SOL SOL – önszervezõ tanulás A SOL olyan megközelítés, amely a modern, a tanulói aktivitás növelését támogató oktatási módszereket újragondolja és olyan oktatási elméletté szervezi, mely magában foglalja a tartalmat és az instrukciót is. Így a tanulási és tanítási kultúra gyakorlatba való átültetéséhez keretet biztosít, amely nagymértékben hozzásegít a tanulói autonómia kialakulásához. Bár oktatási és pszichológiai kutatások (Herold és Landherr 2001c) támogatják a megközelítést, ez nem egy tudományos elmélet, de lehetõséget nyújt a tanuló számára, hogy gyakorolja a függetlenséget és személyes felelõsségvállalást lépésrõl lépésre haladva. A tanárok fokozatosan megváltoztathatják1 a hagyományosan domináns szerepüket oly módon, hogy a tudás átadása helyett a tanulás mikéntjére helyezik a hangsúlyt.
A SOL módszer eltérõ nagyságú tananyag feldolgozásánál alkalmazható, egy témakört taglaló rövid leckétõl a, több tudományágat átfogó több hetes projektig. Természetesen a módszer akkor a leghatékonyabb, ha egy hosszabb perióduson keresztül alkalmazzák. Fontos annak a felismerése hogy a SOL oktatása egy folyamat, amelynek célja, hogy a tanulók képessé váljanak saját tanulási folyamataik irányítására. A SOL módszer akkor a leghatékonyabb, ha a kurzuson / tanévben / résztvevõ iskolákon belül a lehetõ legtöbb tanár vesz részt benne. Fontos megjegyezni, hogy a SOL egy folyamat, melynek célja, hogy a tanuló képes legyen kontrollálni saját tanulási folyamatát. Kezdetben ez a módszer erõs kontrollal és sok egyértelm instrukcióval jellemezhetõ. Csak sok gyakorlással érhetõ el, hogy a tanulók kifejlesszék saját szabályrendszerüket, mely maga után vonja a növekvõ önálló feladat- és felelõsségvállalást. Ez indokolja, hogy
a SOL nem megfelelõ egyszeri
alkalmazásra, csak akkor hatékony, ha hosszútávon, rendszeresen gyakorolják. A SOL fontos részét képezi a rendszeres értékelés, mely révén az elsajátított tananyag ellenõrzésre és ha szükséges, javításra kerül.
A SOL megközelítés a következõ elméleten alapul: 1. a haladásszervezõ 2. a mozaik tanulási technika 3. a Szendvics-elv 4. az értékelés.
SOL 1. Haladásszervezõ - a téma térképesítése Egy SOL lecke megtervezésénél a kiindulópont az a tananyag amelyet elsajátításra szánunk. Az úgynevezett haladásszervezõ láthatóvá teszi és megmutatja a különbözõ tárgy/tartalmi szempontok közötti kapcsolatokat. (ld. 1. ábra)
ezért a haladásszervezõ
segítséget és
áttekintést jelent, ezáltal biztosítva az átláthatóságot és a témára való fókuszálást.
A
haladásszervezõ elengedhetetlen, mivel a SOL módszerrel oktatott témát vagy problémát mintegy egészként tárjuk a tanuló elé,
nem lépésenként, lineáris formában kerül
megtanításra. Az áttekintés összetettsége függ a tanulók szintjétõl. A haladásszervezõt a tanár készíti, de változtatható az osztályon belül. Tartalmazhat pl. illusztrációkat, szövegrészleteket,
táblázatokat,
diagramokat,
folyamatábrákat.
Semmiképpen
sem
szükséges, hogy részletes információkkal szolgáljon – azok a csoport által kerülnek kidolgozásra, pl. mozaik tanulási technika alkalmazásával.
A haladásszervezõ olyan útmutató, amely segíti a tanulót abban, hogy ne tévedjen el a feldolgozandó tananyagban, hiszen a közérthetõség és sikeres tanulás szoros kapcsolatban állnak egymással. A haladásszervezõ összekapcsolja a tananyag már ismert részleteit az újakkal. Így támpontot biztosít az új tananyag integrációjához. Szintén tartalmaznia kell az osztály szakértõ csoportokra való tagolását is. (ld. mozaik tanulási technika). A SOL egység végén a haladásszervezõ ismét áttekinthetõ és a tanuló által részletekkel kiegészíthetõ.
