TÁMOP – 3.1.4-08/2-2008-0162 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Sükösd-Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeiben
SNI tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok kidolgozása
Műfaja: Oktató-nevelő munkát segítő dokumentumok Szerzői : Mészárosné Kormos Mónika Lajterné Gál Ildikó Az intézmény és a feladatellátási hely neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye
Érsekcsanád, 2010. június 16.
Tartalomjegyzék I.Bevezetés…………………………………………………………………………………4 I.1. Környezet bemutatása …………………………………………………………...4 I.2. Az intézmény rövid bemutatása………………………………………………….4 I.3. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása………………………………….6 I.3.1. Lajterné Gál Ildikó ………………………………………………………….6 I.3.2. Mészárosné Kormos Mónika ………………………………………………..8 II. Témaválasztás indokoltsága …………………………………………………………...10 II.1. Témaválasztás megalapozottsága ……………………………………………..10 II.2 Az innováció kapcsolódása közoktatási törvényekhez és intézményi dokumentumokhoz………………………………………………………………………...10 II.2.1 .SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások………………………..10 II.2.2 Alapító Okirat ………………………………………………….…….…...12 II.2.3. Pedagógiai Művelődési Program …………………………………………13 III.Az intézményünkben integráltan oktatott SNI tanulók …………………………………15 III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei………………………………………….15 III.2. Pedagógiai fejlesztés …………………………………………………………….16 III.2.1. Egyéni fejlesztési terv ……………………………………………………...17 III.3. Beilleszkedés ……………………………………………………….…………….18 III.4. Átvezetés ……………………………………………………………….………..19 III.5. SNI tanulók típusai intézményünkben …………………………………………..20 IV. Módszerek ……………………………………………………………………………..22 IV.1. Differenciálás …………………………………………………………………….22 2
IV.1.1. A differenciálás területei ……………………………………..……….22 IV.1.2. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén ………..…………..22 IV.2. Kooperatív technikák …………………………………………….…….………23 IV.3. Projekt ………………………………………………………………………….25 V. Ötlettár ………………………………………………………………………………..26 V.1. Fejlesztési területekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek ……………………26 V.2. Differenciált tanítási óraterv ………………………………………………………32 V.3. Főnév témakörben alkalmazható differenciált feladatok ………………………….34 V.4. Tanórán kívüli foglakozások tervei ………………………………………………37 V.5. Fejlesztési területenként feladatok ajánlása ………………………………………46 VI. Az innováció újdonságértéke és hasznossága………………………………………….47 VII. Összegzés ……………………………………………………………………………..47 VIII. Felhasznált szakirodalom……………………………………………………………..48
3
I. BEVEZETÉS I.1. Környezet bemutatása Érsekcsanád Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra. A legközelebbi város Baja. A Dunától 5 km-re helyezkedik el a jelenlegi falu. Érsekcsanád Magyarország közepes községei közé sorolható. A falu állandó lakónépessége 2955fő. Ebből a 18 év alattiak száma 730, a munkaképes korúak száma 1635 fő. Közcélú foglalkoztatásban 36 fő vesz részt. A munkanélküliségi ráta 8-9 %. Nemzetiségi megoszlás: 80-85 fő tartozik a roma, 50 fő pedig a német kisebbséghez. Ebből adódóan sok családnak vannak németországi kapcsolatai. Vallási szempontból sajátos település. Sokféle vallási felekezet megtalálható a községben. A különböző felekezethez tartozók közül a nazarénus gyülekezet tagjai meghatározó szerepet játszanak a falu és az iskola életében, hiszen számuk több mint 800 fő. A
község
lakossága
a
rendszerváltás
előtt
főként
mezőgazdaságból
élt.
A
termelőszövetkezetben, a tojótelepen foglalkoztatták az emberek egy részét. Napjainkban 46 Kft illetve Bt működik és 90 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A faluban lévő intézmények: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Könyvtár, Óvoda, Iskola, Háziorvosi és Védőnői Szakszolgálat, Posta, Takarékszövetkezet
I.2. Az intézmény rövid bemutatása Érsekcsanádon az oktatás 3 épületben, 14 tanteremben, egy tornateremben zajlik.
A
tantestületet 20 pedagógus alkotja, 2 fejlesztő pedagógus dolgozik, a kistérségi hálózaton belül egy utazó gyógypedagógus, egy gyógytornász és egy logopédus látja el a tanulók fejlesztését. A főépület 11 tanterme 22-24 tanulóra méretezett, parkettás, kellően megvilágított. A termek az utóbbi 20 évben folyamatosan, több ütemben épültek és újultak meg. Sajnálatos módon a munkát segítő szertárak száma kevés, ezzel szemben nagy és kihasználatlan a tetőtér. 4
Helyhiány miatt a napközi egy foglalkozási szobáját kénytelenek vagyunk délelőtt tanításra is használni. Osztálytermeinket tanulóasztalokkal és székekkel rendeztük be, melyek állapota az ergonómiai szempontokat figyelembe véve is megfelelő. Tornatermünk állapota éppen csak kielégítő, területe közel 140 m2. Sportudvarunk nagysága megfelelő, környezete, felülete azonban rossz állapotú, emiatt nem segíti kellőképpen tanulóink szabadtéri testmozgását. Ennek megvalósítására leginkább a községi sportpályát használjuk, amely az iskolától távol van, a forgalmas főút kevéssé lakott túloldalán, ezért megközelítése balesetveszélyes. 1997. évtől áll rendelkezésre egy számítógép terem 17 db számítógéppel a tanulók informatikaoktatását segítve. 2003-ban sikerült felújítanunk, de a géppark így is kisszámú és elavult. A napközi otthoni ellátást egy jól felszerelt melegítőkonyha és egy 50 személyes ebédlő segíti. A készétel átszállítását vállalkozó végzi saját főzőkonyhájáról. Az idei tanévben került sor a Norvég alap pályázat segítségével a nyílászárók cseréjére, valamint az iskola épületének hőszigetelésére. Az idei nyárra tervezett korszerűsítési lépés a fűtési rendszer átalakítása lesz.
5
I.3Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása I.3.1.Lajterné Gál Ildikó Szakmai önéletrajz Továbbképzések : (TÁMOP 3.1.4) 2010. január 21-23. Integrációra érzékenyítő ( IPR Ligth ) továbbképzési program (ált. isk. pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazás 30 óra Sükösd 2009. december 7-9., 14-16. A sajátos nevelési igényű ( SNI ) gyermekek/tanulók együttnevelésének gyakorlati feladat 60 óra Baja 2009. szeptember 25-27. Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétel 30 óra Érsekcsanád
Iskolák: 2005-2007 Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja fejlesztő/differenciáló pedagógia szak 1990-1993 Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baja általános iskolai tanító szak
6
Munkahelyek: 1993- Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye - tanító - fejlesztőpedagógus Számítógépes ismeretek: - Microsoft Word - Internet, e-mail Egyéb készségek, kompetenciák: - precíz munkavégzés - rugalmasság - szorgalom - megbízhatóság - szakmai fejlődés iránti igény - kreativitás Hobbik: - kertészkedés - sütés - olvasás
7
I.3.2 Mészárosné Kormos Mónika szakmai önéletrajz Továbbképzések: ( TÁMOP 3.1.4) - 2010. március 18-20. Tanórai differenciálás heterogén csoportokban 30 óra Baja - 2010. március 11-13. Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés. Interaktív tábla alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban- iskolai szakasz és/vagy műveltségi terület szerint differenciálva. 30 óra
Sükösd
- 2010. január 21-23. Integrációra érzékenyítő (IPR Light) továbbképzési program (ált.isk. Pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) 30 óra Sükösd - 2009. november 26-28. A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása-- idegen nyelvi (angol) programcsomag az 1-6 évfolyamban 30 óra
Budapest
- 2009. szeptember 25-27. „Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele.” 30 óra Érsekcsanád - 2009. augusztus 24-26. Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Projektpedagógia, epochális oktatás. 30 óra Sükösd
- 2009. április 24-26.
