Romantika
A szó eredete : festői táj, kalandos, regényes történet jelzője Idő: XVIII. sz. vége - XIX. sz. közepe; a klasszicizmussal, majd a realizmussal egy időben Nemzetenként jelentős különbségek Legjelentősebbek: angol; német; orosz Az utolsó korstílus.
Történelmi okok A nemzeti történelem felé fordulás: Kelet-Európában függetlenségi törekvések. A polgári nemzeteszmény kialakulása: szabadelvűség. Az ember és társadalom modern felfogása; - individualizmus; - politikai és jogi egyenlőség; - reformmozgalmak Csalódottság a felvilágosodás történelemfilozófiai jóslataiban - után nem jön létre az eszményített polgári társadalom, hanem: kapitalista társadalom: haszonelvűség, elidegenedés, elembertelenedés; (ipari forradalom) >>>> a valóság egyre bonyolultabb és ellenségesebb
Kialakulásának okai
Kialakulásának okai Filozófiai okok: • Csalódás a felvilágosodás eszméiben – kétség az értelem erejével szemben • Az istenhit megingása > a közös világkép elvesztése • A romantika tudatosan és elszántan vállalt válságos léthelyzet Művészeti ok: • A klasszicista kifejezésmód, a hagyományos formák nem alkalmasak a kor életérzésének kifejezésére
Kialakulásának előzményei: a szentimentalizmus
Vissza a természeteshez •
Visszatérés a klasszicista szabályoktól a szabadon alkotó egyéniséghez, a zsenihez, aki az érzelmeire és az intuíciójára hallgat; • Visszatérés a hazug nyárspolgárok városaiból a a tájba • Visszatérés az ésszerűség világából az érzelmekhez, ösztönökhöz • Visszatérés ahhoz a természethez legközelebb álló réteghez: a néphez - az ősköltészet, a népköltészet felfedezése (Kalevala; Osszián) • Visszatérés a nemzeti múlthoz DE: a szentimetalizmus nem hozott formai megújulást - a klasszicizmustól örökölt formákat használja (A szentimentalizmus német változata: Sturm und Drang)
A. A közös világkép elvesztése - "Minden egész eltörött" 1. Az istenhit elvesztése: egyéni mítoszok– hisz szükség van valamilyen világmagyarázó elvre. > törekvések egy új szimbolika létrehozására; > irracionalizmus, fantasztikum, mesék; a mélyebb összefüggések keresése 2. a középkor világának kultusza: még megvolt a világkép egysége; volt cél és értékrend; megvolt az egyén helye a közösségben; az ember harmóniában élt önmagával és a sorsával 3. Elvágyódás térben vagy időben 4. Szándékos töredékesség –hisz az egész megragadhatatlan 5. Romantikus irónia – vágy a transzcendensre de a végtelen megragadása lehetetlen > a művész fenntartással, ironikusan szemléli saját alkotását és önmagát.
B. Irracionalizmus • mítoszteremtés > fantasztikum, mesék; • a látszat mögött valóság felfedezése • Szimbólumok használata • Az álom, látomás, intuíció segítségével a lélek bensőbb tájaira jutni; a tudatalatti felfedezése
C. Az egyéniség kultusza 1. Központban a személyiség összetett, sokszor ellentmondásos belső világa; 2. Zsenielmélet: - a műalkotás misztikus teremtés; -művészi szabadság: aki alkotásra képes, azt semmiféle társadalmi kötöttségnek nem szabad befolyásolnia > nincsenek kötelező művészi hagyományok - eredetiség - a művész saját egyéniségét érvényesíti 3. A költő titkos igazságok tudója; vátesz
A hagyományos művészi formák bomlása Belső forma - az élmény szervezi a mű szövegét és adja meg a formát; >> elmossa a műnem és műfaj határát (pl. drámai költemény, ballada; levélregény) >> vers és próza határát (prózavers, verses regény) >> sőt a művészeti ágak határait is (pl. Wagner operái; programzenék) >> formai kísérletek: a művészi köznyelv eltűnése (>> szakadék a művész és közönség között)
D. Az érzelmek kultusza Az élet teljes intenzitással való átélésének igénye Személyesség, vallomásosság: az énregény és a líra előtérbe kerül Romantikus melankólia: - a társadalmi helyzetből fakad; - valami általános emberi szenvedés megfogalmazása; cselekvésképtelenség
E. Természetkultusz A természet a személyiség belső tartalmainak, hangulatainak, vágyainak, álmainak érzelmeinek kivetülése
F. Szabadságeszmény 1. Egyéniség, személyiség szerepe felértékelődik 2. Politikában: szabadelvűség liberalizmus, politikai és jogi egyenlőség 3. A nemzet függetlensége 4. Lázadás a kötöttségek ellen - politikai és társadalmi béklyók ellen - Az itt és most „sárvilága” ellen a transzcendensbe - 5. A művészi kifejezés korlátlan szabadsága
Romantika a zenében A muzsika a művészetek legtitokzatosabbika, végtelen, irreális, megközelíthetetlen. Új műfajok: opera (sokszor a nemzeti múlt a téma), balett, szimfonikus költemény (programzene), dal A nemzeti jelleg megjelenése Témák: szerelem, halál, végletes érzelmek; fantasztikum
Romantika a festészetben – kedvelt témák 1. A múló idő ( romok, történelmi legendák; középkor) 2. Álmok, látomások; a természet metafizikai jelentősége. 3. A nemzeti múlt témái; 4. Elvágyódás
Romantika a festészetben – jellegzetességek Érzelmek, fenségesség, szenvedély; kísérteties fény-árnyék hatások Mozgalmasság; drámai szituációk Új szimbolika keresése
Romantika az építészetben Építészetben: - historizmus: régi építészeti stílusok utánzása (neostílusok) - és ezek keverése: eklektika; Új épülettípusok (pályaudvar, áruház; vasszerkezetek, üvegfelületek)
A romantika az irodalomban A romantikus művész nem ábrázolja a világot, hanem maga teremt világokat: öntörvényűség, eredetiség Kétféle felfogás és költői magatartás: a.) A művészet menekülés a sivár és fenyegető külvilág elől; világidegenség, világfájdalom, meghasonlottság, kívülrekedtség b.) Lelkesedés, várakozás egy jobb kor után; a népe szabadságküzdelmeit vezető hős, apostol szerepe
Szóhasználat: -saját költői nyelv teremtése; -a szavak jelentése elmosódottá, sejtetővé válik Képalkotás: - a fantázia uralma -- gazdag, színes, dinamikus, szuggesztív kozmikus méretű látomások - összetettség, többsíkúság -túlzások és kiélezett ellentétek -erős érzelmi töltésű szavak -szokatlan szókapcsolatok -szimbólumok: kizárják az egyértelmű olvasatot Zeneiség - erőteljes Mondatok: nyitott, laza szerkezetek, hosszú mondatok Retorikai eszközök: ismétlések, ellentétek, felkiáltások; végletesség
