén, az ürömi leágazásnál a kétszer egysávos budapesti Bécsi úthoz, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájához csatlakozna – azaz mindkét helyen három sáv torkolna egy sávba! Ha megépül, hatalmas dugók alakulnak majd ki mindkét irányban, súlyosbítva még a mostani helyzetet is. Tehát az útszakasznak se eleje, se vége. Egyértelmű, hogy az út kizárólag az Auchant szolgálná ki – az adófizetők 13 milliárd forintjából. (Sajnos, nem ez lenne

az első eset Magyarországon, hogy egy külföldi magáncég beruházását több milliárd forint közpénzzel ilyen rejtett módon támogatják.) Amikor Pilisvörösvár megkapta a környezetvédelmi felügyelőségtől a környezeti hatástanulmányt az első szakaszról azzal, hogy jelezze a település érintettségét, a jegyző – nyilvánvalóan a polgármester jóváhagyásával – ezt nem jelezte. Ez azt jelenti, hogy a települést a beruházás „nem érinti”, és így a törvény által előírt tájékoztatást sem kell megtartani – sem a képviselő-testület, sem a lakosság felé. Vajon miért akarta elkerülni a polgármester a lakosság és képviselőinek tájékoztatását? Várható-e a továbbépítés? Az új 10-es út továbbépítése Pilisvörösvár keleti szélétől Kesztölcig teljesen bizonytalan. Erre a szakaszra még nem készültek el a környezeti hatásvizsgálatok, ami azért is nagyon fontos, mert itt rendkívül értékes Natura 2000 természetvédelmi területek találhatók, amelyeken jogszerűen nem építhető gyorsforgalmi út. A Piliscsévi Önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság csak úgy járul hozzá az út megépítéséhez, ha az két kilométeren keresztül alagútban halad. Ráadásul, ez karsztos terület, ami megdrágítja és lassítja az alagútépítést. Az állami költségvetés súlyos hiányát és rendkívül magas adósságállományát is figyelembe véve, kétséges az is, hogy mikor lesz pénz mindennek a megépítésére. Igen valószínű, hogy a 2006-os választások után elkerülhetetlenül bekövetkező megszorító intézkedéseknek ez a beruházás is áldozatul fog esni. Egyes hírekkel ellentétben ugyanis az EU nem ad pénzt az út építésére. (Egyáltalán kétséges, hogy az Európai Unió bármilyen összeget ad a közeljövőben útépítésre, mivel kinyilvánította: a vasútfejlesztést és környezetkímélő városi közlekedést részesíti előnyben.) A mi milliárdjainkat költenék A 10-es út megépítése részben az Európai Befektetési Bank hiteléből történne. Ez a bank aggály nélkül ad hitelt, hiszen a kockázata nulla: a hitel visszafizetését a kamatokkal együtt az állam garantálja, az összeget az adófizetők állják. A bajokat még tetézi, hogy az elkészült tervek szerint e szakaszra két helyen, Kesztölcnél és Pilisvörösvár keleti határa után után lehet ráhajtani. Ebből következik, hogy Pilisjászfaluról, Piliscsabáról, Tinnyéről és a Zsámbéki medencéből Budapest irányába közlekedők továbbra is Piliscsaba és Pilisvörösvár főutcáján lesznek kénytelenek autózni. Ha azonban mégis abban reménykednénk, hogy meglesz a pénz mindezek – és még

2005. december

további utaknak – a megépítésére, akkor is hosszú éveket kell majd várni a megvalósításukra. De ha mindez megvalósulna, az sem segítene azon a gondon, hogy az immár három sávon Budapest felé haladó gépkocsi-áradat a Bécsi út egy sávjába torkollna, amely már jelenleg is telített. Tehát még nagyobb – több kilométeres – dugók alakulnának ki a Bécsi út előtt. Vannak ugyan távlati tervek arra, hogy további utakat építenének, amelyek állítólag levezetnék ezt a forgalmat. Azonban ez hosszú évekig tartana, és hatalmas költségekkel járna. Ennél is sokkal súlyosabb baj, hogy ezek az utak Óbudát és Békásmegyert érintenék, ami már jelenleg is az ottani lakosság kemény ellenállását váltja ki, hiszen már most is állandóak a lakossági panaszok a hatalmas forgalom miatt. Ha azonban ezek az utak valamikor meg is épülnének, akkor sem tudnak majd jobban bejutni a járművek a fővárosba, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, Budapest már a jelenlegi forgalmat is alig tudja elviselni. Ennek fokozása közlekedési szempontból is megengedhetetlen. Pilisvörösvár elkerülése Ha a Pilisvörösvárott élők élete, egészsége a legcsekélyebb mértékben érdekelte volna a mindenkori kormányzatot és szakértőit, s a pilisvörösvári polgármestert, már régen megépülhetett volna a várost elkerülő út. Nem az új 10-es gyorsforgalmi út, hanem az a rövid útszakasz, amely már létezik Pilisvörösvár szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Ez az út Pilisvörösvár dél-keleti szélénél hagyja el a jelenlegi 10-es utat északi irányban, a tervezett új 10-es út nyomvonalán halad tovább, majd mintegy két kilométerre onnan délre kanyarodik és a Terranova közelében tér vissza a 10-es útra. Duma Viktor, a PEMÁK igazgatóhelyettese a Piliscsabán 2005. áprilisában tartott fórumon elmondta, ennek az útnak a megépítése 9 milliárd forintba kerülne (tehát 4 milliárddal kevesebbe, mint az ún. első szakaszé). A Pilisvörösvárt elkerülő szakasz megépítésének elsőbbségét más is indokolná. A Budapest és Pilisvörösvár közötti útszakasz a völgy mélyén, az Aranyvölgyi-patak mentén húzódna. Ez azt jelenti, hogy az útnak komoly töltésen kell feküdnie. Tehát arra kell törekedni, hogy ha az útszakasz megépítésére valamikor mégis sor kerül, a hatalmas mennyiségű építőanyag szállítása ne Pilisvörösváron keresztül történjen. Kérdés, miért jelentette ki Pilisvörösvár polgármestere több fórumon is, hogy ennek az elkerülő szakasznak a megépítése szinte lehetetlen és több évtizedig tartana. További kérdés, e helyett miért azt szorgalmazza, hogy a – csupán a bevásárlóközpontot kiszolgáló – ún. „első szakasz” épüljön meg. László Erika (Piliscsabáért Egyesület) Lukács András (Levegő Munkacsoport)

