P EDA GÓGI AI PRO GRAM
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola
2015.
1
Tartalomjegyzék NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ....................................................................................... 3 PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ........................................................................... 3 JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ........................................................................................................... 3 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE .................................................................................................... 4 Iskolánkról ............................................................................................................................................. 5 Tárgyi feltételek: ..................................................................................................................................... 5 Kapcsolattartás más intézményekkel:...................................................................................................... 6 Hagyományaink: ..................................................................................................................................... 7 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 9 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ............................................................................................... 10 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................................................... 13 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS .......................................................................................... 15 IV. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM................................................................... 21 1. Helyzetelemzés ....................................................................................................................... 21 2. Általános célok....................................................................................................................... 21 3. Egészségnevelési célok .......................................................................................................... 22 4. Területek ................................................................................................................................ 22 5. Drogstratégiánk ..................................................................................................................... 26 6. A prevenció tervezett és működő színterei .......................................................................... 26 7. Tervezett és működtetett programok .................................................................................. 26 8. Az egészségnevelés feladatai ................................................................................................. 26 9. Az egészségnevelés területei ................................................................................................. 26 10. Tevékenységek ..................................................................................................................... 27 V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................................................................................ 27 VI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................ 29 1. Környezetvédelem ................................................................................................................. 29 2. A környezeti nevelés szempont rendszere ........................................................................... 29 3. A környezeti nevelés színterei az iskolában ........................................................................ 31 VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................. 36 VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .................................................................................................................................. 38 1. A tanítási órák ....................................................................................................................... 38 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................... 38 IX. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .............................................. 42 AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI .................................................................................... 45 X. Kiemelt figyelmet igénylőtanulókkal kapcsolatos feladatok .................................................. 49 XI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMÜKÖDÉSÉNEK FORMÁI .................................................................................................................................... 52 XII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.......................................................................................................................................... 56 XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ................................................ 56 XIV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ........................................................................................................................................ 59 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................... 60
2
NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői, társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő feladata egyaránt. Alapfeladatunk: a gyermekek oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló szociális és egészségügyi ellátásával összefüggő feladat.
3
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE 2013. szeptember 1-jétől iskolánkban a köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetése a NAT ütemezésének megfelelően az alábbi táblázat szerint történik: TANÉV
1.
2.
3.
ÉVFOLYAM 4. 5.
6.
7.
8.
2013-2014 2013
2007 2007 2007
2013 2007 2007 2007
2014-2015 2013
2013 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2015-2016 2013
2013 2013 2007
2013 2013 2013 2007
2016-2017 2013
2013 2013 2013
2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott– jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
4
Iskolánkról Iskolánk 1967-ben Siófok második belvárosi iskolájaként kezdte meg működését. 2011. július 2-tól a SIOK Széchenyi István Általános Iskola és a SIOK Somogyi József Általános Iskola összevonásából SIOK Széchenyi István Általános Iskola, majd 2013 –tól Siófoki Széchenyi István Általános Iskola lett. Jelenleg az intézményben három telephelyen folyik a nevelés-oktatás, a Kiliti városrészben két telephely működik,.A szakos ellátottság 100 %-os; alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú. Munkatársi gárdánk stabil, a fluktuáció minimális. Az életszínvonal megőrzése a szülőkre egyre nagyobb terhet ró, amit az iskolával kapcsolatban megfogalmazott elvárások növelésével próbálnak kompenzálni. Kiemelt nevelési-oktatási céljaink: a kreatív, sokoldalú önmegvalósításra képes emberré nevelés; rugalmas ismeretszerzés; szilárd, továbbépíthető alapismeretek; emelt óraszámú és szintű nyelvoktatás. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével törekszik az iskola az alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika – logika), továbbá a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulókat az egész életen át történő tanulás alapjainak megszerzésében, ill. a későbbi munkaerő piacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában. Az iskola életét színesebbé tevő, a személyiség kiteljesedését segítő, közösségformáló rendezvények sora vált hagyománnyá az elmúlt évtizedek alatt. Kiemelt területei iskolai munkánknak az egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés, az idegen nyelvi képzés, a számítástechnika tanítása. Minden feltétel adott a testi nevelés számára, a tanulók mozgásigényének kielégítését a tornaterem, tornacsarnok biztosítja. A számítógéptermek jól felszereltek, a korszerű követelményeknek megfelelnek.. Idegen nyelv hatékonyabb elsajátítását csoportbontás segíti. Színes könyvtári állomány a tanulók és nevelők számára folyamatosan rendelkezésre áll. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart az iskola a város és környékének oktatási, kulturális és sport intézményeivel.
Tárgyi feltételek: A Kele u. 33. szám alatti főépületben 16 osztályterem, szaktantermek (fizika-kémia, technika, életvitel, informatika, idegen nyelvi), tornaterem, étterem, aula biztosítja az intézmény minden tanulója számára a modern, korszerű tanulási környezetet, valamint a tanórán kívüli foglalkozások
5
színtereit. Az udvaron kialakított sportpályák, a zöld felületeken elhelyezett eszközök jó idő esetén többféle tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozás megtartására alkalmasak. Az Asztalos úti tanításra használt öt épületünk állapota elég vegyes képet mutat. Összesen 12 + 8 tanteremnek használt helyiségünk 3 foglalkoztatónk, és egy könyvtárszobánk van, a három telephelyen. 2 melegítőkonyhánk és 2 ebédlőnk van. A testi nevelés feltételeit a korszerű tornacsarnok biztosítja. A tantermek és a tanításra használt helyiségek befogadó képessége 18-28 fő. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó. A székek korszerű, formatervezett bútorok. Számítógéptermünk megfelelő. Minden tanuló külön gépen dolgozhat. Az iskolának évek óta van internet hozzáférése. Multimédiás alkalmazásokra lehetőség van. Szakkörön, választható foglalkozáson vagy tanórán minden tanulónk részesülhet számítástechnikai oktatásban. Szaktanteremben tanulhatják diákjaink a kémiát, fizikát és az idegen nyelvet. Egy helyiséget a kiscsoportos fejlesztő foglalkozások céljára tartunk fenn. Az alsó és felső tagozatban egyaránt rendelkezésre áll a legszükségesebb szemléltető és segédeszköz, szakirodalom, és audio-vizuális berendezés. A szertári állományokat korszerűsítjük. Cél a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék előírásaihoz közelíteni az iskolai élet minden területén. Napközis és szakköri foglalkozásokhoz a lehetőségekhez mérten biztosítjuk a felhasználandó anyagokat. Könyvtári állományunkat évente gyarapítjuk a tanulók és nevelők számára is korszerű irodalommal és szakmai anyagokkal fejlesztve. A költségvetési támogatáson kívül bevételi forrást az intézmény számára a tornacsarnok, az ebédlő és a tantermek bérbeadása jelent.
Kapcsolattartás más intézményekkel: A fenntartó (KLIK) és a működtető önkormányzat kapcsolata az intézménnyel: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény a város többi általános és középfokú intézményeivel együttműködik. Eredményes az együttműködés az általános iskolák és az óvodák közt is. Részt veszünk az óvodákban
a beiratkozás
előtti
szülői
értekezleteken, minden óvodába
elmegyünk
a
nagycsoportosok bemutató foglalkozásaira és ők is eljönnek hozzánk ismerkedni az iskolával, a tanító nénikkel. Ez a jó kapcsolat teszi lehetővé, hogy óvodákból iskolába lépő gyerekek minden nagyobb törés nélkül kezdik meg életük első tanévét.
6
Törekszünk arra, hogy a középfokú intézményekkel is ilyen jó munkakapcsolat alakuljon ki. Pályaválasztási szülői értekezletekre meghívjuk a város középfokú intézményeinek vezetőit. Az iskolai pályaválasztási felelősök feladata, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű információ válogatásához, feldolgozásához, rendszerezéséhez. Középiskolai szóbeli felvételire a középiskolai kollégák útmutatása alapján készítjük fel a tanulóinkat. Tanulóink első félévi középiskolai tanulmányi eredményeiről visszajelzést kérünk és kapunk. A közművelődési intézmények sajátos eszközeikkel és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásaikkal egyre nagyobb szerephez jutnak az új ismeretek terjesztésében, a gyermekek érdeklődésének kielégítésében és szélesítésében, az egyéni érdeklődés, hajlam, a képességek kibontakoztatásában, a tananyag elmélyítését és kiegészítését szolgáló ismeretek propagálásában, a tevékenységek és készségek fejlesztésében. Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek elmélyítésében különösen fontos szerepet töltenek be a könyvtárak. Iskolánk szoros kapcsolatot tart a Könyvtár gyerekrészlegével. A Kálmán Imre Kulturális Központtal, a Dél-balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékházzal .Ezen kapcsolataink nagyban segítik tanulóink kulturális igényeinek kielégítését. Folyamatos a kapcsolattartás a kompetenciaalapú oktatást bevezető referenciaintézményekkel. Hittanórák a települések egyházaival együttműködve kerülnek megtartásra. Iskolánk pedagógiai programjából eredően szoros a kapcsolatunk a Siófoki ÁNTSZ szervezetével. Rendszeresen részt veszünk a drogprevenciós rendezvényeken. 1995. óta folyik intézményünkben a Rendőrség Drogmegelőzési Programja. A DADA-t jól felkészített rendőrségi szakember oktatja osztályfőnöki óra keretében. 2008-as tanévtől kezdődően tagintézményünkben sikeresen működik az Iskolarendőr program.
Hagyományaink: Mi a Széchenyi István Általános Iskola dolgozói arra törekszünk, hogy színvonalas oktató-nevelő munkáinkat megtartva megőrizzük, s ápoljuk iskolánk hagyományait. Iskolánk kiemelt feladata hagyományainak ápolása. Ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
7
Évente nemzeti és nemzetközi ünnepek: magyar kultúra napja, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, a költészet napja, a holokauszt áldozatainak emléknapja és a Nemzeti Összetartozás Napja, Aradi Vértanúk emléknapja, Október 23, Március 15. Iskolai ünnepek, egyéb programok: Tanévnyitó ünnepség Iskolánk névadójának születés napja és halálának évfordulója Gyermeknap Anyák napja Tanévzáró ünnepség Ballagási ünnepség Kirándulások, erdei iskolák, nyári táborok Farsangi rendezvény Alapítványi bál Kulturális programok (vers-és prózamondó verseny, ki mit tud?) Mikulás - és karácsonyi ünnepély Sportrendezvények Szüreti felvonulás
8
NEVELÉSI PROGRAM
Intézményünk mottója:
„Egy nemzet ereje kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” /Széchenyi István/
Tevékenységünk során vezérelvként valljuk a gyermekközpontúságot, s igyekszünk kialakítani tanulóinkban a jólneveltségi szintet, amely a társadalom számára nemes vonásokkal rendelkező emberré emeli őket. Ezen célok megvalósításában a demokratizmus elvét alkalmazzuk, amely elmélyíti azon 3 legfontosabb tartópillér (a gyermek, a szülő, a nevelő ) együttműködését, amely a külső és belső igényeket összhangba hozva értékes tulajdonságokkal rendelkező emberformálást tesz lehetővé.
A Széchenyi István-i mottó azon szilárd elhatározásunkat fogalmazza meg, amelyekkel céljainkat kívánjuk megvalósítani.
