FEJÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PERCZEL MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEJÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PERCZEL MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-2-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEJÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PERCZEL MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-3-

I. Az intézmény általános jellemzői 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, speciális képzési formái, jogosítványai • Intézmény neve: Fejér Megyei Önkormányzat Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma • Rövidített neve: Perczel M. Szakképző • OM azonosító: 030217 • Székhelye: Mór, Dózsa György u. 2. • Telephely: Mór, Úttörő u. 1/A. • Alapításának éve: 1885 • Alapító szerv: Fejér Megyei Ipari Céh • Működési terület: Elsősorban Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros megyei városokkal együtt • Fenntartója, felügyeleti szerve: Fejér Megyei Önkormányzat • A fenntartó címe: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. • Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy • Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. • Az intézmény vezetőjét a külön jogszabályokban meghatozott időtartamra pályázat útján a megyei közgyűlés bízza meg. • Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény: szakközépiskola, szakiskola, kollégium • Tagozat: felnőttoktatás • Az intézmény szakágazati besorolása: 802200 iskolai oktatás • Évfolyamok száma:
Szakiskola: 2 évfolyam általános műveltséget magalapozó (9-10.) 2 évfolyam szakképzési évfolyam (l/11, 2/12) 3 évfolyam szakképzési évfolyam (3/13
Szakközépiskola: 4 évfolyam 2 évfolyam szakképzési évfolyam (1/13, 2/14)
Felnőttoktatási szakközépiskola 4 évfolyam • A felvehető gyermekek, iskolai, nappali munkarendbe: 480 fő • Maximális létszám a kollégiumban: 50 fő • Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések: A képzés

szakmacsoport

5. Gépészet szakmacsoport

megnevezése

géplakatos

részszakképesítése: gépbeállító Hegesztő részszakképesítése: bevontelektródás hegesztő

OKJ száma

hossza

megjegyzés

31 521 10 1000 00 00

2 éves

kimenő rendszerben

3 éves

-

-

-

-

kiegészítő szakmája a géplakatosnak

31 521 10 1000 00 00 31 521 10 0100 31 01 31 521 11 0100 31 01

PEDAGÓGIAI PROGRAM

részszakképesítése: fogyóelektródás hegesztő

31 521 11 0100 31 03

-

kiegészítő szakmája a géplakatosnak

fémforgácsoló

31 5233 14

2 éves

kimenő rendszerben

3 éves

-

-

-

részszakképesítése: esztergályos

31 521 09 1000 00 00 31 521 09 0100 31 01

részszakképesítése: fogazó

31 521 09 0100 31 02

-

-

részszakképesítése: fűrészipari szerszámélező

31 521 09 0100 31 03

-

-

részszakképesítése: köszörűs

31 521 09 0100 31 04

-

-

részszakképesítése: marós

31 521 09 0100 31 05

-

-

CNC forgácsoló

31 521 02 0000 00 00

-

kiegészítő szakmája a gépi forgácsolónak

33 5216 03

3 éves

kimenő rendszerben

3 éves

-

-

-

gépi forgácsoló

villanyszerelő 6. Elektrotechnikaelektronika szakmacsoport

7. Informatika szakmacsoport

részszakképesítése: Kábelszerelő

33 522 04 1000 00 00 33 522 04 0100 21 01

elektromos gép- és készülékszerelő

31 522 01 0000 00 00

2 éves

-

Informatikus

54 481 04 0000 00 00

2 éves

-

2 éves

-

2 éves

-

-

-

gazdasági informatikus

részszakképesítése: gépíró

54 46 41 01 33 346 01 1000 00 00 33 346 01 0100 31 01

részszakképesítése: gépíró, szövegszerkesztő

33 346 01 0100 31 02

-

-

élelmiszer- és vegyi árukereskedő

33 7862 01

2 éves

kimenő rendszerben

bolti eladó elágazása: élelmiszer- és vegyiáru-eladó

31 341 01 0010 31 02

2 éves

elágazása: zöldséggyümölcs eladó

31 341 01 0010 31 06

Irodai asszisztens 16. Ügyviteli szakmacsoport

17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminsztráció szakmacsoport

-4-

Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő részszakképesítése: Bolti pénztáros

32 341 02 0100 31 01

-

kiegészítő szakmája az élelmiszer- és vegyiárueladónak

-

kiegészítő szakmája az élelmiszer- és vegyiárueladónak

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

•

• •

-5-

részszakképesítése: E-kereskedő

32 341 02 0100 31 01

-

kiegészítő szakmája az élelmiszer- és vegyiárueladónak

kereskedelmi ügyintéző

52 341 04 1000 00 00

1 éves

-

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok
55131-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi externátusi elhelyezésre (szorgalmi időben)
55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
55232-3 Intézményi közétkeztetés
55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés
75176-8 Intézményi vagyon működtetése
80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás
80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása
80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás
80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása
80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
80225-2 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás
80512-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása
85191-2 Anya-, gyermek- és csecsemővédelem
92403-6 Diáksport Az intézmény kiegészítő tevékenységébe tartozó feladatok
75195.2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek. Az alaptevékenységekhez rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitás fokozott kihasználása érdekében, nem nyereségszerzés céljából, külső megrendelő részére folytathat az intézmény kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységet (szolgáltatást, bérbeadást, termékértékesítést stb.) E tevékenységből származó bevételeknek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. E tevékenységet az intézmény a felügyeleti szerv előzetes engedélyével végezhet. A feladat ellátást szolgáló vagyon: Ingatlanok:

FMÖ Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma Mór Használatba kapott ingatlanok állománya (nem a Megyei Önkormányzat tulajdona) Terület Sorsz. Ingatlan címe Hrsz. Művelési ág (m²) 1. Mór, Dózsa Gy. u. 2. 1801 Telek (műemléki 13312 környezet) Középiskola 2.

Mór

1800/2

Beépítetlen terület

1414

tulajdonos Mór város önkormányzata Mór város önkormányzata Mór város

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.

Mór, Úttörő u. 1.

970/11

(műemléki környezet) telek tanműhely

•

•

-6-

8682

önkormányzata Mór város önkormányzata Mór város önkormányzata

Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény a feltüntetett vagyon feletti rendelkezési jogát Fejér Megye Közgyűlése rendelete szerint gyakorolja. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az 1990. Évi LXV. Tv. 89. § (2) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. sz. törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint a mindenkori fenntartó által kibocsátott, a gazdálkodást érintő szabályozás alapján.