3

Vezérlőcsillagok – kényelmesség és olcsóság Van még teendőnk a „zöldvilágosítás” területén Közeledik az év vége, ilyenkor kicsit átgondoljuk, hogyan is telt el az év, sikerült-e a kitűzött céljainkat megvalósítani. Egyesületünk tavasszal kezdte el működtetni lakossági információs irodáját, amelyhez bárki, bármilyen környezetvédelmi problémával fordulhat, s igyekszünk ezekre a lehető legteljesebb körben megoldást találni. Újságunkban is a lakosságot legjobban érintő témákkal foglalkozunk. Most azt vizsgáltuk, tevékenységünk révén sikerült-e az emberek mindennapjaiba egy kis környezettudatosságot csempészni, s néhány energia- és pénztárca-kímélő tanáccsal is szolgálunk. Tavasszal megnyílt lakossági információs irodánkba rengeteg környezetvédelmi jellegű bejelentés érkezett, a fontosabb témákról a Zöld Sorok hasábjain is beszámoltunk. Újságunkban emellett igyekszünk minden, a régió lakosságát érintő környezet-, természet- és egészségvédelmi ügyről beszámolni. Bár tevékenységünk már most sem eredménytelen, úgy vélem, még mindig kevesen ismerik és használják ki ezt a szolgáltatásunkat. Egy héttel karácsony előtt többek közt arra voltam kíváncsi, hogy a nagy bevásárlási láz idején mennyire tartják szem előtt a helyiek a környezetvédelmi szempontokat, pl. a környezetkímélőbb, energiatakarékosabb termékek választják-e. Vagy pl. az utazási szokásaik során, mennyire tudatosul bennük az egyes járművek környezetterhelő volta? De kíváncsi voltam arra is, hogy a mindennapi életük egyéb területein hogyan érvényesül a környezettudatosság, illetve, hogy bekapcsolódtak-e idén vagy az előző években Egyesületünk valamelyik tevékenységébe. A következő kérdéseket tettem fel a telefonos interjúalanyaimnak: Idén bevezették a városban a szelektív hulladékgyűjtést. Ön használta-e már ezeket a kukákat? Részt vett-e az Egyesületünk által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtésen? Részt vett-e valamilyen akciónkon, tüntetésen, előadáson, stb. Vásárláskor mennyire veszi figyelembe a termék környezetbarát mivoltát? (Pl. kevesebb csomagolóanyagot tartalmazó terméket vásárol, vagy a visszaváltható csomagolásút keresi) Elektromos termékek vásárlásakor, mennyire figyeli, hogy milyen a termék energiahatékonysága? Az elemmel működő árucikkeknél a hagyományos elemeket, vagy az újratölthető akkumulátort részesíti előnyben? Használ-e kompakt fénycsöveket a háztartásban?

4

Utazáskor, mennyire veszi figyelembe a környezetvédelmi szempontokat? Pl. többet utazik-e tömegközlekedéssel, mint autóval? Tömegközlekedésnél mivel utazik szívesebben, vonattal vagy busszal? Biciklizni szokott-e? Van-e kertje/telke, szokott-e komposztálni? Először egy Hám Kálmán ltp-en élő hölggyel sikerült beszélnem, akitől megtudtam, hogy rendszeresen használja a szelektív gyűjtőedényeket, de sem a veszélyeshulladék-gyűjtéseinken, sem az Egyesület programjain még nem vett részt. Vásárláskor, ha teheti, a környezetbarát termékeket választja, lehetőség szerint a visszaváltható és a kevesebb csomagolással rendelkező árucikkeket veszi meg. Az elektronikai termékek energiahatékonyságára azonban nem mindig figyel. Ugyanakkor elemekből újratölthetőt választ, és háztartásukban kompakt fénycsövet is üzemeltetnek. Autóval nem rendelkezik a család, ezért tömegközlekedéssel utaznak, kb. felefele arányban busszal és vonattal. Biciklizni a hölgy nem szokott. Kertjük/telkük nincs, de ha lenne, komposztálná az ott keletkező zöldhulladékot.

