l
Tartalom Nehany sorban 3
Gallov Rezs6
A Szavay-jelenseg 3
Szekeres Istvan
A nemzetk6zi eredmenyesseg valtozasai es varhato alakulasa a pekingi olimpiat megel6z6 ev vilagbajnoksagain elert teljesftmenyek alapjan
5
Lochmayer Gyorgy
A pekingi csomagba nem kell napolaj Furedi Marianne
70
Ket labbal all a f61d6n
SEMMELWEIS EGYETEM
TESTNEVELESI
ES SPORTTUDOMANYI KAR
TFTOvABBKEPZOINTEZET
1123 BUDAPEST,
ALKOTAs U. 44.
TEL.: 487-9247. FAX: 356-5966
72
Marik Balazs
Peking jegyeben 75
Gallov Rezs6
Majusban Europa, decemberben a vilag legjobb klubcsapat lett az 1899-ben alapftott olasz egyGttes 79
Sz. Nagy Tamas
Hoi van az a nyar? .22
Pietsch Tibor
Utanpotlas-sikerek nyomaban: Hogyan is mGk6dik a Heraklesz program .24
Toth Jozsef
"Nem volt unalmas napom
" .28
Furedi Marianne
Kfnai tapasztalatok a csapatorvos szemsz6geb61 Dobos Jozsef
30
A modern kepalkotok es a sport Berkes Istvan
33
Egyes elelmiszer-csoportok jelent6sege a sportol6k taplalkozasaban Tolnay Pal, Szabo S. Andras
35
Huszon6t eve hunyt el Dr. Csanadi Arpad - az edz6 39
Arday Andor
Gyenge Jozsef emlekere Arday Andor, Levai Gyorgy
.40
A Magyar Edz6k Tarsasaga 2006. evi k6zhasznu tevekenysege es gazdalkodasa
.4 7
A Magyar Edz6k Tarsasaga k6zhasznu beszamol6janak eredmenylevezetese K6nyvismertet6k
42 .43
Kozh~si
feltetelek
A kezlratokat egy peldanyban, szimpla sortavolsaggal, az A/4-es lap egylk olda[ara 12-es betunagysaggal, Times New Roman betutipussa[ gepelve kerjuk elkesziteni. Emel[ett kefjuk az anyag megkuldeset szamit6 gepes adathordoz6n is: 1.44-es floppy-Iemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat "stilus" a[kalmazasa nelku[ Word 60-as formatumban, a tablazatokat sZlnten Word 6.0-as formatumban, az illusztraci6kat (kep, abra, grafikon) nyomdai sokszorosftasra alkalmas nyomaton vagy formMumban (.!PEG, TIFF) elmentve kerjOk. A dokumentumok azonositasahoz kerjuk az 6sszes rnformacl6t megadni (k6nyvtar-, faj[, munka[apnev stb) A kezirat gepelt terjedelme az 5, az abrak, tab[azatok a 3 gepelt olda[t [ehet6leg ne haladjak meg A tablazatokat es abl'akat a sz6vegtol elkO[onftetten, tablazatonkent es abrankent kO[6n lapokon kerJOk 1 peldanyban melleke[nl. A tablazatokat es az abrakat szamozassa[ es cimme[ kerjOk el[atni. Az ezeken eset leg feltuntetett jelek, r6viditesek magyarazata is szerepeljen, azaz a tab[azatok es abrak a sz6vegtol fugget lenOI is erthetok, ertelmezhet6k legyenek. A tablazatok, abrak cimet kerJuk megadni IP[ 1. abra fTerd feszi tes, hajlitas). A tablazatok es abrak helyet kerjuk a sz6vegben megjel6[ni Ipl 2. abral Az elso olda! a szer zolk) neveve[ I" dr" es egyeb clm vagy beosztas megjel61ese nelkul) kezdodj6n, alatta az intezet, intezmeny nevet kerjuk megjei6lni. Ez a[att a tanu[many Ikifejezo, de minel r6videbb) cime k6vetkezzen nagy kezdo betUvel es kis betukkel folytatva. Maximum 20 soros 6sszefog[al6t kerOnk, alatta a kulcsszavakkal Imaxi mum 51 Az 6sszefog[al6 tartalmazza a kerdesfeltevest, az eredmenyeket es a k6vetkeztetest. Az 6sszefog[al6kat k6veto tanu[many sz6veget ce[szeru bevezetesre, a m6dszerekre, az eredmenyek re, a megbeszelesre es a k6vetkeztetesek feJezetekre tagolni. Az uj bekezdesek a sor elejen kezdodjenek, es ezt sorkihagyas Ine behuzas) jelezze. A labjegyzetek a sz6veg vegere keruljenek. Az irodalomjegyzekben fo[y6iratna[: a szerzo(k) neve, a megje[enes eve, a mO cime eredet! nye[ven, a fo!y6irat neve, a [apszam, a terjedelem: kezdo es befejezo oldalszam szerepe[ PI: Flledmann, B. - Bartsch, P. (1999): M6g[ichkeiten und Grenzen des H6hentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. K6nyvnel: a Szerzo(k) neve, a megjelenes eve, a k6nyv cime leredeti nyelven), a kiad6 neve, va rosa, esetleg a k6nyv utols6 szamozott o[da[szama. PI Carl, K. (1983): Training und Trainings[ehre in Deutsch[and. Verlag Karl Hofmann, Schorn dorf. 298 p. A sz6veg k6zben a hivatkozas a szerzolk) nevevel es az evszammal t6rtenjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzek utan kerjuk megadnl annak a szerzonek a nevet es levelezesi cimet Ie-mail ci met), akit az eset[eges erdekl6d6k tovabbi informaci6kert megkereshetnek. A szerkeszt6seg
MAGYAR EDZO
Hungarian Coach
11. evf. 2008. 1.
Megjelenik negyedevenkent
EI6fizethet6
a szerkeszt6segnel
kaphat6 csekken
Eves el6fizetesi dfj: 2500,- Ft
F6szerkeszt6
Gallov Rezs6
Felel6s szerkeszt6
dr. M6nus Andras
Szerkeszt6
Bendiner N6ra
Szerkeszt6 kollegium
Pecsi Gabor elnbk
Bicskei Bertalan
Haasz Sandor
Kbpf Karoly
Lochmayer Gybrgy
Medvegy Ivan
dr. Szab6 S. Andras
dr. Szab6 Tamas
dr. Tihanyi J6zsef
Kiadja
a Magyar Edz6k Tarsasaga
Eln6k: dr. Ormai Laszl6
F6titkar: dr. Tamas Istvan
Titkarsag es szerkeszt6seg
1146 Budapest
Istvanmezei ut 1-3.
Tel/fax: (36-1) 460-6981
30-991-0203; 30-579-3626
www.magyaredzo.hu
[email protected]
Hirdetasfelvatel
a szerkeszt6seg cfmen
Borit6, lapterv as tipogratia
Somogyi Gybrgy
Nyomdai munkalatok
Realszisztema Dabasi nyomda Zrt.
Felel6s vezet6: Berki Istvan
ISSN 1418-6764
.. Tamogat6k Onkormanyzati es
Teruletfejlesztesi Miniszterium
Sport Szakallamtitkarsag
Magyar Olimpiai Bizottsag
Nemzeti Sportszbvetseg
Pegazus Sport-Tours Kft.
SzerencsejMek Zrt.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 3
2008/1 ■
Néhány sorban… A politika vonzódása a sport iránt – közhelyszerû. Ennek a kapcsolatnak a kulcsa a sport iránti érdeklôdés nemzetközi erôsödése, amely a telekommunikációs forradalom jóvoltából hihetetlen mértékben felfokozódott a huszadik-huszonegyedik században. A világon legnézettebb sporteseménye, az olimpiai játékok különösképpen alkalmasak az állítás bizonyítására, s elegendô csupán a legutóbbi epizódok felidézése. Az Oscar-díjas amerikai Steven Spielberg fôtanácsadói szerepet vállalt a pekingi olimpiai játékok megnyitó és záróünnepélyének rendezésében. Jelentôs visszhangot váltott ki a lemondása februárban. Döntését azzal indokolta, hogy Kína a szudáni kormányt nagyvonalúan támogatja, ellenben nem él befolyásával annak érdekében, hogy az évek óta rettenetes áldozatokat követelô darfuri embertelen állapotokat felszámolják, s ezt képtelen összeegyezetni korábbi elhatározásával. Jacques Rogge, a NOB elnöke megértését hangsúlyozta… A kínaiak sajnálkozásukat és értetlenségüket fejezték ki. A kiterjedt nemzetközi olimpiai család szinte már bojkott fenyegetést érzett a levegôben, amikor a BBC-nek interjút adott amerikai elnök, George W. Bush: „Az olimpia a szemléletemben elsôsorban sportesemény, nem politikai kérdés – nyilatkozta. – Magam is tervezem, hogy ellátogatok majd Pekingbe”. Mi sem természetesebb, mint hogy az olimpia közeledte hatásában felerôsít minden vele kapcsolatos történést. Nálunk is. Talán éppen ezért érezzük nehezen magyarázhatónak azt a fagyos viszonyt, ami a Magyar Olimpiai Bizottság és a BOM között tapasztalható, s amelynek egyik megnyilvánulásaként „levélháború” alakult ki olimpiai bajnokokat magában foglaló – és szembeállított – csoportok között. Az együttmûködés hiányának is betudható, részben legalább, hogy jóllehet egy majdani budapesti olimpia érdekében népszerûsítô televíziós kampányt indított a BOM, ugyanakkor egyéves halasztásról beszélnek az illetékesek, mert a fôvárosi önkormányzat nem óhajtotta eddig napirendre tûzni a hajdani olimpiai színhelyek kijelölésének kérdését. Ugyanígy halasztódik egy korábban beígért lépés a kormányzati elkötelezettség érdekében, egy olimpiai törvény elôkészítése. Együttmûködés, kölcsönös megértés, egység nélkül pedig - a MOB, a BOM, a Sport Szakállamtitkárság, a fôvárosi önkormányzat, a Parlament illetékes sportbizottGallov Rezsô sága között – nem megy.
MAGYAR EDZŐ
3
A Szávay-jelenség A magyar sportújságírók hagyományos szavazásán 2007-ben Szávay Ágnes lett az év legjobb nôi sportolója. Ezt még a tenisz több kiváló képviselôje is túlzásnak ítélte. Semmi baj, mondhatnánk persze, hiszen amikor almát körtével hasonlítunk össze, óhatatlanul szubjektív a döntés. Legyünk azonban ennél óvatosabbak: a közvélekedés néhány hangadója a hagyományos olimpiai sikersportjainkat nem tekinti gyümölcsnek. Óriási a magyar sportértelmiség felelôssége. Muszáj elôrebocsátanom: Szávay Ágnes tehetségét nagyra értékelem, szurkolok neki. Már csak azért is, mert csinos és kedves, a teste edzett-egészségesen szép, ô lehet a külsô megjelenésében is az a sikerember, aki kedvelt és követendô példa a felnövekvô, új nemzedékek számára. A legelsô választáson, 1958-ban is teniszezô, Körmöczi Zsuzsa lett az év legjobbja a nôk igen erôs mezônyében. Nyert a Roland Garroson, elôdöntôt játszott Wimbledonban, és második volt a világranglistán. A díj kiemelkedô teljesítményt ismert el. Vegyük úgy, hogy Szávay népszerûségi és bátorító voksokat kapott. De – érzésem szerint – egyszersmind a felelôsség súlyos terhét is. Pedig láthattuk már az új év elsô két hónapjában: göröngyös utat kell végigjárnia, amelyen törvényszerûen bukkannak fel gödrök, s néha még akkor is, ha a világranglista hátsó régióiból jön az ellenfél. Sokkal nehezebb értékelni a választás eredményét a második helyezett, Kovács Katalin szemszögébôl, aki fantasztikus pályafutásának újabb arany fejezeteit írta meg tavaly is az Európa-, majd a világbajnokságon. Az Év sportolója-eredményhirdetést így kommentálta elsô oldalán a Nemzeti Sport: “Sportkultúránk átalakulóban: a választás 50 éves története során elôször fordult elô, hogy a férfi és a nôi gyôztes egyaránt nemzetközi szinten is nagy érdeklôdést, ismertséget kiváltó professzionális sportágban elért eredményének köszönhetôen lett az év sportolója.” Egy évvel korábban a lap az Európa legjobb futballistájának megválasztott olasz Cannavaro portréképével töltötte meg a címoldalát, és csak amellett szánt
bélyegnyi helyet az év hazai legjobbjainak. Ugyancsak 2006-ban az egyik sportújságíró egyetlen nevet sem írt fel a szavazólapjára, s azt így kommentálta: „Ebben az évben nem volt komoly felhozatal.” Csak emlékeztetôül, kik lettek akkor a legjobbak: Nagy Tímea, Cseh László, a Kovács, Janics kettôs… Lévén magam is sportújságíró, természetesen nem kívánom bírálni a kollégáimat, már csak azért sem, mert az általánosítás ez esetben is hiba lenne. Ráadásul a szavazás eredménye csak a jéghegy csúcsa. A magyar sikerágazatokat már a rendszerváltozás idején kikezdte a sport-, illetve a sporthoz is kötôdô értelmiség egy része. A hümmögés csupán az olimpiák idejére csitul. Akkor ugyanis mindig kiderül, hogy „begyepesedett” honfitársaink milliói még mindig képesek boldogan ünnepelni a hagyományos sportágak hôseit, vagy – ellenkezôleg – haragosan fogadják, ha a játékokból négy nap elment, és még nincs aranyunk. A neveléslélektanból ismerjük a szülô gyermekhez való viszonyának lehetséges, a meleg és a hideg, a megengedô és a tiltó magatartás variációit. A sikerágainkat a sportértelmiség számos hangadója hideg-megengedô módon kezeli. Sokféle ok miatt (amelyek részletezésére most nincs mód) az az alapállás: elfogadlak, de csak addig, amíg termeled az aranyakat. Ennek is van hagyománya. Ha a régi idôkben a kard- vagy a pólócsapat történetesen nem nyerte meg az olimpiát, kitört a gyalázat. De a hetvenes évek óta már általános is, hogy ha vívók, kajakosok, öttusázók, úszók, birkózók arany nélkül térnek haza egy világversenyrôl, azt sokan minôsítik kudarcnak, leégésnek. Jó (illetve nagyon rossz) példa a súlyemelésé. Szólt a hang: nem az eredmény számít, hanem hogy irtsd ki a doppingot. A tiszta, de gyengén szereplô sportolót viszont azt sem érdekli, aki az útbaigazítást adta. Sportértelmiségi körökbôl származik az a rögeszme is, hogy mi azokban az ágazatokban vagyunk eredményesek, amelyeket kevés országban ûznek. Pedig ha a magyar sportolónak csak öt ellenfelet kellene legyôznie a végsô sikerért,
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 4
4 MAGYAR EDZŐ az amerikait, az oroszt, a németet, a kínait és mondjuk a franciát, már akkor is kalapot kell emelni elôtte. De nem csak néhány ellenfélrôl van szó! A tavalyi kajak-kenu világbajnokságon 90 ország vett részt, 20 szerzett érmet, közülük 11 aranyat is; gyôztest ünnepelhettek britek, franciák, kanadaiak, spanyolok. A 83 országot felvonultató vívó-világbajnokságon a férfi kardnak dél-koreai bronzérmese volt (azóta a csapatuk megnyerte a budapesti versenyt). A párbajtôrben Kulcsár Krisztián döntôbeni, francia ellenfele a venezuelai (!) vetélytársat csak 15-13-ra tudta legyôzni. Fiatal japán csapat szerezte meg a bronzot nôi tôrben, éppen a mieink elôtt. A csúcsok csúcsa a 2006. évi birkózó-világbajnokság volt (97 ország részvételével): a hét kötöttfogású döntô 14 szereplôje 14 országot képviselt. Mert miközben a régi frázis változatlanul tartja magát, a világ nem vesz tudomást róla, és elképesztô ütemben fejlôdik. Maguk a sportágak is felelôsek persze – ha már a szaksajtó leszokott róla –, hogy nem készülnek elemzések a nemzetközi mezôny földcsuszamlásszerû átrendezôdésérôl. Pedig nyilvánvaló a tendencia: az Egyesült Államokban, illetve mindenütt a fejlett Európában felértékelôdtek az olimpiai sportágak, megsokszorozódott az állami támogatásuk. A jelentôs erôt képviselô szovjet utódállamok pedig a nemzeti értékként kezelt hagyományokra építenek, és öntik a pénzt a sportba. Sokunk közös, keserû élménye volt az 1984-es Los Angeles-i olimpia. Fájó szívvel néztük, amint mások ünnepelnek mámorosan, és megtanulhattuk: ha nem vagyunk jelen, attól az élet nem áll meg. Ha nálunk elenyésznek a sikeres ágazatok, mindig akadnak majd mások, akik felállnak a helyünkre a dobogón. Mi meg felnézhetünk rájuk. A nemzeti értékeink már világnézeti fricskát is kaptak. Egy tavalyi vitában a – máskülönben jeles – publicista azt fejtette ki: a mai sportstruktúrát még Rákosi Mátyás találta fel, hogy Helsinki tizenhat magyar aranyérmét kitûzhesse a mellére. A vitában a Magyar Olimpiai Bizottság nem szólalt meg. Pedig ez a rákosizás jó nagy szamárság! Sportolóink a második világháború elôtti utolsó (Berlin 1936), majd az azt követô elsô (London 1948) olimpián egyaránt tíz aranyérmet nyertek. Nincs az a politikai hatalom, amelyik ilyen elôzmények nélkül képes lenne néhány év alatt tizenhat aranyat elôvarázsolni. A magyar sport az újkori játé-
■
2008/1
Kovács Katalin – 2007 legeredményesebb nôi sportolója
kok kezdete óta tartozik a legjobbak közé, a tizenhárom aranyérmes sportágunk közül 1945 elôtt már nyolcnak volt olimpiai bajnoka, Helsinkiben mindössze két új (a labdarúgás és az öttusa) csatlakozott hozzájuk, évtizedes szakmai erôfeszítések eredményeként. A tizenhárom sportág a 156 arany mellett 133 ezüst- és 150 bronzérmet is produkált; lenyûgözô számok!… Sikereik titka a szürkeállományban van: iskolateremtô mesterek és fantasztikus mûhelyek állták a versenyt a világgal, s tudtak még lépéselônyre is szert tenni sportáguk technikájában, taktikájában, felkészítési módszereiben. Épült pedig mindez már a két háború között is a magyar sport magas szintû szervezettségére. De ezt a fantasztikus, világszerte megcsodált örökséget könnyen el is lehet mulatni… Arrafelé tartunk. A kipécézett sikersportok kettôs présben sínylôdnek: anyagilag egyre ijesztôbb a hátrányuk a világgal szemben, az erkölcsi tartásukat pedig – íme – mesterségesen gerjesztett értékválság ássa alá. Ráadásul elveszett a világszínvonalú szervezettség az utánpótlás-nevelésben, és szûkül a sikerkovácsok köre: egyharmaddal csökkent a fôállású edzôk száma. A magyar társadalom éhes a sikerre. Örül az olyasfélének is, amelyet pedig nem láthat, csak a hírét veszi nemzetközi diákolimpiáról, zenei versenyrôl. Vagy a sakkból, amelynek a
nézôterére úgyis hiába ülne. Az olimpiai sikersportjaink viszont még láthatók is, s képesek tömegeket vonzani, gondoljunk a szegedi kajak-kenu világversenyeket a helyszínen végigünneplô tízezrekre, és azok sokszorosára a képernyô elôtt. Ha mindegyik nagy esemény közvetítése olyan, reklámszerû felvezetést kapna, mint néhány kiválasztotté, több sportág televíziós nézettsége válna versenyképessé. Kulcsár Krisztián világbajnoki menetelését magam is végig követtem a nemzetközi sportcsatornán. Ha a média alkalmas és képes lenne rá, hogy percek alatt elterjessze az országban: párbajtôrözônk fantasztikus gyôzelmekkel döntôbe jutott, s az mikor és hol lesz látható, tán százezrek sereglettek volna a képernyôk elé. Az iskolai testnevelésbôl eltûnt a tantárgy egyik alapvetô hivatása: nem ad sportmûveltséget, nem mutatja meg a sportági kínálatot, s így az átlag diáknak fogalma sincs arról, mi a különbség kard és tôr, kajak és kenu, kötött- és szabadfogás között, nem tudja, ki Magyar Zoltán, Balczó András. A példánál maradva: Kulcsár Krisztián viszont megmutathatta volna nekik, mi az a párbajtôr, és mi az, világbajnokságot nyerni. Rendkívül nagy a sportértelmiség felelôssége. Sorsdöntô. Mert az utolsó órában vagyunk, amikor még újraértékelhetünk mindent, és megállíthatjuk a Szekeres István romlást.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 5
2008/1 ■
MAGYAR EDZŐ
5
A nemzetközi eredményesség változásai és várható alakulása a pekingi olimpiát megelôzô év világbajnokságain elért teljesítmények alapján Az olimpia mûsorán szereplô sportágakban megszilárdult a világbajnokságok ütemezésének és lebonyolításának rendje. Szinte ugyanannyi versenyszám került megrendezésre és azokban azonos számú részvételi jogosultsághoz lehetett jutni, mint az athéni játékok elôtti évben. Kínálkozó lehetôség nyílik így a pontszámokban (7-5-4-3-2-1) kifejezett eredmények szélesebb körû és pontosabb összehasonlítására. Összeállításunkban a pekingi program 302 versenyszámából 266 szerepel (88%). Nem volt világbajnokság gyeplabdában, kosárlabdában, lovas sportban és softballban. Az asztaliteniszben csak az egyéni, a sportlövészetben csak a vadászfegyver számokra került sor. Szûkítette a kört továbbá, hogy labdarúgásban csupán a nôk számára, a röplabdázóknak csak strandröplabdában rendeztek világbajnokságot. A korábbi évekhez hasonlóan nem vehettük figyelembe a különbözô nemzetiségû tenisz párosok, valamint az olimpiától teljesen eltérô súlycsoportokkal megrendezett taekwondó VB eredményeit. Ismét elôfordultak holtversenyek, s ezek miatt a számításban fél pontokat, sôt harmad pontokat kellett alkalmazni. A legtöbb, szokás szerint, az atlétika ugrószámaiban adódott: a nôi rúdugrás 5.-6. helyén francia, brazil és orosz hölgyek osztoztak, az olasz és az orosz magasugró egyaránt ezüstérmet nyert szintén a hölgyeknél, míg ugyanebben a versenyszámban a férfiaknál cseh és kubai versenyzô végzett az 5.-6. helyen. Evezésben a nôknél a könnyûsúlyú két pár 3.-4. helyén a német és a dán hajó, tornában pedig a férfiaknál a nyújtó 5.-6. helyén holland és olasz versenyzô osztozott. Azokban a sportágakban, ahol csak a döntô mérkôzéseket rendezik meg, továbbra is a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert alkalmazzuk, azaz a gyôztes ágán jelöljük a bronzérmest és az ötödik helyezettet, míg az ezüstérmes ágán a negyediket és a hatodikat.
Változatlan az élmezôny A rangsorban az elsô 25 országnak az egyes sportágakban elért teljesítményét és összetett pontszámát az 1. táblázat mutatja be. Az élmezôny nyolc országa évek óta azonos és a sorrendben sem várható Pekingben jelentôs változás. Teljesítményeikben viszont jelentôs eltérések mutatkoznak. Elônyük a többi ország elôtt egyre nô. Athén elôtt 46% volt a részesedésük a maximálisan elérhetô pontszámokból, ami tavaly 51%-ra bôvült, így a többiek közel 300 ponttal kevesebben osztozkodhatnak. Eldôltnek látszik, hogy a páratlan években, amikor atlétikában és úszásban világbajnokságokat rendeznek és így természetesen az olimpián is, az Egyesült Államok elsôsége megingathatatlan. 2007.-ben ebben a két sportágban 388 pontot gyûjtöttek és ezzel önmagában a harmadik helyen végeztek volna a nemzetek között. Különösen az úszóik értek el ki-
ugró teljesítményt, 36 ponttal szárnyalva túl athéni eredményüket és átlépve a 200 pontos álomhatárt. Szintén az atlétáik és úszóik szereplésével nyerte el szoros párviadalban a második helyet Oroszország Kína elôtt. Az utolsó pontszerzési lehetôség, a decemberben rendezett nôi kézilabda világbajnokság elôtt, még döntetlenre álltak. A továbbiakban is sokszor tíz ponton belüli eredmény dönti el a rangsorban a helyezéseket és három esetben csupán egyetlen pont, azaz egy VI. helyezés. Itt jegyzem meg, hogy az olimpia rendezésére készülô ország versenyzôi a triatlon és a vitorlázás kivételével valamennyi egyéni sportág döntôiben helytálltak, ugyanakkor a labdajáték csapatsportok (baseball, kézilabda, labdarúgás, vízilabda) egyikében sem. Az élcsoport után ugyancsak szinte változatlan összetételû nyolc-tíz ország következik, amit, hasonlóan az élbolyhoz, valószínûsíthetünk Pekingre is. Annál többször változnak ezeknek az
országoknak az évenkénti helyezései, elsôsorban attól függôen, hogy siker sportágaikban milyen eredményeket érnek el. Az olimpia elôtti év, az olimpia és a 2006. év rangsorához viszonyítva Japán újra az élükre ugrott, Magyarország, Lengyelország, Hollandia és Spanyolország elôrelépett, Korea, Kuba és fôként Ukrajna viszont hátrább csúszott. Kizárólag az atlétika futószámaiban szerzett pontjaival jutott ismét a legjobbak közé Kenya és elsô alkalommal a nagyot fejlôdô Jamaica, valamint súlyemelôi és tornászai révén a 18 hellyel elôbbre lépô Koreai NDK kiszorítva az Athénban jóval elôttük végzô svédeket, törököket, norvégokat, nem is beszélve a rendezô görögökrôl.
Kínai-orosz vetélkedés Érdekes összehasonlításokra ad lehetôséget az éremtáblázat (2. táblázat), amely megerôsíti az USA fölényét mind az aranyérmek, mind az összesen szerzett érmek számát tekintve. Kína három aranyéremmel megelôzi Oroszországot, az összes érmek számában viszont az oroszok jobbak egyetlen éremmel. Ez is jelzi, hogy rendkívül éles versengés várható közöttük az olimpián a nemzetek rangsorának második helyéért, s ez – valószínûsíthetünk - a hazaiak sikerével zárul. Az elsô húsz nemzet mindkét táblázaton szinte teljesen azonos és ez várható, legfeljebb kis módosulásokkal, Pekingben is, utánuk viszont számos változás tapasztalható. Kisebb meglepetés, hogy Fehéroroszország jócskán elôrerukkolt, annál nagyobb ellenben Hollandia 23. helyezése. A legszembetûnôbb pedig, hogy az Athénban kilenc aranyérmet gyûjtô Ukrajna a ritmikus gimnasztika egyéni versenyszámában szerzett egyetlen aranyával a 32. helyen szerénykedik. Figyelemre méltó az is, hogy közel 30 országgal kevesebb jutott éremhez, mint a 2004. évi olimpián, míg a rangsor elsô tíz nemzete ugyanannyi, vagy több dobogós helyezést szerzett az athéninál 35 versenyszámmal szûkebb VB program során. Amennyiben az érmeknek és a pontoknak ez a koncentrációja folytató-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
1. táblázat
6 MAGYAR EDZŐ
Page 6
■
2008/1
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 7
2008/1 ■ dik, akkor - a NOB törekvéseivel ellentétben - egyre kevesebb ún. kis ország képes sikeresen szerepelni az olimpiákon.
