Séta a kerületben Készítette: Csömör Izabella 5. b osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Pestszentlőrinc - Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnépesedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg Mayerffy Xavér Ferenc, (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort. 1814-ben, Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélete az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságban kialakított településrész. A kilátóval közel egy időben épült a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete, a barokk kápolna is. A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telketek a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaralóhelyként. Villája volt itt a báró, Eötvös Lóránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusnak, gróf Lónyay Menyéhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a ceglédi-szolnoki vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Csér/ Lajos volt, aki forradalmasította a hulladékkezelést a nagykőrösi út mentén kapott helyett. Szentlőrinc XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolnákat építettek, temetőt létesítettek. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult. A fejlődés ettől fogva felgyorsult. Újabb gyárak nyitottak meg, új katolikus templom épült a Batthyányi utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését. 1930 januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. 1936-tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést. A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. Az újjáépítést követően Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros 18. kerületeként Budapesthez csatolták. A főváros részeként látványos fejlődés vette kezdetét. Az ipari létesítmények, közintézmények mellett lakótelepek is épültek. A Lakatos és a Szentlőrinc korábbi nevén KISZ-felépítése a 60- ás évek lakásínségét enyhítette. A 70 - és években épült fel az új szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. A 80'-as években már megépült a Havanna lakótelep is, mely akkor még forradalminak számított a maga tíz emeleteivel. Valamint a kerületben látható az első Világháborús magyar hősök emlékműve, mely bronz és mészkőből készült, 1938-ban. Visnyovszky Lajosnak köszönhetően, Pestszentlőrincen a Kossuth téren áll. Egykor épült barokk kápolna is. A kerületben működnek a következő országos jelentőségű intézmények: az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője, a Központi Légkörfizikai Intézet. Az önkormányzat tervei között szerepel az új városközpont kialakítása Pestszenetlőrincen és Pestszentimrén is. Ennek eredményeként már látható az új, EU szabványoknak is eleget tevő vásárcsarnok, s a környezetében épülő lakások. Az Imrei városközpont részét képezi majd egy kihelyezett polgármesteri hivatal és a már meglévő szakorvosi intézet is. Végezetül meg szeretném említeni, hogy büszke vagyok arra, hogy Pestszentimrén élek és mindennap részese lehetek ennek a gyorsan fejlődő kerületnek!!!
PLAKÁTOK
Tasnádi Szidónia Darus Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola
Tóth Dóra és Furulyás Lili Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
Egy miniszterelnök életútja: Lónyay Menyhért élete (1822. január 6 - 1884.november 3.) Írta: Nagy Zsolt Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Édesapja, Lónyay János, anyja, Lónyay Florenina. Tanulmányait otthon kezdte, majd amikor családjával 1833-ban Budára költöztek, a budai piarista gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Egyetemi éveit Madách Imrével töltötte, őszinte, bizalmas barátság alakult közöttük. 1839-ben bölcsészdoktorrá avatták. Iskolái végeztével Tanárky Gedeonnal és az ő testvéreivel beutazta Magyarország és Erdély nagy részét, majd nagyobb utazásokat tett külföldön, ahol közgazdasági szakismereteket szerzett. A gazdaságban és a megyei életben talált foglalkozást, és a közpályára készült. Huszonegy éves korában Bereg vármegye egyhangúan választotta meg követévé az 1843-as országgyűlésre; a gróf Széchenyi István terveit támogató Szabadelvű Párttal szavazott. Pozsonyban az országgyűlés által kiküldött Országos Kereskedelmi Választmány munkálatait szerkesztette.1847-ben befejezte utazásait, s hazatérve azonnal nagy feltűnést keltett Hazánk anyagi érdekei című művével. Tevékeny részt vett a Szalay László, majd a Csengery Antal szerkesztése alatt megjelenő Pesti Hirlapnak. Bereg megye immáron másodszor választotta meg követéül az 1847-es országgyűlésre, ahol aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában. Az 1848 júliusában újonnan megnyílt parlamentnek haláláig tagja maradt. 1848. szeptember 5-től 1849. augusztus 11-ig pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. május 6-tól augusztus 11-ig pedig a Szemere-kormány államtitkári teendőknek megbízottja. A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült és egy ideig Párizsban élt; a Collège de France-ban Michel Chevaliernak volt hallgatója. A király kegyelmében részesülve 1850-ben visszatért Magyarországra, ahol mezőgazdasággal és irodalommal is foglalkozott. Nagy szerepe volt hazánk pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában. Egyik alapítója volt 1858-ban az első hazai biztosító társaságnak, később ennek az utódjának, a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságnak, amelynek elnöke lett. Ugyanúgy, mint a Magyar Földhitelintézetnek gróf Dessewffy Emil együtt, kinek halála után az elnökségben a helyére lépett, és ezt a tisztséget húsz évig viselte. A Tisza-szabályozásának ügyében – mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke –, s az ő indítványára összehívott 1857–58-as nagygyűléseken vitt vezérszerepet. Az Országos Gazdasági Egyletnél a közgazdasági szakosztály elnöke volt. Ezeken kívül számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalatok is neki köszönhetik létrejöttüket. Kiváló szerepe volt a protestáns egyház ügyeinek vezetése és érdekeinek megóvása között. A hírhedt Thun-féle pátens idejében egyike volt a legelsőknek, kik bátor szót emeltek a protestáns hitfelekezetek önkormányzati jogai érdekében. Az akkori rendőrfőnök, Josef Prottmann, az ebben az ügyben küzdő egyházi lapot éppen Lónyay cikke miatt foglalta le. E buzgalmáért tisztelő hitsorsosai 1860-ban a békés-bánáti református egyházmegye gondnokává, 1870-ben pedig a dunamelléki superintendentia főgondnokává választották.
Politikai pályafutás: 1843-ban választották először országgyűlési képviselővé. 1849-ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt. 1861-től ismét képviselő. Az országgyűlésen többek között az abszolút rendszer pénzügyi politikáját bírálta, ezen felül Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával a kiegyezést segítő munkálatokban. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta, melyet 1870. május 21-ig töltött be. Ez idő alatt sikerült a korszerű pénzügyi kezelés helyes rendszerét meghonosítania, és pénzügyünket Ausztriától elkülönítenie. 1870. május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét. I. Ferenc József 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte. V. Ferdinánd király végrendelete végrehajtójául őt szemelték ki; a gödöllői királyi kastély berendezését rá bízták, úgyszintén az olasz–osztrák határviszály kiegyenlítését is, s ő mind e megbizatásokban az udvar legteljesebb megelégedésére járt el. 1871 végén a közös külügyi tárcát átvevő gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán, 1872. december 2-án kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Parlamenti helyét megtartotta a Szabadelvű Párt létrejötte után is, melybe ugyan sohasem lépett be, de támogatta azt. Többször tett kísérletet Sennyey báróval szövetkezve Tisza Kálmán megbuktatására, s 1877 februárjában a költségvetési vita alkalmával tartotta utolsó nagy parlamenti beszédét, melyben ebbeli programját kifejtette. A főrendiházban legutólszor 1883-ban szólalt fel, amikor a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. Magánélete: Lónyay Menyhért 1845. szeptember 20-án kötött házasságot Kappel Emíliával (1825– 1888). Kappel Emília egy dúsgazdag pesti bankár, Kappel Frigyes leánya volt, kezét Petőfi Sándor kérte meg 1845 őszén egy Liszt-koncert után nem sokkal. A házasság később elmaradt. Lónyay Menyhértnek és Kappel Emíliának négy gyermeke született: Béla (1846–1890) , Menyhért (1849–1884), Gábor (1851–1927), János (1860–1937). Az 1870-es évek végén bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikától. Sikerült is vagyoni viszonyait rendbehoznia, és sokféle bonyodalmaiból menekülnie. Kiköltözött a budai vár lejtőjén épített, fényesen berendezett palotájából Budapest melletti szentlőrinci birtokára, hol azután halálaig lakott; Szabolcs megyei, zempléni, beregi s erdélyi birtokait rendezte, gazdaságát javította, háztartásában takarékosabb rendszert hozott be, és szabad idejét az elnöklete alatti akadémiának, földhitelintézetnek és a tudományoknak szentelte. Nagy kedvvel foglalkozott az általa rajongva tisztelt gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésével is, mely célra kialkalmazta a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy ez a grófnak összes kézirati hagyatékát megvegye Tasner Antalnak, volt titoknokának örököseitől, 20,000 Ft-ért. Ő hozta rendbe Csengeryvel együtt a Tudományos Akadémia pénzügyeit, és az intézet anyagi helyzete az ő elnöksége alatt emelkedett annyira, hogy az alapvagyon 1883 végén meghaladta a két millió forintot. Angol pénzemberekkel egyesülve magyar tengerészeti bankot akart alapítani; egy másik konzorciumot arra a célra szándékozott létrehozni, hogy Magyarország összes lápjait és mocsarait kiszáríttassa és művelhetőkké tegye. Erdélyi, Hunyad megyei regényes birtokán, a Nopcsa családtól szerzett Farkadin nagy terjedelmű vastelepeket fedezvén fel, ennek kiaknázására tett előkészületeket. Mindebben Budapesten 1884. november 3-án bekövetkezett halála gátolta meg. Temetési menete a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokából történt az uralkodó képviselőjének jelenlétében. Az Akadémiában 1885. május 31-én Trefort Ágoston tartott fölötte emlékbeszédet. A tuzséri családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Mellszobrát a nyíregyházi Megyeháza előtt 2000. augusztus 20-án leplezték le. A Lipót Rend nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Azért választottam Lónyay Menyhértet, mert érdekesnek és értelmesnek találom a munkáját, és nagyon becsülöm őt, mivel kiállt az elvei mellet. Ezért választottam őt.
Lónyay Menyhért (1822-1884) Készítette: Szakszon Alex Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola
Származás: Édesapja, Lónyay János 1829-től Bereg vármegye első alispánja, valamint országgyűlési követe, 1833-tól az udvari kancellária előadó tanácsosa, 1836-tól Bihar vármegye, 1846-tól Bereg megye főispáni helytartója volt. Az 1838-as pesti árvíz idején teljhatalmú királyi biztos, majd érdemei jutalmául belső titkos tanácsos lett. Később Pest város díszpolgárává avatták. Felesége Lónyay Florenina volt, Lónyay Gábornak és báró Prónai Piroskának leánya, akitől hat gyermeke született: Menyhért, Albert, Etelka, Kálmán, János, József. Tanulmánya: Tanulmányait otthon, majd amikor családjával 1833-ban Budára költöztek, a budai piarista gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Egyetemi éveit Madách Imrével töltötte, őszinte, bizalmas barátság alakult közöttük. Néhány társukkal együtt irodalmi kört alkottak, ahol egymás írásait bírálgatták. 1839-ben bölcsészdoktorrá avatták. Iskolái végeztével Tanárky Gedeonnal és az ő testvéreivel beutazta Magyarország és Erdély nagy részét, majd nagyobb utazásokat tett külföldön, ahol közgazdasági szakismereteket szerzett. A gazdaságban és a megyei életben talált foglalkozást, és a közpályára készült. Bereg vármegye huszonegy éves korában egyhangúlag választotta meg követévé az 1843-as országgyűlésre; a gróf Széchenyi István terveit támogató Szabadelvű Párttal szavazott. Pozsonyban országgyűlés által kiküldött Országos Kereskedelmi Választmány munkálatait szerkesztette. 1847-ben befejezte utazásait, s hazatérve azonnal nagy feltűnést keltett Hazánk anyagi érdekei című művével. Tevékenyen részt vett a Szalay László, majd a Csengery Antal szerkesztése alatt megjelenő Pesti Hírlapnak. Bereg megye immáron másodszor választotta meg követéül az 1847-es országgyűlésre, ahol aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában. Az 1848 júliusában újonnan megnyílt parlamentnek haláláig tagja maradt. 1848. szeptember 5-től 1849. augusztus 11-ig pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. május 6-tól augusztus 11ig pedig a Szemere-kormány államtitkári teendők megbízottja. A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült és egy ideig Párizsban élt; a Collège de France-ban Michel Chevaliernak volt hallgatója. A király kegyelmében részesülve 1850-ben visszatért Magyarországra, ahol mezőgazdasággal és irodalommal is foglalkozott. Nagy szerepe volt hazánk pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában. Egyik alapítója volt 1858-ban az első hazai biztosító társaságnak, később ennek az utódjának, a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságnak, amelynek elnöke lett, ugyanúgy, mint a Magyar Földhitelintézetnek gróf Dessewffy Emil együtt, kinek halála után az elnökségben a helyére lépett, és ezt a tisztséget húsz évig viselte. A Tisza-szabályozásának ügyében – mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke –, s az ő indítványára összehívott 1857–58-as nagygyűléseken vitt vezérszerepet. Az Országos Gazdasági Egyletnél a közgazdasági szakosztály elnöke volt. Ezeken kívül számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalatok is neki köszönhetik létrejöttüket. Kiváló szerepe volt a protestáns egyház ügyeinek vezetése és érdekeinek megóvása között. A hírhedt Thun-féle pátens idejében egyike volt a legelsőknek, kik bátor szót emeltek a protestáns hitfelekezetek önkormányzati jogai érdekében, és az akkori rendőrfőnök, Josef Prottmann, az ebben az ügyben küzdő egyházi lapot éppen Lónyay cikke miatt foglalta le. E
buzgalmáért tisztelő hitsorsosai 1860-ban a békés-bánáti református egyházmegye gondnokává, 1870-ben pedig a dunamelléki superintendentia főgondnokává választották. 1843-ban választották először országgyűlési képviselővé. 1849-ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt. 1861-től ismét képviselő. Az országgyűlésen többek között az abszolút rendszer pénzügyi politikáját bírálta, ezenfelül Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával a kiegyezést segítő munkálatokban. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta, melyet 1870. május 21-ig töltött be. Ez idő alatt sikerült a korszerű pénzügyi kezelés helyes rendszerét meghonosítania, és pénzügyünket Ausztriától elkülönítenie. 1870. május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét. I. Ferenc József 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte. V. Ferdinánd király végrendelete végrehajtójául őt szemelték ki; a gödöllői királyi kastély berendezését rá bízták, úgyszintén az olasz–osztrák határviszály kiegyenlítését is, s ő mind e megbízatásokban az udvar legteljesebb megelégedésére járt el. 1871 végén a közös külügyi tárcát átvevő gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán 1872. december 2-án kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Parlamenti helyét megtartotta a Szabadelvű Párt létrejötte után is, melybe ugyan sohasem lépett be, de támogatta azt. Többször tett kísérletet Sennyey báróval szövetkezve Tisza Kálmán megbuktatására, s 1877 februárjában a költségvetési vita alkalmával tartotta utolsó nagy parlamenti beszédét, melyben ebbeli programját kifejtette. A főrendiházban legutószor 1883-ban szólalt fel, amikor a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. Lónyay Menyhért 1845. szeptember 20-án kötött házasságot Kappel Emíliával (1825–1888). Kappel Emília egy dúsgazdag pesti bankár, Kappel Frigyes leánya volt, kezét Petőfi Sándor kérte meg 1845 őszén egy Liszt-koncert után nem sokkal. A házasság később elmaradt Lónyay Menyhértnek és Kappel Emíliának négy gyermeke született: Béla, Menyhért, Gábor, János.
Az 1870-es évek végén bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikától. Sikerült is vagyoni viszonyait rendbehoznia, és sokféle bonyodalmaiból menekülnie. Kiköltözött a budai vár lejtőjén épített, fényesen berendezett palotájából Budapest melletti szentlőrinci birtokára, hol azután haláláig lakott; Szabolcs megyei, zempléni, beregi s erdélyi birtokait rendezte, gazdaságát javította, háztartásában takarékosabb rendszert hozott be, és szabad idejét az elnöklete alatti akadémiának, földhitelintézetnek és a tudományoknak szentelte. Lónyay Menyhért sírtáblája a lónyai kriptában. Nagy kedvvel foglalkozott az általa rajongva tisztelt gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésével is, mely célra kieszközölte a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy ez a grófnak összes kézirati hagyatékát megvegye Tasner Antalnak, volt titoknokának örököseitől 20,000 Ft-ért. Ő hozta rendbe Csengeryvel együtt a Tudományos Akadémia pénzügyeit, és az intézet anyagi helyzete az ő elnöksége alatt emelkedett annyira, hogy az alapvagyon 1883 végén meghaladta a két millió forintot. Angol pénzemberekkel egyesülve magyar tengerészeti bankot akart alapítani; egy másik konzorciumot arra a célra szándékozott létrehozni, hogy Magyarország összes lápjait és mocsarait kiszáríttassa és művelhetőkké tegye. Erdélyi, Hunyad megyei regényes birtokán, a Nopcsa családtól szerzett Farkadin nagy terjedelmű vastelepeket fedezvén fel, ennek kiaknázására tett előkészületeket. Mindebben Budapesten 1884. november 3-án bekövetkezett halála gátolta meg. Temetési menete a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokából történt az uralkodó képviselőjének jelenlétében. Az Akadémiában 1885. május 31-én Trefort Ágoston tartott fölötte emlékbeszédet. A tuzséri családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Mellszobrát a nyíregyházi Megyeháza előtt 2000. augusztus 20-án leplezték le. A Lipót Rend nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Felhasznált irodalom: http://www.papiruszportal.hu
PLAKÁTOK
Sárosi Dániel Kandó Téri Általános Iskola
Szetei Krisztina, Kardos Kitti, Nemes István és Mezei Sándor Darus Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola
Eötvös Loránd élete és munkássága Készítette: Szabó Gergely 7. a osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Vajon mi köze kerületünknek a kőolaj kutatáshoz és mi kötheti össze Amerikát, Honolulut, Indiát és még sorolhatnánk, egy szentlőrinci ház udvarával? Eötvös Lóránd - Magyarország egyik leghíresebb fizikusa, legismertebb alkotása nem más mínt a híres torziós-inga. A fent említett országok leggazdagabb kőolaj forrásait az Eötvösingával tárták fel. Eötvös Lóránd a kerületben élt és itt az egykori Pestszentlőrinci házában tervezte és próbálta ki világhírűvé vált találmányát. Eötvös Lóránd 1848-ban, Magyarország viharos korszakában született Budán július 27-én. Apja Eötvös József báró, politikus és anyja Rosty Ágnes. Eötvös tanulmányait részben magántanulóként a piaristák pesti gimnáziumában végezte, hol 1865-ben leérettségizett. Eleinte jogásznak készült, de nem találta meg benne az érdeklődését ezért inkább a természettudomány felé fordult inkább. De végül így is befejezi jogi tanulmányait, 1867- ben (Kiegyezés) apja beleegyezésével a természettudomány mellet dönt. Elsősorban fizikát, kémiát és matematikát tanult. 1870 júliusában a „summa cum laude" fokozaton megszerzi diplomáját. Sajnos hazatérése után nem sokkal, 1871 februárjában édesapja meghalt. Apja halálos ágyán ad még egy tanácsot fiának: a boldogságot csak akkor érheti el, ha tudós marad és a politikába nem avatkozik bele. A pesti egyetem elméleti fizikai tanszékén eleinte tanársegédi állást kap, majd később véglegesítik. 1874-ben megkapja a jogot, kísérleti fizika tanítására. 1878-ban a fizikai tanszék elnöke lesz. 1873-ban vált a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, később ’83-ban rendes tag, majd 1889-ben az Akadémia elnökének választják. 1894-95ben vallási- és közoktatásügyi miniszter. Az ország hírnevét öregbítén, a Francia király egy Becsületrenddel, a Magyar király a Ferenc József renddel, a Szerb uralkodó a Száva renddel tüntette ki. A berlini Porosz Királyi Tudományos Akadémia külső tagja, és a Norvég Királyi Frederik Egyetem tiszteletbeli doktora lett. Leghíresebb találmányát a torziós-ingát. A torziós-inga egy gravitáció mérésére használt eszköz. Melynek kifejlesztését kerületünkben, az ottani házában, kezdte. Gyakran tartózkodott Szentlőrinci (most Pestszentlőrinc) házába. Néha csak pihenni, néha elmélkedni ment oda. A jobboldali képen láthatunk egy korabeli fotót Eötvösről és feleségéről Szentlőrinci házában. Eötvös szavai az ingáról: "Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e
csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. A torziós-ingának két fajtája van. Első .'torziós dróton függő vízszintes rúd mindkét végére platinasúly van erősítve, így tehát a rúd végein elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkednek el ez a görbületi variométer. Második: a vízszintes rúd egyik végére ugyanúgy platinasúly van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg alá, szóval a rúd végein levő tömegek különböző magasságban vannak ez horizontális variométer, Eötvös főműve - a tulajdonképpeni Eötvös-inga. Igazándiból emiatt vált híressé Eötvös nemcsak Európa hanem a teljes világ számára is. Eötvös József neve nem csak az ingához fűződik. Például az Eötvös törvény is amely a kapilláris erőkről szól, melyek megszabják, a pohárban lévő víz felületének alakját, és a vízcseppek gömbformáját is. A Föld forgásának egy újabb bizonyítéka miatt egy krátert, az Eötvös-krátert róla nevezték el a Holdon. Ezeken kívül az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézetet és az Eötvös Kollégium is a híres Magyar fizikus után kapták nevüket. Eötvös Lórándot a híres Albert Einstein kérte fel levelében, a Geofizikai intézet vezetésére. Eötvös gyakran utazott a világban, sportolt és élt legnagyobb szenvedélyének, a hegymászás. Még a híres Monté Rosa-t is megmászta ami 4638 méter magas. Eötvös nemsokkal maradt le a világhírű Európai hegymászóktól. Dél-Timorban egy csúcsot még el is neveztek róla Cima di Eötvösnek melynek Magyar jelentése Eötvös-csúcs. Néhány közeli ismerőse azt állította, hogy büszkébb hegymászói eredményeire, mint magára a Torziós (Eötvös)-ingára. Ő volt a Magyar Turista Egyesület elnöke. Gyakran kerékpározott sőt, a másik nagy szenvedélye a lovaglás volt a magyar professzornak. Néha 12 kilométert lovagolt házából az előadásaira az egyetemen. Öregkorában szép lassan elkezdett megválni tisztségeitől. 1905-ben még a Magyar Tudományos Akadémia vezetéséről is. Sajnálatosan súlyos betegség gyötörte Őt ezekben az időkben, de így is megtartotta egyetemi előadásainak nagyját, így is rengeteget túrázott, kísérletezett, és érdekelték fiatalabb kollégáinak eredményei. Halála előtt néhány nappal még egy kéziratát is leadta a nyomdába, munkáit még betegágyán is folytatta. De 1919. április 8án Eötvös Lóránd, a magyar fizika talán legkiemelkedőbb alakja elhunyt.