9
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Széchenyi István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
10
-
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik játékban, munkában, tanulásban, - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
11
-
-
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek család, iskola, társadalom együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
12
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő
13
tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
14
-
-
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS „Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célokra vonatkozik, hanem pedagógiai tevékenység egész szerkezetére.” (Mérei F.) A nevelőtestület a szülőkkel hatékonyan együttműködve olyan gyerekeket szeretne formálni: akik szeretetre, megértésre vágynak, akik igénylik az emberi közelséget, akiknek nemes terveik, céljaik vannak, és késztetést éreznek arra, hogy ezeket következetesen megvalósítsák, akik toleránsak a másikkal szemben, akik ösztönzést éreznek az alkotó módon való megújulásra, akiknek a tevékenységét a becsület vezérli. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés áthatja ugyan az egész nevelés -oktatás folyamatát, mégis szükség van arra, hogy célirányosan foglalkozunk vele, beépítsük a tantervbe és az órarendbe is. 1. Önismeret "Ilyen az ember. Egyedüli példány" (Kosztolányi Dezső) Ki vagyok én? Én a társaim szemében. A másik ember is fontos. Pozitív én bemutatása.
Színterek, módszerek Célja: Segítségnyújtás a tanulók megismeréséhez, mely hatékony oktató-nevelő munkát tesz lehetővé, eredményesebbé.
Osztályfőnöki órák keretében
Célja: -csoportmunka -a serdülők megismerhetik -szerepjátékok önmagukat és társaikat, -beszélgetések -ezáltal tisztelik törekvéseiket, törődnek egymással, -átérzik a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét.
15
2. Én és a helyem a környezetben "...benned a Cél és nálad a Kulcs" /Babits/
Célja: -a társas ismerkedés szabályszerűségeinek megismerése, -szerepvállalás, figyelem irányítása tolerancia.
Pedagógiai feladatok 3. Tanulás tanulása
-szituációs játék báb, drámajáték -ötletbörze -kritika, önkritika
Színterek, módszerek
Cél: "Nem lehet valakit valamire -a személyiségjegyekkel megtanítani, csak hozzá lehet összehangolt egyéni segíteni ahhoz, hogy a tudást tanulási maga szerezze meg" /Galilei/ módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban, -Különböző tantárgyak a -a megfelelő pszichés tanulását segítő speciális kondíció biztosítása, ötletek, eljárások -egészséges és megalapozott önbizalom, - az eredményes tanulás önellenőrzés képessége, feltételei -önkritika, -a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése, -a megfelelő környezet kialakítása. -az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök fejlesztése,
Akarati tulajdonságok: -rendszeresség, -igényesség, -koncentrációs képesség, -memória, -kommunikációs képességek, -kreativitás, -igény a tanulásra, -a tanulás önépítésként történő elfogadása
-tanulási hatások, módok,
-az önismereten alapuló
16
-Új tantárgy belépésekor célszerű ezzel a témával indítani a tanévet, esetleg összekapcsolni az önismereti fejlesztését célzó témakörrel. -A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásában a szaktanáré a főszerep.
-Serdülő és ifjúkorban különösen fontos a felkészülés a pályaválasztásra, -a vizsgahelyzetekre, -az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, -önértékelés folyamatos, -ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével -folyamatos önellenőrzés,
technikák kialakítása, fejlesztése
-kudarcok a tanulásban, -az egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság. -Elismerésvágy és a bírálatfélelem optimalizálása. -Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, versenyen.
egyéni tanulási módszerek kimunkálása, -tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása -a kudarcok elviselése, okainak keresése
-munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal A saját felelősség belátása a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben.
Ismerjék a szülők az -A tanulás gyakorlati értéke, A tanulási értékek, az életre iskolához, gyermekük életprogrammá fejlődése. való felkészülés, a majdani tanulási eredményeihez való -A továbbtanulási szándék, jobb érvényesülés eszközévé viszonyuk döntő hatását, mint tanulási motívum. kell, hogy váljon. -a tanulók ismerjék az iskolázottság és az életmód közötti viszonyt. 4. Társas kapcsolatok "Én úgy, mint mindenki más, szükségét érzem, hogy elismerjenek. Előtted tisztának érzem magam, és feléd tartok.... Hálás vagyok neked, hogy elfogadsz olyannak amilyen vagyok. Barátom, olyan szükségedet érzem, mint egy hegycsúcsnak, ahol lélegzeni tudok... /Saint Exupery/
Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása: -erkölcs, -jog, -törvények , -szabályok, -házirend, -az egyéni és közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybevetése, ellentételei. -A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros következményei; -az érdekképviselet és az érdekegyeztetés lehetőségei, -az egyéniség sajátos szintű felszínre hozásának
17
-Az önismeret-fejlesztésre. -A problémák felvethetők a tanulók saját osztályában és családjában megélt tapasztalatai mentén; -beszélgetés -kérdőívek -szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatása.
Tanóra, szakkör, sportkör. Osztályfőnöki óra, kirándulások, táborozások, erdei iskola.
lehetőségei és gátjai a közösségben. -A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságra képességek: -kedvesség, -figyelmesség, -udvariasság, -kímélet, -tisztelet, -méltányosság, -tapintat, -humor, -tolerancia, -empátia, -segítőkészség -iskolán és a családon kívüli kötődések, -sportegyesület, -divat, -beszédstílus, -szabadidős program, -viselkedési formák, -szerelem, párkapcsolat. 5. Felelős állampolgár nevelése -a civil társadalom kialakítása, -az emberek egyenlőségének elismerése, -a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, leküzdése, -alkotmányosság, a törvényesség, -az állampolgári jogok ismerete, -nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, -érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt, -a demokrácia értékként való
Cél: -a jogok és kötelességek ismerete az iskolában, -a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása, -az általánosan érvényes normákhoz, a törvényekhez való konstruktív viszonyulás kiépítésének segítése, -igény és szándék felkeltése a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság
18
Vitaindítók lehetnek a saját élmények, filmek, szépirodalmi szemelvények, újságcikk.
Mivel ezek a témák az egyének intim szféráját érintik, célra vezető külső előadókkal megvitatni a témákat.
-Egyes fogalmak körüljárásakor felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek valamint az Erkölcstan területek keretében tanultak. -Kommunikáció, illetve a tárgyalási technikák, tréning formájában történő gyakorlása a témakörökhöz kapcsolódva is elképzelhető. -A Diákönkormányzat szerepe és fontossága.
elfogadása, elfogadására. -az össztársadalmi, a helyi rétegek /csoport/ illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség, -gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok, -az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete, -érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, -készség a tanulásra, összeszerveződésre, -igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, viták, -a tévedés belátásának készsége, kompromisszumra való alkalmasság. 6. Konfliktuskezelés "Hibáinkból lépcsőt csinálunk magunknak, ha éppen a hibáinkra taposunk." /Augusztinus, Servo/ "Mi az ördögöt kezdene magával az ember, ha valami A konfliktusmegoldás nem állna mindig az útjába?" menete: /H.G. Wells/ -a probléma pontos körvonalazása, -A konfliktus, mint az emberi -közvetlenül és közvetve életben elkerülhetetlen és érintettek érzelmeinek, hasznosítható jelenség. aggodalmainak és -A konstruktív reményeinek feltérképezése, konfliktuskezelés feltételei: szempontjainak feltárása, a/ -önismeret, saját -megoldási alternatívák tapasztalatok hasznosítása gyűjtése -saját felelősség belátása -az összegyűjtött megoldási -pozitív énkép módok mérlegelése és a -egészséges megfelelő kiválasztása, önérvényesítés, törekvés a "nincs vesztes" elv
19
-A tanulók élményeinek meghallgatása: megélt konfliktusok, saját konfliktus kezelési módjaik. -Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése c. résszel. -Konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógiai módszerek. -Szemléletformálást segítheti szépirodalmi
b/-megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbségeinek elfogadása, c/az együttműködés készsége, képessége, d/ -készség a közös problémák együttes megoldására. -Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. -A rivalizálás személyiségfejlődést segítő ill. gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. -A másság elutasítása, bűnbakkeresés, az egyén felelőssége a jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei. -Az agresszivitás, mint társadalmi jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai /Frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés/. -A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, vitakultúra-tárgyalási technikák Demokrácia az osztályban, az iskolában
érvényesítése, szemelvények,filmrészletek, meghatározott idő után az történelmi események eredmények értékelése. elemzése. -aktuális újságcikkek,rádió és TV adások.
Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátíthatók. -A konfliktus kreatív kezelésben is segítséget ad a Gordon módszer.
-Közös szabályok alkotása és működtetése. -Diákönkormányzat. -A felelősség megoszlása és vállalása.
Iskolánk nevelői csak a szülőkkel szoros együttműködésben tudják eredményesen megvalósítani a személyiségfejlesztési programot. A gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzik a pedagógusok nevelő-oktató munkájukat. Színterei: Fogadó órák, szülői megemlékezések.
értekezletek,
családlátogatások,
20
nyílt
napok,
iskolai
ünnepségek,
IV. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés Lehetőségeink: - Egészségügyi dolgozók bevonása (iskolaorvos, védőnő, fogorvos, nőgyógyász szakorvos, mentős elsősegélynyújtók) pl. egészségnapon vagy külön-külön. - Családsegítők, család, rendőrség (DADA program keretén belül) segítségének igénybevétele. - Iskolai adottságok jobb kihasználása. - Pályázatok. Erősségeink: - Telephelyeink környezete. - Tanulóink fogékonysága. - Tantestület aktivitása. - Kapcsolataink az egészségügyi dolgozókkal. - SZV, bevonható családok. - Szexuális nevelést segítő programok. - Módszertani szabadság, szabadidős programok, szakkörök, erdei iskolák, természetjárás, - egészségtan, biológia óra, etika és osztályfőnöki órák. Gyengeségeink: - Mikrokörnyezeten belül: egyre több a csonka család, mely egyre több mentálhigiéniás - problémát vet fel, kevesebb idő jut a beszélgetésekre, egészségesebb ételek készítésére. - Makrokörnyezet: a társadalmi-gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak egyes társadalmi rétegekre. Nő a munkanélküliség, italozás, dohányzás, drog fogyasztás negatív példaként hat. - A nevelési tanácsadóval a kapcsolatunk szorosabb is lehetne. Kockázati tényezők: - Nagy a kortársak, csoportok negatív hatása, akik nem kívánnak változtatni egészségtelen életmódjukon. - Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők körében rossz hatással bír a televízió és egyéb tömegtájékoztatási eszköz. - Környezet-egészségügy területén egyre több szennyező tényezővel kell szembenéznünk egészségünk védelmében. Meg kell tanítani tanulóinkat ezeknek a kivédésére. - Néhány szülő nem hajlandó együttműködni az iskolával érdektelenségből. 2. Általános célok - Tudatosítás, erősítés, - véleményváltoztatás, beállítódás változtatás, - magatartásváltoztatás, - minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a helytelen táplálkozási szokások, a mozgáshiány, - alkohol, dohány és egyéb drogok egészségkárosító hatásáról meggyőzzük a tanulókat.
21
3. Egészségnevelési célok Iskolánk minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Feladat: A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása. Az egészség megőrzése. A betegségek, balesetek, sérülések elkerülése. Pozitív magatartások és szokások kialakítása, folyamatos személyiségfejlesztés. Az életmódra vonatkozó helyes döntések. Az egészséges életvitel kialakítása. A káros függőségekhez vezető szokások: o -rossz táplálkozás, o -dohányzás, o -alkohol, o -drogok használatának elkerülése. A szexuális kultúra és magatartás kialakítása. Családi életre nevelés, felkészítés a felelős párkapcsolatra. Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt. 4. Területek 1. Udvaron, iskola épületében, valamint tágabb lakóhelyünkön és környékén, kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.. 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése. 3. Élelmezési lehetőségek kiszélesítése. 4. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel. 5. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel. Az Egészséges életmódra nevelés beilleszthető: Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Technika, Életvitel és Gyakorlat, Testnevelés, Erkölcstan Általános célok: -helyes döntéshozásra való felkészítés az életmódra vonatkozóan -egészséges életvitel kialakítása, -sérült fogyatékos társaink iránti segítő magatartás kialakítása. Egészségnevelési területek
Témakörök
A témakör céljai, követelményei
Megvalósítási lehetőségek
-Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.
