SIÓFOKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SIÓFOKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1

2015


Tartalomjegyzék 1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA (SZMSZ) VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK .............. 4 1.1. 1.2.

Az SZMSZ célja, jogi alapja: ......................................................................................... 4 Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya .................................................................. 5

AZ ISKOLA ALAPADATAI ...................................................................................... 6

2.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ...................................... 7

3.

3.1. 3.1.1 3.2.

Az iskola vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás ............................................... 7 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: .............................................. 7 Az iskola szervezeti egységei .......................................................................................... 8

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ........................................................................................ 9 Az iskolaközösség .............................................................................................................................. 9 4.1 Az iskola dolgozói: ......................................................................................................... 9 4.1.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ..................................................... 9 4.1.2 A nevelők közösségei ......................................................................................................... 10 4.2 A szülői szervezet (közösség) ........................................................................................14 4.3 A tanulók közösségei ....................................................................................................15 4.3.1 Az osztályközösség ............................................................................................................ 15 4.3.2 Az iskolai diákönkormányzat ............................................................................................. 15 4.3.3 Az Intézményi Tanács ........................................................................................................ 16 4.4 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása .....................................................................16  Az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje ......................19

5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ................................................................................... 20 6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 20

7.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................ 22 7.1 Munkaterv: ..................................................................................................................22 7.2 Tantárgyfelosztás, órarend ...........................................................................................22 7.3 A dolgozók munkarendje, benntartózkodási rendjük ...................................................22 7.3.1 Az intézményvezető és helyettesei ..................................................................................... 22 7.3.2 A közalkalmazottak ............................................................................................................ 23 7.3.3 A pedagógusok ................................................................................................................... 23 7.3.4 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak .................................... 23 7.4 Az épületek nyitva tartása ............................................................................................23 7.5 Tanítási idő...................................................................................................................23 7.6 Ügyeleti munka ............................................................................................................24 7.7 Hivatalos ügyek intézése ...............................................................................................24 7.8 Az épületek helyiségeinek használata ...........................................................................25 7.9 Egyéb feladatok ............................................................................................................25

8.

AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK ....................................... 26 Általános szabályok: ........................................................................................................................ 26

9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................................................................................................................. 27 10.

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ 2

2015


ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...................................................................................... 29 11.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................ 31

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ..................................................................................................................... 33 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ................................................................. 33 14.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......................... 36

15.

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................... 38

16.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ................................................. 39

17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE...................................................................................................... 40 18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................................................. 41 19.

A kiadmányozás rendje ......................................................................................... 42

VI. sz. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................. 44

3

2015


1.

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA (SZMSZ) VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős, a benne foglaltak megtartása nem csak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai a szolgáltatásait igénybe vevőkre – a gyermekekre és szüleikre is vonatkoznak. 1.1. Az SZMSZ célja, jogi alapja: Célja: A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósításának szervezeti és működési feltételeit adja, szabályozza. Jogi alapja: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. - 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról /Kjt./ és a 2012. évi LXXXVI. törvény /új Kjt./. - 1996.évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi törvény módosításáról. - 1993.évi LXXIX. törvény: A közoktatásról / és módosításai:  2006.évi CXXI. törvény  2007.évi LXXXVII. törvény  2008.évi XXXI. törvény  2011/LXXIV. törvény  2012/XXXIX. törvény – 1992.évi XXXVIII. törvény és a 2011. évi CXCV. törvény: Az államháztartásról. – 1992.évi XXII. törvény és a 2012. évi I. törvény (Mt.): Az új munka törvénykönyve. – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény – 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: – – – – –

138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. 135/ 2012. (VI. 28.) Kormányrendelet Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításokról. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosítása : 34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012 (X.8.) EMMI 4

2015


– – – – – – – – – – – – –

rendelet 30/1999. (II.14.) Kormányrendelet a diákigazolványról és módosítása: 180/ 2011. (IX.2.) kormányrendelet. 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról. 110/ 2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. és LXXIX. törvény végrehajtásáról. 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a tankönyvrendelés elkészítésének és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 28/2000.(IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről. 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. 4/ 2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról és módosítása: 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet. a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus – kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, és e rendelet 2015. IV.17.-i módosítása.

