Solymár Nagyközség Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai program
2 1. A szolgáltató adatai Az intézmény neve:
Ezüstkor Szociális Gondozó Központ
Székhely és cím:
2083 Solymár, Templom tér 8/b.
Típusa:
más intézmény keretében működő, szakmailag önálló gyermekjóléti szolgálat A fenntartó neve: Solymár Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2083 Solymár, József A. u. 1. Ellátási területe: Solymár Nagyközség közigazgatási területe Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területe Az intézmény Solymár központjában található, innen látja el a településen jelentkező gyermekjóléti feladatokat. 2013. július 1-től Nagykovácsiban feladatellátási szerződés keretében biztosítjuk a szolgáltatást, amelyet a számunkra rendelkezésre bocsátott területi irodában vehetnek igénybe a nagykovácsi ellátottak. (Cím: 2094 Nagykovácsi, Pók utca 58.)
1.1.
Szakmai létszám
Solymár: 1 fő családgondozó (gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú végzettségű) 1 fő családgondozó (tanár, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakemberfolyamatban-6 órás) 1 fő családgondozó (gyógypedagógus, 4 órás) 1 fő családgondozó (mentálhigiénés szakember, 4 órás) 1 fő konduktor Nagykovácsi: 1 fő családgondozó (szakvizsgázott szociálpolitikus szakirányú végzettségű) 1.2.
Intézményi nyitva tartás
Solymár: hétfő, szerda: 8 -16 óráig Nagykovácsi: hétfő, szerda : 12 – 16 óráig kedd, csütörtök: 7-16 óráig kedd, csütörtök: 8-12 óráig péntek: 8-14 óráig
2. Ellátottak köre és jellemzője 2.1. Az ellátottak köre Szolgáltatásainkat úgy szervezzük, hogy az kiterjedjen az ellátási területen élő valamennyi gyermekre 0-18 éves korig. Solymáron az érintett gyermeklétszám: 2211 fő, Nagykovácsiban: 1895 fő.
2
3
Solymár lakónépességének alakulása: állandó lakosok száma korosztályok alapján a 2014. év eleji állapot szerint: 0-3
4-6
7-14
15-18
19-55
56-
Összesen
436
345
959
471
5359
3102
10 672
Nagykovácsi lakónépességének alakulása: állandó lakosok száma korosztályok alapján a 2014. év eleji állapot szerint: 0-3
4-6
7-14
15-18
19-55
56-
Összesen
401
238
915
341
3909
1825
7 629
2.2. Solymár település jellemzői Solymár hivatalosan nagyközség, lakosságszáma 2009-ben érte el a 10 000 főt. Budapest szomszédságában helyezkedik el, a főváros BKV busszal megközelíthető. Sajátos módon azonban ez a közelség nem nyom negatív bélyeget a település életére, nem válik jellegtelenné a nagyváros árnyékában. Ellenkezőleg, nagyon gazdag kulturális programokkal, színes hagyományőrző élettel rendelkezik. A község tősgyökeres lakosai a sváb hagyományokat nemcsak kultúrájukban, hanem egyéb tevékenységeikben is megőrizték. Szorgalmuknak köszönhetően a nagyközség egyike Magyarország legjobb módú településeinek.
2.3. Nagykovácsi település jellemzői Nagykovácsi Pest megye hegyekkel körbevett völgyében, gyönyörű környezetben elhelyezkedő települése. Budapest központjától 15 km-re található, a fővárosi tömegközlekedést igénybe véve könnyen megközelíthető. A Budai Tájvédelmi Körzetben fekszik a település, így aktív turizmus jellemző a falu életére, különösen hétvégén rengeteg a kiránduló, a biciklis, a környező erdőkben sok turista út fellelhető. Nagykovácsi lakosainak száma a 2014-es év eleji adatok alapján meghaladja a 7000 főt. Régi időkben svábok lakta területnek számított, de a kitelepítések következtében a falu lakosságának összetétele megváltozott. A német nemzeti kisebbségi önkormányzat azonban működik. A településen él az összlélekszámhoz viszonyítva a legtöbb gyermek Magyarországon, rengeteg a nagycsaládos. A Nagykovácsiban élő pedagógusok igyekeznek minél több programot, lehetőséget biztosítani az itt élő gyermekeknek. Jellemző, hogy az óvoda, az iskola, a könyvtár, az önkormányzat és a vallási felekezetek is színes és változatos programokat kínálnak a gyermekeknek és családjaiknak egyaránt. A fentebb említett pozitívumok ellenére a társadalmunkban aktuálisan megjelenő problémák sajnos nem állnak meg a települések határainál. Egyre több család küzd - tartós munkanélküliséggel - adósság-és lakhatási problémákkal - a külterületen élés problémáival 3
4 - a sérült funkciójú családokban élés következményeivel - válás, kapcsolattartás során felmerülő gondokkal - a gyermekek tanulási és magatartási zavaraival.
