Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 60865/2009.
CÍM:
Előterjesztő:
SMJV ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉSE
Abdai Géza alpolgármester
Az előterjesztést megkapta:
Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Meghívottak:
Előadó: Palotai György Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése alapján az önkormányzat évente átfogó értékelést készít a helyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. E törvényi kötelezettségünknek teszünk eleget az alábbi beszámoló testület elé történő beterjesztésével. E beszámoló az elvégzett feladatokról, eredményekről és hiányokról mutat képet Sopron város tevékenységét tekintve.
I.
A település demográfiai mutatói a 0-18 éves korosztálynak megfelelően Korosztályi adatok Korösszetétel
Számarány 2006
2007
2008
0-6 év
3637
3725
3864
7-14 év
4280
4144
4134
15-18 év
2338
2415
2391
10. 255
10. 284
10. 389
Összesen:
Az adatokat vizsgálva jelentős változás nem állapítható meg a korábbi évekhez viszonyítva, a 0 -6 éves korosztály esetében kismértékű emelkedés tapasztalható, ami a migráció mellett többek között a születésszám emelkedésének következménye.
II. Önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy segítséget nyújtson a rászoruló, hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő családok számára, elősegítve ezzel a gyermek biztonságát, családban történő nevelkedését. A törvényben megállapított kötelező ellátásokon túl az önkormányzat további ellátásokat állapított meg a gyermeket nevelő családok számára azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetből adódó terheken csökkentsen. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tekintetében megfigyelhető egy negatív tendencia az elmúlt évekhez képest. Egyre nagyobb összegben kell a gyermektartásdíjat megelőlegezni, ami akkor szükséges, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Jelentős emelkedés tapasztalható a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban részesülők számánál - előző évhez viszonyítottan 130 % - melynek célja, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatásban való képzésének elősegítése.
Pénzbeli ellátások
2007 (fő)
2007 (Ft)
2008 (fő)
2008 (Ft)
2
125. 130
1
75. 240
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
596
0
392
0
Gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli támogatása
531
5. 207. 500
712
7. 439. 708
Bursa Hungarica
121
5. 565. 000
149
7. 270. 000
Egészségmegtartó támogatás
9
243. 000
25
725. 000
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
308
6. 591. 050
263
4. 955. 500
Tanulói közlekedési kedvezmény
8706
36. 391. 000
9138
36. 091. 955
Fiatalok életkezdési támogatása
310
12. 400. 000
253
10. 200. 000
Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
28
3. 970. 400
30
4. 612. 259
10611
66. 522. 680
10. 963
71. 369. 662
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
Összesen:
Fenti ellátások esetében az elutasítottak száma elenyésző, ügyfajtánként átlagosan 8- 10 esetben került rá sor, jellemzően jövedelmi értékhatár túllépése, vagy egyéb jogosultsági feltétel hiánya miatt. A központi költségvetés által finanszírozott ellátásokat leszámítva, az önkormányzat 2008-ban valamivel több, mint 71 millió Ft-ot (ez csaknem 5 millióval többet, mint előző évben) fordított a rászoruló gyermekes családok támogatására. Összehasonlítva az előző évvel, a kérelmezők számarány emelkedése azt tükrözi számunkra, hogy létezik egy olyan réteg, ahol a segítségnyújtás ellenére is tartós a kialakult hátrányos helyzet. A rendszeres ellátásban részesülő családok jelentős hányada a szociális ellátásokból él. Egyre több gondot okoz a csonka család megléte.
Gyermeklétszám INTÉZMÉNYEK
Csonka családban nevelkedők száma
Halmozottan hátrányos helyzetűek
2007
2008
2007
2008
2007
2008
Egyesített Bölcsődék
488
518
73
67
6
3
Deák Téri Általános Iskola
726
696
114
149
6
14
Gárdonyi Géza Általános Iskola
596
593
165
148
7
4
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola
662
725
39
n.a.
12
20
Petőfi Sándor Általános Iskola
419
435
n.a.
76
12
15
Lackner Kristóf Általános Iskola
494
472
90
n.a.
-
4
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola
175
176
47
60
58
29
Általános iskolák öszszesen:
3072
3097
455
433
95
86
Handler Nándor Szakképző Iskola
931
920
162
215
7
5
Széchenyi István Gimnázium
584
625
n.a.
n.a.
-
-
IFO Szakképző Iskola
708
705
106
127
13
11
Vas-és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium
705
784
103
n.a.
3
1
Fáy A. Kereskedelmi, Üzleti és Postai Szakközépiskola
482
455
114
104
-
-
Középfokú oktatás összesen:
3410
3489
485
446
23
17
Király J. Utcai Óvoda
93
95
16
12
10
-
Jereváni Kék Óvoda
155
154
13
19
1
-
Halász Utcai Óvoda
156
171
14
20
4
9
Bánfalvi Óvoda
323
322
33
26
6
1
Hermann A. Óvoda
215
220
40
40
25
n.a.
Trefort Téri Óvoda
148
170
24
18
4
13
Jegenye Sori Óvoda
118
114
13
21
19
5
Dózsa György Utcai Óvoda
90
90
17
17
1
-
Kőszegi Úti Óvoda
95
98
5
9
-
2
Óvodák összesen:
1393
1434
175
182
70
30
INTÉZMÉNYEK
Étkezésben részesülők száma:
Kedvezmény 100 %
Kedvezmény 50 %
2007
2008
2007
2008
2007
2008
Egyesített Bölcsődék
279
518
38
43
60
62
Deák Téri Általános Iskola
467
496
39
34
104
131
Gárdonyi Géza Általános Iskola
402
404
19
30
83
93
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola
384
454
20
42
117
142
Petőfi Sándor Általános Iskola
252
284
32
37
68
78
Lackner Kristóf Általános Iskola
268
277
29
34
78
66
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola
115
111
7
12
108
99
Általános iskolák öszszesen:
1888
2026
146
189
558
609
Handler Nándor Szakképző Iskola
17
11
-
-
8
3
Széchenyi István Gimnázium
58
34
-
-
27
34
IFO Szakképző Isk.