2. A Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégiumhoz tartozó részben önálló költségvetési szervként a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Speciális Szakiskola tartozik, címe: 8060. Mór, Vértes út 67. 2.1. A két intézmény együttműködési megállapodást kötött a pénzügyi-gazdasági tevékenységek ellátása céljából. 3. A FMÖ Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium költségvetési számláját az K&H Bank Rt. Fejér Megyei Igazgatóságánál vezeti, száma: 10401017-00026848-00000008 4. Az általános forgalmi adó alanya, adószáma: 15364854-1-07 5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat az 1992. évi XXXVIII. törvény, az egyes elkülönített állami pénzalapokról 217/1998 Kormányrendelet, az államháztartás működési rendjéről 249/2000. Kormányrendelet, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvelési kötelezettség sajátosságairól, valamint az intézményi belső szabályzatok tartalmazzák. 6. A költségvetési szerv kiadásait és bevételeit befolyásoló a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító eljárást az intézmény belső szabályzatokban rögzíti. Részletesebben a számviteli politika és mellékletei, az ügyrend, valamint a fenntartó által kiadott intézményi és felügyeleti előirányzati módosítás gyakorlati módszerei tartalmazzák.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-7-

7. Az iskola története A szakképzésnek Móron sikerekben és kudarcokban gazdag története van. A település és tevékenységének fejlődése, a történelmi változások, a változó feltételek és igények alakították tartalmát, határozták meg a személyi feltételeket, tették szükségessé a technikai– tárgyi eszközök folyamatos bővítését, modernizálódását. Az 1868-as népoktatási törvény jelentős állomás a magyar népoktatásban, a hazai közművelődésben. Az 1884. Évi XVII. Ipartörvény részletesen kitér az inasképzésre. A 80. § értelmében 50 fő inas után, iskoláztatásról a községnek gondoskodnia kell. A 81. § előírja, hogy az inasiskolát az elemi iskolában szervezzék meg. Fejér megyében, Székesfehérvár után, másodikként, Móron 1885-ben kezdte meg működését az inasiskola. Kezdetben 45 fő előkészítő osztály 77 fő I. évfolyam Összesen 122 fővel Az akkori lélekszámhoz viszonyítva tekintélyes létszámmal. A képzés 3 évfolyamos volt. Az oktatás nyelve magyar, bár a nyelvi nehézségek miatt németül is folyt tanítás. Az iskolai foglalkozásokat vasárnap tartották meg, népiskolai tanítók közreműködésével. A tanítási órákon matematikát (számolás, mérés) írás, olvasás és 3 óra rajz oktatása folyt. Szervezetten folyt a keresztény hitvallás és erkölcstan oktatása is. Már kezdetben is körzeti beiskolázás volt, ennek ellenére a tanulók 60 % - a móri. Az inasiskolában tanult szakmák cipész, kőműves, cserepes, szabó, szíjártó, köteles, asztalos, de még puskaműves is volt. A gyakorlati oktatás: a mester műhelyében, a mester felügyelete mellett folyt, napi 12-14 órában. A felvétel a IV – VI elemi előképzettség megszerzése után történt, de nem volt ritka a polgári iskolát végzetek szakma tanulása sem. Az életkor is jól tükrözi az előképzettséget, mivel 13 – 20 év között jártak a tanulók inasiskolába. Felügyeleti szerve: Székesfehérvári Királyi Tanfelügyelet volt. Szabaduláskor az inasok kötelesek voltak vizsgaremeket készíteni, melyek a szakma kiemelkedő színvonalú alkotásai voltak. Feljegyzések szerint a tanoncoskolában tanító pedagógusok egy kivétellel mindannyian iskolaigazgatóként mentek nyugdíjba. Az iparos tanoncoktatásban döntő fordulatot hozott az 1922. évi XII. tc. alapján, 1924ben kiadott „Iparostanonc iskolák szervezete tanterve és tantervi utasítása” c. törvény, mely szerint megváltozott körülmények között folyt a képzés. Móron a létszám volumenében és összetételében nem következett be alapvető változás. Az oktatásra a kisipari jelleget magán viselő ipar nyomta rá a bélyegét. Ebben az időszakban olyan változások következtek be, amelyek a későbbi fejlődés alapját biztosították. A bányászat beindulása, az ipari fejlődés (malom, fűrészüzemek, vasút, olajütők, villanytelep) szükségessé tette a szakemberképzés, mindenek előtt a szakmunkásképzés reformját, ennek törvényes alapot kellett adni. A II. világháború éveiben nem történhetett meg a szükséges reform. A felszabadulást követően a tulajdonviszonyok változásának hatására az 1949. évi IV. tc., az akkori feltételekhez és körülményeihez igazította a szakmunkásképzést. A kormány létrehozta a Munkaerő Tartalékok Hivatalát. Az MTH Móron is megszervezte a szocialista szakmunkásképzést, a szakmunkásképzés színvonalának emelése érdekében, a törvény az általános iskola 8. osztályának elvégzését követelte meg a tanulóktól, de átmenetileg a 6. osztályt végzettek felvételét is engedélyezték. A törvény felhatalmazta az illetékes minisztériumokat, hogy az ipari vállalatokat tanulóképzésre, tanműhelyek létesítésére kötelezhessék. Ekkor került bevezetésre a műhelyi oktatási terv, a tanulók előmenetelét rögzítő kiképzési napló. (Még napjainkban is vezetik tanulóink a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-8-

