sértése. Meg sérü lést o kozh ató tárgyak,tcán, ud r.o,

378

�: ke

err 15 let az és ko eit gy

3(

E

ra

R

ke Mi töl mi

SZl

D.

Megkeresések foganatositása. L. Felhivások foganatositása. Megkeresések intézése a csendőrséghez. L. Csendőrség és a hatóságok közötti érintkezés for­ mája. Megkötése a lovaknak. L. Lovak megkötése. Megközelitése gyanus helyeknek. L. Gyanus helyek megközelitése. Megőrzése a betelt irókönyvek nek. L. I ró­ könyvek - beteltek - megőrzése. Megőrzése a betelt számoló könyveknek. L. Számoló könyvek - beteltek - megőrzése. Megőrzése a próba-csendőrök életleirásai­ nak. L. Irásbeli első feladata a próba-csend­ őröknek. Megre ndelt laktanya vagy őrssze mle alkal­ mával követendő eljárás. Ilyenko r a fogadta tás a laktany a bejára tán belől az őrsparancsno k vagy helyettese és az ügyele ti vagy kés,zül tségi csendő r által történ ik. A csend őrök, ha nem lett másként rende lve, a szobá kban egyen ként az ágyak elé vagy közé állana k, a szoba paran csnok pedig az aitó kö­ zeléb en fogla l állást. Az előljá ró megé rkezé sénél az őrsparancs nok és ügye letes vagy készü ltség i csendőr jelen tkezv én, az őrspa rancs nok az előljá rót a lak­ tanya belse jébe n kisér i. Az őrsp aran csno k a jelen · tésné l mind ig szóv al jelen ti a létszámot - A szoba­ par�ncsn o k a s� e T I � lő belépteko r "Vig yázz !/I·t , veze nyel ven, e mm osegben jele ntke zik és szobá­ j � ban az előlj áró köze lébe n marad. Feg yver rel való kIvo nulá s e.setén az őrsp aran csno k vagy helyettese a gy�k orla h szab ályz at szer int telje siti a tiszt elgést. Befe.lezett sze l!l le után az elől járó tová bbi para ncsa sze n nt kel l eljá rni . (Ls z. 5/66- 70. ) Meg seb esitett elle nsz egü lők kel köv eten dő el­ járás. L. Fegyver hasz nála tnál sérü ltek kel köv etend ő eljárás .

379 Megse besite�t" ellenszegülő � ápo��sa. Ha , va­ lamely ellens zeglilo fegyve rha:; � nalat . ko �etkeztebe � megse besitteteH akkor a csend or az llleton ek orvosI ápolás áról azo � nal gondo skodn i tartoz ik. (Szlgu . 64. § .) Meg semm isité se a dögö knek . L. Dögö k meg­ semmisi tése . Meg sért ése a csen dőrn ek. L. Csen dőr meg­ sértése . Meg sérü lést o kozh ató tárgyak �,tcán, ud �� r.o � , lolyó són, vagy TJ? á,s járt hely �.n, kell,o meg�r ? slt �s nélkü l való felálh tasa vagy felfug geszt ese : testI epseg ellen i kihágás . (Kbt. 1 18. §.) KiJzigazg. hatóság. Meg szerz ése a közb ecsü lésn ek. L. Közb ecsü lés megszerzése. Meg szer zése a tiszt eletn ek. L. Közb ecsü lé3 megszerzése. Meg taga dása � csen dőr ál!al kért segé lyne k. L. Segél y megta gadas a a csend ornek . Meg ujitása a vas alás nak . L. Vas alás meg ­ ujitása. Megve szte get és büntettt:. � :Jkö�� ti : a � on köz­ hivataln ok, aki az adott vagy ! gert , aJand éker� �a�y jutalo mért, hivatali kötel esség er, ak.ar, mul.aszt�s, a ! t � 1 megszegi (Btk. 467. § . ) ; azon �Iro, . vI �sgalob,lr? , vagy esküd tszék i tag. aki habá r hIvat alI kot� le? seg �� nem is szegi meg, hivat aláná l fo� v,a, tell �,sIte � do cselek ményért vagy annak mulasztasa ert . �la�d� k ? t vagy juta lmat köve tel, elfogad, �agy �z IranÍl Ige­ retet nem utasitja vissz a és pedIg meg "azon eset­ ben is, ha az ajánd ék vagy jutalo m az o b.eleeg ye­ zés ével harmadik szem élyne k adat ott vagy Igértetett (Btk. 468. §.) ; azo n köz hiva taln ok, akI "va,lam ely hatö sáO' által elre ndel t árve résr e és szer zode sm � g­ köté sr; nézve, vagy valam ely száll it �.snál és koz­ mu nkán ál az átadá sra átvételre, felugyeletre vagy felü lvizsgÁlatra nézve h ivataláná l vagy különö s meg-

38 1

380

�.

ke

err 15 let az és ko el� gy

3( E

ra

R

ke Mi töf SZl

bizatásánál fogva közremüködik, ha megvesztegetve, megbizatásában törvénytelenül járt el és az ez által okozott kár 1 0,000 koronát tul halad. (Btk. 469. §.) Kir. törvényszék. Megvesztegetés vétsége. Elköveti : azon köz­ hivatalnok, aki a h ivatal án ál fogva teljesitendő cse­ lekményért vagy ennek mulasztásáért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad, vagy az ez iránti igéretet nem utasit ja vissza, vagy ha ugyanilyen célból az ajándék vagy jutalom, a közhivatalnok beleegyezé­ sével, harmadik személynek adatott át vagy igér­ tetett (Btk. 465. §.) ; aki közhivatainoknak a végett, hogy az kötelezettségét megszegje, ajándékot vagy jutalmat ad. (Btk. 470. §.) Kir. törvényszék. Megvesztegethett enség és igazságs zeretet képezik a csendőr legnélkül özhetetle nebb kellékeit. Ez alatt az értendő , hogy a csendőr ne csak pénz­ beli vagy pénzért ékű ajándék ozás által ne legyen megközelíthető, hanem, hogy magát sem rokonsági kötelék, sem baráti viszony, sem pedig személ y-, roko n- vagy ellensz env és egyálta lában semmi nemü melléktekintet vagy magánérdek által kötele ssége teljesitésétől el ne tántorittassa s minde nnem ü je­ lentését és nyilatkozatát csaki s a legtisztább igazság szerint tegye meg. Külön ösen és szigo ruan meg van tiltva szolgálatban egyáltalán, vagy épen valamely szolgálat teljesitése indok ából bárm ely féltől aján­ dék?t, jutalm at vagy ingye n ellátá st elfog adni és pedig még akkor is, ha ilyen ek a legaggálytalan abb körü lmények között kinál tatnak. Épen ugy tilos a szolgálati kötelesség teljesítését bárm ely igérettől függővé ten ni. (Sz lgu . 1 8. §.) M�gvitatása az ir�s beli dolg ozat okn ak. L. , IrasbelJ dolgozatok megvJtatása. Men etle vele n eszk özle ndő igaz olás ok. L. MenetJevél. Men etle véI. Az utba indí tand ó szál lítm ány pa­ rancs �,oka, illetve az egyenként utazó altiszt vagy csendor men etle véll el láta ndó el. A men etle veleket,

a

a� vett parancs alapjá n, a kikülönitett őrsökn éltkozo � örspa rancsn ok állítja ki. A menet levéli a von ügydarab iktatós zámáv al láta� dó ..el .ha pedig az­ lk, a menet utazás szóbe li paran cs folytan tortel1 A levél iktatandó és az iktató számm al ellátan dó. menetlevelen csak a szállit mányvezető neve iran�ó szam ki, mig a vele utazó többi legénység cs�krok . . fog­ szerint jegyzen dő fel. Ha azonba� a csendo elen, lyokat kisérn ek, a foglyo k neve � �. .!l1�netle�kben esetleg a menetlevél hez csato lando kulon ]egyzemeg­ fe!tüntetend ők. A mene tlevel eken az elindu lás,hivatott érkezés, vagy a továb butazás � apja, az .arra pol­ parancsnok ság által iga� oland �: Kat.? nal �agy , k­ gári biróságokná l tanuk epen torténo meg]e lene�eIga­ nél a kihall gatás megtörténte a menet levele n!olytán zolandó. Ha rendk ivüli szolgálati körül mények kell vasut, gőzha jó vagy előfogat helyett bérkocsJt hiá­ . ennek használni a fizetett dij a mene tlevel en, nyában a� őrjárati lapon nyugtázan dó. Ovorsvonato�al � igénybevétele eseté n, ha bár � e.ly okb.ól kato menetjegyek nem adatna k, polgan men� tlegy��{ val­ e� tandók és a vasu ti pénztárno k által a �Izetett osszdo. az őrjárati lapon vagy a menetleve.len Igazoltata� o­ - A kiállí tand ó men etlev elen m1l1d enko r hatar zottan kiteen dő, hogy vajjon vasu�! dij egyáta lában fizete ndő-e, vagy mettől -medd ig dl] �cn�es az u�azáse . A menetdij fizetés i kötele zettség ne!kul �,ta zo ! ­ E;re gény ség rész ére kiál litan dó men etlev el fel �o szél"Er­ mindenkor a követke ző záradék vezeten do rá: való vényes a belü gyi tárca terh ére jegy nél,k ül va­ szolgálati utazás ra. Elöfogatok igényb evétel enél, tt lamint az esetb en ha kétlovas előfogatok helyek, három, esetle g n égylov as előfogatok használtatn� ezeknek szükség essége a menetle vele � , ennek , hiá­ nyában az őrjárati lapo n hatóságilag Igaz ola� do; Ha a száll itmány több főből áll, akkor . .a szá,lh�l!1a ny ­ vezető által kifiz etett vezé nylé si pótdll, fogsagl llletek stb. átvétele, a felvé telre jogosított által, a menet­ leve len igaz olan dó. (Ok u. 1 4. §.)

383

382

J(

ke e rr

15 let az és ko

el( gy

3( E

ra

R

ke Ml töl m,

SZl

Menetlevél kiál lítása tanukiha11gatásra idé­ zettek számára. L. Tanuil l etmények . Menetl evél lej való eljárás, melyet beteg l e�énység haszn ált. L. B e te g csendőr részére ki­ , Jtott m en etl evelekkel haszna.lat után való eljárás. all Menetlevél nélkül val ó utazás. L. Vasut hasz­ nálata törvénysértő k ül dözésénél. Menetlevél szerkesztése. L. Menetl evél . Men etüteme a lovas járőrnek. L. Lovas járőr

menetüte me.

Ment� �etődzés mel1 őzése. L. Csendőr maga­ , tartasa eloijárókkal szemben. .. . Me ntelmi jog. Az o rszággyű lés, ugyszintén a . koz ?. s ügyek tárgyalására kikül dött b izottság (d e l e­ gáCI Ó) tagJamak men teimi jogát a bűnvádi pe r ren d t a � t a, � és a csendőrsé gi s z o lgá l a ti utasitás nem é ri n tI (Szl gu. 1 47. §.). Mentei mi jog i l leti a magyar ­

o rsza �gyű lés képvIselőhá zának és főrendiház anak valammt a közös ügyek tárgyalás ára az os zt rá k � magyar mo na r � h.i a másik részéről kiküldött biz ot tság (delegác I 9 ) ta&J a} t ( S z �g � Függelé k D.). A képvise lő­ ház és forend l haz tagjaI azon jogban részesü lnek ho�y a törvény hozási tanácsk ozások közben t et t ny Il,atkozat aikárt felelőss égre n em vonh atók. Másik klvaJts águk, ,hogy őket, k i véve a tetten é rés esetét, a�. ors�ággy � lés tartam a a latt el fog n i , vagy olyan porbe I d é � n J , � e ly nek követk ezm énye letartó ztatá s lenne, az ! Ileto, haz enged élye nél k ü l , nem szabad . Ezt n e ve ZI k mente imi jogna k vagy i mmun itásna k. .

.

M�nn Ylség e az irásb el i dol goza toknak .

L.

I rásb elj dolg� zatok men nyisé ge. M ��te!se�es bor az a bor, amel y nem kizáró­ , , bo J, Illetv e szőlő must lag szolo ból k észü l t továb bá � borho � tisztit ott szesz en va gy cogna co � I V Ül ( V I Z, vagy bá rmely m ás any a go k kever tet­ ne k . 1 893 . XXI. JI. t.-c. 2. §.) �ester�éges borok készí tése vagy gyá r tása gYSzm tén Ily bo rna k bárm ily módo n való fo rga­ omb a hoza tala ; tová bbá a mest erség es bor kész i-

��

� D

.

-

'

,

tésére szolgáló anyagoknak erre a célra és ezen a eimen való h i rdetése vagy forgalomba hozatala : v ét s éget k ép ez ( 1 893, XXIII. t . -c. 1 . §.) Kihágást követ el, aki oly természetes b o rt, melyhez külföldi mazsolaszől ő is hozzá adatott, t ok a j i , " h egyaljai " vagy "szamorodn i " elnevezés alatt hoz f org a io mb a, továbbá aki pezsgőt, ü r m öst, tö r köly b o rt (c siger lőre) és g yUm öl cs bor t nem ezen m inőségU k nek megfelelő n év a l att raktároz vagy forgalomba hoz. ( U gy ana z 3. §.) Kihágást követ el, aki bort oly vidék m e g je lö l ésé v e l h o z forgalomba, mely v id é k en az nem term ett, i l l ető l e g amely vidék jellegének meg nem felel ; továbbá aki bort oly szőlőfaj meg­ jelöl ésével h o z f o rg alo m b a , am elyből az nem készü l t. (Ugyanaz 4. §.) Közig. halósdg. Mesterséges l égzés. L. Felélesztési ki séri etek' Mezei közös dülő ut m egszükitése, m ásfelé irányitása, elszántása vagy megrongálása j o go­ sulatlanul : m ezőrendőri kihagás. Eljdrds hivatalból. (Mgt. 94. §.) Közigazg. hatósdg. Mez ei ut - beti ltot tnak - hasz nála ta : m ezőre n d ő ri kihág ás. (Mgt . 95. §.) Közigazg. ha­ .

"

"

,

tósdg .

Mez ei vete mén yek bec sért éke . L. V etem énye k b ecsé rté k e. Mezőgazdasági eszközök - a szántóföldön hagyottak - használata jogosu l atlanu l : mező­ rend őri kihágás. (Mgt. 95. S.) Közig. hatósdg. Mezőgazdasági termények ham isi tása. Ki­ h ágást követ el, aki m ezőgazdasági terménye k et term.ékeket vagy cikkeket (tej és tejtermékeket, áll ah és növényi zsi rokat, zsiradékokat, olajnemUe­ kd, gabonát, lisztet és az ebből készUlt tészta n e m ü e k et, mé z e t , pap rikát vető - és f ű n: a � vak at ? abra kta k a rm án yt és trágyanemUeket) hamIsIt ; akI hamisitásra alkalmas anyagokat e célra hirdet vagy e c � l r a forgalomba h oz ; aki hamisított mezőgazda­ sági terményeket, termékeket vagy cikkeket forga,

,

­

385

384

J(: ke

err 15 let az és ko eit gy

3(

E ra R

ke M1 töl

m1

SZl

D_

lomba hoz ; �ki mezőgaz?asági terményeket, termé­ keket vagy cIkkeket, habar azok nem is hamisitottak ?Iy elnevezés alatt vagy oly megjelöléssel árul ; Illetve hoz forgalomba, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illeti . (1.895. XLVI. t.-c. 3, §.) Közig. hatóság. Eljárás hIvatalból. L. Közegészség elleni büntett és vétség

, Mezőőr , elbocsátása vagy szolgálatból ki ­ , lel?e � e ese.�en, az eskü letételéről tanuskodó bizo­

nyItvanyt koteles a községi előljáróság nak átadni. En n ek e�!fl.u lasztása , mezőrend őri kihágás. (Mgt. �6. §.) KozIgazg. hatoság. Mez
alatt mpolgár , gon dnokság vagy csőd aki magyar álla ve, vagy vét seg miatt vád alá hel yez nem áll bün tett nin cs, bad ságvesztés büntetés alatt vét vagy álta láb a n ttszavag yb ól álló ség bármily büntene m voylt, nyhivereataséglvevág sztésre szóló ité le[ miatt elit élv e ne m áll , er� ö1c si tek int et? e �. kifo�ás alá hatálya alatt hu szo nn egy eve , t betoltotte es nem nem esi k, a ebe li, testi vagy erk si fogyatkozás.­ bir olyan elm atása tel jes ité sér e ölc képtel enn é te SZI. sal, am ely hiv (Mgt. 78. § .) gá lás Me ző őr kö tel es sé ge lop ás vagyetéron sén vagy esetei be n. Kö tel es a mezei lop ás elk övegy éne ktől a gá lásán ért a mezei vagyon eg yéblopron y �ongá!ás elkövet�­ lopott tárgyakat és a ket ásl efovag lm , a hIosba n tal alt sére ha szn ált esz kö zö azoka t gla magán � ezőör.. sz?gIl : állatokat be haj tan i és gi meazőő dIg ,,�. kozse gálatadóján ak , a kö zsé (86. §.) rA peme g­ �ooanr, . me előljáróságn ak. átadn i.alm as zál og hiá. nyab zálogolh atja, va gy alk alm as zá log ot adm vavola­­ mint ha az illető alk róság elé kis é �he ti azt, nakodik, a kö zsé gi elő ljá ületen a me ze I lop as, on akit az őri zet ére bizott terán raj ta ért ha az illető vagy tárgy ak megr on gá lás hel ye nm! csen. (Mgt. ismeretle n vagy álla nd ó lak . 84 . §.) . ro"ket , a határ oo ez M Me ző őr ök alk alm azás a. zo ny ok ált al kivánt őri z eté re mind en kö zs ég , a vis számban, köt eles alka lma zni. (Mgt. 74. �.) elj árás Me ző ren dő ri ki há gáso k elé vü lés e.el. Az . 94 . 000 (48 l évü tt ala hó t ha je ide nak gin ásá me dit fm . r.) �� ko!
25

387

386

J(

ke en

15

let az és ko el< gy

3(

E

ra

R

ke M: től

SZl In é

D.

a közs égi elölj árós ág köte les . � �legs.e m m isité s i rá n t i n tézkedni . (Mg t. 60 . §.) Ellaras hiva talból. (Mg t.

95. Si . ) Köz(gazg. hatóság. Méh ész et. O l y örsö kön , aho l méh ek tart ható k,

a l egén ység ezek tartá sára buz dita ndó , mer t a hely ese n és o ksze rüen vez etet t méh észe t nem csa k i gen szé p has zon nal jár, han em szó rak ozta tó n eme s fog la lkoz ás, ame lylyel a l egé nys ég sza bad i d ejét igen kel leme sen eltö lthet i. sz. h. XIV/4) Mély ség ek fölö tti átjár ók a z elet bizt ons ágra ves zély es álla pot ban tart ása vag y a z e rre néz ve l
(Á.

hatósá!!.

Mé nes ek me gle pés e. L. Gy anu s hel yek me g­ kö zel i tés e. Mé rge k vag y az egé szs égr e árt fl l m as me n nyi ­

ség ü mé rge t tar ta l ma zó sze re k kés zitő i, h a kés zité sei nél vag y elá rus itásáná l ncm has azo k zná l nak kizáró lag e cél ra ren del t mé rge ket és esz köz öket, ha a mé rge t vag y mé rge s sze rt n e m tar tjá k eléggé szi lár d any agb ól kés zül t és e l zá rt kü lön tartál yba n vag y kés zül ékb en ; ha gyá rak ba n, i pa rüz let ekb en az egy nap i szü ksé gle tet fel ü l m u l ó mé rge t vag y mé rge t tar ta lm azó sze rt kü lön he lye n v agy he lyi ség be n nem tartjá k, ha eze n sze rek kés zit ésé re n é z v e kia dott egy éb ren de lete t vag y sza bá lyt me gsz eg ik : testi ép ség ell en i ki hág ást kö ve tne k e l . (K bt. 108 . §.) Kír.

járdsbíróság.

Mé rg es go mb ák ell en sz ere : gy ors és bö há ny ás elő idé zé se . (E á . ) Mé rg ez és ek né l va ló elj árás . A m eg mé rge e­ zet t

ke t csa k idején a l ka l ma zo tt or vo si se gé ly mc nth eti meg. En ne k megtö rté nté ig igy ek ez n i ke ll m cg tud n i , hogy mi ly mé r,! et ve tt az i l let ő. Gy ak ra n az t a be teg ön ­ ma ga nJe gm on d ha tja , va gy k öz elé be n ma rad é ko k tal ált atn ak , me lye k er re né zv e tá mp on to ka t ny u J. ­ tan ak , (p l. fo lya dé ko t tartal ma zó iiv eg ec sk c, fej né l­ k ü l i gy ufá k, stb .) I ly gy an us tárgy ak , va lam i nt a

. . d e l l kor elte end ök és a z n i m , I éka S yad han bet eg . k A h ány ás a mé rge zet tek orv osn ak mcg m uta� a n d b e h a a70 nba n ez me g � l a l gya n él u l� il e ) (l id ézésé re, egy u j j a l vag y n e m tört éll k, I betc, .'" tf)rkáb a bcn yu l n i , ki vév e azo n a l kel � toll al ' t' sak or ége tt vag y seb es I ' sza] a ese tet, h a va gy erő s sav ak (s6 ek és g l� nek' ltet észle ek n:sz ) va gy pe dig ma ró lug sav ké ns av , vá la szt VI Z tb al is ke let ke zn �k . (Iug aly , s�a rv a ss,za r v - sz e ��� �tbl�) alt . ag u ró l , va gy viz ze l . J ó l A s" va k Ig en sa va n y u óv ato s izl és e alt al f el vcgy itet t p ró b a:;� �� Y1 S en mé ;gek e I lensze �é t kii nn ye n fe.l1s me r e o b b isé gü po rrá to rt ny en m yo ag n tt Jte gy ve zel viz kép ezi. (Eá .) k r éta , hamu vag y �esz e" t s 7:%a n célra szo lgá ló k , ság i Mérn ök i jel ve ny e isi té sc , e lvi te le , jogosu latl an ron �á l s �, , g ys clTll n gaz ez ált al ok oz ot t k� r vag y m ás hel yre att te e, ez ör en dő ri kl hatvan koroná t me g n.�n� h a I� d ' m hágás . ( Mgt . 94. § . ) Koz azg L h � tósáR. aran dó ság. ' DOhány j ül keres­ Mérsék elt áru do � nélk Mérté kek hat ós �gl 1 e le . sité s tben vagy áru ­ 'Uz l e , ban tará rak k a n cn, n a ésb ked I l álat nélk ü l i tart ása, dá ba n va l ó ha s z n á l ata v a gy � a��: ��tt sz a bá ly ok , me g­ vagy a m érté� ekre n ézv� k 1 36 . �. ) szegése : tulaj don elIell I k�� ágá S . (Kbt. Közigazg. Izatósdg. koro n a Mért ék hasz nálat a. .A. magyar s ze ntvag y is a orsz ágain a k terü letén a koz fo!.galomban l áb Ó l , sz olga lta tás o k te ri ed �l m ér� � e �á l l a itá�a c é j 07 . r k k as z� álh ató k . ( 1 9 csak méter rendszeru II ·I tcle site ttek nek kell Jn n e k V . tc . 1 . § .) A m értékek a tós á gi megvi zslenniök. A hitelesités a m é r. k � yeg al­ gálásáb ól s a z e n n e k m egt ö I n t a nusi t6 bélértéke k kal ma zás áb ól á l l . ( 1 907 . V. tc. 1 5 § ' ) A m 1 � . c csak hitelesitve hozh atók forga 1 o l ba . ( 907 . V t .

m�����)�

l

dn�1

�

�

��

� �� l ��.

� i� � � _

16. §.) gáso k . Mérték ha sz n ál atá� ál el k'?. ��trett kihá al o m ba n m eg .

K i hág ást követ el : l . aki a k - özt h as znál ; 'I s;k ncm engeclett m értéket v agy m 6�öe 25 '

389

388

JI

ke

err 15 let az és ko el{ gy

3(

E

ra

R

ke Ml től

SZl

O .. " 2. aki mértéket vagy mé roesz k�)Zt szabályszerű h itelesités nélkül forga I om ba bocsa t vagy a k"o �f?, rga­ I�.m ba . használ, vagy ilyen mértéket va)�y meroesz­ kozt Iparüzletében raktá áb ,b oltb�ban" habá r használatlanul, de �z első � ite��.�ites ' �lye�ev � 1 el nem látva, eladásra készen tart� 3� a k I. �e."degloben , korcsmában, kávéházban vagy á nyl . vanos helyi­ ' ségben bort, sörtg vagr �gJ� b szesz e s Ital o kat o lyan n szol�á!tat .. ki p a l acko kba n va y V ' " �, t�, mennyls eg tor­ fo,gyasztásra, melyek ; ��t�i:: ven yes mértékben való m �gJel�lesevel nincsenek el. . e ���Iesltv,e ;, 4. a.�i bár hite­ lá tva és tö r ' lesitett, de ;I��é�ré�e� y meroeszkozt használ a közforgalomban a mel�rO" � t U 4ta, v a g y köteles m e ll ett 'tu d n ia k I e t vo na, hogy az a ? n �osság követelményeknek �torvenyes nem .felel. meg ; 5. aki az általa javitott (módosltott ag� �g?zIt�tt) mértéken vagy mérőeszkö. zön levő hit� e�I teSI belyeget meg nem semmisiti 6. aki ol h ordot,. a . n:elyben a bor, vagy sör forgaÍomba kerti ? Iyan javI,tasnak vet vagy vettet alá, a mel a hord " urtf�talmat a, rendeletileg m �gállapitott hib�határok �n ,t u megvaltoztatja és rajta az előző jelzés bél � � meg nem � emmisiti, vagy meg nem semm'l Sitreh , 7. � z "a h,o rd o je lző, aki ho rdó t tu dva ham isa n va a n �lk uI lat �}. jelzé,ssel, hogy ��nak valóságos ürfIrta.I �aró I , az eloIrt modon meggyoződött volna va akI , Ily celra a jelző esz­ 1<özöket és bélyegzőkegr masnak r �ndelkezésére bocsátja. (1907. V tc . 32 -34. §-aI.) Közigazg. hatóság. Mértföldj elző szán d e' kos m�grongálása vagy bemo cskol ása köz rend ellem. kIhág ás. (Kbt. 80. §.) Köziga�g. ható;ág. .. Mészáro sok� . Me szá ros ipa r k m egs� untetese. akik elkezdett i p aru at az � parható t be ságnál történ jelentés nélkül v:gy "az Iparhatóság által kitű zött idő eltelte előtt m �s �u n Jet} k: va�y azt eb be li köte­ l e,ss�gü k kijá tszá sá r �� . folytatják : kig.llagast követnek el. (K �f. I��o. §mod .) Kozlga:zg. hatósá '

•

,

D.

tő : az he ez g vé is ap rn sá va l ná M és zá ros ip ar lítás dé li 12 óráig.

us itá s és sz ál elkészítés,. kelmár . r.) ( 14837/92 ro so yának el k ül ö n ián m o ll aá h ar m k n M és zá na n ho ás m k dő ke es er ak h ar m és k té se . Mésszzáarrovasosm ál lo m ánytól ha ar m í ég zs kö a i há ar behozotttve b oc sáthat ók cs ak legeltetésre és a be­ elkülöni �m itott ny o lc na p on át, el kü lö nítve h elye­ hozataltól sz(Art. 1 2. §.) E nn ek m egszegése kihágás. z�ndők el . §.) Közigazg. ha tóság. (Art. 154. sok m arh a le v el e i. Mészárosok, mar­ M és zá ro zségbeli kö m ne ók al zl hi ha ar m és hakeresk ed ökk vé te le , ill et ve be hozataláná}, a m. ar­ szarvasm ar há kö zs ég né l átad n i kö te le ::e lc (Art. 12 § .) haleveleket a d en be sz ol gáltatott m ar halevélről kü lö n A község m inta rt oz ik ad ni . (Árt. V r. 39 . § ) elismervény t n á l va sá rn ap is végezhető : ki zá ró la g Mészi p ar r.) . . km 2 /9 37 48 (1 . p na z és eg , ka az égetési m unték el le n ő rz és e. A csendőrség köte­ y­ ál M ét er m ér ab sz lt lá ta a és i zn ri nő le el les a m ét er m értészkeolkegat bi ró i h ivatal ho � jelentést te nn i. talanságokról a. r.) (58438/85. bm cs o s ip ar n á l vasárnap is végez.r) . km M éz es k a lá 2. /9 37 48 (1 p. na z és eg én ye k hető : m in de n m un ka rm te gi sá da az g ő ez M . L sa. á M é z h am is it ham isitása. n ek a yé eg u ng ra as ag m M in iste rek s eg yé b ve te nd ő el járás. H a , a la kt anyába ér ke zé sé né l köm in ister , vagy a ho nv e­ lügy be l­ honvéde lm i m in iste rálbe a g dí pe gy va r, ká tit m la �elm i vagy be lügyldi öttje váratlan jő a } aktanyá�,a ugymi,n ister ki kü lege lő bb m eg pi lla nto cse�do r ep en (sz�baba), az őt l o h a , tt o k rö ő d en cs a "Vigyázz !" -t v ez én y el fos rd ul va, ál lá sb a h elyezked�ek: va,n�ak, a b el ép ő fe lé m agát je lent en ie s a tova� bl Az �rsp aran cs nokn ak Tiszti ál lo m ás on , a tIs zt utasItást ki ké rn ie kell. a m egérkezés el őre tu dt ul azo nn al érte si te nd ő. H a történ ik , m in t a megren de lt adatott, a fogadtatás ugy alk alm áva l. Ha ko rmá nylakta nya vagy őr ssze ml e

39 1

390

J(

ke cn 15

le t al és

ko el( gy

3(

E ra R

ke M. HlI

SZl ln:

I

D.

h i zt os, me gyei f ő ispán v agy a l i spá l l v á rat l a n u l j ő a laktanyá ba, a cse ndörök ugy visel kec.l n e k , m i n t a m i n isterek é rk e L.ésén él , az ő rs p a ra n c s n o k ped ig magát bemutatja. I fa azo n ban a m cgc" r k czés clöre jel ezve lett, akkor a c se n d ő rök re ndes f oglal k o z á s u ka t a " V i g y á u l " vczé l l y l é :,éig folytathatják ugyan, d e d í s z b e n kell öltözködve l e n n iö k . I\. z ö r sparan c s­ nok i lyenkor a kormánybizt ost, m egy e f ő i s r án t vagy al i spánt, feltett k a l a r p a l és olda l fegyverre l , a l a k ­ tanya kapujánál várja. ( L sz . 6/7 1 72 ) M i n iszteri r e n d e letek i s m e rete. L. Tör vé nye k . I s m e re t e . M i nősitvé nyi j e gyek. A csendőr ő r s- , járás- ('s s zak a s 7 pa ra n c� ;n ok o k az a l á re n del t l egé nységrií l m i n ösitvén yi jegyeke t vezetne k. I\. m í n ő si t v é ny i jegy az e gyé n a n yaköny vi l a p j á n a k fon tosa b b a d a ta i t ­

b ü n tetési jegyzö könyvé nek k iv o n a tos b rt a l mát és �övid m i n ö s i tvé,n y é t ta rt a l m a zz. 1 , A rn i n ős i tv6nyi Jegy az őrs-, J á rás- és szaka szpa ra ncsno k ál taJ k (i lőn-k üJön vezett eti k, v a g y i ') ese t r ő l - eset re a k k é n t eg é.s z j tt.c t i � k i , 1 1Ogy �z i l l ető egyén s ze m é ly i és e ! kÖlcs! v I szon ya I. ról t á j e ko z ást n yujts on s a m i nö­ sltvén yl t á bláza tok sze rk es z té s éve l is fe l h a s z n f tl h a tó l ef5ye n . Ha a IJ l i n ösi tvé n y i jegy a vál l o z ott kiegé­ s �It é s e k beve zet ésére már w' m a l ka l mas, akkor u)on na� .sze r l< cs ; d en ő . Á t h e l ye zé s eset é n a m i n ő ­ s l tvény l jegy, az " e loford u l l vál tozás ok " rova fftn ilk k e,l t e z és e és a l á i J'ása u til n a sí'ak Jsl.p ara n om oksá g u tján m egk ü l d e t i k a z i l l eték es cse n d " r ö rs - , já rás­ vagy �zaka szpa r ancsn o k ságna k. 1\.'1. ö r spa r a n cS l1 o k­ nak (járá spara ncs nokság ;, l l o n t á sh e l y én rt h e lye f tes ­ n ek) alárend elt l e gé n ys ég ről szÓl ó m i n ösit vény i j eg yek a p é n ztá r� s z t al ban tarta ndók , az ö rspa ra ncsn ok 1 11 <1 g án p e c s r· t j év e l lez árt hor i t é k ba n . ( rügg P.) Mi rigy d � gana t. A gégé jébe n a m i rig yek gyak ra n a n n y I ra m eg d flga d n
�

.

ló

,

l d e s szagta lan gcn y­ edi g feh ér, sár gás , vag y zi� r rn c l cge n k e l l abo k h u l l a n a k k i . A l o va t I lye nko elle n P () sz t � � ar;J l� h al h � ­ ta ani és tor kát m egh li l é.' s 1-{ n el �l Jön , �l l deg V � � köt ni. Mí g a l ó n a k é t vág y a 1ll� k e l J n � �l au � J . , A 10 Qrra C g h e l y e tt k o r pá s v ize t z. 2. �, 1 7.) sz e m ei t isz tár. t a r t a n d c) k . ( Lo li vs t biz ton ság r.a ve­ M ocs ara k átj á ró i n ak az é l e néz ve, k l adott él es á l l ;J pot han tart á sa és az e rre Ile I�e m t ? rtá sa : te s t i J é rsé g­ :� t s ág i i nté zke dé sek , z/�az�, ha l6sag. , K() �.) 3 1 . bl K ( As, hág i k ni elle 1 k. (Ls z .

�

�� •

f l _

Mo sd ótá 1 a k

a

1 1 / 8.� os ós za pp an

tar tan dó

k o n y h á ba n

e l ő á l l itá sa .

L. Fe h é rn e m li 1110 -

�, S. ot ()Zil M oto zá s. L. J l áz- é s sze m é'I yrn án yo k JTI o l ( ) z ás a . M oto zá sa i rat o k n ak . L . J rom é l c thi zto tJ ság , az M oz d o n y o k ra v o n a t k o z ó , a z de let v,a gy s:�a­ eg é szs ég olt a l m a vég ett k iad o � t ren. � e g e l l en i k l h a ga s , s p é ti tes : se gé s7.c t cg e l m e d bá lyr e n

sat ása ,

(Kb L 1 1 ] . q.) K;r. jcírásfJir6sá�. M oz gá sa a s z u r o n y n ak .

a fegyveren,

M u l asz tás ok der ités e kör ű l . L .

L.

t Sz uro ny mo zg asa

. ­ l k , �ok a k ö z b i zto n ság i za va e Köz biz ton ság i zav aro k � l d C r J t é s

c s� n d ö r n e k a M u lat ó h e l ye k l áto ga tás a. A . V �y 'S zolgálatteljegité s i d e j e a l att, étk ezé s, IJa Vrlg � m u lats ág ked veé rt v e n d é g l ö h c, kOr CS,111tl és ros !'lz kávéház ha hel épn i szi gor uan t i l os. - A l j as Sz( ) lgá lato � h irbe n álló c s a p s z ék e t a cse ndö rne k vag y n kiv li l gem sza bad láto gat n i a . Por tyá zás t m s zol gálat i tén yke dés köz hen azo n ban a f�n .e a e rt , neve zet t h ely i ség e k h e i s b e l é p h e t, h a c n ál ész l e l ete k vagy fenfo rgó k�rli l m ények szol r{ s 1 i ndo ko t s z o lg á l ta t n a k ' d c o t t fegy vert l et e n n t f�l ­ h u z am os a b h a n tar tÓ7 kod ni, m i n t a z t s z olgá l a i Ily adata k öv e t e l i h a tá rozo t l a n nem sza had és ha n ll b e l épé s há rm i l O k n á l fo gv a m eg tör tén t, ez h ev o

körlili Jll u l asztál:lok.

Jlal CI �czé S ?

:��

.

y

:

.

�1 ��

393

392

J(

ke

err 15 let az és ko elE gy

3(

E

ra

R

ke Mi töl

mi

SZl

lás után az őrsparancsnoknak bejelentendő. (Szlgu. 9. § .) A csendőr csak tisztességes kávéházakat és korcsmákat látogasson s ilyenkor csak jó társaság­ ban forogjon s illedelmesen viselkedjék. Alsóbb­ rendü íly helyiségek látogatása tilos. Azonban még tisztességes helyeken is sokáig tartózkodni, esetleg egész éjen át vesztegel ni, vagy épen zajosan mu­ latni, a csendőr állásával össze nem fér. Korcsmá­ ban való mulatás céljából - kivéve a tisztességes nyilvános táncvigalmakat, szinházi előadásokat, zene­ és dalestélyeket vagy egyéb hasonló szórakozásokat - kimaradási engedély megadásának nincs helye. (A. sz. k. 1/6.) Munkabér visszatartása. A munkaadó a mun­ kások által okozott károk értéke erejéig, a munká­ sok munkabérét, egyéb járandóságát) biztositékát, ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárköve­ telésének megállapitása végett az eljárást az ille­ tékes hatóság előtt, a visszatartás után 3 napon belül meginditani. Más jogcímen fennálló köve­ telésének fedezésére a munkaadót a munkásokkal szemben visszatartási jog nem illeti meg. (Mmjszt. 60. §., 1899. XLI. t.-c. 1 8. § . , 1 9UO. XXVI I I . t.-c. 1 6. és 33. §., 1900. XXI X. t.-c. 22. §.) Munkaidő. A napszámos munkanapja, ha az i ránt a felek között más megállapodás nem létesült, napkeltétől napnyugtáig számíttatik, mely időre a napszámosok délben egy egész órai, ápril 1 5-töl szeptember 30-ig pedig reggel és délután is egy� egy félórai szünidő számíttatik. (Mmjszt. 49. §., 1900. XXVI I I . t.-c . 28. § .) Ennek megszegése ki­ hágás. (Mmjszt. 60. §., 1 900. XXVI I I . t.-c. 4 1 . §.)

��

- - - - - ---- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

- - ----- - - -

m u n ka k ö n y v e .

ol da lla l.) (F ol yó sz ám m al el látott 48

Közigazg. hatóság.

Munkakönyv. Minden iparos segéd n ek, gyári m.u � kásnak és pincérnek munkakönyvvel kell birnia. KIveteIt képeznek a kereskedő-segédek, valamint fontosabb teendökkel ellátott iparos-segédek, jelesen : a könyvelők, pénztárnokOk, munkavezetök. (Iprt. 99. �.) A munkakönyv nagy nyolcadrétü és 48

D.

ü kö ny v, tés kö a rn ba ró bi al all old lap t ot oz megszám ác s, kö zs ég ek be n a s,zo l­ tan a an kb so ro vá m y . ön yv ne� ke pe z ak nk mu A . ki lit ál l ta va hi ga I� � g kenyerkereset óla ár kiz m ne ha , yt án m k o SI utaza ' t é,� sz em �' lyazoas oz alk gl fo , et ég rs te es m a T áb ól o ol dal a . els v ny kö ka un m A . ja ol az ig t go ���sá

Ezen munkakönyv ára : bélyeg . . ' . . . . : 1 5 kr. nyomtatás és klalhtas 8 kr. ,

} összesen 23 kr.

395-

394 2. jobb oldalon :

A munkakönyv 2. oldala :

A

Ezen munkakönyv száma A munkakönyv tulajdonosának : Születési helye : - -

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_ _

_

_

-

_

-

_

-

_

-

_

-

_

-

-

_

_

-

_

-

_

-

_

- ­

_

_

_

Munkabér

_

.

község

- -- ---- - - -- ----- - ----- ----- ---------- ----- -{ �e��1:t _

_ _

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

__

_

_

_

_

_

- - - - - - ország.