47
25
-
-
11
8
Vas-és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium
26
23
-
-
12
23
Fáy A. Kereskedelmi, Üzleti és Postai Szakközépiskola
13
16
-
-
3
2
Középfokú oktatás. összesen:
161
109
-
-
61
70
Király J. Utcai Óvoda
93
95
6
6
13
11
Jereváni Kék Óvoda
150
154
14
11
21
22
Halász Utcai Óvoda
148
159
17
18
28
33
Bánfalvi Óvoda
319
307
20
15
76
68
Hermann A. Óvoda
206
205
25
33
52
56
Trefort Téri Óvoda
148
170
12
23
29
27
Jegenye Sori Óvoda
118
113
13
14
19
18
Dózsa Óvoda
89
89
15
9
11
11
Kőszegi Úti Óvoda
95
98
5
7
29
24
Óvodák összesen:
1366
1390
127
136
278
270
György
Utcai
III. Az önkormányzat által biztosított gyermekjóléti alapellátások személyes gondoskodást nyújtó ellátások, jelzőrendszer működése Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekjóléti alapellátás és személyes gondoskodás körébe tartozó: - gyermekjóléti szolgáltatást a Módszertani Gyermekjóléti Központ, - gyermekek napközbeni ellátását a bölcsődék, óvodák, iskolai napközis foglalkozások, házi gyermekfelügyelet, - gyermekek átmeneti gondozását a helyettes szülő és a Családok Átmeneti Otthona keretében nyújtja. A vázolt feladatok jelentős részét a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ különböző szakmai egységei látták el. Ezek az alábbiak: Gyermekjóléti Szolgálat
Házi gyermekfelügyelet
Családok Átmeneti Otthona
Helyettes szülői hálózat
A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2013-ig ismételten kijelölte a Gyermekjóléti központot Győr-Moson-Sopron megye területén működő gyermekjóléti szolgálatok vonatkozásában a szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátására. 2008 már a második év volt, amikor mikrotérségi ellátást végzett az Intézmény Sopronban, valamint Ágfalva, Harka, Fertőrákos és Kópháza területén is. A gyermekjóléti szolgálatban a gondozotti létszám-mutatók ez évben nem emelkedtek. A gondozott gyermekek száma több mint száz fővel csökkent. Ezt magyarázza a 2007. év végén lezárt gondozások magas száma, és az év közben történt családgondozó- váltások. A kliensek egy része maga döntött úgy, hogy nem kér új családgondozót, az elköszönő kollégák egyes gondozásoknál pedig javasolták a gondozás -akár időleges- lezárását Valamelyest csökkent a védelembe vett gyermekek száma is. Kevesebb család esetében kellett a védelembe vétel eszközéhez nyúlni az együttműködés hiánya miatt. Leginkább a kamasz gyermek dacossága okán kellett alkalmazni ezt az eljárást Egy esetben védelembe vételre került sor magzat érdekében is, a várandós kismama erősen deviáns viselkedése miatt. Körülbelül az előző évek adatait mutatja a tanácsadás, információnyújtás, közvetítés más szolgáltató felé elnevezésű szakmai tevékenység darabszáma. Emelkedik azon intézmények száma azonban ( iskolák, óvodák ), ahol sok tanácsot, konzultációt igénylő esetet kezelnek a pedagógusok az iskolai szociális munkát végző családgondozó segítségével, de nem kerül az eset gyermekjóléti szolgálatos gondozásba. Sok-
kal emelkedett a hivatalos ügyek intézésében való közreműködés száma, meghaladja a nyolcszázat. Magas a családlátogatások száma, jellemző mind az öt településen, hogy a családgondozók keresik fel a családot, és ritkább (kb. 1/3) az irodai találkozások száma. A látogatások esetén kb. egyharmad a felesleges utak száma, amikor nem találják otthon a családot, néha az előzetes megbeszélés ellenére sem. Az előző évhez hasonlóan magas az új esetek közül a más településről, az ország másik végéből ideköltöző esetek száma. Sokszor az ideköltöző család keresi fel a szolgálatot, mert előző lakhelyéről ismeri az ellátási formát. 20 körüli azon gondozott családok száma, ahol az előző lakhely gyermekjóléti szolgálata keresett meg bennünket az iratanyaggal, és kérte az ideköltözött gyermek további gondozását. Esetmegbeszélések száma magas, pontosan nem meghatározható. A problémás esetekről a jelzőrendszeri tagokkal az intézményekben, intézményen belül a kollégákkal folytatnak a családgondozók esetkonzultációt. Szupervízió keretében szakemberekkel 3 csoportban, képzések keretében a képzés résztvevőivel közösen tartottak esetmegbeszéléseket. 2008 év második felében indult el a szupervízió a kapcsolattartási ügyeletben dolgozók számára. A mediációs ügyekben jártas szakember vezeti ezt a csoportot. A törvényben előírtnak megfelelően működik az esetkonferenciák és szakmaközi megbeszélések rendszere. Ezekbe bekapcsolódtak a falukban dolgozók is. Az esetkonferencia, esetmegbeszélés nagyon kedvelt konzultációs forma lett a pedagógusok, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek körében. Ez a fórum lehetőséget teremt a családdal kapcsolatos problémák feltárására, a további teendők megtervezésére. Óvodai és iskolai szociális munka Mára bevált gyakorlattá lett a városban az óvodai és iskolai szociális munka. Lehetővé teszi az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működtetését. A pedagógus és a családgondozó számára megbízható információs forrást biztosít, személyes kapcsolat keretében. A gyermek problémái gyorsan felszínre kerülnek, hatékony módon kezelhetőek. Az általános prevenciót segítik az együttműködés más területei. Pl: közös klubfoglalkozások, szabadidős programok, prevenciós célú órák. Valamennyi középiskolában és általános iskolában a gyermekjóléti szolgálat családgondozói évek óta ellátták ezt a szakmai feladatot. Az intézmények kérésére 2008. évtől valamennyi óvodába is rendszeresen jár szociális munkás. A feladatellátás módja az iskola igényeihez és lehetőségeihez igazodik. A munkát egységes szemlélet jellemzi, de az intézmények igényeiből adódóan a jelenlét sokszínű lett. Bevált forma a kéthetente tartott fogadó óra, melynek feladata az egyéni tanácsadás a gyermek, pedagógus, és szülő részére. Látogatottsága az ifjúságvédelmi felelős segítő szervező munkájától nagyban függött.
Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka keretén belül két kórházi osztályon vannak jelen rendszeresen, a szülészet-nőgyógyászat illetve a gyerekosztály részlegeken. Az osztályokon dolgozó védőnőkkel, ápolónőkkel illetve az orvosokkal jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. A szülészeti osztályon a legtöbb jelzést a hajléktalan, illetve az újszülöttjükkel nem a megfelelő módon foglalkozó kismamákról kapják, akik általában már a Gyerekjóléti Szolgálat kliensköréhez tartoznak. 2008. évben 8, egy évnél fiatalabb gyermek került szakellátásba, zömében ebből a körből. Tisztán anyagi problémák miatt jelzés nem érkezett. A gyermekosztályon főleg a szülők életvitele illetve a kamasz gyerekek problémái miatt keresik meg a Szolgálatot, de kértek segítséget tartósan beteg gyermek (cukorbeteg, epilepsziás) otthoni ellátásának segítéséhez is. Utcai, lakótelepi szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával fejlődését veszélyeztető, szabadidejét utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. Ennek központi eleme az évek óta működő Ifjúsági Ügyelet, mely a szabadidő értelmes és biztonságos eltöltésén túl, speciális segítség nyújtására is lehetőséget ad. Az ifjúsági ügyelet ellátásába bekapcsolódtak a falukban dolgozó családgondozók is. Az ügyeletet látogató gyermekek száma alkalmanként átlagosan 25 fő, de nyáron a 40 főt is elérte. A Kisház felszerelése 2008. évben nem változott, új beszerzés ide nem történt, de a sporteszközök elhasználódott alkatrészeit folyamatosan pótolták. 2008. évben rendszeresen éjszakai gyermekvédelmi őrjáratot szerveznek a Rendőrséggel közösen, havonta egyszer. Más települések hasonló kezdeményezéseit is tanulmányozzák, hiszen a lakosság és a pedagógusok részéről nagyon sok bejelentés érkezik az éjszakában csavargó, szabadidejét felügyelet nélkül az utcán történő gyermekekről, fiatalokról. A nyáron 6 turnusban szerveznek nyári napközis tábort, a családsegítő szolgálattal közösen. A táborban részt vettek a falukból jelentkező gyermekek is, összesen 98 fő. Drogkép- Másképp drogprevenciós célú vetélkedő-sorozatot 2007-2008. évben középiskolás 10-11. évfolyamosoknak szervezték, 66 csapat vett részt a vetélkedőn.
Kapcsolattartási ügyelet 2005 óta működik a városban a kapcsolattartási ügyelet. 2008. évben 95 alkalommal 530 óra szolgáltatást nyújtottak a hozzájuk irányított családok és gyermekek számára. A 2008. évben a megkeresések száma nőtt. A második félévben szinte megduplázódott az ügyeleti idő.
Helyettes szülői hálózat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott helyettes szülői hálózat 2001. június 15. napjától a gyermekjóléti szolgálat keretében működik. Jelenleg 5 működő helyettes szülői család van, ahol 9 kisgyermeket tudnak elhelyezni. A hálózat működési engedéllyel rendelkezik. Az eddigi helyettes szülői kihelyezések tapasztalata az, hogy problémás, magatartászavaros illetve fogyatékkal élő gyerekeket nem tudnak elhelyezni (speciális szaktudást és körülményeket kíván a helyettes szülőktől), így a helyettes szülői ellátás nem fedi le a gyermekjóléti alapellátást biztosító átmeneti gondozást, mindenképpen indokolt és szükséges lenne gyermekek átmeneti otthonának működtetése. 2008. évben megkezdődött a Gyermekek Átmeneti Otthona építéséhez szükséges pályázat előkészítése a Polgármesteri Hivatal pályázatíró munkacsoportjával közösen. A pályázat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiírásában jelent meg 2008 őszén, amire sikeres pályázatot nyújtott be a város. Az építkezés már megkezdődött. A Gyermekek Átmeneti Otthonával kapcsolatosan az év végére a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosítása is szükséges lesz. Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona tekintetében a 2008. évben ellátott személyek száma 56 fő volt, ami 19 családot érintett, melyből 27 gyermek, 29 felnőtt illetékességű. Az ellátás igénybevételére az alábbi okok miatt került sor: •
anyagi okok: 12 család (drága, vagy ki nem fizetett albérlet, lakhatás elégtelensége)
•
családi konfliktus: 3 család
•
bántalmazás: 4 anya gyermekével
A családok kiköltözési lehetőségei a következőképpen alakultak: •
önkormányzati lakásba költözött 3 család
•
albérletbe 2 család
•
más, hasonló intézménybe 1 család
•
saját tulajdonú lakásba 1 család
•
vissza a bántalmazóhoz 2 család
•
vissza a családhoz 4 család
•
jelenleg is az intézmény lakója 6 család.