1.2. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya A Siófoki Széchenyi István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2015. év november hó 4. napján fogadta el. A szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:  az iskolai diákönkormányzat,  az iskolai szülői szervezet,  az iskola fenntartója.  az intézményi tanács A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

5

2015


2.

AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve: Az intézmény székhelye, címe: Az intézmény telephelyei:

Siófoki Széchenyi István Általános Iskola 8600 Siófok, Kele u.33. 8600 Siófok, Kele u.33. 8600 Siófok, Asztalos u.18. 8600 Siófok, Asztalos u.72. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztere kinevez. Az intézmény szakmai dokumentuma elfogadásának időpontja: 2014. november 04. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodási jogköre: nincs Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Siófok Város Önkormányzata Az intézmény alaptevékenységei (SZD kivonata): A szakfeladat megnevezése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

Száma 852011 852021 852012 852022 855911 855912 855914 855915

A teljes Szakmai dokumentum az I. sz. mellékletben található. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az intézmény számlaszáma (KLIK): 10039007-00330778-00000000 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 Az intézmény OM azonosító száma: 202768

6

2015


3.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás

Az iskola vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek alkotják. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény szakmai dokumentumában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményvezető munkáját az intézményvezető-helyettesek segítik. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az intézményvezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a Kiliti iskolarészt vezető intézményvezető-helyettes írja alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek látják el azokat a feladatokat, amelyek az iskola napi működéséhez szükségesek (pl. helyettesítés kiírása, szervezési feladatok, nevelőkkel, szülőkkel, tanulókkal, tankerülettel kapcsolattartás). Az intézményvezető-helyettesek megbízatása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az intézményvezető-helyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezetőt távollétében az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az iskola vezetősége hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskola vezetősége megbeszéléseit az intézményvezető vezeti. 3.1.1

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök:

Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik (pl. munkaköri leírásban stb.), kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat-, és hatásköreiből az alábbiakat adhatja át az intézményvezető-helyettesnek: - az iskoláskorúak nevelését és oktatását érintő nevelési-oktatási alapfeladat irányítását és ellenőrzését, - a vizsgák szabályszerű megtartását, - az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, - az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos megbeszéléseken az intézményvezető képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát. Az intézményvezető az intézmény képviseletével megbízhatja az intézményvezető-helyettest, a munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület tagját/tagjait. Az intézményvezető a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja intézményvezető-helyettessel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel. Az intézményvezető a nevelőtestület vezetésébe bevonja az intézményvezető-helyetteseket és a munkaközösség-vezetőket. 7

2015


3.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola telephelyei (iskolarészek)

Az iskolarész élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Intézményvezető Kiliti iskolarészt vezető helyettes

Kele u. 33. Asztalos u.18. és 72.

Az iskolarészek vezetőit távollétükben az intézményvezető által megbízott dolgozók helyettesítik az intézményvezető által meghatározott jogkörökben. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

intézményvezető

iskolatitkár

Kele utcai alsós munkaközösségvezető

Intézményvezetőhelyettes – Kele u.

Kele utcai felsős munkaközösségvezető

Intézményvezetőhelyettes–Asztalos u

Asztalos utcai alsós munkaközösségvezető

Kele utcai nevelőtestület-rész

iskolatitkár

Asztalos utcai felsős munkaközösségvezető

Asztalos utcai nevelőtestület-rész

8

2015


4.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.1 Az iskola dolgozói: 4.1.1

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik.

9

2015


A dolgozók munkaköri leírásainak kötelező elemei Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: - Személyes és a munkakörrel kapcsolatos adatok: - a dolgozó neve, - adóazonosító száma, - lakcíme, - munkaköre, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, -

A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei.