3. A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Feladatainkat és együttműködési kötelezettségeinket megszabják és kijelölik: a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, 235/1997 (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, a gyermek jogairól, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvény. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
4. A gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó szakmai információk Feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, rendszeressége A gyermekjóléti szolgálat az Ezüstkor Szociális Gondozó Központba integrálva működik. A szolgálat az intézmény keretein belül szakmailag önálló egységet képez. A gyermekjóléti szolgálat feladatai 4.1. Alapfeladatok (szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatok)
A gyermek testi, lelki egészségének, nevelésének elősegítése érdekében
4.1.a)
családban
történő
- tájékoztatás, információszolgáltatás - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító és segítő támogatásokról - ügyintézés - támogatásokhoz való hozzájutás, hivatalos ügyek intézése - tanácsadás biztosítása, az ezekhez való hozzájutás megszervezése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzése) - szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás megszervezése, tájékoztatás az örökbeadás lehetőségéről - szabadidős programok szervezése, klubok működtetése, települési
4
5 szabadidős programok nyilvántartása Igénybe vehető szolgáltatásaink • Egész évben működik heti egy alkalommal a Babatanya klub, ahova a három év alatti kisgyermekeket várjuk szüleikkel együtt. Védőnők és meghívott vendégek válaszolnak a kismamák kérdéseire. • Életmód-klub várja az érdeklődő szülőket hetente egy alkalommal, ahol szakember segít az életvezetési problémák megoldásában. • A veszteségek feldolgozásához nyújt segítséget a Gyászcsoport, mely megfelelő számú jelentkező esetén évente többször is indul. • Hasonló célt szolgál a Belső gyermek csoport, amely elsősorban a gyermekkori traumák feldolgozásában tud segíteni mentálhigiénés szakember segítségével. • Mozgásterápiával tudunk az óvodás korosztály segítségére lenni a tanulási problémák megelőzésében. A kisiskolás korosztálynak figyelemzavar és viselkedési problémák esetén ajánlott ez a módszer. Előzetes időpont egyeztetéssel vehető igénybe. • A csecsemőkorban jelentkező mozgásproblémáknál a konduktor segít a babáknak. • Gyógypedagógusunk feladata a fogyatékos, sérült, akadályozott gyerekek képességfejlesztésében, funkciózavaraik korrekciójában, életviteli nehézségeik kezelésében, rehabilitációjukban való segítségnyújtás. • Családkonzultáció: családterápiásan képzett szakemberek által végzett támogató, információnyújtó, tanácsadó beszélgetéssorozat lehetőség szerint az egész család részvételével. • A nyári szünetben a szolgálat által szervezett napközis táborokban tölthetik szabadidejüket tartalmasan a gyermekek. • A Művelődési házzal együttműködve prevenciós előadássorozat szervezése kamaszok és szüleik részére. 4.1.b) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és azok megoldására javaslat készítése az észlelő-jelző rendszer működtetése, koordinálása a Gyvt. 17.§ (1) bekezdésében nevesített intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, tevékenységük összehangolása jelzőrendszeri szakmaközi megbeszélés megszervezése a működési területen évente hat alkalommal települési gyermekvédelmi tanácskozás megszervezése, lebonyolítása minden év március 31-ig esetmegbeszélés, esetkonferencia összehívása, lebonyolítása. Intézményünk bármely gyermek veszélyeztetettségének jelzését fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Meghallgatjuk a panaszával hozzánk forduló gyermeket és segítjük őt problémája megoldásában, szükség esetén jogi érvényesítést biztosítva. Területi illetékesség hiánya esetén krízist észlelve megtesszük az első lépéseket, majd az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz, illetve intézményhez irányítjuk a gyermekeket és szüleiket. 5
6 4.1.c) A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése céljából feladataink: - intenzív családgondozás személyes segítő kapcsolat keretében, - mediálás és terápia családi konfliktusok megoldásában, - egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás közvetítése, - javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, - a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás során támogatjuk a gyermeket, segítjük a szülőket, kezdeményezzük és összehangoljuk a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást a nyilvántartás szerint, tervezett módon, határidő megállapításával végezzük. A gondozás megkezdésekor a családgondozó rögzíti a személyi adatokat, helyzetértékelést, gondozási tervet készít, határidőket állapít meg, a gondozás eredményességét 6 hónaponként értékeli. A gondozási folyamat során egy adott esettel kapcsolatosan az összes érintett és lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény bevonásával a családgondozó szükség esetén bármikor esetkonferenciát hív össze. A családi konfliktusok megoldását közvetítéssel, vagy más konfliktuskezelő módszer alkalmazásával segítjük elő. Feladatunk egészségügyi és gyógypedagógiai szolgáltatások közvetítése.
