Siófok város 2011-2014 közötti gazdasági programja Nem csupán törvényi kötelezettség, hanem városunkkal és önmagunkkal szemben is fenn álló követelmény, hogy a négy éves városvezetői tevékenységünk első időszakában maghatározzuk célkitűzéseinket, ezen közösen eldöntött irányvonalak mentén végezzük munkánkat és megbízatásunk lejártával reális beszámolót, értékelést adjunk eredményeinkről. Városunk középtávú programjának meghatározása előtt szükséges, hogy reális helyzetértékelést adjunk arról, hol tartunk településünk fejlesztésében, kitűzzük hosszú távú céljainkat, majd ezt követően meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő négy évben képesek vagyunk elvégezni. I. HELYZETELEMZÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Siófok a Balaton keleti medencéjének déli oldalán, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik. A város a déli Balaton part 70 km-es szakaszából 17 km-t foglal el, 1-6 km-es mélységben benyúlva a szárazföldbe. A város közigazgatási területe 12.466 ha, amelyből belterület 2.084 ha, zártkert 182 ha, mezőgazdasági terület 4.758 ha, a Balaton víztükréből 5.442 ha tartozik a város közigazgatási területéhez. 10 település helyezkedik el a siófoki kistérségben. A körzetben 39.212 lakost tartanak nyilván, 22.000 aktív keresővel. A kistérség lakosságának több, mint fele, 24.855 fő Siófokon él. Siófok vonzó település. A Balatonnak köszönhetően a város gazdasági életében kiemelt szerepet kap a turizmus: a nyári idegenforgalmi szezon idején a lakosság létszáma az itt tartózkodó vendégekkel együtt a 100.000 főt is meghaladja. Siófok természeti, környezeti adottságai kiválóak. A város és közvetlen térsége külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy hosszabb távon is dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődő térség legyen. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, valamint rövidesen ismét működési engedélyt kap a Siófok-Kiliti polgári repülőtér. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. Nagy jelentőségű, hogy az M7es autópálya felújítása, és az országhatárig történő tovább építése a korábbi években megtörtént.
A város és térsége fejlődésének újabb perspektívát ad a határ menti piacok közelsége, a Szlovéniával és Horvátországgal történő termelési és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetősége. A tervezett Észak-Dél autópálya Siófok közelében fogja keresztezni az M7-es autópályát, ami a város szempontjából szintén kedvező. Siófok a Budapest-Trieszt vasúti fővonalon helyezkedik el, mely fővonal bonyolítja le az Ukrajna és Dél-Európa közötti tranzitforgalmat, valamint ennek révén a város és térsége az Adriai kikötők elérésével kapcsolódik a tengeren túli és mediterrán térségek országaival történő kereskedelem hálózatához. A jelenlegi helyzetet és adottságokat jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy a vasúti fővonal áthelyezése várható a közeljövőben, ugyanis a Székesfehérvár-Kaposvár-Gyékényes gyorsvasút létesítése megkezdődött! A város kiterjedt belső úthálózattal is rendelkezik, melynek hossza meghaladja a 200 km-t. Siófok város közműellátottsága országos összehasonlításban kiemelkedően jó színvonalú. A belterület nagysága, a közműhálózatok hossza és kapacitása a megyei jogú városok ilyen jellegű adataival hasonlítható csak össze. Lakosságarányosan mind a belső úthálózat, mind a közműhálózatok hossza és kapacitása terén a siófoki ellátottság egyes megyei városok ilyen jellegű adatait meghaladja. A városban lévő lakások, üdülők, nyaralók száma több, mint 20.000 db. Ezek 98 %-ában van vezetékes ivóvíz ellátás, a szennyvízhálózatra az ingatlanok 80 %-a csatlakozott, a vezetékes gázellátás 78 %-ban, az elektromos áramellátás 99 %-ban megoldott. Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervünkben [20102020] a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, mely ennél magasabb, 14,65 %-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő, tekintettel arra, hogy Magyarország energia-felhasználásában részarányuk jelenleg viszonylag alacsony, és emellett a hazai fosszilis energiahordozókészlet és -termelés is korlátozott, így az ország importfüggősége az elsődleges (primer) energiahordozók (uránérc, földgáz, kőolaj) tekintetében nagyon magas, meghaladja a hazai energiaszükséglet 75%-át. Az alternatív energia felhasználás kezdetlegessége miatt az uniós és kormányzati célkitűzésekkel összhangban célként kell kitűznünk a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztését, ezen belül növelni a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamosenergia szerepét az összenergia felhasználáson belül és ezen keresztül csökkenteni a széndioxid kibocsátást. A Polgármesteri Hivatal környezetközpontú irányítási rendszert működtet, melynek keretében egyik kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. Siófok infrastrukturális ellátottsága az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően európai színvonalú.
2
A város hálózati infrastruktúrája jól kiépített és megfelelő tartalékkapacitásokkal rendelkezik a további fejlesztések kiszolgálására. A bemutatott, kétségtelenül nagyon pozitív adatokból az is következik, hogy a szennyvízhálózat tovább építése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata. NÉPESSÉG ALAKULÁSA, MUNKAERŐPIACI HELYZET Siófok állandó lakosainak száma a település dinamikus fejlődésével párhuzamosan nőtt. Az elmúlt 50 év alatt közel megduplázódott az itt élő népesség. 1960-ban 13.000 fő, 2010-ben 24.855 fő volt a város lakosainak száma. Az utóbbi években az országos, és más településeken tapasztalható tendenciával ellentétben Siófokon folyamatosan nőtt a lakosok száma. A növekedés nem a természetes népszaporulatból, hanem a pozitív népességvándorlási különbözetből adódott. A város gazdasági életében jelentős szerepet betöltő idegenforgalom, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, valamint az itt telephellyel rendelkező országos, illetve regionális szervezetek, vállalkozások a munkalehetőségek széles skáláját kínálják a városlakók, valamint a városkörnyékiek számára. 2011. február 28-án Siófokon a gazdaságilag aktív népesség 13,8%-a nyilvántartott álláskereső, munkanélküli, ez az arány a kistérség több, kisebb lélekszámú településén 20% körüli. A nyári, idegenforgalmi szezonban ez az adat rendszerint kedvezőbb. ISKOLÁZTATÁS, OKTATÁS, KULTÚRA A térség munkavállalóinak iskolázottsága és a gazdaság szerkezete között kapcsolat mutatható ki. A Siófokon és környékén megtelepedett ipar-, és szolgáltatási ágak megkövetelik a szakképzett munkaerőt, a munkavállalók szakképzettség szerinti struktúrája sokkal fejlettebb, mint a megyei, vagy az országos átlag. Magas a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók arányát és a képzés feltételeit javítja, hogy a közelmúltban a felsőfokú oktatás feltételei is megteremtődtek a városban. Siófok oktatási intézményekkel jól ellátott. A város bölcsödével, 7 óvodával 4 általános iskolával, művészeti iskolával, 3 középiskolával, és főiskolai intézettel (Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete) rendelkezik. A Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium központja szintén Siófokon található. A város kulturális életében "a nyári időszámítás" a Balatoni Szezonnyitó ünnepséggel veszi kezdetét. Minden évben megrendezésre kerülnek az immár hagyományosnak mondható fesztiválok, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő kikapcsolódási és szórakozási pontot. A BRTK Könyvtár az egész kistérség mozgókönyvtáraként is működik, míg Kálmán Imre Emlékháza őrzi a siófoki születésű, világhírű operettfejedelem szellemét. A Kálmán Imre Kulturális Központ nemcsak a város, hanem a környező települések számára is színvonalas programkínálatot biztosít.