-

A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

A munkaköri leírások mintái az II. sz. mellékletben találhatóak. 4.1.2

A nevelők közösségei

 A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, 10

2015


a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  alakuló értekezlet  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  évi két alkalommal nevelési értekezlet,  havi munkaértekezletek -

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések -

-

-

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:  a szakmai munkaközösségre,  a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházza át döntési jogkörét az alábbi területeken:  az iskola éves munkatervének elkészítése,  az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a továbbképzési program elfogadása; A nevelőtestület nem ruházza át a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken:  az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,

11

2015




-

az intézményvezető, intézményvezető helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,  az iskola működése vonatkozásában,  tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  a pedagógusok külön megbízásai,  a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése,  a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása,  a feladat ellátási terv vonatkozásában,  az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,  az intézményvezető pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; A nevelőtestület nem ruházza át javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésével kapcsolatban; A nevelőtestület nem ruházza át egyetértési jogkörét a következők szerint:  az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;  egyéb jogait, mint például, hogy  döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,  meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját,  a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint pedagógiai célra a jogszabályban megadott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként,

Át nem ruházható hatáskörök -

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:  pedagógiai program elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,  házirend elfogadása.

Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei -

A nevelőtestület által átruházott jogköröket  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (munkaközösségekre)  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés (fegyelmi bizottság, Diákönkormányzat)  az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, és változtassa meg a döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától. (munkaközösség)  a tanulók magatartás és szorgalom értékelése és minősítése (munkaközösség)  a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása (munkaközösségekre)

Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, 12

2015


az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadójának. -

A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő .... nap), - naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb.

 A szakmai munkaközösség : Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Asztalos utcai alsós szakmai munkaközösség o tagjai: Asztalos utcai iskolarész alsós nevelői  Asztalos utcai felsős szakmai munkaközösség o tagjai: Asztalos utcai iskolarész felsős nevelői  Kele utcai alsós szakmai munkaközösség o tagjai: Kele utcai iskolarész alsós nevelői  Kele utcai felsős szakmai munkaközösség o tagjai: Kele utcai iskolarész felsős nevelői A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott iskolarész nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, 13

2015


         

értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése,

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg, legfeljebb 5 évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

 Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak. Az alkalmi munkacsoportok tagjait választja a nevelőtestület és az igazgató. Is. 4.2 A szülői szervezet (közösség) Az iskolában mindkét iskolarészben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az iskolai szülői értekezleten a szülők javaslatai alapján megválasztják az iskolai szülői közösség alábbi tisztségviselőit, azaz a szülői választmányt:  osztályonként 1- 2 fő képviselőt, és közülük  elnököt Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői választmányi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői választmány a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 14

2015


Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői közösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit a szülői választmányba,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat jogszabályban megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, 4.3 A tanulók közösségei 4.3.1

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból 2 fő képviselőt küld az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4.3.2

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. (III. sz. melléklet) Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol 15

2015


az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat pedagógus felügyelettel térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, amennyiben erre előzőleg a diákönkormányzatot segítő pedagógus közbenjárásával engedélyt kapott. 4.3.3

Az Intézményi Tanács

Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum az iskolában, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményi tanácsba minden érdekelt fél azonos számú tagot delegálhat. Az intézményi tanács saját működési rendje és munkaprogramja alapján működik. 4.4 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása  Az iskolarészek közötti kapcsolattartás Az Asztalos utcai és a Kele utcai iskolarészek közötti kapcsolattartás módjai:  az intézményvezető személyes kint tartózkodása a Kiliti iskolarészben hetente több alkalommal  intézményvezető-helyettesek egymással történő személyes és telefonos konzultációi  munkaközösség-vezetők egymással történő személyes és telefonos konzultációi  munkaközösségi megbeszélések mindkét iskolarész pedagógusainak bevonásával  értekezletek mindkét iskolarész nevelőtestületének bevonásával Az Asztalos utcai és a Kele utcai iskolarészek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.  Az intézményvezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus - vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az intézményvezetőség heti ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 16

2015


Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük útján közölhetik az iskola vezetőségével.  A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.  A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az intézményvezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,  a segítő pedagógus a vezetőt folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.  A szülői szervezet és az iskola közösségeinek kapcsolattartása A szülői szervezet az iskola közösségeivel a szülői szervezet teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek 17

2015


tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői szervezet tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a diákönkormányzat felnőtt vezetője. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői szervezetet.  A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az intézményvezető: o a szülői választmányi ülésén félévente, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal (pályaválasztási), o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, esetkonferenciák,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.  A szülők tájékoztatása az iskolai dokumentumokról A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

18

2015


A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattáraiban,  az iskola könyvtáraiban,  az iskola nevelői szobáiban,  az iskola intézményvezető és intézményvezető helyetteseinél,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,  az osztályfőnököknél,  a DÖK segítő pedagógusoknál. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.  Az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az intézményvezető a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint a szülői szervezet vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.

