SIÓFOKI PERCZEL MÓR GIMNÁZIUM SIÓFOK PEDAGÓGIAI PROGRAM

SIÓFOKI PERCZEL MÓR GIMNÁZIUM S IÓ FOK

P EDA GÓGI AI PRO GRAM

2014

1

Tartalom BEVEZETŐ ..................................................................................................................................3 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK .......................................................................................... 3 PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ .................................................................................. 3 JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ................................................................................................................. 3 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE ........................................................................................................ 13 ISKOLÁNKRÓL .........................................................................................................................15 1. Az intézmény általános jellemzői ..................................................................................................... 15 2. Az iskola története ............................................................................................................................ 16 3. Az iskola jelenlegi szerepe a település életében ............................................................................... 16 PEDAGÓGIAI PROGRAM .........................................................................................................17 N E V E L É S I P R O G R A M ............................................................................................................ 18 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ........................................................................................................ 18 1.A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................ 20 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................... 27 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 29 4. Környezeti nevelési program .......................................................................................................... 33 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 43 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................... 45 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység................................ 47 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ....... 50 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ....................................................... 51 10.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ............................................................................ 55 H E L Y I T A N T E R V ...................................................................................................................... 59 1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ............................................................................................ 59 2.A tankönyv, tanulási segédlet kiválasztásának elvei ........................................................................ 67 3.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................... 68 4.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................................... 69 5.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése..... 69 6.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................................... 74 7.A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................ 74

2

BEVEZETŐ Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. „Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés]

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. § E törvény alkalmazásában 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a NAT-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 3

26. § (1) A nevelő- és oktatómunka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

4

46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. 50. § (5) Sport és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő, vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

5

96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. §(14) Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – NKT keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, 6

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az NKT 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, 7

d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy saját maga által kidolgozott és az NKT-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelésioktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a NAT Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a NAT, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. 8

(2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdésekettartalmazza. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

9

a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programotis tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal, és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – 10

a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelésioktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.” A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban 11

a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négytanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öttanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások,

12

e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I.2. a NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás „A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

Az elkövetkező években, a gimnáziumban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

13



az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

14

ISKOLÁNKRÓL Bevezető

1. Az intézmény általános jellemzői Neve: Siófoki Perczel Mór Gimnázium Alapíttatott: 1950. Székhelye: 8600 Siófok, Március 15. park 1. Telefonszáma: 84/ 311-308 Iskolai alapítvány neve: Korszerű iskoláért alapítvány Az alapítvány számlaszáma: Erste Bank RT Siófok 11639002-06187500-39000009 Adószáma: 18761652-1-14 KSH száma: 18761652-9199-569-14 Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 142003 1055.Budapest Szalay u.10-14 Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény szervezeti egységei évfolyamonként:      

5 évfolyamos magyar―német két tanítási nyelvű képzés Történelem-kommunikáció emelt szintű képzés Matematika emeltszintű képzés Természettudományos (emeltszintű kémia-, fizika-, biológiaoktatás) Angol emeltszintű képzés Általános tantervű osztály

Az intézmény alaptevékenysége:  Az intézmény alaptevékenysége a négy, illetve a két tanítási nyelvű osztályokban az öt évfolyamos középiskolai nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra készít fel.  A képzés érettségivel zárul. A Somogy Megyei Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4/08/2. kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton elnyerte az igényelt támogatást. Ez indokolja a Perczel Mór Gimnázium Pedagógiai Programjának módosítását 2009―2010-ben – a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

15

2. Az iskola története Iskolánk Siófoki Állami Általános Gimnázium néven 1950-ben alakult. Ennek az évnek szeptemberében egy osztállyal, 46 tanulóval és három tanárral indult meg a tanítás, és több éven keresztül mostoha körülmények között több épületben működött. 1954 szeptemberében adták át a gimnázium új épületét a jelenlegi helyén, nyolc tanteremmel, előadótermekkel, tornateremmel, konyhai és ebédlő helyiségekkel. Az iskola a Perczel Mór nevet 1956. szeptember 29-én kapta. Egészségügyi szakközépiskolai képzés 1969-től 1979-ig, illetve 1989-től 1998-ig történik az iskolában. 1976 és 1994 között az iskola helyet adott a Gépíró- és Gyorsíró Szakiskola kétéves képzésének. Az 1981―84 közötti időszakban megtörtént az iskola épületének részleges felújítása. Új épülettel bővült az intézmény. Az 1990/91. tanévben kezdődött a magyar―német két tanítási nyelvű oktatás az előkészítő, nulladik évfolyammal. Helyhiány miatt a nyelvtanítás részben a Városi Tanács épületében folyt, oktatási szempontból nem a legjobb körülmények között. Az 1996/97-es tanévben a gimnázium helyet adott a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tagozatának. Számítógépparkja jelentősen bővült. 1997 nyarán iskolabővítésre és felújításra került sor, melynek során a padlástér beépítésével az oktatás egy épületbe került, és új létesítményeivel a tanítás színvonalának emelését tette lehetővé. 1999 nyarától a gimnázium fenntartója a Somogy Megyei Önkormányzat, 2012.01.01-től a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ lett. 2013. április 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézményben 1999. szeptember 1-től 2007. szeptember 1-ig informatikai szakképzés folyt.

3. Az iskola jelenlegi szerepe a település életében A továbbtanulni vágyó városi és város környéki diákoknak nyújt többféle lehetőséget. Mivel egyre bővül az érettségihez kötött szakmák száma, ezért az ezekre való felkészítésnek is a bázisa. Az iskola, mint a város egyetlen gimnáziuma, a legjobb lehetőséget biztosítja a felsőoktatási intézményekben Tanulóinknak a különböző tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért jó eredményei a város hírnevét növelik. A város értelmiségének és képzett szakembereinek jelentős része iskolánkból kerül ki. Siófok fontos idegenforgalmi központ. Az idelátogató vendégek nagy része német anyanyelvű, a városnak hagyományosan jó kapcsolatai vannak a német területekkel. Ezért a magyar―német két tanítási nyelvű képzésnek fontos szerepe van a város életében. A kialakított és a város által is támogatott iskolai cserekapcsolatok Németországgal és Ausztriával lehetővé teszik a kulturális kötelék fejlesztését, színvonalas kulturális rendezvények megtartását. A diákok magas szintű nyelvtudása pedig módot ad tolmácsolási, vendégkísérői feladatok ellátására a különböző városi rendezvényeken.

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

„ Az iskola arra való; hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert

17

NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő- és oktatómunka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. 18

Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, 19

-

viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink - szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piacialkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. 1.1.Gimnáziumunk elsődleges céljai:      

 

a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek), korszerű tanulási módszerek alkalmazása (IKT, prezentáció, pp, kiselőadás..) a tagozatok tantervi és szintbeli követelményeinek teljesíttetése a tanulókkal, személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján, a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése, a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük, gyógyításuk megszervezése, az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal, a tanulás tanítása, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése, 20

         

felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra,az egész életen át tartó tanulásra, a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése, a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése, egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés, csoportbontásokkal igyekszünk hatékonyabbá tenni az ismeretek elsajátítását kialakítottunk szaktantermeket, ami elősegíti a hatékonyabb oktatást a NAT által deklarált kulcskompetenciák fejlesztése, a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására; a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, digitális, illetve az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése, új pedagógiai módszerek alkalmazása.

1.2.Képzési feladatok A tanítás-tanulás a kamaszkorban egyik kiemelkedő fontosságú eleme a személyiségformálódásnak, a hétköznapi létnek. A tizenévesek természetes állapota az ismeretszerzés, de semmiképpen sem szűkíthető le az életük az iskolai tanulásra. A tanulás az ismeretek elsajátítását és az adottságok képességgé fejlesztését jelenti. Ennek egyik eleme az iskola, de rendkívül sok más forrása is van: a kortárs csoport, a család, a tömegkommunikáció stb. A gyerekek - amikor az iskolánkba kerülnek - 14 éves korukra öröklött, szerzett és kialakult adottságaik, tanult ismereteik vannak. A család, az általános iskola, a kortárscsoportok és más hatások már kialakították bennük a normák elemeit, vannak elképzeléseik, attitűdjeik, indítékaik és szándékaik. Ismereteik különböző szintűek. Képzési programunk alapvető célja ezeknek az adottságoknak a képességgé fejlesztése, és az érettségi vizsgához, illetve ezáltal sikeres felvételihez szükséges ismeretek biztosítása. Diákjaink nagyon különböző környezetből (kis falvaktól a városi elitiskolákig), nagyon különböző adottságokkal és ismeretekkel kerülnek hozzánk. Olyan szervezeti rendet igyekeztünk felállítani, amelyben a különböző képességű és tudású gyerekeknek sokféle lehetőséget - két tanítási nyelvű, emeltszintű és általános osztályok - kínálunk fel, melyek közül szándékaik és tudásuk alapján a felvételi során döntünk. Alapvető képzési irányunk az értelmiségi alapképzés. Ennek személyiségjegyei és képességelvárásai:  Szilárd értékrendszer, határozott életstratégia, világos személyiségcélok, felelősségtudat, általános intelligencia.  Belülről vezéreltség, az önirányítás képessége, folyamatos önképzés képessége, alkotó és megújuló gondolkodás, meggyőzőképesség, vezetői készség, áttekintőkészség, lényeglátás, elemzőkészség, általánosító készség, döntési készség, fejlett problémamegoldó képesség, ellenőrzési képesség, az új felismerésére és alkalmazására való képesség, kezdeményezőkészség, kockázatvállalási készség, kommunikációs készség, logikus érvelés készsége. 1.3.Képzési specialitások, irányok Idegen nyelvek 21

Az idegen nyelvek tanítása évfolyamokon belüli sávozással történik. A 9. évfolyamra belépő tanulókat nyelvi szintfelmérő után soroljuk be a tudásszintjüknek megfelelő csoportba. Csoportváltásra - különbözeti vizsga alapján – az érintett szaktanárok egyetértésével a tanév végén van lehetőség. A tanuló csak akkor vehető át másik csoportba, ha az átvétellel nem nő meg aránytalanul a csoportlétszám. A csoportváltás következtében szükségessé váló új tankönyvek beszerzése a tanuló feladata.