Illetékességi helye : _

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

- - - - község

------------------------ -- ------ --- ------ ---{ �e�TI1:t

ország. Kiállittatott a- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - . iparhatóság által. 1 - -évi- - - - - - - - - - - - - -hó- - - - -napján. ------- -- --- ---_

_

_

_

_

_

_

_

_ _

Jegyzet.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

- - -

- -

-

- -

iparhatósági tisztviselő.

-

-

-

Aki hamis m u n kakönyvet készit vagy készittett avagy valódi munkakönyvét tartal mának megváltoz� tatása által meghamisitja, a közokirat hamisitásának bűntettét követi el és az 1 878 : '. t.-c. 391. §-a ér­ telmében 5 évig terjedhető börtö n nel büntetendő.

rást . A munkakönyv harmadik oldala a személylei es azon okmányok felsorolását tartalmazza ' melyek alapján a munkakönyv kiállittatott. A 4-33 . old al fejrovatai : 1 . bal oldalon : -

A

munkaadó neve, fogl alkozása

A m u nkába lépés napja

1

2

zása

A mun kából kilépés napja

3

4

A segéd (gyári m u n kás) foglalko-

I

5

A

m unkaadó

által tett bejegyzés kelte: év, hó, nap

6

sajátkezű aláí rása

Az i p a rhatóság igazolása a m u n kaviszonyban beállott változásról

7

8

-

munkakönyv többi oldalai az ipartörvény ki­ vonatát tartalmazza Munka megakadályozása. L . Munkások izgatása� Munka megkezdhető a munkaszüneti napot­ követő napon : l . éjjel I órától : mindennemű éleimF szerek előállitása és szállitására nézve, amennyiben' azt az illető iparág természete indokolja ; 2. reggel 5 órától : élei mi szereket és italokat árusitó és ki­ mérö-üzleteknél, továbbá a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. (1 4837/92. km. r.) Munka nem teljesitése. Az a munkás vagy­ � apszámos, aki a munkahelyen önként meg nem je len, vagy ott önként megjelenve avagy kivezettet­ . a munkát meg nem kezdi, szakadatlanul nem ven, fO lyta�ja, vagy azon célból, hogy a munkaadót meg­ , karosttsa, vagy a szerződéstől való felmentést, vagy' a ? érf!zetés megjavitását ily módon kicsikarja szan�ekosan rosszul teljesíti - kihágást követ el. (Mmjszt. 62. §.) Közigazg. hatóság. Munk aszegés nyilvános dicsérete. L. Mun­ kás ok izgatása. Munkaszegők részére adománygyüjtés. L .. Munkások izg at ás a. . Mu� ka vállalása több helyen. Azon munkás,. a�1 egy Időbe n több munkaadóhoz szegődött be, ki­ ha��, s� kö yet el. (Mmjszt. 6 1 . §., 1 899. XLI. tc. 34. §.) E1Jaras hlvatalból. Köziga.zg. hatósdg. Mu nká ba állás. A szerződö tt munkáso k

a szer­ ződ �s?e � megh atározott időpontban, vagy a munkaadó felhl v asa ra kötelesek a munkaadó által megjelölt idő­ , helye n, s ha ben es arra szerző dé sileg kötelez vék�

397

396 munkaesz){özeikkel, segédmunkásaikkal megjelenni a munkát megkezdeni, azt a munkaadó utasitása szeri nt pontosan teljesiteni, a munkaadó által a gazdaságra nézve megállapitott rendet megtartani, s általában szer­ ződ�s szerint kötelezettségeiket teljesiteni. (Mmjszt . 34_ §., 1900. XXVIII. tc. 1 3. § . , 1 900. XXIX. tc. 1 4. §.) Ennek megszegése kihágás. (Mmjszt. 63. § ., 1900. XXVIII. tc. 43. §. 1900. XXIX. tc. 32. §.) Munkás elcsábitása. Aki más által elszegődött munkást vagy napszámost azon időtartam alatt mely­ ben annak más munkaadóval kötött szer�ődését kellene !elj �siteni � , e k örülményt tudva, felfogad, , . vagy � lonyo �ebb . I &é �et altal munkaadójától elcsábi­ iam torekszlk : klhagast követ el. (Mmjszt. 64. §. és 1899. XLI. tc .. 33. §. d.) Közigazg. hatóság. Munkás-Igazolvány. A nnak, aki nem cseléd mi­ " , noseg ? e� gazda�ági munka teljesitésére szerződik, m�nkas Igazolvanynyal kelJ birnia, (Mmjszt. 1 . §.) a l!u nek megszegése kihágást képez. (Mmjszt. 6 1 . §. es � 899. XLI. tS' 34. §.) A ml:lnkás-igazolvány kemény fe gellel v:'l n el} atva, 1 4 centiméter magas, 10 centí­ meter szeles es 55 oldalra terjed. Az első oldal tartalma a következő : - - - - -- - - - - szám

Megye : Járás : . - - K ozseg ·· , : - - - - - - -

-

-

- - - - - -

-

-

-

- - -- -- -- ----- , e. re sz er Kiadta - - - - - _ .év i - - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ hó _ _ _ _ _ o _na án pj a - - .kö zs ég el ől já ró sá ga. --...

-

-

_

.

_

-

­

-

-

-

... - - ... - - - ... - - - -

DiSZ- al .

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

.

-

-

-

-

,

-

-

- - -

-

-

-

- - -

-

- -

_

-

- - - - - -

-

-

-

-

-

­

- - - -

-

M u n k á s- igaz o lv á n y

-

-

-

- -

A 2. oldal a személyleirást, a 3- 1 7. oldal a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1 898. II. törvény­ cikket tartalmazza, mig a 1 8-55. oldal a következő két-két oldalra terjedő fejrovatokkal van ellátva : A munkaadó neve, lakhelye

A szerződésnek A szerződés A szerződés a mun kabérre teljesitésének vonah ozó lénye · kelte, az gesebb feltételei vagy felbontáelvállalt (az előljáróság sának igazolása m u n ka vagy a munkaa munkaadó neme, idej e adó által aláá tal aláirandó) irandó)

�

Az igazolványt a munkás állandó l �kó� � lyének községi előljárósága állit ja ki és anna � klálhtasa egy munkástól sem tagadhato meg. , (M �J s�t., 2. � .) A!: igazolványok bélyegmentesek es klalhtasl:l kert dll nem szedhető. (Mmjszt . 3. és 4. §.) Oly kls �o �� ak, akik a tizenkettedik életévüket még nem toltotték be, igazolvány használatára nem kötelesek. (1 999/1 908 : fm. r.) Munkás igazolványn yal kell ellatva I �n � l annak is aki vizi m unkálatnál, ut- vagy vasutepl­ tésnél m l nt napszámos vagy munkás s� erződik. Ilye,n külföldi munkásoknál a munkásigazolva nyt az utlevel vagy a munkás hazájabeli illetékes hatóság által kiállitott igazoló okmány pótolja. (189� . . XLI. t.-c. 1 . §.) Munkásig azolványnyal kell blr." la an � a.k is aki fatermelés nél ' az erdei termekek szal h­ tAsánál és az azzal kapcsolat os munkál�tok� ál� valami nt az erdőgazda ság egyéb munkalata lO �l munka teljesitésére mint napszámos, vagy mun �as szerződik. Külföldi ilyen munkásnal a mUl! kas-: igazolványt az utlevél vagy a munkás , hazála � eh illetékes hatóság által kiállitott igazolo okmany p ótolja . (1900 . XVIII. t.-c. 1 . §.) Munk�sigazolv ánynyal kell birniok a dohánykertészeknek I S (1900. XXIX. t.-c. 1 . §.) . ' Mun kás igazol ványr a való hltelez � s : klhágást. képez . (Mm jszt. 64. §.) Közigazg. hatósag. .

398

399

Munkás igazolvány zálogba vétele : kihágást képez. (Mmjszt. 64. S.) Közigazg. hatóság. Munkás illetm enyei vel való vissza élés. A 'munkáso k vagy napszá mosok munka bérét, élelmezé si járand óságát szesze s italokk al, vagy árucik kel egész­ ben vagy részb en megváltani , bárm inemü utalvány­ nyal fizetn i, a munkásokat arra kötel ezni hogy élelm i, élvez eti, ruház ati cikke iket, eszkö z � iket a mup kaad ónál vagy az általa kijelö lt egyé nnél vásá. TolJák ; a mun káso knak adott előle g után kam atot s� edni.' ,a� e ! ?! eg értéké �ől vált ó t ven ni, a term és blZto Sttas l dtJat a mun kaso k béré ből levo nni tilos (Mm jszt. 32. §., 1 899. XLI. tc. 1 9. §., 1 900. XXV I I l : ic. 1 7. §., 1 900. XXIX . tc. 1 6. §.) Ezen rend elke zése k bármelyik ének megszegése kihágást képe z. (Mmjszt.

.58. §.) Eljárás hiva talból. Közigazg. hatósá

a

, Mun ��s.. kiv�zeté s.é � ek törvény es alap nélk ül va� � �szko zolt e�es e :. � lhag ást kép ez. (Mm jszt. 58. §.) . Elja rr;s h � vatalboJ. KO�lgazg. hatoság. Az őrsp arancs­ n ? ksag nmc sen Jog�� ltva ann ak birá latá ra, hogy a , me kereso vag klve ze�est y felh ívó ható ság a dolo g . � -é rdem et lllet oleg hely ese n járt el vagy sem . (36 1 94/ 1 89 1 . km. r.) Mu n kás me gbe teg edé se ese téb en val ó gyógy­ , e. A mun kaa dó kezeltetes köt eles a mu nka b en megb � t�g� det! ideg�� köz ség be li mu n kás köz gyógv­ , l leg kez eles ero l . es ellatas aró felj ebb nyo nap gondoskod� l � � a a .. � � t� gség nyo lc nap nállc tová bbig t,art, . a . kozse� p elo l]ar osá got , inté zke dés végett, e� eslt�lll. (M m]s �t. 33. §.) E nne k megsz egé se kih á­ -gast kep ez. (M m]s zt. 60. §.) Közigazg. hatóság Mu nká s mo zga lma k fig yel em me l kis éré se. L . Mu nkáso k fel üg ye lés e. M,un kás ok felfoga��s ábó l any agi hasz on s�erze� e. Az a �azd asa gl alkalm azo tt, aki a mu n ­ kasokt.? 1 f� lfogada sl:lkért ma gán ak anyagi elö ny ö­ k� t kot kl, vagy Ily elő nyö ket elfogad kih ágást : kovet el. (� m]. szt. 58 . §.) Eljárás hiv atalb ól. Köz­

.Jgazg. hatósag.

M unkások felügyelése. A csendőr kiváló figyel­ met forditson a munkásosztály ra vonatkozó mind­ azon eseményekre és jelenségekre , melyek a köz­ csend és rend háboritását vonhatnák maguk után ; de különösen figyeljen gyárakban, nagyobb ipar­ vállalatokn ál és nyilvános vagy magán munka­ helyeken foglalkozó, valami nt a mező-, erdőgazda­ sági és a földmunkások összebeszélések re célzó és fenyegető jelleget öltő gyülekezetei re. A n etalán nyilvánuló elégületlenség vagy előforduló rendetlen­ ség okait puhatolja ki és minderről, valamint készü­ lőben levő nagyobbmérv ü munkabeszün tetés vagy munkáselbo csátás felől a közigazgatá si hatóságnak azoAnal jelentést tegyen. - A csendőrnek munká­ sokkal szemben való fellépése tiszteletet és bizal­ mat gerjesztő s olyan legyen, mely őket a közcsend és közbiztonság fentartásán ak szükséges voltáról és az államhatal omnak erre vonatkozó komoly akara­ táról meggyőzi és nekik a csendőrség ben tampont?t is mutat az izgatók csábitgatá sai vagy megfélem ll­ tési kisérletei eHen és igy s3ját valódi érdekeik megvédésére. (Szlgu. 53. §.) Munkás ok izgatás a. Aki a gazdasá gi munká­ sokat és napszámo sokat arra ösztönzi, hogy munkás­ igazolván yt ne szerezze nek, a szerződé s kötésnél a megszab ott alakszerü ségek megtartásától tartózkod ­ janak, a bármily módon létrejött szerződés t ne tel­ jesítsék ; az elszerződ ött vagy elszerződ ésre hajlandó munkást , napszám ost, cselédet ezért fenyeget i, szó­ val vagy tettel bántalm azza ; a szerződé sszegő munkást, napszámost, cselédet nyilvános an feldicséri, vagy annak javára adományt gyüjt ; továbbá azok, akik azon helyeken, ahol a munkások dolgoznak, a munka adó vagy megbizottja lakása, illetőleg tartóz­ kodási helye előtt összecsopor tosulnak a végett. hogy a munka megkezdés ét vagy folytatását meg­ akadályozzák, vagy pedig a munkásokat a munka abbahagyására birják : kihágást követnek el. (Mmjszt . 66. §.) Eljárás hivatalból. Közígazg. hatóság.

400

401 Munkás

sztrájk. Aki ama összebeszélések

egyezmények létesitése, teljesitése vagy foganato � sitása céljából, melyekkel a munkások azt célozzák hogy közös munkaszünetelés által a m un kaadókat magasabb bér megadására kényszeritsék és általá­ ban tőlük előnyöket csikarjanak ki, a munkásokat� napszámosokat, cselédeket szabad akaratuk érvé nyesitésében akadályozza, vagy akadályozni törekszik -, t�v�bbá � ki. .uy összebeszélése�, . egyezmények letesltese, tel]esltese vagy foganatosItasa céljából a sz �.�ződött mU �,k�.sok közö�t álhireket terjeszt, pénzt �YUj!! a �.� erzodott mu ry kasokkal összejövetelt tart, Ily oss�ejovetelekben reszt vesz : kihágást követ el. (M,mjszt. 65. §.) Eljárás hivatalból. Közigazg.

hatosag. �utogatása a fegyvernek. L. Fegyverrel való .]atszas. , Müvészeti tárgy szándékos bemocskolás a

ha �z .n �i 1 �ános helyen van felállitva : közren d ellem kthagas. (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság.

N Nadragulya ellenszere : gyors és bő hányás

előidézése.

Nagy hőségben vizet inni csak akkor szabad

ha a t.est hő�?ka előbb pihenés által lehüttetett, a �kor t� I�he!ole � borral vegyitve, azonban thea és kavé m ! ndlg Ihato. Az evésben és ivásban mérséklet tarta � do és lehetőleg könnyen emészthető savanyi­ tott etelek fogyasztandók. (Eá.)

N �gyobb nyomozás ok alkalmával teendő . � elentesek. L. Rablóüldözések alkalmával teendő

Jelentések.

Nagyobb őrsök. A 6 főből és azon felül rend­ szeresitett őrsök nagyobb őrsöknek tekintendők. (Á. sZ. h. VII/38.) Nagy pihenő. L: Pihenők. Napi betét. L. Etkezési pénz. Napi lótáp. L. Lótáp. Napszámos kivezetés ének törvényes alap nélküli eszközöltetése : kihágást képez. (Mmjszt. 58. §.) Közigazg. hatóság. Napszámos munkaideje. L. Munkaidő. Napszurásban szenvedők ápolása. L. Kime­

rűltek ápolása.

Napszurási guta alatt ájulás vagy szélhüdés­

szerü tüneteket értün k, melyek, ha fölléptük alkal­ mával nem jő hamar segély, rendszerint halált okoznak. Előjelei a következők : a bőr, dacára fölötte izzadt voltának, igen forró, a nyelv száraz, az ütér és légzés gyorsitott ; az illető fejében kábu­ lást, szemkáprázást, fülzugást, szivdobogást, a mell elszorulását és növekvő gyengeséget érez ; az arc sötétvörös vagy kékesvörössé válik. Ha ezen előjelek után az illetőnek segély nyujtatik, akkor a tünetek csakhamar elmulnak. Egyébként azonban az illető még rövid ideig tovább vánszorog, izzadása meg­ szünik, szive mindinkább sebesebben ver, l égzése felületesebbé válik és végre eszméletlenül összerogy. Ezután gyakran m ég görcsök, félrebeszélés, hányás, néha orrvérzés vagy vérhányás következik. Ha ily körül mények között sem nyujtatik segély, a halál b�köv�tkezése bizonyos . A segélynyujtás ugy törté­ mk, mint a kimerülteknél. (Eá.) Nádas meggyujtása. L. Meggyujtása. Nád-tisztitóvessző használata. L. Tisztitó­ vessző használata. Náthaláz. Ha a lovak között náthaláz-betegsé­ gek fordulnak elő, a beteg lovak azonnal elkülöni­ ten,�.ők, az egészségesek pedig lehetőleg kirpélendők. (Louvsz. 2. §. 1 9. e.) Csendőrség:! Lexicon.

26

Neh ezé k függesztés � , az ebe k nya kár a. L. " Vadászterületre ebe k bocsa!asa. y elo­ vag a gás elfo en Nem szál litha tó egy vezetése. L. Elfogása beteg egy éne kne k: Nev elés i járu lék. Azop ö.zvegy, , k! nek f ? lyto­

nos ellátás ra van igén ye �s �lne� ferJe h � lalakor leg alább három még anyai apol asba� �lIo gye�­ meke van, illetve teher ben van - akar edes ,. ak�r most oha gyermekei azok , --- azo� gyerm ekei sza-o mára, kik a szabá lysze rü kort (fIUk 1 6, 1�l!yo k , 1 4 év) még nem érték el, ha a� �!halt férJ�ol. � �ar­ mazn ak� szabá lyszer ü koruk elertelg, neveI esI J aru,­ lékot i .kap. Nevel ési járulé ko!. k� pna� tovab ba, tekinte t nélkül számu kra, a torven y altal meg­ határozott kort még el nem ért szül?t Jen ár�ák is, ha anyjuk, illetőle g � o,stoha anyjuk , atyjuk után folyton os ellátásra Igenyt tarthatott volna. (Ny t. 39. §.) . ., Nevelé si járulé k mérve. A nevelé sI l � rule'k atyátJan árvák számára fejenként és �ü}ö.� m �nden árva után évi 36 korona. A neveIeSI jarulekna k valamenn yi gyermekre eső összege azo � ban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. (Nyt. 43. §.) Népfölkelői igazolványo k ellenőrzese. L. Katonai egyének igazolványainak ellenőrzése. . ­ kat���I Mindazo Népfölke lők jelentke zése. � lag kiképzett népfölkelésre kötelezettek, kik a kozo s hadseregben, a haditengerészet, honvédség, azok póttartalékában vagy a csendőrségnél szolgá l!ak ; továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik � népfölkelés felhivásának esetén különleges � adl szolgálatra kijeJöltetvén, ezen célból már békeben ajánlati lappal elláttatnak ; minden évben egyszer: az arra kirendelt polgári hatóságnál jelentkez Dl tartoznak. Azonfelül az ajánlati lappal eJlát?tt népfölkelésre kötelezettek rendes lakhelyük nek rntn.í den változtatását személyesen vagy irá�ba.? l " napon belül bejelenteni tartoznak azon nepfolkel o ,

403 hatóságp�l, . .me ly aj� nlati lap jukat kiá llitotta. A je­ lentkezesI kot elezettseg elm ulasztása kih ágást kép ez. (1893. XXXV II. t . -c. l 2. §.) Közig. hatóság. Né pg yül ése k fel üg yel ése . L. Vás áro k fel­ ügyelése. -

Nép�yül ése k eng edé ly nél kül i tartás a : ki­ , . hagast kep ez. (26329/89. hm. r.) Közigazg. hatóság Né pünn epé lye k al kal mával tett hatósági in � , e : köz rend tezkedesek meg sze ges elle ni kihá gás . (Kbt. 78. §.) Közigazg. hatóság. Név has zná lata. Sen ki sem vise lhet más csa ­ ,

I�di és utón eve t, . min t ame lyek szü letési a nya kön y­ veb e be van nak jegy ezv e. Ez a ren del kez és az irói vagy mü vés zi áln eve k has zná latát nem kor láto zza . (1894. XXX III. t.-c . 44. §.) Névjegyek kifüggesztése az ajtókra. L. Intő ­ , a lakt any ába n való kifü táblak ggesztése.

Név, lak á.s vag y állás bem ond ásá nak meg ­ ta��� á� a a �a tó � ági �ivataln ok vag y köz eg fel­ . st kep ez. (Kbt. 43. §. szohtasara : klhaga Köúcrazg. hatóság. . , � évte len felj elen tése k. L. Felj elen tése k el­ b

mtezes e.

L. Ruh ada rab ok név vel val ó ellátás a. Növelde -tul ajd ono s, akin ek inté zeté ben jár­ , vanyos vagy ragályos betegség ütö tt ki ha 24 óra al,att orvos i seg élyr ől nem gon dos kod ik :' közegész­ seg e1 1 e l l i kihá gás t köv et el. (Kbt . 99. §.) Közicrazg. ,

Névvel való ellátása a ruh ada rab okn ak.

b

hatósal{. N?, k meg mot ozá sa. L . Szem élym otoz ás. Nos bet ege k ápo lása a csa lád kör ébe n. B

etegek ápol ása.

L.

Nős bet� gek mel lé bete gáp oló alka lmazása. L. B et� gá p OIO alk alm az ása . Nos l gény ség csalá djána k fegyelmi fenyi ­ te, Sek �set�eb � n jár ó ille ték . L. Fegyel mileg fen yi­ , t e tt

ek III eteke l.

26*

405 404

igl en es vezé­ Nő s legénység csa lád jánIak ide éle. !" � 1:é si jára nd óság. nyeltetés alk alm,ával járósn él lar o Illeték ek . L. Ideigl en es ve ze ny elt eté �� .. kórhá�i Nős legénység családj án �� igén oro k fel �se­ ápol ásra és gy?gyszerekre. �o s cse nd téb en gyogy­

ese gei és gy erm ek eI megbetege de se po lgá ri kó rhá zba kez elt eté s cél jáb ól a legkö zel eb bi ai kórházba val ó felvételre bir nak igé ny nye l. Ka ton lgári azo nb an csa k akkor vétetnek fel,tás ihailleatékpo ta kór ház ban nin cs fér hel y. Az elláein ek telj eseke élve­ kincstár fizeti, a férj ped ig illeték kór ház on kiv zetében ma rad. - A csa lád tag okn ak gys zer ekn ek ülia gyógyk eze ltetése alkalm áva l, a gyó van igé nyü k. kin cstár terhére val ó beszer zés ére osi vényekre (llls L. 94. §.) I ly ese tek ben az orv zer rendelve azo n családtag nev e, aki nek a gyógys. Az orvosi lett, az orvos által min dig ráirand ó perell irandó vén y ekre a kez elő orvos álta l "Pr o pau ze ész az gys r s erre ugy az orvos, min t az illető gyó gy­ örsp ara ncs nok álta l figyel meztete ndő . - A gyó gyógy­ kezelés befejeztével az orv osi vén yek , a par sze rés z álta l kiá llita ndó szá mlával , a szá rny anc s­ noksághoz felte rjes zten dők . (Ok u. 1 8/b .)

f,ö Nő s legénység csa lád ján ak illetékei a csagylád inte­ betegsége esetén. Kór ház akb an és elm egyó zso ld­

zetekben ápo lt tény leges állo mán yu cse ndő rök fen n­ jából , a gyógyk ezel ési költ ség ek levo nás a után . eset­ mar adó rész a csal ádo t illeti, ha ped ig ez, az se�b . leges szol gála ti pótd ijjal együtt 80 fillé rnél kevekle gevoln a, a külö nböz et a kinc stár által 80 fillé rre hel yen szittetik. Szo lgála tban megbetegedett és ideg en ápo lt (nem kórh ázba n és nem a csalá d köré ben). (lllsz, egyének csalá djait napi 80 fillér illeti meg 93. §.)

Nős legénység csal ádjá nak részvételeel.a köz­ étkezésben. L. Közé tkezé sben való részv ét lak­ Nős legénység cseléd ei. Nős egyéne k a csa k tanyában, a szár nypa ranc snok ság enge délyével

olY3:n cse}édet tarthatnak, aki legalább 40 éves, vagy pedig !!geszen gy � rmek. (Lsz. 1 / 18.) ..N�s legényseg elhelyezése a laktanyában a keruletI parancsno� engedélyétől függ. Ezen ked­ v; zmé�y azonnal vIsszavonandó, mihelyt ennek foly­ tan vIszályokra vagy panaszokra ok szolgáltatik vagy a fegyelem és erkölcsösség az őrsön csorbát s �.e � ved. (Lsz . 1 / 1 6.) .Nős csendőrök és aItiszteknek kulon �zoba, konyha es két teljes ágy jár. (Illsz . 3 1 / 1 .) A. helyIségek beosztását a szakaszparancsnok van hIvatva eszközölni, mely beosztáson az alárendeltek­ Á nek változtatn i nem szabad. ( . sz. h. XI/6 ) �ős legénység gazdálkodása. Nős � ltisztek­ nek �s csend 9 rö�Ilek ��� .van engedve, hogy a lak­ t�ny� ban az orstol elkulomtve majorságot és ser­ Á . test IS tartha �� anak . ( . ,s / . �. XV/5.) Ugyanazoknak IÁ-2 hold fold klbérlese IS mea van engedve ( . sz. h. XIV/7.) Nős legénységgel való étkezés. L . Étkezés vendégl őből. b

•

l�ős l � génység igénye szállitó eszkőzőkre.

A ? os legenység családját (nejét és gyermekeit) a �éfJ . (atya) áthelyezése esetében szállítási eszkö �ök IlletIk meg. Vasuton vagy gőzhajón történő utazá­ soknál ezeket � zon hely illeti meg, melyre a férjnek (�tyá � �k) van Igénye. Négy éven aluli gyermekért vlteldlj sem vasuton, sem gőzhajón nem fizet endő lenb �,n négy éven felliH gyermekért a teljes viteldi j J r. Elofogat használatánál, mely csak ott van meg­ engedve, . hol vasut- vagy gőzhajóközlekedés nincsen tO,vaszálhtás uk céljából minden négy személyt egy ketl0 v �s előfogat illeti meg. (lllsz . 47/3.) Nos legénység kert illetménye. L. Kert fel­ osztása.

�

Nős legénység lakásának fütése és világitása azokn �k sajátjából fedeze ndő. (III sz. 3 1 / 1 .) " �os legénys ég laktanyán kivüli tartózkodása.

NO � � �sparancsnokok, altisztek és csendőrők, kiknek csa á JaIk a laktanyán kivlil ugyanazon helységben

406 h a sLol J.!ála t i l ag e lfog la lva n i ncse n ek laknak d é l ben 2 brán át, tová bbá a p�ra ncsk ia(! á�tó l t é len � d . c . �/,18 ó ráig, nyáro n 7 óráig csa l á d j a j k n a i t a r� tózko dhatn ak. Az örspa rancs noko k azon ban takarod ó u tán a szabá l yszer ű rendr ől a l a kta n y á n a k gyn kori e l l enőrz ése utján m eggyőzöd n i és az éjjel szolgá l atba I n d u l ó csend őröke t e I J gazita n i ta rtozn a k. A s zolgá­ l a t bó l bevon u l 6 cscnd ö rf>ktől a jelen téseke t, a m e n nyi­ ben a zok nem oly fon tosak, h ogy azo n n a l i i n téz­ ked ést i génye l nén ek az ö�sp.aran�8 nok h e lyettes, vagy e n n e k távo l l étében add i g I S , m ig a bevonu ltak a szabá l ys7erű jel entést az ő rspara n cs n o k n a k meg­ t e h e t i k , a l egidőse bb já rőrv��e �ö �sen d � r veszi .�t. Ö van jelen a fégyvere k k J O n tése n é l I S Az éjjel bevo n u l ó J I-od a l t i szt (örspara ncsnok h e l yettes) a j e le n t ést reggel teszi meg a l a k ta nyába visszat�r t örsparanc snokn ak. Ha szem l é l I) e l ő l j á ró van az őrsön, a kkor attól a községbe ll l a k ó n ősöknek a lakta­ nyában való m a radásra n ézve az i n tézkedés az őrs­ parancsnok által k i kérendö . I / a az ő rsá l l om áson csak l n ő s csendőr (alt i szt ) m a ra d n a vissza, ez a lak­ tanyát a h i vatalos el vége z n i valón k i v U I cl nem h agyhatja és csupán étkezés cé ljából m e h c t l 1 órára a család jához ; ekkor azon b an a l aktanyán ak kel l ö m egőrzéséröl, va l a m i n t a rról is, h ogy Hzű ksé� esetén azon n a l é rtcsittessék, k e l l őe n gon doskod ni tartozi k. Nőt; cse n d ö r (al tü!zt) a község beltcrUletét csakis őrsparan csnoka enged e l yével h agyhatja cl. Ha ped ig az a la kásáról bárh ova távozik, m egfelelő m6don in tézked ni ta rtozi k az i rá n t , h ogy ö sz ükség esetén késedelem nél k ll l felta l á l h ató l e� y(· n. H a bárm iféle mozgalom a csend ö rség készen letét vagy gyors kivo n u l ását szUkségessé t e n n é , a n ösök a lak­ tanyát el nem h agyhat ják s i l y esetekben az étkezés is csal fI d tagja ik által a lakt a n yá ba v i e n d ö. (4 I G97/6. 1 1 m . r. Lsz. 1 1 5 - l lf� . p.) Nős való pod gyászszá l l i tásra l egénység Podgyászszál l i t ásra igénye. L. való i génye a nősök n ek.

407 N ős l e g é n ység részvéte l e a kőzétkezésben. Ha gyermek n é l k ü l i nősök fe l eségük kel, a n6t1en l e ­ génység bel eegyezésével a közétkezés ben részt­ vesznek, a kétszeres étk ezési pénzt fize t i k, H a aZfJn ban v a l a m e l y nös gyermekeivel egyUt t vesz részt a közétkezésben , a k k or a betétet az általa vett adagok után fizeti . (Lsz. 8/93.) Nős l e �é n ység ven d égei. A l akt anyában e l ­ helyezett n o s egy é n e k o daérkező roko n a i k n a k saját kUlön szobáj u k ba n 48 órán t u l csak a ke rll leti para ncsnokság engedél yével a d h a t n a k szá l l ást. ( Lsz. 1 / 1 6.) Nős l e gé nység v isszatérése a J a k tanyába. L. Nős l egénység l a k t a n yá n kivU l i tart6zkodása. Nősők fel véte l e. Oly k i l épett a l tisztek és csendórök, k i k k l JépésUk után m egnősU Itek, ha jó m i n ősitvényil k v o l t és házasságuk az elöirt feltéte­ leknek m egfel e l , újból j e l e n t kezhetnek felvéte l re, ha ugyan az á l l o m án y i l y m ó d o n i ki egészitése e l ren­ deJtetik é s fe l vé re l U k eset é n , h a a l aktanyában n ő s clhe ezésére n e m vol n a fé rhe ly, az ő rsál l o más után megall apitott katonai l a k bé rváH ságot, söt esetleg a z előbb él vezett vagy a csend őrségnél töl tött szolgá­ lati évek u t á n már igénye l h ető szolgálati pótdij enged él yezését is kérhetik. ( 1 908. X/ 1 3. 9287/e l n Hm. r .) N Ősü l ése a cse n d ő r n e k . L. Csendőr nösUJése . Nős ü l ése az i d e i g l e n esen nyugd ijazott csend­ őrö k n ek. L. I d eig J e n cBen ny ugd íj azott cse n dör­ l egé n ység n ő s U l ése. Nősü l ési e n g e d é l y i ránti ké rvény. A kérvény következő meJ l é k l etekkel szere l e n d ő fel : a) a h áza­ s ul andók keresztleveleive l , szUl etési bizon yi tvá nyai­ val ; b) h a a h ázasu l a n d ó kiskoru, a z atya, gyám (gonuno , gyá m h a tóság (családi tan ács e l nöke) á l t a l , a h ázassagba való bel eegyezésrő/ a polgá ri törvé­ nyek szeri n t kiá l l í tott k i m u tatásáva l ; e) ha ri h áza­ sula ndó felek egyi k e m á r előbb törvényes h ázasság­ ban élt, az ezen h ázasság m egszUntét igazoló nk-

7.

.

k)

409-

408

. ; [9 az ara má nyn yal (ha lott i biz ony itvá nyn yal ) stbrsm md ,ann ak erk ölc si bizonyitványával, me ly egysze ozó � lzo ny­ haj ado ni vagy özvegyi álla potára von atkyon áro y tatá t is ma gáb an foglalj a ; e) az ara vag tleg al vag � nak hoz om ány áró l szó ló kim uta tás sal, eseara a haz a �­ bizo nyit ása a közsé� rés �ér? l � � ogy az , ság any agi visz ony ama k ]ay tt� sa � oz ke,rese tevee l IS hozzájáruln i kép es. Ha a nos tilés l e � ged ely elny �ése végett, anyagi visz ony ok lény eges ]av� lásá nak , Iga­ zolá sára az hozatik fel, hogy a leen do há�a starsagI� vala mely harm adik szem �ly . által �e.��l �lö anya segé lyben fogn ak részes ulm : a nosu le �� en.gedé ly csak akko r adat ik meg, ha hitel t érde mloe n Ig� zol­ tatik , hogy az illető harm adik � zemé ly . elv� l1alt anyagi kötelezettségének megfelelm vagy om V! SZO­ nyaIn ál fogva képe s is és h � ezen sz� mély a haza s­ társaknak nyujt andó anyagI segé lyrol egy, enne k polgá ri per utján való érvén yesité sre � Ikalm.a �, ? k­ mány t állit ki, amely ben az igért segel y mlOo seg� és ha ez pénzb en áll, annak össze ge.. �.setleg a havI vagy évi részletek határozottan meg]e loltes senek . A kérvény szolgá lati uton nyujtan dó be.

Nőszemély megjelölése, a kitől a csendőr a buJ akórt kapta. L. Bujakór betegségek be­ jelentese.

Nőtlen legénység külön gazdálkodást nem vezethet. L. Közgazdálkodás vezetésének kötele­ zettsége.

Ny Nyakszegély - magán - viselése.

darabok készítése finomabb anyagból.

L.

Nyavalyatörésb en szenved ő ápolása.

kórban szenvedők ápolása. .

Nyájak meglepése.

közelitése.

L.

Ruha­ Es­

L.

Gyanus helyek meg­

Nyári takaró. Egy rétü takaró.

2.50- 2.70

kilogr. sulyu, 3 1 0 centiméter hosszu, 1 22 centiméter széles. (Illsz. 32/3.) , Ö Nyelv elsajátitása. L. rskörletben divó fő­ nyelv elsajátitása. Nyelvismerete a járőrnek. L. Járőr nyelv­ ismerete. Nyeregnyomá s gyógykezelés e. L. Beteg lovak­ kal eljárás. Nyeregnyomás keletkezése. L. Beteg lovakkal eljárás.

Nyeregszappan a közgazdálkodás költségére készitendő. ( Kh. 85. p .) Nyeregszappa n használati módja. A szij­

szerszámot a nyeregszappan nal következőképe n kell tisztitani : A bőr szappanos vízzel előbb jól le­ mosatik és árnyékos helyen megszárittatik, azután a folyós állapotban levő nyeregszappan nal egyenlően . b ekenjük é s 1 5 percre árnyékba teszszük. Ekkor a, szijjazatot posztó vagy még inkább flanell darabbal jól bedörzsöljü k. (Kh. 84. p.) Nyeregszappan készitési módja. A nyereg­ szappan készitéséhez egy 6 lovas csendőrből álló őrs részé re szükséges 265 gramm közönséges fekete szapp an, 175 centiliter édes tej és egy citrom leve. � szapp ant késsel a tejbe vakarjuk és az egészet laba sban vagy serpenyő ben tüznél összeolvasztjuk s , ha már teljesen felolvadt, a citrom levét bele­ facsarjuk és az egésze t jól átkayarjuk. (Kh. 84. p,) '.

41 1

e

. A. ny e �.eg sz ap pa.n ból N Yeregszappan ké sz letké szI ten do cs a bbol az . ha vi szU ksé gle t le. O len ll ke k ne let sz mi nd ig me gfe lel ö ké

e g esz

ő�rön

85. PJ,e�erenagptisjólztitásmea.g

Nyi lván os erő sza kos kod ás.

cikk.

(Kh.

A

nye rge t a. p o�t ól és �ártól ke l l tisztJ tafl: � s ml nde � m ind a fao laJ jal . . b� ken l1J, 1 4 na pb an a far ész eke t tts zt. rzs ol n t . s a illetől eg az ola ja� a fáb � )ól be do 1I, a \s eke t szU ksc gké p vek ony an bel akkozl k dés ekb en bes zer ezh etö vas lak kal: (�h . .80. p) �.ö� zö� IS a 10 Nyerg elé s. A nye rge lés nél l egetor U.l n t S aztán hát át szö rme nté ben tisz tán l e kel l a· a nég yré l öss zeh ajto tt pok róc ot a l ó m a rját ól. hátr felé akként a l ó hátá ra h uzn i, h ?gy a P ? krO � első vége a ló mar jára , köz epe ped ig a l ó h atge nncér� j uss on. Ezu tán a nye reg lapo k (ny� reg talp) e�so vég ei a l ó lapocká i mög é fekteten Llok , ..a pOk lÓC elöl és hátu l al ág& sok köz zé e m elen do, hog y a lóna k hátg erin cét a levegö . érin thcsse . é.�. a nyereg meg csat lása után a pok roc n e fe�� üllo n :. A ló­ pokróc e m e fel huzá sa az ágas ok kozé , folcg, 111�­ legebb idöszakba n, a legnagyob b fonto sság ga. bir. (Kh. 25. p .) . I /. . Nyersterm cnye k - áll att - beho z a+�.� ara kijel ölt utak. L. Állat \)eho zatal ra kijelö lt uta\{c�n � Nyilatkozat felterje �z��se Az ö rspara� Idej� e kötel es m i nden aláre ndelt)étol, kmek szolgálati . ll három hó mulva lejár, ha továb ? szolg áIm n e l óhajt, a nyilatk ozatot a l ejárat elött két hónap�a szolgá lati uton a szárny paranc snoksá ghoz feHe r . jeszten i. (Oku. 9/2.) ..

����� �

•.

�

.

_

Nyilatkozatot beadott csendőr uJa�� t�.m eg�­ beli cikke kkel nem látható el, ha aL elOlrt tomc beli ruházattal el van l átva. (Oku. 36/4.) Nyilatkozat magáni nditvány esetébe n. L. fc l-

k jelentések elintézése. . , o d tcn m Nyilt vizek. Nyilt vizek nek azok .tek melyek a zárt vizek alatt ismertet ett vI z ekh e z nern tartoznak. (Ht. 1 4. §.) ..

L.

Had icik kek

XXI .

Nyi lván os gyü leke zete k és tüntetések ben való rész véte l. L. Részvét el nyJlv ános gyti lelceze­

tek ben és

t ii n t d é s c k b e n .

Nyil ván os hely ek látogatása. L. M u l a tó hely ek látogatása. Nyil ván os köz leke dés érde kéb ől halasztha­ tatla n ipari mun ka vasá rnap egész nap végezhe t ő . ( 1 4837,9 2. k m . r. ) Nyil ván os megjele nése a csen dőrn ek. L. Csen dőr rok

n y i lván os m egje l e n ése.

Nyil váno s mul atságok felü gye lése . felüg yelés e. N.yilv ános pártgyül és, pártü nnep ély,

L.

Vásá­

körm enet a helyI ható ságn ál egy napp al elöb b beje l ente n dő. Enne k e l m u laszt ása ki hágá s. ( 1 874. XXX I I I . L-c. ) Ü4. �.) Közig. hatósdg.

Nyil váno s ünn epél yek alka lmáv al tett ható­ s�gi intéz kedé sek megszegése : közr end ellen i

k I h ágás

.

(Kb t. 78. §.) Közigazg. hatósdg.