Sportágról sportágra Pontosabb képet nyerhetünk a nemzetközi erôviszonyok alakulásáról, ha a világbajnokságok eredményeit sportágakon belül vizsgáljuk. Az asztalitenisz egyéni számaiban az olimpiai részvételnél sokkal szabadabb indulási lehetôség elsöprô kínai fölényt biztosított. A hat dobogós helybôl ötöt hazavittek és megszerezték a pontok 81%-át, Pekingben pedig otthon lesznek. Kívülük csak Koreának, az Egyesült Államoknak és Fehéroroszországnak sikerült elcsípni néhány pontocskát. Az atlétikai VB eredményei változatlanul a földrészek specialitásait tükrözték. A vágta- és váltószámok kétségkívül az Amerikai Kontinensé, amiknek döntôibe az USA, Jamaica és a gyorsan fejlôdô Bahamák vágtázói mellett mexikói, kanadai és a Holland-Antillákról érkezett sprinter is bejutott. A közép- és hosszútáv Afrika birodalma, még akkor is, ha néhány kiváló versenyzôje más földrész nemzetének színeiben versenyez, bár Etiópia, Marokkó és Tunisz ezúttal gyengében szerepeltek. Az ugró-, dobó- és többpróbázó versenyszámokban többnyire Európáé az elsôbbség, fôként az orosz atléták révén. De említsük meg, hogy három ugrószám aranyérmét kubai, bahamai és panamai atléta nyerte. Az ázsiai és óceániai versenyzôknek nem sok babér termett. A kínai gátfutó és az új-zélandi súlylökô gyôzelmén kívül mindössze négy döntôbe tudtak bejutni. A sportág elterjedtségét jól tükrözi, hogy 57 ország büszkélkedhet döntôs versenyzôvel és közülük 47 ország érmet is tudott szerezni. Baseballban, ami a pekingi olimpián kerül utoljára megrendezésre, a VB-n továbbra is az USA és Kuba vetélkedése folyt az elsôségért. Meglepetésnek csak a hollandok negyedik helyezése számít. Az olimpián is ezek az országok a várható favoritok, kiegészülve a rendezôkkel. Birkózásban a helyzet nem sokat változott, a férfiaknál az orosz birkózók uralják a sportágat. A szabadfogásúak hét súlycsoportjából hatban orosz bajnokot hirdettek és 40 ponttal szereztek többet, mint az egyébként jól szereplô USA és Irán. További 90 pontot gyûjtött tíz volt tagköztársaság. Az viszont érdekes, hogy a birkózóiról híres Grúzia nem tartozott közéjük. A nôknél Japán tarolt. A négy súlycsoportból háromban japán birkózónô diadalmasko-
MAGYAR EDZŐ dott. Birkózóink teljesítményével nem lehetünk elégedettek. Pekingben sokkal jobb eredményekkel kell hozzájárulniuk a magyar csapat összteljesítményéhez. A VB eredményei ismét azt igazolták, hogy Nagy-Britannia a legerôsebb evezôs nemzet, de megôrizte pozícióját az élmezônyben Németország és Új-Zéland, valamint visszazárkózott közéjük az elôzô VB-én kiábrándítóan szereplô Franciaország is. Gyengébb teljesítményt nyújtott korábbi sikereihez képest Ausztrália és Kanada. VB szereplésével jelezte, hogy Kína is képes jelentôs javulásra és valószínûsíthetô, hogy az olimpián ebben a sportágban komoly szerephez jut. Mi ismét döntôs helyezés nélkül maradtunk. Az olimpián ennél többre számítunk. Korea 13 pont veszteséggel is birtokolja a viszonylag szûk nemzetközi keresztmetszetû íjászat vezetô pozícióját. Figyelemre méltó Nagy-Britannia és Olaszország ugrásszerû fejlôdése. Az viszont meglepô, hogy az ebben a sportágban erôs Japán pontot sem szerzett. Pekingi dobogóra is ezek az országok számíthatnak. A judo VB érmein és pontjain 34 ország versenyzôi osztoztak. Ebben, sorrendben a hatodik nemzetként, jelentôsen kivette a részét Magyarország is. A hosszantartó Japán fölény az évek során fokozatosan gyengült és 2007-ben már csupán egy-egy aranyéremhez jutottak a férfiaknál és a hölgyeknél is. Mögöttük nem sokkal lemaradva Franciaország, Kuba és Brazília a sorrend. Sokat léptek elôre a kínai versenyzôk és várhatóan folytatják az olimpián is. Sikersportágunkban, a kajak-kenu VB-én a szokásosnál is nagyobb pont koncentráció érvényesült, aminek vesztesei elsôsorban Olaszország, Oroszország, Ausztrália, Kanada és Norvégia voltak. A megszerezhetô 352 pont 40%-át a szlalom ágazatban is kiválóan teljesítô Németország és Magyarország szerezte meg. További 40% jutott Lengyelországnak, Szlovákiának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának. A maradék 20%-on 19 ország osztozott. Az olimpián nagy teher lesz versenyzôink vállán, mert eredményes szereplésünket elsôsorban ennek a sportágnak kell biztosítani, mint ahogy döntô mértékben járultak hozzá 2007-ben az elôkelô tízedik helyezésünkhöz a nemzetek rangsorában. A kerékpár VB élmezônyének országai hosszú évek óta változatlanok, csak helycseréket tapasztalunk és eredményességüket illetôen sincsenek nagy módosulások. 2007-ben
7
Nagy-Britannia visszaszerezte a koronát Hollandiától és felzárkózott hozzájuk Németország is. Kissé leszakadtak Franciaország, az Egyesült Államok és Spanyolország kerekesei. Ebben a sportágban nehezen prognosztizálhatók a pekingi esélyek, széles versenyzô kör számíthat olimpiai sikerekre. Emeljük ki, hogy a VB-én éremhez jutott Magyarország is. A kézilabda világbajnokságok számunkra csalódást okoztak, hiszen nem tudott pontszerzô helyezést elérni sem a férfi, sem a nôi válogatottunk. A legjobban, két dobogós helyezéssel, Németország szerepelt, rajta kívül csak Franciaországnak sikerült mindkét VBén az élmezônyben végeznie. A nôk labdarúgó világbajnokságát kevés figyelem kísérte nálunk, pedig világszerte mind népszerûbb ez a sportág. A gyôzelmet a labdajátékokban egyre eredményesebb Németország szerezte meg a férfiakéhoz hasonlóan szellemes játékot játszó Brazília elôtt. Az ökölvívó világbajnokságon hét éremmel erôsítette meg vezetô pozícióját és jelentôsen növelte pontjainak számat Oroszország. Jól szerepelt Kína, Olaszország és több ázsiai ország is. Az európai országok viszont mellékszereplôkké váltak, a korábban hagyományosan eredményes román és bolgár versenyzôk pontot sem szereztek. Ebben a sportágban is csak bizakodhatunk versenyzôink eredményesebb olimpiai szereplésében. Öttusában, ahol Magyarország vezeti a VB rangsort, bôvült, illetve cserélôdött az élmezônyben szereplôk köre. Bent maradt Franciaország, Oroszország és Németország, kiesett viszont a komoly olimpiai hagyományokkal rendelkezô Olaszország, azután NagyBritannia, Lengyelország és Svédország. Helyükre kínai, litván, kazah és fehérorosz versenyzôk érkeztek. Mintha az eredményesség kelet felé tolódna. A strandröplabda VB-én igazolódott a stabil amerikai elsôség. Mögöttük az eddig mindkét nemben biztos második brazilok kemény ellenfélre akadtak az élvonalba hirtelen betört kínai nôkben és orosz férfiakban. Elôre láthatóan rajtuk kívül csak az ausztrálok és a németek párosai játszhatnak fôszerepet az olimpián. A sportlövészet koronglövô világbajnokságán Olaszország változatlanul megtartotta elsôségét, bár elônye csökkent. Elvesztett pontjaiból leginkább Kína gyarapodott. Aranyéremhez jutott Ausztrália, Németország és a házigazda Ciprus is. A magyar lövôk elmaradtak a várakozástól.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 8
8 MAGYAR EDZŐ A súlyemelés Kína legerôsebb sportága, az elmúlt években mindig 70 pont fölött teljesített a világbajnokságokon. Oroszország tíz pontot vesztett korábbi eredményébôl és ugyanennyivel jobb teljesítményével lépett elôre a Koreai NDK a második ázsiai országgá kilenc vetélytársa közül. Európából Fehéroroszország és Bulgária közelíti meg az élmezônyt, míg a kimagasló múltú Törökországnak és Romániának csak három-három pont jutott. Nekünk, sajnos, egy sem és az olimpiai kvalifikáció megszerzésére is kevés versenyzônknek van esélye. Teniszben a korábbi Mesterek Tornájából hivatalosan világbajnokságnak kinevezett és kiemelkedôen magas pénzdíjazású verseny eredményeit figyelmen kívül hagyni nem lehet, de a sportág élmezônyére vonatkozó következtetéseket levonni sem szabad belôlük. Megnyugtatóbb tájékozódást nyújtanak és elôrejelzésre adnak lehetôséget a folyamatosan frissített világranglisták. A tollaslabda VB eredményei kis túlzással arra engednek következtetni, hogy versenyszámai az olimpián kínai házibajnoksággá válhatnak. Fölényük még az elsô hét helyen végzett ázsiaiak között is meggyôzô. A mögöttük végzô Indonéziának fele annyi pont jutott, Malajzia, Korea, Japán, Hongkong és India részesedése pedig tíz pont alatt maradt. A torna VB több jelentôs változást hozott. Kína megôrizte elsôségét, de nagyon megközelítette az USA, elsôsorban lányainak kiváló teljesítményével, mind az érmek, mind a pontszámok tekintetében. Ez a két ország kimagaslott a mezônybôl, ami az olimpiára is megjósolható. Megszerzett pontjaik felénél is kevesebbel követi ôket a gyengébben szereplô Románia és Japán, valamint a jócskán elôrelépô Németország. Tartja pozícióját a középmezônyben Brazília, a Koreai NDK, Korea és Szlovénia. Hátrább csúszott Olaszország és Ausztrália. A legnagyobb meglepetést a néhány évvel ezelôtt a sportágban még egyeduralkodó keleti blokk csôdje okozta. Oroszország felemáskorlát gyôzelmén kívül egyetlen szerenkénti döntôbe sem tudott bekerülni sem a nôknél, sem a férfiaknál. Ukrajna 2 pontig jutott, Fehéroroszország pedig pont nélkül maradt. Kiemelendô, hogy Magyarország hosszú idô után ezüstérmet nyert, ami sajnos nem biztosított egyúttal olimpiai részvételt. Az összetett teljesítménnyel kvalifikációhoz jutott férfi versenyzônk számára legalább egy szeren a döntôbe jutás, tornászlányunknak a tisztes helytállás lehet a reális célkitûzés.
■
Ritmikus gimnasztikában - a tornával ellentétben - évek óta változatlan a helyzet. A VB-én Oroszországon, Ukrajnán és Fehéroroszországon kívül csak Olaszország tudott éremhez jutni. Kína nagy elônnyel vette át a vezetést a trampoline világbajnokságon. Oroszország, Kanada és Japán megôrizték helyezéseiket. Az Athénban éllovas Németország jócskán visszacsúszott és Ukrajna már pontot sem szerzett. Triatlonban Ausztrália elsôsége változatlan. Kiszorult a pontszerzôk közül Új-Zéland és hátrább csúszott NagyBritannia. Helyükre Németország és Portugália lépett. Rajtuk kívül francia, amerikai és ukrán versenyzôk sikereire számíthatunk az olimpián. A szükséges kvalifikációk megszerzése esetén arra számíthatunk az olimpián, hogy a magyar versenyzôk elôbbre küzdik magukat a középmezônybôl. Az úszó VB-én az USA fôlénye a csúcspontjához érkezett. Közel 100 ponttal elôzi meg a második Ausztráliát és több, mint 170 ponttal a holtversenyben harmadik Japánt és Franciaországot. Külföldön tanuló diákjai révén új éremszerzô lett Korea, Venezuela, Tunézia és Zimbabwe. Megfigyelhetô, hogy Európának egyre kevesebb érem és pont jut. Már jócskán elmarad az Athénban még 40%-os részesedéstôl. Jól demonstrálja ezt a holland úszók 3 pontja, vagy az, hogy Németország férfi versenyzôi már a második világbajnokságról utaznak haza pont nélkül. A magyar versenyzôktôl is többet vártunk és eredményesebb szereplésükben bízunk az olimpián. Jellemzô szóhasználattal élve, Kína toronymagasan vezet mûugrásban. Mögötte az élmezôny szinte változatlan országai kisebb pontszám eltérésekkel cserélgetik helyezéseiket. Ez jósolható Pekingre is. Jó lenne, ha ebben, a budapesti EB-hez hasonlóan, magyar versenyzô is részt venne. Az állandóság jellemzi a szinkronúszás és ugyancsak minimális változások a nyíltvízi úszás világbajnokságait. Szinkronúszásban a VB-én eredményesen szereplô hat országon kívül senki sem számíthat olimpiai sikerekre. Könnyen elôfordulhat, hogy Oroszország viszi haza a két sportág mind a négy aranyérmét. Vízilabdában a férfiak és a nôk eredményeinek összesítésében Magyarország vezet, de még ennél is jobb VB szereplésre számítottunk. A két aranyérmet Horvátország, illetve az USA vitte el. Nôi csapatunknak még dobogós helyezést sem sikerült elcsípni. Jóval csalódottabbak lehetnek gyenge sze-
2008/1
replésük miatt a szerbek és fôként az olaszok. Továbbra is bízunk abban, hogy a fiúk sorozatban harmadik alkalommal is a dobogó legfelsô fokára állnak az olimpián és a lányok is éremmel térnek haza. A kvalifikációs tornát minden esetre sikerrel vették idén februárban. A vitorlázás elterjedtsége és a VB mezônyének kiegyenlítettsége szinte valamennyi hajóosztályban jól lemérhetô abból, hogy pontjain 26 ország osztozott és közülük 21 tíz ponton aluli eredménnyel. Az élen álló öt országnál is csak egy csere történt: az USA helyére ismét Hollandia lépett. Évek óta Nagy-Britannia vezeti a mezônyt és az ausztrál, francia, spanyol, valamint az amerikai és új-zélandi hajók iparkodnak versenyben maradni velük. Ugyanakkor a szörfben jelentôs változásoknak lehetünk tanúi, amiben szerepet játszhat az olimpia óta bevezetett kategóriaváltás. Az Athénban érmes izraeli. görög és kínai versenyzôk a VB-én pontot sem szereztek. Lengyelország, Új-Zéland és Brazília viszont folyamatosan az élbolyban szerepel. A lengyelek kiugró sikere aranyérem a nôk, ezüstérem és ötödik helyezés a férfiak versenyében - azt példázza, hogy megfelelô szervezettséggel, tervszerû és következetes felkészüléssel, s persze némi szerencsével, tartós sikereket lehet elérni, még az ilyen rendkívül eszköz-igényes és népes mezônyû sportágban is. A vívás ismét sikersportágunk volt és második legeredményesebbként járult hozzá az ország összteljesítményéhez, amit az olimpián is elvárhatunk. A VB jól ismert tagjai nem változtak. Közülük Olaszország volt az általában elsôséget biztosító 30 pontos plafonnál eredményesebb. A riválisok a korábbi teljesítményeik körüli eredményeiket érték el, csak az USA 10 pontnál nagyobb visszaesése érdemel figyelmet.
Esélyeink… Magyarország a nemzetek pontversenyében elért tízedik helyezésével a MOB olimpiai célkitûzését ugyan túlteljesítette, mégsem tehet senkit elbizakodottá. Pekingben csak akkor lehetséges ehhez hasonlóan jól szerepelni, ha a judo megtartja lendületét, a kajak-kenu, a vívás és a vízilabda együtt képes 80 pont feletti teljesítményre, korábbi húzó sportágaink a birkózás és az úszás a tavalyinál eredményesebb lesz és a többi kvalifikált sportág versenyzôi nagyobb mértékben járulnak hozzá olimpiai csapatunk összteljesítményéhez. Lochmayer György
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 9
MAGYAR EDZŐ
A nemzetek rangsora a 2007. évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban szerzett érmeik alapján 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 45.
Ország Egyesült Államok Kína Oroszország Ausztrália Németország Nagy-Britannia Franciaország Japán Olaszország Magyarország Fehéroroszország Korea Lengyelország Spanyolország Kenya Brazília Kuba Új-Zéland Bulgária Svájc Etiópia Grúzia Hollandia Kanada Koreai NDK Csehország Szlovénia Szlovákia Indonézia Horvátország Jamaica Ukrajna Dánia Belgium Svédország Finnország Bahamák Kazahsztán Azerbajdzsán Irán Portugália Ciprus Üzbegisztán Észtország Lettország Panama Ecuador
A 50 31 28 16 15 12 11 10 8 6 6 6 5 5 5 5 4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
E 21 21 26 7 16 7 13 6 11 5 4 2 5 4 3 1 6 5 2 1 1 0 10 6 2 2 2 1 1 6 4 2 2 2 2 2 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0
B 22 17 16 12 19 23 7 13 10 10 3 4 10 7 5 2 2 1 3 2 2 8 3 4 3 1 3 1 3 5 3 2 1 4 2 1 0 3 2 2 0 0 0
9
Fotó: Meggyesi Bálint
2008/1 ■
Zsivoczky Attila, remek tízpróbázónk – nekirugaszkodik Pekingnek
MEGJELENT Istvánfi Csaba:
Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3040,- Ft
MEGJELENT Kropkó Péter – Bene János:
Megtettem, mert elhittem Beszerezhetô a Magyar Sporttudományi Társaságnál: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Telefon: 460-6980 Mobil:06-30-991-0203
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 10
10 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
A pekingi csomagba nem kell napolaj BESZÉLGETÉS HORVÁTH VIKTORRAL A 2007-ES SIKEREKRÔL, A BUDAPESTI VB-RÔL ÉS AZ OLIMPIÁRÓL Azt mondják, az öttusában, ebben a nehéz, de csodálatos összetett sportágban „be kell érni” ahhoz, hogy valaki folyamatosan ott tudjon lenni a világ élvonalában. Egyegy kiugró eredményt egészen fiatalon is el lehet érni - persze, azt sem adják ingyen, azért is meg kell dolgozni -, de ahhoz, hogy valakit mindig az esélyesek között tartsanak nyilván, tapasztalat, versenyrutin szükséges. Horváth Viktor tavaly, 29 éves korában lett egyéni világ-és Európa-bajnok, amit akkor, azon melegében így kommentált: úgy látszik, mostanra értem be. Ez után a teljesítmény után a székesfehérvári versenyzôt joggal nevezhetjük a pekingi olimpia egyik esélyesének, akivel számolni kell.
– A beszélgetést kezdjük egy idôben hozzánk közelebb álló eseménnyel, az Év sportolója választással, ahol a má sodik helyen végeztél. Az eredmény megosztotta a sporttal valamilyen formában foglalkozók körét, még a szavazatot leadó újságírókat is: sokak szerint egy vb-és Eb-aranynak ebben a sajátos vetélkedésben is aranyat kellett volna érnie. Te mire számítottál? – Abban reménykedtem, hogy dobogós leszek, sôt, számítottam is rá. Azzal tisztában voltam, hogy Talmácsi Gábort nem lehet megverni, mert a motorversenyzés népszerûbb, mint az öttusa. Bevallom, azt hittem, a kenus Vajda Attilával leszek majd harcban valamelyik helyért, hiszen ô is duplázott, Eb-t és vb-t is nyert. A tavalyi olyan esztendô volt, amikor a férfiaknál a bôség zavarával küszködtek a szavazók, hiszen sok jó eredmény született. Elôfordult, amikor a nôknél volt nehezebb rangsort készíteni, és olimpiai arannyal is lemaradt valaki a dobogóról… Szóval, örülök, hogy benne voltam az elsô háromban, hiszen szakemberek, hozzáértôk döntöttek a legjobbakról. Szerintem nem lehet, legalábbis nagyon nehéz összehasonlítani a különbözô sportágakat, és én nem is vagyok az a típus, aki ezzel foglalkozik. Nem szabad túl komolyan venni ezt a játékot. Én nem azért öttusázom, hogy az eredményeimért szavazatot kapjak. Ha gondolnak rám az év végi voksoláskor, az plusz öröm. -– Amikor beszélgetünk, még közel van az elmúlt év vége, az újesztendô kezdete. Szilveszterkor készítettél mérleget? Egyáltalán, szoktál ilyet csinálni? – Mérleget nem készítek, hanem átgondolom a megtett utat, elgondolkodom a mögöttem hagyott éven, de nem szilveszterkor, hanem a versenyidény végén. Ilyenkor elemzem, hogy mit csináltam, mit értem el. Tavaly a pekingi Világkupa-döntô után, vagyis
még szeptemberben összegeztem, az még elég közel volt a világbajnoksághoz. A mostani összegzésem egyfajta rácsodálkozás volt: jé, Eb-t és vb-t is nyertem ugyanabban az évben! Az Ebsiker után ugyanis nem hittem volna, hogy még egyszer összeáll az öt szám a legfontosabb pillanatban. Még visszagondolva is feldobott, nagyon jó érzés volt. – Azóta eszedbe jutott a rigai Eb vagy a berlini vb? Foglalkoztatnak még ezek a versenyek, vagy már elôre nézel, hiszen jönnek az új feladatok? – Az év végén megnéztem a tévében a versenyek összefoglalóját, s egy hete újból megnéztem a videó-felvételt. Az újabb videózásra azért volt szükségem, mert alapozáskor, amikor csak dolgozunk, valamivel meg kell szakítani az egyhangúságot. Ilyenkor nem a hibákra figyelek, hanem a jó érzést keresem, és tényleg jó volt látni egy olyan versenyt, ami összejött. Kicsit várom is már a versenyeket, és ezért csempészek be a monotóniába valami mást, ami erôt ad. – Egy kérdés erejéig maradjunk még a szilveszternél! Mi járt az eszed ben éjfélkor, a Himnusz hallatán? – Nekem mást jelent a Himnusz, mint egy átlagembernek. Gyakran az a kép jutott az eszembe, amikor én is a dobogón álltam. A tavalyi Eb és vb óta azonban már arra gondolok, hogy 2007-ben csak nekem játszották a Himnuszt. Korábban csapat- és váltótagként álltam már a dobogó tetején, és a fiúkkal együtt hallgattam a Himnuszt, de olyan addig még nem volt, hogy csak nekem játszották. Persze, most csak a felnôtt versenyekrôl beszélek. – Öttusában elôtted egyetlen versenyzônek sikerült dupláznia, vagyis ugyanabban az évben megnyerni az Eb-t és a vb-t is: 1998-ban a francia Se bastien Deleigne állhatott mindkét verseny dobogójának tetején. A „dupla”
közül számodra melyik verseny a kedvesebb? – A világbajnokságra szívesebben gondolok, azt jobb felidézni, mert az Európa-bajnokság a kvótaszerzés „kényszere” miatt görcsösebb volt. Az Eb volt az elsô kvalifikáló verseny, igyekezett mindenki már az elején döntésre vinni a dolgot, biztosítani a pekingi részvételt. Ráadásul az elsô nyolc hely indulási jogot ért, itt volt a legnagyobb az esély a kvótaszerzésre, így az egész mezôny feszültebb, görcsösebb volt. Nem csoda, hogy több nagy név a döntôbe sem tudott bejutni, kiesett a selejtezôben. A világbajnokságon már kvótával a zsebemben, nyugodtabban versenyezhettem, és az öt szám is jobban sikerült, mint az Eb-n. Rigában, az Eb-n az elsô három szám után nem úgy nézett ki, hogy a végén az aranyért futok, akkor még csak a kvóta volt a cél. Nem nekem állt a zászló. Aztán a lovagláson megkaptam a sorstól, hogy az élre álltam. A világbajnokságon összeszedettebb voltam, jobb teljesítményt nyújtottam az egyes számokban, mégis szorosabb volt a vége. Az Eb-n az élrôl vágtam neki a záró futásnak, de ehhez az kellett, hogy mások hibázzanak a lovaglásban, én viszont nem rontottam. A vb-n nem az elsô helyrôl rajtoltam, de azt tudtam, hogy az élen álló cseh fiút többen is meg fogjuk verni. Számolni kellett azonban a mögöttem rajtoló német versenyzôvel, és Németh Robival, aki tavaly néhányszor megvert. Bár 24 másodperccel mögöttem rajtolt, nem írtam le az orosz Frolovot sem, aki jelenleg a legjobb futó. Szóval, tisztában voltam azzal, hogy futni kell, mert nagyon tömör a mezôny. Keményen kezdtem, ám nem tudtam, bírom-e végig. Nehéz volt, ez volt életem legnagyobb futása. Ez az egyik szépsége az öttusának, hogy más-más helyzetbôl is lehet nyerni, és minden gyôzelem fantasztikus érzés. – Haladjunk a jövô, a következô feladatok felé. Kína már szóba került a tavalyi Világkupa-döntô kapcsán. Az idén olimpia lesz Pekingben. – Korábban jártam már Pekingben, a 2004-es Világkupán szerepeltem, igaz, akkor más helyszíneken rendezték a versenyt, máshol laktunk, Kína csúnyább arcát, a nyomort láttuk. ôsszel jó szállodában voltunk, közel a ver-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 11
MAGYAR EDZŐ 11
2008/1 ■
szülnek az olimpiára, mindenhol építkeztek. A versenyeken is sok nézô volt, ez számomra azt jelenti, hogy várják az olimpiát. Hogy a szmog mennyire zavaró? Már a repülôrôl észleltük, ugyanis semmit sem láttunk a városból. A nôi verseny alatt napsütéses idô volt, állítólag, ám mi nem láttuk a napot. Az biztos, naptejet, napolajat nem kell a csomagba pakolni. – Mikor kezdted a felkészülést az új idényre? – Október végén álltam neki az alapozásnak, ám mivel általában november elején szoktunk kezdeni, most könnyedebben láttam munkához. Kaposváron kéthetes lovastáborban vettem részt, majd novemberben igazán komoly munka folyt a válogatott három hetes tatai edzôtáborozásán, aztán klubomban, Székesfehérváron komplex felkészülési szakasz következett. A hagyományos barcelonai edzôtáborozás zárja a sort, amikor két hétig a vívásra helyezzük a hangsúly. Az elsô versenyem a februári budapesti fedett pályás viadal volt, majd március végén a millfieldi Világkupa lesz az elsô igazán rangos esemény.
HORVÁTH VIKTOR Született: 1978. február 26., Székesfehérvár Klubja: Al ba Volán. Edzôi: Kulcsár Antal, Komlódy Zsolt, ifj. Deák Ferenc, Heilig Anita, Mészöly Gábor Legjobb eredményei. Egyéni: világbajnok (2007), 2x vb-2. (2001, 2006), Európa-bajnok (2007), Eb-6. (2006). Csapat: 3x világbajnok (2001, 2002, 2003), vb-2. (2006), vb-3. (2007), 2x Európa-bajnok (2001, 2006), 2x Eb2. (2003, 2007). Váltó: 4x világbajnok (2001, 2003, 2005, 2006), 3x Európa-bajnok (2001, 2003, 2006). Juniorként. Egyéni: Eb-3. (1999), Eb-6. (1998). Csapat: vb-2. (1999), Európa-bajnok (1997), Eb-3. (1999). Váltó: 2x világbajnok (1997, 1999), Európa-bajnok (1999), Eb-2. (1997), Eb-3. (1998) Az Év sportolója válasz táson 2. (2007). senyhelyszínekhez. Ez az utazás egyértelmûen a terepszemlét, az olimpiai létesítmények feltérképezését, bejárását szolgálta. Bár ötödik lettem a versenyen, külön nem készültünk rá. Úgy vélem, jók a versenyhelyszínek, szerintem már teljesen készen is vannak, legalábbis a mieink. Igaz, a rendezéssel még akadtak gondjaik, de ezek csak apróságok, így is jó emlék maradt bennem magáról a versenyrôl. A lovak
is jók voltak, nem volt köztük kirívóan gyenge képességû. – A várost mennyire sikerült felfedezni? Igazak a szmogról szóló riasztó hírek? – A Nagy Falat 2004-ben már láttam, elôtte el sem tudtam képzelni, milyen lehet. Most nem volt sok idônk városnézésre, de azt így is lemérhettem, hogy rengeteget fejlôdött az elmúlt idôszakban. Érzôdött, hogy nagyon ké-
– Az idén az olimpia elôtt, május végén Budapest ad otthont a világbajnokságnak. Bár hazai rendezésû világversenyen indultál már, hiszen ott voltál a 2006-os budakalászi Eb-n is, de itthoni világbajnokságon még nem szerepeltél. Milyen érzésekkel várod a debütálást? – Bevallom, nagyon sajnálom, hogy az olimpia évében rendezzük a világbajnokságot, mert nekem 2008-ról elôször az olimpia ugrik be. Az 1999-es margitszigeti vb azért volt nagyobb „durranás”, mert akkor nem volt olimpia, mindenki a vb-re figyelt. Most azért az olimpia a fô esemény. Egyébként a margitszigeti vb-n is ott voltam, lôállás-ellenôrként tevékenykedtem a versenyen, meg drukkoltam persze a magyaroknak. Balogh Gabit a juniorcsapatból ismertem is. Azóta sok Eb-n és vb-n szerepeltem, de olyan verseny hangulatot sehol sem éltem át. Biztos jó lesz a májusi vb is, de egyelôre nehéz róla beszélni, mert távolinak tûnik. Gondolom, ahogy közelebb kerülünk hozzá, engem is elkap majd a hév, a vb-láz. Az biztos, gondosan készülök majd rá, hogy jól szerepeljek. A budakalászi Eb-n már tapasztaltam, milyen érzés hazai közönség, nagy tömeg elôtt versenyezni. Akkor igazán sikeresek voltunk, minden férfi versenyszám után a magyar Himnusz csendült fel. ôszintén remélem, valami hasonlót élünk át a májusi vb-n is. Füredi Marianne
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 12
12 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Két lábbal áll a földön CSOMOR ERIKA HAWAII KIRÁLYNÔJE SZERETNE LENNI A 2007-es „Év sportolója” választáson egy fiatal, Magyarországon nem túlságosan elismert sportág képviselôjét is a legjobbak közé választották. A triatlonos Csomor Erika a Magyar Sportújságírók Szövetsége munkatársainak szavazásán bekerült a legjobb három közé. Megtiszteltetés ez a Budaörsi TK versenyzôjének, és persze az egész sportágnak. A nyomtatott sajtóban hagyomány a magázódó formájú interjú. Ám a szerzô ezúton kér elnézést az olvasótól. A sportpályákon közösen, több évet eltöltött versenyzôvel készülô beszélgetés megszövegezése során nem állt rá a kezem erre a formára.