Magyar―német két tanítási nyelvű osztály Képzési idő 5 tanév (9―13. évfolyam) Bevezető szakasza egy nyelvi előkészítő év, melyben a diákok heti 18 órában tanulják a német nyelvet. A tízedik évfolyamtól kezdve a tanulók a földrajz, a történelem és a német célnyelvi civilizáció tantárgyakat német nyelven tanulják a lehetőségek szerint 12-18 fős csoportokban. A vizsgaszabályzat 53. § (6) bekezdése alapján a vizsgázóknak amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgához a tanulói jogviszonyuk fennállása alatt mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát a vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a), b) pontja szerint a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből annak valamennyi tételéből célnyelven kell vizsgázniuk. A két tanítási nyelvű rendszer szerint vizsgázóknak az oktatás célnyelvéből, mint idegen nyelvből kell vizsgázniuk. A vizsgaszabályzat nem írja elő kötelezően az emelt szintű érettségi vizsgát a célnyelvből, hanem a célnyelvet csak mint kötelező idegen nyelvet határozza meg. A felsőfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal való egyenértékűség megszerzésének azonban feltétele, hogy a célnyelvből emelt szinten tett érettségi vizsgán a vizsgázó legalább 60 százalékot teljesítsen. A vizsgázó tehát jelentkezhet célnyelvből középszintű vizsgára. Ezzel elesik a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségétől, ám két másik vizsgatárgyból ekkor is célnyelven kell Emelt szintű osztályok Képzési idő 4 tanév. Évfolyamonként  angol emelt szintű osztály (12-18 fő csoportonként)  kommunikáció―történelem emelt szintű csoport 12-18 fő)  matematika emelt szintű csoport (12-18 fő)  természettudományi emelt szintű osztály (12-18 fő csoportonként) Az idegen nyelvi csoportokban az emelt szintű tárgyat az alapóraszámhoz képest heti plusz két órában (négy tanéven keresztül heti 5 óra), 12-18 fős csoportokban tanulják a diákok. A haladó, ill. középhaladó csoportok kialakítása 9. évfolyamon az első tanítási héten szintfelmérő teszttel történik. Igény esetén a fenntartó hozzájárulásával a gimnázium német emelt szintű képzést is indíthat. A matematika csoportban az emelt szintű tárgyat az alapóraszámhoz képest heti plusz két órában, a kommunikáció―történelem csoportban a magyar és a történelem tárgyakat egy-egy órával magasabb óraszámban, 12-18 fős csoportokban tanulják a diákok. A természettudományos csoportban a kémiátfizikát- biológiát heti 1-1-1 plusz órában tanulják diákjaink. Általános gimnáziumi osztály Képzési idő 4 tanév. A képzés a helyi tantervben meghatározott alapóraszámban folyik. 1.4. A képzés belső szakaszai 22

Bevezető szakasz (két tanítási nyelvi osztályok 9. évfolyama) Ez a magyar―német két tanítási nyelvű osztályok nyelvi előkészítő éve (9/Kny). Ez alatt heti 18 órában tanulják a német nyelvet 8-15 fős csoportokban. Céljai:  Intenzív német nyelvtanulás anyanyelvi tanárok közreműködésével.  Az idegennyelv-tanulás módszertanának megismerése.  Nyelvi és kommunikációs készség fejlesztése. Lebonyolítása: A tanulók nyelvi tudásuk alapján csoportokba szerveződve tanulják a német nyelvet. Ennek osztályozása a tanév folyamán négy területen történik, úgymint nyelvhelyesség, beszédkészség, beszédértés és kiejtés. Az idegen nyelv tanulása mellett a matematika szinten tartása folyik, illetve megkezdődik a magyar nyelv, a rajz- és műalkotás-elemzés, a számítástechnika, valamint az ének tantárgyak tanítása. Alsó gimnáziumi szakasz 9. (10.N) és 10. (11.N) évfolyam Céljai:         

Az általános műveltség közvetítése, megszilárdítása. A tanulók kapcsolatteremtő, kommunikációs képességeinek erősítése. Két idegen nyelv tanulása. A számítógép-használat készség szintű elsajátítása. A személyes adottságok felismerése, a pályaorientáció. Az együttműködés, a felelősség, a szuverenitás értékei erősödésének feltételteremtése. Rendszeres testnevelés, az egészséges életmód lehetőségeinek bemutatása. Verseny és közösségi érdek egyidejű, egymást megerősítő érvényesítése. IKT ismerete

Lebonyolítása: A tanulók 25-35 fős hagyományos osztályokba szerveződve tanulnak. Az idegen nyelvet évfolyamonkénti sávozással, a számítástechnikát csoportbontásban oktatjuk minden osztályban. Az idegen nyelvi csoportokat a diákok tudásszintje alapján (kezdő, haladó) hozzuk létre. A többi kiscsoportos foglalkozás felsorolása a képzési irányoknál történik.

Felső gimnáziumi szakasz11. (12.N) és 12. (13.N) évfolyam Céljai: A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően az általános műveltség elmélyítésén kívül:  Pályaválasztás segítése.  Két idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása, az emelt szintű nyelvi osztályokban legalább egy nyelvből a középfokú nyelvvizsga megszerzése.  A társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése.  A logikai áttekintő képesség fejlesztése, a kreatív gondolkodás kialakítása.  A forrásfeldolgozás, az eltérő álláspontok összevetése, az állásfoglalás képességének kialakítása.  A kommunikációs képesség fejlesztése.  Az önálló munka, problémamegoldó képesség kialakítása. Lebonyolítása: Legfőbb jellemzője a fakultatív emelt szintű képzés felvételének lehetősége a tanulók érdeklődése és későbbi életcéljaik alapján. A fakultatív emelt szintű tárgyak tanítása nem osztálykeretben, hanem évfolyami szervezésben történik. Két tanítási nyelvű oktatás 23

Az előbb felsoroltakon kívül a célja és feladata: A diákok anyanyelvi és idegen nyelvi tudásának egyidejű és a lehető legkiegyensúlyozottabb fejlesztése. A tanulók alkalmassá tétele arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár német nyelven folytassák, illetve szakmájukat majd mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő kommunikáció―történelem és matematika tanulócsoportokban az idegen-nyelvi (angol, német) kompetencia fejlesztése  tantárgytömbösített oktatás bevezetése informatika tantárgyból  műveltségterület tantárgy nélküli oktatásának bevezetése földünk és környezetünk tantárgyból  új tanulásszervezési eljárások bevezetése: együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás, páros munka  három hetet meghaladó projekt megszervezése  témahét megszervezése  IKT-val támogatott tanulásszervezés A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben pályázat megvalósításában részt vevő csoportokban új tanulásszervezési eljárások bevezetése: Tantárgytömbösítés: A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulásitanítási folyamatokba is. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projektoktatás-projekthét: Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. 24

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. IKT-val támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata: hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözőfejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

25

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai 

minden tantárgyból megfelelnek a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek



elvárható legjobb szinten felelnek meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek



rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek



ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat 26



határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1.Feladataink         

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése, a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése, az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul, a konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése, az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés, a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése.

2.2.Céljaink Erkölcsi, érzelmi, akarati nevelés  Fontos feladatunk a morális tudatosság fejlesztése. Úgy véljük, hogy az erkölcsi nevelés nem csupán részterülete a személyiség formálásának, hanem kiterjed az ember alakításának teljes folyamatára.  Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra- és újrakezdeni.  Ki kell alakítani az általános emberi normák és a magatartásmód mérlegeléséhez szükséges készségeket, fejleszteni kell a döntésképességet, az önállóságot és az öntevékenységet. Feladatunk az önértékelés és önmegvalósítás beállítódásának alakítása.  Törekedjenek diákjaink pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítására.  Erősítenünk kell a felelősségtudatot, edzeni az akaratot. A nemzeti és európai azonosságtudat kialakítása  Mindent meg kell tennünk, hogy tanulóink elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Fontos feladatunk a nemzettudat megerősítése, a nemzeti önismeretre nevelés, a nemzeti hagyományokhoz, értékekhez való kötődésük segítése, a hazaszeretet elmélyítése, ösztönzés a

27

szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.  Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulását.  Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország lakosainak életében.  Tanulóink legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások a másság iránt, becsüljék meg ezeket.  Szerezzenek információt az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek keresése, feltárása iránt.  Törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Társadalmi tájékozottságra nevelés, a demokrácia értékrendjének megismertetése  Rendelkezzenek megfelelő tájékozottsággal, tájékozódni tudással a makro- és mikrokörnyezetükben. Igazodjanak el az új információs környezetben, és kritikai módon használják azt.  Legyenek érzékenyek a tömegkommunikációs eszközök manipulációs jelenségeire.  Alakuljon ki bennük a társadalmi folyamatok, közéleti jelenségek megértésének szándéka, törekedjenek hű és árnyalt kép alkotására a társadalmi valóságról, és törekedjenek a saját álláspont kialakítására. Fel kell készíteni őket a társadalmi életben való aktív részvételre, a megfontolt döntéshozatalra. Tudatosítani kell felelősségüket önmaguk, társaik, szűkebb és tágabb környezetük iránt.  Tudjanak élni az adott demokratikus lehetőségekkel. Ismerjék meg jogaikat, kötelességeiket, az ezeket meghatározó törvényeket és szabályokat. Legyenek tisztában a véleménynyilvánítás, a joggyakorlás és az érdekérvényesítés módjaival, formáival, fórumaival. Kapjanak minél több lehetőséget az iskola és lakóhelyük életébe való beleszólásra, vegyenek részt tevékenyen ezek életében.  Vállalják a konfliktusokat, de egyszersmind tanulják meg feloldásukat. Rendelkezzenek megfelelő vitakultúrával. Legyen jellemzőjük a tolerancia, az érdekütköztetésnek a másik fél érdekeit is figyelembe vevő módja. Alakuljon ki a kockázatvállalás, a bátorság, a döntési képesség. Az értelmi nevelés  Szerezzenek kellő jártasságot az ismeretszerzés módszereiben, legyen igényük és képességük az önálló tanulásra, önmaguk fejlesztésére. Ismerjék saját belső lehetőségeiket és korlátaikat.  Tanulóinknak képesnek kell lenni a logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra. Fejleszteni kell diákjainknál a problémák iránti érzékenységet, nyitottságot, problémamegoldó és alkotó képességet. Legyen gondolkodásuk tárgyilagos, rugalmas, nagyvonalú, de ugyanakkor jellemezze a mélység és alaposság. Értékeljék a szellemséget, az eredetiséget, az ötletességet.  Fontosnak tartjuk a kommunikációs kultúra fejlesztését. Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy a kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője, ezért fontos a fejlesztése.

