Söjtöri Óvoda 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. OM azonosító: Söjtöri Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015

Söjtöri Óvoda

8897 Söjtör, Petőfi u. 2.

OM azonosító: 202368

Söjtöri Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015.

Söjtöri Óvoda



TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA .....................................................................................................................................................4 3. AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI, JOGOSULTSÁGAI, FELADATAI ........................... 5 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................. 7 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................................................. 10 6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 13 7. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ...................................................... 14 8. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE ...................................................... 16 9. A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................ 20 10. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ......................................................... 22 12. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ..................................................... 27 14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................ 29 15. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ................................................................................................. 33 16.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................. 34

17. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ............... 35 18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS SZABÁLYAI: .............. 36 19. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ............................................................................................................ 36 20. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK, VALAMINT KEZELÉSÉNEK RENDJE ..................... 37 21. FAKULTATÍV HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS...................................................................................... 38 22. DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .......................................................................................... 38 23. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA .......................................................................................................... 40 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................... 46 MELLÉKLET................................................................................................................................................ 47

2

Söjtöri Óvoda



1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatás intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 3

Söjtöri Óvoda



1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb jogviszonyba állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után a Szülői Szervezet véleményezése és az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az 5/2013 határozattal elfogadott SzMSz. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában és a folyosón, továbbá az intézmény honlapján.

2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA

2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Söjtöri Óvoda Címe: 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. Oktatási azonosítója: 202368 Alapító okiratának kelte: 2012. december 14. Az intézmény alapításának időpontja: 2013. január 1. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

Óvodai csoportok száma: 2 Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő Pedagógus létszám: 4 fő Dajkák száma: 2 fő

2.2. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Söjtör Község Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az óvodavezető vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a 4

Söjtöri Óvoda



gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Söjtör Község Önkormányzata gyakorolja. 3. AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI, JOGOSULTSÁGAI, FELADATAI 3.1. Az intézmény alapdokumentumai 3.1.1. Alapító okirat Az Alapító okirat alapján az intézmény: Államháztartási szakágazati besorolása:851020 Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása 091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe

Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve

3.2. Az intézmény stratégiai dokumentumai: Pedagógiai Program SZMSZ Vezetői pályázat

Az intézmény operatív dokumentumai: Éves Munkaterv Belső ellenőrzési terv Csoportnapló Gyermekek egyéni fejlesztésének terve

5

Söjtöri Óvoda



3.2.1. Helyi Pedagógiai Program: Az intézmény tartalmi működését a Helyi Pedagógiai Program határozza meg, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A Helyi Pedagógiai Program megtalálható: valamennyi gyermekcsoportban, az intézményvezető irodájában. 3.2.2. Szervezeti és Működési Szabályzat A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

3.1.3. Munkaterv: Munkatervünk összhangban van a stratégiai dokumentumainkkal. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a pedagógiai programban megfogalmazott feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkaterv elkészítése, gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület együttműködésével történik. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és a fenntartó véleményezi. A munkaterv célja, hogy meghatározza az óvoda nevelő munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A munkaterv tartalmazza az intézmény ellenőrzési tervét, melyben meghatározásra kerül, hogy ki, mit milyen céllal, milyen eszközökkel és milyen gyakorisággal ellenőriz. 1. Az óvodavezető a tanévnyitó értekezleten tájékoztatja a nevelőtestület tagjait a nevelési évre vonatkozó célkitűzésekről. 2. Az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi és tárgyi feltételekről és ismerteti a nyár folyamán történt fejlesztéseket, felújításokat. 3. Az óvodavezető meghatározza az előző évi tapasztalatok, ellenőrzések, mérések, értékelések eredményei, valamint az esetleges törvényi szabályozások alapján a tanév fő feladatait. 4. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja az intézményvezető által javasolt fő feladatokat, a vezető kijelöli az egyes feladatok felelőseit. 5. Az óvodavezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 6. Az intézményvezető ismerteti a nevelési évben várható események naptárát. 7. A vezető összeállítja és írásba foglalja az óvoda éves munkatervét. 8. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Az intézményvezető szeptember 15-ig a munkaterv egy példányát megküldi a fenntartónak. 6

Söjtöri Óvoda



3.2. Az intézmény alapfeladatai Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő – a Szülői Szervezet által véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott és az óvodavezető által jóváhagyott – óvodai pedagógiai program alapján folyik. Az alkalmazott módszerek, eljárások a programban megfogalmazott célok megvalósulását szolgálják. 3.2.1. Óvodai nevelés / 091110 / Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.2.2.Esélyegyenlőség /107080/

elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

Az Óvodai Integrációs Program Feladataink:  A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával a szegregációmentesség biztosítása,  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel, családsegítő szolgálattal 3.2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Feladataink:  a szakértői bizottság véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója,  a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok kialakulásának megelőzése,  az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültség megalapozása

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Óvodavezető

↓ óvodapedagógusok

7

↓

→

dajkák

Söjtöri Óvoda


A munkakörökben foglalkoztatható létszám

Munkakörök


Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör)

Intézményvezető

1

Teljes munkakör

Óvodapedagógus

3

Teljes munkakör

Dajka

2

Teljes munkakör

Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. 4.1. Az óvodavezető Az óvodavezető magasabb vezető, feladatát a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§ (1 ) tartalmazza. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik:  a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,  kötelezettségvállalás,  kiadmányozás, fenntartó előtti képviselet

4.2. Nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4.3. Alkalmazotti közösség Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott, vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A alkalmazotti közösségen belüli információáramlás a magas szintű óvodai nevelő munka alapja. Az információáramlást a koordinációs megbeszélések segítik, melyen minden alkalmazott részt vesz. A megbeszélések témáját képezik az adott hónap aktuális feladatai, a feladatok elosztása, 8