A Nyugat-dunántúli Közigazgatási Hivatal 2008 novemberében ellenőrzése során a Családok Átmeneti Otthonának szakmai munkáját kiemelkedőnek minősítette.
Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyeletben a gondozási feladatot 2 gyermekgondozó látja el. A gondozások során hét családnál töltöttek naponta, vagy a hét bizonyos napjain 3-4 órát. 5 családnál segítettek abban, hogy a gyermekeket naponta hazakísérték az óvodából, iskolából az otthonukba, és ott a gondozónő megvárta a szülőt. Ez nagy segítség a szülő részére, mert erre az időre nem kell szabadságot kivennie, és a gyermeke is biztonságban van. A Gyermekjóléti Központ tevékenységének főbb számadatai 2007-2008 évben
Gondozott családok száma Gondozott családokban élő gyermekek száma Védelembe vett gyermekek száma Szakellátásban lévő gyermekek családjának gondozása Utógondozás Gondozásba került új család Lezárt gondozás Fejlesztőpedagógus forgalma Egyéni foglalkozások Átlagos havi kliensforgalom Környezettanulmány készítés Segélyezési ügyben Gyermek veszélyeztetettség ügyben Felülvizsgálati tárgyalás Elhelyezési értekezleten való részvétel Gyámhivatali tárgyaláson való részvétel Házi Gyermekfelügyelet Gondozók száma Gondozott gyermekek száma Családok Átmeneti Otthona Gondozottak száma Gondozási napok száma
2007 285 504 53 29
2008 235 384 44 34
5 91 84 44 756 641
3 155 183 57 856 408
467 168 19 6 58
424 155 26 18 58
2 21
2 22
7402
7345
Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata jogszabályi kötelezettségéből eredően [(15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7), valamint az 1997. évi XXXI. tv. 17. §)] minden év márciusában Települési Tanácskozást szervez. A települési tanácskozáson beszámolót tart a város gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyzetéről, az észlelő-és jelzőrendszeri tagok írásban megküldött beszámolói alapján. A beszámolókban a városi gyermekvédelmi rendszer valamennyi szereplője elemzi az előző évben végzett gyermekvédelmi munkáját, felsorolja az általa tapasztalt gyermekeket veszélyeztető helyzeteket, jelenségeket, és javaslatot tesz a javítást szolgáló intézkedésekre. Részlet a beszámolóból: •
Óvodák
Az óvodák visszajelzései szerint a gyermekvédelem helyi szereplőinek együttműködése, hatékony, és egyre rugalmasabb az információ áramlása. Véleményük szerint az Ifjúságvédelmi Felelősök Klubja jó kezdeményezés, ugyanis itt van lehetőség arra, hogy tapasztalataikat egymással megoszthatják. Az óvodák részéről rendszeres a kapcsolattartás az orvosokkal, védőnőkkel, gyermekjóléti szakemberekkel és a jelzőrendszer egyéb szereplőivel. A tankötelezettség elmulasztásának száma az elmúlt évben 3 esetben fordult elő, melynek okai között megemlítendő többek között a szociális éretlenség, kapcsolatfelvételi és együttműködési képesség hiánya. Az óvodákban tapasztalt problématípusok számszerűsítve az alábbiak szerint néznek ki: •
Családon belüli bántalmazás: 4
•
Gyermeknél tapasztalható magatartászavar: 84
•
Szülők közötti konfliktus: 20
•
Gyermek veszélyeztetettsége: 4
•
Egyéb megjelölt problémák: o Szülőkkel való kapcsolat hiánya, nehezített kapcsolattartás: 3 o Anyagi veszélyeztetettség, munkanélküliség: 4 o Rossz életvezetési szokások, higiénés körülmények, helytelen táplálkozás: 2 o Érzelmi elhanyagoltság: 1 o Szülők válása: 12 o Tartós betegség: 2 o Hátrányos helyzet: 8
•
Általános iskolák
A tavalyi évhez képest (15 gyermek) jelentős mértékben nőtt a magántanulók száma 2008-ban, mely pontosan 56 gyermeket jelent. A magántanulói jogviszony engedélyezésének okai : o Külföldön folytatott tanulmányok (szülők külföldi munkavállalása) o Egészségügyi állapot, magatartászavar miatt szakértői javaslat alapján o A szülő kérésére a nagyszámú igazolatlan hiányzás miatt
Az általános iskolák az alábbi problémák miatt fordultak a Gyermekjóléti Szolgálat: o iskolakerülés, magatartási problémák, tanulási nehézségek o a szülőkkel nem sikerül felvenni a kapcsolatot o gyermek elhelyezési gondok o szülői elhanyagolás, veszélyeztető családi háttér, családi konfliktusok o rossz szociális helyzet, étkezési díjtartozás, szülők munkanélkülisége Szinte minden iskolában dolgozik fejlesztőpedagógus. Szabadidő-szervezőt 2 iskola jelzett, szociálpedagógus jelenlétét csak egy iskola jelezte, logopédus főállásban nem dolgozik általános iskolában, de külsősként heti rendszerességgel keresi fel némely iskolát. Az iskolai védőnőkről nagy elismeréssel szólnak az iskolák, sokat segít a felvilágosító és prevenciós munkában. Gyógytestnevelő, gyógymasszőr és egészségfejlesztő mentálhigiénés szakemberek csak a speciális szakiskolában dolgozik. A Gyermekjóléti Központ és az iskolák kapcsolatán sokat javított a havonta szervezett találkozó az ifjúságvédelmi felelősök részére. Ez a fórum lehetőséget ad a tapasztalatcserére és a szakmai tájékozódásra, főleg, ha változások történtek a gyermekvédelem területén. A kapcsolatot tartók továbbítják a jelzéseket az iskolákból, de előfordul, hogy az intézkedés egyes esetekben elhúzódó. A kapcsolatot tartóval az iskolai ifj. véd. felelőse az aktuális problémákat meg tudja beszélni, tanácsot tud kérni, ez sokat segít a munkájában.