Kerületünk lakója Eötvös Loránd Készítette: Vomberg István Csaba 5. a osztályos tanuló Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola Eötvös Loránd, vásárosnaményi báró (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga. Egyetemi tanár, vallás-és közoktatási miniszter, hegymászó. Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd 1848ban született elszegényedett arisztokrata család sarjaként, a krisztinavárosi római katolikus plébánián keresztelték. Édesapja Báró Eötvös József író, politikus, édesanyja Rosty Ágnes, keresztszülei Trefort Ágoston és Rosty Ilona. Az érettségi után beiratkozott a jogi fakultásra, de matematikát is hallgatott, majd ásvány-és kőzettannal ismerkedett, valamint kémiai oktatásban részesült. Végül is választania kellett a jogi, és a hajlamainak, érdeklődési körének jobban megfelelő természettudományi tanulmányok között. 1867beiratkozott a heidelbergi egyetemre, ahol fizikát és kémiát tanult. 1870ben summa cum laude doktorált, ez a legmagasabb fokozat. Hazatérve, az egyetem laboratóriumában kísérletekbe kezdett, melyek a doktori fokozat megszerzésére végzett kutatások folytatásai voltak. Ezeket az eredményeket nyújtotta be 1871 márciusában magántanári képesítése iránti kérelmében a budapesti bölcsészeti karhoz. A kérelmet a a bizottság pozitívan értékelte és megkapta a magántanári kinevezést. A következő évben már rendes tanárnak, 1878ban pedig kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki, és megbízást a Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883ban pedig rendes tagjává. 1899-1905 között ő volt az Akadémia elnöke. Heidelbergből való hazatérése után elkezdődött közéleti szereplése is. Bekapcsolódott a Természettudományi Társulat munkájába. 1891ben többedmagával megalapította a Mathematikai és Physikai Társulatot és Mathematikai és Physikai Lapok címen folyóiratot indít el. 1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás-és közoktatási miniszter volt. 1905ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta. Eötvös Loránd kerületünkben kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, saját telkének lejtős udvarán. Szőke Béla több éves kutatómunkával nyomozta ki, hogy hol is volt a telek, most ott Eötvös Loránd mészkőszobra áll, bokrokkal körülültetett füves tér végében a Hársfa és a Vadkert utcák találkozásánál. A helyet Eötvös Loránd Parknak nevezték el, ez őrzi egyedül a legnagyobb magyar fizikus nevét Budapest térképén, Pestszentlőrincen. A ház maga a hatalmas telken a jelenlegi Gyöngyvirág u. 28. szám alatti gyermekintézmény szomszédságában állt. Borics Pál szobrát 1970. július 27én avatták. Kelt. Budapest XVIII, 2010. április 12. Forrás http://hu.wikipedia.org/wiki/Eötvös_Lóránd http://www.iranymagyarorszag.hu/info/budapest_xviii_kerulet/
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9612/bpest.html Felhasznált irodalom: Pándy T.-Dr.Téglás T.-Dr.Téglás T.-né: Helytörténeti olvasókönyv (1998) Horváth T.: A budaörsi repülőtér (2001) Budapest lexikon (1993)
PLAKÁT
Bakos Barna és Halász Bálint Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
Bókay Árpád A kerületben élt híres személyiség, iskolám névadója Készítette: Jantász Nikolett 7. b. osztályos tanuló Bókay Árpád Általános Iskola
Rövid életrajz 1856. augusztus 15-én született Pesten és 1919.október 20-án halt meg. Belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár,az MTA tagja,a Bókay-telep nevű budapesti városrész névadója. Dr. Bókay János, a Stefánia Gyermekkórház alapítóigazgatójának idősebbik fia. Öccse, János kiváló, jó hírű gyermekgyógyász volt.1879-ben avatta édesapja orvosdoktorrá. Pályáját tanársegédként kezdte a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken. 1881-től tanársegéd a budapesti belklinikán. Ezekben az években ismerkedett meg Herrich Szidóniával, akivel 1883-ben házasságkötésük után együtt költöztek Kolozsvárra1883-1890 között a kolozsvári egyetemen az általános kór-gyógytan és gyógyszertan professzora, Karolina közkórház főorvosa. 1890-1919 között a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen. 1900-1902 között a kar dékánja. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat alapítója és szerkesztője. Számos élettani, gyógyszertani, patológiai és belgyógyászati tanulmány szerzője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedvelválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozta a káliumklorid-és ólommérgezéseket. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek voltak. 1888-1915 között Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. Hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.1889-ben az ö szerkesztésében jelent meg a több kiadást megért Vénygyűjtemény, amely akkoriban a gyakorló orvosok és gyógyszerészek nélkülözhetetlen alapkönyve volt. Ismeretterjesztő kiadványt adott ki az egészséges táplálkozásról, közreműködött egy orvostörténeti múzeum létrehozásában. 1915-től tagja volt a magyar szabadkőműves páholynak is, ami azt jelentette, hogy minden politikai és vallási kérdést kizárva, elsősorban törvénytisztelők, irodalom-és művészetpártolók között töltötte idejét. Sokáig volt az Országos Balneológiai Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját és intézményrendszerét. Szerelem az első látásra 1880 szeptemberében a belvárosi Városház utcában pillantotta meg Herrich Szidóniát. Első látásra szerelembe estek, és miután kinyomozta a lány kilétét, a barátai révén kieszközölte, hogy látogatást tehessen Herrichék lőrinci birtokán. 1883-ban tartották meg az esküvőt a Deák téri evangélikus templomban, Bókaynak ekkor már a zsebében volt a kolozsvári egyetemi tanári kinevezése. Így az ifjú pár nászút helyett mindjárt Kolozsvárra költözött, de nyaranta visszajártak Szentlőrincre. Az eredeti Herrich villa A lány édesapjának, Herrich Károlynak birtoka volt a mai Bókay-kert. Gondosan tervezett kertjük kiválóan alkalmas hely volt arra, hogy művelt emberek találkozóhelye lehessen. Ha arra gondolunk,hogy a belvárosi lakások többségében ekkor még fürdőszoba sem volt, Herrichék nyaralója valóban igényesnek mondható. A sárgafalú,zsindellyel fedett épület-együttes közepén volt a lakóház, amelyben veranda,előszoba, szoba, nappali, hálószoba, fürdő-szobák,
gyerekszoba és vendégszoba is helyet kapott.1888-ban meghalt Herrich Károly, így a lőrinci birtok egyenlő arányban a három Herrich lányra maradt. Az örökösök képviselője Bókay Árpád lett, aki 1890-ben visszatért a budapesti orvosi karra. Sőt a család mellett az önállósulni akaró Szentlőrinc község érdekeit is képviselni kezdte a kispesti képviselőtestületi üléseken. Telekadományok 1898-ban prospektus jelent meg: Parczellázás Szent-Lőrincen címmel. Kiderül belőle, hogy a Herrich lányok kb. 500 holdnyi birtokukat, telekkönyvileg mintegy 1850 parcellára osztják és eladják. Szent-Lőrinc minden előnyét felsorolja a jó fekvést, a kedvező talajviszonyokat, a dús növényzetet, jó közlekedést. Bókay kiválóan gazdálkodott a rábízott birtokkal. A telkek olcsók voltak,részletre lehetett megvenni őket,úgyhogy könnyen elkeltek. Kispest-Szent-Lőrinc a századfordulón jelentős fejlődésnek indult. Sorra alakultak a gyárak, üzemek. Megindult a villamosközlekedés. A Bp-Szentlőrinci helyiérdekű villamosvasút 1900.08.01-jétől szállította az utasokat az Üllői úton a Ludovika /Nagyvárad tér/ Katonai Akadémiától, Kispesten át a lőrinci Szarvascsárdáig. 1900. júliusában a szentlőrinciek elhatározták,hogy iskolát kell építeni a megszaporodott gyermeknépesség számára. Bókay 1901-ben felajánlott egy telket az iskola céljára.1903-ban fel is épült az akkor még kétszintes épület a Wlassic Gyula utcában-a mai Bókay Árpád Általános Iskola elődje. Bókay Árpád Általános Iskola 1910. január elsejétől a község elszakadt Kispesttől, templomot kellett építeni. Ehhez szintén Bókay adta a telket.1911-ben szentelték fel a Batthyány utcában az első kisebb templomot, mely egybeépült a paplakkal. A telkek tehát elkeltek. A lőrinci nyaraló azonban a Herrich lányok családjának kedvelt tartózkodási helye maradt. A hatalmas kertbe teniszpályát építettek és különleges növényeket ültettek. Itt nőttek fel az unokák Bókay Árpádnak négy gyermeke volt. Szidónia 1914-ben kivásárolta két húgának megmaradt birtokrészét, így a Bókay család lett a Herrich birtok kizárólagos tulajdonosa. Az első világháborúban Bókay Árpádné is részt vállalt a bevonult katonák gyermekeinek istápolásából. Férje a kispesti Vöröskereszt-fiók választmányi tagjaként az itt működő hadikórház működését segítette. A Tanácsköztársaság idején a professzort eltiltották a tanítástól. Utána viszont a szegény sorsú medikusok ellátására szolgáló menza és diákotthon létrehozásán szorgoskodott. Már a pénzt is megszerezte hozzá, de 1919.október 20-án, hatvanhárom éves korában váratlanul elhunyt. Ezt követően nevezték el az általa parcellázott területet Bókay-telepnek. Az özvegye többé nem hagyta el Pestszentlőrincet. Szidónia 1947-ben hunyt el. A halála után Árpád fia, a Bókay család nevében aláírta azt a bérleti szerződést, amelyben az egész Bókay-kertet,a benne lévő épületekkel együtt évi 1 forint,jelképes bérért a lőrinci ifjúság rendelkezésére bocsátotta.1951-ben államosították az egész Bókay birtokot, de a szerződéshez hűen továbbra is a gyerekek tanyáznak a kertben. Bókay Árpád így lett tehát meghatározója kerületünk életének. A kerület díszpolgára. 1997-ben Kocsis Előd elkészítette bronz mellszobrát, mely a Bókaykertben található.
Bókay Árpád (1856-1919) A kerületben élt híres / ismert személyiség
Készítette: Szabó Lili 7. c. osztályos tanuló Kandó Téri Általános Iskola
1856. augusztus 15-én született a Pesten az akkor Újvilág, mai néven Semmelweis utcában, híres orvoscsaládban. Édesapja Bókay János (1822-1884), aki a Felvidékről települt családjával Magyarországra. Ekkor még Bock volt a családi nevük, de Jókai Mór javaslatára magyarosították Bókayra. Családja evangélikus német polgári származású. Emellett 48-as honvéd volt, és elismert orvos. Felsőbb körökben népszerű háziorvos és hírességek is szívesen fordultak hozzá orvosi problémáikkal. Két fia született, Árpád, és János. Visszatérve Bókay Árpádra, életútja, szakmai rangja és tekintélye nagyhírű édesapjáéval vetekszik. Állandóan tanult és képezte magát. Orvosi tanulmányait Budapesten és Strassburgban végezte. Már fiatal korában a kolozsvári egyetemen tanított. 1879-ben orvossá avatták, utána tanársegéd lett a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken, majd 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. A kolozsvári egyetem professzora lett 1883-tól. 1884-ben házasodott meg. Az esküvő a Deák téri evangélikus templomban volt. Felesége Herrich Szidónia, 4 gyermekük született, 2 fiú és 2 lány (Zoltán, Nadine, Judit, Árpád). Szidónia mindössze 17 éves volt, amikor Árpád először megpillantotta őt 1880 szeptemberében, a belvárosi Városház utcában. Az akkor még 24 éves fiatalember első látásra szerelembe esett, és miután kinyomozta a bájos leányka kilétét, a barátai révén kieszközölte, hogy a következő nyáron látogatást tehessen Herrichék lőrinci birtokán. Az udvarlást és a lőrinci látogatásokat a naplójában is megörökítette. Az élvezetes stílusban megírt emlékirat néhány évvel ezelőtt könyv formájában is megjelent „Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember” címmel. Később egyik fia is orvos lett, lányai pedig professzorok feleségei. 1890-ig Kolozsváron éltek, ekkor Budapestre, az akkoriban átadott Üllői úti orvoskari épületben működő egyetemre nevezték ki tanárnak, a gyógyszertan karra. 1896-ban magyar nemességet nyert öccsével együtt. 1900-ban az orvosi kar dékánja lett. Ekkor tulajdonképpen felesége családja révén került Lőrincre, a Herrich birtokra. Herrich Károly, Szidónia édesapja, a Tisza szabályozásában jeleskedő vízépítő mérnök, miniszteri tanácsos volt. 550 holdat vásárolt az 1860-as évek végén, majd parcellázásba kezdett. Ő tervezte meg „sakktábla" formára a mai Kispest magvát a Rákóczi utca, Üllői út, Jáhn Ferenc utca és Ady Endre út között Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. Ez a hatalmas birtok apósa halálakor Bókayra szállt, így ő folytatta a birtok rendezését. Lőrinc Kispesttől való elszakadását szorgalmazta. Parcellázásba kezdett, és több mint 1000 tel-
ket osztott szét, így biztosítva a szegényeknek a lakhatást. A kietlen földek lassan benépesedtek, s a századfordulóra már iskola és templom építésébe kezdtek. Az így kialakult lakótelepet róla nevezték el Bókaytelepnek. A parcellázás mellett különleges növényeket is telepítettek a környékre. Számos növény-ritkaság került a birtokukra. Mindig nemes gondolkodású és segítőkész ember volt, aki a köz javáért fáradozott. Felvilágosult gondolkodás módját mi sem bizonyítja jobban, hogy az akkor napvilágot látott darwini elméletet elsőként fogadta el, támogatta, érvelt mellette és széles körben terjesztette közleményekben ő maga is. Később orvosi folyóirat alapítója és szerkesztője is volt, valamint belgyógyászati szakkönyvek társszerzője. Több szakmai lap, és belgyógyászati szakkönyv is a nevéhez fűződik. A Magyar Orvosi Archívum szerkesztője és alapítója, Újabb gyógyszerek és gyógymódok (1894),A hatkötetes Belgyógyászat Kézikönyve, ami az orvostársadalom megbecsült kézikönyve, sőt, valóságos bibliája volt, Pallas Nagy Lexikon, az 1889-ben kiadott Vénygyűjtemény, ami tizenkét kiadást ért meg, Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők, Gyakorlatilag fontosabb mérgezések (1896), stb. 1909-ben megjelent a III. Magyar gyógyszerkönyv, melynek szerkesztő bizottsági elnöke volt. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek az orvostudomány számára. Foglalkozott a lecitin illetve a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozott különböző vegyületek által okozott mérgezéseket. Emellett tudós művelője volt az orvostudomány különböző területeinek.(orvos, belgyógyász, farmakológus), de más tudományok iránt is mélyen érdeklődött. Sok címe és elfoglaltsága mellett még az Országos Balneológia Egyesült elnöke, az ő irányításával alapozta meg Budapesten a mai modernkori fürdőkultúrát, illetve annak intézményrendszerét. 1919-ben vált a szabad kőműves páholyok mesterévé. A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező, számtalan formában működő mozgalom, amely az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Ez a mozgalom politika és vallás mentes volt. Később szélső nacionalista irányba fordult. A Tanácsköztársaság idején a professzort eltiltották a tanítástól. Utána viszont a szegény sorsú medikusok ellátására szolgáló menza és diákotthon létrehozásán szorgoskodott. Már a pénzt is megszerezte hozzá, ám 1919. október 20-án, hatvanhárom éves korában váratlanul elhunyt. Ezt követően nevezték el az általa parcellázott területet Bókaytelepnek. Emlékirataiban fontos üzenet rejlik a társadalmi viszonyok helyzetéről, megértéséről, az életről. Nyughelye a Kerepesi temetőben családi sírboltban található.1996-ban avatták Pestszentlőrinc Díszpolgárává. Források: - Révai Nagy Lexikona - Búza Péter: Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! - Webcímek: - www.pezsi.eu - www.wikipedia.hu - www.sote.hu - mek.niif.hu
PLAKÁTOK
Bálint Krisztina és Szabó Edit
Balla Erika és Bardócz Zsófia
Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola
Bárány László és Szegedi András Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
Egy kis orvos nagy története: Pintér Kálmán Készítette: Nagy Nikolett 8. osztály Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Azért választottam őt, mert elterveztem, hogy én is orvos leszek. Az ő példájára embereket fogok gyógyítani. Dolgozatomban életére és munkásságára szeretnék kitérni. Pintér Kálmán Pestszentimre községi orvosa volt. Nagy népszerűségnek örvendett Soroksárpéterin, azután Imrén. Tudta, hogy a szegény emberek gyógyulásához nem elég a receptet odaadni a betegeknek, sokszor ő még a gyógyszer árát is mellé rakta. Úgy nevezték őt, hogy a szegények orvosa. A nincstelen emberektől még a honoráriumot sem fogadta el. Kiválóan felismerte a betegségeket, lelkiismeretesen és hallatlanul végezte munkáját. Pácienseit folyamatosan ellenőrizte. Az életéről: 1893. október 9-én született a Székesfővárosban. Édesapját alig ismerte, mert még iskolába járt, amikor meghalt. Édesanyjáról nincsen kellő írásos dokumentum, gyakorlatilag árva volt. A budapesti Kegyes Tanító Rendi Főgimnáziumban végezte középiskolás tanulmányait. Utána beiratkozott a Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi karára. 2 évet el is végzett, de közbe jött az I. világháború. Katonai szolgálatot végzett az I. világégés ideje alatt, végigharcolta a teljes háború idejét, azután a bécsi hadügyminiszter ösztöndíjat adományozott neki. A szolgálat után visszairatkozott az egyetemre. 1922.október 22-én adták át az orvosi diplomáját. 1924. április 30-án szavazással kinevezték Soroksárpéterin a község orvosának. Az évei során sok betegpénztár orvosi képviseletét látta el, pl.: OTI, MÁV, Posta, Hajózás, Menhely, Kispesti textilgyár, Gépgyárak, stb. 1925-ben fogorvosi szakképzettséget is szerzett. Pestszentimre is első községi orvosának nevezte ki. Nem csoda, hiszen még éjjel is kiment a betegeihez, ha rosszul lettek. Kötelességének érezte, hogy meglátogassa a haldokló idős hölgyet is: „fogni kell a kezét”- mondta ilyenkor. Majd 10 évig 6-8 ezer ember gyógyítását egyedül látta el. Később 1925-ben feleségül vette Nemes Ilonát, akivel a Bercsényi utcában laktak. Második felesége Bán Sára óvónő volt, aki a Thököly utcában nyitott óvodában dolgozott. 1930-ban megvásárolt a Kölcsey utcában egy házat telekkel, majd 1932-ben költöztek oda. A sok megfeszített munka okozta korai halálát. 1940. június 10-én egy epeműtét után hunyt el 46 évesen. Több ezer ember jelen volt a temetésén. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Szegények orvosa Dr. Pintér Kálmánról A pestszentimrei szakrendelő névadójáról
Készítette: Burján Vanda 6. osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Soroksárpéterinek nevezték e helyet, Pestszentimre akkor még nem is létezett, Mikor Pintér Kálmán átköltözött ide, A Krepuska Géza adta figyelmibe. Bajtársival együtt a frontot megjárta, Haza is érkezett, az Istennek hála. Akkor iskoláit gyorsan befejezte, Igaz, nem vizsgázott színtiszta jelesre. Emberségből viszont csak kitűnőt kapott, Gyógyított szegényt is, nemcsak gazdag papot. Temérdek embernek ő lett az orvosa, Dolgozott sokat s nem panaszkodott soha. Tapasztalta milyen szegénynek lenni, Kicsiny keresetből csak keveset enni. Szegényektől pénzt ő el nem fogadott, S ingyen látta el a focicsapatot. Nyugalma nem volt sok, csak ha elutazott, Éjjel-nappal nála bárki kopoghatott. Gyógyított, hogy emberek életét megmentse, S kezében pihent meg haldoklóknak keze. Élete nyugodtnak nem igen mondható, Korán elszólította őt a Mindenható. Kísérték több százan legvégső útjára, Nevét viseli ma egészségnek háza.
Pintér Kálmán Készítette: Szám Paula Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola
Pintér Kálmán 1893. október 09-én született Budapest székesfővárosban. Római katolikus vallás szerint keresztelték meg. Édesapja, Pintér Farkas elhunytakor ő még iskolába járt. Édesanyjáról nem esik említés, gyakorlatilag árva volt. Középiskolai évei alatt a budapesti kegyes tanító rendi főgimnáziumban tanult, majd 1913. június 07-én érettségi bizonyítványát átvette. Ezután iratkozott be a "Királyi Magyar Tudomány- Egyetem" orvosi karára. Az 1913-’14-es években el is végezte, azonban az I. világháború közbeszólt. 1914. július 27. - 1918. december 2-a között teljesített katonai szolgálatot, végigharcolva a teljes világháborút, ezért a bécsi hadügyminisztérium katonai ösztöndíjat adományozott neki. A katonaság után visszairatkozott az egyemre az 1918-'19-es tanévre, sőt ennek a tanévnek a végén - nyáron - tanévpótló tanfolyamot végzett el. 1922. október 22-én kapta meg a diplomáját. Azonban még hátra volt a gyakorló év, amikor különböző kórházakban, klinikákon kellett a gyakorlatban is elsajátítani az orvosi hivatást, például belgyógyászatból, sebészetből, szülészetből. 1923. július 4-én fejezte be Pintér Kálmán az orvos pályára szóló felkészülést. (Együtt végzett dr. Krepuska Géza professzor, István fiával). Először magánorvos volt, majd Soroksár anyaközség helyettes orvosa lett. Ő helyettesítette dr. Dóra József községi másodorvost. Évek során nagyon sok betegpénztár orvosi képviseletét látta el (például: OTI, MÁV, Posta, Hajózás, Menhely, Gépgyárak, Dohánygyár). 1925-ben megszerezte a fogorvosi diplomáját. 1930-ban önállóvá vált Soroksárpéteri - Pestszentimre első községi orvosának nevezték ki. "A szegények orvosa" - így hívta a köznyelv, legendákat meséltek róla. A szegények receptje alá odacsúztatott pénz, hogy biztos legyen a beteg gyógyulása, hogy fogta az öreg néni kezét, amikor elhunyt, és hogy az éjszaka közepén is képes volt felkelni, naggyá tette őt. Nem lehetett megelőzni a köszönésben, mindig előbb lendült a kalapja. Fizikailag, s szellemileg is erős volt, a biciklijéről hintóra ült, és nagykarimájú kalapot hordott, így már messziről megismerték a helyiek. Majd 10 évig egyedül látta el a 6-8000 ember gyógyítási és ügyeleti feladatait. Oszlopos tagja volt a képviselő testületnek, hivatalos delegációk állandó résztvevője. Ingyen látta el a focicsapat, majd kézilabdacsapat orvosi teendőit. 1925-ben feleségül vette Nemes Ilonát, egy évvel később megszületett Ida lányuk, és nem sokkal később el is váltak. Második feleségével, Bán Sárával (óvónő volt) 1928-ban kötöttek házasságot, a Thököly (ma: Felleg) utcában nyitott óvodában. 1928-ban kötöttek házasságot. 1930-ban vásárolta meg a Kölcsey utca 102 számú házat és a telket, ami akkor a Vasút utcáig nyúlt. A legendás hírű orvos jószívű, becsületes és lelkiismeretes volt. A szegényektől nem fogadott el a munkájáért pénzt, és a betegség lefolyása alatt állandóan ellenőrizte a betegeit. Fő célja a betegek gyógyítása, minden más csak mellékes. Valószínűleg ez a sok munka és a számára ismeretlen fáradság okozta a korai halálát. 1940. június 10-én egy epeműtét után elhunyt. Mindössze 46 évet élt. Temetésén több ezer imrei vett rész, a Farkasréti temetőben. A vonatokhoz külön kocsikat kellett kapcsolni és külön autóbuszok vitték el őket a végtisztesség lerovására. Dr. Pintér Kálmán életútja rövid volt, de tartalmas.