(IPR) 8
IPR- Óvoda-iskola közötti átmenet 30 óra
Sükösd
Iskolák: 2006-
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Angol nyelv és irodalom szakos tanár
1996-2000
Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás
Baja
Tanító angol nyelv műveltségi területen Munkahelyek: 1999-2001
Lukin László Általános Iskola
Baja
− angol tanító 2001-
Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye − angol tanító
Számítógépes ismeretek: − Microsoft Word − Internet, e-mail Egyéb készségek, kompetenciák: − − − −
precíz munkavégzés rugalmasság szorgalom megbízhatóság
Hobbik: − főzés, sütés − olvasás
9
II. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLTSÁGA II.1. Megalapozottság : Intézményünk alapdokumentumaiban szerepel, s ezzel felvállaltuk a többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a gyerekek is beilleszkedjenek, társaikkal együtt tudjanak, haladni, s későbbi pályaválasztásuk is sikeres legyen. Ennek megvalósulásához fontos feltétel, hogy a velük kapcsolatba kerülő pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyek segítségével az SNI gyermekek integrált oktatása eredményes legyen.Olyan segédanyagot szeretnénk a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó kollégák kezébe adni, amely segítségével tanítási óráikon ezeknek a tanulóknak a fejlesztését munkáltatását hatékonyabban meg tudják tervezni II.2.
Az
innováció
kapcsolódása
közoktatási
törvényekhez
és
intézményi
dokumentumokhoz II.2.1 SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások 121. § (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; 10
magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 8.§(11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. 8/B.§(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat. 52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, 11
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. II.2.2. Az Alapító Okirat
A többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. A következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre, tanulókra kiterjedően kívánja e feladatot az alapító a társulásban működtetett intézményében ellátni: -
gyengén látó
-
nagyothalló
-
mozgásfogyatékos (enyhe fokban)
-
beszédfogyatékos
-
értelmi fogyatékos (enyhe fokban)
12
-
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
-
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján.
- logopédiai ellátás - gyógy-testnevelés - Iskolai és közművelődési könyvtári feladatellátás: nyilvános és iskolai könyvtári feladatok ellátása. II.2.3.Pedagógiai Művelődési Program A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Az intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása.
A
módszerek,
módszerkombinációk
megválasztásában
a
„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 13
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet
kialakítására
(a
tanuló
elhelyezése
az
osztályteremben,
szükséges
megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d)
javaslatot
tesz
gyógypedagógiai
specifikus
módszerek,
módszerkombinációk
alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
14
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét
a
megyei/fővárosi
közoktatás-fejlesztési
tervekben
meghatározott
feladatellátás szerint.
III. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN INTEGRÁLTAN OKTATOTT SNI TANULÓK Az SNI tanulók integrált oktatását hatékonyan tudja megvalósítani az iskola, ha programjában kiemelt helyet kap a differenciált nevelés, a prevenció, amely személyre szabott fejlesztési tervekben valósul meg. Az iskolának, illetve a pedagógusnak nagy a szerepe abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált nevelése következtében csökkenteni tudja a hátrányokat, megpróbál esélyt adni, hogy a hátrányok leküzdésével, csökkentésével a gyermek sikeresen tanuljon. Differenciált nevelésünk célja kialakítani azokat a képességeket, készségeket, szokásokat, melyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő korosztállyal együtt tudjanak haladni. Éppen ezért minél kevesebb sikertelenség, kudarc érje őket az iskolában. A sajátos nevelési igényű tanuló jól fejleszthető az iskolai csoportban egyéni fejlesztési terv alapján. Kiemelt jelentőségű, valamint a fejlesztés alapja az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör megteremtése. A fejlesztés eszköze: a tudatosan tervezett, szervezett, tevékenységek általi játék, ami elősegíti a gyermek képességeinek fejlődését. A fejlesztés a tanév során folyamatosan történik, s az általános iskola 1-8-ig tartó szakaszában valósítható meg. III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei -
a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen 15
-
a komplexitás elvének betartása ( a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul )
-
a fejlesztés módja indirekt legyen ( úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot)
-
az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik
-
a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység
-
mindig következetesek legyünk
-
egy – egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni
-
a tanulót tegyük motiválttá
-
a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen
-
minden
alkalomban
vegyük
figyelembe a
gyerek
éppen
aktuális
állapotát,
energiaszintjét -
fontos a rendszeresség
-
elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása
-
nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk
-
a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra
-
a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben
A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez. III.2 Pedagógiai fejlesztés Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulók szakértői bizottság által kiállított szakvéleményében foglalt fejlesztési területeket, amelyek kijelölik, hogy milyen irányban haladjon a gyermek megsegítése. Ez alapján és a pedagógus saját mérései segítségével egyéni fejlesztési terv kidolgozása után valósítható meg a tanuló eredményes továbbhaladása. Az ötlettárban felsorolt lehetőségekből válogatva a pedagógus saját belátása szerint az óra anyagához, a módszerekhez igazodva választhatja meg, hogy az SNI tanulónak hogyan tud személyre szabottan segítséget nyújtani ahhoz,hogy 16
ő is a társaival haladhasson
a tanórákon, ne érezzen semmiféle megkülönböztetést. A
szakértői véleményben kijelölt területeken kívül fontos még az SNI tanulók önbizalmának, önértékelésének fejlesztése is. A módszerek megválasztása során kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Hatékony lehet még az SNI tanulók esetében is a kooperatív technikák alkalmazása és a projekteken való aktív részvétel. Náluk is fontos keresni és felismerni, hogy mely területek azok, amelyekben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és a tehetséggondozás keretében ezeket a képességeket tovább erősíteni. III.2.1. Az egyéni fejlesztési terv A pedagógus mindennapi munkájához ad segítséget az egyéni fejlesztési terv. Ezt alkalmazva megvalósítható, hogy a nevelő az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás megszervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeihez igazítsa. a tanórai munkába célirányosan beépíthetők ezen tanulók speciális fejlesztési elemei, így az egész pedagógiai folyamatban érvényesíthető a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciálása. A pedagógus maga dönti el,hogy a tanulási folyamatot hogyan szervezi meg, mikor és mennyi időt szán a sajátos nevelési igényű tanuló tanórai fejlesztésére, s hogy mit milyen feladatokkal, eljárásokkal kíván megvalósítani.
Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tervezőmunka eredményességét a tanuló fejlődésének mértéke fogja megmutatni számunkra. Ehhez szükséges a fejlesztés értékelése,amely egyaránt vonatkozik a tanulóra a folyamatban megjelenő szereplőkre és a folyamat egészére. Az egyéni fejlesztési tervet alapul véve a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretébe is. Nagyon fontos, hogy minden, a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatba kerülő nevelő ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. ugyanilyen fontos tényező a szülők bevonása, mivel a családi háttér, a szülő fontos személy a tanuló fejlesztésének folyamatában.