Programok:
-Részvétel a beszélgetésben, vitában., -az önkifejezés képességének fejlesztése,
Ugyanezen követelmények a következő foglalkozás kapcsán is célként tűzhetők ki:
-DADA, -alsós táplálkozási
22
program. Egészségnevelési Nap
-fogékonyság az együttérzésre, -erkölcsi választásokban jó - rossz elkülönítése, -nyitottság az élmény befogadására, -játékosság érzelmi átélésre való nevelés, -erkölcsi, esztétikai fogékonyság növelése. Ezek a követelmények elősegíthetik az egészséges életvitelt segítő programokat még fokozottabban úgy, ha havi 1-2 alkalommal, pl. az egészséges életvitelt célzó szövegfeldolgozást választanák a tanárok. A feldolgozás módszeréül pedig a fenti követelmények megvalósulását legjobban elősegítőt választják.
-egészséges életmóddal foglalkozó osztályfőnöki óra, egészségnevelési óra, -táborozás, -személyiségfejlesztő játékok, -sportjátékok, -erdei iskola, -túra, kirándulás, -közös érdeklődésből fakadó csoportok foglalkozásai, -prevenciós torna, Az iskolában folyó egészségnevelési programok mindegyikében van lehetőség e célok megvalósítására, fejlesztésére; -folyóiratok, könyvek ajánlása, -ismeretterjesztő filmek, videók megtekintése, megbeszélése. -A környezet kulturált, esztétikus alakítása, pl: osztály, aula, udvar, -testkultúra előadások: testedzés, pihenés, -öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk
Egészségnevelési területek
Témakörök
A témakör céljai, követelményei
Megvalósítási lehetőségek
Területek: 1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.
Ember Társadalom
2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése 3. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel
és -Ismerje fel az élet és a természet értékeit, -értse, hogy van, amit érdemes megőrizni, és van, amin változtatni Programok: szükséges, -Életvitel ism. -értse, hogy az emberi -DADA. életnek különböző szakaszai vannak, -Egészségnevelési -a testi és lelki egészség, Nap. valamint életvitel és magatartás hatnak egymásra. A iskoláinkban folyó egészségnevelési programok
23
mindegyikében van lehetőség a követelmények és célok megvalósítására, fejlesztésére.
4. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel. 5. Élelmezési lehetőségek. 1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.
Ember és Természet
2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése. 3. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel 4. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel. 5. Élelmezési lehetőségek. 1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása. 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése. 3. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a
Technika és életvitel Egészségtan
-Igényelje az egészséges életkörülményeket, -becsülje környezetének értékeit, -gyűjtse a szelektív hulladékot, -vigyázzon a parkosításra, vegyen részt a növények gondozásában törekedjen a természetvédelmi problémák enyhítésére, -a Balaton vízvédelmének érdekében ne vigye a kutyát a vízbe fürdeni. -Tudja, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetének, -tudja, mely anyagok szennyezik leggyakrabban a levegőt. Tartózkodjanak az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától.
-Szervezett sportolás, mozgás a tornateremben és a szabadban, -vetélkedők, -egészségnevelési programok,
-Helyes táplálkozás, öltözködés, napirend kialakítása, -balesetek megelőzése, -helyes közlekedés, -egészségügyi szolgáltatások ismerete, -helyes testtartás, -a szemüveg helyes hordása, -nyári-téli balesetvédelem a Balatonon. A család egészsége, élet a családban.
-Meghívott egészségügyi előadók, szakértők bevonása, -e.a. gyerekeknek -tankonyha, -büfé kialakítása, /Az egészséges táplálkozás tükrében!/ + előzőek. Meghívott előadóval, videofilmmel.
24
-Higiénikus tisztálkodási lehetőségek biztosítása. „Óvd a természetet!” környezetvédő és ismeretterjesztő gyalogtúrák szervezése osztálykirándulás és erdei iskola keretében
gyerekekkel
-Táplálkozás. -Házimunkák. -Lakásés lakókörnyezet.
4. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel. 5. Élelmezési lehetőségek. -Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.
Testnevelés
-Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére, -rendszeres fizikai aktivitás igénye, -természetben űzhető sportok megmérettetése, -a sport a mozgás öröm, -sérült, fogyatékos társaink iránti segítő magatartás kialakítása.
Életmódsportok népszerűsítése. „Sportnapok az egészségért” Mozdulj! rendezése (minden tanuló részt vesz). „Sportol a család” egészségfejlesztő hétvége a szülők és barátok bevonásával.
Könnyített és gyógytestnevelés Megvalósíthatóvá kell tenni azt a felismerést, mely szerint a nevelési-oktatási intézményekben meg kell alapozni a tanulók egész életre szóló fizikai felkészültségét. A köztudatban el kell fogadtatni, hogy mindez fokozottan vonatozik azokra a fiatalokra, akiknek valamilyen mozgásszervi, belgyógyászati és mentális elváltozásuk folytán fokozottan szüksége van speciális testgyakorlatra. A gyógytestnevelés feladata: Az elváltozások megállítása, korrekciója, helyreállítása, teljes rehabilitáció. Főbb elváltozások: Belgyógyászati: szív, tüdő (asztma) Ortopédiai: lábboltozat-süllyedés, gerincferdülés, skoliózis, Scheuermann-kifózis, obesitas Egyéb: aszténiára való hajlam, mozgáskoordinációs zavar. A köznevelési törvény alapján minden nevelési-oktatási intézményben tanévenként gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről és orvosi szűréséről. A szűrések alapján, amely tanuló egészségi állapota nem teszi lehetővé a normál iskolai testnevelésórán való részvételt, egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési kategóriába kell besorolni. Kategóriák: I. könnyített testnevelés II. gyógytestnevelés II/ A gyógytestnevelés mellett testnevelésórán is részt vehet II/ B csak gyógytestnevelésen vehet részt.
25
Gyógytestnevelési foglalkozásokon szakorvos, iskolaorvos szűrése után szülő tájékoztatásával, testnevelés órával párhuzamosan vagy délutáni sávban szervezett órákon vesz részt a tanuló. 5. Drogstratégiánk 1996/97-es tanévtől kezdődően minden tanévben DADA – program keretében 6. évfolyamtól kezdődően foglalkozások vannak. Ezeket az órákat a siófoki Rendőrkapitányság szakembere tartja. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel koordinálja a felmerült problémákat. 6. A prevenció tervezett és működő színterei Mivel legtöbb szülő keveset tud e témával kapcsolatban, így az ő segítségükre nem igen számíthatunk. Osztályfőnöki órákon a gyerekeknek, szülői értekezleteken a szülőknek felvilágosításokat tartunk. Felhívjuk figyelmüket az árulkodó jelekre, a gyerekek magatartásának megváltoztatására. A háziorvosnak talán közvetlenebb kapcsolata van a családokkal, hozzá bizalommal fordulhatnak a rászorulók. Iskolaorvosra nagyon sok gyerek jut, csak a kötelező orvosi ellenőrzésekkor találkoznak vele a gyerekek. Minden évben előre egyeztetett időpontban történik a tanulók egészségügyi, fogorvosi szűrése, védőoltások beadása, táborozások, sportversenyek előtti vizsgálatok. Az iskolai védőnővel szoros a kapcsolat, bármely időpontban felmerülő problémával fordulhatunk hozzá. 7. Tervezett és működtetett programok Minden tanévben egészségnevelési nap megszervezésére kerül sor. Osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelés keretében drogprevenciós foglalkozásokat tartunk. 8. Az egészségnevelés feladatai fő feladat: a prevenció alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia) alkalmazkodásra való felkészítés kritikus helyzetekben. alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek) beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra) személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták) viselkedésbeli betegségek felismerése önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás, alkoholizmus stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás) pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (rekreáció). 9. Az egészségnevelés területei Személyi higiénére nevelés, táplálkozás higiénéje, öltözködés higiénéje,
26
fertőzés és baleset megelőzés, környezeti higiéné biztosítása, helyes napirend kialakítása, rendszeres testmozgás, sport, úszásoktatás, testtartásjavítás, lábboltozat erősítés, káros szenvedélyek kerülése, természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek, szabadidő helyes eltöltése, szexuális nevelés, szeretetművészet, felkészülés a családi életre.
10. Tevékenységek Egészségi állapot felmérése, táplálkozási szokások felmérése, vetélkedők, totók, ételbemutatók, kóstolók, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, előadások (minden területről), sokszínű tevékenységrendszer biztosítása.
V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
27
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk az iskola védőnőjét és a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek
TANTÁRGY
biológia
kémia
fizika testnevelés
technika
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - áramütés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - áramütés - égési sérülések - forrázás - áramütés - magasból esés - áramütés - légúti akadály - mérgezés - égési sérülések - forrázás
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (elsősegély-nyújtó);
28
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a védőnő bevonásával;
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
VI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Környezetvédelem A mai emberiség nagy problémája, hogy a mindennapi munka során sokan csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Ezért a legtöbb ember nem tudja, hogyan kell bánni az élőlényekkel, élő rendszerekkel. Részint ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne, belőle él. Oktatásunk egyik feladata, hogy a növendékeknek megtanítsa, hogyan lehetne a környezetrombolást és ami ebből következik: az önpusztítást elkerülni, hogyan kellene nagyobb figyelmet fordítani a bonyolult élő rendszerekre és szabályozóikra. Nem egy gyermekből hiányzik a fogékonyság a természet szépségei iránt. Különösen a városban élőknél figyelhető ez meg. Azoknál, akiknek már nem adatik meg napról-napra a harmonikus táj látványa. Az emberek, különösen a gyerekeknek bizonyos tréningre van szüksége ahhoz, hogy öntudatlanul különbséget tudjon tenni harmónia és diszharmónia között. Formaérzékelésünk helyes működésének az a feltétele, hogy ráneveljük látásmódjukat az egyensúly, a harmónia megragadására. Valószínűleg ez az első feltétele a természetvédelemre való nevelésnek is. Hiszen ezáltal tudatosul a tanulóban, hogy nem ellentétben áll a természettel, a környezettel, hanem része a természet rendszerének, annak haszonélvezője. A harmonikus természet és a harmonikusan – szépen – kialakított környezet egyformán fontos az ember számára ahhoz, hogy lélekben ne károsodjon. Az új generációnak a környezeti nevelés területén is másfajta szemléletmódot kell közvetítenünk, mint amilyen a hagyományos szemlélet volt. Élet közeli tanulási környezet biztosítása. Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer.
2. A környezeti nevelés szempont rendszere Hagyományos szemlélet Cél: A viselkedés megváltoztatása Jellemzők
Újgenerációs szemlélet Cél: Cselekvőképességre nevelés Jellemzők
A természet ökológiájára összpontosít.
A humánökológiára összpontosít.