– Eljátszottál a gondolattal, hogy esetleg 2007 legjobb nôi egyéni spor tolója lehetsz? – Nem, mert tudtam, hogy a másik két lány elôttem végez majd. De már az is nagyon nagy esemény volt, hogy ekkora sportolókkal említettek egy lapon. Különös érzés volt egy színpadon szerepelni olyan sztárokkal, mint Szávay Ágnes, vagy a sokszoros világ- és olimpiai bajnok kajakos Kovács Katalin. Rendkívüli megtiszteltetés ez számomra, és alighanem magának a sportágnak is szól az elismerés. Azért természetesen azt mindenkinek látnia kell, hogy ez csak egy játék, amely ráadásul meglehetôsen szubjektív. Ezzel együtt egy ilyen eseményre igencsak odafigyelnek az emberek. Emlékszem, amikor kicsi voltam, én is mindig néztem a Sportcsillagok Gálaestjét. – Az embereknek szükségük van hôsökre… – Úgy érted, most én lennék egy ilyen hôs? Egyáltalán nem érzem magam különleges embernek. Szerintem nem vagyok sokkal tehetségesebb, kiemelkedôbb, mint bárki más. – Ami a kezdeteket illeti, erre emlékszem. A Szegedi Tanárképzô Fôiskolán vágtál bele a triatlonozásba. Közös ismerôsünk, Kiss Zoli mondta évekkel késôbb, amikor már nevet szereztél magadnak a sportágban, hogy „de hát Era az elején rendre leszakadt rólunk bringázás során!” – Persze, mert ô egy erôs, gyakorlott kerékpáros fiú volt, én meg egy kezdô kis csaj, aki azt sem nagyon tudta, hogy kell felülni a bringára. Idôvel azért megtanultam, mint ahogy nagyon sok mást is. A fôiskolán azt tanultuk, hogy a tehetség nem csupán fizikai adottságok halmaza. Természetesen az is beletartozik. Ugyanúgy része a mentális, pszichés hozzáállás, az attitûd, és még sok más tényezô. – A díjátadón mi volt a számodra a legfontosabb?
– Az eseményt megelôzô napon az foglalkoztatott leginkább, hogy mit vegyek fel. – Csinos voltál! – Lassan nagy gyakorlatom lesz a partikon való megjelenésben is. Decemberben szinte minden nap volt egy ilyen. Nem rajongok a ceremóniákért, de lassan hozzászokom ehhez is. – Ha választani lehet a decemberi felhajtás, és az otthon, egyedül, a négy fal között eltöltött esték között, melyikre szavazol? – Persze, jobb, ha egy eredményes szezon után kötelezôen meg kell jelennem az ünnepségeken, sem mint, hogy azon morfondírozzak, mit hol rontottam el. – Szerintem tavaly nem nagyon rontottál el semmit. - A tavalyi volt valóban az eddigi legjobb szezonom. Fôként a hawaii Ironman-világbajnokságon elért tizedik hely miatt. Ettôl most ugyancsak megjött az egyébként sem kis kedvem a felkészüléshez. Lelkes, eltökélt, igazán motivált vagyok. Mert bebizonyítottam, hogy lehet Hawaii-n is jól menni. Csak rá kell szánni az idôt az akklimatizációra, magától értetôdôen egy kifogástalan felkészülést követôen. Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy kellô idôben kiutazzanak. Nekem, és szerintem Major Józsinak is volt elég idônk erre. Jól is szerepeltünk. Érzem magamban az erôt, szerintem képes vagyok még ennél is jobb eredményre! Ráadásul körvonalazódni látszik a továbblépés lehetôsége. – Miben látod ennek a zálogát? – Elôször is az úszásban kell fejlôdnöm. Ezt már megbeszéltem Brett Shuttonnal is. – Nocsak! A hírhedt fekete bá ránnyal, az ITU versenyeirôl örökre számûzött edzôvel beszélgetsz? – A tanítványai rajonganak érte, szerintem a híre eltúlzott, ezért olyan szörnyû. – Például, hogy egy tanítványát megerôszakolta. Ez elég botrányos hír, nem?...
– Ez azért nem egészen így történt. Húsz éve volt, persze hibázott ô is. Egy fiatalkorú tanítványával került közelebbi kapcsolatba, aki késôbb feljelentette. Szó sem volt erôszakról. Csak hát, Ausztráliában ezt egészen másként nézik. Megbûnhôdött a tettéért. – Rendben, higgyük el, hogy így tör tént. Továbbmegyek, az edzésmódszerei alapján igazi szadistának tartják. – A sikeres, az átlagostól eltérô utat választó emberekre rendszerint rásütnek valami efféle bélyeget. Tény, brutálisnak tûnô módszerei vannak. De a tanítványai sikerei ôt igazolják. Chrissie Wellington például nyolchónapnyi közös munka után az idén megnyerte Hawaii-t. Ennél nagyobb bizonyíték nekem nem kell Brettel kapcsolatban. Meg aztán már kezdtem kipróbálni az ô módszereit. Igaz, nem jutottam el az ötvenszer négyszáz méteres résztávos futásig. De harmincöt darabot már futottam egy edzésen. – Mennyit?! – Harmincötöt. A futóedzôm, Zemen János is a szívéhez kapott, amikor meghallotta, mire készülök. Izgatottan hívott délután, hogy mi van velem. Mondtam, semmi különös. Túléltem, sôt nem éreztem magam olyan fáradtnak, mint Jani tízszer négyszáz méterei után. Brett óriási adagokat oszt ki, de az intenzitás sokkal alacsonyabb, és ezt könnyebb elviselni az izmoknak, ízületeknek, és az idegrendszernek is. Meg aztán kockázat nélkül nincs üzlet. – Ez egyfajta „mindent, vagy semmit” játék? – Nevezhetjük annak is. Harmincnégy éves vagyok. A lelkem még bírná sokáig. De érzem, hogy a testem már nem. Talán van két, három évem még. Ha tíz évvel fiatalabb lennék, nem ezt az utat választanám. De így meg szeretném próbálni, mire jutok, hogy ha befejezem, ne legyen hiányérzetem. Elmondhassam, én mindent megtettem azért, hogy a lehetô legjobb eredményt érjem el Hawaii-on. Ha túlélem Brett edzéseit, rosszabb nem hiszem, hogy leszek az idei tizedik helynél. – Zemen János, és a többi magyar edzôd mit szólt, amikor bejelentetted, hogy mással készülsz? – Nem arról van szó, hogy mostantól nem is látjuk egymást. Több mint tíz éve éppen Zemen Jani szólt az akkori edzômnek, Hegedûs Imrénének, hogy kár volna elveszteni egy tehetséget. Ô
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 13
MAGYAR EDZŐ 13
2008/1 ■
felkarolna engem, mert lát bennem fantáziát. Éva néni akkor nagyon korrekt volt, amit ezúton is köszönök neki. Elmondta, hogy a Szegedi Tanárképzô Fôiskola atlétika-tanáraként az alapokat megadta nekem. Mellesleg erre nagyon is szükségem volt. Rengeteget futóiskoláztunk, hogy a szörnyû, trappolós futásom kicsit szebb, gördülékenyebb legyen. De az ô tudását, úgymond, már meghaladta a tehetségem, ezért mintegy Jani gondjaira bízott. Most ugyanez történik, és Zemen Jani éppen olyan rendes volt, mint egykor Éva néni. Mert azt tudni kell, hogy Brett keresett meg engem, nem én ôt. Meg aztán az év nagy részében továbbra is itthon készülök majd, csak Brett útmutatásai szerint. Az edzôtáborokban viszont az ausztrál mágus vesz kezelésbe. Ô sem tudományoskodja
túl a dolgokat. Szerintem ô is a megérzéseire hagyatkozik, neki is olyan „sasszeme” van, mint Zemen Janinak. Érzi, meddig lehet elmenni. – Lélekben felkészültél heti hatvan kilométer leúszására? – Tudom, az ausztrál csodatriatlonos, Brad Khalefeldt így készült néhány hónapig, hogy felhozza az úszását a kellô szintre. Csakhogy ô az olimpiai távra készül. Nekem, mint hosszútávosnak, valószínûleg ennyire nem lesz szükségem. Harminc és negyven kilométer közé teszem a várható adagot egy héten. Mert Bratt szerint nekem nem elsôként kell kimásznom a vízbôl, de azért az esélyesek között. Ugyanis a lányok egy idô után keverednek az utánuk induló amatôr fiúkkal. Így már nem arról van szó, hogy ki az erôsebb egyedül a bringán, hanem
hogy ki kivel tud együtt tekerni. Mert igaz, hogy az Ironman-távon elvileg nem lehet bolyozni. Gyakorlatilag azonban ezt a versenybírók elnézik. És ha az elején nem vagyok ott a többiekkel, szinte esélyem sincs rá, hogy befogjam ôket. – Legfeljebb a futáson. – Na, igen. A futásom remekül sikerült. A 3:01 órás idôm azt hiszem, benne van Hawaii-on a top tízben. Vagyis ezzel partiképes vagyok. Csak nem szabad nagyon hátulról indulni. Ehhez kell a sok úszás, meg a sok bringa. Mert Brett szerint én szinte még nem is bicajoztam. Majd most! – Kik lesznek még a csapatban? – Rengeteg sikerre éhes hosszútávos. Az idei hawaii nyolcadik és kilencedik, többek között. Mivel valószínûleg én leszek a leggyengébb úszó, és bringás, engem húznak majd. Ez pedig jó, mert szerintem mindig jobb egy erôs csapatban a leggyengébbnek lenni, mint egy gyenge csapatban „királykodni”. Ebbôl lehet a legtöbbet profitálni. Mert szerintem én a saját bôrömön, a saját hibáimon keresztül megtanultam az alapokat. De kell egy ember, aki ezt az egészet összerakja egy kilenc órás triatlonná. Magyarországon, úgy vélem, egyetlen ember ért ehhez igazán, Kropkó Péter… Engem Brett Shutton keresett meg, így bolond lennék nemet mondani a hívására. Hiszen a csapatába hetente tucatnyian szeretnének bekerülni. Nekem, úgy tûnik, megadatik a lehetôség, szeretnék élni vele. Ebbôl nem csak én nyerhetek, hanem késôbb más magyar triatlonisták is. – Nagy álmaid vannak, pedig néhány éve nagyon mélyen voltál. – A fáradásos sípcsonttörésemre gondolsz? Az tényleg mély nyomokat hagyott bennem. Korábban soha nem voltam sérült. És ez sem egyik napról a másikra jött. Észre sem vettem, csak folyamatosan fájt. Aztán a mûtétet követôen túl hamar kezdtem terhelni, arra is ráment jó sok idôm. Igaz, hogy az óta féloldalasan futok, de ha most elkezdenék szimmetrikusan lépni, valószínûleg lesérülnék. Azért idôvel visszarendezôdik a mozgásom. Különben ezzel is nyertem. Amikor nem tudtam futni, elôvettem a bringát, és akkor abban a számban fejlôdtem sokat. Meg aztán, korábban sokszor nem volt túl nagy kedvem az edzésekhez. Aztán, a karrieremet veszélyeztetô sérülést követôen értettem meg, micsoda ajándék, hogy sportolhatok. – Lassan filozófiai magasságokba érkezünk. - Én nem vagyok tipikus filozófus alkat. Habár annak, aki annyi idôt eltölt az
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 14
14 MAGYAR EDZŐ
országúton a nyeregben egyedül, mint én, van ideje gondolkodni. Azért én inkább úgy vagyok vele, hogy teszem a dolgom, és igyekszem nem aggódni mindenen. Vannak, akik halálra izgulják magukat verseny elôtt. Szerintem ez semmire sem jó, csak fölösleges energiákat visz el. Oda kell menni, és tenni a dolgunkat. Nemrég olvastam egy Nike-szlogent. Eszerint olyan edzés még nem volt, amelyet megbánt volna egy sportoló. Oda kell állni, és csinálni. Mert ha az ember belegondol abba egy Ironman reggelén, hogy mi vár rá, hát bele sem megy a vízbe. – Te híres-hírhedt vagy arról, mennyit versenyzel. Hogy az elôzô gondolatnál maradjak, szinte válogatás nélkül indulsz versenyeken. – Ilyen vagyok, és már maradok is. Igen, sokan mondják, hogy ennyit nem kellene versenyezni. Egyrészt szükségem van a versenyeken megszerezhetô pénzekre. És ismerek olyan lányt – Rebecca Prestonról van szó -, aki szinte kéthetente indul Ironman-versenyeken, sorra nyeri ezeket, és semmi baja sincs. Nem szabad megcsontosodott dogmákban gondolkodni. Másrészt vannak olyan megméretések, amelyek szinte biztos, hogy nem viszik elôre a karrieremet. De valamilyen oknál fogva én szeretem ezeket, és ragaszkodom az ezeken való részvételhez. Évekkel
■
korábban sokan kérdezték, mi a fenéért kell nekem montiznom. Látszólag nem származott elônyöm belôle. Csakhogy az óta sokkal biztosabban ülök az országútim nyergében. A lényeg, hogy én látom a rendszert ebben a mások számára káosznak tûnô, engem körülvevô világban. Sokkal inkább emocionális vagyok, sem mint racionális. Ilyen vagyok, és kész. Engem már csak ilyennek kell elfogadni. Igaz, a tavalyi évem olyan jól sikerült, hogy most már megengedhetem magamnak, hogy válogassak az indulások közül. Szerintem ezt szeretni kell. Aki szigorúan üzleti alapon képzeli el a sportot, az nem ma-
2008/1
rad meg ebben a közegben sokáig. Én viszont még mindig itt vagyok, nagy tervekkel, nagy álmokkal. – És nagy, hogy ne mondjam, máris hatalmas eredményekkel. – Ne mondd! Tényleg ne! Nem szeretem az ilyen felfokozott jelzôket. Velem kapcsolatban különösen nem. Írd meg, kérlek ezt a beszélgetést úgy, ahogy én fogalmazok. Nem kellenek a szuperlatívuszok, a legek, a fantasztikus, és hihetetlen jelzôk. – Tudom, te egy olyan csaj vagy, aki imád sportolni, nem pedig szerepelni. Igyekszem. Marik Balázs
Csomor Erika 2007. évi eredményei: Dátum 04.22. 04.29. 05.19. 05.26. 06.02. 06.16. 06.17. 06.24. 07.15. 07.22. 08.26. 10.13. 10.27. 11.11.
Helyszín Horst Hollandia Budapest Gyôr Balatonfüred St.Pölten Ausztria Baja Baja Roth Németország Lorien Franciaország Lake Placid USA Zofingen Svájc Hawaii Kona USA Hawaii Maui USA Kuala Lumpur Malaysia
Verseny helyezés Powerman duatlon 1. Rövidtávú duatlon OB 1. Rövidtávú duatlon-világbajnokság 3. Rövidtávú triatlon ob 1. Féltávú Ironman 70.3 verseny 1. Triatlon váltó ob 1. Triatlon Tour sprint verseny 4. Ironman 4. Triatlon hosszútávú világbajnokság 2. Ironman 3. Powerman duatlon-világbajnokság 1. Ironman világbajnokság 10. Xterra világbajnokság 16. Powerman duatlon 1.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 15
MAGYAR EDZŐ 15
2008/1 ■
Peking jegyében AZ OLIMPIAI MOZGALOM SZELLEME, ÖRÖK ÉRTÉKEI A huszonegyedik század a maga szédítô rohanásával óhatatlanul hajlamossá tesz bennünket arra, hogy lehetôleg ne sokat meditáljunk, összpontosítsunk a lényegre, gyakran legfeljebb a felületeken futkározunk, mélységekbe nem merülünk. Olykor torpanunk csak meg - egy-egy pillanatra - amikor valami rendkívüli, valami szenzáció történik. A média pedig ezek közül, az esetek túlnyomó többségében - a bulvárosodással járó szokások szerint - a rendhagyó, a figyelmet leginkább felkeltô negatív sztorikat tálalja elénk. Ha csak az utóbbi évtized olimpiatörténéseit vesszük figyelembe, feltûnô, hogy maguk a játékok esetenként némi túlzással - szinte csak háttérként, indítékként, s jóval szerényebb terjedelemben kaptak az írott és az elektronikus sajtó szolgáltatásaiban teret, mint, mondjuk, a Salt Lake City téli játékait megelôzô, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot alapjaiban megrendítô korrupciós botrányok, amelyeknek a hullámai, utórezgései hónapokon, sôt éveken át ellátták szaftos sztorikkal az újságokat, televíziós csatornákat, rádiókat... Az athéni doppingesetek rémtörténeteivel ne is példálózzunk, vagy éppenséggel a hasonló okokból végül hat hónapos börtönre ítélt ötkarikás korábbi hôsnô, az amerikai futó csoda, Marion Jones tragédiáját se részletezzük... Körülnézhetnénk, persze, a saját portánkon is... Hosszú évek óta viszontagságos a magyar ötkarikás társadalmi szervezet sorsa, belsô vitákat idézett elô a MOB és az állami vezetés közötti viszony, változott a patinás testület szerepe az állami támogatás elosztását illetôen, az athéni magyar doppingesetek okozta trauma azután csak tetôzte a gondokat, s egyben kínált szinte állandó témát a hazai sportsajtónak. Az olimpiai játékok fennkölt mivolta, a mozgalom nemes szellemisége, az öt színes karika értékei, jelentôsége mintha gyengült, halványult volna a kommunikációs eszközök mûködésének tükrében. Pekingre, a huszonkilencedik mo dernkori olimpiai játékok várhatóan felejthetetlen sportünnepségeire készülünk pedig. Amely - minden szokványos általánosítással szemben - nem csupán nagyszabású versenyek sorozata lesz, nem csak sportesemény, izgalmas küzdelem, látványosság, világ-
szerte óriási érdeklôdéssel várt televíziós csemege heteken át, hanem egyben kifejezôje, megtestesítôje mindannak, ami az olimpiai mozgalom értéke, lényege. Peking jegyében néhány ezzel rokon gondolatnak adunk helyt, mert úgy érezzük, a felkészülés sokféle igénye, tagadhatatlanul felgyorsult életritmu sunk, meglehetôsen zaklatott sportéletünk egymást követô viszontagságai sem szolgáltathatnak mentségül arra, hogy ne emlékeztessük közössé günket - a folyamatokban fôszerepet játszó edzôinket - s természetesen, rajtuk kívül minden sport iránt elkötelezett hivônket az olimpizmus legfontosabb célkitûzéseire, eszenciájára. ● ●●
Amikor a francia Pierre de Coubertin báró 1894-ben arra az elhatározásra jutott, hogy az idô megérett az ókori olimpiai játékok felújítására, célja ezzel nem kizárólag az volt, hogy egy modern, nemzetközi jellegû, nagyszabású sportesemény kereteit teremtse meg. Pedagógusi hivatástudata, becsvágya ennél sokkal többre sarkalta: olyan széleskörû, minden kontinenst magában foglaló mozgalomról álmodott, amely elôsegíti a sport, a testi nevelés és az oktatás egységbe foglalt kultúrájának fejlôdését, hódítását. A sportot olyan modellként szándékozott elhelyezni a kultúra keretei között, amely békét, harmóniát sugall, s képes megôrizni a sportpályán zajló puszta eseményeken messze túlmutató fontos emberi értékeket. Ennek következtében vallotta - a sajátos értékek kifejezése, megtestesítése és ôrzése miatt hogy az olimpiai játékok semmilyen más sporteseményhez nem hasonlíthatók, fôként, mert valójában felsôbbrendû megkülönböztetô jegyek érvényesülnek az olimpiai mozgalom kibontakozásában, terebélyesedésében, minden mozzanatában. Coubertin jövendölô elôrelátása beigazolódott, hiszen manapság a kulcsfontosságú értékek - a kiválóság, a barátság, a tisztelet - testesítik meg az olimpiai mozgalom szívét-lelkét. Ezeket a fogalmakat következetes igyekezettel töltötték meg tartalommal és óvták Coubertin és társai, majd hosszú évtizedek megpróbáltatásai, nehézségei ellenére tartották érvényben méltó követôi. Ez az eltökélt szándék hatja át a meghatározó döntéseket és esemé-
Pierre de Coubertin nyeket mind máig. Mindezek eredményeként vált folyamatos és sikeres az olimpiai öt karika hódítása, nôtt hamisítatlan világeseménnyé az egymást követô olimpia játékok sora, s eszméje mindezeken felül - telíti, gazdagítja élettel-tartalommal a globalizált dialógust a sport szerepérôl, jelentôségérôl a huszonegyedik század társadalmában.
Mozgás és gondolkodás Coubertin filozófiája, az olimpiai mozgalom örökérvényû értékeinek meghatározása és érvényesítése vonatkozásában egyáltalán nem meglepô, hiszen tudjuk, mindenek elôtt és felett ô maga is elsôsorban a nevelés reformerének tekintette magát, pedagógusnak, akit közvetlen gyakorlati tapasztalata gyôzött meg arról, miként hat a tanítványokra az igazi értékek közlése, ismertetése, bemutatása. Nem mellékesen, a mûvelôdés megújításához szükséges testnevelési és sport ismeretei mellett – kiadott tanulmányai, írásai, elôadásai is bizonyítják ezt – nevet, elismerést szerzett magának, mint történész, kutató és társadalomtudós is. A sport és a testi nevelés érthetôen központi helyet foglalt el elképzeléseiben. Hitt abban, hogy a sport minden gyermek életében fontos szerepet játszik, kell hogy játsszon, s valójában éppen olyan meghatározó a jelentôsége a mûvelôdésben, oktatásban, mint a
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 16
16 MAGYAR EDZŐ tudományok, az irodalom vagy a mûvészetek. Érvelése abból a korrekt feltételezésbôl indult ki, hogy az egészséges mozgás, a sport ösztönzi és elôsegíti a gondolkodást, s ez által javítja a figyelem összpontosításának képességet is az emberben. Ahogyan 1887ben megfogalmazta: „A sport megkétszerezi a tanulás gyorsaságát, s ugyanígy segíti elô az elôadott témák, új ismeretek helyes értelmezését is.” Az szintén említést érdemel a francia pedagógus felfogásáról a mûvelôdést illetôen, miszerint a sport, számos funkciója-haszna mellett, jelentôsen elôsegíti a kívánatos alapvetô etikai érzék kialakulását is az egyénben. Késôbb mindinkább beigazolódott Coubertin elméletének megalapozottsága. Az olimpiai eszmék szíve-lelkelényege ma a kiválóság, a barátság és a tisztelet. Ezek a fogalmak hatják át az olimpiai mozgalommal kapcsolatban megszületô döntéseket és akciókat, s következetes fenntartásuk, érvényre juttatásuk eredményenként vált sikeressé az öt színes karika látványos hódítása és tekintélyének emelkedése világszerte, továbbá a 114 évvel ezelôtt Coubertin által kifejtett elvek nyomán alakult ki mind szélesebb körû nemzetközi dialógus is a sport elengedhetetlen hasznú szerepérôl a társadalom formálásában. A francia reformert mindennél erôteljesebben ösztönözte a 3000 évvel korábban virágzó ôsi görög kultúra, ahol az oktatás-mûvelôdés folyamatában elengedhetetlen szerepet kapott a sport. A test nevelése egyenlô jelentôségû volt a filozófiával és a zenével, ezek a kellékek képezték a legfôbb építôköveit a test, a szellem és a jellem harmonikus formálásának. A Krisztus elôtti 776-ig visszavezethetô ókori olimpiai játékok szinte felmagasztalták az oktatásnak ezt a szinte szent formáját, hiszen szorosan az Olimpusz istenei tiszteletére celebrált vallásos ünnepekhez kapcsolódtak minden negyedik esztendôben az Olimpiai Játékok, amelyeknek keretei közt a szabad görög férfiaknak alkalmuk nyílt összemérni erejüket, ügyességüket, tudásukat futásban, diszkoszvetésben, gerelyhajításban, távolugrásban, „öttusában”, birkózásban, ökölvívásban és a kocsiversenyekben. A gyôzteseket dicsérô kultusz részeként olajágkoszorút kaptak, s jogot arra, hogy tetteiket költôk dogozhassák fel, sôt arra is, hogy szûkebb hazájukban, városukban szobrot emelhessenek a tiszteletükre. A játékok mindenhatósága szentségét jelzi az „Ekecheiria”, az olimpiai
■
2008/1
béke, illetve fegyverszünet intézménye is, amely a görög városok közti esetleges fegyveres konfliktusok felfüggesztését jelentette a játékok elôtt, alatt és bizonyos meghatározott ideig utána is, s egyben szabályozta azt is, hogy a versenyek színhelyén tilos volt mindennemû fegyver viselése. A résztvevô sportolók, hozzátartozóik és a mintegy 35-40 000-es közönség minden aggodalom nélkül, abszolút biztonságban utazhatott oda és vissza az eseményekre, amelyet hasonlóan tökéletes biztonságban élvezhetett a helyszínen.
felsôbb hatalma alatt kerül megvalósításra… kiterjed mind az öt kontinensre. Az Olimpiai Mozgalom csúcspontja a világ versenyzôinek találkozása a legnagyobb sport fesztiválon, az Olimpiai Játékokon. A sport gyakorlása alapvetô emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolás joga a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az Olimpiai szellemben, amely kölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében.”