Söjtöri Óvoda



ügyelve az egyenletes terhelés elvére. Az óvodavezető tájékoztatja a pedagógusokat, dajkákat a rájuk vonatkozó törvényi változásokról, pályázati lehetőségekről, fenntartótól kapott információkról. 4.4. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 4.4. 1. Az alkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Véleményezési jogköre van:  az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával,  az óvodavezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról,  a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggő döntésekben. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívása az óvodavezető feladata. 4.4. 2. Nevelőtestületi értekezlet Döntési jogköre:         

a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben

Véleményezési jogköre:  A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében előre meghatározott időben és témában az óvodavezető hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az óvodavezető az óvodapedagógus kezdeményezésére. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, nyolc napon belül meg kell tartani.

9

Söjtöri Óvoda



A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a Szülői Szervezet képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető látja el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

4.4.3. Pedagógiai-szakmai koordinációs megbeszélések A nevelőtestületen belüli információáramlás a magas szintű szakmai munka alapja. Mivel intézményünkben nem működnek szakmai munkaközösségek, a szakmai koordinációs megbeszéléseken minden pedagógus részt vesz. A megbeszélések témáját képezik az adott hónap aktuális feladatai, a feladatok elosztása. Az óvodavezető tájékoztatja a pedagógusokat a rájuk vonatkozó törvényi változásokról, pályázati lehetőségekről. A pedagógusoknak lehetősége van általuk olvasott, látott, hallott szakmai információk megosztására. 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az óvodai szülői szervezet véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:  az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap),  a szünetek időtartamát,  a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,  a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját,  az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

5.2. A nyitva tartás rendje: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12.§ alapján: Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda:

10

Söjtöri Óvoda



 az óvoda nyári zárva tartása 5 hét (júl.-aug.), nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,  a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 5.3. A gyermekek benntartózkodásának rendje: Az intézmény reggel 6.30 órától – 17 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat és az ebédelést követően 12.30 órától – 13 óráig, délután: 15.00 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. 5.4. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje: Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból (32óra), valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan működését, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban a csoportban, a dajka az épületben pontosan megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a megbízott helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. 5.5. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A reggel 6.30-7.30-ig, illetve a 15.30-17óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Az óvodavezető távollétében intézkedésre a közoktatási vezető végzettségű óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

11

Söjtöri Óvoda



Az óvodavezető helyettesítése: Az óvodavezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a közoktatási vezető végzettségű közvetlen munkatársa helyettesíti. 5. 6. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet 5.6.1. Kiadmányozási jogkör:  Az óvoda nevében aláírásra az óvoda vezetője jogosult. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá.  Az óvodavezető távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által (aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban) megjelölt pedagógus alkalmazottja írja alá. 5.6.2. Kiadmányozás a vezető tartós távolléte esetén: A helyettesítő feladatai a vezető tartós távolléte esetén:  12 héten túli tartós hiányzás esetén: o Álláshelyek betöltése, kinevezés határozott időre o Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése o Szükség szerint közalkalmazottak minősítése o Álláshelyek betöltése, kinevezés határozatlan időre  4 héten túli tartós hiányzás esetén o Célszerű és takarékos gazdálkodás o Beiskolázási feladatok lebonyolítása o Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése o Megbízások o Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások o Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége 

2 héten túli tartós hiányzás o Gyermek és ifjúságvédelem o Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése

12

Söjtöri Óvoda



o Tanügy igazgatási feladatok

5.7. Az intézményvezető vagy megbízottja akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői feladatok ellátása megoldott legyen. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni. Ha egyértelművé válik, hogy  az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; 

az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a magasabb fizetési fokozatba tartozó személynek kell ellátnia.

A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások:  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

ÁTRUHÁZÁSÁRA

Az intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Intézményünkben szakmai munkaközösség nem működik, mivel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 71.§ (1) értelmében legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Intézményünk adottsága miatt szakmai munkaközösséget nem működtetünk, így a nevelőtestület jogkört nem ruház át. 13

Söjtöri Óvoda



7. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 7.1. A szülői szervezetek A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megfelelő kereteken belül részt vesz az intézmény közösségfejlesztő folyamataiban és a nevelési kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalában. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését.

7.2.

A szülői közösséggel való kapcsolattartás

A csoportok szülői szervezetével az adott csoport óvónői közvetlen kapcsolatot tartanak. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az óvoda vezetőjéhez. 7.3. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog:  munkaterv véleményezése – a 229/2012. (VIII.28.)EMMI rendelet alapján,  ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján

14

Söjtöri Óvoda



b) egyetértési jog:  ha nem működik óvodaszék akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg. 7.4.

A szülők tájékoztatási rendje

Az intézmény- a köznevelési törvénynek megfelelően - a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik.  A szülői értekezletek rendje: o A csoportok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus az óvodavezető vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő új óvodapedagógusokat is. o Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 

A szülői fogadóórák rendje: o Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről a pedagógusok egyéni fejlesztési naplót vezetnek. A naplóban három hónapos ciklusban határozzák meg a célokat, feladatokat és jegyzik a gyermek fejlődését. A tapasztalatokról a gyermekek szüleivel fogadóóra keretében a ciklusok végén (három havonta) értékelő megbeszéléseket tartanak. Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti.  A családlátogatások rendje: Az óvodába újonnan érkező gyermekeket meglátogatják otthonukban a csoport óvónői. Csoportváltáskor az új csoport óvónői is ellátogatnak a gyermekekhez. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek látogatására évenként sor kerül, ha szükséges, évenként többször is.  A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblán, vagy levélben és az óvoda honlapján keresztül történik.