PROBLEMA
1.ábra A haladásszervezõ – az összetett és kapcsolódó témák megjelenítése ABC mutatja a szakértõ csoportokat (HEROLD és Landherr 2001c, részben módosítva)
SOL 2. A mozaik tanulási technika A szervezési alapelv, amelyen a SOL alapul, a mozaik tanulási technika, egy olyan folyamat, mely során a tanulók fölosztják egymás között a feldolgozandó tananyagot. A mozaik tanulócsoport egy speciális, együttmködõ tanulási technika, melyben csakúgy, mint egy kirakós játékban – minden részlet (minden tanulói rész) szükséges a végsõ termék kiteljesedéséhez és annak teljes megértéséhez.
Az osztályt mozaik csoportokra (alap csoport) osztjuk. Mindegyik kap egy olyan feldolgozandó tananyag egységet, mely több szegmensbõl áll. Minden egyes csoporttag választ egy részletet és önállóan kidolgozza azt, majd összeállítják azt más olyan mozaik csoporttagokkal, akik ugyanazt a részletet választották. Ezekben az ideiglenes szakértõ csoportokban minden téma megbeszélésre kerül és prezentáció készül belõlük. A szakértõk visszatérnek saját mozaik csoportjukhoz és informálják a többieket a még ismeretlen témákról. (ld. 2., 3. ábra)
A munkaeszközök ( pl. feladatlapok, irodalom, Internet) a csoporttagok képességeinek, tapasztalatának és ismereteinek megfelelõen választandók. A tapasztalatlanabb tanulók számára
több
instrukció,
útmutatás,
felügyeletet,
tanári
segítség,
a
prezentáció
elkészítéséhez több idõ és több társak közti konzultáció szükséges. A mozaikcsoport tagjait lehetséges hogy emlékeztetnie kell arra, hogy jegyzeteljenek és bíztatni, hogy kérdezzenek a tisztánlátás érdekében. Kezdetben talán szükség lehet a tanulók számára egy részletes idõbeosztásra, amely végigvezeti õket a mozaik tanulócsoporton.
A mozaik technika hatékony módja annak, hogy a tanulót rávezessük a kevésbé tanárirányított tanulásra. Ezen felül a mozaik technika támogatja az olyan képességeket, mint idõ menedzsment, szóbeli beszámoló készítése, prezentációs technika és egyéb készségek. Elõsegíti az aktív figyelést, elkötelezõdést és empátiát azáltal, hogy minden egyes csoporttag számára nélkülözhetetlen szerepet biztosít a tudományos tevékenységben.
SOL Téma
Mozaik csoport
Szegmens
Mozaik csoport
2. ábra A mozaik tanulási technika három részre tagolt témakör esetében (Herold és Landherr 2001c) a tanulók mozaik és szakértõ csoportokra való osztása a szegmensek kidolgozása a szakértõ csoportokon belül a szegmensek prezentálása a mozaik csoportokban csoportok
Mozaik csoportok
3. ábra A mozaik tanulási technika (HEROLD és Landherr 2001c, módosítva)
SOL 3. A Szendvics-elv A szendvics-elv fogalom az egyéni és kooperatív tanulási fázisok váltakoztatását jelenti egy adott téma feldolgozásán belül (pl. egyéni munka, kiscsoportos foglalkozás, egész csoportot foglalkoztató feladatok és párbeszéd, mozaik osztály). A lecke témája, a szervezés módja és a célok a haladásszervezõ által kerülnek bemutatásra.