28

Esztétikai nevelés  Tudják, hogy az esztétikai kultúra nem csak a tevékenységek szűk körét jelenti, hanem embervoltunk átélésének, tudatosításának eszköze.  Ismerjék fel és becsüljék meg környezetükben a rendet, a változatosságot, a harmóniát – a szépséget. Környezetükben és saját megnyilvánulásaikban is törekedjenek esztétikumra.  Legyen igényük és lehetőségük az esztétikai élményekre, illetve aktív esztétikai tevékenységek végzésére, mint az önkifejezés lehetőségeire és a befogadói magatartás fejlesztőire. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. 3.1.Legfontosabb céljaink  Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére szolgálnak.  Legyenek képesek az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.  Fel kell készülniük a diákoknak arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.  Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Meg kell ismerniük a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  Támogatást kell nyújtani a diákoknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segíteni kell a krízishelyzetbe jutottaknak.  Feladatunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, felkészítsünk – amennyire iskolai keretek között lehetséges – a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. Lelki egészség A testi-lelki egészség (teljesség) minden tevékenységünk alapja, az ember életének legfontosabb része. Olyan értékrend mentén kell újragondolnunk és átalakítanunk az iskola egész értékrendszerét, amelyben a gyermekek között a szeretet, az együttműködés, a bizalom és a teljesítményértékek visszanyerik emberformáló hatásukat. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot kell kialakítanunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Az iskolai nevelésben fontos feladataink a lelki egészség megőrzéséhez: 

a pozitív önértékelés kialakításának gyakorlata, ami segíthet a marginalizálódási folyamat elkerülésében,

29



a kommunikatív- és viselkedési készségek fejlesztése, ami lehetővé teszi az eredményes önkifejezést, a kapcsolatok kialakítását, az azokban való „jól érzem magam” életélmény megjelenését,  kellően magas, de nem túlzott, szorongást kialakító elvárások támasztása,  az egyéni és közösségi célkitűzések bátorítása, a kiemelkedő eredmény elérésének segítése,  a tanári kar nevelői gondoskodást nyújtása,  a szocializációhoz szükséges készségek fejlesztése (önzetlenség, együttműködés, irányítás, alkalmazkodás stb.),  vezetői és döntéshozó lehetőségek kínálása,  széles választékú szabadidős tevékenység szervezése. Mindezek az iskolán belül segíthetnek kialakítani olyan légkört, ahol tanár-diák jól érezheti magát. A legfontosabb társként kell kezelni a családot. Fontos, hogy segítsük a szülői, családi szerepkörök tudatosulását, a szükséges információk és készségek megszerzését. Segíteni kell a családokat abban, hogy egyfajta „védelmezőként” szerepeljenek a gyermek életében. Ennek érdekében a szülő          

nyújtson törődést, gondoskodást, szülő és gyermek között alakuljon ki pozitív érzelmi kötődés, értékeljen, ösztönözze, bátorítsa a gyermeket a tudás megszerzésére, segítse a feszültségek oldását, fordítson elegendő időt gyermekére, törekedjen a meleg, támogató légkör kialakítására, közvetítsen világos, egyértelmű, következetes elvárásokat, vonjon be más felnőtteket (nagyszülő, rokon, barátok, pedagógus stb.) is a nevelésbe, a családtagok között osszák meg a munkát és a felelősséget, tegye lehetővé a családtagok számára a döntést, de tudatosítsa, hogy azok következményét vállalni is kell!  A család közvetítsen olyan értékeket és normákat, melyek képessé teszik a gyermeket a konstruktív életstílus kialakítására. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:       

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, 30

 a tanulás, és a tanulás technikái,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és határai,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a tanulási környezet alakítása,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Tanítási órák Valamennyi tantárgynak van kapcsolódási pontja az egészségneveléshez, de leginkább a biológiának. Biológiából a 11. évfolyamon az alábbi egészségvédelmi témák jelennek meg a tantervben: A bőr védelme és egészségügyi problémái, a táplálkozás, a légzés, a keringési rendszer, a kiválasztó szervrendszer, az idegrendszer egészségtana. Az emberi szexualitás egészségügyi vonatkozásai. Elsősegély-nyújtási ismeretek. Osztályfőnöki órák Minden évfolyamon osztályfőnöki órákon évente 10 órában foglalkozunk kifejezetten egészségnevelési témákkal, de ennél több óra kapcsolódik valamilyen formában az egészségneveléshez. (Lásd: osztályfőnöki nevelési terv) Egészségnap Minden évben az őszi időszakban tartjuk. Ezen a napon kiállításokkal, előadásokkal (drogprevenciós, AHA …) sportversenyekkel hívjuk fel a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. Mindennapok egészségvédelme   

A Házirendünk a hetes feladatai közé sorolja a rendszeres szellőztetést a szünetekben. Minden év első osztályfőnöki óráján balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályfőnökök. A kilencedik évfolyam első szülői értekezletén egy kérdőív segítségével felmérjük a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotát és részképességi zavarait. Az adatszolgáltatás önkéntes, és természetesen az adatokat megfelelő körültekintéssel kezelik az osztályfőnökök.  Az ülésrend kialakításánál lehetővé tesszük minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar, stb.) testhelyzetben történő figyelést és tanulást.  Az ülésrend félévenkénti változtatásával változatosságot nyújtunk a gyermekek szemének és gerincének terhelésében.  A tantermek bútorzatának cseréje már majdnem befejeződött, az új berendezés, valamint a világítás megfelel az egészségügyi követelményeknek.  A büfénkben törekszünk az egészségesebb étrendi kínálat kialakítására. Mindennapos testnevelés   

törekszünk rá, hogy minden tanuló minden nap részt vehessen valamilyen testmozgás-programban (sportköri órák, kondicionáló terem, a kis aulában asztaliteniszezési lehetőség, sportversenyek, tömegsport), minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése, minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna,

31



ügyelünk a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire,  célunk, hogy minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is,  fontosnak tartjuk, hogy a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek az iskolai sport minden területén,  testnevelésórákon életmódsportokat, életminőség sportokat is megtanítunk (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). Iskolaorvos, védőnő Gimnáziumunkban részfoglalkozású ifjúsági orvos és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik:  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve.  Részvétel az egészségnevelésben.  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. 3.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai feladatok: 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki a Mentőszolgálattal és a Magyar Vöröskereszttel; 32

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok továbbképzésen.

részvételét

elsősegély-nyújtási

ismeretekkel

foglalkozó

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegélynyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a Mentőszolgálat és a Magyar Vöröskereszt bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással (kóstoló), elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára.

4. Környezeti nevelési program 4.1.Az iskola környezeti szempontból Az iskola épülete 50 éves, 1954 szeptemberében került átadásra. Az 1981―84 közötti időszakban megtörtént az iskola épületének részleges felújítása, illetve új épülettel bővült az intézmény. 1997 nyarán újabb iskolabővítésre és felújításra került sor, melynek során a padlástér beépült, valamint az iskola addig különálló két épületrésze között egy aulával is bővült, így a zsúfoltság csökkent, a közösségi terek nagysága nőtt. 1998-ban az iskola épülete előtti téren nagyon szép parkot alakítottak ki. A tantermek ablakai nem az utcára néznek, így a zajszint viszonylag alacsony. A központi terek természetes megvilágítása kiváló, sok növény teszi barátságossá. A tantermekben a tanulói asztalok és székek cseréje folyamatosan történik, újul. Az elkövetkező időben a tantermek belső dekorációjára kell nagyobb figyelmet fordítanunk. 33

A fűtési energia előállítása hő központban történik, ami a város tulajdona. A helyi fűtési rendszer azonban elöregedett, emiatt egyes helyeken nem tudjuk az optimális hőmérsékletet biztosítani, pedig hőszabályzó szelepek vannak a radiátorokon. Az energiatakarékos világítótestek az előírásnak megfelelő megvilágítást adnak. Az udvar zárt, nagy részét a sportudvar foglalja le, a többi része parkosított. Padok elhelyezésére lenne szükség. Az iskolának saját konyhája,de külső vállalkozó látja el a közétkeztetési feladatokat (így most tálaló konyhaként üzemel). Az ebédlő berendezése, felszerelése jó. A diákok szép környezetben, terített asztalnál étkezhetnek. Saját büfével rendelkezünk, törekednünk kell rá, hogy kínálata az egészséges táplálkozás szempontjait is figyelembe vegye. A toalett-helyiségek az egészségügyi követelményeknek megfelelőek, megoldott az étkezés előtti tisztálkodási lehetőség. 4.2 Célok, feladatok Nagyon fontosnak tartjuk az olyan nevelést, mely a környezet egységének megértését, elfogadását tűzi ki célul. Ez azokkal a módszerekkel érhető el, amelyek a kultúraterületek együttesével (mítosz, művészet, tudomány, technológia) az egészről, a környezetről (kozmosz, természet, társadalom, ember) szólnak, és az egész személyiségre (kíváncsiság, képzelet, érzelem, értelem, kreativitás) hatnak, és minden diák részesül bennük. Így alakul ki olyan gondolkodási és cselekvési kultúra, mely ismeri és elismeri a környezetfejlődés eredményét, és tiszteletben tartja a környezetét. Céljaink  Elő kell segíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát.  A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására.  Alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.  A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.  Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Feladataink Korszerű ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős emberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. Ennek érdekében feladatunk:

34

             

A tanulók segítése az állampolgári cselekvési készségek kialakításában, a tapasztalatok szerzésében. Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése. Létminőséghez szükséges értékek megismerése és a viselkedési normák kialakítása. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezet és egészségtudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken. Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. A természet- és környezetvédelmi törvények alapszintű ismerete. A helyi értékek megismertetése. A természeti, épített, szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése. Ismerjék a legfontosabb városi problémákat, a megelőzés és megoldás lehetséges módjait (lakásügy, szegénység, kábítószer, közlekedés, bűnözés, fajgyűlölet, gazdasági fejlődés). Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel. A Balaton-part felfedezése, védelme, gondozása. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.

4.3 A környezeti nevelés színterei Tanórán kívüli foglalkozások Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés– Megszerveztük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást a papírhulladék, a szárazelem és a műanyaghulladékok esetében. Minden évben témanapot szervezünka környezetvédelemmel kapcsolatban. Városismereti program – A 9. évfolyam tanulóinakszervezzük, amelynek során megismerhetik a diákok a szűkebb és tágabb környezetüket. Az ismeretekről vetélkedőkön, illetve kiállítások formájában adnak számot a tanulók. Vetélkedők, tanulmányi versenyek– Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Tanulmányi kirándulás (faktos) – Az egy- két- vagy háromnapos tanulmányutakon célunk egy-egy terület, táj megismerése. Ellátogatunk tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai zöld médiumok– Az iskolai könyvtárban külön polcot létesítünk a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Egy külön faliújságot biztosítunk a zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádióban alkalmat teremtünk arra, hogy a környezetés természetvédelemmel kapcsolatos híreket megismertessük, illetve a tevékenységeket népszerűsítsük, így ébren tartsuk a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Akciók– Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára(kiállítás, verseny). A környezetvédelem jeles napjai -A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A jeles napok

35

megünneplése történhet vetélkedők meghirdetésével, megemlékezéssel az iskola rádióban, plakátokon, akciók, előadások szervezésével, pályázat kiírásával. Március 22. Április 22. Május 10. Június 5.

Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Környezetvédelmi Világnap

Tanulói pályázatok – Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk stb.). Tanévenként kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A legjobb munkákat díjazzuk, vagy egyéb elismerésben részesítjük. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. .. Környezetvédelmi szakkör - Iskolánkban környezetvédelmi szakkör működtetünk érdeklődő diákoknak, változatos programokkal. A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Terepgyakorlat, tanulmányutak, laborlátogatás az emelt szintű képzésben részt vevő csoportok számára. Tanórai keretek A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

36

 tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit, és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésekre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

37

 tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség  nyitott és befogadó gondolkodásmód kialakítása  a természet és kulturális értékek iránti tisztelet kialakítása  önálló információszerzés és -feldolgozás képességének kifejlesztése Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére 38

   

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében

A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók  értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása  lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása  érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása  legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban  véleményezze az értékrend változás negatív következményeit 39

 értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók

40

 fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását 4.4. Módszerek A nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért belső módszertani továbbképzéseket szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Néhány, munkánk során alkalmazható módszercsoport:       

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák játékok, modellezés, riportmódszer, terepgyakorlati módszerek, közösségépítés, művészi kifejezés.

4.5.Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Az épületen belül a környezeti vizsgálatokhoz megfelelő alapeszközkészlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. Ismerethordozók tanulók számára:  

Viszonylag nagy számban van Állatismeret és Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről stb.)  Szakmai-módszertani kiadványok Eszközök:    

Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) Mikroszkópok (sztereo-mikroszkóp is), digitális fényképezőgép, videokamera 41



Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok.

4.6.Az iskolai környezet Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg, és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Gimnáziumunk hulladék-, energia-, vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását. Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:        

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok, pedagógusok, dolgozók példamutatása, a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása, termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése, a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése, a büfé árukészletének átalakítása, a menza környezetbarátabb, egészségesebb működtetése, az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média).  A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában. 4.7. Kommunikáció A nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái     

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió felhasználása híradásra, faliújságon közölt információk készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból,  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, 42

 

környezetvédelemről szóló rádió-televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai b) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1.Céljaink  Fontos célunk, hogy diákjaink érett, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas állampolgárokká válhassanak. Rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.  Legyenek képesek a diákok érdekeiket egymással és az iskola felnőtt dolgozóival egyeztetni, velük együttműködni. Alakuljon ki felelősségérzetük önmaguk, társaik, szűkebb és tágabb környezetük iránt.  Minél több lehetőséget kell biztosítani önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésért vállalt felelősségre ahhoz, hogy önirányításra alkalmas, problémahelyzeteket kezelni képes, együttműködésre kész és alkalmas emberekké váljanak.

43

 Legyen számukra fontos a közösséghez tartozás. Közös célok, érdekek, értékrend, mi-tudat kialakításával, együttes élmények, tevékenységek szervezésével teremtsük meg és erősítsük a közösség összetartozását. Meg kell tanulniuk az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Osztályközösség A közösségi élet másik színtere az osztályközösség, melynek felelős vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnökségre való felkérést az igazgató teszi meg. Különösen fiatal tanárok számára megtisztelő ez a feladat, de a rutinos kollegák is munkájuk elismerésének tekintik az erre való felkérést. Eleve olyan tanárokat bízunk meg a feladattal, akik képesek a gyermek személyiségét egyénileg és együtt, mint közösséget fejleszteni.Igyekszünk anyagilag is elismerni e munka fontosságát. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. A diákönkormányzat célja - mint ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatában is megfogalmazta - egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek védelme, másrészt a 9-13. évfolyam diákjai számára szabadidős programok szervezése A tanulói öntevékenység csak néhány területen tapasztalható (sport, rendezvények, pályázatok, iskolaújság). A Diákönkormányzat működése nem meghatározó az iskola életében. Ennek egyik oka az, hogy a diákok iskolai és iskolán kívüli tevékenységei és programjai kitöltik szabadidejüket is, így kevéssé igénylik az iskolai szervezésű programokat. A másik ok pedig az, hogy a célirányos közös tevékenység következtében nagyobb konfliktusoktól mentesnek mondható mind a tanár-diák, mind az egy évfolyamon, illetve azonos tagozaton tanuló diákok egymás közti kapcsolata. A konfliktuskerülés, a harmonikus együttműködésre törekvés általánosan jellemzi az elérendő célért nagy energiákat mozgósító, állandó időhiányban élő és mindig valamilyen lemaradást behozni kényszerülő, valóban túlterhelt fiatalokat. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai „Fecskebál” Az iskolánkba belépő, kilencedik évfolyamos tanulók számára szervezett mulatság szeptember második felében. Rendezői a végzős diákok. Megemlékezés október 6-án az aradi vértanúkról az iskolarádió műsorában vagy történelem órákon. Diákigazgató-választás 44

A diákigazgató a Perczel-napok programjának irányítója. A választás ideje október második fele. Ünnepi műsor október 23-a tiszteletére. Perczel-napok Kétnapos rendezvény november második felében. Programját a diákigazgató és a végzős osztályok közös megegyezéssel állítják össze, melyet az igazgató jelenlétében véglegesítenek. Mikulás ünnepség rendezése a gimnázium dolgozói családtagjainak december elején. A két tanítási nyelvű osztályok karácsonyi ünnepsége, ahol a két tanítási nyelvű előkészítő osztály és a 9. évfolyamú nyelvi emelt szintű osztály diákjai mutatkoznak be német nyelvű műsorukkal. Iskolai karácsonyi ünnepség a téli szünet előtti utolsó tanítási napon. Diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Szalagavató bál Megrendezésének ideje február eleje. A szalagfeltűzés megszervezése a 11. évfolyamosok feladata, a bált a tízedikesek szervezik. Ünnepi műsor március 15-e tiszteletére. Ballagás A tanév rendjéhez igazodva a végzős évfolyam utolsó tanítási napját követő szombaton 11 órakor kerül megrendezésre. A műsor szervezői és a ballagás lebonyolítói a 11. évfolyam diákjai. A gimnázium alapításának megünneplése 10 évenként Kirándulások 

Az osztályok tanévenként egy tanítási napra tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásról az osztályfőnök dönt az osztály tanulmányi és magatartási helyzete alapján.  Fakultációs csoportok tanulmányi kirándulása. Erre a célra a fakultációs csoport egy tanítási napot vehet igénybe.  Az emeltszintű nyelvi osztályokból szerveződő 10-15 fős csoport egyszer, egy hetes tanulmányi kirándulása német,ill. angol nyelvterületre.  A 11. évfolyamos két tanítási nyelvű osztály egyhetes tanulmányi kirándulása német nyelvterületen.

6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.     

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a kompetencia mérés eredményei alapján intézkedési terv készítése az adott tantárgyra a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 45

                  

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. 46



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 7.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanítási órákon  Az emeltszintű csoportok indítása már a kilencedik évfolyamtól kezdődően lehetővé teszi, hogy az egyegy területen (matematika, természettudományos, idegen nyelv, humán tárgyak) jó, illetve kiemelkedő tanulók az adott területen magasabb szintű képzést kapjanak.  A 11. évfolyamtól kezdődően az előzőekben felsoroltakon kívül a fakultatív emeltszintű oktatás bevezetése szolgálja a differenciálást. A diákok saját döntésük alapján képességeiktől, tudásuktól, teherbírásuktól függően a kötelező tárgyak mellé felvehetnek még egy, kettő vagy három tárgyat. A fakultációs tárgyakat heti két órában (matematika fakultáció esetén: heti alapóraszám + 2 óra) tanulják a diákok, és ezek keretében az alapképzésnél magasabb szintű képzést kapnak, elsősorban a felsőoktatási intézményekbe való felvételikre készülnek fel. A fakultációs tárgyak tanulása nem osztálykeretben, hanem egy évfolyam jelentkezőiből létrehozott csoportokban történik.  Tanulmányi, sport és kulturális versenyekre való felkészítés és részvétel, nyelvvizsgák szervezése. Nyelvvizsgák ÖSD – Österreichisches Sprach diplom A gimnázium 2013-tól az ÖSD nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelyeként működik. Az érdeklődők térítési díj ellenében B1, B2 és C1 szinten szerezhetnek államilag és nemzetközileg is elismert nyelvvizsga-bizonyítványt. DSD II – DeutschesSprachdiplom A két tannyelvű osztályok végzős évfolyama számára szervezett német nyelvvizsga. A jelöltek ingyenesen szerezhetnek B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga-bizonyítványt, melynek birtokában nyelvi előkészítő tanfolyam elvégzése nélkül tanulhatnak németországi felsőoktatási intézményekben, ha oda egyébként felvételt nyertek. A német nyelvi diplomát a magyar vizsgarendszerben honosítani kell.  Az idegen nyelvek oktatása évfolyamonkénti sávozással történik, így lehetőség van az előképzettségtől függően kezdő, középhaladó és haladó csoport kialakítására.  A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő kommunikáció―történelem tanulócsoportban az idegen nyelvi (angol, német) kompetencia fejlesztése.  A lehetőségek szerint a matematikaoktatása a 9-10. évfolyamon csoportbontásban történik, így megvalósítható a nagyon eltérő előképzettségű tanulók felzárkóztatása, azonos szintre hozása.  A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő tanulócsoportban a szövegértésiszövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése..  A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő tanulócsoportban a tanulói laptop-programba való bekapcsolódás egyéni fejlesztést tesz lehetővé, segít a tehetséggondozásban és az egyénre szabott haladásban. Tehetséggondozás és felzárkóztatás tanórán kívül

47

 Lehetőséget biztosítunk a diákoknak a szaktárgyi konzultációkra, és a kiemelkedő képességűeknek versenyekre való felkészülésre.  Sport- és kulturális versenyekre való felkészítés és részvétel.  Szakkörök.  A 12. (13.N) évfolyamon érettségi előkészítőket tartunk a kötelező érettségi tantárgyakból a mindenkori igények alapján.  Bemutatkozási, fellépési lehetőségek az iskolai rendezvényeken, ünnepi műsorokon.  Az osztályfőnökök továbbtanulást, pályaorientációt segítő tevékenysége.  Külföldi cserekapcsolataink révén a nyelvből tehetséges tanulóknak lehetőségük van német nyelvterületen iskolalátogatásra, tanulmányi kirándulásra. 7.2.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program          

A szakórákon a szaktanárok odafigyelő, segítő munkája. Osztályfőnök pszichés ráhatása. Felzárkóztató (korrepetálás) foglalkozás igény és lehetőség szerint. A tanuló pályaorientációjának módosító javaslata. Osztályfőnök és szülők együttműködése a kudarc leküzdése érdekében. Osztályfőnökök egyéni elbeszélgetése a problémák feltárása céljából. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; 48

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.4.Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladatai:  A 9. évfolyam tanulóit személyesen, a magasabb évfolyamokét írásban tájékoztatja arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén segítséget nyújt a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igényléséhez, a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) címét, ill. telefonszámát.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  Az igazgató utasítása alapján közreműködik a fegyelmi eljárások előkészítésében, lebonyolításában, előkészíti a fegyelmi határozatok meghozatalát, ellátja a jogszabályban előírt ezzel kapcsolatos feladatokat.  Folyamatosan figyeli az igazolatlan mulasztások alakulását, szükség esetén az igazgató felé jelzi, ha a jegyzőt értesíteni kell. 7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység -

Képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

49

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.