Róla nevezték el a Pintér Kálmán központi rendelőt, amit 2010. március 02-án adtak át Pestszentimrén, a Nemes utca 18-20-as szám alatt. Az ünnepi eseményen részt vett dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő, dr. Regős János, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója, Ferencz István alpolgármester, Sándor László alpolgármester, Szaniszló Sándor alpolgármester és Pándy Tamás, a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság elnöke. 2009. júniusától fogadja a betegeket a kerületben az elmúlt 25 év legnagyobb egészségügyi beruházásaként megvalósult pestszentimrei szakrendelő. A rendelő létesítésének gondolata 2001-ben merült fel először. Az új szakintézmény létrehozását a közel 25 ezer pestszentimrei lakos ellátása indokolta, akiknek öt kilométernyi utazást kellett megtenniük Pestszentlőrinc központjába a Thököly úti rendelőbe, esetenként akár többszöri átszállással. Az egészségfejlesztés legjelentősebb beruházása volt Háziorvosi és Szakorvosi Rendelőintézet volt 2009-ben. A mintegy 560 millió forintos beruházással megépült új létesítmény hét felnőtt háziorvosi-, két fogorvosi rendelő mellett tíz járóbeteg szakellátásnak ad helyet. Felhasznált irodalom: http://www.bp18.hu/hirek/?newswf2_id=7929 http://www.pestszentlorinc.info/helytortenet/pestszentimre_elso_legendas_orvosa__pinter_ka lman.html
MAKETT
A Pintér Kálmán szakrendelő Pestszentimrén Táncos Réka 5. osztályos tanuló Pitagorasz Általános Iskola Felkészítő nevelő: Diráné Huszár Gertrúd
”Az egy akarat, az egyetértés” hatalmas ereje Készítette: Székely Botond 7.b. osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Budapest XVIII. kerületének része, Pestszentimre –korábbi nevén Péteri-puszta, 1904-től Soroksárpéteri – kialakulása a Lővy család által 1898-ban megkezdett terület parcellázásokhoz köthető. Az ekkor még nagyon elmaradott település az itt élő, lakóhelyüket szerető emberek önfeláldozó és kitartó munkája révén, nagyon lassan, de fokozatosan vált egyre fejlettebbé, szebbé. Az 1924-től 1982-ig terjedő időszakban Dr. Széky Endre református lelkész egyike volt azoknak az embereknek, akik Pestszentimréért sokat tettek és munkássága a mai napig példamutatásul szolgál a fiatalabb nemzedéknek is. Dr. Széky Endre református papi család gyermekeként 1899-ben született Gerjenben. A gimnázium elvégzése után a Budapesti Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1923-ban szentelték lelkésszé. Széky Endre már fiatal korában is sokoldalú volt, hiszen teológia tanulmányai mellett tanítói képestést is szerezett, zenei tanulmányokat folytatott, valamint 1922-1924 között Ócsán és Soroksárpéterin segédlelkészi feladatokat is ellátott. Az ifjú segédlelkészt fiatalos lelkesedés, mély hit, istenbe vetett erős bizalom, önmagát sohasem kímélő fáradhatatlan munkakészség, bámulatos találékonyság jellemezte. - Ezek a tulajdonságai az évek múlásával sem változtak. -Terveit, amelyek mások előtt megvalósíthatatlannak tűntek, két év alatt véghezvitte. A gyülekezet hamar megszerette, ezért dr. Ravasz László püspökhöz fordultak, hogy Széky Endrét Ócsárol Pestszentimrére helyezzék át. A püspök teljesítette ezt a kérést és az ifjú lelkész feleségével együtt 1924. decemberében végleg Péteribe költözött. A gyülekezet őszinte szeretettel fogadta a fiatal lelkészt, akinek egyik legfontosabb célkitűzése a templom megépítése volt. A templomépítés gondolata a hívők szívében is ott élt, de megvalósítása nehézségekbe ütközött. Ezért 1925-ben a Pünkösd ünnepén a híveket összefogásra bíztatta, amikor az „egyakarat, egyetértés hatalmas erejéről” prédikált, amiből a gyülekezet megértette, hogy álmuk csak összefogással válhat valóra. Csillagfeltétel 1927. június 6. Így szó nélkül követték a lelkész elgondolásait, mindenki azon volt, hogy saját erejéhez mérten segítse az egyházközösséget, és a templom építését. Ez nagyon nagy eredmény volt Széky Endrétől, hiszen a hívőket valódi közösségé formálta. A gyülekezet szeretetét mutatta, hogy 1926. december 5-én egyhangúlag választotta első lelkészének az önálló Soroksárpéteri Református Egyház. Erőfeszítése, kitartása és a gyülekezet összefogásának, valamint országos gyűjtőkörút eredményeként 1927. októberében felavatták a kalotaszegi stílusú, fióktornyos templomot a parókiával együtt. Munkabírását, erejét mutatja, hogy a templomépítés ideje alatt elvégezte a Karnagyképzőt, azért, hogy az 1925. március 15-én megalapított dalárdát színvonalasan tudja vezetni. Nevéhez fűződik a nőegylet, leányegylet, takarékegylet megalapítása. Sokoldalúságát, mindenben a legjobbra törekvését mutatja, hogy 1932-ben cserkészparancsnoki vizsgát is tett, hogy a 820-
as számú Bocskai Cserkészcsapatot szakszerűen vezesse. Számára a kultúra is fontos volt. Ezt igazolja, hogy 1934-ben az ötletére megvásárolták a Vasút utca 48. szám alatti mozi épületet, amelyben felavatták a Református Kultúrházat. Ettől fogva ez az épület volt a település kulturális központja. Sajnos 1950-ben az épületet az egyháztól a kormány elvette. A településnek, a gyülekezetnek minden tagjára gondot fordított. 1936-ban a szegények, elesettek megsegítésére létrehozta Magyarország legnagyobb és legkényelmesebb szeretetházát. 1938től az Országos református Szeretetszövetség titkáraként dolgozott. Majd 1941-ben megírta „Az első 25 év” című könyvét, melyben hűen összefoglalta az egyházközösség addigi történetét. Mindig arra törekedett, hogy tudását gyarapítsa, ezért a sok munka mellett is állandóan képezte magát. A kolozsvári egyetemen 1941-ben a jogtudományok doktora, 1943-ban a politika tudományok doktori címét is megszerezte. A második világháború ideje alatt is ugyanúgy végezte feladatát, mint előtte. 1944-ben a község kiürítésekor gondoskodott a Szeretetház lakóiról és biztonságos helyre menekítette őket. A világháború kegyetlensége, borzalma sem vette el lelkesedését, hitét. A háború befejezése után a községbe visszatérve a felrobbant templom látványa sem szegte kedvét, tudta, hogy a közösségnek szüksége van rá. Ezért újjászervezet az egyházközösséget, az egyesületeket, és megszerezte a svájciak barokk-templom ajándékát, így tette lehetővé, hogy a közösségnek új temploma legyen. 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében felavatták az új fatemplomot. Nagy eredmény volt ez, azonban Dr Széky Endre tovább folytatta munkáját és azért küzdött, hogy a közösségnek újra kőtemploma legyen. Hosszas küzdelem után végül Kádár János engedélyével 1966. május 29-én felavathatták az új református templomot. Ez a nap Dr. Széky Endre életének és az egyház történetének lényeges és meghatározó napja volt. Munkássága 60 éve alatt három templomot sikerült felépítenie, ami csak keveseknek adatik meg. De szerintem Dr. Széky Endre mindent megtett azért, hogy ezt elérje, hiszen egész életét mások segítségének, tanításának szentelte. Cselekedetei, elszántsága, a közösségbe vetett hite a mai napig mindenki számára példaként szolgálnak. 1982-ben 60 év után költözött el Pestszentimréről, de 1988-ban bekövetkezett haláláig ez a település jelentette számára a legtöbbet. Úgy gondolom, hogy elköltözése ellenére mindig pestszentimrei maradt, ezt követően is fontos volt számára a település sorsa. Közéleti szerepéért a kerület elismerését, a Díszpolgári címet 1998-ban a pestimreiek közül elsőként özvegye vehette át. Dr. Széky Endre kezdeményezője volt Pestimre történeti kutatásainak. Úgy gondolom ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként, valamint a kezdeményező tiszteletére, emlékére alakult meg 1989. október 5-én 10 taggal a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság. A társaság célja Pestszentimre történetének kutatása, annak rendezése, a kutatási eredmények közzé tétele, a lakosság számára megismerhetővé tétele volt. Ezen célkitűzésüknek a társaság tagjai a mai napig a névadóhoz méltón eleget tesznek. Nemcsak a hagyományokat ápolják, hanem igyekeznek – ahogy Dr. Széky Endre is tette – mindig valamivel megújítani Pestszentimre életét. Ebből is látszik, hogy a dolgozatomban bemutatni próbált dr. Széky Endre munkássága nem múlt el nyomtalanul, mert az általa képviselt eszmék, gondolatok még ma is sokak szívében él. Arra kell törekednünk, hogy minél többen, köztük a gyerekek, fiatalok is megismerjék, befogadják a tette, cselekedetei által sugalltakat! Felhasznált irodalom: Dr. Széky Endre Történeti Társaság - Falukép című újság 2009. novemberi száma Pestszentlőrinc-Pestszentimre internetes honlapja Jubileumi összeállítás. Pestszentimrei Református egyház története Oláh Tamás. Pestszentimre története. Egyetemi tanulmány
„Egy humanista orvos dr. Zsebők Zoltán” Készítette: Ciontos Izabella 5. b. Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Két évvel ezelőtt ünnepeltük Zsebők Zoltán (1908-1984) kerületi kötődésű Kossuth-díjas orvosprofesszor születésének századik évfordulóját. Akkor a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény a Lőrinci Nagykönyvtárban éppen ilyentájt kezdte meg a programsorozatot, hiszen február 20. halálának évfordulója. A programsorozat lelke, fő szervezője a PIHGY kollegája, dr. Schmidt Jánosné volt. A könyvtár aulájában alig fértek el a vendégek. A tanítvány: dr. Mózsa Szabolcs, a testvér: Tekes Sándorné Zsebők Kornélia szavai, gondolatai elénk rajzolták az orvos, a tudós, a szerető testvér alakját. Dr. Schmidt Jánosné képes tablókiállítást állított össze Zsebők Zoltán életéről, tevékenységéről, melyet nemcsak a kerület több pontján, hanem tudományos és orvosi munkájának legfontosabb helyszínén, a Radiológiai Klinikán is bemutatott a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény. Az évforduló alkalmából a kiállítás alapján „Egy humanista orvos, dr. Zsebők Zoltán” címmel 20 oldalas, képes füzetet is összeállított. Ha mélyebben szeretnénk életét, tevékenységét megismerni, érdemes kézbe venni az 1981ben megjelent Lépcsőfokok című önéletírását. A történész számára különösen izgalmas, hogy településünkhöz köthető két neves orvosprofesszor – Zsebők Zoltán mellett Bókay Árpád is egy-egy korszak, és benne az orvosok életének, mindennapjainak krónikása lett személyes visszaemlékezésein keresztül. Míg Bókay munkája az 1860-as évektől fest képet Pestről, az orvosegyetemről és Pusztaszentlőrincről, számtalan, személyes benyomással élővé téve azt, addig Zsebők Zoltán könyvéből nemcsak mindazokat a „Lépcsőfokokat” ismerhetjük meg, melyek életének, karrierjének főbb állomásai voltak. Plasztikus képet fest a két világháború társadalmáról, életmódjáról, az orvostanhallgatók, kezdő orvosok két világháború közötti életéről, a második világháborúról és az újjáépítés időszakáról. Lássuk hát, honnan indult és hova érkezett abban a huszadik században, melyben oly sokszor és annyi mindent értékeltek át, egy-egy ember tevékenységének megítélése oly sokszor változott meg. Zsebők Zoltán 1908-ban, Budapest VIII. kerületében született Zsebők Bálint szabósegéd és Komblüh Zsófia gyermekeként. Édesapját szinte a háború első napján behívták, ezért életének meghatározó részét Szentgálon, nagyszüleinél töltötte. Ez az időszak életére, szemléletére döntő befolyással volt. 1918-ban lett a Lónyay utcai Református Főgimnázium tanulója. „Az első gimnáziumi osztályban, alig múltam tízéves, mohón igyekeztem tanulni, hogy hatvan osztálytársam között a legjobbnak számítsak. Ám sohase voltam jeles tanuló. Jó rendű voltam mind a nyolc osztályban, mert sok egyéb érdekes dolgot fedeztem fel a könyvtárban, kertünkben, a cserkészetben, a futballban a tanuláson kívül”-írta. Nem véletlenül említi a kertet, hisz a család 1919-20 fordulóján ide, Pestszentlőrincre költözött, abba a kicsi kertes házba, melyben ma is testvére, Tekes Sándorné, Zsebők Kornélia él. A Vércse utcából járt be mindennap villamoson az iskolába. „Mindinkább kialakult bennem, hogy jó lenne, ha orvos lehetnék, s valami homályos kép arról, hogy milyen jó lenne, ha tudós, felfedező és híres ember lennék.” 1926-ban, a sikeres érettségi után, kezdte meg orvosi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. „Nem volt könnyű feladat, a tudományt, az orvosi diplomát nem adják ingyen. Dolgozni kellett érte anyagi ellenszolgáltatás nélkül, s ellesni bizonyos szakmai ismereteket.”
Mindemellett, hogy magát eltartsa, magántanítványokat vállalt. De fontos szerepet töltött be a lőrinci ház is, szülei bankkölcsönt vettek fel rá, hogy fiuk a vizsgadíjakat, szükséges és drága könyveket, laborfelszereléseket elő tudja teremteni. Diploma előtt a Rókus kórház bentlakó ösztöndíjasaként, mint cselédkönyves szigorló dolgozott a I. belosztályon. Az ösztöndíj biztos szállást és élelmezést jelentett, de legfőképpen betekintést az orvosi munkába. 1935-ben avatták orvosdoktorrá. Először a Rókus röntgenosztályának segédorvosa lett, majd 1936-ban az akkor alapított Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetbe került. Az első magyarországi sugárterápiás gyógyintézet beosztott, azaz alorvosa lett. A községi orvosi vizsga és a szakorvosi képesítés megszerzése (Sugaras eljárások témakörben) fontos lépés volt későbbi pályájában. Mégis 1939-ben, fél éven keresztül körorvosként dolgozott Őrszentmiklóson. Erről így ír: „Tagadhatatlan viszont, hogy hasznomra vált ez a fél esztendő sok tekintetben. Különösen abban, hogy körorvos kollégáimat még nagyobb tisztelettel fogadtam, ha bármi kéréssel fordultak hozzám. Ők küzdenek az egészségügy arcvonalában, a legnagyobb terhet ők hordják.” Zsebők Zoltánt hamarosan új feladatok várták. Előbb a munkácsi, majd a beregszászi kórház röntgenes főorvosának nevezték ki. 1943-44-ben tábori kórház hadnagyorvosaként élt meg számtalan viszontagságot az orosz fronttól egészen Szentgotthárdig. Feleségével kalandos körülmények között először Szentgálra, rokonaihoz, majd Budapesten keresztül Pestszentlőrincre, szüleihez tértek haza. Itt állt háza is, amit még alorvos korában vett, de ez a kiürítés és a frontharcok miatt szinte lakhatatlanná vált. Először Lőrincen kezdett orvosként dolgozni a világháború után. Munkáját az is segítette, hogy húga, Zsebők Kornélia a nemzeti bizottság tagja, majd tankerületi főigazgató lett. Pestszentlőrincen, a Ráday utcában állt a háború utolsó évében elkészült tüdőkórház épülete, teljesen kifosztva. Zsebők Zoltán nemcsak az épület rendbehozatalát irányította, felszerelést, röntgenkészüléket is szerzett és megszervezte annak kiszállítását is. Így létesült a második világháború után hazánkban az első tüdő- és nemibeteg gondozó. „Minden erővel igyekeztem mozgásba hozni az egészségvédelmet. Pestszentlőrincen, mondhatnám, látástól vakulásig dolgoztunk.” Évek óta jól ismerte Veres Pétert, Erdei Ferencet, ezért 1945 májusában belépett a Nemzeti Parasztpártba. Az OTI újjáalakulásakor, 1945 őszén a párt javaslatára orvos aligazgatónak választották. Majd a Tildy-kormány Népjóléti Minisztériumába került államtitkárként. Egy évvel később áthelyezték a Keresztury Dezső, majd Ortutay Gyula nevével fémjelzett kultuszminisztériumba. A felsőoktatási és tudományos főosztályok vezetését vette át. Hozzá tartozott minden országos közgyűjtemény, a tudományos akadémia, illetve az összes magyarországi felsőoktatási intézmény. 1948-ig számtalan kiemelkedő ügyben, az ország újjáépítésének megkezdésében, az oktatás, a tudományos munka beindításában játszott fontos szerepet, de jelen volt a béke megkötésekor Párizs mellett, a magyar delegáció tagjaként. 1948 után újra folytathatta orvosi pályáját. Docensi kinevezése az I. számú sebészeti klinikán méltán elismert, nagy ívű kutató, oktató, gyógyító munka kezdetét jelentette, melyről már sokan, sokféle módon megemlékeztek: 1948-at követő évtizedekben magyar és idegen nyelven számos, itthon és külföldön elismert kutatása jelent meg, több mint 200 tudományos közlemény, 6 könyv szerzője. Elismerései között van a Kossuth-díj. Hazai és külföldi kitüntetések mellett magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja, az MTA radiológiai kutatócsoportjának vezetője. Orvosok generációit tanította, legtehetségesebb tanítványai, későbbi munkatársai minden támogatást megkaptak tőle szakmai előrelépésükhöz, felkészülésükhöz. Nemzetközi kapcsolatait, elismertségét – számtalan külföldi meghívásnak tett eleget - arra használta, hogy a fiatal tehetségeket európai tanulmányutakra, szakmai gyakorlatra küldje. Nevéhez fűződik a Radiológiai Klinika modern épületének, korszerű gépparkjának, tudományos könyvtárának megteremtése is. Mindemellett a Magyarországi Református Egyházkerület főgondnokának, a Református Egyház Zsinata világi elnökének is megválasztották
„A kő gyermeke” Készítette: Wachal Petra 7. osztályos tanuló Kandó Téri Általános Iskola (Sirok, 1908. július 19. – Budapest, 1969. november 4.)
Szülőhelyén tanulta a kőfaragás alapjait, ifjúkorában sírkőfaragással foglalkozott. 1931-től 1938-ig a budapesti Iparrajziskolában tanult, mesterei Vesztróczy Manó, Fülöp Elemér voltak. 1938-tól haláláig Pestszentlőrincen élt. Csoportos kiállításon 1941-ben szerepelt először. Népi gyökerei vannak művészi kifejezőerejének. Főként kővel dolgozott. Szobrait általában közvetlenül kőbe faragta, az előkészítő agyagmintákat elhagyva. Számos karakteres paraszt- és munkásszobrot, portrékat, állatfigurákat faragott. Készített köztéri plasztikákat is. Az erőteljes, zárt, tömbszerű formák jellemzik kisméretű szobrait. Alakjai tele vannak belső dinamizmussal. A kövek polikrómiája fontos volt számára, a kőanyag színét állandóan a kifejezés szándékának megfelelően választotta meg. Tanulmány jellegű karakterfejei is jelentősek. Faragott fémplasztikákat ólomból, rézből és bronzból. Mintázott bronzérmeket is művészbarátairól. Egyéni kiállítások 1949 • Nemzeti Szalon, Budapest 1962 • Művelődési Ház, Sirok 1966 • Gárdonyi Géza Színház, Eger 1969 • Műcsarnok, Budapest 1970 • Művelődési Ház, Szeged 1986 • Művészeti Galéria, Sirok Köztéri művei Komját Aladár (kő, 1961, Budapest, IV. ker., Komját A. u. 81., később lebontva) Bika (kő, 1966, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem) Clark Ádám (kő, 1966, Budapest, Közlekedési Múzeum szoborparkja) Pingvin család (kő, 1967, Pestlőrinc, Lakatos úti lakótelep) Eötvös Loránd báró (kő, 1970, Budapest, XVIII. ker., Eötvös Loránd park) Borics Pál siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a „kő gyermekének”. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. A kenyérkérő gyermek című szobor keletkezése az 1940-es évek végére tehető. A művész 1948-ban adományozta a szobrot a Gyöngyvirág és Nefelejcs utca sarkán álló gyermekotthonnak. A szobrot először az 1946-os lőrinci újjáépítési kiállításon láthatta a nagyközönség, és mintegy Borics Pál itteni bemutatkozásának is tekinthető. Ha most elsétálunk a gyermekotthon előtt, üres talapzatot látunk, mert sajnos a szobrot valaki 2005-ben ellopta és a rendőrség azóta sem találta meg az alkotást. A művész, Pingvinek című, 1961-ben készült kőszobra a Lakatos úti lakótelepen található. Pestszent-
lőrincen, a Vadkert utca és Hársfa utca találkozásánál lévő Eötvös parkban található Eötvös Lóránd mellszobra, melyet 1970. július 27-én avattak fel születésének 122. évfordulóján. Valamikor ez a kis terecske volt a híres tudós nyaralójának a parkja. Itt terült el két holdas birtoka, amelyet 1882-ben vásárolt, erre építette nyaralóját. Innen járt a műegyetemre lóháton, előadást tartani. A szentlőrinci fák alatt sétálgatva pihente ki a kutatómunka fáradalmait, 1890 körül a villája parkjában kezdte meg méréseit a róla elnevezett torziós ingával, mely a föld mélyén lévő kőzet, kimutatására szolgál A mészkő mellszobor a kerületben élt Borics Pál szobrászművész alkotása. Felavatásának éve előtt halt meg a művész. A művész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Kondor Béla Közösségi Ház, melynek megnyitójára 2008. augusztus 3-án került sor az intézmény falai között. A szobrokat Sirok városa és a Dobó István Vármúzeum adta kölcsön, hogy kerületünkben több mint harminc éven át alkotó művész munkáiból egy „csokorra valót” együtt láthassuk. A tárlaton láthatók voltak mészkőből, gránitból, márványból készült alkotások, a palóc ember egy-egy ellesett pillanatban: Anya gyermekével, Ülő nő, Palóc asszony, Siroki asszony, Gerebenező, Harmonikás, Halászok, s édesanyja bronzból készült szobra is.
Az 1908-ban született szobrásznak sem adatott meg nyugodt életút, konfliktusoktól mentes, harmonikus alkotói időszak: világháborúk és forradalmak, válságok és bizonytalan élethelyzetek zilálták szét az 1969-ben lezárult munkásságot. E művész a nehéz gyermekkort, a mesterség kitanulásának oly küzdelmes periódusát követően csak viszonylag későn, 1941-ben mutatkozhatott be önálló szobrászművészként, s művészetének kiteljesedésének időszaka a késői hatvanas évtized volt. Ekkor rendezte meg átfogó budapesti és vidéki kiállításait, s ekkor teljesítette monumentális megbízásait: 1960 után készítette el a köztéri, középületekbe és középületekre komponált körplasztikáit és domborműveit; portrékat, emlékszobrokat, díszítő jellegű alkotásokat. Borics Pál szobrászművész post humus emlékkiállításáról Ezek a szobrok, úgy érzem, szinte élnek! Az életről márványszavakkal mesélnek! Kőbe zárt költészet minden egyes alakjuk. Az akkori életet ezekből megtudjuk. De jólesik visszanézve a mából emlékeket látni egy letűnt világból. Az idő elmúlik, de a művészet örök. Fenn marad ilyen jeles alkotások között. Halász István (2008.) Felhasznált irodalom: www.bp18.hu www.tankonyvtar.hu www.budapest.egykor.hu
Városkép közéleti lap (2010. február 8. ) A Művészet 1966 (A magyar Képzőművészek Szövetségének folyóirata.)
PLAKÁT
Fori Henrietta Eötvös Loránd Általános Iskola
Tanítónőnek születtem Tekes Sándorné élete és munkássága Készítette: 5. osztályos tanuló Kondor Béla Általános Iskola
Gyermekkor, család, iskola Nelli néni 1910. augusztus 22-én született Budapest nyolcadik kerületében. Szomorú gyermekkori élménye volt, amikor édesapját, Zsebők Bálintot elvitték az első világháború idején katonának. Ő mindössze négy, bátyja, Zoltán hat éves volt. Az iskolás testvér mellett már öt éves korában megtanult olvasni. A háború idején a környékbeli gyerekeket összegyűjtötte, és sámlin ülve meséket olvasott nekik. Aztán „kikérdezte”őket, feladatokat adott nekik. Iskolát teremtett a lépcsőházban. Már kisgyerekként érezte, hogy tetszik neki ez a feladat. Az elemi iskola elvégzése után a Práter utcai polgári iskola következett. Nagyon szeretett énekelni, és szeretett volna zongorázni. Nagy örömére kapott is zongorát, ami mind a mai napig megvan. Nagy boldogságot szerzett a családnak az, hogy édesapjuk 1918-ban egy háborús sebesülés miatt haza került. A polgári iskola után a Pápai Református Nőnevelő Intézetbe íratták be, majd a budapesti Állami Tanítóképzőbe került, ahol 1931-ben szerzett tanítói diplomát. De mivel nem volt sem hadiárva, sem menekült, jeles diplomája ellenére sem kapott állást. Testvére Zsebők Zoltán orvosnak tanult. A nemzetközi hírű Kossuth-díjas orvosprofesszor, a Radiológiai Klinika igazgatója lett. Sokat tett a hazai szűrővizsgálatok bevezetéséért. Nevéhez fűződik a 18. kerületi szakrendelés 1945. utáni megindítása. A kerületi szakrendelő iránta való tiszteletből az ő nevét vette fel.
Zsebők Nelli
Zsebők Zoltán
A tanítás szolgálatában Mivel tanítói állást nem kapott, a református egyház hitoktatója lett az Állami - telepen. Analfabétákat tanított írni - olvasni, elsősegély nyújtási tanfolyamokat tartott főként asszonyoknak. Később beiratkozott a Református Teológiára, de ezt nem fejezte be, mert Rákospalotára kellett mennie felekezeti tanítónak. Aztán vidéki, tanyasi iskolákba helyezték: Nyírbátor-Bátorligetre majd Kerekegyházára.. Nelli néni rengeteg élményt őriz ezekről az évekről. Izgalmas kalandokba keveredett a román határszélen, ami-
kor meghallgatva a gyerekek kérését: „ küsasszony, mönnyünk gyüngyvirágszedni”, majdnem határsértő lett. A tanyasi iskolák után a fővárosba, az Állami - telepre került tanítónak, ahol Kézdy Emil szervezett az ottani gyerekeknek iskolát. Az 1937/38-as esztendőben a Gulner utcai iskola helyettes tanítója lett. Közben elvégzi a Magyar Tanítók Szabadegyetemét. Gulyás Ádám igazgató halála után 1944. január 5-től szeptember 1-jéig az iskola igazgatója lesz. A németek bevonulása után az iskolát kiürítették, az épületbe munkaszolgálatosokat telepítettek be, és az intézmény segélykórházként működött. Nelli néni is kivette részét a háborúból: 1941-től 1944-ig a Légoltalmi Liga elsősegély- tanfolyamait tartotta. E szörnyű háborús időkben is megmutatkozott embersége, segítőkészsége. A kőfallal körülvett Államitelep sokat szenvedett zsidó lakosságán segített azzal, hogy segélycsomagokat juttatott el a bent élőknek: gyógyszert, cukorkát, ezzel adva vigaszt az embertelen korban. A második világháború befejezése után az itt állomásozó szovjet csapatok parancsnoka, Chuba szovjet ezredes sürgette az iskolák és gyárak beindítását, az élet normalizálását. Nelli néni is tagja lett az 1945 januárjában létrejövő Nemzeti Bizottságnak, amely feladatul kapta az élet normalizálását. Pestszentlőrinc polgármestere, Józsa Sándor 1945. január 17- re tanügyi értekezletet hívott össze. Az oktatással kapcsolatos szervezési feladatokat Liksayné Zsebők Kornéliára bízta. A háború előtt Pestszentlőrincnek 260 pedagógusa volt, most, a háború után nyolcan jelentek meg a hívó szóra. A nehézségek ellenére január 22 - én a Piros iskolában megkezdődött a tanítás. Az első nap 12 gyerek, harmadnap 50, két hét múlva 200 gyerek járt iskolába. Nem is csoda, hogy így megnőtt a gyermeklétszám, hiszen az iskolában ennivalót is kaptak a gyerekek. Eleinte nagy tejeskannákban cipelték a tanulók az ebédet a sorompónál megnyílt Szécsényi-konyhából, majd padokat szereltek az ágyútalpakra, és úgy szállították hangos döcögéssel az ebédet, főként lógulyást az elpusztult állatok húsából. A nehéz élelmezési helyzetben még az iskolás gyerekek is feladatot kaptak. 1945. március 20-án Nelli néni körlevélben kéri, hogy „az ínségre való tekintettel az iskolák igényeljenek közelükben telket, és azt vessék be borsóval, sóskával, sárgarépával stb. A munkálatokat magasabb osztályok lássák el.” A szegényeknek népkonyhát állíttatott fel, a csecsemőknek tejet osztott. Az 1945. február 18-án megjelenő fővárosi újságok örömmel közlik, hogy Budapesten elsőként Lőrincen megindult a tanítás. A szovjet ezredes is meg volt elégedve a pedagógusok munkájával, különösen azért, mert a Katyusa című dalt oroszul énekelték neki a gyerekek.
Nehéz idők Hamarosan kinevezik a kerület oktatásért felelős tanfelügyelőjének, majd július 1-től kultuszminisztériumi előadónak. A következő évben minisztériumi osztálytanácsos lett. Az általános iskolákkal, az oktatással, a pedagógusok ügyeivel foglalkozott Az első Pedagógiai Világkongresszusra induló küldöttség tagjaként eljut Párizsba. A politikában állása, munkája révén részt kellett, hogy vegyen, de a kommunista pártba nem lépett be. Mint „gyanús elemet” az ÁVO 1948-ban letartóztatja és tizenkét napig az Andrássy út 60–ban tartják vizsgálati fogolyként. Bár okirathamisítással vádolták, az igazi cél a pártba való beléptetése volt. Akaratát azonban nem tudták megtörni, még éhségsztrájkot is vállalt. A vizsgálati fogságból elengedték, mégis tizenhét hónapig nem kapott állást. A minisztériumba nem kívánt visszatérni, tanítói munkához Budapesten nem jutott. Így került Vecsésre tanítani. Ekkortájt született kislánya is. Vecsésről a pestlőrinci Wlassics utcai Bokányi Dezső Általános Iskolában lett tanító. Itt dolgozott 30 évig, innen ment nyugdíjba 1981-ben. A 40-es évek után az 1950-es évek hasonlóképpen mozgalmasak voltak számára. Tiszteletreméltó szorgalommal elvégezte a Jog- és Államtudományi Egyetemet. 1950-1980–ig elnökségi tagja volt a Szövetkezetek Országos Tanácsának. Helytörténeti munkássága elismeréseként a lőrinci Helytörténeti Bizottság vezetőjévé választották. Az 1956-os forradalom is az iskolában érte. Az eseményekben nem vett részt, munkatársait is nyugalomra intette. Legfontosabb feladatnak a gyerekek védelmét, biztonságos elhelyezését tartotta. Kollégáival együtt a tanulóknak napközit szervezett, kirándultak a kiserdőbe, kézimunkázni, varrni, stoppolni tanította őket.