17
III.3 Beilleszkedés
Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata az SNI tanulók integrálása, olyan légkör kialakítása az osztályban, amely elfogadóbb magatartást tanúsít. Fontos a szülőkkel, családdal való rendszeres kapcsolattartás,a problémák közös megbeszélése,a gondok együttes megoldása. Napjainkban egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma figyelmen kívül hagyása nem megoldás és nem oldható meg a magatartás és tanulás szankcionálásával. A pedagógustól elvárható kompetencia: •
ismerje fel és tudja kezelni a részképesség-zavar tünet együttesét;
•
a differenciálás módszertanát tudja alkalmazni;
•
a tanulóval szemben sem kirekesztő sem hátrányosan megkülönböztető viselkedést ne tanúsítson;
•
a tanuló értékelésekor vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, és a szakértői vélemény ajánlásait;
•
ismerje fel a tanuló azon képességeit,amelyek pozitívak és ezekre támaszkodva hatékonyan segítse elő további fejlődését;
•
a fejlődés mértékét mindig a tanuló korábbi teljesítményéhez igazodva vizsgálja;
•
a tanulóközösségben a nevelői példa alapján váljon szokássá a részképesség zavar toleranciája;
•
a tanulóval kapcsolatos problémákat figyelmesen és tapintatosan közölje a szülőkkel;
•
legyen érzékeny és megértő a tanulók problémájával kapcsolatosan;
•
szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;
•
folyamatosa kísérje figyelemmel a tanuló szakellátását, eredményességét;
•
gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;
•
szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.
18
III.4. Átvezetés A pályaválasztás előtt álló sajátos nevelési igényű tanulók segítését előtérbe helyezzük. Ezt fontosnak tartjuk, mert az ilyen problémákkal küzdő, iskolaváltás előtt álló tanulóknak még nehezebb eldönteni a „hova tovább?”kérdést, mint a többieknek. Velük többet kell beszélgetni, jobban meg kell ismernünk az érdeklődési körüket ahhoz, hogy segítséget tudjunk nekik adni abban, hol tanulhatnak tovább, melyik szakma való nekik, ahol az életben biztosan helyt tudnak állni. Fontos, hogy az osztályfőnök, a szülő és a diák is tisztában legyen azzal, hogy a középfokú intézmény, ahol tovább szeretne tanulni, milyen követelményeket támaszt diákjaival szemben. Ezek ismeretében lehet felelősségteljesen támogatni őket a pályaorientációban. Hogy az átvezetés sikeres legyen, a nevelőnek nagyon jól kell ismerni a diák képességeit, lehetőségeit, a diáknak pedig megfelelő önismerettel, reális énképpel kell rendelkeznie. A pályaorientáció során a tanórai és tanórán kívüli lehetőségek biztosításával terelgetjük őket a nekik legjobban megfelelő irányba. Tanórai lehetőségek: - osztályfőnöki órák: - tesztek, beszélgetések, kérdőívek érdeklődési körre, tájékozottság felmérésére vonatkozóan - képességek figyelembe vételével differenciált óravezetés - felkészítés szóbeli elbeszélgetésre - gyakorlás felvételi feladatsorokkal - meghívott vendégek által szakmaismertetés
Tanórán kívüli lehetőségek: - iskolalátogatások (középiskolás nyíltnapok) - Pályaválasztási Vásáron való részvétel - érdeklődési
körnek
megfelelően
foglalkozások 19
szakkörök,
tanórán
kívüli
- munkahely látogatások - különböző foglalkozású szülők meghívása szakmaismertetésre - különböző középiskolák DVD filmjeinek megtekintése - szakmacsoportokról, szakmákról, kutató- és gyűjtőmunka ( könyvtár , internet) - pályaválasztási szülői értekezlet a diákok részvételével III.5 SNI típusok intézményünkben Iskolánkba SNI A és SNI B típusú tanulók járnak. Az SNI A típusú tanulók fejlesztését, ill. felzárkóztatását végző utazó gyógypedagógust a kistérség biztosítja számunkra, az SNI B tanulókat a helyben foglalkoztatott fejlesztő pedagógus látja el. Helyi tantervünk elkészítésekor is kiemelkedő figyelmet fordítottunk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére.
Fontosnak
tartjuk
az
együttnevelésüket,
folyamatos
fejlesztésüket
a
problémákkal nem küzdő tanulókkal. Iskolánkban a tanulók 4 %-a sajátos nevelési igényű, megfelelő szakemberek tudnak velük foglakozni. SNI A csoportba sorolt tanulók diagnózisai : -
Meghatározott olvasászavar
-
Meghatározott írászavar
-
Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar
-
Az iskolai készségek k.m.n.fejlődési zavara
-
Egyéb pervazív fejlődési zavar
-
Tanulási zavar kialakulásában veszélyeztetett
Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: -
Nyelvi közlés intenzív differenciált fejlesztése, beszédészlelés-megértés javítása
-
A verbális / vizuális emlékezet edzése, fejlesztése
-
Akusztikus differenciálás
-
Analízis – szintézis auditív és képi szinten
-
Figyelem edzése 20
-
Vizuomotoros koordináció fejlesztése
-
Dyslexia, dysgraphia reedukáció
-
Érzékelés észlelés fejlesztése
-
Szeriális készség erősítése
-
Verbális munkamemória edzése, fejlesztése
-
Betűdifferenciálások
-
Olvasástechnika fejlesztése
-
Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése
-
Helyesírási szokásrendszer apró lépésekben való kialakítása, mélyítése
Az SNI B csoportba sorolt tanulók diagnózisai a szakvélemény alapján: -
aktivitás és figyelem zavarai
-
az írás zavara
-
gyermekkori és serdülőkori emocionális zavar-túlzott szorongás zavara
-
a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége
-
figyelemhiány hiperaktivitás nélkül
Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: -
figyelem, emlékezet,gondolkodás és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése
-
figyelem edzése
-
akkusztikus és vizuális percepció
-
differenciáló- diszkrimináló képesség
-
szeriális készség
-
grafomotorium
-
vizuomotoros koordináció
-
keresztcsatornák összehangolt működése
-
helyesírás
-
verbális vizuális emlékezet
-
akusztikus- vizuális differenciálás
-
analízis- szintézis auditív és képi szinten 21
IV.MÓDSZEREK
IV.1.Differenciálás A differenciálás latin eredetű szó, aminek „különbségtevés” a jelentése. Ez egy iskolarendszerben valósulhat meg, ahol a tehetségesek és a szociális hátránnyal élők számára külön intézményeket hoznak létre. Ezen kívül az iskolai tanítás során is használhatjuk a differenciálást, mint módszert. Az azonos életkorú tanulókat képességük alapján csoportokba osztjuk, ahol a tananyagot saját szükségleteikhez igazítjuk. IV.1.1.A differenciálás területei:
- a tananyagot a gyermek tudásához, érdeklődéséhez alakítjuk - a célokat a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez igazítjuk - a szervezést, a munkaformákat, a munkavégzés tempóját a gyermek igényeihez igazítjuk
- meghatározzuk a gyermeki önállóság módját, ehhez kapcsolódóan a segítségadást - a tanórán, korrepetáláson a tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel biztosítjuk a megfelelő haladást a tananyagban. Egy osztályban, egy tanórán, ugyanabban az időpontban különböző képességű tanulók dolgoznak csoportmunkával, egyéni- vagy páros munkával. A differenciált tanítást az informatika sokféle eszközzel segíti. IV.1.2. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén: -
Olyan szervezési megoldások előnybe részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált 22
oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. -
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
-
Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.
-
Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.
-
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.
IV.2. Kooperatív technikák A kooperatív tanulás során a gyerekeket képességeik szerint kis csoportokra osztják. A csoport minden tagjának feladata az aktuális anyag elsajátítása, valamint fontos, hogy meglássa, hogy a többi tanulónak szintén sikerült-e ez. A tanuló megtanulja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha a többi gyerek is az. A csoportok tagjai együttesen dolgoznak, segítik egymást, ami azért jó, mert a gyengébb képességűek sem fognak elmaradni a többitől. A kooperatív tanulás 4 alapelvre épül, ha ezek valamelyike nem teljesül, az már nem kooperatív tanulásszervezés. Ezek az alapelvek: a) Építő egymásrautaltság: az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással. A csoporttagoknak nagy szerepe van a másik sikerében. Fontos a segítő és bátorító magatartás a csoporttagok részéről.