hiszen az kb. 1000-szer hosszabb élettartamú, mint a hagyományos elem, és kompakt fénycsöveket is használnak. Autójuk nincs, így tömegközlekedést vesz a hölgy igénybe, ha hosszabb útra indul, abból is inkább a vonatot választja. Biciklizni csak szobakerékpáron szokott (viszont ez is jó eszköz az egészségmegőrzéshez!). Kertjük van, komposztálnak is rendszeresen. A Szent Imre utcában feltárcsázott hölgy sem használta még a szelektív kukákat, a hulladékgyűjtő vagy egyéb akcióinkon sem vett eddig részt. Elmondása szerint vásárláskor általában figyel a keresett árucikk környezetbarát voltára, illetve hogy az milyen csomagolóanyaggal van ellátva. Ugyanakkor az elektronikai termékek vásárlásakor nem az energiahatékonyság a fő szempont. Elemekből nem újratölthetőt használ, világításnál viszont kompakt fénycsövet is igénybe vesz. Utazni csak busszal szokott, biciklizni már évek óta nem. Kerttel rendelkezik ugyan, de nem komposztál hagyományosan, inkább csak beássa a zöldhulladékot a talajba. A kényelmes típus

Másodjára egy Hősök terén lakó úrral sikerült beszélnem, aki nemcsak a szelektív kukákat használja, de a hulladékgyűjtéseinken is mindig aktív. Előadásainkon, akcióinkon azonban még nem vett részt. Sajnos, vásárláskor már nem ilyen környezettudatos a család, hiszen nem mindig figyelnek a termék környezetbarát jellegére, vagy a csomagolós típusára, sem az elektromos termékek energiahatékonyságra. Elemekből a hagyományos, nem újratölthetőeket választják, kompakt fénycsövet sem használnak. Utazáskor az autójukat és a tömegközlekedést egyaránt igénybe veszik. Busszal és vonattal is utaznak, biciklizni viszont nem szokott az úr. Telkük van, de a komposztálást itt nem gyakorolják.

Következőleg egy fiatalemberrel beszéltem a Schmidt ltp-ről. Ő elég kényelmes típusnak bizonyult, hiszen pl. azért nem használja a szelektív edényeket, mert azok pár háztömbbel odébb vannak kihelyezve. Hulladékgyűjtéseinken sem vett részt (utoljára talán az általános iskolában gyűjtött papírt). Akcióink közül viszont részt vett a pár éve az égető ellen szervezett tüntetésen. Vásárláskor nem nagyon figyel a termék környezetbarát jellegére, a csomagolóanyagra, az energiahatékonyság sem igazán lényeges szempont. Elemekből azonban az újratölthetőt részesíti előnyben, és kompakt fénycső is van a háztartásban. Mióta megszerezte a jogosítványt, nem biciklizik és nem tömegközlekedik, csak autóval jár. Kertje/telke nincs, de ha lenne, biztosan komposztálna, ahogyan a nagyszülei is szoktak a kertjükben.

A következő interjúalanyom egy Pataksor utcai nyugdíjas hölgy volt, aki elárulta, hogy azért nem használja a színes kukákat, mert a gyűjtősziget házuktól messze található, s már nem nagyon szokott a városban mászkálni. A hulladékgyűjtésen, egyéb programjainkon is ezért nem vett részt. Azonban vásárláskor mindig figyelembe veszi a termék környezetbarát jellegét, ügyel arra is, hogy lehetőleg visszaváltható vagy újrahasznosítható csomagolóanyag kerüljön a kosárba. Az energiahatékonyságra is oda szokott figyelni. Elemből mindig újratölthető akkumulátort vásárol,

Ezután egy Bimbó utcai nyugdíjas asszonyt sikerült telefonvégre kapni, aki elmondása szerint rendszeres használója a színes gyűjtőedényeknek. Hulladékgyűjtéseinken, programjainkon idős kora miatt nem vesz részt, de szimpatizál a zöld mozgalommal, még a külföldi környezetvédelmi eseményeket is nyomon követi. Vásárláskor nem elsősorban a termék környezetbarát tulajdonságai alapján dönt, inkább pl. a lejárati szavatosság a mérvadó, de a csomagolóanyag típusára többnyire odafigyel. A hölgy az utóbbi években nem igazán vásárolt elektromos termékeket, ele-

Aki figyel a hulladékokra

2005. december

mek közül a tartós, de nem újratölthető fajtát használja, viszont kompakt fénycsövet is tart otthon. A hölgy már nem szokott utazgatni, s idős kora miatt a kerti munkák is egyre háttérbe szorulnak, így a komposztálást sem gyakorolja már. Végül az Ady Endre utcában egy 80 éven felüli úrral beszéltem, aki a már megszokott problémát emlegette fel a szelektív gyűjtőkukák kapcsán: vagyis hogy ő szívesen használná, de nincs az utcában gyűjtősziget, és ő a fájós lábával nem nagyon tud messze menni már. Hulladékgyűjtéseinkre azonban odafigyel, s ilyen alkalmakkor az otthon összegyűjtött használt elemeket a lánya hozza el és adja le nekünk. Programjainkon nem vett részt, s vásárláskor sem az árucikk környezetbarát volta vagy a csomagolás milyensége motiválja. Elektronikai

termékeket már évek óta nem vásárolt, tévéje távkapcsolójába pedig nem újratölthető elemeket tesz. Kompakt fénycsövet sem használnak otthon. Utazni vagy bi-ciklizni nem szokott, az utcába vagy bevásárolni is gyalog jár. Kertje van, s idős korára az ezzel járó munkák is egyre terhesebbek neki, de komposztálni azért még rendszeresen szokott. A kényelem és az olcsóság egyelőre a legfőbb szempontok Ez a felmérés a helyi lakosok szokásainak ugyan csak kis szeletét tükrözi, de számomra úgy tűnik, nem volt hasztalan környezetvédelmi felvilágosító tevékenységünk, hiszen egy-két dologban már sikerült a környezettudatosságot becsempészni az