A helytörténész Mi a legfontosabb egy pedagógus munkájában? Erre Nelli néni megadja a választ: a legfontosabb – szeretni az embereket, szeretni a gyerekeket. Ma is emlékszik egykori tanítványaira, akiknek segített a bajban, védte, vigasztalta őket. De tanítványai is emlékeznek rá. Emlékeznek gyerekszeretetére, emberségére, következetes szigorára. Nelli néni hosszú élete során mindennel foglalkozott. Ebből a sokféle munkából a tanítói munkássága mellett azt tartja legfontosabbnak, amit a lakóhely megismertetéséért tett és tesz. „Mindent szerettek volna belőlem csinálni, csak én nem vállaltam. Belevetettem magam a lakóhelykutatásba, amivel a mai napig foglalatoskodom”- nyilatkozta a Lőrinci Magazin 2009-es számában. Ez a tevékenység is összefüggött pedagógusi munkájával. Ugyanis az elemi iskolának volt olyan tantárgya, hogy beszéd és értelemgyakorlat. Azon belül a lakóhely történetét kellett megtanítani. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek megismerjék lakóhelyüket, annak történetét, hiszen mint mondta „ahogy a fának van gyökere, van az embernek is”. Pestszentlőrinci képeskönyv címmel készített is olyan útmutatót, tanmenetet, amelyből tanártársai is tanítani tudják a gyerekeket a lakóhely megismerésére. A helytörténettel még Állami telepi tanítóként elkezdett foglalkozni. Ma már felsorolni is nehéz lenne azokat a cikkeket, könyveket, amelyek a 18. kerület múltjával foglalkozik. Társ-szerzője a Kerületünk 20 éve című kiadványnak, az ún.”vetélkedős”, Budapest XVIII. kerület című könyvnek. Kutatásainak eredményeit tette közzé az Emlékezések és tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról című kiadványban. 2006-ban jelent meg a Szemere-család életét feldolgozó munkája Két magyar gavallér Lőrincen címmel. Írt az Állami- telep történetéről, Lőrinc II. világháborús életéről, Ady Endre és a Boncza–család lőrinci kötődéseiről. Sok cikket is közölt Pestszentlőrinc történetéről a kerületi újságokban és az országos lapokban egyaránt. 1983 őszén új feladattal bízták meg: a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény vezetését bízták rá. Nelli néni átveszi a díszpolgári kitüntetést Sokoldalú és kiváló munkájáért nagyon sok kitüntetést kapott: a Munkaérdemrend bronz és ezüst fokozatát, Pro Urbe kitüntetést kapott, Millenniumi emlékérmet vehetett át, szakszervezeti és vöröskeresztes kitüntetéseket, volt az Oktatásügy kiváló dolgozója. 2010 tavaszán elnyerte a Pestszentlőrinc díszpolgára címet. És a sok kitüntetés közül melyikre a legbüszkébb? A Kiváló pedagógus elismerés az, amely egy igazi pedagógus számára a legértékesebb. Így van ez, ha valaki már hatévesen tanítósdit játszik. De hát Nelli néni tanítónőnek született…
Nelli néni és a dolgozat készítői
Felhasznált források: Tekes Sándorné szóbeli közlései Tekes Sándorné: Ez volt a múlt (Budapest, 2005) Pestszentlőrinc krónikája (Budapest, 1996) Tekes Sándorné: Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról (Budapest, 1996)
„ emberségről példát...” napjaink szelíd misszionáriusa a Havannán Készítette: Cserni Márk 5. osztályos tanuló Kandó Téri Általános Iskola
Az egész a tigrismintás sapkámmal kezdődött… Az iskolával karácsonyi műsort adtunk a templomban. Elvesztettem a sapkámat, a kedvenc tigrismintás sapkámat, amely nagyon a szívemhez nőtt. Úgy tűnt, hogy végleg elveszett, de volt egy felnőtt, aki meg tudja érteni a gyerekgondokat, és addig kutatott, míg meg nem találta, s visszaadta. Amikor hallottam erről a pályázatról, gondoltam, róla írok. Gyuri bácsiról, akit mindenki ismer a Havanna lakótelepen, és függetlenül attól, hogy jár-e templomba, vagy sem, tisztelettel, szeretettel említ. Gyuri bácsi 1948. június 22-én született Soroksáron. A Havannán ő csak Gyuri bácsiként ismert, nem sokan tudják, hogy teljes neve Simongáti György. Édesapja Soroksáron volt vasutas, ott nevelkedett három testvérével. A Sodronyos Utcai Általános Iskolában tanult. Közép - és felsőfokú iskoláit gépészeti területen végezte. 1972-ben, a katonaságtól való leszerelése után feleségül vette Bálint Ágnest, házasságukból két gyermek született. Tíz évvel ezután, 1982-ben került a Havanna lakótelepre. Dolgozott a GANZ MÁVAG-ban, de úgy érezte, hogy energiájából több is telik, és elkezdte azt a tevékenységét, amelyik talán életcélja lett, bebizonyítani, hogy a rosszhírű Havanna telep szerethető, az itt élő emberek ugyanolyan állampolgárok, mint mások. Nem kell kisebbségi komplexusokkal küzdeni az innen indulóknak. Sőt az sem baj, ha kialakul bennük is a lokálpatriotizmus. A Szent László Plébánia legendás plébánosa, Somogyi Laci bácsi irányítása alatt elkezdte a templomi közösséget építeni, ezzel párhuzamosan megalakították házukban egyesületüket, elkezdtek foglalkozni a gyerekekkel, Mikulás- ünnepségeket, kirándulásokat és lépcsőházi fórumokat szervezett. Fontosnak tartja, hogy a családok szeretetben éljenek. Házukból és a templomi közösségükből összefogtak, s a templom körüli munkákat együtt végezték. Lépcsőházukban összeszedett olyan fiatalokat, akik trágárul beszéltek vagy randalíroztak. Tudta, hogy ezeknek a fiataloknak az életéből hiányzik valami: hogy fontosnak tartsa őket valaki, hogy törődjön velük. Ezekkel a gyerekekkel elment kirándulni a budai hegyekbe.
Mondanom sem kell, nagyon örültek neki, Gyuri bácsival létrehoztak egy kis sportegyesületet, ettől kezdve együtt sportoltak vele. A plébániai közösségük is kezdett kialakulni. 1983 óta viszik a gyerekeket táborozni, és nemcsak a templomi közösség gyermekeit. 1990-től kezdve szorosan együttműködtek a művelődési házzal is. Gyuri bácsi belépett a Havanna - csoportba, tagja lett különböző olyan közösségeknek, akik a lakótelepért szerettek volna valamit tenni. 1990 óta különböző iskolákba járhat tanítani a Kondor Béla és a Csontváry Általános Iskolába, felső tagozatos és középiskolás diákokkal egyaránt foglalkozik. Ez nem könnyű feladat, egész más felfogást kíván, mint a plébániai hitoktatás, de nagy örömmel végzi. (Mikor erről beszél, kicsit szégyenkezve jut eszembe, hogy a hittanórákon néha rosszalkodtunk, de mindig megszégyenítően türelmes volt velünk.) Mindenféle olyan megmozduláson, amely építő jellegű, részt vesz, vagy segítő szándékkal küldi a fiatalokat. Együtt táborozik a Kondor Béla Általános Iskola diákjaival, közülük sokan járnak vele a plébánia által szervezett táborokba is. Az erdei iskolák programjában mindig olyan feladatokat vállal, amely a helytörténet, a lakótelep megismertetésére törekszik. Felnőtteket is gyakran visz zarándokolni. Időseknek szervez előadásokat, programokat. Az évek folyamán templomi közösségükben kialakított egy úgynevezett miniklub jellegű összejövetelt minden szombat délelőtt. Erre bárki jöhet. Kirándulni járnak, a templomi misztériumjátékukat, a karácsonyi pásztorjátékot, a húsvéti passiójátékokat együtt csinálják. Plébániájuk a HAVANNA NAPOK rendezvény sorozatán kezdettől fogva részt vesz.
Gyuri bácsinak az a célja, hogy az itt születendő gyermekek igazi, tiszta lelkű magyarok lehessenek. Szerinte a felnőtteknek, hitoktatóknak, tanároknak úgy kell élniük, hogy ezzel jó példát mutassanak a gyerekeknek. Ezért ő maga is igyekszik tisztességesen élni, a munkáját a plébánián és a templom körül becsületesen végezni, hogy ezzel megfeleljen saját elvárásainak. Beszélgettem olyan emberekkel, akik ismerik őt. Mindenki a legnagyobb elismerés hangján szólt róla. Gyerekek, akikkel csak az iskolában találkozott, akik ministrálnak a templomban, régi diákokkal, akik az általa szervezett templomi programokban részt vesznek, tanárokkal, akik munkakapcsolatba kerültek vele, idősekkel, akiknek a mindennapjait szépíti: mindenki lelkesen, életét, munkásságát elismerve beszélt róla. Halk, csendes, mindig segítőkész egyéniségét, türelmét, udvariasságát, közvetlenségét dicsérték, rosszat senki sem tudott róla mondani. Sokan említették azt az érdemét, hogy az ő kedvessége, jóindulata valahogy átragad az emberekre, akik kapcsolatba kerülnek vele, mindenkiből a legjobbat hozza ki. Többször volt súlyos beteg, rákkal kínlódott élete folyamán, s nagyon nagy erőt adott neki, hogy min-
denki hiányolta, sokan látogatták betegsége idején. Érezte az emberek szeretetét. Rá is szó szerint igaz a néhai kanonok úrról, Somogyi Lászlóról, Pestszentlőrinc első díszpolgáráról írt néhány sor : „Támogatja, istápolja az itt élő szegényeket, … kapcsolatot tud teremteni az új lakókkal is. Mindenkihez megtalálja az utat, fiatalokhoz, idősekhez, hívőkhöz és közömbösökhöz egyaránt. A szeretetet nemcsak hirdeti, hanem sugározza is minden ember felé. Nem tesz különbséget hívő és ateista, a törvényt tisztelő és az azt be nem tartó emberek között; számára egyformán Isten teremtménye mindenki, akit szeretettel kell elhalmozni, még akkor is, ha netán sárba taszítotják, vagy kezet emelnek rá. … példakép ….”
Igaz Gyuri bácsira is Somogyi László kanonok úri mottója, amelyet sokszor idézett nagy példaképe, Mécs László papköltő egyik kedves verséből: ”Halljad világ a vallomásomat; Egyszerűek legyünk, mint az országút, hogy mindenkihez elmehessünk. Jók legyünk, mint a levegő, hogy mindenkit megölelhessünk. Édesek legyünk, mint a kenyér, hogy mindenkit etethessünk. Vidámak legyünk, mint a bor hogy mindenkit megnevettessünk.” Amíg ezt a néhány sort leírtam róla, rájöttem, hogy rengeteget tanultam tőle. Emberszeretetet, és hogy érdemes az emberekhez jóindulattal közelíteni; hogy úgy érdemes élni, hogy az embernek legyen célja, és e célért küzdeni kell; hogy lehet szeretni a szűkebb hazát; hogy a hétköznapi életben, a mindennapokban kell az embereknek segíteni. És talán a legfontosabb tanítása: egyedül nem lehet csodákat tenni. Isten éltesse őt sokáig! Legyen az írásom köszönet Gyuri bácsinak. És nemcsak a tigrises sapkámért….
A Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola igazgatónője: Gyöngyi néni Készítette: Tolnai Katalin 5. b osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
Kedves Olvasó! Úgy is kezdhetném a történetet, hogy ,,Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciástengeren” és persze az Üveghegyen is túl, de a történet Nyírbátorban, a történelmi hangulatú kisvárosban kezdődött és Pestszentimrén a nyüzsgős, nagyvárosi kerületben folytatódik, ahol egy híres képzőművész házaspár él. Magyar József pedagógus képzőművész és felesége, akiről írásom szól. Szeretném bemutatni iskolám igazgatónőjét Magyarné Teliska Gyöngyi nénit, aki 1980 óta él a XVIII. kerületben, akire méltán lehetünk büszkék, nem csak kiemelkedő pedagógiai munkája miatt, hanem a városrész kulturális és képzőművészeti életében való aktív szereplésének köszönhetően is. Nyírbátorban született, és ott fejezte be középiskolai tanulmányait. Itt is kapcsolódott be a helyi képzőművészeti életbe. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia – rajz szakon végzett. 1980-ban kezdett tanítani a pestszentimrei Podhorszki János Általános Iskolában. A tanítás mellett szakkört vezetett, rajzversenyeken sikeresen szerepeltek tanítványai, kiállításokat rendezett és rendez a mai napig is. A kerületi rajz munkaközösség vezetőjének választották. A megszüntetett kerületi iskolát átvette a református egyház. Az új Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola vezetésére is őt választották, ezt a tisztséget 10 éve megelégedéssel látja el. 30 éve oktatja Pestszentimre diákjait sokak örömére. 2009-ben:,, Pestszentimréért” Díj kitüntetést kapott. Mit jelent Önnek pedagógusnak és iskolaigazgatónak lenni?- kérdeztem Sok munkát, nehézséget, de nagy-nagy örömet is. Mindig az iskola dolgaival foglalkozom. Igyekszem jól csinálni - mondta. Mit szeretne elérni a hivatását illetően? Azt szeretném, ha az iskola minél jobban és színvonalasabban működne, minél több gyerek vágyna arra, hogy itt tanulhasson. Bár most is telt házzal működik az iskola és többen jelentkeznek, mint amennyi férőhelyet tudunk biztosítani. Bízom abban, hogy ez köszönhető az iskola pedagógiai programjának, pedagógusaink kiemelkedő munkájának is. Látva az iskola fejlődését, ez nagy öröm számunkra. Beszéljen a képzőművészeti pályafutásáról! A szülei is művészek voltak? Sem édesanyám, sem édesapám nem voltak művészek. Engem már általános iskolás korom óta foglalkoztatott a rajzolás és a festészet. A középiskolában és a főiskolán külön szakkörökre jártam. Ha összevetjük ennek már bizony vagy 35 éve. Hol és hány kiállítása volt már? Önálló kiállításom 3, csoportos nagyon sok volt. Főleg Budapesten, de Debrecenben, Nyíregyházán, Felsőpakonyon és Ajkán is megtekinthetőek voltak festményeim, rajzaim. Milyen témájú alkotásai vannak? Elsősorban embereket ábrázolnak, emberi kapcsolatokat, de van ami nem figurális, a szabadságvágy, a természet szépségei adnak ihletet.
Kedvenc festőművészei, zeneszerzői? Festőművészem Brueghel, ő egy Németalföldi festőművész volt, zenében elsősorban a komolyzenei hangzású zenét kedvelem: Bachot még a jazzt, de a hangulatomtól függően minden jó zenét meghallgatok. Hogy jut ideje egyszerre iskolaigazgatónak, pedagógusnak, képzőművésznek és nem utolsó sorban családanyának lennie? Nagyon nehezen jut mindenre idő, de egyelőre az iskola és a család tölti ki minden időmet, csak nagyon kevés jut másra. Ezekkel a szavakkal ért véget beszélgetésünk. Büszkeséggel tölt el, hogy ,,Szenczis"diák lehetek és büszke vagyok Gyöngyi nénire, aki igen sokat tesz a kerületért és az iskola diákjaiért. Remélem, hogy még nagyon sokáig tanítja a gyerekeket, vezeti az iskolát úgy, ahogy eddig is tette, nagy-nagy szeretettel.
Évek, szépek Kelenföldi Gergő 5. a osztályos tanuló Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola
Tél, tavasz, ősz és nyár! Rég volt, hogy átléptük Az iskola kapuját? El is telt …, néhány éve már.
Évnyitó, évzáró, És az anyák napja: Gála! Együtt ünnepelt Az osztály apraja-nagyja.
Megszeppenve ültük Az évnyitót végig: Vártuk, hogy megismerjük Egymást, s a tanító nénit.
Tébláb! Röplabda is! Tánc, zene, ének, sport, Mind öröm, készüljünk fel! Ezzel szereztünk sok érmet.
Szorgos munka, játék Vette a kezdetét: Megtanultunk számolni, Olvasni, sőt betűt írni.
Szomorú búcsúzás Kedves tanítónktól, Komoly ötödikesnek Szép feladat lesz a lecke.
Tanuláson kívül Sokat voltunk együtt. A szülinapi tortán Egymásért fújtuk a gyertyát.
Bár néha veszekszünk Kicsit az osztályban, De mégis mi vagyunk a Legjobb osztály: iskolánkban!
Iskolánk makettje Darus Utcai Általános és Magyar-Német Kéttannyelvű Iskola csapata Felkészítő nevelő: Horváth Attila
Iskolánk makettje Fancsali Krisztián és Pásztor Bálint 8. osztályos tanulók Kandó Téri Általános Iskola Felkészítő nevelő: Kismihályné Naszrai Margit
A Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola története Készítette: Mátyus Barbara 6. osztályos tanuló Dolgozatomban iskolám, a Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola történetét, múltját és jelenét szeretném bemutatni. Az iskola története fontos része a település történetének. Budapest központjától 13 km-re található Pestszentimre, mint a XVIII. kerület része. A korábbi források Péteri-puszta elnevezéssel említik a területet. 1877-ben 160 fő lakik Péteri-pusztán, 1910-ben már 1939 fő. 1930-ban Soroksárpéteri önálló nagyközségi rangra emelkedik, majd 1931. június 18-án a Pestszentimre nevet veszi fel. A második világháború után még néhány önálló év következik, majd 1950-ben Budapest XVIII. kerületének része lesz. A lakosság számának gyors növekedése miatt szükségessé vált az állandó iskola létesítése. A múlt: Égető szükség mutatkozott már a 20-as évek végén egy polgári iskolára, de az óriási anyagi áldozatot igényelt volna, és a Vallás és Közoktatási Minisztérium ezt nem tudta fedezni. Végül Bereck Ferenc és felesége Hevesi Irma vállalkozott magánpolgári létesítésére. Azonban hosszú keresgélés után sem sikerült alkalmas épületet találni. 1932-ben Turcsányi István igazgató segítségével az Árpád (Podhorszki) utcai iskolában kaptak albérletet, így indulhatott meg az első osztály. A magánpolgári érdekessége az volt, hogy itt fiúk és lányok együtt tanulhattak. A község szívén viselte a polgári iskola gondját, az üressé vált Kisfaludy-Nemes utcai sarki épületet a vármegye pénzén megvásárolta és már ebben az évben itt fejezte be utolsó évét az első végzős évfolyam 1936-ban. Ez a polgári 1947 őszéig – országos megszüntetéséig üzemelt. A polgári iskola megszüntetése után a Kisfaludy és Nemes utca sarkán nyílt meg Pestszentimre negyedik általános iskolája. Az itt működő Kisfaludy Utcai Általános Iskolát tekinti a jelenlegi Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola a jogelődjének. Maga az épület 1912-13-ban készült el, eleinte fűszerüzlet, vendéglő, kávéház, pékség üzemelt benne. A Kisfaludy iskola egy ideig párhuzamosan működött az Ady Iskolával. Az iskolák 1948-as államosításával az imrei iskolák is a főváros felügyelete alá kerültek. A Kisfaludy az államosítás után 1950-ig leányiskola volt, majd 1950 őszén megnyitotta kapuit a fiúk előtt is. A negyvenes évek vége és az ötvenes évek is az iskola helyreállításával, berendezésével teltek el, melyben nagy részt vállaltak a szülők is. Sokat köszönhet az iskola a szülők - ebben az időben tett segítségének. A Kisfaludy utcai épület kicsinek bizonyult, ezért 1956-ban a Vasút utca 66. számú épületében váltott műszakban, egy tanteremben tanították az első és második osztályosokat. A bővítés csak egy új iskola építésével tűnt megoldhatónak. Az Irén (ma Kapocs) utcai, volt honvédségi területen, hosszú huzavona után, 1959-ben meg is indultak a munkálatok.
A régi gyakorlótér helyén 1960-ban adták át az első négy osztálytermet, ahol 1961 februárjában kezdődött meg az oktatás. 1973-ig közös iskolaként működött a Kisfaludy utcaival. A szülők és tanárok összefogásának köszönhetően az Irén utcai épületet kibővítették, s a Kapocs Utcai Általános Iskola 1973 októberében nyerte el a végleges formáját, s ekkor költözött ki a Kisfaludy utcai épületből, ahol 1998. január 1-ig óvoda működött. Az épület életveszélyessé vált, s lebontották. Az új iskola birtokba vétele óta eltelt 37 év emlékeit őrzik az iskola folyosóin elhelyezett tablók, fényképek az osztályokról, a nyári táborokról, s a fontos iskolai eseményekről. Az épület kívülről nem változott, belső átalakítással azonban újabb tantermek kialakítására nyílt lehetőségük. Tágasabb helyre költözött a könyvtár, átalakításra kerültek az irodák. Az iskola megőrizte eredeti arculatát, ma is nyolc osztályos általános iskola, amelynek alaptevékenysége az általános iskolai oktatás és nevelés, a napközis ellátás biztosítása. Az 1998/99-es tanévtől kisebbségi felzárkóztató programmal bővült alaptevékenysége.
2001 szeptemberében lezajlott a gondnoki lakás átépítése, így az iskola két nyelvi teremmel és egy fejlesztő szobával bővült. A jelen: Az 1999/2000-es tanévben megkezdődött az angol két tannyelvű oktatást, így az iskola új neve Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola lett. A képzés lényege, hogy a heti 5 nyelvórán túl három tárgyat angol nyelven tanulhassunk.
A 2005/2006-os tanévben alsó tagozaton a normál tantervű osztályokban hagyományőrző program indult, melynek keretein belül a jeles napokhoz kapcsolódó különböző népszokásokat elevenítik fel a gyerekek. Több éve a Comenius keretében nemzetközi iskolafejlesztési projektben veszünk részt. Korábban egy norvég, egy spanyol, egy portugál, egy ír és egy német iskolával közösen tanulmányoztuk az európai fiatalok múltját, jelenét és jövőjét. Jelenleg Angliával, Belgiummal, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal a sport témakörében készítünk új projektet. Jelenleg 339 tanuló folytatja tanulmányait iskolámban. Felhasznált irodalom 1. Pándy Tamás: Falu a városban – Epizódok Pestszentimre történetéből Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság, Budapest 1994. 2. Pándy Tamás- Dr. Téglás Tivadar – Dr. Téglás Tivadarné: Helytörténeti olvasókönyv Pestszentlőrinc – Pestszentimre iskolái számára Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest 1998. 3. Kapocs évkönyv 1997/989
Harmincévesek leszünk A Kondor Béla Általános Iskola története Készítette: Dömötör Antónia, Nyári Fanni Kondor Béla Általános Iskola „ Nem a teljes históriát adom, hanem egy külön kis tanulmányokból álló csillagképet, melyet a köztük kalandozó tekintet köt össze.” Iskolánk 2011-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. E közelgő ünnep - és a pályázat lehetősége – alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az intézmény múltjára. Kezdjük hát az emlékezést!
Az Állami - teleptől a Havanna - lakótelepig A Havanna - lakótelep helyén az első világháború idején lőszergyár, és lőszerraktár volt. A gyártelepet 3 méter magas betonelemekből készült kerítés vette körül. A háborús idők után a barakképületek megüresedtek, ezért a sok szegény ember számára lakásokká alakították át. Az 1920-as évektől megkezdődött az egykori lőszertelepen a tervszerű lakásépítés, s a telepet lakóteleppé bővítették: kisméretű, szűkös 20m2-es házak voltak ezek kis kerttel. 1922-ben a volt gépházból Kézdy Emil főgondnok irányításával 4 tantermes iskolát alakítottak ki. Ez az intézmény egészen a lakótelep megszűnéséig üzemelt. Ugyanis a kerületben a 60-70-es években nagy lakótelepépítési program indult. Ennek során az Állami - telepet is lebontották és a helyén Virágh Csaba tervei alapján elkezdődött a Havanna - lakótelep építése.