23
b) Egyéni felelősség: mindenki felelős a saját munkájáért is, és a csoport teljesítményéért is. A csoportcélt csak az hozhatja létre, ha az egyéni teljesítmények sikeresek, erősítik az egyéni felelősséget és javulást hoznak a tanulási teljesítményben is. c) Egyenlő részvétel: ezt általában szerepelosztással vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztást leginkább különböző feladatok felosztásával lehet megvalósítani, ahol mindenki a feladat egy részéért felelős, így ez erősíti a személyes felelősséget, a részvételt kiegyenlítetté teszi. d) Párhuzamos interakciók: a kooperatív tanulás során a gyerekek között egyidejű interakciók zajlanak. A tanuló akkor beszél, ha felszólítják, ezért a kooperatív tanulási technikák biztosítják a csoport tagjainak, hogy legyen lehetőségük a kommunikációra. Páros munkában az időmegosztással, vagy a páros forgószínpad módszerrel, ahol a gyerekek felváltva beszélnek. Csoportmunka során akár szóforgók, akár a csoportos interjúk is alkalmasak arra, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az órán. Csoportszervezés: A kooperatív tanulócsoportokat négy különböző képességű tanulóból állítjuk össze. Minden képesség együtt van ilyenkor, ezáltal tudják egymást kiegészíteni a munkában, egyenlő eséllyel indulnak. Kivételek természetesen azok az estek, amikor speciális fejlesztést akarunk elérni, ilyenkor homogén csoportokat hozunk létre. Ezek a csoportok ideiglenesek és a feladatmegoldások után a csoportok felbomlanak. Csoportalakítás lépései: -
Érdeklődési kör vagy készség meglétét feltételező tevékenység
-
Közösségépítés
-
Kooperatív tanulásszervezés: terem berendezése, szabályok ismertetése, szerepek elosztása
Szerepkártyák: -
Csendkapitány: Fegyelmezd a társaidat, ha túl zajosak!
-
Mérleg: Gondoskodj arról, hogy mindenki véleményét figyelembe vegyétek!
-
Bátorító – lelkesítő: Bíztasd társaidat a munkára, és dicsérd őket! 24
-
Időfigyelő: Az a dolgod, hogy figyeld a rendelkezésedre álló időt. Jelezd a társaidnak az idő múlását!
-
Eszközfelelős: Gondoskodj a munkához szükséges eszközökről!
-
Feladatfelelős: Figyelj arra, hogy mindenki megértse a feladatot! Figyelmeztesd a társaidat, ha attól eltérnek!
-
Szóvivő: Foglald össze és mondd el a feladatok megoldását!
-
Rendező: Figyelmeztesd a társaidat a szabályok betartására és rendtartásra!
IV.3. Projekt Önálló munkavégzésre, az egyéni adottságok, lehetőségek kihasználására, differenciált egyéni fejlesztésre és fejlődésre, az egyéni érdeklődés kialakulására nyújt lehetőséget. A tanulók szembesülnek saját képességükkel, így az önismeret, az önértékelés, az önbizalom fejlődése biztosított. A projektmódszer lehetőséget teremt a tanulói együttműködésre, az egymástól tanulásra, ahol a közös siker érdekében együtt kell dolgozniuk.
25
V. ÖTLETTÁR Az ötlettárban felsorolt saját készítésű fejlesztési tervek, óravázlatok közül válogatva az SNI tanulók tanórai és tanórán kívüli fejlesztéséhez adunk választási lehetőségeket.
V.1.Fejlesztési területekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek
Következő táblázatban egy 10 éves 3. osztályos tanuló fejlesztési terve látható.
Diagnózisa: - Az aktivitás és figyelem zavarai - Az írás zavara
Fejlesztési területek:
-
érzékelés – észlelés, a figyelem, az emlékezet, gondolkodás és beszéd összehangolt fejlesztése
-
akusztikus differenciálás
-
szeriális készség erősítése
-
figyelem edzése
-
grafomotorium, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás , hallás, mozgás koordinált működése
26
Feladatokra bontott egyéni fejlesztési terv
Fejlesztési terület
cél
Eszközök, módszerek
Figyelemmegosztás fejlesztése több Figyelmi terjedelmek növelése információ megadásával funkciók Felvillantott képek Építs ugyanilyet! Keresd a párját!(memória játék) Pontok összekötése Mi változott? A kézfej izomzatának Szivacslabda erősítése nyomkodása Grafomotorika Gyöngyfűzés, papírtépés Labdagörgetés Rajzok kiegészítése Gyurmázás Sablonok körberajzolása játékok, pálcikák Vizuomotoros szem – kéz magok válogatása koordináció koordináció vágás,ragasztás, ujjal összerendezettségének festés, gyurmázás homokozás segítése Figyelem fejlesztése,
Kinek a feladata?
Időbeosztás
pedagógus
Naponta
Értékelés
2 – 3 – szor 5 – 10 perc
Eredmény
Figyelmének, havonta
napközis
koncentrációjának javulása.
nevelő
pedagógus
3 havonta
fejlesztő pedagógus
tanító
27
kézizomzata fejlődik
naponta 15 perc
heti 1 óra
3 havonta
írásképe rendezett lesz
írásképének javulása
12 éves , 6. osztályos tanuló fejlesztési terve
Diagnózis : A tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége
Fejlesztési területek: -
akusztikus és vizuális percepció
-
differenciáló – diszkrimináló képesség
-
logikai gondolkodás
28
fejl. terület
akusztikus percepció
vizuális percepció
cél
eszközök
ki végzi?
azonosság-különbözőség észlelése,suttogó látási észlelés gyakorlatok, hangfelismerés,hang fejlesztése szaktanár, differenciálás időtartam és fejlesztő pedagógus zöngésség szerint,szó kiegészítése egésszé,hang, szó,szótag kihallása felolvasásból, szóban szó feladatok szemfixációs gyakorlatok azonosság-különbözőség látási észlelés észlelése szavak kiegészítése egésszé szaktanár fejlesztése rejtvények fejlesztő pedagógus következtetések
szövegfeldolgozás
megfogalmazása
irányított vita
logikai
lényegkiemelés
társasjátékok
gondolkodás
képességének
idő
értékelés
heti óra,
20
eredmények
hallási
napi 3 havonta
észlelés
javulása
5-10 perc
heti 2 óra
folyamatos
magyar
3 havonta
órák
szaktanár
heti 2 óra
fejlesztő pedagógus
folyamatos
látási
észlelés
javulása
havonta
logikai gondolkodás
fejlődése
fejlődése
problémamegoldás
szabályfelismerés
kreativitás
alkotás
29
13 éves, 7.osztályos tanuló fejlesztési terve
Diagnózis: Az írás zavara
Fejlesztési területek:
- érzékelés – észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás intenzív fejlesztése - szeriális készség erősítése - szókincs, helyes ejtés, beszédészlelés, beszéd megértés javítása, fogalmi ismeret - verbális / vizuális emlékezet - akusztikus differenciálás - analízis – szintézis auditív és képi szinten - figyelem edzése - szövegértés javítása - helyesírás
30
Feladatokra bontott egyéni fejlesztési terv
Fejlesztési terület Figyelmi funkciók
cél Figyelem terjedelmének, intenzitásának, tartósságának fokozása
Eszközök, módszerek Memóriajátékok memoriterek kakukktojás Mi változott? Adott szavak keresése
Kinek a feladata?