Nyilvántartása a szoc iaJistáknak. L. Szoc ia­ l istá k nyi lvá nta rtá sa. NyiIvántartása az élelm ezés i állom ánynak. É L. lelm ezés i ál lomá ny nyilvánta rtása. Nyilvántartási könyv klilfö ldiek ről. L. K ül ­

föld iek nyi l vá n tart ása szá l lod ákb an. Nyirrotha dás. Ha a lónál a szaru nyi r p uha, p�r� a nyós és reped t, vagy ha a reped ésel
Nyo mda-ipar nál vasá rnap is végezhető : hala sztás t

nem

tilrő ál l a m i

és

a hatós ági n yomta t,

4

12

413

zje len tés ek elő áll i­ vá ny ok , sz in lap ok , m üs or ok , gy ás 37/9 2. km . r.) 48 tása és sz éth or dá sa eg és z na p. (1 do n, illetve be ­ Ny om da mű kö dé se til toggttal mó é� 4000 ko ro ná ig­ jel en tés �élk U1 e�y év i fog sá. . ( 1 848. XV l l l . terjed heto pé nz bir sá gg al bL1 nte tte tlk t. -c. 38. §.)

itá sa. Ny om dá ná l tel jes itett sz olg álat be szheám lyé n, a

A sz árn y- és sza ka szp ara nc Sll ok sá g szék szo lgá lati nyo md áná l alk alm azo tta k rés zér e an nyi l tén yle g óra szá mit and ó fel , a há nya t a ny om dá ná do lgo zta k. (Á. sz. h. Be v. 4. p.) , ille tőle g Ny om ok biztositása. A puh ato lód zás ren dsz erin t a bUncse lek mé ny ell< öve tés éne k hel yéna kez den dő ' me g. Azo kba n az ese tek ben , m ely ekb �n r bUn cselek mén yek nyo mai mar adt ak, a nyo l1lo 1.6 járő a bUn cse lekm ény olya n nyo mai nak , m e lyek a bUn ­ vád i eljá rás sze mpo ntjá ból jele ntő ség gel b irna k eze k köz ött pl. a láb- , kéz -, ker ékn yom okn ak is éps égb en tart ásá ról, nem kUlö nbe n arró l i s gon dos ­ kod ni tart ozik , hog y a tett szin hely én talá lt álla pot és a bUn jele k suly osa bb vag y olya n term észe tű ese­ tekb en, mely ekné l a biró i, illet őleg szak értő i szem le g foga nato sitás ának szUk sége való szin ű, a ható s� tagja inak meg érke zése ig lehe tősé g szer int válto za t­ ICll1ul meg óvas sana k. (Szlg u . 1 09. §.) Ha a tett szi ll­ heÍyé n talált állap ot vagy a bUnc selek mén y hátra ­ hagy ott nyClm ai bárm i okbó l addi g se tarth atók fenn vagy őrizh etők meg, m ig a hatós ág tagja megé r­ kezik , igyek ezzé k a járőr az által a l átott akat es tapas ztalta kat jól megf igyelv e, oly képe n feljeg y ezni, hogy az adato k l egalá bb a tájékoztat ásra alka l­ masa k l egyen ek és amen nyibe n a tett szinh el yen tanuk vanna k jelen vagy i lyenek m egsze rezh etők, az ált� lok észlelt ek megjeg yzésér e és saját feljegyzésé­ semek esetleg es igazolá sára azok at is h ivja fel. A bűncse lekmén yek olyan nyoma iró l, m el yekne k meg­ fel s semmisit ésétöl kell tartam, méretek veendők . azok feljegyzendök. (Szlgu. §.) .

1 10.

Nyom?z ása a törvé nyelle nes cselek mény ek­

ne � . , L.

derttese.

Törvé nyelle nes cselek ménye k tettein ek ki­

Nyomo zás �bban hagyása. Ha a törvén yszék v�gy az eskild � b ll'�ság �atáskö rébe tartozó ügyben a ku. ü. �yés�s � �, Illetőleg fömag ánvád eseteib en a rendőr i

ható�a g fő�oke a nyomo zás megsz üntetés ét rendel te el, � J�rásbl rós�g elé utalt ügyben pedig a járásbi róság, � kozlgaz�atás ! hatóság elé tartozók ban ped ig a köz­ IgazgatáS I hatoság a csendörs éget a további nyomozó cselekm ények mellözés ére hivta fel : akkor a további nyomozá s abban hagyandó . ISzigu. 1 42. §.) . Nyomoz ás a főváros terü1etén . L. Nyomozás Idegen terUl ete n .

L.

Nyomozás a községi előljáróságok által

Nyomozás községekben.

•

Nyomozás az ember'ek életét, testi épségét vagy vagyonát veszélyeztető büncsele kmények esetén. Ha oly bünteti vagy vét::,óg követtetett el

mely másoknak életét, testi épségét vagy vagyonát másként a Pén zhamisitás nyomozása " és a Tüz­ " �seteknél követendő eljárás " alatti 1 32. §-ban" em­ , Ilte tt büncselckm ény által veszélyezte tte kinyomozandó a z elkövetés, i l l etőleg a közremükÖ dés módja . és eszköze, az o kozott vagy okozni akart kárnak azaz elveszett haszonnak, továbbá az em berek éle� tére vagy egészségére bekövetkezett vagy bekövet­ kezhet ett veszélynek n agysága. Testi sértéseknél, ha csak lehetséges , orvosi látlelettel, kUlönben pedig él . nyon� ozó csen�őr saját I c gjobb tudása és meg­ . , győ � odése sze nnt, még az IS megá llapítandó hogy a � �rtés könl1y � , sulyos vagy él etveszélyes- e ? ' Sulyos · s é I Ll lé� csetén. Igyekezzék a csendőrség a sérLilthöz a legközelebbi orvost a lcgrövidebb uton elhivni . ( Szlgu . 1 33. § . ) Nyomo zás befejezése. Olyan ügyekben mcIyekb en a csendőrség a feljelentést már megt� tte a ny� n� ozást addig folytatja, mig arról szerez m�g­ győz ődést. hogy a tényál lás már el éggé ki van

•

•

415

4 14 deri tve. Ekk or a n yom o z ás �,b ba n h ag y a n d ó s . ('rró l, v a l a m i nt a z e l ert n e d m é ny ro l - az eset leg u J a b b a n m eg szer zett b ti j e l e k hem u tatás a m e l l et t - azol l ha t ós ágh o z , m e l y h e z � fel ie l e n t s tétete tt, j e l e n t é s teend ő i l l etöle g értes Ités a d a ndo. S z l g u. 1 4 1 .

n

� ( §) Nyomoz ás bélyeghamisitás eseté ben. L. Pén zha m is itás ny o m o á s a . Nyom ozás csend őrségi egyén ál !al ,el,köyetett büncs elekm ény esetében. H a cse n d o r8l'�I, I l l etve z

á l l a m i vagy v á r osi ren d ő rségi egyén k ö v et e l h iva­ talból ű l dözend ő b ű n c s e l e k m é n y t , v agy i l y e n n e k c l ­ k öve té sé b en g y a n u s s á vá l t , a tel e l t .e l l e n sil j n l k e z­ , demén ve7ésbőI tö rv é n y � ze r ü e n e l J á r m ren d S L l n n t 11 saját i l l e t é kt s h atósága, i l let ve a n n a k k ö z e g e v a n h i v a t v a . A c s e ndő rsé g- és r e n d ő ség, i l letve a w k ható sá ga i , pa rancsn oksága i , t a � j a i vagy k öz ege i , ha i lyen eset ft.:ljelentés, m ag á n i n d it vá n y , é r t e s íj l és vagy saiát észl elet u t já n t u d o m ásu k r� j u t o t t , e r rő l �gy� m s t a l eg r hv id e b b uton, m I h a m arabb é rles J l c l l I ta rt o z n a k . H a a z o n ba n az i l l dő egy é n b ü n t e t t e t vagy közbot rá nyt okozó m ás b íj n cselek m é n y t k övel eH cl é tetten kapati k , vagy h n a k é s e d e l em v e s z é l y l x e l járna, addig, mig a tt> r h e l tre n rz v e i l l e t é k e s h a t o sa g, e n n e k t agj a vagy közege e l j á r h a t , i l l e tve eljá rás vé ge t t megjelenik - a c s e n dőr ség , i l letve rendő rség mű l< ö d é sbe n levő tagja i ra és kÖ7ege l re n é zv!', a . t ö rvény sz e r li fe l lé p é s és el j á ra s k ű l önösen kötel ező. A k ö z s é gi re n d ő r s égi ( gyén e k k el sze m b e n a csend � őrség fe l t é t l e n ti l h i v a tott és köt e l e s a törvén yszcn, � e l járást ö n á l lóan fo g a n a to s i ta n i , m i g viszont a községi re n d ő rségek m űködésben l evő k ö z eg ei , csa k ha al. i ll e tő bti n teUet vag y k ö zb ot r á n y t o kozó más bUn­ c s e l e k lll e ny t követett el és t e t en kap3tík. v a g y ,ha a késedelem v e s z é l y l y e l j á l na, jogo s u l ta k c s e n dő r­ ségi eg yén e k i rá ny á b a n t ö r v é n y sz e r ü n f el l é p n i és elj ár n i , d e e kkor IS kö t e l ese k a I r g k ö z ( I f b l> t a l l j á ro r t ható csendőr-őrspa l a n cs n o h ságot, e s e t l e� sti rgö se n ért esite n i , hogy a z a z el á rá s foly tatását minél előbb átvehes se. S z l g u . 1 48.

�

a

s

t

•

•

�

(

j §)

A n y o m o z á s célj a : a tény­ állást a n n y i r a fe l d e ri te n i , h o g y a n n a k a l o pján a k i r. ügyészség , i l l et ő l e g a v ád e m e l ésre jo go s í tot t hatóság vagy s ze mé l y l e hetőleg t e ljes é s m eg b izh a t ó tájekozást szerezhessen a felől : v a o n a bi ró sn g n á l v á d a t e m e l­ j e n - e v a gy s e m , i l l et l eg vajjon a köz i g a zga t n si h a tóság elé tartozó ügyek be n a b ü n tető e l já rá s m e gi nd i t t a s s é k , i l l etőleg folytattas� é k- e v a gy s e m . E n n é l f ogva a csend­ őrség n e k óva k o d n i k e l l a t t ó l , h o gy a n yom07 ás t u J ságos részletekbe m e n e n é hos s za b b id e ig e l h u zódjék, k ü l ö · nö se pedig i arkod n i k e l l arra, h ogy azo k b a n a z ese­ t e k b en , a m l y e h b e n a g ya n usi t o t t fogva van, a nyomo­ zás a lehető gy o r sas ágg a l t e l j e s i t t e s s é k . (Sz l g u , 1 07 . L. Felszó l a l á s n y o m oz ás e l l e n . A c se nd ő r ség a f t.:l jel e t é s m egt étel e után i s köteles a nyomozást m i n da d d ig f o ly t a t i , m i g a k i r. ti g y észsé g t öl , i l l e t őleg ki r . já rá s b i ró s ágtó l vagy köziga 7 g at á s i h ató­ ságtól ellenk ező f e l h i v á s t , i l l et bl eg mt.!gkeresést n em kapott, v a gy m i g a tény.á ll á s t teljesen k i d eri te l t e. Az elért ered m ényről az i l letékes hatóságnak folytató­ l a g os a n is j e l e n téseket k e l l bekülden i . ( S z l gu . 1 04. A főszo l ­ gabi ró m i n t n yo m ozó re n d ő r ható s á g, O l y n y o m o zó csel e l< m é n yek e f , m e l y eket a cs en d ö r r s ö k ö n be­ oS2Íott altisz t e k és l egénység t e ljesi t e n i j o gos u l ta k, va l a m i n t b ti n iig y e k b en v a l ó ad at­ s ze rz é se ke t , a t e r ü l etén á l l omásozó cs endőr ő rsök álta l t el esi t e t h t . E c é l b ó l a terü letén levő csend őr­ örsparancsnokságokat és sü rgős z ü k s ég esetén az azokh oz ta rtozó c s n d r a l t t sztekct l eg én ység e t is, tehát e ls ő s o r b a n a szol gá l at ba n á l l ó j á r ö rök et, k ö zv e t l e n ül f e l h i v h a tj a , i l le tve a t i � zti k ii J ö n i t mé n � ­ para ncsnokságokat m gkere s h e t i . Kii l ö n ben a r ra IS Jogo s u l t. h ogy á l tala t e l j esitendő ny o mo z ó c s e l e k ­ m é n y e k h ez a területé n l ev ő c s e n d őr s égd s c g é d l etti l ve gy e i g ény b e . L. C sendőrség igény bevétele a re dőri haló ságo k által. (Szlgu. 93.

Nyomozás célja.

jj

ő

n

e

j

p

s

§.)

Nyomozás elleni felszólalás.

Nyomozás folytatása a feljelentés után. n n

§.)

Nyomozás főszolgabirói felhivásra. ő

puhatolásokat es

j

e

s

e ő

és

e

§.)

n

417

416

Nyomozás gyermekölés esetén.

L.

Magzatel-

Nyomozás gyorsasága . L. Nyom ozás célja . Nyomozás határai. L. Nyomozás célja. Nyomozás hivatalból ül dözendő b üncsele l{. mények esetén. M ihelyt a cse n dőrség valam el V

hajtás nyomozása.

nem csupán magáninditványra ü ldözhető bUncselek­ ményről saját észlelése alapján tudomást szerez vagy bárminő más uton oly értesti lést nyer, melynek ala possága nem valószinűtlen - köteles feljelentés, il letőleg ktilön felhivás vagy megkeresés nél k U l is, a szü kséges nyomozást hivatalból haladék nélk til tel­ jesíteni, ktilönösen első sorban kipu hatol n i , h ogy csak­ ugyan követtetett-e e l bü ncselekmény és ha igen, m i lyen ; továbbá, hogy a btincse l e k m ény e l követésével k i vagy kik gyanusithatók al aposan ? E puhatolódzás eredményéhez képest a tényá llás felderitése, i l l etőleg megállapitása, továbbá szti kség esetében a bUn­ cselekmény nyomainak épségben tartása és a tettes vagy részes el rejtőzésének és m egszökésének meg­ akadályozása végett a m<.!gfelelő i n tézkedéseket, ille­ tőleg lépéseket haladék nélkti l m eg kell t enni. (Szlgu. 97 . §.) Nyomozás horvát-szIa von területen. Ha m . k i r. csendőr Horvát-Szl avonország ok teri.iletén, vagy viszont m . kir. horvát·szlavon csendőr (sztike bb é rtelemben vett) magyar terti leten kénytelen bLinte­ ten ? ő �selekmény el követőjét üldözni, m agát előb b � z Illető horvát-szla von, vagy viszont m agyar köz­ Igazgatási, i l letve helyi hatóságná l bem utatni és ha az ü ldözöttet elfogta, azt ugyanazon hatós ágn ak tová bbi eljárás, illetve a további eljárásra hiva tott hatósághoz va ló átkisérés végett azo n nal átadn i és h a az ü ldözés felhívás vagy m egkeresés foly tán történt, erről a fel h ívást vagy m egkeresést i nté zet! hatós �gnak jelentést t e n n i , i l l etve értesitést adn� tarto zik. A fentebb e m l i tett köziga zgatási vagy hely i hatósflgnál való bemutatkoz ás csa k azon ese tbe n tehető meg utólagosan, ha a z elől eges h e m u tatás

által az Lil ? özés. er� dl11énye kockáztatv a len ne, pl . . ha az íl Idozött J 1ykepen az elfogatás alóli menekü­ lésrl', � bti n tetendö cselekm ény nyoma i n a k m eg­ . vagy részesekkeJ való össze beszé­ sem mlsJtésére, Jésre, vagy a vizsgálat eredményé nek más módon való megh iusitására időt nyerne. Egyébiránt a m . k ir. csendőrök a horvát-szlavon közbi ztonsági köze ­ geknek és ezek viszont a magya r közegeknek, ha erre felkéretnek, lehetőleg segéd kezet nyujtani tar­ toznak. (Szlgu. 1 50. §.)

Nyomozás osztrák csendőrök által magyar területen. L. Osztrá k csendőrök nyolllozása m agyar terti leten .

Nyomozás idegen főszolgabirói járás terü­ letén. L. Nyomozás idegen terilleten. Nyom ozás idegen őrskörletben. L. Nyomozás

i

d

egen terIlIeten.

Nyomozás idegen területen. Ha csendőr jár­

őrök a fő- és székváros, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tan ácsu város, vagy idegen szolgabirói járás teril l etén bármely okból szolgálati­ lag jogosultan m egjelenik, jogositva és kötele/.ve vannak az észlelt büntetendő cselel< ményeknek vég­ hezvitelét, folytatását vagy ismétlését megakadá­ lyoZI i és a személy- vagy vagyonbiztonságot köz­ vetlenül fenyegető veszélye k kel szemben a cse ndőr­ ségi szabályokban előirt módon eljárni ; d e észlele­ teikröl és netán tett intézkedései kről a terU leten i l l etékes rendőri hatóságot haladéktalanul értesiten i tartoznak. Csenuör járőrök i ly idegen területen tetten kapott vagy nyomon Illdözött egyéneknek elfogása vagy elővezetése tekintetében ugy járnak el, mint a saját terti l efen ; de az elfogottat, illetőleg az elővezetendőt - az őrizetbe vett bünjelekkel ég egyéb tárgyakkal egyiltt, haladékt a l a n u l a terü­ ]rtell i l letékes rendőri hatóságnak - a községi előljáróSágol
Csenc]ljrRPI/I L c x t co n .

27

41�

418

fel, hogy a c send ő rség (j á rő r) bünt ete ndő csel ek­ m é n y mia!t reá t ar to zó nyom o z ó c selekm én y pl. el fo g á s c é l j á ból, a fő- és szekvá ros, törvén vhatósági joggal felruhá zott vagy rendez ett tanács u város v agy e l é pj en , a k k o r i d egen főszolgab irói járás területér t ha a h a las z tás erre a cs e nd ő r ség (j á r ő r) jo go s u l , veszélylyel jár ; de e ze n e s e t b e n r endsze rin t a cse n d őr- ő rs pa r a nc sn ok sá g részéről az ő rj á ra ti lapra ve z ete nd ő külön ut:!sitással l a ta n dó e l . I ly ki kü lde ­ tés az on b a n csak kivételesen és akkor történh etik, ha a nyomozá s vagy él s z ü ks é ge s nyomozó cselek­ mény m eg k eresés utján az id egen rend őri hatóság álta l , a ká r a büncselekmény b o nyo i u l t a b b te rmé­ s7ete, a kár a nyo moz á s k ü l ö n ö s é rde ke v agy a � ürgősség m i a tt e l ő re lá th a t ó l a g nem lenne o l y s i k e­ te l j e sít he t ő, m i n t ha a z t a k i k ü l d ö t t járőr r es e n l e l i e s it e n é . A t et t esn ek nyomon ü ldözése esetén a z üldöző csendőr járőr a fent emlitett teriileteken az ö rs p a ranc s no ks ágtól vett u tas í t á s nélkül is e l j árhat. A k i k üld öt t vagy nyomon üldöző járőr a z i"d e ge n

teriileten való müködés meg kezdése előtt ha az i d e ge n · te r ü l e t rend ő ri h a tósá g a n ak s zé k h e lyé n vagy ;) ' :ak közvetlen k öz el é b e n t e l j e s i tendő a szolgálati ILiÍl.,Jidés; rendszerint az eljá- ás cé lj án a k közlése mel­ l elt bemu! atkozni tart o zi k az i d e g en t e rü l e t re nd ő ri � ató ságá n a k fő n ö k é n é l (k iv éve a kö z s égi elöljáróságot) c? a . n yo m o z ást, ha ezt a rendőri hatóság fő n öke k i vá n J a , az ez áJtal me J J éj e re n delt hatósági t a g va �y köz eg közremüködéséve l va gy legalá bb e�nek Jelenlétébe n k ö t e les teljesiteni. A z idege n őrs korletébe sz o ! gá l at i la g l é p ő j á r ő r rendszenn t eze n k �rl �� csendőr-ő rsparancsn okságánál is je l e n t k ezzék, mIelott szolgálati mükődésé t ol t m e gke z di . Az eset­ ?e n , h� . a b,em u,tat k oz á s, i l let ő l eg a j e l ent k e ��s a lt a l e l oal! h at o ke s e d e l e m a zz al a v esz é l y ly e l jar, hogy a miatt az ered mény m eghiusul hat, m i nt pl., ha a nyomon ü ld ö zö t t tettes tová bbs ző ké sét ö l vagy fontos. bünjelek m eg se m m isi tés ét ől alaposan leh et tal ta m, a bem u ta t k o z ás, a z e l j á r ás e r ed m é n y én ek

kö z l é s ével , II r e n d őri h a t ó sá g fő n ö k é n é � a j e l ent kezés a z i d e g e n körlet ő r spa ra n c s n o k s á gán á l utó­ la�oSéln is, d c a nyomozó c s e l e k m é n y befejeztével h a l a dé ktalu l l u l m e gt (: h e t ő. Ha a járőr a z ideg e n területen való s 7 0 lgálati m ü k ö dé s t a z i d e g e n rendőri hatósá g és cse n d ő r- őrs p , uan csno kság székhelyén k Ivül ( sö h e l y e n végzi be é s n e m s z ük s é g es� ho�cry más célból, pl. a z e l fogot t egyén atadás vég tt különben is az idegen re ndőri h d tó s á g vagy őrs­ p a r a ncs n oks á g s z é k he l y é r e menjen, még� az esetben is , ha a s z ol gál a t i m ü kö d é s m eg ke zdé F e e lőtt nem m u ta t k o zo: t bt:, i l l e tő l eg jelentkezett a z i d ege n terü­ l ete n a r en dő r i hatóságnál, i l letőleg az őrspara ncs­ nokságná l , - azoknál való bem utatkozás, illetve j e l e n t k e í' é s né l k ü l von ul be saját őrsére, s a j á t őrs­ parancsno kságán ak t es z az i d eg e n rendőri hatóság

­

l

terü\etén tett szolgálati müködéséről jelcntést és ez utóbbi é r t e sit i az id ege n rendőri hatóságot és cs c n d ö r- őr s p a r a 11 cs n o k ság o t . Az a rendr.ri h at ó ság.. illetve csendőr-örsparancsnokság, amelynek terü le­ ! ére a k i k Ü ldetés tö n é n t , vagy melynek t e rü l e t é re az Idegen c se n d őr-j á rő r nyomon üldözés végett átl ép ett , ezeknek mtiködése elé akadá l yol, a t nem gö rd l t he t és köteles azt a sz ü k ség e s támogatásban részesi­ (eni. Ha awnban a kiküldetést vagy átlépést bár­ !nely okból saját h a tá ságá ra sérelmesnek vagy aL J l Iető járőr e l j á rásá t szabályellenesnek ta lálja, joga van a m iatt az il letőnek előlja ró csendőr 'szakasz­ vagy tiszti különitmény-parancsnokságánál pa aszt e melni (Szlgu. 90. §.)

eljárás eredményének feljegy­ zese a járőr által. L. J egy őkö n y v fe l vé te l e . Nyomozási eredmények bejelentése a járőr által. L. Jelentés a nyomozásról a járőr által. Nyomozás ismeretlen tettes után. Blincselek­ ,

Nyomozási

z

mény miatt él nyomozá s akkor is teljesltendö, h a a t�.t tes, i l l e t ő l eg a ré s z es ismeretlen vagy távol van, sot a csen d ő r s égn e k k ö tel e s sége bü n cs e le k m é ny n ek 27 ·

420

gyan uja c setén az isme retle n tette st, i l lető l �g ré­ szes t, vala mint azok nak tartó z kodó h elyét kl puha­ tolni (Szlg u. 100 . § . ) N yomozás katon ai egyén ek ellen. Ha tén yle­ ges szolgá latban álló katon ai (közö s.. had�ercg beli, hadte ngeré szeti, honvéd vagy n épf�l k�lo) cgy� n ellen akár felje lenté s, akár a csen dőrs ég sajá! észl �lete folytá n merü l fel b,� nteten ctő c � elekm ény gyanuj a vagy vádja, a csen.d o rség csak k ivétele sen ! azaz akkor van h ivatva a z Ily egyén ellen a katona i biróság vagy hatóság (pa �an �snokság) részéről vett felhivá s nélkUl nyom ozn l, I lletve egyes nyomozó cselek ménye ket teljesi teni, h � � késed ele �1 veszély­ lyel járna, pl. a terh eltnek előljáró kato� al parancs­ noksága nincse n helybe n vagy a n n a k 111tézk edésé �, az eljárás céljára nézve lén yeges hátrán y nélktil bevárn i nem lehet. Minden m ás esetbe n a csend­ őrség arra szoritk ozzék, hogy az i l y �gyén re vonat­ kozólag nála tett feljelen tést vagy az I l y egyén által elkövet ett, önmaga által észlelt . bűncse lekmény t haladéktalanul az i lletékes kato n a i paranc snoksag ,tudomására hozza . A vonatko zó jelentés - ha a késedele m veszélyl yel járna - a csendőr -őrspara J1c�­ nokság, "Sőt az e ljáró járőr vagy egyes cse�do r által is közvetle nül és szű kség esetén szóbelIl eg, illetve t AvsUrgöny vagy távbeszé l ő utján teendő meg. (Szlgu. 1 56. & . ) Nyomozas katonai épűletekb en. H a a csen d­ őrségnek bárminem ü nyomozó cselekmén Y,t, u. �. terheltnek vagy tanunak kikérdezésé t, el foga st, elő: vezetést, lefoglalá st, házkuta tást vagy a valaki,n I,evo ruha és egyéb tár�;yak átvizsgálását a polgán bHÓ: ság hatóságán ak alávetet t vagy a z illetéke s kato na� biróság, illetőleg parancsno kság felhívásá ra a katon l bi róság hatóságának alávetett egyé nekr e vona tk oz,, ' l ag, katonai vagy a katonaság által m egszá l l ott ép u i letben (hajón) kel l teljesiten i e , azt csak , az �pu let ,( hajó) parancsn okánál vagy h elyette sénel tört� _ előzetes jelentkezés és bejelentés és csak az uto

42 1 biak által kijelö lt katon ai egyén jelenl étébe n fogan a­ tosithatja. (Szlgu. 159. §.) Nyom ozás kiindu lási pontja . L. Nyomo k biz­ tositása. Nyomozás községekben. A községi előljáró­ ságok rendőri hatósága al att álló területen a nyo­ m ozás, i l l etőleg egyes nyomozó cselekmények telje­ sitésére, az 1 88 1 . évi I I I . t.-c . szeri n t , a m. kir. csend őrség van h ivatva és a községi előljáróságok nyomozást, i l l etőleg egyes nyomozó cselekményeket csak akkor teljesithetnek, ha erre őket a kir. tigyész­ ség, a vizsgáló- vagy kiküldött bi ró, a járás bi róság vagy az i l l etékes főszolgabiró utasítj a. Saját kezde­ ményezéséből bün űgyi nyomozást csak akkor telje­ sithet a községi előljáróság, ha veszély van a kése­ delembeh és a m . kir. csendőrség ni ncsen jelen s an nyi idő sincs, h ogy ez kellő időben értesithető legyen . (Szlgu. 86. § . ) L.

Pénzham isitás nyomozása.

Nyomozás magánind itványi bűncselekmény esetén. Csak m agánindítván yra ü ldözhető bü ncselek­

t

�

Nyomozás közhitelpapirhamisitás esetében.

I

mények esetében nyomozás csak akkor teljesithető, ha az arra jogositott i n d i tványát három hónap alatt a zon naptól számitva, melyen a bUncselekmén y és ennek elkövetője tudomására jutott, akár a csendőr­ ségnél, akár a k i r. űgyészségnél , biróságnál, rendőri hatóságnál vagy közegnél elöterjesztette . Ily i nd í t­ vány megtétele előtt, ha az i llditványtétel re jogosult ismeret l e n vagy nyom ban nem értesithetö, csak azok az elhalaszthatatl an i n tézkedések teendők meg� melyek a büncselekmény nyomainak fentartására, i l letőleg a btincselekmén y folytatásának vagy ismét­ lésén ek megakadályozására, továbbá a bti ncselek­ ményből szármal-ható kár vagy hátrány el háritására sztikség esek. Ha kétség merül fel az iránt, hogy valamely bűncselekmén y h ivatal ból vagy magán ... inditvá nyra ü ldőzhető-e, első sorban azok az ada­ tok puhatola ndó k ki, m elyek. alapján ez megállapit...

4:!3

') ') --

s 7 i n t l' n c . alc n l 1 a 1 n s zt­ Jw tó. E n n e k m cgt ii rté ntl.'i g l l etv c ny ol1 l0LL) <;gc l ' k m t!­ l l n t a t ln n p u h n t o l ó d z:ls OJ.: , i pu h a t o l ö d la�, I l l e t v ' a nye k t el J e si t e ml 6 k . Ha . a . [I l . � 1 I� ö v et .t t btll: ­ y hog , 1'111 Imi 11 1 , sor s ú 7 0 . n yo ll l rJ ny tv;\ h L l t l n 1gá l n lc � l ld ö �� l 1 d , .c n·ö l csc l e k m � n y c3a . u l t e rt ' sl t e n u o ÓS m l �! I. .a l i nd í t vá n y tev 'se r e lllg os l esz . n y o m ozá s n c m fol y ta t h a t ó , i n d l t v a n yt n e m i).! a I I I 1 , ::'t l l i fl ' l i t i l l e t ő l e g n e m t c l j e s i t l l e t ü . H a ped I I t c r lH I l n ek I I \ �.�. ván yra j ogo s u l t I d j e l e n t c t t e , h ogy t o vá b b I p u l t I t l l ­ bil n t etcs d �cm k i vá n j a , akk or n n h a �)y.1 n d ó. (Sd gtt. tód zás , i l l et v e n y o m o!.;\ s a b h a 98. §.) H a Ll c s c n d o rs cg V C I C ! � , é n.\'e S I ' r i l � l . a m .1�a n� Ilyo zas l h , U n d o i nd i t v . l n y e l kcs eth: l 1 , nza z a z I II I l t v .l �; l I e m t e l j c ­ l e t el tc után terj esz tete tt dö, a n y o l1 loLú é� a IIwg ,l l l l l1 d lt­ � l t e nd6 , i l l e t ő l eg a b ha ll 1 g y a n cl sbi l'ú­ ván y n z i l k t ék e s k i r. ilgv ésl.s cglw 7, k i r. j:'tra t e rjesl. ­ sn gh oz , i l l e t őleg k ö z i g az g a t á s i hatú sjul lO z t l' I I Ú Ö be . . (Sl. l gu 99. S.) Nyo mozás mag zatc lh ajtá s c e �én. I . Mng 7.al­ '

e l h ajtás nyol lloz:\ sa .

Nyom ozás miké nti t e lj e s i té e tekin tetéb en utasitás kéré se. Ha il cgen dőrs0 !.!. 1 I L'i - I<é !sl'ge v a l l c

a rra n ézve, h0gy a n y o m o zá � t 1'o l y t assiI ( . V:lgy 1 l 1 tly i rán y ban t el j e s i t sc , a nyoll loz'\ st c i t c n d d ö It .. t ó �ng· t ó l , - a m e n n y i ben p edig n nyl ltllo zflst : a i M k e z <1 e ­ m ényez ésl'bö l teljes i t i , t l i r v e n y s z é k é s esldi d l b i !'( ) ':\!! h at á s kö r é be utalt b ü n Llgyc k b e n a k i r. i1gyés zs0gfö l , a I' l r. II kir. j á r á s b i ró s á g c l e t a r t ü / o ü g y e k ben járásh i ró ságt ó l , köziga zga tá s i h í1 tos.\g Cll tartD/. ól�· ba n ped ig a közign g'1 ta::li h a t ó s ág t ó l k ' I I u l balga zl­ •

1 05. S.) Nyomozásnál a helysz/ni {l lapot feljegy zése. L. N yo m o k b iz t o :; i tása . Nyomo zásnál a községi el őt j á rósá gok lcőzrc­ mükődése. H a II cse nd o rsé g akár fel h I vásra vagy

tást kérnie. (Sz l g u .

..

megkere sésre, a ká r s.ljat kezd c m \! f l y l'Z csé re n v o mo­ 'Zást tcljesit, abba a k ö z sé g i clölja ró!-,;lg n e m avai ­ kozhatik be. H a azo n b a n o l ya n i n t l'zkl dés szUk ségc

m er U ln f l , 1 l 1 e l y e t fi SlOIg:\ l a t l U l as i t á s l t -t. §-a é r t el m ben a L' g e n d ö r s cg ön maga tll'lll foga n a tosi l ­ h � t ( p l . h. I o l l l e rhelt, St r i e t i vagy t a o U li . k j ''' y _ . zök n y v l I n h a l l gn t á sa , sze m l é l'ö l jegyz kö n y v f�l ­ ve tel e , h ftzl u t n tfl s n a l vagy sWI11"- lytllotoz . s n a k o l y cs t c k b l: t l való vlgzés , 1 1 1 c l y k b e n a s l!n d (') l' s l.\ o ezen c s e l e k ményeke t ö n n l l ö n n fog, 1l.1 toR j t a n l l l C l jOgOS �l l t) . . és fl t 'Ijcsl t e ndö i l y nyom ozó L' se l ek l 1 l n y oly s tl rgns, h o g y a vi zsgn l ó b i ró n a k , k i r. j(l r;\shi rl� � ágn n k � agy fös z o l gn bi ró n n k i n i �z kedl:seig , n ,. e l ­ Járás é l j á n a k vesz l y c 7. t e tés c n e l l Hl , n e m ha l a s 7, t ­ h a t ó , n k l ( � r a , cse n d őr - ő rs vag}' j ftl'ö r az i l l Ni t e rl! ­ l et községI l ő l l á röságá t m eg fe l l ő k ö z r e m ll k ö d é s rc szó l i tsn f ' ! . . A k özségi c l ö l j tr rös. g k l I t n sl tva v a l l n a k a rra, h og y I l y e n cs e l e k b en n ' se n d Ő I'S l g fels7l> l i t á ­ sának e l eget t ' g yen e k . ( Sz l g u . t<8. §.)

�

�

'

Nyot11ozásn ál

mok b l z t osi tásn.

Nyomozásnál

fi

nyomok biztosi tósa.

követendő

J.. N ' 0 -

irányelvek.

Akár � á sr.1 \� agy Illegk ' t'e;;ésre, akár sajflt kezd e m c ­ n yez e s rc vcgzett p u h a t o l ód zá s , i l l l.' t tS l e g n y 0 l l1071l S -e s,cte b e n , köt les n jarör leg jo h b t ,' h I Reg" ! " ' ri l I t n m l fl h il n ! l' I1 l t nd a nn n k lci pu h a t o ltisára tÖ l'e k l' d n i telldó cse l e k m é n y t e l j e s f ' I d e l'i t �s r ' v e z e t h e t g .1 tettes és rCS7CS Id l é t r öl és h o l t a rl( z lc o d á s r\ rö l l:'Ijl.\ lc ozla t á su l szolgft l h n t . Ezért l ll )ön ös köte l c .;sq�e a j rő rnek h U n j e i k I c t ezésére, a t et tes �s ré$lcs Id­ t a rtózkodásá ra v l H l a tlwzó a d a t o k u l á n l e t é re é p u h atol ó d zn i s a zo k na k m i l
fel h l.

�

�

Nyomozás nyomtatván y utján elkövetett bUn� cselekmény esetén. lia II J n rör o l y a n ny o lll t a t vn n y bl'ózolat terj ':-I7.t �sét vagy n y i l vá n O !i vagy képe.

he l y n való ki:'ll l i tnsát é:.'tt.l e l i, I 1 1 c J y n e n l H u pfl l l magál� i l l d i t ván v ra ilIclözcnclő biln sclelclllétlyt .l l l a p i t meg, Igye kezzék ezekből, tö J'Vl� J ] y ;\ 1 1 .1 1 Il1C�C l 1 ' ed e I t mó don (vd l , c l lcér\!s tt tj,� n s t h.) leg. I , b b cgy - 'gy példányt megszerez n i és a z l a z ör sparancs lJ o ks ág ll : \ !c .azon n a l bemu t a tn i. Dc ha i 1yeJl példánYl>1 JI C III iti, '

425

424

szerezhetők meg , az észl elte krő l h,alad ékta lan ul, . a legrövidebb uton , az őrsp aran csno ksa gna k, ha ped ig a kése dele m vesz élyly el jár, a legk özel ebb i kir. ügyészségnek jelen tés teen? ő. �z ; őrsp �r�n csno kság a . fenti esetben a rend elkez esre allo legrovlde bb uton , esetl ea táviró vagy távb eszél ő utján , a legkö zeleb b i kir. ü gyészs égnek tesz jelent ést és a m egsze rzett példá nyt bekü !di: Teki ntet nélkü l arra, hogy, a nyom tatvány bim cselek mény t tartal maz-e , leheto leg megszerzendő, az őrspa rancs noksá gnak bemu tatand ó és ez utóbb i által a kir. ügyészséghez bekül dendő az oly nyom tatványnak egy példá nya is, a m elyen a nyomd a tulajdo nosána k neve és lak�sa kít�nte tve nincse n, vagy a melyen a nyomd atula]d onos aIn evet haszn ált. (Szl gu. 1 35. §.) Nyomozás osztrák terület en. A monarchia másik állama- határain ak külön paran<�s , felhivás vagy engedély nélküli átlépése a csendőrségnek , a határátlé pés tekinteté ben megtörté nt külön m egálla­ podások értelmébe n, kivételese n m eg van engedve, a büntető törvények és a közbizto nság megóvása érdekébe n kiadött rendelete k ellen vétők közvetlen üldözése és elfogása céljából, a következő feltételek alatt, u. m . hogy : aj az üldöző csendőrö k m agukat szigoruan az illető állam törvényei hez tartsák ; bt szolgálati ténykedésük et az illető terheltek ü ldözésén, illetőleg elfogásán tul ne terjeszszék ; ej a terheltnek üldözése alkalmából a magyar állam határát átlépő csendőrök magukat a határhoz legközelebb fekvő községben (helységben) a közbiztonság fentartására hivatott cs. kir. hatóságnál vagy cs. kir. csendőr­ őrsnél és ha ilyen helyben nincsen, a községi előljáróságnál bemutassák oly célból, hogy azon kérdésre nézve, ki eszközölje a további üldö­ zést és ez miképen foganatosittassék, megegye ­ zés jőjjön létre. Ily üldözés. alkalmával a mo­ narchia másik állama területén elfogott egyén, az ottani illetékes hatóságnak adandó át. . (Szlgu. 1 5 1 . -§ . )

Nyomozás pénzhamisitás esetében.

hamisítás nyomozása.

L.

