SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM, ÁOK LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET TERVEZET
Bevezetés A Laboratóriumi Medicina oktatását a hazai négy orvostudományi kar közül Debrecenben, Pécsett és Szegeden több mint három évtizede önálló intézetek látják el. Az itt kapott képzés eredményeként az orvostanhallgatók megismerkednek az alapveto laboratóriumi módszerekkel és elsajátítják a mindennapos gyógyító munkához elengedhetetlen orvosi laboratóriumi diagnosztikus szemléletet. Budapesten önálló, az oktatást, kutatást és diagnosztikus munkát egységes en szervezo és irányító Laboratóriumi Medicina intézet 2009 oszéig nem került megalapításra. Ez több okból hátrányos: a hallgatók laboratóriumi diagnosztikus gondolkodásmódja nem alakul ki, ami rontja a klinikai munka hatékonyságát; a szakember-utánpótlás (rezidensképzés) nem kelloen biztosított; annak ellenére, hogy mintegy 300 laboratóriumi szakorvos tartozik e regIO vonzáskörzetében, szakmai továbbképzésük egészen a legutóbbi idokig (2008 oszéig) nem volt biztosított; a diagnosztikus munkát végzo egységek az egyetemen belül nem egységes irányelvek és szemlélet szerint muködtek; a klinikai vizsgálatok, kutatások végzése során a laboratóriumok kizárólag kiszolgáló egységként muködtek, az itt dolgozók szakmai tudásukat és tapasztalatukat nem tudták aktív együttmuködo partnerként kamatoztatni; a Semmelweis Egyetem akkreditációja során teljesítendo feltétel ként jelentkezett a laboratóriumi medicina hangsúlyos oktatása. A Laboratóriumi Medicina intézet kialakítása felé az elso lépést az Orvosi Laboratóriumi Tanszéki Csoport létrehozása jelentette 2006-ban Szabó Antal klinikai biokémikus vezetésével. Irányítása mellett kezdodött el sor a Semmelweis Egyetem különbözo telephelyein addig izoláltan (és sokszor felesleges kapacitásokkal) muködo laboratóriumi egységek minél teljesebb köru central izálása (ez a folyamat jelenleg is tart). A Kórélettani Intézeten belül harmadévesek számára korlátozott kis óraszámban ugyan, de elkezdodött a laboratóriumi vizsgálatok tantermi és gyakorlati oktatása, illetve negyed- és ötödéves hallgatók számára szabadon választható tantárgyként oktatják a klinikai kémiát. A Tanszéki Csoport ezen túlmenoen rendszeresen szervez szakorvosok számára továbbképzo (pontszerzo) kurzusokat is. Bár a Tanszéki Csoport saját lehetoségeit messzemenoen kihasználta, a szakmai elvárások, a klinikusok igényei, valamint a hazai és külfóldi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján a laboratóriumi medicina oktatását, valamint a laboratóriumi diagnosztikus munka szakmai felügyeletét optimálisan nem egy Tanszéki Csoport, hanem egy önálló, egységes intézet, a Laboratóriumi Medicina intézet tudja ellátni a Semmelweis Egyetemen is.
Tervezet Az Intézet szervezetileg egy, az ÁOK-hoz tartozó egységbol, valamint a diagnosztikus munkát végzo klinikai laboratóriumokból áll. A diagnosztikus munkát végzo klinikai laboratóriumok önálló gazdasági egységként muködhetnek, azonban szakmai, oktatási és kutatási szempontból a Laboratóriumi Medicina Intézethez tartoznak; az itt dolgozó diplomás munkatársak részt vesznek a Laboratóriumi Medicina intézet oktatási és kutatási feladatainak az ellátásában. A Laboratóriumi
Medicina Intézet hármas feladatot lát el:
- oktatás: graduális képzés, valamint posztgraduális oktatás (szakorvos és klinikai biokémikus képzés, PhD-hallgatók oktatása, továbbképzo tanfolyamok) valamint a laboratóriumi technikusok jövoben megoldandó képzése; - diagnosztika: az egyetemen végzett klinikai laboratóriumi vizsgálatok koordinálása, szakmai felügyelete; - kutatás: az egyetemen zajló, laboratóriumi vizsgálatokat igénylo kutatásokban aktív partnerként való részvétel, saját kutatási projektek végzése / irányitása. 1. Oktatás Graduális képzés Laboratóriumi
medicina tantárgy oktatása harmadévben
Az oktatás kapcsán a hallgatók információt kapnak arról, hogy a laboratóriumban milyen munkafolyamat vezet az eredményközlésig; a vizsgálatokhoz szükséges mintát milyen körülmények között / hogyan kell levenni ahhoz, hogy a vizsgálat eredménye megbízható legyen; egyes kórképek során milyen laboratóriumi vizsgálatok végzése indokolt / célszeru; a kapott laboratóriumi eredmények értékelése során milyen szempontokat kell mindenképpen figyelembe vegyenek. Az oktatás a 6. szemeszterben egy féléven át eloadások (heti 1,5 óra) és gyakorlatok (heti 1,5 óra) formájában történik (egyelore ennyi óraszámot kapnánk oktatásra). A félév végén kollokvium. A tantermi eloadásokat a tanszékvezeto és a vezeto oktatók tartják. A tananyag elsajátításának egyik legfontosabb eleme az eloadásokon és gyakorlatokon történo részvétel, hiszen ezek anyaga alapja a vizsgának.