Ahogy elkezdődött A hirtelen felduzzadt lélekszámmal sok ezer gyerek is került a lakótelepre. Ezért nagyon fontos volt alapfokú oktatási intézmény létrehozása. 1979. november 12-én átadták a Kondor I. ma Csontváry Általános Iskolát, majd hamarosan felépült a mi iskolánk is. Az építők gyorsaságának köszönhetően 1981. május 4én Kondor II. néven iskolánkban is megkezdődött a tanítás. Az 1980/81-es tanévben még főként a Kondor I. - ben tanultak diákjaink. Az iskola első tantestülete mindössze 14 főből állt. De hamarosan 8 alsó tagozatos osztály az új épületben tanulhatott. Az első teljes tanév a 1981/82-es volt. Ebben az évben két nyolcadik osztály ballagott. A demográfiai hullám iskolánkat is utolérte, és jelentősen bővültek az osztálylétszámok. Ezek a lépcsők hova vezetnek majd? 1982-től 2009-ig 122 végzős osztályt bocsátott el az iskola. A kezdeti a-b osztályok fokozatosan bővültek, lettek c-d-e osztályok, sőt h és i jelzésű csoportok is voltak. Az osztálylétszámok átlaga 3538 fő volt. A demográfiai hullám csúcsán bővült az iskola a C épülettel, ahol 8 tantermet adtak át oktatás céljára. Az iskolában hagyományosan itt helyezik el az alsós osztályokat. A magas létszámok miatt
igénybe kellett venni 2 bölcsődei épületet is, az ún. Komaternt is. Tehát volt, hogy három helyen folyt az oktatás! A létszámcsökkenések után a Komatern épületét az iskola kiadta egy fitness- szalonnak, amely azóta is ekként működik. Az iskola első igazgatója Varga Valéria volt, aki a kezdetektől 1990-ig töltötte be ezt a tisztséget. Őt Vida Béla igazgató úr követte az igazgatói székben. 1989. február 17-én, Kondor Béla születésnapján iskolánk felvette a festőművész nevét. Az ünnepségen megjelent Kondor Mária, a művész testvére is.
Tanulás – tanítás a Kondorban Egy 2003-ban született rendelkezés lehetővé tette, hogy a gyerekek emelt szintű oktatásban részesüljenek. Nagy dicsőség volt akkoriban tagozatos diáknak lenni. Először rajztagozat indult, majd matematika és angol tagozatra járhattak a gyerekek. Új tehetségfejlesztést jelentett a komplex művészeti és a testnevelés emelt szintű oktatása. 2007 szeptemberében indult alsó tagozaton a ”Kutyával a hatékony tanulásért” programot, amelynek egyik „szereplője” Dolly, az okos németjuhász kutya.
Az oktatás színvonalának emelése érdekében szaktantermeket alakítottak ki, kerámiaégetőt építettek, lett zene- és táncterem, tágas sportudvart hoztak létre. Az eredmények sem maradtak el. Az iskola tanulói szaktárgyi versenyeken öregbítették (öregbítik) iskolánk hírnevét. Büszkék lehetünk a szaktárgyi versenyek országos, kerületi eredményére, rajzpályázatok győzteseire. Felsorolni is nehéz lenne az iskola közel 30 éves történetének valamennyi eredményét, de néhány példát idézünk: 1989 diákolimpia országos tornadöntő 6 hely 1996 országos angol nyelvi verseny 2. és 3. hely 1996 országos biológiai verseny 3. és 6. hely 1998, 2000, 2005 Apáczai - díjat kaptak tanulóink 2003. kerületi angol-informatikai verseny 1. hely 2000 „logo programozási verseny” 1 hely 2007 kerületi versmondó verseny 1. hely 2004 Zrínyi Ilona matematikai verseny 2007 kerületi versmondó verseny 1. hely Későbbi hírességek is koptatták nálunk az iskolapadokat. Iskolánk tanulója volt Balogh Gábor, az 1999-es esztendő egyéni világbajnoka, a sydney-i olimpia ezüst érmese, Rácz Kriszti és Kármen, a Kolibri Színház színművészei, Palcsó Tamás, énekes. De büszkék vagyunk minden diákunkra, akik pedagógusként, orvosként, ügyvédként, mérnökként, operaénekesként vagy jó szakemberként megállják a helyüket.
Kapcsolataink A Kondor Béla Általános Iskola közel 30 éves történet során nagyon sok híres személlyel, intézménynyel került kapcsolatba. Az iskolai Vendégkönyv tanúsága szerint magyar és külföldi személyiségek, szervezetek látogattak el hozzánk. Az akkori viszonyok között nagykitüntetésnek számított, hogy nálunk jártak magas rangú párt- és állami vezetők, a Magyarországon állomásozó orosz csapatok parancsnokai. Már 1981. május 31-én ellátogatott az iskolába a Magyar Néphadsereg MN3705-ös alaku-
latának vezérkara. Járt nálunk Pataki Ferenc fejszámolóművész, Magyari Béla űrhajósjelölt, a PA-DÖDÖ együttes, Balogh Gábor öttusa világbajnok. Sokféle nemzetközi delegáció is tiszteletét tette: lengyel, török, grúz, orosz küldöttségek tagjai. A kondoros diákok is eljuthattak különböző országokba. Síelhettek Szlovákia szép tájain, Angliába ma is eljuthatnak Nagyon sok diákunk kizárólag így juthatott el külföldre. Legszorosabb kapcsolat egy holland testvériskolával alakult ki 1994-ben a rotterdami Het Plen iskolával. 2000-ben énekkarunk nagysikerű koncertet adott a rotterdami városházán. Az iskolák közti kapcsolat a távolság és a pénzhiány miatt megszűnt, személyes barátsággá szelídült. Fogadás a rotterdami Het Plen iskolában.
Hagyományaink Az iskola megnyitása óta eltelt mintegy 30 esztendőben sok szép és hasznos hagyományt teremtettünk. Évente megrendezzük karácsonyi hangversenyünket, amit a szomszédos katolikus templomban tartunk. Népszerűek a Mikulás - ünnepségek, a farsangi rendezvények. Néhány évvel ezelőtt a gyáli erdőben akadályversenyen vett részt az iskola minden tanulója. Az akadályverseny csúcspontja a hatalmas gulyáságyúban főtt ebéd elfogyasztása volt. A gyerekek számára a legizgalmasabb minden évben a nyári szünet volt, amelyet táborozással, kirándulással tölthettek. Táboroztak Balatonakaliban szerveztek erdei iskolát. 2007 óta új hagyományt teremtünk: az iskola tanulói balatonszabadi-sóstói sátortáborozáson vesznek részt. Itt elmondhatja mindenki: Hurrá, nyaralunk! Balatonakalin, Diósjenőn, Törökmezőn. Kirándulásokat szerveztek a Kiskunsági Nemzeti Parkba, Székesfehérvárra, a bori várba. Vándortáborokban vettek részt Sárospatakon. 1994-2007-ig Pancsikálás a Balatonban
… és ami kimaradt Az iskola történetét kutatva, álmélkodva olvastuk az iskola dokumentumait: a Vendégkönyvét, Emlékkönyvét, Kirándulási naplóit. Rendkívül színes és tartalmas diákélet elevenedett meg. Olyan fogalmakkal is találkoztunk, amelyek az elmúlt időket eleveníti meg, de a mi életünkben már ismeretlenek: bokoriskola, kisdobos- és úttörőavatás, eskütétel, Fegyveres Erők Napja, köpenyviselés… Nálunk is vannak olyan újdonságok, amelyeket elődeink nem ismerhettek: fakultációk, nem szakrendszerű órák, erdei tábor. Ezekről ebben a dolgozatban már nem tudunk írni. . Majd jövőre… „bennünk is vásnak a lépcsők bennünk is öregednek-újulnak a falak halálunkig halljuk a csengőt…. addig vagyunk – leszünk amíg a lépcsők bennünk is vásnak – vénülnek, s újulnak a falak, amíg halljuk a csengőt…” /Kányádi Sándor: Öreg iskola ünnepére/ Kányádi Sándor: Öreg iskola ünnepére Felhasznált források: Vida Béla igazgató úr és Pozsgai Miklós szóbeli közlései az iskola dokumentumai: Emlékkönyv
Kirándulási Napló Csapatnapló Sulifürkésző /Iskolai kiadvány/ Vendégkönyv
Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc krónikája (Budapest, 1996)
A Bókay Árpád Általános Iskola története Készítette: Kucsera Viktória 7. a osztályos tanuló Bókay Árpád Általános Iskola
Bókay Árpád Általános Iskola Egyik nap elkezdtem nézegetni a régi okleveleiméi, bizonyítványaimat, és azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon milyen volt az iskola 100 evvel ezelőtt. Napról napra csak erre tudtam gondolni. Egyszer kimentem a Bókay kertbe és üldögéltem a padon és csak gondolkoztam. Odajött hozzám egy idős bácsi, kb. 80 éves lehetett. Elkezdtem vele beszélgetni és szóba jött az iskola. Azt mondta, O ismeri az iskolát, hiszen ö itt tanult, és elmesélt nekem mindent, amit az iskoláról tudott. Ez az iskola Peslszenlőrinc legidősebb iskolája, 2003-ban ünnepelte 100. születésnapját. Eredetileg Bokányinak hívták, de nem olyan régen 1996-bán átnevezték Bókayra.
Az intézmény a Bókay kertben található. A kert egykor a Bókay Árpád és felesége nyaralója volt. Bókay Árpád belgyógyász és farmakológus volt, a MTA tagja. 1856-ban született Id. Bókay János fiaként. Először kolozsvári, majd budapesti gyógyszertan tanár. Gyógyvizekkel és méregtani kutatásokkal foglalkozott. Majd 1919-ben hunyt el. A Bókay telepet ő parcellázta föl. Sajnos csak ennyit tudott mondani a bácsi, mert sietnie kellett. Iskolánkban számos helyen emléket őrizzük Bókay Árpádnak és a néphagyománynak. Már több éve nálunk rendezik meg a Bókay Árpád Országos Biológia versenyt. Sok éve mi fogadjuk a messzi megyékből érkező versenyezni vágyó diákokat, szülőket, és felkészítő tanáraikat. 2008ban elismerték, hogy Ökoiskola vagyunk. E-program kereteiben minden héten hétfőn CsutkaJutka műsora megy a rádióban, tele sok-sok érdekességgel és okossággal a környezetről. Öko munkafüzetet is kapunk, amiben a környezetvédelem fontosságára és a környezet védelmére ösztönöznek minket. Sok kirándulást is szerveznek nekünk, sok érdekes helyre például a szennyvíztisztitóba és a városüzemeltetőhöz. Matrica gyűjtés is indult, amiket akkor kapunk, amikor valamit cselekedtünk a környezet védelmében.
Alsóban a tantárgyak között szerepel a néptánc is, és ha valaki folytatni szeretné a tanulását, lehetősége van rá, mert a TÉBLÁB Alapfokú Művészeti Iskola az iskolában is tart órákat és szívesen várja a táncolni vágyókat. Ezenkívül még sok más programban is részt veszünk, köztük a német és angol nyelvű Commenius
cserediák programban is. HEFOP, a kompetencia-alapú oktatásra áttérés nagy kihívást jelent a tanárainknak. 2005 óta újféle oktatási rendszer van az iskolánkban. Ez 18.000.000.Ft jelentett iskolánknak. Ehhez hozzátartozik a TIOK-projekt, ami a/l eredményezte, hogy 6 tanárunk ment el kompetencia-alapú képzésre, így a programmal nyert interaktív tábla, a 6 kiképzett tanár termében lelt Jelszereivé és ezeket az oktatáshoz hasznosítani tudják. A Prímalingua program keretében 48 iskola 29 országból levelezik egymással németül. Van egy közös oldal és ide minden iskola intézményéről tölt fél információkat. Mindig ünnephez kapcsolódó feladatok vannak. Levelet kell írni, Karácsonyi üdvözlő lapokat csinálni, sutit sütni, és ezeket mind elküldeni a levelező partnereknek. Miután mi elküldtük, a többi iskola közül akikkel a kapcsolatot tartjuk ugyanúgy küldenek nekünk sutit, levelet és képeslapot. Ezeket mind saját kézzel készítjük és készítik nekünk. S a legfontosabb, hogy mi mindegyütt vagyunk, a nyelvet is megtanulhatjuk, és új barátságot köthetünk és, akár külföldiekkel is. Felhasznált irodalom: www.bokay.hu Wikipédia Akadémiai kislexikon- Akadémiai Kiadó, Budapest
A „TÉBLÁB" TÖRTÉNETE Készítette: Móczár Boglárka 7. b osztályos tanuló Bókay Árpád Általános Iskola
Budapesten létezik egy művészeti iskola amely már 20éve működik és arra szolgál,hogy a Kárpát-medencében fellelhető, hihetetlenül gazdag népi kultúrát, néptánc- és népzenei hagyományt, minél több gyermekkel megismertesse és megszerettesse, továbbadva ezzel őseink örökségét. Az iskola neve: Tébláb Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, vagy röviden TÉBLÁB, amelynek különböző korosztályú csoportjaiban több száz gyermek táncol, illetve muzsikál művészeti iskolai keretek között. Az iskola célja nem profi néptáncosok és népzenészek nevelése, hanem megszerettetni a gyerekekkel a kultúrát,hagyományt. Az iskola megálmodója és létrehozója Vörös Árpád, aki nagyszerű néptáncpedagógusként, egy remek tanári és vezetői csapattal a háta mögött, szívügyének tekinti a néphagyományok ápolását. Emberségre, szeretetre nevel ez az iskola, életre szóló barátságok köttetnek itt, s mindeközben olyan értékeket közvetít, amelyek biztos alapul szolgálva segítik a fiatalságot útkeresésében, kapaszkodót nyújtva számukra felgyorsult világunkban. 6 korcsoportban 170 gyerek táncol, 6 és 16 év között. A kezdő tánclépesektől a bonyolultabb táncokon keresztül a színpadi bemutatókig ismerhetik meg a gyerekek a magyar és a szomszédos népek tánc- és szokáshagyományait. Rendszeresen fellépnek óvodákban, iskolákban, művelődési házakban. Évente megszervezik a TÉBLÁB Néptáncfesztivált, amelyre budapesti és vidéki gyermektánccsoportok kapnak meghívást. Kalocsai népviselet Kezdetben négy telephelyen néptánc tanszakon folyt a képzés. Közben felmerült az igény arra, hogy az intézmény vállalja el a képzést a dél-pesti régióban a többi művészeti ág képzését is. 2006
szeptemberétől Összesen kilenc helyszínen és négy tanszakon lehet a téblábnál tanulni(néptánc,népzene,grafika,színjáté k). Tanáraink szakképzett pedagógusok, szakmájuk kiváló művészei. A Tébláb nem csak iskola, hanem egy olyan civil közösségi tér, ahol a gyerekek, szülök, pedagógusok közösen élik meg a hétköznapok és az ünnepnapok örömeit és megpróbáltatásait. Intenzíven fejlődő művészeti csoportosulásként néhány év alatt meghatározó szerepet vállalt és kapott bubapesten. Táncaikkal a világ számos pontját bejárták. Az évek óta megrendezett szicíliai fesztiválra külön a téblábból kértek fel egy csoportot,hogy vegyen részt rajta. Évente megrendezik a nemzetközileg elterjedt Tébláb Fesztivált. Minden ősszel megrendezik a hagyományos Krepuska Géza Hagyományőrző Szüreti Fesztivált. A fesztivál keretei között került megrendezésre egy mindeddig egyedülálló rekordkísérlet is. Több mint 1500 embernek volt része ebben a szívet-lelket melengető közösségi élményben. Téblábos gyerekek-fel nőttek, baráti közösségek, tánccsoportok, családok és érdeklődök, megfelelő ráhangolódás után, hat percen keresztül táncoltak együtt.
MAKETTEk
Lukács Eszter és Nehéz Orsolya 6. osztályos tanulók Pitagorasz Általános Iskola Felkészítő nevelő: Diráné Huszár Gertrúd
Épületek Tisza Dominika, Papp Nikolett 5. osztályos tanulók Kandó Téri Általános Iskola Felkészítő nevelő: Kismihályné Naszrai Margit
Dohnányi Ernő Zeneiskola Márhoffer Karalin Nóra 8.a osztályos tanuló Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola
Budapest XVIII. kerület állami zeneiskolája 1969-ben vált önálló intézménnyé. Dohnányi Ernő zongoraművész, zeneszerző és karmester nevét 1990-ban vette fel; a névadó ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel a zeneszerző leszármazottai: harmadik feleségének gyermekei McGlynné Dohnányi Ilona és Dohnányi-Salacz Gyula. Dohnányi Ernő 1877. július 27-én született Pozsonyban. Zenei adottságait apai ágon örökölte. A kis Dohnányi a családi kamarazenélés mellett szólistája lett a Pozsonyi Katolikus Főgimnázium zenekarának. Gimnáziumi éveiben zongoradarabokat, dalokat, operát, misét komponált, a zenekarban hegedült, a kórusban énekelt és a kápolnában orgonált. 1894ben sikeres felvételt nyert az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára. Zenei tanulmányait három év alatt fejezte be és kitüntetéssel diplomázott zongora és zeneszerzés szakon. Mesterei: Thomán István (zongora), Hubay Jenő (kamarazene) és Koessler János (zeneszer) Iskolái után mint zongoraművész Berlinben, Budapesten és Londonban lépett fel, 1900-ban ment először amerikai turnéra. 1916-ban kezdett tanítani a Zeneakadémián, 1918-tól a zongoratanszék Dohnányi tantervei és módszerei alapján dolgozott. 1919-től kezdődően vezetője és elnök-karnagya lett a Filharmóniai Társaságnak és ugyanebben az évben nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává, majd a Tanácsköztársaság zenei direktóriumának tagjává választották. 1920-ban a Horthy-kormány elrendelte azonnali elbocsátását az állami szolgálatból. Ezután a koncertezés és a komponálás töltötte ki életét. 1922-ben a Kolozsvári Egyetem Szegeden díszdoktorrá avatta. 1925-ben a New York State Symphony Orchestra vezető karmesterévé választotta. 1928-ban visszatért a Zeneművészeti Főiskolára, 1934-ben az intézmény főigazgatója lett, majd a Magyar Rádió Zenei Osztályának igazgatójává nevezték ki. Mint a „Harmónia koncertiroda" tiszteletbeli elnöke sok fiatal tehetséget tudott segíteni. 1936-ban a francia becsületrenddel tüntették ki, továbbá a Római és Londoni Akadémia tiszteletbeli tagja volt.1969 óta van önálló zeneiskola a XVIII. Kerületben Bár a Zeneiskola szervezetileg önálló intézmény volt, központi épülettel nem rendelkezett; az egyik általános iskola Fürst Sándor utcai épületének két kisméretű helyisége szolgált iroda és tanterem gyanánt. A növendéklétszám kezdetben 400 fő volt, zenei előképzőben, valamint 4 hangszeren (zongora, gitár, hegedű, cselló) lehetett tanulni. Az igazgatón és helyettesén kívül 13 tanár oktatott a kerület 8 általános iskolájában. A Zeneiskola hangszerállománya néhány fatőkés zongorából és gyenge minőségű hegedűből állt. A fiatal, jobbára pályakezdőkből álló tantestület dinamikus munkája
nyomán lendületes fejlődésnek indult az iskola. 1983-ban kaptuk első központi épületünket (Gyöngyvirág u. 7-9.), majd 1992-ben még egyet (Gyöngyvirág u. 10.), így már 14 saját helyiségben taníthattunk, s ez munkánkhoz további lendületet adott.Az iskola önállósodása óta eltelt 38 év alatt a zeneiskola tanulói létszáma folyamatosan bővült, jelenleg 950 fő. 1983-ban alakult meg az első zenekar. Iskolánk 1985 óta folyamatosan építi széleskörű külföldi cserekapcsolatait, melyek napjainkig sokrétűvé váltak és lehetőség szerint évi rendszerességgel ismétlődnek. Sok tehetséges növendékünket irányítottuk zenei pályára. Fő törekvésünk továbbra is az, ami kezdetben volt: érzelem-gazdag, harmonikus emberré nevelés a zenetanítás eszközrendszerével. Több tanszakja is van az iskolának: Zongoratanszak Hegedű-, brácsatanszak Gordonka-, nagybőgőtanszak Fafúvóstanszak Rézfúvós-, és ütőstanszak Harmonika-, magánének-, citeratanszak Gitártanszak Szolfézstanszak Ifjúsági vonószenekar A folyamatos fejlődés és bővülés mellett az intézmény profilját az évek során az amatőr közösségi muzsikálás irányába fejlesztették, ennek eredményeképpen az alábbi állandó együttesek működnek az iskolában: Gyermek-vonószenekar, Ifjúsági vonószenekar, Gyermekfúvószenekar, Ifjúsági fúvószenekar, Harmonika-együttes, Gitár-együttes, Citera-együttes, Kórus. A zenekarok működtetése mellett nagy hangsúlyt helyeztek a tehetséggondozásra is: növendékeikkel és együtteseikkel rendszeresen részt vesznek különböző szakmai fórumokon, találkozókon, fesztiválokon és versenyeken. Számos tehetséges növendéküket irányították zenei pályára, egykori tanítványaik közül többen játszanak például a Magyar Állami Operaház, az Operett Színház zenekarában, a Magyar Virtuózok Kamarazenekarban, és többen azóta tanárként tértek vissza a Zeneiskolába. Az iskolának az eltelt évek során több hagyományos nagyrendezvénye is kialakult, melyek a kerület lakosságából is tömegeket vonzanak. Ezek a következők: Adventi Hangverseny, Tanári Hangverseny, Virágvasárnapi Hangverseny, Reprezentatív Növendékhangverseny, Kamaraegyüttesek Hangversenye, Tanévzáró Hangverseny, valamint a több mint 1500 fős közönséget vonzó Újévi Hangverseny. Növendékeik és tanáraik szólistaként és kamarazenei produkciókkal rendszeres szereplői a kerületi ünnepségeknek, közművelődési eseményeknek.A zeneiskola tanárai sok kitüntetésben részesültek, köztük az iskola igazgatója is. Maga az iskola is részesült kitüntetésekben.1990-ben a Budapestért kitüntető zászlót nyerte el, 2005-ben a Budapestért díjat és 2006-ban a Bartók Béla Díjat. A zeneiskola 12 tanárral rendelkezik.2 épülete van, de szeretne egy új nagy épületet építtetni Sánta Ferenc igazgató úr, amiben lenne hangversenyterem is. Az új épület létrehozásához nagyon sok pénzre van szükség. Ennek megteremtése érdekében Európai Uniós pályázatot nyújtott be, és jótékonysági koncerteket szerveznek már második éve.A Zeneiskola működésének segítésére, tanulóinak és zenekarainak támogatására, valamint Pestszentlőrinc Pestszentimre zenekultúrájának magasabb színvonalra emelése érdekében hozták létre az alapítók 1991. december 10-én az ETÜD Zenei Alapítványt. Az alapítvány érdekében sok kiváló művész vállalta a fellépést egy hangversenysorozatban. Felhasznált irodalom: www.dohnanyizeneiskola.hu www.szineszkonyvtar.hu
PLAKÁTOK
Juhász Rebeka Kandó Téri Általános Iskola
Pém Noémi Kandó Téri Általános Iskola
A Budapest XVIII. kerületi Református Egyházközösség Története, megalakulása és az első Templom megépítése Készítette: Tolnai Katalin 5. b osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola
,,Bizony, a Lélek dolgozott itt közöttünk, a szegények községében és a Lélek meggazdagított bennünket! Szeretnék elmesélni egy régi történetet arról az Egyházközösségről, amely a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskolához is kapcsolódik, amelyben tanulok. Pestszentimre igen rövid múltra tekinthet vissza. Az 1900-as években , még csak 268 lakosa volt és Péteri-pusztának nevezeték ezt a települést. Ez a szám 10 év alatt 1939 főre emelkedett. A lakosság nagyobb része a közeli kispesti, pestszentlőrinci és csepeli gyárakban dolgozó munkások, nyugdíjasok és nyugdíjas MÁV dolgozók közül kerültek ki. Sok gondot okozott, a lakosságnak, hogy ügyes-bajos dolgaiban a távolabb eső Soroksár községbe voltak kénytelen utazni, ezért hosszas utánjárásra 1913-ban jegyzői kirendeltséget kapott a község. Az idetelepülő emberek, vallásuk szerint megoszlottak. Többségük Katolikus, de szép számban Református hitvallásúak voltak. Egymásra találtak a református hívek és egy,,Pethő” nevű lovászmester házában gyűltek össze az első istentiszteletekre. Akkor még nem volt rendszeresség a lelkészi szolgálatok teljesítésében, mert problémát jelentett az, hogy a lelkészt más városrészből kellett kocsin minden alkalommal hozatni. Ezért komolyabban törekedtek a hívek olyan megoldásra, amely komoly anyagi megterhelés nélkül tette lehetővé, hogy a református hívek állandó lelki gondozásban részesüljenek. A megoldást az 1916-ik év jelentette, amikor is fiókegyházzá alakult át a péteri gyülekezet. 1916 áprilisában megtartották az alakuló gyűlést. Perjessy Károly felügyelő-lelkész kimondta a soroksár-péteri református fiókegyház megalakulását. Az istentiszteletek idejét vasárnaponként délután 3 órára tették, az úrvacsoraosztások kivételével. Árpád-utcai állami iskola egyik tantermében voltak az istentiszteletek. A világháború utolsó éveiben, egyre nehezebbé váltak a megélhetési viszonyok, ezért 1919-ben arról kellett tanácskozni, hogy egyáltalán fennmaradjon-e az egyház, amikor is kitiltották az istentiszteletet az állami iskola épületéből. Ebben az évben alakult újra az első presbitérium. 1922: októberében, új segédlelkészt kapott az egyház, Széky Endre személyében. És ezzel új korszak kezdődött a kis egyház életében. Széky, tudta, hogy bár egyelőre semmijük nincsen, mégis látta a már megépítendő templom magasba szökkenő tornyát, hallotta a harangok szavát s tudta, hogy "Velünk az Isten!",, Az a három év, amely most következett, gyülekezet életének a Hősi korszaka volt. Az első hitvallók megszállottsága, akadályokkal nem törődő lelkesedése folytán nagy tervek születtek és úgy látszott, hogy a mindenható Isten különös kegyelme kísérte ezeket a terveket
szinte lépésről-lépésre. Előtérbe került a sok szép terv és elgondolás közül a templomépítés gondolata.1925 pünkösdjén az összefogás volt a cél. A közös akarat egyetértés hatalmas erejéről szólt a beszéd és a gyülekezet megértette, de meg is fogadta, hogy az egyetértés útján kell haladni, ha a célját el akarja érni. Megindultak a téglajegyzések. A gyülekezet tehetősebb tagjai rövid idő alatt 30000 téglát jegyeztek. Volt aki havonta fizetendő adományok vállalásával járult hozzá a templomalap növeléséhez. A lelkész megindította az országos gyűjtést, amelynek során õ maga is és az őt kísérő presbiterekkel és a hívekkel járt el távoli, nagy és ismerős gyülekezetekbe prédikálni és nyerte meg a református atyafiak szívét és segítségét. E közben előtérbe került az a kérdés, hogy hol épüljön meg a templom? A presbitérium többsége úgy döntött, hogy a templomot a község központi részén építse fel. Így esett a választás a Nemes utca és a Rákóczi utca sarkán lévő telekre.1926: szeptember 12-én volt az ünnepélyes templomalap kőletétel. Az építkezés gyorsan haladt és november végére tető alatt állt a templom és a vele egy stílusban megtervezett paplak is. Újabb adományokkal sikerült csak befejezni a templom építését. 1927 húsvétján megérkeztek a harangok és június 6-án került fel a csillag a toronytetőre. A sok áldozatos munka, összefogás eredményeképpen, felépült alig két év alatt a templom. 1944: december: A németek felrobbantották a templomot. 1966: A templomot újjáépítették Úgy gondolom, ahol van összefogás és Hit ott minden álom valóra válhat. Jó példa erre ez a történet.
