Semester EURÓPA COUCHSURFING FIATALOK LENDÜLETBEN KÖNYVAJÁNLÓ. Téged is vár KÍNA! KÉT KERÉKEN. Az Európai Unió költségvetése

INGYENES 2013. I. szám www.mzszk.hu

Semester FIATALOK LENDÜLETBEN

Európai Unió

Az költségvetése 2014-2020

C OUCHSURFING Változtassuk Változtassuk meg meg együtt együtt aa világot, világot, kanapéról-kanapéra! kanapéról-kanapéra!

EURÓPA KÉT KERÉKEN

Téged is vár KÍNA!

KÖNYVAJÁNLÓ

A Magyary Zoltán Szakkollégium mobilitási magazinja.

PARTNEREINK:

KÖSZÖNTÕ: Kedves Olvasó! A 2012/13-as tanév második szemesztere sok új kihívás elé állította a Magyary Zoltán Szakkollégiumot. Ezt a félévet a teljes megújulásnak szenteltük! Változás történt kollégiumunk vezetése, a kabinet személyi összetételében is.Új elnökünk immár közel 4 hónapja Jugovits Károly, én pedig a kommunikációs vezetõi tisztséget töltöm be január 1-je óta. A vizsgaidõszak lezárása után 13 új taggal bõvült kis közösségünk. Mindannyian új energiát és lelkesedést hoztak magukkal, és kreatív ötleteikkel máris sokat segítenek a sok feladat ellátásában. A megújulás jegyében új logóval, és fiatalosabb arculattal folytatjuk mûködésünket. Azt szeretnénk, ha mindenki látná, milyen lelkes csapat mûködteti ezt a szakkollégiumot. A hirdetõtáblánk és Facebook- oldalunk megújulása az elsõ, külsõleg is látható jele az arculatváltásnak. Kiadványunk megjelenése a megújulásért folytatott munkánk második eredménye. A Semestert egyébként immáron harmadik alkalommal adtuk ki. Ezúttal még színesebb, változatosabb témákkal, miközben nem feledkeztünk el az alap koncepciónkról sem, hogy a Semester fõ feladata a tudás és a látókör bõvítése. Remélem, ez a szám is elnyeri tetszésedet, és csupa hasznos információval segíthettünk neked abban, hogy tágabb képet kapjál lehetõsségeidrõl Európában és a nagyvilágban. Nagy Lívia /Fõszerkesztõ

IMPRESSZUM: Kiadó: Magyary Zoltán Szakkollégium Fõszerkesztõ: Nagy Lívia Lapszerkesztõ: Nánási Tamás Írók: Brecsok Anna Czifra Alexandra Dömötör Diána Harakály Bianka Hecker Flórián Kersák Olivér Márk Kiss Viktória Magyar Tamás Moravcsik Eszter Nagy László Sándor Nagy Lívia Pálmai J. Márk Pintér Dóra Skuta Vivien Szûcs Márton Üveges Anita, Váradi Dóra Szerkesztõség: 1118 Ménesi út 5, Kollégiumi épület 515. iroda, szerkesztoseg@magyaryzoltanszakkoll egium.hu Semester online: www.mzszk.hu ISBN

3

MOBILITÁS

6

AKTUÁL

14. MENNYI IS LETT AZ ANNYI?

6. YOUTH IN ACTION- AVAGY HÓDÍTSD MEG EURÓPÁT!

Az Európai Unió költségvetése 2014-2020 --------------------------------------------

18.

Mobilitás, lendület, interkulturális tanulás, fiatalok, Európa, önkéntesség… --------------------------------------------

8. EURÓPA CSAK RÁD VÁR! Nyári egyetemi körkép 2013 --------------------------------------------

10. TÉGED IS VÁR KÍNA! Több ösztöndíjnál is hamarosan letelik a jelentkezési határidõ --------------------------------------------

12. ERASMUS–EU: EGY-NULLA Nem kevesebb, hanem több pénz jut a program végrehajtására --------------------------------------------

13. BARÁTSÁG ÉS SZERELEM NÉMETORSZÁGBAN

4

14

A MI ÉVÜNK! --------------------------------------------

19.

ÉG VELETEK, LAKOMÁK! Búsók, korantok, karneváli hercegek és hercegnõk búcsúztatják Európa-szerte a telet --------------------------------------------

21. KUTATÁS Az urvanisztika tdk keretében

RE-EUROPE

22

22.

SZUBJEKTÍV

31

31. EURÓPA KÉT KERÉKEN

--------------------------------------------

24. EGY

SRÁC

DÉL-KOREÁBÓL

Rabul ejtették Ethan Sungmin Pakot a budapesti látnivalók és a magyar lányok --------------------------------------------

COUCHSURFING Változtassuk meg együtt a világot, kanapéról-kanapéra! --------------------------------------------

34.

26.

„KULTÚRA FEL!” --------------------------------------------

29.

GAP YEAR Hasznos is lehet a halasztás? --------------------------------------------

35. LEHETÕSÉGEK, A FÕVÁROS KASSÁN VAN

--------------------------------------------

30.

AMELYEKTÕL CSAK EGY HATÁR VÁLASZT EL --------------------------------------------

37. ÖNKÉNTESEN A

BÁRKA SZÍNHÁZ

SZERETETOTTHONBAN --------------------------------------------

39. KÖNYVAJÁNLÓ: SKRILLEX, T. REX, BÖRLESZK Ajánlás a magányhoz, továbbá eljárási normák fényességes telihóóód' esetén.

5

Semester

MOBILITÁS

YOUTH IN ACTION- AVAGY HÓDÍTSD MEG EURÓPÁT!