Időbeosztás
Értékelés
Eredmény
fejlesztőpedagógus, hetente 2 óra, tanárok
tanítási órák
önmagához képest 3 havonta
fejlődik
folyamatos szülő hanghosszúságok helyes jelölése helyesírás javulása
Betűpótlások, AzonosságVizuális különbözőség észlelése, Gestaltpercepció látás, vizuális ritmuskövetés, tollbamondás,másolás papírtépés, Finommotorika szem – kéz sodrás,fonás, koordináció gyurmázás , rajzok összerendezettségének kiegészítése
tanárok
kevesebb
heti 3 óra havonta
fejlesztő pedagógus
dolgozik
fejlesztő pedagógus tanár
segítése
helyesírási hibával
kézügyesség heti 2 óra,
3 havonta
fejlődése
rajzóra
hetente
írásképének javulása
31
V.2. Differenciált tanítási óraterv Osztály: 3 – 4.osztály Tantárgy : magyar nyelvtan Témakör : A főnév Tananyag : A főnév felismerésének gyakorlása – ból, -ből,-ról,-ről.-tól, -től ragos főnevek. Ismétlés a mondatfajták köréből. Helyesejtés , j – ly a főnevekben Munkaforma: frontális osztálymunka, egyéni és differenciált csoportmunka Eszközök: -
Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv
-
Anyanyelvi gyakorlófüzet
-
Vonalas füzet
-
Szókártyák
Az óra felépítése I.
Beszédművelés a.) Légzéstechnika gyakorlása : számolás egyesével gyors tempóban , halkan 20 – ig, majd pótlevegővel visszafelé 0 –ig b.) Artikulációs gyakorlat : nagy ajakmozgással szókapcsolatok felolvasása - pendülő hegedűhúr - surranó rókakölykök - pihegő hörcsögapó - tátogó gólyafióka - szürkülő esőfelhő
II. Mondatfajták felelevenítése : tartalmuk szerint mondatfajták felsorolása példával a.) Mondatfajták felismerése mimetizálás alapján, a padtársak szókártyákat kapnak, amelyeken a következő mondatok olvashatók: -Gyere ide! 32
-Ne kiabál olyan hangosan! - Hány óra van? -Hozd ide a labdát! -Melegem van. Differenciálás: a jobb tanulók, akik nem kaptak kártyát, megpróbálják mimetizálni a mondatokat, akiknél a kártya van jelentkezni kell, hogy kitalálta. A mondat helyes hanglejtéssel történő felolvasása után, a többiek határozzák meg a mondatfajtát. III.A nyelvtan és helyesírás munkáltató tk. 58. O. 1. Feladatában mese főneveinek aláhúzása önálló munkával. 1. Frontális munkával (tk.58.o.1.b.) toldalékos főnév mellé kérdőszó beírása, a szótőhöz járuló rag bekeretezése. Kérdőszó és főnév toldalékának összehasonlítása, helyesírási szabály észrevetetése, megfogalmazása. 2. Önálló munkával a tk.58/3.a feladatában hibásan írt toldalékok szerinti csoportosításban történő leírása. Differenciálás: itt az egyéni munka során adott segítségnyújtás akár a helyesírás vagy a csoportosítási feladatnál. 3. Differenciált munka során a lassabban haladók a tk.59.o.5.a feladatában a hiányzó toldalékokat pótolják önállóan, a gyorsabban haladók a tk. 59.o.6. feladatát készítik el.
o A j –ly a főnevekben jelentés szerinti csoportosítás Frontális osztálymunka során az Anyanyelvi gyakorlófüzet 30.o.43. feladatának a. pontjában a főnevekből hiányzó j –ly betűt pótolják önállóan. Az ellenőrzés differenciáltan. -a gyorsabban haladók pótolt szavak közül kiírják az élőlények nevét többes számban -a lassabban haladók eközben a füzetben csoportosítva kiírják a szavakat: j vagy ly V.
Órai munka értékelése - dicséret, bíztatás - pontozás
33
V.3. Főnév témakörben alkalmazható differenciált feladatok Feldolgozandó anyag - feladatok
1.A köznév és megkülönböztetése.
a
tulajdonnév
differenciálás
fogalma,
-
Kérdésre köznév il. tulajdonnév beírása (hasonlóság, különbség felismerése)
-
Főnevek csoportosítása (saját – közös név)
-
főnevek Versből tulajdonnevek másolása
1. Gyűjtőfogalom; köznévvel
kiválogatása,
tulajdonnév
párosítása
Szógyűjtés közösen, többiek ok. 54. O. kép alapján
Hosszú mássalhangzót szavakkal mondatalkotás
tartalmazó
Karikázza a hosszú mássalhangzót a leírt szavakban
szógyűjtés: köznévhez, tulajdonnevek gyűjtése, főnevek jelentés szerinti csoportosítása
2. A köznév és a tulajdonnév helyesírása -
Környezetben írása
előforduló
-
Állatok és neveik párosítása
-
Főnevek kezdőbetűinek pótlása
-
Ismert írók, költők vezetéknevének pótlása
-
Keresztnevek gyűjtése j – ly-vel
írják le emlékezetből a hosszú mássalhangzót tartalmazó személyneveket, lemásolni ezeket
tulajdonnevek
Segítséggel ,ki tud több nevet találni 5 perc alatt?
gyengébbek : városok nevét szótagolva leírják, 3. Tulajdonnevek fajtái: személynév, állatnév, jobbak: tulajdonnevekkel mondatalkotás földrajzi név -
Szövegben főnevek kezdőbetűinek pótlása
-
Főnevek folyóírással írása
-
Földrajzi nevek gyűjtése
4. Tulajdonnevek fajtái ismert címek -
Költők nevének párosítása vers címével
-
Írók nevéhez mű címe
-
Köznévhez tulajdonnév gyűjtése
Földrajzi atlasz segítségével
Ok. tartalom jegyzékéből szerző – cím gyűjtése, összekevert betűkből tulajdonnevek alkotása Köznév vagy tulajdonnév? Betűpótlás Jobbak: tulajdonnevek mondatba foglalása
34
-
Köznév – tulajdonnév párosítása
5. Tulajdonnév gyakorlása
és
köznév
Gyengébbek: tulajdonnevek lemásolása
helyesírásának
-
Másolás nyomtatott betűről írottra
-
Szavakban j kiválogatása
-
Szöveg hiányzó kezdőbetűinek pótlása, tollbamondás utáni leírása ->
–
ly
pótlása
főnevek
másolás
Jobbak: mesemondás szavak toldalékolása kérdőszók alapján
6. A főnév toldalékos alakjai -
Mesében szótő és toldalék leválasztása
-
Mese hiányzó toldalékainak pótlása
-
Kérdésekre válaszolás toldalékos főnévvel, szótő és toldalék jelölése gyengébbeknek segítés
7. A főnév egyes és többes száma -
Állatok nevének gyűjtése versből
-
Szógyűjtés képről ki? Mi? Kik? Mik? Kérdőszó alapján
-
Egy vagy több ? toldalék megfigyeltetése
-
Egyes szám megváltozik)
-
Mondatok szempontból
-
és
többes
javítása
szám
(szótő
nyelvhelyességi
szótagolva a gondolati dolgot jelentő szavakat Főnevek közül egyes és többes számúak leírni válogatása jobbak: mit? Miket? Kérdésre válaszoló szavak mondatba foglalása versből –t lemásolása
8. A –t ragos főnév -
képről válogat főnevet
ragos
főnevek
kigyűjtése,
-
Versből főnevek kiválogatása mit? Miket? többiek meséből-t ragos főnevek leírása egyes Kérdésre válaszolók leírása és többes számban Szavak toldalékolása