•
Középiskolák
A tavalyi évhez képest (15 gyermek) kis mértékben nőtt a magántanulók száma 2008-ban, mely pontosan 19 gyermeket jelent. A magántanulói jogviszony engedélyezésének okai : o Hosszas külföldi tartózkodás o Egészségügyi állapot, magatartászavar miatt szakértői javaslat alapján o Kiemelkedő sporttevékenység miatt A középiskolák az alábbi problémák miatt fordultak a Gyermekjóléti Szolgálat: o iskolakerülés, magas számú igazolatlan hiányzások o magatartási problémák, tiltott szerek használata, iskolán belüli agresszió o tanulási nehézségek o szülői elhanyagolás, agresszió
A középiskolák a jövőre vonatkozó javaslataik a gyermekvédelem hatékonyabb működése érdekében a következők: o Sok iskola tartana igényt továbbképzésekre (krízisállapot, veszélyeztetettség felismerése, esélyegyenlőség, konfliktuskezelés, pedagógus kollégáknak kiégés ellen, mentálhigiénés szemlélet fejlesztése) o Ellenőrizze a rendőrség a szórakozóhelyeket szigorúbban o Ifjúságvédelmi felelőstől ne vonják meg az anyagi juttatásokat, jusson nagyobb szerephez o IVF Klubban elhangzottakról tájékoztatás (e-mailben), akik akadályoztatásuk miatt nem tudtak részt venni a Klub találkozóján Csellengés megelőzésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ezzel kapcsolatban programok szervezése. Gyermekek napközbeni ellátása A városban a gyermekek napközbeni ellátását az alábbi módon tudtuk biztosítani: - bölcsödében - óvodai ellátás során - iskolai napköziben
Napközbeni ellátást igénybe vevők száma Egyesített Bölcsődék
488 (2007)
518 (2008)
Napközit igénybe vevők száma 2007
2008
Deák Téri 329 343 Általános Iskola Gárdonyi Géza 251 21 Általános Iskola Soproni Német 184 252 Nemz.Ált.Isk. Petőfi Sándor 140 175 Általános Iskola Lackner Kristóf 175 175 Általános Iskola Kozmutza Flóra Általános Iskola és 101 88 Speciális Szakiskola Általános Iskola 1459 1054 Összesen: Beíratott gyermekek korcsoportonkénti megoszlása 3-4
Óvodák
4-5
5-6
6-
2007
2008
2007
2008
2007
2008
2007
2008
18
17
28
30
30
31
17
17
Jereváni Kék Óvoda
31
43
30
42
41
33
53
36
Halász Utcai Óvoda
33
55
28
51
51
32
44
33
Bánfalvi Óvoda
41
113
92
95
83
81
107
27
Hermann Alice Óvoda
54
45
64
57
95
57
2
61
Trefort Téri Óvoda
37
73
39
52
70
45
2
-
Jegenye Sori Óvoda
20
18
27
27
29
44
42
25
Dózsa György Utcai Óvoda
18
24
22
25
19
29
31
12
Kőszegi Úti Óvoda
45
21
33
21
17
47
0
6
298
217
Király Jenő Óvoda
utcai
Óvodák összesen:
297
409
363
400
435
399
Tapasztalatból tudjuk, hogy a 10-14 éves korosztály veszélyeztetettsége a legnagyobb, ami többek között a kiskorúak felügyeletének hiánya miatt is bekövetkezik. A
hiányt a szabadidős programok tervezett fejlesztésével és intézményes biztosításával indokolt csökkenteni. Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék tevékenysége Ellátási területe: Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Működő férőhelyek száma: 220 férőhely, 5 intézményben. Az Egyesített Bölcsődék integrált szervezeti rendszerben látja el feladatát, melynek alapja a gyermekközpontú gondozás-nevelés. A bölcsődék, 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását – nevelését végezik, ezzel támogatva az olyan családokat, akik gyermekük napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb okok miatt. Az 1997. évi. XXXI. Törvény, a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete és a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által kiadott Módszertani levelek, a Bölcsődék szakmai alapprogramja bölcsődénkénti szakmai programok és éves munkatervek határozzák meg szakmai munkánk lényegét. A szombathelyi Regionális Módszertani Bölcsődének az egységes szakmai szemlélet kialakításában nagy szerepe van. A bölcsődék szakmai feltételrendszere megfelel a feladatellátáshoz szükséges követelményeknek, így kedvező alapot nyújt a színvonalas szakmai munkához. Bölcsődéink egészségügyi, egészségnevelési, nevelési, szociális és családsegítő funkciókat töltenek be. A bölcsődei gondozást-nevelést képzett, a korosztály sajátosságait jól ismerő, tapasztalt szakemberek végzik. A bölcsődei gondozás, nevelés során a személyes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítására törekszünk, mely az egyéni bánásmód elvét tükrözi. A „saját”gondozónő rendszer jelentősen megkönnyíti a kötődés, és a biztonságérzet kialakulását. A bölcsődei munkánk, nevelésünk éppen ezért gyermekközpontú, fontosnak tartjuk a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott személyiség fejlődésének elősegítését testi, szellemi és szociális fejlődésük támogatásán keresztül, derűs kisgyermekkor megteremtését a családon kívül. A gondozás és nevelés egységének elve elősegíti a gyermekek aktivitási igényét, önállósodási törekvéseit. A gyermekek nevelése során a legfontosabb feladat a játéktevékenység biztosítása, melyhez nyugalom, megfelelő tárgyi környezetet, szeretetteljes légkör megléte szükséges. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy gyermekeink a legkevesebb tilalom mellett jól érezzék magukat, biztonságban legyenek. Az egyéni szükségleteknél, a pihenéshez, az elbújáshoz, az elkülönülésre alkalmas helyek minden csoportszobában megtalálhatók.
Az egyéni és csoportos foglalkozásokhoz elegendő játék, tárgyi eszköz áll a rendelkezésükre. A gyermeki „alkotások” a csoportszobák, átadó helyiségek legfőbb díszítő elemei, a gondozónők egyéniségét tükröző díszítések mellett. Szakmai programjaink célzottan ismeretet adó, bővítő tevékenységekre alapoz, melyben szerepet kap a mese, vers, ének, mondóka, mozgás, környezetismeret, az egészséges táplálkozás, testmozgás. A programok megtervezésében a gyermekek egyéni fejlettségét, igényeit, érdeklődését figyelembe vesszük, mint ahogy az évszakok változása is meghatározó jellegű. A bölcsődei nevelés sikeressége a bölcsőde és a család jó kapcsolatán múlik. A bölcsőde az első intézmény, amelyik a családokkal kapcsolatba kerül. A szülők minden lehetőséget megkapnak, hogy minél jobban megismerjék munkánkat, ehhez hozzájárulnak a nyílt napok, a közös rendezvények, családi délutánok, egyéb közös tevékenységek. A szomszédos óvodákkal jó a kapcsolatunk. Az óvoda és a bölcsőde egyaránt arra törekszik, hogy a bölcsődéből való átmenet minél simább legyen gyermekeinknek. A leendő óvódásokat meglátogatják az óvónők, majd a bölcsődések tesznek viszontlátogatást az óvodákban, ahol lehetőségük van kipróbálni az ovis játékokat is. A bölcsődék az alapellátáson túl, családi nevelést támogató szolgáltatásként, gyermeknevelési tanácsadással segítik a családokat. A családtámogató szolgáltatások körébe tartozó időszakos gyermekfelügyelet bevezetésére a tárgy évben nem került sor, mivel a feltöltöttség aránya magas volt, minden bölcsődében. A három bölcsődében működő „só-szoba”(Bóbita, Zöld Ág, Százszorszép Bölcsőde) a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek számára, térítésmentes. A só-szoba október elejétől áprilisig működik. Ebben az időszakban a gyermekek hetente két alkalommal 20 percet töltenek ott, napirendbe illesztve, a kialakított ütemezés szerint. Minden gondozónő saját gyermekeit viszi magával, 6-7 főt, ahol nagy légvételekkel járó játékokat, mozgásokat végeznek. A légtisztító klímaoldat alkalmazása mellett a gyermekek lényegesen ellenállóbbak lesznek a légúti fertőzésekkel szemben, kevesebb a megbetegedések száma, lefolyásuk rövidebb ideig tart. A só-szobák használata hónapokra lebontva: Bölcsőde
január február március
április
október november december
Bóbita
42
43
51
-
50
50
43
Zöld Ág
64
63
62
65
69
69
70
Százszorszép
78
80
79
78
81
82
83
Összesen:
184
186
195
143
200
201
196
2008 évben 1305 fő gyermek vette igénybe a szolgáltatást.