Dömötör Diána

Mobilitás, lendület, interkulturális tanulás, fiatalok, Európa, önkéntesség…

A Fiatalok Lendületben Program (Youth in Action Programme) az Európai Unió nemzetközi mobilitási programja, amely azzal a céllal jött létre, hogy a fiatalokat ösztönözze az aktív társadalmi részvételre, elõsegítse nemzetközi mobilitásukat, külföldi kapcsolataik szélesítését, majd a megfelelõ tapasztalatok és tudás megszerzése útján bevonja õket Európa jövõjének alakításába. A programban részt vesznek az uniós tagokon kívül a csatlakozásra váró államok, valamint unión kívüli partnerországok is. Ez a lehetõség 13 és 30 év közötti fiataloknak szól, akik többek között nemzetközi ifjúsági cseréket, kezdeményezéseket valósíthatnak meg, képzéseken vehetnek részt, vagy önkéntesek lehetnek külföldön az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS European Voluntary Service) keretében. A mobilitási program lehetõségek tárházát nyújtja, amiket az alábbiakban ismertetek. Fiatalok Európáért alprogram

6

Az ifjúsági csere remek lehetõség arra, hogy találkozz fiatalokkal Európa különbözõ országaiból, hogy megismerkedj más kultúrákkal és társaiddal együtt végezz egy adott kérdéskörben kutatásokat. Az ifjúsági cserék különbözõ országokból érkezõ, 13-25 év közötti fiatalok csoportjainak nyújtanak lehetõséget a találkozásra és az egymástól való tanulásra, egymás kultúrájának megismerésére egy választott témakör kapcsán. A cserék idõtartama 6-21 nap lehet, a cserében

részt vevõ fiatalok létszáma pedig minimum16, maximum 60 fõ. Az ifjúsági kezdeményezések keretében a fiatalok csoportosan terveznek és valósítanak meg projekteket helyi, regionális és országos szinten. Az alprogram lehetõvé teszi, hogy megvalósítsd elképzelésed barátaiddal és kipróbáld magad egy projekt megtervezésében és létrehozásában. A projektek idõtartama 3tól 18 hónapig terjedhet. Az ifjúsági demokráciaprojektek célja, hogy a fiatalokat ösztönözze és bekapcsolja a demokratikus döntéshozatalba és elõmozdítsa a párbeszédet különbözõ társadalmi csoportok között. Egyrészt különbözõ országok fiataljai vesznek részt benne, másrészt egy országból két különbözõ kultúrával rendelkezõ szervezet, így a programban egyaránt megvalósul a nemzeti és a nemzetközi hálózatépítés is. A projekt idõtartama 3-18 hónapig terjedhet, és minimum 16 fõ részvételével valósulhat meg. EVS Európai Önkéntes Szolgálat alprogram Az Európai Önkéntes Szolgálat célja, hogy támogassa a fiatalok részvételét az Európában és azon kívül zajló önkéntes társadalmi tevékenységekben. Az önkéntesek intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, alkalmuk nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, jellemük fejlesztésére. Az EVS alprogram keretében a fiatalok egyénileg, vagy csoportosan csatlakoznak a nonprofit tevékenységekhez minimum 2, maximum 12 hónapon keresztül. Az EVS-hez tartozó hazai küldõ és külföldi fogadó szervezetek adatbázisa megtekinthetõ a www.evsdatabase.eu internetes címen.

MOBILITÁS Fiatalok a világban alprogram Az alprogram keretében az unióval szomszédos régiók (DélkeletEurópa, Kelet-Európa és a Kaukázus térsége, valamint a Mediterrán térség, azaz Közel-Kelet és Észak-Afrika) országaival tervezett együttmûködések támogathatók. A támogatásból nemzetközi ifjúsági cserék, valamint ifjúságsegítõknek szóló képzési- és hálózatépítési projektek jöhetnek létre a fenti partnerországok bevonásával. A támogatható programok által számos érdekes állam, például a Közel-Keleten Jordánia, vagy a Kis-Kaukázus 1000 méternél magasabb hegyei között fekvõ Örményország fiataljaival, ifjúsági munkájával ismerkedhetnek meg a résztvevõk, valamint az unión kívüli, de hazánkkal határos országokkal tervezett regionális együttmûködések is e kategória keretében kaphatnak támogatást. A programok lehetõséget nyújtanak életre szóló interkulturális ismeretek szerzésére, a kevésbé ismert országok kultúrájának és szokásainak, illetve a fiatalokkal iskolán kívül végzett munkájának megismerésére. Ifjúsági támogató rendszerek alprogram A képzési és hálózatépítési projektek az ifjúsági munka és szakma minõségének, és az azt támogató rendszerek korszerûsítését, az európai szinten mûködõ ifjúsági és szakmapolitikai együttmûködések patronálását tûzték ki célul. Elõsegítik a szervezetek hálózatépítését, az ifjúsági területen dolgozók és az ifjúsági szervezetek képzését. Anyagi hozzájárulás kapható munka-

Semester

látogatásokra, tervezõ találkozókra, értékelõ találkozókra, tanulmányutakra, partnerség kialakítását célzó tevékenységekre, szemináriumokra, képzésekre és hálózatépítésre. Fiatalok és ifjúságpolitikai döntéshozók találkozói alprogram Ez az alprogram alkalmat ad arra, hogy a fiatalok, ifjúsági szervezetek és az ifjúságpolitikában résztvevõ döntéshozók (helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten aktív politikusok és szakértõk) találkozhassanak egymással. A fiatalok megfogalmazhatják nézeteiket, ami az alprogram révén eljuthat a döntéshozókhoz, és megjelenhet a szakpolitikában is. Az alprogram keretében találkozók, szemináriumok, konzultációk és hosszabb eseménysorozatok támogathatók. Az eseményeknek elõre felépített, az ifjúságpolitikához vagy az unió aktuális kérdéseihez kapcsolódó témára kell irányulniuk, illetve összefüggésben kell lenniük az Európai Unió fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédével. Nemzetközi ifjúsági szemináriumok keretében a következõ országokkal lehet együttmûködni: EU tagországok + Norvégia, Liechtenstein, Svájc, Izland, Törökország, Horvátország. Nemzeti ifjúsági találkozók esetében a részvevõk minimális létszáma 15 fõ. Nemzetközi ifjúsági szemináriumok esetében a minimális létszám 30 fõ. Ne

felejtsd! Évente három alkalommal nyújthatsz be pályázatot a Fiatalok Lendületben Programirodához: 2013. február 1. / május 1. / október 1. További információkat a programmal kapcsolatban a www.yia.hu weboldalon találsz.