15

Söjtöri Óvoda



8. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

8.1.

A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, tervező munkánk során egyeztetünk partnereinkkel, a törvényi kereteknek megfelelően biztosítjuk a vélemény-nyilvánítás lehetőségét.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:  a fenntartóval,  helyi általános iskolával,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermekvédelmi hatóságokkal,  pedagógiai szakszolgálatokkal,  pedagógiai szakmai szolgáltatókkal,  a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,  Közművelődési intézményekkel,  a történelmi egyházak szervezeteivel,  munkavédelmi ellenőrrel,  az intézményt támogató alapítvánnyal,  Roma Nemzetiségi Önkormányzattal  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülettel,  más oktatási intézményekkel, referencia intézményekkel, „jó gyakorlat”-t átvett óvodákkal,  az intézményt támogató szervezetekkel;  gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal

16

Söjtöri Óvoda



8.2.1. A fenntartóval való kapcsolattartás: Kapcsolattartó: óvodavezető A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed:  az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására  az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van  az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére  az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére  az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére,  a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás  beszámolók, jelentések  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel  a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása  speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan  statisztikai adatszolgáltatás  az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése  igény- és elégedettségmérés

Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint. 8.2.2. A helyi általános iskolával való kapcsolattartás Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a helyi általános iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő

együttműködés.

Az

együttműködés

tartalma

információcsere,

kölcsönös

kapcsolattartás, a gyermekek eredményeinek megismerése, fejlődésük nyomon követése. A kapcsolattartó pedagógus személye a tutor program keretében, az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra.

17

Söjtöri Óvoda



8.2.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon:  az intézmény anyagi helyzetéről,  a támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,  az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.  Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 8.2.4. Pedagógiai szakszolgálatokkal, Rehabilitációs Bizottsággal

Tanulási

Képességet

Vizsgáló

Szakértői

és

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, igény szerint szülői értekezleten való részvétel. A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed  a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére,  az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására,  a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve az óvónők jelzése alapján szükség szerint.

8.2.5. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal 8.2.6. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a szociális hátrányok enyhítése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálattal, illetve  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel,

18

Söjtöri Óvoda



o intézményekkel és o hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,

8.2.6. A gyermekek és alkalmazottak egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel Kapcsolattartó: az óvoda vezetője A feladatellátásra szóló megállapodást a fenntartó jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatok egyeztetése. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztését, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés. Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. 19

Söjtöri Óvoda



8.2.7. Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodapedagógusok, A kapcsolat tartalma: a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben való teljes körű együttműködés. Kapcsolattartás formái és gyakorisága:  szülői értekezlet évi 2 alkalommal,  családlátogatás,  fogadóóra igény szerint,  igény- és elégedettségmérés 2 évente,(önértékelési kézikönyv alapján)  óvodai rendezvények. 8.2.8. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal Kapcsolattartó: az óvodavezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus Kapcsolattartás formái és gyakorisága:  intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.  gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

9. A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1.

A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a köznevelési intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az elért nevelési, valamint a belső és külső mérési eredmények megismerése, elemzése után meghatározza az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit és fejlődés irányába mutató intézkedéseket. 9.1.1. A nevelőtestület működése A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt.70. §.(2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának rendjét saját maga határozza meg. A nevelőtestület üléseit az óvoda vezetője hívja össze. Az értekezletről minden alkalommal

20

Söjtöri Óvoda



jegyzőkönyv készül, melyet a nevelőtestület által kijelölt személyek hitelesítenek. A nevelőtestület üléseit az óvoda vezetője vezeti. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon a testület tagjainak 2/3-a jelen van. A határozathozatal nyílt szavazással kézfeltartással történik, azonban bármely nevelő indítványozhatja titkos szavazást. Határozathozatalhoz a jelenlévők többségének szavazata szükséges. A nevelőtestületi ülésen minden jelenlévőt egy szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén az intézmény vezetőjének szavazata dönt. 9.1.2. A nevelőtestület belső tudásmegosztása A belső tudásmegosztás célja az önképzés, egymástól tanulás lehetőségeinek kihasználása, ötletek, nevelési módszerek, jó gyakorlatok átadása, alkalmazása, ezáltal minőségfejlesztés. Feladata: a hatékonyság, eredményesség növelése a pedagógiai munkában, a korszerű pedagógiai módszerek átadása, átvétele. Formái: intézményen belüli hospitálás, a tapasztalatok megvitatása, továbbképzésen résztvevő pedagógus átadja megszerzett ismereteit szakmai délután keretében. A továbbképzési ajánlatok témája, és annak költsége határozza meg, hogy adott nevelési évben milyen képzéseken veszünk részt. 9.1.3. Információáramlás a nevelőtestületben A szervezeten belüli információáramlás a magas szintű szakmai munka alapja. A hatékony információáramlás érdekében használunk digitális és papír alapú eszközöket, valamint szakmai koordinációs megbeszéléseket szervezünk. A megbeszélések célszerűségi alapon szerveződnek és azokon minden pedagógus részt vesz. A megbeszélések témáját képezik az adott hónap aktuális feladatai, a feladatok elosztása, és az elvégzett feladatok értékelése, elismerése. Az óvodavezető tájékoztatja a pedagógusokat a rájuk vonatkozó törvényi változásokról, pályázati lehetőségekről A szakmai koordinációs megbeszéléseken az alkalmazottaknak lehetőségük van általuk olvasott, látott, hallott szakmai információk megosztására.