Egyesített Bölcsődék 2008. évi statisztikai adati A 220 férőhelyre naponta átlagosan 291 fő gyermek volt beíratva. Jelen volt 214 fő gyermek, ami a kihasználtsági százalékban a következőt jelenti: 132,14% volt a beíratottak, 97,13% volt a napi jelenlévők aránya. Havonkénti bontásban:
Hónap
Férőhely
Beíratott gyermekek
Jelenlévő gyermek
Jelenlévő
naponta átlagosan (fő)
Beíratott gyermekek férőhely kihasználság %
naponta átlagosan (fő)
gyermek férőhely kihasználtság%
Január
220
280
127,09
181
82,07
Február
220
291
132,36
208
94,72
Március
220
292
132,93
207
93,91
Április
220
299
135,91
236
107,43
Május
220
303
137,87
253
115,02
Június
220
314
140,07
237
105,77
Július
220
284
140,13
184
90,90
Augusztus
220
298
136,66
194
88,89
Szeptember
220
236
107,36
202
91,88
Október
220
281
130,44
216
100,23
November
220
305
138,19
224
101,29
December 31én:
220
302
135,33
196
87,78
2008 összesen:
220
291
132,14
214
97,13
A bölcsődék a tavaszi hónapokban a legzsúfoltabbak. A beíratott gyermekek száma és a kihasználtság az április, a május, a június hónapban a legmagasabb. A legroszszabb a statisztikában a január, a szeptember, december hónapok voltak. Januárban sok gyermek felső légúti megbetegedés, illetve a szülők kényszerszabadsága miatt hiányozott, szeptemberben a bölcsődéből való kiiratkozás az oka az alacsonyabb statisztikának, de a beszoktatási hónapokban (szeptember, október, november) fokozatosan emelkedik a gyermekek létszáma.
2008 évvégén a beíratott gyermekek létszáma 302 fő volt, de bárányhimlő, felső légúti, emésztőszervi megbetegedések voltak gyakoriak a gyermekek között, illetve sok gyermeket lejelentettek a szabadságolások miatt. December 31-én 28 fő előjegyzett gyermek volt, akik 2009 év I. negyed évében kerültek felvételre. Ezen kívül az összesített várólistán 54 gyermek szerepelt. Összehasonlító táblázat az előző évhez viszonyítva
Év
Naponta beíratott gyermekek átlaga
200 7
279
126,75
200 8
290
132,14
Kihasználtsági %
A táblázat mutatja, hogy a beíratott gyermekek száma megnövekedett, a tavalyi évhez képest. Ennek oka az, hogy, a város igényeit figyelembe véve, megemelt létszámú csoportokat alakítottunk ki, a nagyszámú jelentkezés enyhítése szempontjából. Az 1997. évi XXXI. Törvény értelmében egy bölcsődei csoport maximálisan megengedhető feltöltöttsége 120 % lehetne, egy gyermekcsoport létszáma 10 fő. A szakmai szempontokat figyelembe véve a gyermekek egészségének védelme, a gondozó-nevelőmunka minőségének megtartása érdekében fontos lenne ezeket, az előírásokat betartani, de ezt a 2008. évben nem tudtuk megvalósítani. Az igények megemelkedése miatt átlagosan 14-15 fős csoportokat hoztunk létre. Szakmai szempontból ez mind a gyermekek mind a gondozónők számára megerőltetőbb. A betegségek okozta hiányzások száma is ezért emelkedett meg. A megemelkedett gyermek létszám oka, hogy a családok nagy többségében szükség van az édesanya keresetére is a mindennapi megélhetéshez. A Gyes melletti korlátlan idejű munkavégzés lehetőségével a gyermek egy éves kora után nagyon sok család él. Legtöbbször a magas hiteltörlesztést nevezik meg legfőbb nehézségüknek, ugyanakkor közre játszik a munkahelyek féltése, a szakmai gyakorlatból való kiesés, a szolgáltatásból élők kőrében a szolgáltatást igénybe vevők körének elvesztése a fő indok. Az ország keleti feléből áttelepült családok a jobb munkalehetőség reményében bízva, szintén a bölcsődei szolgáltatást választják. Egyre több az egyedülálló szülő, akiknek még a szüleik is dolgoznak, így nem számíthat a segítségükre, számukra létfontosságú a bölcsődei férőhely biztosítása. Évről évre nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, hiszen nagy segítség, ha a gyermek ingyenesen étkezhet az intézményben. A három vagy több gyermekes családok, illetve tartósan beteg gyermek részére alanyi jogon jár az 50 % térítési kedvezmény.
A bölcsődék szociális jellege egyre jobban megerősödni látszik, jelenleg kevés a férőhely. Korcsoportonkénti meg oszlás 2008.december 31-én beíratott gyermekeknél:
6 hónapos kor alatt 6-12 hónapos 12-18 hónapos 18-24 hónapos 24-30 hónapos 30-36 hónapos
t hó n 12 ap -1 os 8 hó na 18 po -2 s 4 hó na 24 po -3 s 0 hó n 30 ap -3 os 6 hó na 36 po -4 s 2 h 42 ón ap hó os na po s fe le tt
36-42 hónapos
612
42 hónapos f elett
6
hó na po s
ko ra la t
120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Egyéb adatok: 2008 évben összesen beíratott gyermeklétszám: •
Csonka családban nevelkedők száma:
•
Halmozottan hátrányos helyzetűek:
Egész évben étkezésben részesülők száma:
518 fő 67 fő 3 fő 518 fő
•
Kedvezmény 100 %
43 fő
•
Kedvezmény 50 %
62 fő
Napközbeni ellátást igénybe vevők száma:
518 fő
Óvodába ment gyermekek létszáma:
213 fő
2008. évben 7 fő gyermekkel több vette igénybe az étkezési támogatást, az előző évhez viszonyítva.
Összegzés: A gyermekek ellátása, nevelése, gondozása során biztosítottuk az optimális feltételeket, mind testi, mind értelmi fejlődésükhöz. A város öt bölcsődéjében magas színvonalú szakmai munka folyik, melyet a szülők elégedettsége is igazol. A működési mutatók jók a 2008-as évben. A minimum követelményeknek a személyi és a tárgyi feltételeink jelenleg megfelelnek. A kisgyermekek ellátása színvonalas. A bölcsődékben dolgozók többsége, felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezik, a főiskolát végzettek száma is évente növekszik. Jelenleg 57 fő szakdolgozó közül négy fő szakképzetlen, de folyamatban van a képesítés megszerzése. Dolgozóink felelősségteljesen végzik munkájukat, elkötelezettek a szakmájukkal szemben. Célunk az egészséges életmódra, a társas együttlétre, képességeik kibontakoztatására nevelni a gyermekeinket. Arra törekszünk, hogy nyugodtan érjenek meg a kisgyermekek testi és lelki tulajdonságai, azok a szociális és értelmi képességek, amelyek biztosítani tudják a sikeres közösségi beilleszkedést a családdal együttműködve. Szempont a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, partneri együttműködés elve, mely a bizalomra épül. A ránk bízott gyermekek fejlődése nemcsak munkánk része, hanem megtiszteltetés, felelősség teljes, odaadást igénylő cselekvés. Alapvető célkitűzésünk a bölcsődékben nevelkedő gyermekek számára továbbra is biztosítani a lehetőséget és a feltételeket, hogy egészséges, testileg, lelkileg fejlett, életkoruknak megfelelően fejlődjenek, vidám, aktív, kiegyensúlyozott kisgyermekekké váljanak.
IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörét a következőkben határozza meg: 1. Teljes hatályú, előzetes apai elismerő nyilatkozatot vesz fel 2. Eseti gondnokot rendel ki, ha a gyámhatóság előtt folyó eljárásban szükséges; a kirendelt gondnokot felmenti és megállapítja munkadíját 3. Környezettanulmányt készít 4. Dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről 5. A gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben kiemeli családjából, ideiglenesen elhelyezi gyermekotthonban vagy más hozzátartozójánál 6. Közreműködik a gondozási díj, valamint az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában A Városi Gyámhatóság Sopron Megyei Jogú Város jegyzői hatáskörében eljárva az egyéb hatósági munka mellett elsősorban kiskorúak veszélyeztetettségével foglalkozik. Ezt a munkát 2 fő felsőfokú végzettségű ügyintéző végzi Sopron város illetékességi területén. Sajnálatos módon az elmúlt évben a korábbi évhez képest növekedett az ideiglenes hatályú, a családból kiemelt kiskorúak száma. Ennek okaként felhozható, hogy nagyon sok család egyre rosszabb körülmények között él, a növekvő tendenciát mutató munkanélküliség és a romló szociális körülmények miatt. Egyre gyakrabban találkozunk olyan veszélyeztetett kiskorúval, ahol nem fordítanak elegendő gondot szülői kötelezettségeik betartására, gyermekük ellenőrzésére. Hatósági eljárásként a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében 2008. évben 27 fő kiskorút vett a gyámhatóság védelembe, írt elő magatartási, környezeti problémák miatt számukra, illetve a szülők számára kötelezettségeket. Ez a szám a korábbi évhez viszonyítva csökkent.