-
Szósorban kakukktojás megkeresése szövegben toldalékok pótlása
9. A –ból, -ből, tól, -től, -ról, -ről ragos 35
miből készül ? toldalékos főnevek leírása a
főnevek
jobbaknak
-
Mesében főnevek aláhúzása
-
Toldalékos főnévhez kérdőszó írása toldalék megfigyeltetése
élőlények nevének leírása többes számban , élettelen dolgoké –t raggal (jobbak)
-
Hibás toldalékok javítása, szerinti csoportosítás
-
toldalékok főnevek másolás j –ly csoportosítás szerint szavakkal összefüggő mondatalkotás(jobbak)
J – ly pótlása főnevekben
első 2 főnév mondatalkotás
szövegben hibásan javítása(jobbak)
10. A –ban, -ben, -ba,-be ragos főnevek -
írt
alakjaival főnévragok
Szövegben hiányzó ragok pótlása, kérdések szólások, közmondások toldalékainak pótlása, hová?mibe?hol?miben? szerint jelentésének magyarázata Főnevek toldalékolása hová? Hol? Kérdésre hosszú magánhangzóra végződő főnevek leírása többes számban
11. Toldalékos főnevek gyakorlása -
toldalékos
Főnevek hiányzó mássalhangzóinak pótlása
-
4 kiválasztott szóval összefüggő mondat Szótagokból főnevek alkotása, mondatok alkotása, leírása (jobbak) kiegészítése a megfelelő szóval
-
Meserészlet hiányzó toldalékainak pótlása
36
V.4. Tanórán kívüli foglalkozások terve
Egyéni fejlesztő foglalkozás
2.osztályos tanuló Probléma : - magatartása: szerény,tisztelettudó, mozgékony figyelme: szétszórt,rövid ideig képes figyelni emlékezete: a verbális jó a vizuális bizonytalan általános tájékozottsága a korához képest elmaradott,nincs önbizalma, kissé bizonytalan felhasznált irodalom: Csabay Katalin: Lexi Fejlesztési terület : beszédfejlesztés, mozgásfejlesztés, toldalékolás
Az óra menete
Mozgások Nagymozgás: Babzsák dobálása oda-vissza háromszor,majd jobb és bal kézzel felváltva Lábujjhegyen járás az ajtóig magas kézemeléssel háromszor Sarkon járás, magas kézemeléssel kétszer az ajtóig Külső talp élen járás az ajtóig Emeli a bal lábat, taps alatta, majd a jobbat,taps alatta Csípőn a kéz, úgy szökdel páros lábbal, ahogy én tapsolok
Finommozgás: Fejtől kezdve végigsimogatjuk az egész testünket Jobb kezet előre kinyújtjuk és az ujjunkkal kis köröket rajzolunk, majd a ballal is Mutatóujj a halántékra és a szemet becsukjuk, nyomjuk
37
Testséma- téri tájékozódás: „nyakhimbálás” – felhúzott vállakkal nagyon lassan jobb, majd bal vállhoz érintjük a fejet. Ezután nyújtott nyakkal előre és hátra hajtjuk a fejet.
Téri tájékozódás síkban: személyek helyének meghatározása ( családi képek nézegetése) - Kiket látsz a képen? - Ki mellett áll a mama? Kik közt látod a papát? Mi mellet áll Ági? Hol ül a dédi mama? Ki előtt ül Bence? Ki mögött ül Márti?
Kb. 12 perc
Percepció és verbális fejlesztés: Szavak toldalékolása, a Kivel? Mivel ? kérdésekre válaszadás a lapon felírt szavak: anya, labda, ház, radír, füzet, papa, Balázs Ki is mondjuk a toldalékos szavakat, pl. kivel? anyával Vizuális : összetartozó részek összekötése (1.fa.) hibás szavak kijavítása (2.fa.)
Vizuális auditív: szavak, képek nevének toldalékolása (fénymásolaton) kérdőszavak alapján, pl. képet, hol ül? Széken
38
mit?
Verbális: Mondatalkotás kérdések segítségével Kivel játszottál a szünetben? – Mátéval játszottam a szünetben. Hol ülsz az órán? – Széken ülök az órán. Mibe írunk a foglalkozáson? – Füzetbe írok a foglalkozáson. Mivel rajzolsz otthon? – Filctollal rajzolok otthon.
Kb. 15 perc
Játék memóriajáték kockákkal vagy kártyákkal ( amit a gyerek választ) kb.10 perc (előfordul,hogy nincs kedve,vagy nagyon lefáradt,akkor beszélgetünk ,és egy kis óra végi mozgás lehetséges)
39
Mozgások: finommoz játék nagymozgás gás
Testséma-téri Téri tájék. tájékozódás síkban
1. hét
Ugrások mozgásutánzás: „sánta róka” játék
2. hét
Előző Kartonra kép foglalk.gyakorl ragasztása atai tornapadon
Nyakhimbálásfelhúzott vállakkal lassan jobb-bal vállhoz emeljük a fejet vakvezetés nyakhimbálás
3 hét
Hulahopp karikából kibeugrások
Marokkó játék
4.
Fel-leugrás tornapadra,zsá molyra páros lábbal,szökdelé s
Pingponglab memória da táncol tatása ujjbeggyel padon
hét
Színes papírok tépkedése képhez
Képes memória játék
u.a
Nyakhimbálás 3x,megnevezett testrészek érintése a társon
Vetített képen adott tárgy helyének a meghat. Fl.49/1 tárgyak nevének felismerése négyzetháló ban Ábramáso lás négyzethá lóban
Percepció és Verbális fejl.
vizuális
Vizuálisauditív
verbális
Szavak toldalékolása Kivel?Mivel? Kérdésre válaszadás Másképp hallommásképp írom jj-lj
Összetartozó képek összekötése, hibás szavak javítása (mf) Nevek kiemelése ,betűk sorbaren dezése
Szavak, képek nevének toldalékolása
Mondat Alkotás kérdések segítségével
ábramásolás
Betűrendezés Nny.nj sel differenciálása szómásolás
Mondatalko tás szópótlással, vers felidézés
Formaazonos Nj-nny-lj-jj ítás éa differenciálása betűrendezés
Mondatalko tás szavak toldalékolásáva l
Fejfordítás Iránygyakorlat Lj-nj óvatosan,átnézün ok olvasása gyakorlása k a váll felett,majd a másik oldalon
40
Hallás-írás Mondatalko közötti differen tás ciálás szópótlással, mesefelidé zés
Hosszú távú fejlesztés Nagymotoros finommozgás
játék
Testséma Téri tájék.f.
Téri tájék. síkban
Percepció vizuális és Verbális fejl.
Viz.- verbális aud
Nyakhimbálás, Fejgyak.
Iránygyak. Olvas.fóli áról
Ggy-dj Ggy-gyj
Betűkből Nevek felisme rése
Ggydj Diff.
Tty-tj
Ábramásolás, Betűk sorbarendezése Nevek betűrendbe sorolása
1. Be-ki-lehét Felugrás,mint eddig
Kisebb golyó Táncoltatása padon
Erre csö Rög a dió
2. Leugrások hét keresztbe lendítéssel 3. Ugrás közben hét karlendítés
Nagyobb szemű gyöngy táncoltatása Kis gyöngyök görgetése padon
memória Nyakhimbálás Bagoly 3x
4. Ugrókötél hét átugrása oldalirányban
Golyók táncoltatása padon
Ábra másolása ponthálóba memória Fejfordítás oldalra Iránygya ,elnézünk a váll korlatok felett(mindkét oldalon) Marokkó nyakhimbálás másolás játék
41
Tty-tj
Nj-nny
Mondatalkotás Szópótlással Arany Lacinak c.vers felidézése Tty-tj Mondatalkotás, Diff. Mondatrészek párosítása Tty-tj Vers felidézése diff.