Diákétkeztetés - A gimnáziumnak 600 fő étkeztetésére alkalmas konyhája és egyszerre 140 fő befogadására alkalmas ebédlője van.  Kollégium - A kollégium 1990. szeptember 1. óta működik.  Az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni (tanulói) használata - sportpálya, kondicionáló terem, hetente egy alkalommal a számítógépterem használata, naponta 15.30 óráig könyvtárhasználat, benne internetezési,videó és zenehallgatási lehetőségek.  Térítésmentes tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, szakkörök.  Ingyenes tankönyv és kedvezményes menzadíj biztosításának lebonyolítása.  Az iskolai könyvtár könyvállománya, amely lehetővé teszi mindenki számára a drága, felkészülést segítő könyvek, folyóiratok és egyéb információhordozók használatát, illetve tartós tankönyvállománya, melyből tankönyveket kölcsönözhetnek a rászoruló diákok.  Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős felvilágosító tevékenysége a tanulmányi ösztöndíjakról és szociális támogatások lehetőségeiről osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken.  Az osztályfőnökök továbbtanulást, pályaorientációt segítő tevékenysége.  Egészségügyi szűrővizsgálatok, iskolaorvosi, fogorvosi ellátás.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskolaéves munkatervének összeállítása 50

előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat vezetője képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 9.1.A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 7. A szakmai munkaközösségek együttműködése  Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.  A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 51

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Rendkívül sok segítséget kapunk a szülőktől anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Az anyagi segítséget az alapítványunk számára felajánlott adó 1 %-a jelentik, hiszen ezek adják az alapítvány fő bevételét. A szülők és az iskola kapcsolatát hivatalosan a Szülői Munkaközösség testesíti meg. Osztályonként működnek a munkaközösségek, és az osztályonkénti választmányi tagok adják az iskolai képviseletet. Az általános igazgatóhelyettes az összekötő. A szülői választmány évente legalább egyszer ülésezik, rendkívüli esetekben többször is összehívható. A választmányi ülésen az igazgató vagy helyettese beszámol aktuális eseményekről, feladatokról. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök, esetenként a szaktanárok adnak tanácsot a szülőknek nevelési problémáik megoldásában. Iskolaszék nem működik az iskolában. A kapcsolattartás szervezett formái:  Tájékoztató szülői értekezlet a gimnázium felvételi rendjéről a nyolcadik osztályos tanulók szüleinek minden év januárjában.  Tájékoztató szülői értekezlet a 12.(13.) évfolyamon tanulók szüleinek a felsőoktatási intézményekbe való felvételikről, ugyancsak januárban.  Osztály szülői értekezletek a 9. évfolyamon évente legalább három, a felsőbb évfolyamokon legalább két alkalommal.  Fogadóórák tartása évente két alkalommal.  Tájékoztató tartása a szülői közösségek vezetőinek a gimnázium életéről évente legalább egy alkalommal.  Az iskolai szülői szervezetek képviselője tanácskozási joggal részt vehet az érettségi vizsgabizottságok munkájában. 52

 Előadások tartása az érdeklődő szülőknek. 1. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 2. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve a szülői munkaközösséghez 3. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 4. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 9.2.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Kapcsolat a kollégiummal  Folyamatos és rendszeres munkakapcsolat vezetői szinten, illetve a kollégiumi csoportvezetők az osztályfőnökök között.  Kölcsönös részvétel az iskolai és a kollégiumi rendezvényeken. Kapcsolatok más iskolákkal    

Közös szakmai munkaközösségi foglalkozások szervezése a város általános iskoláinak tanáraival. Az általános iskolák értesítése a 9. évfolyamos tanulók félévi eredményeiről. Részvétel a Krúdy-napok és a Baross-napok rendezvényein. A magyar emelt szintű csoport részvétele a balatonszárszói Költészet Napja ünnepségeken.

53

Egyéb kapcsolatok 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával - Az intézmény működtetőjével - A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és polgármesteri hivatallal - A megyei pedagógiai intézettel - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: - Az iskolát támogató Korszerű Iskoláért alapítvány kuratóriumával - Az alábbi közművelődési intézményekkel: (KIKK, Könyvtár) - Társadalmi egyesületekkel: (Magyar Vöröskereszt, Országos Mentőszolgálat, Tűzoltóság…) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, fogorvossal, iskolai védőnővel, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. 5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai:Korszerű nyelvtanulásért…. Külföldi cserekapcsolatok Fontosnak tartjuk a magasabb szintű nyelvtudás elérése érdekében, hogy tanulóink Németország különböző területeit, valamint angol, illetve francia nyelvterületeket is megismerhessenek, így lehetőség legyen nemcsak a nyelv gyakorlására, hanem más kultúrákkal való találkozásra is. München - Michaeli Gymnasium Az 1993-ban létesített kapcsolat a 10. évfolyamos két tannyelvű osztály egyhetes külföldi nyelvgyakorlását szolgálja. Szervezése évente történik. Szeptember végén - október elején iskolánk diákjai utaznak Münchenbe, májusban a német tanulók töltenek nálunk egy hetet. Az elhelyezés családoknál, illetve kollégiumban történik. A németországi program elsősorban a nyelvi képzést segítő tanítási órák látogatásából és emellett a környék nevezetességeinek megtekintéséből áll. Az elhelyezés családoknál történik. Bochum (Németország) 1994-ben megkötött partneriskolai szerződés alapján működő kapcsolat. Minden tanév második félévében hat, 10. és/vagy 11. N osztályba járó tanuló kap lehetőséget arra, hogy 1-1 hónapot töltsön a bochumi iskolában (Neues Gymnasium Bochum) óralátogatási kötelezettséggel. Elhelyezésük családoknál, illetve kollégiumban történik. Ez a lehetőség csere jellegű. Hasonló feltételekkel fogadunk bochumi diákokat.

54

10.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 10.1. A vizsgaszabályzat célja, hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  érettségi vizsgára vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. §  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbámás intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. - előrehozott érettségi miatt kérelmezett osztályozó vizsga Az osztályozó vizsga – az alábbi két tantárgy kivételével – írásbeli és szóbeli részből áll. Informatikából gyakorlati és szóbeli vizsgát tartunk. Testnevelésből csak gyakorlati vizsgát szervezünk. Az osztályozó vizsga mindenkor 3 fős vizsgabizottság előtt zajlik, melynek elnökét és tagjait (javító tanár ill. a szóbeli bizottság tagjai) az igazgató bízza meg. Osztályozó vizsga engedélyezésére vonatkozó írásos kérelmet nyújthat be a tanuló, ha egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt kíván eleget tenni (például előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni egy tantárgyból.) Az osztályozó vizsga engedélyezésére vonatkozó kérelmet a május-júniusi érettségi vizsgát megelőzően február 15-ig kell benyújtani, hogy az osztályozó vizsga időben megszervezhető legyen. Az előrehozott érettségi vizsgát megelőzően a tanuló osztályozó vizsga alapján teljesítheti a vizsgára bocsátás feltételeit. Ha a tanuló – a szülő kérelmére, egészségügyi vagy egyéb okból – mentesül egy tantárgyból a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, akkor a mentességet megadó igazgatói határozat a kötelező osztályozó vizsga időpontját is rögzíti. Amennyiben a tanuló – a szülő kérelmére, egészségügyi vagy egyéb okból – magántanulóként végzi a tanulmányait, akkor a magántanulóvá válást engedélyező igazgatói határozat az osztályozó vizsgák időpontjait is rögzíti. Ha a tanuló egészségügyi okból válik magántanulóvá a tanév folyamán, de 55

aztmegelőzően elegendő (tantárgyanként, félévenként legalább 3) érdemjegyet szerzett, a tanuló kérésére azokat figyelembe lehet venni év végi osztályzatainak kialakításakor. Amennyiben a tanuló a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, minden tantárgyból osztályozó vizsga alapján kap év végi osztályzatot. Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti, tantárgyankénti követelményeit és értékelését a helyi tanterv tartalmazza. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 4.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén közölni kell. 6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 7. Érettségi Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. Az érettségi vizsgákrafelkészítő 11. és 12. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. A szaktanárok és az osztályfőnök is tájékoztatást ad abban a kérdésben is, hogy az iskolában folyó tanórai keretek között mely tárgyakból tud a diák felkészülni az érettségire. A kétszintű érettségi rendszerével minden szaktanárnak kötelessége tanórán foglalkozni a helyi tantervben rögzítettek alapján, az osztályfőnöknek pedig koordináló szerepe van. Az érettségi folyamatával és lebonyolításával kapcsolatos alapvető szabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Érettségi vizsgára jelentkezni erre a célra szolgáló jelentkezési lappal lehet. A jelentkezési lapot az adott vizsgaidőszak jelentkezési határidejéig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. Tanulói jogviszony alatt egy-egy tantárgyból érettségi vizsgát tehet az, aki az adott tantárgy a helyi tantervben meghatározott követelményeit teljesítette az érettségi időpontjáig. Egy vizsgatantárgyból adott vizsgaidőszakban csak egy szinten próbálkozhat egy tantárgy érettségi vizsgájának letételével. 7.1. Középszintű érettségi A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk a középszintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom 56