7

Semester

MOBILITÁS

EURÓPA CSAK RÁD VÁR!

Üveges Anita

Nyári egyetemi körkép 2013 Kaland, buli, barátok, pihenés és felhõtlen szórakozás… Talán ezek az elsõ szavak, amelyek az eszedbe jutnak, ha a nyárra gondolsz. Ami viszont szinte biztosan nem jut az eszedbe, és talán még számodra is hihetetlennek tûnik, hogy mindezt az élményt egy Nyári Egyetem is nyújthatja számodra!

A Nyári Egyetemeket (Summer University, SU) többnyire 1-4 hét közötti idõtartamra szervezik. Ezeket a programokat minden év júniusa és szeptembere között rendezik meg. Sokak számára megtévesztõ lehet az egyetem kifejezés, de ebben az esetben szó sincs vizsgákról, vagy egész napos tanulásról! A nyári egyetemek résztvevõi – tematikától függõen – workshopok (mûhelymunka), tréningek és különbözõ, a nem formális tanulás kategóriájába tartozó gyakorlatok segítségével ismerhetitek meg jobban egymást, és az adott témakört. Egyszerre akár ötven európai fiatal is részt vehet egy nyári egyetemen. Bár általában egy-egy csoport 25-30 fõs, de a létszám nagymértékben a szervezõktõl is függ, akik szintén európai fiatalok, egyetemisták.

8

• Language Course (LC): Általában kéthetes programokról van szó, amelyeken lehetõséged nyílik bõvíteni a nyelvtudásodat és gyakorolni az adott ország nyelvét, hiszen több mint 15 órás nyelvi kurzuson vehetsz részt hetente. • Language Course Plus (LC+): Az elõzõ típushoz hasonlóan itt is nyelvórákon vehetsz részt, azzal a különbséggel, hogy a Language Course Plus általában több mint két hétig tart és legalább heti 20 nyelvórát tartalmaz, amelyeken hivatásos tanárok oktatnak. • Summer Course (SC): Az ilyen típusú nyári egyetem mindig egy adott témára épül – lehet ez a történelem, a sport, a környezetvédelem, vagy bármi más –, amit legalább heti 10 órában oktatnak. A szervezõ országtól függõen akár négy hétig is tarthat ez a típusú nyári egyetem. • Travelling Summer University (TSU): Több helyi szervezet közös rendezvényeirõl van szó, hiszen az egyetemen töltött közel négy hét alatt felfedezheted Európa legalább négy különbözõ városát. Ez nagyon jó lehetõséget nyújt arra, hogy megismerd közelebbrõl az adott kultúrát, bepillantást nyerj az ott élõ emberek életébe és fejleszd a nyelvtudásodat.

A részvételi díj két hétre 140 és 180 euró között mozog, amely tartalmazza a szállás, a programokon való részvétel, a legalább napi két étkezés, és a programok helyszínei közötti utazás költségeit. Ezekhez adódnak hozzá a kiutazással járó fizetnivalók, amiket sajnos a résztvevõknek maguknak kell állniuk.

A nyári egyetemeken az angol a központi nyelv, így ha rendelkezel egy középszintû angol nyelvtudással, akkor nem lesz semmi problémád kint! Természetesen, ha valamelyik nyelvi kurzust választod, meg kell jelölnöd, hogy milyen szintû csoportba szeretnél kerülni, és érdemes annak megfelelõ szintû tudással rendelkezned.

Az érdeklõdõk a nyári egyetemek négy fõ típusa közül választhatnak, melyek a következõk:

Minden nyári egyetem más és más, éppen ezér t mindegyik különbözõ szálláslehetõségeket kínál. Ez lehet egy hostel, egy

MOBILITÁS kollégium, egy kemping, vagy akár a vendéglátó egyetem hallgatóinak lakása is. Több egyetemi programnál elõfordulhat, hogy néhány felszerelést neked kell magaddal vinned az útra. A szervezõk hozzád hasonló, veled egykorú fiatalok, akik egész nap szórakoztatnak, megmutatják a várost, esténként pedig elvihetnek a legjobb helyi buliba is. Egyszerre legfeljebb három nyári egyetemre tudsz jelentkezni egy adott évben. A kiválasztott programok között is meg kell határoznod a rangsort, tehát azt, hogy ezek közül is melyiken szeretnél részt venni a leginkább. Mindezt azért kell megtenned, mert egy nyár folyamán csak egy egyetemen vehetsz részt! Ahhoz, hogy jelentkezni tudj egy nyári egyetemre, az AEGEE nevû nemzetközi szervezetnek is tagjává kell válnod. Az éves tagdíj 5900 forint, amely magában foglalja a nyári egyetem jelentkezési díját is. Ezután ki kell töltened egy online belépési nyilatkozatot, és regisztrálnod kell magad a megfelelõ internetes felületen. Ha mindez megtörtént, nincs más dolgod, mint hogy beadd a jelentkezésed a nyári egyetemre az AEGEE honlapján keresztül (http://www.aegee.org/su). A jelentkezésed mellé csatolnod kell egy motivációs levelet is, amit fiatalok fognak elolvasni, tehát nem kell hosszúnak lennie. Érdemes néhány sort írnod magadról és azt, hogy miért szeretnél részt