19

2015


5.

AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

Az iskolában diáksportkör működhet, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve a diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek használatát. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Siófoki Tankerülete, 8600 Siófok, Szépvölgyi utca 2.   

Az intézmény működtetőjével: Siófok Város Önkormányzata, 8600 Siófok Fő tér 1. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Siófok Város Önkormányzata, 8600 Siófok Fő tér 1. A helyi nevelési- oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: o Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje o A város, valamint szükség szerint a tankerület általános és középiskolái 20

2015




A területileg illetékes szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatóval.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató: o Széchenyi István Általános Iskola Tanulóifjúságáért Alapítvány; o Széchenyi István Szabadidő és Sportegyesület; o Szmetana Géza Alapítvány; o Tanulóink Egészséges Jövőéért Alapítványok kuratóriumaival. 

Az alábbi közművelődési intézményekkel:  Kálmán Imre Kulturális Központ  Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár.



Az alábbi társadalmi egyesületekkel: o Nők a Balatonért o Kilitiért Egyesület o Gazdakör



Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o Rácz Hús Bt.+ Ötösfogat Panzió o Nagy Hús Bt. o Kiliti Virágbolt o Hidegvölgyi Horgásztó o Royal Sütöde o SZIRO Cukrászda



Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel o Siófok Város Gondozási Központjának Gyerekjóléti Szolgálata o Máltai Szeretetszolgálat o Rendőrség



Az alábbi egyházak helyi képviselőivel: o Református o Katolikus o Evangélikus o Hit gyülekezete

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzetileg illetékes gyermekorvosokkal, szakorvosokkal, és Siófok Város Gondozási Központja vezetőjével és illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat XII. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 21

2015


eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekkel megbízott pedagógusai, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 7.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1 Munkaterv:

A munkaterv határozza meg az intézményi tanév rendjét, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján A munkatervbe kell foglalni a következőket: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - ünnepélyek, megemlékezések rendjét, - nevelőtestületi értekezletek időpontját, - iskolanapok programját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - szülői értekezletek, fogadóórák rendjét, - egyéb rendezvényeket. 7.2 Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes tantervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül, a következő elvek figyelembe vételével: - kötelező óraszámok, órakedvezmények, - az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tárgyat tanítson, - a folyamatosság biztosítása felmenő rendszerben. A tantárgyfelosztást az igazgató készíti e lés a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Alsó tagozaton az osztálytanítók, felső tagozaton a vezető- helyettesek készítik a következők figyelembe vételével: - tanulócsoportok heti optimális terhelése - iskolaotthonos oktatás szabályainak betartása - napi egyenletes terhelés - speciális tantárgyi követelmények - tömbösítés - bontott csoportok szervezése 7.3 A dolgozók munkarendje, benntartózkodási rendjük Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a Házirend szabályozza. 7.3.1 Az intézményvezető és helyettesei Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1600 óra között az intézményvezetőnek vagy valamelyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A mennyiben az intézményvezető és helyettesei is akadályoztatva vannak, akkor az intézményvezető által megbízott munkaközösség vezető tart ügyeletet.

22

2015


7.3.2 A közalkalmazottak A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit, a közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait magasabb jogszabályok rögzítik. 7.3.3 A pedagógusok A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje, a 40 órás teljes heti munkaidő alapvetően három részre bontandó: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézmény vezetője állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel az első tanítási óra előtt, illetve 10 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az iskolája vezetőjétől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. 7.3.4 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban – az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. 7.4 Az épületek nyitva tartása Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 17.00 óráig tartanak nyitva a tanulók számára. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 7.5 Tanítási idő Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart.