             

történelem matematika idegen nyelvek informatika kémia fizika biológia földrajz rajz-és vizuális kultúra mozgókép tánc és dráma testnevelés ének-zene filozófia

7.2.Emelt szintű érettségi A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk az emelt szintű érettségire történő felkészítést a következő tantárgyakból: idegen nyelv – angol, német tagozaton matematika - matematika tagozaton magyar, történelem- humán tagozaton az emelt szintű csoportokban való részvétellel minden meghirdetett tantárgy esetében. 7.3. Érettségi vizsga témakörei A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga témaköreit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletnek megfelelőn mellékeljük. A melléklet frissítése a jogszabályváltozásokat követve folyamatosan történik. Ezen információkat a tanulók számára az iskolai honlapon történő folyamatos megjelenítéssel elérhetővé tesszük. 10.2. Belépés az iskola első évfolyamába Minden év januárjában tájékoztató szülői értekezletet tartunk a gimnáziumi képzésről és a felvételi rendszerről. Ennek időpontjáról az általános iskolákat értesítjük. Az emeltszintű osztályokba és a két tanítási nyelvű előkészítő osztályba az általános iskolai eredmények alapján felvételi vizsgával lehet bekerülni. A felvételi pontszám 50%-át az általános iskola 5-8. évfolyamán elért tanulmányi átlag (8. félév) adja a készségtárgyak kivételével, a másik 50%-át a felvételi vizsgán szerzett pontok képezik. Az előző évi írásbeli felvételi feladatlapok az iskola titkárságán másolási díj kifizetése ellenében beszerezhetők. Felvételi az emelt szintű osztályokba 1) angol emelt szintű osztályba van szóbeli felvételi is. A felvételi pontszám 4 részeredményből tevődik össze:  általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével: 25% 

a központi írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény: 50% 57



angol szóbeli meghallgatás 25%

2) magyar―német két tanítási nyelvű előkészítő osztályba  általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével: 50%  a központi írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény: 50% Előzetes nyelvtudás nem szükséges. 3) kommunikáció-történelem emelt szintű  

általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével:25% az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény, (szövegértés eredménye háromszoros súllyal): 75%

4) matematika emelt szintű  általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével: 25% 

az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény, (matematika eredménye háromszoros súllyal): 75%

5) természettudományi emelt szintű  általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével: 50% 

az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény, (matematika eredménye kétszeres súllyal): 50%

6) általános gimnáziumi osztályba  általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi átlaga a készségtárgyak kivételével: 50% 

a központi írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény: 50%

10.3. Az intézménybe lépés, az iskola felsőbb évfolyamain: (átjelentkezés, tanév közbeni átjárás, újrafelvétel) Emelt szintű és általános tantervű osztályok: Teljesítmény és képességfeltétel: a jelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály tanulmányi átlagát. Súlyosabb fegyelmi intézkedések, nagyszámú igazolatlan hiányzás kizáró ok lehet. Amennyiben a másik iskolának nem a megfelelő tagozatos vagy emeltszintű osztályából jön a tanuló, de kiemelkedő tanulmányi eredménye indokolja, felvételizhet egy emeltszintű osztályba. Ebben az esetben az emelt szinten tanult tárgyból különbözeti vizsgát kell tennie. Két tanítási nyelvű osztályok: Az előkészítő év elvégzése alól mentesítést kaphat az az eredményes felvételi vizsgát tett tanuló, aki az általános iskola legalább két osztályát 10 éves kora után német nyelvterületen végezte el. Magasabb évfolyamokra való felvétel csak hasonló magyar―német két tanítási nyelvű iskolák megfelelő osztályából történik.

58

10.4.Továbbhaladás A tanuló év végi osztályzatai alapján a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga eredménytelen, a tanuló osztályismétléssel folytathatja tanulmányait. Ha nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a harminc órát, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A két tanítási nyelvű osztályoknál az előkészítő évben német nyelvből közepes vagy annál jobb osztályzat elérése esetén javasolt a tanulmányok folytatása az adott képzési formában. Német nyelvből év végén elégtelen osztályzatot elért tanuló a két tannyelvű osztályban nem folytathatja tanulmányait.

HELYI TANTERV 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Pedagógiai programunknak ez a fejezete az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján olvasható kerettantervi tervezetek alapján készült. 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson (táblázatban) 4. Iskolánk a kilencedik évfolyamon választható Dráma és tánc tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat”, illetve „B változat”) kerettantervek közül tantárgyanként, évfolyamonként mást-mást választott, ami a tantárgyankénti bontásnál található. A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. 6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikája alapján készült.

59

Tantárgyak és heti óraterv 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben A 2011évi CXC.tv.6. melléklete alapján és az 51/2012 (Xll.21)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Tantárgy évfolyamok

Magyar nyelv és irodalom Történelem + 1. Idegen nyelv tttttttttttttttársTársadalomis 2. Idegen nyelv meret Társadalomismeret Matematika Társadalomismeret Informatika Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális Testnevelés és sport kultúra+művészetek Osztályfőnöki Életvitel Tánc és dráma Mozgóképkultúra és Művészetek médiaismeret Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény sz.

9. 4 2 3 3 3 1

10. 4 2 3 3 3 1

2

2 2 2 2 1 1 5 1

2 2 1 1 5 1

11. 4 3 3 3 3

12. 4 3 3 3 3

1 2 2

2

5 1

5 1 1

2 6 35

2 8 35

1 4 35

4 36

60

10.B 11.A 11.B 12.A 12.B

két tannyelv két ű 10.N tannyelv két ű 11.N tannyelv két ű 12.N tannyelv két ű 13.N tannyelv ű Összesen 9.N

5 4

5 3 4

5 4

3

5

5

3

4

2

2

1,5

2

2

2

2

2

1,5

2

4

4

4

2,5

2

3

3

3

3

2,5

2

4 4

4

4

4

2

5 4

2

2

4

3

4

3

5

3

5

4

96

75

1 1 1 1 1

3 3 3 3 2 1 Angol(II Német(I Heti óraterv osztályonként 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben ) ) 18 18 1,5 1 18 1 1,5 2 2 1 2,5 2,5 6 6 1,5 2 1 2 2 1 3 3 2 2 2 5 5 2 2 1,5 3 1 3 2 3 2 1 3 3 4 4 2 2,5 2 1 3 1 4 2 3 3 4 4 2 2 4 2 63,5

85

169

8

24

16

22

22

8

44

12

4

29,5/3 1 8 29,5/3 1 8 29,5/3 1 6 29,5/4 1 5 30,5/4 1 0 30,5/5 1 0 1 31/38 1 31/49

2,5 1 1,5 3 1 1,5 2 1 3 1,5 2 1 8

Összóra/hét

2,5 2,5

1

3 1 1,5 3 1 1,5 2 1 1 2 1 1 3 1,5 3 1,5 2 1 2 1

Osztályfőnöki

2

Testnevelés

2

1

Ének

1,5

Mozgóképekk.

2,5 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 2 2 2 1 2 1 1 2 1

Rajz

2

Imformatika

2

0

Filozófia

Földrajz

Biológia

N. civilizáció

II. idegen nyelv

1,5

0

3 4 4 3

6 4

I. idegen nyelv 3

2,5 4 4 3,5 2,5 2,5 2,5

3 5 3

6 5

2 7,5 7,5 3 2

5 3

6 5

Történelem

3

Kémia

10.A

4

Fizika

9.B

idegen nyelvi komtörmat idegen nyelvi komtörmat idegen nyelvi komtörmat idegen nyelvi komtörmat

Matematika

9.A

Magyar nyelv és irodalom

Osztály

Heti óraterv 2011/2012 felmenő rendszerben

1 30/69 1 30/45 32/50, 1 5 1 28/45 27,5/4 1 3 64

17

739,5

61

Heti óraterv 2012/2013 felmenő rendszerben

3

3

3

4

3

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2,5

2 2,5

3 3,5 2

2 2,5

2 2,5

2 2,5

1

1

1

1

1

1

5

2,5 2

2,5 2

2,5 2

2,5 2

5

3,5

3

3

3

3

3

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

3 3 3 2 1 1

Német tagozat

2 2 2 1 1 1

3

4

Történ.komm.

3 3 2 1 1 1

3

4

Általános

2 2 2 1 1 1

4

4

Természettud.

2 2 2 1 1 1

3

4 4 2,5 3

5 3 3 4

5 3 3 4

6 3 3 4

5 4 4 4

4 2 2

4 2 3 1 2

4 2 2

5 2 2

4 2 2

1

1

1

1

1

Matematika

2

6 3 3 3

5 4

3

5 3 3 3

6 3 2,5 3

Angol

2

Német tagozat

2

Történ.komm.

2

Általános

3

Természettud.

3,5

Matematika

5

Angol

3

Német tagozat

2,5

5 3 3 3

Történelem komm.

2,5

5 3 3 5

Általános

2,5

5 4 4 3

Természettud.

0

4 4 2,5 3

Matematika

5 3

10.a 10.b 10.b 10.c 10.d 10.d 11.a 11.b 11.b 11.c 11.d 11.d 12.a 12.b 12.b 12.c 12.d 12.d

Angol

5 3

9.d Történelem kommunikáció

Általános

5 3

9.d Német tagozat

Természettud.

9.c

Matematika

9.b

5 7,5

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom I.idegen nyelv II. id. nyelv Matematika Tört. társ. és államp. ism. Etika, filozófia Biol. egészt. Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kult. Dráma és t. Műv.mozg.k.k Civil Informatika Életvit. és gy. Testnev. sport Osztályfőnöki Szabadon terv. órakeret Órakeret

9.b

Angol

9.a

5

5

4 4 4

3 3 6

4 2 2

1

5 7,5 0 3 2

2 2 2 1 1 1

2 2 2 1 1 1

4 3

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

1

1

0,5

3

1

2

2

0,5

4

2

2

2,5

2,5

0,5

4,5

2,5

2,5

2

2

0

4

2

2

35

35

35

35

35

36

36

36

36

36

36

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

1

1

1

1

1

62

Heti óraterv 2013/2014 felmenő rendszerben

3 3

3 3,5

2

2

2

4

3

3

3

1 1

2 2 2 1 1 1

2 2 2 1 1 1

2,5 3,5 2 1 1 1

2 2 2 1 1 1

2 2,5 2,5 1 1 1

2 2 2,5 1 1 1

2 2 2 2 1 1

4 3

5 3

4 3

4 5

5

5

5

3

3 3,5

3 3,5

3 3,5

3 3,5

3 5,5

3 3,5

3 3,5

3 3,5

3 3,5

3 4

4

3,5

3

4

4

4

5

4

4

3

3 5,5

3 3,5

3

3

2 2 2 2 1 1

3 2,5 3 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2,5 1 1

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1 1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

32

35

35

35

35

0 35 36,5

0 36

0 0 36 36,5

37

Kéttannyelvű

3 3,5

4 3

5

Általános

3 3,5

4 5

5

3

4 6

6 3

4

Történ.komm.