Védelembe vett kiskorúak számának alakulása 60 50 40 30 20 10 0
52 44 27
2006 2007 2008
5 család esetében a kialakult súlyos veszélyeztetettség miatt azonnali hatósági intézkedésként 6 kiskorút gyermekotthonban, nevelőszülőnél helyeztünk el ideiglenes hatállyal. A veszélyeztetett kiskorúak száma jelentősen nőtt a tavalyihoz képest.
Veszélyeztetett kiskorúak 700
608
600 500
443
443
2006
400
2007
300
2008
200 100 0
Veszélyeztettség okai 500 400
2006
300
2007
200
2008
100 0
Környezeti
Magatartási
Anyagi
Egészségi
2006
0
256
15
11
2007
47
367
20
18
2008
82
453
52
21
A veszélyeztetettség okainak vizsgálatakor megállapítható az eltolódás a magatartási problémák irányába. A magatartási zavarok mind a szülők, mind a gyermekek oldalán egyaránt jelentkeznek. Egyre több olyan családdal, illetve kiskorúval kell foglalkoznunk, akiknél a lakáshelyzet nem megoldott. A környezeti veszélyeztetettség kialakulása miatt meg kell említeni, hogy a televízióban rengeteg olyan vetélkedő, film látható, amely nem nevelő célzatú, hanem erőszakos cselekvésre késztet. Az iskolai tankötelezettség megszegése miatti jelzések a korábbi évekhez képest sajnos nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatnak.
Szintén megnövekedett az olyan hatóságunkhoz érkezett rendőrségi nyomozást megszüntető határozatok száma, amelyekből 14 év alatti gyermekkorúak bűncselekmény elkövetéséről értesülünk. Munkánk során egyre gyakrabban találkozunk olyan kiskorúakkal, akik a drog valamilyen formáját kipróbálták, vagy rendszeresen élnek vele. Ezeknek a száma rohamosan nő. Nagy szükség lenne az eredményes gyógyító, tisztító terápia céljából városunkban, de legalább régiónk területén egy drogambulanciára. Az egyik gyámhatósági ügyintéző tagja a 2001. júniusában megalakult Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. Ez a fórum igyekszik városunkban koordinálni a drogstratégiai program megvalósulását. Munkájukban valamennyi gyermekekkel, ifjúsággal foglalkozó intézmény, továbbá egyházi és civil szervezet részt vesz. A legnagyobb rizikócsoport a 12-16 éves fiatalok körében található. Legelterjedtebb a canabis származékok használata, a marihuánás cigaretta. A második helyen a diszkódrogok állnak. Az amfetamin származékokat elsősorban táncos szórakozóhelyeken fogyasztják. Az extasy-t és speed-et használók fogyasztás után napokig gyengeséggel, kimerültséggel, alvási zavarokkal, nyugtalansággal, szomjúságérzettel küzdenek. Városunkban kevésbé jellemző a hasis és LSD fogyasztás. Pozitív eredménynek értékeljük, hogy némelyik kiskorú esetében a gyámhatósági meghallgatás visszatartó erő a további törvénysértő magatartás elkövetésében. A hatóság gyermekvédelmi munkáját karöltve végzi az oktatási intézményekkel, a Városi Rendőrkapitánysággal és nem utolsósorban a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központtal, az ott dolgozó családgondozókkal, szakemberekkel. A gyermekek helyes irányú testi, lelki, értelmi, érzelmi fejlődése érdekében szükség esetén szakértőket is bevonunk munkánkba, pl. Nevelési Tanácsadó dolgozóit. A problémás gyermekek érdekében gyakran szervezünk közösen ún. „esetkonferenciákat”, amelyekre az adott ügyben érdekelt szakembereket is meghívjuk. Pl.: (Iskolákból /- igazgatókat, osztályfőnököket, ifjúságvédelmi szakembereket, védőnőket, gyermekorvosokat, pszichológusokat, stb). Külön meg kell említenünk együttműködésünket a Városi Rendőrkapitányság mellett a Megyei Főügyészséggel, a Fiatalkorúak Ügyészével. Szintén napi munkakapcsolatban állunk a Fiatalkorúak hivatásos pártfogójával, hiszen a bűnelkövető fiatalkorúak a jogerős bírói ítélettel az ő felügyelete alá kerülnek.
V. Gyámhivatali hatósági intézkedések Sopron Megyei Jogú Város Gyámhivatala a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás önálló hatáskörrel rendelkező első fokú hatósági szerve. Tevékenysége rendkívül sokrétű, feladatait jogszabályokban meghatározott anyagi jogi és eljárásjogi szabályozottság mellet végzi Sopron város és 28 település területén. Amíg a gyermekjóléti alapellátások és a Gyámhatóság feladatai a családdal való együttműködésen alapul, úgy a Gyámhivatal munkájában a hatósági jogkörök azon része a jellemző ami a döntések kötelező erejében jelenik meg. Ezért rendkívül fontos a körültekintő eljárás, az alapos, minden mozzanatra kiterjedő tényfeltárás és bizonyítás. A feladatok - hatáskörök jellemzően az állami beavatkozást, a családi élet külső kontrollját jelenítik meg, annak a célnak az elérése érdekében ami a munka alapja, vagyis a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdeke. A beszámolási időszakban rögzített adatok alapján megállapítható, hogy az ügyek száma stagnál, míg egyes ügycsoportok száma emelkedik és ezzel párhuzamosan bonyolultabbá is válik, amit az ügyintézés határidejének növekedése és az iktatott alszámok folyamatos növekedése is jelez.
Határozatok száma 2620 2600 2580 2007
2560
2008
2540 2520 2500
1
2007
2601
2008
2545
Iktatott ügyiratok szám a 12000 10000 8000
2006
6000
2007
4000
2008
2000 0
Alapszám
Alszám
2006
3013
9265
2007
3025
9174
2008
2783
10717
Az élettársi kapcsolatok elterjedése eredményeként a gyermek státuszának, családi jogállásának rendezésére hatósági, vagy bírói úton kerül sor, melynek száma azonban az elmúlt időszakban nem emelkedett. 2008. évben az apa adatai nélkül Sopronban 24 gyermek anyakönyvezésére került sor, ebből az év folyamán a Gyámhivatalnál 20 gyermek családi jogállása rendeződött.
14 12 10 2006
8
2007
6
2008
4 2 0 Apai elismerés
Apaság bírói Képzelt apa megállapítása megállapítása
Apaság vélelmének megdöntése
12
4
7
4
2007
9
1
8
5
2008
12
3
5
2
2006
A Gyámhivatal munkájában a legtöbb konfliktust okozó hatáskör a kapcsolattartási ügyek szabályozása, végrehajtása. A kapcsolattartási ügyek során az alábbi esetekben kerül sor hatósági eljárásra: Szülői kapcsolattartás szabályozása Szülői kapcsolattartás végrehajtása - ebben az esetben a ság szabályozta a kapcsolattartást Nagyszülői kapcsolattartás
Bíró-
Nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásának szabályozása A családi kapcsolatok megromlására utal, hogy szaporodnak a nagyszülői kapcsolattartások, ahol adott esetben a nagyszülő és gyermeke közötti kapcsolat megromlása az oka annak, hogy a gyermek kapcsolatai meggyengülnek a nagyszülővel. Ádáz harc és küzdelem jellemzi ezeket az ügyeket, ahol a Gyámhivatal eszköztára a konszenzusos végkimenetel elérésében rendkívül korlátozott. A legtöbb jogorvoslati kérelem is ezen a területen jelentkezik. Mindezek ellenére sikerként könyvelhetjük el, hogy az ügyek 1/3-a egyezséggel befejezett, ami nagyon sok egyeztetést és konszenzuskeresést kíván az ügyintézőktől. Az ügyek 12%-ában kellett a hatóságnak végrehajtási cselekményt foganatosítania, de ez a végrehajtás legalsó szintjén, a figyelmeztetés alkalmazásánál megállt. Egyetlen esetben volt szükség a kapcsolattartás működésképtelensége miatt gyermekelhelyezés megváltoztatásának kezdeményezésére.