Semester

venni az adott nyári egyetemen. Nyitott, motivált, életvidám fiatalokat keresnek a szervezõk, ezért érdemes ezt is szem elõtt tartanod a levél megírásakor. A motivációs levélnek angol nyelvûnek kell lennie, de csak növeli az esélyeidet, ha annak az országnak a nyelvén írod, ahol a nyári egyetem lesz. Évrõl-évre, minden nyáron fiatalok ezreit mozgatják meg ezek a programok Európaszerte. A résztvevõk megismerkednek egy számukra addig ismeretlen ország kultúrájával, az ott élõ emberekkel, miközben fejlõdik a gondolkodásmódjuk, tágul a látókörük, tapasztalatot szereznek a világról és nem utolsósorban fejlesztik a nyelvtudásukat. Éppen ezért, ha felkeltette érdeklõdésedet a nyári egyetem, ne habozz, jelentkezz, mert Európa csak Rád vár! Hasznos weboldalak: AEGEE magyarországi szervezete: http://www.aegee-budapest.hu/ Az AEGEE nyári egyetemekkel kapcsolatos tájékoztatója: http://www.aegeebudapest.hu/hu/nemzetkoziesemenyek/nyari-egyetem A nyári egyetemek hivatalos honlapja: http://www.projects.aegee.org/suct/su2013/

9

Semester

MOBILITÁS

TÉGED IS VÁR KÍNA!

Moravcsik Eszter

A Távol- Kelet közelivé válhat A legizgalmasabb és legkedvezõbb lehetõségek várják idén is az arra rátermetteket Kínában. Életre szóló élményben, rengeteg utazásban és persze tanulásban lehet részük a diákoknak a világ másik felén. Csakúgy, mint minden évben, 2013-ban is meghirdettek hazánkban több, Kínába szóló ösztöndíjat, amelyek kiosztására több körben kerül sor. Elsõként a Magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatairól érdemes említést tenni. Az itt elnyerhetõ ösztöndíjak általában egy éves idõtartamra szólnak. A sikeres pályázók a legszerencsésebbnek mondhatják magukat, a program ugyanis az ottlét összes költségét fedezi. Ez azt jelenti, hogy a hallgató mentességet élvez a tandíj, a szállás és repülõjegy megfizetése alól, ezen felül pedig, nem csekély mértékû zsebpénzzel is támogatják havonta a Kínában tanuló diákokat. A pályázaton való részvétel alapvetõ feltétele, hogy a jelentkezõ nappali tagozatos egyetemi, illetve fõiskolai hallgató legyen, emellett pedig szerepeljen legalább egy érdemjegy kínai nyelvbõl az indexében. A jelentkezési anyaghoz csatolni kell egy motivációs levelet, egy ajánlólevelet, nem megfeledkezve az önéletrajzról sem! Ezt követõen az egyetemeken belsõ vizsgára kerül sor, mely megmérettetés során kialakul egy rangsor a diákok között.

10

Bármilyen tanulmányi szinten lévõ hallgató benyújthat pályázatot, ám nyilvánvaló, hogy a belsõ vizsgán hátrányt jelent, ha az illetõ kezdõ. Egyetemünkön általában 4-8 ösztöndíjat osztanak ki, emellett a Corvinus, az ELTE és A Tan Kapuja Buddhista Fõiskola hallgatói is lehetõséghez jutnak. Az ösztöndíjak egy másik részét a kínai állam nyújtja és a Kínai Állami Ösztöndíjbizottság kezeli. Az Európai Unió tagországai között 200 helyet osztanak ki, amelybõl több mint húszat mi, magyarok kapunk, ami tekintélyes mennyiség, fõként, ha figyelembe vesszük az unió tagállamainak számát. Ez az ösztöndíj szintén tandíjmentes. Egyszeri támogatást biztosít a letelepedéshez és a távolsági közlekedéshez Kínán belül, a nemzetközi útiköltséget, vagyis a repülõjegyet viszont a diáknak kell állnia.

MOBILITÁS

Fontos eltérés a magyar ösztöndíjtól, hogy a kínai állam nyújtotta lehetõségekre bárki jelentkezhet, nem szükséges egyetemistának lennie. A program hivatalos nyelve a graduális, azaz egyetemi végzettséget adó alapképzéseknél a kínai, néhány, diplomát nem adó képzés során pedig az angol. A jelentkezéshez csatolni kell a legmagasabb végzettséget igazoló dokumentumot, ennek hivatalos átiratát kínaira, vagy angolra, valamint két ajánlólevelet egy-egy oktatótól. A jelentkezés lassan aktuálissá válik, mert a pályázatokat legkésõbb április 30-ig – kínai és angol nyelvû jelentkezési lap kitöltésével – online vagy postai úton be kell nyújtani. Az ösztöndíjak harmadik körét a kínai egyetemek saját hatáskörben ajánlják fel a kiváló tanulmányi eredményeket felmutató diákok számára. Ilyen típusú ösztöndíjakat biztosít a 2013-2014-es tanévben a hongkongi Lingnan Egyetem is, amely leírása szerint az egyetlen szabad bölcsészeti egyetemnek számít az országban. A hallgatók mûvészeti, üzleti és társadalomtudományi tanulmányokat folytathatnak egyetemi és posztgraduális szinten, egészen a doktori fokozat megszerzéséig.