Pénz­

Nyomozás rendezett tanácsu városok terü­ Jetén. Rendeze tt tanácsu városok bel- és külterü­

letén a. �� e�_dőrs�& a kir. ügyészs�g� e �, a vizsgáló­ vagy klkuldott biro, vagy a ]árásblrosag felhivására teljesit nyomozó cselekmény eket. Saját kezdemé­ nyezésébő l akár fejjelentésr e, akár saját észlelete alapján azonban csak akkor és annyiban amikor és amennyiben a. késedelem veszélylyel j ár; egyéb esetekben pedig a feljelentést vagy Raját észleleteit a nyomozás vagy egyes nyomozó cselekmények el­ rendelésére illetékes kir. ügyészséggel, jái-ásbiró­ sággal vagy városi rendőri hatósággal közli. Épen ugy közli a városi rendőri hatósággal, ha elhalaszt­ hatatlan, egyébként a városi rendőrség hatáskörébe tartozó nyomozó cselekményeke t teljesitett és ugyan­ oda adja át haladéktalanul az általa a város bel­ vagy külterületén saját kezdeménvezéséből előállitás végett elfogottakat, vagy elővezeté s végett őrizet alá vetteket, az őrizetbe vett és lefoglalandó bűnjel ekkel és egyéb tárgyakkal együtt, kivéve ha az elfogottat vagy elővezetendőt és az emlitett tárgyakat közvet­ lenül a vizsgálóbirónak vagy járásbiróságnak, vagy más hatóságnak kell átadni, a minek megtörténtéről azonban a városi rendőri hatóság is mielőbb érte­ sitendŐ. (Szlgu. 83. §.) A törvénynek azon rendel­ kezései, melyek szerint a csendőrség, a fő- és szék­ v�r?s �s a törvényhatósági joggal felruházott városok kivetelevel, Magyarország egész területén, tehát a rendezett tanácsu városok bel- és külterületén is a közbiztonsági szolgálat ellátásával, a rendezett t� nácsu városok és a községek pedig e mellett b�zonyos helyi rendészeti teendőkkeJ vannak meg91zva - a bünvádi perrendtartás és jelen utasitás altal csak annyiban érintetnek, amennyiben az utóbbiak által a rendezett tanácsu városokban is a bünügyi nyomozás, az előbbi §-ban jelzett kivéte­ lekkel a városi rendőri hatóságokra és azok közc-

427

426

rvé nyh ató sági geire ruh áztatott. (Sz lgu . 84 . §.)teleTö , me l �.ek � joggal fel ruh ázott városok. � lyéére vel n,ézv e" oná llo köz biztonsági szolgál.at telJ es� tes ma var o,� és ren del kez ési joggal blrnak , mm d �n � s cse ég község köz bizt onságának kez eles e, mden n�ors ?rs�a­ fela datát kép ezi . Kö tel�ssége teh á� !l1 n a koz blz­ ran csn okn ak körlete mm den hely seg ebe szü k­ tonság, cse nd és ren d fen t�.rtása te���t,eté.ből g­ séges inté zke déseket . a �ozség elo lJar ólv al m �or­ bes zéln i és meg álla plta m, váro sok ban a rend kap itán yok kal gya krab ban érintk �z � i � � köz biz!on­ sági visz onyo k ép fentartasa lran Íl mté zked esek teki ntet ébő l meg álla pod ni s ilyk ép az eset leg fenye­ gető ve.sz�lyt, törv ényt� lensé�eket má �, csirá jukb ant elfoj tam es lehetetle nne tenm . A rend orlegénysége gyakran hivatásától elvo nva, egészen más szolgá­ latra hasz náljá k. Az őrsp aran csnoknak tehá t a rend őr-legénységet mi mód on és mily cél ra . v�ló alka lmazásáról tiszta , helye s tudo máss al kell birm a, mive l másk ént nem lehet azon helyz etben , hogy célsz erű és megfelelő intéz kedé seket tehes sen. Mind en őrsparancsnokn ak általá ban szigo ru köte­ lessége, hogy a városi rendő rség ügye ibe való bár­ mikén ti beavatkozás mellő zésév el, a követ kezőkre éber figye lemm el legye n : l . a közb izton ság, csend és rend fentartása érdek ében a szükséges intéz­ kedések megtétetnek -e s vajjon azok erélye sen s a célnak megfe lelően hajtat nak-e végre ? 2. a rendőr­ legénység felhas ználta tik-e portyá zásokr a s vaHo� megbiz ható, haszná lható egyéne k-e ? 3. az .éJJell őrök ponto san kiállit tatnak -e, s ezek teljesl hk-e szolgálatukat, vajjon nem-e erkölcsileg romlott egyének vagy közártalmuak, kik magu k is lopna k? Minde n őrspar ancsno k köteles az ezen 3 pontban foglaJtakra vonatko zólag gyüjtött észlelet eit szem le­ vizsga alkalmáv al, további intézked és végett, szár�.y­ vagy szakaszparancs nok,á nak pontosa n és lelkll s ­ meretesen bejelente ni. (A. sZ. h. VII/39.) Lásd még : Nyomozás idegen tertileten. .

N�omo�ás ,ren dőri ható ság ok meg kere sésé re. " � fo- es sze � varo � nak, továbbá a törv ényh atósági

Jogg�,l .felruh �z ?tt .es a rend ezett tanácsu váro sokn ak re �? on ha �osag at, vala mint a csen dőr őrsö knek teru letér� nezv e nem illeté kes fősz olga biró egyes nyom oz.? csel � kn:é nyne k - ideé rtve az elfogatást vagy elov���test J S telje sítés e végett rend szeri nt az� n ren� on hatósagot kere sik meg, mely nek terü­ let�n . a kl �ánt ny.om �.zás vagy nyom ozó csele kmén y t � ! JesIte n �.o. Az llleto csen dőr őrspa rancs nokságot kozvetlen ul csak akko r keres hetik meg, ha a kése­ delem vesz élylyel jár. (SzAgu. 94 . §.) , -

" Nyom oz�s rendő rségi egyén által elkövetett b� �csel � k �eny eseté ben. L . Nyom 0zás csend őr­ segl egyen alta I �lkövetet! büncs� lekmé ny esetéb en. . , Nyom ozás reszre ha.1latlansaga. Mind a fel­

ht,vas va,�y megke resés folytá n, mind a hivata lból vegzen do nyomozó cselek ménye knél a csend őrség �zt, teki� tse legfőbb !eladatá nak, hogy � valódi tény­ �lIast mmd � n ol�alro l� tehát a gyanusltott védelm e erdeke, ben IS, a� l&az'Saghoz képest, felderi tse. Ennél­ fogva .� csendo. rs�gnek az első nyomozó cselek­ ménytol �ezdve mmdazo kat a körülményeket, melyek a gyanusltottnak nem bűnössége, vagy bűnösségének enyhé? b f.o ka. me!lett szólna �, �poly gondossággal kell kldente nt , mmt a terhelo es sulyositó körül­ !l1 é�yeket és bizonyité kokat . A védők a védetijeik J ��a!a szolgáló , vagy mások bünösségére mutató k(')rüln:é � yeket az eljáró c s endőrjárőrőknek szóval vagy Irasban tudornasu kra hozhatják. Ezeket az ada.tok � t az eljáró csendőrség, ha szükséges, fel­ dentem és megállapi tani tartozik. A szükségességet a csendőrs ég (eljáró csendőr egyén) itéli meg. (Szlgu. 1 06. §.) . . Nyom ozás sürgős esetekben. Ha valamely bunese t kid.� ritése oly sürgős, hogy a késedele m vesz�l yly�1 Jar - a tettesrrek vagy részesnek kinyo­ mozasa e� kézrekerités e, továbbá a bizonyitékok megs zerzese s a bíinteten dő cselekmé ny nyomai

429'

428 megsem mis ités éne k meggátl ása érd eké ben - a bü ntet endő csel ekm ény felje lenté se vagy a tová bbi intézkedésre hivatott hatóság rend elke zése előtt is az elhalaszthatatlanu l szük sége s nyom ozó csele kmé ­ nyek et foga nato sitha tja, sőt foga nato sitan i köte les ; n evezetesen elfogást vagy előve zetés t eszk özöl het, az elfogott vagy elővezete ndő egyé nnek ruhá it és egyéb tárgyait átkutathatja, házkutatást tarthat, tár­ gyakat hatósági lefog lalhat ás céljáb ól őrizet alá vehet, de csak mind enkor a Szolg . utasitásban meg­ enged ett esete kben és körül mények közöt t. (Szlg u. 1 16. §.)

•

Nyom ozás törvényhatósági joggal felru házott városok termetén. L. Nyom ozás idege n terüle ten. Nyom ozás tűzvész eseté ben. L. Tűzes etek nyomozása.

Nyom ozás ujrafelvétel e. Amen nyibe n a csend ­

őrség az általa teljesitett nyomo zás befejez ése után a bünvád i eljárás szempo ntjából jelentő séggel biró ujabb adatokr ól értesül, ezeket a kir. ügyészs éggel, illetőleg a kir. járásbiró ság hatáskörébe utaIt ügyek­ ben a kir. járásbirósággal, közigazga tási hatóság elé tartozókban pedig az utóbbival sürgősen közölje, de amellett a netalán szüksége s nyomozást folytatha tja ; Köteles azonban az őrsparan csnokság az utóbbI esetben tett intézkedésekr ől a kir. ügyészséget, járás­ biróságot, illetőleg közigazgatási hatóságot sürgőse n értesiteni és az ujabb nyomozó cselekmény ek cs ak addig végezhetők, mig a kir. ügyészség, illetől eg járásbiróság, vagy közigazgatási hatóság el nem rendeli az ujból folyamatba tett nyomozás m egszün· tetését. (Szlgu. 143. §.) Ha a kir. ügyészség, vagy a !őszolgabiró a nyomozást jogerősen m egszü ntette, lJletőleg ha a bünper megszüntető határozattal, vagy felmentő itélettel fejeztetett be, a nyomozást a csend­ őrség csakis a kir. ügyészség, a biróság, vagy a főszolg3 biró felhivása, illetőleg megkeresése alapjá n teheti ujból folyamatba. Kö1 eles tehát a csend őrség, ha a jogerősen megszüntetett nyomozás ra, vagy

megszüntető határozattal, illetőleg felmentő itélettel befejezett bünügyre vonatkozólag az elévülési időn belül uj terhelő bizonyítéknak jön tudomására ezt a kir. ügyészséggel, járásbirósággal, vagy a ; eljárt közigazgatási hatósággal közölni. Joga van azonban a csendőrségnek ez esetben is, halaszthatatlan és­ feltétlenül szükséges nyomozó cselekményeket a kir. ügyészség, járásbiróság, illetőleg főszolgabiró felhi­ vása előtt is teljesiteni. (Szlgu. 1 44. §.) Ha a csend­ őrség oly körülményekről szerez tudomást, melyeknek alapján az elitéJt javára ujrafelvétel volna inditvá­ nyozható, köteles ezekről azt az elsőfoku biróságot illetőleg közigazgatási hatóságot sürgősen értesiten ( mely az alapperben itélt. Ez esetben is joga van azonban a csendőrségnek a halaszthatatlan nyomozó cselekményeket a biróság határozatának közléseig is. foganatositani. (Szlgu. 1 45. §.)

Nyomozott egyének, állatok és tárgyak jegy­ zéke. 1 . Ezen jegyzékbe felveendők : a) letartóztatás�

illetve elfogatás elrendelése mellett nyomozott (kö rözött) oly egyének, akik az őrs müködésí területén elkövetett büntettel vannak terhelve, vagy akik ott születtek, laktak, vagy akiknek ott összeköttetéseik vannak; b) oly állatok és tárgyak, melyek büntett utján tulajdonittattak el, ha oly jelleget viselnek, melynél fogva általában feltehető, vagy a nyomozás adatai szerint különben valószinü, hogy azok érté­ kesités végett az őrs müködési területéről tovább· yitettek. 2. Az l . a) pont alatt jelzett egyének elő­ Jegyzésbe vétele a Hivatalos Rendőri Közlöny, vagy � yomo zó levél alapján történik. 3. Az 1 . b) alatt Jelzett állatok és tárgyak leírását, miután azok a Rendőri Közlönyben csak k ivételesen közöltetnek,. rendszerint a szakaszparancsok ide vonatkozó ren­ delet alapján jegyzendő k be. 4. A Rendőri Közlöny beérkező példánvai nem látandó k el beérkezési zára­ dékkal, hanem az őrsparancsnok mindenik példányra !l evét jegyzi fel, az előjegyzett tételeket pedig szines Ironnal irott "E" betüvel jelöli meg. Ugyanilyen

430 megjelölésse l látja el a 2. és 3. pontban emlitett nyomozó levelek és értesitések tételeit, m elyeket a jegyzékbe felvett. (1 904. évi 8783/XVI. Hm. r.) A jegyzékbe csakis a sulyosabb beszámitás alá eső büncselekmény ek tettesei és nagyobb értéket képvi­ selő keresett tárgyak vezetendők be. Felveendő a jegyzékbe nemcsak a saját őrskörlet, de az őrskörlet, valamint az ezzel határos megyékben elkövetett na ­ gyobb szabásu, vagy bárhol elkövetett közfeltünést keltő büncselekmények körözött tettesei. (4598/eln. Hm. r. ) Nyomozó cselekmények, melyek hatósági rendelkezés nélkül nem foganatosithatók. Ha

birói vagy szakértői szemle, továbbá bünjeleknek és egyéb bizonyító tárgyaknak hatósági lefoglalása, vagy előzetes letartóztatásnak, házkutatásnak, il lető­ leg személymotozásnak biróság vagy rendőri hatúság által való elrendelése, valamely sértettnek vagy ta­ nunak eskü al fitti kihal lgatása szükséges, erről a járőr bevonulásakor tegyen az őrsparancsnokságnak azonnal jelentést. Ha pedig a késedelem veszélylyel jár s igy a most emlitett intézkedés addig sem ha­ lasztható, a járőr a legrövidebb uton - amennyiben l ehetséges, távíró vagy távbeszélő utján - forduljon a legközelebbi járásbirósághoz, törvényszék szék­ helyén pedig, vagy ha a vizsgálóbiró különben közelebb elérhető,' ahhoz. Végre, ha sértettnek, tanunak, vagy terheltnek legalább jegyzőkönyvi kihallgatása, lefoglalásnak, házkutatásnak , személy­ motozásnak, vagy előzetes letartóztatásnak a rend­ őri hatóság által eszközölhető elrendelése halaszt­ hatlan ul szükséges és járásbiróság, illetve vizs­ gálóbiró helyben nincsen, a helyben l evő főszolga­ birósághoz és ha ilyen sincsen helyben, az i1Jetií terület községi előljáróságáh oz. (L Nyomozá s­ nál a községi előljáróság nak közremükö dés e.) H a csendőr őrsparancs nokság a járőr jelentéséb ől, vagy b,üntetendő cselekményne k más egyén általi feljele n­ tese, vagy másképen i tudomásár a jutása alkalmá ból

43 1 a fent emlitett, a csendőrség által önön hatalmábó l nem foganatos itható nyomozó cselekmén yeket ha­ laszthatatla nul szükségesn ek tart, a tényvázlat elő ­ terjesztése előtt, vagy ezzel egyidejüleg ugy jár el, mint az fentebb a járőr számára előirva van. (Szlgu. 1 44. §.) Nyomozó-Iev elekkel való eljárás. Az őrspa­ rancsnoknak arról kell gondoskodni, hogy a hozzá érkező nyomozó l evelek (melyek rendszerint a rend­ őri közlönyökben jelennek meg) és felhivások, minden szolgálatra vonatkozó parancsok, illetve intézkedések minden egyes csendőr előtt ismeretesek legyenek, mi célból azok felolvasandók és ennek , megtörténte az ügyiratok hátlapján előjegyzendők. Ö rskörletbeli, valamint saját és szomszédos járásbeli veszélyesebb büntettesek személyleirását, nemkülönben a fontosabb és becsesebb állatok és tárgyak leirását az őrsön vezetendő "Nyomozott egyének, állatok és tárgyak jegyzéké"-be beiktassa, ha kilátás van arra, hogy a tettes esetleges összeköttetéseinél fogva ott feltaJál­ ható lesz. Nyomozó levelek és tényleirások hason­ lóan, mint a többi beérkezett ügydarabok iktatandók és irattározandók, mig a Rendőri Közlönyök évenre számszerint sorrendbe gyüjtendők, bekötendők, meg­ ő rzendők és a nyomozások beszüntetése, a névm utató helyesbitése nélkül, esetről-esetre keresztül vezete n­ dők. A Rendőri Közlönyök megérkezésük után át­ vizsgálandók és n évjegygyel ellátandók, az őrsöt érdeklő adatok kihirdetendők, esetleg a nyomozott egyének s állatok jegyzékébe bevezetendők . (Szlgu. 1 7 1 . §.) Nyomtatott ürlapok használata. Minden be­ adványhoz, m elyhez nyomtatott vagy kézi sajtón készült ürl�p van, csakis ilyen ürlapokat szabad haszná lni. (A. h. sz. XII/ I O.) Nyomtatványok beszerzése. Az őrsparancs­ nokság vezetéséhez szükséges szolgálati könyv, ik­ tatókönyv, szemlejkönyv, a posta kiadókönyv, posta-

433

432 átvé teli könyv, továbbá őrjárati lajstron; , átvo �uló k jegy zéke , nyom ozot t egyének, állat o � es targ yak Jegy ­ zéke, a jegyz ék köny vecsk,e, az ?� tat� lagos paran cso � tárgymutatója, a közgazdalko�asl �,onyv:. a gazd asági átalá ny szám lakönyv, gye � gel � edok ko � yve, gyenél ked ő-kön yv a lovak ról es vegre, � z orslel tá :nak asagI átalá nyáb oI n­ g eszerzési költs égei az örs gazdnélkül - fed �zendo k, f lsőbb enged ély kikerü lése e�lenbe n gazdászatk ezelé� i uta�� tás?an � löI !t s a gazdászat-k ezelés vezeté sehe,z szuk�e��s t ? bbl !1yom­ tatvány-ürla pok a nyomtatyany-.sz �lhtokt� l a ]arás-, illetve az őrspar ancsno k IrodaI a �alá � yaból s�er­ zendők be . A ruha- és fegy,:erzett ko �yvecs.� ek a kincstár-, a tömegkönyvek pedIg ,az általan os t � meg­ alap terhére szerezte tnek be es ad �tna.� kl. Az őrjárati lapok t OO- 1 00 lapot ta �talmazo kot;gekben az őrsparan csnok által félévenke nt . szerzend ok be! a felmerülő beszerzé si . költség . pedIg "a f � lévenkent (junius és január t O-lg) betefjesz tendo .szamla ala p­ ján a szárnypara ncsnokság által a Javadalma zas terhére elszám oltatik. (Oku. 86. §.) , t, tvanyoka ta Nyo sa. lefoglalá ványok Nyomtat � , továbbá leveleket és táviratoka t, - k1\;eve. az � az . esetet, ha ezeket a csendőrs �g � ázku!atas, . llI �toleg a terheIt ruháinak vagy egyeb targyaII�ak atvlzsg� ­ lása alkalmával vette őrizet alá - valammt posta- es távirdahivataloknál, vagy egyéb szállitó, vagy fuva­ rozó intézeteknél levő küldeményeket a csendorség hatósági felhivás ' i!letőleg megkeresés nélkül soh.�­ sem foglalhat le . Ha tehát a csendőrség arról értes � l, hogy ilyen lefoglalandó levelek, táviratok, �agy egye b küldemények t�vábbitás vé&ett a p
Nyo mta tván yon , ha a nyom datu lajdo nos neve

és laká sa ninc sen kitéve, vagy álnévvel van ellátva, az illető nyom datul ajdon os 200 koron áig terjed hető pénz bűntetésb en mara sztal ható el. (1848. XVII I. t.-c. 4 1 . §.)

Nyo mtatvány utján elkövetett bünc sele kmé ny esetén követend ő eljárás. L. Nyomozás nyom tat­

vány utján elköv etett bűncselek mény eseté n. Nyug dij alap ja : 1. a besz ámitható szolg álati idő tarta ma ; 2. a szolg álatb an utóljá ra élvezett be­ szám itható javad almaz ás össze ge. (Nyt. 6. §.) Nyug dij átváltoztatása végkielégitéssé. A nyugd ijazot t nyug diján ak megváltását - mind en to­ vább emelh ető igény ről való lemon dás mellet t ­ kérhe ti, de ha nős, a nő beleegyezése is megkiván­ tatik. Ezen megváltási összeg, mely időrő l-időr e határo ztatik meg, a nyugd ij megál lapitásánál alapu l vett ja vadalm azás két évi össze gét sohas em halad­ hatja meg és csak akkor enged élyezh ető, ha orvos igazol ja, hogy a megvá ltást kérő egyén, egészségi áJlap otához képest , legalá bb még annyi évig élhet, a hány évi nyugd ij összege a megvá ltáské nt adand ó összeggel felér. A nyugd ijt megváltott egyén ujabb nyugdi jazásra többé igényt semmi szin alatt sem tarthat, m ég akkor sem, ha a megváltási összeget visszatériten i hajlan dó ; sőt, ha ujból alkalm aztatnék, azon szolgá lati idő, mely után nyugdiját megváltofta ujabb nyugd ijazás a esetén sem vehető számb a'. . (Ny t. 31. §.) Nyugdi jba beszám itható idő. Azon időtarta m, melyet az illető az ellátás i igény megál lapitás ától visszafelé egész en az első hivata los eskü letétel ének idejéig szakadatlanul és egyfolytában töltött. (Ny t . 7. §.) Beszámí tható pedig azon idő, melyet valaki rends zeresit ett minős égben , rende s fizetés vagy zsold mellett, a következ ő szolgálat i ágazatoknál tölt ött : 1 . Ö Felsége, valamint a m. kir. ministere k s más állami hatóság ok vagy hivatalo k által állandó : Csen dőrs égi Lexi con

28

43 5

,

fizeté H III ' I lett rcnu fuere siteft á l l a m i t i s z t vi. e lö, a l t iszt zol�a i á l l o l náso l J ; 2. a k i r. k o r m á n y i �azg a­ VéJJ.!Y tá�1.t ;,t1 a t t á l l ó közal api t ványo knáJ ; 3. az on�zá �gyli lés m i n d két h á z á n á l j 4. a k i n cstárh 61, vagy a k i r. k o r­ J J1ány kezel ése a l a H á J J ó küzal apold )(JI f(' n t a r l o t t l al1 i l l tézete knél ; 5. a főváro si köz l l l U n ká l< t a n ácsán ál ; O. a föváro si ren d ő rsé�né l i 7 . a nt . k i r. cse n d ö n�ég o l egénY'3 égi á l l o l n á n yába n ; H a 1; á l l � rn i .u / a h á l , a l olya l J l l n é rn iJ ks(;gek n é l , a p08ta- ' s t á v l rd a- 1 I1tézet n é l ; 9. a legfelső u d v;l rtartás köré b e ll , vagy a l egmaga s a b b u ra l kodóhá z csa l á d i javainá l ; 1 0. a közös m i n isteri u rnok és számszé k, va l a m i n t a z e z e k a l att álló hatósá�o k és h i va t a l o knál ; l l . a h a dsereg ( h ad i ­ tengerés zet), hon védség B ezekhez tartozó h i vatalok­ nál t ényl eges m i nőségbe n ; ] 2. a h orvát -szlavon a utonom kormányn ál, vagy a z a l a t t á l 1 6 országos hatóRflg(Jk és h i va la l o k nál ; ] 3 . az á l l m n i kezeléB á l l ó lJányatá rsládákhoz j á r u l ó á l l o m ásokon ; a lal t 1 4. a m . k i r. á J J a l n i és á l l a m osított v a s u l a k n á l . (Nyl. 8. §.) Nyugdljlgé ny a szo l gá l at i k ö te l ezettség tar­ tama aJ att : l . h a a csendőr ö n h i bá j á n k i v ü l , szo l ­ gálaHeljesil ésckor szen vedett s e b 'tlOl6s, vaUY su lyos testi sértés k övetkeztében vál i k szolgá l a t képtel cJl né ; 2. h a a csendör ö n h i bája n é l k ü l m ás, m i n t a z I . alatt e m l i tett o k n á l fogva Il emcsak a cse n d ő rségi s zol gá ­ la tra, I!n n c m á l ta l á ban m inden kcnyérkercsc1rc válik a l ka l matlan ná. (CliIl y t. :3. §.) Azon csend ö rök, ldk más oknál fogva, n 1 l n 1 az J . alaH fel Horol va vall, at eredetileg e l vá l l a l t 3 évi szo l gá l a t i kölel czcttHég be­ töl tése előtt vál nak a közbiztonsági szolgá l a t ra a l ­ kal matlan okká, a n é l k ü l , Iv>gy ez á l tal által ában kereset képtelen k k é l e n nének, távozásu k kor csak h á rom h a v i tett! gességi il letményli k n k trlegfc l c J ö vég k i c l égitést k a p n a k . (Cs nyt. 4 . §.) N y ugdijfgé nye a csendŐrl egénysóg árvái n ak.

L . Í)'l;v 'gyck 68 árvák J1yugdíj igényc. Nyugd ijigény m egál Japitásánál a tartalék és a honvédség szabad ságol t

katona i á J l omá-

nyáb an t ö l tött i d ő a szolgálat m cgsza kitás á n a k tekinte n d ö. (26329/89. h m . r. l Nyug d i j i gé l1Y m egsz ü n ése. Nyug d ijra n incs .19é1�� !'Icm a csC'n C d ő rn e k, sem ped ig özveg ye vagy árva I I J ak , h a l . szol g á l a t J. kmel ezctf s(-gén ek l etelté vel ö n ké n t cl h agyja a s zolgá l a tot ; 2. a szolgá l a t k ö t e / é­ kébő l b lJ l l tc t éské p c 1 b ocsát ta t J k ; 3. oly cse l e k m é n y e l köv t é s e u táJJ, m e l y e l bocs á t latásá t von t a vol n a m aga u tá n , ö ngyi l k ossá l esz, vagy m egszö k i k . (Nyl. 5. §.) M�g'3 z j n i l< , n l ég a n yuf�d i j Jdszol gálása : l h a a nyugd lJal e1vcző m egh a l ; 2 h a ujóJag á l l a m i vagy megye i t ö rv é n y h a tósági á l l a n d ó a l ka l mazá, t n yer ' 3 . h a a z i d e i g l l' ncsen nyugd íjazott , id eiglen es nyug� .. d lJazás �) k á n a k m��sz U n tével, uj ra a l ka l mazás ba l é p n i vonakod i k . ( N y t . 3�. §.) . Nyugd ii. i gé n y szol gálatban történt m egsebe­ süJó� esetébe n . .1 la valamely csendőr, ö n l l i bája , n é l k ü l , szol gá l tlttelJesü és alat! kapott s e ÍJcsli l és vagy s u l yos testi sé rt és k övetkezté ben vál i k zolgá l a t kép­ cl �nné, nyugdíja kiszá m i tásá n á l , uetöltött szolgá l a t i ldcJéhez m ég ü z é v szá m i t a n d ó . K ü l ön ösen tekin tetre m é l t klll' ü l m ények között a n yugd ij m agasabb m ér v . ben IS, m é g p e d i g a nyugd i j k i szabásánáJ beszál11 í t ­ ható teljes t e t t l egcsségi t 1 letmény összegéig i t é l h ető o da. (Cs nyt. 2. �.) . Nyug�Ijl l 1 et m ény. A csendö rlegé nység nyugd ij­ � l Iet l1J élJ ycl a következők : 1 0 szo lg. é v betöl tése után a 1 5 i k l � tel t leg. i l Jetményeinek 1/0 a, 1 5 szolg. év betöl tés e u t á n a 20� i kig t e t tleg. i l J etményein k �/H-a, 20 szolg. (;v belöl tés e u tá n a 25-ikig t e t t l eg. i J J e t ­ ményei lJ c k �/8-a, 25 szo lg. é v betöl tése u tán a 30-i l< tettleg . i l l e t ményein c k "Ik-a, 30 szolg. év betöl tés után a 35 I kig tettleg. i J l ct m ényei nek fl/H-a, 35 szo lg. év bclől trsc' u t�ll II 40-ikig tetu egc8ségi i l l e t ­ m é n yé n e k 7/tJ-a é s a 4 0 - i k szolgála t i é v betö l � tés(' u t á l J teljC's t ftlcgcsségi i J J ctményci. A tett­ lege sségi i l J rl l11 é n yc k é l vezése a latt a zsold és a net alán él vez ett szolgálati pótdij é rt e n d ő. (Csnyt. 2 . § .)

�

�

�

-

Nyugdijtáblázat :

Ha egy egyedül honnmara dt csendőrne k a közga �­ dálkod ási pénzből előleg adatik, az egy 8-ad ret alaku rQvid nyugta alapján eszközlen dő, mely �,Z elszám olásig készpénz; gyanánt a pénztárba n őrzendo. (Függ. E. 7.)

Nyugta az egyedü l honnmaradt csendörnek a közgazdá lkodási pénzekb öl adott elölegröl.

dijazandó a csendőrsé gnél legalább hat évet szolgált, kivéve, ha szolgálatközbe n sebesülés! vagy sulyos testi sértés következtébe n válik szolgálatképt elenné, vagy ha önhibáján kivül más okból nemcsak a csend­ örségi szolgálatra, hanem általában minden kenyér­ keresetre válik alkalmatlanná. (Csnyt. 2. §.) Nyugdij kifizetése. A nyugdij azon napot kö­ vető hó elsejétől előleges havi részletekben fizetendő, melyen a jogcim arra beállott. (Ny t. 16. § ) Nyugdijra való igény. Minden csendőrnek, ha legalább tiz évi beszámitható szolgálattal bir, élet­ fogytig járó nyugdijra van igénye, ha : 1 . testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességeinek teljesitésére véglegesen vagy legalább tartósan kép­ telenn.é válik ; 2. 65. évét betöltötte ; 3. ha 40 évi beszámitható szolgálattal bir. (Ny t. 20. §.) Nyugdij ujabb szolgálat esetében. Ujabb állami vagy megyei törvényhatósági szolgálat ese­ tében a nyugdij csak azon összeg erejéig szünte­ tendő be, amennyivel az ujabb alkalmazással össze­ kötött javadalmazás a nyugdijjal együtt nagyobb, m int a beszámitható javadalmazás volt, melynek alapján a nyugdijazás történt. (Nyt. 33. �.) Nyugta a fogdijróI . L. Fogdij felvetele. Nyugta a laktanya-bérröI. L. Laktanyabér­ nyugta felterjesztése.

Nyugdij -ilIetmé nyben a szolgálati pótdij fel­ számitása csak akkor van megengedve, ha a nyug­

437

.

Nyugdijtáblázat :

437

Nyugdij -ilIetmé nyben a szolgálati pótdij fel­ számitása csak akkor van megengedve, ha a nyug­

dijazandó a csendőrsé gnél legalább hat évet szolgált, kivéve, ha szolgálatközbe n sebesülés! vagy sulyos testi sértés következtébe n válik szolgálatképt elenné, vagy ha önhibáján kivül más okból nemcsak a csend­ örségi szolgálatra, hanem általában minden kenyér­ keresetre válik alkalmatlanná. (Csnyt. 2. §.) Nyugdij kifizetése. A nyugdij azon napot kö­ vető hó elsejétől előleges havi részletekben fizetendő, melyen a jogcim arra beállott. (Ny t. 16. § ) Nyugdijra való igény. Minden csendőrnek, ha legalább tiz évi beszámitható szolgálattal bir, élet­ fogytig járó nyugdijra van igénye, ha : 1 . testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességeinek teljesitésére véglegesen vagy legalább tartósan kép­ telenn.é válik ; 2. 65. évét betöltötte ; 3. ha 40 évi beszámitható szolgálattal bir. (Ny t. 20. §.) Nyugdij ujabb szolgálat esetében. Ujabb állami vagy megyei törvényhatósági szolgálat ese­ tében a nyugdij csak azon összeg erejéig szünte­ tendő be, amennyivel az ujabb alkalmazással össze­ kötött javadalmazás a nyugdijjal együtt nagyobb, m int a beszámitható javadalmazás volt, melynek alapján a nyugdijazás történt. (Nyt. 33. �.) Nyugta a fogdijróI . L. Fogdij felvetele. Nyugta a laktanya-bérröI. L. Laktanyabér­ nyugta felterjesztése.

Nyugta az egyedü l honnmaradt csendörnek a közgazdá lkodási pénzekb öl adott elölegröl. Ha egy egyedül honnmara dt csendőrne k a közga �­ dálkod ási pénzből előleg adatik, az egy 8-ad ret alaku rQvid nyugta alapján eszközlen dő, mely �,Z elszám olásig készpénz; gyanánt a pénztárba n őrzendo. (Függ. E. 7.)

.

439

438

o L.

Okirat hamisitás. L. Közokirat hamisitás. Okszerü takarékosság. L. Pénztakaritás. Oktatás a baleseteknél való segélynyujtásról.

Segélynyujtás balesetek alkalmával.

Oktatás a helyi- és személyi ismeretekről.

Az őrsparancsnok kötelessége a helyi- és személyi ismeretekből hetenkint kétszer a legénység et be­ hatóan oktatni. (Á sZ. h. VII/28.) Oktatás a térképolvasásban. L . Térképolvasás oktatása .

Oktatásban való részvételtől mentes csend­ őrök. Azon csendőröknek, akik 24 vagy több órai

szolgálatból vonultak be, azoknak az ezt követő f�lnap takaritásra, pihenésre és alvásra engedendő. (A. sZ. h. VI 1 .) Oktatási idő. L. Foglalkozás a laktanyában. Oktatásra alkalmazandó csendőrök. A kép­ zettebb csendőrök közül azok, kik kiválóbb egyéni­ ségüknél fogva altiszti tanfolyam hallgatására is al­ kal masak és önképzésükkel szorgalmasan foglal­ koznak, az őrsparancsnok felügyelete alatt az okta­ tás vezetésére is alkalmazhatók, hasonlóképen az őrsirodai egyéb teendőkbe is bevezetendők. Oktatás az őrsökön. L. Foglalkozás a lak­ tanyában. Oktatás vezetése. A csendőröket szakadatlanul képezn i, ismereteiket bőviteni, szellemi látkörök fej­ lesztésére hatni és áJtalában az oktatást célszerüen, értelmesen, alaposan és a legnagyobb buzgalom mal vezetni, első sorban az őrsparancsnok kiváló köte­ lessége ; miből következik, hogy az őrsparancsn ok csak művelt, értelmes egyén lehet, ki folyton tanulva s ismereteit gyarapitva, maga megy j ó példáva l csendőrei előtt s igy képesitve lesz alárendel tjei t vezetni és oktatni. (1\. sz. h. V/5.)

Oktatás vezetésénél követendő irányelvek�

Oktatás alkal mával a leglényegtelenebbnek látszó tárgy vagy eszme is részletesen, a legénység értelmi fDkához mért, érthető és könnyen felfogható módon adandó elő, annak a külszolgálatban való g-yakorlati alkalmazása megbeszélendő és minden egyes elmé­ leti tétel gyakorlati példákkal megviJágitva magya­ rázandó meg. (Á. sz. h. V 18.) Az őrskörletben elő­ fordult események és az alkalmazott eljárás a fog­ lalkozási idő alatt szintén megbeszélés tárgyává teendők és birálat alá vonandÓk. - A gépies, gon­ dolkozás nélküli pergetés és a §-ok szószerinti be­ tanulása és elmondása észtompitó, céltalan eljárás, mert az ekkép betanult de meg nem értett tételek gyakorlati lag nem értékesithetők. (Á. sz. h. Ví9 .) A különféle utasitások, törvények és rendeletek oly tömören vannak szerkesztve, hogy azoknak csaknem minden szava magyarázatot igényel, azért szükséges, hogy az oktató az egyes fontosabb §-okat huza­ mosabb és beható iskolázás tárgyává tegye. (Á. sz. h. V/ t O.)

Oktatólagos parancsok gyüjteménye. Az ok­

tatóJagos s egyéb tanulságos rendeletek és utasítá­ sok minden őrsön, iskolázás céljából, külön, de egy csomag !J an őrzendőJ<: és egy tárgymutató mellett tartan dok nyilván. (A. sz. h. XII/9.) . Oktatólagos parancsok tárgymutatója. L. Oktatólagos parancsok gyüjteménye. Olajnemüek hamisitása. L. Mezőgazdasági termények hamisitása. Opium elleni szer. Fekete kávé jó hatást idéz elő. Ellenben savanyú italok ártalmasak. Orgazdasá� büntette. Elköveti : aki olyan dol­ got, melyről tudja, bögy lopás, sikkasztás, rablás vagy zsarol ás büntette követk eztében jutott birto­ kos a vagy birjal ójána k kezéh ez, vagyoni haszo n végett megs zerez, elrejt, vagy annak elideg enitésé re közremÜkÖ dik. (Btk. 370. § .) Büntettet képez az

411f)

o r J.: 11 1 1 ' h · t h ' :":rU I I I '1{II;lf{m lzoU 1 l /(H l o ' l Hzt;"zo l l ! l o l c W IO p{' h, zHa rolftH, H i lc lc:HI 'I,l(I H, v;lj'y jOl� I :" ; 1 / 1 dHajft t / f /l H V (' I H " g ( ' k I)vetJ((! zl (' 1 )( ' 1 1 j I I t o I I 1 ) 1 ri o I, 1 )('. (Eft .) OrIJz{l gHH vá lilu'olc f(' W VYC J cH ', L. Víí (I mk , I d IIl'yCJ c·HI!. •

OrHz{t goH vÚHt'tmlc o n vEl Há rn ll p IH vévu:t.lw W : a i'; Ipari <': H ker 'KI« 'e / c; I I I I J 1'lft rl ' H l l ;' H (�H Pl'c l t g I I C I I I ' CH;l /( a VftH{l r l é rell, hll l l ! ! l I / il v{'H(t r l f, r! c'/ V{JI'( I , i l l 'Ive lc l i z HÓ� C'J�(oHZ 1 <; /,11 1 1 ' 1 (' / 1 , V : t ! ; H I I I I I I a Hdl l l J U' B ,',ti f I I V;I � roz;' H l'J.:(·BZ ' HI p . ( I .(HH7IIJ�. Ic I I I . r ) O rvc'HI, v U I�Y Hü héHz l I (; ü n d i)lc 1 · J I ' H I t ' Ii ' .10. gOH l t vú n y Il(' l l dl l 11 1.1'1('''' va/�y i 1 1 / ;1 / 0 1 1 1 1" / i : l
(1\� l l J /H/,t 1 1 1 1 J . r.) M i I H I('" I t'/ l e /('I(:HIH "I, I c ' l I { tI ;1 ��y r'I /' Y. HZ(" I'k IHI/I(·tl('H(' I I (· 1 I , I l i VC" l I y d( fr I I I I il l l d M, l d , A V{�lI y l' k a �Y(WYHZI'/' (��W { I/ I :I I t: z fr l l l l f, l Jn fOI' I ; " ;I I I c 1 rJ , II

VI�lIyl'I( I ' 1 l ;, d· z l o l ( 'í'c',�: :rIM ,.;t I H I r', {. il v(' I IY('k J( ' II gyC'I�:Y !lí', · ,'t /u' d O J / lyo/lII lIH l'tt J lY O I I ' , I I , d r'l. ( C Un " I H/: t . ) OrvoHI

V I1.HJ�II., /\ ('HI 'I I I I I) ,' 1 1 '1 �c" l I y H { J�

I C ' l wtlíll'g I I <'J I I I rvc I;'pbít m i ll v i í', 1 ' (1 1 : 1 1 I I J (, vOI I:t/ ldc', . I �z 1 / ' ; 1 1 < 1(' 1 1 a:/.Ol/ l lI l I l ('HH I< C lly 1, I Io l l l flf O l i lIl r l('l / j {' lc , ;' ' ' 0 1 I I O I I VC�d , v:lgy Ic ; I I C /wt ! o /'voHI , I( v:l l / l I Il 1, : d lod l l lil ZV:I, v;Wy , d l C d vlda l / w l y pl /IW'' ''; C JI VOll I'Z('1 l Hi':( ' I I I Ic':t j"l'yc ' l I (:l v:'t l I;I I I:r· /\ :/. t l Y ' / I M l o I I I:'tHOlw l I il HZO I I I Hz('dc /H I I I 'ili Je Hml/�M;d l J : tJ.: w l;u'· rf« ·z(\ C:HI ' , I ( I I� n:1 11I J l I I'gV I I.H / �(I l I l1dr'llc, ( J .H:/., 7/7[, T I ,) C >lYil I I :'I I loll l(' "0Ic O I I , ; t / / ( I I O l VOI / 1 1 ' 1 1 1 vol uiI, ('lc 'g c 'l I c l t" Ir :I , I 1 ( 'I'{' l I ytH''I' 1 I 1 / 1 I r 1 C ' l I :! :1 " r'l I I l 1 J 1 b l l l 1 v l zHI'/t l l l I t l k 1 1 1 1 '1: orvOI 1 1 : 1 1' , II/oly VI:/.HI�M;I I l ) k (' idc ;t / lciJ l l l l l l ttl{, Ill r(í, {\I( J lt'lc HzolW'l J : 1 1 i Ic i v('z(' " y l (�HI' , l j Jod ­ I I tfl vn l, v I ' P H d /}le 101:;1 1 1: 1 1 ha. (Á. HI'.. I , . I J/:!.) 1< l J / {l gII o l ! . Azo l I O " vI /Hole t't H u l ( 1I( l) v t I t gya lwrl ll C / /'VOH v:l l'y IWI Ic':HZ, :t/d vc ·twl·ly C�HI' I c'- I I C ' I I :r/. (' IHr, I II'Vr lHI HI 'I:(' l y I l Y l l jUIHI : r l l l f lOH o/c 1 I {' J lc n l 11 1 1" , 1 :1 I:a c l l:', v;II�Y ( 'I I In lil Hí'/j a ; I t /d i:'trv;, "y Ic l c 'jM)(,/I 1'< ' I l d l'H ' 1 I I l k{i( /('H/ I I ' r l l / c'/I" " il I Hd<"HI" , j I d f( ' I I c l c 'It"H/ (,1 ' 1 1 ' 1 1 1 fog;I I I JII , v:lgy " jl, rv{I I IY f o l y / fi l I l I f ( �/" )(·It!I: l l l t d( d. Hz(�r(íI ld, ,,, {'hIt, O,VOH; H" I:c" l y I H :, ' "I'lIlIyl /lI'lI I:ddw. 'Y{'II I I I ;Hi OJ'VOI-! II Vy ;d( ( ) , 111 1 0 1 " ( " " l l /. ' , il l ovftl lhi I :Y<'I v,yl< lm'l!"HI n l ; I J I C I ! ole I l I"Ud l l 1 I J ('g/ :'I::u f i ít, VIWY ( ' 1 h:d;' H/. l j n ( I\' / ) I . < ):1. � .) ; III'. { d iil I I I , I I liirvc"/ Jylr :dc'1 H;II :, v:rj.{y :1 Idil'.lIt'� �� (, " : t l a l l< í\ I' I I ; ' w l l :I/.r / l l I I I'VC lH, VII��y HI'' '(�BZ, II/d ('Z( ' I I l l l va l ;d r lK " l Ic II I I , ,:rzl;" t/ l nVíl l c�gyl)( '''IWill l //'vl /Hi, V:IJ:Y :il'hl" HZ/ I ZCl I/:(r J l l l o / : t / / l po!> fl 1< I I (' l Idl I 1 / J ('v l rJ /::r d i;l , v:r�: y o l l l:d : u i z f l a 0< 1 1 1 , r M . li.) , az t tl l ;I / I / , ;, t I; rv{' f 1 y / l : t f <'lH;' , � , V:IJ:y k/izllT :'1 1 t : 1 / í, l Ie;J I III:' J'. f ltI íl/.O l / OIVOH v;' 1 � y !'w l l'" Z, ;r lo fr l'v:í / l yol-! " I ' tc 'ICH!" /: idc'j t' I / , I I" l dl l' IC'/lIl I l Id;lIl I C lly/ftll, I 1 1 ' 1 1 / 0 1 1 c ! {' Htl l l:t JC HJ', ;' ' '{ lIyo " l Jo/ :;u l / :d;'I H
I

l

•

443

442

ségi kihágást követ el. Kir. járásbiróság. A 99. §. , esetében : Közigazg. hatóság. Orvosok dijazása. L. Orvosok dijtalan szolgá­ latra való megnyerése.