Szavak nevének Njbetűrendbe nny sorolása diff
Mondatalkotás versfelidézés
Tanórán kívüli fejlesztési terv óra 1.
mozgások-játék
testséma-téri tájékozódás
Nm:mozgásutánzások irány- és tempóváltással,oldalazó járások
Ts: testrészek megnevezése és megmutatása saját testen nyitott és csukott réses szemmel.
Fm:apró szemű gyöngyök fűzése megadott színritmus szerint
Tt: „teremrendezés”a terem egyes berendezési tárgyait „átpakoljuk”. Honnan? Hová?- helymegjelölés
Játék: szoborjáték
percepciós és verbális fejl. Viz: alak- háttér differenciálás(gyertyák, lufik, gyerekek megkeresése) Aud.viz.mot.:Magán – és mássalhangzók pótlása szavakba, időtartam megfigyelése, szavak ovasása csak magánhangzókkal,j-ly írása Verb:szógyűjtés, mondatalkotásspontánbeszéd,tiszta artikuláció, helyesejtés
2.
Nm: utánzójárások akadályokkal: hullámvonalban, tárgyak megkerülésével,előrehátra nyitott és csukott szemmel. Oldalazás Fm:iránykövetés labirintusban Játék: több elemű puzzle kirakása
Ts:megnevezett testrészek megmutatása szemben levő társon
víz: alak-háttér differenciálás, állatok megkeresése
Tt:a teremben lévő bútor, tárgy vagy személy megnevezése, helyének meghatározása alapján
aud:állathangok felismerése
Ts: négyzethálóban lévő képek helyének meghatározása, sor-oszlop szerint Hol van a….?sorbanoszlopban
3.
Nm:járás akadályokkal, fel-lelépés Fm: lyukas tábla formakirakás minta alapján Játék: repül a, repül a…. szóvégi hosszú magánhangzó
Ts: testrészek felismerése és megmutatása saját testen nyitott és csukott szemmel, megnevezett funkciók alapján
aud.viz.mot.:azonosságok,kül önbözőségek felismerése, a szavak jelentésében magánhangzók időtartama verb: szókincsfejlesztés(ellentétas és rokon értelmű szópárok), szöveg tagolás, helyesejtés viz: betűk szabály szerinti rendezésével fogalomalkotás aud.viz.mot: összetett szavakvban hiányzó rész pótlása
Tts:négyzethálóban levő verb: mondatalkotás, képek helyének meghatározása alapján a kép összetett szavak kiemelése szövegből, szövegalkotás megnevezése : „Mi van a…?”
42
4.
Nm:járás akadályokkal, ellentétes kéz- láb mozgásokkal Fm:magvak válogatása, belőlük előre rajzolt virág készítése Játék: repül a, repül a…. szóvégi hosszú magánhangzó
5.
Ts: testrészek felismerése, megmutatása társon, megnevezett funkciója alapján
víz:képalkotás – rész – egész és sorba rendezés aud.viz.mot:szóalkotás szótagokból, hangok időtartama
Tts:tájékozódás eseményképen, megnevezett verb: képek segítségével tárgy, alkotás, dolog, mondatalkotás rímelő személy egymáshoz szavakkal (pl.: mák – rák) viszonyított helyének meghatározásával
Nm: járásutánzások „kispingvin” „nagypingvin”
Ts: mutasd meg azt a testrészed….(funkció megnevezése)
Fm:pingponglabda vezetése padon ujjbeggyel tárgyak körül
Tt: társ mozgásának leutánzása
Játék: Mit visz a kishajó?
víz:képből kiemelt részek felismerése, hiba felismerése megadott szabály szerinti sorban aud.viz.mot:szavak toldalékolása, szótő és toldalék,toldalékok pótlása verb: szóalkotás képekhez, verstanulás, tiszta artikuláció helyesejtés
Nm: járások babzsákkal Fm: origami szalvétahajtás
6.
7.
játék: mozaik kirakása
Nm: járások tempóváltással, irányváltással, lábujjhegyen, sarkon , külső és belső lábélen, nyitott,csukott szemmel Fm: falevél varrása előre rajzolt kartonra Játék: forma reprodukálata lyukas táblába (Pötyi játék)
Ts:”hamis tükör” megnevezzük egy testrészünket vagy annak funkcióját és a szemben álló tanuló saját testén mutatja
víz: alak – háttér diff.
Tt:”gondolatséta”egy ismert helyen. A kiindulási pont meghatározása után bizonyos dolgok helyének pontos meghatározásával kell körbevezetni a másik tanulót
verb:mondatalkotás, mondatfűzés, beszélő szándékának megfelelően hangsúlyozott mondatok
Ts:körbejárás halk zeneszóra. Amikor a zene megáll különböző pózokat kell felvenni.
víz: tárgyak nevének felismerése betűhálóban
Tt: bekötött szemmel elmondani egy adott bútorról a pontos helyét Tts: számok összekötésével forma kialakítása
43
aud. víz.mot:írásjelek pótlása, mondatok befejezése szöveg tagolása
aud.víz.mot:szavak sorba rendezésével mondatalkotás, mondatvégi írásjelek pótlása, szöveg mondatokra tagolása verb: mondatalkotás, szövegalkotás, szövegtanulás, artikuláció, helyes ejtés
8.
Nm:álásban végezhető tartásjavító gyakorlatok,”gyümölcssze dés” ,”nemtudomka” Fm: apró gyöngyök görgetése füzet, feladatlap, tolltartó körül
Ts:megnevezett testrészek megérintése nyitott és csukott szemmel, ellentétes kézzel is Tt: „helybarkochba” eldugott tárgy keresése helyére való rákérdezés alapján. Válaszok: hideg,langyos,meleg, forró , tűz
Játék: Mit visz a kishajó?
víz. Betűk sorba rendezésével szavak alkotása aud:belső hallás alapján magánhangzók időtartamának észlelése aud.viz.mot:képről fogalomalkotás, különbözőség felismerése, szavak toldalékolása, szövegből szavak kiemelése log: képrejtvény verb: szóalkotás, versmondás helyes ejtéssel, tiszta artikuláció
9.
Nm:”tükröm-tükröm” kis terpesz,karok mélytartás, ujjak összefűzve. Ide irányul a tekintet és nagyon lassan emelik a karokat,miközben a tenyerébe néz folyamatosan
Ts: testfogalom gyakorlása, mondja a funkciót, megérinti a testrészt
aud: belső hallás alapján magánhangzók időtartamának jelölése
Tt:”tégy hozzá egy mozdulatot!” mozgássor utánzása és kibővítése egy újabb mozdulattal
aud.viz.mot:betűhalmazban szavak felismerése, szóban szó, szavak toldalékainak pótlása, ékezetek pótlása
„hastáncos”állás kis terpeszben, karok magas tartásban, kezek összefűzve,csípőkörzés jobbra-balra
verb: szóalkotás, mondatalkotás
Fm: gyöngyök csoportosítása színes ruhacsipesszel Játék: repül a, repül a….. 10. Nm: gyakorlatok babzsákkal, állás babzsákon, lábujjakkal karmolászás. Lábfejre helyezett babzsák emelése térdhajlítással váltott lábbal
Ts: testfogalom gyakorlása: tanító rámutat a testrészre, gyermek megnevezi a funkciót Tts: másolás négyzetrácsba
víz:adott forma azonosítása ábrasorban aud: belső hallás alapján mássalhangzó időtartamának jelölése aud.viz.mot: szóalkotás, szavak belső hangjának kiemelésével, szavak diff jelentés alapján, szavak
Fm-Játék: zacskóba különféle dolgokat rakni és milyen a….?(felülete, 44
alakja, mérete) kérdésre adott válaszol alapján tárgyak felismerése
11. Nm: egyensúlygyakorlatok, járások különböző formákon nyitott-csukott szemmel előre-hátra (hullám, cikk-cakk,kör)
azonosítása jelentés alapján, nevek kiegészítése verb:szóalkotás rejtvényekből, lényegkiemelés szövegből Ts: háttal álló személy megnevezett testrészeinek megérintése ellenkező oldali kézzel (jobb vállam – aki érinti bal kézzel érinti) Tt: hol szólsz kispajtás?