Az osztály ezután mozaik csoportokra oszlik amelyek szakértõ csoportokra bomlanak. Kezdetben minden szakértõi egyénileg kidolgozza a választott szegmenst ezután megvitatja és gyakorolja azt a többi szakértõvel. Ezután a téma prezentálásra kerül a mozaik csoportban (ld. még mozaik tanulási technika, 2., 3. ábra) Nem valószín, hogy a tanulók azon nyomban elsajátítják a szakértõi prezentáció tartalmát. Így annak érdekében, hogy memorizálja, gyakorolja és értékelje a prezentált ismereteket a mozaik osztály különbözõ gyakorlatokat hajt végre. Fontos, hogy a különbözõ féle feladatok széles válsztékát kínáljuk; egyéni, kiscsoportos és egész osztályt foglalkoztatót (pl. csoportosító feladatok, memóriagyakorlatok, kvízek). Az ilyen módon történõ tanulás szórakoztatóbb, hatékonyabb és találkozik az eltérõ tanulási módok igényeivel is. A 4. ábra a lehetséges elemeket mutatja osztály tagolásban a szendvicstechnika alkalmazásával. Amikor alaposan kidolgozott szendvics struktúrát alkalmazunk, a tanulók koncentráltabbak, és kevesebb szünetet igényelnek, mint az egész osztályos feladatszervezés esetében.
SOL A szendvics-elv “felépítése” Teszt/vizsga – értékelés – visszajelzés
Egyéni feladatok Csoportos feladatok ; kvíz Tanári prezentáció *** Egyéni feladatok (többféle típusú) sek (mozaik csoport) Feladatok (pl.csoportosító feladatok) Prezentáció (mozaik csoport) Egyéni felkészülés Megvitatás és gyakorlás Egyéni munka, olvasás Motiváció/prezentáció (tanár)
A SOL struktúra : mozaik osztályt alapul véve
osztály
További variációk számára
Mozaik csoportok
csoportmunka egyéni munka
4. ábra A szendvics-elv (egyéni és csoportmunka felváltva történõ alkalmazása) (HEROLD és LANDHERR 2001c)
SOL 4. Az értékelés Az osztály szervezésének nem csak a tanár szerepére, a diákra és a tanulási kultúrára van hatása, de a tanuló által elért eredmények értékelésére is. A SOL egy kooperatív tanulási módszer – de a legtöbb részt tekintve a diákok egyéni osztályzatot kapnak, amely az egyes tanulók egyéni teljesítményén alapul. Egy SOL tanfolyam esetében különbözõ képesség (csoportos munkában való részvétel képességét illetve kognitív jellemzõket tekintve) emberek vesznek részt. Miként összegezhetõek a készségek és a tudományos ismeretek terén elért különbözõ eredmények egy osztályzatban? Csakis egy új értékelési rendszer által. Az osztályzatnak reprezentálnia kell a tanulási folyamatot csakúgy, mint a megszerzett tudást.
Az 5. ábra mutatja az értékelés lehetséges elemeit.
Az oktatási céltól és a szervezés
módjától függõen az egyes elemek besorolása változhat. A SOL módszerrel dolgozó tanuló értékelésének alapját az egyéni tanulási folyamat és annak eredménye kell hogy képezze. A szociális kompetenciák és metodikai képességek, a csoporttal való interakciók szintén egyénileg megközelítendõek. A végsõ értékelés három fõ értékelési részt tartalmaz: Tudásértékelés (hagyományos vizsgák alapján) (A tanulás során elõállított) Termék- orientált vizsgálat ( pl. Prezentációk) Folyamat- orientált vizsgálat ( pl. Kommunikáció) Termék és folyamat az egyén oldaláról illetve (önvizsgálat és
instruktor által történõ
vizsgálat) az egész csoport szemszögébõl (csoport értékelés) közelítendõ minden egyes tanuló esetében.
SOL Értékelés
Teszt
Termék
Folyamat
Termék
az értékelés típusa
Téma Tudás Poszter Prezentáció Információ Ismertetõ Kézirat Kognitív térkép
Folyamat
e e/cs e/cs e/cs cs e/cs e/cs
az értékelés típusa
Kommunikációs Szabályok Elkötelezettség Az anyag elkészítése Idõgazdálkodás Célirányultság A munka tervezése Kommunikációs szabályok
cs e e/cs e/cs e/cs e/cs e/cs
Végsõ értékelés 5.ábra a SOL értkelése (HEROLD s LANDERR 2001c, részben módosítva) [(e) egyéni értékelés / (cs) csoporton alapuló értékelés]
Értékelés
Tudás
Csoportos képességek
Prezentációs képességek
66%
17%
17%
hagyományos vizsga
becslés
becslés
Egyénileg
Csoport
Egyénileg
Csoport
10%
7%
10%
7%
6.ábra Egy példa a SOL kereteiben végzett munka értékelésére