3
SWOT ELEMZÉS Lehetőségeink és korlátaink pontos ismeretéhez elemeznünk szükséges a jelenlegi állapotokat. Ismernünk kell, hogy adottságaink milyen lehetőségeket tartogatnak számunkra, és hiányosságaink miatt milyen veszélyhelyzetekre kell felkészülnünk. Erősségek Gyengeségek • Kedvező közlekedési kapcsolatok, jó • Mezőgazdaság és turizmus időszakos logisztikai elhelyezkedés jellege • Kiváló természeti és környezeti • Sok kisvállalkozó adottságok • Vállalkozásokon belül a • Hagyományokkal rendelkező, erős vendéglátóipari vállalkozások alsó-, közép-, felsőfokú oktatási dominanciája intézmények, • Nem helyi vállalkozók relatív magas • Szakirányú továbbképzés, száma szakképzés, felnőttképzés, mobilis • Viszonylag alacsony egészéves munkaerő munkát adó vállalkozás • Magas színvonalú szociális és egészségügyi intézmények • Kistérségi központ funkció ellátása a kistérségen belül • Gyógyvízforrás hasznosítási lehetőségek • Járásközponti előnyök • A gazdaság több lábon állása (Jelentős ipar és szolgáltatások) • Magas szinvonalú egészségügyi ellátás Lehetőségek Veszélyek • Növekvő helyi vállalkozói kedv • Csökkenő források a • Ipari parkok kereskedelmi, közműfejlesztésekre szolgáltatási infrastruktúrájának • Az esélyegyenlőség romlása a bővülése gazdasági fejlődésben és a • Szociális és egészségügyi foglalkoztatásban intézmények további bővülése • A megújuló energiaforrásokat • Uniós forrásokból való részesedés, létrehozó rendszerek kezdetben az elnyert támogatások hatékony jelentős befektetéssel, költséggel felhasználása járnak • A „Nyár fővárosa” cím kihasználása • Vasút áthelyeződés • Környezeti adottságok kihasználása • Idegenforgalom visszaesése a • Kihasználatlan ingatlanvagyon kedvezőtlen külső feltételek miatt hasznosítása INTÉZMÉNYHÁLÓZAT Siófok Város Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatai ellátására önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveket hozott létre.
4
Jelenleg önállóan működő és gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező intézmények a következők: Siófok Város Kórház-Rendelőintézete Siófok Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Siófok Város Kincstára Jelenleg önállóan működő intézmények a következők: SIOK Gondozási Központ Kálmán Imre Kulturális Központ Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Az önállóan működő intézmények pénzügyi és számviteli gazdálkodási feladatait Siófok Város Kincstára látja el. Tourinform Iroda-TDM Az Önkormányzat a turizmus-működtetés hatékonyságának növelése érdekében a kifejezetten turisztikai megjelenésekkel és rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat a vállalkozói privát szférával közösen létrehozott Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet (azaz a Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület) hatáskörébe delegálta. Az önkormányzat a szervezet kiszámítható működésének biztosítása érdekében a TDM munkaszervezet kötelezően előírt minimális éves szakmai és működési forrásai 65%-át az éves költségvetés terhére biztosítja. Az egyesület átvette és működteti a Tourinform Irodát, a Tourinform Iroda vezetője feladatainak változatlanul hagyásával. VAGYONGAZDÁLKODÁS A vagyongazdálkodás és annak átalakulása Siófok Város Önkormányzatának vagyona a rendeltetés szerinti törzsvagyonból és az egyéb vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyonát a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Törzsvagyonnak az az önkormányzati vagyontárgy nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes: - forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény, vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít; - korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény, vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. (1990. évi LXV.tv.79.§.(2)a./b.) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátást azonban nem veszélyeztetheti. Az a vagyon, amely forgalomképes, az elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, egyéb módon hasznosítható, gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható. 5
Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartása szerint a 4593 db, 55.537 millió Ft nyilvántartási értékű ingatlanvagyonból 6.421 millió Ft nyilvántartási értékű forgalomképes. Az önkormányzati vagyongazdálkodás és hasznosítás szabályait a többször módosított 28/2003. (VIII.29.) sz. rendelet tartalmazza. A vagyongazdálkodás feladatai az elmúlt húsz évben jelentős változást éltek át. A rendszerváltást követően az önkormányzatok tulajdonába adott helyiség, telek – és lakásvagyon felhasználása/kezelése vegyes koncepciókat és prioritásokat tükrözött. A kötelező és vállalt feladatok terjedelme, azok hatékonysága egyrészről, másrészről a kötelező feladatok finanszírozásának központi mértéke általában véve arra „ösztönözte” az önkormányzatokat, hogy bevételeiket vagyonértékesítéssel egészítsék ki. Ráadásul a 90-es évek privatizációs hullámverésében az átlagember szintjét jelentő lakás- és helységprivatizáció megfelelt a „kor” szellemének. A jelenlegi helyzetben – összhangban a városfejlesztési célkitűzésekkel – átalakuló koncepcióra és gyakorlatra van szükség. A könyv szerinti értéken több, mint 55 Mrd Ft összegű önkormányzati vagyon nagy részét jelenleg a korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképtelen közterületek (utak, park, forgalomképtelen földterület, stb.) képezik. A városfejlesztés és a hosszú távú költségvetési egyensúly záloga – persze megfelelő adópolitika, és a kötelezettségvállalások terjedelme mellett -,hogy a közterületek minőségi átalakulása segítse, ösztönözze az ingatlanfejlesztéseket, a vállalkozások megtelepedését, az üzemeltetésre átadott vagyontárgyak pedig a város idegenforgalmának és turisztikai vonzerejének növelésére szolgáljanak. Az Önkormányzat ingatlangazdálkodási stratégiájánál figyelembe kell venni, hogy az Önkormányzat abban különbözik az összes többi ingatlantulajdonostól, hogy a maga sajátos eszközeivel (Építési Szabályzat, közművesítések) ingatlan fel- és leértékelődési folyamatokat tud generálni. A gyakorlatból ismert az a tény, hogy egyes ingatlanok értéke megnő azzal, ha a Szabályozási Terv, és az Építési Szabályzat módosításával az adott ingatlan beépíthetővé válik, vagy ha az ingatlant belterületbe vonják. Kimutatható az is, ha az Önkormányzat valahol jelentős fejlesztéseket végez, a környező ingatlanok ára megnő. A város saját célú fejlesztései érdekében célirányos területcserékkel és vásárlásokkal ott kell törekedni nagyobb, összefüggő, későbbi fejlesztési célok megvalósítására alkalmas területek kialakítására, ahol az ingatlanok felértékelődése várható. A városi vagyongazdálkodás alapvető feladata – a vagyonelemek értékének megőrzése mellett -, hogy saját bevételi forráshoz juttassa az önkormányzatot. Ahhoz, hogy e cél megvalósuljon, rendkívül körültekintő, gondosan tervezett, szakszerű átalakításra van szükség az egyes vagyongazdálkodási feladatokat ellátó gazdasági társaságok, illetve önkormányzati működtetésű intézmények rendszerében. A továbblépéshez – előkészítő vizsgálatok lefolytatása mellett – szükséges a vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás egységes szervezeti keretek közötti megvalósítása, amely szervezeti keretnek rugalmasabbnak kell lenni az önkormányzati, illetve a vegyes gazdálkodási rendszernél. A gazdálkodás hatékonyságához az önkormányzati vagyonelemek hasznosíthatósági forma szerinti előzetes besorolására van szükség annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú beruházások megvalósításához szükséges ingatlanok az önkormányzat tulajdonában maradjanak. A vagyongazdálkodás szempontjából különösen fontos a stratégiai szemlélet alkalmazása, azaz a tervszerű, előre gondolkodó hasznosítási módok megtalálása. Az önkormányzati feladatellátásban funkció nélkülivé vált ingatlanokra vonatkozó hasznosítási program elkészítése indokolt, amely a legfontosabb paramétereket rögzítve, az állapot felméréssel és az értékmeghatározással segíti a döntéshozókat a hasznosítási javaslatok megfogalmazásában, a szükséges illetve lehetséges alternatívák kimunkálásában. A következőkben áttekintjük a fő forgalomképes vagyoncsoportokat és az őket érintő tennivalókról áttekintést adunk.