A természeti tapasztalatok az
A társadalmi tapasztalatok az
29
alapvetők. Az emberi egészség nincs a középpontjában. Egyensúlyozni kell az emberi élet minősége és a környezet minősége között. Mi (környezetvédők és pedagógusok) tudjuk, hogy mi a legjobb megoldás. Vezető szerep. Meg kel állítanunk / késleltetnünk kell a fejlődést. A múlt a jelen tettek mércéje. Harmóniára való törekvés a természettel (koncepció a természet egyensúlyáról). A természet belső értékeinek hangsúlyozása. Környezeti etika
A természetvédelemhez meg kell őrizni a természetvédelmi területeket. A természet megőrzésének az érve: aggódunk az állatok miatt.
A lehető legkisebb mértékben szabad megváltoztatni a természetet. Az emberi közösségek és a természet. Az emberi szükségleteket tényként fogja fel. A fenntartható használat korlátja a természet. A különböző értékekre összpontosít. Nem hangsúlyozza az emberek közötti egyenlőséget.
alapvetőek. Az emberi egészség fontossága kiemelkedő. Egyensúlyozni kel a jelen és a jövő generációinak szükségletei között. Minden embert be kell vonnak a környezeti problémákkal kapcsolatos döntésekbe. Demokratikus részvétel. Sokirányú lehetősége van a fejlődésnek. Elképzelések a jövőről "utópikus" gondolat. Harmóniára való törekvés a jövendő generációkkal. A mi értékeink a világ -melynek része a természet -legmegfelelőbb kihasználására vonatkoznak. A helyes magatartás etikája, amelyet másokkal szemben a jelenben és a jövőben képvisel. Természetvédelmi területeket kell létrehozni. Érv: aggódunk az emberiség jövő generációjáért, amely lehet, hogy hiányolni fogja az állatokat, ha nem teszünk értük valamit. Ne okozzunk visszafordíthatatlan változásokat a természetben. Az ember-természet kapcsolat nem szétválasztható Az emberi szükségleteket normatív módon fogja fel. A fenntartható használat az ember által megszabott mértékét a jövő szempontjából bírálja el. Az egymással szemben álló érdekekre, társadalmi konfliktusokra összpontosít. Nagyon hangsúlyos az emberek közötti egyenlőség és egyenértékűség.
Különös figyelemmel kell tervezni a tanulmányi kirándulásokat és a nyári táborokat: - mert itt gyakorolják be tanulóink az év közben tanultakat, - mert itt alakíthatjuk ki a környezettudatos magatartásmódot, - mert itt ismerik meg szoros közelségben a természetet,
30
-
mert itt szerveznek olyan ISMERETEKET, amik nélkül sem a környezetet, sem szülővárosukat, hazájukat nem tudnák igazán szeretni, s ebből a szeretetből fakadóan óvni, védeni.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz és Fizika, Technika tantárgyak tananyagai – az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; – a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: évente részt vesznek nyolcadikosaink a „Föld napja” alkalmából rendezett játékos vetélkedőn – a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.
3. A környezeti nevelés színterei az iskolában Kiemelt feladatok: – Az iskola külső-belső környezetének hagyományainak megőrzése, ápolása, tisztasági akciók szervezése, biztonságos játszóhelyek megteremtése, az iskolaudvar szépítése, osztálytermek csinosítása. – Sokféle módszer alkalmazásával a tanulók aktív részvételét szellemi fizikai aktivitását biztosítani. – Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos audiovizuális és informatikai tanítási órákon tanítjuk meg. Kiemelten kezeljük az elemzést, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok határainak értékelését. Tantárgyakra lebontva: Testnevelés: – A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; – legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
31
– értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; – igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagból készült szereket, eszközöket, ruházatot használjanak; – tudatosítsák az egészség és környezet komplexitását. Színterek: testnevelési órák, szakköri órák, tömegsport foglalkozások, tanulmányi kirándulások, túrák. Magyar nyelv és irodalom: Alsó tagozat: – ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, népmondákat, népdalokat, verseket); – egy-egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során; Felső tagozat: – ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; – alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés – növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Színterek: magyar órák, szakkörök, ünnepek, ünnepélyekre való felkészülés. Történelem: A tanulók: – értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; – tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gondolkodásra, életmódra és a közösségi normák alakulására; – ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; – értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét a problémák elhárításában. Színterek: történelem órák, könyvtári órák. Idegen nyelvi órák: A tanulók: – váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; – legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; – idegen nyelv segítségével ismerjék meg más népek környezetvédelmi tevékenységeit;
32
–
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektben, idegen nyelven választ keresni; Színterek: idegen nyelvi tanórák, versenyek, pályázatok. Matematika: A tanulók: – váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljanak; – legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; – tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni; – tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; – legyenek képesek reális becslésekre; – alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége; – alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket; – tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. Színterek: matematika órák, matematikafoglalkozások, tanulmányi versenyek. Fizika: A tanulók: – váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; – ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatásait; – ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; – tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldásokat keresni a környezeti problémákra; – mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni; – ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárokká váljanak; Színterek: fizika órák, szakköri órák, kísérleti órák, tanulmányi versenyek. Földrajz: A tanulók: – szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; – érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; – ismerjék meg a világ globális problémáit; – ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit; – ismerjék a vízgazdálkodás, vízvédelem, vízszennyezés problémáját, és előzzék meg azokat; – ismerjék meg a levegőszennyezés és éghajlat kapcsolatát; – az erdőirtás, talajerózió, savas eső okozta károkat, megelőzésük módját, lehetőségét;
33
– az ember által tönkretett tájak, bányavidék, ipari körzetek, őserdők kiirtásának – következményeit, és a rehabilitáció és megelőzés módjait, lehetőségeit; Színterek: földrajz órák, környezetismereti órák, tanulmányi versenyek. Biológia: A tanulók: – ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérsékelési lehetőségeit; – ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; – ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; – ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; – sajátítsanak el testi és lelki egészséget megőrző technikákat; – legyenek tisztában a vizek öntisztulásával, a szennyezés hatásával; – erdők, füves területek pusztulásának okaival; – ismerjék a természetvédelmi területek jelentőségét; – alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód. Színterek: környezetismereti órák, biológia órák, tanulmányi versenyek. Kémia: A tanulók: – rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; – törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; – legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értékelésére; – értsék meg a különböző technológiák hatását; – ismerjék az anyagok tulajdonságait, illetve a környezet hatásainak összefüggéseit; – tudják használni a mindennapok során alkalmazott vegyi és tisztítószereket (ismerjék hatásukat, tudják miből mennyit szabad használni, melyik milyen erős méreg, ismerjék a tárolás szabályait, stb.); a mérgező anyagok körültekintő használata; – milyen hatással van az olajszennyezés a talajra, vízre, stb. Színterek: környezetismereti órák, kémia órák, szakköri órák, tanulmányi versenyek. Technika, Életvitel és Gyakorlat: Technika és háztartástan: – környezetbarát technika, környezetalakításban való aktív részvétel; – környezetbarát agrotechnika (biogazdálkodás); – konyhai hulladékok és maradékok felhasználása szakszerű kezelése; – háztartások környezetét szennyező hatások; – hulladékkezelési eljárások (szelektív gyűjtés, komposztálás, stb.); Színterek: tanórák, tanulmányi versenyek.
34
Etika, Erkölcstan: A tanulók: – legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; – tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; – tudják, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk; – alakuljon ki személyes elkötelezettség, tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, – alakuljon ki bennük felelősségérzet az egészséges környezetért; Színterek: osztályfőnöki órák, etika órák, erkölcstan órák, esetmegbeszélő órák, szakköri órák. Rajz és vizuális kultúra: A tanulók: – ismerjék fel a természet, illetve a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; – ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; – ismerjék a természetes anyagok használatát; – legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköröknek megfelelően; – tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; – ismerjenek fel, ismerkedjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Színterek: rajz órák, szakköri órák, kiállítások, tanulmányi kirándulások. Ének-zene: A tanulók: – ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; – ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; – fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; – vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; – tudják, hogy az élő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban – egyaránt akusztikus élményt jelentenek; – fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Színterek: énekórák, szereplések, bemutatók. A tantárgyak kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: Az osztályközösségek létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. A különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője az osztályfőnök. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók attitűdjeinek alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére, életmódminták elemzésére, a megoldások keresése is
35
kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Színterek: osztályfőnöki órák, esetmegbeszélések, kirándulások.
VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
36
Intézményünk elősegíti elsősorban a vonzáskörzeten belüli szakmai együttműködéseket, más oktatási intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeinket úgy szervezzük, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítsük az iskolai közösség fejlődését. Az ily módon szervezett közösségi események megoldási lehetőséget és pedagógiai módszereket keresve és alkalmazva a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére is lehetőséget biztosítana iskolánk számára. Ennek érdekében iskolánk mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a tanulók közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Kitűzött céljaink a szorosabb partneri kapcsolatok kiépítésének fontos feltétele. 6. Megvalósítás színterei: – tanóra, osztályfőnöki óra, – tanórán kívüli felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (sport – kulturális), – napközis foglalkozások, – szabadidős tevékenységek: kirándulások, táborozások, erdei iskola, – ünnepélyek. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munka a DÖK patronáló tanár, az osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartoznak. 8. DÖK: – közösségi érdekérvényesítés: javaslatok, vélemények, kölcsönös segítségnyújtás, – közösségi ellenőrzés, pozitív tanulói példamutatás.
37
VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. – A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a – gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. – A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a – módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó – aktivitását biztosítják. – Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben – igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott – teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni – képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a – tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. – A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, – a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. – Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az – SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. – Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: - Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Karácsony, 1848. március 15-e évfordulóján, gyermeknapon, június 4-én a Nemzeti összetartozás napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
38
- Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményigazgatója által megbízott nevelő segíti. Az intézmény küldöttei az évente egyszer megrendezésre kerülő közgyűlésén vesznek részt. Itt kapnak tájékoztatást az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekről, ill. választ a közösségükben felmerült kérdésekre. - Napközi otthon, tanulószoba. Feladata: az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezés elsajátítása, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, ill. a szocializáció folyamatának elősegítése a szabadidős tevékenység tartalmas megszervezése által. A jogszabály előírásainak megfelelően, – az iskolában tanítási napokon, alsó évfolyamon iskolaotthonos oktatás és felmenő rendszerben egész napos oktatás keretei között működő osztályok vannak, felső évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. - Diákétkeztetés. A szülők kérése alapján a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény, de lehetőség van arra is, hogy a napköziben lévő tanulók csak ebédet igényeljenek. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az intézmény által meghatározott módon kell befizetni. - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az alsó évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére az iskolaotthonban és gyakorló foglalkozások keretében felzárkóztató - és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Az alsó évfolyamon az iskolaotthon és gyakorló foglalkozások keretében valósul meg a tehetséggondozás is személyre szabottan. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika, idegen nyelv tantárgyakból. 8. évfolyamon a további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák,
39
projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák, bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja lehet az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosíthatja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkörök időpontját az adott nevelési év programja dönti el. - Szakkörök. A különféle szakköri foglalkozások működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. - Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Diákolimpiai rendezvények (kézilabda, foci, fiú-lány, atlétika, úszás). Matematika (Zrínyi Ilona, Varga Tamás, Kenguru, Alapműveleti, Kalmár László). Magyar (Bendegúz, Titok, Arany János, Lotz János szövegértési és helyesírási verseny, Simonyi Zsigmond helyesírási verseny). Történelem (Somogy Megyei Pedagógiai Intézet). Természetismeret (Titok, Kaán Károly, Hermann Ottó) Idegen nyelvi (Titok, országos verseny). A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. - Tanulmányi kirándulások/ osztálykirándulások. Az intézmény nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi/osztály kirándulást szerveznek. A tanulmányi/osztály kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ünnepélyeink megrendezésével, hagyományaink ápolásával, kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk értékeit. Ismerje meg szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit. Mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön hagyományok ápolására, az alapvető erkölcsi értékek tiszteletére. A Határtalanul program ideális lehetőség a fenti pedagógiai elvek megvalósításához. A program utazásait nemzeti ünnepeinkre (október 23., március 15.), megemlékezéseinkre (október 6., június 4.) időzítve élményszerűen és koncentráltan lehet az egyén, közösség nemzeti identitását, hazaszeretetét erősíteni. A Határtalanul program elemeként az utazások lezajlása után az iskola
40
tanulóival, pedagógusaival, dolgozóival témanap keretében osztják meg élményeiket a programban részt vevők. - Erdei iskolák és táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az intézmény falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások és a táborozások foglalkozásai, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A kerettantervben, NAT-ban meghatározott könyvtári foglalkozásokat, témákat az iskolai könyvtárban a könyvtáros tanár vezetésével tartják meg. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Ennek szabályozása az iskolai SZMSZben történik. Hit-és vallásoktatás. Az intézményben azokon az évfolyamokon, ahol még nem került bevezetésre a tanórai erkölcstan/hit - és erkölcstan oktatás, a területileg illetékes, bejegyzett egyházak fakultatív hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára választható. A hit-és vallásoktatás időpontja a tanév elején történő megállapodás az intézmény és az illetékes egyházak között. -
41
IX. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
2.