23

2015


A tanuló az intézményből tanítási idő alatt csak a szülő írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is írásos engedélyt adhat, a szülőt értesítve (pl. rosszullét esetén), illetve iskolarészek közötti utazás esetén. Ezek hiányában a rendőrség számon kérheti és visszakísérheti a csellengőt az intézménybe. Egyéb események, programok látogatása esetén (pl.: színház, orvosi vizsgálat, úszásoktatás, zeneiskola stb.) a tanulók csak pedagógus és/vagy pedagógiai asszisztens felügyeletével hagyhatják el az iskola területét. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat felső tagozaton 14.00 órától, alsó tagozaton 14.45 órától 16.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. A tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az órák látogatására az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a helyettesei tehetnek. 7.6 Ügyeleti munka Az iskolában reggel 7.00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 7.7 Hivatalos ügyek intézése A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a munkaközösségvezetőt, hiányzása esetén a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az alábbiak szerint: Kele utca 33.: Asztalos u. 18.: H-Cs: 7.30. óra és 16.00. óra, H-Cs: 7.30. óra és 16.00. óra, P: 7.30-13.30 óra között P: 7.30-13.30 óra között Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. Nyári szünetben a székhelyen heti vezetői ügyeletet kell szervezni. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A meghívott vendégeknek nem kell engedéllyel rendelkezniük. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak kísérővel és csak az elfoglaltság/ügyintézés ideje alatt tartózkodhatnak az intézményben a biztonságos működést garantáló szabályokat betartva. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a tanulói ügyelet segíti, tartja nyilván. Az iskola bejárati ajtajai kihirdetett és kiplakátolt időszakban zárva vannak.

24

2015


7.8 Az épületek helyiségeinek használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tantermeket és ablakaikat a foglalkozások befejezése után be kell zárni. Ezért felel az épületet záró technikai dolgozó, illetve az abban a teremben utolsóként tartózkodó pedagógus. A tantermekben áramtalanítani kell. A helyiségek kulcsát a foglalkozások végén, a tanáriban kell elhelyezni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Továbbá az iskola épületének rendeltetésszerű használatához nem szükséges eszközöket, tárgyakat nem hozhatnak be (pl.: tűzveszélyes, robbanásveszélyes, valamint szúró-, vágó-, balesetveszélyes eszközök, tárgyak). Az épületeket névtáblával, a vezetők és a pedagógusok helyiségeit, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az ünnepeken az intézmény fellobogózásáért az intézményvezető utasításának megfelelően az iskolatitkár felel. 7.9 Egyéb feladatok A szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása az iskolában tilos. Jogszabály alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az iskolában tilos a reklám tevékenység; kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

25

2015


8.

AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. Általános szabályok: A foglalkozásra való felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. Tanórán kívüli foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a foglalkozást vezető nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A foglalkozások előző tanév végén kerülnek meghirdetésre, az igények felmérése írásban történik, a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) 26

2015


részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A 2011. évi CXC tv. 27§ (2) alapján az iskola megszervezi az egész napos foglalkoztatást is, úgy hogy a nevelést- oktatást a délelőtti és délutáni időszakra szétosztva 16 óráig nyújt lehetőséget a tanulók foglalkoztatására. Az alsó tagozaton jelenleg folyó iskolaotthonos oktatást felmenő rendszerben az egész napos oktatási forma váltja fel. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A kötelező hit- és erkölcstan/ erkölcstan oktatásban részt nem vevő tanulók számára a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A fakultatív hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A fakultatív hit- és vallásoktatás 2016 /17- es tanév indulásakor megszűnik. 9.



AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.  A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött 27

2015




dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: c) Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. d) Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.  A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.  A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Intézményvezető: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 

Intézményvezető-helyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.



Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok 28

2015


nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét eredménymérésekkel).

(tantárgyi

Az Intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.  Az intézményi belső ellenőrzési tevékenység eredményeit az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés felhasználhatja. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés 3 területe:   

Intézmény-ellenőrzés (ötévente) Intézményvezetői ellenőrzés (vezetői megbízatás második és negyedik évében) pedagógus-ellenőrzés (kétévenként)

Az intézményi önértékelés témakörét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet XV. fejezete tartalmazza. A jogszabály szerint előírtaknak megfelelően az intézménynek ezzel összefüggésben el kell készítenie intézményi önértékelési szabályzatát. Az intézményi önértékelési szabályzat tartalmazza az öt éves önértékelési programot, melynek része az 1 éves program. A program tartalmazza az intézményre, az intézményvezetőre és a pedagógusokra vonatkozó intézményi elvárás – rendszert, valamint az interjúkat, kérdőíves felméréseket. Az intézményi önértékelés részletes szabályait, valamint a pedagógusok minősítésének ütemezését és eljárásrendjét a létrehozott Intézményi önértékelési szabályzat tartalmazza. E program vizsgálata részét képezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésnek. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE  A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.  A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: 29