A charta útmutatásai
Summázva megállapítható, hogy az egyén számára az olimpizmus elegyíti a sportot a kultúrával és mûvelôdéssel, hogy kiegyensúlyozott egységben fejlessze a testet, a szellemet és az akarati tulajdonságot. A társadalom számára az olimpizmus az emberiség szolgálatában állítja a sportot, ezzel bátorítva és elôsegítve a béke és egymás jobb megértésének ügyét, ekként ôrizve és ápolva általában az emberi méltóságot. Az elsô modernkori olimpiai játékoktól, 1896-tól kezdôdôen az olimpiai mozgalom segített értékeinek hangsúlyozásával meghatározni a sport szerepét az egyes ember és általában az emberiség fejlôdésének folyamatában. Ebben az igyekezetében vált szükségessé az olimpiai charta korszerûsítése idôrôl idôre, hogy az mindig összhangban legyen a társadalmi és egyéb változásokkal. Erre, hogy csupán egy jellemzô példával szolgáljunk: a nyári játékok mellett idôvel idôszerûvé vált a téli játékok megrendezése is, sôt – igaz, más jellegû követelmények és igények hatására – késôbb a különbözô típusú ötkarikás események idôbeni elválasztása szintén, amelyek így azután 1992-tôl kezdôdôen kétévenként váltják, követik egymást. A szervezet terebélyesedését mutatja, hogy ma már több, mint 200 tagországot számlál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely szoros együttmûködést alakított ki a nemzeti olimpiai testületekkel, ugyan így a nemzetközi sportági szakszövetségekkel és gyûjtô szervezetekkel a fejlôdés folyamatos biztosítása érdekében a legkülönfélébb szakmai, anyagi, és erkölcsi támogatást lehetôvé tevô programok (lásd az olimpiai szolidartási- és egyéb segélyezô projektek) megtervezésével és következetes végrehajtásával. Ezek sorából kiemelkednek azok a tárgyalások az Egyesült Nemzetek Szervezete és a NOB között, amelyek eredményeként formálódik a „Sport a békéért” prog-
Ez az ókori modell érthetôen ragadta meg Coubertin fantáziáját, s vélte úgy, hogy ezekre az elvekre és gyakorlatra alapozhatja meg a játékok modern formában történô megjelenítését, azaz, mint ahogyan ez az ôsi görögök világában történt, tehát, hogy a sport nem csupán eszköze a széleskörû nevelésnek, hanem egyben lényeges eleme a társadalmi harmóniának, kölcsönös megértésnek és békességnek. Meggyôzôdéssel vallotta, hogy elenyészô azoknak a problémáknak a száma, ahol a sport sem képes segíteni. Coubertin egy alkalommal jellemzôen ezt mondta:”A sport az ember számára a lehetô legjobb dolog arra, hogy mindenben tökéletes legyen.” Késôbb némileg módosította ezt. Annyiban, hogy a tökéletességet – mint elérendô célt a sport révén – az erôfeszítés szóval helyettesítette. Végeredményben ezt fejezi ki a neki tulajdonított híres mondás is a játékok lényegérôl: „Az életben nem a diadal a fontos, hanem a küzdelem, nem a gyôzelem a lényeg, hanem az, ahogyan küzdesz érte.” Coubertin ideái ekként váltak a modernkori olimpiai mozgalom és a játékok alapköveivé, amelyeket az Olimpiai Charta foglal össze: „Az Olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit, mint egységes egészet fogja össze és dicsôíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel az Olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömére, a példakép nevelési értékére és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletén alapszik. Az Olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlôdésének a szolgálatába állítsa egy békés társadalom elômozdítása és az emberi méltóság megôrzése érdekében. Az Olimpiai Mozgalom egyetértésben szervezett, egyetemes és állandó cselekvési sorozat, amely a NOB leg-
Lépést tartani a korral…
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 17
MAGYAR EDZŐ 17
2008/1 ■ ram, de említhetnénk a NOB erôfeszítéseit a környezetvédelem tekintetében, küzdelmét világszerte az egészség megôrzéséért, a nôi egyenjogúságért, vagy éppenséggel az egyik legfenyegetôbb veszély, a tiltott teljesítményt növelô szerek alkalmazása ellen. A Coubertin által nyomatékkal hangoztatott értékek kölcsönözték a mozgalom fejlôdéséhez a hajtóerôt: a tisztelet, a sportszerû, tiszta játék, a kiválóságra törekvés, a becsületes erôfeszítés öröme, s a már hangsúlyozott harmónia a test, a lélek és a szellem között. Ez a felsorolt öt alapelv ugyan egyértelmû, világos, a mögöttünk hagyott század során azonban nem egyszer tûnhetett úgy, mintha az egyes elemek idôrôl idôre ellentmondásba kerültek volna egymással. Az általános, mindenki becsületes szándékát, sportolási lehetôségeit illetô tisztelet miként volt, példának okáért, összeegyeztethetô azzal a korlátozással, amely hosszú ideig tiltotta-korlátozta a nôk részvételét az olimpiai küzdelmekben? Semmi sem tökéletes, s a gyengeségek, hibák azért is léteznek, hogy korrigáljuk azokat. Tény, hogy a charta imént említett rugalmas változásai jól tükrözik a NOB állhatatos törekvését, odafigyelést a változásokra és az idôk szavára, s éppen ezért érthetô, hogy amennyire Coubertin merített gondolatokat az ókori görögtôl az értékek meghatározására, mi – jóllehet azóta nagyot fordult a világ – az elemi, mondhatni változatlan értékek tekintetében meg Coubertin felfogásához fordulhatunk ösztönzésért az értékek mai, illetve jövôbeni értelmezését illetôen. A francia báró számára egy új, jobb világ megteremtésében a „sportos nevelés, pedagógia” volt a legfontosabb, amely a következô vezetô elveken nyugodott: tiszteld a szabályokat és másokat, nincs megkülönböztetés, cselekedeteidben, légy önzetlen, törekedj egy jobb világért. Egy alkalommal a következôképpen tömörítette vízióját: a sport képes döntô szerepet betölteni egy olyan új világ megformálásában, amely „tisztább, nemesebb, átláthatóbb és nyugodtabb.”
A három kulcsszó Mai kritikusai ugyan – valljuk be, nem minden ok nélkül – akár naiv idealistának tekinthetik, s kétségtelen tény, hogy a huszadik század eseményei, az emberiséget végzetesen fenyegetô tragikus nemzetközi fejlemények kevés bizonyítékot szolgáltatnak a sport mindenható, ellenállhatatlan és jótékony befolyására (háborúk idején
elnémulnak az olimpiai fanfárok). Ellenben ugyan így tagadhatatlan tény azért az is, hogy a modern olimpiák apostolát szent meggyôzôdés sarkallta, megállapításai ôszinte hitet sugároznak, meggyôzôdését szerencsénkre sokan osztották, s ennek köszönhetôen a modern olimpiai játékok korunk legnagyobb nemzetközi társadalmi eseményévé váltak, amely sokkal több ismét hangsúlyozzuk - mint világraszóló sportesemény. Az ötkarikás ünnep sok egyéb mellett fórum, amelyen kifejezôdik, megtestesül a kölcsönös tisztelet, együttmûködés. Keretei között nem létezhet semmilyen diszkrimináció, ehelyett kultúrák találkoznak, a nemzetközi sportbarátság jegyében találnak egymásra sportolók, vezetôk, kísérôk éppen úgy, mint a nézôk – akár személyesen megjelenve a helyszínen, akár a televíziók elôtt ülve, legyenek akár a világ bármely távoli zugában is. A három kulcsjellemzô közül elsônek vegyük a Kiválóságot. Utal ez egyfelôl arra a minôségre, amely áthatja a nemzetközi olimpiai mozgalom különbözô programjait. A kiemelkedô minôségre törekvés ugyanakkor természetszerû elvárás az olimpiai játékok minden résztvevôjétôl, akik a közismert mottó, a Citius, Altius, Fortius – Gyorsabban, Magasabbra, Erôsebben – jegyében mérik össze tudásukat a versenyeken. A kiválóság értéke vonatkozik lényegében minden egyénenként tett próbálkozásunkra, igyekezetünkre, s azokra is, amelyeket csoportosan, csapatban, másokkal együtt teszünk. Lényegében általános elkötelezettséget jelent, fogalmazhatunk úgy is – örökérvényû sportos életfelfogást. A második a Barátság. Az olimpiai mozgalom mindenek felett az emberekrôl, emberségrôl szól: ez a legbensôbb lényege, szíve-motorja. A barátságnak ez a bensôséges érzése az ókori Olimpiai Fegyvernyugvás intézményében gyökerezik, utalva egy békésebb és jobb világ építésére a sport eszközeivel. A sportolók kifejezik ezt a fajta elkötelezettségüket a versenytársaikhoz, s ellenfeleikhez is fûzôdô, életük végéig tartó, emlékeikbôl legalábbis kitörölhetetlen érzelmi kapcsolataikkal. Az olimpiai mozgalom az emberek, a népek közötti kapcsolatokra épül, s ebben az eltökéltségben a barátság értéke felbecsülhetetlen, amely tükrözôdik kulturális, képzési és egyéb programjaiban. A harmadik a Tisztelet értéke. Ezt mindenek elôtt erkölcsi és etikai értelemben szükséges értelmezni, olyan alaptörvényként, amely ösztönzésül
szolgál kivétel nélkül a mozgalom valamennyi programjának résztvevôi számára. Tiszteljük önmagunkat, tiszteljünk másokat, a fair play szellemét, a sportszerûséget, a szabályokat, a környezetünket. A NOB nagy súlyt helyez arra, hogy a tisztelet érvényre is jusson tevékenységében. Elegendô arra a jelentôs anyagi áldozatra gondolni, amelyet a doppingellenes kampány sikere érdekében hoz, vagy azokra az összegekre, amelyek a sportolók szakmai fejlesztését célozzák, a nôk felzárkózását segítik elô, stb.
A nôi egyenjogúságért Érdemes elidôzni - szemelvényként az utóbbi témánál, a hölgyeknél. Coubertin, egyebek között, magától értetôdôen, korának férfia volt, azoknak az éveknek az elôítéleteivel, korlátjaival, vágyálmaival. Ennek következtében, jövôt építô víziójában a sportot – együtt a kultúrával és mûvelôdéssel – kulcsfontosságú elemnek minôsítette a harmonikus ember nevelésében, s ezt igazán komolyan értette. Mi okkal furcsállhatjuk éppen ezért, hogy a nôket oly természetes egyszerûséggel valamiképpen mellôzte, ám ne feledjük, nyilván az ókori görög példája is okozhatta ezt a „feledékenységet”, hiszen az ókori játékokon a gyengébb nem vehetett részt, - még nézôként sem. Így, a hagyományok miatt, zárták ki a nôket az elsô modernkori játékok versenyeibôl 1896-ban Athénban - éppen úgy, mint az ókorban. A fejlôdés útja azután fokozatosan oda vezetett, hogy ma már 4300 nôi sportoló vehet részt a nyári játékokon, s mindazoknak a sportágaknak, amelyek szeretnének felkerülni az ötkarikás játékok programjára, kötelességszerûen kell vállalniuk – egyéb garanciák és feltételek mellett – azt, hogy versenyeiken arányosan a hölgyek is szerepelnek. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az olimpiai mozgalom erôfeszítéseinek, értékei elismerésének tudható be a nôi egyenjogúság érvényesítése és a számokban is kifejezhetô fejlôdés. A nemzetközi olimpiai mozgalom sportolók iránti tiszteletének tudhatók be – számos más egyéb tényezô mellett – egyebek között a doppingellenes küzdelem és a környezet védeleméért indított akciók is. A mozgalom komoly felelôsségtudattal igyekszik maximálisan védelmezni a sportolók jogait, egészségét, jólétét. Az egyik legismertebb ebben a tekintetben kétséget kizáróan a doppingellenes program, amelynek eredményeként alakult meg 1999-ben a WADA (World Antidoping Agency), a Doppingellenes Világügynökség. Né-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:02
Page 18
18 MAGYAR EDZŐ hány további, a sportolók védelmét szolgáló fejlemény között jelentôs lépésnek volt tekinthetô az a még Sydney nyári játékai elôtt hozott határozat, amelynek értelmében megalakult a NOB Sportolói Bizottsága, s ezzel párhuzamban fogalmazódott meg az is, hogy a sportolók képviseletet kapnak a végrehajtó testületben is. Ide sorolhatók azok a NOB által finanszírozott kutatások, amelyek a lelkiés testi sérülések megelôzése területén folynak immár huzamos ideje, azután jelentôs ösztöndíjrendszer alakult ki a sportorvoslás terén, s számos nemzetközi továbbképzô tanfolyam segítette ebben a tekintetben az érdeklôdô edzôket, sportegészségügyi szakembereket, gyúrókat, vezetôket.
Schmitt Pál a bizottság élén A NOB egyik legnépszerûbb testülete a Sport és Környezetvédelem elnevezésû bizottság, s ennek a fontos és befolyásos bizottságnak az élén a kezdetek óta (még Juan Antonio Samaranch nevezte ki) Schmitt Pál áll. Az elkötelezettség a környezet védelméért nyilvánul meg abban is, hogy – a NOB elôírásait tiszteletben tartva – minden, olimpiai játékokat rendezni óhajtó város pályázatában külön fejezet tartalmazza a környezet védelme érdekében készített külön tervezetet, egyéb intézkedéseket. A fenntartható fejlôdés fogalmát Coubertin és társai honnan is vehették volna? A huszonegyedik században ugyanakkor magától értetôdô, általános kulcskérdéssé vált, s a NOB igyekszik is eleget tenni az ilyen irányú kötelezettségének nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt. Ennek jegyében vált – a kultúra és a sport mellett – a környezet (védelme) a harmadik alap pillérrévé az olimpiai mozgalomnak. Ennek köszönhetôen a NOB elôsegíti, hogy az olimpiai játékok szervezô bizottsága megfelelô elvek alapján készítsék el terveiket, s bonyolítsák le a versenyeket úgy, hogy mindez lehetôleg a legszerényebb mértékben se árthasson a környezetnek. A szervezet arra törekszik, hogy a fenntartható gazdasági-szociális fejlôdés elvének megfelelve, kezdeményezései pozitív örökségként érvényesüljenek a rendezô városban, illetve országban, s ezt a célt szolgálja az a feltétel, amely részletes tanulmányt igényel az olimpiai játékok rendezésének és lebonyolításának várható hatásairól (lásd Sydney és Athén esetét, amelyet Peking összegzése követ majd 2008ban).
■
2008/1
Schmitt Pál, a MOB elnöke (jobbra) ajándékkal kedveskedik Jacques Rogge-nak, a NOB elnökének
Barcelona és Sydney példája A nemzetközi ötkarikás mozgalom tevékenységének, s maguknak a játékoknak is a legfôbb feltétele, értéke, egyben célja – a BÉKE. 1992-ben az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság együttes kezdeményezése következtében vált lehetôvé, hogy a szétesôben lévô hajdani Jugoszláv Köztársaságból alakult új államok sportolói részt vehessenek a barcelonai olimpián… 2000-ben a NOB és a görög kormány ugyancsak együttes fellépése tette lehetôvé – athéni székhellyel – a Nemzetközi Olimpiai Fegyverszüneti Alapítvány megalakulását. Eredeti célként a szervezet azt tûzte ki, hogy az olimpiai eszme népszerûsítésével és a mozgalom segítségével szolgálja a béke ügyét, elôsegítse a barátságot és a nemzetek közötti jobb megértést, együttmûködést. Az új testület kezdeményezésére vonult azután fel a Sydney játékok megnyitó ünnepségén - az olimpiai zászló alatt - együtt az egyébként hivatalosan még mindig egymással hadban álló Dél- és ÉszakKorea olimpiai küldöttsége. A szervezet legfôbb ajánlása, bátorítása a nemzetközi politikai élet döntéshozói számára közhelyszerû ugyan, de vitathatatlanul valamennyiünk elsôdleges érdekét szolgálja: közremûködés a béke érdekében, törekvés párbeszédre, megbékélésre, a konfliktusok tekintetében megelôzésre és kölcsönös megértés alapján megoldásra. Az alapítvány az olimpiai eszme és szellem jegyében regionális és nemzetközi konferenciákat rendez, különös figyelmet szentel a fiatalok mozgósítására az olimpiai ideálok népszerûsíté-
sében, együttmûködik olyan szervezetekkel, amelyek szintén a sport és a béke közös értékeit hangsúlyozzák, mindenek elôtt az ENSZ-szel, s végül fejlesztési és kutatási programokat dolgoz ki, kampányokat kezdeményez és szervez.
Remény a megosztott világnak Az öt színes karika égisze alatt tett erôfeszítések a világbéke elôsegítésére, egymás jobb megértésére és baráti együttmûködésre, mindenki számára egyértelmûvé teszik a nemzetközi olimpiai mozgalom általános értékeit. Ezeket az értékeket az egyetemesség és humanizmus hívta életre. Az pedig, amely hatékony és elemi garanciája a mozgalom sikerének, nem más, mint a NOB abszolút önállósága, függetlensége, amellyel képes elkülöníteni magát minden gazdasági, politikai, vagy akár vallási befolyástól. Ez a teljes függetlenség teszi alkalmassá, vonzóvá, hitelessé az olimpiai mozgalmat az egész világ számára, hiszen léte semmilyen érdeket nem sért, fenyegetést senkinek nem jelent, más szóval, tárgyilagos, mûködése nem befolyásolható. Raymond Gafner a NOB volt tagja, a Svájci Olimpiai Bizottság elnökének idevágó idézetével zárjuk írásunkat: „Azzal, hogy hidat építünk kontinensek közé, s hogy felette állunk mindenféle különbségnek fajok, politikai és társadalmi berendezkedések között – jelentette ki - az olimpiai mozgalom a remény és az együvé tartozás érzésével töltheti el a világot, amely, sajnálatos módon, oly gyakran és oly mélységesen megosztott.” Gallov Rezsô
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 19
MAGYAR EDZŐ 19
2008/1 ■
MÁJUSBAN EURÓPA, DECEMBERBEN A VILÁG LEGJOBB KLUBCSAPATA LETT AZ 1899-BEN ALAPÍTOTT OLASZ EGYÜTTES
2007 az AC Milan és Kaká éve volt Kétség nem férhet hozzá, hogy a 2007-es esztendô klubcsapata az olasz AC Milan volt, Carlo Ancelotti együttese ugyanis májusban – a selejtezôbôl indulva – megnyerte a Bajnokok Ligáját, majd decemberben a Japánban rendezett klubvilágbajnokságon is diadalmaskodott. És akkor még nem is beszéltünk a csapat brazil csillagáról, Kakáról, aki a legutóbbi BL-kiírás gólkirályaként az év végén elhódította az Aranylabdát, majd megkapta a FIFA Év játékosa-díjat is. A jelenlegi szezont viszont felettébb kényelmesen kezdte a gárda, az olasz bajnokságban sokáig nem tudtak nyerni hazai pályán, és örülhetnek, ha a legrangosabb európai sorozatban való indulást jelentô pozícióban zárnak. Silvio Berlusconi elnök ezzel azonban nem törôdik, ô a BL-cím megvédésérôl fantáziál, persze ehhez jó néhány kemény párharcot kellene letudniuk Paolo Maldiniéknak a pályán. De máris tegyük hozzá, hogy a vezetôk sem ülhetnek karba tett kézzel, mert a nyáron bele kell vágni egy nagy átalakításba, hiszen a keret elöregedett. Ki gondolta volna 2006. július 14-én (néhány nappal az olasz válogatott világbajnoki gyôzelme után), amikor a máig emlékezetes bundabotrányban meghozott ítélet a következô szezonra vonatkozóan 15 pont levonással és a Bajnokok Ligája-indulástól való eltiltással sújtotta az AC Milant, hogy a 2006–07-es idény mégis valóságos diadalmenet lesz a csapat számára. Minden az Olasz Labdarúgó-szövetség fegyelmi testületén múlt, amely a fellebbezés után megkönyörült a gárdán, igaz, a „piros-feketék" automatikus, Bajnokok Ligája-fôtáblás indulási joga odalett, de legalább besorolást nyertek a legrangosabb európai kupasorozat selejtezôjének harmadik fordulójába. Így a sikertörténet kezdete is a kvalifikációs sorozathoz köthetô, mégpedig a 2006. augusztus 9-i, szerb Crvena zvezda elleni hazai mérkôzéshez, amelyen Filippo Inzaghi szerezte az egyetlen gólt. És nyugodtan mondhatjuk, hogy a 34 éves csatár foglalta keretbe a Milan menetelését, hiszen kilenc hónappal késôbb, 2007. május 23-án szintén ôt ünnepelték a társak (ráadásul kétszer is), ekkor azonban góljai már a végsô gyôzelmet jelentették az angol Liverpool elleni athéni fináléban (2–1). (Az olasz együttes ezzel visszavágott az angoloknak a 2005-ös, isztambuli döntôben, a tizenegyespárbaj során elszenvedett vereségért.) Közben a Milan túl volt hasonlóan kemény ütközeteken, a csoportmeccsek nem éppen megerôltetô sora után a nyolcaddöntôben a skót Celticet, a negyeddöntôben a német Bayern Münchent, míg az elôdöntôben – emlékezetes összecsapások után – az angol Manchester Unitedet múlta felül. Az 1899-ben alapított olasz klubnak ez volt a hetedik BEK/BL-trófeája, amellyel az örökranglista második helyén állnak a
kilencszeres gyôztes spanyol Real Madrid mögött, az együttes holland középpályása, Clarence Seedorf pedig már negyedik BL-sikerét ünnepelhette (nem mellékesen, a négy serleget három csapattal gyûjtötte be). Minden azonban nem mehet együtt, így a BL-parádé mellett kissé háttérbe
A világ tetején
szorult a hazai bajnokság, de az idôközben a tizenötrôl nyolc pontra csökkentett levonás ellenére is a negyedik helyen végeztek Kakáék a Serie A-ban, és ez a 2007–08-as sorozatra is selejtezôs indulási jogot ért. Hogy a csapat egyértelmûen a nemzetközi porondra koncentrált, az mutatja, hogy 19 bajnoki gyôzelmük közül tízet egy góllal nyertek meg. Azaz csupán a kötelezôt hozták, mint tették azt az Olasz Kupában is, ahol az elôdöntôben búcsúztak az AS Roma ellenében. A helyzet némiképp hasonló volt tavaly ôsszel is, amikor a bajnoki szereplés a BL-csoportmeccsek és a decemberi klubvilágbajnokságra való felkészülés miatt szorult háttérbe, és bírálták is rengetegen a Milant. Az olasz sajtó és a közvélemény kritikája részben jogos volt, hiszen a csapat kilenc,
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 20
20 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Nagy triumvirátusok: svédek, hollandok, brazilok
Az elsôszámú csillag – Kaká ôszi hazai mérkôzésén egyszer sem tudott nyerni, és a látványosan félvállról vett Olasz Kupában is már a nyolcaddöntôben búcsúztatta ôket a nem túl acélos Catania, más kérdés, hogy a két fô cél, a Bajnokok Ligája nyolcaddöntôjének elérése, valamint a klubvilágbajnokság megnyerése sikerült Carlo Ancelotti vezetôedzô legénységének. Utóbbi sorozatban a Milan éppen a vele rivalizáló argentin Boca Juniorst verte meg 4–2-re a yokohamai fináléban, így – az elnyert 18 nemzetközi trófeát tekintve – a világ legeredményesebb futballklubjának mondhatja magát (a Boca a vesztes döntô miatt megrekedt tizenhétnél). Kell-e mondani, hogy a fontos gólok mestere, Filippo Inzaghi ezen a találkozón is duplázott… Az AC Milan tehát napjaink egyik legerôsebb klubcsapata. A klub korábbi védôje, az együttest vezetôedzôként 2001 óta irányító Carlo Ancelotti nagyszerûen összerakta az általában a „karácsonyfa-alakzatban", azaz 4–3– 2–1-es taktikai formációban felálló gárdát, és úgy tûnik, hogy pedagógusnak sem utolsó, hiszen elejét vette a csapatnál mindenféle torzsalkodásnak. Ennek talán legszemléletesebb példája, hogy a kevés játéklehetôség miatt zsörtölôdô Alberto Gilardinóval is megtalálta a közös hangot, türelmes volt a korábban a Parma színeiben nagyszerûen játszó csatárral, aki gólokkal hálálja meg a bizalmat. Más kérdés, hogy a halk szavú, a nyilvánosságot nem igazán kedvelô Ancelottit a sajtó munkatársai nem túlságosan kedvelik (az ôszi gyenge szereplés során ki is kezdték, és a szezon közben a Chelsea padjáról felálló José Mourinhót emlegették utódjául), de azért a klubbal két BL-címet (2003, 2007) szerzô szakember
eleget tett már le az asztalra Milánóban, hogy ne kelljen magyarázkodnia. Szakmai vonalon persze jobban elismerik a teljesítményét, a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó intézet, az IFFHS 2007 legjobb klubedzôjévé választotta meg a még mindig csak 48 éves mestert. És ha már itt tartunk, engedjék meg a szerzônek, hogy személyes élményeit is közreadja Carlo Ancelottiról. Néhány héttel a gyôztes BL-döntô után a Milan Szardínián, egy igen kellemes, tengerparti üdülôközpontban szervezett fórumot a klub szponzorainak, valamint az érdeklôdô újságíróknak. A rendezvényen – az elnyert kétfülû kupa társaságában – természetesen a szakvezetô is megjelent, és bár eleget tett a média felé kötelességének, nem nyilatkozott szívesen, érezhetô volt rajta, hogy zavarja ez a felhajtás, pihenni szeretne. A „csúcspont" egy koktélbárban rendezett sajtótájékoztató volt, amelyen Ancelotti alig hallhatóan mormolta maga elé a szavakat, és a hátsó sorokban ülô zsurnaliszták zsörtölôdését hallva sem változtatott a hangerején. Ekkor lépett viszont közbe Adriano Galliani, a klub alelnöke (azaz inkább „mindenese"), és lehengerlô szövegével kimentette az idô elôtt el is sétáló trénert, majd bô félóráig még kedélyesen válaszolgatott a jórészt a nyári átigazolási tervekkel kapcsolatos kérdésekre. Hasonló volt a helyzet az esti kötetlen szórakozás során is, ahol az örökké vigyorgó, egyébként pályafutását parabolaantenna-szerelôként kezdô Galliani magához ragadta a karaoke mikrofonját, majd néhány elénekelt nóta után Ancelottit is rá tudta venni, hogy fakadjon dalra a népes
A nagy reménység, a mindössze 18 éves Alexandre Pato érkezésével pazar támadótrió állt össze Milánóban: Kaká, Pato és Ronaldo. A Milan szurkolói kórusban skandálták, hogy „Ka-Pa-Ro" (hazánkban nyilván PaRo-Ka néven emlegették volna ôket…). A múlt idô Ronaldo súlyos sérülése miatt indokolt, a Livorno elleni bajnokin elszenvedett térdsérülés 1997 és 2002 aranylabdása pá lyafutásának végét is jelentheti. Így a „Ka-Pa-Ro"-trió mindössze 152 percet játszhatott együtt. Ez egyébként azért különösen érdekes, mert a távolabbi múltban is volt két hasonlóan nagy, azonos nemzetiségû játékosokból verbuvált hármasfogata a klubnak. Az elsô a szurkolók által „Gre-No-Li"-ként becézett svéd triumvirátus, amely az ötvenes évek ben Milánóban futballozó Gunnar Grent, Gunnar Nordahlt és Nils Liedholmot takarta. Ôk hárman 1948-ban olimpiai bajnoki címet szereztek a svéd válogatott tagjaként, majd egy év múlva már együtt futballoztak a Milannál, és az 1950–51-es szezonban olasz bajnoki címet ünnepelhettek. Gunnar Nordahlnak különösen ment a játék Olaszországban, ötször is gólkirály lett a Serie A-ban (1949–50: 35 gól, 1950–51: 34, 1952–53: 26, 1953–54: 23, 1954–55: 27), milánói évei alatt 257 bajnoki meccsen 210 gólig jutott, ezzel mindmáig az AC Milan legeredmé nyesebb futballistája. Nils Liedholm inkább az elôkészítésben jeleske dett, és a legenda szerint olyan pon tosak voltak a passzai, hogy az egyik hazai mérkôzésen egy hibája után a közönség percekig felállva tapsolt. A svéd korszak után több mint har minc évvel a „holland tulipánok virágzásának" tapsolhatott a milánói publikum, 1987-ben érkezett a klubhoz Ruud Gullit és Marco van Basten, míg egy év múlva Frank Rijkaard is csatlakozott hozzájuk. Két Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)-gyôzelem és három olasz bajnoki cím fémjelzi ezt az idôszakot, miközben a kétszeres olasz gólkirály Marco van Basten háromszor is megkapta az Aranylabdát. A manapság a spanyol sztárcsapat, a Barcelona vezetô edzôjeként dolgozó Rijkaard is Milánóban, Arrigo Sacchi kezei alatt vált igazán nagy játékossá, miután az olasz mester középhátvédbôl védekezô középpályást faragott belôle. (Nem mellékesen, a három holland 1988-ban Európa-bajnoki címet szerzett hazája válogatottjával.)
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 21
MAGYAR EDZŐ 21
2008/1 ■ plénum elôtt. A rövidke történettel arra próbáltunk rávilágítani, hogy az európai elitcsapatoknál profi stáb mûködik a háttérben, és az edzôknek, ha úgy gondolják, kizárólag a szakmával kell törôdniük. No de térjünk vissza még egy pillanatra az Ancelotti által alkalmazott játékszisztémára. A BL-gyôztes alapcsapat felállása a következô volt: a kapus és a négy védô elôtt a középpályán a Gennaro Gattuso, Andrea Pirlo, Massimo Ambrosini trió szûrte meg az ellenfél próbálozásait, míg elôttük Kaká és Clarence Seedorf fôként a támadások építésével foglalkoztott, az egy szem ék – Filippo Inzaghi vagy Alberto Gilardino – feladata pedig mi más lett volna, mint a góllövés. Azóta a támadószekcióba még érkezett a lendületes brazil tinédzser, Alexandre Pato (Ronaldo viszont súlyos sérülést szenvedett, ami akár a pályafutása végét is jelentheti), azaz az elôre játékkal nincsenek nagy gondok, a védelemben viszont annál több a hiba. A milánói drukkerek nagy bánatára a Milan bekksora a támadó szekcióhoz hasonlóan „gólképes", itt ütközik ki igazán a mai Milan igazán gyenge pontja, a rengeteg koros játékos (errôl bôvebben „Rutinban nincs hiány" címû keretes írásunkban olvashatnak). A csapat legnagyobb csillaga, Kaká viszont éppen a legjobb korban van, az ô nagyszerû teljesítménye nagyon kellett a Milan 2006–07-es Bajnokok Ligája-meneteléséhez, a 25 éves brazil válogatott irányító 10 találattal gólkirály lett a sorozatban. A jól megérdemelt BL-trófea mellett nem maradtak el az egyéni elismerések sem, tavaly ô kapta az Aranylabdát, valamint kiérdemelte a FIFA Év játékosa-díját is. És bár a mélyen vallásos középpályás a most futó szezon eddigi részében nem villogott, ne legyenek kétségeink afelôl, hogy az igazán fontos mérkôzéseken újra kézbe veszi a karmesteri pálcát, és akkor Isten óvja az ellenfeleket… Sz. Nagy Tamás
Paolo Maldini 2008 februárjában játszotta 1000.-ik mérkôzését
Rutinban nincs hiány A Milan kerete tele van idôs futballistákkal. Az elsô csapatnál rendszeresen számításba vett 25 futballista közül 18 (!) már betöltötte a harmincadik életévét (lásd mellékelt összeállításunk), tinédzsert pedig csak egyet találunk az együt tesben. Különösen a hátsó alakzat mondható rutinosnak, a kapusoknál a 34 éves Dida a legfiatalabb, míg a kilenc bekk közül mindössze ketten (Daniele Bonera és Kaha Kaladze) huszonévesek még. Az már biztos, hogy a korelnök és egyben csapatkapitány, az 1984 óta a klubnál futballozó Paolo Maldini a szezon végén befejezi pályafutását. (Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy az elôzô szezonban nem ô volt a legidôsebb tagja a Milan keretének, ha nem Alessandro Costacurta, aki tavaly májusban, 41 esztendôsen hagyott fel a hivatásos labdarúgással.) Azaz egyértelmû, hogy a nyáron jelentôs vérfrissítésre lesz szükség, hiszen az már a most futó szezonban is látszik, hogy a ve teránok rutinja nem feltétlenül elég a kiélezett meccsek megnyeréséhez.