Újévi köszöntő helyett Az év vége közeledtével az ember mindig számot vet magával, magában. Mi is történt az elmúlt évben, mit is tervez a következő évre? Így tettem én is, s bár még csak néhány hónapja vagyok a DKE elnöke, jó néhány sikert és kudarcot is felidézhettem e számvetés kapcsán. A teljesség igénye nélkül következzen hát néhány: - Végre megnyitottuk tanácsadó irodánkat, ahol munkaidőben egy munkatársunk várja a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági bejelentéseket és véleményeket. Örömmel mondhatom, egyre többen élnek az iroda nyújtotta lehetőségekkel. - Két újabb sikeres veszélyes hulladékgyűjtési akción vagyunk túl. - Végre városunkban is beindult a szelektív hulladékgyűjtés. - Újabb aktív tagokkal bővült egyesületünk. - Aktívan együttműködünk a környékbeli zöld szervezetekkel. De: - A városvezetés hozzáállása, mit sem változott környezetvédelmi kérdésekben (képviselőink leradírozása, bármely nem megfelelőnek ítélt kérdésben pl: Brikettgyár, Onyx, GMO mentes régió., stb..)

- Nem történt valódi felelősségre vonás az Onyx 2004. évi szennyezése kapcsán - A szelektív kukák környéke sok esetben siralmas - Folyamatos lakossági panaszok (Baumit, Onyx, stb..) Egy-egy szervezet munkáját persze folyamatosan sikerek és kudarcok váltakozása jellemzi, hiszen ez az élet mozgatója. A sikerek lendületet adnak a további munkához, s erőt a kudarcok elviseléséhez. Arra, hogy jó úton haladunk a több mint 15 éves múltunk jelent választ, hiszen Dorog elsőként létrejött civil szervezeteként, folyamatos megújulások révén, most is a közélet aktív részesei vagyunk. Ehhez azonban elengedhetetlen a lakosság – az Önök – támogatása, hiszen egy egyesület támogatók, szimpatizánsok nélkül mit sem ér! Köszönöm a folyamatos támogatást, amint munkánkhoz adnak, s örök optimistaként, bízom abban, hogy közös munkánk egyszer meghozza gyümölcsét, s majdan egy élhetőbb, egészségesebb Dorog polgáraiként köszönthetem Önöket, egy újabb újévi köszöntőmben. Dorog, 2005. december 18. Balogh Zoltán elnök – DKE

Óránként ötszáz autót csal az utakra egy-egy bevásárlóközpont A közlekedésszervezőket, városrendezőket és a helyi lakosokat is egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy-egy bevásárlóközpont megépülésével várhatóan mennyivel nő a környék forgalma. Egy nemrég lefolytatott vizsgálat azonban rámutatott: a tervezők körében elterjedten használt számítási modell téves, a valóságnál lényegesen alacsonyabb terhelési adatokat eredményez. E kérdéskört 1997-ben, 1999-ben és 2001ben vizsgálták, de a legnagyobb forgalmat gerjesztő élelmiszer-nagyáruházakra nem fordítottak kellő figyelmet és a Budapest városhatárán belül lévők pedig gyakorlatilag minden vizsgálatból kimaradtak. A Főmterv Rt. 2005. májusában és júniusában a budaörsi és a hat budapesti TESCO nagyáruházban végzett, személyes megkérdezésen alapuló, közlekedési szokás felmé-

emberek napi életvitelébe. Azonban még sok tennivalónk akad. A legtöbb esetben a kényelmesség, illetve az árak határozzák meg mindennapjainkat. Viszont ez utóbbi tényező nem mond feltétlen ellent a környezetvédelmi elveknek, hiszen ha pl. az 1000-szer hosszabb élettartamú újratölthető akkumulátorokat vagy a hagyományos izzóval szemben negyedannyi energiát fogyasztó, kompakt fénycsöveket használjuk, akkor nemcsak kevesebb veszélyes hulladékot termelünk, hanem hosszú távra vetítve a pénztárcánkat is kíméljük. A hűtők, mosógépek oldalán feltüntetett energiahatékonysági címkét is érdemes figyelni, mert ha jól választunk, energiát és pénzt egyaránt megtakaríthatunk. És ez nemcsak karácsonykor fontos. Vezér Noémi

rést, minden helyszínen két alkalommal: pénteken 16–20, illetve szombaton 8–12 óra között. A vizsgálat megállapította, az áruházak megközelítése alapvetően gépkocsival történt (átlag 72%), azután a BKV-buszok/trolik következtek (14%), a gyalogos megközelítés 9% volt, villamoson csak 3% érkezett, és 3% vette igénybe az áruházak által biztosított buszokat. Egy gépkocsival átlagosan 2 fő érkezett és nagyjából 1 órát töltött az áruházban. A pénteki és szombati adatok között nem mutatkozott lényegi különbség. Vizsgálták, hogy mennyire befolyásolta a közlekedési eszköz megválasztását az, hogy az áruház metró vagy más tömegközlekedési eszközzel is kényelmesen elérhető. A mérések azt mutatták, hogy hiába van az áruház akár a metró mellett, a kényelem és a szállítandó