A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
-
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
42
3.
4.
5.
6.
7.
A tehetséges tanulók gondozása -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
-
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
-
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
-
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
-
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
-
Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
43
10.
11.
12.
13.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív tevékenységében
8.
9.
-
részvétel
a
nevelőtestület
és
a
szakmai
munkaközösség
-
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
-
Bemutató órák szervezése, megtartása; az óralátogatásokhoz kapcsolódó helyes önértékelés, önreflexió készítése szóban; szükség esetén írásban. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Továbbképzéseken való részvétel.
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak
Az iskolai munka feltételeinek javítása -
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
-
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
-
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció)
-
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
Részvétel a nevelőtestület végrehajtásában
szakmai
életében,
a
döntések
előkészítésében
-
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
és
Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.
Az iskola képviselete -
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
44
14.
15.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Lehetőség szerint.
A vezetői feladatok ellátása -
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
-
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
-
A vezető kritikusan reflektál saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire; és szükség esetén felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés).
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé .A pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.
AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az osztályfőnök feladatai -
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
-
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
45
-
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
-
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát,a szaktanárok véleményét figyelembe véve
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
-
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
-
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
-
Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
-
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
46
-
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
-
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő
47
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
Az osztály tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése.
48
-
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Osztálykirándulás előkészítése.
X. Kiemelt figyelmet igénylőtanulókkal kapcsolatos feladatok 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók -
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
49
-
-
-
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök munkájában való részvétel támogatása, biztosítása; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások szervezése; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
50
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
-
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Esélyegyenlőségi program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
51
XI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMÜKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1.Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az intézmény életéről, az iskola munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
52
-
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése 1. A szülői szervezet az iskola közösségeivel az teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a tevékenységükről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani. 3. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, - igazgatóhelyettesek, - DÖK felnőtt vezetője. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői szervezetet. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, - az iskola alapítványának pénzügyi helyzetéről, az adók 1 %-nak felhasználásáról tájékoztatást tart az alapítvány kuratóriumának vezetője a szülői szervezet választmányi ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása, - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,
53
-
a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tankerület igazgatóságával, az iskola nevelőtestületével. A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák, alkalmazása (szülői értekezlet). Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattáraiban; - az iskola könyvtáraiban; - az iskola nevelői szobáiban; - az iskola igazgatójánál; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.
54
Az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint a szülői szervezet vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.
55
XII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb. - sportélet; túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diák elnöke vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.
XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Tanulmányok alatti vizsgák 56
javítóvizsga. osztályozó vizsga, pótló vizsga, A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. - A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. - Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. - Ha tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén 3 vagy annál több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, évfolyamot ismételni köteles. - A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak az osztályozó vizsga tárgyaiból osztályozó vizsgát kell tennie ha: a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette: egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott: magántanuló volt. ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. - Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. -
2.Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -
2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Fő tantárgyak minimális követelményeinek aktuális állapota az évente frissülő Különös Közzétételi Listában követhető. A készségtárgyak esetében a javítóvizsga követelményei megegyeznek a tantárgyak Helyi Tanterveinek végén található továbbhaladás feltételeivel./3. Mellékletben /
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei legkorábban 57
- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legkorábban egy hónappal, hivatalos levélben, - javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Javítóvizsga esetén: ÍRÁSBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI
TANTÁRGY
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/ Hit –és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika ,Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/ Hit –és erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, Életvitel és Gyakorlat Testnevelés és sport
VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI
SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
58
Az osztályozó vizsga esetén a fenti táblázat alapján, az alábbi tantárgyakból: 1.
évfolyamon:
magyar nyelv, magyar irodalom, matematika
2.- 4. évfolyamon:
magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv
5.- 6. évfolyamon: 7.- 8. évfolyamon
3. Magyarországi tanulói jogviszonyát külföldi tanulmányok miatt szüneteltető tanuló esetén, ha az adott évfolyamra vonatkozó érvényes bizonyítványt szerzett, azt lefordíttatja, hitelesítteti és a szülő annak elfogadását írásban kéri, a különbözeti vizsga tantárgyai a következők: 1-4.évfolyamon: 5-8.évfolyamon:
magyar nyelv, magyar irodalom magyar nyelv, magyar irodalom, történelem
XIV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a Kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, - a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 59
5.
6. 7.
8.
- a tanuló lakcímkártyáját; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. A pedagógiai program felmenő rendszerben került bevezetésre. 2. Ezen pedagógiai program 2015. november 4. napján lép hatályba.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; 60
- a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az iskolavezetésnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a járási tankerület jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattáraiban; az iskola könyvtáraiban; az iskola nevelői szobáiban; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.
61
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola
HELYI TANTERV
62
Tartalomjegyzék 1. AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS KERETTANTERVI CÉLJAI, TARTALMA, KÖTELEZŐ ÉS KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI........................................ 64 1.1. Helyi tantervünk kiemelt nevelési-oktatási célja: ................................................. 64 1.2. A pályázati eredményeink: ..................................................................................... 64 2. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, ÜTEMEZÉS ..................................................................... 65 2.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének alapelvei: ....................................... 65 2.2. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: ............................................. 65 2.3. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljaihoz kapcsolódó feladatok: .. 66 2.4. Feladat az esélyegyenlőség szempontjából - a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: ................................................................................................................. 66 2.5. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ........................................ 66 2.6. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek ............... 67 2.7. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire ............................. 67 2.8. Feladat – szervezeti – működési szempontból: ..................................................... 67 2.9. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljaihoz alkalmazott módszerek, eljárások: ....................................................................................................................... 67 2.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: ..... 68 3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT KULCSKOMPETENCIÁK .................................................................................................. 68 4.
KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK .................................................................. 71
5. A TARTALMI ELEMEK KONKRÉT MEGFOGALMAZÁSA, EZEK MEGVALÓSULÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN..................................................................... 74 6. A SIÓFOKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTÁRGYI ÉS ÓRATERVE ........................................................................................................................... 75 6.1. Kerettantervek: ........................................................................................................ 75 6.2. Szabadon tervezhető órakeret: ............................................................................... 76 6.3. Szabadon választható tárgyak, kerettantervek: ................................................... 76 6.4. A választott kerettanterv......................................................................................... 77 6.5. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon felmenő rendszerben .. 77 6.6. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon felmenő rendszerben .. 78 6.7. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–8. évfolyamon (kétheti) kifutó rendszerben ................................................................................................................... 79 7.
AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZAI ............................................. 79 7.1. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) .............................................................................. 80 7.2. A felső tagozat (5–8. évfolyam) ............................................................................... 80 7.3. Az IKT -val támogatott tanulásszervezés:............................................................. 81
8. AZ ALSÓ TAGOZAT ISKOLAOTTHONI RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA, FELADATAI .......................................................................................................................... 83 8.1. Az Alsó tagozat iskolaotthonos beosztása .............................................................. 83 8.2. Az iskolaotthonos/ egésznapos iskolai és a tanórán kívüli foglalkozások egymásra épüléséből adódó tanítási feladatok ........................................................... 83 63
9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ...................................................................................................................... 84 10. A VÁLASZTHATÓ TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................. 85 10.1. Választható tanórai foglalkozások...................................................................... 85 10.2. A tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................... 85 10.3. A csoportbontások és egyéb tanórán kívüli foglalkozások szervező elvei ...... 85 11. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................ 85 12.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................ 86
13. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................... 87 13.1. A tanulók értékelése ............................................................................................. 87 13.2. A szöveges értékelés alapelvei ............................................................................. 88 13.3. Az érdemjeggyel történő értékelés alapelvei ..................................................... 89 13.4. A szöveges értékelés és az érdemjeggyel történő értékelés összefoglaló táblázata ......................................................................................................................... 90 13.5. A tanulók magatartás-szorgalom értékelése ..................................................... 91 14.
AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI ................................................................. 93
15.
AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI ................................................................. 94
16. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI........................................................................................................................... 94 17. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ........................................................................................................................ 95
1. AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS KERETTANTERVI CÉLJAI, TARTALMA, KÖTELEZŐ ÉS KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI 1.1.
Helyi tantervünk kiemelt nevelési-oktatási célja: a kreatív, sokoldalú, önmegvalósításra képes emberré nevelés; rugalmas ismeretszerzés; szilárd, továbbépíthető alapismeretek (magyar, matematika); emelt óraszámú és szintű nyelvoktatás.
Ezek, a tananyagban szereplő ismereteket a hagyományostól eltérő módon, a képességek folyamatos és tudatos fejlesztését középpontba állítva közvetítik, önkifejező – önfejlesztő elemekkel gazdagítják. 1.2. A pályázati eredményeink: 64
Siófok város Önkormányzata a Siófoki Integrált Oktatási Központ nevében 2009-ben a TÁMOP 3.1.4. pályázaton nyert; a tagintézményeknek be kellett építeni a programjukba a bevezetett változásokat. A Siófoki Széchenyi István Általános Iskola (a Kele utcai telephelyen) az 2005. évben a városban elsőként vezette be a HEFOP 3.1.2. elnyert: „A kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Dél-dunántúli régióban” című projekt pályázat keretén belül a kompetencia alapú oktatást. Így nevelő –oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. A Siófoki Széchenyi István Általános Iskolában (az Asztalos utcai telephelyen) a kompetencia alapú oktatás bevezetése a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0002 kódszámú projekt megvalósításával kezdődött el. Az alábbi módszerekkel, szervezési módokkal: – projektoktatás – hagyományok ápolása – moduláris oktatás – önálló intézményi innováció – IKT alapú oktatás – digitális tartalmak, taneszközök alkalmazása – „jó gyakorlatok” átvétele, adaptációja
2. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, ÜTEMEZÉS 2.1.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének alapelvei:
– Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság – felfedeztető tanítási - tanulási gyakorlat – Módszertani sokszínűség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd – Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás - hátránykompenzálás párhuzama) – Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése – Fokozatosság – folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) – A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése - tanórán és tanórán kívül – A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása 2.2.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: – A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében – A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása – A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése – A tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése – Használható, eszközszintű tudás elsajátítása – Az egyéni képességek optimális fejlesztése 65
2.3.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljaihoz kapcsolódó feladatok:
– A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása – A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása – Fejlesztő értékelés alkalmazása – Ön-, és társértékelés lehetőségének biztosítása – Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei iskola stb. – A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba – A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása – Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése – A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése – Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás – A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása – Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása – Az IKT technikák elsajátíttatása 2.4. – – – –
Feladat az esélyegyenlőség szempontjából - a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:
A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása
A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése (Nkt. 62.§(1) bekezdés). Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy – nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, – a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 2.5. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek – csoportbontás, – étkeztetési támogatás, – a tankönyvellátásban nyújtott segítség, 66
– az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, – a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, – a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadó óra, családlátogatás, szülői értekezlet), – továbbtanulás irányítása, segítése, – szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, – kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. 2.6. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. 2.7. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire – a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, – a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, – felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, – tankönyvtámogatás, – kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, – pályázatok figyelése, – a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), – az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. 2.8. •
• •
Feladat – szervezeti – működési szempontból:
A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök) Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése.