Fm: tépett papírból különböző hangulatot idéző foltok ragasztása Játék: memóriaköznév,tulajdonnév
víz: alak – háttér diff. , formaazonosítás ábrasorban aud: belső hallás alapján magánhangzók időtartamának jelölése aud.viz.mot: formaészlelés, formaazonosítással szóalkotás, háttérből betűk kiemelése, sorba rendezéssel szóalkotás, hasonló hangzású szavak diff. verb: szógyűjtés, szóalkotás, versmondás
45
V.5.Fejlesztési területenként feladatok ajánlása
A következőkben a részképességek szerinti fejlesztési feladatokat gyűjtöttük össze. 1.
Érzékelés – észlelés fejlesztése 1. Auditív észlelés
-
Magánhangzók kihallása a szavakban
-
Szavak felismerése a részekből – auditív zártság
-
Megadott szempont szerint( pl. t-vel kezdődő főnév) főfogalom meghatározása, ez a verbális fejlesztést is szolgálja
-
Titkos beszéd – csak magánhangzóval ejtik ki a szavakat 2. Vizuális észlelés
-
A betűk értelmes szavakká rendezése
-
Vizuális ritmus észlelése: ritmikusan ismétlődő minták folytatása
-
Alak, méret, szín összehasonlítása, azonosság – különbség keresése
-
Alakállandóság felismerése mérettől,mintától,színtől függetlenül
-
Vizuális zártság észlelése
-
Gestalt látás – hiányos ábrák, betűk, szavak egységes egészként való felfogása pl. a rajzok hiányzó részeinek pótlása
-
Alaknak a háttérből történő kiemelése pl. egymásra rajzolt ábrákból 2. Beszédfejlesztés
-
Hangsúlyozás, hanglejtés gyakorlása
-
Mondókák mondása helyesejtéssel
-
Mondatok kibővítése kérdőszók segítségével 3. Gondolkodás fejlesztése
-
Betűpótlás: rövid – hosszú , j – ly
-
Felesleges betű keresése
-
Betűhiány szavakban,mondatokban
-
Szótagkereső : összekevert szótagok vagy felesleges szótag keresése 4. Figyelem, emlékezet, memória fejlesztése
-
halk és hangos megkülönböztetése
-
kakukktojás
-
mi változott 46
-
az egyforma és a különböző keresése
-
az ugyanilyen építése
-
labirintus játék
-
pontok, számok összekötése
-
nagy képen kis részlet keresése
-
megadott betűk,szavak keresése
-
felvillantott, képek, információk megfigyelése
-
lényeges információ kiemelése szövegből, képekről
-
figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával
-
taps, koppantás megbeszélt jelre, szóra
-
melyik nem illik a sorba – válogatás
5.Anyanyelvi feladatok -
megadott tárgyak keresése pl.k és t hanggal ( fogalom v. főnév megadása: olyan szó, ami kapcsolódik hozzá – ez a fogalmi gondolkodás és szókincsfejlesztésére hatékony)
-
szókígyó ( a figyelem, koncentráció fejlesztésére)
6.Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztésére : -
a mondat saját gondolat alapján való befejezése (jó hatású önismereti játék)
-
mondat összekevert szavainak helyes sorrendbe tétele
-
kifejezés vagy mondat szavakra tagolás
-
összekevert betűkből értelmes szó alkotása
-
képekhez tartozó összekevert szavak szótagokra bontása -> kiválasztás, összerakás
-
felesleges betűkkel bővített szavakat kijavítani és helyesen leírni
-
szavakból hiányzó betű visszaírása vagy mondatból szó hiány (nehéz)
7. Figyelem, auditív / vizuális emlékezet fejlesztésére -
Memóriajáték: emlékező tehetség, figyelem, matematikai anyanyelvi képesség
-
Kakukktojás: gondolkodás, kifejezőkészség, segít a csoportosításban, általánosítás,rendszerezés képességének fejlesztése
-
Szövegkonstruálás: szöveg szétvágása bekezdésenként, mondatonként, tetszőleges alakban – gondolkodás,figyelem,szövegértés képességének fejlesztése
47
VI. AZ INNOVÁCIÓ ÚJDONSÁGÉRTÉKE ÉS HASZNOSSÁGA
Tapasztalataink szerint sajnos egyre több a részképesség zavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanuló,akinek problémát jelent a frontális osztálymunkával történő ismeret elsajátítás. A pedagógusok többsége nincs igazán felkészülve az ilyen tanulók problémáinak kezelésére. A gyerekek eredményes felkészítéséhez és a pedagógusok munkájának megkönnyítéséhez hasznos ez a rendszerezett segédanyag, amely mindkét cél megvalósulását elősegíti. Ebben rejlik újdonsága és hasznossága. Az általunk kidolgozott, összeállított fejlesztési tervek, óravázlatok, fejlesztő foglalkozások közül válogatva a tanítási órák megtervezésekor tanítók és tanárok ötleteket meríthetnek az SNI tanulók tanórai és tanórán kívüli fejlesztéséhez egyaránt. Az összeállított anyag nem tartalmazza az összes lehetőséget a fejlesztéshez, csupán egy kiinduló alap a további bővítéshez. Távlati terveink között szerepel, hogy még további hasznos információkkal, ötletekkel bővítsük a” repertoárunkat”.
VII.
ÖSSZEGZÉS
A tanulók eltérő fejlettségi szintjét, különbözőségét, más-más haladási ütemét figyelembe vevő szemléletmódnak napjainkban megvan a létjogosultsága. Kifejezetten igaz ez abban az esetben, ha a tanulók között van, vagy vannak olyan gyerekek, akiknek valamely részképesség zavar miatt nehézséget okoz a tanterv által előírt tananyag elsajátítása, a követelmények megfelelő szintjének elérése. A gyerekek igyekezete, a nevelők felkészültsége és a változatos módszerek valamint a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus által végzett fejlesztés meghozza a kívánt eredményt. Fontos, hogy a pedagógusok ismerjék az SNI tanulókra vonatkozó törvényi hivatkozásokat, az alapdokumentumok tartalmát, az egyéni fejlesztési tervek fontosságát, az egyes fejlesztési területekhez tartozó, lehetséges tevékenységeket. A részképességeket fejlesztő egyénre szabott tevékenységek kifejtik pozitív hatásukat. A pedagógus által befektetett energia megtérül,hiszen a tanuló személyisége pozitív irányba fejlődik,ami a tulajdonképpeni cél, s minden pedagógus erre törekszik oktató – nevelő munkája során.
48
VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM
Csabay Katalin: Lexi Közoktatási Törvény 121§, 8§, 52 § Sükösd – Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Alapító Okirata Sükösd – Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai Művelődési Programja Szautner Jánosné Szigeti Gizella : A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban II. fejlesztő program, Marketing Műhely Kft. Szászné Csikós Klára – Varga Katalin: Segítőkészség. (A tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése) Palatin Kiadó és Nyomda Kft, Ec-Pec Alapítvány Székely Balázsné: (R)észképességek I., Műszaki Kiadó 2006
49