PLAKÁTOK
Lichtblau Petra Kastélydombi Általános Iskola
Borsos Dalma és Barkó Regina 4.o-Piros Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola
Séta a kerületben Készítette: Rácz Richárd 5. a osztályos tanuló 1. sz. Etalonsport Általános és Sportiskola
Biztosan te is ismersz régi-új, modern-hagyományőrző épületeket, mert szinte megszámlálhatatlan van belőlük Budapesten, sőt a kerületünkben is sok található. Remélem te is szereted ezeket, mert én e fogalmazással egy sétára szeretnélek elvinni a kerület épületei között. Először is talán kerületünk legfontosabb létesítményével szeretném kezdeni a sétámat, ez pedig nem más, mint a Ferihegy nemzetközi repülőtér, Budapest legnagyobb nemzetközi repülőtere. Mint minden épület tervezésére és építésére, így erre az épületre is pályázatot írtak ki 1939 szeptemberében, és ugyanebben az évben decemberben hirdették ki a legjobb pályaművet. Az Ifj. Dávid Károly által tervezett épület (kisebb módosításokkal) nyerte meg a pályázatot. A tervező a modern magyar építőművészet megteremtője volt, és az általa megálmodott épület felülről nézve egy repülőgépre emlékeztet. 1942-ben kezdődött meg az építkezés Kemenes Krebs András cégének segítségével. Sajnos a II. világháború során komoly károkat szenvedett az épület, ezért 1947-ben döntöttek az újjáépítéséről. Az átadási ünnepséget 1950. március 7-én tartották. A második ütemben épült meg a 2A terminál, aminek az alapkövét 1983. november 16-án rakták le, és nem egész két év telt el, mikor már megnyitották az utasforgalom számára. Ezen terminál megépítése a repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. 1997-ben kezdődött meg a 2B terminál építése, amelynek átadására 1998. december 8-án került sor. Az l-es terminált ezek után felújították 2005-ben. A jövőre nézve a 2A és 2B terminál közé Sky Court (Égi Udvar) fog épülni, melynek munkálatai már megkezdődtek. Ennek az új építménynek köszönhetően még több utas fogadására lesz alkalmas a reptér.
Ezután tovább folytatjuk sétánkat a Lőrinci Vásárcsarnok felé. Kerületünkben már a H. világháborút megelőzően működött piac. A városvezetés 1940-ben döntött arról, hogy egy aszfaltozott piacteret alakít ki, amely az Üllői út mellett, közel a városházánál volt található, mely kielégítette a vevők igényeit, hiszen fedett területen is volt lehetőségük a rossz idő esetén a vásárlásra. Az új évezred kezdetén bizonyossá vált, hogy egy új városközpontot fognak kialakítani a hetvenes években lebontott Tégla és Terracotta Gyár területén, ezért a piacot is szerették volna ide átköltöztetni. Az új vásárcsarnok 2003.március 22-én nyitotta meg kapuit, és sokkal kényelmesebb bevásárlást biztosít a kerület lakosai számára, emellett nagyobb a választék, hiszen sokkal több üzlet található benne.
A piacot elhagyva a megújuló külsővel megjelenő Thököly úti szakrendelő felé indulunk e!. Az épület régi kék színét a környezetével is harmonizáló pasztellszínre cserélték le, és Zsebők Zoltán orvosprofesszor nevét kapta az intézmény, aki kerületünkben élt, és sokat tett az orvosi ellátásáért. Az épületen belül is korszerűsítettek néhány területet, a fülorr- gégészeti, reumatológiai, emésztőrendszeri kezelések lettek korszerűbbek. Patika nyílt a szakrendelőn belül, ami nagyban megkönnyíti a betegeknek a felirt gyógyszerek beszerzését.
A sétám következő állomása egy sportlétesítmény, a Pestszentimrei Sportkastély, amelyet 2006.december 8án adtak át, és a sportolásra vágyók mellett a kultúra kedvelői is színvonalas műsorokat láthatnak itt. A kívülről is modern épületen belül egy hatalmas küzdőteret találunk, ami alkalmas sportrendezvények ( pl. asztalitenisz, tollaslabda, birkózás, cselgáncs, Ökölvívás, hogy csak egy-két sportágat emeljek ki a sok közül) lebonyolításra. Emellett speciális védőburkolat elhelyezésével nem sportjellegű rendezvényeket is szervezhetnek itt, pl. vásár, kiállítás, koncertek, bálok stb Minden igényt kielégít az épület, hiszen büfé, szauna, kondicionáló terem is várja a betérő vendégeket. Ezen kívül a mozgáskorlátozottaknak is lehetővé tették az intézmény megközelíthetőségét, ami nagyon fontos dolog. A sportkastély épületét elhagyva sétánkat kerületünk zeneiskolájával fejezem be. A Dohnányi Ernő nevét viselő iskola a legnagyobb közoktatási intézménye kerületünknek. Sajnos a két központi épületét az iskola régen kinőtte, ezért új épület építésére lenne szüksége. Ugyan a régi épületen is folyamatosan végeztek felújítást az utóbbi években is, ez nem oldja meg az alapvető problémát, hogy kicsi a hely. A végleges megoldás egy új, zeneoktatásra alkalmas és sokkal nagyobb területű épület lenne. A Gyöngyvirág u.7-9. szám alatti épület bővítésével képzelték el a problémák orvoslását, de 2003-ban felmerült annak a lehetősége, hogy a régi piac helyére épülhetne meg az új zeneiskola épülete. Ez sajnos eddig nem valósult meg, de talán ez is nemsokára nem csak álom marad, mivel európai uniós pályázatokon lehetőség van támogatást szerezni az ilyen intézmények építéséhez. Ezzel a sétánk végére is értünk. Remélem tetszettek a kerületünk fontos építményeinek leírásai, hiszen mindenhol találhatóak az életünkben meghatározó fontossággal bíró épületek, és talán nap mint nap elmegyünk mellettük anélkül, hogy igazán megcsodálnánk azokat.
Séta Pestszentimrén Készítette: Virág Kitti 5. a osztályos tanuló Ismerik, sétáltak már Pestszentimrén? Pedig érdemes elindulni egy szép, napos délutánon. Jöjjenek velem!
A központ könnyen megismerhető, mert itt van a legjobb cukrászda, a Picur. Egy fagyival a kézben, vagy egy finom süti elfogyasztása után érdemes megnézni az új játszóteret, sőt játszani is egymással. A felnőttek miközben üldögélnek láthatják a nemrég elkészült Egészségügyi Központot. Szeretném, ha megismernék a Szélső utca végében épült új lakóparkot is, mely egy rövid séta a játszótérről indulva. Ehhez áthaladunk ismét a központon, ahonnan látható a vasútállomás, ahonnan gyorsan bejuthatunk Budapest központjába a Nyugati pályaudvarra. S most már új vasúti kocsikkal közlekedhetünk. Én is megkértem szüleimet, hogy egyszer vonattal menjünk a „faluból a városba”. S ha ehhez pénzre van szükségünk, rögtön intézhetjük ügyeinket, mert három bankfiók közül is választhatunk. Akkor sincs gond, ha megéhezünk, mert közkedvelt vendéglők gondoskodnak a finom ételekről, sőt a szórakoztatásról is. A Dózsa György úton továbbhaladva pillanthatjuk meg az új lakóparkot. Itt azonos méretű lakások vannak kis kertekkel az épületekben. Sok fiatal és kisgyermekes fiatal költözött ide. Melyik ez a része kerületünknek? A Kossuth Ferenc telep! A régi, nagy múlttal rendelkező területen nemcsak idős és kis családi házak állnak a telkeken, hanem a felújított, sőt új építésű családi házak is. Most már van új orvosi rendelő, sőt gyógyszertár is nyílt. Ha kiérünk a Szélső utca másik végére, akkor elláthatunk a Nagybani Piacra, sőt megpillanthatjuk egy kisebb részét egy bevásárló központank is. A Nagykőrösi út felé fordulva az első utca mely keresztezi sétánkat a Táncsics utca. Boldogan mutathatom iskolám épületét, a sportpályát, ahol annyi élvezetes meccset tartottunk. Az utcák csendesek, kicsi a forgalom, ezért a gyerekek jóidőben sokat tudnak biciklizni, játszani. A kertekben még tartanak háziállatokat is. Nemcsak kutya, macska, hanem ló, kecske is látható a kerítéseken belül. Ugye nagyszerű délutáni séta volt? Remélem, kedvet kaptak arra, hogy ide költözzenek.
Ha az épületek meséim tudnának! Készítette: Székely Botond 7. b osztályos tanuló Sokszor elgondolkodtam egy-egy régi épület láttán, hogyha beszélni tudnának, miről mesélnének nekünk? így vagyok az egyik kedvenc épületemmel is, amelyik nem messze a Szarvas csárda tértől, az Üllői és Ráday Gedeon utca kereszteződésében található. Ez a Zilah Kávéház Krisztina Cukrászda, mely a 2000-es évek elején az eredeti formájában került felújításra. Az Üllői úttal párhuzamosan fekvő műemlék különös hangulatot idéz bennem. Ez biztosan azért van, mert az épület falának díszítése kissé szokatlan, olyan, mintha a tégla borítású falakban a tartó és tá-
masztó gerendákat látnánk. A hosszú, de viszonylag keskeny házat a közepén található bejárat feletti homlokzat- mely szerintem kissé hasonlít az ókori görög épületek timpanonjához - is nagyon egyedivé teszi. Homlokzatát a gipsz díszítésbe írt Caput Glóriáé Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat ékesíti, amelyre akárhányszor ránézek a kertben lévő vén és terebélyes diófák alatt üldögélve, mindig a múlt jelenik meg előttem. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy 100 vagy 50 évvel ezelőtt ez a csodálatos építmény, hogy nézhetett ki, és vajon kik jártak oda és mit csináltak ott. Hiába üldögéltem a kertben és elmélkedtem a múltról, sajnos a ház nem akart mesélni. Ezért utána olvastam a történetének, valamint tavaly az unokatestvéremnek a Kávéházban tartott esküvőjén az egyik ott dolgozó embertől megtudhattam néhány érdekességet. El sem tudtam képzelni, hogy a ház nem mindig kávézóként és cukrászdaként működött, hanem Szemere Miklós az 1900-as évek elejétől lövöldeként működtette. A lövöldében számos nemzetközi lövészversenyt rendeztek. Itt gyakorolt, majd később évekig oktatott Prokopp Sándor, aki Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet nyert. De járt itt Krúdy Gyula is. A lövölde szerepe az első világháború kitörését követően megváltozott, egyre inkább hadi központtá vált. Például itt búcsúztatták a frontra induló katonákat. Az 1930-as években a tömegrendezvények centrumává vált. Itt rendezték meg Horty Miklós 10 éves kormányzásának ünnepségét. Sajnos az épület 1947-ben bezárásra került és utána négy évtizedig a pestszentlőrinci strand öltözőjeként használták. Ezen időszak alatt a ház állagára nem fordítottak gondot, ezért nagyon rossz, szinte kritikus állapotba került. Zilah László cukrászmester által vezetett felújításnak köszönhetően ma már az épület ismét régi pompájába tündököl. A Zilah Kávéház azonban nemcsak kívülről, hanem belülről is fantasztikus. A kiállított fegyverek hűen tükrözik az épület múltbéli szerepét. Az egész olyan, mintha az oda betérő embereket fokról fokra egyre jobban el akarná kápráztatni. A parkolóból a kávézócukrászda bejáratáig a szépen gondozott kerten keresztül vezet az út. Nyári időszakban a süteményeiket, egyéb édességeiket elfogyasztó emberek a kertben is helyet foglalhatnak, ahol a vendégeknek a nap melege ellen a hatalmas gesztenyefák árnyéka ad védelmet. Az épületbe lépve egyből az ízléses és étvágygerjesztő sütemények látványa tárul a vendégek elé. Aki ide belép felhagyhat minden fogyókúrás reménnyel, mivel úgysem tudja megállni, hogy a finomságok közül valamit ne kóstoljon meg! A bejárattól jobbra található az éttermi rész, ahol nemcsak édességet, hanem különböző főételeket is lehet enni. A kiszolgáló pult végénél nyílik egy külön helyiség, ahol esküvőket, különböző rendezvényeket szoktak tartani. Ennek a teremnek az érdekessége, hogy onnét lehet bejutni, az általam csak „ üveg teremnek" nevezett részbe, amelynek a közepéről egy óriási platánfa nyúlik az ég felé. Az unoka bátyám esküvőjén ebben a teremben volt maga az esküvői szertartás, amely a jellegénél fogva nagyon alkalmas ilyen meghitt családi események lebonyolítására. A főbejárat baloldalán található a kávézó. Az ott elhelyezett asztalok és székek stílusa a régi idők kávézóinak hangulatát idézi. Most is , ahogy a múlt század elején, az urak kávézás közben elolvashatják a napi újságokat, a hölgyek pedig barátnőikkel beszélgethetnek, stitizhetnek. Ennek az oldalnak a végéről lépcsőn lehet a galériára feljutni. Tavaly egy novella és mese író pályázat ünnepélyes díjkiosztóján vehettem itt részt. Remélem szemléletes képet tudtam adni a kerületünk egyik legszebb , leghangulatosabb épületéről, és megérti az olvasó, hogy miért szeretek idejárni. Számomra a Zilah Kávéház és cukrászda nemcsak egy vendéglátóhely, hanem a múlt, a történelem egy része. Szerintem az épület első tulajdonosa, maga Szemere Miklós sem hitte, hogy ennyi év elteltével lesz még valaki, aki az épületet az utókornak megóvja, gondozza!
Mária Szeplőtelen Szíve templom (1181 Budapest, Batthyányi u. 87/B.) Készítette: Munkácsi Vivien A templom múltja A Batthyány u. 87-ben, a mai templomkert és plébánia területén minden bizonnyal már az Árpád-korban is állt templom, majd ennek helyére újabb lelkészséget és templomot építettek, melyek a török hódoltság során pusztultak el. Ezt a feltételezést az a tény támasztja alá, hogy
a mai plébániaépület környékén régi temetkezési helyet tártak fel. Pusztaszentlőrinc, később Pestszentlőrinc 1910-ben vált külön Kispesttől, mint önálló község. Egyházi szempontból ekkor még a váci egyházmegyén belül a kispesti plébániához tartozott. Néhány év múlva az egyházkerületi különválás is megtörtént: 1918-tól önálló lelkészség, majd 1920-tól önálló plébánia jött létre Pestszentlőrincen. Lelkésszé, majd plébánossá dr. Wimmerth Bélát nevezték ki, aki a környéken már 1910-től ellátta a lelkészi feladatokat. Az istentiszteleteket 1905-től a Wlassich Gyula utcai iskolában tartották. 1911-ben szentelték fel a Batthyány utcában az első, kisebb templomot, mely egybeépült a paplakkal. Az épület ma plébániahivatalként szolgál. 1916-ban a kis templom harangjai "hadba vonultak", azaz elvitték, és ágyúöntéshez beolvasztották őket. A Mária Szeplőtelen Szíve templom 1925. augusztus 15-én lett kész. A templom Kapuvári Kapuszta Gusztáv és Farkasvölgyi Frankovics István tervei alapján, az előirányzott 100 millió korona helyett végül 1,4 milliárd korona költséggel épült. Ezt az összeget központi egyházi keretből, természetbeni és pénzadakozásokból, jótékony-célú rendezvények (bálok, hangversenyek) bevételéből, illetve a község által biztosított kölcsönből fedezték. Dr. Wimmerth Béla plébános - majd esperes-plébános- 1923. június 8-án kezdte el építeni a templomot. 1923. szeptember 16-án tették le a templom első alapkövét. 1925. augusztus 15-én, mikor kész lett a templom, akkor Dr. Wimmerth Béla plébános felszentelte a templomot, majd megáldotta Nagy Boldog Asszony napján. Régebben a mostani Plébánia helyén volt a "kis" templom. A templom felújítása 1981-ben a plébános atya, Dr. Varjú Imre elkezdte a templom felújítását (kívülről). A templom tetőzetét kb. 2 éve Dr. Gável Henrik újította fel, és 2 éve a templom belsejét festették ki. Harangok A templomban három harang található: Magyarország Nagyasszonya Harang (ez a legnagyobb) Szent Lőrinc harang (ez a középső) Szent Anna harang (ez a legkisebb) Papok 1978-tól 2003-ig Dr. Varjú Imre volt a pap. 2003-tól napjainkig Dr. Gável Henrik plébános tevékenykedik papként. Mikor István atyát elhelyezték, anélkül, hogy kaptunk volna helyette új káplánt, kissé elárvultnak éreztük magunkat. Aki tehette, próbált kisegítő után nézni, és október végére eredmény is született. A vasárnap esti
egyik szentmisét, a hat órásat már Gável Henrik atya mondja. A fiatal lelkipásztor 1968-ban született Budapesten. Szülei négy fiúgyermeke közül õ a legidősebb. A VI. kerületi Szondi utcai Szent Család plébánia templomban volt ministráns, a pesti piaristáknál érettségizett. 1987-ben jelentkezett kispapnak. Egyévi ceglédi katonai szolgálat után a Központi Szemináriumban kezdte meg kispap éveit. Korábbi káplánunk, Sándorfi István ugyanakkor ugyanitt harmad éves volt. A lehetőséggel élve Gável Henriket főpásztora a következő tanévben Rómába küldte. Itt a Pápai Német-Magyar Kollégium növendékeként hat éven át a jezsuiták vezette Gergely Egyetemen tanult. 1993-ban az Örök Városban, az Il. Gesu jezsuita templomban szentelték diakónussá és egy évvel később pedig, 1994. június 25-én idehaza pappá. Tanulmányai befejezéséhez még egy évet Rómában töltött. Alapvető hittanból, vagyis fundamentális teológiából szerzett szaklicenciátust. Rómát nagyon megszerette, mint mondta, „fél szívét otthagyta”. Szíve másik felével azonban 1995-tõl megkezdte káplán éveit első állomáshelyén, a Pestszentlõrinci Főplébánián, Varjú Imre plébános mellett. Öt év elteltével újabb feladatot kapott: a 2000/2001-es tanév elején kinevezték a Központi Szeminárium prefektusának. A prefektus a kispapok elöljárója tanulmányi és fegyelmi kérdésekben. A Központ Szeminárium, ami Pesten, az Egyetemi templom mellett található az egykori pálos kolostorban, a magyar egyház egyik központi intézménye. Ötven kispap készül itt a papi hivatásra a különböző hazai egyházmegyékből, valamint a határon túli magyar területekről: Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és a Délvidékről. Henrik atya fõ feladata tehát most a kispapok hivatásának egyengetése, de a lelkipásztori munka továbbra is lételeme. Heti szabadnapjának délutánjait is ennek szenteli. Korábbi állomáshelyének családközösségeit „lelkivezeti”, valamint havonta egyszer diákmisét tart a Váci utcai katolikus általános iskola növendékeinek. Ehhez társul mostantól a felsõ-krisztinavárosi új elfoglaltsága: a hatos misét õ mondja, az ötösön pedig gyóntat. Érdekességek A Mária Szeplőtelen Szíve templomnak összesen 44 ablaka van. Mind a 44 ablaka színes üvegből van, és szenteket ábrázolnak. Régebben egy ablakot 1-1 család fizetett, és így oda ajándékozta a templomnak. Az első világháború idején (1914-1918), aki hősi halált haltak azoknak a neve, a templom bejáratának bal oldalán van. A tábla márványból készült. A templom bejáratának másik oldalán, a jobb oldalon a templomépítési történeti leírása látható. 1944-ben a plébánia papjai hamis keresztleveleket állítottak ki a környékbeli zsidó lakosok számára, hogy azok elkerülhessék a deportálást. Az ostrom során a templom szerencsére nem szenvedett komoly károkat, csupán a színes ablakok törtek ki, ezeket 1947-ben, adakozásból pótolták.
A mi templomunk
Készítette: Burján Vanda 6. b osztályos tanuló A mi templomunk Pestszentimrén is van az Istennek háza, Messziről érkezett templomunknak fája. Karcsú kis fatornya felszökik az égbe, S falain belül szól orgona zenéje.
A háború előtt így teltek az évek, Nagy szegénységben, de viszont békében. Véget vetett ennek az a német bomba, Mely kis templomunkat földig lerombolta.
Dr. Széky Imre volt alapítója, A sok hívő előtt nyitva állt ajtója. Népszerű ember volt, hisz felépítette, De német bombától meg nem menthette.
A szószékkel viszont a bomba sem bírt el, Meg volt jól az kötve habarccsal és hittel. Majd a svájciaktól fatemplomot kaptunk, Hiszen templom nélkül mégsem maradhattunk.
Építette falát munkásoknak hada, Mert ingyen dolgoztak, pénzt nem vittek haza. Fel is épült hamar a fatornyos templom, Adakoztak sokan, pedig pénzük sem volt.
Ezután történt (néhány évvel később), Hozták a téglákat, kalapácsot, vésőt. Nekiláttak újra a templomépítésnek, Nagy lelki erővel s igen csekély pénzzel.
Parókia, s benne tanácsterem épült, Ez az év végére bizony el is készült. Padok is kerültek, s a karzathoz székek, Ott ültek az urak s mindenféle népek.
Új tetőt emeltek, fatornyot cseréltek, A munkálatokról a nénik meséltek. Virágfaragással díszítették fáját, Festett kazettái növelték a báját.
És mivel a nők is társaságra vágytak, Elmentek hazulról, s nőegyletbe jártak. Eleinte ez „csak" biblia kör volt, Amíg a dalárda énekhangja nem szólt.
ígérem Istennek, ha majd híres leszek, Mi kis templomunkról meg nem feledkezek. Úgy, mint Magyar József, én is képet festek, s könyveimben róla szép említést teszek.
Versenyeket nyertek, sikeresek voltak, A kis templomunknak sok adományt hoztak, A tanácsteremben gyűltek a cserkészek, Bátor fiúk voltak, s igen merészek.
A templom napjainkban
Készült: a pestszentimrei református templomról
Az épület háromtornyos, négyszögletű pilléres, három hajós belülről, bazilikás rendszerben épült a templom alapvetően középkori román stílus jegyeit viselő, egyszerű, áttekinthető kompozíció. de reneszánsz motívumok is megfigyelhetőek rajta. Hossza 35, szélessége 15, belső magassága 9 méter. Tornya a kereszttel együtt 36 méter magas, és 1500 ember fér be a templomba. 1926-ban szentelték fel a két kisebb, új harangot, majd 1929.május 16-án a 9 mázsás nagyharangot. A templom orgonája 1931-ben készült el Barakovits János orgonaépítő-mester, és Lorenc János hangoló munkája nyomán, több mint 10.000 pengő költséggel.
A mai templom területén három szobor található: Szent Antal szobor Szent Imre szobor Krisztus szobor Mind a három szobor a templomban található. Visnyovszki Lajos készítette el, fehér márványból van. A Krisztus szobrot 1931-ben állították fel. Források Sztancsik Ferencné http://felsokrisztina.net/FK_lap/lap51.pdf http://www.communio.hu/pestszentlorinc/
Zila Kávéház Készítették: Kursinszky Lívia és Nagy Renáta 7. a osztályos tanulók
Az első száz év A Zila Kávéház kerületünk egyik legrégebbi, patinás épülete. Történelme 1902 őszére nyúlik vissza, amikor gróf Szemere Miklós politikus, diplomata megtekinti az eladó Cséry-birtokot Puszta SzentLőrinczen. Fantáziát lát a területben, így a megvétele mellett dönt. Az volt az elképzelése, hogy kis egységekre bontva értékesíti, lakóövezetet létesít. Hazafias indíttatásból elhatározza, hogy a terület egy részén modern, európai igényeket is kielégítő lövöldét építtet. Még 1902-ben a kitűző bizottság megtekinti és kijelöli az épület helyét a jól ismert Szarvas Csárda közelében. A munka az alapok és a golyófogó domb kialakításával kezdődik. Az ismeretlen tervező a támasz nélküli fesztáv növelésére újszerű megoldást alkalmaz. A két idomból álló nyeregtető ácsépítményét acél sarokpapucsokkal és vonóvasas aláfeszítéssel teszi merevvé. A sokablakos, favázas, téglakitöltő falazatú épület homlokzata kiegyensúlyozottságot sugároz.