3 3,5

Természettud.ny

3 5,5

Matematika

3 3,5

Angol

2

Kéttannyelvű

4 3

Általános

4 5

Történ.komm.

4 6

Természettud.

5 3

Matematika

6 3

Angol

5 3

Kéttannyelvű

5 3

Általános

Matematika

5 5

Történelem komm.

Angol

2 18

Természettud.

Kéttannyelvű

10.a 10.b 10.b 10.c 10.c 10.n 11.a 11.b 11.b 11.c 11.c 11.n 12.a 12.b 12.b 12.c 12.c 12.n

Általános

9.n

Történelem kommunikáció

9.c

Természettud.

9.c

Matematika

Magyar nyelv és irodalom I.idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Tört. társ. és államp. ism. Etika Biológiaegészt. Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kult. Dráma és t. Művészetek Civil Informatika Életvit. és gy. Testnev. sport Osztályfőnöki Kötelezően v.éret.e.v.fakt Órakeret

9.b

Angol

Tantárgyak

9.b

Kéttannyelvű

9.kny 9.a

5

3

6 3

3

5 5

3 6

3 4

3 4

3 4

3 4

3

3

3

4

3

4

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

4

2

2

2

2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

2

2

2

2

2

2 2 2 3

2 2

2 2

3 4 1

2 2

2 2

2

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

0 36 38,5

2 35

2 35

0 35

2 35

4 35

0 35

2 35

2 35

2 35

2 35

4 35

35

63

64

A Somogy Megyei Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4/08/2. kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton elnyerte az igényelt támogatást. Ez indokolja a Perczel Mór Gimnázium Helyi tantervének módosítását – a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását. Programcsomagok: Programcsomag típus

osztályok

óraszám

Szövegértésszövegalkotás

A

9.C

4

matematika

A

9.C

3

9.B

3

Idegen nyelvi A-angol kompetencia A-német

Tantárgy Bevezetés neve módja Magyar Az ajánlott nyelv és kerettanterv irodalom adaptációja alapján matematika Az ajánlott kerettanterv adaptációja alapján Angol nyelv Az ajánlott Német nyelv kerettanterv adaptációja alapján

A pályázat egyéb feltételei: Modul A modul tervét minden évben csatoljuk a helyi tanterv mellékletében. A modul időtartama 3x45 perc a 9.b és 9.c osztályokban. A modul elérése:80 nap alatt a Föld körülTantárgytömbösítés

Projekt 

Az „Uniós állampolgár leszek” című projekt tervezett időpontja április hónap, időtartama: 4 hét. A projekt tanórai és tanórán kívüli idősávban történik



A projekt zárása: kiállítás



A projekt értékelését a projektben résztvevő kollégák végzik



A projekt tervet minden évben csatoljuk a helyi tanterv mellékletében

 Témahét 

a témahetet február hónapban, egyhetes időszak alatt szervezi az iskola a 9. évfolyam tanulóinak részvételével. A témahét tanórai és tanórán kívüli idősávban történik.

Műveltségterület  Földünk-környezetünk  Adaptálása a NAT alapján

65

Személyi feltételek A pedagógus álláshelyek száma 41. A szaktárgyak és a modulok oktatását a törvényi előírásoknak megfelelően képzett pedagógusok látják el. Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve (26/1997. MKM rendelet) alapján egy német anyanyelvű tanár dolgozik az intézményben. A pedagógiai munkát laboráns és laborvezető, védőnő, pedagógiai végzettségű iskolai könyvtáros segíti. Tárgyi feltételek Az iskola épületének fontosabb alapterületi adatai: helyiség megnevezése

tanterem csoport terem szaktantermek

fizika rajz- és énekterem számítógépterem kémiai laboratórium tornaterem videoterem könyvtár stúdió fotólabor szertárak tanári tárgyaló orvosi szoba ügyviteli helyiségek UDVAR (3 pályával)

száma

alapterület (m2)

17 5 1 1 2 2 2 1 1 1 1 10 1 1 1 6 1

911 143 77 53 111 110 291 83 212 27 6 296 74 35 26 130 5860

Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár állománya 25 800 könyvtári egység, ezen belül a könyvek száma kb. 25 200, az audiovizuális ismerethordozók száma kb. 600. A állomány összetétele az iskolai könyvtár feladatkörének megfelelően alakul: a könyvek döntő többsége szakirodalom, oktatást segítő segédkönyv, tankönyv, szótár, nyelvkönyv, idegen nyelvű irodalom. A könyvtárban videofilm nézésére, zenehallgatásra, valamint internetes hozzáférésre van lehetőség. A könyvtár a kilencedik osztályos tanulók számára könyvtárhasználati órákat tart. Az iskola számítógépparkja A gimnáziumban két számítógépterem áll a tanulók rendelkezésére 16-16 számítógéppel, minden gép hálózatba kötve. A két terem szükség szerint egybenyitható, és egyetlen nagyméretű teremként használható. Az egyik termet korszerűsítettük Pentium II 433-as típusú gépekkel. A másik teremben a Sulinettől kapott multimédiás gépeket Pentium 166-os számítógépekkel egészítettük ki. Minden gépről elérhető a belső hálózat és az Internet is. A teremben található a központi 66

lézernyomtató. A diákok állandó használatára áll a könyvtárban egy CD-ROM-mal felszerelt számítógép, amellyel minden hálózatos funkció elérhető. Az iskola pedagógusainak rendelkezésére áll egy-egy számítógép a tanáriban, a fizika-, kémia-, biológia-, német-, magyar-, testnevelés-, illetve angolszertárban. Külön hálózati ágon találhatók az irodák: igazgató, igazgatóhelyettes, titkárság. A hálózatot egy idei fejlesztésű korszerű szerver fogja össze (Pentium III-as processzor 256 Mb RAM és 9 Gb-os tükrözött winchester) Novell 4.11 es operációs rendszerrel, ami biztosítja a biztonságos levelezést és az internetes kijáratot is. A gyorsabb Internetelérés érdekében ADSL kapcsolatot is megvásároltunk, így nagy sebességű internetes kapcsolatot is tudunk létesíteni. Az iskolának saját Web, Ftp, Proxy és DNS szervere van. Kémiai laboratórium (Öveges pályázat során történt a beruházás) Iskolánk rendelkezik egy 2*18 fős tanulói laboratóriummal, amely a kémia, fizika, biológia és földrajz oktatásához szükséges eszközökkel jól felszerelt. Ezzel megkönnyítve annak lehetőségét, hogy a tanulók laboratóriumi gyakorlaton vegyenek részt. A laboratóriumi asztalokon minden férőhelyhez, áram, gázégő tartozik, a víz elvezetése, illetve a mosogatás pedig az asztalok végén dupla mosogatóval történik. Az eszközök tárolására és a demonstrációs kísérletek előkészítésére egy előkészítő helyiség áll a rendelkezésünkre. A mérgező anyagokkal való kísérletezés balesetmentesen történő végrehajtása érdekében vegyifülkét használunk. A laboratórium felszereltsége egyre inkább lehetővé teszi a tanulói kísérletek elvégzését. Laboratóriumi eszközökkel való ellátottságunk az átlagosnál jobbnak mondható. Megfelel az ANTSZ szigorú előírásainak Perczel Galéria A gimnázium fennállásának 50. évfordulója alkalmából alapított gyűjtemény a gimnázium volt diákjainak műveiből, akik közül ma sokan ismert művészek. A gyűjtemény jelenleg 9 művész 18 alkotásából áll, melyek a tárgyalóban megtekinthetők. Stúdió Az osztálytermek kihangosításához és az iskolai rendezvények megtartásához szükséges eszközök találhatók meg ebben a helyiségben: 2x2 db nagyteljesítményű hangfal, 1db erősítő, 1 keverő, dekkek, mikrofonok. Minden teremben hangszóró működik. Video terem 63 db írólapos székkel berendezett terem, melyben egy 1,3 méter képátmérőjű dobozos projektor van elhelyezve. A terem alkalmas tv-nézésre, videózásra és számítógépes programok frontális bemutatására.

2. A tankönyv, tanulási segédlet kiválasztásának elvei Tankönyv A pedagógusok minden év januárjában az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzékéből kiválasztják az általuk használni kívánt tankönyveket és egyéb tanulási segédleteket. A szakmai munkaközösségek minden év január végéig véleményt adnak a pedagógus által kiválasztott tankönyvről. A főbb véleményezési szempont a helyi tantervnek való megfelelés, de tekintettel kell lenni a könyv beszerzési árára is. Kirívóan magas árú könyv csak az adott osztály tanulói szüleinek egységes állásfoglalása esetén alkalmazható. 67

A megrendelt tankönyvek és más nyomtatott taneszközök listáját a beszerzési árral együtt a tanulók februárban, a 9. évfolyamos tanulók és szüleik a beiratkozáskor megkapják, s ennek alapján rendelik meg tankönyveiket. A kompetencia alapú oktatáshoz az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. által fejlesztett programcsomagokat alkalmazzuk. Ezen kívül minden évben a minimálbér 1%-ánál nem magasabb összeggel kérünk hozzájárulást kulturális programok szervezéséhez. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések kötelező minimális jegyzéke a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez kiadott 7. számú melléklet tartalmazza A következő évek beszerzéseinél a fenti eszközjegyzéket kell elsősorban figyelembe venni, természetesen a kis értékű fogyóeszközök folyamatos pótlása mellett. Ezen felüli minőségi fejlesztések esetén a pedagógiai programban és a tantárgyi tantervekben megfogalmazott céloknak megfelelően kell eljárni. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A gimnázium évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.    