„Munkanaplót”) Az elméleti oktatás fontosságát emelték azok a rendelkezések, amelyek kimondták, hogy a tanítás csak hétköznap, és pedig este 6 óráig lehet. Az 1950–54-es években a bányászat beruházása megháromszorozódott, Móron is jelentkeztek a munkaerő gondok. A szakmunkás létszám nagyarányú gyarapítása érdekében az ipari tanulók létszámát jelentősen megemelték, a képzési időt a korábbi 3 évről 2 illetve egyes szakmákban l évre szállították le. Móron a szakmunkásképzésnek egyetlen perspektívája volt, a vájárképzés. Toborzó munkával az Alföld munkanélküliséggel küzdő régióiból, sok-sok tanulót iskoláztak be, akik még a mai napig is városunkban élnek. Ez a szakképzés ellentmondásos időszaka volt, mivel a nagyüzemi termelés mindinkább előtérbe állította a jobb felkészültségű szakmunkások iránti igényt. Problémát, jelentett, hogy a tantestületben nem volt kellő létszámú szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt jól képzett pedagógus, a tanügyi dokumentációk is hiányosak voltak. A tanulók gyakorlati képzését szakmunkás képesítésű mesterek, oktatók látták el. A népgazdasági tervekhez igazodva az 1950-es években a vas-, de túlnyomórészt a bányaipari (vájár) képzés folyt. A vájárképzés rangot jelentett, iskolánk meghatározó szerepet töltött be községünk kulturális és sportéletében. A községi sportünnepélyek különösen szép látványa volt tanulóink gúlagyakorlata, a jól szervezett tornabemutatója. A képzés kinőtte az épület adta kereteket, mivel az emeleten 3 tanteremben folyt a tanítás, a negyedik terem a testnevelés lehetőségeit biztosította. A földszint 160-170 tanulónak adott szűkös otthont. Miután bebizonyosodott, hogy a kiképzett szakmunkások jó része nem felel meg a követelményeknek, a Minisztertanács 1955-ben határozatot hozott, hogy a képzési időt a vasipari szakmákban általában 3 évben belül kell meghatározni. A tanulókat a gyenge tanulmányi eredmény esetén az intézmény elhagyására ösztönözték, illetve kizárták. Az 1957-ben megalakult Munkaügyi Minisztérium átvette a megszüntetett MTH feladatkörét, megélénkült a képzés feltételeinek korszerűsítése. Az oktatás tárgyi feltételeinek vonatkozásában sok volt a kívánnivaló. A műszaki fejlődés, az új üzemek és iparágak keletkezése kihatással volt a szakmai struktúra alakulására. A vájárképzés mellett a vasipari, villamos ipari, az autószerelő, a szövő képzés jelezte a kor elvárásait. A korábban fontosnak tartott vájárképzés jelentősége megszűnt, elsorvadt. Egyre inkább teret hódított az igény, hogy a vállalat speciális, profiljának megfelelő szakmunkások képzése folyjék. Emiatt a képzés újabb szakmákra tagolódott. Bevezették a karosszéria – lakatos képzést. Az 1961. évi III. törvény – az oktatási reformtörvény értelében a hagyományos szakmunkásképzés fenntartása mellett 1978-ban megkezdődött az érettségi és szakmunkás bizonyítványt adó 4 éves szakközépiskolai képzés. A képzés tárgyi feltételeit a Csepel Művek Fémmű Móri Gyáregysége biztosította, korszerű, új forgácsoló gépek beszerzésével és tanműhely kialakításával. Sorra létesültek a kor technikai követelményeinek megfelelő tanműhelyek Balinkabányán, Oroszlányban és a legmodernebb technikával ellátott Ikarus tanműhelyben. A törvény ugyan kimondja, hogy a szakmunkástanulók számára biztosítani kell a munka mellett 2-3 év után a középiskolai végzettség megszerzését. 1966-ban jelentős előrehaladást jelentett a „B” tagozatú, felemelt szintű szakmunkásképzés megszervezése és kiszélesítése. E tagozaton a tanórák 35 %-át az elméleti, 65 %-át a gyakorlati oktatást kötötte le. Vezérlő elv az volt, hogy a szakközépiskolai közismereti tananyagából annyi kerüljön beiktatásra, amennyinek elsajátítása során a „B” tagozaton végzettek, munka mellett a középiskolák esti tagozatán 2 év tanulmány után az érettségit megszerezhessék. Ezzel a szakmunkásképzésben megszűnt a zsákutca jelleg, jó néhány tanuló a szakmunkásvizsga után középiskolai érettségit, majd technikus képesítést szerzett.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-9-

Az IKARUS tanműhely a korszerű szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeit a kor legmagasabb igényeinek megfelelően biztosította. Kedvezően hatott az oktatás színvonalára, hogy a közismereti tantárgyakat tanító tanároknak túlnyomó többsége egyetemi végzettségű. A gyakorlati oktatók a műszaki végzettségük mellett pedagógiai képzettséggel is rendelkeznek. Iskolánk életében kiemelkedő esemény volt az új iskola épület átadása 1974. szeptember 22-én. Keretet adott az új, korszerű szakmunkásképzésnek. Az intézetben folyó szakmunkásképzés azt mutatja, hogy a megtett út nem volt egyenletes, torzulásmentes, de sok – sok nehézség ellenére sikereket, eredményeket értünk el. A képzés színvonalát, tanulóink elsajátított szaktudását elismerik. A szakközépiskolai képzéssel egyidőben bevezettük a műszaki mérések és a pneumatika tantárgyak oktatását. Tanulóink olyan méréstechnikát sajátítanak el, amelyek a modern ipari technikában nélkülözhetetlenek. A képzési struktúra változását jelentette az 1992-ben bevezetett közgazdasági képzés, az érettségizett tanulók titkár – képzése, a legmodernebb számítástechnikai ismeretek tanítása. Iskolánk nagy utat tett meg az 1884-es ipartörvény kiadását követő száz évben: A rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági változások nagy megrázkódtatást jelentettek a szakképzésnek, iskolánknak is. Elsőként az IMAG szüntette be a tanműhely működtetését, majd a rákövetkező évben a CSMF Móri Gyáregysége. Az Oroszlányban és Balinkabányán működő tanműhelyben nem tudták ellátni a szakközépiskolai osztályok gyakorlati képzését. Egyetlen lehetséges alternatíva mutatkozott, iskolai tanműhely létesítése. A Városi Önkormányzat iskola rendelkezésére bocsátotta a Petőfi Általános Iskola bányásztelepi épületét. Az iskola életében jelentős esemény volt az iskolai tanműhely átadása 1993-ban. Végre elérhetővé vált az a célunk, hogy az iskola legmesszebbmenőkig biztosítsa a tanulók gyakorlati képzését, önálló tanműhelyünk legyen. Teljesült az a célunk is, hogy a szakmunkásvizsgát tett tanulóink saját iskolájukban tegyenek érettségi vizsgát. Az elképzelések, a tervek megvalósulását jelenti, hogy a 2000/2001-es tanévre kialakult egy viszonylag stabilnak mondható képzési szerkezet. Szakközépiskolai szinten: közgazdasági humán gépész informatika – számítástechnika szakmacsoport szakmunkások szakközépiskolája Szakképzési szinten: géplakatos villanyszerelő esztergályos bolti eladó Érettségi után: középfokú ügyintéző titkár számítástechnikai szoftverüzemeltető irodavezető rendszerinformatikus A 2007/2008-as tanévtől a modul rendszerű képzésre tér át az iskola géplakatos, gépi forgácsoló bolti eladó szakmákban. Újdonságként pedig bevezetésre kerül az érettségi utáni szakképzésben a kereskedő ügyintéző szak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 10 -