A HARMINC FÖLÖTTIEK… Paolo Maldini (olasz, védô) Valerio Fiori (olasz, kapus) Cafú (brazil, védô) Giuseppe Favalli (olasz, védô) Serginho (brazil, középpályás) Zeljko Kalac (ausztrál, kapus) Dida (brazil, kapus) Filippo Inzaghi (olasz, csatár) Cristian Brocchi (olasz, középpályás) Dario Simic (horvát, védô) Emerson (brazil, középpályás) Alessandro Nesta (olasz, védô) Massimo Oddo (olasz, védô)
39 38 37 36 36 35 34 34 32 32 31 31 31
Ronaldo (brazil, csatár) Clarence Seedorf (holland, középpályás) Massimo Ambrosini (olasz, középpályás) Gennaro Gattuso (olasz, középpályás) Marek Jankulovski (cseh, védô)
31 31 30 30 30
…ÉS A HUSZONÉVESEK Kaha Kaladze (grúz, védô) Andrea Pirlo (olasz, középpályás) Daniele Bonera (olasz, védô) Alberto Gilardino (olasz, csatár) Kaká (brazil, középpályás) Yoann Gourcuff (francia, középpályás) Alexandre Pato (brazil, csatár)
29 28 26 25 25 21 18
Ancelotti mester
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 22
22 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Hol van az a nyár? MÁJUSIG BIZTOSAN MARAD VÁRHIDI PÉTER – Most azt várja, hogy gratuláljak? – A maga dolga - mondta Várhidi Péter. Január 22-én ez a rövid kérdezz-felelek hangzott el újságíró és szövetségi kapitány között. A Magyar Labdarúgószövetség rendkívüli elnökségi ülésén ugyanis az a rendkívülinek éppenséggel nem nevezhetô döntés született, hogy a válogatottat a továbbiakban is Várhidi Péter irányíthatja. Igaz, az egyezségben nem sikerült rögzíteni, hogy meddig maradhat a kapitány - a jólértesültek szerint azért nem, mert májusban már elkötelezheti magát az MLSZ-hez az a külföldi szakember, akit Kisteleki István szívesen látna a nemzeti együttes élén... „Majd a december tizenharmadikai elnökségi ülésen minden kiderül” - rázta le magáról a kapitány személyét firtató kérdéseket Kisteleki István, természetesen 2007. december 13-a elôtt. „Majd január tizenötödikén minden kiderül” - zárta rövidre ugyanezt a témát a Magyar Labdarúgó-szövetség elsô számú vezetôje, miután az általa vezetett elnökség képtelen volt dönteni. Igaz, a grémium tagjai egyértelmûen amellett foglaltak állást, hogy Várhidi Péter maradjon, végül Kisteleki ment: egy hónap leforgása alatt nagyobb utat járt be, mint Kôrösi Csoma Sándor évek alatt. Tette mindezt a prezídium felhatalmazásával, a december 13-i tanácskozáson ugyanis a következô alku köttetett: az elnöknek egy hónapja van arra, hogy megfelelô szakembert találjon - külföldön. Engedelmükkel e helyütt nem sorolnánk fel azoknak az edzôknek a nevét, akikkel az MLSZ-vezér tárgyalt, rögzítsünk csupán annyit: mint azt utólag bevallotta, elrepült Németországba, Belgiumba, Hollandiába, valamint egy meg nem nevezett, volt szocialista országba. Volt, ahol „biztató tárgyalásokat” folytatott, volt, ahol abban maradtak, hogy majd egyszer visszatérhetnek az ügyre, volt, ahol udvariasan kikosarazták, és volt, ahol - a rossz nyelvek szerint - kinevették. A helyzet persze kicsit sem volt vicces. Aztán eljött január 15-e. Bocsánat, január 13-a. Két nappal a megjelölt határidô elôtt ugyanis Kisteleki István tudatta a közvéleménnyel: egy hét haladékot ad - magának. Vagyis döntés csak 22-én várható.
A már említett helyzet ekkor vált tragikomikussá. Az MLSZ tudniillik szép lassan elérte, hogy a szurkolók közül senkit nem érdekelt, ki lesz a kapitány. Meglehet, ez volt a cél... Más kérdés, hogy 22-én nem lehetett panasz az érdeklôdésre. Mintha az újságíróbált rendezték volna aznap, annyian gyûltek egybe a szövetség székházában. A zsurnaliszták ezúttal nem caplattak ki hiába a fôvárosszéli bázisra, néhány órás várakozást követôen megkapták, amit, pardon, akit akartak: „Hölgyeim és uraim, Várhidi Péter a kapitány”. Az össznépi derût csak fokozta, hogy az új, azaz a régi szakvezetô fel sem bukkant a Kánai úton. Persze nem a XXI. században élnénk, ha percekkel késôbb már ne lett volna hallható a hangja: miután Kisteleki István közölte az egybegyûltekkel, hogy ô nem hívja fel az edzôt, egy kolléga tárcsázta a számát. Ezt követôen már csak az elnök engedélyére volt szükség, hogy nyilatkozhasson, és mivel megkapta, mondta is, hogy... „...Mindig nagy megtiszteltetés, ha egy edzôt felkérnek szövetségi kapitánynak, ráadásul én a megkezdett munkámat folytathatom. Sokan úgy gondolják, hogy ideiglenes megbízást kaptam, ám engem hosszú távú szerzôdés köt az MLSZ-hez, és az A-válogatottnál is határozatlan ideig szól a megbízatásom. Hogy mennyit keresek, az nem érdekel, a pénz sosem motivált. A csapat érdekeit tartottam a legfontosabbnak. Felesküdtem egy feladatra, és az együttes miatt hajlandó voltam, vagyok és leszek is áldozatokat hozni. Olyan munkakörben dolgozom, ahol ki kell zárnom a külvilágot, és nem szabad foglalkoznom a negatív hatásokkal. Mindamellett többször hangsúlyoztam: a szövetségi kapitányi poszt a szakma csúcsa, amiért meg kell szenvedni.” Sokakban felvetôdött, ha ló nincs, jó a szamár is, de a Kisteleki Istvánnal telefonon (!) megállapodó Várhidi Péter ezzel kapcsolatban kijelentette: ô nem érzi így. És mivel az ô bôrére megy a vásár, az a lényeg, hogy ô mit érez, nemde? Márpedig a közvéleményt és a játékosokat maga mellé állító tréner úgy véli, azt a munkát, aminek 2006 novemberében, a Kanada elleni találkozó
elôtt nekivágott, felelôtlenség lett volna félbehagyni. Tény, az egymeccses megbízást egyéves követte, és 2007 elején maga Kisteleki István volt az, aki egy sajtótájékoztatón azzal döbbentette meg a jelenlévôket, hogy „...az eredmény nem számít”. A lényeg, hogy alakuljon ki a csapat magja, a szurkolók szeressék a fiúkat, a többi - egyelôre - nem fontos. Nos, utólag elmondható, hogy a kapitány maximálisan megfelelt a kívánalmaknak: az eredmények – legalábbis a tétmérkôzéseken – elmaradtak, viszont a keretben ma már nem nagyobb a mozgás, mint egy szardíniásdobozban, miközben újra divat lett a meccsre járás. Fájdalom, eközben megesett az a csúfság, hogy Magyarország válogatottja minden idôk leggyatrább teljesítményét nyújtva hatodikként zárt az Európa-bajnoki selejtezôcsoportban. Mondanánk, hogy ennél nincs lejjebb, de van: hetedikek is lehettünk volna... Ez persze senkit nem akadályozott meg abban, hogy - a jó magyar szokásoknak megfelelôen - továbbjutási álmokat szôjjön a világbajnoki selejtezôcsoportok összeállítása után. Az, hogy a gyengécske magyar együttes egy társaságba került a (futball)nagyhatalomnak számító Portugáliával, valamint az élvonalba sorolt Svédországgal, Dániával, továbbá a "kishalak" között nagynak számító Albániával és Máltával, nem sokakat zavart az MLSZ-ben. A január 6-i idôpontegyeztetésen a magyar válogatottat képviselô Kisteleki István, például, világgá kiáltotta, hogy a továbbjutást jelentô elsô két hely valamelyikét kell megkaparintani, és különösebben Várhidi Péter sem tiltakozott ez ellen. Más lapra tartozik, hogy eközben a legtöbb labdarúgó óvatosságra intett, mondván, mindenki tudja, hol a helyünk, maradjunk csak a realitás talaján... Ami azt illeti, a FIFA-ranglista aligha hazudik: február végén az 52. helyet foglalta el Magyarország. Hogy a világbajnoki címrôl egyelôre hiába ábrándozunk, azt a 2008-as esztendô elsô mérkôzése is bizonyította. A február 6-i, Szlovákia elleni barátságos találkozóról ugyanis sok jót nem lehet elmondani, ha csak azt nem, hogy nem kaptunk ki. Az 1-1-es végeredményen kívül több pozitívumról nem számolhatunk be, elsôsorban
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 23
MAGYAR EDZŐ 23
2008/1 ■
Kisteleki István, az MLSZ elnöke (balra), és aki maradt – Várhidi Péter azért nem, mert a játék minôsége bizony hagyott kívánnivalót maga után. A kapitány amúgy két meglepô húzással rukkolt elô: az még hagyján, hogy a talán legjobb formában lévô futballistáját, Dzsudzsák Balázst a kispadon ültette egy félidôn át, Gera Zoltán csatársorba állítása már sokak nemtetszését váltotta ki. Hogy mást ne mondjunk, Geráét, aki a meccs másnapján meg is említette: többé nem szeretne ékként szenvedni... Persze, ha Priskin Tamás vagy Feczesin Róbert ontaná a gólokat - a másodosztályú - angol/olasz csapatában, Várhidi aligha kényszerülne ilyesmire, csakhogy egyik jelöltje sem rendszeres részvevôje a bajnokiknak, márpedig olyan focistáról még nem hallottunk, akinek jót tett volna a meccshiány. Szegény (szak)ember vízzel fôz alapon a tréner Gera vetette be támadóként, amit utólag alighanem megbánt - még akkor is, ha a felkészülési
mérkôzéseket azért (is) írják ki, hogy az edzôk kísérletezhessenek. Sebaj, a vb-selejtezôk szeptemberi rajtjáig még lesz mód tesztelni. Lapzártánkkor a Szlovénia, a Horvátország és az Argentína elleni összecsapás tûnt biztosnak, a Hollandia elleni pedig valószínûnek. Jelen állás szerint elôbbi két találkozón biztosan Várhidi Péter irányíthatja a válogatottat - ezt a kettôt rendezik június elôtt. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert nem kizárt (és akkor finoman fogalmaztunk...), hogy addigra új kapitányt neveznek ki a nemzeti együttes élére. Noha Kisteleki István hivatalosan nem nyilatkozta, hogy májusban váltás lesz a kispadon, úgy hírlik, az elnök - szóban - már megállapodott egy norvég edzôvel. Konkrétan Trond Solliedrôl van szó, aki remek ajánlólevelet lobogtathat: az általa "felügyelt" Rosenborggal megjárta a Bajnokok Ligáját, és ugyanezt a bravúrt megismételte az Olympiakosz
Pireusszal; nem csoda, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség tavaly a kontinens legjobb tíz szakvezetôje közé sorolta. A június eleji munkába állást az magyarázza, hogy Solliedet május végéig szerzôdés köti a belga Genthez, és a nyilván jól fizetô megállapodást nem akarja felrúgni. Tegyük hozzá, felesleges is lenne, hiszen az addig hátralevô két válogatott meccsen nyugodtan dirigálhat Várhidi Péter - állítólag így gondolkodik Kisteleki István. A - még - hivatalban lévô szövetségi kapitány önmagához hûen higgadtan kommentálta mindezt: "Hogy mi lesz a nyártól, arról egyelôre nincs értelme beszélni. De ha úgy alakul, hogy új kapitány jön a helyemre, akkor pontosan tudom majd a további feladatkörömet". Ha másért nem is, ezért irigyelhetjük. A folytatásra pedig, erôs a gyanúnk, még visszatérünk. Pietsch Tibor
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 24
24 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Utánpótlás-sikerek nyomában: HOGYAN IS MÛKÖDIK A HÉRAKLÉSZ PROGRAM Idén immár harmadik ízben került megrendezésre év elején a Héraklész Díjátadó Gála. Az ünnepi eseményen a 2007 év legjobb utánpótlás sportolóik és edzôik részesültek elismerésben. Ami ezen túl a számunkra a leginkább érdeklôdésre számot tartó kérdés: hogyan is mûködik az évek óta a magyar sport sikertörténeteként emlegetett Héraklész Program? Valamivel több, mint hat évvel ezelôtt kezdôdött meg egy új, átfogó utánpótlás-nevelési rendszer kialakítása, s ma az irányítás, a mûködtetés feladatait az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága felügyeletével a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatósága látja el. Az utánpótlás-nevelési rendszer többek között olyan egymásra épülô programokat tartalmaz, melyek a teljes korosztályos vertikumban átfogják a sportba bekerülés, a kiválasztás és a képzés feladatait. A Sport XXI Program (6-14 éves kor-
1. sz. táblázat
osztály) 13 sportágban segíti a fiatalok sportba kerülését, a rendszer testedzés megkedveltetését, támogatja a tehetséges sportolók kiválasztását, képzését. A Héraklész Bajnokprogram (14-18 éves korosztály) 20 sportág közel 1400 tehetséges fiatal sportolójának folyamatos felkészítését biztosítja. A program középpontjában a fiatalok folyamatos képzésének biztosítása áll. A források legnagyobb része ezért az edzôtáborok és a keretedzések megtartását, illetve a programokat vezetô edzôk díjazását szolgálja. Évente hozzávetôleg 35-40 ezer edzôtábori napot
finanszíroz, továbbá 20 sportágban 23 fôállású és 93 részfoglalkozású edzôt foglalkoztat a program. A szövetségek a legtehetségesebb versenyzôket tudták kiválasztani és felkészült, elhivatott edzôket delegáltak a programba. A Héraklész Csillagprogram (19-23 éves korosztály) olyan munkaformákat tartalmaz, mely a legjobb, de a felnôttek között még nem „ütôképes" fiatalok számára biztosítja a további rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is.
Nemzetközi színtereken A programok végrehajtásáról évrôlévre részletesen értékelés készül. A tapasztalatok között az eredményesség vonatkozásában megállapítható: • A programban résztvevô korosztályok nemzetközi eredményessége a vártnál gyorsabb mértékben javult. • A programból kiöregedô sportolók magas számban kerültek be a felnôtt válogatott keretekbe. • Az utánpótlás korosztályok eredményessége a legtöbb sportágban javult, más sportágakban stabilizálódott. A korosztályos világversenyeken évenként elért helyezéseket az 1. sz. táblázat mutatja. A sportágankénti helyezéseket is pontosan követi a program (2. sz. táblázat). Az ábrából kiolvasható, hogy a Héraklész Bajnokprogram sportolói a 2002 és 2007 között idôszakban 235 elsô, 221 második és 272 harmadik helyezést értek el a korosztályos Európa- és világbajnokságokon. A nemzetközi szinten teljesíteni képes sportolók száma is évrôl-évre növekszik, 2007-ben 432 fô ifjúsági és ju-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 25
MAGYAR EDZŐ 25
2008/1 ■ 2. sz. táblázat
nior korú sportoló jutott legalább egy alkalommal a legjobb nyolc közé Európa- és világbajnokságon. Örvendetes továbbá, hogy országszerte számos egyesület tud egy vagy több sportágban héraklész kerettagot nevelni. A héraklész kerettag sportolók nevelése 2005-ben 85 település 295 sportegyesületében folyt, 2006-ban 89 település 320 sportegyesülete, míg 2007ben 91 település 307 sportegyesület adott sportolókat a programba.
Méltó formában - együtt A 2005. évi eredmények értékelése során vetôdött fel a gondolat, hogy a nagyszerû eredményeket elérô fiatalok elismerésére, további ösztönzésére valamennyi héraklészes sportágat átfogva méltó, ünnepélyes formában kerüljön sor. A 2006. évi Gálának a Nemzeti Sportcsarnok, a 2007. évinek a Papp László Aréna, az ideinek pedig a Syma Sport és Rendezvény Csarnok adott otthont. A programnak kezdetektôl fogva fontos törekvése a kerettagokat adó egyesületekkel, illetve a kerettagok klubedzôivel való folyamatos együttmûködés. Minden sportág igyekezett kialakítani a klubedzôk bevonását célzó munkaformákat. A program segítségével sportolók központi felkészítése a korábbiaknál fiatalabb korban kezdôd-
het, és nagyobb idôtartamokat ölel fel, mégis a klubokban folyó munka továbbra is meghatározó jelentôségû. Természetes törekvés volt tehát, hogy a Gálán a sportolók mellett az edzôk munkáját is díjazzuk, elismerjük. Ennek jegyében készítettük elô az idei Gálát is. Több kategóriában díjaztuk a sportolókat és edzôiket. A sportági szakszövetségek jelölték ki a sportág legjobb fiú és leány sportolóját, illetve edzôjét (3. sz. táblázat).
Hármas holtverseny a nôi egyéniben Az éves eredmények és a húsz sportág összevetése alapján három kategóriában, egyéni (férfi –nôi), 2-4 fôs csapat (férfi nôi) és csapatsportok, díjaztuk az év legjobb utánpótlás sportolóit és edzôiket (4. sz. táblázat). Érdekesség, hogy a nôi egyéni versenyben hármas holtverseny született, mivel a különbözô korosztályokban,
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 26
26 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
3. sz. táblázat Sportág 1 Asztalitenisz 2 Atlétika 3 Birkózás 4 Evezés 5 Judo 6 Kajak-kenu 7 Kézilabda 8 Kosárlabda 9 Öttusa 10 Röplabda 11 Sportlövészet 12 Súlyemelés 13 Tenisz 14 Torna 15 Triatlon 16 Úszás 17 Vívás 18 Vízilabda
Nôi legjobbak Ambrus Krisztina Kácser Krisztina Barka Emese Tancsik Judit Maros Barbara Hegyi Zomilla Deáki Dóra Tamis Dorottya Tóth Adrienn Porubek Lilla Keczeli Bianka Bazsó Bianka Babos Tímea Böczögô Dorina Tóth Zsófia Kovács Emese Antal Edina Poszkoli Rita
Egyesület Soltvadkerti TE Dunaújvárosi Atlétikai Club VASAS SC Szegedi Vízisport Egylet KSI SE KSI SE Gyôri- Audi ETO KC Atomerômû KSC-Szekszárd BHSE VASAS SC Keszthelyi Erdész LK Haladás VSE Soproni Vasutas SE Hungarotel TC Ortri Jövô SC BP Honvéd SE Dunaújvárosi Városi Sportiskola
Edzô Vámossyné Oláh Zsuzsanna Ágoston Zita Vatai László Szierer János Preiszler Gábor Mórocz István Konkoly Csaba Szabó Noémi Hicsák Zsolt Németh Lajos Keczeli Zoltán Márkus Erzsébet Babos Csaba Bereczkiné Harangozó Ildikó Licskó Csaba Fehérvári Balázs Diera Ferenc Mihók Attila
Sportág Asztalitenisz Atlétika Birkózás Evezés Jégkorong Judo Kajak-kenu Kézilabda Kosárlabda Ökölvívás Öttusa Röplabda Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna Triatlon Úszás Vívás Vízilabda
Férfi legjobbak Nagy Krisztián Szabó Dániel Hlavati Dániel Juhász Adrián Erdélyi Péter Ungvári Attila Devecseri Ádám Lékai Máté Eilingsfeld János Móna Imre Kasza Róbert Szabó Dávid Pál Balázs Lerch Zsolt Zsiga Máté Szabó Nándort Faldum Gábor Kozma Dominik Szilágyi Áron Varga Dénes
Egyesület Lombard BVSC Budapest Szombathelyi Dobó SE BVSC-DEGA-TÁT Szolnok Városi Sportiskola DAB (Dunaferr SE) CVSE Dunaferr SE PLER KC PVSK-TÁSI DVSC KSI SE Mantova, Olaszország KSI LK Diósgyôri SC Szegedi Városi Tenisz Klub Bercsényi DSE Gyôr Mogyi SE Kôbánya SC Vasas SC Vasas SC
Edzô Vitsek Iván Németh Pál Sike András Molnár Dezsô Vladimir Matejov Bíró Tamás Hubik András Nagy Károly Zalai Zoltán Deél István Takács Péter Toma Sándor Illésné Plichta Györgyi Juhász István Dr. Zsiga László Szûcs Róbert Borbély Miklós Turi György Gerevich György Földi László
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
olimpiai és nem olimpiai versenyszámokban, egyéniben és csapatban elért helyezéseket szinte lehetetlen volt korrekten összehasonlítani. A sportolók és edzôik Botos Péter üvegmûvész egyedi héraklész emblémával ellátott üveg díjai mellett adidas sportfelszereléseket, illetve adidas illatszercsomagot vehettek át. A rendezvényt Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóság igazgatója nyitotta meg. A díjátadásokat látványos, színvonalas mûsorszámok foglalták keretbe, melyek a sportolók és a sportvezetôk körében egyaránt osztatlan tetszést arattak. Fergeteges volt Face Team zsákoló showja, jó hangulatot teremtett a Fool Moon vokál együttes produkciója, a mûsort az Attraction látványszínház produkciója zárta. Tóth József
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 27
MAGYAR EDZŐ 27
2008/1 ■
Ajánljuk Társaságunk kiadványát, Gallov Rezsô: Olimpiák Peking elôtt 4. sz. táblázat Sportág Öttusa Kajak-kenu Judo
Hely. I. I. I.
Nôi egyéni össz 1-3. Név Egyesület Tóth Adrienn BHSE Hegyi Zomilla KSI SE Baczkó Bernadett KSI SE
Edzô Hicsák Zsolt Mórocz István Pánczél Gábor
Sportág Vívás Úszás Atlétika
Hely. I. II. III.
Ffi egyéni össz 1-3. Név Egyesület Szilágyi Áron Vasas SC Gyurta Dániel Jövô SC Szabó Dániel Szombathelyi Dobó SE
Edzô Gerevich György Széles Sándor Németh Pál
Sportág Kajak-kenu
Sportág Kajak-kenu
Sportág Vízilabda
Név Gutyina Kinga Tóth Dzsenifer Csipes Tamara Vad Ninetta
Nôi 2-4 fôs csapat Egyesület KSI SE KSI SE BP Honvéd SE KSI SE
Csipes Ferenc Mórocz István
Név Devecseri Ádám Lakatos Zsolt
Ffi 2-4 fôs csapat Egyesület Dunaferr SE BP Honvéd SE
Edzô Hubik András Csipes Ferenc
Csapatsportok Név Edzô Bisztricsányi Dávid Keszthelyi Tibor Borsós Endre Horváth János Szabó Botond Pecz Gábor Lázár Zsolt Sziklai Tamás Vörös Viktor Kincses Attila Salamon Ferenc Varga Dénes Hárai Balázs Marnitz Gergô Decker Attila
Edzô Gintl Andrea
címû könyvét, amely lapunkkal csaknem egy idôben jelenik meg a piacon, országszerte mindenek elôtt az ALEXANDRA könyvesboltokban. A kötet kiadásának idôszerûségét az idei pekingi olimpiai játékok indokolják, hiszen témáit a világ legnagyobb érdeklôdéssel kísért, lebilincselô ötkarikás sporteseményei és történései szolgáltatják. A tartalom nem szokványos módon enged betekintést a nemzetközi olimpiai mozgalom és a játékok kezdeteibe, legérdekesebb fejezeteibe, botrányaiba, lélegzetelállító fejlôdésébe, igyekezvén mindvégig tükrözni a szerzônek maga számára szabott követelményét: érdekes, színes, tehát szórakoztató, mindazonáltal egyben informatív és tanulságos is legyen. A mûfaji változatossággal összeállított kötet szerzôje aligha szorul bemutatásra: Gallov Rezsô Feleky- és MOB nívó-díjas újságíró, volt válogatott vízilabdázó, jeles szakedzô, elismert sportvezetô, sportdiplomata, nyugalmazott államtitkár. Legújabb könyvében szemmel láthatóan külön is ügyelt arra, hogy mondanivalóját magyar vonatkozásokkal, sztorikkal, epizódokkal, illetve fôszereplôk révén fejtse ki. Kivéve két sajátságos és mindenképpen újszerû fejezetet, amelyek a kínaiak olimpia-történetével, illetve szorosan Peking játékaival kapcsolatosak. A Magyar Edzôk Társasága igényes külsôvel, színes illusztrációkkal gazdagon adta ki könyvét, s ezúton fejezi ki köszönetét támogatóinak, mindenek elôtt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, az ÖTM Sport Szakállamtitkárságának, a Szerencsejáték ZRT-nek, a Magyar Sporttudományi Társaságnak és a Pegazus Sport Tours Kft.-nek. A könyv megrendelô lapja a 46. oldalon található!!