6
Az egyes forgalomképes vagyoncsoportok vagyongazdálkodási koncepciója Lakóépületek Az 55 db-ból álló lakóépület állomány nyilvántartási értéke több, mint 1 Mrd Ft. A jelenlegi bérlakás igény és kínálat mennyiségileg nagyjából megfelel egymásnak. Nem kívántunk tömeges szociális bérlakás állományt működtetni. Ezért a jogosultság a fecskelakás és az onnét kikerülő lakók önálló ingatlantulajdon vásárlása felé terelése volt a cél. Az igények ennek felelnek meg. A nem lakás célú helyiségek állománya Az önkormányzat intézményeinél vagyonkezelésben lévő, elkövetkező években esetleg kihasználatlanná váló épületek hasznosítását át kell gondolni, annak tudatában, hogy nem volt cél a bérlemény állomány növelése. A telekingatlanok és zártkerti ingatlanok jelentős része értékesítésre, illetve beépítésre került az elmúlt néhány évben. Jelentős méretű fejlesztések esetén csak olyan projektekben van az önkormányzati részvételnek értelme, ahol a fejlesztés lokális nagyságrendje ösztönzi a projekt környezetében kiegészítő magánberuházások megjelenését is. A költségvetés korlátai gátat szabhatnak az önálló, teljes üzleti kockázatot felvállaló megvalósításnak. A nem lakás célú helyiségek, valamint a telekingatlanok és zártkerti ingatlanok további hasznosításánál figyelembe kell venni a kiírt és a jövőben kiírásra kerülő pályázati lehetőségeket. A szűkös saját forrás lehetőségek következtében törekedni kell az ingatlan jellegű vagyonnövekedések pályázati forrásokból történő megvalósítására. Portfolió vagyon (részesedések gazdasági társaságokban) Siófok Város Önkormányzata jelenleg 4 gazdálkodó szervezetben rendelkezik 100%-os mértékű tulajdonrésszel, másik 4 gazdálkodó szervezetben pedig kisebbségi részesedéssel. A kizárólagos tulajdonban lévő vállalkozásokat az alábbiakban részletesen is ismertetjük. Gazdasági társaságok bemutatása A többségi tulajdonú gazdasági társaságok vállalkozói vagyona, szerepe a város gazdálkodásában Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok vagyonállapotát az alábbi táblázatokban mutatjuk be: (2009. december 31-i állapot) (Még nincs mindegyiknél lezárva a 2010-es év) (adatok e Ft-ban) Társaság Mérlegfőösszeg Saját tőke Jegyzett tőke megnevezése 2009.12.31. 2009.12.31. 2009.12.31. Balaton-parti Kft. 1 319 484 668 300 65 600 Termofok Kft. 2 893 294 987 550 990 060 Siotour Kft. 440 306 364 754 478 250 Balaton és Sió Kft. 64 865 61 861 4 000 Összesen: 4 717 949 2 082 465 1 537 910 A többségi tulajdonú gazdasági társaságok tevékenysége és szerepe a város gazdálkodásában
7
1. Balaton-parti Kft. A társaság alapítása, törzstőke nagysága: A Balaton-parti kft-t 1992. január 1-jén alapította Siófok Város Önkormányzata. Alapító tagként a SIOKOM Rt. is szerepelt. A Balaton-parti Kft. jegyzett tőkéje az alapításkor 12.680 eFt volt. Az alapító tagok részesedése a törzstőkéből: - Siófok Város Önkormányzata - SIOKOM Rt Összesen:
12.580 eFt, 100 eFt, 12.680 eFt.
A Balaton-parti Kft. alapító okiratának módosítása következtében 1994. október 20-tól egyszemélyes társasággá alakult. A tulajdonos Önkormányzat törzstőke-emelést hajtott végre, melynek következtében a törzstőke 25.000 eFt-ra módosult. A 2000. február 7-én kelt cégbírósági végzés alapján az ugyancsak 100 %-ban önkormányzati tulajdonú Vagyonhasznosító Kft. beolvadt a Balaton-parti Kft-be, melynek következtében a törzstőke 36.000 eFt-ra módosult. A cégbíróság 2003. július 15-én kelt végzése alapján a szintén önkormányzati tulajdonú Csarnok-Piac Kft. is beolvadt a Balaton-parti Kft-be, ennek következtében a törzstőke 65.600 eFt-ra nőtt, jelenleg is ennyi. A Kft. alapvető tevékenysége vagyonhasznosítás, ezen belül is meghatározó tevékenysége a város strandjainak üzemeltetése, működtetése. A Kft. gazdálkodása, saját vagyon alakulása az utóbbi négy évben 2006-ban a Balaton-parti Kft. saját vagyona (saját tőkéje) 212.619 eFt volt, amely a 2009. december 31-i mérleg alapján 668.300 eFt-ra változott. A társaság saját vagyonának jelentős emelkedését elsősorban a tőketartalék bővülése okozta. Jegyzett tőke emelés nem volt a vizsgált időszakban. 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben tartalék tőke emelést valósított meg a tulajdonos, Siófok Város Önkormányzata a következők szerint: 2007. év 2008. év
133.000 eFt 123.500 eFt 55.000 eFt 48.098 eFt
2009. év
18.000 eFt
Összesen:
18.000 eFt 26.972 eFt 3.000 eFt 425.570 eFt
Horgony u. 1. sz. alatti terület megvásárlása Horgony u. 1. sz. alatti terület megvásárlása Horgony u. 1. sz. ingatlanon épületbontás, parkolók kialakítása Baross híd nyugati lejárójánál két ingatlan átadása Horgony u. 1. környezetrendezés, kerítés felújítás, parkolók Strand fejlesztés Rózsakert felőli épület Esélyegyenlőség
Tagi kölcsön folyósítása a Balaton-parti Kft. részére nem volt.