Pályakezdő fiatalok beállításával, pedagógus képzésekkel és továbbképzésekkel jelentősen megváltozott a nevelőtestület összetétele, jó a szakmai ellátottság. Látványosan javultak a nevelés-oktatás tárgyi és technikai feltételei (tantermek berendezése, számítógéptermek, oktatási helyek, szemléltető eszközök, információhordozók stb.). Ugyanakkor az új kihívások alapján-új kérdésekre kell választ adni: a képzésben maradjon-e a bő választék vagy csökkentett lehetőségek; kitudja e választani a nevelőtestület azt az egy-egy képzési formát, amelyre koncentrálva nevel-oktat tovább; fel tudja-e mérni, hogy ehhez milyen személyi és tárgyi feltételek kellenek; a képzés találkozik-e a tanulók, a szülők és a gazdasági egységek, hivatalok és intézmények elvárásaival és igényeivel; Többek között-e kérdésekre ad választ a Pedagógiai program a helyi tanterv. Az intézmény változó feltelek között működött, mindig tudott alkalmazkodni, megújulni. Változó körülmények között keresi napjainkban a helyét és szerepét és készül fel az új igényekre, kihívásokra a jövőre. Az eddigi történelmi utat többségében becsületes munka, színvonal és minőség, szép sikerek és nagy bukások, kellemes hírek elismerések és kellemetlen jogos, vagy jogtalan vélemények, ítéletek jellemezték. Az iskola vállalja ezt a múltat, az örökséget, a tévedéseket és hibákat is, büszke az eredményekre, a sikerekre, őrzi és folytatja a jó hagyományokat, de nem vállalja és visszautasítja az alaptalan és jogtalan, a rosszindulatú véleményeket és kritikákat. Az iskola vállalja a jövőt. A hagyományokra építve, a tapasztalatokat levonva és hasznosítva végzi mindennapi nevelő-oktató munkáját, elsősorban Mór és körzete tanulóinak szakképzését, valamint mindazokét, akik érdeklődnek és az itt folyó szakmai képzésben való aktív részvételt vállalják. Az iskola várja és vállalja mindazok képzését és oktatását akik, az alapfokú végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséget kívánják megszerezni; akik csak az érettségi sikeres megszerzését tűzték ki célul; akik, a sikeres érettségi megszerzése után, középfokú végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséget akarnak megszerezni; akik arra készülnek, hogy megszerezve az érettségit, az alapozásnak megfelelő főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat; akik arra készülnek, hogy megszerezve az érettségit, döntésüknek megfelelő főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat; Az iskola és nevelőtestülete tudja, hogy a pályaválasztás, a döntés milyen nehéz feladat szülőnek és tanulónak egyaránt. A négy év folyamán ezért átmeneti lehetőséget biztosít a 10. évfolyam végén, a képzési formák, a megjelölt szakmai képzések között. A kritérium: a tanuló eredménye, érdeklődési köre, a szaktanárok javaslata valamint a törvények és rendeletek adta feltételek. Az iskola vállalja és biztosítja: a zömében átlagos, az átlag fölötti és esetenként átlag alatti felkészültséggel és képzettséggel rendelkező tanulókat a rendelkezésre álló központi és helyi pedagógiai, didaktikai módszerekkel – amennyiben a tanuló is partner – felkészíti a vizsgára, felkészíti a munkára, felkészíti az életre és a társadalomba való beilleszkedésre.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 11 -

8. Az iskola helyzete, környezete Mór fejlett és fejlődőképes kisváros. Igen sok a viszonylagos jómódról tanúskodó lakóház. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a lakosság életkörülményei általában véve jók. Az iskolánkba beiratkozott gyerekek szüleiről ez a tapasztalata, bár iskolai végzettségük nem túl magas. Észrevehető viszont a különbség a szakmunkásképzős és a szakközépiskolai tanulók szüleinek (és maguknak a gyermekeknek is) az igényei között. A szakmunkásképzős tanulók és szüleik többsége csak annyit vár az iskolától, hogy gyermeke szakmát szerezzen. A szakközepes tanulók és szüleik elvárásai sok esetben magasabbak, többen gondolnak a továbbtanulásra is. Hosszú évtizedek tapasztalata alapján igen merev kép alakult ki az iskoláról, ami nagyon nehezen változik, de az iskola légkörét tovább javíthatónak tartjuk. Mint már a korábbiakban is utaltunk rá, különbséget érzünk a szakképzős és a szakközepes tanulók adottságai, szorgalma, viselkedési kultúrája, igényei között. Gondot jelent, hogy a szakképzésre jelentkezett tanulók nagy része nem azért választja iskolánkat, mert érdekli az adott szakma, hanem azért, mert úgy gondolja, hogy máshol nem tudna megfelelni a követelményeknek. Elkedvetleníti egy részüket az is, hogy jövőjüket nem érzik biztosítottnak az általuk választott szakma megszerzése után sem. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban ezekre a gyengébb képességű, esetenként tanulási problémákkal küzdő gyermekekre számíthatunk, és rájuk kell építeni az oktatási rendszerünket a közeljövőben is, éppen iskolánk általános megítélése miatt, amit csak fokról – fokra , folyamatos eredmények felmutatásával lehet megváltoztatni. Az ország más részeiben szerzett tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a fentiek ellenére sem rosszabbak szakmunkástanulóink eredményei az átlagosnál. Megfelelő mértékű energia ráfordításával, pozitív szemlélettel, odafigyeléssel, a gyermekekkel való törődéssel (sokszor éppen csak a végighallgatásukkal) a beléjük fektetett bizalommal úgy érezzük sikereket érhetünk el életszemléletük, tanulási hozzáállásuk alakításában. A szakközépiskolás tanulók közt azt tapasztaltuk, hogy érdeklődési körük tágabb, szívesebben járnak színházba, többet olvasnak, hajlamosabbak arra, hogy tudásukat a tanítási idő után, szakkörökben, munkacsoportokban fejlesszék. Sajnos azonban közülük is sokan érkeznek úgy a középiskolába, hogy alapvető (írási, olvasási) problémákkal küszködnek, ami minden jó szándék mellett is lényegesen megnehezíti tanulásukat, kihat annak eredményességére is, és a későbbiekben ez elmaradáshoz, mechanikus tanulási módszerekhez vezethet. Iskolánk felszereltségét elég jónak találjuk, a tanításhoz szükséges eszközök általában rendelkezésünkre állnak, ezek teszik igazán színessé, változatossá az órát, élményszerűvé a tudás megszerzését. Valamennyiünk által ismert probléma iskolánkban a tornaterem és tanterem hiánya, valamint az, hogy nincs lehetőség kulturált tisztálkodásra, öltözködésre testnevelés után. (Túlságosan kicsik az öltözők, kevés a zuhanyzó.) Az iskolai hagyományos rendezvények az évek során tartalmukban és formájukban sokat változtak, bővültek. Jelentősebbek: avatás, szalagavató, ballagás, iskolai karácsony, Perczel nap, sportnap. Mind-e mellett sokkal több szakkör, közös túra, kirándulás, filmnézés és egyéb kulturális program kellene. Erre a diákok egy részében fel is lehet kelteni az igényt (vagy már meg is van), de ez a pedagógusok részéről több idő és energia ráfordítását igényelné, amit a már korábban említett tényezők nem mindig tesznek lehetővé. Az iskolai pedagógiai munkában, iskolai tevékenységben, tiszteletben tartjuk a diákok jogait, a nevelésben társnak tekintjük a szülőket, a munkában számítunk kollégáink együttműködésére és elismerjük azt. Nem követjük a hagyományos tanár – diák viszonyt. A tanulókat társnak ismerjük el a műveltség, a kultúra, a tudomány, a szükséges ismeretek és azok alkalmazásának