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 28
28 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
„Nem volt unalmas napom…" SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS A 85 ÉVES DR. NÁDORI LÁSZLÓVAL 2008. január 11-én ünnepelte 85. születésnapját dr. Nádori László professzor, az ország sportembereinek „Tanár ura" – hiszen valószínûleg nincs olyan edzô, testnevelô vagy más szakember, akit ne tanított volna a TF-en, vagy aki ne forgatta volna a Nádori-féle Edzéselméletet, vagy bármely másik Nádori-tankönyvet. Személyes vallomással kezdem: engem ugyan nem tanított Nádori László professzor, ám pályafutásom alakulásában mégis jelentôs szerepet játszott. A rendszerváltozáskor az MTI Sportszerkesztôségének munkatársa voltam, s annak ellenére, hogy csupán a kezdeti lépéseket tettem meg az újságírói pályán, néhány sportág mellett én lettem az úgynevezett sportpolitika felelôse is. Sosem felejtem el, hogy Laci bácsi politikusként az Országgyûlés tagja, az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt 1990 és 1998 között – milyen nagy szeretettel segítette a munkámat, mindig készséges volt, türelemmel vezetett be a sokaktól, így tôlem is távol álló sportpolitika világába. A mai napig hálás vagyok neki ezért. Azóta az élet más-más irányba sodort minket, manapság már a sport sem olyan szerepet játszik a politikában, az ország életében, mint egykor (de ez nem tartozik szorosan ide)… és amikor oly sok év után újból találkoztunk, ezúttal a születésnapi interjú miatt, némiképpen elér-
zékenyülten üdvözöltük egymást. El sem akartuk hinni, mennyire elszaladt az idô, s hány év telt el a megismerkedésünk óta. Örömmel állapítottam meg, hogy Laci bácsi ugyanolyan vidám, élettel, energiával teli, mint évekkel ezelôtt, s nem is titkoltam csodálatomat. ••• – Laci bácsi, semmit sem változott! Nem akarok tiszteletköröket futni, erre a mi kapcsolatunkban sosem volt szükség. Egyszerûen tény, hogy jó pár évet letagadhatna a korából. Mi a titka, s mivel foglalkozik mostanában? – Vidéki lakos lettem. Negyven éve, hogy Ábrahámhegyen van egy telkünk, rendszeresen ott pihentünk, és teljesen beépültem a helybeli lakosok közé. Olyannyira, hogy 2001-ben Tapolcán lakást vettünk, és az óta ott élünk. Úgy szoktam mondani, hogy a lakás vonzáskörzetében van a nyaraló, hiszen 15 perc alatt egyik helyrôl a másikra érünk. Arrafelé jó a társadalmi légkör, köszönnek egymásnak az emberek, segítik egymást. Nyaranta irodalmi központ is az otthonunk, mert vôm, Závada Pál író révén felkeresnek minket a kulturális élet kiválóságai, Esterházy Pétertôl kezdve Spiró Györgyig. Jókat beszélgetünk, de sosem politizálunk, s ezek a találkozók remek szellemi tréningek. A helyiekkel ugyancsak jól megértjük egymást, látványosan szép a strand, 1993-ban például strandfesztivált kezdeményeztem, és azóta Simon Mihály hat-danos cselgáncsmester minden nyáron hozza a gyerekeket. Büszkén mondom, a környék legszebb strandja lett az ábrahámhegyi,
van mászóka a gyerekeknek, és nemzetközi szabályoknak megfelelô strandröplabda-pálya a nagyobbaknak. Egyébként pedig kertészkedem is, ültetünk, gazolunk a feleségemmel, este pedig hazamegyünk a telekrôl. A feleségemmel, aki egykor pszichológus volt, ma viszont a legjobb kertész, babot, paradicsomot, cukkinit, uborkát termelünk, emellett 33 gyümölcsfa gondját viseljük. Nem a pénzért, az örömért. Képzelje csak, még ma is fel tudok mászni a fa tetejére. Persze, csak akkor merem megtenni, ha nincs ott a feleségem, mert ô nem engedi, és ezt nagyon helyesen teszi. Félt engem, és igaza van. Szóval, a konyhakert és a fák gondozása fárasztó hobbi, de elmondhatatlan érzés beleharapni a friss uborkába, paradicsomba. A piacon mi semmit sem veszünk! Ráadásul a munka szellemileg is frissen tart, az írás is könnyebben megy. – Ez lett volna a következô kérdésem, mert olyan szeretettel beszélt a vidéki élet szépségeirôl, hogy azt hittem, a tudományos munkáról, az írásról lemondott az új szenvedély miatt. – Dehogy! Igaz, hogy most más lett fontos az életemben, de a régit sem adtam föl. Boldog vagyok, hogy át tudtam állni egy másik szférába, és az is ugyanúgy leköt, örömmel tölt el. Konferenciákat szervezek és elôadásokat tartok. Tapolcán 2002-tôl minden évben volt valamilyen konferencia: környezetvédelmi, vagy az iskolai testnevelésrôl, vagy arról, hogy sportoljanak a fiatalok a drogozás helyett. A város, az Önkormányzat partner, segíti az ilyen tevékenységet, a „Hol tart ma a sport Tapolcán?" címû elôadásra például odaadták nekünk a mozi helyiségét, ott tanácskoztunk. Emellett írok is, csak már kevesebbet. Most ellenben éppen egy nagyobb mû, a Sportelméleti ismeretek alapszakaszra elsô részét készítjük, amely várhatóan ôsszel jelenik meg. Precedens értékû kiadvány lesz, minden tanárképzô intézmény képviselteti magát az alkotó munkában. A könyv részei többek között: az Európai Unió és a sport, a testnevelés-elmélet és módszertana, edzéselmélet, pedagógia, szociológia, kutatásmódszertan. A tervezett második kötet pedig gyakorlat-orientált lesz. – Laci bácsi, ha visszatekint igen sokszínû életére – tanári, kutatói, politikusi és sorolhatnám tovább -, minek
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 29
MAGYAR EDZŐ 29
2008/1 ■
Emlékezetes kézfogás. Nádori professzor üdvözli fôvárosunkban Juan Antonio Samaranch NOB-elnököt
vallja magát? A lexikonok szerint szakképzettsége testnevelô tanár, pszichológus, de folytatott politikusi és közéleti tevékenységet is, betöltött tisztségeit felsorolni is túl hosszú lenne. Ki is valójában Nádori László? – Egyértelmûen tanárnak tartom magam. A politikusság kitérô volt, fontos kitérô, amit csak azért vállaltam, mert azzal a tevékenységemmel is a sportnak akartam használni, a sportot akartam kedvezôbb helyzetbe hozni. Akkoriban erôs volt az Országgyûlés sport albizottsága, mi harcoltuk ki például az olimpiai járadékot. Szép idôszak volt, politikusként is szeretet vett körül, nem bántottak. De én tanár vagyok, mindig is az akartam lenni. A Vörösmarty Gimnázium negyedik osztályában megkérdezte tôlem kedves tanárom, hogy mi akarok lenni, és azt mondtam: tanár. De hát az szegény – felelte ô. Mire én: Nem baj, nem lehet mindenki gazdag. A családban tizenegy pedagógus van, így talán érthetô másnak is, hogy kezdettôl fogva én is az akartam lenni. Emlékszem, tizenegy éves koromban már figyeltem a bátyámat, amikor tanított. Elôfordult, hogy az osztály elôtt én mondtam föl a tananyagot. Jó tanuló voltam, de nem is engedhettem meg magamnak, hogy ne legyek az. A szüleim szegények voltak, jól kellett tanulnom, hogy ne kelljen fizetnem. Rögtön ösztöndíjas lettem Pesten, tandíjat sosem fizettem. Régen tisztelték a tehetséges, okos gyereket, volt tekintélye… De nemcsak az iskolában akartam tanulni, hanem az élet minden területén. Például orgonálni is megtanultam, harmonikáztam is. Ez nem cél volt számomra, hanem az életem minôségét javítottam vele. A sportolást sem azért választottam, hogy élsportoló legyek, hanem hogy teljesebb legyen az életem. Azért
így is eljutottam bizonyos szintre, fôiskolai bajnokságokig vittem. Ma is mindennap sportolok, mozgok. Tizenöthúsz kilométereket kerékpározok át Szigligetre, vagy szobatornázom. A tornát célirányosan végzem, hogy az izmaim rendben legyenek. Tudom, mire milyen gyakorlat való, erôsítem, rendszeresen karban tartom magam. – A „nagy" sporttal milyen ma a kapcsolata? Egykor, országgyûlési képviselôként benne volt a „sûrûjében". – Bár a mai élsporttól távol vagyok, azért éberen figyelek mindent. Az ifjúsági olimpiát például nagyon rossz kezdeményezésnek tartom. Ez oda vezet majd, hogy a gyerekektôl is eredményt akarnak már nagyon fiatalon, akik pedig - a cél, a jó szereplés érdekében félô, hogy korán a tiltott szerekhez nyúlnak majd. Az életükben a tanulás, az iskola a perifériára szorul. Vagy magántanulók lesznek, vagy pedig azért nem fogják törni magukat a tanulással, a képzéssel, mert az iskolában úgyis átengedik ôket, csekély tudással sem buknak meg. – Ebben az ügyben – mint a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének örökös tiszteletbeli elnöke – levelet is írt Jacques Rogge-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, és aggodalmát fejezte ki az ifjúsági olimpia létrehozásával kapcsolatban. Mi késztette levélírásra akkor, amikor világszerte nagy hírverést kapott az esemény, sok helyütt örömmel fogadták, sôt közismert, Debrecen is pályázott a házigazda szerepre. – Az aggódás és a felelôsségtudat vezérelt, de bevallom, felháborodás is társult ehhez az érzéshez, mivel nem elôzte meg semmiféle hatásvizsgálat az új versenyforma bevezetését, nem folytattak róla vitát sem a szakemberek. Úgy vélem, az elôbb említett, a
gyerekekre leselkedô káros, veszélyes hatások mellett az is következmény lehet, hogy a NOB így kerülô úton beengedi a gigantizmust az olimpiai mozgalomba, holott ez ellen harcolt. Az újabb világesemény nagy anyagi terheket ró majd a tagországokra, elég csak az edzôtáborokra, az utazási költségekre vagy a ruházatokra gondolni. Az erre épülô nagy cégek persze meggazdagodnak, de, nem gyôzöm hangsúlyozni, a gyerekekre milyen káros hatással lehet, az eredményhajszolás testi-lelki egyensúlyukat bonthatja meg. – A felsorolt veszélyek mellett nem lenne áldásos hatása is? Nem kezdenének el többen sportolni a fiatalok közül? – Úgy érzem, nem lenne akkora haszna, mint amekkora kárt okozhat. Az elôre hozott olimpia teljesítménykényszert szül. A gyerekeknek idejük sem lenne a kellô fizikai alapok megszerzésére, lerakására, szervezetük felkészítésére, és az ily módon kialakuló túledzés egészségi kockázatokkal is járhat. A sportpályafutásukat sem tudnák kellôen megalapozni, hamar „szakosodniuk" kellene. Mindennek megvan az ideje, nem lehet sürgetni a gyerekek fejlôdését, végig kell járni az utat ahhoz, hogy valaki a csúcsra jusson. A huszonéves helyett itt már tizenévesként kellene világra szóló eredményt hozniuk, ami nem lenne jó. – Engem teljes mértékben meggyôzött. A beszélgetés vége felé hadd kérdezzem meg: Laci bácsi, ha mérleget készít eddigi életérôl, hogyan összegzi a megtett utat? – Minden úgy van jól, ahogy van! Ezt édesapámtól tanultam. Semmit nem bántam meg az életemben, igaz, nem is tettem olyat, amit megbánhattam volna. Például hiába biztattak, hogy szökjek meg a hadseregtôl, nem tettem meg. Három-négy társam megszökött, elkapták és lelôtték ôket. Én végigcsináltam, amit a sors elôírt. Fontos kérdésekben egyébként sem kapkod az ember. Az élet ebben az esetben is engem igazolt, hiszen életben maradtam. A nyolcvanöt év alatt nekem nem volt unalmas napom. A TFen is végig jól éreztem magam, és köszönöm, hogy ott lehettem. De váltani kellett, és most élvezem azt, hogy át tudtam állni egy másik életformába, és az ugyanúgy leköt, mint a korábbi munkáim. Boldoggá tesz a családom, a feleségem, a négy lányom, hét unokám és négy dédunokám, no és a barátok. – Laci bácsi, 85. születésnapja alkalmából kívánunk még hasonlóan termékeny és boldog éveket! Füredi Marianne
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 30
30 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Kínai tapasztalatok a csapatorvos szemszögébôl Akklimatizáció
Dobos József Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály, Budapest E-mail:
[email protected]
A kajak-kenu válogatott 2007. augusztus 15.– 27. között részt vett a pekingi kajakkenu próbaversenyen. (Az olimpia idôszaka 2008. augusztus 8-24.) Az utazás célja elsôsorban a tapasztalatszerzés volt, ismerkedés az Olimpián várható körülményekkel. A közvetlen felkészülésben a többi sportághoz képest a kajak-kenu hátrányosabb helyzetben van, mivel az olimpiai versenyek elsô hetében az evezôsversenyek zajlanak a pályán, emiatt fél napon át eleve foglalt a pálya, a nap többi részén az evezôsök edzenek, illetve a második héten rendezendô kajak-kenu versenyek résztvevôi úgyszintén. A túlzsúfoltság miatt érdemi szakmai munkát végezni gyakorlatilag nem lehet. Sajnos, Pekingben kajak-kenu felkészülésre alkalmas más vízfelület nem található. Mivel az akklimatizációs idôszakban is elkerülhetetlen sportági felkészülést meg kell oldani, ezért a magyar szövetség a MOB segítségével Nanjingban (Pekingtôl kb. 1500 km-re található város, valaha Kína fôvárosa is volt), a helyi sportiskola vízi telepén foglalt le edzéslehetôséget. Ezért 2 helyszínhez, illetve azok körülményeihez kell alkalmazkodni. A két helyszín között idôkülönbség nincs. Ezekrôl a tapasztalatokról, illetve az alkalmazkodást elôsegítô, általunk részben alkalmazott módszerekrôl szól a beszámoló. Az olimpiai versenyek alatt, az utóbbi alkalmak hagyományainak megfelelôen, a kajak-kenu csapat nem a faluban lesz elhelyezve, hanem egy, a pályához közeli szállodában, ezért az olimpiai falut nem is látogattuk meg, ez irányú tapasztalatot jelen beszámoló nem tartalmaz.
Utazás A jelentôs távolság miatt önmagában az utazás is igen hosszú. Csapatunk 1 átszállással érkezett Pekingbe, onnan további 1 átszállással, kb. 1,5 órás repülés után érte el Nanjingot. Tudomásom szerint az olimpiai kiutazást Budapestrôl közvetlen járattal tervezik az Olimpia helyszínére, ezért kevésbé lesz megterhelô, jelentôsen fogja csökkenteni az utazás okozta kényelmetlenséget. Ettôl függetlenül 9-10 órás repülésre lehet számítani. Ha figyelembe vesszük az indulás elôtti reptéri várakozásokat, ügyintézéseket, a kiutazást Ferihegyre, majd a reptérrôl az olimpiai faluba, akkor optimista becslés szerint is 13-14 órás útra kell számítani. A kajak-kenusok esetében pedig még egy további 1,5 órás belföldi repülésre. Az utazással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy remélhetôleg nem lesz kívánalom az egyen öltönyös megjelenés, hanem a hosszú utat elviselhetôbbé tevô szabadidô ruhás vagy melegítôs utazást részesíthetjük elônybe. A nagy testû sportolókat, amennyiben megvalósítható, célszerû nagyobb sortávolságot biztosító ülésekre csoportosítani. Az utazó közönség, mint mindig, vegyes, ezért az esetleg felmerülô kulturális és tolerancia különbségek miatt célszerûnek tûnik a csapattagokat egy csoportba koncentrálni.
A hosszú repülôs utazások során visszatérô probléma a levegô szárazsága és a légkondicionálás következtében felmerülô alapjában véve apró kellemetlenségek, amelyeknek a következményei azonban az olimpia elôtt akár jelentôsek is lehetnek. Célszerû óránként 1-2 dl szénsavmentes ásványvizet vagy gyümölcsleveket fogyasztani és – amennyiben lehetséges – a csapat számára egyedileg rendelt étkezést biztosítani, ami erôs szénhidrát túlsúlyú, minimális zsírtartalmú ételeket tartalmazzon. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor müzli szeletek és/vagy csokoládé biztosítása látszik célszerûnek. Bár fiatal, egészséges sportolók esetében a hosszú út alatt nem valószínû, hogy alsó végtagi keringési zavarok lépjenek fel, javasolt alkalmanként, az utazás elején videó bejátszáson ismertetett (és általában enyhe lekicsinylô mosollyal kísért) izometriás gyakorlatokat végeztetni, sétáltatni mind a sportolókat, mind az idôsebb korosztályhoz tartozó kísérôket. Úgy gondolom, a tapasztalt sportolóknál az egyéni szokásokat, tapasztalatokat tiszteletben kell tartani. Többen az út elején bevett altatókkal vészelik át a hosszú utakat. Elméletben náluk felmerül a lábszárak kompressziós kötése rugalmas pólyával vagy gumiharisnyával.
Idôeltolódás. Budapesthez képest 7 idôzóna a különbség, azonban a nálunk alkalmazott nyári idôszámítás miatt valójában 6 óra az idôkülönbség. Ezt az igen jelentôs, a napi ritmus egynegyedét kitevô eltolódást tovább súlyosbítja az irodalmi adatok és saját tapasztalat szerint is nehezebb nyugat-kelet irányú alkalmazkodás. Ezt megkönnyítheti a helyi idô szerinti esti érkezés. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor a szállás elfoglalása után célszerû valamilyen közös programot szervezni. Ezzel csapatunknak nem volt gondja, mivel a pekingi csatlakozás során mire elôkerültek a lapátok, lekéstük a nanjingi gépet, több órát várakoztunk a repülôtéren. Szintén megkönnyíti az idôeltolódáshoz való alkalmazkodást, ha még hazai környezetben próbálunk 1, maximum 2 órát eltölteni a napi ritmusban. Ez a pekingi út esetében 1-2 órával korábbi ébredést, edzésmunkát és lefekvést jelent, valamint az étkezések hasonló idôbeni eltolódását. Megkönnyíti az alkalmazkodást az idôeltolódáshoz, ha az érkezés utáni napokban nem engedünk a kísértésnek, s napközben nem alszunk, illetve az otthoni szokásoknak megfelelôen és annál nem tovább tart az esetleges ebéd utáni pihenés. Korábbi gyakorlati tapasztalatok szerint a fehérjében bôvebb táplálkozás ugyancsak elôsegíti a gyorsabb alkalmazkodást. Irodalmi adatok szerint a melatonin (tobozmirigy által termelt hormon) is elôsegítheti az idôeltolódáshoz való alkalmazkodást. Ugyanakkor több elméleti érv ellene szól, s fôleg a gyakorlati tapasztalatok hiánya (egyéni különbségek, késôi hatása a sportteljesítményre) miatt kajak-kenuban nem alkalmaztuk. Személyes véleményem, hogy olimpia elôtt nem tanácsos próbálkozni ezzel a szerrel. Ha lesz is valakinek lehetôsége hosszú út elôtt netán kipróbálni, nem feledhetô „az egy mérés nem mérés" elve. Egy-egy alany esetében is csak több út során szerzett tapasztalatok összegzése után lehet következtetéseket levonni. Az alkalmazkodás az idôeltolódáshoz egyéni, bár összességében érvényes az „ahány óra, annyi nap" szabály, 1-2 napos egyéni eltérések elôfordulnak. Nyugat-kelet irányban az alkalmazkodás inkább hosszabbodik.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 31
MAGYAR EDZŐ 31
2008/1 ■
Klimatikus viszonyok A közvélemény, sôt néha a sportolók is hajlamosak az akklimatizáció kérdéskörét leszûkíteni az idôeltolódásra, pedig jelentôs az alkalmazkodás a megváltozott klimatikus viszonyokhoz is. Az augusztus hazánkban is meleg, s mi nem tapasztaltunk lényeges objektív hômérséklet különbséget. Azonban a szubjektív hôérzetet nagymértékben befolyásolta az igen magas páratartalom. Mind Nanjingban, mind Pekingben a szállodából kilépve szinte mellbevágó volt a melegérzet, az utcán kényelmesen sétálva is 1-2 perc múlva izzadtunk. A sokat emlegetett folyadék és elektrolit (ásványi sók) pótlása ezen az olimpián kiemelten fontos lesz, a sportolók ez irányú ellátásában lényegesen nagyobb mennyiségre kell felkészülni, mint pl. Sydneyben vagy akár Athénban. Ide tartozik, hogy a meleg és a melegérzetet növelô magas páratartalom miatt a szobák légkondicionálása feltétlenül szükséges. Ez ellenben ismét csak kockázatot jelent. A túl nagy hômérséklet különbség a kinti és a szobai hômérséklet között légúti megbetegedéshez, következményként a teljesítmény csökkenéshez vezethet. Ha tartósan elhagyja a szobát a sportoló, célszerû a benti hômérsékletet magasabbra állítani, hogy a visszaérkezés után a különbség csak 4-5 foknyi legyen és 15-20 perc múlva lehet szükség esetén tovább csökkenteni a benti hômérsékletet. Nem célszerû gyakran „ingázni" a szoba és szabad tér között, hogy ezt a kockázatot kiküszöböljük. Amíg nem lesz tapasztalat az olimpiai falu közös létesítményei (pl. étterem) és autóbuszok hômérsékletérôl,
vagy ha nagy lesz hômérsékletek közti különbség, még ha kissé kényelmetlen is, javasolt a sportolók számára a melegítô felsôt a hátizsákba, táskába tartani, hogy nagy hômérséklet különbség esetén az elsô 10-15 percben kivédjük az ilyen veszélyt. A napsugárzás hatásainak kivédésére világos és szellôzô anyagból készült sapka, valamint napszemüveg viselése ajánlott. Csapadék egy alkalommal volt, a kiadós esô természetesen tovább növelte az egyébként is magas páratartalmat. A sokat emlegetett pekingi szmogról viszonylag keveset tapasztaltunk. A kajak-kenu (és evezôs) pálya a város szélén van, szállodánk a pályától kb. 5 percnyi busz útra. Ott nem lényegesen rosszabb a levegô, mint máshol. A pekingi városnézésünk során érzékeltük, azonban az erre való felkészülés lehetôségét nem látom. Bízzunk a szervezôk ígéreteiben, hogy határozott intézkedéseik eredményeképp a légszennyezettség mértéke radikálisan csökken a játékok idejére. Az valószínû, hogy fôleg a légúti megbetegedésben szenvedôk számára a körülmények nehezebbek lesznek más helyszínhez képest.
Saját mérések Mivel az elôolimpiai versenyekre saját hajókat nem vittünk, a versenyt megelôzô héten komoly szakmai felkészülés nem zajlott. Ezért terhelés utáni mérések végzésére nem volt lehetôség. A közvetlenül az ébredés után mért nyugalmi pulzust és vérnyomást mértük, a vegetatív funkciók (alvásritmust – elalvás nehézsége, ideje,
alvás minôsége, éjjeli ébredések, ébredéskori éberség, napközbeni alvás igénye, mennyisége, és emésztôszervi mûködést – étvágy, éhségérzet ideje, székelés ideje, gyakorisága) eltolódását, illetve helyreállását, valamint az edzésmunka kiváltotta szubjektív megítélést monitorizáltuk. A korábbi tapasztalatoknak megfelelôen a csapattagok nagy részénél a harmadik nap volt a kritikus majd a negyedik naptól kezdtek helyreállni az objektív adatok. Ebben az idôszakban a sportolók szubjektív benyomásai, illetve türelmetlensége okoz átmeneti nehézséget. Az egyéni különbségeket figyelembe véve 5-8 napot tett ki az alkalmazkodás ideje.
Edzéstervezés Fentiek alapján az tûnik célszerûnek, hogy a kiérkezés utáni elsô, illetve második napon az edzések csak átmozgató jellegûek legyenek, a körülményekkel való ismerkedés, illetve az emlékképek felelevenítése legyen a cél, de a foglalkozások ne legyenek kimerítôek. Egyéni állapottól függôen a harmadik és negyedik nap lehet kritikus, fôleg az olimpián, ahol a sportoló a magával szemben támasztott követelményeknek esetleg még nem tud megfelelni, ezért türelmetlenné, feszültté válhat. Ezt a lelkiekben esetleg nehezebb helyzetet az egészségügyi személyzet és szakvezetés részérôl megfelelôen kell kezelni. Az arra alkalmasaknál itt már lehet erôsebb edzéseket végeztetni, az ötödik naptól a foglalkozások intenzitása fokozható, 1 hét múlva gyakorlatilag teljes edzésmunka végeztethetô. Végig figyelembe kell venni, hogy a megváltozott körülményekhez való al-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 32
32 MAGYAR EDZŐ kalmazkodás ideje megfelelô, tudatos életvitellel csökkenthetô, azonban ez az idôtartam EGYÉNI, a vegetatív funkciók mûködése alapvetôen nem hozzáállás vagy szorgalom kérdése. Ez fôleg klasszikus csapatok, illetve csapategységek (pl. kajak négyes) edzéstervezésében jelenthet nehézséget.
Étkezési szokások, hygiene Az olimpiai faluban természetesen több étkezési kultúrának, szokásnak megfelelô étel közül választhatnak majd a sportolók, tehát gond elôreláthatóan csak az egyéni ízesítésbôl fakadó eltérésekbôl várható, azonban ez orvosolható magunkkal kivitt ételízesítôkkel. Ellenben a falun kívüli étkezésekkel kapcsolatban a maximális, illetve akár túlzónak tûnô óvatosság is indokoltnak tûnik, fôleg sportolók számára. Bár nem ellenôrizhetô, de személy szerint a szigorú tiltást is el tudom képzelni. A szokatlan alapanyagú, ízesítésû helyi ételek fogyasztása után csapatunkban is elôfordultak emésztôszervi megbetegedések, amik 1-2 napig gátolták az edzésmunkát. Bár az általánosítás soha nem jó, a Nanjingban látottak alapján a helyi utcai árusoknál kapható élelmiszerek, alapanyagok, valamint az elkészítés módja nem tûntek minden esetben kompatibilisnek a magyar (európai) közegészségügyi normákkal. A több évi munka buta kockáztatása lenne az ez irányú kalandvágy kielégítése. Folyadékból is csak a palackozottak fogyasztása jön szóba, célszerû azt is inkább a faluból kivinni. Feltételezem, hogy a faluban kapható italok esetén nem jön szóba hamisítás. Az esetleg bekövetkezô káros hatásokat enyhítheti a preventíven alkalmazott ProGastro probiotikum.
Egyéb helyi viszonyok A falun kívüli közlekedés esetében a honi viszonyoktól eltérôen - nagy figyelmet kell fordítani a kerékpározókra, illetve a hangtalan elektromotoros kerékpárokra. Ha meggyôzôdünk arról, hogy ilyen nincs a közelben, de az autóforgalom miatt még várunk a zebra szélén, elôfordulhat, hogy éppen egy ilyen, csak látható és nem hallható közlekedési eszköz elé lépünk le. További tapasztalat, hogy a zebrán a gyalogos elônye csak virtuális, a baleset megelôzése az autóvezetôk részérôl gyakran nem a lassítás vagy megállás, hanem a kürt használata. A hazai viszonyokhoz képest lényegesen nagyobb óvatosság szükséges gyalogos közlekedés esetén is. Meglepô volt, hogy a csapat pálya mellett épült vadonatúj szállodájában is
■
arra hívták fel a figyelmet, hogy fogmosáshoz is palackozott vizet használjunk.
Együttmûködés a szervezôkkel Ami a szervezôket és önkénteseket illeti, szembeötlô az igen magas számuk. A versenyen közremûködôk angol nyelv ismerete megfelelô, azonban a városban tevékenykedôké még fejlesztésre szorul. A keletiekre jellemzô rugalmatlanság, szigorú fônök-beosztott viszony, fegyelmezett hierarchikus viszony nehézkessé, alkalmanként lehetetlenné teszi az improvizálást, akár apró problémák azonnal megoldását. Ugyanakkor kivétel nélkül készségesek, segítôkészek. Pekingben és a versenypályán gyakorlatilag minden gördülékenyen történt. Kiemelem a doppingellenôrzést. Tapasztalataink alapján az adminisztráció kifejezetten vontatott, lassú, aprólékos, körülményes. Látszott, hogy a szervezôk a vizsgálatokat végzôknek felhívták a figyelmét munkájuk fontosságára, buktatóira. Ezt eredményesen tették, mert a vizsgált személyek és kísérôk megjegyzéseitôl magukat nem zavartatva szó szerint minden betût külön, többször ellenôrizve töltik ki a nyomtatványokat. Eredménytelenül bizonygattuk, hogy az ellenôrzött versenyzôink (Kovács K. és Kucsera G.) évente 6-9 alkalommal vannak ellenôrizve, ismerik az eljárást, akár ôk is végezhetnék. Ez adott esetben kisebb konfliktusokhoz vezethet, hiszen a gyôztes, jól teljesítô igyekszik gyorsan végezni, hogy örülhessen, nyilatkozhasson, stb., a vesztes, alulteljesítô pedig eleve csalódott, feszült.
Sportolók önfegyelme Az új körülményekhez való alkalmazkodás más helyett nem oldható meg. A sportoló részérôl is feltétlenül szükséges az együttmûködés, tudatosság, az önfegyelem. Az idôeltolódással kapcsolatban megkerülhetetlen problémakört jelent a távközlés, illetve szórakoztató elektronika fejlôdése. 10-15 éve nem kellett attól tartani, hogy akár jóhiszemûen otthonról barát, rokon, de még talán klubtárs, nem sportsajtó képviselôje is (stb.) „még csak este 9 óra van, felhívom, mi újság" gondolat alapján valóban felhívja a helyi idô szerint éjjel 3 órakor alvó, telefonját kikapcsolni elfelejtô sportolót vagy SMS-t küld. Hasonló a helyzet a lap-topokkal. Ha helyi idô szerint este még nem tud elaludni, egyesek hajlamosak (voltak, lesznek) chat-elni, interneten híreket olvasni, filmet nézni. És ha elkezdték, ki is várják
2008/1
a film végét akkor is, ha már álmosodnak. Ez önmagában néhány nappal kitolhatja az alkalmazkodás idejét, illetve csökkenti a teljesítményt. Ami a szobák kondicionálását és a légkondicionálás okozta nehézségek kiküszöbölését illeti, ide kapcsolódhat még az elfogyasztott italok hômérséklete is. Természetesen meleg, párás környezetben szubjektív alapon elsôsorban a hûtött italok élveznek elsôbbséget, de ebben az esetben is fel kell hívni a sportolók figyelmét ennek veszélyeire és az arany középút elônyeire. A falun kívüli étel és italfogyasztást (lásd fentebb) gyakorlatilag meg kell tiltani! Bízzunk a sportolók motiváltságában és tudatosságában, azonban úgy gondolom, bizonyos ellenôrzés nem árthat.