Orvosok dijtalan szolgálatra való m egnye­ rése. Miután az orvosi vizsgák megtartásáéri a pol­

gári orvosok nem dijazhatók, igyekezni kell a�okat ezen szolgálat dijtalan elvállalására rábirni. (A. sz. h. 11/3.) Orvvadászat. Aki a tulajdonosnak, vagy a bér­ lőnek engedélye nélkül vadász : vadászati kihágást követ el. (Vszt. 26. §.) Eljárás sértett fél inditvá­ nyára (30683/94. bm. r.) Közigazg. hatóság. Ostor cserdités. Jármüvek és szabadon hajtott állatok közelében ostorral cserditeni tilos. (Kvt. 1 2 1 . §.) Osztályozása az irásnak. L. Irás osztályozása. Osztrák csendőrök nyomozása m agyar terü­ leten. Ha cs. kir. csendőrök a monarchia másik ál­

lamának területéről a magyar korona területére jöve, yalamely m. kir. csendőrségi őrsparancsnokságnál Jelentkeznek, az örsparancsnok vagy helyettese a k�zi �azga�ási . � atósá�nak, h � ez helyben van, erről rogt ?n szobeh J elentest tenm, ha pedig ez nem le­ het�e��s� vagy kÖ,zigaz,gatási hatóság helyben nincsen, az ul� ozes folytatasa vegetta kellő intézkedéseket meg­ ten � I és az esetet és eredményt a közigazgatás i , hatosagnak azonnal, saját szakaszparancsn okán ak pedig a főszolgabirónak tett jelentés fogalmazványának felterjesztésével bejelenteni tartozik. (Szlgu. 1 5 1 . §.) Osztrák területen val ó nyomozás. L. Nyomo­ zás osztrák területen. Ó ralánc-függelék viselése. L. Ó ralánc viselé se. Ó ralán � viselése. Ó raláncot, ahhoz való függe­ , le � et, g� mmI v�gy �gyéb zsinórt a ruhán vagy a� . alol kII;:ttszva vIselm a csendőrnek nem enged het o meg. (A. sz. h. II I/20.) Ó rák a legénységi szobában felfüggeszt hető k. (Lsz. 2/37.)

Ó rások kötelessé �e a gy�nus tárgyak és . vonatkozolag. L. Ekszerészek. szem,elyekre Ovatosság a szolgálat teljesitéséb en. L. Por­

tyázó, szolgálat mikénti teljesitése .

Ovatosság a személyazonosságra nézve. L.

EIfogásná1 vagy elővezetésnél a személyazonosságra vonatkozó óvatosság.

L. L.

Oltözködés szolgálatban és szolgálaton kivül.

Csendőr ölWzködése és felszerelése.

Ö náll óan teljesiti a csendörség szolgálatát.

C§endőrségi szolgálat önállóan teljesittetik.

Ol� buzgalo mból letartóztatott foglyok kisé­ , rese es nyom ozásából felmerült költségek a 8zárnxparancsnokság által megtérithetők. (Oku. 1 4. §.) Qncsonkitás. L. Hadicikkek XII. cikk. Ongyil kos legénység ruházata és felszere­ lése. L. Elhalt legénység ruházata és szerelvényével

való .�Ijárás. Ongyilkosságra való rábirás : az ember élete elleni. vétséget képez. (Btk. 283. §.) Kir. törvényszék. Onkényü eltávozás. L. Hadicikkek VI. cikk. . .

Onkényü eltávozásban gyanus katonai egyé­ nekkel való eljárás. L. Szökesben gyanus katonai

egyéQekkel való ·eljárás.

Oltözeti cikkek finomabb anyagból való készitése. L. Ruházati cikkek finomabb anyagból

való készitése.

Ö ltözeti cikkekkel - elhasználtakkal való eljárás. L. Elhasznált öltözeti és felszerelési

.cikkekkel való eljárás.

Ö sszesitett tömegal ap. Az első tömegbet ét, az ,eVI. tömeg átalány, az esetleges tömegátalány-pótlék

8.. egyáta lában a tömeg köteléké be tartozók nak a t
444

445

Összpontositások alka lmával teen dő jele n­ tések. Ha a para ncsn ok altisz t, az össz pont �sitot t

csendőrség mind ig azon szak��zpar ancs n.o � al � v,an rende lve akine k terüle tén az osszp ontos ltas torte nt és kötel �s az összp ontos itott legény ség paran cs noka ezen szak aszp aran csno kság nak mind en 2-3 nap­ ban fonto s esem ények nél pedig azon nal, jelen tést ten � i (Á. sz. h. VII/36.)

O sszpontositott csendő rség aláren deltségi viszonya. L. Összpontositások alkalm ával teendő jele nté sek . , Özvegy csendőr legénység kedvezmenyei. .

. Özvegyek és árvák nyugdijigé nye. AlIandó ellátásra ' ha az arra szükséges s alább megjelölt kellékek meg vannak, csak az a nő s illetőleg avval nemzett gyermekek tarthatnak igényt, kinek férje, illetőleg atyjuk nyugdijigényre jogositó alkalmazás­ ban legalább 5 évig szolgált s illetőleg azon özvegy, ki : 1 . férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra ; 2. férjével a nyugdijigény beálltakor együtt élt; } erkö} csö � él �� et folytat. (Ny t. 34. §.) Azon csendor lege !lyseg, o�­ vegyei és árvái, kiknek férje, illető.1eg atyjuk, el �tet a szolgálat teljesitése közben vagy nyilván beblzo­ nyithatólag annak köv �tk � z!ében vesztette el, a ,f��y ­ tonos ellátásra akkor IS Igenyt tarthatnak, ha ferJuk öt évi szolgálattal még nem birt. (Ny t. 47. §.) Özvegyek és árvák végkielégitése. A csen,dőr legénység özvegyei és árvái, . ha folytonos elláta �r � nincs igényük, a férj legutóbbi beszámitható eVI fizetésének egy negyedét ka'p ják egyszersmindenkorra végki.�légitéskép. (Nyt. 48. §.) , Ozvegyi nyugdij mérve. A csendőrlegén f s.eg özvegyein ek nyugdija, a férj beszámítható utoIs o Ja­ vadal!TIazásának egyharmad részéből áll. (Nyt. 36. §.) L . Gyermekekkel biró özvegy legénys ég.

Ozvegyi nyugdij végkielég itéssel való me�váltása. Az özvegy kérheti nyugdijának megvál �� sat,

mely esetben a megváltási összeg a nyugdl jnak

legfeljebb két évi összegében állapí tható meg. (Nyt.,, 5 1 . §.) L.

Oriz et alá vett egyén szab adon bocsátása.

Elfog ásnál vagy előve zetésn él a szemé lyazo nos­ ságra" vonatko zó óvatosság. Orize t alá vétele tárgyaknak. L. Tárgyak őrizet ' a lá vétele. Őrjárati beosztás elhelyezése. Al. őrjárat i beoszt ás másolata az örsirod ában keret alatt a fal ra függes ztendő ki, az eredet i pedig a V. szolgá lati könyyb en tartand ó. (Á . sz. h. Bev. 3. p .) Orjárati lajstrom . Az őrjárati lajstrom annak az áttekint ésére szolgál, hogy az örskörle t terep­ tárgyai mily gyakran portyáztatnak be. A tereptár­ gyak az őrjárati beosztás sorrendj ében vezettetn ek be az őrjárati lajstromb a, még pedig oly örsökön, hol téli és nyári beosztáso k vannak, egy-egy lapra külön a téli és külön a nyári időszakra szóló őrjá­ ratok. Ha a járőr bármely szolgálat alkalmával egy vagy több tereptárgyat beportyázott, a beportyázás napja az őrjárati lajstrom kockás rovataiban feltün­ tetteti k. Oly tereptárgyaknál azonban, melyek napon­ ként, vagy - mint utba esők - egyébként igen gyakran portyáztatnak, (örsállomáshely, vasuti állo­ más, fürdőhely stb.) az őrjárati lajstrom megfel elő rovataiba nem a beportyázás napja jegyzendő be, hanem általában az a megjegyzés, hogy az illető tereptárgy egy-egy hó folyamán naponként, vagy külön ben hányszor portyáztatott be. Az őrsparancs­ nok által (járásparancsnok székhelyén a helyettes által is) történt beportyázás napja piros tintával jegyz� ndő be. (Függ. G. 1 -4.) .. Orjárati lap. A külszolgálatba vezényelt Jaror­ nek egy őrjárati l apra iratik elő a szolgálat, melyet a járőrvezető jegyzék-könyvecskéjében � a �ával v�,sz. , H� annak szüksége áll be, hogy a jarorvezet .o a masod-csendőrnek külön szolgálati meghagyást �.� jon, akko r ezt a másod- csendőr jegyzékkönyvecs kejeben irja elő. Ezen eljárás akkor veendő alkalmazá sba, "

446

mid őn szü ksé O" esetén a más od- cse ndő r, vagy a járőr nek töb b tagj a a járő rve zető től � ül ?,n ,válva kell, hog y szolgála t� t telje s�tse.n. "A. �se�d or-]a ras'p a �anc? ­ nok járőr szolg alato t szmt en of]ar ah la ppal tel]e sIt m ? s szolg álati utaz ások nál azon ban men .�tlev �let. hasz n � l. Össz pont ositá s céljá ból m,��. örsre t �) fté n ? klren dele s esetén a kiren delt csen doro k az ehnd ul � skor a me­ netlevélen kivül őrjárati lappa l is eliáta ndok , m elybe n a teljes itend ö szolgála� ,előirv a le � y� n, hogy az e.�et­ ben ha az összp ontos ltas csak nehan y n �p �a tel] �d, szoigáJatu kat ezen �rjárat,i la � m � l1ett te.l.lesIth esse� . Hossz abb ideiO" tarto vezen yles, Illetve osszp ontosl 1ás esetén a s� olgálat vezény lése az összp? ntositá s helyén SzolO"á lati könyv vezetés e" alatt targyal tak értelmé b en t Ö r ténik. Valame ly örsállo más helyen, zárt osztagb an, egy parancs no � vezénxl�t,e a � att karhata­ lom gyanánt kirende lt legenység of]aratJ Japp �l n � m látandó el. A belszolgá lat, u. m. Jaktanya -készuJtseg, pénztár-ü gyelet, laktanyáb an teljesiten dő fogolyőrzés stb. őrjárati lapra nem iratik elő, hanem csak az örs szolgálati könyvében . Az őrjárati-la p nyomtat­ ványok 100 darabonké nt bekötve az örsiroda asztal h) rekeszében tartatik az örsön megfelelő készlet � e� . Ugy a lapok, valamint szelvényeik a feJhasznal �s sorrendjében folyószámmal láttatnak el, m ely foly? ­ számok minden évben l -el kezdődnek és az ev végéig folytattatnak. A megkezdett kötetnek � átra­ levő lapjai a következő évben is felhasználhat� k, ,�e az uj évben a folyószámok l -el kezdődnek. A Járor­ szolgálati meghagyást az örsparancsl10k (helyettes) éppen ugy irja elő, mint az örs szolgálati-könyvben s megnevezvén az annak teljesitésére kivez � �y,� lt altiszt (járőrvpzető), illetve csendőröket. Ha a . Jarornek ugyan azon szolgál ati m eghagyást - némI meg­ szakitásokkal - több izben kell teljesiteni e, eme szolgálat ugyanazon őrjárati-lap felhasználása mel lett folytatható a szolgálat végleges befejezés eig. Ily esetben a megszakitások tartama az őrspara nc s,n0k által az "érkezés", "ind ulás" rovatok kitölt ése altal

447

megje lölendő s a bejegyz és aláiran dó. Ha a járőr valam ely őrjára tnak beportyázása végett vezény elte­ tik ki, vagy pedig bizony os meghatározott tereptár­ gyak bepor tyázása neki meghagyatik, akkor ezen tereptárgyak az őrjárati -lap megfele lő rovatában elő­ irandók ; más szolgálatb an pedig, midőn az utirány csak általán osság ban jelölte tik meg, az utbaejtett ilIecve beportyá zott tereptárgyakat esetről-e setre � járőrvezető jegyzi fel. Az egyes tereptárgy aknál tör­ t ént megjelené st, nevezetes en az érkezés és indulás óráját a járőrveze tő jegyzi fel, ugyszinté n bizonyítás1ént azt, hogy értekezett- e valakivel. Valamely örsre erkező járőrnek az ott tartózkodást az illetékes örs­ parancsnok igazolja, ellenben a csendőrörsp arancsnok - a neki alárendelt őrsökön - maga a járáspa­ rancsnok. Községekben, ha lehetséges, a községi pecsét rányomásával bizonyitandó a járőr megjelenése ; de csupán a pecsét miatt a községi előljárót éjjeli nyugal­ mában zavarni nem kell. Az őrjárati l apon feljegyzendő továbbá a nagy és közép pihenő megtartásának ideje, ugyszintén a járőrnek az örsparancsnok által hol és mikor történt ellenőrzése. Ha valamely szolgálat teljesítése, foglyok átadása stb. a felhiváson, meg­ keresésen vagy menetlevelen igazoltatik, ugyanazt az őrjárati lapo n igazoltatni nem szükséges. A szolgá­ latból bevonult járőr őrjárati lapja az örsparancsnok által bevonulási záradékkal látandó el, mely a bevo­ nulás napját, óráját és a szolgálat tartamát bizo­ nyitja. Minden felhasznált 1 00 őrjárati-lap egy kötegbe zsinórral átkötve irattározandó. Ha valamely őrjárati­ lap eredetben az utazási számadáshoz, jelentéshez stb. csatolva, oly módon terjesztetik fel, hogy az \ � Iőreláthatólag visszaadatni nem fog, akkor ezen \Körülménynek az illető őrjárati-lap szeIvényén kife­ jezés ,jldandó, hogy a hiány igazolva legyen. (Függ. C.) Orm ester. A közös hadsereg és a m. kir. hon­ édség hasonló rangu altisztjeivel egyenlő rendfoko­ at. A csendőr ségnél az őrmester rendszerint örs­ ran csnok is.

\

448

449

Őrmester évi zsoldja : 1 300 korona. Őrs. A csen dőrségi intézmény legkisebb altiszt

(örsveze1ő vagy őrmester) által vezényelt osztálya, mely 5-8 főnyi létszámmal bir és rendszerint a járás székhelyén, vagy a forgalom és közbiztcn ság áJtal követelt más községekben van elhelyezve, Az örs, aszerint, amint a legénység gyalog teljesIti a szolgálatot, vagy lovasitva van, gyalog- vagy loV'as­ örsnek neveztetik. Őrsállomás leportyázása. Az örsállomás heteI­ ként legalább egyszer, de a közbiztonság állapon és a helység kiterjedéséhez képest többször is le. portyázandó. Az ily járcrködés, a szükséghez képest, felváltva nappali, esti vagy éjjeli időre is előirandó ; ott pedig, ahol helyben vasut- vagy hajó-állomás v an, a vasu�- vagy hajóállomási- ügyelet lehetőleg a helyi járőrködéssel kapcsolatban irandó elő. (A. sz. h. V1I/33.) Őrsfözönö. Minden őrs legénysége oda töre­ kedjen, hogy egy minden tekintetben megfelelő őrs ­ főzőnével rendelkezzék. Olyan főzőnők, akik részeg­ ség, erkölcstelen vagy könnyelmű életmód, vagy hütlen kezelés végett bocsátattak el valamely őrsről, ujból szolgálatba fel nem vehetők. Az ilyen főző­ nékről a szárnyparancsnokságnál előjegyzés vezet­ tetik. Ha pedig egy őrsfőzőnő más szárny területén akar elszegőd ni, az őrsparancsnok köteles azon őrsöt, a melyen ezen nő utoljára szolgált, az elbo­ csátás okának közlése végett megkeresni. Ha hosszabb idö eltelte folytán a szükséges felvilágosítás a megkérdezett őrs részéről már nem volna megad­ ható, akkor az előljáró szárnyparancsnokság utján kérendő a szükséges felvilágositás azon szárny' parancsnokságtól, melynek területén a nő legutol­ jára szolgált. (Á . sz. h . XIV/4.) Őrsfőzőnő csak olyan nő lehet, aki legalább 40 éves. Az őrsfőzőnő a lak­ tanyában a l egényaégtől elkülönitett helyi ség ben szállásolandó el. (Lsz . 1 / 1 7.)

Őrsiro � a b rt:n�ezése : egy teljesen fel szerelt . .agy, egy zarha.!o� lfoasztal , o� ztalyos iromány- áll­

ványnyal ; egy orspénztár gyanant szolgáló és kettős zárral ellátott fió �os asztal ; két szék ; egy lábas ruhafogas ; egy dIszruhalá da a diszruháza t és a tar­ t�! é � ! őszer elhelyezé sére ; egy as � tali lámpa ; egy kopolada ; egy polcos fegyver- es köpeny-forras '' egy sárgaréz gyertyatar tó ; egy bádog mosd Ó tál cseré� ko!só és ivópohár ; egy ketté osztott szekrén y . ; egy nyeles kefeseprő ruha es trományok tartasara (melynek utánpótlása a z őrs gazdasági átalánya ter­ hére eszközlendő) ; egy egyszerű falióra, egy tenta­ és porzótartó ; egy vonalzó fából ; egy papirvágó o ! ló i egy pe,c sétny? mó (,;iasz \a használandó) s egy �ezclmnyomo, festekes keszüIekkel. (111sz. 31/2.) Az orsparancsnoknak meg van engedve egy derékalj, vánkossal ellátott szék és éjjeli szekrény használata. (Lsz. 2/38 ) . �rsiroda felirata. L. Laktanya helyiségek felIrataI. Örsiroda fütési átalánya. Az őrsiroda fütési költségeit, ha a járás, il letve őrsparancsnok nőtlen, a legénység sajátjából fedezi, ha pedig a járás, illetve őrsparancsnok nős, az őrsirodát az tartozik fűteni, mely cél ból a téli hónapok alatt (október 1 6-tól április 1 5-ig) 364 kilogr. kemény tüzifa be­ szerzési, apritási és elh elyezési költségeinek meg­ felelő havi átalányban részesül, mely átalány havonta előlegesen jár. Azon esetben, ha valamely őrsre a hó folyamán nős őrsparancsnok helyeztetik (osztatik be), az i llető részére a fütési átalány a bevonulás n apj4,íól illetékes. (IlJsz. 55/5.) Orsiroda levelezés elvei. L . Irodai levelezés elvei." Orsiroda iróasztal berendezése. A kéregpapi rból készitett, kék papirral bevont és felirattal el.! átott dobozok alatt tartatnak : a) (" Szolgálati konyvek" felirássaJ) az őrsirodai szolgálati könyvek ; b ) ( "Rendőri Közlönyök " feli rattal) Ren dőri Közlönyök ,,

C s endőrs égi Lexleon

29

450

451"

a foly ó évrő l és a nyom ozot t , egyé nek és , tár�yak jegyzék e ; c) ( Töm eg, ruha es, fegy verz etl, k ? ny­ vecs kék" fel i ratta l) töm eg-r uha es !e�yver zeh , kon y­ vecs kék, ruha előir ányz at" szer zod �sek, m asol ata� dohá nyfe lvéte li napl ó s egy,eb has
Ö rsir oda veze tése . L. I roda vezetés. Ő rsir oda vilá gitá si átal ány a. Az őrsi rod a vilá­

gitá si költ sége it, ha a járá s, i lletve őrsp aran csno k �,őt,len,. a legé1!ysé g sajá tjábó l "fedez i, ha pedi g a )ara ", Illetv e orsp aran csno k nos, az őrsi rodá t az tarto zik világ ítani , mely célb ól a tél i hóna pok alatt (októ ber 1 6-tó l ápri l 1 5-ig) havi két koro na 64 fillér világ itási átalá ny ban rész esül , mely átalá ny havo nta elő· legese n jár. (IJlsz. 55/4 .)

Ö rsiro dában kifü gges zten dő kimutatá sok és táblá zato k : l . bead vány i lajstrom ; 2. őrjárati be­

osztás ; 3. kim utatá s az őrsn ek, a szom széd os őrs szárn y- és szak aszá llom ások hoz való kilométer sze� rinti távol ságró l ; 4. kimu tatás az orszá gos vásárok-o ról, melye k az őrs és szom szédo s őrsök terüle tein tartat nak, az idő és hely megj elölésével ; 5. kimu ­ tatás az őrs területén tartatni , szokott bucsu król, a nap �s hely megj elölés ével. (A. sz. h. XI/9.) Orskörletbe n divó főnye lv elsajátitása. Min­ den csend őrnek és az őrspa rancsn oknak kötelessége a� őrs körlet ében d ivó főnyel vet mielőb b elsajátitani. (A. sZ. h. Bev . 7. p.) Ő rskörl et és csendő rkerül eti terület átlépé se.

Egyik m. kir. csendő r-őrskö rletből a másikb a, vala· mint az 1 - VIII. számu m. kir. csendő rkerüle tek t�rületén az egyik csendő rkerüle t terület éről a má­ SIkba" való átlépés meg van enged ve. (Szlgu . 1 49. §.)

Orskö,rlet leportyázása az őrsparan csnok által. L . Örsparanc sllok által az őrskörlet lepor­

tyáz ása.

Ö rskörlet portyázása. L. Portyázó szolgálat. Ö rskörlet térvázlata. Minden őrs körletének

térvázlatával látandó el, mihez a cs. és kir . föld­ rajz i intéz et által kiadott l : 75000 mértékben készült lapo k használan dók. Ezen lapokból annyi ragasz­ ta�ll ó össze , hogy a térképen az illető őrs körlete telj esen és a szomszédo s őrskörletek egy része is meglegyen . A térké pen az őrskörlet határa szines 29*

453;

452 irón nal berajzo land ó. A térv ázla t üve g alat t bek ere ­ tezve, az, isk ola (legénységi) szo báb an falr a füg gesz­ ten dő. (A. sZ. h. Bev . 9. p.) át­ Őrs ök átadásánál követe ndő eljárás. Örs adá sán ak akk or van hely e, ha az örsp aran csnok örs től bár mi okb ól vég lege sen meg váli k, vagy meg­ hal, vagy ped ig ha 1 4 nap nál tová bb terj edő időtar­ tam ra távo zik. Az átad ásná l (átvétel nél) átad and ók : az örsp aran csno k közv etlen felüg yele tére és felel ős­ ségére bizo tt tárgyak s az örsp aran csno kság vitel ére vona tkoz ó össz es ügyi rato k, elője gyzé sek és pénztár s m inden egyéb az örs tulaj doná t képe ző, beIgaz­ dász atila g besz erzet t tárgyak. Az átadás eszk özlés éről jegvzőkö nyv veen dő fel, mely az átadá s, illetv e át­ vétel után 24 óra alatt, rövid jelen tés kisér etében, a szárn ypara ncsno kság nak felterjeszt endő . A jegyző­ köny vben határ ozottan kifeje zés adan dó anna k, hogy az örs leltár a az átadó és átvevő által alá iratott. (Oku;, 34. § ,)

, Orsö k és hatóságok közötti érint kezé si forma.

L. Erintkezési forma.

Őrsparancsnok. A legkisebb csendőrségi osz­

iály (örs) örsvezetői vagy őrmesteri rendfokozattal biró önálló vezetője. Örsök tananyaga ugyanaz, ami a próba csend­ őri iskolában már eJőadatott, kiegészitve az időkö­ zönként megjelenő szabályok, törvények, rendeletek stb. ismertetéséről. (Irányelvek.)

Őrsön vezeten dő szolgál ati könyve k és elő­ jegyzések. Minden őrsön a követke ző szolgál ati

könyvek és előjegyz ések vezeten dő k : 1 . Szolgálati könyv (Függ. 3. mintája szerint) ; 2. ;)zolgálati könyv másolat (Függ. P. pont szerint) ; 3. Orjárati lajstrom (Függ. 4. mintája szerint) ; 4. Vezénylő-lajstrom a városi őrsökön és jürdőkülönitményeken (Függ. 3/a nlintája szerint) ; 5. Tevékenységi kimuta tás (Fü gg. 5. mintája szeriryt) ; 6 Iktatókönyv (Függ. 7 . m!nt�j a szennt) ; 7 . Atvonul6k jegyzéke (Függ. 8. m m t aj a

szer!nt) ; 8. MiI; ösitv�nyi jegYZék (Függ. 9. mint á' sz � n�.t) ; 9 . Szemlejegyzőkönyv (Cs- 7 utas itás k� r.n m�� Ja sze nnt) ; 19· Posta- és kiadókönyv közönséges e� ajanlott levelekrol, csomagokról és táviratokról nég r�s zre osztva ; l l . Po.sta- és kiadókönyv a hely i kézb e� . hez ; 1 2. Pos aatvételi könyv sItes / (Oku . 29. mintája . ?z� nryt).; 1 3. I; eltar a laktanya, i roda , kony ha, fogda lst�ll � . es egy.� bb bere ndez ési tárgyakró l és szoigá�' lah kony vekr ol (Oku . 64. mint ája szeri nt) · tová bbá Leltár a &az?a sági átalá nybó l besze rzett tárgyakról ; 1 4 J�gy�ekkonyv�cske; 1 5, Nyomozott egyének, álla­ tok es targy,ak . 1egyzé�e; 1 6. Qazdálkodási könyv (Oku. 58. m�nt�J3 szer! nt) ; 1 7. Atalány számlaköny v (Oku. 5� . �m.taJa , szennt) ; 1 8. Anarc1!isták jegyzéke ; 1 9. Soczalrstak es nemzetiségi izgatók jegyzéke ' �O. G)'engélkedők könyve (Lsz. 78. ront) ; 2 1 . Elő: jegyzes az elhas znált posta i szállitólevél ürlapo król (Szg4: 1 78. §.) .

.

Orsparancsn ok által a csendő rök ellenő rzése f�gyelmi tekinte tben. Oondos, a fegyele m fentar':'

t���b�p. helyese n elj�ró örspara ncsnok , az alárend elt, kulono sen a nem teljese n megbiz ható csendő reinek �?lyton, ugYSzo lván s� rkában van ; szolgál atukban " ?ket �yakran el1 � norzl, �e a laktanyában vagy az aIJ �!l1a� hely� n valo magavIse letük felügyelé se és el­ lenorzes e vegett, saját szolgá latát is különböző idő­ �za�okba n megszakítva, v?ratlan ul hazatér és csend­ orelt "otth on is meg lepi . (A. sz. h. X/3.)

. Orspa rancsnok által a ki nem deritett köz­ �lzto nsági za�ar?k nyo�ozás a. Ha egy előfordult

� �ny, eg�seb� �Ozblztonságl zavar tetteseit az eljárt Jaror kldenteO l nem volt képes, kötelessége az őrs­ pa r::ln csnokn ak a tett színhelyére azonnal kisietni s a Ja �?" r esetleges mulasztásait helyrehozni. Ilyenkor az orspa rancsnok meggyőződik vajjon a járőr m�gtett-e mindent, a nyomozást ' a tőle követelhető erel ylye l" körültekintéssel és buzgósággal eszközölte-e �. � h o! v�tkes mulasztást, hanyagságot vagy tetterő lanyat eszlelné, erről az illetők esetleges megfenyi-

454 . tése vége tt a szak aszp ara ncs n o kság na l< a z o n nal je· sz. h . V I I 3 3 . ) \ e ;ltést t esI.. . ot Ö rspa ra n cs n o k áJta l az örsk l e t l ep ortyázása . K iseb b őrsö kön m i n ? 0J1 4-O , n.a g�ob�a l� ntíl 6-8 h é t ben és I d vétel eseJ1 Igen n agy k l telj ed éslI ek ­ n é l m i n d e n 3 - 4 h ó n a pban egys LCr. k e l}, h ogy az örsp aran cs k ö r l e t é n e k m i n d e n p o n tját l assa és be­ j árja ; ha csak e b b e n rr n d k ivii l i szolg álato k 4ltal sz. h . VI I/45. ) n e m lesz a kadá lyoz v a . Ö rspa ra n c s n o k által n a p o n ta telje siten dő szol gá l at óra szám a. A z örspa ran,� s n o k n.a p ? n t � , nyáro n 4 , t é l e n 3 órai Idi l szolgá latot k o t e l cs t e l Jeslten t. §.) (Szig\-!. Ö rsparancs nok b e m utatk ozás a a p o stá. n . M'I n den u j őrspa rancs n o k k ö t e l e s magát a p 6 s t a h lvat a l n fll szem élyese n b e m u ta t n i . (O k u . Örspa rancsl1 0k b e m u tatko zasal . L . J elen tkezése \} és b e m u tatáso l< . . ő lenőrz l e ideje lási u n bevo k ncsno Ö rspara .szol gá l at b ó l . L. J á rőrök e l le n ő rzése . " ­ j\Z.,Ll�� a. itöjog feny i m l fegye k o n s c n rspara Ö paranc snok az a lá re n d e l t cse n d ő rö k fc.�yeI 1l1 e föl ? t szigoru an ő r kötl n i k ö t e l e s és e �él �)',� 1 . a cse\1tl,Ő � ­ kerUlet i paranc snoksá g á l t a l a k l k !t l l) l l l � e t t ? I t l��t . fegyel m i fenyil fJjngáva l fel r u h ázható. A z orspal ancs­ , n o k által k iszabott b ! i n t e t é $ c k e s e t ről -esetre a sza­ kaszpara ncsnoksá gnak azo n n n i bej e l e n t e n d ö . (Szl gu. l G8 : §.) Ha a z ö rspara n csnok fegye l m i f e l 1 y i t őjogg�1 fel r u ll áztatik ' a k ko r a J {t re n d e l t l eK é nység ét terjed h ető I aktanya és lI � yan.a t 1 n �i i de i g t e rjedhe t . szigoritott fogsággal fe ny J l h elt . (Szigsz. H8/6G 4. ) é Ö rsparancs nok feladata a szol g á l a t l<ezel

(Á.

/

.

.

.

(Á.

177.

27/�.)

.

•

�

�

napIg >­

'Sére n ézve. L. Szolgá l a t kezelése. Ö rsparancsnok fel adata a szo l g lt l at vezeté­ sére nézve. L. Szolgálat vezetése. Ö rsparan csnok h e l y i és sze m é l y i ,ismer e�e i. . Az ö rspara ncsnok feltigye l e t i k ö rle tón e k vl�l.on y:1lv, tI m ielőb igye kezzék m egism e r k ed n i . I d e tartozn a k á l · talában a t e repviszo nyok, a lakosság fog l a l koz ásá na k,

455 éle t m ó d j á n n k, szo kás a i n a k é s k l i l önö sen azo n sze ­ mé l ye kn e k m e g i s m e rés é re, aki k a köz biz ton ság ra nézvy'- vesz él yese k. ( S z l g u . 164. $i.) O rsp ara n�s l1.o k- h e lye tte s kö te l ess ég e a ga z­ dás zat kez e l é s l ügy ekr e n ézv e. Az ö rsp ara ncs n o l< idő leg es táv o l l ét e ese téb en a z örs gaz dás zaUccz elé si tee n d ő i n e k e l l á tás ára az ö rsp ara ncs nok hel yet tes e van h ivat va, m i n é l fog va a z i dev ona t koz ó hatá roz vá nya k e z ese t ben reá néz ve is m érv ad ó k . ( O k u . D,'v .) Ö rsp a ra n c s n o k j e l e n l éte a feg yve J'ek me g­ töl tése é s k i ii ri tés é n é l . L. I Sl I 1 é t l ő kara bély töl tése és ld ü ri tése . Örs para n cs n o k köt el ess ége a gaz dás zat ke­ zel ési ü gye kre n ézv e a szab Myo k szer i n t öt m eg­ i l l ető szo JL�á l ati teen dők ön IdvLi l ; 1 . az é l e i mcz ési á l lom ány t n y i l vá n t a rta n i ; 2. a pén zek, t ertll ény ek és anya gjá ra n dós ági c i k k e k felv éJclé re von at kozó okm ányo kat szer kesz ten i ; 3. a lel tári n y i l vánt artá st vez etn i . ( O k u . Bev .)

Örsp aran csl10 k köte l essé ge a l á rend eltje i tu­ lajd on ságá n a k és visz onya i n a k isme rete tek i n ­ tetéb en. L . I sm erete az a l á re n d e l t csen dőrö k t u laj­ donsága i n a k . Örsp ara n c s n o k kötel esség e a l egén ység egészség é n e l{ ápol ásár a n ézve . L. Egés zség :'t a p lása. Örspa ranc s l1 0 k kötel esség e az oktatá sra n ézv e. L. O kta tás vez etés e . Ö rspara n c s n o k m egJele nése a fő/spá'n n ál. l . J el e n t kezé sek é8 belll u ta t á sa k . Ö rspara nc s n o k meg.i e l e nése a hatósági fö­ n öknél. L. J e l n tkczések 6s bClIl uta táso lc.

Örspara n csl1 0 k sze mélyéne k befolyás a az ör á l l a potára. lia a z ő rsön JJl u lasl.tás, rcndet I c nsé�� , kihá gás vagy egyé b bajok ford u l n a k elő, a h i ba oka legt ö b b ese t b e n az ö rsparancsnok szem élyében kere ­ scn d ő ; m c r t e g y rendszerető, pon tos, rkölcs�s, 8zorgal t nas és tapintatos ör8parancsnok alatt az őrs

457

456 állapota minden ,viszonyok között jó, mig egy könnyü gondolkozasu, hanyag, tapintatlan és rest parancsnok alatt, az őrsön a le�job b legénység ,is elromlik s előbb-u,tóbb fejetlenseg és rendetlenseg tör ki az őrsön. ( A. sz. h. Bev. 14. p.) Ott, �ol az őrsparancsnok alárendeltjeit hely�sen felü.gyeh, szol­ gálatban és azonkivüli magatartasukat fIgyelemmel ellenőrzi általában esetleges helytelenkedéseket és rakoncátiankodásokat nem tűr, de saját mag a kiváló példás magatartása és magaviselete által �lá!e�del�­ jeinek mintaképül szolgál, ott zavar, klhagas �,s rendetlenség csak kivételes esetekben fordulhat elo. (Á. sz. h. X/5.) Őrsparancsnok szolgálatteljesitése. Az őrs­ parancsnok csak fontosabb szolgálatok teljesitésére hivatott s csakis ilyeneket irhat elő magának. ( A. sz. h. VIl/44.) Őrsparancsnok teendöje járörök e�ig�zitá­ , sánál. L. Eligazitása a szolgálatba vonuló ]arornek. Őrsparancsnoktól megkivántató szellemi tu­ lajdonságok. L. Oktatás vezetése. Őrsvezetö. A csendőrségi állományban a . leg­ kisebb altiszti-, a katonai állományban pedlg,�, szakaszvezetővel egyenlő rendfokozat. Az őrsvezetol rendfokozat elnyerése az altiszti tanfolyam er� d­ ményes elvégzésétől függ. Az őrsvezető rendszennt mint önálló őrsparancsnok vagy őrsparancsnok­ helyeJtes (másodaltiszt) lesz alkalmazva. Orsvezetö évi zsoldja. 1100 korona. Őrszolgálatbani kötelességsértés. Az őrs�ol� gálati kötelességsértés esetei: 1. Ha az őrsön �!lo őr ezt szabályszerű felváltása vagy elhivása elott, önkényüleg elhagyja, arról a kijelölt határon �ul (bár rövid időre) eltávozik, ha elalszik, megittasodik, szabályellenes kényelembe helyezkedik, különö� u�a.­ sitásait és szabályszerü kötelességeit nem teljeSlb, az illető tisztelet megszerzésére és a jogtalan táma� dások megakadályozása végett rendelkezésekre állo

eszközöket nem használja. Büntetése l-5 évi börtön. (�atbt. ,23 1 �32 �.) 2. Ha az őrállomások betöl­ : . te�e:e es felyaltasara rendelt legénység egyike vagy maslka �agat :neg nem engedett eltávozás, ittasság vagy az orutasltásokkal ellenkező más cselekmény által szolgála!a .telj�sités.ére képtelenné teszi, vagy ha annak teljesItéset, ml e célok elérésére nézve kötelessége, szándékosan vagy kényelemből elmu­ lasztja. Büntetése: 1/2-1 é�i , börtön .. ( Kat bt. 233., " 234. §.) �. Ha a fogol� orze sere felálhtott őr, vagy a fogoly-orség egy tagja, a fogoly szökését gondat­ lanság, szolgálatellenes magaviselet által vagy épen szándékosan elősegiti. Büntetése: a megszökött b�n?s ,v�szély�sségé�ez képest 6 hótól egy évig, sot ot eVlg teTJe��e�o ?,ö,rtön. ( Katbt. 235. 236. §.) , , �. Ha vala��ly laror oTJárat vagy csendőr azon eszrevett buntettet, vét�éget, rendetlenséget vagy v�szélyt" t;Ielynek meggatlása vagy megszüntetése kotelessegeben áll, nem akadályozza, vagy nem előzi ��g� ha�em azt :neg!�rté�ni hagyja, vagy épen maga , glÍl. ldezl elo, vagy elose Buntetése: 1/2-1 évi börtön' ha pedig valamely büntett vagy nagy vétség meg� �kadályozása mulasztatott el szándékosan, vagy az or valamely büntett elkövetésében működött közre: akkor a miatt a bünhalmazatra vonatkozó határoz­ ványok szerint bün1etendő. ( Katbt . 237. 238. §.) 5. Ha v�lamely őrfedezeti vagy őrsparancsnokul kiren­ delt ,tJszt, altiszt vagy helyettese alárendeltjeit köte­ I�s�egszerü magatartásukra oktatni vagy az őruta­ sItas megtartására ügyelni elmulasztja, az l. és 2. alath. kötelességsértések valamelyikét tudva eltüri; ha. megittasodik, az őrállásról önkényüleg eltávozik; a J�lszót ismertető jelet azzal, ki azt tudni tartozik, �yaltalában nem, vagy hamisan közli; vagy álta­ laban az általános őrutasitás vagy a nyert külön meghagyások ellen cselekszik. Büntetése: 6 hótól év ig, nagy hátrány bekövetkezése esetén 5 évig . erj edhető börtön. A járőrparancsnok, ha magát le­ iSZSz a szintén ekkép büntetendő. ( Kat bt. 239. 240. §.) .,

fg�

.-;

458

459>

Az örs parancsnok puszta hanyagságból származó kötelességsértése, ha belőlük nagy hátrány nem háramlott s nem is volt várható, 1 - 3 havi fogsággal, ellenkező esetben 6 hónapig is terjedhető szigoru fogsággal büntetendők. (Kat bt. 24 1 . §.) Más, kisebb és itt meg nem jelölt őrszolgálati kötelességsértések, különösen az oly fogoly szökésének, kit nem bűntett terhel, gondatlanságból lett elősegitése, 8 naptól 3 hóig terjedhető fogsággal büntettetnek. (Katbt. 242. §.) Ő z szállitása és árusítása. L. Szarvas.

p Padlózat

tisztán tartása.

tisztántartása.