Semester

A pályázat nyertesei között úgynevezett tandíj ösztöndíjakat és részösztöndíjakat osztanak ki. Az arra érdemes diákok akár teljes ösztöndíjhoz is hozzájuthatnak, amely magában foglalja a tandíj, a szállás kiadásait, valamint a tanulmányi és megélhetési költségek részbeni fedezetét. A hongkongi egyetem kollégiumi férõhelyeket biztosít a nem helyi diákok számára. A diákok az egyetem alapképzési programjában vesznek részt, mely több évig is eltart, ezért a legkiemelkedõbb hallgatóknak lehetõségük nyílik a szerzõdés megújítására is. A legalább érettségivel és angol nyelvtudással rendelkezõ jelentkezõk egy felvételi teszt sikeres megírása után pályázhatnak az ösztöndíjakra. A határidõ közeleg, az érdeklõdõ diákoknak legkésõbb 2013. március 31-ig szükséges elküldeniük jelentkezésüket az egyetem részére. Összességében elmondhatjuk, hogy bármelyik ösztöndíjat nyerik is el a hallgatók, kiváló feltételekkel folytathatják tanulmányaikat, miközben a világ legnépesebb országát is felfedezhetik maguknak. Források, további információk: www.scholarship.hu www.csc.edu.cn/laihua/

11

Semester

MOBILITÁS Nagy László Sándor

ERASMUS–EU: EGY-NULLA Nem kevesebb, hanem több pénz jut a program végrehajtására Nincs pénz az Erasmus-programra, a kassza kimerült – ehhez hasonló hírek láttak napvilágot tavaly több alkalommal is. Az Európai Unió költségvetésével kapcsolatban nemrég lezajlott vita viszont fordulatot hozott. Most már úgy tûnik, nemhogy megszüntetni nem akarják a programot, de még a támogatás növelésére is van esély. Tavaly õsszel lehetett hallani-olvasni arról, hogy az Európai Bizottság legsikeresebb programjára, az Erasmusra elfogyott a keret, és ha nem tesznek semmit Brüsszelben, akkor már csak a 2012/2013-as tanév elsõ felére lesz elegendõ a pénz. A nemrég tetõ alá hozott hétéves költségvetési tervben (amit még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek) ezeknek az állításoknak ellent mond az a tény, hogy a javaslat szerint mintegy 40-50 százalékkal több pénz jutna a program végrehajtására. Az elképzelések szerint megváltozik a program neve is. Erasmus – Lifelong Learning Programme helyett Erasmus for All néven mûködik majd tovább. Az errõl szóló döntés hátterében az állhat, hogy a program neve már annyira beépült a hétköznapokba, hogy ezt az ismertséget szeretnék még jobban kihasználni. Idegen szavakkal, szakmai kifejezéssel élve: ez egy brand management döntés volt. A formai váltáson túl lesz némi tartalmi változás is: jövõre összevonják az „egész életen át tartó tanulás programját”, a „Fiatalok lendületben” programot és emellett öt nemzetközi programot (köztük például az Erasmus Mundust is). Érdekesség, hogy 2014-tõl kezdõdik meg a sport támogatása is, ami a lisszaboni szerzõdésben foglaltak alapján került az Európai Unió hatáskörébe. Ami ugyancsak említésre méltó, az a Lectural and Staff mobility program, amivel már nem csak a hallgatók és a tanárok, de a felsõoktatásban más munkakörben dolgozók

12

is lehetõséget kapnak külföldi célú tanulmányok folytatására. Így könnyen elõfordulhat, hogy legközelebb már határainkon túl futhatunk össze az egyetem könyvtárosával, vagy a tanulmányi osztályon dolgozókkal. Teljesen új fejleménynek számít az Erasmusprogramban, hogy a mesterképzésekre jelentkezõ hallgatók az Erasmus for All jóvoltából kedvezményes hitellehetõségekhez is hozzájuthatnak. A kölcsönökre azért van szükség, mert a hallgatók általában nem rendelkeznek azokkal a hitelbiztosítékokkal, amelyek lehetõvé tennék számukra a pénzfelvételt, fõképp, ha külföldön szeretnék folytatni a tanulmányukat. Különösen akkor van jelentõsége ennek a kérdésnek, ha a hallgatók olyan tagállamba mennek, ahol igencsak magasak a tandíjak. A probléma megoldására hozták létre az Erasmus for All programban a diákhitel-garancia rendszert, amely kedvezményes feltételeket biztosít a kölcsönök felvételére. A jogosultak száma több mint 300 ezer mesterszakos hallgató. Nem feledhetjük, hogy a 25 éve mûködõ Erasmusprogram legfontosabb célkitûzése az, hogy 2020-ra az unió polgárai között a diplomások aránya elérje a 40 százalékos határt. Egyes hírek szerint az Európai Unió a magántõke bevonásával szeretné majdan megvalósítani az Erasmus finanszírozását. Mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mennyiben befolyásolná a program sikerességét az, ha a magáncégek és vállalkozások döntenék el, hogy melyik országokban tanulhatnának a hallgatók. Egyelõre azonban úgy tûnik, hogy az Erasmus a költségvetési problémák ellenére is tartja magát. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elsõ félidõ eredménye: Erasmus–EU: 1–0.