2.9.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljaihoz alkalmazott módszerek, eljárások: 67
• Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása • Differenciált rétegmunka – egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban • Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása • Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés • Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása • A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén • Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata • A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása • Az ön-, és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében. 2.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: • • • • • • •
Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő szakaszban A tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (3-8. évf.) Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus részéről A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán A tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása Az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése.
3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT KULCSKOMPETENCIÁK Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az 68
anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az 69
ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi 70
azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT - eszközök használata.
4. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. A kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósításában a nevelőtestület hatékony együttműködése segít. Az ehhez szükséges kommunikáció folyamatos megvalósítása napi rendszerességgel történik. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a 71
majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés (Pedagógiai Program 25. o.) 72
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az egészségnevelés elvei, feladatai tehát: Fő feladat a prevenció, valamint fontos az alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia), az alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek), a beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra), személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták), az önismeret kialakítása, önálló megelőző akciók tömegessé tétele, az egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója, pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (rekreáció). Az egészséges életmódra nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság, környezeti nevelés (Pedagógiai Program 35. o.) A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. A környezeti nevelés elvei: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; a környezet megóvásához szükséges képességek és készségek fejlesztése, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 73
Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
5. A TARTALMI ELEMEK KONKRÉT MEGFOGALMAZÁSA, EZEK MEGVALÓSULÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: • sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése • a kompetencia alapú oktatás bevezetése • a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása • a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése • a tanulók képességeinek és a kulcskompetenciáknak egyénre szabott fejlesztése • az esélyegyenlőség érvényesítése • újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése • szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása • egyéni fejlesztési tervek készítése • digitális írástudás elterjesztése Ezek konkrét megvalósulása intézményünkben: minden osztály • képességek fejlesztése 74
• •
• •
• • • • •
kompetencia alapú oktatás bevezetése megvalósul módszertan széleskörű megismerése alsó tagozaton teljes körű: minden pedagógus alkalmazza a változatos, és megvalósítása tevékenységközpontú módszereket, változatos munkaformákat alkalmaz: csoportmunka, páros munka, tevékenységközpontú módszerek teljes mértékben megtörtént az elmúlt öt év módszertani kultúrájának fejlesztése során tanulók képességeinek és a törekszünk rá, hogy minél szélesebb körben, kulcskompetenciáknak egyénre és minél változatosabb formában szabott fejlesztése megtörténjen a differenciálás: fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás az intézmény esélyegyenlőségi tervet esélyegyenlőség érvényesítése készített, illetve törekszik a tanulók esélyegyenlőségének a biztosítására alapuló tanulási újszerű tanulásszervezési eljárások együttműködésen bevezetése módszerek: kooperatív tanulás, páros munka szegregációmentes együttnevelési a HH/HHH tanulók aránya és száma mutatja, hogy kialakítottuk a szegregációmentes környezet kialakítása tanulási környezetet a fejlesztést végző pedagógusok egyéni egyéni fejlesztési tervek készítése fejlesztési tervek alapján végzik a munkájukat. törekszünk a minél szélesebb körű bevonásra digitális írástudás elterjesztése mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében
A köznevelési törvény, az új NAT (a kerettanterv), és az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően intézményi szinten törekszünk a tanulói igényeknek, életkori sajátosságuknak megfelelő fejlesztésre, illetve az aktív tanulói részvétel lehetőségének biztosítására. Az önálló tanulási képességkialakításával, a megtanult ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásával segítjük gyermekeinknek a megszerzett tudás hasznosságának megélését.
6. A SIÓFOKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTÁRGYI ÉS ÓRATERVE 6.1.
Kerettantervek:
Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott alábbi kerettantervekre épül:
A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára
Az engedélyezett heti időkeret: alakulása tanévre, évfolyamokra ÉVFOLYAM
TANÉV 2014-2015 (H2013H2007) 2015-2016
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
52
52
47,5
48
51
51
39,5
40
52
52
52
48
51
51
56
40
75
(H2013H2007) 2016-2017
(H2013) 6.2.
52
52
52
55
51
51
56
56
Szabadon tervezhető órakeret:
Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
6.3.
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelvek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika Technika, életvitel és gyakorlat
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Szabadon választható tárgyak, kerettantervek:
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.
76
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 6.4.
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Kémia B változat Fizika B változat Ének-zene A változat Biológia A változat Technika, életvitel és gyakorlat A változat
A választott kerettanterv
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:
2013 augusztusára:
Az első és az ötödik évfolyamon.
2014 augusztusára:
A második és a hatodik évfolyamon.
2015 augusztusára:
A harmadik és a hetedik évfolyamon.
2016 augusztusára:
A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a helyi tanterv 3. sz. melléklete tartalmazza. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy a német nyelvet tanulják.
6.5.
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon felmenő rendszerben Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8 4 4 3 4 4 4 0,5 1 1 2 4,5 4 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 77
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összes heti óra
1 5 25
1 5 25
1 5 25
Kerettanterv óraszámai- testnevelés és sport
1.évf.
2.évf.
Előkészítő és preventív mozgásformák
10 óra és folyamatosan
10 óra és folyamatosan
1 5 1 27
3. évf. 10 óra és folyamatosan
4.évf. 10 óra és folyamatosan
27 óra
27 óra
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
37 óra
Manipulatív természetes mozgásformák
27 óra
27 óra
35 óra
35 óra
Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban
15 óra
15 óra
1 5 óra
1 5 óra
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban
20 óra
20 óra
20 óra
20 óra
Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
15 óra
15 óra
15 óra
15 óra
Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
8 óra
7 óra
7 óra
7 óra
15 óra + 18 óra szabadon tervezhető
15 óra + 18 óra szabadon tervezhető
18 óra + 18 óra szabadon tervezhető
18 óra + 18 óra szabadon tervezhető
15 óra
15 óra
15 óra
15 óra
Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben (Úszásoktatásra is.)
6.6.
38 óra
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon felmenő rendszerben Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 2 2 2 2 2.5 2.5 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 1
1
1
1
2
2,5
2
2
2 1 1 1 1
2 1 1 1
2 1 2 1 1 1 1
1 2 1 2 1 1 1
78
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra
6.7.
1
1
1
1
5 1 27,5
5 1 27
5 1 30
5 1 30
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–8. évfolyamon (kétheti) kifutó rendszerben tantárgy/ évfolyam
3.
4.
7.
8.
Magyar nyelv
8
8
4
4
Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)
8
8
4
4
0
0
4
4
Idegen nyelv
0
5
5
1
5
Matematika
9
8
7
1
7
Informatika
0
2
2
2
Környezetismeret
3
4
0
0
Természetismeret (egészségtan)
0
0
0
0
Fizika
0
0
3
3
Biológia
0
0
3
3
Kémia
0
0
3
3
Földrajz
0
0
3
3
Ének- zene
2
2
2
2
Rajz (média)
2
2
2
2
Technika, életvitel és gyakorlat
2
2
2
2
10
6
10
5
0
0
1
1
1
Ktv. Kötelező óra (52.§ 3.)
44
45
55
3
50
1.sz. melléklet 3. rész II/7.
2
2
2
-2
2
Ktv. választható (52.§ 7.)
4
4,5
15
15
Ktv. felzárkóztatás, tehets. gond. (52.§ 11/c)
4,8
5,4
6
6
Iskolaotthon, napközi (53.§ 4.)
45
45
0
0
0
0
0
6
1 1
Tánc és dráma Testnevelés és sport Osztályfőnöki (társadalom ismeret, etika)
Egyéb (gyógytestnevelés)
1 3 -2
7. AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZAI A Nat az alap és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképlet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik.
79
A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely az általános iskolában két képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. 7.1.
Az alsó tagozat (1–4. évfolyam)
Első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskola teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Intézményünkben a rendelkezésre álló tanórai órakeret felosztásának meghatározó szempontja, hogy biztosítsa a szilárd alapkészség, képesség, írni-, olvasni-, számolni tudás, a tanulók „én” tudatának, a környező világban való tájékozódás képességének kialakítását. Az ismeretközpontú oktatás megreformálásával a más jellegű, rugalmas, általánosan jól mozgósítható alapkompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti) fejlesztését az egyéni képességekhez jobban igazodó, az egyéni fejlődési és haladási ütemet jobban figyelembe vevő, konvertálható tudás kiépítésére törekszünk a készségtárgyak időkeretének egyharmadában is. A mindennapos testnevelés törvényi előírásoknak megfelelő bevezetése felmenő rendszerben történt meg. A 10% szabad időkerettel és az „alternatív és szabadidős mozgásrendszerek” órakeret jelentős részével az úszásoktatás óraszámát kívánjuk megemelni (max. 60 óra/ év/ osztály), figyelembe véve a helyi lehetőségeket és a természetes környezet adta feltételek kihasználását. A teljes alsó tagozaton a mindennapos testnevelés megvalósulása érdekében, kiemelten a 2. évfolyamon kötelező jelleggel lehetőséget biztosítunk úszásoktatásra. Ezen kívül a testnevelés órákba beépítenek a tanítók tartásjavító, gerincmobilizáló, lábboltozat-erősítő/javító gyakorlatokat is. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Amennyiben a heti legfeljebb két testnevelésórát intézményen kívüli sportegyesületnél teljesíti a tanuló, erről hivatalos igazolás szükséges. !!!!!!A még nem érintett 4. évfolyamon- kifutó rendszerben- úgy oldjuk meg a mindennapi testedzés lehetőségét, hogy a délelőtti heti 3 tanítási óra mellett, délután az alsó tagozaton iskolaotthon keretében játékos testmozgás szervezünk azokon a napokon, amikor délelőtt nincs testnevelés. Felső tagozaton tömegsportot szervezünk a délutáni időszakban. A tanulók személyiségfejlesztését (önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítását) a délutáni sávba beépített felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások (kézügyesség, tánc, néptánc, furulya, RG, báb, rajz, matematika, informatika, magyar, idegen nyelv) szolgálják. 7.2. A felső tagozat (5–8. évfolyam) Funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség- együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. Intézményünkben az alsó tagozatban megkezdett alapkompetenciák fejlesztése az életpályaépítéssel, idegen nyelv, valamint információs és kommunikációs technológiával (IKT) bővül. 80
A Nat-ban megjelenített műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek. 7.3.