2015


  

Intézményvezető, Intézményvezető-helyettesek, Munkaközösség-vezetők,

Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.  Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

-

-

 Iskolai óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontsor: Hogyan felel meg a tanítás tartalma a kitűzött célnak? Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését? Milyen mértékben érte el az óra/foglalkozás a kitűzött célt? Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson? Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások az intézmény által preferált módszertannak? (Amennyiben van ilyen, például: IKT módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák stb.) Milyen tanulásszervezési formákat használt a pedagógus? A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek? Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni? Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában? Hogyan határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját, és hogyan sikerült azt a tanulókkal tudatosítani? Milyen volt a tanulók ráhangolása az órára/foglalkozásra? Milyen volt az óra/foglalkozás menetének logikája? Hogyan segítette a pedagógus az önálló tanulást? A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket? Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök segítették ezt? Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson? 30

2015


-

Hogyan történt a tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése? Hogyan történt a tanulók értékelése? Hogyan történt a tanulók önértékelése? Mennyire voltak indokoltak a részösszefoglalások, hogyan jelent meg az összefoglalás? Mennyire volt előkészített a házi feladat? A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban? Mennyire volt reflektív a pedagógus? Milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya? Milyen volt a pedagógus stílusa? Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja? Milyen a pedagógus kérdező kultúrája? Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása?

11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár nyitva tartása iskolarészenként szabályozott, ciklus 22 óra, heti két munkanapon az éves munkatervben rögzítve, a könyvtár ajtajára kifüggesztve. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév 31

2015


elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola könyvtárának működési rendje tartalmazza. /Az iskola könyvtárral kapcsolatos részletes szabályokat „Az iskola könyvtár működési rendje” tartalmazza (IV. sz. melléklet)./

32

2015


12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a körzetileg illetékes gyermekorvosokkal, szakorvosokkal, és Siófok Város Gondozási Központja vezetőjével (védőnők esetében). A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti 1 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  az iskolai védőnő heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal o általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, o oltások évente 7 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1-2 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát szükség szerint, de évente minimum 3 alkalommal A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye.  Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható 33

2015


magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. A fent említett tantermekben, műhelyekben, tornatermekben mentőláda található. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.  Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek 34

2015


megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép  a villamos fúrógép,  a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,  a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,  a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka,  a villamos háztartási gép,  ragasztópisztoly.  A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbalesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A kitöltött jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 35

2015


   

kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.  Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.  Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola intézményvezetője,  intézményvezető - helyettesek.  A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 36

2015


A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.  A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!  Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.  Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A megtartását jegyzőkönyvben és az osztálynaplókban rögzítjük. 37

2015


A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.  A tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  Iskolatitkári irodák  Tanári szobák 15. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan 38

2015




kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. Az iskolai fegyelmi eljárás részletes szabályozását „A tanulói fegyelmi ügyek”dokumentum tartalmazza (V. sz. melléklet). 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében a tankönyvrendelés előkészítésével egy időben rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést.  A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója minden év március utolsó munkanapjáig az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusok közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt csatolják a kedvezményre való jogosultságot igazoló irat másolatát is. Ezt a tényt az iskola igazgatója az igénylőlap aláírásával igazolja. Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy milyen módon kívánják beszerezni a tankönyveket. Az iskola a könyvtár lehetőségei szerint biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja és dönt a tankönyvtámogatás módjáról is. 39

2015


A tankönyvellátás rendjét az iskola vezetője ismerteti az iskolai szülői szervezettel és az iskolai diákönkormányzattal június 17.-ig. A tankönyvrendelést az intézményvezető irányításával a tankönyvfelelős április utolsó munkanapjáig készíti el. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. A normatív kedvezményben részesülők módosításának határideje június 30. A pótrendelés határideje szeptember 05. A köznevelési törvény értelmében 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben az állam a tanulók részére térítésmentesen biztosítja a tankönyveket. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket könyvtári állományba kell venni és a tanév végén megfelelő állapotban a könyvtár részére a tanuló köteles azokat visszaszolgáltatni. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegét az iskolai könyvtár működési szabályzatában foglalt szabályok szerint kell megállapítani.