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 12 -

megszervezésében és megismerésében. A tanítási órák tartalma nem az előadás, a kinyilatkoztatás, hanem a tanulás, az ismeretek megszerzésére törekvő előkészítő, szervező és ellenőrző munka. Ezért a nevelésben és oktatásban, tiszteletben tartjuk a diákjogokat az emberi – állampolgári jogokat: a személyiségi jogot, különös tekintettel az emberi méltóságra, a fizikai és lelki erőszak elleni védelmet; a gondolat - a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, különös tekintettel a meggyőződésre, a nemzeti vagy etnikai hovatartozásra; a véleménynyilvánítást, egyesülési és jogorvoslathoz való jogot, különös tekintettel a szabad véleménynyilvánításra az iskolán belüli és kívüli körökre, szervezetekre, a jogszabályban biztosított eljárásokra és nyilvánosságra; az érdekképviseletekhez, érdemi válaszhoz, az információhoz való hozzáférés jogát, különös tekintettel a döntések meghozatalára, a diákképviseletre, a személyét és tanulmányait érintő kérdésekre, a szükséges információkra; a lakáshoz, levelezéshez való jogot, különös tekintettel az együttélés szabályaira, a levéltitokra; biztonsághoz és egészséghez való jogot, külön tekintettel a felügyeletre, az egészséges környezetre, a fizikai állapot mérésére. Tiszteletben tartjuk, a szülők jogait és azok érvényesülését hogy megismerhesse az iskola nevelési, pedagógiai programját, házirendjét; hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon; az intézmény vezetője, vagy a pedagógus engedélyével részt vehessen a foglalkozásokon; a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában. Megtiszteltetésnek és erkölcsi kitüntetésnek vesszük, hogy gyermekét a „mi iskolánkba” íratta be és járatja. Mind ezek mellett és a feladatok magas szintű ellátása érdekében elvárjuk, szükség esetén megköveteljük: a pedagógus is ember, így rendelkezik személyiségi és állampolgári jogokkal; a pedagógus azért szerzett tanári képesítést, végzett főiskolát, egyetemet, hogy tudását és hozzáértését átadja és átadhassa a tanulóknak; a pedagógus a nevelést – oktatást hivatásának és nem (csak) szakmájának tekinti, ezért maradt a pályán, ezért várja munkája elismerését; az iskolai dokumentumokban megfogalmazott jogai és kötelességei mellett elvárja a tiszteletet, munkája megbecsülését a tanulóktól, a szülőktől, a tulajdonos és fenntartó képviselőitől, de munkatársaitól, kollégáitól is; Az iskola minden dolgozója mindennapi munkája és tevékenysége során alapelvnek tekinti, hogy „mi vagyunk a gyermekekért, a tanulókért” és nem fordítva.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 13 -

II. Nevelési program A „Mi iskolánk feladata” • A nevelés, oktatás célja: • Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket; • A tanulók sajátítsák el a szakmai ismereteket; • A tanulók sajátítsák el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit; • A tanulók képességeit, készségeit, alakítsa ki és fejlessze azokat; • Készítse fel a tanulót arra, hogy leendő intézményében, munkahelyén jól megállja helyét; • Alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes formáit, elfogadott normáit; • A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztése; • Készítse fel a tanulókat a termelésben, a gazdálkodásban való részvételre; • Közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát; • Készítse fel a tanulókat a társadalmi beilleszkedésre; • Nevelje a tanulókat az egészséges életmódra. Összegezve: • A termelésben, gazdálkodásban való részvételre felkészítés; • Ismeretbővítés, ismeretátadás; • Képzés és személyiség fejlesztés; • Közösségfejlesztés; • Értékbővítés, értékátadás; • Az emberi – társadalmi kapcsolatokra való felkészítés. Ennek alapján nevelő – oktató munkánkban legfontosabb értékeknek tekintjük és munkákban közvetítjük: • A tudás, a tudás fejlesztésének akaratát, a megszerzett ismeretek alkalmazását; • Az ember, az embertársak megbecsülését, tiszteletét a toleranciát; • Az írott és íratlan erkölcsi normák, szabályok betartását, betartatását. Elfogadva a felsorolt értékeket az iskolánkban folyó képzés jellege, a szemléletmód: • Az iskolai oktatás célja, hogy a tanuló szilárd ismeretekkel rendelkezzen, a tanulókban a mindennapi életben felhasználható képességeket alakítson ki; „Ismeret – megértés – alkalmazás – integráció” • Az iskolai tananyag elrendezése akkor jó, ha a tananyag a szaktudományok felépítését követve az élet, a gyakorlat adta probléma, téma köré van csoportosítva. • A tanórai munka akkor eredményes, ha a tanári magyarázat segítségével, az ismeretnyújtó tevékenységen keresztül a tanuló önálló megismerő tevékenységén alapul. Tehát nevelő – oktató munkánk célja, az embereszmény: • •

általános műveltséggel bíró, szakmailag jól felkészült ember; aki alkalmas a gazdasági és társadalmi beilleszkedésre;

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

aki önálló, nyitott az újra, önmegvalósításra és megújulásra képes;aki tiszteli, szereti népét, aki ismeri a múltját és jelenét, elismeri és ápolja kultúráját, elfogadja az egyetemes emberi értékeket;

- 14 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Sorszám 1 2

3

4

Terület erkölcsi nevelés értelmi nevelés

közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés érzelmi (emocionális) nevelés

5

akarati nevelés

6

nemzeti nevelés

7

állampolgári nevelés

8

munkára nevelés

9

testi nevelés

Feladat Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A megye, a város és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

- 15 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 16 -

10. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: sorszám 1

terület iskolai tanulói közösségek megszervezése, fejlesztése

2

önkormányzás képességének kialakítása

3

közösségek tevékenységének megszervezése

4

közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

feladat Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanuló közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 11. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

12. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. 13. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 14. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 15. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítja. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére felzárkóztató csoportokat szervez az iskola.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

•

- 17 -

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 10; 11; 12. évfolyamokon a felzárkóztatás mellett, nagyobb részben szorgalmazza a csoportbontásokat.

16. Az iskolában a nevelési-oktatási célok megvalósítását a tanítási órákon kívüli tevékenységek is segítik.: Sorszám 1

2

3

4

5

6

7

8 9

Tevékenység Hagyományőrző tevékenységek

Tevékenység leírása Perczel Nap – megemlékezés március 15-ről, a névadóról, a móri csatáról, kulturális és sportversenyek;- rendezvények: elsősök avatása, iskolai karácsony, szalagavató, sportnap és ballagás;- Mór és körzetének bemutatása, Fejér megye bemutatása. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős, tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Kollégium, A más településekről bejárók, illetve hátrányos és diákétkeztetés veszélyeztetett helyzetű tanulók számára a kollégiumi elhelyezést (szállás, felkészülés, szabadidő hasznos eltöltése) biztosítjuk. A kollégista tanuló napi háromszori étkeztetésben részesül, a többi diák számára menzát biztosít az intézmény. Tehetséggondozó Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatására, a és felzárkóztató tehetséges tanulók gondozására, valamint a gyengék foglalkozások felzárkóztatására Lehetőségeink és az igények szerint a 9. és 10. évfolyam heti 1-1 felzárkóztató órát szervezünk; a 12. évfolyamokon a továbbtanulás, a főiskolai, egyetemi felvétel előkészítésére felzárkóztató, felkészítő órákat tartunk heti órában matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Iskolai sportkör Tagja az iskola miden tanulója, a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítjuk a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a helyi, megyei és országos versenyekre. Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Elsősorban a szaktárgyi, technikai jellegűeket szorgalmazzuk, de az egyéni érdeklődés szerint művészi, hobbi alapján is szerveződhetnek. Versenyek, A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik elő vetélkedők elsősorban (szaktárgyi, sport, művészeti). A nagyobb részvétel eléréséért szorgalmazzuk a felmenő rendszert. A helyi győzteseket felkészítjük a körzeti, megyei versenyre. Osztálykirándulás Az osztályok számára évente egy alkalommal, egy tanítás nélküli munkanap biztosításával, a részvétel kötelező, a költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, A tananyaghoz, az általános műveltséghez kapcsolódó