2005. december

áruk miatt a vásárlók legalább kétharmada gépkocsival érkezik. A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy az általánosan használt forgalom-gerjesztés előrebecslő modell lényegesen kevesebb autó megjelenését prognosztizálja, mint amennyi a valóságban az áruházhoz érkezik. A jelen vizsgálatban mért adatok a jelenleg általánosan használt képlet felhasználásával azt mutatják, hogy a hét áruházat óránként 117–583 (átlagosan 330) gépkocsi kereste fel, az új számítás ugyanakkor kimutatta, hogy a valós szám 367–809 (átlagosan 583) gépkocsi volt óránként, átlagban tehát 73%-kal több, mint amennyit a régi modellen alapuló számítás eredményez. Ezért a BME Út és Vasútépítészeti Tanszékének munkatársa, Ercsényi Balázs az új paraméterek és képlet alkalmazását javasolja. Célszerű volna, ha a hatóságok is ezt az új számítási módszert alkalmaznák a hatásvizsgálatok, az engedélyezés során. www.levego.hu

5

„Szúnyognádas”, szennyvízgondok, illegális építkezés patkánybetörés – válogatás irodai eseteinkből… Az alábbi összeállításban azokból a lakossági bejelentésekből szemezgettünk, amelyek az utolsó három hónapban érkeztek. Látszik belőlük, a dorogiak, környékbeliek odafigyelnek a környezetükben adódó gondokra, és tettre készek, ha van rá lehetőségük. Baumitos porterhelés (Szeptember 1.) – Egy Baumit környékén lakó úr írt e-mailt, hogy a gyártól eredő porterhelés olyan mértékű, hogy a bútorokat naponta takarítani kell, a kerti padokat be kell hurcolni vagy minden nap letörölni. Megdöbbentő képeket küldött arról, hogy milyen porréteg fedi egy nap alatt az utcán álló kocsikat. - Levelét a meggyőző képekkel továbbítottam az Önkormányzat környezetvédelmi referensének, panaszát pedig felvetettem a Baumit Kft-nél tett látogatásom során, melyről a Zöld Sorok októberi számában olvashattak. Nagysápi „szúnyognádas” (szeptember 14.) – Urbán Sándorné telefonált Nagysápról. A nyugdíjas hölgy arról panaszkodott, hogy a szomszédja nem vágja a nádast, ezért rengeteg a rovar, szúnyog, béka, melyektől képtelenek nyugodtan pihenni. Nagy a bűz is a környéken, sok a szemét, és parlagfű is található a területen. A lakók fertőzésveszélytől tartanak. Korábban már a polgármesterhez is fordultak, személyesen és írásban is, de ő nem intézkedett. A hölgy kérte Egyesületünket, hogy menjünk ki a helyszínre, nézzük meg, és próbáljunk tenni valamit, hogy a súlyos beteg házaspár nyugodtan tudjon pihenni. - Sajnos a helyszínre nem sikerült eljutnunk, de egy levelet küldtem a nagysápi polgármesternek, hogy lépjenek az ügyben és szólítsák fel a házaspár szomszédját a nádas levágására. November végén kaptam választ a jegyzőtől, miszerint a nádast levágatták a szomszéddal, ugyanakkor ők korábban e problémára vonatkozóan nem kaptak a hölgytől bejelentést. Engedély nélküli építkezés az Ipari Parkban (Szeptember 27.) – Egy hölgy telefonált, hogy mit tudunk az ipari parkban létesülő új csarnokról a Sanyo mögött? Mert azt hallotta, hogy valamilyen gumis üzem akar oda települni. - Az Önkormányzaton sem a környezetvédelmi referens, sem az építési osztály nem tudott érdemleges felvilágosítást adni. Az építési osztályon annyit tudtam, meg, hogy az építkezést leállítatták, mert nincs építési engedélye a cégnek. Ugyanakkor, mint látható, az építkezés mégsem állt le, hiszen a csarnok felépült…