Kapcsolattartási ügyek 160 140 120 100
2006
80
2007
60
2008
40 20 0
1
2006
145
2007
116
2008
74
A nevelésbe vett kiskorúak száma 2008. évben számottevően nem változott, ami megnyugtatásként szolgálhatna, ha nem ismernénk a 2009. év első három hónapjának adatait, ami azt jelzi, hogy jelentős változás fog bekövetkezni ezen a területen. Nagyon fontos lehet e témakörben a megelőző, pereventív munka, ami elsősorban a gyermekjóléti területen működő alapszolgáltatásokra és a települési jegyzőkre nézve jelent többletterheket.
Nevelésbe vett kiskorúak 8 Az átmeneti és tartós nevelés 7 megszűnését, 6 vagy megszün5 tetését követő2007 4 en a gondozott 2008 gyermek, fiatal 3 felnőtt a család2 jába való sike1 res visszaillesz0 kedését, illetve Átmeneti nevelésbe vett Tartós nevelésbe vett önálló életének 7 3 2007 megkezdését 6 3 2008 utógondozás keretében kell segíteni, amely legfeljebb 24 éves koráig tart. 2008. évben 5 elrendelt utógondozásra került sor és 11 esetben került sor utógondozói ellátásra. E körbe tartozik az otthonteremtési támogatás, mely az önálló életkezdést van hivatva segíteni. 2008. évben 3 fő kérelmezte ezt a támogatást, de mindhárom kérelem elutasításra került.
A gyámság szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. Alapvetően a gyermek személyes és vagyoni érdekvédelmét szolgálja. A gyermekekről való gondoskodás a szülő feladata, és amennyiben erre nem képes vagy nem alkalmas, úgy gondoskodni kell valamilyen személyről, aki a gyám. A gyámrendelés a gyámhivatal hatásköre. A gyámrendeléssel a feladat nem fejeződik be, hisz a gyám felügyeletét is a Gyámhivatal látja el, mely folyamatos együttműködést és kontrollt jelent. Ami fontos eredmény ezen a területen, hogy növekszik a családban elhelyezett gyermekek száma és ezzel párhuzamosan csökken az intézményes szakellátásban részesülők száma. Fontos feladata lenne az elkövetkező időszaknak, hogy szélesítse a nevelőszülői hálózatot, és a gyámhivatali döntések során előtérbe kerüljön a gyermekelhelyezéskor a szűkebb, vagy tágabb család szerepvállalása. A szülői felügyelet tartalma többek között a gyermek vagyonának kezelése, melynek során rendkívül körültekintően és nagy gondossággal kell eljárni. Jogszabály írja elő, hogy kiskorúak vagyoni ügyeiben melyek azok a törvényes képviselői jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez gyámhivatali jóváhagyás szükséges.
Gyám ság 50 Ezen a 45 területen 40 az elmúlt 35 évben a 30 2007 társható25 2008 ságokkal 20 és a 15 pénzinté10 5 zetekkel 0 történő Családba fogadó Gyermekotthon Harmadik személy Hivatásos gyám Nevelőszülő személy vezetője együttmű27 34 17 2 45 2007 ködés ke24 32 13 5 38 2008 retében fejlődés következett be. Ma már elmondhatjuk, hogy a vagyonmozgással érintett szervezetek tisztában vannak azzal a szabályozással, hogy kiskorú vagyona feletti szülői rendelkezési jog korlátozott és így megvalósítható a vagyonvédelem. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a szülők vagy más vagyonkezelő sok esetben beavatkozásként éli meg a Gyámhivatal által gyakorolt hatásköröket. A Gyámhivatal jelenleg 217.545.- E Ft betétben elhelyezett összeg felhasználása, kezelése során gyakorolja a vagyonkezelő tevékenysége feletti kontrollt, illetve biztosítja a kiskorúak vagyoni érdekvédelmét. Fontosnak érezzük e területen a tájékoztatás kiterjesztését, mivel a vagyonkezelés körébe a hasznosítás, a betétállomány gyarapítása is beletartozik, így közös a felelősség a vagyonkezelővel. A szükséges információk megszerzése a pénzpiaci viszonyokról hozzátartozik ehhez a feladathoz, illetve elengedhetetlen követelmény a befektetések biztonságának megítélése, továbbá a kockázatok minimálisra való csökkentése. E tevékenység magas színvonalú ellátásához kívántuk fejleszteni kapcsolatainkat a pénzintézetekkel.
Kiskorúak vagyoni ügyei 500 400 300
2007 2008
200 100 0
Kiskorú ingatlantulajdonos
Gyámi betét
Gyámi betét összege E Ft
2007
457
278
272
2008
298
275
217
A gyámhivatali munka egyik legszebb területe az örökbefogadás engedélyezése. 2007-ben sajnos nem került sor örökbefogadás engedélyezésére, azonban 2008. évben jelentős előrelépés történt ezen a területen, mivel 7 engedélyezett örökbefogadás történt, melyből 2 külföldi állampolgárságú örökbefogadó szülő volt.
VI. Ellenőrzések A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében Sopron Megyei Jogú Város Jegyzőjének illetékességi területe a működési engedélyek kiadása terén Sopron és 29 település. A gyermekjóléti alapellátást a települések társulás formájában látják el az alábbiak szerint: Fenntartó
Ellátás típusa:
Ellátott települések:
Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás Lövő
Társulás
Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Lövő, Nagycenk, Nemeskér, Pusztacsalád, Répceszemere, Répcevis, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Und, Újkér, Völcsej, Zsira,
Fertőd Mikro-térségi Szociális Intézményi Társulás
Társulás
Agyagosszergény, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Nagylózs, Pereszteg, Pinnye, Sarród,
A társulások ellenőrzésre a tavalyi év során a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § - a alapján került sor. Valamennyi települési gyermekjóléti szolgáltató kiváló munkakapcsolatot alakított ki a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Központ szakemberivel. A magasabb szintű szakmai együttműködés kialakítása érdekében ajánlott lenne szakmaközi értekezletek megtartása, ahol a gyermekjóléti szolgálat működésével kapcsolatos kérdésekre kaphatnának választ. Valamennyi gyermekjóléti szolgáltató esetében elmondható, hogy a kezdeti bizalmatlanság - melyet a lakosság részéről tapasztaltak - napjainkra teljesen megszűnt. Az ügyfelek sokkal bátrabban keresik fel a gyermekjóléti szakembereket, s beszélik meg a felmerülő problémákat.
VII. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok
Összegzésképpen meg lehet állapítani, hogy Sopron városában a gyermekvédelmi rendszer intézményesen kiépült, a Gyermekek Átmeneti Otthonát illetően is történt előrelépés, mivel sor került pályázat benyújtására. Rendkívül sokat fejlődött a jelzőrendszer szereplőinek együttműködése, szakmai egyeztetések, klubok, munkacsoportok létrehozásával egyre jobban intézményesül a kapcsolatrendszer, melynek eredményei a megelőzés területén is kimutathatóak. Az elért eredmények ellenére további feladataink az értékelésből egyértelműen meghatározhatók az alábbiak szerint: • • • •
a jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartás fejlesztése iskola-pszichológusi hálózat kiépítési lehetőségének megvizsgálása városi szintű, folyamatosan működő fórumrendszer létrehozása a jelzőrendszerben működő szervezetek részvételével jelzőrendszeri tagok kommunikációjának, kapcsolatrendszerének fejlesztése
VIII. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Az alapvető emberi jogok érvényesítése, a jogsértéseket előidéző okok feltárása, az áldozattá válás veszélyének csökkentése, a bűncselekmények eredményes megelőzése, a bűnmegelőzésben résztvevő szervek, személyek számára megfelelő keretek és meghatározott program megalkotása érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. márciusi ülésén elfogadta a város Bűnmegelőzési Stratégiáját. A Stratégia az alábbi kiemelt célokat fogalmazza meg: •
A lakosság biztonságérzetének javítása, a hétköznapok nyugalmának megteremtése a várospolitika meghatározó eleme.