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10

kiállítási, könyvtári látogatások, előadások Szabadidős foglalkozások

11

Iskolai könyvtár

12

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Hit és vallásoktatás

13

- 18 -

rendezvények a kiránduláshoz kapcsolva illetve a szabadidő hasznos eltöltésére helyben. Az iskola által szervezett kiállítás, múzeum, színház látogatás, klubdélután táncos rendezvény. A tanulók részvétele önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fizetniük. A tanulók egyéni tanulását, az önképzést esetleges feladatmegoldást a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. Előzetes egyeztetés, a megszabott nyilatkozatok illetve a működési szabályzat alapján az iskola tanulói a sportlétesítményeket, számítógépeket, klubszobákat – tanári felügyelet mellett látogathatják és használhatják. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő – oktató tevékenységétől függetlenül, azt nem zavarva – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes.

17. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek jó munkakapcsolat Mór és körzete • általános iskoláival, • a nevelési tanácsadóval és a • gyermekjóléti szolgálattal; • csoportbontások; • felzárkóztató órák; • korrepetálások; • a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai; • nevelési tanácsadás 18. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: - az SNI tanulók beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, - a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, alkalmazását, - a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz alkalmazkodó módszerválasztást, - szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítését, egyéni haladási ütem biztosítását, differenciált nevelést oktatást, individuális módszereket technikákat, az együttműködést gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal, iskolaorvossal, védőnővel.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 19 -

Célok mozgáskorlátozott tanulók esetén -

egészséges énkép kialakítása, kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés.

Feladatok mozgáskorlátozott tanulók esetén -

a tanulás összetevőinek tanítása, olyan eszközök biztosítása, amelyek alkalmazásával a tanuló életminősége javulhat, kommunikációs tevékenysége sikeresebbé válhat, egyénre szabott követelmények, értékelés, minősítés alkalmazása, akadálymentes közlekedés, megfelelő segédeszközök biztosítása (pl. kapaszkodó).

Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások mozgáskorlátozott tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom -

Az egyénnek megfelelő tempó és segédeszközök alkalmazása, szükség esetén gépi írás alkalmazása.

Élő idegen nyelv -

Auditív tanulási módszerek alkalmazása.

Matematika -

A geometria anyag gyakorlati részének tanítása egyéni elbírálás alapján, egyénre adaptált eszközök használata.

Történelem, társadalomismeret -

A mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szervezetek megismertetése.

Földrajz, biológia, fizika, kémia -

Ha a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, a tapasztalás lehetőségének biztosítása segédeszközök igénybevételével, a tanulási környezet megfelelő kialakításával.

Művészetek -

Minden esetben megkeresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes.

Informatika

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

- 20 -

Szükség esetén egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazása.

Testnevelés -

A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formáinak alkalmazása, szükség esetén részleges vagy teljes felmentés biztosítása.

Célok látásérült tanulók esetén -

általános, korszerű alapműveltség nyújtása, a speciálisan jelentkező hátrányok leküzdése.

Feladatok látássérült tanulók esetén -

az ép érzékszervek fejlesztése, a meglévő látás használatának tanítása, az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé, reális énkép kialakítása, az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete.

Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások látássérült tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom -

Szükség esetén a Braille-féle pontírásrendszerrel készült szemléltető eszközök alkalmazása, rövidebb olvasmányok választása, digitális könyvek olvasása.

Élő idegen nyelv -

Auditív tanulási módszerek alkalmazása, a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő fejlett kommunikációs készség kialakítása.

Matematika -

A számemlékezet fejlesztése, fejszámolás tempójának erősítése, szükség esetén abakusz nevű speciális számolóeszköz használata a szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközök használata (speciális vonalzó, körző stb.) a mérés, szerkesztés pontosságából a látássérülés mértékének megfelelően engedmények tétele.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 21 -

Történelem, társadalomismeret -

A látássérültekre vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi megismertetése, szükség esetén domború térképek, domború ábrák használata.

szerveződések

Földrajz, biológia, fizika, kémia -

Domború térkép, domború ábra használata, a teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan), a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismeretek tanítása, a tanulói és tanári kísérletekben a lehetőséghez mérten aktív részvétel biztosítása, a tanulói kísérletek egyéni elbírálása (a balesetek elkerülése végett).

Művészetek -

Az ének-zene oktatásában a hallásos tanulás előtérbe helyezése, rajz és vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre kerül (pl. agyagozás, modellek), speciális eszközök használata: fólia, vonalhúzók, körzők, sablonok stb.), a pontosság terén engedmények tétele.

Informatika -

Gépírás tanításának kiemelt szerepe, szükség esetén speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges.

Testnevelés -

Ép mozgásszervek működésének intenzív fejlesztése, a testtartási hibák javítása, a mozgás-látás koordinációjának fejlesztése, a látássérültek sportolási lehetőségeinek megismertetése (atlétika, csörgőlabda, úszás), szükség esetén részleges vagy teljes felmentés biztosítása.

Célok hallássérült tanulók esetén - önállóságra nevelés, - vizuális csatornák kiemelt fejlesztése. Feladatok hallássérült tanulók esetén -

-

életmódjuk, életvitelük átalakítása, kommunikációs lehetőségek fejlesztése, reális pályaválasztás előkészítése, korszerű technikák alkalmazása – számítógép, vizuális eszközök. megfelelő szemléltető eszközök biztosítása, utasítások írásban történő kiadása,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

- 22 -

a pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a tanuló.

Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások hallássérült tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom -

Komplex nyelvi fejlesztés, speciális feladatokkal, módszerekkel, beszédérthetőség javítása a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló tanulók kommunikációjához.

Élő idegen nyelv -

A módszerek és tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel lenni, az írásos forma kiemelt alkalmazása.

Matematika -

Hangsúly a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottságon.

Történelem, társadalomismeret -

Tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése, A siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatása.

Földrajz, biológia, fizika, kémia -

Gyakorlati tevékenykedtetés előtérbe helyezése a természeti viszonyok, viszonylatok, összefüggések felismeréséhez.

Művészetek -

Kreativitás fejlesztése a vizuális kultúra sokoldalú művelésével.

Informatika -

A vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak megismertetése.