Átgondolandó problémák A tervezett kiutazás idôpontját befolyásolja, hogy 1 napos, 2-3 napos vagy hosszabb versenyrôl van-e szó. 1 napos esetén elvben szóba jöhet a verseny elôtti 1-2 napban a kiutazás, bár személyesen úgy vélem, nem érdemes kockáztatni. Több napos verseny esetén feltétlenül javasolt a teljes akklimatizációs idôszakot magában foglaló kiutazás, a csaknem teljes Olimpia idejét kitevô versenysorozat (csapatjátékok) esetén az ellenfelek erejét ismerve elvben szóba jöhet a kiutazási idôpont olyan megválasztása, ami a kritikus idôszak verseny idôszakára esését is lehetôvé teszi, bár ez is kockázatos. Ezt természetesen, az összes körülmény ismeretében, minden kiutazó egységnek (csapatnak, szövetségnek) külön-külön kell mérlegelnie és döntenie. Az edzéstervezést a korábban leírtaknak megfelelôen, az egyéni adottságokat és állapotot figyelembe véve célszerû végezni. Szintén az említetteknek megfelelôen javasolt a sportitalok és táplálék kiegészítôk rendelését, illetve kiszállítását megtervezni. Nem hanyagolható el a sportolók tájékoztatása, a várható körülmények és azok esetleges káros hatásait kivédô módszerek ismertetése, az érdekükben történô intézkedések elfogadtatása és az együttmûködés fontosságának hangsúlyozása. A felszerelés, formaruha tervezésében, kiválasztásában fontos szempont, hogy a klimatikus viszonyoknak feleljenek meg. Szintén megoldandó feladat a szabadidôs programok szervezése, illetve az idôeltolódáshoz való alkalmazkodás elsô napjaiban az „üres" idô szervezett kitöltése, hogy az ne napközbeni alvással teljen el.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 33
MAGYAR EDZŐ 33
2008/1 ■
A modern képalkotók és a sport Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail:
[email protected]
Az utóbbi harminc évben a sportorvosi diagnosztikát is forradalmasította a folyamatosan fejlôdô orvosi technológia. Amikor 1974-ben befejeztem az egyetemi tanulmányaimat, még nem volt hozzáférhetô sem a mágneses rezonancia-vizsgálat (MRI), sem a komputer tomográfia (CT), jóformán csak a röntgenvizsgálat (1. ábra) állt rendelkezésünkre. Kevés volt az alternatív lehetôség, a sérülések kezelése többnyire két lehetôségre korlátozódott: "várjunk és meglátjuk", illetve mûtétet végezni. Napjainkban számos újabb módszer, többek között az ultrahangvizsgálat (2. ábra), a komputer tomográfia (CT) (3. ábra), a mágneses rezonancia-vizsgálat (MRI) (4. ábra) és a szcintigráfia segíti a mozgásszervi sérülések diagnosztizálását. Az új technikák bevezetése jelentôsen javította a sportsérülések kezelési lehetôségeit. Az új módszereknek köszönhetôen a legtöbb esetben a feltételezés, mint olyan, kikerült a diagnosztikai szótárból. A modern, noninvazív képalkotók széles hozzáférhetôsége lehetôvé teszi az elváltozások mielôbbi, pontos diagnosztizálását. A rendkívül érzékeny képalkotók pontosan megmutatják a sérülés helyét, kiterjedését. Ezáltal a kezelés individualizálható, azaz a sportoló sérüléséhez és aktivitási szintjéhez (profi, elit vagy rekreációs sportoló) szabható. A modern képalkotók a sportorvosok számos diagnosztikai "fejfájását" megszüntették, ugyanakkor különbözô problémákat is generáltak. Mivel a sportolók - indokoltan - pontos választ várnak a problémáikra, s minél elôbb vissza akarnak térni a sportpályára, ezért esetenként presszionálhatják a sportorvost a különféle modern képalkotókkal történô vizsgálatok elvégzésére. Még nagyobb gondot jelent, hogy a sportolók egyre gyakrabban sportorvosi javaslat, és mindenfajta elôzetes vizsgálat nélkül, a saját elhatározásukból veszik igénybe ezeket az új diagnosztikai módszereket. Elgondolkodtató, hogy sokszor a sportszakemberek (edzôk, masszôrök, klubvezetôk) tanácsára, utasítására, sôt egyetértésével történik ez a helytelen lépés. Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat minden esetben alapos szakorvosi vizsgálat elôzze meg, amelynek alapján a leginkább megfelelô diagnosztikai
eljárás választható ki. A vizsgálatkérô lapon a szakorvos feltünteti a konkrét klinikai kérdést, amelyre választ vár. Ha a panaszok és a tünetek nem felelnek meg a kapott képnek, akkor más képalkotási kontroll is javasolt. A noninvazív képalkotók szenzitivitása különféle dilemmákhoz vezethet. Néha például a csont-szcintigráfia azt jelzi a sportorvosnak, hogy a panaszokat fáradásos törés okozza. Ennek ellenére megmarad egy bizonyos statisztikai valószínûség, hogy a kapott kép mégis valamilyen más kórképre utal. Alapos gyanú esetén differenciál-diagnosztikai szempontból CT elvégzése indokolt a pontos kórisme felállítása céljából. Mivel a megfelelô kezelés csak korrekt diagnózis alapján javasolható, ha nem így teszünk, akkor megnyitjuk egy polgári per lehetôségét. A kórelôzmény gondos tisztázásával, az alapos fizikális vizsgálattal és a hagyományos rönt-
1. ábra. Vállról készült röntgenfelvétel
genvizsgálattal a legtöbb sérülés oka így a sportsérüléseké is felderíthetô. A további lépések már olyan tényezôktôl függnek, mint például a sportoló aktivitása, az igénybevétel nagysága, valamint a sérült céljai. Éppen ezért ajánlatos, hogy a szükséges képalkotó vizsgálatokat a sportorvoslásban is jártas specialista végezze. Az ultrahangba, a CT-be és az MRI-be vetett túlzott bizalom a kórelôzmény-felvétel és a komplett fizikális vizsgálat mûveletének elhanyagolásához vezetett. Pedig a progresszív diagnosztika nem minden esetben perdöntô értékû. Például csaknem az összes vállról készült MRI mutat elváltozásokat az ízületben. Ezek nagy része azonban semmilyen panaszt nem okoz, tehát klinikai jelentôsége sincs. Éppen ezért is felettébb helytelen az a gyakorlat, amikor valaki az ultrahang- vagy az MR-kép alapján kimondja a terápiás javaslatot, sokszor a mûtéti indikációt. Ezzel eleve kényszerpályára viszi a sportoló kezelését, és számos indokolatlan, felesleges mûtét lehetôségét teremti meg. Alapszabályként lerögzíthetô, hogy a terápi-
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:04
Page 34
34 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
2. ábra. Vállról készült ultrahangfelvétel
3. ábra. Vállról készült CT-felvétel
4. ábra. Vállról készült MR-felvétel
ás javaslat csak a kapott diagnosztikai lelet (kép) és a sérült sportoló együttes, egyidejû megítélése alapján állítható fel. Az ultrahang-vizsgálatra még a többi képalkotónál is fokozottabban érvényes, hogy csak a sérült panaszaival, tüneteivel együtt értékelhetô. A diagnosztikai képalkotó technikák fejlôdése természetesen folytatódik. Olyan összetett technikák megjelenése várható, amelyek tovább növelik a pontosságot, és szimultán képalkotást tesznek lehetôvé. Ezáltal tovább javulhat a különféle, a sportolással összefüggô elváltozások felderítésének lehetôsége. Fôleg az izomsérülések diagnosztikája területén remélhetünk további elôrelépést. Jelentôs fejlôdés várható a molekuláris képalkotás területén is, amelynek segítségével lehetôvé válik a celluláris és subcelluláris történések megítélése, ami a teljesítménydiagnosztikában hozhat újabb eredményeket. A kombinált technológiák, amelyek szimultán módon generálják és háromdimenziós, színes képformájában jelenítik meg a szöveteket. Ezek a modern képalkotók újabb generációi várhatóan lehetôvé teszik az emberi test sokkal részletesebb megismerését, a kóros elváltozások korai meghatározását, valamint a terápia hatékonyságának monitorizálását. A sebészetben 3D-rekonstrukciós képalkotás és a komputer vezérelt navigációs manipulációk képalkotók jelentôsen javíthatják a mûtéti eredményeket, a telemetria pedig megteremtheti a szükséges információk átvitelének, ezáltal a távmûtét lehetôségét is. Az orvosi technológia feltartóztathatatlan fejlôdése minden bizonnyal izgalmassá teszi a következô évtizedeket is. A sportorvosok és a sportszakemberek feladata azonban továbbra is a korszerû eszközök és módszerek szakszerû, etikus használata lesz a sportolók egészségének védelme érdekében.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 35
MAGYAR EDZŐ 35
2008/1 ■
Egyes élelmiszer-csoportok jelentôsége a sportolók táplálkozásában Tolnay Pál, Szabó S. András Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest E-mail:
[email protected]
Összefoglaló A cikk áttekintést ad arról, hogy miért és miben tér el a sporttáplálkozás, azaz a sportolók táplálkozása a hagyományos, jelenlegi ismereteink szerint egészségesnek tartott táplálkozástól, és ez hogyan képezôdik le az egyes élelmiszercsoportok szintjére. A következô témakörök kerülnek tárgyalásra: a sporttevékenységek felosztása edzésterhelés alapján; a sporttevékenységek alapvetô fizikai összetevôi; eltérések a sporttáplálkozás és a hétköznapi táplálkozás között; sporttáplálkozási piramis; az egyes élelmiszercsoportok szerepe a különbözô tápkomponensek bevitelében; sporttáplálkozási menüsor és értékelése. Kulcsszavak: energiabevitel, folyadék szükséglet, sporttáplálkozás, tápanyag összetétel
Bevezetés Jól ismert tény, hogy az adekvát táplálkozás a tényleges fiziológiai igényeknek megfelelô, azaz a valódi szükségletet fedezô táplálkozást jelent. Vonatkozik ez minden tápanyag-komponensre (pl. esszenciális aminosavak, zsírsavak, mikroelemek) s természetesen az energia- és folyadékbevitelre egyaránt. Ez tehát nagyon komplex optimálást igényel, arányaiban jól kiegyensúlyozott, széles palettáról merített, az élettani szükségletet elérô, de azt jelentôsen meg nem haladó tápanyagbevitelt (Neumann, 2001, Szabó, Tolnay, 2007) jelent. A sportolók - különösen az élsportolók - táplálkozása jelentôsen eltérhet az átlagember, azaz komoly fizikai terhelést nem végzô személy tápanyag-bevitelétôl, s emellett lényeges különbségek vannak az egyes sportágak képviselôi élettani szükségletei között is. Ebbôl adódóan az átfogó sporttáplálkozás fogalom mellett, talán helyesebb a sportág-specifikus táplálkozás fogalmat használni (Szabolcs és mtsi., 2004). A cikk a 2007. november 23-án, Budapesten, az Európa Kongresszusi
Központban, „A táplálkozás iskolája" címû konferencián elhangzott „A sportolók táplálkozásában szerepet játszó élelmiszer-csoportok" elôadás anyaga alapján került összeállításra (Tolnay, Szabó, 2007).
Sporttevékenység és edzésterhelés Az 1. táblázat (A sporttevékenységek felosztása edzésterhelés alapján) az országúti kerékpársport példáján mutatja, hogy milyen kategóriákba sorolhatjuk edzésterhelés alapján a sporttevékenységeket. A 20-100 km/hét terhelési szint, melyet hobbi sport néven nevezhetünk, napi átlagosan 3-14 km-es táv teljesítését jelenti. Ennél nagyobb terhelésû a rekreációs sporttevékenység, itt átlagosan 20 km/nap távolsággal számolhatunk, mely az intenzitástól, és a testtömegtôl függôen napi 300-500 kcal-val (1200-2100 kJ) növeli az energiaszükségletet. A rendszeresen végzett hobbi sport és a rekreációs sport az egészségmegôrzésben kulcsszerepet játszik, és általában hagyományos táplálkozással kielégíthetô a szervezet tápanyag-igénye. A tömegsport, de fôleg a versenysport és az élsport esetében a heti megtett távolság, a terhelés már nagy.
A sporttevékenység fizikai összetevôi A sporttevékenységek fizikai összetevôit alapvetôen 3 paraméterrel jellemezhetjük: erô, állóképesség és gyorsaság. Ha egy virtuális háromszöget képzelünk el (1. ábra. A sporttevékenység alapvetô összetevôi) és ennek egy-egy csúcsa jelenti az említett paramétereket, az összes sport elhelyezhetô a háromszög belsejében, mindegyiknek eltérô mértékben, de részét képezi mindhárom elem. Majdnem tisztán csak erôt igényel, pl. a fekvenyomás, a súlyemeléshez leginkább erô és gyorsaság, azaz gyorserô szükséges, míg a maratoni futásnál az álló-
1. táblázat. A sporttevékenységek felosztása edzésterhelés alapján A sporttevékenység jellege hobbisport rekreációs sport tömegsport versenysport élsport
Edzésterhelés (km/hét) 20-100 100-200 200-500 500-700 700-1000
1. ábra. A sporttevékenység alapvetô összetevôi
(technika, taktika, pszichés felkészültség) képesség dominál. Az, hogy egy sportág mennyi erôt, illetve állóképességet igényel, jelentôs befolyással bír az adekvát táplálkozás mennyiségére és minôségére. Eltérés a sportolók táplálkozása és a hétköznapi táplálkozás között A tömegsport-, a verseny- és élsport tekintetében a sporttáplálkozás a hagyományostól a következôkben tér el: • Magasabb energiaszükséglet. • Az energiát szolgáltató makro-tápkomponenseknek több sportág esetében a hétköznapitól eltérô aránya. • Magasabb folyadékszükséglet. • Lényegesen magasabb makro- és mikroelem, valamint vitamin szükséglet. • Fokozottabb kontrol az élelmi-rost bevitel vonatkozásában. • Táplálék-kiegészítôk alkalmazása. • A súlycsoporttal rendelkezô sportágaknál speciális „testsúlyhozási" és rehidratációs technika. • Az étkezések beillesztése az edzések és versenyek közé – a könnyebben emészthetô, gyorsabban hasznosuló ételek, italok gyakoribb alkalmazása.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 36
36 MAGYAR EDZŐ
■
2. táblázat. A sporttevékenységek energia alapján történô kategorizálása Típus Állóképességet állóképességet és erôt igénylô ciklikus sportok
Fajlagos energiaigény (kcal/ttkg/óra) 3,2
Állóképességet és gyors 2,9 reakcióidôt igénylô aciklusos sportok Gyors reakciót igénylô, 2,8 szubmaximális és maximális erôkifejtést kívánó sportok Gyorserôt, 2,7 robbanékonyságot igénylô sportágak Gyors reakciókat, de legfeljebb szubmaximális erôt igénylô sportágak
2,6
Energiaigény a sportágak függvényében Míg egy átlagos testtömegû, átlagos életmódot folytató férfi napi energiaszükséglete 2500-3000 kcal (1050012600 kJ), a sport típusától függôen többnyire ez 4000-6000 kcal-ra (1670025100 kJ) nô. A 2. táblázatban (A sporttevékenységek energia alapján történô kategorizálása) 5 csoportba rendezve láthatjuk az egyes típusokat, jelezve a fajlagos energiaigényt, az átlagos napi energiaigényt és megadunk néhány példát illusztrációképpen. Látható, hogy a legnagyobb energiaigényû csoportba tartozik korábbi esetünk, az országúti kerékpározás, hiszen tipikusan ciklikus mozgással járó, fôleg állóképességet igénylô sportág.
Eltérô tápanyagarányok Már említésre került, hogy az erô és állóképesség aránya befolyásolja az adekvát, a helyzethez igazodó táplálkozást. Két példa erre: erôsportot ûzôk esetében az elsôdleges cél az izomerô megtartása és fejlesztése, a meghatározó táplálkozási eszköz pedig, a fajlagos, a testtömeg-kg-ra vonatkoztatott fehérjebevitel növelése. Míg a nem sportoló átlagembernél napi 0,8-1,0 g/ttkg fehérjebevitel javasolt, addig ez élsportoló esetében akár 2-3 g/ttkg értékig is elmehet, mely durván 15-20 energia %-ot jelent. A kerékpársportból véve a másik példát, itt az elsôdleges cél az aerob kapacitás megtartása, illetve növelése, a döntô táplálkozási eszköz pedig a szénhidrátbevitel arányának növelése,
Átlagos Példa energiaigény (kcal/nap) 6000 Maratoni futás, országúti versenykerékpározás, kajak-kenu 5600 Labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tenisz, jégkorong 5000 Birkózás, cselgáncs, torna, ritmikus sportgimnasztika 4600
4400
Rövidtávfutás, gátfutás, atlétikai ugrószámok, síugrás, ökölvívás Tekézés, vívás, vitorlázás, asztalitenisz
valamint a vas és a vashasznosulást biztosító egyéb komponensek fokozott bevitele.
Folyadék (víz) igény Intenzív erôkifejtést igénylô mozgás következtében verejtékezünk, nyilvánvaló tehát, hogy a sportolók folyadékszükséglete lényegesen magasabb, mint a nem sportolóké, hômérséklettôl, relatív nedvességtartalomtól és edzésterheléstôl függôen ez akár 2-3 literrel is több folyadékbevitelt jelenthet naponta.
Fokozott ásványi anyag és vitamin igény Részben a magasabb folyadékigénybôl adódik, hogy a sportolók makro- és mikroelem igénye is jelentôsen magasabb, hiszen a verejtékkel ásványi sók is távoznak a szervezetbôl. Egy liter verítékkel pl. 1000-1400 mg nátrium, 200-400 mg kálium, s mintegy 120200 mg kalcium távozik, de az egyéb ásványi anyagok vesztesége is jelentôs. Magasabb ásványi anyag- és vitamin igényt idéz elô továbbá a fokozott volumenû energiatermelés, a sportteljesítményt biztosító izommunka és az azt követô regenerációs fázis is. Gondoljunk csak arra, hogy számos makroés mikroelem, valamint vitamin különbözô enzimek aktivátora, illetve kofaktora, s ezek fokozott mértékben használódnak el az izommûködés során.
Rostbevitel Ha a sportoló táplálékában igen jelentôs az állati eredetû termékek (pl.
2008/1
tojás, sajt, hús) aránya, úgy problémát okozhat a rosthiány. Ha viszont a táplálkozás fôleg diétás rostban gazdag növényi eredetû élelmiszereken alapul, akkor a nagy mennyiségû táplálék elfogyasztása jelentôs mennyiségû élelmi rost bevitelt is jelent. Ezért, ha nem figyelünk gondosan a rostbevitelre, az olyan magas szintet is elérhet, amely érzékeny egyének esetében hasmenést is okozhat, illetve az esszenciális tápkomponensek felszívódását akadályozhatja.
Táplálék-kiegészítôk Élsport esetében a táplálék-kiegészítôk fogyasztása gyakorlatilag elkerülhetetlen, a multivitamin és komplex ásványi anyag kiegészítôk mellett szeretnénk két terméket külön is kiemelni. Az egyik az erôsportoknál az izomtömeg növekedést s a regenerációt segítô kreatin, a másik az aerob sportoknál a kifáradást-, savasodást késleltetô és a túledzés elôfordulását mérséklô L-karnitin.
Súlycsoportos sportágak speciális táplálkozási kérdései Súlycsoporttal rendelkezô sportágaknál – ha a versenyzônek súlytöbblete van – speciális diéta szükséges mérlegelés elôtt. Ennek során fontos az energia és folyadékbevitel mérséklése, de biztosítani kell a minimálisan szükséges fehérje bevitelét. Mérlegelés elôtt a versenyzô hipohidrált, illetve dehidrált állapotban van, a mérlegelést követôen ezért fontos feladat az optimális sebességû hidratáció.
Az étkezések ütemezése Napi több vagy idôben hosszú edzések esetében nehéz az étkezéseket beilleszteni a napirendbe. Tény, hogy nagyobb mennyiségû tápanyagfelvételt követôen minimálisan másfél órának (optimális 3 óra) kell eltelnie az edzés, illetve a verseny megkezdése elôtt. Mindez aláhúzza a könnyen hasznosuló, gyorsabban felszívódó élelmiszerek alkalmazását, illetve azt a tényt, hogy az energiabevitel akár jelentôs részét is nem élelmiszerbôl, hanem energiát tartalmazó italokból fedezzük.
Táplálkozási piramis sportolóknak A 2. ábrán sporttáplálkozási piramis látható (Mák 2001), amely hasonlít a szokásos táplálkozási piramishoz: alapját a folyadékbevitel, gerincét a cereáliák- és burgonya, derekát a zöldségekés a gyümölcsök képezik, ezt követi
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 37
2008/1 ■
MAGYAR EDZŐ 37
2. ábra. Sporttáplálkozási piramis
hús-hal-tej-tejtermékek-tojás frakció, végül a cukor és zsiradék. A különbség a hagyományos piramishoz képest egyrészt a folyadékbevitel jelentôségének kihangsúlyozása, másrészt az, hogy ez a piramis nagyobb, hiszen több energiát kell bevinni, emellett kissé nagyobb teret enged a cukornak, mint sportitalokban fontos, jelentôs energiát hordozó szénhidrát komponensnek.
Az egyes élelmiszercsoportok szerepe A 3., 4., 5., és 6. táblázat az egyes élelmiszer-csoportok szerepét mutatja a sporttáplálkozásban. Talán jobb lett volna többfelé bontani az egyes csoportokat, azonban ez nagymértékben csökkentette volna a táblázatok átláthatóságát. Minél több plusz-jel szerepel egy cellában annál nagyobb a ter3. táblázat. Az élelmiszer-csoportok szerepe az energiabevitel; fehérje-, szénhidrát-, zsír-, élelmi rost- és vízszükséglet fedezése szempontjából élelmiszercsoport energia szénhidrát fehérje zsiradék élelmi rost víz Gabonaalapú élelmiszerek ++++ +++++ +++ ++++ Húsok, húskészítmények, halak ++ +++ ++ + Tej, tejtermékek + + +++ ++ ++ Tojás + + + Zöldségek, fôzelékfélék + (++) + (++) - (+) +++ ++ Gyümölcsök ++ ++ +++ +++ Olajos magvak + + + + + Édességek ++ ++ + + + Étkezési zsiradékok +++ ++++ Italok ++ ++ - (+) (+) +++++ 4. táblázat. Az élelmiszer-csoportok szerepe néhány makroelem- és a vas-szükséglet fedezése szempontjából élelmiszercsoport Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Foszfor Vas Gabonaalapú élelmiszerek + (+++) ++ + ++ +++ + Húsok, húskészítmények, halak + (+++) ++ ++ ++ +++ ++++ Tej, tejtermékek + (+++) ++++ +++++ + (+++) Tojás + + + + + Zöldségek, fôzelékfélék ++++ ++ ++++ ++ (+++) ++ Gyümölcsök ++++ ++ +++ + + Olajos magvak + + + + + Édességek + + + + + Étkezési zsiradékok Italok - (++) - (+++) + (++) + (++) - (+) -
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 38
38 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
5. táblázat Az élelmiszer-csoportok szerepe a zsíroldható vitaminok-, a C-vitamin- és a folsav-szükséglet fedezése szempontjából élelmiszercsoport A-vit., karotin D-vit. E-vit. K-vit. C-vit. Folsav Gabonaalapú élelmiszerek + + ++ Húsok, húskészítmények, halak +++ ++++ + + Tej, tejtermékek +++ +++ + + + Tojás + + Zöldségek, fôzelékfélék +++ ++ +++ +++ +++++ Gyümölcsök + + + +++++ + Olajos magvak ++ Édességek + - (+) + Étkezési zsiradékok ++ ++ ++++ + Italok - (++) 6. táblázat Az élelmiszer-csoportok szerepe a B-vitamin-csoportba tartozó vitaminok szükségletének fedezése szempontjából élelmiszercsoport B1-vit. B2-vit. Niacin Pantoténsav B6-vit. B12-vit. Gabonaalapú élelmiszerek ++++ +++ +++ +++ +++ Húsok, húskészítmények, halak ++ +++ ++++ ++++ +++ ++++ Tej, tejtermékek + ++++ ++ +++ +++ Tojás Zöldségek, fôzelékfélék +++ ++ ++ +++ +++ Gyümölcsök + + + + + Olajos magvak + + Édességek + + Étkezési zsiradékok Italok mékcsalád szerepe az adott komponens tekintetében. Ha zárójeles adat is szerepel, az arra utal, hogy a termékcsoporton belül néhány speciális termék (pl. zöldség és fôzelékféléken belül hüvelyesek) esetében akár jelentôs eltérés is lehet a csoport jellemzô tagjaihoz képest. A cellák kitöltésekor figyelembe vettük egyrészt az élelmiszerek adott tápanyagra vonatkozó koncentrációját, másrészt a javasolható fogyasztási gyakoriságot (azaz súlyoztunk), a munkához tápanyagtáblázatok segítségét vettük igénybe (Souci et al.1987, Biró, Lindner 1998).
Konkrét példa egy sportoló napi táplálkozására A példát egy élvonalbeli, a 69 kg-os súlycsoportú súlyemelô napi étkezésére vonatkoztatjuk az alapozó idôszakban: • Reggeli (7 óra) – 3 db zsemle, 1,5 dkg vaj, 7 dkg so-
vány sonka, 1 db zöldpaprika, 3 dl mézes tea, 2 dl ôszibarack nektár • Tízórai (9.30 óra) – Turmix: 1 db banánból, 2 dl 1,5 %os tejbôl és 20g protein-koncentrátumból • Ebéd (12.30 óra) – 1 adag paradicsomleves, 25 dkg párolt csirkehús, 35 dkg petrezselymes burgonya, csíraolajos fejes saláta, 5 dl ásványvíz, 30 dkg szezonális gyümölcs (pl. eper, ribiszke) • „Uzsonna" (14.30 óra) – 2 dkg dió, 2 dl 100 %-os gyümölcshányadú narancslé • Edzés (16 – 18.30 óra) • Edzés után rögtön 20 g fehérjebevitel protein-koncentrátumból • Vacsora (20 óra) – 15 dkg kenyér, 1,5 dkg margarin, 7 dkg sovány sajt, 2 dl 1,5 % tej, 1 db kakaós-csiga, 2 dl ásványvíz, 2 db alma • Lefekvés elôtt – 1,75 dl probiotikus joghurt
A feltüntetett menüsor alapján a beviteli értékek a következôképp alakultak: • Energiabevitel: ~4100 kcal (~17,2 MJ) • Fehérjebevitel: ~ 180 g (~18 energia %) • Szénhidrátbevitel: ~ 500 g (~51 energia %) • Zsírbevitel: ~ 130 g (31 energia %) • Élelmi rost bevitel: ~ 55 g • Vízbevitel: ~ 4,0 liter
Mint látható a súlyemelô fehérjebevitele (itt kb. 18 energia %) arányaiban jelentôsen magasabb, mint a nem sportoló (10-13 energia %), vagy döntôen állóképességi sportágat (12-15 energia %) ûzô sportoló esetében fennálló szükségleti érték. Az is megállapítható, hogy az alkalmazott diéta bôséges rostbevitelt biztosít, valamint fedezi az átlagembernél nagyobb folyadékigényt is.