•
Az Önkormányzat arra törekszik, hogy döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők és a városunkban látogatók számára.
•
A bűnmegelőzés a helyben adódó problémák feltárására, az egyes területek tapasztalatainak összegzésére és az együttműködés kialakítására épül.
•
A bűnmegelőzési tevékenység során, az elhatározott intézkedések tiszteletben tartják az emberi méltóságot és az alapvető emberi jogokat.
•
A bűnmegelőzési tevékenység során alapvető módszerként kezelt eljárás a megelőzés.
•
A tevékenység meghatározó eleme a folyamatosság.
A bűnmegelőzést szolgáló intézkedései során alapelvként veszi figyelembe az alábbiakat:
•
bűnmegelőzés címén kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező beavatkozás elkerülése
•
az arányosság elvének érvényesítése, mely minden esetben a védelemben részesülő tekintetében is az alkotmányos jogok tiszteletben tartását kell, hogy szem előtt tartsa
•
a bűnmegelőzési tevékenység során törekedni kell a társadalmi kirekesztés és az előítéletesség elkerülésére.
•
a bűnalkalmak korlátozása,
•
a bűn okok hatásának csökkentése,
•
az áldozattá, sértetté válás kockázatának mérséklése.
Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése, mint stratégiai cél elérése érdekében a megelőzés fő irányai az alábbiakban határozhatók meg: •
bűnalkalmak korlátozása,
•
bűn okok hatásának csökkentése,
•
áldozattá, sértetté válás kockázatának mérséklése.
A nemzeti stratégiára alapozva az alábbi prioritásokat határozza meg a Stratégia: •
a gyermek és fiatalkori bűnözés preventív eszközökkel történő csökkentése,
•
a város biztonságának fokozása,
•
a családon belüli erőszak megelőzése,
•
, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja,
•
a bűnismétlés megelőzése, bűnelkövetők társadalomba való reintegrációjának elősegítése.
A gyermek- és fiatalkorú bűnözés helyzete: A fiatalkorúak, illetve a gyermekkorúak vonatkozásában a Bűnmegelőzési Stratrégia kiemelt feladatként rögzíti az áldozattá válás megelőzését. Statisztikai adataink szerint az elmúlt évben az erőfeszítések ellenére 18 gyermekkorú és 41 fiatalkorú személy volt sértettje a különféle jogellenes cselekményeknek.
Különös veszélyt hordoz a kiskorúak eltűnése, melyről 2008-ban 107 esetben érkezett bejelentés. Ezen belül kiemelkedett a nevelőotthonokból való szökések száma, ezen okból 87 esetben indult közigazgatási eljárás az eltűnt személy tartózkodási helyének megállapítása érdekében. Sopronban 2008. évben 7 fő gyermekkorú és 204 fő fiatalkorú személy ellen indult büntetőeljárás elsősorban vagyoni jellegű bűncselekmények elkövetése miatt. Az elkövetők szinte kivétel nélkül Soproni, vagy Sopron környéki lakhellyel rendelkeztek. Az elkövetés helyszín szerinti megoszlása eléggé eltérő, azok között megtalálható közterület, lakás, gyermekvédelmi intézmény, szórakozóhely és áruház is. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények túlnyomó többségére az egyes elkövetés volt a jellemző, a sorozatjellegű elkövetési forma csak elvétve fordult elő és az elkövetés tárgya általában kisebb értékű vagyontárgyakra korlátozódott. A fiatalkorúak a bűncselekmények többségét nem a saját korosztályuk ellen követték el, hiszen csak kis számban valósítottak meg gyermekkorú, illetve fiatalkorú sérelmére testi sértést, lopást, rablást, rongálást, garázdaságot illetve bankkártyával való visszaélést. Gyakoriak voltak a jogi személyek, intézmények, vagy ismert és ismeretlen felnőttek, ifjú felnőttek sérelmére elkövetett lopások, rongálások és garázdaságok, valamint súlyos- vagy könnyű testi sértések. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény vonatkozásában a fiatalkorúak részvétele kevésbé volt jellemző és akkor is mint fogyasztók szerepelnek. Az élet-, testi épség- és egészség elleni bűncselekmények vonatkozásában a kiskorúak aránya csekély. Néhány fiatalkorú követett el testi sértést, kényszerítést, szemérem elleni erőszakot jellemzően a saját korosztályuk ellen. A fiatalkorúak és a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények bekövetkezésének jellemző okai a következők: A szubjektív oldalon továbbra is az anyagi haszonszerzés az, ami leginkább motiválja a fiatalokat a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére. Az objektív tényezők között leginkább a rossz baráti környezet, a szülők alacsony jövedelme, a különböző okokra visszavezethető családi problémák és az átmeneti pénzzavar szerepelt. Komoly feladatot jelent a jogellenes cselekményeket elkövetett személyek utógondozása, a további bűnelkövetések megelőzése. Ezen tevékenység során rendkívül fontos szerepe van a pártfogói felügyeletnek. Jelenleg a 203 fő pártfogói felügyelet alatt álló személyek közül 54 fő a fiatalkorú. Összességében megállapítható, hogy a fiatal- illetve gyermekkorú személyek által elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt évben valamelyest emelkedett városunkban, ugyanakkor Sopron nem tartozik az ifjúkorban elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a fertőzött területek közé. A jogellenes cselekmények fajtáit tekintve továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények aránya dominál.
IX. Civil szervezetekkel való együttműködés
A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott Szociális Iránytűben jelenleg 43 szociális, non-profit és érdekvédelmi szervezet, alapítvány működése regisztrált. A szervezetek feladatainak teljesítéséhez az önkormányzat az alábbi segítséget nyújtja: pályázati támogatás, koordinációs és szponzori segítség, szakmai előadások szervezése, anyagi és erkölcsi támogatás, helyiség biztosítása. Az aktívan működő civil szervezetek egyöntetű igénye egy olyan középület (Civilház) létrehozása és kialakítása, mely összegyűjtené a civil szervezeteket, s ez által gördülékenyebbé válna a szervezetek közti kapcsolattartás. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Soproni Csoportja 2005. novemberétől létrehozta a Hospice-csoportot, melynek jelenleg 22 aktív tagja van, akik értékes és hatékony segítséget nyújtanak a haldokló betegek kórházi és otthoni ápolásában. Elő kell segíteni, hogy a civil szervezetek, kezdeményezések erősödjenek, különösen azok, amelyek országos szinten is jelentős szerepet vállalnak a szociális ellátó rendszerben, s több évtizedes múltra tekintenek vissza. (Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt) A civil szervezetek működése elsősorban az alapellátások területén jelentkezik, ami egyrészt kiegészítése az önkormányzat szociális feladatellátását, másrészt biztosítja a speciális csoportok (idősek, fogyatékosok stb.) érdekérvényesítését. A civil szervezetek munkájának támogatásával és hatékony együttműködéssel elérhető, hogy a megelőzés révén a hátrányos helyzet kialakulása már a kezdeti stádiumban megállítható vagy visszafordítható legyen.
A keresztény közösségek szerepvállalása az elmúlt időszakban jelentősen növekedett. A történelmi egyházak által fenntartott intézmények a szakosított ellátások területén jelentős segítséget biztosítanak a szociális gondok enyhítésében.
A fenti indokok alapján előterjesztem az egyenként önálló, az SZMSZ 54. § (1)
bekezdése szerint nyílt szavazás útján, az 53. § (1) bekezdése alapján egyszerű többséggel meghozható H a t á r o z a t i
j a v a s l a t o t I.
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2008. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Abdai Géza alpolgármestert, hogy készítse el a feladatok megvalósításának programját tartalmazó intézkedési tervet és azt terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: Határidő:
Abdai Géza alpolgármester 2009. május 29. illetve az intézkedési terv tekintetében 2009. október 31.
II. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Abdai Géza alpolgármestert, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona vonatkozásában a működési engedély beszerzéséről, és az ahhoz szükséges feltételek biztosításáról gondoskodjon. Felelős: Határidő:
Abdai Géza alpolgármester 2009. december 31.
Sopron, 2009. május 10. Abdai Géza alpolgármester