Testnevelés -

Fizikai munkavégzésre történő fizikai és pszichikai felkészítés, mozgáskoordinációs zavarok enyhítése, versenyhelyzetek teremtése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 23 -

Célok autisztikus tanulók esetén - egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése - a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő képességek fejlesztése. Feladatok autisztikus tanulók esetén -

az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása, az elsajátított ismeretek általánosításának, alkalmazásának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, változatos problémamegoldási módszerek tanítása, az ön- (esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások autisztikus tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom -

Fő célterület a kommunikáció, kapcsolatteremtés és fenntartás, szükség esetén alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazása.

Élő idegen nyelv - Egyedi megítélés alapján javasolt az értékelés alóli felmentés. Matematika -

Megismerési képességek fejlesztése, önellenőrzés tanítása az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása, az oktatás szemléletes és konkrét jellege, cselekvéses tanulás alkalmazása.

Történelem, társadalomismeret -

Önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása, a történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent.

Földrajz, biológia, fizika, kémia -

A tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 24 -

Művészetek -

Valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent.

Informatika -

Lehetőség nyújtása az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre.

Testnevelés -

A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése, a testséma ismeretének kialakítása, a testmozgások összehangolásának tanítása, a különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása, annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit.

Célok diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetén -

Az olvasás-, írászavarok javítása, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségé, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

Feladatok diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetén -

A testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Célok diszkalkuliás tanulók esetén -

A mechanikus számlálás képességének kialakítása, a mennyiség-állandóság fogalmának megértése és használata a mindennapi életben.

Feladatok diszkalkuliás tanulók esetén -

Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

- 25 -

a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

19. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítik: • a tanítási órák megszervezése; • a választható tantárgyak tanulása; • tehetséggondozási foglalkozások; • iskolai sportkör; • szakkörök; • versenyek, vetélkedők, bemutatók; • iskolai könyvtár, iskolai létesítmények, eszközök használata; • a továbbtanulás segítése

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 26 -

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 19.1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban: a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. 19.2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 19.3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: • a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberinek. 19.4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • iskolaorvossal. 19.5. Az iskolának pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre nevelés,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. • • • •

19.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységes során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése. 20. Szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők és a tanulók nevelési, életvezetési gondjainak enyhítése; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

- 27 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 28 -

21. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 21.1. Céljaink • Testi és lelki adottságaink, egészségi állapotunk ismerete. • A helyes testtartás, mozgásban gazdag életmód, testedzés szerepének felismerése. • Az egészséges, szükségleteinknek és adottságainknak megfelelő táplálkozás alkalmazása. • Az időjárásnak, testalkatunknak megfelelő, kényelmes öltözék szerepének felismertetése. • A betegségek kialakulásának és a gyógyulási folyamatnak, a gyógyulást elősegítő magatartásformáknak ismerete (megfelelő gyógyszerhasználat, elsősegélynyújtás). • A szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásainak felismertetése, ezek elkerülése. • A testi higiénia szerepének bemutatása az egészségmegőrzésben. • A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák alkalmazása. • A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás fontossága az egészségmegőrzés területén. • Szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai, AIDS-prevenció. • A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentőségének felismerése, a környezeti ártalmak hatásának tudatosítása (zaj, légszennyezés, ultraibolya – sugárzás, hulladékkezelés). • Közvetlen környezetünknek az igényeinknek, életmódunknak megfelelő kialakítása és tisztán tartása (világítás, szellőztetés, takarítás, fertőtlenítés). • A személyes biztonság megőrzése (közlekedés, rizikóvállalás). • Az idővel való gazdálkodás elsajátítása, szerepe az egészségmegőrzésben (napirend, a munka, tanulás, pihenés és szórakozás helyes arányának megválasztása).

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 29 -

21.2. Módszereink Az alábbiakban felsoroljuk mindazokat a módszereket, amelyeket a fent leírt célok eléréséhez igénybe kívánunk venni. • Kérdőívek illetve személyes beszélgetések során felmérjük a diákok tudását, véleményét, hozzáállását az egyes területekkel kapcsolatban. Ez támpontot adhat abban a kérdésben, hogy milyen ismereteket kell pótolni, illetve módosítani. • Az egyes tanórai foglalkozásokon bővítjük a tanulók ismereteit a témakörökhöz kapcsolódva ismeretátadással, elemzésekkel, beszélgetéssel, interaktív gyakorlatokkal (pl. osztályfőnöki órán, biológia-, testnevelés-, rajz,- földrajz-, kémiaórán, történelemórán az életmódtörténettel foglalkozó témaköröknél). Évente egy alkalommal sportnap rendezése az összes tanuló részvételével. • Tanórán kívüli foglalkozások kollégiumi foglalkozások szabadidős délutáni illetve hétvégi foglalkozások (sportprogramok, a témával kapcsolatos vetélkedők, filmvetítések, kirándulások, túrák). Lehetőséget biztosítunk diákjainknak a mindennapos testedzésre különféle sportolási lehetőségek felkínálásával a hét minden tanítási napjára. • A mindennapos testedzés biztosításának formái, eszközei: kötelező testnevelési órák + délutáni tömegsport és ISK fogalakozások önkéntes részvétellel lehetőségek: labdarúgás, torna, kézilabda, atlétika, úszás • Külső előadók meghívása az egyes témakörök ismertetésére (iskolaorvos, háziorvos, szülész- nőgyógyász, pszichológus, védőnő, ÁNTSZ, a Kábítószer Egyeztető Fórum, a rendőrség bűnmegelőzési osztályának munkatársa stb.) • Szorgalmazzuk, hogy az érdeklődő tanulók a külső előadásokon, képzéseken megszerzett ismereteiket átadják társaiknak. A kortársak befolyása különösen erőteljesen érvényesül az ún. kényes témák területén (pl. szexuális kultúra fejlesztése, AIDS prevenció, káros szenvedélyek megelőzése, hatásai). • Iskolánk tanulói és tanárai részt vesznek más szervezetek, intézmények programjain, szakmai tanácskozásokon, tréningeken. • Fogadóórákon, szülői értekezleteken a szülőkkel is megbeszéljük a felmerülő kérdéseket, megismerjük véleményüket, összehangoljuk a tennivalókat. • Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek az orvosi, fogorvosi, védőnői szűréseken, szorgalmazzuk az itt előírt vizsgálatokon való megjelenését, az eredményeket bekérjük az iskola számára. • Tájékozódunk tanulóink tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, képességzavarairól (pl. rövidlátás, nagyothallás stb.), s ezeket figyelembe vesszük az oktató –nevelőmunka során (pl. az ülésrend megállapításánál, számonkérés formájánál stb.). • Gondoskodunk diákjaink számára az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséről. Ügyelünk arra, hogy a tantermekben használt székek, asztalok mérete a tanulók testmagasságának megfelelő legyen. Biztosítjuk a megfelelő világítást. Órák után a hetesek segítségével szellőztetünk a tantermekben, szükség esetén összeszedjük a szemetet. • Odafigyelünk tanulóink esetleges rossz szokásaira, s felhívjuk ezekre a figyelmüket (pl. hanyag testtartás, nagykabátban, dzsekiben való üldögélés a tantermekben stb.). • A diákokkal közösen igyekszünk szebbé, kellemesebbé tenni iskolánkat (pl.: pontozzuk az osztálytermeket, a témához, kapcsolódó plakátokat készítettünk tanulóinkkal, ezeket kitesszük a faliújságra az újságokban megjelenő, a témára vonatkozó cikkekkel együtt).