6

Ablakszigetelés (október 6.) – Egy fiatal hölgy kereste fel irodánkat, ablakszigeteléssel kapcsolatban érdeklődött, hogy milyen eszközök, technikák alkalmazhatók. - Az Energia Klub „Energiáról okosan” c. kiadványát adtam oda neki, valamint tanácsoltam, keresse fel az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületet, ők bővebb tájékoztatást tudnak adni ebben a témában. Emellett a hölgy a szelektív gyűjtésről is érdeklődött, hogy az egyes kukákba mit lehet tenni. A Zöld Sorok vonatkozó számát odaadtam neki, illetve tájékoztattam a műanyag hulladékok gyűjtésénél a fontosabb problémákkal kapcsolatban. Árpád utcai szennyvízgondok (október 19.) – Egy Árpád utcai úr kereste fel az irodát. Arra panaszkodott, hogy az Árpád úton most fognak aszfaltozni a csatornázási munkálatok után, az utca felső részén lévő 10 csatornaszemet az Önkormányzat nem fogja kicserélni. Az eredetileg csapadékvízelvezetőnek épült csatornát jelenleg szennyvízelvezető-csatornaként is használják, illegálisan ide lett bekötve a szennyvíz is, hogy ne kelljen talajterhelési díjat fizetni. Így viszont sokszor érezhető a bűz, megjelennek a patkányok a környéken, néha a szennyvíz is feljön. Szépvölgyi úr az Egyesület segítségét kéri, hátha tudunk még tenni valamit, mielőtt leaszfaltoznák a területet. - Szeiler Viktor környezetvédelmi referenssel beszéltem, ő elmondta, valóban tervbe volt véve azon a területen is a csatornarendszer kicserélése, de sajnos az Önkormányzat pénze elfogyott, így idén már biztosan nem tudják megoldani a csatornaszemek cseréjét bűzelzáró változatra. Egyébként az egyik lakó kicserélte ilyen bűzelzáró csatornára a házánál levőt, de ez szabálytalan, mert nem rendelkezik olyan teherbíró képességgel, hogy a nagyobb tehergépjárműveket is elbírja, így balesetveszélyes is lehet. Megrövidül Onyx-kémény? (október 28.) – Egy hölgy telefonált, hogy az ONYX kéménye le van bontva (legalábbis így látszik), és úgy nyomják ki a füstöt. A sárkányrepülőző fia vette észre, hogy a szokásosnál jóval alacsonyabban látható a kéményen távozó füstoszlop. Azt kérdezi a hölgy, szabályos-e ez így? - Szeiler Viktornak továbbítottam a bejelentést, de még nem tudott utánajárni. Bokorrongáló gyerekek (november 3.) – Egy hölgy telefonált a Zsigmondy lakótelepről, hogy a környékbeli gyerekek tönkreteszik a házak előtti bokrokat (14-16-os lépcsőházak). Oda fekszenek, belerohannak a bokrokba, letörik az ágakat.

2005. december

- Mondtam neki, hogy sajnos nincs olyan aktivistánk, aki ki tudna menni és rájuk szólni, hogy abból értsenek is. Mindenképp a lakóknak kell összefogni, a gyerekeket fegyelmezni, vagy a szüleikkel beszélni, illetve azt tanácsoltam, hogy vegye fel a kapcsolatot a polgárőrséggel, az ő feladatuk a városban járőrözni, hátha ők tudnak tenni valamit. Esetleg a közterület-felügyelőkhöz is lehetne fordulni ez ügyben. Brikettgyári patkányinvázió (november 8.) – Egy helyben lakó telefonált, hogy a szomszédjából átjönnek a patkányok. Már korábban is előfordult ilyesmi, ahol lehetett, a házban a szellőzőnyílásokat betömték. Írtak már a polgármesternek is, de válasz nem érkezett. 2 hónapja az ÁNTSZ-t is kihívták, ők elmondták, ugyan nem hozzájuk tartozik az ügy, de kint jártak a helyszínen, és megerősítették, amit a hölgy mondott. Fenti helyzetről a jegyzőt is értesítették, de válasz onnan továbbra sem érkezett. - Szeiler Viktorhoz irányítottam, hátha ő meg tudja mondani, kire is tartozik tulajdonképpen az ügy, illetve nagyobb befolyása van az Önkormányzatnál az illetékesekre. A környezetvédelmi referenssel történt személyes beszélgetéskor ő elmondta, járt kint a helyszínen, és patkányirtót helyeztek ki. Elektro-hulladékos cégalapítás (december 7.) – L. A. kereste fel az irodát, hogy elektronikai hulladékok ártalmatlanításával foglalkozó céget szeretne alapítani. Milyen teendői vannak, milyen jogszabályok vonatkoznak rá? - Megadtam az elektronikai termékek begyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos jogszabályok számát, és javasoltam, vegye fel a kapcsolatot hasonló tevékenységű cégekkel, illetve az önkormányzat műszaki osztályán a telephely-engedélyeket kiadó hölggyel. Hétvégi fulladás (december 15.) – Egy hölgy érdeklődött, vajon mitől lehet, hogy a barátnőjénél mindig hétvégén jelentkeznek fulladásos tünetek, köhögés; nem bocsátanak-e ki ilyenkor a gyárak több káros anyagot. - Megnyugtattam a hölgyet, hogy az üzemek meghatározott munkarend szerint termelnek, így biztos, hogy amennyiben van hétvégi műszak, ebben az időszakban sem bocsátanak ki több szennyezőanyagot, mint egyébként. Inkább arra vezethetők vissza a tünetek, hogy a hétköznapok során jelentős a forgalom közútjainkon, s vele együtt a légszennyező-anyagok kibocsátása is magas. Ezen anyagok a hét második felére olyan koncentrációban lehetnek jelen, melyek az arra érzékenyeknél köhögést, fulladást válthatnak ki. Mivel a hétvégi időszakban kevesebben ülnek autóba, és kevesebb buszjárat közlekedik, pár nap múlva, a hét elején tisztábbnak érezhetjük a levegőt. Természetesen a légköri jelenségek e hatásokat felerősíthetik. Vezér Noémi