A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok A gyermekjóléti családgondozó akkor tesz javaslatot a gyermek védelembe vételére, ha előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő megfelelő együttműködésének hiánya miatt az nem vezetett eredményre. 4.1.d) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján együttműködünk a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekotthon családgondozóival. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozása érdekében együttműködés megszervezése és folyamatos biztosítása útján a családgondozó a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolat tartásában. Szakmai feladataink: - személyes segítő kapcsolat keretében a szülők és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, kommunikációjuk segítése - a szülők nevelési, gondozási, háztartás szervezési ismereteinek gyarapítása - közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakásfelszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében - a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása - társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése - javaslattétel a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájára és módjára - felülvizsgálat során tájékoztatás nyújtása a gyámhivatal felé a Gyer.109. § (1)
6
7 bekezdése alapján a gyermek-szülő kapcsolat alakulásáról, szülő életkörülményeiről, a szülőnek a nevelőszülővel, a gyermekotthonnal való együttműködéséről. 4.1.e) A családjába visszahelyezett gyermek utógondozása Az utógondozás során együttműködünk a gyermekotthon, a nevelőszülő hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozóival. Szakmai feladatok: A gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy szakképzésének megfelelő munkahely felkutatásának segítése. 4.1.f.) Nyílt örökbefogadással kapcsolatos feladataink Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyámhivatal keresi meg szolgálatunkat. - a gyámhivatal megkeresésére a családgondozók környezettanulmányt készítenek a gyermek szüleinél, véleményt adnak arról, hogy az örökbefogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekeit szolgálja-e. - a családgondozó figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. 4.2. A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének formái: - önkéntesen - észlelő- és jelzőrendszeren keresztül - hatósági kötelezés útján. A Szociális törvény illetve a Gyermekvédelmi törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások (általános és speciális) ingyenesek. 5. Speciális szolgáltatások Kapcsolattartási ügyelet Az elmúlt időszakban szolgálatunkhoz több bírósági, illetve gyámhivatali megkeresés érkezett olyan ügyek kapcsán, melyeknél szükség lett volna kapcsolattartási ügyelet biztosítására. A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó 15/1998. ( IV.30.) NM rendelet 7. B §a alapján a kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása az érintettek kérésére, illetve a bíróság vagy gyámhivatal kezdeményezésére. Szolgálatunk rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyekkel a kapcsolattartási ügyelet biztosítható. A szolgáltatást pénteki napokon 14-17 óráig vehetik igénybe azok az ügyfelek, akik a kapcsolattartási ügyelet házirendben rögzített szabályait elfogadják és betartják. 7
8 6. Jogvédelem 5.1. A szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme A szolgáltatásainkat igénybe vevőknek joguk van a szociális helyzetüknek, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő, az intézményünk által nyújtott teljeskörű ellátásra, speciális helyzetük, vagy állapotuk alapján egyéni szolgáltatás igénybevételére. Nemüktől, faji hovatartozásuktól, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásuktól, fogyatékosságuktól, szexuális irányultságuktól, vagyoni és egyéb helyzetüktől, tulajdonságaiktól vagy jellemzőiktől függetlenül biztosítjuk az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényre juttatását. Szolgáltatásainkat az igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljeskörű tiszteletben tartásával biztosítjuk, különös tekintettel a.) az élethez, emberi méltósághoz b.) testi épséghez c.) testi-lelki egészséghez való jogra.