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 30 -

21.3. A program végrehajtói iskolai szinten Az iskola vezetőségének, az osztályfőnököknek, a pedagógusoknak, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, szabadidő-szervezőnek, a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak és a diákoknak közös és egyéni feladata a program végrehajtásának megszervezése, végrehajtása és ellenőrzése. Szükséges továbbá igénybe venni a programot segítő külső szakembereket is (pl. háziorvos, védőnő, szociális munkás stb.).

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 31 -

22. A tanulók fizikai állapotának mérése 22.1. A tanulók fizikai mérését a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal októberben illetve május hónapban. 22.2. A mérés eredménye alapján a pedagógusok, osztályfőnökök a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, s ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 22.3.

A mérés részei

22.3.1. • • •

•

Helyből távolugrás (CM) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés, hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cmben.

22.3.2. • • •

Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (DB) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése (Maximális időtartam: 4 perc) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. • Feladat: a vizsgált személy az 1.ütemre törzsemelést végez, 2.ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3.ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4.ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre • Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma.

22.3.3. • • •

•

• 22.3.4. • •

Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (DB) A hasizmok erő-állóképességének mérése (Maximális időtartam: 4 perc) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyén puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (DB) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése (Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

•

•

- 32 -

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszentes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

22.4. Általános mérési szempontok 22.4.1. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbál tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözeten célszerű végezni, végeztetni. 22.4.2. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. A pontértékeket külön táblázatok tartalmazzák (melléklet). 23. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése pontszám minősítés Minősítés leírása 0-20 pont Igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizika-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. 21-40 pont Gyenge Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát 41-60 pont Elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi 61-80 pont Közepes Elérte az a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészséges stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására 81-100 pont Jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek 101-120 pont Kiváló E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is

PEDAGÓGIAI PROGRAM

121-140 pont

Extra

- 33 -

kiváló eredményeket érhet el. Ha ez a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte az a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is tartósan csúcsteljesítményt érjen el.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 34 -

24. Környezeti nevelési program 24.1. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk 1885. óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást, szakképzést. Az iskola épülete Mór központjában helyezkedik el. Megfelelő szaktantermek állnak a rendelkezésre, amelyek dekorációiról a diákok gondoskodnak. Az épület faliújságok, tablók és virágok teszik barátságossá, otthonossá. Az iskola technikai felszereltsége jó televíziók, videók, CD lejátszók, írásvetítők számítógépek teszik lehetővé a színvonalat oktatást. Az iskola udvara zárt, amely parkos jellegű, kihelyezett padok teszik lehetővé a szünetekben való pihenést. A környezeti nevelés szinterei iskolánkban, hagyományos tanórai oktatás szervezésében folyik. 25. Célok és feladatok a tanítási órákon: Tantárgy Célok és feladatok Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes Magyar nyelv és Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és irodalom környezeti értékeket. Harmonikus kapcsolatokat. Történelem

A tanulók értsék és tudják hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet.

Idegen nyelv

A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegfeldolgozásnak segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országokban hasonló problémákat.

Fizika

A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés) egészség károsítását 26. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről 27. A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.

Földrajz Biológia Kémia

Ének-zene Etika Filozófia Rajz és vizuális kultúra

A tanulók ismerjék fel a természeti művészeti szépség rokonságát és azonosságát. A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy lehető legkevesebb károsodást okozzák A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása A tanulók ismerjék meg természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Matematika Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat Szakképzés szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki óra

Tanórán kívüli programok

27.1.

- 35 -

A tanulók legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával A tanulók ismerjék meg a szakma gyakorlásához kapcsolódó természeti környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni kiemelni A tanulók sajátítsák el a szakma specifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek. Tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladék kezelése). A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakításárára való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmód minták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösség építésére. Iskolánkban működik a természetjáró szakkör, amelyet a gyakorlatban össze lehet kapcsolni a környezet- és természetvédelem témájával

Erőforrások

27.1.1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés. • Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy a környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. • Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra (diákönkormányzat, osztályközösségek). • Szülők: Az iskola környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk is közvetíteni kíván. • Nem pedagógus munkakorban foglalkoztatottak: Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára szükség van. Iskolán kívüli együttműködés • Fenntartó: Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezet nevelési programokat. • Hivatalos szervek: Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

•

• 27.1.2.

- 36 -

Iskolai büfé: Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz szükséges kínálat. Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Alapítvány: Az iskolai alapítvány támogatja a környezeti témájú versenyek helyezettjeinek jutalmazását.

Külső erőforrások Fenntartó Saját bevétel:Az iskolának a teremkiadásokból, kollégium hasznosításból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, amelynek összege változó. Iskolai egyeztetés során határozzuk meg mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. • Pályázat: A pályázat megjelenésének figyelése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. Tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről.

• •

27.2. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. • a fenntartható fejlődés • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggése • alapvető emberi szükségletek • emberi jogok • demokrácia • biológiai és társadalmi sokféleség • az ökológiai lábnyom 27.3. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyermeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagy is fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! 27.4. Hosszú távú célunk: • a környezettudatos magatartást és életvitelt • a személyes felelőségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt • a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének irényét és akaratát • a természetes és épített környezet védelmét • az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket 27.5. A célok eléréshez szükséges készségek kialakítása: • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód • problémaérzékenység • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia • vitakészség, kritikus véleményalkotás • konfliktuskezelés megoldás • állampolgári részvétel, cselekvés 28. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái az iskolában és a kollégiumban

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 37 -

28.1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatja, a diákönkormányzat felelős vezetője az osztályfőnökök tájékoztatják: 28.2. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 28.3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 28.4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 28.5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 28.6. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 28.6.1. Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatási- politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. 28.6.2. Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás továbbtanulás stb.) 28.6.3. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 28.6.4. A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 38 -

28.7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy iskolaszékkel. 28.8. A szülői értekezleteken, fogadóórákon kívül bármikor egy telefonon vagy levélben, de mindenképpen egyeztetett időpontban. 28.9. Továbbfejlesztésének feladatai: • Tartalmában szorgalmazni kell a személyes kapcsolatokat, a konkrét egyénre bontott feladatok megbeszélését. Növelni kell a fogadórák számát. • A nevelési feladatok fontosságára való tekintettel bátrabban kell élni az írásos tájékoztatókkal és (pl. káros szenvedélyek, rendezvények, útmutatók). • A kérdésekre, felvetésekre őszinte, nyílt konkrét válaszokat kell adni osztályfőnöki, szaktanári vagy vezetői szinten. • A szülői értekezletekről, a megbeszélésekről készüljön feljegyzés – létszám, témák, kérdések, válaszok.