MOBILITÁS

BARÁTSÁG ÉS SZERELEM NÉMETORSZÁGBAN

Semester Skuta Vivien

Szívesen tanulnál külföldi egyetemen, de a fél éves idõszakot túl hosszúnak találod? Szereted a német nyelvet és a kultúrát? Ha igen, akkor épp a megfelelõ interjút olvasod. Dora Beáta, másodéves, nemzetközi igazgatási szakon tanuló hallgató az õszi szemeszter elején egy hónapot töltött kint Németországban. Az alábbi beszélgetésben a tapasztalatairól kérdeztük. - Hogyan szereztél tudomást errõl a lehetõségrõl, és pontosan milyen programban vettél részt? - Én voltam az egyike azoknak a szerencsés diákoknak, akik részt vehettek a gothai Fachhochschule csereprogramjában, a türingiai Bundesland szervezésében. E-mailben tájékoztatott egyetemünk nemzetközi irodája arról, hogy azoknak a tanulóknak van esélyük a sikeres pályázat benyújtására, akik jól beszélnek németül. Motivációs levelet és önéletrajzot is kellett küldeni, majd ezt követõen szóbeli elbeszélgetésen vettünk részt. Két fõ nyerhette el a pályázatot, de végül csak én vettem részt a Mobilitási programon, aminek az idõtartama egy hónapra korlátozódott. - Ki állta a költségeidet? - A türingiai Bundesland állta a szállásomat, étkezesemet, nekem csak az útiköltséget kellett kifizetnem. - Milyen volt az egyetemi élet, hogyan ítélted meg az oktatás színvonalát? - Már az meglepõ volt számomra, hogy annak ellenére, hogy ez egy fõiskola, osztályokban tanulnak, kis csoportokban. Bentlakásos rendszerû, tehát a diákok együtt reggeliznek,

ebédelnek, vacsoráznak, amit a Fachhochschule biztosít számukra. A légkör nagyon családias. Úgy érzem, életre szóló tapasztalatokat szereztem és barátságokat kötöttem Németországban. A legtöbb „osztálytársammal” jelenleg is tar tjuk a kapcsolatot, rendszeresen levelezünk. A vizsgaidõszak március elejére esik, amit egy 6 hónapos gyakorlat követ a Finanzamt-nál (Pénzügyi Hivatalnál), s ez így folytatódik 3 évig. Ezután kapják meg a hallgatók a diplomájukat. Nincs mesterképzése a szaknak. Én ezt a rendszert az itthoni felsõfokú szakképzéshez tudnám leginkább hasonlítani. Az oktatás nagyon gyakorlatias és az ott tanultak hasznosak voltak számomra. Fõleg adóigazgatást hallgattam az egy hónap alatt, sok általam eddig nem ismert tényt tudhattam meg a német adórendszerrõl is. - Azt hallottam, hogy a kintlét során a szerelem is rád talált. Igaz ez? - Valóban igaz, találkoztam egy nagyon kedves fiúval, akivel immáron 5 hónapja egy párt alkotunk. - Sok boldogságot kívánok nektek, és további sikereket az utazásaid során, ugyanis úgy tudom, hogy jelenleg Pozsonyban veszel részt az Erasmus-programban. - Bízom abban, hogy tudtam segíteni azoknak, akik fontolgatják a jelentkezést valamelyik külföldi ösztöndíjprogramra. Azt tanácsolom, hogy ha van rá lehetõséged, ne habozz, jelentkezz! Hidd el, megéri!

13

Semester

AKTUÁL

MENNYI IS LETT AZ ANNYI?

Kersák Olivér Márk-Hecker Flórián

Az Európai Unió költségvetése 2014-2020 Újra ütött az óra és lezárult egy szakasz. Az európai közösséghez tartozó 27 tagország történelmi súlyú lépést tett, elfogadta a közösség következõ hét éves költségvetését (MFF – Multiannual Financial Framework). Az új büdzsé megszületése azért kiemelkedõ jelentõségû, mert a válság különösen kiélezte az unión belüli érdekellentéteket. Hazánk szemszögébõl nézve Janus-arcú döntés született. Azt, hogy gyõztesei, vagy vesztesei lettünk a költségvetés körüli vitáknak, valójában az dönti majd el, hogy mennyi pénzt tudunk a számunkra megítélt keretbõl elkölteni. A nemzetközi helyzet fokozódik Huszonhat órás folyamatos alkudozás kellett ahhoz, hogy február 8-án az Európa Tanács rendkívüli – sorrendben második – csúcstalálkozóján megállapodhassanak az állam és kormányfõk az uniós költségvetésrõl. Még 2011 júliusában kezdték meg a tárgyalások elõkészítését. Tavaly novemberben volt az elsõ csúcs, amely a sajtóvisszhangok szerint is egyértelmûen kudarcba fulladt. Bár az is igaz, hogy eddig nem volt arra precedens, hogy már a tagországok vezetõi már az elsõ alkalommal meg tudtak volna állapodni a legfontosabb összegekrõl.

14

Miért is különleges ez a költségvetés? A júliusban csatlakozó Horvátország miatt? Nem. Persze mondhatnánk második tippként, hogy a válság miatt, de a büdzsé körüli huzavona nem csak errõl szólt. A 2008 óta gyûrûzõ gazdasági- monetáris- fiskálistársadalmi- migrációs- stb… krízis ugyanakkor kétségkívül minden tekintetben befolyásolta a döntéshozatalt. Az Európai Unió történelme során például a most elfogadott az elsõ olyan hétéves költségvetés, amely az elõzõhöz képest nem hoz bõvülést, sõt, csökkenõ forrásokkal számol. Továbbá soha ennyire nem volt még aktuális a nemzeti

kormányok számára az unióhoz való tartozás kérdésköre, elég csak az Egyesült Királyságra, Katalóniára, Skóciára vagy a vergõdõ Görögországra gondolni. Apropó Görögország! Az unióval kapcsolatos laikus felfogás ma már lényegében szinonimaként kezeli Hellászt a fizetésképtelenséggel, a válsággal, és a fenyegetõ államadóssággal. Az euroszkeptikus felfogás kiegészíti ezt az adósságválság ékes ír, spanyol, olasz, portugál vagy hazai példáival, a sorjázó hitelés mentõcsomagokkal. Tény, hogy sok minden olyan lépés történt és nem történt meg uniós szinten, amelyek a mostani kemény tárgyalások élét adták. Ilyen az európai tranzakciós adó (Tobin- adó), az euro-kötvény, a bankunió, a megszorítások, vagy a magyar elnökség által kidolgozott és keresztülvitt Six Pack (gazdasági stabilitást, gazdasági kormányzást érintõ jogszabálycsomag). De sorolhatjuk a kézzel fogható, és a mindennapi életünket szorosabban érintõ elbocsátási hullámokat, a Közép-Kelet-Európát érintõ lakossági deviza válságot, valamint az Erasmus-program sorsának alakulásáról szóló híreket is. Háztûz nézõben Az Európa Tanács tavalyi elsõ hivatalos egyeztetéséhez nagy remények fûzõdtek. Angela Merkel német kancelláron a közelgõ választások miatt hatalmas nyomás uralkodott. A Sarközy- t váltó Francois Hollande francia államfõ partnerei számára még ismeretlen