Az IKT -val támogatott tanulásszervezés:
Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanulási-tanítási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info - kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanulás - tanítás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A 7-8.évfolyamon folytatódik a logikus gondolkodás, a tantárgyak közötti orientációs, kommunikatív, gyakorlati készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése, mely segíti tanulóinkat az egész életen át tartó tanulás alapjainak megszerzésében, illetve a későbbi munkaerőpiacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában. A magyar, illetve a matematika tanítására rendelkezésre álló óraszám, illetve a nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretéből a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a továbbtanulás előkészítésére szolgáló foglalkozások szervezése segíti az egységes, szilárd alapismereteket nyújtó továbbhaladást. Az idegen nyelv órák a kommunikációs kultúra színesítését, a nemzetközi kapcsolatok ápolásában részt vállaló fiatalok nevelését szolgálják. Az osztálykeretek felbontásával, az órák sávosításával biztosítjuk a tanulók képességüknek megfelelő differenciált továbbhaladását az átjárhatóság beépítésével. Az emelt óraszámú nyelvi csoportjainkban, 5. osztálytól emelt óraszámban (ciklusi 10 órában) az angol vagy a német nyelv tanulását választhatják azok a tanulók, akik a 4. osztály végén megírt szintfelmérő dolgozatban 75% felett teljesítenek, ha a csoportok létszáma eléri a minimális számot. A belépő természettudományi tárgyak feladata (5-6. osztály természetismeret, 7.-8. osztály biológia, földrajz, fizika, kémia) a hétköznapi életben előforduló, az emberre ható folyamatok hangsúlyozása – a környezet és egészségvédelem kiemelésével - úgy, hogy a megszerzett ismeretek más tanórákon is hasznosíthatók legyenek. Történelemtanításunk meghatározója az önálló ismeretszerzésre vélemény és ítéletalkotásra való nevelés a történelmi események segítségével, a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, valamint a hazához való kötődés erősítése. A hon- és népismeret. A hon és népismeret tantárgy lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve szociális érzékenység kialakítására. A testnevelés- és sport órák, valamint a tömegsport foglalkozások feladata a mindennapi testedzés, az egészséges testi fejlődéséhez szükséges intenzitás, a sikerélmények, az aktív egészség biztosítása, tartásjavító, gerincmobilizáló, lábboltozat-erősítő/javító gyakorlatok révén az egészségmegőrzés elősegítése, valamint a tanulók öröm és élményszerzésre, következetességre, rendszerességre nevelése által. A tanórai keretben szervezett könnyített vagy gyógytestnevelés segíti a tanuló egészségi állapotának megfelelő testmozgást, sportolást az állóképesség megőrzése, illetve mielőbbi helyreállítása érdekében Az ének-zene és a rajz és vizuális kultúra tanítása a tanulók esztétikai nevelését, tudatos, kreatív, alkotó tevékenységeit segíti elő, bővítve általános műveltségüket és intelligenciájukat. Fejleszti gyerekeink nyitottságát a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság elfogadása iránt. A technika és az informatika anyagát tanulóink 5. osztálytól csoportbontásban sajátíthatják el jogszabályi előírásnak megfelelő létszám esetén, ezzel segítve a hagyományos technikai ismeretek, illetve a háztartástan oktatását, az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelését. Az erkölcstan is számos ismeretet közvetít az iskolai tanulásra jellemzően, a tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve 81
szükség szerinti újrarendezése. Az erkölcstan tanulása során elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. Az osztályfőnöki órák szerepe a tanulók harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges segítségnyújtás a visszajelzések biztosításával.
82
8. AZ ALSÓ TAGOZAT ISKOLAOTTHONI RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA, FELADATAI 8.1.
Az Alsó tagozat iskolaotthonos beosztása
Az Alsó tagozat iskolaotthonos beosztása (felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől kivezetésre kerül) Ráhangolódás Tanítási órák Nem kötelező, iskolaotthoni foglalkozás Tanítási órák Nem kötelező, iskolaotthoni foglalkozás Tanítási óra Nem kötelező, iskolaotthoni foglalkozás
Az Alsó tagozat egész napos oktatási forma - időbeosztása (felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől bevezetésre kerül) Ráhangolódás Tanítási órák Tanórán kívüli, gyakorló foglalkozás Tanítási órák Tanórán kívüli, szabadfoglalkozás Tanítási óra Tanórán kívüli, gyakorló, vagy szabad foglalkozás
8.2.
Az iskolaotthonos/ egésznapos iskolai és a tanórán kívüli foglalkozások egymásra épüléséből adódó tanítási feladatok
Ezek megvalósulását segíti az intézményben megvalósuló szakmai együttműködés, kommunikációs kapcsolatok. Ezek szintje napi, havi, illetve félévi. Irányelvek: – Az egész tanévben szem előtt tartjuk az évszaknak megfelelő foglalkozások tartását. Ezek elsősorban manuális jellegűek, szolgálják a tantermek folytonosan megújuló dekorációját. – Jeles napokról, évfordulókról megemlékezünk; az iskolaotthon/ szabad/ tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt könyvtári órákon veszünk részt. – A tehetséges tanulókkal az iskolaotthon/ szabad/ tanórán kívüli foglalkozások keretei között van mód foglalkozni. A hiányzó tanulóknak vagy a felzárkóztatást igénylőknek lehetőséget nyújt az iskolaotthon/ tanórán kívüli foglalkozás, mivel a házi feladatokat, a pótolnivalókat nem kell hazavinniük.
83
– Mód nyílik az egyéni foglalkozásokra: akik elkészültek a házi feladattal, szabad foglalkozás keretében dolgoznak; a lemaradóknak lehetőséget nyújt a segítségadásra. – Igény esetén színházi előadásokat látogatunk. – Az iskolaotthon/ szabad/ tanórán kívüli foglalkozások idejére marad a tanulmányi versenyekre való felkészülés, felkészítés. Levelezős tanulmányi versenyek esetében lehetőség van a feladatok átnézésére. – A délutáni iskolaotthoni/ szabad/ tanórán kívüli foglalkozás keretében gyakran szervezünk tanulmányi sétákat.
9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolaotthoni, délutáni, napközis vagy tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: A házi feladatok funkciója, hogy segítse a megszerzett ismeretek elmélyítését, gyakorlását, fejlessze a gyermeki képességeket, önálló gondolkodásra, feladatmegoldásra neveljen, stb. Alapelveink a házi feladatokkal kapcsolatban: – a házi feladatnak az adott tanórai munkára kell épülnie – a pedagógusnak meg kell bizonyosodnia a megértés fokáról ahhoz, hogy a tanuló önálló érdemi munkát tudjon végezni házi feladatonként. – a kellő gyakoroltatást nem a túlzott mennyiségű házi feladat szolgálja – ellenőrzés, azaz a tanuló számára visszajelzés nélkül értelmetlen a házi feladat adása – az ellenőrzés érdemi színtere a tanóra; a délutáni foglalkozások segítő, irányt mutató szereppel bírnak – a házi feladat nem lehet öncélú – nem a tanulói terhelés eszköze, hanem a tanórán megszerzett ismeret gyakorlati alkalmazását segítő munkaforma. – pénteken és a szünetekre maximum a hétköznapi arányok figyelembevételével adható házi feladat. A hétvégi házi feladat alsó tagozaton csak szorgalmi vagy gyűjtőmunka lehet, a felső tagozaton nem lehet több, mint egyébként egyik óráról a másikra. – az olvasásra való ösztönzés feladatunk, de szünetre nem kötelezhető a tanuló, pl. regény olvasónaplóban történő feldolgozására – A házi feladat lehet: szóbeli tanulás, írásbeli munka, gyakorlás, gyűjtőmunka. – A hétvégére, szünetekre hazaküldött gyakorlólapok a tanuló tudásának, ismereteinek otthoni elmélyítését, a jártasságok, készségek begyakorlását szolgálják. Kitöltésük, megoldásuk nem lehet kötelező, számon kérni nem lehet. – Törekszünk arra, hogy az írásbeli és szóbeli felkészülési idő ne haladja meg átlagtanulóra vonatkoztatva, naponta: – 1-2. osztályban 3-4. osztályban 5-6. osztályban
30 percet 60 percet 1,5 órát
84
7-8. osztályban
2 órát
10. A VÁLASZTHATÓ TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 10.1. Választható tanórai foglalkozások A választható tanórai foglalkozások az 1-3. évfolyamon, részben az emelt óraszámú idegennyelv-oktatás kiépítését, illetve az informatikai ismeretek megalapozását szolgálják. Felső tagozaton pedig az idegen nyelvi ismeretek elmélyítésére hivatottak. A csoportszervezés minden esetben a jogszabálynak megfelelő létszám esetén valósítható meg. Ehhez minden tanév májusában a szülők erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát vesszük figyelembe. Választható tantárgyak, foglalkozások esetében az alacsony pedagógus létszám miatt választásra nincs lehetőség. A választható tanórák vezetésére megbízott pedagógusnak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képzettséggel. Személyét az adott év tantárgyfelosztása határozza meg. 10.2. A tanórán kívüli foglalkozások Az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztését, illetve a tanulók egyéni képességét, érdeklődését szem előtt tartva differenciált továbbhaladást, illetve a továbbtanulást, előkészítő foglalkozásokat tartunk az esélyegyenlőség biztosítása, az alkalmazásképes tudás elérése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészülés érdekében. Ezek az alsó tagozaton az iskolaotthonos/ szabad/ és a tanórán kívüli foglalkozások munkaformáiba épülnek be. A felső tagozaton napközis csoportok működnek; a tömegsport, a differenciált képességfejlesztés szakköri keretben, vagy egyéni fejlesztéssel valósul meg. A tevékenységek köre a partnerek igényeit figyelembe véve évente változhat. 10.3. A csoportbontások és egyéb tanórán kívüli foglalkozások szervező elvei – Az egyéb foglalkozások megszervezésénél alapvető szervezőelv tanulóink és szüleik igényei. – A csoportbontások jogszabálynak megfelelő létszám esetén jöhetnek létre, alapvetően a differenciálást szolgálva. – Iskolánk célja, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően a számára legoptimálisabb terhelést kapja. Ezzel kívánjuk minden gyermek számára a legmegfelelőbb szintű továbbhaladást biztosítani.
11. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI – Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. – A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.
85
– Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához javasolt tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. – A következő tanévben szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév végén szülői értekezleteken, vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők feladata. – Az iskola intézményvezetője minden év március utolsó munkanapjáig– az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusok közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. – A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt csatolják a kedvezményre való jogosultságot igazoló irat másolatát is. Ezt a tényt az iskola intézményvezetője az igénylőlap aláírásával igazolja. – Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy milyen módon kívánják beszerezni a tankönyveket. – Az iskola a könyvtár lehetőségei szerint biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. – Az iskola intézményvezetője minden év április 15-ig kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. – Az iskolai tankönyvrendelést az iskola intézményvezetője által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. – A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja és dönt a tankönyvtámogatás módjáról is. – A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola intézményvezetője beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. – Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés pontos mértékét a könyvtári működési rend tartalmazza. (SZMSZ . IV. sz. melléklet)
12.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI
– A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. – Az első évfolyamra felvett tanuló, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési
86
– – – –
13.
Tanácsadó szakértői véleménye alapján – az intézményvezető mentesíti az értékelés és minősítés alól vagy részére egyéni továbbhaladást engedélyez különböző évfolyamokig, de legkésőbb a 4. évfolyam végéig. Az első osztályos tanuló a szülő kérésére a jogszabályi előírásoknak megfelelően évet ismételhet. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz. Ha tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén 3-nál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, évfolyamot ismételni köteles.