Vissza lehet vinni a patikákba a fölösleges gyógyszereket! December elejétől az ország összes patikájában visszaveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket. A visszagyűjtés költségeit a gyógyszergyártók állják. Szemlénk tanúsága szerint már a dorogi patikákban is kihelyezték a zöld-fehér gyűjtődobozokat. A vásárlók egy kihelyezett edénybe dobhatják a felesleges medicinákat, a visszagyűjtést Recyclomed Kht. szervezte meg. A jogszabály értelmében a gyógyszertárak maguk dönthetik el, hogy a tartályba a vásárlók dobhatják-e bele a lejárt szavatosságú gyógyszert, vagy azt átveszik a patikusok, és ők dobják bele. A visszagyűjtés költségeit a gyógyszergyártók fedezik, ami évente elérheti a 200 millió forintot. Várhatóan, azonban ettől nem emelkedik a gyógyszerek ára, mivel a visszagyűjtés költségei a gyártók éves for-

galmának mindössze egy ezrelékét teszik ki. A gyártók becslése szerint évente 300500 tonna veszélyes hulladéknak számító gyógyszert gyűjthetnek vissza a lakosságtól. Ez a mennyiség azonban a következő években valószínűleg csökken, az emberek ugyanis várhatóan az első pár évben visszaviszik az otthon felhalmozódott készleteket. Annak ellenére, hogy már az 1998-as gyógyszertörvény is tartalmazza, hogy a gyártó, a forgalmazó kötelessége a nem használható gyógyszerek ártalmatlanítása, az Egészségügyi Minisztérium a rendelet megalkotásával több évet késett. A patikusok hosszú ideig azért kifogásolták a készülő tervezetet, mivel az szerintük nem szabályozta részletesen a visszagyűjtés módját. N. T. – N. M

Hősök terén eladó lakást keres Eladó lakást keresek a Hősök terén. Tetőtéri is érdekel. Reális áron, akár hetek alatt lebonyolíthatjuk az adásvételt (magánszemély). Akkor is hívhat, ha csak hónapok múlva akarja eladni lakását. Képeket, adatokat szívesen fogadok e-mailben ([email protected]), vagy hívjon. T.: 06-1-243-0377; 30-527-2406

Igényes budai lakás eladó, kiadó Budai panel luxuslakás ELADÓ tulajtól piaci ár alatt Békásmegyer (III. kerület) hegyfelőli oldal legjobb utcájában (Lukács György.) – 57 nm: 1 + 2 fsz, 8. emelet, É-D fekvés, barackfás full hegypanoráma, gépesített konyha, 3 M-ós bútorzat (Ger’land), boltívek, lakberendezős felújítás, bebútorozás, légkondi, biztonsági ajtó, mosogatógép stb... Iskola, óvoda, étterem 50 m-re, lépcsőházak előtt díszkertek, vidéki hangulat, nyugodt tempó. Felújítás-bútorok értéke 3-3 M (összesen 6 M). Lakásár bútortalan (gépesített-beépített konyha marad!) 11,7 M, berendezve 12,8 M. Képek, részletes adatok e-mailben ([email protected]) kérhetők. Tel: 06-1-243-0377; 30-527-2406 KIADÁS: ugyanez a lakás berendezve kiadó 65 000 Ft / hó áron, hosszútávra (1-25 év). Bérlés esetén fűtésdíjból 2006. októberig a tulaj átvállal havi 5500 Ft-ot.

Gyűjtődoboz a Révai Patikában Mivel a RE’LEM Kht. befogadta a DKE kérelmét, nemsokára irodánkban le lehet majd adni az elemeket, a lehetőség kezdetéről újságunkban tájékoztatjuk kedves olvasóinkat.

Zöld Sorok a neten! Letölthetők a Zöld Sorok lapszámai ezentúl az internetről, a frissek, és az elődök egyaránt. A lap a neten ugyanolyan formátumban, tartalommal férhető hozzá, mint ahogyan nyomtatott módon megjelenik, ámde a képek, címek színesek. Akinek van internet-hozzáférése, legkésőbb a tárgyhónap 25-éig megtalálja lapunkat az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület honlapján, melynek címe:

www.zpok.hu/ekoku

DKE iroda – szelektív tanácsadás is! A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440-288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen: [email protected].

ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelõs szerkesztõ: Dr. Dávid Anna Szerkesztõség címe: 2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected]