L.

Szobapadlózat

Pad megrongálása nyilvános helyen. Nyil­

vános helyen a közönség rendelkezésére álló pad megrongálása vagy bemocskolása : közrend elleni kihágás . (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság. Pajkoskodás fegyverrel. L. Fegyverrel való játszás. Panajott Sándor-féle csendörségi segélye­ zési alapitvány. Az alapitvány rendeltetése, hogy kamataiból : a) oly rokkant nyugdijas m. kir. csendőr

legénységi egyének, kik a szolgálatképtelenségiiket okozott és szo/gálatteljesitésből kifolyólag szerzett sulyos betegség, sérülés vagy sebesülés követke �· tében, mint bármi keresetre képtelenek, gyám olk tásra szorulnak, ha évi nyugdijuk összege kiseb b a legutóbb élvezett zsoldjuknál - és pedig ezek közül különösen olyanok, akik annyi ra tehetet lene k, hogy mások ápolása, vagy segélyezése nélkü l el nem lehetnek ; - továbbá másodsorb an b) az a) alatt emlitett igényjogosultak elhalálozása után azok nyomorban sinylődő családtagjai (özvegyek és árvák) és végül harmadsorban : c) oly állandó nyuge llátá s-

ban nem részesült volt csendőr legénységi egyének,. kik önhibájukon kivül annyira szánalmas helyzetbe jutotta k, hogy mások ápolására, illetve segélyezésére szorulnak - segélyben részesüljenek. A segélyek összege legkevesebb 60 korona , s legfeljebb 20(} korona lehet . Segélyben egy ugyanazon egyén ismé­ telten is részesiiIhet. (1 907. évi 1 267 1 /XVI. Hm. r.} Panasza a csendörnek hatósági közegek és, magánosok ellen. L . Csendőr panasza. Panasz állások j ogtalan betöltése iránt. L.

Igényjogosult panasza valamely állomás jogtalan betöltése iránt. . Panasz emelés. A csendőrség minden tagjának jogában álJ, hogy szenvedett igazságtalanságért pa.,. naszt emeljen. Annak, aki panaszt emel, panaszát magának kell megindokolni és önállóan képviselni . Közös panaszra összebeszélni, vagy valameLy panaszt többek nevében küldöttség utján előadni tilos. A csendőr panaszát személyesen és közvetlenűl a szárny­ parancsnokságánál - kihallgatásnál - adja elő, il­ Ietve kikülönitett őrsökön, az örskihallgatásnál, amikor az őrsparancsnok a panasz elintézésének folyamatba tételéről gondoskodni köteles. Minden döntésre hi­ vatott előljáró legkiválóbb kötelessége, hogy az indokolt panaszokat orvosolja. Az előljárók közül senki sincs feljogositva, hogy valamely önmaga ellen irányu ló panaszt elintézzen . lIy panaszok haladék nélkiil a legközelebbi m agasabb előljáró döntése elé terjesztendő k. Tilos az alárendeltet oly i rányban be� folyásolni, hogy az panaszát visszavonja, azonban az alárendelt esetleges téves nézeteiről felvilágosi­ tand ó. Panaszokat csak az okot szolgáltató eset u �án a köv�tkező napon szabad emelni ; viszont � sere im et követő 3 napon belül azokat eló kell adm. Vett para ncsok miatt csak azok végrehajtása után, fegyelm i fenyitések m iatt csak ezek letelte � tán �za­ bad pana szt emelni. Biróságil ag kiszab?tt b �ntet� sek el �� n csak a büntet ő perren dtartás hatarozvanyatban elo trt fölle bbezés van megen gedve. (SzIgsz. 1 4. §.)

46 1 460

d Pa na sz em elé s vá dja a cs en dő r ell en . L. Cs en -

őrség alá re nd eltségi vis zo ny a.

.

.

Panasz ny om ozá s ell en . L. Fe lsz ola las nyo-

mozás ellen.

.

Pa nas z nyo mo zás i

nyomozás ellen .

ügyb en.

.

L. Fel szó l alás

. .

.

Pa nas zos kik érd eze se. L. KIk erd ezese a ta­

nu kn ak .

Pap irip arn ál vas árn ap is . vég ezh ető : a félbe­ szakitást nem tür ő mu nka , ege sz n ap. ( 1 4837/92.

km . r.)

Papirpénz - ham is, . nem for& al0!11�a . hozatal

célj ábó l, nag yob b men nyisegb en .val o kesz It� se. va�y készittetése : kihágást kép ez. ( Kb t. 55. §.) Klr. Jdrasbiróság. . .. ból, celJa o atal � ba alom � Pap irpé nzen , n em forg ,

olya n változás eszközlése vagy � szko �olte!ese, � ogy ez nagy obb érték ünek látsz asse k ; klhágast kepez. (Kbt . 55. §.) Kir. járásbíróság. Papi rpép -ipar nál vasá rnap is vége zhető : a

félbeszakitást nem türő m unka ,egés z n ap. ( 1 4837/92. km. r.) . . erme' gl t dasa ögaz Mez L. sa. isitá Pap rika ham nyek hamisitása. . Parancsok ismerete. L. Törvények Ism erete. Para ncso k végr ehaj tása . A függ ele!TI megkö­ veteli, hogy az aláre ndel� előljáróin � k . � l Oden �a­ rancsát föltétl enül, készse ggel, a kell o Idobe n, ez erejéb ől kitelik és a fenfor gó körülm énye� k?zp csak l ehetséges, jól teljesi tse. A par.�n � s tel l e�:ese előtt ellenészrevételeket tenm - folteve , hOt>} � körülm ények ezt egyált alában m egeng edik, - c� at, akkor szaba d ha ezt az aláre ndelt nek nézete sze n n a ha a szolgál at é ;deke sürgős en m egköve teli, vagy para ncs telje sités ének az előlj áró előtt isme retl en, az el nem háríth ató akadá lyok állan ak utjában . � a en �lIenvetések el nem fogad tatnak , a paran c sot mm d

����J

további vonak odás nélkül végre kell hajtani. Csalt az eset ben, ha a parancs világosa n és nyilvánv alóan az eskü vel fogadott kötelessé g, az állam vagy a szolgálat érdeke ellen irányulna, h asonlóképe n, ha. a büntető-törvé ny ellenébe n tiltott cselekm ényt kö­ vete lne, kell az alárend eltnek, miután minden körül­ ményt jól megfo ntolt, az enged elmes séget m egta­ gadnia és erről a legköz elebbi előJjárónál azonna l jele ntést tennie . Ha valam ely elöljárótól vett m egha­ hagyás teljesitése, egy más előljá rónak szemé lyes. rendelkezése folytán teljese n vagy részbe n akadá­ Jyoztatnék, akkor az aláren delt az előbb vett meg­ hagyásokat a későb b m egjele nt előljá rónak bejele n­ teni tartozik ; mihel yt azonb an az utóbb i rende lke­ zésein ek végre hajtás át továb b is követ eli, az. alárendelt azokn ak teljes itésér e kötel ezve van. Aláren deltn ek, fonto s esete kben azon felü l a közb e.,. lepö elöljárók is, köte lesek az előb b említett para ncs­ változásokat a lehet ő leggy orsa bban anna k tudo má­ sára juttatni, aki az előb bi para ncso t kiad ta. Ha az. alárendelt a para ncs telje sités e közb en oly visz o­ nyokra bukk an, mely eket az előlj áró a para ncs ki­ adásakor előr e nem látha tott, uj para ncs kiké résé re pedig sem idő, sem al kalo m ninc sen és a vett pa­ r�nc�nak betü szer inti vég reh ajtá sáb ól sze mlá tom ást hatr�nyok ered néne k, akk or köte less ége belá tása s�enn t és a kör ülm ény ekn ek m egf elel őleg', de leh e­ tol eg a vett meg hag yás szel lem ébe n csel eke dni. kor !Iy�� eljá rá � áért telje s fele lőss ége t váll al és elől ­ a j �?)�ak �e � etol, eg gyo rsan jele ntés t tartozik tenn i eljarasa mo djá ról és ann ak o kai ról . (Sz lgs z. 1 1 /64-68 .) Paták ápo lása . A patá k ápo lásá ra von atko zó sz.abál�ok s�igor uan beta rtan dók ugy me net köz ben , ���t plhene.s alkalm áva l az illetőés lov as l ová pa­ � at, vala!1'u nt a vas alá st ala pos an megvi zsgnak áln i és tk�l e n ,a rofos � vas me ghu zás át ille tve az éle s sar kok ��ev��enek szükségé � s�ig oru �n m egfigy� lni tartozik . (Ies l . . ' p.) !fa a ló santJt, patk ó azon nal leve end6 megvl Zsgala nd ó, hogy aa pa tkó kö zé v:agy a pa -

463

462

iába nem nyom ult-e be vala mi. Az ilyen tárgyak eltávo litan dók és a pata hideg vizb e állít and ó, vagy nedves rong yokb a taka rand ó. H a a sánt itás ez által nem javu l, vagy a sántitá� oka a . p.atá ?? n nem talá�­ ;tatott tel ' a ló állat orvo sI keze l e Sig J O alom ra álh­ tandó. A ló meg van nyila lva, ha a vasa lásná l egy :szeg hegy e a pata érzék eny részé be hato l, mitő l a ló sánti t és a sérül t rész melegebb l esz . A patkó ilye nkor levee ndő, a pata nedve s rongy okba burko ­ landó és a ló, a szüks éghez képest, állato rvosi .gyógykez elés alá veend ő. (LÓüv sz. 2. § . 5. és 6.) Patkók csomagolása. A patkók vászon ba ta­ karva teend ők a patkó s táská ba. (Kh. 1 7. p.) Patkók - kopottakkal - eljárá s. L. Kopott patkókkal eljárás. Patkós táska csoma golása . A patkós táskába nyáron egy mellső és egy hátsó patára pontosa n iga­ zitott tartalékpatkó, 24 drb bezsiroz ott patkósz eg, .patatisztitófa, télen ped ig ezenkivü l 8 tompa és 8 éles csavar-támszeg, a csavarkul cscsal együtt, vászon zacskó ba téve, lehetőleg laposan fektetve, csoma­ golandó. (Kh. 1 7. p.) Pa tkó sz e g e k csomagolá sa. A patkószegek szalmatekercsbe szurandók és ugy helyezendök a ,patkós-táskába. (Kh. 1 7. p.) Pálcával járni a csendőrnek tilos. (Á. sz. h. 1 /9.) Pálinkamérő iparnál vasárnap is végezhető :

az azzal összefüggő minden mun ka, egész nap, ide­ ·értve a házhoz szóló m egrendel éseket és a szokásos étel kiszolgálását. ( 1 483 7/92. km. r.) Pártgyülés. L. Nyilvános pártgyülés . Pártjelvényt vagy zászlót imaházra, álla mi, törvényhatósági, városi vagy községi középüle �re, vagy nyilvános iskolára kiWzni, továbbá ilyen Jel­ vényt vagy zászlót olyan helyről, ahol ezek kitüzése meg van engedve, erőszakosan eltávol ítani tilos. (1 874. XXXIII. t.-c. 1 04. §.) Közig. hatóság. Pártünnepély. L. Nyilvános pártgyűl és.

Párviadal vétsége. El követi : aki valakit pár­

viadalra kihí, ugyszintén aki a kihivást elfogadja, továbbá a segédek és azok, akik a kiegyezést meg­ akadá lyozzák. (Btk. 293., 294. §.) ; aki valakit pár­ viadalra egyenesen buzdit, vagy azért, hogy mást ki nem hi, vagy a kihívást el nem fogadja, m egvetéssel fenyeget. (Btk. 295. §.)

előáIlitása és árusitása vasárnap egész nap végezhető . ( 1 4837/92. km. r.) Pásztorok idegeneket és mészárosokat a le­ gelőre nem bocsáthatnak és nem szabad m egen­ Pászkák

gednie, hogy azok a marhákat a l egelőn m egvizs­ gálják. (48000/94. fm. r.) Pásztorok igazoló okmánya : egy pásztorkönyv, melyben a pásztor neve, szolgálatadója, az őrzésére bizott állatok minősége, a l egelő, továbbá, h ogy a pásztor a fogadalmat letette-e, kell h ogy bejegyezve legyen. (48000/94. fm. r.) P�sztorok kötelesség e a kártékony n övények pusztrtására n ézve. A pásztorok kötelesek a ható­ ság áJtal kijelölt helyen minden kártékony tövist és bogáncsot gyökeresen kii rtani. (48000/94. fm. r.) Pásztorok nem tekintetne k mezőőrök nek, ha száz holdnál kisebb birtokon ktilön tartatnak . (Mgt. 75.

§.)

L.

. Pecsétek hamisitás a.

sege.

Pecsétek kitiszti tása

zat tisztánta rtása.

a

Bélyegham isitás vét­

ruháza tból. L . Ruhá­

Pecs étnyo mó beszerzése. M i nd e n altiszt és (send őrtöl megkivánta tik, h ogy ' magát egy pecsét­ nyo móval ellássa és azt szolgál atba mindig magáva l vigye. (Á . sz . h. Be v 1 1 . p.) Pek ipé\rn ál vasárnap is végezhető : az áru elkés2.ité se és s�állitásfl déli 1 2 óráig. ( 1 4837/92. k m. r.) ,

.

ütemény elárusitása és házhoz szállitása téks �� ��ap egész nap meg van e ngedve. ( 1 4837, 92. k

v

465

464 Pénz átvételénél követendő eljárás. Az át­

vevő pénztári bizottságnak a küldemény átvételénél mindenekelőtt a csomagolás és pecsételés épségérőr kell meggyőződést szerezn,i e s ha e , tekintetben ag­ gályok merülnek fel, a penzes level áty étele meg­ tagadandó és erről a sz� rnypar�ncsnoksa,gnak � zo.� ­ nal jelentés teendő. p:z atv,e�t penzes lev �l az , or� on a pénztári bizottság ]elenlet.eben, a pecset� k ep � e�­ ben hagyása mellett, az eg�lk oldalon. �elvaga �,d �. es a pénz megszámlálása utan a bontek "Elottunk bontatott fel és - - - - --- - korona - - - -fillér találtatott benne" záradékkal való ellátás és a bizottság által történt aláirás után a pénztárba helyezendő. Ha a pénz postautalványnyal érkezett, a következő záradék: - - - - -- - korona - - - -fillér felvétetett" az utalvány-s zel­ �ény hátlapjára irandó. (Oku. 5. §.)

Pénzes levelek és értékek csomagolása.

Pénzes boritékban vagy csomagban elküldendő pén­ zek és értékek a pénztári bizottság jelenlétébe n darabonként megszámlálan dók és azután a csomag boritéka lepecsételend ő és "Előttünk megszám lálta­ tott és lezáratott" záradékkal és a pénztári bizottság aláirásával . ellátandó. Bankjegyek és értékpapirok 250 grammig levélboritékban adandók fel és jó p,e­ csétviaszból álló, egy és ugyanazon vésett pecset­ nyomóval lenyomott, . öt ép pecséttel látandók el. , A pecsétek a középen és a négy sar kon alkalmazandok. A sarok-pecséteket ugy kell alkalmazni, hogy szélük a boriték széleit ne érjék és a boriték sarkától legalább 1/2 centiméternyire legyenek. A boriték hoz nyomtatványt, továbbá vonalazott vagy szines sz � ­ gélyü papirt használni és a boritékon vastag vona­ sokat huzni nem szabad. A bankjegyeket a boritékb � való helyezése előtt külön' papirba' kell burkolm. Bankjegyeket és értékpapir okat tartalmazó kül de­ mények 250 grammon felül, sulyuk és értékük sze ­ rint, fonákjával kifelé fordított , viaszos vászo nba, tartós gyolcsba, vagy bőrbe csomagolva adan dó k fel. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágaságo kat

tarta lmazó küldeményr e, m elynek értéke a 200 ko­ ronát meghala dja, sem cimlapot, sem más tárgyat, mely a göngyöl et esetleges m egsérülését eJtakarná, ragas ztani nem szabad, hanem ily külde,ményeknél a cimet mindig a göngyöletre kell imi. Ertékpapir­ küldeményeknél az értékpapirok darabszáma, pénz­ küldeményeknél a küldött pénzösszeg a cimiraton, vagy ha szállitó-Ievéllel küldetik, azon is részlete­ zendő és összegezendő; azonban a váltópénz rész­ letezése nem szükséges. Pénzjegyek és ércpénz ér­ téke mindig a küldemény valóságos tartalmával megegyezőleg nyilván itandó. (Oku. 7. §.) Pénzes levélboriték és utalvány-szelvény megőrzése. Az őrsre érkezett minden pénzes l evél

boritéka és utalvány-szelvény hat hónapig az őrs pénztárában megörzendő, azután pedig az őrspa­ rancsnok által megsemmisitendő. (Oku. 5. §.) Pénzhamisitás büntette. Elköveti : aki azon célból, hogy az valódi, illetőleg teljes értékü pénz gyan ánt forgalomba tétessék, bel- vagy külföldön folyamatban levő : l . fém- vagy papirpénzt utánoz vagy utánoztat, 2. valódi fém- vagy papirpénzen olyan változást eszközöl vagy eszközöltet, hogy az nagyobb értékűnek látszassék, 3. valódi arany- vagy ezüstpénz fémtartaImát bármi módon csökkenti vagy Csökkenteti ; aki a forgaImon kivül helyezett pénzen ugyancsak a fenti célból olyan változtatást eszközöl vagy eszközöltet, hogy a z m ég forgalomban levönek látsz,assék (Btk. 203. §.) ; aki az általa készitett ha miS vagy hamisitott pénzt, nem azon célból, hogy az való di illetőleg teljes értékünek tekintessék, for­ g�lomba hozza ; aki a tettessel vagy ennek része­ seveI egyetértve, hamis vagy hamisitott pénzt for­ ga l o mba hozatal céljából behoz, átvesz vagy m eg­ s ze.�ez . . (B tk. 206. §.) A kir. itélőtáblák székhelyén lbe�o kir. törvényszékek, Bpesten a budapesti kir. untet6 törvényszék. . Pé� zhamisitás elbirálásán ál a papirpénzz el egy en l o : a bemutat ásra szóló nyomtat ott kötelez-

CsendőrSé

g! Lexico n.

30

•

467

46\5 ideig­ én ek bankjegyek, részvények, eze ket pót l� k, uta lvá nyo,k vagy n yug tak , ugy= renls ;észvényjegye y osz szi nté n eze n pap iro kho z tartozo kam at-k , vaguponok talé ksz elvé nye k és sze Ivén yi uta lvá nyo (co , va y .. � és talo n) mel yek val ame ly . álla �. kor m � nya , seg, b zta� koz pét:I koz tt '1 apir k kiadására jogosIto frIet va�y !"agano s �Ital �lrs�latt szövetkezet. , 2 1test kibo csá tatnak (Btk 0. §.) ; tova bba azo n �ev r� o' l ' köte lezv énye k és azok nak kam atsz elve nyel �� s�elvényutalványai is, melye �t � IT:g mán y' vagy vala mel y magyar oZP é, z , b�cs t��t közr e , ha azok tözsdei forg alom targyat kepe zlk. (Btk. 2 1 l . §,) . I.. lte ' -, koz� Penz a. Pénz ham isitás nyom ozás , es tat�s há�k':l en esetéb itás hamis bélyeg a ir- vagy , gala k atvlzs tá�gya egyéb � ferhelten levő ruhák és törekedm, h gy a �am�a­ ? ! utján külön ösen arra kell . te­ el,kove ny lekm büncse a � sitvány okon kivül még sénél haszná lt minden eszköz, anyag es egyeb tárgy is előkerittessék. (Szlgu. 1 3 1 . §.) Pénzhamisitás katonai személyek által. L. Hadicikkek XXIII. és XXIV. cikk. . . , Pénzhamisitás vétsége. Ha a pénzhamlsltas tárgya a koronánál kisebb né�é.rtékű yáltópénz v� gy azt pótló papirpénz és a hamlsltott p�n,z . nem �ep� viseli valamely külföldi pénznek s.z�mltasl . egys:gét . a cselekmény vétség, melynek klserlete lS buntetendő. (1908. XXXVI . t.-c. 39. §.) Pénz - hivatalos - elhelyezése. Az ?rso� kezelése alatt álló összes elszámolás tá �gyát kepez ? pénzek a pénztárban őrzendŐk. Az e celra szolgálo és az Ő rsirodában elhelyezett pénztartó asztaln,a� két egymástól különböző oly szerkezetü biztons��l lakattal kell ellátva lennie hogy a lakatot a saJat kulcsán kivül más kulcsc�al felnyitni ne lehessen. A pénztartó asztal lapjai és a fiók lécei bel�,lr?1 v�s­ bádog lemezekkel az asztallábakhoz erosItendok. (Oku. 1 . §.)

�

,

�

..

.

..

Pénzjegyekhez h asonló h irdetmények köz­

zététele vagy ilyen cimjegyek használata tilos. (3271/1869. sz. bm. r.) Pénz - mag án - elhe lyez ése. L. Tak aríto tt pénz elhelyezése. Pénzn ek teki nthe tő tárg yak kész ités e vagy forga lomba hozatala : kihágás. (Kbt. 59. §.) Kir.

járás biróság.

Pénztakaritás. Elvül tekin tendő , hogy mind en

két éven felü l szol gáló csen dőr, ki meg taka ritot t pénzzel nem rend elke zik, ross zul gazd álko dik s hogy ebbeli eljárását vala mely hom ály fedi . Ren deze tlen pénzviszonyok közöt t levő altisz tek vagy csend őrök megbizhatókna k nem tarth atók és az ilyen ek előb b­ utóbb tönkre men nek. Az őrsp aran csno k alárendt lt­ jeit az okszerű taka réko sság ra szok tass a, anél kül azon ban , hogy. ben nük a kap zsis ág i ránt i hajl amo t felébressze. (A. sz. h. Bev . 1 3. p.) Pénztárasztal ber end ezé se. A pén ztár asztétI fiókjába n az elsz ámo lás tárg yát kép ező pén zek en kivül a fegyvera lkat rész ek, átal ány szá mla kön yv és mellékletei, lelt ára k, min ősitvén yi jeg yek , titk os rendeletek, utal ván y-s zel vén yek , ille tve pén zkü 1_ demény bor iték ok tartatna k. ( 1 903. évi 76781 lXX I. Hm. r.) Pénztár átad ása . Min de nko r, mid őn a pén ztár ­ helyette snek ada tik át, a pén ztár is átad and ó, meg pedig a pén ztár i bizottsá g és az ujon nan vag y hely�tteské nt belé pő tag jele nlét ébe n. Ez utó bbi az ?km anyok alap ján a pénztárb an őrze ndő pénz ek O,�szegét megálla pita ni és ann ak a pén ztár ban lété ­ rol meggy őző dni köte les. Ha elté ez azon n al ren dbe nem hoz hat rés m utat koz ik és rancsn okság nak azo nna l jelentésó, errő l a szá rny pa­ teen dő. Ha az őrsö n egy csen dőr mar ad hon , a pén ztár nem ada ndó á!� h � ne m a hon mar adó csen dőr nek, a felm erü lhet fedez ésére bizo nyo s öss zeg nyu gta alap jánő lad an do. (Oku . 4. §.)

ku}cs

Csak �?Itsege�

30*

•

469

468

zé se . I.de ­ Pé nztárba id eg en pé nz ek el helye me l ek hIva­

� akat, gen pé nz ek et vagy ért é�tárgy . m �e pe zlk', meg­ tal os sz ám bavétel tárgyat bene fogad nI ne m sz ab ad . őr zé s végett a pé nztár ba (Oku . 1 . §.) , a. A. pe. nztár a ár elz és � sa itá lny fe ' tagok r Pénztá . , I sa ott bl � . � fel ny itá sa és elz árá sa a pe1}ztar (O ku . o. ált al mi nd en ko r sze mélye sen tel ]es Ite nd .. p énztara 3. § .) p é nzta" !l ' ors Az Pé nztári. biz ottság. es bizottság ált al kez ele nd ő, me ly az őrs pa ran csn ok egy cse nd őrb ől áll . (O ku . 2. §.) ztári Pé nztári bizottság fel elő ssé ge . A pén zek öss zes pén bizottsági tagok a pén ztá rba n őrz ött szá má ért egye­ álla dékána k hel yességeért és telj es tem legesen fele lős ek és kez ese k. (Ok u. 2. §.) et Pé nztári bizottság hivatása a felv ett pén zek u. átv enn i és azo k kez elés érő l szá mad ást ten ni. (Ok 2.

' t' § .) . z arpen k elYI am Val e. tés esz Pén ztá r-k ulc s elv a

. azo n�ag!I kulc s elvesztése a szárnypar anc sno ksá gna kbIzt ons beje lent end ő és az erre kiad and ó uj el­ lakat felil lesztése után , a régi laka t a pén ztár fel:­ zárására többé nem hasz nálh ató. Az ebb őlvise lI. mer ülő költségeket az elve szett kulcs keze lője (Oku. 3. §.) Pénztár-kul csok kez elés e. A pén ztár -bi zott­t a� sági tagok mind egyike az egyik kulcs ot őrzi, ke felcserélni nem szaba d és ügyel endő, hogy a gl! kulcs egyszerre egy kézbe ne jusso n. A bizotts � a tagnak az őrsáll omás helyé ről történ ő eltávo zas esetén a kulcs helyetteséne k adand ó át. Ha azon bana r a laktanyában csak egy csendő r m arad, akko kulcs szolgálatba is elviendő. (Oku. 3. §.) Pénztár ügyeleti szolgálat beszámitás� .

A

kerületi- és szárnyparancsnokságoknál egész é] � n �t teljesitett pénztárügyelet 6 órai szolgálatn ak sza ml­ tandó. (A. sz. h. Bev. 4. p.)

Pénz továb bitása postau talván ynyal. Kikülö ­ nitett őrsök által 1 000 koronát meg nem haladó

pénzk üldem ények kizáróla g portóme ntes utalvá­ ny ok k al adandók postára; kivéve, ha az elküldend ő hivata los pénz bűnjelvén yt képez, vagy forgalomb an nem levő s letétként kezelend ő arany és ezüst � énzb� 1 áll. ::- Az utalvá nyozá shoz , csak a posta altal kladott urlapok at szabad hasznaI ni ' melyek az irószer átal � ny te r:hére szerzend ők be. Az őrspa­ rancsno k koteles segc az utalván yozott összege t az �tal.vány ür!�P?n számok kal és a koronák at betükke l IS Ílsztan kmm. Az esetleg üresen maradó helyet �rös tollvonással , kell kit? Iteni. - A postab élyeg­ Jegyek felraga sztasá ra szan t helyre az őrspa rancs­ n��.ság cime, ,az ügy s �á.m a és a "hivatalos" szón �lvul a porto ment esseg I zárad ék pl. : Hivat alos fI zetések portó mente s" Írand ó és � hivata i�s pecsé t �agy bélye�zö festék lenyo matá val elláta ndó. Ha a z ors porto kotel�s p � nzt posta utalványn yal küld és az nem ?Iy �erm � szetu , hogy a portó költs éget az 6rs ��rtOZ lk }lzetm , az esed ékes post adij a küld endő �sszegbol levo nand ó és bélyegje gyek ben az utalv ány urlapra felraga sztan dó . (O ku . 6. §.) P � nzüg�őrsé g álta l igén ybe vehe tő csen d­ , őrse�l sege dlet; Cse mpé szet vagy tilos doh ány­ lada�ok

f alka lmav al a pén zügyőrs égg el szem ben an � sltott elle nál lás ese tén , a pén zügyőr ség jo­ fos.�}va . yan a cs�ndő rség szo lgál atát köz vet-

3��§.} 1genybe venm . (85048/88. bm. r. Szol gut. � n v rő üz � m nél vasárnap is végezhető : az ol a : Ja ��l!o� mun kak , m elye k az y

�;��� akltasa (

üze m nagyob bmé rvü nél kül köz nap oko n nem vég ezh ető k. 9 pm. r.) I l hoSfor elle nsz ere : hig kem ény ítő. Olaj a f mérg ezettnek sem m i esetr e sem ada �d �� ���

�

•

�

Pi hen ő he lye .

L.

Kö zsé gek po rty ázá sa .

471

470 Pihenőhelyek biztositása lovas járőrök szá­ mára. A járőr számára a pihenő tartamára, az örs­

parancsnoknak megfelt!lő helyiséget illetve istállót kell bi �tosittat� i a köz�égi előljáróság�alt pusztán és tanyan pedIg a tula]donossal egyetertoleg. (Kh. 105. p.) Ha ez akadályba ütközne, a szakaszparancs­ nokságnak jelentés teendő. (Kh. 1 06. p.) Pihenők. Egy órán aluli pihenők kispihenöknek, 1 -3 óráig tartó pihenők középpihenöknek és 4-6 óráig tartó pihenők nagypihenöknek neveztetnek. Ezen pihenőknél a következő kényelem van meg­ engedve : a) kispihenőknél a járőr étkezhet, fegyverét, kalapját szerelvényét maga mellé teheti és kapcáját megszárithatja ; b) középpihenőknél a feljebb emli­ tett kényeimen felül a járőr, ha száritás céljából szükséges, a ruházatot is levetheti ; c) nagypihenök­ nél a járőrnek az a) és b) alatt emlitetteken kivül meg van engedve, hogy teljesen levetkőzve, ágyban is aludhasson. A közép- és nagypihenők lehetőleg fedél alatt tartandó k s ha a községben állandó pihe­ nőhely kijelölve nem volna, a járőr n agypihenő tartása céljából beszállásolhatja magát. A pihenők helyét felszerelés nélkül és indokolatlanul elhagyni nem szabad ; de azon ház udvarában vagy kertjében, ahol a pihenő tartatik, - a fegyverek biztonságba helyezése mellett - felszerelés nélkül is szabad a járörnek tartózkodnia. Hat órán aiuli szolgálatba csak kispihenők tarthatók. Középpihenö illetékes, ha a szolgálat tartama legalább 6 órát tesz ki. Nagy­ pihenő illetékes, ha a szolgálat legalább 1 2 óráig tart. A pihenők nemének és tartamának meghatáro­ zására a következő táblázat nyujt áttekintést :

P i h e n ő k Szolgálat tartama hányadi k tartama órákban órákban napon nagy közép I I kis 6 órán alul 6 2 9

12 15

4

I

30 36 42 48

-

-

60 72

•

6

·

l

6 első 6 első I 6 második I 6 /I első " má sod ik 4 6 I első I máso di k 6 első 6 m ás od ik 6 első 6 második 6 harmadik 4 első 6 m ásod ik 6 ha rm ad ik 6

2 2

•

{} nt

s Igy tOvább ó rá ké tar tam an ak

·

5

18

21 24

3

I

I

2

2 .

2

. 2 2

2

2 •

2

2 2

.

Q)

Jegyzet

"'

-

N cn

.�

co ....... ...

ev)

'Q) a...

..!:I::

� c:

E

�

�

a...

�

-

'o "c .-

-

� .� ol) o N cn

�

cr, .-

>.

ol) � > �

u

a... Q)

o.

o .....

-

c: 'Q) ..!:I:: C: � a...

·0

o -O perc , vagyis a szolgálat Idöegy armad rész e m i n d en 2! órán belü l.

a...

'

0

J

.....

'o c:

•

Q) '.c: ..:é

.

- -

o.. Q)

.c: ·fr N� :0

..!:I:: � a...

>" 0

ol)

Q)
:!., /

Ol) .....

Q) ... �O

Q) c: Q)

� .c:

Q) ' 0. 0.

>. 10 ol) 1O �

I C:

lO g

'o Q)

C: '

Q) >' .c: ol) .- Q)

o..

.-

cn

..!:I::

ol) Q)

>. ,

>.

ol) UJ

473

472 van ha­ Ha a telj esit end ő szo lgá lat elő re me g am á� az tározva, akk or a nagypi hen ők hel yét és tart lat, � d,ő. örs par anc sno k elő iri � . Ha azo nba n a szo lgászo , tartama nin csen elor e meg hatá roz va, (fel lItas tar­ nyomozás, stb.) akk or a nagypih enő hely ét �ésnag �­ tam át a járőrv,ezeti? ,állapitj.a I? eg. � , k ?zép - � bl­ pihe nők megallaplÍa sa szm ten a ]aro rvez etor e és zand ó. A nagy- és közé ppih enő k meg kezd ésén ek befejezésének idej e még a pihe nő hel�en! a j,� rőrv�­ zető által előjegyzendő, azon ban a kisp Ihen oket kl ' muta tni nem szükséges. Fogo lykis érés nél a nagy­ pih enő rend szeri nt a fogoly átad ása helye n, még pedig, ha ott örs van, az örsö n tarta ndó meg . (1903. évi 50128/XVI . Hm. r . ) Pinc ébe való belép ésllé l köve ten dő egés z­ ségiigyi óvrendszabályok. L. Föld alatti helyi ség. Pinc észe tllél vasárnap is vége zhet ő : a házil ag végzendő sürgős javitá �i munk ák egész nap. ( 14837/92. km. r.) Pincérnök erkölcstelensége. L. Közerkölcsiség italm érési üzletekben. Pipa-állványok a csendőr legénységi szobákban elhelyezhetők. (Lsz. 2/37.) Pléhtáblácskák a l ószerelvényen. Minden ló szereivénye három hasonszámu, 1 1/2 centiméter szé· les és 3 centiméter hosszu . pléhtáblácskával látandó el, melyekből az egyik a bal-pofaszij közepén a fej· szij alá, a második a nyereglapon balról 6 centi­ méternyire a kengyelszij-nyilástól és a harmadik a pokróc egyik sarkába erősitendő meg. (Kh. 76. p . ) A pokróc összehajtásánál a pléhtáblácska a belső részre essék. (Kh . 77. p.) Podgyász-szállitásra való igénye a nős le­ g�nységnek. Nős legénység áthelyezése esetén

400

kIlogramm podgyászt szállithatnak teherszállitmány­ k�nt a csendőrségi javadalmazás terhére. Ezen mái· hanak a vasuthoz vagy gőzhajóhoz, valamint onnan való szállitásáért métermázsánként egy. koron a szá mítható fel. (lllsz. 147/3 . )

Podgyász-s�áJl itásra való igénye a nőtlen legénységn ek.. Athelyezé sek, tartós y ezénylés e k, fel� vagy leszere le �,ek . � Ikalm �val a nótlep . legénység vagy gozhajon 50 kIlogramm kezl podgyaszt

vasuton

!

vihet magával a kincstár terhére. (Ill sz. 47/2.) ro!gári. e��ének vezetése alatt a szolgá lat , m l k e ntl teljesItese. L. Szolgalat teljesítése polaári b hivatalnokok vezetése alatt. .

-

Polgári menetjegyek váltás a csendő r l egénység által. L. Menetlevél. Politikai egyletek ben való részvétel . L. Rész­ .

vétel po lit i kai egyletekben. . Pol �tikai vitatk ozás csend őrök által. PolitikaI vltatkoza sba vagy hasonn emü fejtegetésekbe és szol­ gálati vagy ezt érintő ügyek nek külön ösen avatat ,­ la� o,k �lő t ti m�gbe szélés ébe b �csátkoz ni valami nt baJtarsIa,�I �.n nyllat� ozato kkal a jó egyetértést zavarni a sen do rokn e� s z! g oruan tilos. (Á. sz. h. 1/4.) Poloska kllrta ,

c

.

sa. L . Rovar ok kiirtás a. '. . , �orcellán iparn ál vasár nap is vége zhető :

klzarolag az égetési mun ka, egész nap. (14837/92. km. r.) .. .� o �ódijk ötele s level ek átvét el e és felad ása. K. lfold ro l, dijm ente sités nélk iiJ az -őrs eimé re érke ző hlvat.�l os level e � átve endő k és a portódija k kifiz e­ :en.d ok. Ezen dljak m egté rités e, a levél borit ék fel­ ef]e�ztése mel lett a szá rny par anc sno ksá gtól ké­ �f�d\ Ha kü.l�öld re szóló l evele zése k ford ulnak alo, .� kor a klfIz eten dő port ódij, a felad ó-ve vény (G���n2 �. szárnyparancs nokság által folyósittatik. 4/ ) fe a:ártókötele � leve lek p o rtóm ente sekk ént való l S a.. c sem 1?esz et et, eset leg csal ást képe z s e szeripnt b �ntetteh k (O ku . 24/8 . 7.) álta l áb��ome� tes c soma gok sulya . I lyen csom agok . h csa k . 20 kll ogra mm suly ig foga dtatn ak e l� illetve : a ku ldem eny , ol an hely e szól , hová sak gyal � � g G( ku.o 25/��r lovas-p osta jax r, 1 0 kIlog ramm s ulyj �. u

.

.

.

'.

.

475

414

A po rtó me nte � sé g � l ev ele kte !efjed, kl, levélpostánál ált alá ba n az on zsz ála t erd eke ben I ek az áll am� illetve a kö olg dij�t en né lfo gv a ma­ kü�Jetnek, mecstlyárnknakekkelszálenlllteásfiz.i etn i. (O ku . 24/A.) , gának a kin k Portómerttes lev ele k he lyb en n eni adhato ü. fel. (Oku . 24/ A.) nd en l? or­ lVu . Po rtó me nte s lev ele k ku lal akJ � eny.o � at�val tó me nte s l evé lne k a hivata los pe �set a l �o� �Im = vagy ragjegygyel kel l lezárva len me ; l Irl1 1ltek a . kul do old al ána k fels ő job b sarkára fel kel hv�tal­ nevét (eimét.) A boriték als ó . bal sar kán z "l:mte ze�t ból ", illet őleg portóköte les cI!" z�tte.khe h ivat alos leve lekre : "Kö zsz olg alah ügy ben portome nte s" iran dó. (Oku. 24/ B.) ' . Por tóm ent es lev ele k kül föld re nem adh atok fel. (Oku. 24/B.) ' Portómentes leve lek mag ánf elek hez . Por't0ek men tese n. csak azon magánfe lekh ez i �téze tt l evelkeadha tók fel, ame lyek a közs zolg álat erde kéb en letkeztek. (Oku. 24/8 .) . Po rtó me nt es lev ele k.