AKTUÁL tárgyalási pozíciókkal és stílussal érkezett a csúcsra. Mindemellett Európa elsõsorban a függetlenséget egyre határozottabban hangoztató David Cameron brit miniszterelnökön tartotta a szemét. Már a tárgyalások elején is érdekeik mentén csoportosultak az országok, akik nem feltétlen osztották az Európa Tanács élén második ciklusát töltõ Herman von Rompuy, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének közös javaslatát, ami 1000 milliárd euró körüli költségvetéssel számolt. Az ezen összeg lefaragását szorgalmazó tagországokat erõsítették többek között a svédek, hollandok és az e tekintetben is fõ hangadó: David Cameron. A brit miniszterelnöktõl nem is igazán várhattunk mást, hiszen Albion távolságtartását és idegenségét az integrációval kapcsolatban több alkalommal is kifejezésre jutatta. Elsõként a Six Pack elutasításával, majd a font melletti egyre erõteljesebb kiállásával, amit Cameron ígérete koronázott meg a Nagy Britannia EU-tagságát érintõ népszavazásról. A brit kormányfõt Westminster egy 200 milliárd eurós megszorítási javaslattal és a brüsszeli bürokrácia lefaragásának követelésével indította útnak tavaly novemberben. A tárgyalóasztal másik felén foglalt helyet az a 12 tagország, akik magukat a kohézió barátainak nevezték. Közülük az uniós elnökséget éppen betöltõ Ciprus és az elsõ büdzsé-javaslat által szintén kedvezõtlenül érintett Románia volt igazán élénk. Komoly érdekellentét volt továbbá a szigorúbb és takarékosabb büdzsét követelõ Németország, valamint az agrárkiadások szinten tartásához ragaszkodó franciák között. De ne feledkezzünk el az unió és a világ egyik legdinamikusabban fejlõdõ országáról, Lengyelországról sem a hatalmasok játékában. A heves vétóval fenyegetõ brit felet pedig egy Berlin által készített tervvel kényszerítették volna külön megállapodásra. Eszerint a februári második csúcsig kétoldalú megegyezések keretén belül a többi 26 tagország egy, közös döntés mellé sorakozott volna fel, kész tények elé állítva a

Semester

szigetországot. Német jogászok véleménye alapján ez nem ütközött volna a közösségi jog szabályaiba. Az elsõ csúcs zárásaként végül 940 milliárd euró körüli összeg körvonalazódott, ami közel 60 milliárdnyi vágást eredményezett volna az eredeti javaslattal szemben. Ezzel szinte senki sem volt elégedett, szinte mindenki savanyú szájízzel állt fel az asztaltól. Az elégedetlenséget erõsítette a spanyol mentõcsomag aktualitása, valamint az európai széles sávú hálózatok építésére létrehozott CEF-programtól (Connecting Europe Facility) való távolodás is, aminek a keretösszege közel 8 milliárd euróval csökkent a büdzsében. A kohéziós alapok több mint 30 milliárdos megkur títása pedig általánosan elfogadhatatlannak bizonyult. Mindez már elõre jelezte, hogy komoly változások lesznek még a második körben. "Deal done" Herman Van Rompuy ez Európai Tanács elnöke azután februárban a Twitteren közölte a végeredményt: "Deal done", azaz megvan a megállapodás a következõ hét év pénzügyi keretérõl. A frissen született büdzsé a keret felsõ határát 960 milliárd euróban, míg a tényleges kifizetéseket (vagyis azt az összeget, amit a tagállamok a megállapodás alapján befizetnek) 908,4 milliárd euróban határozza meg. A több mint hat órás csúszással induló második és egyben rendkívüli uniós csúcson, az egész éjszaka tartó tárgyalások után született megállapodás mintegy 34 milliárd eurós vágást jelent az eredeti tanácsi javaslathoz képest. Az ezermilliárd euró felé közelítõ összeg egyfelõl hatalmas, például hatszázszor lehetne felépíteni belõle még a jelentõsen túlárazott 4-es metrót is. Máshonnan nézve pedig a kontinens GDP-jének alig 1 százaléka, ami az EU egyre sokasodó feladataihoz képest nem túl nagy tagsági díjat jelent.

15

Semester

AKTUÁL

Magyar mércével Az unió szerte nagy hullámokat vert 20142020-as közös költségvetés eredményeirõl Magyarországon is vita folyik. A bizottsági tervekben nagyon sokáig az szerepelt, hogy hazánk esetében körülbelül 30 százalékkal kell csökkenteni az idén letelõ, 2007-ben kezdõdött hétéves pénzügyi keretben lévõ támogatásokat. Azonban az egyeztetések végére sikerült elérni, hogy ne harminc, hanem csak 12 százalékkal legyen rosszabb a magyar egyenleg. – Magyarország nettó pozíciója – vagyis az az összeg, amivel többet kapunk Brüsszeltõl, mint amennyit befizetünk – valamivel 25 milliárd euró felett lesz 2014 és 2020 között, miközben kevesebb, mint 25 milliárd volt a most letelõ ciklusban – értékelte a helyzetet Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkár. Hogyan lehet ez, ha egyszer a keretösszeget tekintve kevesebbet kapunk, mint eddig? Több magyarázata is van ennek. Elsõsorban az, hogy a nettó pozíciónkba beleszámít az az összeg is, amit az uniónak be kell fizetnünk, ez pedig a korábbinál kevesebb. Alapvetõen mind a bevételi mind a kiadási oldalon kevesebb lett az összeg. A kiadási oldal – vagyis az uniós fizetnivalónk – azonban nagyobb mértékben csökkent, mint a Brüsszelbõl érkezõ juttatások, miután az egész uniós költségvetés összegét csökkentették. Másrészt pedig ezt az összeget a 2011-ben érvényes és átlagos euró és forint