A Schwand Ferenc helyi építési vállalkozó irányított munka márciusban már a tetőszerkezet kivitelezéséig jut, és áprilisban megtarthatják a hatósági szemléket is. 1903. május 5-én megnyílik a lövölde. Homlokzatát a gipsz díszítésbe írt Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat ékesíti. A megnyitón előkelő vendégkoszorú vesz részt; miniszterek, főrangú hölgyek és urak, mint például József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő, gróf Széchenyi Péter, gróf Szapháry Pál, gróf Apponyi Henrik, gróf Esterházy Mihály. Májusban megindul az országos, később nemzetközi lőversenyek sorozata. 1904-ben már a harmadik nemzetközi céllövőversenyt rendezik, „Szemere Miklós lövőversenye” címen. Az erősödő militarizáció jegyében 1908ban beszerzik az amerikai eredetű Subtarget berendezéseket, amelyekkel a célzást oktatják. A létesítmény ekkor már mint „katonai rendszerű lövölde” üzemel. 1912-ben olimpiai vonatkozású esemény kötődik a Szemere-féle épülethez. Az itt gyakorló, később évekig oktató Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet nyer. 1913-ban Krúdy Gyulát látják vendégül egy rangos verseny alkalmából. Időközben sikertelen próbafúrásokat végeznek melegvizet keresve, de az 1936-ban városi rangra emelkedett Pestszentlőrinc vezetése nem adja fel a fürdőre vonatkozó elképzeléseit. A második világháború ismét militarizálja a létesítményt, ezúttal a női"levente szakosztály" kap benne otthont. A háború után 1947. augusztusában a városi vezetés határozatot hoz a strand terveinek elkészítésére. A terveket Mattyák Aladár építész készíti "a Szemere-lövölde felhasználásának figyelembe vételével". A beruházás 1949-ben készül el. A több mint 40 évig tartó időszakban az épület alapvető karbantartás nélkül strandöltözőként üzemel. A 80-as évek első felében a Fővárosi Fürdőigazgatóság által működtetett Május 1. strand területének egy részét, amely határos a Szemere-féle épülettel bérbe adja Zila László cukrászmesternek. A Krisztina Cukrászda 1984-ben nyílik meg és rövidesen népszerűvé lesz. Az igények és a lehetőségek 1998-ban találkoznak, amikor először a bérelt terület, majd egy évvel később a strandöltöző és a közvetlen környezetét jelentő zöld terület is Zila László tulajdonába kerül. Az ezredfordulón kezdődő rekonstrukció az épületet kritikus állékonyságú állapotban találja. A több mint két évig tartó felújítást és átalakítást a tervezők Molnár László és Khell Csörsz építészek segítségével a lokálpatrióta cukrászmester maga vezeti le, és 2002. decemberében a jeles épületnek új, méltó funkciót ad; a volt Szemere-lövöldében elkészül a Zila Kávéház. Több nemzetközi cukrászversenyt rendeztek illetve nyertek meg itthon és külföldön egyaránt. 2008-ban az ország születésnapi tortáját is ők készítették el madártejből. A Zila Kávéház, Cukrászda és Étterem napjainkban Kulturális mecénás szerepet is felvállal. Rendszeresen helyet ad különböző kiállításoknak, irodalmi esteknek.
„…Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,….” (Radnóti Miklós)
FERIHEGY létrejöttének története Készítette: Fellegi Hanna 8. b osztályos tanuló
Földrajzi helyzete: 47° 26' 22" N / 19° 15' 43" E Tengerszint feletti magassága: 151 m Nevével az idő átszőtte a XVIII. kerületi lakosok mindennapjait, s Budapest és az egész ország ékességéül szolgál az itt található nemzetközi repülőterek egyike, s egyben hazánkban a legnagyobb: a Ferihegyi repülőtér. Módfelett érdekes tény, hogy egy nem létező hegyről nevezték el. Akkor tehát a kérdés adja magát: miért hívják így? A repülőtér története - s ebből adódóan annak neve is -, szorosan összefonódott kerületünk történelmi előzményeivel, így egyértelmű, hogy az eredeti kérdés megválaszolásához kerületünk múltját kell megismernünk: Pestszentlőrinc mai területének nagyobbik részét Grassalkovich-család vette birtokába 1723 és 1733 között. Pusztaszentlőrinc néven a környéken számos birtok (például: Soroksár, Vecsés, Gödöllő) is az övé lett. Az uradalom területe körülbelül 6500 hold lehetett, mely magában foglalta a mai Pestszentlőrinc és Kispest legnagyobb részét. Grassalkovich (I.) Antal 1757-ben majorságot épített és hét családot telepített a lakatlan birtokra. 1799-re Grassalkovich (III) Antal súlyosan eladósodott,így 650 holdat bérbe adott Mayerffy Xavér Ferencnek,a gazdag serfőzőmesternek. A történelem őt tüntette ki azzal a tisztelettel, hogy - akkor egy földterület-, ma egy repülőtér viselje a nevét. A Grassalkovich-birtok - Mayerffy halála után - gr.Héderváry Voczay Károly kezére került, aki 1851ben túladott rajta Sina Simon javára. Becslések szerint a földterületen található legelő tizenkilencszerese az erdős területnek, ami megközelítőleg 319 hold. Az egykori mintagazdaság helyére 1860-ban Sina Simon iskolákat építtetett. Azonban öt év múltán a birtok ismét eladásra került, s végül Pusztaszentlőrinc a felparcellázása mellett döntött. A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került a birtok, ám a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik. Pártdelegációra várva, 1958. Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is. A rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái miatt 1938-ra tervbe vették egy új, fővárosi repülőtér építését ehhez a három település, Pestszentlőrinc – Rákoshegy - Vecsés határában lévő területet jelölték ki. Ezt akkoriban Ferihegypusztának nevezték, s – mivel a helyszín meghatározó szereppel bírt akkoriban-, itt volt a legnagyobb sík terület, és magas épületek sem voltak a közelben. De amilyen előnyökkel rendelkezett, oly annyira volt hátrányos is: a rossz megközelíthetőség az, amit a mai napig sem tudtak teljesen megoldani. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. A repülőteret vegyesen polgári-, katonai-, sport- hasznosításúnak kívánták kialakítani. Kádár János hazaérkezik Moszkvából a Ferihegyi repülőtéren Mint minden épület tervezésére és építésére, ide is nyilvános pályázatokat hirdettek, az 1939 szeptemberében kiírt pályázatot ifj. Dávid Károly nyerte el. A tervező - aki a modern magyar épí-
tőművészet egyik megteremtője volt-, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A munkálatok 1942-ben kezdődtek meg. A II. világháború során komoly károk sújtották, s ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak itt. Újjáépítéséről azonban csak 1947-ben döntöttek, s ekkor már csak a polgári forgalom számára. Az ünnepélyes átadásra három év múltán került sor. Kezdetben csupán néhány járat indulhatott külföldre, s ide is csak olyan ország gépe érkezhetett, ahol hazánkéhoz hasonló politika folyt, így meg lehet említeni induló városként Prágát, Varsót, Bukarestet... Ferihegy átadása,1950.május 7. 1973 egyik nevezetes eseménye – amit magyar embernek tudni illik -, hogy ide hozták vissza a koronázási ékszereket az USA-ból, mely most a Parlamentben látható. Azon felül, hogy a környéken mindenki ismeri a Malév légitársaságot, kevesen tudják róluk, hogy először ők indítottak nyugatra menetrendszerű járatot, a bécsi járat formájában. A közelmúltban a repülőtér számos bővítésen esett át, ami a mai napig nem ért véget, hiszen a hatalmas forgalom miatt kinőtte régi méretét. Összefoglalva: 1943. Elkészült a forgalmi épület és a hangár előtti 60 ezer négyzetméteres betonfelület. 1943-1944. háborús repülőtérként történő funkcionálás, több bombatámadás is éri a repülőteret. 1944. 12. 28. A szovjet alakulatok több hónapos harc után elfoglalják a repülőteret. 1947. Kormánydöntés Ferihegy újjáépítéséről. 1950. 04. 30. Tűzoltó őrs felállítása. 1950. 05. 07. Átadták a repülőteret a forgalomnak. 1950. 05. 08. Elindult az első járat, mely Prágába repült. 1954. 11. 26. Megkezdte a működését a Malév a Maszovlet utódaként. 1956. 11. 02. Ferihegy katonai ellenőrzés alá került. A repülés szünetelt 1957. 01. 30-ig. 1957. 02. 07. Az első nyugati légitársaság a KLM megindította menetrendszerű járatát. 1966. 04. 05. Leszállt a KLM DC-8-as gépe. 10 óra 20 perc alatt tette meg a New-York - Budapest távolságot. 1973. A KPM felügyelete alatt megalakul a Légiforgalmi repülőtéri Igazgatóság, amely a légi irányítást, a Malévet és a légügyi hatóságot is magába foglalta. 1978. 01. 06. Megérkezett az a B707-es amerikai kormánygép, amely visszahozta a koronázási ékszereket az USA-ból. 1983. Cerberus tűzjelző rendszer átadása. Új tűzoltólaktanya építése az irányítótorony mellett. 1985. 10. 28. Felavatták a 2-es terminált, amely a Malév járatait szolgálta ki. 1995. Lecserélik a régi Cerberus gyártmányú tűzjelző rendszer főközpontját korszerű DMS 7000 típusra;. 1997. Elkezdődött a tűzoltó bázis bővítése. Tűzvédelmi tv. és BM rendelet szabályozza a repülőtéri tűzoltóság működését; 1998. 12. 07. Átadják a 2B terminált.
Különös fintora a sorsnak, hogy egy bajor serfőzőből lett magyar nemes nevét viseli a napjainkban egyik legtöbbet emlegetett, legkiemelkedőbb épület, s az emberek csukott szemmel mennek el előtte, annak ellenére, hogy sokuk itt született, és itt lapozza Élete napjait is. Emberek, kik személye számunkra ködbe vesző múló név csupán, pedig az életünk részévé váltak. Emberek, kiknek nevét ismeri a világ, s mi alig. Emberek, kikre büszkék lehetnénk.
Zila Cukrászda Készítette: Falcsik Richárd 8. c osztályos tanuló
902 őszén Szemére Miklós politikus, diplomata hatalmas kártyanyereséggel érkezett haza Bécsből. Barátja hívta fel a figyelmét, hogy eladó Puszta Szent Lőrincen a Cséry birtok. Szemere kikocsikázott, megtetszett neki a vidék, és a legfrissebb kártyanyereségéből kifizette a, vételárat. Elképzelése szerint kis egységekre bontva értékesíti, lakóövezetet létesít. Hazafias indíttatásból elhatározza, hogy a terület egy részén modern, európai igényeket is kielégítő lövöldéi építtet. Még 1902-ben a kitűző bizottság megtekinti és kijelöli az épület helyét a jól ismert Szarvas Csárda közelében. A munka az alapok és a golyófogó domb kialakításával kezdődik. Az ismeretlen tervező a támasz nélküli fesztáv növelésére újszerű megoldást alkalmaz. A kél idomból álló nyeregtető ácsépítményét acél sarokpapucsokkal és vonóvasas aláfeszítéssel teszi merevvé. A sokablakos, favázas, téglakitöltő falazatú épület homlokzata kiegyensúlyozottságot sugároz. A Schwand Ferenc helyi építési vállalkozó irányította
munka márciusban már a tetőszerkezet kivitelezéséig jut, és áprilisban megtarthatják a hatósági szemléket is. 1903. május 5-én megnyílik a lövölde, amely svájci mintára együtt rendkívül mutatós külsejű lett. A Lőrinci lövölde egyik dísze egy székely kapu volt, melyet Szombatfalvy Albert, Szemere Miklós unokatestvére három éven át faragott. Az utcai bejárat felöl egy méter magas kőemelvényen állt. Lépcsőn lehetett feljutni pompás, növények által díszített teraszára, ahol pár száz ember elfért. A terasz a puskaropogáson túl a cifra mulattságok zsivajától is visszhangzóit. Homlokzatát gipsz díszítésbe írt Caput Gloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat ékesíti. A megnyitón előkelő vendégkoszorú vesz részt; miniszterek, főrangú hölgyek és urak, mint például József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő, gróf Széchenyi Péter, gróf Szapháry Pál, gróf Apponyi Henrik, gróf Üsterházy Mihály. Májusban megindul az országos, később nemzetközi lövész versenyek sorozata. 1904-ben már a harmadik nemzetközi cél lövőversenyt rendezik, "Szemere Miklós lövő versenye" címen. Az erősödő militarizáció jegyében 1908-ban beszerzik az amerikai eredetű Sub-target berendezéseket, amelyekkel a célzást oktatják. A létesítmény ekkor már mint "katonai rendszerű lövölde" üzemel. 1912-ben olimpiai vonatkozású esemény kötődik a Szemere-féle épülethez. Az itt gyakorló később évekig oktató Prokopp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet nyer. 1913-ban Krúdy Gyulát látják vendégül egy rangos verseny alkalmából. Az író elfogadta barátja meghívását,és az élmény hatására színes fejezeteket ír A kék szalag hőse című regényében. Az első világháború kitörése után a létesítmény teljes körűen hadi rendeltetésűvé alakul, illetve egyre inkább tömegrendezvények színterévé válik. Itt búcsúztatják a frontra induló katonákat, később itt tartja ünnepi nagygyűlését a Tanácsköztársaság helyi vezetése 1919. május 1-én. 1919. augusztus 19-én gróf Szemere Miklós meghal, és ezzel egy jellegzetes szakasz lezárul a lövölde életében. Az örökösödési bonyodalmak után rövid ideig Szemere István irányítja a ház életet, a céllövő sport tovább folytatódik. 1928 alapvető változást
hoz, lakossági követelésre betiltják a lőtér működését. 1929 novemberében az épület és a hozzá tartozó terület a község tulajdonába kerül, amely fürdőt akar itt létesíteni. Az épület, mint rendezvényközpont, továbbra is népszerű. 1930 februárjában a helyi elöljárók itt ünneplik Horthy Miklós kormányzásának tizedik évfordulóját. 1932 márciusában a község központi ünnepsége zajlik a házban, mégis egy évre rá ugyanez a vezetés az épület bontására tesz javaslatot. A stockholmi olimpiai bajnok, Prokopp Sándor vezetésével az épület védelmezői megfellebbezik az előterjesztést. A lövőház megmarad, és kiállításoktól nagygyűlésekig szolgálja a helyi közönséget. Időközben sikertelen próbafúrásokat végeznek melegvizet keresve, de az 1936-ban városi rangra emelkedett Pestszentlőrinc vezetése nem adja fel a fürdőre vonatkozó elképzeléseit. A második világháború ismét militarizálja a létesítményt, ezúttal a női levente szakosztály" kap benne otthont. A háború után 1947 augusztusában a városi vezetés határozatot hoz a strand terveinek elkészítésére. A terveket Mattyák Aladár építész készíti "a Szemere-lövői de felhasználásának figyelembe vételével". A beruházás 1949-ben készül el. A több mint 40 évig tartó időszakban az épület alapvető karbantartás nélkül strandöltözőként üzemel. A 80-as évek első felében a Fővárosi Fürdőigazgatóság által működtetett Május 1. strand területének egy részét, amely határos a Szemere-féle épülettel bérbe adja Zila László cukrászmesternek. A Krisztina Cukrászda 1984-ben nyílik meg és rövidesen népszerűvé lesz. 1998-ban strandöltöző és a közvetlen környezetét jelentő zöld terület is Zila László tulajdonába kerül. Az ezredfordulón jelentős rekonstrukció kezdődődik. A több mint két évig tartó 2002 decemberében a jeles épületnek új, méltó funkciót ad; a volt Szemere-lövöldében elkészül a Zila Kávéház. A híres lövölde sok mindennek adott otthont. Szemere halála után napjainkig, külsejében azonban őrzi a 100 évvel ezelőtti régi arcát.
Források: Búza Péter: Pest-budai történetek Zila László: Zila kávéház-Krisztina cukrászda 1984 Pándy Tamás - Helytörténeti olvasókönyv
A Magyar Légiközlekedési Vállalat története
Készítette:Szőnyi I. Levente 7. a osztályos tanuló
1. A Magyar Polgári repülés: 1910. június 25-én megalakult az első, repüléssel foglalkozó magyar vállalkozás, az Aero Részvénytársaság. 1918. július 4.-én a világon az elsők között megindul légiposta kézbesítés. Repülőgépes flottája az Osztrák – Magyar Monarchia futárgépei voltak. 1920.-ban megalakult a MAEFORT, a Magyar Légiforgalmi Rt. Az első világháborúból megmarad hadigépeivel, katonai személyzetével Magyarországon rendszeres posta- és áruszállítást végeztek, és 1921. végén alkalmanként személyszállítást is. 1922.-ben még két másik légitársaság alakult meg. Az Aeroexpress Rt, amely ötszemélyes Junkers F-13-as gépei rendszeres légi járatokat közlekedtetett Budapest és Bécs között. 1926.-ig létezett ez a cég. A másik sikeresebbnek bizonyult. Magyar Légiforgalmi Rt. néven Fokker F- III-as gépeivel menetrendszerinti utas-, áru-és postaszállítást bonyolított Bécs és Budapest között. 1928-ban újjá szervezik a társaságot és Malert néven, folytatja a tevékenységét. 1931-től járatokat indít Európa nagyvárosaiba is. A Második Világháború vett véget a cég szárnyalásának. Gépeit és alkalmazottait hadi szolgálatba állítják, így 1944.-re gyakorlatilag megsemmisül a vállalat. 2. Ferihegy 1939 és 1944 között kezdték el kialakítani Ferihegyi repülőteret. 1940- ben a keleti oldalt már használják a sportrepülők számára. 1942.-ben elkezdik az építkezést, de a II. világháború alatt komoly károkat szenved. 1947.-ben döntenek újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 1950. május 7.-én történt meg az ünnepélyes átadás és ekkor kezdték el használni a Maszovlet külföldi járatainak indítására és fogadására. A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m2 alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épület közeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben Ferihegy 1 szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher-, a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. 3. A kezdetek: A háború után egy évvel, 1946. március 29.-én alakult meg a Malév elődje, a Magyar Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. a Maszovlet. Repülőgépes flottája, öt 21 személyes Liszunv Li-2-es utasszállítóból, majd kiegészülve egy 3 személyes Polikarpov Po-2-es postagépből állt. A repülőtér ekkor még Budaörsön volt.
1954. november 25- én a Magyar Állam megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben és másnap megalakult a Malév. 1956-ig főként belföldi járatokat üzemeltet, majd elindítják az első járatott nyugat felé. Az első járat 1956. június 5.-én Bécsbe repül. Még ebben a hónapban megérkezik az első nyugat európai járat a KLM Holland légitársaság gépe. Az 1956-os forradalom leverése után a Szovjetunió betiltja a repülést és csak 1957 januárjában, indul meg újra a repülés belföldi járatokkal. Zalaegerszeg is bekapcsolódik a belső légi forgalomba és rövid ideig Siófokra is, lehet repülővel utazni. 1960-tól fokozatosan megszüntetik a belföldi járatokat, mert a Malév fokozatosan leselejtezi L- 2-es típusú gépeit és az új Il-14- esek üzemeltetésére a vidéki repülőterek nagy része nem volt alkalmas. 1963. szeptember 24.-én a Budapest- Kairó járat lett az első Európán kívüli MALÉV járat. 4. A hőskor: 1966. február 11.-én egy Iljusin Il-18-as repülőgép repülte át az egyenlítőt, kormánydelegációval a fedélzetén. 1968. december 22.-én megérkezik az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tupoljev Tu-134-es. 1973 szeptember 5.-én állította forgalomba az első Tupoljev TU 154 repülőgépeket amelyet a Szovjetek eleve utasszállításra fejlesztettek ki. 1979. végére a MALÉV forgalma elérte az egymilliót. 1988- tól fokozatosan, megkezdték a Szovjet gépek cseréjét. Boeing 737-200, Boeing 767-200ER, Fokker 70 Boeing 737 NG /2003.-tol fokozatosan ezekkel a gépekkel cserélik le a régi Boeingeket/ Ezek a gépek alkotják a mai repülőgép flottát a Ferihegyi repülőtéren. 5. Napjaink: 1992.- 1997 között az Alitália 35% részesedéssel rendelkezett a MALÉV-nál. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt. 2007.-ben eladták légi közlekedési vállalatot Borisz Abramovics orosz üzletembernek. Melyet 2010. februárjában visszavásárolt a Magyar Állam. 6. Nagyobb légikatasztrófák: 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekora Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhan, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghal. 1969. november 19-én az egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgép Isztambulban a vizes pályán túlfut, és súlyos balesetet szenved. 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhan, csak hárman élik túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza. 1971. szeptember 16-án az egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenved, 41 utas és a személyzet életét veszti. 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhan a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HAMOH). A gép kilenc fős személyzete életét veszti. 1975. szeptember 30. – Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es járata (egy Tupoljev Tu– 154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.)
Az első száz év
Készítette: Körmendi Karola 7. c osztályos tanuló
Zila Kávéház Pestszenttőrinc egyik legrégebbi, patinás épülete. Története a XX. század elejére nyúlik vissza. Gróf Szemere Miklós politikus, diplomata, 1902 őszén megtekintette az eladó Cséry-birtokot Puszta SzentLőrinczen. Nagyon sok fantáziát látott a területben, így nyomban megvette. Úgy képzelte el, hogy kis egységekre bontva értékesíti, és lakóövezetet létesít. Hazafias indíttatásból elhatározta, hogy a terület egy részén modem, európai igényeket is kielégítő lövöldét építtet Még 1902-ben egy Bizottság megtekintette és kijelölte az épület helyét jól ismert Szarvas Csárda tér közelében. A munka az alapok és a golyófogó domb kialakításával kezdődött el. Egy ismeretlen tervező újszerű megoldásokat alkalmazott. A Schwand Ferenc helyi építési vállalkozó irányította, munka márciusban már a tetőszerkezet kivitelezéséig jutott el, és áprilisban megtartották a hatósági szemléket is. A lövölde megnyitására 1903. május 5 én került sor. Homlokzatát a gipszdíszítésbe irt Caput Cloriae Virtus (legfőbb dicsőség a vitézség) felirat még ma is ékesíti. A megnyitón előkelő vendég koszorú vett részt; miniszterek főrangú hölgyei és urak mint például József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő, gróf Széchenyi Péter, gróf Szapháry Pál gróf Apponyi Henrik, gróf Esterházy 'Mihály. Májusban megindult az országos, később nemzetközi lő versenyek sorozata. 1904-ben már a harmadik nemzetközi céllövőversenyt rendezték „Szemere Miklós lövő versenye címen. 1908-ban szerezték be az amerikai eredetű Subtarget berendezéseket, amely arra a célra szolgált, hogy a célzást oktassák. A létesítmény ekkora már, „katonai rendszerű lövölde”ként üzemel. 1912-ben olimpiai vonatkozású esemény kötődött a Szemere-féle épülethez. Az itt gyakorló később évekig oktató (Prokppp Sándor Stockholmban 300 méteres hadifegyver kategóriában aranyérmet nyer. 1913-ban Krúdy gyulát látták vendégül egy rangos verseny alkalmából. Az első világháború kitörése után az épület teljes körűen hadi rendeltetésűvé alakult, illetve egyre inkább tömegrendezvények színterének helyszíne lett. Itt búcsúztatták a frontra induló katonákat. Később itt tartotta ünnepi nagygyűlését a Tanácsköztársaság helyi vezetése 1919. május 1-én.
1919. augusztus 19-én gróf Szemere Miklós meghal, és ezzel egy jellegzetes szakasz lezárnia lövölde életében. Az örökösödési bonyodalmak után rövid ideig Szemere István irányította a ház életet, a céllövő sport pedig tovább folytatódott. 1928 alapvető változást hozott, lakossági követelésre betiltották a lőtér működését. 1929 novemberében az épület és a hozzá tartozó terület a község tulajdonába került, amely fürdőt akart létrehozni az épület helyén. Az épület, mint rendezvényközpont, továbbra is népszerű maradt. 1930 februárjában a helyi elöljárók itt ünnepelték, Horty Miklós kormányzásának tízedik évfordulóját. 1932 márciusában a község központi ünnepsége zajlott a házban, mégis egy évre rá ugyanez a vezetés az épület bontására tett javaslatot. A stockholmi olimpiai bajnok Prokopp Sándor vezetésével az épület védelmezői megfellebbezték az előterjesztést. A lövő ház megmaradt, és kiállításoktól nagygyűlésedig szolgálta a helyi közönséget. Időközben sikertelen próbafúrásokat végezte meleg vizet keresve, de az 1936-ban városi rangra emelkedett Pestszentlőrinc vezetése nem adta fel a fürdőre vonatkozó elképzeléseit. A II. világháború után 1947 augusztusában a -városi -vezetés határozatot hozott a strand terveinek elkészítésére. A tervedet Mattyák Aladár építész készítette a Szemere-lövölde felhasználásának figyelembe vételével. A beruházás 1949-ben készült ét. A több mint 40 évig tartó időszakban az épület alapvető karbantartás nélkül strandöltözőként üzemelt. A 80-as évek első felében a Fővárosi Fürdőigazgatóság által működtetett Május 1. strand területének egy részét, amely határos a Szemere-féle épülettel bérbe adta Zita László cukrászmesternek. A Krisztina Cukrászda 1984-ben nyílt meg és rövidesen népszerűvé vált. 1998-6an az először bérelt terület, majd egy évvel később a strandöltöző és a közvetlen környezetét jelentő zöld terület is Zila László tulajdona lett. Az ezredfordulón kezdődő rekonstrukció az épületet kritikus állékonysága állapotban találta. A több mint két évig tartó felújítást és átalakítást a tervező Molnár László és leheli Csörsz építésze segítségéivel a lokálpatrióta cukrászmester maga vezette le, és 2002 decemberében a jeles épületnek új, méltó funkciót adott; a volt Szemere-lövöldében elkészül a Zila Kávéház. Ma a Kávéház Cukrászda és Étterem gyakran ad otthont képzőművészeti kiállításoknak, felolvasóesteknek, különböző rendezvényeknek. A Kávéház elnyerte az év Kávéháza címet, a Cukrászdában készült el az ország tortája, s számos hazai és nemzetközi cukrászversenyek díjazottai. Felhasznált irodalom: Internet- www.zilakavehaz.hu Pestszentlőrinc krónikája Helytörténeti olvasókönyv
18. kerület Készítette: Alberti Nóra
18. kerület E gyönyörű kerület utcáin lépkedve, Eszembe jutnak az emlékeim. Hisz engem már egész kis koromtól kezdve Itt neveltek fel édes szüleim. Erősen kötődöm az itteni házakhoz, Hol ereszaljon ezernyi fecske Kicsiny lábával trappolva az ágakhoz Futkos, jobbra-balra lesve. Unalmas, szomorú lenne életem Ha nem láthatnám e kerület lakosait. Mert nagyon kedves énnekem Ez a pár ismerős ház, terület itt! Mily szerencsés is vagyok én! Hogy e számomra nagyon szeretett Tizennyolcadik kerület közepén Lakhatok, s itt élhetem éveimet. Itt vette kezdetét az én életem. S nagyon remélem, hogy Itt is fogom majd lehunyni szemem, Mikor az életem elfogy. Az az egyetlen kívánságom nekem Hogy itt haljak meg én, Hol leéltem egész életem: A tizennyolcadik kerület szívén.
Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) Készítette: Miklósi Olívia 8. osztály
Azért választottam ezt a témát mert ez a közösségi ház a lakhelyem legnagyobb közösségi központja sok érdekes rendezvénnyel, programmal és lehetőséggel. Számomra is érdekes ez a hely és be szeretném mutatni másnak is, és érdekelt a története is. A Pestszentimrei Közösségi Ház Budapest délkeleti kapujánál, jól megközelíthető, forgalmas helyen fekszik (1188 Bp. Vasút u. 48.) a Nemes utca és a Nagykőrösi út kereszteződésében. Az 1988-ban átadott ház tevékenyen szervezi, segíti a lakóterület közművelődését. A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc Pestszentimre település-, és közlekedés-szerkezete miatt a Közösségi Ház több mint 20 ezer ember szinte egyetlen, mindenki által könnyen megközelíthető és jól elérhető közművelődési intézménye. Ezen túl igen jelentős a délpesti agglomeráció, a gyáli bejáró lakosság száma is a közönség köreiben. Mivel a belvárostól Pestszentimre több mint egy óra távolságra van, ezért az itt élő nem tehetős, és sokféle szociális gonddal, többek közt munkanélküliséggel is küszködő lakosság számára Közösségi Ház igyekszik elérhető árú művelődési, közösségi alkalmakat, lehetőségeket teremteni. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a 3-6 éves és a 6-14 éves gyermekek, fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő művelődési formákra, így pl. gyermek képzőművész szakkör, számítástechnika, PC Klub, balett, ovitorna, karate, taekwon-do, kung-fu, modern tánc, kézműves foglalkozások, jazzbalett, tánciskola is található a kínálatban. Hagyományosan jó a kapcsolatuk a környező iskolákkal, óvodákkal, a Pestszentimrei Sportkörrel, II. Gondozási Központtal, a XVIII. ker. Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület Pestszentimrei Tagozatával, a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társasággal, a Pestszentimrei Bélyeggyűjtő Körrel, a Pestszentimrei Polgárőrséggel, a Nagycsaládosok Egyesületének Pestszentimrei csoportjával is. Ez a településrész erősen lokálpatrióta, így a helyi társadalmi, egyházi szervezetekkel is gyakran működik együtt egy-egy programban. Lakóterületi művelődési házról lévén szó, a munka során a hangsúly mindig is az itt élő emberek művelődési igényeinek kielégítésén van. A Ház peremkerületi fekvése indokolttá és szükségessé teszi a művelődési értékek őrzését, terjesztését, gyermekszínházi előadások formájában is. Számtalan közös rendezvény van az év folyamán, s minden esetben a ház technikai és a személyi apparátusa segíti ezeknek az alkalmaknak a sikerét. Kertvárosi jellegének megfelelően
ezek közül sok a szabadtéri rendezvény is. A pályaorientációt, esetleges módosítást segítik felnőtt közhasznú tanfolyamai: számítástechnika, KRESZ, szabás-varrás. Az egészségmegőrzést, prevenciót szolgáló programokra nagy hangsúlyt fektet: etka-jóga, aerobic, női, férfi alakformáló torna, regeneráló torna, kondi klub, szolárium. A felnőtt korosztálynak havonta szórakoztató rendezvényeket szervez, műsoros esteket, bálokat, mulatságokat. Jó kapcsolatot tartanak fenn a XVIII. ker. Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesülettel. Minden hónap első péntekén nótadélutánnal kedveskednek a nosztalgiára vágyóknak. Nyugdíjas klubot működtetnek a Kandó téren, s alkalmanként ingyenes jogi tanácsadást biztosítanak. Nagyon fontos számukra, hogy a lakossági szolgáltatásaikat bővítsék, illetve igyekszenek azokat megfizethető áron biztosítani. (fénymásolás, gépelés, plakátkészítés, információ, számítógépes gyakorlási lehetőség, internetezés, rendezvényszervezés, ruhavásár). Programok: - Kiállítások:
ELŐTÉR GALÉRIA Pestszentimre története képekben - Tablókiállítás Helytörténeti vetélkedő pontszerző kiállítása Bartók Béla: Csodálatos mandarin című táncjátékából fotók formájában láthatnak részletek, melyeket Kodrucz Sándor fotóriporter készített
KLUB GALÉRIA Április 7-én szerdán, 1500 órakor került megnyitásra a PIHGY által rendezett Mackókiállítás. Köszöntőt mondott: Mogyorósiné dr. Pécsi Ildikó - Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke. A kiállítást megnyitotta: Unger Erika - közművelődési szakember, történész (Magyar Nemzeti Múzeum) A foglalkozások időpontja szerdán és csütörtökön 1300 órától. Múzeumi foglalkozásra csoportok előzetesen jelentkezhetnek. A kiállítás megtekinthető április 30-ig. - Klubok: Ezoterikus Klub Meditációs klub Nyugdíjas Klub Kertbarát Klub Kati Klub Sakkfoglalkozás (felnőtteknek).
Az egyéni élet eseményei a múltban Készítette: Menyhárt Márton 6. osztályos tanuló Egyszer egy szép tavaszi napon éppen véget ért a tanítás és kijöttünk az iskolából. Nagy nap volt a mai, mert ma írtuk meg a vizsga dolgozatot. Szerencsére az eredményt rögtön utána közölték is. Nekem kiváló lett. A tervem az volt, hogy minden évben kitűnő leszek. Mivel most az első iskolai tanévemben ez sikerült, nagyon reméltem, hogy jövőre is sikerül ezt elérnem. A nővéremnek viszont nem sikerült olyan jól a teszt, ezért egész délután durcás volt. Az volt a szokás, hogy amikor sikeresen letesszük a vizsgát, elmegyünk a közeli cukrászdába a Picurba. Szerettem a környéket: az iskolánkat, olyan jó volt hallani a nevét: Szenczi, a könyvtárat ami rögtön az iskolánk mellett volt, szerettem az egész XVIII. Kerületet. A nővérem már ismerte a cukrászdát, de én most mentem először. Az iskola előtt várt ránk a nagymamánk, vele elmentünk a Picurba. Mikor megérkeztünk kívülről megfigyeltem a cukrászdát. Máskár is láttam messzebbről, de így más volt, kicsi egyszerű viszont annál szebb. Ott mind a ketten kaptunk egy habos forró csokit, és választhattunk egy süteményt. Miután választottunk, leültünk, így jobban körülnézhettem. Nagyon tetszett a hely. Közel a mi asztalunkhoz egy öreg szemüveges bácsi újságot tartott a kezében és szivarozott. Az ablakokat fehér függöny díszítette, az ajtó pedig mindig nyitva állt. Azért, hogy gyorsabban teljen az idő, a nagymama elkezdett mesélni az ő gyermekkoráról. Akkoriban nagyon szegények voltak, és míg a többi gyerek elment év végén cukrászdába, ők nem tudtak elmenni, mert nem volt elég pénzük. Egyszer, mikor hazafelé gyalogolt, talált öt krajcárt. Gondolta, most elmegy a cukrászdába, és vesz valami finomságot. Még mielőtt odaért volna, látott az út szélén egy koldus nénit, aki éppen sírt. A szíve nagyon megfájdult a néni láttán. Nem tudta mit csináljon, végül is bement a cukrászdába, de a sutit a mit vett, kivitte a néninek. A néni amikor meglátta, abbahagyta a sírást, és hálásan megköszönte az ajándékot. Mikor hazafelé ballagott, elgondolkodott. Ugyan nem evett süteményt, de a szíve nagyon boldog volt. Mire a nagymama befejezte a meséjét, kihozták a habos forró csokit és a süteményeket. Boldogan kortyoltam bele a forró csokiba, és rájöttem, hogy ezért is megéri kitűnőnek lenni!
Unokámnak Készítette: Topa Dorottya 6. osztályos tanuló Pestnek déli peremén születtem Este sok csillag ragyog felettem Senki sem hiszi, míg erdőink, kertjeink nem látja Tiszta levegőn él kerületünk minden polgára Itt élni igazán szép és nagyszerű Mert köröttem minden csupa derű Remélem, élhetek itt tovább nyugalomban, csendben Elmondhatom unokáimnak: boldogan éltem e kerületben.
„IKER / PÁR / BESZÉD” /Rácz Kármen, Rácz Kriszta - Baffi Bence, Baffi Péter Készítette: Baffi Bence és Baffi Péter
„Jól csak a szívével lát az ember” (Saint-Exupéry: A kis herceg) Már kisiskolás korunk óta gyakran láttuk a Kolibri Színházban Rácz Kármen és Rácz Krisztina színésznők játékát, akik iskolánk, a Kondor Béla Általános Iskola tanítványai voltak.1991-ben végeztek. Felkeresésük különleges oka: mi is egy hetedikes ikerpár vagyunk. Izgatottan vártuk a találkozást, mert hisz ez jó alkalom arra, hogy személyesen megismerjük őket, hiszen már annyiszor élveztük a színpadon alakításaikat. Izgatottan készültünk a találkozóra, amire a Jókai téren a szobor előtt került sor. Nagyon megható volt őszinte örömüket látni kedves csokrunk láttán. Elsétáltunk a Napos Oldal kávézóba. Kellemes kávéházi hangulatban beszélgettünk. Milyen emléket őriztek az iskoláról? Csupa kedves emléket őrzünk róla, azért, mert a középiskolába mi nem szerettünk járni. Tehát mind a mai napig nekem az iskola, bárhol hallom ezt a szót, a Kondort juttatja eszembe. Amikor kicsik voltunk és betegek lettünk, nem mehettünk iskolába, ilyenkor mi elsírtuk magunkat. A középiskolában ez már nem így volt. Nagyon nem szerettünk oda járni.
Tartjátok-e még az általános iskolai baráti kapcsolatokat? Nem. Egyáltalán nem tartjuk. Mióta van az internet, az IWIW-es rendszeren keresztül elég sok mindenkiről lehet látni, hogy kivel mi újság van, de a személyes kapcsolatokat nem tartjuk. Nem vagyunk hűséges típusok ebből a szempontból. Nagyon ritkán nézünk vissza, Jutka nénit is elég későn kerestük meg. A válasz egyértelműen nem, sajnos. Gyerekkorotokban sokszor tévesztettek össze benneteket? Nagy a hasonlóság köztetek. Nagyon sokszor, sőt nemcsak összetévesztettek, az talán nem olyan rossz érzés, mert azokon jókat lehetett kacarászni, inkább az volt a nehéz, hogy egy kalap alá vettek és ezt sokkal nehezebben viseltük. A mai napig is sokszor előfordul ez. Azt szoktuk mondani, hogy akik ismerik a személyiségünket, ők már kevésbé tévesztenek össze bennünket. Nekem is vannak barátaim és ismerőseim, ha én sokáig nem látom őket, akkor egy-két percre nekem is szükségem van, hogy meglássam, hogy melyikük ki is, aztán úgy igazából rendben vagyunk. Ez nagyon érdekes folyamat, mert van, amikor jobban hasonlítunk, ekkor nagyobb harmóniában vagyunk, de vannak olyan időszakok is, amikor elviselni sem tudjuk egymást. Miért döntöttetek úgy, hogy színészek lesztek? Ez egy jó kérdés, ugyanis tudatosan sosem döntöttünk így. Mondhatom azt, hogy így alakult az életünk. Úgy indult az egész, azt hiszem a legelső állomás az volt, hogy szerettük Jutka néni óráit, tehát az, hogy tudtuk, a magyar érdekelt minket, hogy humánérdeklődésűek vagyunk. Már általános iskolában kiderült, hogy belőlünk sem lesz kémikus, biológus, matematikus, tehát, hogy ez az irányultságunk megvolt. Másodikos gimnazistaként kezdtünk el sokat színházba járni, igazából nekünk így indult ez az egész. Amikor másodikosok voltunk, beiratkoztunk egy drámajáték stúdióba, amit Földesi Margit vezet mind a mai napig. Odajártunk két évig, de tulajdonképpen mondhatom azt, hogy mi túlkorosak voltunk, mert oda a gyerekek négy-ötéves korukban kerülnek, mi pedig tizenhat-tizenhét éves korunkban jutottunk el oda. Két éven keresztül kérte Földesi Margit, hogy próbáljuk meg a Színművészeti Főiskolát. Erre a mi első reakciónk az volt, hogy:”Jaj, ne!”. Nem buzgott ez bennünk, hogy magunkat megmutassuk. Szerettünk énekelni, táncolni, szerettük a musicaleket. Ez volt a helyzet gyakorlatilag, amiben jól éreztük magunkat. Végül elég kacifántos úton, de egy osztályba kerültünk. Volt-e a főiskolán kedvenc darabotok? Szerettünk igazából minden darabot, de általában azokat a legjobban, amelyekben énekelni meg táncolni kellett. Ezek valahogy hozzánk közelebb álltak, mint a prózai előadások, tehát csinálni jobban szerettük, viszont nézni a színházban a prózai előadásokat egyértelműen jobban kedveltük. Tudjuk, hogy a Kolibri Színházban dolgoztok, mesélnétek róla, hogy kerültetek ide? Nem volt egyszerű, mert elég nehezen értük meg a kort, gyakorlatilag a Kondoron kívül semmilyen iskolába nem szerettünk járni, a főiskolára sem. Túl fiatalok voltunk és nehezen értettük meg, hogy vannak sokkal idősebb osztálytársaink is. Itt huszonhárom év a felvételi korhatár, tehát lehet, hogy valaki tizennyolc évesen kerül be ugyanabba az osztályba, de lehet, hogy már valaki huszonhárom éves. Több színházat nézegettünk, végül a Kolibrit Novák János, a színház művészeti vezetője választotta nekünk.. Számára is nagyon fontos a zene, így könnyedén egymásra találtunk. Milyen színdarabokban szerepeltetek? Sokfélében szerepeltünk, főleg gyerekelőadásokban, tehát gyerekeknek szóló művekben. Első kedvencünk volt a Két Lotti. Amit több mint tíz éven keresztül játszottunk.
Igen láttuk. Igen fájlaljuk, hogy már nincs a színen. Sok osztály kedvenc darabja volt a Kolibri Színházban. A harmadikosok is nagyon siratják, mert épp készültek megtekinteni az előadást. Köszönjük, kedves tőletek. Játszottunk még klasszikusokban, mint a Hófehérke, Bambi, Róbert Gida és barátai, külföldi és magyar klasszikusok. Sok a kortársdarab, amit sokan nem ismerhetnek, csak ha eljönnek az előadásra. Élvezitek a színjátszást? Nagyon szeretjük. Sokan kérdezik:”Ez nektek a rendes munkátok, mit dolgoztok még e mellett?”Erre szoktuk azt mondani, hogy mi ezt dolgozzuk. Igazából remek dolog, mert annak ellenére, hogy már tizenegy éve vagyunk itt, nem dolgozunk hétfőtől péntekig a nap minden órájában. Ez teljesen változó, mert ha próbaidőszakunk van, akkor sok időnket veszi igénybe. Volt-e olyan darab, amit nehezen engedtetek el? Igen, a Királyfi és a koldus volt az. Mi is úgy tudtuk meg, hogy szóltak nekünk, hogy nem lesz több előadás. Nagyon a szívünkhöz nőtt, nehezen tettük túl magunkat rajta. Hallottuk, hogy a Kolibri színházban vannak drámapedagógiai előadások. Mesélnétek róla? Egyre több van, mert fontosnak tartja a színház, hogy ha bemutatnak egy előadást, ami komoly mai témákat vet fel, legyen az bűntény, lelkiismeret-furdalás, gyilkosság, akár a halál kérdése, az fontos, hogy egyrészt ne csak a pedagógusokkal tudjanak a gyerekek beszélgetni róla, és ha ők maguknak tesznek fel kérdést, akkor kapjanak rá választ. Milyen darabokat ajánlanátok kisebb és nagyobb gyerekeknek? Az alsósoknak leginkább a klasszikus irodalmi feldolgozásokat, úgy, mint Bambi, Alice csodaországban, Róbert Gida és barátai, Ilka titka című darabokat ajánljuk. A felsősöknek a nagyobb átélést igénylő előadásainkat: Kövek, Kócsag. Érdekesek az új irodalmi feldolgozásaink, így A helység kalapácsa is. Volt szerencsénk nekünk is tavaly látni a Kövek című előadást, ami valóban elgondolkodtatott bennünket azon a fontos kérdésen, hogy mi a különbség a csíny és a bűn között. A szabadidő gondoljuk számotokra is nagyon fontos. Mit csináltok szabadidőtökben? Nagyon szeretünk pihenni. Szeretjük a csendet, a pihenést. És ekkor tudjuk kibeszélni magunkat, mert a beszélgetés nagyon fontos, mert ekkor szabadul meg az ember a problémáiktól és nekünk mindig van kivel beszélgetni. Szeretnétek-e ikreket? Nagyon. Én örülnék neki, mert szerintem az nagy ajándék, ha valaki van az életedben, aki a legnagyobb százalékban érti, amit mondasz. Gyakran mi is félszavakból értjük egymást. Sok egyke ismerősünk, barátunk van, akik gyakran mondják, hogy nektek milyen könnyű, mert ti sosem vagytok egyedül. Sok ember, aki magányosan él, hazamegy és nincs kihez szólnia, mi pedig mindig tudunk egymással beszélni. Mi a legfontosabb az életetekben? A színház igen fontos, de azt nem mondanám, hogy a színház a leglényegesebb, mert számít a színházon kívül töltött idő is. Meghatározó számunkra a hit. Mi felnőtt korunkban tértünk meg, katolikus hívők vagyunk, és tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy azért ez a legfontosabb az életünkben, mert egy egész másfajta szemléletet ad a világra, akár a színházra való tekintetből is. Nekünk az is érték a színházban, hogy mi adunk. Vannak olyan színészek, akiknek inkább az a cél, hogy kiéljék magukat. Ez jó érzés, ez nekünk is sokat jelent, de számunkra emögött sokkal meghatározóbb az, hogy a gyerekeknek játszunk. A gyerekek is lényegesek az életünkben. Az állatok is, mert nélkülük mi egészem mások lennénk, tehát nekünk olyan örömöt adnak a gyerekek meg az állatok, amit sokszor tapasztalok, hogy másoknak nem nyújtanak ekkora élményt. Arra a következtetésre jutottunk, hogy semmi nincs véletlenül, ami velünk megtörténik, tehát lehet az öröm vagy nehézség is egyaránt. Megilletődve mentünk haza a beszélgetés után, mert felejthetetlen élmény volt számunkra. Elhatároztuk, hogy megtekintjük az Emil és a detektívek előadásukat, mert ez talán érdekes szempontból mutathatja be a mi mai problémáinkat. is
Búcsúzunk Készítették: Hegedűs Kitti-Pallagi Petra 8.b osztályos tanulók Búcsúzunk Múlik az idő, s öregszünk, A ránc az arcunkon összegyűl. Már vénülő kezünkkel fogjuk a kilincset, S mikor az ajtót kinyitjuk, a látvány lebilincsel. A tudat, hogy lassan búcsúzunk,eltölt minket, A bár szomorúak vagyunk, mégis a magasba röpít minket.
Télen – magányosan Készítette: Csizmadia Evelin 8.b osztályos tanuló Télen – magányosan Már vetkőznek a fák, olyan közel a tél, Szeretni valaki valamiért. Fúj a szél, az arcomat karistolja, De nincs itt ő, hogy megsimogassa. Kérem magamtól, hogy miért nem vagy itt, Hisz annyira fázom.
Megjött a tavasz Készítette: Kovács Zoltán 8.b osztályos tanuló Megjött a tavasz Megjött a tavasz, elment a tél, Megdobban a szív, megdobban a tér. Megjöttek a madarak a téli álmukból, Megjött a tavasz sok évi álmából. Üzekednek a vadak a gyönyörű réteken, Pattogzanak az ágak gyönyörű rímekben. Eljött a medve hosszúra nyúlt álmából, S előjött a nap gyönyörű szép házából.
A tél elröppent Készítették: Bárány László és Máté - Richárd 8.b osztályos tanulók A tél elröppent A tél elröppent, Itt a tavasz Újra zöldell minden haraszt.
A fagyizó már nyitva áll, Előtte nagy tömeg vár, A csokoládé elfogyott már.
A tavaszi szünet már közeleg, Ennek örül minden gyerek, Szép az idő, boldog s meleg.
Itt a húsvét, eljött lám, Minden templom tárva áll, Odabent már mise vár.
Tél volt… Készítette: Kőhalmi Márk 8.b osztályos tanuló Tél volt… Tél volt, Hideg volt. A nap csak ritkán járt, De most kisütött, Szelet is elküldött. Az iskolának lassan vége már, A tavasz itt van már, S a nyár is vár.
Nem hittem a szememnek, Hogy minden mínuszból plusz lett, De rájöttem, érzi a bőröm, S ha kihasználom, az lesz ám az öröm.
Ha eljön a tavasz… Készítette: Rédl Támas 8.b osztályos tanuló Ha eljön a tavasz… Ha eljön a tavasz Bennem az élet virraszt A hó olvadása Hétszín virág nyílása
A bús téli bundát sietve levetve Lány pillant férfira megszeppenve A fiatalság illata kecsesen száll Erre nem titkoltan vártam már
Ilyenkor másféle a világ Lelkem ezer virág Az újjászületés eljő Ezzel jókedvem is megnő
De persze minden elmúlik egyszer Szemekből árad majd százezer tenger Viszont nem lesz szürke szomorúság Nem gyógyítják özvegyek búját-baját Mert a tavasz után jő a nyár És ím ez az, amire mindenki várt.
A XVIII. kerület jövője Készítette: Nagy Zsolt Mint külváros, nekünk kell vonzanunk az ifjú, új családokat, mint a nyugalom és biztonság szigete. Ehhez azonban változtatni kell sok mindenen. A XVIII. kerület az utóbbi pár évben már elkezdett fejlődni: kezdenek körvonalazódni a központok, épülnek és renoválódnak az épületek. A kerületnek nagyon jó adottságai vannak a fejlődéshez: mi vagyunk Budapest „kertvárosa”, kényelmesen távol vagyunk a belvárostól, de könnyű odajutni tömegközlekedéssel vagy autóval. Vonattal kényelmesen le lehet menni vidékre és vissza. Mint külváros, viszonylag nagy itt a csend. De ezeket az előnyöket ki is kell használni. Több fát kéne ültetni az utak mellé (és mindenhova máshova). Ennek több előnye is volna: a fák csökkentik a közlekedés zaját, ami igen fontos a házválasztásnál; ezen kívül szűrik a levegőt, ami megint fontos, mivel az ember szívesebben költözik olyan helyre, ahol nem kell gázálarcot felvenni egy séta előtt. Ha sok a zöld, akkor az egész kerület szebben fog kinézni. Több parkot és játszóteret kell létesíteni, mert ez megint megnöveli a házak iránti keresetett. De ez önmagában nem elég: tisztán is kell őket tartani. Fontos még az elhelyezés is: közel kell rakni a főútvonalakhoz, de nem rá, mert a végén még balesett lesz belőle. Ezen kívül az elhelyezésénél még számít az, hogy közel legyenek az iskolákhoz, óvodákhoz, mert így többen lesznek ott, és egy-egy jól elhelyezett fagylaltozóval és étkezdével máris lesz munka és kereset. Az utakat és köztereket tisztábban kéne tartani, több szemétgyűjtőt és több szelektív hulladékgyűjtőt kell kirakni, és keményebben büntetni a szemetelést. Ha tisztábbak az utak, akkor jobb a külső megítélése a kerületnek.. Jobb közbiztonság is kell. A kerületben nincs elég gyalogos átkelőhely, ami meg van, az kopott és fel kéne újítani. A grafitizést is meg kell fékezni. Tudom, hogy nem lehet olyan könnyen elkapni a randalírozókat, de megelőző lépéseket tehetünk: napjainkban már vannak olyan védőfestékek, amik felkenve a falra meggátolják az festék magszáradását. Ezekkel a festékekkel és egy kis vízzel a fal olyan, mint az új. Így előbb-utóbb a firkálók is megunják a dolgot, és abbahagyják a rongálást. Talán a legfontosabb dolog a közösségek kialakítása. Ezt a legkönnyebben rendezvényekkel, közös programokkal lehet elérni. Mindezeket egybevéve, már most is jó fele halad a környék, de tovább kell fejlődnie, hogy sikeres legyen, és egyre többen válasszák lakhelyükül.