M

'

Portyázása a lova s járö rnek köz seg ben . L.

Lovas járőr portyázása közs égbe n. . O­ VISZ es rend rnek járö s Portyázása a lova nyok között. L. Lova s járőr port yázá sa rend es viszonyok között .

Portyázása a lova s járö rnek tany ákon . L.

Lovas járőr portyázása tanyákoIh

, .

Portyázása a lovas járörn ek veszé lye s , VI­ szonyok között. L. Lovas járőr portyá zása veszel yes

viszonyok között.

.. lo­ Orsal Portyázás az örsál lomá s helyé n. L. más leportyázása. Portyázás határszélen . L. Határs zéli szolg� I �,t. Portyázás i irány tito �ban tartása. f\ jaror álta! követend ő irány, vagyis hogy merre es, h ova szándékozik menni, senkinek sem mondhato ,meg és ez szoros szolgálati titok gyanánt őrzendő. (A . s z . h. V I I/ I 5.)

Pottyázás kÖZSég ben. L. Község ek portyá:z ása. Portyázás l óval nem járha t6 helye ken. L.

Ló'val nem járható helyek portyázása . Portyázó szolgála t. Amennyib en az ö rs a hatóságok részéről m á'g' kÜ'lönös szolgála ttételre nem vétetik igéqybe, köteless ége felügyele te körletét az őrJárati beQsztás Szerint őrjáraton kén F' Mportyázn i, mely alkalomm al a járőrök az előirt rendes szolgá­ lati teendőket végezni tartoznak . Ezen 'szolgála t még ped ig az időjárásra va' ló nappal és éjjel tekintet nélkül - teljesiten d
477

476

yegető ká r va gy rögtön fel ke ll lép nie, ho gy aetöfen me ga ka dá lyo z­ hátrány, kö zb elé p � se által l�h ssel,eg 47 . §.) . (Szenigu.I. rán tassék vagy leg ala bb en y � ltteek k.mm an Po rtyázás közben a cse nd om. é m �md en eybzre , ébe r figyel �mm el kel l l � n!l le �sra , v gy ! o� �sre , y� zaj ra, láthato . vagy, ha � lh,ato ]�I adave, az�Ille to, lra ny-· kiá ltás ra vag y seg ely hIv asr a fIg yel ok át me gtu dja . ba n kel l sie tni e, hogy az ész lelt ek sás oka t, agyag-, Erd őke t, hegytorkolatokat, viz mo l szo lgá lható hom ok- és má s gödröket és rejtekütérű ben ped ig , egyéb zugokat ki kel l kut atn ia, vis sza Alt ban az ren dsz erin t má s utat kel l követn ie. kelalá l ragasz­ országutak és má s járt abb uta kho z nem sze n kod nia, han em mel lékutakra, ösvényekre, sőt egé sen oly jára tlan helyekre is ki kell térn ie: Kül önözav aro k utak és terü lete kre, aho l köz biztonsági g gyakrabban ford ulna k elő, a járő rök álta l l ehe tőle gyakran portyáza ndó k át és megfele lő pon toko n les­ állá sok is tartandók. (Sz lgu. 48. §.) Portyázó szol gálatnál az irán y betartása. A csen dőrn ek rend es portyázásoknál az előir t portyá­ zási irány tól alap os ok nélkül eltér nie nem szab ad. Ha azon ban ezen szolg álat közb en, kész ülőb en l evő, vagy már elkövetett bünte tendő csele kmén ynek jut tudom ására, nem csak jogos itva van, de kötel esség e is az előirt irányt, a kérdé ses büncs elekm ény meg­ akadályozása, illető leg kinyo mozá sa céljáb ól, a szük­ séghez képest megváltozt atni ; ily esete kben azonb an erről az őrsparancsno kságna k szolgá lati jegygy el, esetleg távsürgöny vagy távbe szélő utján, ha csak lehet, mielőb b jelentés teendő . Elrend elt üldözé sekn él vagy nyomo zásokn ál az irány csakis általáb an jelöl­ hető meg, minthogy a csendőr t csak az utközben tett észleletek és felfedezé sek vezethet ik célhoz. (Szlgu. 48. §.)

Posta a mezei közös dülö utakon mindig szállitható. (Mgt. 38. §.) Posta- és kiadókönyv az örsökön két példány­ ban vezetendő. Az egyik posta- és kiadókönyv a

hivatalból portómentesen postán továbbítandó kö­ zönséges leve � ek, ajánlott levelek, értéknyilvánitással el nem látott (Irat) csomagok és távirafok feladására a másik pedig a helybeli parancsnokságok és ható � ságok részére való hivatalos küldemények átad ására szolgál. A postára feladandó hivatalos küldemények átadására szolgáló posta- és kiadókönyv a külde­ ményfajoknak megfelelő négy részre osztandó és az illető rész tartaImát jelző szélzet-irattal el J átandó. A legénység számára postán érkezett pénzeK és érték­ küldemények a helyben kézbesitendő küldeményekről vezetendő helyi postakönyv be pontosan bevezetendők és az illetőnek átvételi elismervény mellett kézbesi­ tendők. (Oku. 26/ 1 -2.) Po sta- és t� virda segédtiszti tanfolyamokra . , , altisztek, akik a ,tkez �s. Igenyjogosult valo jel �n , , kezeles korebe vago alsóbbrendü tisztviselői állo­

mások � lnyer� sére jo �ositó igazolványnyal birnak, a posta- es távlrda segediiszti tanfolyam hallgatására Jelentkezhetnek és amennyiben zsoldjuk élvezetében meghagyha tók nem volnának, a tanfolyam tartamára l korona 60 fillér napidijat élveznek . ( 1 8479/93. km. r. -- 14627/93 . km. r.) P ?, s�ahivatalnáI

csendőrök bemutatása.

PostaJIivatalnál

örsparancsno k bemutatko­

L.

Csendorok bemutatása a postán.

zása. ,L. Orsparancsnok bemutatkozása a postahi­ vataln al. . Posta i állások igényj ogosultak számára. Az a��olvány'nyal biró , alt! sztek a posta.,. t�virda- és �,Szélo nel. � m �z�o- es ka!a,!zp �staklserőiJ mér­ le·gelOk szo lgal es �aVlrdavonalÖrt állasokra igénynyel b 1 3 ' Az ezen allásokra jelentkező igényjogosult alm z tek 1 ,korona 60 fillér napidij mellett hat havi �� pr a�zolgal atra vétetnek fel s azután rendes posta­ és ta' v� r da szol � kká neveztetnek ki és számithatnak � a rra ogy �ésobb 800- 1 0.00 korona évi fizetéssel, ' etbe m teru{esz ruházattal és 1 20-200 korona lak-

479

478

.

pénzz el javad almazott altisz tekké lépte ttetne k el ő (1 8479/93. km . r. 14627/93. km. r.) L. Leve lek Postai küld emén yek felbo ntása. felbontása. Postajegyek hamisitása. L. Bélye gham isitás vétsége. Postajegyek utánzása, vagy ilyene k forga­ lomba hozatala nem bérme ntesité si célokra, kihágá s (1897. XXXV I I . t.-c. 2. §.) Kir. járásb íróság. Postakocsisok felügy elése. Járőrs zolgála t al­ kalmáva l felügyel endő, hogy a kariol és személy ­ száIJjtásr a be nem rendezett küldönc postako csikra utasok fel ne vétessene k és hogy az ilyen kocsik csárdáknál hosszabb időre meg ne állapodjan ak. Az észlelt szabálytalanságokról az előljáró szakaszpa­ rancsnokságllak jelentés teendő. (32350/87. hm. r.) Postaküldemények átvétele.· Az örsökön kö­ zönséges és ajánlott levelek bármely csendőr által meghatalmazás nélkül, de átvételi könyvvel vétetnek át. Pénzes levelek, csomagok és postautalványok a postán egyidejüleg megjelenő két csendőr egyénnek, - akik az átvételt mindketten aláirásukkal igazolni tartoznak - szintén meghatalmazás nélkül és átvé­ teli könyv mellett adatnak ki. (Oku. 26/4.) Postaküldemények feladása. L. Posta- és kiadó könyv . Postaüzemnél vasárnap is végezhető : az üzemnél előforduló ipari munka, egész nap. (14937/92. km. r.)

-

. uanyzasa.

Pót�lőirányzat ruházati- és l ószerelvényi � l �ke � rp l L. Ruha- és lószerelvény utólagos elő­ .

.

IS

� ótkávé: és katangszáritó iparnál vasárnap vege � h �to : azon munka, mely őszszel a répa

vagy gyoker fel dolgozására és szállitására elkerül­ hetetlenül szükséges - egész nap. (14837/92. km. r.) Pótmagánvádló : az a sértett aki hivatalból üldözendő büncselekmény eseté b en, ha a kir.

képviseletét m egtagadta, vagy a vád képvise letébe n eljárha t. Pótzsoldjeg yzék. L. Zsold jegyzék. Pózna beszerzése. L. Vivásgyakorlathoz s z ü k séges eszközök beszerzés e. Pöcegödrök tisztitására fennálló szabályok m eg­ szegése : közegészség elleni kihágás. (Kbt. 1 25. §.) Próba csendőr. A csendőrséghez felvett minde n egyén 12 hónapig próbaszolgálatot tartozik teljesi­ teni, melynek első 4-6 havában kizárólag elméleti oktatásban részesü!. Csak ha a 1 2 hó elteltével csendőrségi szolgálatra minden tekintetben megfelel vétetik fel véglegesen a csendőrség állományába : Ezen egyéneket nevezik p róba-csendőröknek. A pr?ba�csendőr, amennyiben a csapatnál nem birt al,tIsztI rendfokozattal, véglegesitéseig a csendőrség­ nel sem visel altiszti jelvényt (csillagokat).

ügyészség a vád vádat elejtette, a

­

Próba-csendőr első irásbeli feladata.

L. I rás­

beli első feladata a próba-csendőrnek. Próba��sendőr életleirásának m egőrzése. L. , Irasbeh, elso feladata a p róba-cse nd őrnek. Pr�ba-csendőr évi zsoldja : 800 korona. , k Pr� ba-csendő r közétkezé si b etéte. L. Köz­ e� ezésl betéte a szolgálatot nem teljesitő legény­ segnek. t ag

Próba- csendőr közgazdálkodási bizottsági nem lehet. L. Közgazd álkodási bizottság . " Pr��a-c �endőr közgazdálkodási osztaléka az eIsokk�kepzes alatt. L . Próba-c sendőrö k közgaz­ a

d ál odas .

Próba-csend őr m agán ruházata . Az őrspa­

T�nfsno� köt.eles arra ügyeln i, hogy a próba- csendő r ve,g ges I tése lg polgá ri ruháj ának birto kába n legyen ��r:l ha az ilyen egyén p róba szolgálati idején e k saját ruhá kilép, a1 táv�� e�Ila��aa bOcsendőrségből sát tati k el. (Oku. 4 1 . § .) � , P e 1'! dor (gyako rl ati szolgál at ot telje si2 tö)kor.�óV��a-cs 6 zf�)ldJa : 800 kor. (A tanosztályban na pi e

a

48 1

480

Próba -csen dőrők kőzgazdálkodása . Az első

elméleti: kiképzé s alatt álló próbac sendőrökn ek ,a közgazdálkod ásból osztalé kra nincse n igényü k. (A. sz. h.. X VI/8.) A tanosztály -parancsn okságokn ál a próba csendőrö k részére külön vezetett közgazd ál­ kodásban elért megtaka ritások ezen. közgazd álkodás törzsvagyo nának - mely a konyhabe rendezési tár­ gyakbó l ,áll - beszerzésér e és fentqrtásár a fordi­ tandó. (A. sz. h. XVI/9.)

Puskának katonához nem illő módon való használata. L. Fegyverek katonához nem illő módon

való használata.

Pusztát · határoló él Őfák lopása.

Jopása, melyek pusztát határolnak.

L.

É lőfák

pén zösszeg megjelö lését kell tartalma znia: Ha a kiséret őrsrő l-őrsre történik, akkor a kiséretv ezető, eli elismervén ynyel igazolt előfogati dijakat, az ' . átvétvasuti, hajó és egyéb költségek et az utazási esetleg naplóba bevezeti és az okmányo kat a m aradék össz eggel a foglyokat továbbitan dó kiséretnek átadja, mig az okmányok és esetleges pénzmarad vány végre az átvevő kezeihez j ut. Minden felváltásná l a pénz­ maradvány átadása az átadó és átvevő által az utazási naplóban elismerendő. Az esetleg illetékes vezénylési pótdij szintén a kapott előlegből fede­ zendő ; ennek felvétele az utazási naplóban elis­ merendő. Ha a fogoly rendeltetési helyén való át­ adásánál a kiséretnek még követelése volna, ez, átvételi elismervény m e llett, az átvevő hatóság által megtéritendő. Ha azonban a foglyok közvetlenül kisértetnek rendeltetési helyükre (minek a kiséreti I,evélben kimondva kell I enni), akkor az őrkiséreti parancsnok a m egérkezésnél a foglyokat azonnal átadja, a kiséreti levelet és utazási naplót azonban megtartja, az utóbbit az őrkiséret visszautazási költ­ ségeivel , kiegésziti és őrs ére való m egérkezése után a szá,!1l lat azonnal azon hatóságnak adja át, honnan az el,? le�et kapta. Vasuton, gőzhajón és előfogaton az orklséret az utazási költségeket a katonai ársz.a bás szerint fizeti, a polgári foglyok után p�d1g . vasuton egy polgári harmadosztál yu és gozhaj ón egy polgári fedélzeti j egy fizetendő. (III sz. 1 05/3.) Rablás b � ntette. Elköveti : aki idegen i ngó dolgot. annak bIrtoká ból vagy birialatából, ez vagy f ás Jel � nlevo" ellen alkalm azott e rőszakka l vagy enyegete ssel azon célból vesz el ' hogy azt jogtala­ ��I �Itulaj,don}tsa. (Btk. 344. §.) Rablás büntetté t �pezl t.ovabba : ha a tetten kapott tol vaj, a lopás v e�h ezvlt ele vagy a lopott tárgy m egtart ása véget t ��o�zakot, vagy fe�yeg etés t haszná l (Bt k. 345. § .) ; lop �s 9 1y modon követtetik el, hogy véghezvitele celJ ábol valam ely személ y öntuda tlan vagy véI

, R RabilIeték.

iJletékei.

L.

Vizsgálati fogságba helyezettek

Rabkiséreti illetékek. Fogoly vagy rabkiséret ·

nél �.asut, va�y gőzh�jó ha � ználandó . Ha ilyen ösz­ szekottetes nmcsen es a tavolság 15 m éternél na­ gr,o!?b vagy a fC?g? I);' , menetképtelen, vagy ha egyéb korulmény.e � , klvanjak, előfogat veendő igénybe. Foglyok kIseresekor a járásőrmestert és az őrmes­ tert naponta két korona, az őrsvezetőt és csendőrt naponta l korona 40 fillér vezénylési pótdij illeti . meg. (Illsz. 105/2. B.) �abkiséretnél követendő eljárás. Minden . , blrosag (esetleg államügyészség vagy más hatóság), n:ely , val.at;nel� f? golynak a csendőrség által való klserese Irant l11tezkedik , köteles a kiséreti paran cs­ nokot a felmerülhető kiséreti és a csendőrök viss za­ u�a�á,�i kq ! tségére, s�ükséges pénzze l, tovább á egy klsero levellel ellatm, melyne k a szállitá s és a fog­ lyok élelmezésének módját, valamint a kiszolgál tato tt

Qse lid 6rS f\gl

Lex leOl l.

31

483�

482

del mére képtelen állapotb a helyezte tik. (Btk. 346. § . ) Kir. törvényszék.

Rablás katonai személye k által. L. Hadicikke k XXXI I. cikk. RablóüIdözések alkalmával teendő jelen­ tések. Rabló üldözések, nagyobb nyomozások vagy kiküldetések alkalmával minden 2-3 napban rövid jelentés teendő a szakaszparancsnokságnak, mely esetleg irónnal is irható. (Á . sZ. h. VII/35.)

Ragályos betegségben elhalt legénység ruhá­ zata. L. Elhalt legénység ruházata és szereIvénye. Ragályos betegségben elhullott állatokkal v ��ó �Ijárás. Ra&ályos betegségben elhullott vagy .

leolt alla tok hulla]a, továbbá ily állatok hullái nak azon része, melyek a betegség elhurcolására alkal­ mas (hus, bőrök, belek, szarvak körmök stb.) végre az alom trágya és az állatok h ulladéka - al­ kalma � módon, veszélyt nem okozva, ártalmatlanná , (Á rt. 34. §.) Ennek megszegése kihágás. te,endok. (Art. 1 53. §.) Közigazg. hatóság.

Ragályo� betegségben gyanus l ovakkal való el J árás. Ragalyos betegségben gyanus lovak hala­ , �ektalanul elkülönitendők, szigoru állatorvosi fel­ o

ugyelet ala, helyezendők és más lovakkal nem érint­ kező külön ló ápolóval látandók el. Egyébként a ho � védség l,óügyeire vonatkozó szabályok 3., 4., 5" 6 . es 7. §-amak határozványai szigoruan szem előtt tartandók. (Kh. 65. p.)

Ragály!> s betegségben levő állatok beho­ �,atala., Rag� lyos betegségben levő vagy annak gyanu­ laban alló allatnak külföldről való behozatala vagy az országon való átvitele tilos. (Árt. 4. §.)

. , Ragály?s betegségben levő állatok elkülö­ �lteseo Ragaly�� betegségben levő, annak gyanu­ J �ban yagy .. f�rtoz �s gyanujában álló állatok elkülö­ !1lÍend �k, onzet es megfigyelés alá veendők. Az Ilyen , allatokna� . a kijelölt helyet elhagyni vagy más allatokkal enntkezn i nem szabad. (Árt. 29. §.)

Enn ek

megsz egé se kih ágá s. (Ar t. 1 53. §.) Közigazg:

hatóság.

aszná­ Ragályos bete gsé gbe n l evő állatok han lata Ragályos betegség ben, anna k gyan ujáb vagy .

gyan ujáb an levő állatok és nye rs-t erm é­ nyek, nem külö nben oly tárg yak hasz nálata, é rté­ kesitése és forg�lom ba hoz atal a, m elye k ilye n álla­ tokkal ér.intk ezesb e jötte k, vagy m elyek a raga dós betegség elhurcolásá ra alkal m asak, korlá tozan dó� A ragályo s beteg ség i ránt fogék ony vagy oly álla­ tok forg alma melye k a betegs ég elhurc olására Á alkalm asak, szint én korláto�an dó. ( rt. 30. §.) Ennek megsze gése kihágá s. (Art. 1 53. §.) Közigazg�

fertözés

,

hatóság.

te rm nye L. Ragalyos

Ragályo s betegsé gben l evő áIIatok nyers­ é inek használata és forgalom ba h ozatala�

betegségb en levő ál latok használat a. Ragál yo s betegség ek az állatokn ál. L. Á llatok ragadós betegségei. Ragályos . be�egs�gek embereknél : kolera, Iracho� a, . � as! - es hut �ges hagymáz, hörghurut. k �nyaro, . p:.vanyos gennc-velő gyuladás, vérhas. vo heny, fulto mirigylob és h ólyagos himlő. (111sz. 45/1 .)

Ra�ályos betegség esetén az állatokra vo_o natko zo tl l a lmak. Ragályos betegség kitörésekor � . vagy Ily leten a ,

betegség gyanuja esetében a község terü . különböző istállókból valÓ állatok közös l�g�ltet�s e, továbbá a közös használatra szánt kutak, �á tOkto es uszt�t�k használata és a beteg vagy gyanus f �nak n�� I�anos vagy közös utakon való for­ §ta ma , nemkulo nben a kutyák kóborlása tilos. (Á rt. kihágás. (Á rt. 1 54. §.) v ,: .§,) E zek megszegése n OZlR azg.

tek i

ak br

�n ete!á e�.ak kötelessége etető és l erakó helyek hatóság.

L. Korcsm aro sok .

R:� g J o�a�an h asználata kihágást képez. (Kbl. . §.) Kozlgazg. ha tós ág. al sér é�:g m a z ása a csendőrnek. L. Csendőr m egt 3 1 *·

485

484 Rágalmazásert a bünvád i eljárás hivatalb ó l

a követk ező esetekb en inditan dó meg: 1 . ha .hatósá g vagy annak küldöttsége ellen ; 2. ha közhivatalnok ellen hivatali kötelessé gére vonatko zólag állittatott -o lyan tény, mely valódisága esetében bünvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után ; 3. ha a rágal­ mazás a közös hadsereg, a haditenge részet, a hon· védség vagy pedig ezeknek valamely önálló része ellen követtetett el. (Btk. 270. §.)

Rágalmazás katonai

Hadicikkek

XXXV.

cikk.

személyek

által.

L.

Rágalmazás vétsége. Elköveti : aki valakiről

többek jelenlétében vagy több - habár nem együtt levő - személy előtt, olyan tényt állit, mely valódi­ sága esetén az ellen,. a kiről áHittatott, a büntető eljárás meginditásának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenné ki (Btk. 258. §.) ; aki a rá­ galmazó állitásokat nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállitott képes ábrázolat által tette közzé vagy ter­ j esztette (Btk. 259. §.).; aki mást valamely hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádol, ha vádja valótlannak bizonyul és a hamis vád bün­ tette vagy \'étsége fenn nem forog. (Btk. 260. §.) Kir. járásbíróság.

�á�al � azó állitás nyom !atvány utján val ó , . kozzetetelevel való fenyegetes. L. Fenyegetes Rákfogás tilalmi időszaka. L. Halásznaptár. Rák mére t e . L. Halásznaptár. .R ák tilalmi időben ·és legkisebb m érete n alult fogása. Mesterséges tenyészté s vagy más _

v.i � be val� áth � l � �: és végett a rákok, hatósági eng�­ delylyel, bIaI ml Idoben és a legkisebb méreten al ol is fog� atók . (Ht. 22. § . ) Raolvasással

való üzletsz erü foglalko zás : közren d elleni kihágás . (Kbt. 79. §.) Kir. járásb írósdg. Regge li. L . Közétk ezés megha tározá sa. Reggel i jelentés őrsszem lék alkalm á val. L.

Jelen tkezé sek őrss zem lék alkalmáv al. R e n d e l ete k ismerete. L. Törvények isme rete .

Ren dele t meg ron gál ása . A ható ság álta l nyil ­

közzétett rend elet nek szá ndé kos meg ron ­ a : köz­ gálása olvash atatla nná tétel e vagy lesza kitás (Kb t. 47. §.) . Közigazg. hatóság. csend �lleni kihá gás.jog a töm egb eli tárg yak fölö tt. Rend elkez ési ezé si j og. L , Tö meg beli tárg yak fele tti ren delk Rend eltetése a csen dőrségne k. L. Csen dőrs ég: rend eltetése. Rend es portyázás. L. Porty ázó szolgálat. R en de s szolg álati teend ői a csend őrnek. A csendőrség rendes szolgá lati teendő i, a melyeket minden szolgá latban álló vagy szolgá latilag fellépö csendőr minden adandó alkalom mal végezn i tartozi k, a következők : l . Minden büntete ndő cselekm ényt (büntettet, vétséget vagy kihágást ), amennyi ben az. lehetséges, közbelépé s által m eggátolni , véghezvi tt büntetendő cselekmények felől tudomást szereznit azokat nyomozni, kideriteni és az i lletékes ható­ ságnak feljelenteni ; mindennemü büncselekmény el -­ követőit kipuhatolni, a törvények áthágását figyel­ � eztetni, rneginteni, megbüntetés végett feljelenteni) III �tve a te1teseket és részeseket, előirt esetekben �lo ve�etn i illetőleg elfogn i és az illetékes hatóságnak ; 2. a védtörvényben és a honvédségről. szóló m tatad (1 889. VI. és 1 890. V. t.-c . ) . továbbá �bunteto :vénr.ben határozatokat tartalmazó egyéb törvények­ ben é � szabályre ndeletekben foglalt rendelkezé­ , s�k e� es hlalm akat illetőleg : a tilalm akat áthágni .. keszuloket vagy megkisé rl őket figyelme ztetn i, illetve , kat �Z áthágas megakadályozni, az áthágókat, � , Illety e a torvény ellen es m ulasztásban találtakat ped Ig felje lenteni, az első pontban jelzett ese­ �e �e� elfogni, illetőleg elővezetni és az illetékes ,a Os�gn a k az elfogást vagy előveze lést i ndokol ó teny vaz latt al átadni ; 3. a közbizt onságo t rendet és , oporto sulá� t vagy összecse ndet zavaro" mmde n nepcs CSőd" c s z �l �s t m:g�kadályoz ni, szétoszlás ra felh ivni, szét­ la m a fOCI nkoso kat, bujtogatók at kideriteni é s a vétk ese k kel szem ben szabá lysze rűen eljárn i ; 4. a

váno san

.

,

,

�

,

'

487

486 'Személy- és vagyonb izt9 nságot m,egtá�ad ás és erő­ �zakoskodás eNen lehetole g megved em és a személ y­ -és vagyonbiztonságot veszélyez teWk ellen az, l . pont :szerint eljárni ; 5. tüzesetek, bárhol tal�lt holttestek, az ember életét, testi épségét vagy nagyobb mérv­ ben a vagyont sértett balesetek, elemi csapások "vagy veszélyek felől tudomást szerezn.i, a tényál,lást kideriteni, a szükséghez képest eljárnI és az 111e­ "tékes hatóságnak a tapasztaltak és a tett intézkedé­ sek felől jelentést tenni ; 6. közutakol'l, tereken s ,csődülések alkalmával, melyek a közrendet és köz­ biztonságot veszélyeztető jelleget öltenek, továbbá -tűzvész, árviz és egyáltalában miflden közveszély .s zínhelyén : a közbiztonságot, csendet és rendet fentart.ani és helyreáliitani, kihágásoknak és rendet­ lenségnek elejét venni, az előidézők és résztvevők, valamint az ellenszegi1lők irányában az l'-ső pont értelmében eljárni ; 7 . a szern' é ly- és vagyon bizton­ :ság érdekében és a szerencsétlenségeknek mega'ka­ dályozására fennálló szabályoknak megtartásIl fölött őrködni és az e részben észlelt áthágasokat, mulasz­ tásokat és hiányokat illetékes helyen feljelenteni ; ,8. mindennemű házalásra felügyelni, nem engedé­ lyezett házalást meg nem tűrni és az engedély nélkül, tilos módon vagy tilos tárgy akkal házalóV JI "szem ben szabályszerü en el j árni ; 9 . utasokat kéré­ .sűkre, amennyiben az a szolgálat hátránya nélki.il -tehetó': kétes biztonságu utvonalak oll elkisérni ; 1 0. "katonai szökevényeket és magukat gyanus körül­ mények között kellőképen igazolni nem tudó kato ­ nákat elfogni és a legközele bbi közös hadsereg beli, il!etőleg honvédp arancsno ksá�hoz bekisérn i ; 1 1 : u]onc-Szökevényeket elfogni és a köziga zgatás I l ató s ág elé állitani ; 1 2. nyomo zó levélle l üldö zött vagy oly egyéneket, kik ellen elfögatási parancs van kibocsájtva elfogn i és az illeték es hatós ág na k át­ � dni, továb �á a kóborlókat, kémeket, rendőri fel­ ugyele t ala helyez ett és kiutas itott szemé lyeke t, .:S zabadon bocsátott és feltételeS en szabads ágo lt .

J

,

l . kiutasi tottak� t ! fegyenceket és k? tött m�n �t1evélle kikn ek felügyelé sere a közI gazg atás I vagy rend on hatóság a csend örség et felhiv ta : é ber figye lemm el kisérni és velük �zel � ben az . er,edm ényh ez . képe st szabálys1Jerűen elJár m ; 1 3. eröd ltése kre, nYIlv áno s közlekedési eszk özök re é s tárgy akra , u. �. : vas­ utakra, távirda- és telefo n h u zalok ra, �? zutak rét. az országutak és más utak mellett vagy kozter ek� n levő fákra és más iiltetvé nyekre , csatot nákr;], VIZ­ szabályozási töltése kre és m üvekre , zsilipe kre, hi­ dakra tovább á nyilvá nos kutak ra és emlékszob­ Tokra: állami, megyei és községi hatátjel ekre . és cim­ táblákral kiilönöse n a határszé leken éber fIgyel m et forditani, a mindezek en éS1JleJt károkat és rongálá­ sokat, kÜlönöse n a vasutak, gözhajók és más közleke­ dési eszközök köri.il talált hiányokat az illető ható­ ságoknak bejelenteni, s az ily nyilvános intézetek, építmények és üItetvényekre n ézve fehnálló szabályok ellen vétőkkel szem ben szabályszerűen eljárn i ; 1 4. mindennemű közlekedési vonalaknál és tttaknál gon­ doskodni arról, hogy a forgalmi összeköttetés és zavar­ talan használat meg ne akadályoztassék és ki.ilönösen arra felügyelni, hogy mindenki az utrendészet, n e m ­ kUJö n ben a folyam- és vizrendészet szabályaihoz al kal­ ma7kodjék ; az ezen szabályok ellen figyelmezteté3 u.�án is vétökkel szem ben szabályszerííleg eljárni, 11Ie­ tol eg az ellenszegiilőket a l egköJ;elebbi tendőrhn tó­ ságho� elővezetni ; 1 5. a községi éjjeli őröket portyázás alkalm ával ellenőrizn i, az ez i rányban mulasztás sal ter�elteke t feljelente ni és a hatósági lag szabályo zott záro rák betartását ellenőr izni. A csendő r a fent előso r� 1t esetekbe n , a körUl mények hez képest, figyel­ mez�etest, megint ést, feljele ntést, elfogá st, szüksé g eséte ben megbilincs elést alkal maz. (Szlg u . 27. §.) . Rehdezetlen pénz ne l. L. Pénztakaritás. ügyi viszo nyok a csen d ör­ Re n de ze tt tanác su város ok teriH etén val ó , rlr�� �Zá s. h. Nyomoz ás rendezett tanácsu városok t n. -

489

488

. Rend jel jogtalan haszn álata : kihág ást képez �

(Kbt.

45.

§.) Közigazg. hatóság.

. Rend kivüli esem ények az illeté kes ságo.knak azon nal bejel enten dők. (Szl gu. Rendki vüli esemén yek bejelen tése.

_

ható..l 25 . §.)

Rend ... kivtil i esemén yek az illetéke s hatóság nak haladék nélkül bejelente ndők. (Szlgu. 1 5. §.) A járőr minden fontosab b vagy rendkivü li esemény t az őrsparan cs­ nokságnak, ez pedig a csendőr járáspara ncsnokság-' nak a legrövideb b uton (lehetőleg távirat vagy táv­ beszélő utján) bejelenteni köteles. Nevezetese n be­ jelentendő : a) fegyverhasz nálat ; b) csendőr egyén ek elhalálozása, megsebesülése , megszökése ; e) csend­ őrök őrizetében levő foglyok elhalálozása ; d) na­ gyobb mérvü fegyelmi zavar, vagy csendőrök , áltat elkövetett súlyos természetü büntetendő cselekm ény ; e) csendőrlaktanya leégése ; f) határsértés az ország határán ; g) főbb közlekedési vonalakon, ugymint vasutakon, állami utakon és nagyobb hidakon be­ állított közlekedési akadály, ha annak elháritása hosszabb időt igényel ; h) lázadás ; i) hatósági kö:z;e­ gek elleni súlyos erőszak vagy veszélyes izgatás csoportosulással ; j) magánosok elleni erőszak na­ gyobb csoportok által ; k) veszélyes jellegü politikai· vagy társadalmi (s0ciális) mozgalom ; !) oly köz­ . vagy súlyos következmény ü baleset, m ely az veszely emberek életét, te�ti épségét vagy vagyonát nagy mér;vben veszélyezteti ; nz) pénzhami sitó . szövetség felbukkanása ; n) gyilkosság vagy veszélye s merény ­ l,et ; o) l.?pás - 4000 korona értéken felül, vag'y , ha a.�la�111 Illetve közigazgatási hivatalo s helyisé gb en t.ortent �etörés ; p) rablás - fegyveres csavargók alt,al elkove tve, vagy egyébk ént veszély es következ­ Il:��yekkel . eg�b �,k�tve ;, r) gyujtogatás, ha rövid idő­ koz?kben I � metlodlk es a lakosságot izgalom ban 1artJ.� ; .�) altaláb � n közveszé lyü vagy közfel Hinést keito buncse lekmen y. Az m-től s-ig felsoro lt ese1�lenyek a.z onba n csak azon esetb en jelen tend ők az . arancsnok által , ha orsp a tettes isme retle n, vagy az

ob b ,!lyo.m o,zás m eg­ őrs megerősité,se, av.agy nagy ]ára sparancs .. indítása szüksegel tehk . - A csen dor nok a z a)-l) alatt felso rolt esete ket a szaka szpalő­ vagy távb eszé rancsn okságn ak (leh etől eg távi rat feleml itése mellet t, utján) az esetleg tett intézk edések sürgősen bejele nti ; az m)-s ) alatti esemé nyeke t pedig c sa k azon esetb en jelent i, ha szüks éges, h ogy az illető őrs a csend őr járás - vagy a szaka szpa­ rancsnoksá g által mege rősitt essék . (Függ . 1.) A halá­ los kimenetelii fegyverhas znála t, csend őrség i egyén ek megtámadása vagy m egsebe sülése, lázadás , veszély es izgatás csoportosuláss al (mely egysze rsmind össz­ pontosítást is tett szüksége ssé), veszélye s jellegü mozgalom, nevezetes en a különféle okokból kelet­ kező sztreikok továbbá fegyveres csavargók fel buk­ kanása, pedig már a helyszinéről az őrsparancsno k vagy a járőrvezető által a belügym iniszterium csend­ őrségi ügyosztályának és a csendőrségi felügyelő­ ségnek is jelentési ürlapon bejelentendő. (64323/906. lll. bm. r. )

Rendkivüli eseteknél közlekedési eszközök használata. L. Közl ekedési eszközök használata

rendkivüli esem énye knél .

Re n d ő ri hatóságo k :

1.

a székesfővárosban a m. �i:. államrendőrség (a főkapitányság és a kerületi kaplta�yságok), törvényhatósági joggal felruházo tt valam mt rendeze tt tanácsu városok ban a város­ r�ndő rsé �, a vármegyék járásaiban a főszolgabi ró­ . sag, a kozsége kben a községi előljáró ság ; 2. állá­ , Suknál fo.g va ezen hatós ágok főnök ei, vezetői ; 3. ezen hatoságoknak azon tagjai is, kik a bűn ügyi nY°m ozáso kban önáll ó intéz kedé sre vann ak jogo­ SItva. (Szl �u: 92 . �.) e h eve ,efe.dOrt ható ságo k által a csen dőrs ég igén yL. Csendőrség igénybevét el e a rendőri . hatOsag ok által. ő Vá ro e n d �.i �öze�ek : a m. kir. államrend őrs ég, re ndor járóság okn seg, foszo lgabi róság és közsé gi előlak aláre ndelt rendőrségi hivata ln okok és az

�

�

49 1

490 állami törvényhatósági, városi és községi rendőrök, valam i nt a m. kir. csendőrségnek szolgálattételre a csendőr-őrsökre vagy különitményekhez beosztott aJtisztjel és legénysége. (Szlgu. 92. §.) Rendőri Közlöny. L. Nyom ozó l evelekkel való eljárás. " kezel ese. ' L . N y o mozo' leve" . K"ozl ony Ren d on lekkel való eljárás. Rendőrkapitányokkal való érintkezés. L. Nyo­ mozás rendezett tanácsu városok terü\etén. Rendőr-legénység szolgálatteljesitésére vo­ natkozó megfigyel és. L. Nyomozás rendezett tanácsu

városok területen.

Rendőrségi egyén által elkövetett büncse­ lekmény nyomozása. L. Nyomozás csendőrségi

egyén áJtal elkövetett büncselekmény esetében.

Rendreutasitások alkalmával követendő el­ járás. L . Csendőr magatartása előljárókkal szemben. Régi bünesetek nyomozása. L. Ki nem deritett

bünesetek ügyira tainak kezelé se .

Részeg állapotban botrányt okozva nyilvános helyen való megjele nés : közrend elleni kihágás.

(Kbt. 84. §.) Közigazg. hatósdg. Részeg csendőrrel

Csendőr erkölcsi hibái.

követe ndő

eljárá s.

L.

Részegekkel követendő eljárás. Részeg egyé­

nek irányában, ha egyébként büntettet, vagy vétséget nem követtek el, csak akkor szabad szolgálatilag fellépni, ha ennek mellőzése által nagyobb botrány, veszély, vagy érzékeny kár állhatna be, vagy idéz­ tethetnék elő ; miért is azokkal szükség nélkül tár­ gyalásokba, vagy szóvitába bocsátkozni tilos. Része­ gekkel a csendőr csak közvetve rokonaik, barátaik, vagy polgártársaik által igyekez� ék hatni, hogy t. i. az � k á.ltal lecsillapittassanak és a közönség köréből e�tavollttatván, oly helyre vezettessenek, hol közbot­ ranyt, vagy veszélyt nem idézhetnek elő, (Á. sz. h. VI I/42.)

Része geknek ital adása" szeszes italo� kiI?�-'

résé vel ipars zerüleg. fo.gl � l�ozok vagy megblzott]aJk álta l : közre nd ellenI klhagas. (Kbt. 85. §.) Részle tes áttekintési ellenlajstrom. L . É lelmezés i állomá ny nyilván tartása . , Részle tes áttekintési lajstrom. L. Elelmezési á.llomán y nyilván tartása. Részletre eladása értékpapiroknak. L. Erték­ papiroknak részletre való eladá �a. Részrehajlatlan nyomozas. L . Nyomozás.. részrc!hajlatlansága. ,

Részvétel engedélyezett, nem politikai egy­ le tek ben Ha a csendőr i lyen egyletekben akar .

részt venni, erre előzetesen engedélyt kell kérnie�

(Szigsz. 7/45.) Részvétel képviselő-testületekben.

A csena­ őrök a képviselő-testületekben való esetleges.. vá­ lasztási jogukat, a mennyiben ez az or �zágos torvé­ nyek szerint egyáltalában m e.�engedhet9 , ..csak meg­ hatalmazott utján gyakorolhat]ak. Csendorok azonban egyáltalában nem választhatók, hasonlóképe n nem müködhetnek mint a községek és törvényhatóságok tagjai, még akkor sem, h a a tagság őket választás. nélkül is megilletné. (SzIgsz. 7/47 .)

Részvétel nyilváno s gyülekezetekben és tün­ tetesekben. A katonai fegyelem fogalmával össze

nem egyeztethető, hogy a csendőr politikai szinezettl nyilván os gyülekezetekben, vagy tüntetésekben r.é szt vegye n. Ily részvétel a csendőrnek különösen tIlos. (SzIgs z. 7/46 ) Részv étel politikai egyletekben. Ilyenekben, legyenek azok hatóságilag engedélyezettek vagy sem, a , csend őrnek semmiképen és semmiféle � inőségben reszt ven ni nem sza bad . (Sz Igs z . 7/4 3.) Rés zvétel titkos társulatokban. Ha a csendőr ilye n társu latok ban részt vesz, ez bünfenyitő eljárást von maga után . Riz s besz erzése. L. É leImi cikkek nagybani beszerzése. .

4 92

493

Robbanó anyagok, vagy könnyen meggyulladó any�g�� k�szitésére, tartására, őrzésére, elárusitásá ra , elszalJ Itasara, vagy alkalmazására vonatkozó szabiÍ­ ly ok megszegése : testi épség elleni kihágás . (Kbt . 1 09. §. ) Közigazg. hatóság. Robbanó töltények durrantása . L. Lövési tilalom. Román határon való átlépés. A román hatá\'­ von � lon �z ? �sz�g területére való lépés, vagy az � bbol �alo kllepes csak arra jogositó Határszé li uti Igazolvannyal van megenge dve . Ezen rendel kezés meg,sz�gése kihágást képez. (70.000/94. bm.) Köziaaz g. ó

hatosag.