8
A gazdálkodás számszaki adatai alapján ugyancsak dinamikus növekedés mutatkozott a mérleg főösszeg tekintetében: ez az adat az elmúlt időszakban 732.631 eFt-ról 1.319.484 eFtra nőtt. A 2011-es szezon elejére megvalósul a Nagystrand fejlesztésére, melyhez szintén az Önkormányzat biztosított közel 200 millió forint önerőt, a források további 50%-át EU-s pályázaton vissza nem térítendő támogatásként nyerte el a Balaton-parti Kft. 2. Termofok Kft. A Termofok Kft. 2001. március 30-án alakult, 100 %-os tulajdonosa a ZÖLDFOK ZRt. volt. A cég főtevékenysége a gőz- és melegvízellátás. A főtevékenységre vonatkozó szolgáltatást a társaság 2001. június 01-jén vette át a ZÖLDFOK ZRt-től. Az üzemeltető és karbantartó személyzet átvétele ezzel párhuzamosan megtörtént. A Kft. induló vagyona 8.500 eFt volt, amelyből 5.000 eFt készpénz. 2001. szeptember 01-jén a tulajdonos a jegyzett tőkét 159.442 eFt értékű apporttal megemelte. Ezáltal a Kft. tulajdonába kerültek azok a működéshez szükséges műszaki berendezések, gépek, amelyeket ez idáig béreltek a tulajdonostól. A vagyonátadással a Kft. zavartalan működésének feltételei megteremtődtek. 2003. év elején a Termofok Kft. átvette a Zöldfok Rt-től a házkezelési tevékenységet. Ugyancsak ebben az évben került a Termofok Kft. kezelésébe a Bajcsy Zs. u-i 59 lakásos fecskeház, valamint a Városi Rendelőintézet is. 2004. decemberében Siófok Város Önkormányzata döntést hozott a Termofok Kft. által képviselt üzletrész kivásárlásáról a Zöldfok Rt-ből, melynek eredményeként a Kft. 100 %-os önkormányzati tulajdonú társasággá vált 2005. júliusi cégbírósági végzéssel. 2006-ban elkészült a Galerius Fürdő, mely 2008. októberéig a Termofok Kft. üzletágaként, ezen időponttól pedig a Kft. egyszemélyes tulajdonában lévő Kft-ként működött. A Kft. gazdálkodása, saját vagyon alakulása az utóbbi négy évben Tőkeemelések összegei és okai: 2008.évi tőkeemelés 96.000 eFt beruházás finanszírozására, 304.441 eFt tőketartalékba, a Galerius Fürdővel kapcsolatos Wellness hitel törlesztésére 2009.évi tőkeemelés 97.400 eFt Galérius fejlesztésre Tagi kölcsönök összegei és okai: Kórház klimatizáláshoz: 172.679 eFt Galérius Fürdő bővítéshez : 348.105 eFt Biomassza kazánhoz: 23.632 eFt A biomassza kazán jelenleg az előkészítés fázisában van. Megvalósítására támogatási szerződés aláírása után kerülhet sor. A Kft. folyamatos likviditási nehézségekkel küzd, szállítói tartozásai egyre nehezebben kezelhetők. Ennek okai több tényezőre vezethetők vissza: - A cég vevői kintlévősége az utóbbi években folyamatosan növekedett a távhőszolgáltatást igénybevevők fizetési képességének romlása miatt. - A Galérius Fürdő bővítésére felvett tagi hitel töke és kamat törlesztése a cég gazdálkodását negatívan befolyásolja. - Székelyudvarhelyen a felhalmozódott tartozásokat csak peres úton tudja a cég behajtani.
9
-
A gázmotorok eredményessége nagymértékben romlik, ugyanis az állam a megtermelt energia átvételi árát folyamatosan csökkenti.
A mintegy 160 millió Ft vevői követeléseken belül nagy összeget képvisel az egy éven túli kintlévőség. A kintlévőségek kezelésére Követeléskezelési Szabályzatot készítettek és a következő lépéseket tették, illetve teszik meg: Jogtanácsosuk folyamatosan lépi meg a jogszabályokban biztosított követelésbehajtáshoz szükséges jogi lépéseket, megbízás alapján törvényesen tevékenykedő adósságbehajtót foglalkoztatnak, kimenő programjukat fejlesztették a felszólító levelek kiküldésére, követeléseiket megpróbálják külső cégnek értékesíteni. 3. Siotour Kft. A Siotour Kft-t 2008. július 14-én alapította a Termofok Kft. A Kft. jegyzett tőkéje az alapításkor 500 eFt volt. A Termofok Kft. 2008. októberében beapportált a társaságba irodai és ügyviteli gépeket, berendezéseket 24.830 eFt értékben., így a jegyzett tőke 25.330 eFt-ra emelkedett. 2009. április1-jei cégbírósági bejegyzéssel az alapító a Galerius Fürdő gépészeti és villamos berendezéseinek a SIOTOUR Kft-be történő apportálásával felemelte a társaság jegyzett tőkéjét 478.250 eFt-ra., mely jelenleg is ennyi. 2010. március 10-i keltű adás-vételi szerződéssel Siófok Város Önkormányzata megvásárolta a Termofok Kft. Siotour Kft-ben lévő üzletrészének 100%-át, így jelenleg a város a Siotour Kft. 100%-os tulajdonosa. A Kft. egyes számú tevékenysége a városi élményfürdő, a Galerius Fürdő működtetése, valamint 2010. júniusától a város Siófok-Kilitin lévő vendégházát is a társaság hasznosítja. A Kft. gazdálkodása, saját vagyon alakulása az utóbbi négy évben Tőkeemelések összegei és okai: 2008 év Alapításkor Jegyzett tőke 500 eFt Tulajdonostól apport 24.830 eFt (ügyviteli, irodai gépek berendezések) 2009 év Tulajdonostól apport 452.920 eFt (gépészeti berendezések) Tagi kölcsönt nem kapott a társaság. 4. Balaton és Sió Nonprofit Kft. Alakulás: A Balaton és Sió Térségfejlesztő KHT-t 2002. március 2.-án alapította Siófok Város Önkormányzata. 2009.május 25-én nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Somogy Megyei Cégbíróság által 2002.április.15.-én bejegyezve Cégjegyzékszám: 14-09-309220 Székhelye : 8600 Siófok, Hock János köz. 2.II. 7 Fokozata: A társaság kiemelkedően közhasznú fokozatú közhasznú társaság.
10
Induló Vagyon: A KFT jegyzett tőkéje : 4.000 eFt A Balaton és Sió Nonprofit KFT, mint a Dél-Balaton és Sió-völgye hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására létrehozott konzorcium munkaszervezete minden feladatot ellát, amely a projekt megvalósítását szolgálja. Alapító okirata szerint gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú alaptevékenységére visszaforgatja. Összességében elmondható, hogy Siófok Város Önkormányzatának többségi tulajdonban lévő társaságai változó gazdálkodásúak, jelentős mértékű fejlesztéseket hajtottak végre és kiemelkedően magas vagyonnal rendelkeznek. A gazdasági válság szinte mindegyik cég gazdálkodásában (kisebb-nagyobb mértékben) éreztette hatását. Siófok Város Önkormányzata a 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok gazdaságosabb és átláthatóbb működése érdekében holding szervezet létrehozása mellett döntött. A jövőben a holding kereteiben működne a Termofok Kft, a Balaton-parti Kft, a Balaton és Sió Nonprofit Kft. és a Siotour Kft. A holding felállása 2011. első félév végére tud megvalósulni. A holdingszervezet menedzsmentjének elsődleges feladata a költségek optimalizálása és a cégcsoporton belüli szinergiák kihasználásának realizálása lesz. A leendő holding szervezet kialakítása miatt az egyes gazdasági társaságok Felügyelő Bizottságának személyi összetétele már jelenleg is megegyezik, ugyanakkor az FB tagsághoz kapcsolódó tiszteletdíjat az egyes társaságok közösen viselik. Ezzel párhuzamosan az egyes cégek könyvvizsgálójának személye is megegyezik. Részesedés kisebbségi tulajdonú társaságokban, részvényvagyon SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TULAJDONÁBAN LÉVŐ RÉSZVÉNYEK ÉS ÜZLETRÉSZEK (2011.02.28.-án) adatok eFt-ban Részesedés kisebbségi tulajdonú társaságokban, részvényvagyon Önkormányzat Társaság Tulajdoni részesedése Becsült piaci érték megnevezése részesedés (névérték) Részvények állománya Ave Zöldfok Zrt Municipál Rt. Balatoni Hajózási ZRt DRV. ZRt Összesen
59 731
25,956%
438 503
200
0,040%
200
1 146 180
27,97%
1 666 316
5 000
1,100%
5 000
1 211 111
2 110 019
Az önkormányzat céges portfóliója közel 4 milliárd Ft-os cégvagyont (kizárólagos cégek saját tőkéje és a kisebbségi cégekben lévő üzletrész becsült piaci értéke) tartalmaz. Törekedni kell az önkormányzat ezen portfóliójának növelésére, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 11
ilyen jellegű befektetések gyakran likvidebbek, könnyebben mobilizálhatóak, mint az ingatlan vagyonok. Ezen kívül az sem elhanyagolható szempont, hogy a piaci alapon működő gazdasági társaságok tevékenysége során elért vagyongyarapodással a cégérték, illetve az üzletrész piaci értéke is növekszik. A vagyonhasznosítás bevétele az elmúlt időszakokban jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az összbevétel. A vagyonhasznosítás legfontosabb elemei jelenleg az alábbiak: kapott osztalék, gazdasági társaságok bérleti díja, közterület bérlet, ingatlanbérlet, ingatlan értékesítés. A közterület és egyéb ingatlan bérletből befolyó összegek évek óta stagnáló szinten vannak. Bérleti díjaink növekedésére a gazdasági társaságaink aktív, piaci bővüléssel járó működése esetén számíthatunk. Adópolitika Az önkormányzatok gazdasági önállósulásának egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, adónemek bevezetésére, a helyi adópolitika kialakítására. Az Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi adófajták, mint fakultatív adónemek közül az építményadót, az idegenforgalmi adót és az iparűzési adót vezette be. Ezen adónemek bevezetésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és Siófok Város Önkormányzatának többször módosított 45/2007. (XII.14.) számú rendelete a helyi adókról és az adózás rendjéről adott felhatalmazást. Kötelezően bevezetett központi adónem a gépjárműadó, valamint a települési önkormányzat szedi be a termőföld bérbeadásból származó jövedelem adóját és a talajterhelési díjat. A fakultatív adónemek közül a telekadó valamint a magánszemélyek kommunális adója nem került bevezetésre. A legjelentősebb bevételi forrás ezen adónemek közül természetesen az iparűzési adó, mely az összes adóbevétel 55%-át teszi ki. Szintén kiemelendő még az építményadó, mely 29%-kal részesedik a bevételből. Az elmúlt évek adóbevétel növekedését jelentősebb adómérték emelés nélkül tudtuk elérni. KÖLTSÉGVETÉS ELEMZÉSE-BEMUTATÁSA A költségvetés bevételi szerkezete az előző négy év beszámolói alapján Bevétel megnevezése
Bevételi cél szerinti típusa
Intézményi bevételek Intézményi bevételek támogatás nélkül Bírság és igazgatási díj Szolgáltatások ellenértéke Bérleti díj és lízing díj bevételek Kamatbevételek Általános forgalmi adó Helyi adók Átengedett bevételek Állami támogatás Támogatásértékű bevételek Pénzmaradvány (CKÖ-val együtt)
működési működési működési működési működési működési működési működési működési működési működési működési 12
Aránya a működési bevételen belül 50,14% 26,97% 0,12% 0,94% 1,32% 0,19% 1,15% 20,24% 1,72% 16,72% 5,03% 2,44%
Aránya az összes bevételen belül 35,56% 19,13% 0,09% 0,67% 0,94% 0,14% 0,82% 14,36% 1,22% 11,86% 3,57% 1,73%
Bevétel megnevezése
Bevételi cél szerinti típusa
Intézményi bevételek Üzemeltetésből származó bevétel Egyéb vagyoni értékű jog értékesítése Értékesítés Osztalék- és hozambevétel Kamatbevételek Általános forgalmi adó Állami támogatás Támogatásértékű bevételek Pénzmaradvány Hitel Kötvény
felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási felhalmozási
Aránya a felhalmozási bevételen belül 0,21% 5,84% 0,48% 11,72% 0,55% 0,27% 10,10% 0,62% 45,53% 3,96% 7,59% 13,14%
Aránya az összes bevételen belül 0,06% 1,70% 0,14% 3,41% 0,16% 0,08% 2,93% 0,18% 13,24% 1,15% 2,21% 3,82%
A működési bevételek 70,93%-át, a fejlesztési bevételek pedig 29,07%-át tették ki az összbevételnek. Működési bevételek-működési kiadások viszonya A bevételek és kiadások egyensúlyba hozása az önkormányzattól nagyon komoly munkát igényel. Az egyensúly megteremthető a kiadások visszafogásával, a feladatok racionálisabb szervezésével, illetőleg a bevételi források növelésével. A 2011. évi működési célú bevételek változását a következő táblázat szemlélteti: adatok eFt-ban Bevétel megnevezése előző 4 év előző 4 év 2011 változás összege átlaga terv mértéke Intézményi bevételek működési 27934631 6983658 6172130 -11,62% Intézményi bevételek támogatás nélkül 15025192 3756298 3198893 -14,84% Bírság és igazgatási díj 64826 16206 10000 -38,29% Szolgáltatások ellenértéke 522458 130615 106254 -18,65% Bérleti díj és lízing díj bevételek 735950 183988 169650 -7,79% Kamatbevételek működési 107975 26994 10000 -62,95% Általános forgalmi adó működési 640540 160135 74318 -53,59% Helyi adók 11276639 2819160 2700000 -4,23% Átengedett bevételek 956995 239249 304604 27,32% Állami támogatás működési 9316583 2329146 1977406 -15,10% Támogatásértékű bevételek működési 2802750 700688 645883 -7,82% Pénzmaradvány (CKÖ-vel együtt) működési 1358396 339599 0
13
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az átengedett bevételeken kívül az összes működési célú bevétel csökkent, miközben a működési célú kiadások közel 50%-át képviselő dologi és egyéb folyó kiadások egy jelentős része a folyamatos áremelkedések következtében egyre növekszik. A 2011. évre betervezett 9.197 millió Ft működési célú bevétellel szemben 9.404 millió Ft működési célú kiadás merül fel, mely alapján 207 millió Ft bevételi hiány rontja a költségvetési mérleget. Az összes működési célú bevétel több, mint 50%-át kitevő intézményi bevételek 11,62%-os csökkenése, a több, mint 20%-ot kitevő helyi adók 4,23%-os csökkenése és a több, mint 20%ot kitevő állami támogatások 15,10%-os csökkenése jelentősen rontja a költségvetési egyensúly helyzetét. Az egyensúly romlásának okai: -
Jelentős gazdálkodó szervezetek (elsősorban törvényi mentesség folytán) csökkentik az iparűzési adó befizetését A megyei önkormányzat nem finanszírozza a művészeti oktatást A költségeink minimum az inflációval nőnek Adóemeléstől elzárkózott a képviselőtestület Az idegenforgalmi adó és a hozzá járuló állami támogatás csökkent A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett egyre több terhet ró az önkormányzatra az intézmények finanszírozása
Fejlesztési hitelállományunk: Siófok Város Önkormányzata hitel törlesztése ezer Ft-ban
Megnevezés
Állomány 2010. .december 31..
2011.
2012.
törlesztések 2013. 2014.
2015.
Utána
H i t e l e k: CIB Kiliti szennyvízre CIB Útépítésre ERSTE Útépítésre VOLKSBANK ERSTE Infrastuktúra fejl. Viziközmütől átvállalt H i t e l e k összesen:
174 229 276 475 172 222 295 369 750 000 3 300 1 671 595
12 227 19 402 11 111 19 467 21 740 2 050 85 997
12 227 19 402 11 111 19 467 43 478 1 250 106 935
12 227 19 402 11 111 19 467 43 478
12 227 19 402 11 111 19 467 43 478
2 690 5 651 4 130 5 940 15 418 172 34 001
12 227 19 402 11 111 19 467 43 478
113 094 179 465 116 667 198 034 554 348 0 105 685 1 161 608
105 685
105 685
2 501 5 255 3 863 5 548 14 972 185 32 324
2 313 4 859 3 596 5 156 14 078
2 124 4 463 3 329 4 764 13 184
1 935 4 067 3 062 4 372 12 290
17 460 36 710 31 012 39 800 136 752
30 002
27 864
25 726
261 734
31 598 123 119 154 717
31 598 120 796 152 394
31 598 123 119 154 717
31 598 123 119 154 717
31 598 471 056 120 796 1 712 051 152 394 2 183 107
Kötvény kamatok Kötvény I. Kötvény II. Kötvény kamatok összesen:
29 527 172 832 202 359
26 885 162 131 189 016
25 500 153 229 178 729
24 116 144 155 168 271
22 732 439 622 135 080 1 670 772 157 812 2 110 394
Évi adósságszolgálat összesen:
477 074
480 669
469 133
456 537
441 617
Kamatok: - CIB szvízre - CIB útépítésre - ERSTE útépítésre - VOLKSBANK - ERSTE infrastrukt. -Viziközműtől átvállalt K a m a t o k összesen: Kötvény "Siófok Jövőjéért" I. Kötvény "Siófok Jövőjéért"II. Kötvény összesen:
629 046 2 323 000 2 952 046
14
A hitelfelvétel lehetősége és kihasználása az önkormányzatok részére az utóbbi időben Magyarországon az egyik legvitatottabb téma. Az egyes önkormányzatok hitelfelvételei között mindenképpen különbséget kell tenni aszerint, hogy működésre, vagy fejlesztésre vettek-vesznek fel hitelt. Siófok fejlődése érdekében a képviselőtestület 181/2008 (XII.18) számú képviselőtestületi határozatával elfogadta a 3 milliárd Ft értékű 2029. december 31-i lejáratú kötvény kibocsátását. A kötvény kibocsátás ütemezését.2 lépcsőben irányoztuk elő. az első lépcsőben „Siófok Jövőjéért” 677 millió forint névértéken 2009. tavaszán került kibocsátásra. a második ütemben a városban megvalósuló beruházások fizetési ütemének megfelelően 2010. második felében került kibocsátásra „Siófok jövőjéért 2”néven, 2.323 millió Ft névértéken. Fontos megjegyeznünk, hogy minden korábbi lejárt hitelt visszafizettünk, Siófok Város Önkormányzata pillanatig sem került olyan helyzetbe, hogy működését, vagy beruházásait ne tudta volna finanszírozni. Működési hitelt a város nem vett fel, mindennemű külső pénzforrás bevonása a fejlesztést célozta meg. Természetesen az év közbeni likviditási problémákat a képviselőtestület által jóváhagyott likvid hitel igénybevételével oldottuk meg, ám ezen hiteleket is mindig határidőben visszafizettük. Az elmúlt négy évben Siófok Város Önkormányzatának vagyona jelentősen növekedett. Az önkormányzat 2006. és 2010. évi mérlegét összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a mérleg eszköz oldala úgy növekedett 27,57%-os mértékben (16 milliárd Ft-tal) hogy forrás oldalon ebből a növekedésből 18,53% (több, mint 10 milliárd Ft) a saját tőke növekedése volt. A város hosszútávú fejlődése érdekében szükséges fejlesztésekkel elért vagyonnövekedéssel 4,6 milliárd Ft hitelállomány áll szemben, melynek visszafizetése két forrásból is lehetséges: egyrészt és főként a fejlesztések közvetett hasznából képződő pótlólagos bevételekből, valamint a jelentős és részben likvid vagyonelemek értékesítéséből. II. GAZDASÁGI ALAPOK, LEHETŐSÉGEK A 207 millió Ft-os működési hiány és a fennálló hitelállomány arra ösztönöz bennünket, hogy szerkezeti átalakításokat hajtsunk végre. Szerkezeti átalakításainknak érinteniük kell a Polgármesteri Hivatalt és az intézményeket, önkormányzati cégeket, a bevételeket és a kiadásokat, a fejlesztéseket és a folyamatos, napi működést. Realista célokat kell kitűznünk és alkalmazkodnunk kell az országos és helyi körülményekhez. A változásokra változtatásokkal kell felelnünk. A Gazdasági program legfontosabb eleme, a gazdasági alapok számbavétele. Gazdasági programunk elkészítésével és következetes végrehajtásával két célt kívánunk elérni: egyrészt a működés biztonságos finanszírozását, másrészt a fejlesztésekhez szükséges pénzeszközök előteremtését. A működés biztonságát elsősorban a kiadások csökkentésével kell elérnünk.
15
A hosszú távú egyensúly megőrzése érdekében a következő intézkedéseket szükséges megtennünk: Személyi jellegű intézkedések: A dolgozói létszámokat a feladatellátás minimumában kell meghatározni. A SIOK jelenlegi intézményét át kell szervezni. A tagintézmények és ezzel együtt a vezetői státuszok számát csökkenteni kell. A Városi Kincstár önálló intézményét meg kell szűntetni, a feladatellátást a Polgármesteri Hivatal szervezetén belül kell megoldani. A SIOK és a többi intézmény vezetői struktúráját egyszerűsíteni kell. az adósságállomány a gazdasági társaságok esetén nem növekedhet, az adósságállomány csökkentését a javadalmazásnál figyelembe kell venni, mint tényezőt. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokat egy holdingba kell szervezni. A „Balaton és Sió” Nonprofit Kft-t valamely, szintén 100% tulajdoni gazdasági társaságba történő beolvasztásal meg kell szűntetni. Dologi jellegű intézkedések: A Polgármesteri Hivatalban, az intézményeknél és a kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságoknál egyaránt törekedni kell a központosított beszerzésekre. A Polgármesteri Hivatal egyéb szerződéseit felül kell vizsgálni. A városüzemeltetés megrendeléseit költséghatékonysági szempontból át kell tekinteni. Az önkormányzat által működtetett épületek állományát szükségességi szempontból felül kell vizsgálni. A közterületek tulajdonosi jogait, az útfelbontások ellenértékét következetesen be kell hajtani. Energiaracionalizálással kapcsolatos beruházások előtérbe helyezése, a földgázról más, olcsóbb, helyben előállítható megújuló energiaforrásokra történő áttérés gyorsítása. Bevételek növelésének eszközei: 1. EU-s támogatások maximális kihasználása. 2. Az Önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével hitelfelvétel, illetve egyéb kötelezettségvállalással megvalósuló forrásszerzés 3. Pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, pályázati lehetőségek kihasználása 4. Adóbevételek növelése, kintlévőségek következetes behajtása, az önkormányzati ciklus alatt a tételes adók legfeljebb az infláció mértékével növekedhetnek 5. Vagyongazdálkodás folyamatos, piaci viszonyokat elemző kezelésével a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek optimalizálása A 2014-ig terjedő ciklusban a működési bevételek és kiadások közötti egyensúlyt fenn kell tartani. 16
Jövőkép Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami forrásból származó bevételek egyre csökkennek. A következő években sem számolhatunk az állami normatív támogatásból és az átengedett bevételekből származó költségvetési bevétel növekedésével, kedvező esetben ez a jelenlegi szinten stabilizálódik, és nem csökken tovább. A központi szabályozásban olyan irányú elmozdulás várható, amely a központi források lehívhatóságát hatékonysági feltételekhez kötik, vonatkozik ez a működési és fejlesztési forrásokra egyaránt. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor törekednünk kell arra, hogy a hatékonysági elvárásoknak maximálisan meg tudjunk felelni. A központi költségvetési források csökkenéséből következik, hogy az önkormányzat saját bevételei, elsősorban a helyi adókból származó bevétel, felértékelődnek. A helyi adóbevételek növekedésének feltétele a következetes adóbehajtási és adó ellenőrzési tevékenység, és ennek következtében az adómorál javulása. A válságos időkben minden közösségnek kiutat kell keresnie. A kilábalás egyik fontos eszköze, a fokozott beruházási tevékenység, a város versenyképességének növelése. Az intenzív beruházási tevékenység növeli a gazdaságot, újabb bevételeket indukál, amelyek forrásai tudnak lenni a visszafizetésnek, valamint új beruházások forrásalapját is képesek megteremteni. III. SIÓFOK VÁROS ÁTÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA Egy önkormányzat nem egyszerűen gazdálkodik, hanem irányt mutat, azon közösségnek, amelyet képvisel, és a kitűzött célok elérése érdekében mozgósítja a város polgárait, és azok szervezeteit. Partnereket keres, akikkel közös érdekek mentén együtt tud működni a város érdekében. Siófok város történelmi sajátossága, hogy élen tudott járni a Balaton vidékének megújításában. Ma ugyanez a feladat. Támaszkodnunk kell és tisztelnünk az elődök munkáját, meg fogunk őrizni mindent, ami értékes, de munkánkat a változó körülményekhez kell igazítanunk. Egy vonzó, izgalmas a jelen helyett a jövőhöz igazodó települést kell kialakítanunk. Ezen célkitűzéshez igazítjuk a város elkövetkező időszakának kiemelkedően jelentős projektjeit, beruházásait, változtatási irányait. 1./ A városközpont átépítése. Részben magánberuházásban, de jelentős önkormányzati szerepvállalással folyik a belváros 21. századi képének és funkciójának kialakítása. Az önkormányzati fejlesztések forrása a kötvénykibocsátással és pályázati források elnyerésével biztosított.
17
2./ Az egészségügyi ellátás bővítése, korszerűsítése A városi kórház sürgősségi osztályának kialakítására, az infrastruktúra átalakítására, továbbá energia racionalizálására elnyert pályázatok megvalósítása folyamatban van. Az első két pályázat önrészét az önkormányzat a kibocsátott kötvények révén finanszírozza, míg az energiaracionalizálás önrésze az intézmény saját költségvetését terheli. 3./ Bölcsőde férőhelyeinek bővítése. Elnyert pályázat mellé jelentős önerőt biztosít az önkormányzat annak érdekében, hogy a gyermeket vállaló anyák gondjaiban részt vállaljon az önkormányzat. Az építkezés a tervezett ütemben halad, a kötvénykibocsátással a szükséges önerőt biztosítottuk. 4./ Energia racionalizálás a város működési költségeinek csökkentése és a környezet védelmének érdekében. A közvilágítás korszerűsítésére elnyert pályázattal rendelkezünk. Több beadott pályázat elbírálására várunk és több előkészítés alatt áll. A lakosság terheinek csökkentése érdekében biztosítottuk a panel program önrészét a költségvetésünkben. Célunk, hogy a város működésének minden részében növeljük a helyben előállított megújuló és olcsóbb energiafajták részesedését. 5./ Kikötő környéke Városunk frekventált területe a Hajóállomás és környéke. Elhelyezkedése és településszerkezeti szerepe alapján ez a város egyik kapuja, itt fogadja a város hajóval érkező vendégeit. A Balatoni Hajózási Zrt. egyik kiemelt fejlesztéseként bővíti a vitorláskikötőt. Ennek a beruházásnak nagyon fontos szerepe van a vitorlás turizmus fejlesztésében. Az önkormányzat a hajózással egyetértésben kidolgozott egy fejlesztési programot, melynek forrásai még nem biztosítottak. A hajózás saját forrásain kívül pályázati pénzek, illetve a társaságnak előírt kötelező tőkeemelés lehet a fejlesztés forrása. 6./ Déli tehermentesítő út Az M7-es autópálya díjasítása miatt megnövekedett járműforgalom megjelenése szükségessé tette az M7-es autópályával párhuzamos, új tehermentesítő út nyomvonalának kijelölését. A tervezett nyomvonal a siófoki Somlay Artúr utca és a Szekrényessy Kálmán utca között az M7-es autópályával párhuzamosan, annak É-i oldalán és a közvetlen közelében halad. Az engedélyezési terv elkészült, jogerős építési engedéllyel rendelkezünk a híd és a rávezető út vonatkozásában is. Az építkezéshez szükséges ingatlanok kisajátítása megtörtént. A tehermentesítő úthoz csatlakozó, a Sió csatornán létesítendő új közúti híd megépítéséhez szükséges pályázat előkészítése folyamatban van. 7./ Közösségi terek, sportpályák létesítése A család és a tágabb értelemben vett közösség mindig a társadalom pillérei, ezért minden önkormányzatnak fontos a közösséget erősítő intézmények létrehozása, bővítése, az aktuális társadalmi igényeknek megfelelő átalakítása. Annak érdekében, hogy a közösség a
18
szabadidejét hasznosan tölthesse el, színes, érdekes programokon vehessen részt, a város megtarthassa lakosságát, elősegítse az összetartozás érzését és az egymással szembeni tolerancia kialakulását és nem utolsó sorban színesítse az idegenforgalom kiszolgálásához kapcsolódó szolgáltató jellegét, színvonalas közösségi terekre van szüksége. A kézilabda és a futball klub részére biztosítottuk a sporthoz szükséges helyszínt. Hamarosan megtelhet funkcióval az új könyvtárépület. Az átalakítás alatt álló Víztorony különleges találkozók helyszíne lehet. Pályázatot készítünk elő a néptánc oktatás és az iskolai sportolás feltételeinek biztosítására a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában. 8./ A fürdőkultúra fejlesztése -.Nagystrand Elnyert pályázat keretében a Siófoki Nagystrand teljes területének környezetrendezése, közműrendszere, térvilágításának kiépítése, valamint az idegenforgalmi vonzerő növelése céljából játszóterek, sportpályák építése valósul meg a 2011-es nyári idegenforgalmi szezonra. A Balaton-parti Kft. stratégiai partnere, a Coca-Cola Magyarország Kft. egy programjaiban, és külső megjelenésében is megújuló, újabb szórakozási programokat, zenei és vizuális élményeket nyújtó koncepciót kíván megvalósítani a Nagystrandon. 9./ Hulladékkezelési program továbbfejlesztése – MBH, Erőmű Mechanikai és biológiai hulladékválogató rendszer kivitelezése keretében Európa egyik legkorszerűbb hulladékválogatója lesz a nemrég átadott somi nagytérségi lerakó. A támogatási szerződés aláírásra került, az önrész rendelkezésre áll a korábban elnyert uniós támogatások használati díjából. Tárgyalásokat folytatunk a kinyert égethető anyagok energetikai felhasználása érdekében, melynek megvalósítása jelentős önkormányzati összeget várhatóan nem igényel. 10./ Infokummunikáció lehetőségeinek kiterjesztése Az informatika adta lehetőségeket ki kell használni annak érdekében, hogy a különböző szintű döntésekhez, ügyintézési feladatokhoz naprakész információ álljon rendelkezésre. Ezen kívül olyan elektronikus csatornát kell létrehozni az önkormányzat, a siófoki polgárság, valamint a különböző szervezetek között, hogy ezzel a kapcsolattal a modern, ügyfélcentrikus ügyintézés megteremtését tudjuk megvalósítani és ezt minél szélesebb körben képesek legyünk alkalmazni és hasznosítani. A helyfüggetlen szélessávú kommunikáció megteremtésének biztosítására célszerű növelni a WiFi-k számát mind a közterületeken, mind pedig a közintézményekben. Jövőbeli, tervezett fejlesztéseinket nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló pénzforrások megléte.
19
Tisztelt Képviselőtestület! A város gazdasági partnereivel együttműködve közös célunk, hogy olyan új munkahelyeket létesítsünk, amelyek meghaladják a városba beköltözők számát. Strukturális alapok munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programjainak kihasználása önkormányzati társaságaink, valamint a többi helyi vállalkozó által. Szükség van olyan munkahelyek bővítésére is, amelyeknél nem egyértelmű feltétel a magas képzettség. Keressük és feltárjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a szegénység visszaszorítható, illetve elhárítjuk mindazokat az akadályokat, amelyek sokak előtt még ma is útját állják a munkából való boldogulásnak. Támogatjuk az átmeneti munkalehetőséget biztosító közmunkaprogramokban való részvételt. Aktívan közre kívánunk működni az ilyen célú programok szervezésében úgy, hogy ezen források felhasználása mögött olyan értékteremtő munka legyen, amely mind annak aki részt vesz a feladatban, mind pedig az önkormányzatnak hasznot hozzon. A munkaerőpiac rugalmatlansága miatt, elő kívánjuk segíteni a családi gazdaságok kialakítását. A munkahelyteremtésen belül növelni kívánjuk a termelő és értékteremtő munkahelyek arányát. A közszféra dolgozóinak hatékonyabb munkavégzését kívánjuk elérni strukturális átalakítások révén. Siófok városa vállalja és teljesíti a munkahelyteremtés elérése érdekében rá háruló feladatokat. A kezükben tartott programnak a célkitűzések maghatározásán túl egy nem titkolt további célja is van. Hívó üzenetet is hordoz Önökhöz, és minden tisztességes siófoki polgárhoz, aki városa, közössége érdekében tenni, dolgozni szeretne. Együttműködésre hívja továbbá a magyar közélet és gazdaság minden szereplőjét, aki fontosnak tartja az ország fejlődését és egy élni és alkotni akaró közösség erőfeszítéseit támogatni szeretné. Siófok városának fejlesztése az elkövetkező időszakban komoly kihívás, amelynek eleget tenni csak együtt tudunk. Hiszem, hogy tenni akarásunk átsegít bennünket az elénk kerülő akadályokon és négy év eltelte után Siófok polgárai büszkék lesznek közös eredményeinkre ország-világ előtt. Az elkövetkező nehéz időszakra kérem mindannyiuk segítségét, munkájukhoz Isten áldását! Határozati javaslat: Siófok Város Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre vonatkozó középtávú programot elfogadja. Felelős: Dr. Balázs Árpád polgármester Határidő: 2014. októbere Siófok, 2011. április 11. Dr. Balázs Árpád polgármester
20
21