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, 68

    

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az 1. idegen nyelvet, 2. informatikát, 3. matematikát a matematika és természettudományos tagzaton, 4. magyar nyelv és irodalmat a humán tagozaton 5. történelmet a humán tagozaton, 6. kémiát, fizikát, biológiát a természettudományi tagozaton valamint a 7. német két tannyelvű osztályokban a német nyelven tanult tantárgyakat. 8. testnevelést (fiú-lány) Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 



A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérések követelményei és formái, valamint a középszintű érettségi vizsga témakörei az adott tantárgy tantervének végén találhatók. Értékelés, ellenőrzés 69

Az iskolai munka értékelésének céljai     

Minőségbiztosítás az iskolai munka minden területén Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és a szakmaszerzésben stb. Motiváció (tanulói, tanári, szülői) Kontroll (ellenőrzés, korrekció) Jövőkép-alakítás Az értékelés funkciói

 A folyamatos munka a folyamatos visszajelzését biztosítja.  A tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének, a motivációnak egyik eszköze.  Az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrollja.  A hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározását teszi lehetővé, az önismeret kontrollja.  Versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez.  Az elvárt képességek szintmérésének, az előrehaladás mérésének eszköze. Az értékelés alapelvei          

Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott. Legyen folyamatos, rendszeres. Legyen differenciált, személyre szóló. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, félelemmentes légkörben történjen. Jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül. Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát. Legyen tárgyszerű (erős pontok, gyengeségek, javítási lehetőségek). Preferálja a szorgalmat és a tehetséget. Jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára. Teremtsen érdekeltséget a „jó” döntésre az egyéni munkarend kialakítása során. Az értékelés formái

a) Személyes, verbális értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg:  A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő - szinte minden pillanatban előforduló - igen-nem, helyes-helytelen, típusú szabályozó megnyilvánulások.  Közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés.  A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel.  Az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres értékelései osztályon, csoporton belül vagy egyéni jelzéssel. b) Írásbeli szöveges értékelés

 A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések.  Elsősorban magatartással, szorgalommal kapcsolatos írásbeli dicséretek és fegyelmi intézkedések. 70

 Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok). Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl.: lediktálás a füzetbe, kifüggesztés az előadóteremben.) 

A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik.  A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.  A tantárgyi munkáról rendszeresen, legalább négy-hat hetente kapjanak a tanulók és a szülők tájékoztatást érdemjegy formájában.  Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma + 1.  Törekedni kell a szóbeli számonkérésre, melynek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont.  A kompetencia alapú oktatás bevezetése az értékelés kidolgozott és eddig bevált gyakorlatát nem változtatja A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom értékelése félévkor és év végén történik. Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt. Az osztályfőnök a javaslatát a szaktanárok és a diákok véleménye alapján készíti el. A tanulói magatartás minősítése: Példás (5) magatartású, aki a következő szempontok többségének megfelel:  felelősségérzettel van az iskola közössége iránt: megtartja a Házirendet, és feladatkörében arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt,  önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti,  önállóan kész véleményét kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz illő hangot használ,  tevékeny részt vállal az iskola vagy a város valamelyik művészeti vagy sportcsoportjában, illetve rendezvényein,  önnevelésre, önfegyelemre törekszik,  aki nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben,  nem hiányzott igazolatlanul. Jó (4) magatartású  aki az előbbiek egyikének-másikénak nem felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs,  legfeljebb 1 igazolatlan órája van. Változó (3) magatartású  aki az előbbiek ellen ismételten kisebb mértékben vagy egy alkalommal súlyosabban vétett, 71

 aki írásbeli osztályfőnöki vagy igazgatói intőben részesült,  akinek 2-6 igazolatlan órája van. Rossz (2) magatartású  aki igazgatói megrovásban részesült,  akinek 7 vagy több igazolatlan órája van,  aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült. A tanulói szorgalom minősítése Példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel:  aki kötelességeit pontosan teljesíti, írásbeli feladatait mindig elkészíti, indokolt készületlenségét időben jelenti, hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja, az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül,  aki tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában, tanulmányi versenyeken és pályázatokon,  aki szükséges felszerelését mindig elhozza az órákra,  aki képességeihez képest kiemelkedően teljesít. Jó (4) szorgalmú  aki az előbbiek egyikének-másiknak nem felel meg kifogástalanul,  aki képességeinek megfelelően teljesít. Változó (3) szorgalmú  aki az előbbiek ellen többször kis mértékben vagy valamelyike ellen súlyosabban vétett,  aki képességei alatt teljesít, legfeljebb egy tárgyból elégtelen a tanulmányi eredménye. Hanyag (2) szorgalmú  aki az előbbiek közül több ellen is súlyosan és ismételten vétett,  akinek kettő vagy több tantárgyból tanulmányi eredménye elégtelen. A fentiektől eltérni indokolt esetben nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanulók jutalmazása, büntetése:

1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

2. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, 72

c)

d) e) f)

- példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a négy (öt) éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat és plakettet kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

5. Az iskolai büntetések formái: - szóbeli figyelmeztetés; - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - fegyelmi eljárás.

6. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

7. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

8. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás 73

indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módon teljesíthet:  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

7. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon. (A tanulók fizikai fittségének mérésére a „Mini Hungarofit” – tesztet alkalmazzuk. Évente kétszer, ősszel és tavasszal. Ráfordított órakeret évfolyamonként 5 – 5 óra/tanév.) 2014/2015-ös tanévtől az újonnan bevezetésre kerülő NETFIT rendszert alkalmazzuk a tanulók fizikai fittségének mérésére. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok a testnevelés helyi tantervében kerültek részletezésre.

8. A közösségi szolgálat teljesítésének szabályai Jogszabályi háttér: • A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 6.§ (4) paragrafusa szerint az érettségi bizonyítvány átvételének feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. A 97.§ (2) bekezdése szerint a közösségi szolgálat végzéséről szóló igazolást először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. • A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) kormányrendelet célul tűzi ki hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását saját élményű tanuláson keresztül. Ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást. Közösségi szerepek. Civil szervezetek céljai, lehetőségei, tevékenysége. • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 74

A közösségi szolgálat fogalma: „A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” Köznevelési törvény 4.§ (13). Közösségi tevékenység a diákok nevelésének fontos színtere, olyan tevékenység, amely • szolgálja a diákok demokratikus készségfejlesztését • melynek világos célkitűzése és eredménye van, • melyben a diák jól érzi magát, élményként éli meg, • melyben sikerélményre tehet szert, • melyben közösségi élményben lehet része, • melynek teljesítése során tapasztalati úton fejlődjenek a diákok alábbi kompetenciái: társadalmi felelősségvállalás ,döntéshozatal, konfliktuskezelés, empátia, elfogadás, együttműködés, felelősség, hiteles vezetői képesség, kommunikáció, vitakészség, A közösségi szolgálat teljesítésének időbeni ütemezése • 9. évfolyam: a diákok felkészítése a közösségi szolgálatra, esetleg a szolgálat megkezdése, • 10. évfolyam: a közösségi szolgálat teljesítése, ill. lezárása, értékelése. • 11. évfolyam: indokolt esetben, pl. elhúzódó betegség, hosszabb külföldi tartózkodás stb., esetén a hiányzó közösségi szolgálati órák teljesítése, a közösségi szolgálat lezárása, értékelése. A közösségi szolgálat iskolán belüli szervezeti keretei A közösségi szolgálatot iskolai szinten az intézményvezető fogja össze: • előkészíti a külső szervezetekkel az együttműködési megállapodásokat, • segíti az egyes területekért felelős koordinátorok munkáját, • ellenőrzi az osztályfőnökök adminisztrációját. A közösségi szolgálat egyes területeiért az iskola igazgatója által ezzel a feladattal megbízott koordinátor felelős, aki • feltérképezik az iskolán belüli lehetőségeket • együttműködő szervezeteket, folyamatosan bővítik a diákok felé kiajánlott választható közösségi szolgálati helyek listáját, • kapcsolatot tartanak a külső szervezetekkel, • tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon a közösségi szolgálat egyes területeiről, a választható lehetőségekről, • segítik a diákokat abban, hogy az egyéniségüknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő közösségi szolgálati helyeket megtalálják, • a diákkal kitölteti a Jelentkezési lapot, majd az összesített információk alapján elkészíti a beosztást, • ellenőrzik, hogy a diákok valóban teljesítették-e a naplójukban rögzített időpontban a vállalt tevékenységet, mely alkalmanként nem lehet több 1x-3x 60 percnél. és azt aláírásukkal elfogadják, • felelősek a közösségi szolgálat pedagógiai feldolgozásáért • kapcsolatot tartanak a diákok osztályfőnökeivel, tájékoztatják őket a tanulók közösségi szolgálati tevékenységének előrehaladásáról, ill. arról, ha a diák a vállalt tevékenységet nem teljesíti. Az osztályfőnökök • tájékoztatják a tanév első szülői értekezletén a szülőket arról, milyen formában és milyen időbeni ütemezés szerint kell teljesíteniük a diákoknak az 50 óra közösségi szolgálatot, 75

•

elvégzik a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt: folyamatosan rögzítik, az osztálynaplóban, a törzskönyvben és év végén a tanuló bizonyítványában, hogy összesen hány órát teljesített a diák az adott időszakban • gondoskodnak arról, hogy a tanuló, amennyiben teljesítette a kötelező az 50 órás közösségi szolgálatot, megkapja az erről szóló igazolást, mely az érettségi bizonyítvány átvételének feltétele. A tanulók • szabadon dönthetnek, mely tevékenység formájában teljesítik az 50 óra közösségi szolgálatot • részt vesznek az előkészítő foglalkozáson /foglalkozásokon (max. 5 óra), • a közösségi szolgálat megkezdésekor jelentkezési lapot töltenek ki, melyet a szülő is aláír jóváhagyása jeléül, • a folytatott tevékenységéről, annak helyéről, időpontjáról, időtartamáról, személyes tapasztalatairól naplót vezet • tevékenysége során együttműködik az adott tevékenységet koordináló tanárral • részt vesz a közösségi szolgálatot lezáró, azt értékelő foglalkozáson/foglalkozásokon (max. 5 óra) A közösségi szolgálatot az alábbi tevékenységi körökben szervezzük meg a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári- és katasztrófavédelmi, g) közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő- és oktatómunkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 76

2. A 2016―2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve a szülői szervezet véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirenda pedagógiai program,az SZMSZ elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.perczel.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; 77

- az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

78

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programját a 7/2014(I.17) Kormány rendelete alapján módosította. 2014. március 26. Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programját a nevelőtestület 2014-0326.napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív)

Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programját a szülői szervezet a 2013-03-27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív)

Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programjávalaz iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programjáta nevelőtestület a 2014-03-31. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív;) Siófoki Perczel Mór Gimnázium pedagógiai programjáta mai napon jóváhagytam.

Kelt:Siófok, 2014. március 31. Vaskóné Csák Erika intézményvezető

79