Román határszélen való közlek edés állami ' megyei és községi alkalm azottak által. L. Állam j

alkalm azottak közlek edése a román határs zél en

i . Romá niáb,ól behoz ott állato k hajtás ára dje­ . lolt utak. L Al latbeh ozata lra kijelö lt utak. , Rongyos ágyne mü nem !ürend ő a laktan yában .

L . Agy nem ü gon dozá sa. Rossz bánásmód l ovakk al. L. Lóval való rossz , bánas .

Rossz h.ir� en álló csár dák m egfigyelé se . Gya nus .

helY I.segek megfigyelése

L.

, Rossz hirb en álló nösz emé lyek kel való ba­ ratkozás. L. Ross zhirü szem élyek kel való érint ke zés. . Ros sz hirb en álló szem élye k a lakt anyában l átogatás� nem tehetnek. L. Ros szhi rü szem élyek­ kel val o, en. ntk ezé s. Ros.szhirü sze mél yek kel való érin tke zés. ,

�

R.ossz hlrgep aHó férfi- vagy nős zem élye kke l való I�f lmas enn tkezés tilo s. Ily sze mél yek et a cse nd őr­ a anyában lát ?gatók� nt fogadni, vag y m ege ng edn i , h ogy azo k masok alta I bevezettes sen ek - tilo s. S�I �� ,10: §) Fe �lett élet ű, rosszhir nős élyek­ e i o baratkozas, vagy sze relm i üvis zonzem foly ta­ t' avagy á�yas tart�sa, ese tleg vad ház assy ág fol ya �a a cse ndo rne k sZlg oru an tilo s és ha i lye n ekkel /ft' V� gy !en �ités dacá ra sem hagy fel, a tes­ o e ltavo httatl k . (Á. sz. h. X/9.) Csö cs elék-

�

mf��.!fS,

l11in � en érin t­ nép p el, va� y kor hely e&y éne k�e ls való kezés (kiv eve szo lgál atJl ag) tIlo a cse ndo rne k. (A. sz. h. II8.) Ros szu llét ese téb en köv ete ndő eljá rás . Ros z­ sze sze s szul lét ese téb en kev és éte l fog yas ztan dó, az ugy nev e­ italt ól óva kod ni, mel ege n öltö zkö dni és lem n ér­ zett ház i sze rek től tartózk odn i kell . Kel mozetle gás kö- · zések gyakran , sza bad l evegőb en való való vetkeztébe n meg szli nne k, mig a szo báb an zull ét ben mar adá s és félé nk töp reng és álta l a rossseg ély sulyosb odik . S ulyo sa bb ros szu llétn él orv osi veendő azo nna l igé nyb e. (Eá .) Rothad ó any ago k vár osb an, vagy köz ség ben , y hatósági tila lom elle nére, ház ban , udvarb an, vag annak köz eléb en, nagyob b men nyis égb en való öss ze­ gyüj tése : köz egé szsé g elle ni kihá gás . (Kb t. 1 25. S·) Köz/gazg. hatóság.

Rov aro k kiirtás a. Bol hák elle n legj obb óvs zer

az ágyn emű és ruh ázat kipo rolá sa, rova rpo r fel ... hintése és fehé rnem li- váltás. Polo ská k elle n a szo ba falai és a buto rzat de kűlö nös ell az ágy ak, gya kran , hehatóan meg vizsgála ndó k és ez alka lom mal nem .,. csak az élő álla tok, han em tojá saik is kipu szti tan­ dók , mi forr ó vizz el való lefo rráz ás álta l érhe tő el. A fejtetű a hajz atna k leny irás a és gya kori !ésü }ése , vala mint a fejn ek alap os mos ása álta l távohtta tlk e�. A lapo stet ű mia tt orv osi seg élyh ez kel l foly amo dnI_ Ruhatetű miatt a ruházat és fehé rnem ü fertő tlen ítés . alá bocsájtandó. (Eá. ) idre rÖV ak Röv idre köt ése a lov akn ak. L. Lov kötése. L.

Ruh a- és feg yve rze ti kön yve csk e lezá rás a.

Ruház ati cikkek elköny velése .

Ruh adarabok kés zité se fino mab b any agb ól.

A 3 éven túl szol gáló csen dőr- lcgé nysé gnek m eg van enge dv e, hogy a rend szeresite !tné l fino mab b any agból kész űlt mag ánegyenr uhát VIse lhes sen, de csak kizár ólag szolgálato n kivű l és telje sen szab ály-

495

494

'Sz � rűt. . (Á. sz. h. III/9.) Magán (extra) sapka, cellu100d-c� lllag é � nyakszegély viselése pedig m inde n
.. Ruhad �r,abok m � nnyisége. Minden két éven felul . szolgalo csendornek lehetőleg el kell látva lenme egy téli köpeny, egy dolmány 2 ka I ,

zub ? ony, 3 p�nt? lló, e között egy n yári és � hasznalt p �p tallobol készült csizma-nadrág, iIIet�� lo yascsendornek 2 pa;Jtalló és 2 bőrös-nadrág és mInden csendőr egyéntől megkövetelendő! h o�y magát , . , lehetőleg ,6 . ing' 6 baatya' '6 zsebkendo' , 6 par nya �l es 4, 'par ' . teh, kapca, valamint 2 pár téli' és 2 par nyan cSIzmaval vagy cipővel lássa el . (A . s z. h. I II/8.) . Ruhadarabok névvel való ellátása. A csendőr mInden .egyes ruhadara bján a tulajdono s nevének k �l! Irva lennie. A fehérne mü megfele lő jegyzés sel . a � � �l. A ,zubbon yban a név a 3." és 4 ' g0mb . kozoth tavolsag hosszán ak megfele lo 2 cen t'Im e' t er , .. .s zéle s?�' gu feh e� ' vaszond arabra írandó vaab Y n y0. mando e,s a� emlItett gombo k között a b e I es vá SZOnt a varrando. (A; sz. h. VII4.) .3

i:�

'

_

'

Ruha� es fegyverzeti könyv ecskék elhel e­ . . z e Az orspar ancsnok í róaszt alán a felső jo b­ -o ah dobo z, alatt őrzen d ők meg. (O ku. 3913.) , becslé se L Becslé Ruha- es lószer elveny s'"

f J

b

•

.

a beszolgált�tott ruhá zatna k.

� � és c� �' �� �� má r r.

•

.

�

I sze e l vény elöirányzása. Altísztek Őr.. ' ova b á elso" elméleti kiképzés be n

�s� esul,t .ui.0 �,cok és próba -csen dőrök, ruház at ot a: �I� �ra n Y z.a. �1 ld �szak végével fenná lló tömegkö v e t lé I ere] e19 ker hetne k . A z Ol .. . sparancsnok feJügyel ete ' me llet t " mInden · egyes ember által szerkc sztett s a �á �áso���st� ál � � 1 I egal� posa bban megviz�­ . gált és z r d é ru aszuk � egleh yzat minde n . � ov� m ber W-Ig egy előirán €v má jus es köz­ péld ányb vetIe nü l ':n ) ot�zarn yhO z terj esztend ő fel. an- Ol y ,őrsö kö n , e ye egysz ersm ind járás székh elye k, a

cs no k fe l­ an ar sp rá já a t za ny rá ői el i et ruhaszükségl O ly sz ük ségl et ek , ő. nd te sz ke er sz t at al ügye le te on b�.n az k tt le va oz � ny rá ői el ! e vr lé fé m ely ek a fo ly ó gá lta tta k, a f � nt eb b en nt et t el o� még ki ne m S�ol l n em ve he to k. Sz ak as zp aran cs ­ irányzatba uj bo l fe bó l a be te rj es zt et t el ői rá ny za t ­ no ki el le nő rz és cé ljá őr sö n v iss za ta rta nd ó . az a ny vá az lm ga fo os nt po nak tn ak re áv o­ za ny rá ői el az n yé eg n de in m Ezenfe lü l a ru ha- és fegy­ i m , dó an lát el l va tá na vo ki ó natkoz ő. (O ku . 42/ 1 .) verzeti kö ny ve cs ké be n őr ze nd

ek ki se le jtité se . kk ci yi én lv re ze ós l és Ru ha i ik k ol y lam el y ru há za ti va&y l? s�e :el vé ny �

fIa va fo lyta n se m s ta vI ]a eg m gy ho tt, to ju ál lapotba ko r a r. a tu laj ­ ak , ba ot lap ál ó at lh ná sz ha ető zh lye he ba n el kü lö­ rá am -k ya an kt la a a, tv lá el l ve vé -donos ne cs no k . ál ta l a an ar sp őr az és el ő nd ze lye he e tv ni ok I sz em le sn nc ra pa zas ak sz gy va ny ár sz bi leb legkö ze at an dó . A ki ­ ut m elő tt ge vé és tit lej se ki al áv lm ka al a fo ltn ak hasz ná lha tó se lejtitett ru ha da ra bo kb ó lcs no megő rz en dő k. posztó-ré sz ek az őr sp ar an a átkadáltanaldó k ré sz ér e, a A ho nv éd -k er üle ti fogd áb elh ely ez és e cé ljá bó l, fehé rn em ü és tis zti tó sz er ek jti tet t ele kis b ra da y eg leg ető leh n sö őr s ye eg mi nden A ve ze ték lov ak ré ­ járőrtáska ké sz let be n tartan dógy. es őr sö n a kis ele jti­ szére mi nd en lov as - va gy ve ntá r cs ikó fék ke l, tett cik ke kb ől ké t kö tőf ék , ké tlókkaefe és ké t lóv ak ar ó ké t lóp ok ró c, ké t he ve de r, ké t be n tar meghag ya nd ó és az. őr sö n áll an dó an ké sz let tandó. (Oku. 46. § ) ga lm az ­ Ru ha- és lósze re lvé nyi elő irá ny za t fogő rze nd ő. ványa, ikt ató -sz ám ma l ell átv a, az őr sö n me (Oku . 42/3.)

on at a. Ru ha - és lósze re lvé ny i elő irá nyzat kivzó ki­

nat ko Mi nd e n egy es, az elő irá ny zat nak reá voely sné l uj vo natával lát an dó el, mit az ille tő áth ezé on at őrsp arancsnok án ak be mu tat ni tar tozik. Ez en kiv az illető egyén ruh a- és fegyverzeti kön yve csk éjé ben tartandó. (Oku. 42/3.)

496

497 Ruh � - és l � szerelvény utólagos elöirányzása eszkozlendo. : 1 . ha előre nem látott oko k i

E 7.

na fogva egyes cikkekből nagyobb szü kséglet áll a be ; 2." ellensz �gülések, alkalmával vagy elemi csa 1� �ok kovetkezteben beallott ká rosodásnál '' 3. uJo ncPo k es aprO' b a csen d ?I'? " " k v é,,&,l �gesitése alkalmáva l. - Ha nat- y ob ? m,�n�ylseg elouanyzás áról van szó akkor arrol po�eloIrany zat szerkeszten dő ha azonba ak ' e�yes ,�lkkek szükségelte tnek' a pótlás jele �t:sefI kerendo. (Oku. 43. §.) � u�afo.�as használata. A ruhafogasra akasz­ �ando,. Ill et a fogaslab kere'sztk öte's e e' s a fal k ozo " d 'b sza a " tt o n " a ' " n ,. 6. a tabon. -kula f ul:>gJo cs a közép ső fogra fu"g. . " . gesztendo 7 . a J' el Slp � Je l slpz�mor ' ra erősitve ugy akasz tandÓ. ,a fe�yvertol számIto tt 2. és 4. fogra , ' d l' k fogra függeszhogy a Z SIno r bOjtos vége a ��so . tetvén, a más f ik v ' ge egy ko � ultekere, ssel ugy erő­ sittetik a 4 ogra, � ?gy a J. � I Sl p az alsó bojtlabdák­ . kal egVen lŐ agassagban �?�)on" a zsinór összefo nt része pedi a� . e s 4. fog kozott fel �örivet képezzen ; 8. a járőrtfska, melyb en a guzs- es össze kötő-l ánc , a lakattal é? v h sa ar uz � .y /lp na k ; 1 0. a ka la p, m elyne k tOk a :é � n � b m1!l0segü kemény papi rból ? � 1 készitve és kék b - e I p ap I r al va n be vonv a ; 1 1 . a f �- , tábori sap ka ,' 1 2. ank enyer. B) A lovas-csenddrnél .

.

� � fg !

�

�

�

..

l:>

-

og­

-k ar ab él y .a gy al lő ét m is az . 1 : él rn te es rm sö és járá e re jte tt sz u­ yb el üv h a . 2 ; an ló on as h csen dő ré h ez g­

l fo gv a ak ké nt fü ná ká ás yt el üv h t ot uz lh fe rony a az is m ét lő ­ el év ly gé se g ro ho yon dr so geszte nd ő a a sz uro� y a gy �o a! gr fo 2. t t ito á sz . l . zo tt sz a� a � on fu gg­ t;n , ka ra bé ly tó ko l fa . a es e es öt . fogas ke re sz tk tc h or dk a­ ko rd ka a rd ka tt jte re be ly ve hü jö n ' 3. a dő a� is � ét lő.-k ar a­ en zt es gg fü t én �k a � gv fo ál rik Ú kI fe lé j us so n , án Jt bo rd ka a gy ho a, gr fo so el tti bé ly m el le és a fa l kö z?tt e és öt tk sz re ke s ga fo a rd ka és a sa to lt , de re k­ ec sz ös az ák sk tá ny lté tö a ló gj on ; 4. y ak as zt an do k a 2. ug a gv lfo né en és va uz lh fe a sz ijr tö lté ny �� sk ák ő gg fü n pe zé kö a gy ho a, és 4. fo gr a de ré k SZl ] n ag y és a itv rd fo en gy le é el kif je te lte födé 5. a kö pe ny ; on ss ju a gr Io ik od ás m a en csatja ép lac s, m in t . a �y a­ ku ri bo tá a 6. ; ál sn go alo gy a nt mi 7. �. je lst p � ; a ztv as ak a gr fo ső ép , öz k a logo ? ná l, . de reks ZI] On kt vu l zs ino rral , mm t a gyalo go sn ál,lapa, tá bo ri sa pk a és akasztva ; 8. a já rő rtá sk a, ka gy alogo sn ál ; 9, a fo r­ kenyér elh ely ez és e, mi nt a to ly- to k ké t isz óp rg fo a e, jtv re a kb to a ly zto gó pis dő a já rő rtá sk a ho rd sz ijá ná l fogva ak ké nt füg ge sz tenleg fo rd itv a. n ye elé kif e sz ré elő k to a gy fel é, ho g lásd La k­ Ny olc foggal biró fo ga so k ra vo na tk oz óla cs ato lt áb rá­ z ho ah z a és al old 8. 1 ok ály ab -sz ya tan kat. (Lsz . 2/32.) viz , es etl eg Ru hakoptatási át alá ny . Ko ler a, áride ig tar tó má s ha so nló ter mé sze tü, hu za mo sa bbru ha ko pta tás i kir en de ltetések alk alm áv al, a leg én ysé g , átal ány ban rész esit hető . (Ills z. 30/9.) Ru ha lád a lta sz ná lat a. L . Di szö ltö zet . L. Di szRu halád a ku lcs án ak ' elh ely ez és e. f öltözet. es etb en , Ru ha rnérték me gv ált oz ta tá sa . Az on n a ruh a­ ha elh izá s, vagy l eso ván yod ás köv etk ezt ébe vál ik szü ksé ges sé, azt a a tás zta lto k gvá kne é me ete r � I' ]ar,asp ara ncs n ok a ruh asz üks {><;l eti bea dvá nyo n a pót­ szar nypa ranc sn oksá gnak beje lenti . (Oku . 38/3.) .

,

.. ,

•

•

I

•

I ,

Csend 61'ségi Lextcon

32

499

498

Ruha száritása más föl dJ" e n .· � ez o" re n d ori ki hágá s. (Mg t . 95 . § .) nTf"OZlgazg, hafósag Ruhatetü elleni ó vszer L R ovar� k k nr " tasa ' . Ruhatisztitó szerek b esze ' rzes e. L. Ruházat "

•

,

tisztán tartása .

minden szombaton tarta ndó az orsparancsn � k által . (Á , sz. h, IV1 1 0 ) . Ruhazsakok visszaküldése L . ' T"omeg beh cikkeknek az őrsön való átvéte I e; Ruházata az elhalt I e � y s �, g n e k . L. E lha lt le gén ys ég ru ház at a és sz e��..venyev e} v�ló eljárás, Ruházat átvétele . L. Tom egbeh cIkkeknek az örsön való átvétele. , ' Ruházat elhelyezés e. L . K mcstari ruházat és felsze relés elhely ezése . , Ruházati cikke k eIk o" ��velese. Az átvett ruházat i cikke k, az átvéte l �, a,n azonnal, a ruha· és fegyverzeti kön v k ' b a arasp�rancs�ok által beve­ zetend Ő. A töm �g��fi � k�. e J a sz�nnt, ammt azok az uj, vagy becsü lt tárgyak �eszletébol adattak cioporto, ' a becsü lt tárgyak vezesitva, t. l' . k u" l on " az UJ. es k u' , ! o� . tend ők a ruha - és fe erz e k . y ve CS ké be, A ru ha ­ �." és fegyverz eti _ kö n y ve��� � az,�l�leto csendőrnél őrzendő, A pótszárnyparanc sn �sa ta l � ve z.7te tt és sz a bál y­ g � sz erüe n le z árt töm eg onyve félev el ott 8- I Q nappal az illető örs (járá ) cs n ok s�gn a k ki ad atn ak, h ol " �. r ft � a le zá rás, ha az az ll .tom e�tulaJdOnos által is helyes­ nek talá ltatott álta la es . k et t�nu által aláirandó s an na k megtörténtével 0. egkonyv7k haladéktal anul a pótszárnypara ncs no �s g�oz betefj esztendők. Azon . esetben, ha a tö la j no s a le zá rá s el le n bármi U �? � :r � f kból ki ogást e o O eles , �z örsparancsn ok a f�! hozott, de kel lől eg i �d o o ando,esz�evételt, a tömeg­ k?nyv beterjesztés e me let a potszarnyparancsn ok sagnak be jele nte ni. (G u. Ruh ázati cikkek kulonlege �/ � 4 ) sek. L. Külö nleges ruházati cik ke k' Ruh ázat igaz l'tása ta�osztályo kban. S em a p ró ba cse nd őrö kn ek, s e m ped 19 az altiszti tanonco k nak .,

Ruhavizsga

.

•

'

�

�

t\ � J -

.

-

.

az on bá r­ gy va i, n ita az ig z he st te n ba ly ruháját a ta no sz tá kat es zk öz öl ni so itá ak al át gy va , at ok ás at zt m in em ü vá lto sz ük sé ­ ül en tl lté fe a ak cs n tá za há ru ne m szab ad . E ze k ad es zk öz öi ni . (Á . sz . h. I l I/ 1 2. ) ges ja vi tá so ka t sz ab ta rt ás a. A cs en dő r ru há za tá n R uh ázat jó ka rb an ad ás az on na l ak sz gy va , és sl fe b eb is gk le n észl el t m in de la po tb an vi se ln i, ál jó s lje te m ne t há Ru ó. ki ja vi ta nd . sz . h. I II/ 5.) (Á , os til ni ez ly he el ol rh bá gy sz ek ré ny be n va be te gn ek. L. B et eg a sa tá lá el ló va l ta at áz R uh csen dő r fd ru há zá sa . a fü rd őb e m en ő sa tá lá el ló va al tt za há Ru g ru há ­ sé ny gé le ő en m e őb rd Fü L. . l egénysé gn ek zattal va ló el lá tá sa . rü le ti fo gh áz ba Ru házattal va ló el látá sa a keba át ad ot t legé ny ­ gh áz átadott le gé ny sé gn ek . L. Fo sé g fel ru há zá sa . ab ad sá gr a m en ő sz a a ás át l l e ló va al tt za há Ru a m en ő leg én ys ég ru ­ legénysé gn ek . L. Sz ab ad �á gr há za tta l va ló ell átá sa . og as on . L. Ál ló Ru h ftzat tartása az ál ló ru ha -f k. ru ha -fo ga so n tar tá sa a ru há za t nain ké sz ité se . A Ru házat te st m ér té k sz er ti , a do lm án y és őn ek cs en dő r ru há za tá na k te sté he z ill me ss zu ak ­ ho lő ele gf ek ein sz ré alj és k a ain zu bb on y uj ya nn ak ke ll le n n i , na k, a kö pe ny ho ss za na k pe di g olis a gy alo g- cs en d ­ án ut le te lvé fe zij ks ré a �ogy a z de lov as -c se nd őr né l or n� 1 legalá bb tiz ce nt im éte rre , a ul je n. H a a pe di g 25 ce ntim ét er re a té rd en al ez ér th ne m ta lál n a cs en dő r ne k kis zo lgá ltatott ru ha tespó tsz ár ny pa ra nc s� az , a hiá ny bejel en tés e me llett, a l l/l l .) no kságn ak vis sza kü lde nd ő. (Á . sZ . h. ldő ek ru há ­ rn en cs A a. ás rt ta án zt t tis za há Ru tar tan ia és zatát tis ztá n, jó ka rb an és ren db en ke ll tal ati k, a ha ab �a n pe c� ét" zs irf olt va gy sz e, nn y h. ált lll / l .) A cs en d ? r fel � los se gr e vo na nd ó. (A . sz . tba ott ­ cse nd o r ruh aza tán ak mi nd en ko r, sz olgálazta n,és j ó ho n, sza ba ds ágo n stb . kif og ást ala n tis ru há za ton ál�,ap ot ba n ke ll len nie . (Á. sz. h. I I I/3.) A en elo fordu ló pe csé t és zsi rfo lto k tis zti tás áh oz mi nd

50 1

500

d) tényá lladé kra vonatkoz ó helyreig�zitáso knak "a ·tó útján való közz ététe lére a csend ?rne k az elo­ f:J es 'óváh agyást az előljáró kerül etI pa.ran �snok:­ Sá�tól \ell kikér ni. A kérvé nyhe z a hel � re�gazl�.ando cikk, vala mint a hely reiga zitás szós zen� h sz.?veg e csato landó . Sürg ős esete kben az enge dely kozv et­ lenü l is kiké rhet ő. (SzI gsz. 7/48.)

őrsön közös használatra, jó házi szappan és tiszta szesz tartandó készletben és pedig oly helyen, hogy minden�i kön!1yen hozzáf�rhessen. A �isztitó , , terhere szerzendok szerek a kbzgazdalkodas be. (Á. sz. h. 1II/1 3.) Ruházat tisztitása. L. Ruházat tisztántartása. Ruházat visszaküldése. L. Ruházat testmérték szerinti készitése. Rüh és kosz. Tünetei : A ló egyik vagy másik testrészén vakaródzik, kemény tárgyakhoz dörzsö­ lődik, szőre némely helyen kihull, bőréből vér szi­ várog megvarasodik. Az ily lovak elkülön itendők és állato�vosi kezelés alá veendők. (LÓüvsz. 2. §. 1 9.) .

Sajtóterm ékekk el - . kül�ö ldiek kel - való házalás. L. Háza lás külfö l dI sajtó termé kekk el. Sajtótermé kek - izgat ók ,- megs zerze se. r

L. Izgató sajtót ermék ek m egsze rzese. Sapka elhelyezése. A sapkák a ruhafogas pol­ cán tartandók. (A. sz. h. 1II/ 1 8.) Sebes hajtá s által másna k .sze;n élye vagy. va­ gyonán ak veszély eztetés e : testI ep � eg ell em kI­ hágás. (Kbt. 1 20. §.) Közigazg. hatósaf{. Ha a. s� ges hajtás által testi sértés okozta tot�, az ugy elblrala sa a kir. biróság hatáskö rébe tartozIk. (�t. 1 ?99. IV/4.�

s Sajtkészitési iparnál vasár nap is végez ­ hető : a félbesza kitást nem türö munk a egész nap.

(1 4837/92 km. r.)

A sajtót ille­ tőleg a csend őrök számára a követ kező határ oz­ vá ny ok érvényesek : a) idősz akos folyó irato kban , mely ek kizár ólagosan vagy csak részb en polit ikai vagy társa dalm i kérd ések et tárgyalnak, akár kiadó , akár szerkesztő vagy mun katárs m inős égéb en rész t­ venn i, tilos ; b) tilos kato nai ügye ket a sajtó utján oly módon megbeszélni, mely a katonai fegyelem , a kato nai szel lem, vagy a kato nai állás köte lmek b e ütközik ; c) oly idős zako s folyóira t kiad ásár a vagy szerkesztésére, mel y min den poli tika i irán yzatot kizár és óvadék leté telé re nem köte les, a sajt 6törvény által elői rt mel lékI etek és kim uta táso k csa ­ tolá sa mel lett, szo lgál ati úton a hon véd elm i min iszte r eng edé lyét kell kik érn i és csak en nek eln yeré se után szabad a szá ndé kolt kiad ást az eml it ett törvényben meg jelö lt hatóságoknál beje lent e ni ;

Sajtóban való közre műkö dés.

l

Sebész által elkövetett közege szseg ellem kihágások. L. Orvos. Sebköt elékek beszer zése. L. Sérvkötők beszerzese. Sebzett vad idegen területe n val o uzese ,

tilos. (Vszt. 1 7. § .)

Segédlet adóvégrehajtásnál.

hajtásnál való segédkezés.

'

L.

"

r

Adóvégre­

Segédlet jövedéki törvén�ek y égreha� tásán ál. , Jövedéki törvények végreha]tásanál valo seged­

L. kezés.

Ha hat?­ sági eljárásnál, nyomós adatok alapJán, ellenszegu­ léstől kell tartani, akkor a hatóság vagy annak e�­ járó tagja vagy közege, a csendőrség támogata, � at , segédletképen veheti igénybe. - Ha a csel! dor, hivatalos eljárásban l evő pol,g�ri .rend.őrh�tó � ágl tag .. vagy közeg vagy más polgan tIsztvIselo, , llleto!eg más polgári hatósági tag vagy közeg melle seged-

Segédl et polgári tisztviselő m�llett.

503

502 let.ü l rend� l�etik, akkor az illetőt csakis rendelkezé­ seinek kl � lÍelébe.n tá !11 0 g�tni és személyét erő­ s� akoskoda�?k, ehen ved em tartozik ; de m agában a luvatalos el]arasban cselekvőleg részt nem vehet . (Szlgu . 31 . §.) L.

Segély igénybevétele egyes csendőr által.

Csend,őr egyedül szolgálatba vezénylése. . Segel y nyujtás a csendőrségnek erdészeti . kozegek, altaI. L. ErdésLeti közegek. Se �elynyujtás ,balesetek alkalmával. Mind­ azok, kik foglalkozasuknál fogva gyakrabban jönnek abb� a helyz�tbe, hogy baleseteknél seO'édkezet o nyu]thatnak, mmt pl . rendőrök (csendőrök) stb a t �tszhaJá} ból való fölébresztésnek s a segélyn y uj­ tasnak lenyegesebb eszközlésében oktatandók. ( 1 87 1 . XIV. t.-c . 40. §.) S�g�� ynyujtás erdésze ti közege knek. L. Er­ , deszetJ kozegeknek. S� gély�yujtás szeren csétlen ségekn él. L . Sze­ rencse tle ? sf:gek esetéb en követe ndő eljárá s. Se g; e} ys� olgálat adóvé grehaj tásnál . L. Adó­ , vegre ha]ta snal való segéd kezés

S �gélys zolgá lat alkalm ával helyi rendé szeti , � e,n �? k,: Ha egy fels�ól,itott va�y segélyszolgálatba n a ..I o )aror cs�� 24 or�t tarto zkod ik is valam ely

�

" ezeto. t a közsé gre nézve mind kozsegben � a ) arorv ­ a� on felclo, �� eg terhe li, mely az őrs állom áshe lyére �,e��e az , orsp aran csno kot illeti ; azér t köte les a ]a�? rv� zetó, . a közs égbe n, tartó zkod ási idejé re a s�f �seges Intéz kedé seke t akké nt megtenn i hogy o l et� alatt a közb izton ság, csen d és ren d me zava r� sa .. elo" ne ford ulhasson . Eze n célb ól a járŐ�­ �ezeto .ko!elessége éjjel re egy vagy min dké t csen dőr alt�,1 t,� �Jesl te � d ? rövid járö rköd ést elre nde lni. Min den , a laro l v:ez��o alta l ekk ént elre nde lt szo lgál at álta la a ]egyze�konyvec?kéb e előí rand ó. (Á. sz. h. 'V1II4 1 . Segelyszol galatba kiv ezé nye lt jár őrö k fel) ��m yáltha.tá�,á�ól jelentés. L. Segélyszolg álatba Ive zen yel t ]ár oro k felv áltása.

Seg ély szo l gá l atb a kiv ezé nye lt jár őrö k fel ­ a­ váltása . Seg ély vag y fels zóli10tt szo lgá latb a huz

ony ok mos abb idő re vez ény elt járő rök , ren des visz t felv ál­ között, min den 3, de legf elje bb 4 nap alat ól el tand ók s ha eze n rend elke zést öl bármi okb kell ene té,rni, a sza kas zpa ran csn oks ágn ak jele ntés teendő. (A. sz. h. V I I/4 l .) Seg élys zol gál ati jár őrö k fela dat a. Seg élyg szol gála t alka lmával a kire nde lt cse ndő rök kizá róla az eljá ró ható ság i szem ély biztonságá nak m egó vá­ sára szor itko zzan ak, az ügy vite lbe, vag y bár min emü hivatalos teen dők be bele szól ási jogu k ninc sen ; m ert min den ily beav atko zás, min t szab álye llene s, szig oruan tilos . (Á sz. h . VII/4 1 .) Seg élys zolgálat jöve dék i törv énye k vég rehajtásáná l. L. Jöve déki törvé nyek végr ehajt ásán ál való segédkezés.

Segé lysz olgá latná l az eljárásba való beavatkozás. L. Segé lysz olgá lati járö rök fela� ata. Sely em-c silla gok vise lése tilos . (A. sz . h. III 10.) Sely em-i parn ál vasárnap is vége zhet ő, még pedig egész nap : l . a selye mgub ók bevá ltásá nak

ideje alatt, azok átvét el e és továb bitás a, fojtás a és gondozása körül i munkák ; 2. a selye m-pe tekés zités által igényelt munka. ( 14837/92. km. r . )

Selyemtenyésztésre szolgáló szederfa l o m bja szedésének megakadályozása. L . Szederfa-lomb. Serföző-iparnál vasárnap is végezhető : ai

összes munkálatok egész n ap. (14837/92. km. r . ) Sertések becsértéke. A gazdálkodási vagyon felbecslésénél , a vett sertéseknél a vételár és a ser­ tések által elfogyasztott éleimi cikkek ára számitandó fel ; mig az örs által tenyésztett és felnevelt serté­ seknél, valamint a készletben l evő sertéshus, sonka, kolbász és zsirnál, a mindenkori piaci árak tekin­ tendők becsértéknek. (A. sz. h. XVI/4.)

Sertések l eszurásánál az egészségi állapot . vizsgálata. L . Szarvasmarhák vágásánál.

504 Sertéshizlaló-telepeknél vasárnap is végez­ hető : a hizlaláshoz szükséges anyagok szállitása, továbbá sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása. (1 4837/92. km. r.) Sertéstartás nős legénysé g által. L. Nős l e­ génység gazdálkodása. Sértett : az, akinek bármely j ogát sértette, vagy veszély eztette az elköve tett, vagy m egkisér lett büncselekmény. Sértett fél inditványára üldöze ndő büncse ­ lekmé nyek esetéb en követ endő eljárá s. Ilyen ese­ tekben a csendő rségne k n incsen beavat kozási joga, azonba n, ha a sértett fél a csendő rséget hivatal os eljárásra felkér i és az erre vonatk ozó, tanuk előtt al�irt nyilatkozatot átadja, épen ugy j árandó el, m mth a a cselek mény hivata lból vol na ü ldöze ndő. (A. sz. h. VIIi8.) Sértett kikérd ezése . Kikérd ezése a tanuk n ak. -�;Sértő kifeje zés haszn álata a hivata los eljárás �an levő hatós ági közeg ellen, vagy a hatós ághoz In tézett bead vány ban : ható ság ellen i kihág ást képe z. (Kb t. 46. §.) Közigazg. hatóság. Sétálás alkal mával a szolgálati érde k szem " előtt tartása. L. Szolg álati é rdek sze m előtt tartása. Sétány - nyilvá nos - szánd éko5 megrongá lása, vagy bem ocsk ülása : közr end ellen i kihá gás. (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság. Sérvkötők besz erzé se. Oly esete kben m időn a csen dőrs égi szol gála tra külö nben telje sen � I kalm a s c�.e�dő�ök sérvkö�őt vise ln i kény telen ek, mih elyt ezen kor� lme�y orv?sllag meg álla pitt atot t, ily sérv kötő k a �mcstar terh ere azon nal besz erze ndők . Az eset leg szu.kséges sebk ötelé kek, a fent i mód ozat ok szer in t, � kmc st�r te: h é� e � zint én bes zere zhe tők, még akk o r IS, ha az Illet o. kor haz ban nem kez elte tik. (I llsz . 45/ 1 1 .) Sikkasztás büntette. El követi : aki a birto káb an , vagy ?irl a I �tába n l evő ideg en i ngó dolg ot jogt ala nul eltu la]dom.t]a, vagy elz álo gos itja (Btk. 355. §.), ha a

50 5

\

ánál sikkasztot t vagyon é rtéke nagyo �.b 200 , kO, ron a (Btk. 356. �.), vagy teki ntet . nelkul az er�ekre , � as, azt olya n egy én köv eti e l , aki rab lás, zsa rol as, ! oP, sikkasztás, vagy org azd asá g b ��tett e, v,agy vet seg� miat t már két izbe n meg volt bun tetv e es az utoI so bün teté s kiál lása óta tiz év még nem telt el . (Btk. 357 . §.) Kir. törvényszék. " , . , gasa klha as Lop L. sa. ágá kih tás Sikk asz . lHad L. l. álta k élye szem Sikk aszt ás kato nai cik kek XX XI. cik k. Sikk aszt ás véts éo-e . Ha a sikkaszt ott vagy on érték e nem tesz töb bet kéts záz koro n �n � l . (Btk. 356. §.) - Ha a b irósá g, vagy más hatos ag által zár alá vett dolo g tulaj dono sa � n á�� hagy ott v�gy reá bizot t ezen dolg okat -·ltul ajdomt}a, vagy elzal o­ gosit ja. (Btk . 359. §.) Kir. törvényszék. Sirkő szán déko s b emo csko lása : közr end elleni kihág ás. (Kbt. 80. §.) Közigazg. h�.tóság. . ellem end kozr : a olás Sir szán déko s bem ocsk kihágás. (Kbt. 80. §.) Közigazg. hatóság. Sorom pók jogos ulatla n k,inyitá sa, �a az?k utak, vagy földe k elzár ásá.r� szolgaln a� : , m ezore ndon kihágá s. (Mgt . 95. §.) KÖzlgazg. hatosag. Soroz ás elől megs zötcöttek előáll itá�a. A csendő r a sorozá s elől m egszök ötteke t a kÖZ1ga zg. hatóság elé vezetn i tartozi k A sorozá s elől m eg­ szökötteknek a köziga zgatási hatósá g által i lyenekü l a csendőr sé nek n évsz e�int megjelö. lt�ken" va&y a . tteken kivül, meg mmd­ község ben olyano knak l
g

506

honosságuk helyére visszatérni elmulasztott ák - kü­ lönösen fel kel l ügyelni s ezek is a közigazgatási hatósághoz elővezetendő k. (Szlgu. 163. §.) Sorozásnál való jelentkezés. L. Jel entkezések és bemutatások. Sorozásra meg nem jel enés. Azon hadköteles, aki sorozás vagy felülvizsgálatra a kitüzött időre meg nem jelenik és a késedelmet n e m igazolja: ki­ hágást követ el. (Vöt. 44. §.) Közigazg. Izatóság. Sójövedék körében vasárnap is végezhető : 1 . a már m egkezdett só-beraktározás befejezéséhez az államtulajdon biztositása céljából szükséges ipari munka ; 2. nagyobb mérvű sómegrendelés esetén a sótermelés és a sószállitás körül fel m erülő ipari munka déli 12 óráig; 3. kizárólag sót elárusitók üzlete, az elárusitás délelőtt 10 óráig; 4. m ás cikkekkel együtt sót elárusitók üzlete az ezekkel a cikkekkel való kereskedés re n ézve fen nálló módon él) korlátok között. (1740/91. pm. r.) Sótalan zsirkészlet. A lovas-őrsökö n a sótalan zsirból egy . hayi szükségl �t s�erzendő be egyszerre , mindig m egfelelo keszlet és abbol tartandó . A zsir a közgazdálkod ás terhére szerze ndő be. (Kh. 85. p.) S?rmér� -i � arn.ál vasárnap is végez hető : az ezze � osszefugg?, minden munka egész nap, ideértv e , a hazho z szolo m egrendelések et és a szokás os bárm inő étel és ital kiszo lgáltatását. (14837/92. km. r.) Sörszállitás vasárnap déli 12 óráig eszkö zöl­ hető . (14837/92. km. r.) Sulyos testi sértés bűntette. Elköv eti : aki m ásnak testét szán déko san, de ölési szán dék nélkü l , , almazza vagy bant egészségét sérti ha az ezált a l okozott sérü lés, betegség vagy elm � kor husz napn á l tová bb �artott (Bt �. 301. §.) ; aki azon szán dékkal, hogy masnak egeszségét m egro ntsa , m érget vagy más árta lmas szer t ad be, vagy bárm i más mód o n alka lma z (Btk. 309. §.); azo n párbajvi vó, aki a pár-

507 eté rt� sse l viadaln ak szo kás os vag y köl csö n ? s egy k kov e t ­ , meg álla pito tt sza bál yai t m egs z �gte es e n n e s � gyu ? gV a s é tte sIte ebe � egs m lét keztéb en elle nfe fúr. torhusz na pn ál tov áb b tar tot t. (Bt k. 299. §.) . sze me' lye k álta l. vényszék. i ona kat tés sér ti tes Sul yos . k. cik II. VI XX ek ikk dic Ha L. Sutyos tes ti sér tés vét ség e. Ha a sul yos ény ek testi sért és bün tett e alat t ism erte tett cse lekm h lsz áJtal ok özot t sér ülés, bet egs ég vagy elm ekó r � napot tul n e m hal ado tt, d e nyo lc �apn ál , tov abb ­ tartott (Btk. 301. § .). Ha a suly o� test.1 s �!·te? go� datlanságból oko ztat ott. (Btk. 31. §.) Kir. torvenyszek. Süp ped éke k átj áró i az éle tbiz ton ságra v: esz éIyes álla pot ban tartása vagy az. e . r r,e n ézv e . kl,ado tt hatósági inté zke dés ek n em teIJ �s�tese : test I, eps ég elle ni kihágás . (Kb t. 113. §.) Koz[[!azg. Izatósag. Sürgős szo lgá lati uta zás okn ál vas u,t va�y gőzhajó igé nyb e vétele . L. Vas utha szn alat tor. vénysértök üldözéseko r. kik � k), ék ( � tő � S . �. 7 Süt őip ar beszüntet ése , tort l � n ! ?eJel � n,� elkezdett ipar uka t az ipa rhat osa gna tés nélk ül vagy az ipar hatóság által 1� ltu� ott 1 � 0 eltel te előtt m egszi.intettk, vagy az ebb � I,1 kote le? se­ gük kijá tszá sára szo lgál ó mód o n folytatJ � k : t.� I �Jdo n ellen i kihá gást köve tnek e l . (Kbt . 140. S.) Kozlgazg. hatósdg.

'I