2
TANTERMI
ELOADÁSOK
tervezett tematikája
1
2 3 4 5 6 7 8 9 10
II 12 13 14
GY AKORLATOK
tervezett tematikája (eszköz és eset bemutatásokkal)
1. 2.
3 4 5 6
7 8
9 10
II
12 13
14
A gyakorlatok helyszíne: Nagyvárad laboratóri umok.
téri elméleti tömb, szemináriumi
temek,
illetve az egyetemi
A graduális képzés során elsajátítandó fobb képességek: (1) preanalitikai, analitikai és posztanalitikai hibák és hibaforrások ismerete; (2) leggyakrabban alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok javallata, referenciaértékek, mértékegységek ismerete; (3) jellegzetes, betegágy melletti esetekkel kapcsolatos laboratóriumi diagnosztikus algoritmus ismerete; (4) laboratóriumban alkalmazott legfontosabb módszerek elve, elonyei és korlátai. Az általános
orvosképzésen belül a laboratóriumi medicina tantárgy oktatásának a célja, hogya hallgatók elsajátítsák azt a szemléletet, aminek a révén a késobbi gyógyító munka során a klinikai kémiai laboratórium felé célzottan jól definiált vizsgálati kérdéseket tudnak feltenni; a kapott eredményeket helyesen tudják értékelni és beépíteni a diagnosztikus algoritmusba.
3
r Posztgraduális A posztgraduális
képzés képzés részét képezik az alábbi tevékenységek:
1. Szakorvos (rezidens) és klinikai biokémikus képzés A szakorvosok képzése során, az egyetemen a diagnosztikus munkát végzo egységekben dolgozó szakorvosok irányítása mellett gyakorlati idot töltenek a klinikai szakvizsgára készülo, valamint a laboratóriumi szakorvosi képzésben részt vevo rezidensek. A gyakorlat végén szóbeli vizsgát tesznek az elsajátított anyagból.
2. Szakorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai biokémikusok számára szinten tartó képzés A társegyetemekkel, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai ve kötelezo szintentartó továbbképzo tanfolyamok tartása.
Társasággal
egyeztet-
3. PhD-hallgatók képzése - Az egyetemi bázislaborokban (molekuláris biológiai laboratóriumok, fluoreszcens technikák laboratóriuma, tömegspektrometriás laboratórium stb.), valamint az MTA támogatott kutatóhelyein dolgozó munkatársak részvételével PhD hallgatók számára modem laboratóriumi méréstechnikák ismertetése. - Kutatási módszertan számára.
(kísérlettervezés,
adatértékelés
stb.) elméleti oktatása PhD hallgatók
- Az Intézet saját kutatási témáiban PhD hallgatók munkájának
irányítása.
4. Asszisztensek oktatása Az Intézet képzésének (ETI).
jövobeni feladata laboratóriumi technikusok (laboratóriumi asszisztensek) szakmai koordinálása és kapcsolat az Egészségügyi Továbbképzo Intézettel
5. Betegágy melletti laborvizsgálatok (POCT) oktatása - Az Intézet felméri az egyes gyógyító egységekben alkalmazott POCT technikákat, az ezeket alkalmazó egészségügyi személyzet képzettségét. Az esetleges hiányosságokat rendszeres képzés (ennek részeként kialakítandó honlap) során korrigálja.
2. Diagnosztika A Laboratóriumi Medicina Intézet feladata a diagnosztikus központokban zajló munka szakmai felügyelete. Ennek kapcsán sor kerül(t): az egyetemi központokban végzett vizsgálatok (klinikai kémia, hematológia, hemosztazeológia, laboratóriumi immunológia, endokrinológiai, toxikológia, klinikai mikrobiológia) optimális megosztására új vizsgálat bevezetése esetén konszenzusra (mit, hol, ki, mikor végez) azonos minoségellenorzési irányelvek kidolgozására és bevezetésére a klinikusokkal való konzultációk rendszerének a kidolgozására rendszeres fórumra az egyes laboratóriumokban dolgozó munkatársak részvételével közös honlap kidolgozására és üzemeltetésére az Egyetem egyes intézeteiben ágy mellett végzett meghatározások (POCT) ellenorzése, az ezzel kapcsolatos szakmai irányelvek kidolgozása és betartatása.
4
3. Kutatás A klinikai kutatások és gyógyszervizsgálatok jelentos hányadában történik laboratóriumi vizsgálat. Annak érdekében, hogy a kapott eredményeket minél hatékonyabban tudják a vizsgálat értékelése során felhasználni, az adott laboratóriumban dolgozó munkatárs aktívan részt vesz a kutatás megtervezésében, az eredmények értékelésében. Ennek köszönhetoen a klinikai laboratóriumok nem passzív kiszolgálóegységek, hanem a kutatásban saját tapasztalataikat átadó szakembereik révén aktív partnerek lesznek. A Laboratóriumi Medicina Intézet ezen túl saját témában is vezet és végez klinikai kutatásokat. A kutatásokban az egyes diagnosztikus egységekben dolgozó szakorvosok, illetve saját ösztöndíjas PhD hallgatók vesznek részt. Az Intézet muködésének a kezdetén az elsodleges célkituzés a szerzett immunitást érinto eltérések laboratóriumi vizsgálata fiziológiás állapotokban, illetve különbözo betegségekben. Ennek során áramlási citometriával sejtfelszíni markerek expressziójának a meghatározására és intracelluláris analitok monitorozására, biochipek segítségével szérum citokinszint-mérésekre, valamint genomikai vizsgálatokra (SNP-analízis és génexpressziós array) kerül sor.
5