2005. december

7

Készítsünk madáretetőt! Segítsük a telet itt átvészelő madarakat Télvíz idején az ablaknál állva a meleget adó radiátor teszi kellemessé a benti létet. Kinn a zord hideg télben, a fagyott talajon, a kopár fák ágaira rárepülő madarak sanyarú sorsának jobbá tételét segíthetjük, ha gondos állatbarát módjára, madáretetőt készítünk. Madáretető iskola Az intenzív etetésre csak a zord fagy és összefüggő hótakaró esetén van szükség, ilyenkor a kis vendégeknek a megszokottnál is több energiára van szükségük – már az életben maradáshoz is. Lehet szó vörösbegyről, aprócska cinkéről, feketerigóról és még sokféle kedves madárkáról, akik megtelepedhetnek a kertekben vagy akár az ablakokban, ha rendszeresen gondoskodunk az etetésükről. Ha tudjuk, miért ne tegyük könnyebbé az életüket? Lássunk hozzá a madáretető készítéséhez! Egy kis gondoskodással segíthetünk a környezetünkben élő madárkáknak átvészelni a zord időszakot, amíg a természet vegetációja újra nem éled. Ennek több formája lehetséges: Étket szórni az ablakpárkányra – Ez a legegyszerűbb. Napi rendszerességgel megtehetjük, így a kis madarak odaszoknak enni az ablakunkhoz. Bentről megfigyelhetjük az odaszálló állatokat közelről is. Gondot okozhat, ha emeletes házban lakunk, és az alsóbb szinteken élő (nem állatbarát) lakókat esetlegesen zavarja, ha bepiszkolják az állatok evés közben a lentebb lévő ablakokat (maghéjakkal, ürülékekkel). Kerüljük el minden esetben a konfrontációt, és inkább készítsünk komolyabb etetőt, ami nem az ablakok közelében van, és nem zavarja meg lakótársaink nyugalmát sem. A legegyszerűbb madáretető – eldobható üdítős flakonból készül. Első lépésként az üveg szájára tekerjük vissza a kupakját, de úgy, hogy közben rácsíptetünk kötöző zsineget vagy drótot. A flakon testéből vágóeszközzel ajtóként funkcionáló nyílást

vágunk. Ezen fognak be és kiszállni a madarak az etetőből, és itt töltjük be a táplálékot is. Miután megraktuk madáreleséggel a pár perc alatt elkészült etetőt, már tehetjük is ki a közeli bokorra vagy fára. Ha van rá lehetőségünk, készíthetünk egyszerre több ilyen eledeltartót is. Eldobható üdítős flakon van bőven, azok felhasználása hulladékcsökkentés is egyben. A kihelyezett eleségtartókat érdemes két – háromhetente ellenőrizni, eledellel utántölteni. Madáretető építmények – „Komoly mérnöki” munkával (rajzokkal, tervekkel) is kezdhetjük a madáretető készítését. Miután megálmodtuk, hogyan nézzen ki, vessük papírra terveinket. Számoljuk ki az anyagok fajtánkénti mennyiségeit, majd szerezzük be a hozzávalókat (új vagy régi faanyagokból is összeválogathatjuk). Miután kiszabtuk a fő elemeket, nem marad más hátra, mint azok összeszerelése. Ha készen van a madáretető, eleséggel feltöltjük, és kihelyezzük lakókörnyezetünk fáira, bokraira. Ha kertek alján (fákon vagy bokrokban) helyezzük ki az etetőt vagy toronyházak ablakaiba – erkélyeibe kerül is ki az eledeltartó, minden esetben ügyelni kell arra, hogy lehetőleg szélvédett helyen kapjon végleges helyet. Az etetőt ne tegyük ki túl alacsonyra, hogy egy kóbor macska vagy a házi kedvenc semmiképpen se érhesse el az etetőt. Mit rakjunk az etetőbe? Olajos magvak (napraforgó, tökmag), kalászos termések (búzaszemek, kukoricadara) rendszeresen kerülhetnek az eledeltartókba. Az eleség sose kerüljön a hóba, mindig olyan helyre kell tenni, ahol szárazon marad. Energiában gazdag (és kedvelt) még az adagolt, nyers szalonnacsík is. A madáretető készítési procedúra lehet közös hétvégi, családi program vagy csoportos foglalkozás is. Fontos, hogy gyerekek felnőtt jelenléte nélkül veszélyes szerszámokkal (fúróval, fűrésszel, kalapáccsal) ne dolgozzanak, mert maradandó sérülése-

Kellemes, szép karácsonyi ünnepeket és álmokat beteljesítő, boldog új esztendőt kíván mindenkinek a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és a Zöld Sorok szerkesztősége! 8

2005. december

Utántöltős madáretető hulladékokból. Ugyan nem egyszerű, de megéri megcsinálni. ket okozhatnak maguk és társaik bánatára. Magasba való madáretető kihelyezést is bízzuk felnőttekre. Jó barkácsolást és sok-sok tollas barátot kívánunk mindenkinek! Seres Zoltán Orpheus Állatvédő Egyesület Várjuk elkészült madáretetőitekről fényképeiteket, a legjobb munkákat jutalmazzuk. Küldhettek anyagot emailen ([email protected] – képeket csatoljátok), vagy postán: Orpheus Állatvédő Egyesület, 6701 Szeged, P.F.:929 (ekkor a fényképeket kérjük a borítékba). Más: ingyenes állatvédelmi kiadványok (matricák, plakátok, képeslapok) közepes, bélyeggel ellátott válaszboríték ellenében rendelhetőek! A szerkesztő ajánlata: 1./ Látogassatok el a www.zug.hu weblapra, nem fogjátok megbánni! 2./ Gépeljétek be az internetes keresőbe a „madáretető” szót, egy kis kereséssel jó csomó etető-fabrikálási „receptet” találtok. Segítségként, íme az index.hu fórumai közül a csak madáretetéssel foglalkozó (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9088064), itt megtaláljátok a legbonyolultabb, legprofibb etetők leírását is.