9.2.

A nevelőtestület feladatai és jogai

A Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény 70.§(2)bekezdése értelmében: A nevelőtestület  a pedagógiai program,  a Szervezeti és Működési Szabályzat,

21

Söjtöri Óvoda



 a házirend,  a nevelési év munkaterve,  a továbbképzési program,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma  és jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 9.2.1. Jogszerű, törvényes működés Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése, és ezek alapján a törvényes működés biztosítása. Az intézményvezető folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályzó jogi dokumentumok, rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerhessék. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtalálhatók az óvoda nevelői szobájában nyomtatott és elektronikus formában. A működést befolyásoló fontos információkat az intézményvezető a nap folyamán – akadályoztatás esetén másnap – közli a nevelőtestület tagjaival. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, munkatársi értekezleten ismerteti a nevelőkkel. A jogi információkon túl a nevelőtestület rendelkezésére bocsájtja az intézmény eredményességéről szóló információkat, belső és külső mérési eredményeket.

10. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 71.§ (1) értelmében legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Intézményünk adottságaira való tekintettel szakmai munkaközösség nem működik.

22

Söjtöri Óvoda



11. A PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ, BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE Külső ellenőrzés rendje: A pedagógia munka külső ellenőrzése a tanfelügyeleti ellenőrzési terv alapján történik. Alapja a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet (továbbiakban Rendelet) 193.§ (23) bekezdése. Az intézményvezetés feladata a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, a tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása, folytatása. A tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeinek értékelése, az információk feldolgozása alapul szolgál a következő öt éves intézkedési tervhez. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja:  Megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése,  a tényleges állapot összehasonlítása a nevelési program cél – feladatrendszerével, visszajelzés az óvodapedagógusnak a munka színvonaláról, a vezető tervező munkájának segítése.  az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése,  a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzés területei  A csoportok dokumentumainak időszakos ellenőrzése (csoportnapló, felvételi mulasztási napló, egyéni fejlődési lapok, stb.). Módszer: dokumentumok vizsgálata.  A nevelési terv, napirend, hetirend, fejlesztés tartalma, éves terv értékelése (megbeszélés, beszámoló).

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  fogja át a pedagógiai munka egészét,  segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,  a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,

23

Söjtöri Óvoda



 a szülői szervezet észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelés valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,  biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,  támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,  hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az intézmény vezetője  az intézményi önértékelési csoport A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Önértékelés Az intézményi önértékelés célja, hogy a pedagógus és a vezető, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával meghatározza az intézményre vonatkozó kiemelkedő és fejleszthető területeket. Az intézmény azt vizsgálja az önértékelés során, hogy a pedagógia programban, mint stratégiai dokumentumban megfogalmazott céloknak hogyan tudott megfelelni. Az intézmény önértékelése összekapcsolódik az intézmény külső, tanfelügyeleti ellenőrzésével. Az intézményi önértékelés az intézményi önértékelési csoport által elvégzendő adatgyűjtésen alapul, amely – a pedagógusok, az intézményvezető és az intézmény önértékelési folyamatában egyaránt – alapját képezi az önértékelési folyamatnak. Az intézmény önértékelésének eszközei: - dokumentumelemzés - interjú (csoportonként minimum 2 szülő, óvodapedagógusok, intézményvezető) A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban, az éves önértékelési terv szerint történik, mely az egyes elvárások teljesülésének önvizsgálatára épül. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló önfejlesztési tervet készít. Az önfejlesztési terv tartalmazza a szükséges feladatokat és a végrehajtás ütemezését. A pedagógus önértékelésének eszközei: - dokumentumelemzés - kérdőív ( szülői, munkatársi,) - tevékenység/foglalkozáslátogatás - interjú(óvodapedagógussal, intézményvezetővel) A vezető önértékelése az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében történik. A vezető megvizsgálja az egyes elvárások teljesülését a dokumentumelemzés,

24

Söjtöri Óvoda



kérdőíves felmérések, interjúk alapján és értékelési területenként kiemelkedő és fejleszthető területeket határoz meg. A vezető önértékelésének eszközei: - dokumentumelemzés - kérdőíves felmérés(vezetői önértékelő, nevelőtestületi, szülői) - interjú (vezetővel, fenntartó képviselőjével, vezetőtárssal) Az intézményi önértékelés feladatainak ellátására az intézmény önértékelési csoportot hoz létre. "Az intézményi önértékelési csoport tagjait az intézményvezető jelöli ki. Meghatározza, hogy melyek az intézményvezető, melyek az önértékelési csoport által végzendő feladatok. Az önértékelési program tartalmazza az előkészítésre (tervezés, tájékoztatás, általános elvárások intézményi értelmezése), a megvalósításra (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítására), valamint az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. " Önértékelési kézikönyv 12. o.) Intézményünk pedagógusi létszámára való tekintettel az önértékelési csoportnak minden pedagógus tagja. Az önértékelési csoport vezetője közoktatás vezetői végzettséggel, valamint számítógép használói ismeretekkel rendelkezik. Az önértékelési csoport vezetője nem azonos az intézményvezetővel. Ellenőrzési-megfigyelési szempontok Dokumentum ellenőrzés o Az óvodapedagógus tervezőmunkája, felkészültsége. A csoportnapló az előre meghatározott szempontsorok alapján van-e vezetve? o

A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentum (fejlődés lapok) az egységes értékelési szabályzat szerint történik-e a vezetése?

o Mérések határidejének betartása. o

A pedagógiai program ismerete, abban foglaltak szerinti tervezés. Dokumentumok vezetése, adminisztrációs pontosság.

A szabad játék feltételeinek megteremtése mennyire biztosított a csoportban  Biztosítva van-e az óvodai élet teljes időszakában a tevékenységekhez a tárgyi feltétel (eszközök, hely)?  Az óvodapedagógus folyamatosan szem előtt tartja-e a gyermekek életkori sajátosságát differenciált feladatadást a foglalkozásokon?  A tevékenységek szervezése tudatos, jól átgondolt, a feladatok végzéséhez elegendő hely áll-e a gyermekek részére?

25

Söjtöri Óvoda



 Az óvodapedagógus mennyire használja ki a mindennapokban adódó lehetőségeket a mozgásfejlesztés területén?  A szabadidőben a csoportszobában kínál-e az óvodapedagógus mozgásfejlesztő játékokat, eszközöket a gyermekek részére?  Az udvaron az udvari játékok mellett az óvodapedagógus irányításával szervezett mozgásos játékok játszására van-e kezdeményezés? Ellenőrzési szempontok a technikai dolgozók munkavégzéséhez o A dajka, mint a pedagógiai munkát segítő személy, mennyire ismeri saját csoportja nevelési tervét? o A saját csoportjuk ellátásán kívül egyéb tevékenységük helyettesítés esetén ugyanúgy van-e ellátva más csoport? o Munkakörükkel összefüggő belső utasítások betartása (udvar rendezés, locsolás, eseti feladatok). o Egymás tiszteletben tartása, toleráns magatartás egymással, a gyermekekkel és szülőkkel. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének módszerei, eszközei A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:  szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.  értekezlet,  foglalkozás látogatás,  dokumentum elemzés (pedagógiai program, SzMSz, egymást követő két nevelési év munkatervei, és beszámolói, Továbbképzési program - beiskolázási terv, házirend, mérési eredmények adatai, elemzése 3 nevelési évre visszamenőleg) -(Önértékelési kézikönyv 7778. o.)  interjú (csoportonként minimum két szülő, különböző csoportszervezési formában eltérő életkorú gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus (Önértékelési kézikönyv 81. o. ) Az intézményi önértékelési csoport öt évre szóló önértékelési programot és éves önértékelési tervet készít. Az öt évre szóló önértékelési programban az intézményvezető meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Az önértékelési program elkészítésekor figyelembe kell venni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet intézményi önértékelésre vonatkozó előírásait. (Önértékelési kézikönyv 12. o.)

26

Söjtöri Óvoda



12. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 12.1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben  a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:  a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,  a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. 12.2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:  a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,  minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24.§ (3). A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori délelőttös és a délutános dajka a felelős. 13. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁNAK RENDJE Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. 13.1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

27

Söjtöri Óvoda



A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:  megőrzése, illetve  növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. Az óvodai közösségépítés szerves része a szülő–gyermek-pedagógus közösség együttműködése a hagyományápolásban, mely pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére, fejleszti a gyermekek szociális készségeit és elősegítik az érzelmi készségek optimális fejlődését. A hagyományápolás eszközei:  ünnepségek, rendezvények,  egyéb kulturális versenyek,  egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik:  a gyermekeket,  a felnőtt dolgozókat,  a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény:  jelkép használatával (zászló, jelvény stb.),  gyermekek ünnepi viseletével,  az intézmény belső dekorációjával. Népi hagyományok ápolása körében történik a  jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése,  népi kézműves technikákkal való ismerkedés. A nevelőtestület feladata, hogy a gondoskodjon a hagyományok ápolásáról, megőrzéséről. 13.2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

28

Söjtöri Óvoda



A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:  karácsony  évzáró (búcsú az óvodától) A gyermekek a meghívottakkal együttjátszással, közös tevékenységgel ünnepelnek:  nagyszülők napja,  anyák napja,  apák napja A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:  farsang  húsvét  gyermeknap  Mikulás Társadalmi ünnepek:  március 15. Megünneplés módját, formáját az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról.

14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az intézményben évi 1 alkalommal orvosi ellátásban részesülnek a gyermekek. 14.1. Az óvodai egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  A gyermekek évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése.  Színlátás és látásélesség vizsgálata, hallásvizsgálat.  A beteg gyermekek szakorvosi vizsgálatra utalása.  Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény vezetőjével egyezteti. 14.2. Az óvoda egészségvédelmi szabályai  Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani. 29

Söjtöri Óvoda



 Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.  Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig gondoskodnia kell a gyerek lehetőségen belüli elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.  Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja.  A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet óvodába.  Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedések megelőzése érdekében. 14.3. Balesetek megelőzése A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169. § alapján: Általános feladatok: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:  hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;  hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;  hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

30

Söjtöri Óvoda



A pedagógusok feladata, hogy:  haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető felelős;  a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá;  javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközöket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169. § alapján: Az intézményvezető feladatai:  A gyermekbaleseteket nyilvántartja helyben és az elektronikus felületen.  Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről elektronikus úton jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), o ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.  Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakember bevonása szükséges.

31

Söjtöri Óvoda



o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a gyermekbaleset: - amely a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását: - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./  Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.  Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata:  Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.  Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: o közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, o e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, o jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,  Súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, o közreműködik a baleset kivizsgálásában.  Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában.  Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

Nem pedagógus alkalmazott:

32

Söjtöri Óvoda



 az intézményvezető utasításának megfelelően közreműködik a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

15. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Az óvoda, és alkalmazottainak gyermekvédelmi feladatait a  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  2003. évi CXXV. tv. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvoda vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős koordinálja és segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Feladatai:  tájékoztatja a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal.  A pedagógusok jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatás keretében megismeri az otthoni környezetet.  Gyermekbántalmazás, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  Anyagi veszélyeztetés esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.

33

Söjtöri Óvoda



 A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja a szülőket a fontosabb gyermekvédelmi intézményekről, címük, telefonszámuk megjelölésével.  Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetében, a gyermekek kedélyállapotában beállt változásokat, fejlődési megtorpanásaikat  Családlátogatás, fogadóóra keretében törekszenek az okok feltárására.  Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.  Fokozottabb segítségadással, törődéssel segítik a gyermek lelki problémáinak feldolgozását.  Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket.  Egyéni fejlesztési terv alapján segítik az ingerszegény környezet miatt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését.  Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára.  Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására (óvónők is). Dajkák:  Minden gyermek esetében szerető gondoskodással segítik testi, lelki szükségleteik kielégítését - öltözködés, étkezés, alvás, mosdóhasználat stb.  Tapintattal kezelik a gyermekektől hallott információkat.  A tudomásukra jutott gyermekeket veszélyeztető tényezőkről tájékoztatják az óvónőt, gyermekvédelmi felelőst.  Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására (óvónők is).

16.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK  Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. 

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

 Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.  Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.  A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót 34

Söjtöri Óvoda



17. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 17.1. Megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:  egészséges életmód,  környezetvédelem,  társadalmi tevékenység,  kulturális tevékenység. 17.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:  a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;  a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;  a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 17.3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:  újságok terjesztése,  szórólapok,  plakátok,  szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.

35

Söjtöri Óvoda



18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS SZABÁLYAI: Mivel intézményünkben nincs kollektív szerződés, ezért az SZMSZ-ben kell szabályozni. Feltételei:  Magas színvonalú nevelőmunka végzése, a Pedagógiai program teljes körű megvalósítása, ellenőrzések és mérések pozitív eredményei, az óvodai dokumentációk magas színvonalon való vezetése.  Speciális fejlesztési igényű, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, beilleszkedési és magatartási zavaros, képességeiben lemaradást mutató, tehetséges gyermek sikeres integrációja és egyéni fejlesztése.  Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálására, terjesztésére.  Szakmai igényességgel összeállított bemutató és elemzése.  Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása.  Kollégák pedagógiai munkájának segítése, gyakorlati és elméleti síkon.  Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel.  Az óvoda igényes képviselete különböző rendezvényeken, eseményeken: szakmai napok, előadások, konferenciák, ünnepélyek, pályázatok, intézménylátogatások.  Az óvoda honlapjának szerkesztése.  Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív közreműködés.  Információszerzés pályázati lehetőségekről, pályázat elkészítése.  Játék és foglalkozási eszközök készítése.  Igényes magas színvonalú dekoráció készítése. Szabályai:  Legalább 1 éves munkaviszony a Söjtöri Óvodában.  A rendelkezésre álló keret 15%-át a dajkák jutalmazására fordítják.  A keret fennmaradó részének 30%-ból minden pedagógus részesül ( kivéve az a pedagógus, ki ellen fegyelmi felelősségre vonás)  A keret fennmaradó része differenciáltan kerül elosztásra, erről az óvodavezető dönt. 19. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-190. § szerint kerül alkalmazásra.

36

Söjtöri Óvoda



20. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK, VALAMINT KEZELÉSÉNEK RENDJE Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki.  Elektronikus Iratok létrehozása: Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.  Elektronikus iratok küldése, fogadása Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni. Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Szükség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni.  A (személyi anyagok, a gyermekek anyagainak létrehozására szolgáló) programok A KIR rendszerben keletkezett iratok, az ilyen módon létrejött iratokat nyomatatás után Iratkezelési szabályzatnak megfelelően meg kell őrizni.  Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány típusú óvodai dokumentumok: o

óvodai csoportnapló  Az elektronikus úton előállított óvodai csoportnapló és minden egyéb szabályzat tartalmazza az oldalszámokat, az összoldal számot. A csoportnapló borítója az óvoda OM azonosítóját, az alkalmazott pedagógiai program nevét, a megnyitás és lezárás, érvényesség dátumát, a vezető aláírását és a bélyegzőlenyomatot.

o

Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció

93/A §. (1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

37

Söjtöri Óvoda



(2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza  a gyermek anamnézisét,  a gyermek fejlődésének mutatóit  valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,  a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, 

amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus, a fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,

 a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, 21. FAKULTATÍV HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS Megszervezése legalább 15 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. Az óvoda zavartalan működése érdekében 16,30 – 17 óra között biztosítható helyiség az óvodában.

22. DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS, TÁJÉKOZTATÁS Az óvoda alapdokumentumait (Pedagógiai Program, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a csoportszobákban és a vezető irodában. A Házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető Az előbbi dokumentumokra illetve bármely az intézményt érintő kérdésben (a kötelező titoktartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvodavezető ad. A pedagógiai program a nyitvatartási időben minden csoportban megismerhető, betekintésre átadható. Szóbeli információ előzetes egyeztetés alapján vezetői vagy pedagógiai fogadóórákon. A működési alapdokumentumok elhelyezése A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező. A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendelete írja elő: amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő adatok a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, 38

Söjtöri Óvoda



c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:  az óvodapedagógusok számát,  iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,  a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,  az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Az adatközlés időpontja: Az óvodavezető az adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

39

Söjtöri Óvoda



23. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA

23.1. Óvodapedagógus - munkaköri leírás minta Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: óvodapedagógus Szervezeti egysége és a munkavégzés helye: Söjtöri Óvoda, Söjtör, Petőfi u. 2. Közvetlen felettese: óvodavezető Alkalmazáshoz szükséges végzettség: főiskola vagy felsőfokú óvodapedagógus végzettség  Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét (ami napi 8 óra) és kötelező óraszámát (heti 32 óra) és munkarendjét a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.  A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Dátum:

_______________________ Munkavállaló

Az óvodapedagógus feladatai:  Feladata a rábízott, köztük a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros, a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint a tehetséges gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.  Feladatait a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az országos alapprogram, az óvoda pedagógiai program, SZMSZ, házirend és a vezetői utasítások maradéktalan figyelembe vételével végzi, a pedagógiai szabadság nyújtotta szakmai önállósággal és felelősséggel.  A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelességeket, melyet az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg.

40

Söjtöri Óvoda



 Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.  Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.  Életszemléletében törekszik a pozitív beállítódásra, megnyilvánulásaiban ezt hangsúlyozza.  Együttműködik a jó munkahelyi légkör megteremtésében, konfliktuskezelésében megértő, tapintatos, a további közös munka sikerességét szem előtt tartó módon jár el.  Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.  Hivatáshoz méltó magatartást tanúsít az élet minden területén. Alaptevékenysége  Felelős a rábízott gyerekek szellemi és testi fejlődéséért. Nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlesztéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetíti. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket.  Együttműködik a beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros, és a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő szakemberekkel.  Hatékonyan együttműködik az önértékelési csoport tagjaival. Elvégzi az önértékelési csoport vezetője által meghatározott feladatokat.  Ellátja az önértékelési csoport irányítását, a megbízatáshoz kapcsolódó feladatokat.  A pedagógus kötelessége a gyermeki szükségletek kielégítése.  Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.  Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza, készíti a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat.  Határidőre ellátja a szakmai munkával és tanügyi nyilvántartással kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs teendőket. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok, fejlődési lapok).  A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodik biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről!  A csoportszobában és a közös helyiségekben esztétikus környezetet teremt, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével! 41

Söjtöri Óvoda



 A szakmai fejlesztésben, innovációkban aktívan vesz részt!  Kapcsolatot teremt a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségletnek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről.  Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, (szükség esetén családlátogatást végez) megszüntetésében, folyamatosan konzultál a gyermekvédelmi felelőssel.  Az iskolaérettség megállapításához szakvélemény javaslatot tölt ki.  Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről személyiséglapon feljegyzést készít, évente 2 alkalommal.

a

 A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja.  Támogatja az orvos, a védőnő, az állami gondozott gyermekek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját.  Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, csoportját nem hagyja felügyelet nélkül.  Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges lépéseket ennek érdekében megtenni. Betartja a tűz és munkavédelem szabályait.  Együttesen (dajkával, kollégával) gondoskodik a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.  A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.  Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alakítása, fejlesztése. Figyelembe veszi a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítja, elsősorban saját példájával a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.  Az óvodában olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon a csoportjában (az óvoda által meghatározott forma/munkaruhában, mely méltó az óvoda és a pedagógus hivatás képviseletére).  Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelzi vezetőjének, kollégáinak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívül – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.  Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik. 42

Söjtöri Óvoda



 Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek adataival, állapotával, fejlődésével, egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.  A szülőkkel csak a gyermek nevelésével kapcsolatosan kommunikál.  Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek és az óvodavezető előzetes hozzájárulásával lehetséges. Söjtör, 20…

_____________________________ óvodavezető

23.2. Dajka - munkaköri leírás minta Munkaköri leírás Munkáltató: Söjtöri Óvoda Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: Óvodai dajka Munkavégzés helye: Söjtöri Óvoda, 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettese: Intézményvezető Munkakörének ellenőrzője: Munkáját az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját az óvodapedagógus irányítása alapján végzi Irányítása alá tarozik: Közvetlen irányítása alá nem tartozik munkavállaló Helyettesítés: Távolléte esetén az intézményvezető által kijelölt munkavállaló Helyettesítési kötelezettsége: Távollét esetén az intézményvezető által kijelölt munkavállalót Munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Általános iskola 8. osztály A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban  A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, tisztálkodási teendők ellátásában.  Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.  Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.

43

Söjtöri Óvoda



 A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.  A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.  A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.  A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.  Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.  Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni.  Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.  Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.  Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival!  Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához!  Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónők útmutatásai szerint részt vesz.  Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, ügyelve a biztonságos közlekedésre.  A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.  A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.  A rábízott növények, állatok napi gondozásában részt vesz.  A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. Egyéb feladatai  Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja (porszívózás, felmosás).  Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.  A portalanítást mindennap elvégzi.  A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.

44

Söjtöri Óvoda



 A tisztítószereket, elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.  A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.  Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.  Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban.  A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.

Egyéb rendelkezések  Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja.  A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, az áramtalanítást és a riasztó beüzemelését.  A munkatársi értekezleteken részt vesz.  Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik.  A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol.  Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az intézmény vezetőjével.  Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.  A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.  A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít.  Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza (például postázás).  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

45

Söjtöri Óvoda



LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte __________________________

____________________________

Dátum

Szülői Közösség

Elfogadta __________________________

___________________________

Dátum

Nevelőtestület

Jóváhagyta _________________________

____________________________

Dátum

Óvodavezető

Véleményezte ______________________________

________________________________

Dátum

Fenntartó

Érvényességi nyilatkozat 2015. szeptember 1-jétől visszavonásig. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül került az 5/2013 határozattal elfogadott SzMSz. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente Módosítás előírásai  Törvényi változás esetén  Feladatváltozás esetén  A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület módosítás elfogadásáról  Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőjének

Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában. 46

dönt a

Söjtöri Óvoda



MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1.

Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja

Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2.

A Szabályzat alapját képező jogszabályok  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  335/2005.(XII.29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

3.

A Szabályzat hatálya

3.1 A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 3.2 Ezen szabályzat szerint kell ellátnia  a közalkalmazottak adatainak nyilvántartását(törzskönyv)  a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 3.3 A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 41.§(1) értelmében a köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 4. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 4.1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik:  az óvoda vezetője 47

Söjtöri Óvoda



 a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 4.2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, születési hely és idő, anyja neve,  munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:  iskolai végzettség, szakképesítés,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény,  szabadság, kiadott szabadság;  a többi adat az érintett hozzájárulásával.  oktatási azonosító számát

5.

A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését a Söjtöri Óvoda vezetője végzi.

6. A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 6.1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért  Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.  Az óvodapedagógusok munkakörükkel összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel. 6.2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai  A gyermekek személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. A nemzeti köznevelési törvény 41.§ alapján nyilvántartott adatok: a) a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, és tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, 48

Söjtöri Óvoda



d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok, db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, df) a tanuló és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg) a gyermek oktatási azonosító száma, dh) mérési azonosító 6.3. Az adatok továbbítása Az adattovábbításra az óvodavezető és – meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A gyermek adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától: a)

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, c)

az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e)

az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

f)

a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 7.

Az adatkezelés intézményi rendje

7.1 Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. 49

Söjtöri Óvoda



Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. 7.2 A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető veszi fel. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. 7.3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 7.4. A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló íróasztalban helyezi el. 7.5. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelését az óvodavezető végzi. 7.6. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. 8.

Titoktartási kötelezettség

8.1. Az óvodavezetőt, az óvodapedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 8.2. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 8.3. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 8.4. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

50

Söjtöri Óvoda



KÖZZÉTÉTELI LISTA Nemzeti Erőforrás Miniszter 229/2012. (VIII. 28.) Kormány-rendelet 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. § (1-2 ) bekezdése alapján 1.a) Felvételi lehetőség:  

Az óvodába felvételt nyerhet az a gyermek, aki a 3. életévét betölti az adott nevelési évben. Felvételt nyerhet az a gyermek is, aki a 3. életévét a felvételétől számított féléven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen ill. a felvételi körzetben található 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

1. b) A beiratkozás ideje: 2016. április 20 - május 20. között a fenntartó intézkedése és szervezése alapján. Söjtöri Óvoda csoportjainak száma: 2 1.c) Az intézményben fizetendő térítési díj: Az étkezési térítési díj: 345 FT/nap/fő A Kormány 190/2015. (VII. 20.) Korm. rendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása alapján: gyermekétkeztetési normatív kedvezmény illeti meg a szülőt az alábbi feltételek érvényesülésekor:      

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos, családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, családjában három vagy több gyermeket nevelnek, nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 %-át

1.d) A fenntartó értékelése: A nevelési oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelést, nyilvános megállapításokat a fenntartónál- Söjtör Község Önkormányzata, 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. ) - lehet megtekinteni.

51

Söjtöri Óvoda



1.e) Óvodai nevelési év rendje: A nevelési év 2015. szeptember 1-jétől, 2016. augusztus 31-ig tart. Nevelés nélküli munkanapok: 1. / 2015. 09.14. - nevelőtestületi értekezlet 2. / 2015. 12. 18. - nevelőtestületi értekezlet 3. / 2016.08.28. - nevelőtestületi értekezlet 4. / meghirdetéstől függően - nevelőtestületi továbbképzés/hospitálás más óvodában 8./ 2018. április - szakmai nap Szülői értekezlet 2015.09.10. 2016.02.03. Jeles napok az intézmény életében: 2015.10.02.

Állatok napja

2015.12.04.

Mikulás

2015.12.10.

Nagyszülők napja

2015.12.21.

Karácsony

2016.02.23.

Farsang

2016.03.12.

Március 15.

2016.03.21.

Víz napja

2016.03.24.

Húsvét

2016.04.15.

„Szeretem a madarakat" rajzpályázat kiírása

2016.04.22.

Föld napja

2016.04.29.

Anyák napja

2015.05.09.

Madarak és fák napja

2016.05.27.

Évzáró ünnepély

52

Söjtöri Óvoda


2016.05.31.

Gyermeknap

2016.05.31.

„Szeretem a madarakat" rajzpályázat eredményhirdetése

2016. 06.02.

Apák napja


1.g) Az intézmény dokumentációi: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, 2. Óvodapedagógusok száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége Óvodapedagógusok száma: 4 fő    

1 óvónő felsőfokú óvónői 1 óvónő pedagógiai főiskola 1 óvónő pedagógiai főiskola + tanulásban akadályozottak gyógypedagógia tanár+ közoktatási vezető végzettséggel rendelkezik. 1 óvónő felsőfokú óvónői + oligofrénpedagógia - pszichopedagógia gyógypedagógia tanár + közoktatási vezető végzettséggel rendelkezik.

Dajkák száma, szakképzettsége Dajkák száma: 2 fő Szakképzettsége:  

1 dajka érettségi + dajka képző 1 dajka általános iskola + dajka képző végzettséggel rendelkezik.

Óvodai csoportok száma: 2  kis-középső csoport: 20 fő  nagy-középső csoport: 20 fő

53

Söjtöri Óvoda


54


Söjtöri Óvoda


55


Söjtöri Óvoda 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. OM azonosító: Söjtöri Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015

Recommend Documents