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE
13.1. A tanulók értékelése • •
•
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak esetében a tanulók munkáját szóban, vagy írásban egy-egy témakörön belül is ellenőrzik
alsó tagozat: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, erköcstan/hit-és erkölcstan felső tagozat: 5.-6. oszt.: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, természetismeret, erköcstan/hit-és erkölcstan,hon-és népismeret 7.-8. oszt.: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, erköcstan/hit-és erkölcstan •
•
• •
Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában, ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer így felel: az előző pontban felsorolt tantárgyak esetében negyedévente, ének-zene, vizuális kultúra, technika tantárgyból félévente. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A témazárók időpontját a nevelők legalább 1 héttel előbb jelzik a tanulók számára. A félévi, év végi minősítés szempontjából a témazáró dolgozatok osztályzatai az irányadók. Az írásbeli felelet és a szóbeli feleletek egyenértékűek. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
87
o Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. o 2. évfolyam évvégén, valamint 3. és 4. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. o 5 - 8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. o 2- 8. évfolyamon a Szakértői Bizottság véleménye alapján „érdemjeggyel történő értékelés és minősítés alóli mentesítést” kapott tanuló tantárgyi teljesítményét félévkor és évvégén szövegesen értékeljük. 13.2. A szöveges értékelés alapelvei – magyar, matematika, környezetismeret: feleletválasztós, illetve nyílt mondatok formájában kiemelve a leglényegesebb területekről kialakított képet – a készségtárgyaknál, valamint erkölcstan/ hit-és erkölcstan tantárgynál a viszonyulást, a hozzáállást is figyelembe vesszük – az idegen nyelv második osztályban nem fő tantárgy – a tanulónak fő tantárgy esetén minden hónapban legalább egy mérésből származó minősítésének kell lennie – készségtárgy esetén minden hónapban legalább egy minősítésének kell lennie minden tantárgyból – a naplóba a szöveges minősítésnek megfelelő rövidítések kerülnek (Minden tanév elején a szöveges minősítések és azok rövidítései bekerülnek az értékelő naplóba.) – megjelenítés formája: tájékoztató füzet, bizonyítvány – gyakorisága: 1. évfolyamon: félévkor, év végén 2. évfolyamon: félévkor A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Tantárgyi értékelés esetén Ha egy adott tantárgy egy-egy félévi 5 minősítése közül legalább 4-ben egyforma értékelést kap a tanuló, akkor az annak megfelelő rövidítés kerül a naplóba ahhoz a tantárgyhoz.
Félévi és év végi általános értékelés esetén – Kiválóan teljesített minősítés akkor kerül a tanuló bizonyítványába, ha a fő tantárgyak mindegyikéből „kiválóan teljesített”, és 1 készségtárgyból kapott csak „jól teljesített” értékelést, legalább jó a magatartása, és a szorgalma példás. – Jól teljesített minősítést akkor kap a tanuló, ha a fő tantárgyakból (magyar, matematika, környezetismeret) nyújtott teljesítménye többségében „jól teljesített”.
88
– Megfelelően teljesített minősítést akkor kap a tanuló, ha a fő tantárgyakból (magyar, matematika, környezetismeret) nyújtott teljesítménye többségében „megfelelően teljesített”. - Felzárkóztatásra szorul minősítést akkor kap a tanuló, ha valamely tantárgyból nem teljesítette a továbbhaladás feltételeként meghatározott tantervi követelményt. A MENTESÍTETT tanulók esetében az értékelés szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Abban az esetben, ha a tanító/szaktanár a szakértői vélemény fejlesztési területeihez kijelölt tantárgyi feladatokban fejlődést tapasztal a MEGFELELT minősítést adja. Ellenkező esetben a NEM FELELT MEG minősítés kerül a tanuló félévi és év végi bizonyítványába. 13.3. Az érdemjeggyel történő értékelés alapelvei –
A 2. évfolyam 2. félévétől, valamint a 3-8.évfolyamokon az egyes tantárgyakból a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét, tanítási év folyamán rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. – A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni. – A meghatározás alapja a következő: a témazárókat súlyozzuk, az osztályzatnál a matematikai kerekítés szabálya szerint: 51 századtól felfelé kerekítünk. – Ettől a tantárgyi átlagszámítási módtól, - indokolt esetben - kizárólag nevelőtestületi döntés alapján lehet eltérni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). – A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. – A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök, a magatartás értékelésekor ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. – Csak minimum követelményt tartalmazó felméréseknél 74 %- ig elégtelen, mivel ezek általában nem osztályozásra íródnak, de ha mégis osztályozzuk a 75 – 100 % közötti részt osztjuk fel a kettes és az ötös között – A 2. évfolyam végén, valamint a 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért érdemjegyeket minősítik: 2.-3. évfolyam végén: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, környezetismeret, erkölcstan/hit és erkölcstan, ének-zene, technika, testnevelés, rajz 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, környezetismeret, erkölcstan/hit és erkölcstan, ének-zene, technika, testnevelés, rajz, informatika 5. és 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, erkölcstan/hit és erkölcstan, hon-és népismeret, énekzene, technika, informatika, testnevelés, rajz 7. és 8. évfolyamon:
89
magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, erkölcstan/hit és erkölcstan, fizika, kémia, földrajz, biológia, ének-zene, technika, informatika, testnevelés, rajz 13.4. A szöveges értékelés és az érdemjeggyel történő értékelés összefoglaló táblázata
1. évfolyam és 2. évfolyam első félév szöveges minősítés és rövidítése felzárkóztatásra szorul fsz. megfelelően teljesített mt. jól teljesített jt. kiválóan teljesített kt.
teljesítményértékelés 1. – 2. évfolyam félév százalékok
teljesítményértékelés 2. év- 8. évfolyam százalékok 0 -33 %
2. – 8. évfolyam
0 -33 % 34 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %
érdemjegy elégtelen 1 elégséges 2 közepes 3 jó 4 jeles 5
34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %
A számonkéréskor kapott érdemjegyek jelölése az osztályozó naplóban: számonkérés formája
jelölés
Témazáró dolgozat
piros
Szóbeli felelet, írásbeli felelet, fogalmazás, helyesírás
kék
Gyűjtőmunka, otthoni írásbeli munka, kiselőadás, memoriter, külalak
zöld
90
13.5. A tanulók magatartás-szorgalom értékelése A tanulók magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás, jó, változó, rossz bejegyzést, illetve vele egyenértékű számot használjuk. • A tanulók magatartását az osztályfőnök minden évfolyamon minden hónap végén értékeli a gyerekek önértékelése és az osztályban tanító nevelők javaslata alapján. • Az első évfolyamon és a második évfolyamon félévig az osztályfőnök szövegesen minősít és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. • A második évfolyam II. félévétől – a nyolcadik évfolyam végéig a tanuló magatartását havonta értékeljük. • A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik: - kötelességtudó, feladatait teljesíti: - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti: - tisztelettudó: - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik: - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz: - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet: - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása: Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik: - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti: - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti: - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt: - nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik: - feladatait nem minden esetben teljesíti: - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva: - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik: - igazolatlanul mulasztott: - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti:
91
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti: magatartása fegyelmezetlen, rendetlen: társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik: viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza: több alkalommal igazolatlanul mulaszt: több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
A tanulók szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első – nyolcadik évfolyamon a példás, jó, változó, hanyag bejegyzést, illetve vele egyenértékű számot használjuk. • A tanulók magatartását az osztályfőnök minden évfolyamon minden hónap végén értékeli a gyerekek önértékelése és az osztályban tanító nevelők javaslata alapján. • Az első évfolyamon és a második évfolyamon félévig az osztályfőnök szövegesen minősít és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. • A második évfolyam II. félévétől – a nyolcadik évfolyam végéig a tanuló szorgalmát havonta értékeljük. • A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt: - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi: - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi: - munkavégzése pontos, megbízható: - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz: - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt: - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik: - a tanórákon többnyire aktív: - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti: - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől: - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti: - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik: - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja:
92
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében: - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg: - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen: - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek: - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül: - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. -
A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
14.
AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy az osztály, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret intézményvezetői dicséret nevelőtestületi dicséret/ A nevelőtestület azon részének döntése alapján, akik érintettek az adott tanuló nevelésében – oktatásában./ -
-
-
Az egész évben legalább jó magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesíthetők a nevelőtestület döntése alapján. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulókat oklevéllel/könyvvel jutalmazzuk. Kitűnő tanulmányi eredményt az a tanuló ér el, akinek minden tantárgyból kiválóan teljesített vagy jeles szerepel a bizonyítványában és magatartása, szorgalma is példás. A tanító/szaktanár döntése alapján az egyes tantárgyakból kiemelkedő eredményt elérő tanuló év végi értékelése/osztályzata helyett „K”, azaz kitűnő minősítés kerül az értékelő naplóba, a bizonyítványba és anyakönyvbe pedig a” jeles” helyett a „kitűnő”szó kerül. A megyei versenyek 1-3. helyezettjeinek, az országos versenyeken 1-10. helyen szereplők nevét a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt felolvassuk. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak a versenyt követően. Az iskolai, illetve azon kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.
93
-
-
„Jó tanuló - jó sportoló” címet évente 1 fiú és 1 lány kaphatja, ha tanulmányi eredménye legalább minden tárgyból jó, magatartás értékelésében minden minősítés legalább jó, és legalább egy sportágban országos 1-10, vagy megyei 1-3 helyezést ért el. A címmel oklevél és tárgyjutalom jár. Emlékplakettel jutalmazunk minden évben a tanévzárón elsősorban azokat 8. évfolyamos tanulókat, akik 8 éves tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét, legalább megyei 1-3. vagy országos 1-10. helyezést szereztek, magatartásuk legalább jó.
A nevelőtestületi dicséret szövege: Nevelőtestületi dicséretben részesült kiemelkedő munkájáért.
15.
AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI
Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben, lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés (maximum 5) - osztályfőnöki figyelmeztetés: - osztályfőnöki intés: - osztályfőnöki megrovás: - intézményvezetői figyelmeztetés: - intézményvezetői intés: - intézményvezetői megrovás: - nevelőtestületi figyelmeztetés; A nevelőtestület azon részének döntése - nevelőtestületi intés; } alapján, akik az adott tanuló nevelésében- nevelőtestületi megrovás. oktatásában érintettek. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Adott hónapban változó magatartásnál jobbat nem kaphat az a tanuló, aki szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. Adott hónapban rossz értékelést kap az a tanuló, aki intézményvezetői büntetést kapott. 3 szaktanári figyelmeztetés esetén az osztályfőnök rendkívüli megbeszélést kezdeményez a szülővel, valamint a szaktanárral. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
16.
AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK
94
SZABÁLYAI
Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei:
– A tanulói jogviszony Nkt.50.§.(1) alapján felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik: A felvételről vagy átvételről az intézményvezető dönt – (3) A tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. – (4) Az iskolában a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a fenntartó által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a szokásos módon tesszük közre. Az első évfolyamba iratkozáshoz szükséges feltételek: – megfelelő életkor, – iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény és orvosi igazolás, – születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya
A magasabb évfolyamra jelentkezők felvétele
– Az iskola a magasabb évfolyamra jelentkező tanulókat (más település lakója, betelepülő stb.) fogadja. A tanév közben átjelentkező tanulónak be kell szereznie azokat a taneszközöket, amelyek iskolánkban szükségesek. – Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt.
17. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása érdekében minden fiatal részére – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – segítjük, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai állapotot elérje és megtartsa. Az Nkt. 80. § (9). bekezdése alapján országos mérés-értékelés keretében évente mérjük az 58 évfolyamos tanulók fizikai állapotát és edzettségét. A fizikai állapotfelmérés módját és részletes szabályait az éves munkaterv tartalmazza.
95
96