Ügyfeleink jogorvoslati kérdéseikkel a Pest megyei gyermekjogi képviselőhöz fordulhatnak: Varga M. Bea 1075 Budapest, Madách tér 3. Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf: 646. Tel: 06-20-4899-627 Fogyatékos személyek esetén szem előtt tartjuk az önrendelkezés elvét és a társadalmi integrációhoz való jogukat. A gyermekek ügyeinek intézése során biztosítjuk a gyermeki jogok védelmét és elősegítjük a szülő jogainak érvényesülését. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység végzése során biztosítjuk, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. Az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy az ellátottjogi képviselő és a gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja az intézmény területén jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön. Biztosítja, hogy a jogi képviselők az intézmény működési területére beléphessenek, a vonatkozó iratokba betekinthessenek, a dolgozókhoz kérdést intézzenek. A gyermekjogi képviselő részére a négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiséget biztosít. Az ügyfeleket megilleti személyes adataik védelme, valamint a magánélettel kapcsolatos titokvédelem. A családgondozók az első találkozás alkalmával az ügyfelekkel ismertetik a gyermekjóléti tevékenység mibenlétét és az együttműködési nyilatkozatban foglaltak tartalmát. Tájékoztatják őket az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer kitöltendő adatlapjairól. A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási rendszer azt a célt szolgálja, hogy a gyermek útja a gyermekvédelemben nyomon követhető és a családnak nyújtott szolgáltatások sora megismerhető legyen. A macis adatlapok használatát a Gyermekvédelmi törvény írja elő (135.§), a használatban levő adatlapokat, kitöltésük és továbbításuk szabályait a 235/1997. Korm. rendelet tartalmazza. A gyermek, a gyermek szülője vagy törvényes képviselője panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében - a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. 8
9 Az intézmény vezetője a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának minden lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat ha az intézmény vezetője 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. 5.2. A szolgáltatást nyújtók munkavégzéssel kapcsolatos jogainak
védelme A Gyermekjóléti szolgálatban szakmai munkát végző dolgozók közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A munkatársak számára a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg. A Szociális törvény alapján megilleti őket a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülés, emberi méltóságuknak és személyiségi jogaiknak tiszteletben tartása. Szakmai munkájuk végzése során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alatt állnak. 6. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása A családgondozók rendszeres szakmai továbbképzését a 8/2000.(VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról, valamint a 9/2000.(VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról rendeletek szabályozzák. Intézményünkben minden továbbképzési időszakban képzési terv készül. Az intézményi költségvetés minden évben biztosít keretet arra, hogy a dolgozók képzési kötelezettségüknek eleget tehessenek. Az intézményben van lehetőség egyéni és csoportos szupervízióra. 7. Szakmai együttműködések 7.1. Az intézmény szervezeti egységei közötti információ áramlás Az Ezüstkor Szociális Gondozó Központ szakmai egységei a következők: - családsegítés gyermekjóléti szolgálat szociális étkeztetés házi segítségnyújtás idősek napközbeni ellátása Az szolgálat dolgozói részére pénteken 10-12 óráig team megbeszélés van, ez idő alatt klienseket csak krízis esetben fogadunk. A megbeszélések alkalmával az intézmény vezetője az új eseteket elosztja a különböző szakfeladatokat ellátó dolgozók között, valamint megbeszélésre kerülnek az aktuális ügyek is. Itt beszéljük meg a szabadságolásokból adódó plusz feladatokat és az esetátadás menetét. Esetátadás, illetve szabadságolás előtt az új családgondozót a régi személyesen mutatja be az ügyfeleknek. Ha valamilyen összeférhetetlenség miatt a családgondozó nem vállalja a további együttműködést a családdal, illetve fordított esetben, az intézményvezető az érintettek meghallgatása után dönt.
9
10 7.2. A jelzőrendszer működtetése Ellátási területünkön figyelemmel kísérjük a gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségleteit, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzeteket. Olyan észlelő és jelzőrendszer kialakítását és működtetését igyekszünk megszervezni, amely segítséget nyújt a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárásához és az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismeréséhez. A jelzőrendszer működtetésének formái - Esetmegbeszélés: A jelzőrendszer tagjainak, intézményeinek közreműködésével az együttműködés folyamatossága, a tevékenységeink összehangolása érdekében esetmegbeszélést tartunk konkrét ügyek kapcsán. - Szakmaközi megbeszélés: A jelzőrendszer tagjainak képviselőivel előre meghatározott témakörben kéthavonta tartjuk. - Esetkonferencia: A szolgáltatást igénylő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása és elosztása a családtagok és a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között, egy család ügyében tartott megbeszélés. - Települési gyermekvédelmi tanácskozás: A jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeljük a jelzőrendszer éves működését, áttekintjük a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot teszünk a működés javítására. 7.3. A helyettesítés rendje A helyettesítés rendjét a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza. Solymár, 2015. április 2. Szelicsánné Szajáni Piroska intézményvezető
10