17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE Intézményünk elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat nem használ. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatika rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá.

40

2015


18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK  Az iskola névadója, emlékének ápolása, az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: A rendezvény, esemény időpont - havi bontásban

megnevezés -

Tanévnyitó

-

Széchenyi évforduló (szept. 21.)

-

Szüreti felvonulás és bál (Asztalos utca)

-

Zene Világnapja

-

Aradi Vértanúk napja (okt. 6.)

-

Nemzeti ünnep (okt. 23.)

-

Télapó

-

Karácsony

-

„Suli kóstoló”(Asztalos utca)

-

Játékvár (Kele u.)

-

Magyar Kultúra Napja

-

Családi sportnap (Asztalos utca)

-

Farsang

-

Kommunista és egyéb diktatúra áldozatainak emléknapja (febr. 25.)

március

-

Nemzeti ünnep (márc. 15.)

április

-

Széchenyi évforduló (ápr. 8.) Költészet napja

-

Holokauszt áldozatainak emléknapja (ápr. 16.)

-

anyák napja

-

gyereknap

-

Tóth Lajos Emlékverseny (Asztalos utca)

-

Nemzeti Összetartozás Napja (jún. 4.)

-

Pedagógus Nap

-

Ballagás

-

Évzáró

szeptember

október

december január

február

május június

 Kitüntetések, jutalmak a tanulók körében: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, 41

2015




vagy az osztály, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez,



vagy az intézményi, illetve az intézményen kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az intézmény jutalomban részesítheti.

 Az intézményben – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



napközis nevelői dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

Az a nyolcadik évfolyamos tanuló, aki nyolc éven át kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtott és a versenyeken elért eredményeivel, aktív közösségi munkájával, magatartásával példa a többiek számára EMLÉKPLAKETT- ben részesülhet. Az intézményi szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, és a versenyek eredményét hangos bemondón keresztül, vagy a helyben szokásos módon ismertetjük az intézmény tanulóival. Az intézményen kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, ha intézményi felkészítés történt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

19. A KIADMÁNYOZÁS RENDJE

     A

 A kiadmányozási jogkör gyakorlása: Az intézményben a kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg. A kiadmányok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket az intézmény vezetője írhatja alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog az intézményvezető által megjelölt helyettest illeti meg. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott irat (fejléces levélpapír) tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény: nevét, székhelyét, az iktatószámot, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását fel kell tüntetni. 42

2015


 Az intézményvezető az intézmény nevében kiadmányozza: - az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, a hatáskörébe tartozó szabályzatokat és utasításokat - a fenntartóval, közigazgatási és egyházi szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket. -

-

 Saját nevében kiadmányozza: a nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató anyagokat, az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét a gyermekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket saját nevére érkezett kiadványok esetében a megtett intézkedésekről szóló leveleket, kivéve azokat, amelyek tartalmuk alapján határozati formába kell önteni, alkalmazási okiratokat, egyéb személyi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket.

 Az ügyintézők kiadmányozási joga - az ügyvitellel kapcsolatos ügyeket az iskolatitkár kiadmányozza A szakmai kiadmányozás jogát az intézményvezető belső szabályzatban átruházhatja.  Az intézményi pecsétek használata - Az intézményvezetői pecsét használatára kizárólag az intézményvezető jogosult. - Az intézményi körpecsét használatára jogosult az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek, az intézményvezető engedélyével az iskolatitkár és az osztályfőnökök. - Az iskola hosszú bélyegzőjének használatára jogosult az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek, az intézményvezető engedélyével az iskolatitkár és az osztályfőnökök. - Az irathitelesítésre szolgáló pecsét használatára az intézményvezető jogosult.

43

2015


VI. sz. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Széchenyi István Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár. b)

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős,

5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár, b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:  a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, 44

2015






  

intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója; a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettesei; a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkárai; a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnökök; a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusai; a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot a tankerületben őrzik. 8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

45

2015

SIÓFOKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents