siacu A siacu eredete A gyakorlat A fogások A technika A siacu elmélete és gyakorlata: a diagnózis Egy siacukezelés A lábfej A lábak

siacu

Tartalom A siacu eredete

Rövid történet A siacu alapelvei A főmeridiánok A meridiánok szerkezete A fő meridiánok Külső táplálkozás Érzelmi ingerek Homeosztázis Vibrációs tulajdonság Kiodzsicu A meridiánok fejlődése az embrionális állapottól a gyermekkorig

A technika

Siacutechnikák A kezelést végző a megfigyelő szerepében Merőleges behatolás Az ellazult test izomerővel szembeni súlya Ritmus

A gyakorlat

6

7 9 11 12 13 16 20 21 21

48 48 48 48 49 49 49 50 50

Külső alkar

50 51 57 57 57 57 52

A fogások

Minden ujj Az összefont kezek ujjai A tenyér Egymásra fektetett kezek A hüvelykujj ujjbegye

23

32 32

A hüvelykujjak összeérintett ujjbegye Egymásra helyezett hüvelykujjak Mutatóujj, középső ujj és gyűrűsujj Mutatóujj, középső ujj és gyűrűsujj érintkezése Középső ujj a mutatóujjon

36 36 38

A siacu elmélete és gyakorlata: a diagnózis Összefoglalva: hogyan zajlik egy siacukezelés? Ki veheti igénybe? A siacu politikai és társadalmi helyzete Olaszországban A FIS-hez (Olasz Shiatsu Szövetséghez) csatlakozó terapeuták etikai kódexe A helyzet Európában

A fő nyomópontok A lábak hátsó része Fenék Hát Lapockák Szegycsont Has Váll Nyúltvelő

Egy siacukezelés

52 52 53 53 53

42 43

A lábfej

54

45

Az ujjak A talp

54 55 55 55 56

A lábak

Boka és Achilles-ín A lábszár hátsó része

46 47

4

siacu

A lábszár elülső része

57

A comb belső része A comb A törzs A fenék A hát alsó része A gerincoszlop töve

58 58 59 59 59 60

A gerincoszlop A lapockák

60 61

A hát felső része A vállak

61 62 63

A nyak hátsó része A koponya alapja A karok és a kezek A kar felső része A kar belső része Az alkar külső része Az alkar belső része A kézfej

64 64 64 65 66 66 67

A tenyér A kéz ujjai Az arc és a nyak A torok és a nyak elülső része A nyak oldalsó része A dupla áll Száj és áll Az orcák

68 68 69 69 70 70 71 71

A szemek A halánték A homlok A fej Hogyan fejezzünk be egy siacukezelést?

72 73 73 74 74

Siacu és egészség

5

A legfontosabb szervek gyógyítása A szív A máj A hasi szervek A vese E g é s z s é g m e g ő r z é s siacuval Menstruációs fájdalmak Gyomorfájdalmak Szorulás Hasmenés A prosztata A f e s z ü l t s é g e k oldása Szellemi kimerültség Szemfeszültség Fejfájás Féloldali fejfájás Fokozott aluszékonyság Álmatlanság Ébredéskor Szépségápolás A bőr A cellulitis A nyak A mell

79 79 81 81 82 82 82 83 84 84 86 87 89 89 89 91 92 92

Irodalomjegyzék

95

76 76 77 78 78 79

siacu

A siacu eredete

Rövid történet

a k u p u n k t ú r á b a n alkalmazott me­ ridiánokkal.

A siacu elnevezés (mely a japánul „ujja­

Masunaga felfedezése a siacut az

kat" jelentő shi szóból, és a „nyomást" jelentő atsu szóból áll) azt a kézi

általa alapított Yokai-iskolától egy

gyógymódot jelöli, melynek gyakor­

jóval összetettebb technika kidol­

latát Tokujiro N a m i k o s h i dolgozta ki

gozásának irányába terelte, mely­

a XX. sz. első évtizedeiben. A siacu

nek jellemzői a következők:

a hagyományos japán masz-

1 a nyomást egyidejűleg két, ál­ talában ugyanahhoz az aku­

százstechnikán alapul (melynek

p u n k t ú r á b a n használatos meri­

alapja a test ú n . cubopontjainak

diánhoz tartozó cubóra fejtik ki

statikus nyomása), de alkalmaz a nyuga­

abból a célból, hogy a „teli" (dzsicu)

ti kultúrából eredő kézi gyógymódokat is

p o n t o n felhalmozódott többlet ener­

pl. az ízületek mozgatását, stretchinget

giát az „üres" (kio) p o n t irányába te­

és más rehabilitációs, csontbántalmak és kiroterápiás kezelésekkor alkalma­

reljék és így a meridián egyensúlyba kerüljön;

zott gyógymódokat is. Shizuto Masunaga, Tokujiro N a m i ­ koshi tanítványa figyelt fel arra, hogy a korábban a hagyományos

A siacu ideogramma szó szerinti,

anma, majd a siacu által kezelt

egyszerűsített jelentése:

cubók nagy része megegyezik az

6

ujjnyomds

de

siacu 2 a nyomás a cubo bőrfelületére merőlegesen kerül kifejtésre kéz és könyök, de láb és térd segítségével is; 3 a nyomás a testsúly segítségével kerül kifejtésre, illetve az izomerő minimális fel­ használásával abból a célból, hogy a lehető legmélyebbre hasson. Az aiki siacu elnevezés erre utal (az ai „egyesíteni, harmonizálni", esi „energia" jelentéssel bír); 35/45 kg nyomást

Az anma-masszázs

lehet így kifejteni; 4 minden kezelés során a teljes meridián­ rendszer kiegyensúlyozására kerül sor attól

Japánban ezt a masszázst terápiás szem­

függetlenül, hogy a test melyik részén merült

pontból a kínai akupunktúrával egyenérté­

fel probléma.

kű kezelésnek tekintették. A Tokugawa-éra végéig, vagyis a XVIII. sz. végéig tanulmá­

A siacu alapelvei

nyozták a betegségekre gyakorolt hatás te­

A siacu megértéséhez előbb meg kell ismer­ kedni az akupunktúra és a keleti gyógymó­

kintetében. A japán nemzet számára ez az

dok által alkalmazott alapelvekkel.

oly békés időszak vezetett az intellektuális

A keleti orvoslás alapjai a Huangdi Nei]ingre,

és a kultúra iránti vonzalom kialakulásához.

(Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve) ve­ zethetők vissza, mely a világon a legősibb, az

Ugyanakkor a japán társadalmat elbűvölték

i. e. I I . és III. évezredre datálható, Kínában

az életörömök és a luxus, ennek eredmé­

lejegyzett orvosi kézikönyv. Ebben a kézi­

nyeképpen az anma-masszázs elvesztette

könyvben került leírásra a meridiánoknak

gyógyító funkcióját, és a lelki és szexuális

nevezett energiacsatorna-rendszer. Bizonyos témákat tekintve léteznek ennél ré­

gyönyör elérésének eszközévé vált. A má­

gebbi írások is, de a Nei Jing, melyet rendsze­

sodik világháborút megelőző időszakban

resen frissítettek, még ma is nagy értékkel és

az anma a vakok fő tevékenységévé vált.

haszonnal bíró könyv.

Ezt követően. Japán amerikai megszállása

Az emberi testnek egy meridiánok alkotta

alatt, McArthur fontolóra vette az anma és

renszerként való felfogása akkor született, ami­ kor a domináns vallás tiltott mindennemű, az

a siacu betiltásának lehetőségét, de a vakok

emberi testbe történő sebészi beavatkozást.

fellázadtak, és az amerikai Helen Kellerhez

Mivel minden, az emberi test felépítésére és

fordultak közbenjárásért. Felhívásuk siker­

működésére vonatkozó kutatás tiltva volt, a

rel járt.

kínaiak - megfigyelés és intuíció révén - ki-

7

fejlesztettek egy olyan gyakorlati metaforát, mely leírta az emberi test anatómiáját és fi­ ziológiáját. A keleti és a nyugati orvostan közötti legje­ lentősebb különbség talán abban rejlik, hogy a keleti orvostan az anatómia helyett az ener­ giára összpontosította figyelmét; valóban, a test, anatómiai szempontból vizsgálva, nem más, mint különálló részek összessége, melyek attól függetlenül léteznek, hogy a tulajdonos él vagy halott. Ha energetikai szempontból vizsgáljuk a testet, akkor azt látjuk, hogy a

Helen Keller

test egy estnek nevezett, dinamikus életerő eredménye, mely összekötőként működik a

Amerikai írónő és pedagógus (1880-1968).

testet alkotó szövetek és szervek között. A esi

Kétéves korában, egy fertőző betegség kö­

köt össze minden szerkezetet és testi funkiót,

vetkeztében elvesztette látását, és megsü­

és egységként működteti őket. Egy keleti szá­

ketült. Hétéves korában a bostoni Perkins

mára a szervek önmagukban nem elegendőek

Intézetben dolgozó Anne Mansfield Sulii­

az élet fenntartásához, hacsak nincs jelen a esi,

ven gondjaira bízták, aki fokozatosan meg­

mely biztosítja a működőképességet és a köz­

tanította olvasni, írni és beszélni. Ennek köszönhetően

elvégezhette

tük fennálló kapcsolatot. Ezenkívül, mivel a

tanulmánya­

esi jelenti az élet esszenciáját, ez az energeti­

it; 1904-ben szerzett diplomát a Radcliffe

kai rendszer a személy halálának pillanatában

College-ben és harcba szállt fontos társa­

megszűnik létezni.

dalmi reformok érdekében. Anne Sullivan

A keleti gondolkodás szerint a esi meridiánok

és Helen Keller találkozásából született

mentén történő egyenletes és szabad áramlá­

egy szöveg, mely kezdetben tévés drámá­

sa egyszerre az egészség okozata és hatása is.

nak indult, A csodák Annája címet visel­ te,

A keleti orvoslás célja, az akupunktúrát és a

William Gibson az írója, 1962-ben az

siacut is beleértve, a esi egész testben történő

amerikai Arthur Penn rendező vitte színre.

egyenletes áramlásának fenntartása és szükség

Annie Sullivan szerepében Anne Bancroft,

esetén ennek helyreállítása. Alapvetően tehát

míg Helen Keller szerepében Patty Duke el­

megelőző gyógymód.

nyerte a legjobb női főszereplőnek, illetve a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscardíjat.

8

siacu

Huangdi Nei Jing a Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve A hagyományos kínai orvoslás alapműve különböző szerzők műveinek gyűjteménye. A teljes művet a 3000 éwel ezelőtt élt Huangdai hercegnek tulajdonítják, és i. e. II. évezredben vették lajstromba a Hivatalos Levelek Katalógusában. A szöveget két részre osztották; mindegyik rész 81 fejezetet tartalmaz. Az első rész, melynek címe Suwen (egyszerű kérdések), elsősorban élettannal, kórtannal és belső terápiával foglalkozik. A második rész, mely a Lingshu (szellemi tengely) címet viseli, külső gyógymódokkal foglalkozik. A mű még ma is a hagyományos kínai orvoslás kötelező hivatkozási alapja, már csak azért is, mert az évszázadok során új és fontos elemekkel gazdagodott.

A főmeridiánok

szabályos csatornák vagy tizenkét főcsator­ na

A meridiánok olyan energiacsatornák, melyek

csodálatos csatornák vagy nyolc csodálatos

a test különböző részeibe szállítják az ener­ giát.

csatorna.

Tizenkét főmeridián létezik, ezek mindegyike

A belső szervek feloszthatók: zang szervekre (szív, pericardium, máj, lép,

egy szerv vagy specális szervcsoport működé­

tüdő, vese);

séhez kötődik. Minden egyes meridián (energiacsatorna) men­

fu szervekre (epehólyag, gyomor, vékony­

tén több, ún. cubo pont helyezkedik el. Ezek

bél, vastagbél, húgyhólyag és hármas mele­

olyan nyílások, melyek lehetővé teszik az ener­

gítő, vagyis a testüreg felső, középső és alsó

gia csatornába történő be- és kiáramlását. Je­

része).

lenleg kb. háromszázhatvan ilyen pont ismert.

Az elsők a jin szervek, a második csoport a

A meridiánok olyan hálózatot alkotnak, mely

jang szervek.

összeköti az emberi test felszínét a belső ré­

szívburok és a hármas melegítő egymást ki­

szekkel, és szabályozza a mű­ ködést. A meridiánok között megkülönböztetünk

főcsalá-

dokat vagy jinget és mellék­ családokat vagy luót. A jing csatornák:

A

tizenkét

meridiánból

a

egészítik; ez azt jelenti, hogy „A siacu szíve olyan, mint az őszinte anyai szeretet..." Tokujiro Namikoshi

9

nem egy adott szerv műkö­ déséért felelősek, hanem egy tágasabb terület működéséért. Ezen a tizenkét meridiánon kívül van még két fontos me-

siacu ridián, melyeket nin-miakunak neveztek el

Amikor a esi egyensúlya felbomlik, változá­

(a befogadó), valamint a toku-miaku (kor­

sok következnek be a csatornákban és a csa­

mányzó). Ez a két meridián valójában egy

tornához tartozó szervekben is. Mivel min­

egységes energiaáramot alkot; ahhoz az ener­

den egyes csatornának saját útja van, az adott

giaáramhoz csatlakoznak, mely a szívburok­

szervi probléma azon a részen mutatkozik

meridiánok és a hármas melegítő mentén

meg, amelyen a csatorna áthalad; ez azt jelen­

fut.

ti, hogy a test bizonyos részei olyan betegsé­

Altalánosságban ez a négy meridián határozza

geket vagy tüneteket tükröznek, melyek egy

meg testi, szellemi és lelki tevékenységeinket,

adott csatornához tartozik.

míg a többi meridián csak részleges hatást fejt

A meridián ingerlésének megkezdése előtt

ki.

azonban meg kell keresni azt a pontot, ahol

Shizuto Masunaga Shizuto Masunaga 1925-ben született a hirosimai (Japán) prefektúrában, a tokiói Yokai siacuközpont alapítója és elnöke. A kiotói egyetemen pszi­ chológia szakon szerzett diplomát, ezt követően a kiotói egyetem okta­ tója lett. Anyja hatására, aki Tempaku mesternél tanult siacut, elvégezte Tokujiro Namikoshi iskoláját, ahol kb. tíz évig oktatóként dolgozott. AXX.sz. vége felé Shizuto Masunaga visszatért a siacu gyökereihez és kidolgozott egy személyes stílust, melyet zen siacunak nevezett el. Ez a stílus ötvözi a hagyományos kínai és japán gyógyászati ismereteket a nyugati élettani ismeretekkel. Ez a rendszer a pácienst, mint egységet vizsgálja: a meridiánokon, mint csatornarendszeren keresztül valósul meg a esi áramlása. A gyógyítást végző személy hat a páciens elméjére, lelkére, érzéseire és testé­ re. Ez a rendszer jól tükrözi a japán buddhista szerzetesekre jellemző egyszerűséget és lelki hozzáállást. A zen siacu bevezet egy kiodzsicu néven ismeretes diagnosztikai módszert, mely vizsgálja a meridi­ ánokban jelen lévő energiát, mind abban az esetben, amikor hiány van belőle (kid), mind akkor, ha több van belőle (dzsicu) és egy új, makko-hu névre keresztelt gyakorlatsort alkalmaz, mely elősegíti a esi meridiánokon belüli áramlását. Masunaga kidolgozott egy „haradiagnózis" néven ismertté vált hasdiagnosztikai módszert, és kibővítette az akupunktúrában hagyományosan használt meridiánok hálózatát kiegészítő energiavonalak beiktatásával. 1981-ben bekövetkezett halálát követően tanítvá­ nyai megkezdték a zen siacu oktatását és tanainak terjesztését; különösen Wataru Ohashi, Masunaga közvetlen munkatársa járult hozzá a zen stílus Egyesült Államokban bekövetkezett fejlődéséhez és elterjedéséhez.

siacu

Tokujiro Namikoshi Nagyon fiatalon (1905) költözött családjával vidékről Hokkaidóra, Észak-Japán egyik szi­ getére. A nagyon rideg klíma miatt anyja térdét ízületi gyulladás támadta meg, mely hamarosan átterjedt a test többi részére is. Tokujiro elhatározta, hogy segít anyjának, és

Hatásának köszönhetően a siacu hatékonyan hozzájárul az

egy olyan technika kidolgozásával kezdett

egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez

kísérletezni, melynek alapja a kezek által végzett nyomás. Észrevette, hogy a kezelé­ a pangás megmutatkozik; ezt követően lehet

sek javulást eredményeztek anyja állapotá­

hasonló eredménnyel kezelni az egész meridi­

ban. Folytatta a „kísérletezést", és látta, hogy

ánt, valamint az energiacsatorna meghatáro­

a hát mindkét oldalára gyakorolt nyomással

zott pontjait.

azokat a mellékvesemirigyeket ingerli, me­

A főcsatornák mellett létezik egy olyan, nyolc

lyek kortizont termelnek, és így lehetővé

különleges csatornából álló csoport, mely ke­

válik a reumatikus betegségek kezelése.

resztezi a tizenkét csatornát.

Tokujiro 1925-ben nyitotta meg Hokkaidó-

A meridiánok szerkezete

ban a Shiatsu lnstitute-t, miután elvégezte

Minden fizikai folyamathoz különböző fon­

az anma és a nyugati masszázs tanulmánya­

tos funkciók kötődnek, melyek közül min­

it. 1933-ban Tokióba költözött, ahol egy új is­

den egyes funkció egy vagy több meridián­

kolát alapított, melyet 1957-ben hivatalosan

hoz kapcsolódik; ebből következően minden egyes meridián egy szerv nevét viseli.

is elismert az egészségügyi minisztérium.

Mivel a meridián és a szerv között fennálló

A Namikoshi által kidolgozott kezelések

kapcsolat metaforikus és nem anatómiai, sok

nemcsak a

nyugati ember megütközik, mikor felfedezi,

meridián-elméletre épülnek,

hanem az emberi test csont és izomrend­

hogy a tüdőhöz tartozó meridián a kar men­ tén fut végig, míg a májé a lábszár mentén

szerének, valamint az idegrendszer mély

helyezkedik el.

ismeretére.

A meridiánnak adott név nem a test külső fe­ lületén való elhelyezkedésre utal, hanem arra,

11

siacu

1. táblázat: A meridiánokhoz kapcsolódó funkciók Ezek az általános funkciók jól mutatják azt a feladatkört, melyet a csi képes betölteni az emberi szervezetben, és azt is, hogy a meridiánok szimbolikusan hatnak az élettani rendszeren keresztül. A meridiánok életciklusára vonatkozó elmélettel magyarázható az élet fenntartásához szükséges különböző folyamatok sorrendje és célja. Meridiánok funkciója

Szerv

Csi beáramlása

Tüdő

Kiválasztási folyamat

Vastagbél

Étel bevitele

Gyomor

Emésztés

Lép

Érzelmi környezet értelmezése

Szív

Felszívódás

Vékonybél

Megtisztulás

Hólyag

Mozgás ösztönzése

Vesék

Keringés

Szív mestere

Védelem

Hármas melegítő

Raktározás, elosztás

Máj

Csi méregtelenítése

Epehólyag

hogy az adott meridián melyik testrészre fejti

bözteti meg a külső csit a testben lévő, belső

ki hatását.

csitől. Erre egy példa a gyermek születése: az

A főmeridiánok

míg először nem vesz levegőt; az első légzést

újszülöttet addig nem nyilvánítják élőnek,

A meridiánok életciklusa a tüdő és a vastagbél

követően ismerik el emberi lénynek.

meridiánjával kezdődik: együttesen felelősek

A külső világból származó csit az emberi csitől

a csi beáramlásáért és eltávolításáért. A csi

egy, a bőr által alkotott határ választja el, mely

környezetből történő felvétele és testbe törté­

kétféle módon működik:

nő bevitele a légzőrendszer feladata.

felveszi a csit a külvilágból;

Az idegen csi kilégzését az eltávolító rendszer

a pórusokon keresztül leadja a belső fölös­

végzi. Szimbolikus értelemben a légzésnek

leges anyagot.

köszönhető az élet kezdete, a légzés külön­

Ha ez a két tevékenység egymással egyensúly-

12

siacu ban van, akkor az emberi test megőrzi iden­

hideg-meleg tényezők értendők, és öt kategó­

titását.

riára osztja az ételeket.

Hideg ételek:

Ezen a ponton két fontos követelménye van

Algák, bambuszrügy, banán, kávé, khakiszilva,

az életben maradásnak:

gombák, szójacsíra, hajdina, rozs, egres, bur­

külső forrásból történő táplálkozás,

gonya, tej, padlizsán, vasfű, nyers zöldségek,

érzelmi ingerek, melyek kielégítik a lel­

joghurt, liba, polip, fácán, kalamáris, kacsa,

ket.

hal, friss sajtok, tehéntejből készült sajtok.

Külső táplálkozás

Friss ételek:

A külső táplálkozás fő forrása a táplálék.

Kávé, cikória, édeskömény, eper, encián, ku­

A táplálék bevitelét és lebontását, melynek

korica, saláta, citrom, gránátalma, sárgadiny-

célja a táplálék kompatibilissé tétele az emberi

nye, menta, szezámolaj, árpa, körte, édes­

szervezet számára, az emésztő folyamat jelen­

köménymagok, sáfrány, cukkini, kecskesajt,

ti, mely tehát a csi utánpótlásához elengedhe­

juhsajt, osztriga.

Semleges ételek:

tetlen funkció. A gyomor és a lép meridiánjai a gyomron, a nyombélen, a nyelőcsövön és az

Koriander, korpa, méz, szeder, szerecsendió,

emésztést elősegítő enzimeken keresztül hoz­

szilva, ribizli, rizs, szezám, tamarindus, lazac,

zák működésbe ezeket a funkciókat.

örvös galamb, baromfi, fürj.

A kínai dietetika az ételeket energetikai-meg­ előző-gyógyító forrásnak tekinti, mert úgy véli, hogy minden egyes íz képes ellensúlyoz­ ni egy meghatározott kórokozót.

A Huangdi Nei Jing-ben (a Sárga császár bel­ gyógyászati könyvé-ben) hangsúlyt kapnak azok a rendellenességek, melyek az ételek rend­ szertelen fogyasztása, a túlságosan bőséges és zsíros étkezések, valamint az emésztési problé­ mák és az evészet-ivászat eltúlzása során figyel­ hetők meg. A kínai kultúrában az ételek osztályozásának alapja az energiatartalom. Az ételek természe­ te, a xing, a reá jellemző hőenergetikai tar­ talom alapján kerül osztályozásra, melyen a

A „csi" az emberi élet lehelete; gyökere jelentős mértékben függ az

általunk fogyasztott

ételektől

13

siacu Az ízgazdag ételek jin, míg a kevésbé ízesek jang besorolásúak. Ez további osztályozásra ad lehetőséget: a jang íz édes, csípős és sótlan, míg a jin íz savanyú, keserű és sós

a tüzet enyhíteni, míg a hideg évszakokban langyos és meleg ételeket fogunk fogyasztani. De ez az ismeret segítségünkre lehet a kü­ lönböző betegségek kezelésében is, mert el­ lensúlyozni tudjuk a hideg és a meleg okozta betegségeket a természetüknek megfelelő éte­ lekkel. Ebből is látszik, hogy a hagyományos kínai medicina arra az elméletre épül, miszerint az ételek és az orvosságok ugyanonnan erednek és bizonyos ételek mindennapos fogyasztása

Langyos ételek:

egyenértékű a gyógyszerszedéssel. Ezért bizonyos ételek fogyaszthatók minden

Répa, hagyma, édesgyökér, alma, póréhagy­

nap és hosszabb időszakon keresztül is, má­

ma, retek, tea, főtt zöldség.

sokkal azonban óvatosan kell bánni, mert fo­

Meleg ételek:

gyasztásuknak lehetnek mellékhatásai.

Fokhagyma, zab, kakaó, fahéj, gesztenye, ká­ poszta, szegfűszeg, hagyma, élesztő, mandu­ la, birsalma, mustár, dió, gyömbér, tök, bors, póréhagyma, só, kakukkfű, ehető kékkagyló, szardella, angolna, ponty, ló, gyöngytyúk,

2. táblázat

tengeri sültek, languszta, marhahús, ürühús. Az ételek hőenergetikai tulajdonságainak is­

íz

merete lehetővé teszi az évszakoknak meg­ felelő helyes táplálkozást, mert az évszak vi­ szontagságainak megfelelő

módon

tudunk

étkezni, és ez segít a hőmérséklet-ingadozás egyensúlyban tartásában. Ez nagyon leegysze­ rűsítve azt jelenti, hogy például a meleg év­ szakokban hideg és friss ételekkel próbáljuk

14

Szerv

Savanyú

Máj

Keserű

Szív

Édes

Lép

Csípős

Tüdő

Sós

Vese

siacu így érkezünk el a hagyományos kínai gyógyá­

húsú hal, vaj, olaj, tej, tejszín, friss sajt), me­

szat által nagyon fontosnak tartott íz és szerv

lyek csökkentik a csi vitalitását.

párosításához.

Csípős ételek (zab, sárga köles, fokhagyma,

Az ízben gazdag ételek jinek, a kevésbé íze­

hagyma, póréhagyma, retek, kerti zsázsa, fű­

sek jangok. Ezenkívül: a jang íz édes, csípős és

szerpaprika, gyömbér, menta, mustár, cédrus,

sótlan, míg a. jin íz savanyú, keserű és sós.

mandula, birsalma, őszibarack, dió, naspolya,

A csi működésére gyakorolt hatás szerint az

paprika, zeller, padlizsán, petrezselyem, cékla,

ételek lehetnek:

lóhús, tyúkhús, juhsajt, tehéntejből készült

Édes-savanyú ételek (búza, élesztő, rozs, pa­

sajtok), melyek fokozzák a csi működését.

radicsom, sóska, spenót, póréhagyma, cukor­

Sós ételek (fekete bab, lencse, szója, szárított

borsó, joghurt, ecet, citrom, szilva, ananász,

hüvelyesek, kelkáposzta, savanyú káposzta,

málna, ribizli, narancs, eper, egres, mandarin,

káposzta, karfiol, saláta, gomba, alga, spár­

nyúl, baromfi, tojásfehérje, kecskesajt), me­

ga, gesztenye, sós olívabogyó, só, disznóhús,

lyek akadályozzák a csi működését.

szardella, tengeri csigák és kagylók), melyek

Keserű ételek (búza, rizs, hajdina, spárga,

csökkentik a csi vitalitását.

cikória, endívia, uborka, encián, kakukkfű,

Miért van az, hogy időnként bizonyos étele­

rozmaring, zsálya, kávé, tea, kajszibarack,

ket kívánunk, másokra rá sem tudunk nézni?

grapefruit, articsóka, mogyoróhagyma, ürü­

Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy egy

hús, kecskehús, fácán, gyöngytyúk, juhsajt),

bizonyos szervben jelentkező energiahiány

melyek fennakadást okoznak a csi áramlásá­

következtében azt az ízt hiányoljuk, mely se­

ban.

gít a szerv egyensúlyának helyreállításában.

Édes ételek (élesztő, rizs, árpa, vörös köles, kukorica, tök, sárgarépa, burgonya, cukor, méz, szezám, jujuba, datolya, füge, sárgadinynye, alma, kókusz, khaki gyümölcs, banán, édesgyökér, cukkini, édeskömény, mályva, cukorborsó, csicsóka, szív, marhahús, fehér

A kínai kultúrában, ahol az ételek osztályozásának alapját az energia szubsztrátum keresése képezi, lényeges az egyes ételek értékének és hatásának kutatása

15

siacu

ni siacu a kezelést kapó személy testére gyakorolt merőleges, visszafogott és állandó,

kézzel,

könyökkel és térddel kifejtett nyo­

mások összessége

Érzelmi ingerek

kedése ezektől a funkcióktól függ: ha valaki

A túlélés második alapvető követelménye a

nem képes a környezetétől kapott ingereket

psziché (lélek) táplálása, vagyis értelmet adni

megérteni és magába szívni, életének nem

minden egyes emberi cselekvésnek.

lesz egyéb értelme, mint a véletlen létezés,

A szív és a vékonybél meridiánjai úgy mű­

mivel elveszíti az örömet okozó kapcsolatok

ködnek, mint az érzelmeket és érzéseket érin­

és élmények átélése iránti vágyát.

tő ingerek értelmezői és felvevői.

Az összes meridián közül a vékonybélhez és a

Egy emberi lény másokkal szembeni visel­

szívhez tartozó meridián kötődik leginkább a

16

siacu csi lelki aspektusához: ezek jelentik a fizikai és

legítő, a máj, az epehólyag meridiánja a csi

az égi testek közötti összekötőkapcsokat (va­

környezetből történő felvételéért felelősek.

gyis kapcsolatunkat a világegyetemmel).

Ha a csit már felvették a környezetből, olyan

Élettani síkon a szív tulajdonságait vérünk pi­

belső folyamatoknak vetik alá, melyek a szer­

ros színe szimbolizálja.

vezet

A meridiánok másik három párja, vagyis a

Az első lépés a külső környezetből felvett csi

hólyag, a vese, a szív mestere, a hármas me­

szennyeződéseinek kiszűrése és a meridiá-

számára felhasználhatóvá

teszik azt.

Oszteopátia Az „oszteopátia" elnevezés a görög osteon „csont" szóból, valamint a „szenvedést" jelentő pathos szóból ered. Az oszteopátia Andrew Taylor Still által kidolgozott kézi gyógymód, mely arra az elvre épül, miszerint a test, amikor szerkezeti kapcsolatai megfelelőek, jól táplált és kellemes környezetben él, képes önállóan orvosságot termelni a betegségek ellen. Mint holisztikus tudomány (vagyis olyan tudomány, melynek célja nem csak az egyes tünet kezelése, hanem a páciens teljes energia-egyensúlyának visszaállítása) az oszteopátia alkalmazási köre rend­ kívül széles: ma elsősorban a gerincoszlop (derékfájdalom, nyakszirti fájdalom, hátfájdalom, ágyéki isiász, porckorongsérv) és a periférikus ízületek (kéztőcsatorna-szindróma, bokarándulás) fájdalmai­ nak kezelésére használják; de hatékonyan alkalmazható álmatlanság, fejfájás és egyensúlyzavarok kezelése során is; valamint nem virális, tumorális vagy fertőző eredetű fülgyulladás, orrgarathurut, arcüreggyulladás és keringési, emésztési vagy nőgyógyászati probléma kezelése esetén is. Az oszteopátia három kulcselvre épül: A test egysége: úgy alkottak bennünket, hogy komfortban, egyensúlyban és gazdaságosan mű­ ködjünk; A szerkezet irányítja a működést: minden egyes funkció tökéletessége kötődik a tartószerkezet tökéletességéhez, mivel a test minden egyes része függ a többi résztől; Önszabályozás: testünk tartalmaz minden, az egészség biztosításához és megtartásához szüksé­ ges elemet.

17

siacu

Kiropraktika A kiropraktika a gerincoszlop manipulációján alapuló kezelés. Maga a „kiropraktika" szó a görög cheiro - „kéz" és a praktikos - „praktika" szavakból ered. Ezt a tudományágat a kanadai oszteopata, David Daniel Palmer fejlesztette csi 1895-ben. Miután elvégezte a hátgerinc teljes vizsgálatát (aminek azért van nagy jelentősége, mert a hátgerinc védi a központi idegrendszert, így mikor egy ideg be­ szorul a csigolyák közé, a test minden részében problémát okozhat), a kiropraktőr feladata az, hogy egy szelíd és speciális manipuláció segítségével visszategye helyére a kimozdult vagy beakadt csigo­ lyát oly módon, hogy megszűnjön az irritáció, és az üzenetek újból megfelelő módon juthassanak el az izmokba, szervekbe és mirigyekbe. A kiropraktika elismeri, hogy a gyógyulás belülről végbemenő folyamat, vagyis az agy ellenőrzése alatt álló szervezet harmonikus működésén keresztül valósul meg: ezért a kiropraktőr nem az egyes tüneteket kezeli, hanem a csigolyák félficamát korrigálja. Az első kezelés általában diagnosztikus jelle­ gű: kezdődik a páciens tartásának vizsgálatával, és ha szükséges, a mélyebb vizsgálathoz röntgenfel­ vétel is készül. Miután a páciens leült vagy lefeküdt, a kiropraktőr lassan mozgatja az egyik csigolyát a maximális kimozdulási pontig, majd gyorsan túllendíti ezen a ponton. A csigolya hirtelen megnyújtása segít az izomgörcsök ellazításában. Éppen azért, mert a megnyújtás váratlanul éri a pácienst, az ízület felszabadítása viszonylag fájdalmasan megy végbe. Maradandó eredmény elérése érdekében négy kezelési szakaszra van szükség: intenzív kezdeti szakasz, stabilizálás, rehabilitáció, fenntartó kezelés.

nok felé történő irányítása, melyek elszállít­

idegrendszeren és az endokrinrendszeren ke­

ják a test minden részébe. A hólyag és a vese

resztül. Miután a csi megtisztult, elkerül a

meridiánjai irányítják a tisztítási és mozga­

központi elosztókhoz, amelyek megvédik és

tási folyamatot, a vizelet ürítésen, az önálló

eljuttatják a test különböző részeibe. A szív

18

siacu mestere és a hármas melegítő meridiánja fe­ lelős a csi központi elosztásáért, és ez a két meridián bocsátja a csit a test rendelkezésére, mind mozgás, mind pihenés közben. Azért, hogy a csi áramolhasson a testben, egy meg­ határozott testhőmérsékletre van szükség; a szív mestere és a hármas melegítő meridián­ jai végzik ezeket a feladatokat, a testhőmér­ sékletet szabályzó érrendszer, nyirokrendszer és az anyagcsere-folyamatok segítségével. Amikor a csi már használatra kész, a máj és az epehólyag meridiánjai ellenőrzik az elosztást az elvégzendő feladatok függvé­ nyében. Például séta közben a csit első­ sorban a mozgásban lévő lábak fogják irányítani. De nem a teljes csi kerül el­ osztásra és felhasználásra. A csi egy része elraktározásra kerül jövőbeni felhaszná­ lásra oly módon, hogy ne a teljes időt kelljen az újbóli felvételre elpazarolni. A csi minőségét természetesen a méreg­ telenítő folyamat segítségével lehet ma­ gas szinten tartani. A meridiánok működésének jelen­ tését testi, érzelmi, intellektuális és spirituális szempontból is lehet értel­ mezni. Például a vékonybél meridi­ ánjának szintjén tapasztalt egyensúly megbomlása arra utal, hogy a felvételi folyamat veszélybe került. Testi vonat­

ai 14 meridiánban, ahol a qi vagy a japánok szerint csi áramlik, vannak olyan pontok, ahol az energia felszáll a fel­ színre. Ez testünk 365pontján valósul meg. Ezeket a pontokat lehet akupunktúrával, siacuvalvagy moxával kezelni. A képen a szív meridiánjai láthatók

19

siacu Siacuval egy artrózist, mértékben

nagyon gyakori

tünetet lehet kezelni:

a

nyaki

mely az egyik legelterjedtebb és hétköznapjainkat nagybefolyásoló betegség

megnyilvánulhat érzelmi helyzetek kezelé­ sének képtelenségében, vagy lelki traumát okozott eseményekre való emlékezés képte­ lenségében (sokk esetén). Intellektuális síkon a vékonybél meridiánjá­ nak egyensúlyzavara utalhat elvont fogalmak megértésének, valamint a részletek követésé­ nek képtelenségére. Erre utaló tünetek lehet­ nek a túlzott aggodalom, a szorongás, vagy a jelentéktelen

részletekre

történő

túlzott

figyelem összpontosítása. Végül lelki síkon a

kozásban ez arra utalhat, hogy a táplálék

felszívódási probléma jelentheti azt is, hogy

nem megfelelően szívódik fel a bélben. Ez

vallási élmények során átélt érzések ragadták

az egyensúlyhiány olyan testi tünetekben is

magával a pácienst, vagy megnyilatkozhat

megmutatkozhat, mint például pattanások

abban is, hogy az adott személy az érzelmi

megjelenése, fokozott gázképződés, fejfájás,

reakció hiánya következtében nem képes szá­

bélproblémák. Ha a gyógymódok a felszí­

nalmat érezni. Láthatjuk tehát, hogy egyet­

vódási problémák kezelésére irányulnak, a

len ok (ebben az esetben az elégtelen felszí­

testi tünetek automatikusan eltűnnek. Ha

vódás) mennyiféle tünetet okozhat. Amikor

azonban az egyensúlyzavart érzelmi síkon

az adott meridián egyensúlya helyre kerül,

vizsgáljuk, a felszívódási probléma a kör­

ennek minden síkon pozitív hatása van.

nyezet által okozott túlzott érzelmi ingerek hatásának következtében is felléphet. Ezen

Homeosztázis

ingermennyiség befogadása és a hozzájuk történő alkalmazkodási kényszer összezavar­

A homeosztázis a nyugati orvostudomány ál­

ja a felszívó rendszert, mely normális eset­

tal alkalmazott fogalom, mely kielégítő mó­

ben jelentéssel tölti meg az érzelmi környe­

don írja le a csi meridiánokon belüli és meri­

zetünket. Traumák esetén, mikor az ember

diánok közötti áramlását.

nem képes a tapasztalatból eredő ingerhal­

A homeosztázis elméletének alapelve az, hogy

mazt kezelni, a test leállítja a felszívódási

a dinamikus rendszerek (ebben az esteben az

folyamatot, és sokkos állapotba kerül. Ez

emberi test) általános egyensúlyi állapot meg­

az egyensúlyzavar okozhat túlérzékenységet,

tartására törekednek.

20

siacu Abban az esetben, ha a rendszerre külső erő

A siacuterapeuták éveket töltenek azzal, hogy

hat, a rendszeren belül változásnak kell bekö­

kifejlesszék azt az érzékenységet, melynek se­

vetkeznie az új egyensúly elérése érdekében.

gítségével érzékelni tudják a csi testben törté­

Ami a csi egyensúlyát illeti, a fizikai, érzelmi,

nő áramlását, és képesek betegségekhez vagy

szellemi és lelki stressz akadályt hoz létre a

fájdalomhoz kötődő energia egyensúlyzava­

meridiánok mentén. Ezen elzáródások — ter­

rok érzékelésére.

mészetüknél fogva — nemcsak az érdekelt me­

Kiodzsicu

ridiántól vagy meridiánoktól függnek, hanem az egyensúlyzavarban érdekelt csi minőségétől

A kio és dzsicu fogalmak utalnak a csi meny-

és mennyiségétől is.

nyiségére és minőségére is.

A csi minőségének és mennyiségének tanul­

A kio olyan területet jelöl, ahol a csi hiányo­

mányozása, valamint a homeosztázisra gya­

san van jelen és gyenge, a dzsicu pedig olyan

korolt hatása a testben elvisz bennünket az

területet, ahol a csi jelenléte fokozott.

ún. kiodzsicu, vagyis a vibrációs tulajdonság

Az egyensúlyzavar általában a csi hiányából

elméletéhez.

ered (kio), mert ez a hiány késlelteti a meridi­

Vibrációs tulajdonság

Amikor ez bekövetkezik, az életfolyamat ve­

án működését. szélybe kerül, és a rendszer többi része gör­

Úgy is gondolhatunk a csire, mint magas és

csösen arra törekszik, hogy úgy tudja elosz­

alacsony frekvenciák között mozgó rezgé­

tani az energiát a testben, hogy képes legyen

si formára. A csit alacsony rezgés esetén úgy érzékeljük, mintha lassú és nehéz lenne, míg magas rezgés esetén könnyűnek és gyorsnak érzékeljük. Ezekre a tulajdonságokra a jelen lévő csi mennyisége is hatással van, mely lehet hiá­ nyos vagy fokozott. A leggyakrabban átélt rezgés-érzékelés a hő­ mérséklet különbség, vagyis magas rezgések érzékelése a melegben és alacsony rezgések érzékelése a hidegben.

A siacu végez,

masszázs,

melyet a „siacukának" nevezett terapeuta

meghatározott szabályokat követ

21

siacu a meggyengült terület hibás működésének

A csi a természet válasza az égi parancsra, a

kompenzálására.

shenre; de míg ez utóbbi lefelé áramlik, a csi

Az energia dinamikus újraelosztásának követ­

felfelé áramolva ad választ, kihangsúlyozva

keztében megjelennek olyan területek, ahol a

egy olyan további mozgást, mely nem csak

csi túlsúlyban van (dzsicu), és ez a rendszer

földi mozgás lesz, hanem testi is, mert rámu­

eltorzult működéséhez vezet. Ez az állapot

tat arra, hogy „jelen van a kézzelfogható for­

addig áll fenn, míg a hibásan működő terület

ma".

gyenge marad.

Ellenben a jing az eredetnek tulajdonított

Miután a gyengeség megerősítésre került, az

lényeg, alap, erő, mely oly módon segíti a

egyensúlyhiányban érdekelt meridián visz-

forma kialakulását, hogy összerendezi azt. Az

szaszerzi normális működési képességét, és a

emberi lényben úgy formálja az egyént, hogy

test többi része képessé válik a dzsicuterületek

fejlődését egész életen keresztül nyomon kö­

megsemmisítésére és a csi normális áramlásá­

veti. A. jing az az anyag, mely elkülönülve ölt

nak helyreállítására.

végleges formát. Az emberi lényben megkü­ lönböztetünk egy „elülső égi jing"-et és egy

A meridiánok fejlődése az embrionális állapottól a gyermekkorig

„hátsó

égi jing '-et,

melyeket nevezhetünk

„születés előtti" és „születés utáni jing"-nek is.

A teoista tanok szerint az ember létezésének

Az „elülső égi jing" maga az élet szikrája, mely

alapja a sen, csi és jang által létrehozott há­

az egyéni lét végéig eltart, egészen a szikra ki­

romszögű energiaáramlás. Senen a „termé­

merüléséig. Lehetővé teszi a fogantatást és

kenység" értendő, mely az égből kiindulva

előmozdítja a magzat fejlődését. A megfo­

szétterjed az egész Földön.

gant egyén szerkezete nemcsak a testi részre

Ez az elmélet magában foglalja a természe­

fog vonatkozni, hanem az érzelmi, pszichikai,

ti erők lényegét, melyek a Földön fejezik ki

energetikai és lelki szerkezetre is. A „hátsó égi

magukat, de egy magasból jövő nagyobb erő

jing" a születést követően aktivizálódik és a

irányítja és igazgatja őket.

környezetből kerül felvételre, a belélegzett

Az emberben nem valósulhat meg a foganta­

levegőből, az ételből, a vízből, a társadalmi

tás, ha nincs jelen a sen.

kapcsolatokból, az érzelmekből, a gondola­ tokból stb. A „hátsó égi jing"-nek nem csak a szervezet általi felhasználása, hanem újratermelődése is gyors; épp az ellenkezője annak, ami az „elül­ ső égi jing"-gel történik. A két jing egymással

A siacu önálló művészet, mely elsősorban a kínai és japán ha­

szoros kapcsolatban áll.

gyományokhoz tartozó modellekre épül, tehát a modern nyugati

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a senben

kulturális környezettől eltérő környezetben születik. Különösen a

alakot öltött isteni erő irányítja és ellenőrzi a

taoista eszmék voltak nagy hatással a siacura

23

siacu csit, mely hatással van a jing által megformált

Ezek a csatornák nem kapcsolódnak egyetlen

és meghatározott anyagra.

szervhez vagy belső részhez sem, hagyomá­

A fenti meghatározás maga az élet megnyilvá­

nyosan tavakhoz hasonlítják őket, mert ener­

nulása: a teremtés.

giaszabályozókként működnek vagy energia

Az égi erő életre hívja az emberi lényt, és

készletnek tekintik őket, a főmeridiánokkal

meghatároz számára egy sorsot, mely elől az

ellentétben, melyeket folyókhoz hasonlíta­

emberi lény nem menekülhet. Ebben a csele­

nak, mivel bennük az energia folyamatosan

kedetben megnyilvánul az ezt megelőző és az

áramlik.

ezt követő aktus: az „elülső égi jing", vagyis

Az első négy qi mai alkotja az egyén testiener­

a fogantatás lényege, a további fejlődés po­

gia-alapját, mely a ming ménből ered és sejtből

tenciális állapota és a „hátsó égi jing", vagyis

magzattá válik. A második csoport bevégzi az

a megnyilvánulás, a születés, a fejlődés, mely

elsők által megkezdett művet, és csak az azt

konkretizálja a lehetségesét.

követő fázisban nyilvánul meg.

Ebből is láthatjuk, hogy egy igen kifinomult mechanizmussal van dolgunk, melynek egy

CHONG MAI Ezt a meridiánt „keresztező csatornának" neve­

szinte ideális helyre van szüksége ahhoz, hogy a testben kifejezhesse önmagát: ez a ming men

zik, mivel az a feladata, hogy egyesítse azt, ami

vagy a „sors kapuja".

potenciálisan megvalósul. Sokan azt tartják,

A ming mennek, mely helyileg általában a köl­

hogy ez az első csatorna, mely kialakul a mag­

dök alatt kb. három centiméterrel található,

zatban, mindenesetre elsőként jelenik meg, és

nincs pontosan meghatározott helye, mert

feladata a vér és a többi meridián létrehozása.

mint fogalom, sokkal közelebb áll az élethez

A születést követően a vese és a gyomor meri­

(születés, növekedés, halál) kapcsolódó időbe­

diánpontjai ehhez a csatornához kötődnek;

ni dimenzió elvéhez. Ezért elméletileg a ming

ez a kötődés az elülső és a hátsó égbolt egye­

ménben találhatók a nemzőszervek. Innen ve­

sülését szimbolizálja. Utvonala áthalad mind

szi kezdetét a fogantatás, és a spermával és a

a hason, mind a mellkason.

petesejttel nem csak a fogantatáshoz szüksé­

Feladata az lesz, hogy összekösse a test külső

ges anyagok kerülnek továbbításra, hanem az

részét a belsővel, valamint az elülső részt a há­

energiakomponens is.

tulsóval, és a fenti részt a lentivel.

A vezető erők létrehozzák az embriót, melyet

Szorosan kötődik a méhhez és a menstruációs

a meridiánok formálnak. Több szerző van

ciklushoz.

azon a véleményen, hogy először a nyolc qi mai vagy „szabálytalan csatorna" jön létre,

DU MAI

mely két négyes csoportra osztható:

Utvonala végighalad a gerincoszlop

chong mai, du mai, ren mai, dai mai; jin qiao mai, jang qiao mai, jin wei mai, jang wei mai.

teljes

hosszán, vagyis a gerincoszlopon, lentről fel­ felé halad, elér a koponyáig, és végighalad raj­ ta, amíg a szájig nem ér.

24

siacu Vannak mellékágai, melyek a törzsön futnak

és kölcsönösen hatással legyen az őt körülve­

végig, tehát szorosan kapcsolódik a központi

vő világra.

idegrendszerhez, a hipofízishez és a mellékve­

Ugyanígy kötődnek az álom-ébrenlét kap­

se mirigyeihez.

csolathoz, ahol a jang qiao mai éberré teszi az

Melegíti a méhet, szabályozza a menstruációs

elmét, amikor ébren vagyunk. A jin qiao mai

ciklust és a termékenységet.

uralkodik, amikor pihenünk. Szimbiózisuk megmarad az agyi szubsztancia kialakítása

REN MAI A terhesség idején ez a meridián gyűjti össze

és fenntartása során is: a jang megszervezi

és szállítja a köldökzsinóron keresztül a csit és

míg a jin a testfolyadékokat az agyvelő irá­

az anya vérét, és ösztönzi a magzat növekedé­

nyába tereli, hogy lehetővé tegye annak táp­

sét és fejlődését.

lálását.

a szimbiózist és támogatja az idegrendszert,

A perineumban ered és felfelé haladva végig­ fut a hason, amíg az ajkak alatt elhelyezkedő

JIN-JANG WEI MAI Ez a csatorna is dupla, a jin útvonala hasi,

árokba nem ér.

míg a jangé hátoldali. Közvetítőként lépnek fel a test belseje és külseje között, de vegeta­

DAI MAI

tív, és nem mozgási síkon, mint a qiao mai.

„Övcsatornának" is nevezik, pályája körkörös, kötődik a magzat keresztirányú növekedési

Különösen a jin wei mai foglalkozik a test

funkciójához. Felügyeli a magas és alacsony

minden jin aspektusának egyesítésével, míg a

közti egyensúlyt. Utvonala mentén érinti az

jang wei mai gondoskodik a csatornák és a

összes meridiánt, különösen a fent említett

kozmosz közötti kapcsolatról.

másik három szabálytalan meridiánnal való

Világos tehát, milyen szorosan kötődik a test

kapcsolatot erősíti.

külseje és belseje közti energiamozgás ehhez a

Nedvesítő hatásának köszönhetően a méhhez

két meridiánhoz.

kötődik, mivel szabályozza a nedvesség felfelé

A magzatot, a magzat szerveit, szöveteit és

történő áramlását.

minden sejtjét ezek az energiafonalak építik, jobban mondva, hozzák létre.

JIN-JANG QIAO MAI

Más meridiánok is csatlakoznak hozzájuk,

Ezek a csatornák duplák és szimmetrikusak,

ezek a forma, az izomzat kialakításában vesz­

képzeletben az ég és föld közötti egységhez

nek részt; úgy hívják őket, hogy jing jin, vagy

kapcsolódnak.

„ín-izom

Az emberben a mozgáson és a felegyenesedett

kapcsolatban a test egészével, tehát a szervek­

meridiánok",

melyek

nincsenek

tartáson keresztül kerül kifejezésre ez a funk­

kel, csak a test külső részével.

ció, lehetővé téve az egyén számára, hogy már

Feladatuk nemcsak az izomzat kialakítása és az összehúzó funkció, hanem a test védelmé-

kisgyermekkorától kezdve kapcsolatba lépjen

25

siacu nek (wei) belső része és az összes életfunkció

Egyik jellemzőjük az, hogy nincsenek a jin/

védelmének ellátása is.

jang váltakozásának kitéve, kapcsolatukat va­

Az „ín-izom meridiánok" tizenketten vannak,

lóban „a három jin és három jang egyesülési

mindegyikük felületi, tehát jang, lefelé áram­

rendszerének" nevezik.

lanak és centripetális energiaáramot alkotnak.

Az „ín-izom meridiánok" fontos szerepet ját­

Négy, egyenként három energiacsatornából

szanak felületi és külső patológiák esetében,

álló csoportot alkotnak:

és érdekes megfigyelni, hogy olyan területe­ ken helyezkednek el, melyeken nem haladnak

a felső végtag 3 jin meridiánja;

át más meridiánok. Ezenkívül kapcsolatba

a felső végtag 3 jang meridiánja;

lépnek a hozzájuk közel haladó fő meridiá­

az alsó végtag 3 jin meridiánja;

nokkal és az analóg fő meridiánnal.

az alsó végtag 3 jang meridiánja.

Az energiaalakulás leírásának folytatása előtt felvázoljuk, mi is történik élettani síkon. Az agy nagyon hamar kifejlődik a magzatban. Megjelenése a jin yeneken keresztül történik, melyek - összesűrűsödve — életet adnak az agyi szubsztanciának. Az agyhoz szorosan kö­ tődik a szem és a kutacs. Az agy kialakulása magával vonja az agyvelő és a teljes idegrendszer kialakulását is. A cson­ tok létrehozzák a csontvázat, és azonnal lét­ rejönnek a vércsatornák, melyek elágazva le­ hetővé teszik — a vér szállításán keresztül - a magzat táplálását. A hat „csodálatos zsigerből" tehát négy (az agy, az agyvelő, a csontok, az erek) elsőként jelennek meg a négy qi mait követően. Fontos hangsúlyozni a veséhez kötődő szoros kapcso­ latukat, melyből erednek. Ezen a ponton a test egyre határozottabb for­ mát ölt: létrejönnek az „ín-izom meridiánok", melyek az izomzat kialakításáért felelősek.

Terhes nők esetében különös figyelemmel kell eljárni, és a test bizonyos részeit nem lehet kezelni

26

Meridiánok, életfontosságú pontok, egymással kommunikáló övezetek, harmóniapontok „A siacuban, a nyomás jellegét meghatározó három elven kívül, négy olyan témát is figyelembe kell venni, mely bármely iskolának vagy módszernek témája lehet: meridiánok, életfontosságú pon­ tok, egymással kommunikáló övezetek, harmóniapont. Mivel az elsők viszonylag ismertek, szeretnék néhány dolgot elmondani a harmóniaponttal kapcsolatban: az egyetlen, mely képes egy helyzet egyensúlyba hozására. A testnek tökéletes egyensúlyban kell lennie, a bal oldal a jobb oldallal, az elülső rész a hátsóval, a felső az alsóval. Valójában mozgásunk módja eltér másokétól (van, aki inkább jobbra vagy balra, a nagylábujjára vagy a sarkára támaszkodik), és a testnek ez az eltérő használati módja is meghatározza a személyes karaktert. Amikor azonban a különböző testrészek alkalmazá­ sának módjában nagyon nagy az eltérés, akkor felmerülhet egy probléma. Minden pillanatban van egy olyan pont, amely az egyensúly visszaállítására alkalmas. A tárgyakban ez a pont mozdulatlan: ha a gravitációs központot erről a pontról elmozdítjuk, a tárgy óhatatlanul leesik. Az emberben ez a pont rugalmasabb, éppen ezért maradhat az ember felegyenesedve anélkül, hogy elesne, még akkor is, amikor jócskán eltávolodott ettől a ponttól. Ha azonban ez az állapot elhúzódik, olyan krónikus állapot alakulhat ki, melynek egyensúlyba hozása kezelést igényel. Az adott állapot harmonizálására leghasznosabb pont a harmóniapont. így a merőleges nyomás kifejtéséhez szükséges testi egyen­ súlypont is egyetlen; a has és az ágyék között helyezkedik el, neve tantien (kínai) vagy tanden (japán) a test energiaközpontja. Valakiben talán felmerül a kérdés: de a kezelés során nem két pontot keze­ lünk? Két ponttal stabil állapot alakul ki, mint mikor állunk és egy időben a lábainkra támaszkodunk. Amikor mozgásban vagyunk, a lábaknak fordítva kell mozgásukat koordinálni: míg az egyik áll, a másik halad előre; majd újból, míg az egyik előrehalad, a másik hátul áll és így tovább. Ez az ellenté­ tes mozgásmód teszi lehetővé a test mozgását. De ennek megvalósításához a testnek szüksége van egy egyensúlyi pontra, mely nélkül nem mozoghat. Az élettelen dolgoknak van egy fix egyensúlyi pontja. Testünk élő - az egyensúlyi pontja elmozdulhat -, és egyensúly-visszaállítási lehetősége jóval szélesebb. Ez azt jelenti, hogy többéves helytelen használat után is, még mindig képes alkalmazkodni és megtalálni - mégha egyensúlyát vesztette is - egy egyensúlyi központot. A harmóniapont meg­ találása és egyszeri ingerlése azonban nem elegendő a harmonikus állapot visszaállításához, mert az ötpercnyi kezelést huszonhárom óra ötvenöt percig ösztönösen a megszokott, helytelen forma megtartása ellensúlyozza. Ezért fontos a tudatosság kifejlesztése: nemcsak önmagunk miatt, de azért is, hogy páciensüket is ennek kifejlesztésére neveljük." A Shiatsu News-bó\ idézett cikk

siacu

A magzatban az energiaszerkezet az ún. tornából kezd kialakulni,

nyolc csodálatos csa­

melyek a tizenkét meridiánt megelőző­

en jönnek létre

Ezt követően megjelenik a kötőszövet, mely

visszatartó szerepük van, a születést köve­

alakítja a formát.

tően lépnek működésbe. A „csodálatos csa­

Ezt bevonja a bőr, majd megjelenik a szőrzet

tornák" közül az agy alakul ki elsőként, míg

és a haj. A zanglfu (a csodálatos csatornák) a

utolsóként az ellentétes szélen elhelyezkedő

chong mai és a jin wei mai működésén keresz­

nemi szervek. E két terület között helyez­

tül jönnek létre.

kedik el egy köztes zóna, ahol a magzat, a

A képződés a terhesség hónapjai alatt megy

köldökzsinóron keresztül kapja a csit a szü­

végbe és a születés előttig tart.

letésig.

Különlegességük abban rejlik, hogy míg a

A magzat és az anya között fennálló ener­

zangok igen rövid idő alatt aktivizálódnak és

giakapcsolatok szorosan kötődnek a helyes

adnak életjelt (ennek egyik példája a szívve­

fejlődéshez. Az anya és a magzat közti szoros

rés), a fuk, melyeknek természetüknél fogva

kapcsolat következménye lehet az az elégte-

28

siacu lenség vagy betegségek, melyekben az anya szenved, vagy ha életvitele nem megfelelő. Az anyában jelen lévő csihiány átterjedhet a magzatra is, és ez komplikációkat okozhat a magzat fejlődésében. Ezeket a komplikáció­ kat „öt elmaradásnak" és „öt gyengeségnek" nevezik. Az „öt elmaradás" következtében a gyermekben a járással, egyenes tartással, fogzással, hajnövekedéssel vagy beszéddel kapcsolatos problémákat figyelhetünk meg. Az „öt gyengeség" esetében a zavarok köz­ vetlenül a kezekhez, a lábakhoz, a nyakhoz, a szájhoz és a kutacshoz fognak kötődni. Egy másik negatív elem, mely zavart okozhat a magzat megfelelő fejlődésében, az anya ér­ zelmi állapota.

utóbbiak kialakulásával párhuzamosan lassan kialakul a tizenkét fő meridián vagy jing mai. A főmeridiánok kapcsolatban állnak mind a külső világgal, mind a test belsejével, és első­ sorban tápláló energiát szállítanak. Nevüket — jing mai — elemezve felfedezzük a „szállító" jing és „lüktetni" mai szavakat. Ez

Ha a terhesség során az anya sent zavart, szomo­ rú, fájdalmas, mindez - ha sokáig eltart — ha­ tással van a gyermekre is. A sen zavarainak ki­ tett újszülöttekben könnyen felfedezhetjük a nyugtalanság vagy a hirtelen harag jeleit, kü­ lönösen az éjszaka folyamán. Az anya külön­ leges jelentőséggel bíró érzelmi jelenségei vagy belső összenövései, sebhelyei, kóros hiányálla­ pota kihatnak a magzat elégtelenségeire vagy izgalmaira. Térjünk vissza az energia kialaku­ lásához. Láttuk a csodálatos meridiánok és a tizenkét ín-izom meridián kialakulását. Ez

„Az élet eredete a vesékben van". Ezt tanitja a hagyományos kínai medicina, mely ebben a szervben látja az őserő központját, annak az akaratnak a székhelyét, mely elsőként köt bennünket az élethez, azon vágyunknál fogva, hogy szeretnénk megmutatkozni benne

29

siacu

kihangsúlyozza a meridiánok szerepét, mely a

zött, ezenkívül szoros kapcsolatban vannak

nyugati felfogás szerint megfelel az erek által

mind a wei qivel, mind az immunrendszerrel.

ellátott szerepnek. A tüdő, ahol a csi létrejön,

Létezik ezenkívül egy sűrű kis meridiánhálózat;

hajtó működés révén továbbítja az energiát a

lényegében minden másodlagos csatornának

többi meridián felé.

van rá jellemző energiaaspektusa, mely beil­

A fő meridiánokból ered a tizenkét letérő me­

leszkedik a főcsatornák szélesebb együttesébe.

ridián vagy jing bie.

Nem véletlenül ezek az akupunktúrában és a

A letérő meridiánok szoros kapcsolatot hoz­

masszázsban leggyakrabban használt csator­

nak létre a főmeridiánok és az ősenergia kö­

nák.

30

siacu Láttuk, az energia kialakulása hogyan építi fel

A meridiánok leírására azért van szükség,

a testet a fogantatást követően egészen addig,

hogy összetettebb fogalmat alkothassunk ar­

amíg az életfunkcióknak megfelelő sűrű há­

ról, hogyan táplálja és építi fel a testet ez a bo­

lózatot nem hoz létre. A magzattól a kamasz­

nyolult rendszer mindazon feladatok ellátása

korig a meridiánok szerkezete lépésenként

révén, melyek egy olyan fizikai és lelki szerke­

kiegészül, míg el nem éri teljes fejlődését és

zet létrehozását eredményezik, mely önállóan

tevékenységének teljességét.

működik a magzati kortól a felnőttkorig.

31

siacu

A technika

Siacutechnikák M i n d e n siacutechnika alapját négy alapelv ké­ pezi: a kezelést végzőnek megfigyelő magatar­ tást kell fenntartania a kezelés során; a nyomást a kezelésben részesülő meridián felületére merőlegesen kell kifejteni; a nyomás kifejtése érdekében erő helyett a testsúlyt kell alkalmazni; a nyomást ritmikusan kell kifejteni.

A kezelést végző a megfigyelő szerepében A siacukezelést végző személynek h á r o m fő­ célja van: a diagnózis felállítása, vagyis a páciensben kialakult egyensúlyzavar természetének és sú­ lyosságának megállapítása;

Minden kezelés során a teljes meridiánrendszer egyensúlyba hozására kerül sor attól fiiggetlenül, hogy a test melyik részében jelentkezett a probléma

32

siacu

A kezelés: lépésről lépésre Minden siacukezelésnek a terapeuta és a páciens között lezajló beszélgetéssel kellene kezdődnie, melynek során meghatározott kérdések feltevésére kerül sor, melyek a „haradiagnózissal" ki­ egészítve lehetővé teszik, hogy a terapeuta könnyen rátaláljon a kezelendő meridiánokra. A terapeuta felkéri a pácienst, hogy távolítsa el ékszereit (karóra, karkötő, nyaklánc stb....), melyek akadályozhatják bizonyos technikák tökéletes elvégzését, és ruházatát megtartva feküdjön le a földre (ez a hagyományos pozíció a siacukezelés elvégzéséhez), általában egy természetes rostokból (pamut) készült matracra (futon). Ez a pozíció lehetővé teszi, hogy a terapeuta a test különböző részeivel (térd, könyök, alkar) végezze el a nyomást, a páciens ellazult teste pedig a használt technikáknak legjobban megfelelő tartásokat vegye fel. Ekkor a terapeuta „felveszi a kapcsolatot"; egyik kezét a páciens harájára fekteti és rövid ideig meg­ tartja ezt a pozíciót. Amikor megtalálja a kezelés elvégzéséhez szükséges kiegyensúlyozást, elvégzi a „haradiagnózist": ez egy sor olyan nyomást jelent a különböző haraterületeken, melyek lehetővé teszik a kezelendő meridiánok felismerését. A valódi kezelés során a kezdeti beszélgetés más síkra terelődik; a kommunikáció már nem szavakkal, hanem a test kézzel történő érintése révén valósul meg: ez egy alig érezhető, szinte az energiaszinten zajló kommunikáció. A kezelés végén, melynek időtartama 45-50 perc, a terapeuta a pácienst a földön hagyja, és két okból nem zavarja meg: ener­ getikai és testi szempontból. Energetikai szempontból a belső energiának időre van szüksége ahhoz, hogy tudatosítsa az új egyen­ súlyi állapotot, melyet korábban elvesztett; testi szempontból, a siacukezelést követően a vérnyomás csökken és a testnek újra fel kell vennie a kapcsolatot az őt körülvevő világgal. A kezelések száma általában nincs előre meghatározva, a pácienstől függ, mikor kíván véget vetni a találkozásoknak, ugyanakkor a terapeuta sugallja és javasolja, hogy a kapcsolat folyamatos legyen.

33

Siacu: „A szív a kezeinkben A siacut sokféleképpen lehet megítélni és meghatározni. Ma szeretnék a jelentésén elidőzni, a kezek használatán és a siacuban - és nem csak abban - történő használatuk speciális módján. Mint minden terápia, a siacu is a hallgatáson alapul, de ez a hallgatás nyitottságból, rendelkezésre állásból és az adott pillanat iránti figyelemből áll. A siacuban a figyelem legfőbb eszköze a kéz. A kezek szorosan kötődnek a szívhez (nem csak a hagyományos kínai medicinában, elég, ha az olyan kifejezésekre gondolunk, mint az olasz „parlare con il Cuore in mano" - őszintén beszélni, szószerinti fordításban „a szívet a kézben tartva beszélni"), a szív legközvetlenebb kifejezési eszközei. Tehát ha a kezünkkel hallgatunk, akkor a szívünkkel hallgatunk. Munkánk azzal kezdődik, hogy kezünket, melyen keresztül kapcsolatot létesítünk a kezelendő sze­ méllyel, fokozatosan és gyengéden helyezzük a testére. Ha a kapcsolat kialakítására tett mozgásunk tudatos, még a testi kapcsolat kialakulása előtt érezni fogjuk a másik személlyel kialakuló kontaktust, mely egy olyan energetikai kapcsolat, mely a kézzel történő testi érintésben konkretizálódik. Ezt követően egyszerűn csendes hallgatásba burkolózunk: nem gondolkodunk, nem választunk, és semmiről sem döntünk. Egyszerűen csendben, tiszteletteljesen hallgatunk. Igen, tiszteletteljesen, mert olyan, mintha egy templomba léptünk volna be, egy felszentelt temp­ lomba. És egy felszentelt templomban csendben és a bennünket átható misztikum érzése iránti tisztelettel kell viselkednünk. Hallgatjuk a bennünk szabadon áramló energiát, mely kezeinken keresztül a másik személy felé áramlik. De ugyanakkor hallgatjuk azokat az érzéseket is, melyek a másik személyből áradnak fe­ lénk. Ezek az érzések lehetnek testiek (feszültség, erélytelenség, merevség, meleg vagy hideg ...), energe­ tikai érzések (rezgések, lüktetés...) vagy érzelmiek (békesség érzése vagy szorongás, sírási vagy ne­ vetési kényszer, félelem, bosszúság, nyugalom...). Olyanok vagyunk, mint egy radar, mely rezgéseket bocsát ki - és más tárgyakkal kapcsolatba lépve - válaszinformációkat kap; ha képernyőnk tiszta, könnyedén elolvashatjuk az összes kapott információt és észrevesszük, hogy az egész világegyetem itt, most a kezeink alatt áramlik. De azért, hogy ez létrejöhessen, képernyőnknek átlátszónak és tisztának kell lennie, képernyőnk a szívünk. Ha szívünket üresen hagyjuk, mindennemű gondtól, vágytól, elvárástól, számítástól vagy ér­ dektől megszabadítjuk, a dolgokat a maguk valójában leszünk képesek érzékelni; igazából nincs más teendőnk, mint az, hogy házunk kényelmes és vendégszerető legyen. Befogadni: azt is jelenti, nem gátolni; hagyjuk, hogy szabadon menjen, áramoljon: a végtelenből szívünkbe és szívünkből kezeink­ be, kezünkön keresztül a másik személy felé, annak szíve felé, mely a mi szívünkkel egyet alkot. Az ujjnyomás közben figyelmesen és tudatosan mozgunk, hisz tudatában vagyunk annak, hogy mozgásunk csak eszköze annak a nagyobb mozgásnak, mely a szívből indul csi és a szívben teljesedik

ki. Elegendő, ha mozgás közben megtartjuk a mozdulat tudatosságát. Miközben odatámaszkodunk, a rátámaszkodás, a másikba történő „behatolás" mozdulata tudatos bennünk. Csak ez az egy dolog létezik: a másik személy irányában mozgunk, és ha a szívünkkel tesszük ezt, partnerünk megnyílik előttünk. Csak erről van szó! Nincs más tudni-, csinálni- vagy tanulnivaló; csak menni kell, a másik felé és a másikba, sőt, csak „hagyni kell menni". Végül a menés gesztusában kimerül maga a menés is, a megállás, mivel az odafelé történő mozgás megvalósult. Mint ahogy a folyó vize átadja magát a ten­ gernek, elveszve benne és befejezve saját mozgását, így adja át magát nyomásunk a nyomás mély­ ségének. Mozdulatlanok vagyunk, mert a mozgás beteljesedett és nyugalmi állapotban vagyunk. A békéből, a nyugalomból születik a mozgás; hazatérünk, hogy feltöltődjünk a következő mozgásra. A visszatérés is erőlködés nélkül megy végbe: az energia vitt előre bennünket, ő is fog visszahozni, mint a ki- és belégzés, mint a vér lüktetése, gyengéden, természetesen. Minden kezelendő pont olyan, mint egy bimbó, az általunk kifejtett nyomás pedig a meleg nap su­ gara, melynek hatására a bimbó virágba borul, s virágzás közben a pont felszabadítja illatát, beérik és beteljesedik, s hagyja, hogy egy pillantást vessünk mélyébe. Kezeink alatt érezzük ezt a gyengéd kinyílást: a kezünk alatt elhelyezkedő pont élettel teli, mozgásban van, változik, lüktet és rezeg. Hall­ gatjuk ezt a rezgést, és az általunk kifejtett nyomást hozzá igazítjuk. A világegyetem közepe minden pontban jelen van, és ha a pont belsejébe hatolunk, a világegyetem közepén találjuk magunkat. Csöppnyi énünk a világegyetem közepén meditálásba merül. Amikor ebben az állapotban vagyunk, az összes eddig megtanult szabály értelmét veszti, feladatuk csak az volt, hogy segítsenek idáig eljutni, mint az a vezető, aki felvisz bennünket a hegyre, és a csúcsra érve, velünk együtt csendben gyönyörködik a látványban. A technika arra kellett, hogy felfedezzünk magunkban valamit, amit elfelejtettünk; a technika semmit sem tanít, senki sem tanít bennünket semmire, csak segít az emlé­ kezésben. Segít abban, hogy emlékezzünk forrásunkra és eredetünkre. Amikor célba érünk, leteszszük a hátizsákot, mely az utazás során hasznunkra vált, készek vagyunk arra, hogy szükség esetén újból hátunkra vegyük, letesszük a földre és szabadon és könnyedén repülünk a szív szárnyán. Ez a békés, áldott állapot azonban könnyedén szertefoszlik, s akkor újból visszatérünk a szabályokhoz, a technikához, teljes tudásanyagunkhoz. Újból útra kelünk, de most már tudjuk, merre menjünk, a hátizsák sem olyan nehéz és a menetelés is könnyebb, míg - magunk sem tudjuk hogyan és miért - a világegyetem közepén találjuk magunkat, kitárulunk és érzékeljük egy végtelen virág gyengéd illatát, még akkor is, ha körülöttünk nincsenek is virágok.

Részlet Franco Bottalo 1995 októberében, az Olasz Shiatsu Szövetség Nemzeti Kongresszusán tartott beszédéből

siacu ány végtelen nyugalmat kelthet a kezelést vég­ ző és a kezelést kapó személyben, mely lehe­ tővé teszi a kettejük közötti intenzív kapcsolat létrejöttét. Egyikük részéről a kapcsolat mély, másik részről, a kezelést végző személy részé­ ről — mivel jelenléte szándékmentes — megvé­ di mindkettejüket az érzelmi bevonástól.

kezelés, vagyis a meridiánokkal történő kapcsolat felvétele abból a célból, hogy a fennálló egyensúlyzavart enyhítsük; fenntartó kezelés, vagyis a kézzel történő nyomás kifejtése oly m ó d o n , hogy megerő­ sítsük és fenntartsuk a meglévő egyensúlyi állapotot. A kezelést végző személy úgy hat, m i n t a gyó­ gyulást elősegítő katalizátor; viselkedése nyi­ tott és szándékmentes, n e m kér és n e m áll szándékában bármit is elérni; „egyszerűen ott van", és a páciens tükrévé válik. A szándékhi­

Merőleges behatolás M i n t azt láthattuk, a siacu célja az, hogy a cubónak nevezett energiaörvények manipu­ lálása révén változást idézzen elő a meridián energiaáramában. A meridián energiaáramára gyakorolt lehető legnagyobb hatás érdekében a masszázs során a cubóhoz képest 90°-os szögben kell kifejteni a nyomást. A bármilyen más szögben kifejtett nyomás hatása felületes marad, és n e m lesz hatással a meridiánra.

Az ellazult test izomerővel szembeni súlya A kezelés során alkalmazott nyomás termé­ szete közvetlen hatással lesz a páciens által a kezelés során átélt benyomásra. Ha a siacumasszázs során izomerő alkalmazá­ sára kerülne sor, a kezelést végző személynek a felsőtest izmait meg kellene feszítenie; a pá­ ciensnek, ellenben, az adott nyomás elviselé­ se érdekében teljesen passzívnak kellene len-

A

testi kontaktus az ember által évezredek óta használt

legelemibb

kommunikációs

és

vigasztalási forma.

tésén" keresztül azonnali pozitív hatás

A

váltható ki,

kezek „érin­ melyet akkor

is érzékelni lehet, ha valaki nem tapasztalt masszőr, az ősi keleti kultúrák szerint pedig helyreállítható a helyes keringés és az ener­ giaegyensúly

36

siacu A siacuban a cubókon keresztül történő be­ hatolás a testsúly segítségével történik, míg a kezelést végző személy keze és felsőteste laza, fesztelen marad. A nyomás a testsúlynak a kézre történő áttételével történik. A páciens határozott, de gyengéd nyomásként érzéke­ li ezt, mely lehetővé teszi a kezelést végző és kapó személy közötti kommunikációs ener­ giavonal kialakulását. Ez az ellazult k o m m u ­ nikációs forma közrejátszik abban, hogy a páciens energiája a kezelt részbe áramoljon. A páciens úgy vesz részt a kezelésben, hogy ezt az energiát a meridián egyen­ súlyzavarának kiegyenlítésére hasz­ nálja. A k o m m u n i k á c i ó s kapcsolat lehetővé teszi, hogy a kezelést végző személy lépésről lépésre kövesse a meridiánban végbemenő változást, s ebből kifolyólag, figyelemmel kö­ vesse a páciens által adott válaszokat és állapota javulását. Mivel a kezelést végző és kapó személy között infor­ mációcsere áll fenn, a siacu jótékony hatást fejt ki mindkettőjükre.

nie, és n e m t u d n a a gyógyulási folyamatban részt venni. Ezenkívül, mivel az izomfeszesség csökkentené a kezelést végző személy felfo­ góképességét, n e m alakulhatna ki semmiféle kommunikációs kapcsolat a kezelést végző és kapó személy között: a kezelést végző személy uralná a kezelést, míg a páciens csak passzív befogadó maradna. Azok a technikák, melyek erőteljes nyomás kifejtését igénylik, és igénybe veszik a test fel­ ső részét, váll- és karfájdalmat okozhatnak a kezelést végző személyben.

Ritmus A páciens siacumasszázsra adott re­ akciója függ a meridiánokra és a cubókra gyakorolt nyomás minősé­ gétől.

A siacu célja a test különböző részein jelen lévő túlzottan kevés vagy sok energia kiegyenlítése. Ahol túlfeszültség, többletenergia van, ott csökkenteni, lazítani kell. Ahol kevés energia, eröhiány mutat­ kozik, ott melegíteni, erősíteni, telíteni kell

38

siacu

A siacu magyarországi vonatkozásai Magyarországon a természetgyógyászat államilag elismert szakma. Kizárólag az Egészségügyi Szak­ képző és Továbbképző Intézet (ETI) jogosult a szakképzettséget igazoló jogosítvány kiadására, amely egy három modulból álló, sikeresen teljesített vizsga után történik. Az egészségügyi és általános természetgyógyászati modul után legkorábban fél év múlva lehet szakosító vizsgát tenni, ahol - a gyógynövény-terápia, reflexológia és más szakterületek mellett - az alternatív masszázs és mozgás­ terápia az egyik szakosodási lehetőség. A vizsgákra történő felkészítő tanfolyamokat, az elméleti és gyakorlati képzést oklevelekkel kell igazolni. Ezeket a tanfolyamokat és a vizsgákat az ETI által nyilvántartott szakértők és vizsgáztatók igazolhatják. Az ő oklevelüket pedig - ami alapján erre jo­ gosultak - az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium adja ki, melyben igazolják, hogy az illető szerepel az országos szakértői, illetve vizsgáztatói jegyzékben. Ezáltal biztosított és ellenőrzött a megfelelő szakmai színvonal. Az alternatív masszázs és mozgásterapeuta szakmán belül több lehetséges távol-keleti masszázzsal lehet foglalkozni, és azokból vizsgát tenni (thai masszázs, yumeiho, siacu).

39

siacu

A kezelést végző és kapó személy között az elmélyülés kölcsönös és mély

Azok az intervallumok, melyekkel a páciens

A masszázs ritmusára adott válasz hasonlít az

érzékeli a nyomást, alkotják a kezelés alaprit­

emberek által a zenére adott válaszra: ha egy

musát.

zenei részlet ritmusa lassú, az általános reak-

40

siacu ció az ellazulás vagy a nyugalomérzés. A lassú ritmus azt is lehetővé teszi a hallgató számá­ ra, hogy elidőzzön a hallott zenei részleten, a hangok összefonódásán. Ellenkező esetben, ha a ritmus gyors, a hall­ gató izgatottá válik, testét mozgatja, táncol. Ahelyett, hogy ráhangolódna a dallamra, a hallgató hagyja, hogy magával ragadja a rit­ mus által kiváltott reakció. A siacumasszázs által kiváltott ritmus is ha­ sonló reakciót vált ki a páciensben. Lassú ritmus úgy érhető el, ha a kezelést vég­ ző személy egy cubóra rövid ideig tartó, me­ rőleges nyomást fejt ki (a nyomás általában addig tart, míg a kezelt területen rezgésválto­

zás n e m áll be). Amikor a nyomás állandó, a páciens energiájának van ideje az egyensúly­ zavarban küzdő területtel összhangba kerülni és gyógyírként szolgálni. Ezzel egyidejűleg, a lassú ritmus ellazít és megnyugtat, ezzel megkönnyíti a páciens szá­ mára a gyógyító folyamatban való részvételt. A gyors ritmus hatására a kezelt cubókban ta­ lálható csi szétszóródik. A gyors, merőleges nyomás gyors ritmust vált ki, mely elvonja a páciens figyelmét az egyensúlyzavar tényleges okáról. Ezért a ke­ zelés teljes időtartama alatt alkalmazott gyors ü t e m ű masszázs csak ideiglenes eredményhez vezet.

41

siacu

A siacu elmélete és gyakorlata: a diagnózis Láttuk, hogy a siacudiagnózis célja egy kio és egy dzsicumeridián közötti ok-okozati viszony feltárása annak érdekében, hogy megváltoz­ tassa a kiváltó okot, s e n n e k következtében az okozat magától, saját erejéből megoldódjon. M i n d e n ok-okozati viszonyban az okozat m i n d a d d i g jelen lesz, míg az ok meg n e m szűnik.

viszony észlelésére. M i u t á n ezeket a viszonyo­ kat helyesen felismerték, egy tapasztalt, keze­ lést végző személy általában képes következte­ tést levonni az egyensúlyzavar kialakulásának okát illetően.

Ebben az esetben egy dzsicu- (vagyis okozati) állapot abban a pillanatban automatikusan feloldódik, amikor a gyenge kyodllapot (va­ gyis az ok) módosul. Mivel a diagnosztikai területek m i n d a tizenkét meridián esetében a hason helyezkednek el, egy adott személy energiaállapota megállapításának legfőbb esz­ köze ezen terület kitapintása. A cél a kio- és dzsicuterületek kitapintása oly m ó d o n , hogy azonosítani lehessen azokat a meridiánokat, melyekben az energiaszint és az energiaáram­ lás nincs egyensúlyban.

A kezelésben részesülő személy laza ruhában közvetlenül a padlóra helyezett matracra fek­ szik.

Összefoglalva: hogyan zajlik egy siacukezelés?

A kezelést végző személy nyugodtan és el­ lazulva dolgozik, gyengéd nyomást fejt ki a meridiánokra vagy a cubókra, a meridiánok m e n t é n elhelyezkedő energiapontokra (me­ lyek megfelelnek az akupunktúrás p o n t o k ­ nak), melyeket a bőr által kifejtett gyenge ellenállás tesz felismerhetővé. A kezelés általában az egész testre kiterjed, de a nyomáskifejtéshez az izomerő alkalmazása helyett a terapeuta a teste középpontjában el­ helyezkedő egyensúlyi p o n t r a (hara) támasz-

A diagnózis felállításában való jártasság a ke­ zelést végző személy képessége a hasi kiodzsicu

42

siacu kodik, mert ez a technika elősegíti a feszült­ ségek kiküszöbölését.

Hogyan ismerhető fel a szakképzett terapeuta?

A kezelés időtartama alatt átélt érzet h a r m o n i ­ kus, kellemes és közömbös, a kezelést általában elbeszélgetés vagy tanácsok követik, pl. lég­ zéstechnikai

gyakorlatok,

Olaszországban léteznek különböző siacu

csikunggyakorlatok

vagy táplálkozási és higiéniai tanácsok.

iskolák, melyek szakmai szervezetekbe tö­

A siacu meditativ, a csend és a belső figyelem

mörülnek. Ezek a szervezetek megállapí­

jegyében zajló m u n k a : a kezelést végző sze­

tottak egy szakmai képzést, mely számos

mély nagyon keveset beszél a kezelés során,

európai ország és Svájc által elfogadott

mert munkája elsősorban arra összpontosul,

szabványon alapul. A szabvány alapja egy

hogy érzékelje, mi megy végbe az energiaszin­

hároméves, legalább 600 órás elméleti­

ten és megpróbálja kiküszöbölni a feszültsé­

gyakorlati képzés, plusz egy év gyakorlat.

geket, rögzíteni tudja az információkat és

Aki részt vett ebben a szakmai képzésben,

dolgozni rajtuk.

letehet

A siacu elmélyült, csendes, de bizalmon ala­

egy

siacuterapeuta-képzettséget

igazoló minősítő vizsgát azon szakmai szer­

puló párbeszédet hoz létre: a kezelés csak így

vezetek egyikénél, melyek garantálják a te-

válhat az érintés igazi művészetévé.

rapeuták szakképzettségét. Tehát legalább négyévnyi képzésre van szükség ahhoz,

Ki veheti igénybe?

hogy valaki siacuterapeuta-minősítést sze­

A siacukezelés általános pszichofizikai jólétet

rezhessen. A siacuterapeuta nem feltétlenül

kölcsönöz, pozitívan ösztönzi azokat, akik

fizikoterápiás masszőr vagy mozgásterape­

részt vesznek benne; erősíti az elmét és a tes­

uta, még akkor sem, ha azokban az iskolák­

tet, ellazít, és segít a stressz leküzdésében, ja­

ban, ahol ezeket a szakembereket képzik,

vítja és szabályozza az anyagcserét. Ezenkívül növeli az immunrendszer haté­

a tananyagban néhány óra siacuelmélet is

konyságát és a betegségekkel szembeni reak­

szerepel. Általában olyan emberekről van

ciót. H a t é k o n y segítség a pszichoszomatikus

szó, akik általános iskolai végzettséggel

betegségek kezelésében,

általánosságban

rendelkeznek és speciális képzésben vet­

és sporttevékenység

tek részt ezen új szakma elsajátításához.

során kifejtett képességeket, elősegíti a kon­

Ezek az irányelvek még csak most vannak

javítja a munkavégzés

és

centrációs készséget és az elmélyülést.

kialakulóban, azokban a tartományokban,

A kezelésben részesülhet bárki, idősek és fiata­

melyek szabályozni szeretnék a természet­

lok is; ezenkívül hathatós segítség a terhesség

gyógyászat körében született számos új

ideje alatt, mivel enyhíti az erre az időszakra

foglalkozást.

jellemző zavaró tüneteket és kedvez a szülés­ nek.

43

siacu

siacu

A siacu politikai és társadalmi helyzete Olaszországban

Olaszországba a 60-as és 70-es évek között, ő vezette be elsőként Namikoshi (1965) és Yuji Yahiro (1975) módszerét. Az első olasz siacuterapeuták N a m i k o s h i módszerét alkal­ mazták, míg Masunaka módszere csak a 70-es évek végén kezdett teret hódítani. 1990-ben létrejött az Olasz Shiatsu Szövetség (FIS), mely a legnagyobb, siacuterapeutákat t ö m ö r í t ő szakmai szervezet. Napjainkban a terapeuták szervezetekbe tö­ mörülése mellett az iskolák közötti tömörülés is megfigyelhető. Olyan társulások jöttek lét­ re, m i n t pl. az ASSI (az Olasz Shiatsu Iskolák Társulása) és az F N S S (az Olasz Shiatsu Is­ kolák Szövetsége), melynek célja a terapeuták szakmai képzésének biztosítása. Ez a sűrű iskola és szövetségi hálózat egyik részről a siacu olaszországi sokrétűségéről tanúskodik, másrészt azonban azt is jelenti, hogy még messze vagyunk a különböző reali­ tások közötti egységesítési folyamattól. Olaszországban semmi sem szabályozza ezen szakma gyakorlását, h a n e m „szabad kezdemé­ nyezésként" lehetséges.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal által végzett felmérés adatai szerint a népesség 15,6%-a, vagyis 9 milliónyi olasz az utóbbi h á r o m év­ ben legalább egyszer vett igénybe n e m hagyo­ mányos orvosi kezelést. A felmérésben szereplő gyógymódok között szerepelt a siacu is. Feltételezhető (de statisztikailag n e m megál­ lapított, mert a felmérés még n e m fejeződött be), hogy a kezelést igénybe vevők kb. egyne­ gyede legalább egyszer siacukezelésben része­ sült, ez összesen kb. 2,5 millió főt jelent. A siacukezelést végző személyek számát ille­ tően is csak becslésekre hagyatkozhatunk: ha csak a különböző szakmai szervezetek által nyilvántartott terapeuták számát tekintjük, a 3000 fős létszám hihetőnek tűnik, ugyan­ akkor jóval magasabb a szakmai szövetségek­ hez n e m csatlakozott, n e m szakképzett vagy megfelelő képzéssel n e m rendelkező terapeu­ ták száma. A siacu az utóbbi tíz évben egyre nagyobb népszerűségre és sikerre tett szert a lakosság körében, melyet köszönhet az Olasz­ országban és Európa más országaiban is lezaj­ lott, a n e m tradicionális gyógyászati m ó d o k ­ ról kibontakozott vitának. A siacu Rudy Palombininek, az olasz olim­ piai csapat orvosának köszönhetően érkezett

N é h á n y ítélet (melyet helyi bíróságok és az alkotmányos bíróság m o n d o t t ki) közvetve vagy közvetlenül elismeri a siacu kulturális önállóságát. A társadalmi elismertség és a szabályozás szempontjából a parlament tagjai két, a n e m orvosok által gyakorolt, n e m ha­ gyományos orvosi foglalkozásokat - köztük a siacut — szabályozó törvénytervezetet mutat­ tak be 1996-ban és 1997-ben. Sajnos, egyik tervezet sem nyerte el a parlament jóváhagyá­ sát. Az utóbbi két évben néhány regionális gyűlés (a közegészségügy helyi igazgatása feletti szé-

A stretching és a jóga olyan tudományok, melyek kiegészítik a siacut az energiacsatornákra történő aktív hatás tekintetében

45

siacu lesebb hatáskör kiterjesztése jegyében) foglal­ kozni kezdett a témával és kidolgozott néhány figyelemre méltó szabályozási javaslatot. Ezekre a javaslatokra összpontosul a terapeu­ ták, az iskolák és a szakmai szervezetek figyel­ me annak reményében, hogy végre elnyerjék a régóta várt hivatalos elismerést.

és csak olyan szolgáltatásokat nyújtani, me­ lyekhez szakképzettséggel rendelkezik. Ezért n e m sért meg olyan területeket, melyekben n e m jártas és legfőképp n e m felel meg a hi­ vatalos elvárásoknak. Abban az esetben, ha felismeri, hogy felkészültsége n e m elégséges a páciens problémájának kezelésére, erről vilá­ gosan és pontosan informálja a pácienst. H i ­ vatása reklámozása során a siacu terapeutának tiszteletben kell tartania az ebben a p o n t b a n felsorolt szabályokat és az etikai kódex szabá­ lyait általánosságban. Különösen tilos hamis adatokat közölni, vagy hamisan reklámoz­ ni, mely hibás képet fest a siacuról és annak hatásairól, vagy olyan orvosi és egészségügyi kompetenciákra utalást tenni, melyekben a terapeuta n e m rendelkezik a szükséges szak­ mai végzettséggel.

A FIS-hez (Olasz Shiatsu Szövetséghez) csatlakozó terapeuták etikai kódexe Az Olasz Shiatsu Szövetséghez csatlakozó tera­ peuták Etikai és önfegyelmi kódexe azon elvek és szabályok összessége, melyeknek betartásá­ ra m i n d e n terapeuta elkötelezi magát m u n k á ­ jának legalaposabb elvégzése érdekében, saját maga és páciensei javára. A kódex szabályozza a siacuterapeuták páciensekkel, kollégákkal és más szakemberekkel szemben betartandó ma­ gatartásának szabályait. A siacuterapeuta kö­ telezettséget vállal arra, hogy az etikai kódex egy példányát munkahelyén őrzi, a páciensek által is jól látható helyen. A szabályok be n e m tartása, nehézségek vagy visszásságok esetén m i n d a páciensek, m i n d a terapeuták jogor­ voslatért és / vagy tanácsért fordulhatnak a FIS (Olasz Shiatsu Szövetség) döntőbíráihoz (probi virik).

3. A siacuterapeuta tiszteletben tartja a páci­ ens és a kezelőorvos közti kapcsolatot, n e m tesz olyan megjegyzéseket, melyek zavarba hozhatják a pácienst. A páciens által kifeje­ zett kérés esetén igyekszik együttműködni az adott személyekkel. 4. A siacuterapeuta köteles páciense testi és érzelmi állapotának tiszteletben tartására; n e m használja ki tetteken, szavakon keresz­ tül, és semmilyen m ó d o n n e m él vissza hi­ vatásával.

1. A siacuterapeuta méltóságteljes és tiszta környezetben fogadja a pácienst, és saját maga is — a beszélgetőpartnere iránti tisztelet jele­ ként — megfelelő ruházattal és külsővel jelenik meg. A pácienssel m i n d i g udvariasan, korrekt m ó d o n és becsületesen viselkedik.

6. A siacuterapeuta n e m tesz különbséget pá­ ciensei között nemük, vallásuk és fajuk alap­ ján.

2. A siacuterapeuta köteles m i n d i g világos és pontos képet adni önmagáról és hivatásáról,

7. A siacuterapeuta, n o h a bizalmon és táma­ szon alapuló kapcsolatot alakít ki páciensével,

5. A siacuterapeuta ösztönzi és bátorítja a pá­ ciens önálló viselkedését, és igyekszik elkerül­ ni a függőségi viszony kialakulását.

46

m e n t kibocsátott egy határozatot, melyben felszólítja a tagállamokat arra, hogy foglalkoz­ zanak a témával. Franciaországban, Németor­ szágban, Angliában a homeopátiás termékek vételárát például visszatérítik és a természet­ gyógyászok szabadon gyakorolhatják hivatá­ sukat. Hollandiát tekintik példaképnek, ahol egy, a szakmákra vonatkozó komoly reform­ nak sikerült eltörölnie az orvoslás jogtalan gyakorlásáról alkotott fogalmat: ebben az or­ szágban teljesen szabad a gyógyítás, de az ál­ lam garantálja a szolgáltatások minőségi alap­ követelményeit. A világ többi részén a helyzet hasonló a többi fejlett európai országéhoz: olyan országok, m i n t pl. Brazília, India, Ka­ nada, Ausztrália, hivatalosan elismer bizonyos gyengéd (természetes) gyógymódokat.

szigorúan szakmai kapcsolatot tart fenn vele, ennek biztosítéka a honoráriumfizetési köte­ lezettség.

A helyzet Európában N e m csak a közvélemény nyomása, h a n e m az Európai Parlament is ösztönözte a n e m hagyományos gyógymódok elismerésének szükségességét. 1996. március 6-án, többéves m u n k a után, a belgiumi európai parlamenti képviselő, Paul Lannoye a parlament elé ter­ jesztette „A n e m hagyományos gyógymódok" szabályozásáról szóló beszámolóját. Ebben az első változatban n e m szerepelt a siacu, de az European Shiatsu Federation tevékenységé­ nek köszönhetően a végleges változatba már bekerült. 1997 májusában az Európai Parla­

47

siacu

A gyakorlat

A fő nyomópontok

HATÁSA - Enyhíti a láb-, c o m b - és ízületi fájdalmakat.

A LÁBAK HÁTSÓ RÉSZE NYOMÓPONTOK -

Ujjnyomás

a

láb

FENEK

hátsó részén. A siacu p o n t o k egymástól kb.

NYOMÓPONTOK

2 cm-es távolságra találhatók. Ne nyomjuk

-

Két

nyomópont

van, melyek a fenék két oldalán találhatók,

meg a térdet és a bokát; ezenkívül a vádli kö­

az ülőidegtől enyhén átlós irányban és kb. 5

zepén mérsékeljük a nyomást. (

cm-re tőle. A hüvelykujjal kell mély, egyidejű

)

nyomást kifejteni m i n d a két pontra. HATÁSA — A hólyag és a csípő problémáit enyhíti; enyhíti a szexuális feszültséget; segít a hasmenés és menstruációs zavarok kezelé­ sében.

N Y O M Ó P O N T O K - A nyo­ mást a tenyerünkkel fejtjük ki. A nyakszirttől indulva a keresztcsontig kb. 2 cm-es, szabályos távolságonként vé­ gezzük a nyomást. Meg kell ismé­ t e l n ü n k az egyes p o n t o k nyomását,

48

siacu • HATÁSA - Nagyon hasznos és lazító hatá­ sú, főleg akkor, ha a lapockák feszesek és kö­ töttek. Ezekben az esetekben a felgyülemlett feszültség leadásra kerül, és pozitív hatással van a hólyagra is. SZEGYCSON • NYOMÓPONTOK

-

Két

nyomópont

van, és a mellkas alatt helyezkednek el, egy­ mástól kb. 2 cm-re. A tenyérrel kifejtett nyo­ más mérsékelt legyen. • HATÁSA - Ezek a p o n t o k a gyomornak felelnek meg, kezelésük tehát alapvető fontos­ ságú emésztési zavarok kezelése esetén. (•)

N Y O M Ó P O N T O K - Helyezzük egyik ke­ zünket a másikra, és masszírozzuk a köldököt övező zónát az ó r a m u t a t ó járásával megegye­ nyomásával.

ző irányban. Ahol feszültséget érzünk, vagyis

Ügyeljünk arra, hogy a kifejtett nyomás ne le­

ahol a legkeményebb p o n t van, többször is

gyen túl erős; ezenkívül n e m végezhető idős,

masszírozzuk át, de kevésbé erősen, és ha a

ezúttal

azonban

a hüvelykujj

legyengült és hátsérüléses személyeken, (A) • HATÁSA - Hatása k i t ű n ő gerincfájdalmak és enyhébb hátfájások enyhítésére. Ezenkívül jó hatást gyakorol az összes belső szervre és a hólyagra. LAPOCKÁK • N Y O M Ó P O N T O K - Ujjnyomás a h ü ­ velykujjal a lapockák külső fele m e n t é n . H á ­ rom n y o m ó p o n t van, melyek egymástól kb. 2 cm-re helyezkednek el. M i u t á n megnyom­ kodtuk a jobb lapockát, térjünk át a bal la­ pocka nyomkodására is, de ügyeljünk, hogy a páciens feje mindig a kezelt lapockával ellen­ tétes irányba forduljon.

49

siacu fájdalom továbbra is fennáll, ne erőltessük

ujjbegyével fejtsük ki, a nyomás erőssége kö­

a masszázst. Ezenkívül, ha akut fájdalom je­

zepesen legyen erős.

lentkezik, tanácsosabb felhagyni a kezeléssel.

• HATÁSA - Az adott n y o m ó p o n t kezelése

• HATÁSA - Segít a szorulásos és emésztési

fontos

problémák enyhítésében; enyhíti a menstruá­

valamint a túlzott alkoholfogyasztás követ­

ciós fájdalmakat;

kezményeinek enyhítésére. (*)

hatékony segítség a szexuá­

fejfájás,

féloldalas

fejfájás

kezelésére,

lis életerő és életkedv visszanyeréséhez. M i n ­ den hasi szervre jótékony hatással van. N Y O M Ó P O N T O K - Nyolc n y o m ó p o n t van, melyek a könyök és a csukló között he­ N Y O M Ó P O N T O K - A hüvelykujjak se­

lyezkednek el. A nyomást a hüvelykujjal vé­

gítségével fejtsünk ki nyomást a vállizmok fel­

gezzük, és legyen mélyre ható, fokozatos és

ső része m e n t é n , a nyaktól kiindulva és kifelé

elnyújtott. (•)

haladva. Fontos, hogy a nyomást többször

HATÁSA - Enyhíti a fáradtságérzést és a

megismételjük m i n d k é t vállon, a jótékony

karok feszességét.

hatás fokozása érdekében. Terhes n ő k ö n n e m végezhető el ez a masszázs. (•) HATÁSA - A vállban és nyakban felgyü­ lemlett feszültség leadása; ebből a feszültség­ ből eredő fejfájásra gyakorolt pozitív hatás és a bél helyes működésének elősegítése. NYÚLTVELŐ N Y O M Ó P O N T O K - A n y o m ó p o n t pon­ tosan a koponya tövének közepén, a gödröcskében helyezkedik el. A nyomást a hüvelykujj

50

siacu

A fogások A TENYÉR

MINDEN UJJ

H O G Y A N - A nyomást a tenyérrel fejtjük

• H O G Y A N - A nyomást a hüvelykujjal fejtjük ki, miközben a többi ujjal megragad­

ki.

juk a kezelendő testrészt, és több fogással

• H O L - Elsősorban a szem, j o b b a n m o n d v a

masszírozást alkalmazunk.

a szemgolyó, a fej oldalsó részei, a halánték, a mellkas, a lágyék és a has kezelésére haszná­

H O L — A tarkó, a karok és a vádli kezelé­

latos. ( )

sekor használatos. (•) AZ ÖSSZEFONT KEZEK UJJAI H O G Y A N - M i u t á n összefontuk a két kéz ujjait, elvégezhetjük a nyomást az összefont kezek ujjaival, vagy a kéz húsos részével, az­

EGYMÁSRA FEKTETETT KEZEK H O G Y A N - Általában a bal tenyeret fek­ zal, amelyik a csukló tövénél található, vagy a

tetjük a jobb kézfejre oly m ó d o n , hogy ez a

hüvelykujjakkal.

lehető legmozdulatlanabb maradjon a nyo­

H O L — Elsősorban a vesekörnyék és a ko­

más kifejtése közben.

ponya hátsó részének ujjnyomására használa­ tos. (

H O L - Ezt a nyomást a mellkason és a ha­

jobb oldali oszlop, felső kép)

son végezzük. (

51

következő oldal)

siacu

H O L - A hát és a lábak kezelésére haszná­

A HÜVELYKUJJ UJJBEGYE

latos. ( A )

• H O G Y A N - A nyomást a hüvelykujj ujj­ begyén keresztül fejtjük ki.

EGYMÁSRA HELYEZETT HÜVELYKUJJAK

H O L - Általában a nyak és környéke ke­

• H O G Y A N - Helyezzük a bal hüvelykuj­

zelésére. (•)

jat a jobb hüvelykujj körmére. A nyomást ez utóbbi ujjbegyével fejtjük ki. H O L - Általában a sípcsont külső része első pontjának és a láb hátsó részének kezelé­ sére használjuk. (•)

A HÜVELYKUJJAK ÖSSZEÉRINTETT UJJBEGYE H O G Y A N - A hüvelykujjakat közelítsük egymáshoz, és a két hüvelykujjal egyidejűleg fejtsünk ki nyomást. Fontos, hogy az ujjak egymáshoz érjenek és ki legyenek nyújtva.

52

siacu

KÖZÉPSŐ UJJ A MUTATÓUJJON • H O G Y A N - A középső ujjat fektessük a mutatóujjra, így a nyomást ez utóbbi ujjbe­ gyével fogjuk kifejteni. H O L - Általában a szem körüli pontok, az orr szélén elhelyezkedő p o n t o k és a lapocka körüli zónák nyomására használjuk. (•)

MUTATÓUJJ, KÖZÉPSŐ UJJ ÉS GYŰRŰSUJJ H O G Y A N - A nyomást a h á r o m ujjal egyi­ dejűleg kell kifejteni azért, hogy a kezelendő p o n t o t nagyobb erővel tudjuk n y o m n i . • H O L - A vállrészt, a mellkast és a lábakat kezeljük így. (A)

Ujjhegyen A nyomás ujjheggyel, ujjbütyökkel, tenyér­ rel, talppal, könyékkel vagy térddel is ki­ fejthető, a kívánt élénkítés intenzitásától és pozíciójától függően.

MtatóuJJ,

KÖZÉPSŐ UJJ ÉS GYŰRŰSUJJ

ÉRINTKEZÉSE • H O G Y A N - A jobb kéz m u t a t ó - , középső és hüvelykujja érintkezzen a bal kéz m u t a t ó - , középső- és hüvelykujjával. • H O L - Ezt a fogást általában a fej, az arc, a nyak hátsó és oldalsó része, a has és a láb nyomására használjuk. (A)

53

siacu

Egy siacukezelés

A lábfej

m i n d e n ujján, tartsunk egy teljes lélegzetvé­ telnek megfelelő szünetet, és kezdjünk neki a lábujjak oldalának kezeléséhez. Továbbra is a hüvelykujjal és a mutatóujjal dolgozunk, ez­ úttal egymással párhuzamosan tartjuk őket. A siacupontok száma az ujjak szélén kettő; ne feledjük, hogy a kezelést fentről lefelé haladva végezzük. (•)

(egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A siacupontok a sza­ lagok és a lábujjcsont oldala által képzett kis gödröcskékben helyezkednek el. í! N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Fektessük jobb bokánkat a bal térdünkre. Helyezzük bal hüvelykujjunkat a nagy lábujjunkra a sza­ lagok által képzett első gödröcskébe (ahol a talphoz csatlakozik), a bal kéz mutatóujját pedig közvetlenül a lábujj alá, és mérsékelt nyomást fejtsünk ki. Helyezzük hüvelykuj­ junkat és mutatóujj unkát a második gödröcskének megfelelő pontra, és arra is gyako­ roljunk nyomást, majd helyezzük ujjúnkat a harmadik pontra, ami a k ö r ö m n e k felel meg és itt is fejtsük ki a megfelelő nyomást. Is­ mételjük meg a teljes folyamatot a j o b b láb

54

siacu

(egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k száma négy. Az első h á r o m a lábat két részre osztó kép­ zeletbeli vonal m e n t é n helyezkedik el. A ne­ gyedik a lábboltozat felénél, kissé a talp külső része felé található. ( • • ) • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Fektessük jobb bokánkat a bal térdünkre és lábfejünket fog­ juk meg m i n d k é t kezünkkel, hüvelykujjain­ kat közelítsük egymáshoz, és helyezzük őket közvetlenül a sarokpárna előtti részre. Fejtsünk ki h á r o m másodpercig tartó nyo­ mást. Rövid szünet után vigyük hüvelykujja­ inkat a talp középső része felé, ahol a nyomást fogjuk kifejteni.

Mielőtt megkezdjük a h a r m a d i k p o n t kezelé­ sét, mely a nagylábujj párnája alatt található, tartsunk egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szünetet, majd fejtsük ki a megfelelő nyomást. Végül a hüvelykujjakat - továbbra is egymás­ hoz közel tartva őket - vigyük a lábboltoza­ t o n található p o n t r a . A talpon elhelyezkedő p o n t o k azért fontosak, m e r t segítenek a fá­ radtság enyhítésében és a test keringésének felfrissítésében.

A lábak BOKA ÉS ACHILLES-ÍN (egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k száma négy és az Achilles-ínnal párhuzamosan helyezked­ nek el. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Ü l j ü n k egy székre és hajoljunk előre úgy, hogy m i n d k é t hüvelykujjunk a b o k a külső felén helyezked­ jen el, a bokacsont hátsó része és az Achilles-

55

siacu • A K E Z E L É S M E N E T E - Ezt a gyakor­ latot állva kellene elvégezni, de ha ezt n e m teszi lehetővé a fizikai állapot, végezhető széken ülve és egy kicsit előrehajolva is, úgy, hogy meg tudjuk ragadni a láb külső és alsó részét. A nyomást az egymáshoz közelített hüvelykujjak segítségével fejtsük ki a lábszár izmának elején elhelyezkedő siacuponttól in­ dulva. Tartsunk egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szünetet. Az izom közepe m e n t é n engedjük hüvelykujjainkat kétujjnyival lej­ jebb, majd ismételjük meg a mély nyomást és a levegővételt is. H a l a d j u n k az izom men­ tén lefelé, m i n d i g kétujjnyival lejjebb. A vég­ ső n y o m ó p o n t az izom és a boka találkozási pontjában található.

ín által képzett mélyedésben. M i n d k é t h ü ­ velykujjal fejtsünk ki nyomást. Egy kis szünet u t á n ismét fejtsünk ki n y o m á s t ugyanazokra a p o n t o k r a , majd t a r t s u n k egy teljes léleg­ zetvételnek megfelelő szünetet. A kiinduló­ p o n t t ó l fejtsünk ki n y o m á s t az Achilles-ín oldalai m e n t é n , a lábszár irányában haladva. M i n d e n p o n t o t háromszor kell m e g n y o m n i . (A) A LÁBSZÁR HÁTSÓ RÉSZE (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - A lábszár izomzatá­ nak siacupontjai a vádli v. lábikra része men­ tén helyezkednek el, a térdtől a bokáig. (•) • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó.

56

siacu A LÁBSZÁR ELÜLSŐ RÉSZE (egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k a lábszárc­ sont mellett, két, egymással párhuzamos vo­ nal m e n t é n helyezkednek el. Az első vonal a csont külső szélén, míg a második a belső szél m e n t é n fut végig. M i n d k é t vonal a térdtől in­ dul és a bokáig ér. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Ü l j ü n k egy székre és fogjuk l á b u n k a t két k e z ü n k közé, egymáshoz közelített hüvelykujjainkat he­ lyezzük a térdkalács alá, a sípcsont külső ré­ szére: itt található az első siacupont. Egy teljes lélegzetvétel idejére rövid szünetet t a r t u n k , ezt követően m i n d k é t hüvelykujjal m i n d i g kétujjnyira lefelé haladjunk, és ismételjük meg a mély nyomást. Kétujjnyira lefelé ha­ ladva n y o m j u k m e g a lábszár külső részén elhelyezkedő p o n t o k a t , de sose feledkezzünk meg arról, hogy két nyomás között t a r t s u n k egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szüne­ tet. Az utolsó p o n t a csont külső szélén talál­ ható, ott, ahol a boka kezdődik. A masszázs végeztével — hüvelykujjainkat ismét magasba emelve — fogjuk meg lábszárunkat és ismé­ teljük m e g a n y o m á s t a belső vonal pontjain, míg a boka elejéig n e m érünk. Ugyanúgy, m i n t az első masszírozás alkalmával, kétujj­ nyira lefelé h a l a d u n k , a nyomások között egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szüne­ tet tartva. Ekkor m i n d k é t kezünkkel fogjuk meg lábszárunk hátulsó részét, lazítsuk el a láb alulsó részét és hintáztassuk oldalra, előre és hátra is. (•)

A COMB BELSŐ RÉSZE (egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy képze­ letbeli vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a

57

siacu val lejjebb csúsztatva a hüvelykujjakat - min­ den p o n t r a fejtsük ki a szükséges nyomást, melyek között tartsunk szünetet. A COMB (egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k azon kép­ zeletbeli vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a c o m b o t kettévágja: a lágyéktól i n d u l n a k és a térdig érnek, a comb belső felén található legalsó p o n t n a k megfelelően (1. az előbbi gya­ korlatot). N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük az egymáshoz közelített hüvelykujjakat a láb elejére, miközben m i n d k é t kéz szabadon m a r a d t ujjaival megfogjuk lábunkat. M i n d ­ két hüvelykujjal fejtsünk ki mély nyomást erre a pontra, majd haladjunk lefelé, m i n d i g kétujjnyival lejjebb csúsztatva a hüvelykuj­ jakat, mély nyomást kifejtve m i n d e n egyes siacupontra. A nyomások között tartsunk rö­ vid szünetet. comb belső feléről indul és a térdkalácsnál ér véget. N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tartó. (A) • A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük az egymáshoz közelített hüvelykujjakat a c o m b legmagasabb pontjára, majdnem a lágyékra ,és nyomjuk meg. Egy rövid szünetet követő­ en csúsztassuk a hüvelykujjakat kétujjnyival lejjebb. Erre a p o n t r a is fejtsünk ki mély nyo­ mást. A térd felé haladva - mindig kétujjnyi-

58

siacu

A törzs

nyomást egyidejűleg tudjuk kifejteni m i n d a jobb, m i n d a bal oldal pontjaira. M i n d i g kétujjnyival lejjebb csúszunk, az új p o n t nyomása előtt szünetet tartunk; a teljes masszázst háromszor kell megismételni. Most A térdeljen B jobb oldalára, jobb tenyerét he­ lyezze a fő siacupontra, mely a keresztcsont mellett található, fedjük be kezünket a bal kézzel, és így gyakoroljunk mély nyomást. Háromszor ismételjük ezt meg, majd vált­ sunk oldalt, és cseréljük meg kezeinket.

A FENÉK (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A hátgerinc mellett, két párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek el. Az első p o n t a farizmok alatt található, az utolsó pedig a csípő magasságában. A legfon­ tosabb p o n t o k a keresztcsont két oldalán van­ nak. (•) N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó.

A HÁT ALSÓ RÉSZE (egyedül végzendő)

• A K E Z E L É S M E N E T E - A masszázst végző személy (akit mostantól A-nak fogunk nevezni) lovaglóülésben helyezkedik el part­ nere felett (mostantól B). B a földön fekszik. E n n e k az oldalnak a siacupontjait m i n d k é t kéz mutató-, középső és gyűrűsujjával dolgoz­ zuk meg, s mivel párhuzamosan haladunk, a

• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a deré­ kon található, háromujjnyira a gerincoszlop­ tól. A második p o n t az első alatt helyezkedik el; a többi pedig egy egyenes vonal m e n t é n , melyek a második p o n t t ó l indulva, a farizo­ mig terjednek. * N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - E n n e k a maszszázsnak az elvégzéséhez székre kell ülni, és a törzset egy kicsit előrehajlítani. Helyezzük ke­ zeinket derekunkra úgy, hogy a hüvelykujjak p o n t az első siacuponton legyenek, háromujj­ nyi távolságra a gerincoszloptól. Erre a p o n t r a - m i n d k é t oldalon egyidejűleg - h á r o m mély nyomást kell kifejteni, melyek mindegyike h á r o m másodpercig tartson. A nyomások kö­ zött tartsunk egy teljes légzésciklusnak meg­ felelő szünetet. Most helyezzük a kezünket a második pontra, melyeket egyenes vonalban, a hüvelykujjak háromujjnyival lefelé történő csúsztatásával találunk meg, és nyomjuk meg

59

siacu farokcsont széleire, oda, ahol a gerincoszlop m e n t é n haladó két képzeletbeli vonal kiin­ d u l ó p o n t j a van; a p o n t o k egymástól kb. két­ ujjnyira helyezkednek el, és két másodpercig kell nyomást gyakorolni rájuk, a derék elére -

A GERINCOSZLOP

(párban végzendő) S I A C U P O N T O K - A p o n t o k négy, a ge­ rincoszloppal párhuzamos vonal m e n t é n he­ lyezkednek el, a farokcsonttól a vállig. (•) • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. ezt a p o n t o t kétszer. Ezt követően csúsztas­

• A KEZELÉS M E N E T E - A masszázst vég­

suk hüvelykujjainkat h á r o m ujjnyira kifelé és

ző személynek a partner felett lovaglóülésben

kétszer fejtsünk ki mély nyomást. H a l a d j u n k

kell elhelyezkednie. A helyezze bal hüvelykuj­

tovább lefelé - kifelé, és fejtsünk ki h á r o m

ját a farokcsont mellett 2 cm-re, míg a jobb

egymást követő nyomást. ( A )

hüvelykujjat a gerincoszlop ellentétes olda­ lára, a gerincoszlop jobb oldalától 2 cm-re. A nyomást m i n d k é t oldalra egyidejűleg kell

A GERINCOSZLOP TÖVE

(egyedül végzendő)

kifejteni, majd felfelé haladva, alkalmanként

• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a fark­ csonton található. I n n e n két képzeletbeli vo­ nal indul el, melyek a gerincoszlop szélein haladnak és a derékig érnek. • N Y O M Á S - Mérsékelt, két másodpercig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - A siacumasszázst a testnek ezen a részén állva kell elvégezni. A fő siacupont a farkcsonton található, mely a gerincoszlop tövénél helyezkedik el; a mér­ sékelt nyomást m i n d k é t kéz m u t a t ó - és kö­ zépső ujjával fogjuk kifejteni két másodper­ cig, háromszor. M o s t csúsztassuk ujjainkat a

60

siacu két ujjnyira, a lapockáig érni. Ekkor vissza

fontos az, hogy lábai partnere fölött átvetve

kell térni a kiindulási pontra, és m i n d k é t hü­

legyenek. Közelítsük egymáshoz hüvelykujja­

velykujjat kifele csúsztatni (a gerincoszloptól

inkat, fektessük őket a jobb lapocka középső

4 cm-re), majd meg kell ismételni a teljes

pontjába, és kétszer fejtsünk ki rá mély nyo­

gyakorlatsort a lapockák eléréséig.

mást. Egy teljes lélegzetvétel után ismételjük meg ugyanezt a nyomást a bal lapockán is. Ezt követően térdeljünk partnerünkre, tárjuk

A LAPOCKÁK

(párban végzendő)

ki kezünket és fektessük m u t a t ó - , középsőés gyűrűsujjunkát a lapocka elejére. Az így

• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a

elhelyezkedő ujjakkal erős nyomást kifejtve

lapocák

található;

haladjunk lefelé, majd térjünk vissza a kiin­

igen jelentős a burzitisz, teniszkönyök, fer­

d u l ó p o n t r a , és ismételjük meg a gyakorlatot

denyak és vállgyulladás okozta fájdalmak ke­

ötször.

közötti

középpontban

zelésében. * N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar-

A HAT FELSŐ RÉSZE

(egyedül végzendő)

tó. (•) • A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik a földön, míg A végezheti a masszázst állva,

• S I A C U P O N T O K - A siacupontok két

térdelve, vagy a vádlijaira támaszkodva;

egymással párhuzamos vonal m e n t é n helyez­

a

kednek el, melyek — a lapockák környékéről kiindulva - a gerincoszloptól kb. 1 cm-re, a vállig érnek. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Bal kezünket tegyük a jobb vállunkra úgy, hogy kezün­ ket a gerincoszlopon nyugtassuk. Próbáljuk karjainkat a lehető legjobban kinyújtani és h á t u n k a t kiegyenesíteni oly m ó d o n , hogy a hátgerincet a lehető legalacsonyabb p o n t o n érintsük. Ezt követően ujjainkat csúsztassuk a gerincoszlop külső része felé, kb. 1 cm-rel, és gyakoroljunk mély nyomást a bal kéz m u ­ tató-, középső és gyűrűsujjával. Most változ­ tassuk meg kezünk helyzetét, és kétujjnyival felfelé csúsztassuk, a váll irányába. Ismételjük meg a mély nyomást, és csúsztassuk kezein-

61

siacu

A VÁLLAK

(egyedül vagy párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A siacupontok száma kettő és a váll ízesülési pontjában találhatók. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A KEZELÉS M E N E T E - J o b b kezünk ujjaival térképezzük fel a bal vállat, míg meg n e m találjuk a váll ízesülési pontjában talál­ ható legpuhább p o n t o t ; ez egy rendkívül fon­ tos, feszültséget felhalmozó p o n t . A nyomást az egymásra fonódó m u t a t ó - és középső ujjak fejtik ki. Keressük meg a ball vállon is ugyan­ ezt a p o n t o t , és háromszor ismételjük meg a

ket a gerincoszlop - a fent leírt vonal — m e n ­ tén, mindig kétujjnyival. Az utolsó p o n t a

nyomást. Ha a nyomást a partner végzi, ak­

váll m e n t é n elhelyezkedő vonalon található.

kor álljon földön fekvő társával szembe, kb.

Ekkor újból tárjuk ki bal kezünket a gerinc­

fél méterre a n n a k fejétől. Ebben a helyzetben

oszlop m e n t é n , a lehető legmélyebbre nyúlva,

A megnyomja B jobb vallanak siacupontjdt

majd csúsztassuk kb. háromujjnyira a hátge­

a bal hüvelykujj körmére helyezett j o b b h ü ­

rinchez képest kívülre. Ebből az új helyzetből

velykujj segítségével. Ez a nyomás is - m i n t

kiindulva haladjunk azt a vonalat követve, mely felfelé, közvetlenül a váll irányába ter­ jeszkedik, m i n d i g kétujjnyit haladva; a végső p o n t a gerincoszlophoz képest háromujjnyira kívül található. M i u t á n e n n e k a pontsorozat­ nak is a végére értünk, cseréljük meg kezein­ ket, jobb kezünket tegyük ball vállunkra, és ismételjük meg a teljes feladatsort. (•)

62

siacu az egyedül elvégzett siacunyomások esetében m i n d i g — legyen mélyre ható, h á r o m másod­ percig tartó és háromszor ismételjük meg. Ezt követően A menjen partnere bal oldalá­ ra, a n n a k vállával egyvonalba. N y o m j u k meg a bal vállon található p o n t o t a hüvelykujjak pozícióját felcserélve, vagyis a bal hüvelykujj legyen a jobb hüvelykujj k ö r m é n . Ezen az ol­ dalon is végezzük el a teljes gyakorlatsort. A NYAK HÁTSÓ RÉSZE (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - A p o n t o k két egymás­ sal párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek el, melyek a nyak izomkötegei mellett van­ nak, abból a p o n t b ó l kiindulva, ahol az izom ízesül a koponyával és a vállon ér véget. N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük mindkét kezünket a nyak felső részére, muta­ tó- és középső ujjainkat pedig arra a pontra, ahol az izom a nyakszirten ered. A nyomást egyidejűleg gyakoroljuk a nyak m i n d k é t ol­ dalára, majd tartsunk egy teljes lélegzetvétel­ nek megfelelő szünetet. Ezután kövessük az izomkötegeket a vállig, m i n d i g kétujjnyira el­ mozdulva és a nyomást a m u t a t ó - és középső ujjal kifejtve. Az egyes p o n t o k nyomása után fontos rövid szünetet tartani. (•)

A NYAK HÁTSÓ RÉSZE (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A p o n t o k két egymás­ sal párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek el, melyek a nyak izomkötegei mellett talál­ hatóak, abból a p o n t b ó l kiindulva, ahol az izom ered a koponyáról és a vállon ér véget. • N Y O M Á S - Mérsékelt a fül m ö g ö t t i p o n ­ tokon; mély a többi p o n t o n . H á r o m másod­ percig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fek­ szik a földön, míg A felette áll, lábait átvet­ ve rajta. Helyezzük hüvelykujjainkat az első siacupontra, arra, amelyik a fül mögött ta­ lálható, és mérsékelt nyomást gyakoroljunk

63

siacu rá, melyet háromszor fogunk megismételni. Most kövessük a nyakon futó izomkötegeket, mindig kétujjnyira haladva, a p o n t o k a t mé­ lyen megnyomva, míg a vállig nem érünk.

A karok és a kezek

A KOPONYA ALAPJA (egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - Egy képzeletbeli vo­ nal m e n t é n helyezkednek el, mely a hónalj­ gödörből indul és a könyökig ér. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó.

A KAR FELSŐ RÉSZE (egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A koponya alapjánál elhelyezkedő árkocska közepén található, és a nyak másik négy pontja fogja körbe. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó.

• A K E Z E L É S M E N E T E - A bal hüvelyk­ ujjal nyomjuk meg a jobb hónalj belső részét, majd szorítsuk ujjainkat a kar legmagasabban fekvő része köré és gyakoroljunk nyomást a karizom külső felére a m u t a t ó - , középső és gyűrűsujj segítségével. A hüvelykujjal és a többi ujjal, melyek az izom és a csont külső

• A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük jobb kezünk középső ujját (aki balkezes, használ­ ja bal keze középső ujját) a koponya alapjá­ nál elhelyezkedő siacupontra, és háromszor nyomjuk meg. Majd fektessük jobb tenye­ rünket erre a pontra, és kb. öt másodpercig végezzünk rajta körkörös mozgást. Ismételjük meg a teljes feladatsort háromszor. A KOPONYA ALAPJA (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A koponya alapjá­ nál elhelyezkedő árkocska közepén található. Azért fontos ez a p o n t , m e r t segítségével inge­ relhető az agy. ( T ) • NYOMÁS - Mély, három másodpercig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik a földön, míg A felette áll, lábait átvetve rajta. Ha szükséges, a lábakat behajlítva, nyomjuk a koponya alapjánál elhelyezkedő siacupontot a jobb hüvelykujjon fekvő bal hüvelykujj se­ gítségével. Ismételjük meg a nyomást erre a p o n t r a háromszor.

64

siacu A KAR BELSŐ RÉSZI

részén követik a megfelelő vonalat, fussunk végig a karizom belső felén. A p o n t o k egymás­ tól kb. 3 cm-re helyezkednek el; a nyomást egyidejűleg mindegyik ujjal gyakoroljuk. Az utolsó p o n t a könyökízület alatt található.

(párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a hón­ aljgödörből indul, végighalad a karizmon, és a könyökhajlatban ér véget.

A KAR FELSŐ RÉSZE (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - Egy képzeletbeli vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a vállízületből indul és a könyök felett ér véget. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik a földön. A kb. 30 cm-re térdel partnerétől. Először a jobb oldalon végezzük el a keze­ lést, majd áttérünk a bal oldalra. A m i n d k é t kezével

gyengéden

megszorítja B

karjának

felső részét, egymáshoz közelített hüvelyk­ • N Y O M Á S - A hónaljgödörben található első p o n t r a kifejtett nyomás könnyed, a má­ sik h á r o m r a mély. H á r o m másodpercig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fek­ szik a földön, tárt és a testtől kissé eltávolí­ t o t t karokkal. A partnere jobbján térdel. Bal kézzel fogjuk m e g B jobb vállát és helyezzük jobb hüvelykujjunkat a hónaljgödörbe, an­ nak külső peremére. Itt gyakoroljunk enyhe nyomást, m e r t ez - az itt található mirigyek nagy száma miatt — kényes terület. Az egy­ máshoz közelített hüvelykujjakat fektessük a karizom belső részének elejére, míg m i n d ­ két kéz többi ujjával enyhén szorítsuk meg a kart. Gyakoroljunk mély nyomást erre a p o n t r a , míg a többi ujjal masszírozzuk meg az izmot. Kétujjnyira haladva nyomjuk meg

ujjait a karizomra fekteti a váll felső részétől kb. 1 cm-re. Gyakoroljunk mélyre h a t ó nyo­ mást,

majd csúsztassuk hüvelykujjainkat a

kb. kétujjnyi távolságra levő második pontra, melyet háromszor fogunk m e g n y o m n i . Ily m ó d o n végighaladunk a teljes pontvonalon, mely — emlékeztetünk rá — a könyökig tart. (•)

65

siacu a hónaljgödörben végződő képzeletbeli vonal

kétujjnyival haladva, és minden pontot nyom­ junk meg. Most térjünk vissza a könyökhöz, vegyük kezünkbe az alkar külső részét és folya­ matos nyomást gyakorolva haladjunk a csukló felé. Ismételjük meg a teljes feladatsort a bal alka-

m e n t é n fekvő összes p o n t o t . (•) AZ ALKAR KÜLSŐ RÉSZE (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan vonal m e n t é n helyezkednek el, mely az alkar közepéből indul ki, a k ö n y ö k külsején és a csuklón ér véget.

AZ ALKAR BELSŐ RÉSZE (egyedül végzendő)

• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó.

• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a kö­ nyökhajlat közepéből indul és a csuklón ér véget. • N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - J o b b kezünk­ kel fogjuk erősen bal alkarunkat, fektessük hüvelykujjunkat a könyökhajlatba és egész kezünkkel gyakoroljunk mély nyomást. Egy teljes lélegzetvételnyi szünet u t á n kezünket csúsztassuk háromujjnyival lejjebb, a csuk­ ló irányába. Ne feledjük, hogy a hüvelykujj az izom belső, míg a többi ujj a külső részén fekszik. M i n d i g háromujjnyival haladjunk folyamatosan lefelé, fejtsünk ki állandó nyo­ mást, míg a csuklóig n e m érünk, majd vé­ gezzük el a teljes feladatsort a bal alkaron is.

AZ ALKAR BELSŐ RÉSZE

• A KEZELÉS M E N E T E - B háton fekszik a földön, A partnere jobbján térdel. Fogjuk ke­ zünkbe B jobb alkarját úgy, hogy az egymáshoz közelített hüvelykujjak a könyök külső felén helyezkedjenek el, az alkart felező vonal kezde­ ténél. Gyakoroljunk mély nyomást mindkét uj­ jal. Csúsztassuk kezeinket a csukló felé, mindig

(párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a kö­ nyökhajlat közepéből indul és a csuklón ér véget.

66

siacu

(egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - Az első p o n t a hü­ velykujj tövénél elhelyezkedő húsos kidudorodáson található. A többi p o n t az inak közti gödröcskékben található, és a csuklóból ki­ indulva m i n d e n egyes ujj első ujjbütykéhez érkezik. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Jobb tenyerün­ ket fordítsuk lefelé és nyújtsuk ki ujjainkat. Fektessük bal hüvelykujjunkat a jobb hü­ velykujj tövénél elhelyezkedő húsos kidudorodásra, a mutatóujját pedig pontosan alá. Erre a p o n t r a gyakoroljunk mindkét ujjal mérsékelt nyomást, majd bal hüvelykujjun­ kat csúsztassuk a m u t a t ó - , középső ujj közti gödröcskébe. N y o m j u k meg ezt pontot, majd tartsunk szünetet. Az ujjakat emeljük magas­ ba a gödröcske m e n t é n , és ismételjük meg a nyomást. Ezt a feladatsort m i n d e n ujjnál meg kell ismételni, és a bal kézfejen is elvégezni. • N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­ tó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B h a s o n fek­ szik a földön, A p a r t n e r e jobbján térdel. Fogjuk k e z ü n k b e a könyökhajlatot úgy, hogy az egymáshoz közelített hüvelykujjak a hajlat közepén helyezkedjenek el; ezen a p o n t o n fejtsünk ki mély nyomást. M o s t a csuklóhoz vezető vonal m e n t é n , egyszerre m i n d i g kétujjnyira csúszva lefelé, gyakorol­ j u n k n y o m á s t az egymáshoz közelített h ü ­ velykujjakkal.

67

siacu A TENYÉR

A KÉZ UJJAI

(párban végzendő)

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - H á r o m van belőlük.

S I A C U P O N T O K - Az ujjízületek m e n t é n

A fő siacupont a tenyér közepén helyezkedik

helyezkednek el. Azért fontosak ezek a p o n ­

el; a másik kettő egymás fölött, a főpont alatt.

tok, mert segítenek a szervek jó egészségének

Ezen p o n t o k siacunyomása javítja a keringést

megőrzésében. A kínai medicina szerint m i n ­

és segít a fáradtság enyhítésében. ( T )

den ujj közvetlen kapcsolatban van egy meg­

• N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­

határozott belső szervvel: a hüvelykujj a t ü d ő ­

tó.

vel; a mutatóujj a vastagbéllel; a középső ujj

• A KEZELÉS M E N E T E - A helyezze jobb

a szívburokkal; a gyűrűsujj a légző-, emésztő-

kisujját partnere kisujja és gyűrűsujja közé,

és keringési rendszerrel („hármas melegítő");

bal kisujját B hüvelykujja és mutatóujja közé.

a kisujj a szívvel.

A nyomást az egymáshoz közelített hüvelyk­

• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­

ujjak gyakorolják a főpontól kiindulva, majd

tó.

rátérve a magasabban lévő, végül az alacso­

• A KEZELÉS M E N E T E - A bal kéz h ü ­

nyabban

meg

velyk- és mutatóujjával szorítsuk meg a jobb

háromszor a feladatsort, majd a partner jobb

hüvelykujj első ízületének első és hátsó ré­

tenyerén is végezzük el a nyomásokat.

szét. Gyakoroljunk mérsékelt nyomást erre a

fekvő

pontokra.

Ismételjük

pontra, majd - felfelé haladva - elérkezünk a hüvelykujj k ö r m é n e k tövéig. Nyomást kell kifejteni m i n d e n egyes csont csúcsára, tövére és oldalára. M o s t a bal hüvelyk- és m u t a t ó ­ ujjal fogjuk meg a hüvelykujj első ízületét és nyomjuk meg. Csúsztassuk a bal kéz ujjait a jobb k ö r ö m széleire és nyomjuk meg. M i n d e n egyes mozdulatot m i n d e n uj­ jon el kell végezni, vagyis m i n d e n ujj

első és második ízületét meg

kell n y o m n i , először a csúcsánál és a tövénél, majd a szélei m e n t é n . Vé­ gezetül cseréljük meg a kezeket: is­ mételjük meg a teljes feladatsort, a jobb kézhüvelyk- és mutatóujjával nyomjuk meg a bal kéz ujjait.

68

siacu

Az arc és a nyak A siacu klinikai alkalmazása

A TOROK ÉS A NYAK ELÜLSŐ RÉSZE (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - A főpont a nyaktő­

A siacu egy nagyon hatékony egyensúlyi ál­

nél, a két kulcscsont találkozásánál található.

lapotot visszaállító technika. A rendszeres

A többi p o n t két párhuzamos vonal m e n t é n

időközönként, szakértő kezek által végzett

helyezkedik el, melyek a légcső szélein talál­

kezelések az egészség megőrzésének kitű­

ható izmokon futnak. (•)

nő módját jelentik. Jó eredmények érhetők

• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­

el bármilyen fájdalommal járó állapotban,

cig tartó. • A KEZELÉS M E N E T E - A jobb kéz kö­

ízületi fájdalomtól (különösen derékfájda­

zépső ujját helyezzük a hüvelykujj körmére,

lom) a fejfájásig. Néhány tapasztalt siacuka

majd fektessük ujjainkat a nyaktőnél található

sikeresen kezel gyomor- és bélpanaszokat,

pontra, melyre a nyomást fogjuk gyakorolni.

fájdalmas menstruáció és a menstruációs

Nyomjuk meg ezt a p o n t o t még kétszer. Most

ciklus zavara okozta problémákat, álmat­

a nyak pontjaival kell foglalkozni, a nyomások

lanságot, asztmát. Bizonyos speciális technikákat akut betegsé­ gek: megfázási formák, gyulladások, akut traumák stb. kezelésére használnak. A siacukezelés mély hatásának köszönhetően rendkívül hatékony mind a pszichés, mind a testi stressz és feszültség kezelésében. Sze­ mély szerint a szorongás és a depresszió bi­ zonyos formáiban is tapasztaltam jótékony hatását. Legyünk azonban óvatosak: egy komolyan elvégzett siacukezelés nagyon mélyen be­ folyásolhatja a páciens érzelmi állapotát: nem ritka az olyan érzelmi reakció, mint pl. a sírás vagy a nevetés!

69

siacu erőssége váltakozik a könnyedtől a mérsékeltig; a jobb és a bal oldal pontjait egyidejűleg kell nyomni. Helyezzük mindkét kéz hüvelyk- és középső ujját a felső állcsont alá, a légcső mel­ lé, és gyakoroljunk egyidejű nyomást mindkét oldalra. Ne feledjük, hogy a nyomást az izom­ ra és nem a légcsőre kell gyakorolni, haladjunk végig a vonalak mentén elhelyezkedő p o n t o ­ kon, míg a lapockákig nem érünk.

A DUPLA ALL (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - A z alsó állkapocs alatt található, kétujjnyira az áll alatt. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A KEZELÉS M E N E T E - Fektessük jobb hüvelykujjunkat a siacupontra és gyakorol­ j u n k mérsékelt nyomást. Tartsunk egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szünetet, majd is­ mételjük meg a nyomást még egyszer. (•)

A NYAK OLDALSÓ RÉSZE (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - A pontok három, a nyak m e n t é n egymással párhuzamosan futó vonal m e n t é n helyezkednek el. Az első vonal közvetlenül a fül alatt indul; mindegyik vonal a kulcscsontnál ér véget. * N Y O M Á S — Könnyed, h á r o m másodpercig tartó. • A KEZELÉS M E N E T E - Fektessük kö­ zépső ujjúnkat a mutatóujjunkra, majd he­ lyezzük őket a fül alatti első siacupontra. Nyomjuk meg, majd csússzunk két ujjnyival lejjebb. Mindegyik p o n t o t nyomjuk meg, míg el n e m érjük a nyaktövet, és bármilyen to­ vábbi mozgás előtt egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szünetet kell tartani. M o s t vigyük az ujjakat (a középső ujj a mutatóujjon) az áll alá, és haladjunk végig azon a vonalon, mely az áll alatti p o n t t ó l indul és a kulcscsontnál ér véget. Újból könnyed nyomást fejtünk ki a nyak m i n d k é t oldalán, egészen a nyaktőig elérve. Addig kell a p o n t o k o n végighaladni és n y o m k o d n i őket, míg a nyak m i n d k é t oldalát meg n e m masszíroztuk, előbb a jobb oldalt, majd a balt.

A DUPLA ÁLL (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A z alsó állkapocs alatt található, kétujjnyira az áll alatt. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A KEZELÉS M E N E T E - B h á t o n fekszik a földön, A partnere háta m ö g ö t t ül.

70

siacu Helyezzük középső ujjúnkat az áll alá, a csont mögötti üregbe, és nyomjuk meg kétszer. Most vegyük kezünkbe B tarkóját, óvatosan emeljük meg és előbb gyengéden jobbra, majd balra forgassuk.

(egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - Négy van belőlük, he­ lyileg a száj fölött, alatt és sarkain találhatók. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Ezekre a p o n t o k ­ ra a jobb hüvelykujjal gyakorolunk nyomást. Kezdjük az orr és a felső ajak között található p o n t nyomásával. Egy lélegzetvételnyi szüne­ tet követően fektessük jobb hüvelykujjunkat a szájtól kétujjnyira jobbra fekvő pontra. Rö­ vid szünet után nyomkodjuk meg a bal or­ cán található p o n t o t , végül helyezzük a jobb kéz középső ujjának hegyét a mutatóujjra, és segítségükkel gyakoroljunk nyomást az alsó ajak és az áll között elhelyezkedő pontra. AZ ORCÁK (egyedül végzendő) S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­ lyezkednek el, melyek az orr széleitől indul­ nak, végigmennek a járomcsonton és a fülnél érnek véget. (•) • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - Egyidejűleg dol­ gozunk az arc jobb és bal oldalán, a nyomást a

71

siacu mutatóujj ra helyezett középső ujj segítségével gyakoroljuk. Elsőként az orr m e n t é n elhelyez­ kedő p o n t o k a t nyomjuk meg. Majd ujjainkat 1 cm-rel kifelé mozdítjuk, a járomcsont lapos részére fektetjük őket és megnyomjuk, to­ vábbhaladunk, mindig kifelé, m i n d e n p o n t o t m e g n y o m u n k , amíg el n e m érünk a fülig.

N Y O M Á S — Könnyed, h á r o m másodpercig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B h á t o n fekszik a földön; ha kontaktlencsét visel, a masszázs idejére el kell őket távolítania. A a partner háta mögött ül. A m u n k á t a felső ívvel kezd­ jük; m i n d k é t kéz mutatóujjak a szemüreg fel­ ső sarkába helyezzük, az orrhoz a lehető leg­ közelebb. Gyakoroljunk könnyed nyomást, óvatosan, a szemüregcsont felső szélére, és ismételjük ezt meg kétszer. Most mozduljunk kifelé, mindig kövessük a szemüreg felső szé­ lét, és gyengéden nyomjuk meg. Mindegyik p o n t o n háromszor menjünk végig. Most cse­ réljünk helyzetet, úgy, hogy a szemüreg alsó szélét tudjuk kezelni. A partner m ö g ö t t ülve, könnyedén nyomjuk meg a szemüreg belső szélét. Az első p o n t ezen a vonalon is az orr közelében található és a halánték irányába halad. (•)

A SZEMEK (egyedül végzendő) • S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­ lyezkednek el. Az első a szemüreg felső széle mentén, a másik az alsó széle m e n t é n . N Y O M Á S - Könnyed, h á r o m másodpercig tartó. • A KEZELÉS M E N E T E - Ezt a zónát a mutató-, középső és gyűrűsujj segítségé­ vel kell n y o m k o d n i . Egyidejűleg dolgozunk mindkét szemen. Könnyedén nyissuk szét a kézujjakat, és helyezzük az ujjbegyeket a szemüregek felső szélére, eközben a gyűrűsujjat tegyük az orrhoz lehető legközelebb, és nyomjuk az ujjakat felfelé, a szemüregek fel­ ső szélének irányába. Most enyhén hajlítsuk meg az ujjakat és csúsztassuk őket a szemüreg alsó szélére, ahol a csont irányában könnyed nyomást gyakorolunk.

A SZEMEK (párban végzendő) S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­ lyezkednek el. Az első a szemüreg felső széle m e n t é n , a másik az alsó széle m e n t é n .

72

siacu

A HOMLOK

A HALÁNTÉK (egyedül végzendő)

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A főpontok száma kettő, és a szemüregek melletti kis üregekben találhatók.

• S I A C U P O N T O K - A h o m l o k pontjai négy párhuzamos vonalon futnak, melyek a hajtőtől i n d u l n a k és a szemöldökívig érnek. A főpont a szemöldökök között helyezkedik el.

• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó.

* N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó.

• A KEZELÉS M E N E T E - A jobb és bal oldalon egyidejűleg dolgozunk, a nyomást a m u t a t ó - és középső ujjal gyakoroljuk. A pon­ tokat legalább háromszor nyomjuk meg, majd a tenyerek segítségével végezzünk kör­ körös mozgást.

• A K E Z E L É S M E N E T E - A siacukezelést a testnek ezen a részén ülve végezzük, kifelé haladva: a m u n k á t a h o m l o k középső vona­ lával kezdjük, és haladunk a halánték felé. Először is úgy fektessük a m u t a t ó ujjakat, hogy pontosan a hajtőnél érintkezzenek; te­ gyük a középső ujjakat a mutatóujjak alá, a gyűrűseket a középső ujjak alá, a szemöldö­ kök között. A mérsékelt nyomást mindkét kéz ujjaival egyidejűleg fogjuk gyakorolni, és háromszor megismételjük. Most csúsztassuk ujjainkat kifelé, a középső vonalra, arra, mely a szemöldök közepétől indul s a hajtőnél ér véget. Itt is gyakoroljunk mérsékelt nyomást, háromszor. Ismét csússzunk kifelé, azokra a p o n t o k r a , melyek a hajtőtől indulnak és a szemöldöknél érnek véget, és újból mérsé­ kelt nyomást gyakoroljunk rájuk háromszor. A nyomás a fő pontnál ér véget; fektessük hü­ velykujjunkat az orrnyereg feletti üregbe, és erősen nyomjuk meg.

A HALÁNTÉK (párban végzendő) • S I A C U P O N T O K - A fő p o n t o k száma kettő és a szemüregek melletti kis üregekben találhatók. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­ cig tartó. • A K E Z E L É S M E N E T E - B h á t o n fek­ szik a földön, A a háta m ö g ö t t ül. Helyezzük m i n d k é t kezünk középső ujját a szemüreg szélén található p o n t o k r a és gyakoroljunk mérsékelt nyomást egymás u t á n háromszor. Most helyezzük hüvelykujjainkat a halánték pontjaira, a középső ujjakat a szemöldök kö­ zepére, a mutatóujjakat pedig a szemárokba, az orr közelébe. Ezekre a pontokra, valamint az arc két oldalára egyidejűleg kell erős nyo­ mást gyakorolni.

73

siacu

(egyedül végzendő)

Hagyd az energiát szabadon áramolni

ü S I A C U P O N T O K - A fej m e n t é n haladó öt vonalon helyezkednek el. • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­

Állj fel, mezítláb, térdeidet enyhén behaj­

cig tartó.

lítva, lábaidat nyisd ki vállszélességig, bal

• A KEZELÉS M E N E T E - Az enyhén haj­

karodat ütögesd meg ökölbe szorított jobb

lított, nyitott és egymáshoz közelített közép­ ső ujjak hegyét helyezzük a fej közepére, majd

kezeddel. Az ütögetés a kézfejtől induljon

m i n d k é t kéz m u t a t ó - és gyűrűsujját fektes­

és a nyaktőig érjen. Az ütögetés képzelet­

sük az előbbivel párhuzamos vonalra. Gya­

beli hosszanti vonalak mentén történjen,

koroljunk egyidejű nyomást a h á r o m előbb

a kar teljes körfogatán, különösen a külső

meghatározott pontra. Csúsztassuk kezünket

részen, majd válts kart, és ismételd meg a

kétujjnyira kifelé, a fej széleire, és itt is gyako­

fentieket.

roljunk mérsékelt nyomást. ( T )

Hogyan fejezzünk be egy siacukezelést? Akár autosiacu-kezelést végeztünk, akár pár­ ban dolgoztunk, háttal feküdjünk le a föld­ re, és a karunkat fektessük a fejünk melé. A kilégzés során próbáljuk karunkat és ujjainkat minél jobban megfeszíteni, számoljunk

ötig,

majd

belélegzünk.

Karjainkat széttárva a földön hagyjuk, lábainkat felemeljük, lábujjainkat a mennyezet felé húzzuk, öt másod­ percig megtartjuk ezt a helyze­ tet, majd elengedjük lábainkat. Most mélyet lélegezzünk, tart­ suk b e n n a levegőt a lehető leg­ hosszabb ideig, majd szájon át lassan és hangosan kilélegzünk.

74

siacu

Általában arra kérik a pácienst, hogy feküdjön le egy futonra vagy egy kemény felületre

Az arc ön masszírozása Ismételjük meg ezt a feladatsort háromszor,

Masszírozd meg az arcodat, erőteljesen

majd teljesen lazítsuk el testünket, és legalább

dörgöld meg az orcádat és az állkapcso­

öt percig feküdjünk a földön, mielőtt felál­

dat, csipkedd meg a szem alatti területet és

lunk, és visszatérünk megszokott életünkbe.

masszírozd meg a füled a fülkagyló meghúzkodásával. Végül nyisd és zárd a szádat, mozgasd az állkapcsod jobbra és balra, vágj fintorokat, és nyújtsd ki a nyelvedet, amennyire csak tudod.

75

siacu

Siacu és egészség

A legfontosabb szervek gyógyítása

míg a kezünk ki n e m hűl. Ezt a műveletet is ismételjük meg háromszor. Nyújtsuk ki jobb kezünk ujjait úgy, hogy a mutató-, középső és gyűrűsujj be tudjon férkőzni a bordakö­

A SZÍV

(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

zi résekbe. Fejtsünk ki mérsékelt nyomást a hat vízszintes bordaközi sorra; a szegycsont­ tól indulva kifele, illetve fentről lefelé halad­

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O Z U N K — Szegycsont, bal kar,

junk, és egyszerre három sort

jobb kisujj, bal gyűrűsujj és

nyomjunk.

hát.

A BAL KAR K E Z E L É S E

A S Z E G Y C S O N T KEZE­

- Végezzünk mérsékelt nyo­

LÉSE - Helyezzük hüvelyk­

mást a karon elhelyezkedő

ujjunkat

köz­

h á r o m p o n t r a a mutató-, a

pontjába, és tíz másodpercig

középső és a gyűrűsujj se­

erős

a

szegycsont

nyomást

gyakoroljunk

gítségével. Ujjainkat enyhén

rá, majd ismételjük ezt meg

hajlítsuk meg. Ha háromszor

háromszor. Most egymáshoz

elvégezzük a kezelést, fordít-

dörzsölve melegítsük meg ke­ zünket, fektessük jobb kezün­

Javasolt a kezelést az egészséges

ket a szegycsontra, és gyen­ géden

nyomjuk

zónával kezdeni,

mindaddig,

és fokozatosan haladni

az érdekelt terület felé

76

siacu suk figyelmünket a kar pontjaira, a hónalj alatt található első p o n t b ó l kiindulva, a csuk­ lón található utolsó pontig érve.

A MÁJ (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

A BAL K É Z KISUJJÁNAK K E Z E L É S E Nyújtsuk ki bal kezünket, és a kisujját fogjuk jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujja közé. Állandó nyomást kell gyakorolni a p o n t o k vonalára, melyek az ujj tőből indulnak és az ujjhegyen érnek véget. Az ujjhegyre érve húz­ zuk meg a kisujját.

• MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A mellkas j o b b oldalán, jobb váll, hát. • A MELLKAS K E Z E L É S E - Fektessük bal kezünket jobb kezünkre, és fentről lefelé ha­ ladva tenyerünkkel fejtsünk ki nyomást a mellkas jobb alsó szélén elhelyezkedő négy p o n t mindegyikére.

• A JOBB KÉZ GYŰRŰSUJJÁNAK KEZE­ LÉSE — ismételjük meg a fenti műveletsort.

• A VÁLL KEZELÉSE - Közelítsük egymás­ hoz a bal kéz mutató-, középső és gyűrűsujjat, és fejtsünk ki mély nyomást a jobb váll pontjá­ ra, mely a kulcscsont mellett helyezkedik el.

A H Á T K E Z E L É S E - helyezzük bal kezün­ ket a jobb váll fölé; dugjuk át jobb karunkat a bal kar alatt úgy, hogy a kézzel érinteni és n y o m n i tudjuk a lapocka szélén elhelyezkedő pontokat. • V É G E Z E T Ü L - A karokat emeljük ma­ gasba, jobb kézzel fogjuk meg a bal kisujját és húzzuk a bal kart, miközben enyhén jobb­ ra dőlünk. Maradjunk ebben a helyzetben kb. tíz másodpercig, majd ismételjük meg a műveletsort a jobb gyűrűsujjat húzva és bal­ ra dőlve. Most fektessük jobb tenyerünket a bal kézfejre, m i n d k é t kezet helyezzük a szegy­ csontra, és mélyet lélegezzünk.

Egy jó masszörtöl elvárt a kezek manualitása, ügyessége és rugalmassága. Nem követelmény azonban a túlzott erő; ezek edzéssel megszerezhető tu,

77

siacu A masszázs során arra kell törekedni, hogy a maszszázsban részesülő személy légzése lassú, nyugodt és mély legyen. Ha a masszázst megfelelően végezzük, a légzés a kezelés folyamán javul. személynek

A H Á T K E Z E L É S E - Fektessük jobb ke­ zünket a bal váll fölé; dugjuk át bal karunkat a jobb kar alatt úgy, hogy kezünkkel érinte­ ni és n y o m n i tudjuk a hátgerinc és a lapoc­ ka alsó része között elhelyezkedő pontokat. Valószínűleg segítségre lesz szükség ennek a műveletsornak az elvégzéséhez.

A gyakorlatban

a

masszázst végző

légzését a partner légzéséhez kell igazítania

A HAS K E Z E L É S E - Mivel bal kezünk még m i n d i g jobb kezünkön fekszik, tenye­ rünkkel gyakoroljunk egymást követő nyo­ mást az ábrán jelölt tíz hasi pontra. H á r o m ­ szor kell megismételni a sort. Ezt követően tenyérrel nyomást kell gyakorolni a köldök körül elhelyezkedő nyolc pontra, s kétszer megismételni.

V É G E Z E T Ü L - Helyezzük két kezünket egymás fölé (a j o b b kezet a bal fölé), és te­ nyérrel fejtsünk ki nyomást a májra, enyhén lefelé húzva, és maradjunk ebben a helyzet­ ben öt másodpercig. Legalább háromszor vé­ gezzük el ezt a műveletsort.

A LÁGYÉK K E Z E L É S E - Gyakoroljunk nyomást a lágyék fölött ferdén elhelyezkedő pontokra.

(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

V É G E Z E T Ü L - Az egymásra fektetett ke­ zeket helyezzük a köldökre, és az ó r a m u t a t ó járásával megegyező irányban gyakoroljunk körkörös nyomást.

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Szegycsont, hasi rész, lágyék.

A VESE (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

A HASI SZERVEK

A S Z E G Y C S O N T KEZELÉSE - Helyezzük bal kezünket jobb kezünk fölé, és fektessük tenyerünket a szegycsontra. Lélegezzünk be. Miközben lassan kilégzünk, gyakoroljunk fo­ lyamatos nyomást és ötször ismételjük meg.

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - Hát. A KEZELÉS - Gyakoroljunk nyomást a hát tíz pontjára, lassú és könnyed nyomást

78

siacu kifejtve a vesékre, melyek a hátgerinc oldalán

kedő, vonalanként öt p o n t r a . A párhuzamos

helyezkednek el, a köldök vonalában, a har­

vonalak végén található utolsó p o n t o k r a kü­

madik és ötödik p o n t között.

lönösen mélyre h a t ó nyomást kell kifejteni. M o s t — ugyancsak a hüvelykujjakkal - nyom­

V É G E Z E T Ü L - H á t u n k m ö g ö t t kulcsol­ juk össze kezeinket, és kezünk kemény részét

juk meg a farizmokon ferdén áthaladó négy pontot. AZ ALHAS K E Z E L É S E - Tenyérnyomás­

nyomjuk a vesékre.

Egészségmegőrzés siacuval

sal nyomkodjuk meg a has alsó részén és a lágyékon elhelyezkedő pontokat. GYOMORFÁJDALMAK

MENSTRUÁCIÓS FÁJDALMAK

(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

(párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - N é h á n y nappal a menstruációs

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - H á t , szegycsont.

ciklus kezdete előtt végezzünk ujj nyomást a

KEZELÉS - B hason fekszik a földön;

nyúltvelőn, a vállakon, a hát alsó részén és a

A partnere a hátán ül lovaglóülésben. Bal hü­

farizmokon, a lágyékon.

velykujjunkat

A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egy­ másra

helyezett

középső

ujjak

segítségével

gyakoroljunk erős nyomást a tarkó tövénél elhelyezkedő pontra. A

VÁLLAK

KEZELÉSE

-

Egyidejűleg

d o l g o z u n k m i n d k é t vállon, a p o n t o k a t a m u t a t ó - , középső és gyűrűsujj segítségével n y o m k o d j u k meg. A nyomás legyen mélyre ható. A H Á T A L S Ó ÉS F E L S Ő R É S Z É N E K K E Z E L É S E — Hüvelykujjaink segítségével gyakoroljunk nyomást a gerincoszloppal pár­ huzamosan futó két vonal m e n t é n elhelyez­

el masszázskezelés időtartama sosem meghatározott, és függ a masszírozandó területtől, a pácienstől és azoktól a körülményektől, melyek között a masszázs zajlik

tegyük jobb

hüvelykujjunkra,

siacu

Gyúrómasszázs

farizmokig érnek. Először a bal, majd a jobb

és gyakoroljunk öt másodpercig tartó erős nyomást a hát bal oldalán található legma­

oldalt kezeljük. Ismételjük ötször vagy hat­

gasabban fekvő p o n t r a . Ismételjük meg leg­

szor. Most helyzetet kell változtatni: B h á t o n

alább ötször vagy hatszor. Most nyomkodjuk

fekszik, míg A partnere mellé ül, és gyengéd

meg a hátgerinc oldalain futó két párhuza­

nyomást gyakorol annak szegycsontjára. Ezt

mos vonalon található p o n t o k a t . Ha a gör­

a szakaszt legalább ötször meg kell ismételni

csök n e m szűnnek, nyomjuk meg a tíz p o n t

oly m ó d o n , hogy hatására a páciens ellazul­

mindegyikét h á r o m másodpercre, melyek —

jon; ebből a célból hasznos lesz a kezelés vé­

az éppen m e g n y o m o t t p o n t b ó l kiindulva — a

gén néhány percre csendben megpihenni.

80

siacu A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük egymásra a két kéz középső ujját, és kb. öt másodpercig mélyen nyomjuk a nyúltvelőt, mely a tarkó tövénél helyezkedik el. A nyo­ mást ötször kell megismételni.

SZORULÁS (párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A nyak elülső része, nyúltvelő, vál­ lak, ágyéki rész, farizmok, has.

A VÁLLAK K E Z E L É S E - A mutató-, a kö­ zépső és a gyűrűsujj segítségével egyidejűleg gyakoroljunk h á r o m másodpercig tartó nyo­ mást a váll felső részén elhelyezkedő mindkét pontra. A nyomást ötször kell megismételni.

A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük egymásra a két kéz középső ujjait és nyomjuk meg a koponya tövénél elhelyezkedő p o n t o t . A VÁLLAK K E Z E L É S E - A váll felső ré­ szén elhelyezkedő p o n t o k r a a mutató-, a kö­ zépső és gyűrűsujj segítségével gyakorolunk nyomást. A két oldalt egyidejűleg kezeljük. AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - A p o n ­ tok a gerincoszloppal párhuzamosan futó két vonal m e n t é n helyezkednek el. Oldalanként öt p o n t van, és a hüvelykujj segítségével kell n y o m k o d n i őket. A F A R I Z O M K E Z E L É S E - A hüvelykuj­ jak segítségével egyidejűleg nyomjuk meg a farizmok két szélső pontját. AZ ALHAS K E Z E L É S E - A jobb kezet a balra fektetve gyakoroljunk tenyérnyomást a tíz hasi pontra. Különösen fontos a hetes, nyolcas, kilences és tízes p o n t o k megnyomá­ sa. A kezeket még m i n d i g egymáson tartva fektessük a köldökre, és fejtsünk ki mérsékelt nyomást. HASMENÉS {párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - Nyúltvelő, vállak, farizmok, lábak. A kezelés végén tanácsos a pácienst egy rövid időre fekvő helyzetben hagyni, hogy ellazulhasson

81

siacu A jól elvégzett masszázs rendkívül jótékonyan hat az ideg­ rendszerünkre

A N E M I SZERVEK K E Z E L É S E - Mérsé­ kelt nyomást gyakorolunk a szeméremcsontra és a lágyék pontjaira. Majd gyakoroljunk egy­ idejű mély nyomást a pénisz tövének m i n d ­ két oldalára. Ezt a szakaszt többször ismétel­ jük meg. A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük egymásra a két kéz középső ujját, és gyakorol­ j u n k erős nyomást a tarkó tövénél elhelyezke­ dő pontra. AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - Kezein­ ket egymáshoz dörzsölve melegítsük fel őket, majd fektessük a vesékre, amíg ki n e m hűl­ nek, és ismételjük ezt meg ötször. A hüvelyk­ ujjak segítségével nyomkodjuk meg az ágyéki részben elhelyezkedő p o n t o k a t és - még min­ dig a hüvelykujjakat használva - a farizmok közepén található p o n t o k a t .

A F A R I Z O M K E Z E L É S E - A hüvelykujjak segítségével egyidejűleg gyakoroljunk mély nyomást a farizmok m i n d k é t szélső pontjára kb. öt másodpercig. A LÁBAK K E Z E L É S E - A jobb hüvelyk­ ujjat helyezzük a balra, és gyakoroljunk mér­ sékelt nyomást a talp négy pontjára. A har­ madik, legfontosabb p o n t o t nagyobb erővel kell megnyomni, ezt követően térjünk át a láb felső része négy pontjának kezelésére, me­ lyek a lábujjak tövénél helyezkednek el. Mély nyomást gyakoroljunk az első pontra. Kétszer ismételjük meg a teljes sort.

V É G E Z E T Ü L - Fogjuk kezünkbe a he­ réket, szorítsuk meg, majd engedjük el őket. Ismételjük ezt meg kb. negyvenszer.

A feszültségek oldása SZELLEMI KIMERÜLTSÉG (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

A PROSZTATA (párban végzendő gyakorlatok)

M E G J E G Y Z É S - Az itt leírt utasítások elsősorban az auto-siacutechnikára vonatkoz­ nak. N y u g o d t a n alkalmazhatók azonban páros masszázs esetén is, a lépéseket a teljes siacutechnikát leíró fejezetben olvasottakhoz

• MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A n e m i szervek körül, nyúltvelő, ágyéki rész és farizmok.

82

siacu zeinket a szemüregek alsó része m e n t é n elhe­ lyezkedő p o n t o k r a úgy, hogy a gyűrűsujjak az orrhoz lehető legközelebb feküdjenek. Ez alkalommal is, mély nyomást gyakorolva, kifelé kell haladni. Helyezzük m i n d k é t h ü ­ velykujjat az egyes j á r o m c s o n t o k közepén elhelyezkedő p o n t r a , és gyakoroljunk rájuk egyidejű, mély nyomást. Ezt követően he­ lyezzük hüvelykujjainkat a szemöldök kö­ zepén található p o n t r a , és erősen n y o m j u k meg.

kell alakítani. Természetesen a bal oldal ke­ zelésére leírt utasítások a jobb oldalra is érvé­ nyesek. • MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ ZUNK-Fej. K E Z E L É S — Tegyük m i n d k é t kezünket a fejünkre oly m ó d o n , hogy az ujjak kapcsolat­ ban legyenek a felezővonallal, mely a hajtőtől indul és a fejtetőn végződik. Gyakoroljunk rá mérsékelt nyomást. M o s t csúsztassuk a ke­ zeket 2 cm-rel kifele, és n y o m k o d j u k meg a felezővonallal párhuzamos két vonal m e n t é n elhelyezkedő p o n t o k a t . Kezdjük a hajtőnél található p o n t t ó l , és a fejtetőn elhelyezke­ dővel fejezzük be. A két vonal pontjait egyi­ dejűleg nyomkodjuk. Ekkor tenyerünkkel gyakoroljunk nyomást a h o m l o k közepén található pontra, majd a fejtetőn lévő pontra, végül a fej hátsó részén elhelyezkedőre; ez­ után tenyérrel, egyidejűleg nyomjuk meg a fej két oldalán elhelyezkedő p o n t o k a t .

A H A L Á N T É K K E Z E L É S E - A halánték pontjai három, a szemektől kiinduló és a haj­ tőig érő párhuzamos és vízszintes vonalon he­ lyezkednek el. A két halántékon egyidejűleg dolgozunk, a kezelést mindig a szemhez leg­ közelebb található pontokkal kezdjük. Először a középső sor pontjait nyomkod­ j u k meg, majd a felső sorét, végül az alsóét. A nyomás mély legyen. A S Z E M E K K E Z E L É S E - Forgassuk sze­ m ü n k e t tízszer balra, majd tízszer jobbra, majd a tenyereket a szemekre fektetve gyako-

SZEMFESZÜLTSÉG (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Arc, halánték, szemek. AZ A R C KEZELÉSE - Mindkét kezünk m u t a t ó - , középső és gyűrűsujjat helyezzük a szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő p o n t o k r a , ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj az o r r h o z lehető legközelebb helyezkedjen el. M i n d k é t kézzel gyakoroljunk egyidejű, mély nyomást, kifelé haladva. M o s t fektessük ké­ zi folyamatos feszültség és merevség bosszú távon az energia és a vitalitás csökkenéséhez vezetnek

83

siacu Fontos a stressz enyhítésére, vagy a szorongó, vagy ideges em­ berek segítésére, de hasznos lehet a fölösleges zsírréteg csökkentésé­ ben és a szövetek tonizáldsában

az orrhoz lehető legközelebb helyezkedjen el. Most m i n d k é t kézzel gyakoroljunk egyidejű, mély nyomást, kifelé haladva. Fektessük ke­ zeinket a szemüregek alsó része m e n t é n elhe­ lyezkedő p o n t o k r a úgy, hogy a gyűrűsujjak az orrhoz lehető legközelebb feküdjenek. Ez al­ kalommal is, mély nyomást gyakorolva, kifelé kell haladni. Helyezzük m i n d k é t hüvelykujjat az egyes járomcsontok közepén elhelyezkedő pontra, és gyakoroljunk rájuk egyidejű, mély nyomást. Ezt követően helyezzük hüvelykuj­ jainkat a szemöldök közepén található p o n t ­ ra, és erősen nyomjuk meg. A középső ujjakat fektessük egymásra, és gyakoroljunk mély nyomást a h o m l o k felezővonala m e n t é n el­ helyezkedő h á r o m pontra. Felfelé haladjunk. Végül tenyerünkkel nyomjuk meg a halánté­ kokat kb. öt másodpercig. A FEJ H Á T S Ó ÉS A VÁLLAK F E L S Ő RÉ­ S Z É N E K K E Z E L É S E - Fektessük m i n d k é t kezünket a fej hátsó részén található felező­ vonalra úgy, hogy az ujjak érintkezzenek egy­ mással. Gyakoroljunk erős nyomást ezekre a p o n t o k r a a nyak felé haladva, majd gyakorol­ j u n k mély nyomást a koponya tövénél talál­ ható h á r o m p o n t mindegyikére.

(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Arc, a fej hátsó része és a vállak felső része.

(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

AZ A R C K E Z E L É S E - M i n d k é t kezünk mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Nyak, nyúltvelő és a vállak felső része, halántékok, fej.

FÉLOLDALI FEJFÁJÁS

84

siacu

Az érintés örömét a kezelés végén érezzük, azt az örömöt, amit akkor érzünk, mikor adunk és kapunk, megismerünk és önmagunkat megismerjük, amikor egy másik személlyel szimbió­ zisba kerülünk

A NYAK KEZELÉSE - Mindkét kezünk

lyezett középső ujjak segítségével gyakorol­

mutató-, középső és gyűrűs ujját helyezzük a

j u n k mély nyomást a nyúltvelőre. Ezt követő­

nyakon futó pontok első sorára, vagyis a legelöl

en nyomjuk meg azokat a p o n t o k a t , melyek

lévőre. A nyomást alulról fölfelé fejtsük ki és a

a váll felső részén találhatók, a nyomáshoz

fejfájástól jobban szenvedő oldalon kezdjük.

használjuk a középső ujjat.

A N Y Ú L T V E L Ő ÉS A VÁLLAK F E L S Ő

A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét

R É S Z É N E K K E Z E L É S E - Az egymásra he-

kéz középső ujját helyezzük a halántékok első

85

siacu A masszázs művészet, mivel nem elegendő a technika isme­ rete (amit egy könyvből is meg lehetne tanulni), ha a technikát nem hatja át a hivatás iránt érzett szeretet

FOKOZOTT ALUSZÉKONYSÁG (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Szemek, halántékok, nyúltvelő, fej. A S Z E M E K KEZELÉSE - Mindkét kezünk mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a szemüregek felső része mentén elhelyezkedő pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj az orrhoz lehető legközelebb helyezkedjen el. Most mindkét kézzel gyakoroljunk egyidejű, mély nyomást, kifelé haladva. Fektessük kezeinket a szemüregek alsó része mentén elhelyezkedő pontokra úgy, hogy a gyűrűsujjak az orrhoz le­ hető legközelebb feküdjenek. Ez alkalommal is, mély nyomást gyakorolva, kifelé kell halad­ ni. Mindkét tenyerünket fektessük a szemünk­ re, gyakoroljunk mérsékelt nyomást mindkét szemre, majd gyorsan vegyük el a kezünket. A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét kéz középső ujját helyezzük a halántékok első pont­ jára, mely a szemekhez közel helyezkedik el, és gyakoroljunk rá különösen mély nyomást. A fü­ lek irányába haladva nyomkodjuk meg az összes pontot. Ezt követően gyakoroljunk mély nyo­ mást a fülcimpa mögött, a koponya kiálló csont­ ja alatt található pontra. Ismételjük meg kétszer, az arc mindkét felén egyidejűleg dolgozva.

pontjára, mely a szemekhez közel helyezkedik el. Gyakoroljunk rá mély nyomást, a fülek irányába haladva. A FEJ K E Z E L E S E - Gyakoroljunk tenyér­ nyomást a fejnek arra a felére, amelyik fáj, miközben fejünket az ellentétes oldali váll irányába hajlítjuk.

A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egymás­ ra helyezett középső ujjak segítségével gyako­ roljunk öt másodpercig tartó, erős nyomást a nyúltvelőre.

86

siacu nyomására; ismételjük meg a teljes feladatsort kétszer, majd kezdjük el a jobb oldal kezelé­ sét. Végül gyakoroljunk egyidejű nyomást a nyak oldalán található p o n t o k r a a középső, gyűrűs- és mutatóujjak segítségével.

ÁLMATLANSÁG (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - Nyak, fej, vállak, has.

A FEJ K E Z E L É S E - Tegyük m i n d k é t ke­ zünket a fejünkre oly m ó d o n , hogy az ujjak kapcsolatban legyenek a felezővonallal, mely a hajtőtől indul és a fejtetőn végződik. Gya­ koroljunk rá mérsékelt nyomást. Kétszer is­ mételjük meg.

A NYAK K E Z E L É S E - Külön-külön nyom­ kodjuk meg a nyak m e n t é n futó, két párhu­ zamos vonal m e n t é n elhelyezkedő pontokat, először a bal oldalt, majd a jobbat. A kiindu­ lópont, a legfontosabb, a nyaki verőér. Ez a p o n t szabályozza a szívet, a vérkeringést és az agyba kerülő véráramlást; nem szabad sem túl erősen, sem túl hosszú ideig n y o m n i . Ezt követően térjünk át a nyak többi pontjának

Tilos masszírozni akkor, ha a szervezetben gyulladásos folya­ mat zajlik, különösen a piros vagy duzzadt részeket

87

siacu

Egy jól elvégzett masszázs után kellemes közérzet és könnyed­ ség érzése hatja át testünket

A VÁLL K E Z E L É S E - A jobb kéz ujjait

A HASI R É S Z K E Z E L É S E - Tegyük jobb

fektessük a bal vállra úgy, hogy a mutatóujj

kezünket a balra, és gyakoroljunk nyomást a

a nyakízületen helyezkedjen el. Gyakoroljunk

tíz hasi pontra. Kétszer ismételjük meg.

erős nyomást, a kar irányában haladva. Két­ szer ismételjük meg, majd bal kézzel nyom­ kodjuk meg a jobb vállat.

88

siacu

Szépségápolás

ÉBREDÉSKOR (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

A BŐR (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A fej hátsó része, a nyak hátsó része, az arc, a nyak elülső része.

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A nyak elülső része, nyúltvelő és vállak, arc, halánték, hát.

A FEJ H Á T S Ó R É S Z É N E K K E Z E L É S E — Fektessük mindkét kezünket a fej hátsó ré­ szén található felezővonalra úgy, hogy az ujjak érintkezzenek egymással. A legmagasabban elhelyezkedő p o n t t ó l indulva nyomkodjuk meg az összes p o n t o t , a nyak felé haladva.

A NYAK E L Ü L S Ő R É S Z É N E K KEZELÉ­ SE - A hüvelykujj segítségével gyakoroljunk mérsékelt nyomást a nyak elülső része men­ tén elhelyezkedő pontokra, előbb balra, majd jobbra. A nyakra gyakorolt siacu serkenti a fej irányába tartó véráramot oly m ó d o n , hogy az arc színe ne változzon. A harmadik és negye-

A NYAK H Á T S Ó R É S Z É N E K K E Z E L É ­ SE - Kulcsoljuk össze ujjainkat fejünk m ö ­ gött, és a hüvelykujjak segítségével nyom­ kodjuk meg a nyaki pontokat, a fül mögötti pontokkal kezdve. AZ A R C K E Z E L É S E - A középső ujjakat egymásra helyezve gyakoroljunk erős nyo­ mást a h o m l o k közepén található függőleges vonalon elhelyezkedő pontokra. A hajtőnél elhelyezkedő ponttól indulunk. A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét kéz középső ujját helyezzük a halántékok első pontjára, mely a szemekhez közel helyezkedik el, és gyakoroljunk rá különösen mély nyo­ mást. A fülek irányába haladva nyomkodjuk meg az összes p o n t o t . A NYAK E L Ü L S Ő R É S Z É N E K K E Z E ­ LÉSE - Külön-külön dolgozzuk meg a nyak m e n t é n haladó, párhuzamos vonalak m e n t é n elhelyezkedő pontokat, előbb a bal, majd a jobb oldalon. A gyakorolt nyomás könnyed legyen. A tartáson,

az izmok feszességén,

pontokon keresztül minden

a különösen fájdalmas

test felfedi a saját történetét

89

siacu

A masszázs segít a kaotikus világ által okozott stressz közöm­ bösítésében

dik p o n t között elhelyezkedő pajzsmirigy fe­

lálhatók; a nyomást a középső ujjal végezzük.

lelős az arcszín fényességéért.

A vállakat külön masszírozzuk, először a job­ bat, utána a balt.

A N Y Ú L T V E L Ő ÉS A VÁLLAK K E Z E ­ LÉSE - Az egymásra helyezett középső uj­

AZ A R C K E Z E L É S E - Helyezzük hü­

jak segítségével gyakoroljunk erős nyomást a

velykujjainkat egymás fölé, és gyakoroljunk

nyúltvelőre. Ezt követően nyomjuk meg azo­

erőteljes nyomást a h o m l o k közepén elhelyez­

kat a pontokat, melyek a váll felső részén ta-

kedő függőleges vonalra. K i i n d u l ó p o n t u n k a

90

siacu hajtő közelében található p o n t . M i n d k é t kéz mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujjak a lehető legközelebb legyenek az orrhoz. Ekkor m i n d k é t kézzel egyidejűleg fejtsünk ki erőteljes nyomást kifelé mozdulva. Fektessük kezeinket a szemüregek alsó része m e n t é n el­ helyezkedő pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujjak a lehető legközelebb legyenek az orrhoz. A mély nyomás gyakorlása közben ez alkalommal is kifelé kell haladni. Helyezzük m i n d k é t hüvelykujjat a járomcsont közepén elhelyezkedő pontra, és gyakoroljunk rá mély és egyidejű nyomást; ezt követően tegyük a hüvelykujjakat a szemöldök közepére, és erő­ sen nyomjuk meg.

A CELLULITIS (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A köldök két oldala, alhas, fariz­ mok. A K Ö L D Ö K K E Z E L É S E - A hüvelykujjak segítségével gyakoroljunk nyomást a köldökre merőlegesen, két vonalon futó pontokra. M i n d e n vonal h á r o m p o n t b ó l áll; kívülről befelé haladunk. AZ A L H A S K E Z E L É S E - A hólyagtól kifelé h a l a d u n k , h á r o m ujjal n y o m k o d v a az alhas pontjait. Tenyerünket tegyük a csí­ pőcsontra, az előző p o n t o k magasságában. Gyakoroljunk tenyérnyomást, egyidejűleg kezünket csúsztassuk előre, amíg tenyereink össze n e m érnek a k ö l d ö k ö n . Ekkor h á r o m

A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét kéz középső ujját helyezzük a halánték első pontjára, mely a szem közelében található, és különösen erős nyomást gyakoroljunk rá. A fülek irányába haladva gyakoroljunk mély nyomást m i n d e n p o n t r a úgy, hogy megőriz­ zük a bőr rugalmasságát, és megelőzzük a szarkalábak kialakulását. A H Á T K E Z E L É S E - H á t u n k mögött kulcsoljuk össze kezeinket, és tenyerünkkel nyomjuk a mellékveséket, melyek a hátgerinc két oldalán helyezkednek el, a vesék fölött.

Fontos, hogy a masszőr és a masszírozott közötti kapcsolat mindkettejük számára a jótékony hatású energetikai dialógus eszközévé váljon. Újra fel kellfedezni az érintés örömét

91

siacu ujjal nyomjuk meg a csípőtaraj két oldalán elhelyezkedő p o n t o k a t .

A NYAK (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

A F A R I Z O M K E Z E L É S E - Gyakoroljunk mély nyomást azokra a pontokra, melyek a farizmon ferdén haladnak át. N y o m j u k meg a közvetlenül a farizom alatt elhelyezkedő pontokat, s eközben emeljük fel őket. Most az ujjbütykökkel végezzünk hengerszerű nyo­ mást a farizmokra.

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K - A nyakizom, különösen az elülső rész pontjai, a nyaki verőér és a bolygóideg m e n t é n , valamint a hátsó rész pontjai. KEZELÉS - Külön-külön dolgozzuk meg a nyak m e n t é n futó két vonal m e n t é n elhe­ lyezkedő pontokat, először a bal oldalt, majd a jobbot. Ismételjük meg kétszer a sorozatot, majd áttérhetünk a jobb oldalra. A nyomás könnyed legyen. Most a nyak m e n t é n futó p o n t o k a t nyomkodjuk. A nyomás könnyed legyen, és mindig fentről lefelé történjen. A MELL (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ Z U N K — Nyúltvelő, ágyéki rész, bordaközi pontok, mell. Ha ellazítjuk a mellkasban lévő feszülséget, a mellek feszesek és egészségesek maradnak; ezenkívül fontos a megfelelő tar­ tás és a jó hormonális egyensúly megtartása. A siacu n e m képes a mellek nagyságát megvál­ toztatni, de javítja az izomtónust, ebből kifo­ lyólag a mellek feszesebbek lesznek, tartásuk megmarad, és megelőzhető petyhüdtségük. A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egymás­ ra fektetett középső ujjak segítségével gyako­ roljunk mély nyomást a nyúltvelőre.

A siacumasszázs javasolt fejfájás, hátfájás, bél- vagy emésztési zavarok,

valamint zsugorodás,

ficam esetén;

nehéz láb esetén

92

rándulás,

ínszalagszakadás vagy

enyhíti a fájdalmat reumatikus betegségek

vagy

siacu AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - N y o m ­

A M E L L KEZELÉSE - Tenyerünket helyez­

juk meg az ágyéki rész harmadik pontját,

zük a hónalj alá, és befelé nyomjuk úgy, hogy

előbb tenyérrel, majd az egymásra helyezett

a mellek egymáshoz közeledjenek. Most ke­

középső ujjakkal. Először a bal, majd a jobb

resztezzük ujjainkat, és bal mellünket fogjuk

oldalt nyomkodjuk meg.

kézbe. Gyakoroljunk rá körkörös nyomást az

A B O R D A K Ö Z I P O N T O K KEZELÉSE

óramutató járásával ellentétes irányban tízszer,

- M i n d k é t kéz ujjait egyidejűleg használva

és ismételjük meg a másik irányban is. Ezt kö­

kezeljük a három, egyenként négy p o n t b ó l

vetően ismételjük meg a teljes gyakorlatsort a

álló bordaközi pontsort, melyek a mell alól

jobb mellel is.

indulnak ki. Kétszer ismételjük.

93

siacu

siacu

Irodalomjegyzék A.A.V.V.:

Le malattie psicosomatiche, G r u p p o

MASUNAGA

Editoriale Fabbri, Milano, 1 9 8 0 . AMBROSI J.:

L' energia deli' umano, Feltrinelli

MASUNAGA & O H A S H I :

M . : Agopuntura Tradizio-

Zen Shiatsu, Roma,

Edizioni Mediterranee, 1 9 7 9 . N A M I K O S H I T . : Shiatsu — La terápia giapponese

nale — La legge dei cinque elementi, Milano,

di pressione digitale, Mediterranee, Roma,

Edizioni Öltre il Ponte, 1 9 9 0 . O H A S H I WATARU: Shiatsu, Milano, II Castello,

1969.

Olo Shiatsu, Milano, G r u p p o Editoriale Armenia, Pan, Geo S.p.A., 1 9 9 5 . T o Li A J . És S P E C I A N I F.: Pensare col corpo, Zelig Editore, 2 0 0 0 . SANTONI & O H A S H I :

1979. O H A S H I WATARU: Ohasiacuper unagravidanza

sana e felice, Milano, Edizioni Öltre il Ponte, 1 9 9 1 .

Touch For Love — Ohasiacu per il vostro bambino, Milano, Edizioni

O H A S H I WATARU:

Hara il centro vitale delV uomo secondo lo Zen, Roma,

VON D Ü R C K H E I M , KARLFRIED:

Öltre il Ponte, 1 9 9 1 . O H A S H I WATARU: Diagnosi Orientale, Milano,

Edizioni Mediterranee, 1 9 6 9 .

II Castello, 1 9 9 2 . O H A S H I WATARU:

Esercizi Zen per

1996.

Milano, 1 9 7 8 . CONELLY D I A N N E

SHIZUTO:

immagini, Roma, Edizioni Mediterranee,

Le techniche corporee di

Ohashi, Milano, II Castello, 1 9 9 7 .

95

wellness A gyógyító és ellazító kezek A siacu elnevezés (mely a japánul „ujjak"-at jelentő shi szóból, és a „nyomás"-t jelentő atsu szóból áll) azt a kézi gyógymódot jelöli, melynek gyakorlatát Tokujiro Namikoshi dolgozta ki a XX. sz. első évtizedeiben. Hatásának köszönhetően a siacu hatékonyan hozzájárul az egészség megőrzéséhez, megelőzéséhez és megtartásához. Minden fizikai folyamathoz különböző fontos funkciók kötődnek, melyek közül minden egyes funkció egy vagy több meridiánhoz kapcsolódik. A meridiánok olyan energiacsatornák, melyek a test különböző részeibe szállítják az energiát. Amikor egy betegség vagy trauma következtében a test energia-egyensúlya felborul, a masszázs során ugyanazon meridián különböző pontjai kerülnek nyomkodásra abból a célból, hogy az egyes pontokon lévő többletenergia azokba a pontokba áramolhasson, ahol energia nincs, és így visszaálljon az adott meridián egyensúlya. Ez a kötet a siacu elméletének, módszerének és gyakorlatának teljes és lényegretörő áttekintését nyújtja.

Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4034 Debrecen, Huszár Gál u. 31-33. Telefon: (06 52) 450-861; (06 52) 450-862; (06 30) 9358-569 E-mail: [email protected] • Honlap: www.tkk.hu

Kiadványaink megrendelhetők: Telefon: (06 52) 472-067 E-mail: [email protected]