Irodalom Biró Gy., Lindner K. (szerk.) (1998): Tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 285 o. Mák Erzsébet (2001): Sporttáplálkozás. www.vitalitas.hu Neumann, G. (2001): Nutrition in sport. Meyer and Meyer Sport, Oxford, 208 p. Souci, S. W., Fachmann, W., Kraut, H. (1987): Food Composition and Nutrition Tables. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1032 p. Szabó S. A., Tolnay P. (2007): Bevezetés a korszerû sporttáplálkozásba. Fair Play Sport Bt., Budapest, 244 o. Szabolcsi M., Szabó S. A. (2004): Sportág-specifikus táplálkozási piramis. Magyar Sporttudományi Szemle, 2-3., 32-33 o. Tolnay P., Szabó S. A. (2007): A sportolók táplálkozásában szerepet játszó élelmiszercsoportok. „A táplálkozás iskolája" Konferencia, Budapesten, Európa Kongresszusi Központban 2007. november 23.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 39
MAGYAR EDZŐ 39
2008/1 ■
Huszonöt éve hunyt el Dr. Csanádi Árpád – az edzô Huszonöt éve nincs már közöttünk. 1983. március 7.-én vesztettük el, de a tanítványai szinte semmit nem felejtettek el róla, munkásságáról, nagyszerû emberi és szakmai értékeirôl. Köztudott, hogy nemcsak nemzetközileg elismert sportdiplomata, remek tanár és szakíró, de kiváló labdarúgóedzô is volt. Együttmûködésünk harminchárom évébôl, nyolcat a TF-en dolgoztunk, s erre az idôszakra esett Csanádi edzôi tevékenysége: 1950 és 1958 közé. 1951-ben megosztotta magát a TF és a Ferencváros között, mivel anyaegyesületének csapatát meg kellett menteni a kieséstôl. A Hennit, Budait, Kocsist, Deákot, Czibort nélkülözô Fradi éppen csak bent maradt az NB I-ben, úgy, hogy a bajnokság végén elôbb idegenben legyôzte a Pécset majd otthon a Szegedi Honvédot. Árpád ezek után is folyamatosan segítette a Ferencvárost, és 1957-ben ismét elvállalta az edzôi munkát a TF mellett. Nyolc évig voltam mellette játékos, illetve szakosztályvezetô a Fôiskolán. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy az igazi, szívéhez legközelebb álló edzôi tevékenységet a TF-en folytatta. Ôszinte híve volt a négy idôszakos felkészülésnek, olyan indokkal is, hogy Magyarországon négy évszak létezik, és ehhez komolyan alkalmazkodnia kell az edzéseknek. A téli alapozó munkában – elsôsorban rengeteg váltakozó távú és sebességû futásban – személyesen járt elöl. Számos ilyen edzés a Rudas gôzfürdôjében zárult, a végén egy-egy pohár sörre a vendégei voltunk. A rendszeres és kemény edzések feltétel nélküli híve volt, többször említette, hogy legszívesebben fakírokkal edzene sztárok helyett, mert azok minden „kínzást" kibírnának. Éves, idôszaki és heti edzéstervekkel dolgozott. Nem tartott két egyforma edzést, és minden foglalkozásra új vázlattal érkezett, jóllehet nem ragaszkodott mereven hozzájuk. Tanítványai hihetetlenül sokat fejlôdtek négy fôiskolai évük alatt - gyakorlatban, elméletben és pedagógiában egyaránt. Néhányan a TF-rôl közvetlenül a hazai élvonalba kerültek, például Thoman Antal, Sári Géza, Zalka András, Ferling József, Fridmanszky Zoltán, Csabai József, Ivanics Tibor. Ezen felül labdarúgóként Fridmanszky a svédországi világbajnoki keret tagságáig, Csabai pedig az Atletico Madridig jutott. Az 1955 és 1962 között megjelenô három labdarúgó-szakkönyve (I. Általános rész – Technika, II. Játékrendszer – Taktika, III. Az edzés) világsikert aratott, tizenöt nyelvre fordították le ôket. Büszke vagyok rá, hogy a forrásmunkák között, az én szakdolgozatomat is megemlíti. Az 1965-ben kiadott angol nyelvû „Soccer" a legigényesebb angol szakértôk maximális elismerését váltotta ki. Sir Alex Ferguson, a Manchester United menedzsere a 2007-es budapesti edzôi szimpóziumon így nyilatkozott: „A Csanádi Árpádtól származó „Soccer" címû könyv a labdarúgás Bibliája, ma is szívesen olvasom és használom." A nagyszerû szakember veszíteni is tudott. A TF vagy a Ferencváros amikor esetenként sportszerû küzdelem után alulmaradt ellenfelével szemben, ilyenkor ô volt az elsô, aki - ha erôltetett mosollyal is, de - gratulált a gyôztes csapat edzôjének. Az ötvenes-hatvanas években híres magyar szakemberek voltak a kortársai, Baróti Lajos, Bukovi Márton, Illovszky Rudolf, Lakat Károly, Lika Antal, Mészáros József, Szabó Pál, Sebes Gusztáv, Sós Károly, Szûcs Gyula, Várhidi Pál. 1953-ig a nagynevû edzôk is Tanár úrnak szólították, aztán a tekintélye átlépett valamiféle láthatatlan vonalat, „Kolléga" lett belôle – ezt ôszinte örömmel Arday Andor fogadta.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 40
40 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
Gyenge József emlékére (1935-2007)
A Magyar Egyetemi - Fôiskolai Sportszövetség tavalyi, jubileumi évének végén hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Gyenge József testnevelô tanár a fôiskolai sportmozgalom kiváló, megbecsült munkatársa. Élete szorosan összefüggött a sporttal. Testvérével, Valival gyermekkoruk óta együtt jártak az uszodába edzésre és ez késôbb meghatározta további életének alakulását. Húga a szorgalmas edzéseknek köszönhetôen egészen magas szintig jutott. Helsinkiben, a magyar sport felejthetetlen olimpiai városában nyert bajnokságot a 400 méteres gyorsúszásban. De nemcsak az ötkarikás játékokon, hanem Európa-bajnokságon is sikerrel képviselte hazánkat. Fôiskolás korában is nyert az akkor még Fôiskolai Világbajnokságként rendezett versenyeken. Hazai szinten pedig tizenhét alkalommal mondhatta magát bajnoknak. A vízhez való erôs kötödés az elhunytat is jellemezte, de inkább a labda irányában. Több éven keresztül tehetséges vízilabda kapusként sportolt. Felvételt nyert a Testnevelési Fôiskolára, ahol olyan kiváló szakemberektôl kapta a testnevelô tanársághoz elengedhetetlen képzést, mint Bácsalmási Péter, Csanádi Árpád, Duronelly László, Kelemen Imre, Kereszthy Alfonz, Kerezsi Endre, Koltai Jenô, Páder János, Sántha Lajos, Verbényi József. Mint hallgató, olyan neves világ- és Európa-bajnok sportolókkal járt egy évfolyamban, mint Béres Zsuzsa, késôbbi válogatott kosárlabdázó, Bolyki István, Bucsányi Ida, Mihályfi János atléták, Csányi Rajmund tornász, Gyuricza József vívó, Lelkes András tornász, Urbán Ilona kézilabdázó és Tóth Géza súlyemelô. A fôiskolai évek után 1958-ban szerzett testnevelô tanári oklevelet. Ezt
követôen változatos, de küzdelmekkel teli tanári, edzôi és sportvezetôi évek követték egymást. Budapesten a Bôripari Tanintézetben kezdte tanári pályafutását, majd a Fejér megyei gyermekvárosban folytatta. Tizenkét éven át a székesfehérvári Gépipari Technikumban oktatta a tanulókat. Oktatói tevékenységét elismerve 1974-ben a Fejér megyei Tanács VB mûvelôdési osztálya fôelôadónak nevezte ki. Innen visszakerült a fôvárosba, az Oktatási Minisztérium munkatársa lett, majd a Testnevelési és Sport Önálló Osztály vezetôjének nevezték ki. Sportszakirodalmi tevékenységét olyan értékes jegyzetek is jelzik, mint a „Szervezési és vezetéselméleti alapismeretek" címû kiadvány, majd késôbb a „Sportszervezés Jogszabály és szöveggyûjtemény". Ekkor került közvetlen kapcsolatba a felsôoktatással. Talán még ma is segíthette volna a minisztérium munkáját, ha nem jön közbe egy elhíresült ügy, amely az 1984.-évi Los Angelesi olimpiával volt kapcsolatos. Mivel sportolóink a szovjet bojkott következtében szintén nem vehettek részt ezen az olimpián – az ismert politikai okok miatt. Jóska – mert a sport világában így szólították – jóhiszemûen egyetértett azzal, hogy a „csonka olimpiáról" készüljön egy reprezen-
tatív kiadvány az itthon maradottak és a hazai sportbarátok számára. Az egyébként értékes, minden igényt kielégítô könyv el is készült, de a felsô állami vezetés politikai botrányt fabrikált az ügybôl, s a felelôsségre vontak elitjében bûnhôdnie kellett Gyenge Józsefnek is. Állásából felfüggesztették, a minisztériumból azon nyomban távoznia kellett. Ezt követôen hat éven keresztül a TF Továbbképzô Intézet igazgató helyetteseként dolgozott, vagyis visszakerült az alma máterbe. A barcelonai nyári olimpiára készülô magyar sport ismerve sportvezetôi képességeit - megbízta a Sporthivatal Versenysport Fôosztály vezetô helyettesi feladataival. Nyugdíjasként az olimpiát követôen azután visszakerült a TFTI –hez. A hazai sportmozgalom ezernyi teendôi 1974-tôl kezdôdôen egész életét betöltötték, fontos szerepet játszott a Nemzetközi Fôiskolai Sportszövetségben is. Hét évig töltötte be a Magyar Diáksport Tanács fôtitkári tisztét, s számtalan Universiadén mûködött közre. Korát meghazudtoló munkabírását, sajnos, egyre jobban befolyásolta elhatalmasodó gyógyíthatatlan betegsége. Legutolsó megbízatásaként a MEFS jubileumi elôkészítô bizottságában a titkári felelôsséget vállalta. Munkáját a tôle megszokott magaszintû szakértelemmel látta el, éppen úgy, mint ahogyan életében hosszú évtizedeken keresztül, mindig is - tanárként, sportvezetôként egyaránt. A hazai fôiskolai sportmozgalom centenáriumi évében hagyta itt kollegáit, szépszámú barátait, osztálytársait. Kívánságára oly csendesen ment el, amilyen csendes volt egész életében. Arday Andor - Lévai György
Újra megjelent! KÖNYVISMERTETÔ
Több mint bevezetés
A Fair Play Sport Bt. jóvoltából megjelent a “Bevezetés a korszerû sporttáplálkozásba” címû kötet második, javított kiadása. Jóllehet a szerzôk, Szabó S. András és Tolnay Pál hangsúlyozzák, hogy a mû valóban “csak” bevezetés, - ugyanis több témakörrôl nem, vagy csak érintôlegesen esik szó - bizton állítható: a könyv nemcsak bevezeti, hanem el is igazítja az olvasót. Útmutatót ad egy olyan világban, amelynek fontosságát egyre többen ismerik fel és el. A jelenkor embere mindinkább rádöbben arra és elhiszi, hogy egészsége megôrzéséhez a sportolás (fizikai aktivitás) mellett hasonló fontos szerepe van a minôségi, az igényekhez igazodó, kiegyensúlyozott táplálkozásnak. A könyv kalauz lehet az élsportolóknak éppen úgy, mint a hobbiszinten sportolóknak, idôseknek és fiataloknak egyaránt. Elgondolkozott már azon, hogy célszerû-e lefekvés elôtt kefírt vagy joghurtot fogyasztani? És azt tudja, hogy ajánlott-e üres gyomorral edzeni? Ha még nem tudja, a könyv elolvasása után már tudni fogja, és könnyedén válaszol a sporttáplálkozás körébôl feltett száz kérdésre. A mû segítségével képet kaphatunk a felnôttek és a különbözô sportágat ûzôk napi energiaszükségletérôl, megtudhatjuk, hogy a helytelen táplálkozás nemcsak az elhízáshoz vezetô sok, hanem a szükségletnél kevesebb táplálék bevitelét jelenti. Olvashatunk a táplálkozásban szerepet játszó fontosabb élelmiszerek jellemzôirôl, a sporttáplálék-kiegészítôk teljesítményfokozásban megfigyelhetô hatásáról. A mûvet számos táblázat teszi teljessé, többek között kalória táblázat, szénhidrát-és zsírtartalom táblázat. Füredi Marianne Megrendelhetô: Bendiner Nóra Tel: 06-30-991-0203. E-mail:
[email protected]
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 41
MAGYAR EDZŐ 41
2008/1 ■
A Magyar Edzôk Társasága 2006. évi közhasznú tevékenysége és gazdálkodása Társaságunk 2006. évi szakmai és mûködési programjában meghatározott legfontosabb szakmai elképzeléseinket az elôzô évinél szerényebb állami támogatás mellett is képesek voltunk megfelelô színvonalon teljesíteni. Tagságunk is tovább gyarapodott, az elmúlt év végi létszám 1200 fölé emelkedett. Továbbképzô jellegû szakmai-módszertani konferencia programunkat elsôsorban a MOB finanszírozásával, valamint a társrendezôkkel való hagyományosan jó összefogással és együttmûködéssel valósítottuk meg. Ezek a következôk voltak: Sporttudományi kutatások (TF), 2006. május 3. Tapasztalatok az utánpótlás-nevelésben (NUPI), 2006. június 24. Sportegészségügyi témákban (OSEI), 2006. október 27. A MET 2006. évi legkiemelkedôbb eseménye „A sportszakma értékeinek védelmében" gondolat jegyében rendezett II. Országos Edzôi Kongresszus (TF, 2006. nov. 15.) volt. A valóban országos tanácskozás mind szakmai színvonalában, mind pedig az érdeklôdést tekintve méltó folytatása volt az elsônek, és a felnôttképzés jegyében jól illeszkedett az elmúlt évi szakmaitovábbképzô sorozatba. A kongresszus ezen túlmenôen igen markánsan foglalkozott a sportszakma jövôjét alapjaiban meghatározó kérdésekkel is. A jövô dönti el, hogy mennyire maradt pusztába kiáltott szó jó néhány értékes elôadás és javaslat. A teltházas részvétel (317-en regisztráltak, a nem regisztráltak száma legalább 150 fô volt) jelentôsen bátorítja a sportszakma és az edzôi érdekvédelem ügyében tett erôfeszítéseinket. 2006. május 1-ei hatállyal vállalta el a folyóirat fôszerkesztôi teendôit Gallov Rezsô. Aktívabb bekapcsolódása a szerkesztôség munkájába érezhetôen hozzájárult a szaklap minôségéhez és az átfutási idô csökkentéséhez. A Magyar Edzô 2006 évre tervezett mind a négy száma idôben megjelent, bôvülô terjedelemmel és korszerû, informatív szakmai tartalommal. A MET Mesteredzôi Kollégiuma 2006. június 19-ei ülésén döntött a Mesteredzôi címek odaítélésérôl. A megtisztelô elismerésben az 2006-ban hat kiváló edzô részesült: Barina József (kajak-kernu), Csoma Ferenc (atlétika), Kovács István (torna), Merész András (vízilabda), Nedeczky György
(vívás), Zemen János (triatlon). A kitüntetés anyagi hátterét a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sporthivatal biztosította. Pályázati tevékenységünk az elmúlt évben dr. Petrovics László közremûködésével eredményesen bôvült a Nemzeti Felnôttképzési Intézet pályázatának elnyerésével. Ennek eredményeként a Magyar Edzô 2006/4. számát már a felnôttképzés jegyében szerkesztettük. Minden intézmény, szervezet - sôt: az egyes egyének(!) - tevékenységében, tanulásában, továbbképzésében és információ-szerzésében egyre növekvô szerepet játszik a korszerû informatikai ellátottság. 2006-ra tervezett elképzelésünket sikerült valóra váltani: az év elejétôl mûködik az újonnan indított www.magyaredzo.hu honlap, amely korszerûbb, igényesebb és informatívabb a korábbinál. Jelenlegi informatikai ellátottságunk azonban még mindig elmarad a jobb anyagi helyzetben levô sportági szakszövetségek informatikai színvonalától. A már említett szerény gazdálkodási feltételek mellett, a 2006. évi progra-
munkban megfogalmazott feladatokat nem tudtuk volna a szakma elvárásainak megfelelô szinten teljesíteni az elmúlt évek során kialakult partnerkapcsolataink nélkül. Ezen a helyen is kiemelésre kívánkozik, hogy az elsô számú finanszírozó, az állami sportirányítás (a Nemzeti Sporthivatal) mellett a Magyar Olimpiai Bizottság nyújtotta a legjelentôsebb gazdasági és szakmai segítséget, amely elsôsorban a továbbképzô konferenciák rendezésében és eredményességében volt meghatározó. Az NSH és a MOB mellett igen értékesnek tekintjük azt az erkölcsi, szakmai, illetve anyagi segítséget, amelyet a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karától (TF), a Nemzeti Sportszövetségtôl, a Magyar Sporttudományi Társaságtól, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettôl kapott társaságunk az elmúlt évben. Értékes támogatásukért és megtisztelô partneri együttmûködésükért ezúton is kifejezzük köszönetünket. Budapest, 2007. december 13. Dr. Ormai László Dr. Tamás István s.k. s.k. elnök fôtitkár
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
42 MAGYAR EDZŐ
Page 42
■
2008/1
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 43
MAGYAR EDZŐ 43
2008/1 ■
Dr. Ormai László, a Magyar Edzôk Társaságának elnöke a Nemzeti Sportszövetség „Életmûdíjában" részesült, melyhez szívbôl gratulálunk.
Új MET tagok Mátrai Beáta Kerekes Csaba Kovács Péter Pál József Bakos Balázs Kun István Németh Jolán Hufnágel Dorina Krúg Ágnes Petró Sára
röplabda labdarúgás labdarúgás teke kempo teke kézilabda úszás atlétika sportlövészet
Érd Nyírtura Szeged Eger Budapest Eger Topozniky Ajka-Padragkút Mosonmagyaróvár Budapest
SZAKIRODALOM:
Lemhényiné Tass Olga: A tudatos mozgás mûvészete Igaz, a jó bornak is kell a cégér, ám a kiváló új szakkönyv szerzôjét ezúttal valóban szükségtelen túl részletesen bemutatni. A név - Tass Olga – említése eleve szavatolja a szakmai elismerést, hitelt, s egyben a népszerûséget, az érdeklôdést is. Négy olimpiai játékokon képviselte tornában a színeinket (London, Helsinki, Melbourne és Róma). Olimpiai bajnok, s mellette három ezüst és három bronzérem is található gaz-
dag gyûjteményében. A TF-en tanári, majd szakedzôi diplomát szerzett, mesteredzô, aki nem csak itthon végzett sokoldalú tanári és edzôi tevékenységet, s kapott munkájáért számos alkalommal magas kitüntetést, hanem külföldön is öregbítette a magyar szakemberek jó hírét, s szerzett elismerést Franciaországban, majd a tengerentúlon, Kanadában úgyszintén. A ma is változatlanul aktív, s ráadásul remek íráskészséggel, stílusérzékkel megáldott szakembernek a tudatos mozgás mûvészetérôl szóló munkája a gimnasztika, a mûvészi torna és a mozgásmûvészet testi, lelki és szellemi egységét hirdeti, illetve mutatja be. Könyvének célja, hogy továbbítsa a mûvészi torna mozgásanyagának, módszerének régi, ám maradandó, valamint új értékeit is, figyelembe véve az anatómiának és az edzéselméletnek a témára vonatkozó információit, továbbá, hogy felkeltse az érdeklôdést mindazokban, akik a tudatos és nem ösztönös, a szép és természetes mozgások megtanulásával, gyakorlásával szeretnének eljutni izomerejük, állóképességük, hajlékonyságuk fejlesztéséhez, testük, szellemi képességük karbantartásához és alakjuk formálásához, megtartásához. Értékzavarral küszködô társadalmunkban mind több és több fizikai és lelki terhet viselô ember keresi a kivezetô utat testi-lelki egészségnek megôrzéséhez. Életfontosságú kérdés: mit kell tennünk, hogy megôrizzük egészségünket, lelki békénket a külsô és belsô káros hatásoktól?…A válasz egyszerûen a rendszeres sportolásban, a rendszeres testmozgásban található. Úgy érzem - írja a szerzô - már régóta aktuális egy olyan könyv, amely komplex és szakszerû elemzés alapján állást foglal a mûvészi torna jótékony hatása mellett, bizonyítva, hogy értéke módszerében és mozgásanyagában rejlik és nem csak a 20 évesek, hanem a gyermekek, középkorúak és idôsek, tehát minden generáció számára elérhetô. Tass Olga könyve valóban bizonyítja, hogy a mûvészi torna mozgásanyaga és módszere a gyermek, lány és felnôtt hölgyek számára egyaránt a testképzés és mozgáskultúra g. r. fejlesztésének ideális eszköze.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 44
44 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
HENCSEI PÁL:
A Mûegyetemtôl a sport élvonaláig Könyvismertetô Eredeti hivatása mellett - vegyészmérnök - a szerzôt, Dr. Hencsei Pál professzort, a kémiai tudományok doktorát épp oly szenvedélyes vonzalom tölti el a sport iránt, mint könyvének kiválóságait, a Mûegyetem hajdani, illetve sokoldalúan képzett mai hallgatóit. Munkája mellett fôként az utóbbi tíz-tizenkét évben figyelmét, energiáinak és idejének javát sport- és olimpia történeti kutatások kötötték le, s ennek eredményeként nem kevesebb, mint 14 sporttárgyú könyve jelent meg, illetve, esetenként, társalkotóként vette ki részét a szerzôi tevékenységbôl, így többek között kiemelkedô munkát végzett az Ezüstgerely- és MOB- nívódíjjal kitüntetett „Magyarok az olimpiai játékokon” c. nagysikerû, s megjelenése óta több kiadást megért kötet létrehozásában is. A megalakulásának idén 110 éves jubileumát ünneplô MAFC ennél a remek tartalmú és kiállításában is látványos kötetnél szebben, méltóbban nem is emlékezhetett volna meg a jeles évfordulóról. A szervezett sportélet kezdete a Mûegyetemen 1897-re tehetô, amikor megalakult a MAFC jogelôdje, a Mûegyetemi Football Csapat. Az egyesületben fokozatosan jöttek létre az új szakosztályok, majd más sportágak önálló egyetemi klubokban fogadták a sportolni vágyókat. Mindezek mellett az egyetemi hallgatók és a végzett mérnökök egyetemen kívüli sportegyesületekben is kielégíthették sportolási igényeiket. A mûegyetemi sportolók mind több és szebb sikereket értek el a különféle haza, majd nemzetközi eseményeken, általános elismerést szerezve maguknak és a felsôfokú tanintézetnek is. A mögöttünk hagyott száztíz év során számos mûegyetemi hallgató, illetve ott végzett szakember ért el kimagasló eredményeket olimpiai játékokon, világ- és Európa-bajnokságokon, nagy nemzetközi versenyeken mind a mai napig. Ehhez a folyamathoz okvetlenül hozzá tartozik még az is, hogy a remek versenyezôk közül számosan a késôbbiekben sem szakadtak el a sporttól, nagyszerû sportvezetôként, edzôként, versenybíróként segítették sportáguk fejlôdését. A könyvbôl a sporteredmények mellett azt is megtudhatja az érdeklôdô ol-
vasó, hogy a bemutatott egyéniségek szakmai pályájukon, munkájukban milyen eredményeket értek el, mire vitték a diplomájukkal. A kötet ezzel a megközelítéssel azt is sokszorosan igazolja, hogy a tanulás és a sport igenis összeegyeztethetô, meg lehet felelni sokrétûen magas elvárásoknak, ha az illetô nem csupán tehetséges, hanem egyben eltökélt, szorgalmas és becsvágyó. Mintegy 360 mûegyetemi sportolóról olvashatunk a pompás, gazdagon illusztrált kiadványban: olimpiai bajnokokról, világbajnoki dobogósokról, Európa-bajnoki helyezettekrôl. A sporttörténeti ív illusztrálására talán elegendô, ha csupán egyetlen sportágat említünk, az úszást, s fôszereplôi közül elsô olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédet (Gutt-
mann Arnoldot) emeljük ki, az 1896 évi athéni játékok úszó gyôztesét, a 100 és 1200 méteren, s jelenlegi követôjét, a második tanévére készülô montreali vegyesúszó világbajnokot, Athén bronzérmesét 2004-ben, Cseh Lászlót. De mûegyetemista volt sokak között a szintén olimpiai bajnok Kulcsár Gyôzô (vívás), Nagy Imre (öttusázó), Tarics Sándor (vízilabdázó, jelenleg élô legidôsebb olimpiai bajnokunk), Fábián László (kajakozó), Kovács Antal (cselgáncsozó). A remek kiállítású, értékes kötet szerzôjének elismerésünket fejezzük ki kutatómunkájáért, sportirodalmunk gazdagításáért, s megérdemelt köszönet illeti a Mûegyetemi Kiadót és a Pag. r. uker Nyomdaipari Kft.-t is.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 45
MAGYAR EDZŐ 45
2008/1 ■
Fehérné Mérey Ildikó: Mérd magad! EGÉSZSÉG, FITTSÉG TUDATOSAN! MINI HUNGAROFIT!
“ JÓZAN ÉLET”, EGÉSZSÉG- ÉS CSALÁDVÉDÔ SZÖVETSÉG 2006 BUDAPEST 136 OLDAL Gondolatébresztô és cselekvésre késztetô könyvet tart kezében az olvasó, mely tudatos egészségvédelemre mozgósít. Minthogy mérési adatokkal kívánja alátámasztani téziseit, érthetô, hogy a könyv sok táblázatot tartalmaz, de ezek arra hivatottak, hogy szerzô igazát bizonyítsák. Nézzük a fô megállapításokat: Dr. F. Mérey Ildikó határozottan vallja, hogy a – pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelô rendszeresen végzett – optimális idejû és intenzitású testedzésnek meghatározó szerepe van az egészséges létezés stabil megtartásában. Meggyôzôen bizonyítja, hogy a rendszeresen és tudatosan végzett optimális idejû és intenzitású testedzés szoros összefüggésben van az egészséggel, és a fittséggel. Felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek „csak” annyira kell fizikailag fittnek lenni, hogy a mindennapi fizikai-szellemi munkáját tartósan magas színvonalon végezhesse. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy pl. az élsportolók általános fizikai teherbíró-képességét, azért kell igen magas szintre fejleszteni, („kiváló” és „extra” minôsítô kategória) hogy a mindennapi tevékenységüket – heti 10-12 óra edzés/versenyzés – kipihenten, nagyobb egészségkárosodás és formaingadozás nélkül végezhessék. Az amatôr szinten sportolóknak idôben és intenzitásban lényegesen kevesebb – heti 5-6 óra – rendszeres testedzéssel a „jó” minôsítô kategória megszerzése is elegendô. A tanulók, a könnyû fizikai, vagy szellemi munkát végzô felnôttek a mindennapi fizikai-szellemi tevékenységüket (munkájukat) már az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges „közepes” minôsítô kategória elérésével és megtartásával – heti 3-4 óra rendszeresen és tudatosan végzett sportolással – biztosíthatják. Az „igen gyenge” és „gyenge” minôsítô kategóriákhoz általában a kedvezôtlen testi, biológiai adottságokat öröklô, heti 1 óra, vagy annál kevesebb, „vészesen mozgásszegény” életmódot folytatók tartoznak.
Ôk gyenge fizikai állapotuk miatt, egészségileg hátrányos helyzetûnek tekinthetôk! Mérd meg magad! Felszólatás azt jelzi, hogy az egyén fizikai állapotának (általános fizikai teherbíró képességének) megbízható, objektív mérése nélkül nem oldható meg az egyénre szabott képesség szerinti differenciált fizikai terhelés. A pillanatnyi edzettségi állapot mérése és minôsítése kiinduló és ellenôrzési pontot jelent az egészség/terhelhetôség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos, harmonikus fejlesztése során. A Szerzô olyan megbízható, egyszerû és korszerû fizikai fittséget (általános fizikai teherbíró képességet) minôsítô mérési és értékelési módszert népszerûsít, amelyet kipróbálva ki-ki szembesülhet egészség/terhelhetôség szempontú fizikai fittségi szintjével, teljesítô-képességével, illetve az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságaival. Összevetheti saját eredményeit, a mindennapi tevékenységéhez szükséges elvárható értékekkel és - életmódja ismeretében - megfelelô következtetésekhez juthat további életvitele alakításához, szükség esetén megváltoztatásához. A Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittséget vizsgáló motorikus próbarendszer egyre népszerûbb nem csak a fiatalok, hanem az élsportolók és a felnôtt lakosság körében is. Jól bizonyítja ezt, hogy eddig kb. 2 millió mérési eredményt értékeltek ki. A közoktatás területén az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztô, egészség-megôrzô hatásának tudatos javítását célzó országos program, és az 1997-ben elindított Mozdulj, Magyarország! elnevezésû fizikai fittséget mérô országos mozgásprogram is e-módszerre épül. Mérey Ildikó mozgáskultúrát fejlesztô könyvét a társadalom valamennyi rétege minden korosztálya figyelmébe Dr. Donáth Tibor anatómus professzor ajánlom.
Edzo 2008/1
2008/07/17 11:06
Page 46
46 MAGYAR EDZŐ
■
2008/1
ÖTCSILLAGOS – ÖTKARIKÁS OLVASMÁNY!
– OLIMPIAI ESZTENDÔ – OLIMPIAI ÚJDONSÁG! Rendelje meg a Magyar Edzôk Társaságától! Olimpikonoknak és edzôiknek – kedvezmény! Kérésére dedikált példányt küldünk. A kötet ára: 2950,- Ft. plusz postaköltség 450,- Ft, összesen: 3400,- Ft. (kedvezményesen: 2450,- Ft. plusz postaköltség 450.- Ft, összesen: 2900,- Ft) Megrendelhetô telefonon/faxon: 06 30 991-0203 E-mail-en:
[email protected] Megrendelhetô az alábbi nyomtatványon is: Itt vágandó le
Olimpiák - Peking elôtt Példányszám: ..................................................................................... Megrendelô neve: .............................................................................. Postai irányítószám: ............................................................................ Pontos cím: ........................................................................................ …………………………………………………………............................. (karikázza be a megfelelô szót!) Dedikált példány? Igen Nem Kérjük a megrendelô lapot az alábbi címre küldeni: Magyar Edzôk Társasága 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Fizetés módja: a megrendelt küldeményhez csatolt számla kézhezvételétôl számított 10 napon belül átutalással.
Nem verseny, de ne maradjon le! Peking játékaira készülünk!
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail:
[email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu
AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!
Fénymásolható! Terjeszthetô!
Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...…………………………………..... Kelt: ….………………………………..
………………………………… aláírás
Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