16

árfolyam alapján számolta ki a kormány. A probléma viszont az, hogy folyóáron, azaz a lehívás pillanatában érvényes árfolyamon kapjuk majd meg ezt a pénzt. Márpedig az infláció biztosan csökkenti a késõbbi támogatás reálértékét, ráadásul az árfolyam is komoly bizonytalansági tényezõt jelent. Magyarországnak mindenesetre sikerült a legrosszabbat elkerülnie az új uniós büdzséig vezetõ alkuban. Az elõzõ hétéves kerethez képest viszont körülbelül ötmilliárd eurót veszítettünk. A 2014- 2020-ig tartó idõszakban – 2011-es árakon számolva és az uniós garanciavállalást levonva – 20,4 milliárd eurónyi forrás lehívására leszünk jogosultak, míg az idén véget érõ periódusra 2004-es árakon 22,4 milliárd eurót ítéltek meg nekünk, amely a késõbbi árkiigazításokkal együtt 25,7 milliárdra emelkedett. Nem meglepõ, hogy az uniós büdzsé összességében kisebb lett, hiszen a mostani egyezséget a válság határozta meg, míg az elõzõt még konjunktúra idején fogadták el. Az elõzõ periódusban elért jó magyar pozíciót aligha lehetett volna megtartani - emellett Magyarország érdekérvényesítésének mozgásterét a kormányzat korábbi konfliktusai is korlátozhatták. A mostani alku fõ kérdése inkább az volt, hogy mekkora veszteséggel kell kibékülnünk. Az Európai Bizottság kiinduló pontnak számító javaslata Magyarországot érintette volna talán a legrosszabbul. A magyar költségvetést nem csak az áfa elszámolhatóságának megszüntetése nyirbálta volna meg jelentõsen, hanem az is, hogy a kohéziós forrásokból kapott pénzhez nemzeti kasszából adható önrész arányát 75 százalékra csökkentik az eddigi 85-rõl. A végsõ uniós egyezség elõtt már világos volt, hogy a kohéziós források és az agrárpolitika keretei nem csökkennek (elõbbiért magyar kezdeményezésre a kohézió barátai nevû 12 tagú ország csoport is kardoskodott, utóbbiért fõleg a franciák és a lengyelek küzdöttek meg). A válság által leginkább sújtott országok sok tekintetben egyébként külön elbírálást élveztek.

AKTUÁL Orbán Viktor miniszterelnök értékelése szerint végül az egy fõre jutó támogatások alapján és nem euróban számolva - Magyarország lett a második legnagyobb kedvezményezett. Hét év alatt fejenként 712 ezer forintnyi támogatáshoz juthatunk a most záruló ciklusban kapott 660 ezer forinttal szemben hangsúlyozta a kormányfõ - , ennél jobban e számítások alapján csak Litvánia járt. A Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg - emelte ki Orbán Viktor - e tekintetben csak Bulgária elõzi meg Magyarországot, amely eddig hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét nézve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen áll majd a jelenlegi ötödik helyezéssel szemben. A GDP arányában maximált kifizetéseket illetõen pedig az nyilvánvaló volt, hogy a 2007- 2013 közötti idõszak 3,5 százalékos szintjénél jóval alacsonyabbal kell beérni. Hosszú alkufolyamat után fõszabályként a GDP 2,35 százalékában szabták meg a maximumot. De azoknál a tagállamoknál, ahol 2008- 2010 között mínusz 1 százalék alatt volt a GDP átlagos változása - így Magyarországon is 2,59 százalékos felsõ határt állapítottak meg. A legszegényebb régióknak extra forrásokat is megítél az új büdzsé. E tekintetben Magyarország jár t a legjobban, hiszen számunkra 1,56 milliárd eurót tartalmaz ez a kiegészítõ boríték. Más szabályozások is kedvezõen alakultak: megmaradt például az áfa elszámolhatósága. Mindent összevetve azt, hogy Magyarország mekkora összegekben részesül majd a következõ uniós ciklusban, nagyban befolyásolja az, hogy miként tudjuk lehívni és elkölteni a brüsszeli pénzeket, ami az eddigi tapasztalatok szerint nem egyszerû feladat. Az érzékeltetés kedvéért: a 2014 és 2020 közötti idõszakban Magyarországra érkezõ, 7080 milliárd forintot kitevõ uniós forrás mennyisége hazai fizetõeszközben hat vasúti vagonnak megfelelõ 20 000 forintos bankót, euróban

Semester

pedig egy teljes gépkocsinak megfelelõ 500 euróst jelentene. Mi jön még? Az Európai Unió történetében az Európai Parlament elõször rendelkezik azzal a joggal, hogy megvétózza a költségvetést. A négy legnagyobb pártfrakció vezetõje egyáltalán nem örül a csökkentésnek, szerintük lehetetlen több Európát teremteni kevesebb pénzbõl. Az Európai Parlament elnöke, a szocialista Martin Shulcz is hasonlóan rossz döntésként értékelte a büdzsét. A harcias nyilatkozatok ellenére ugyanakkor nem biztos, hogy a képviselõk elutasítják majd a rendkívül nehezen összehozott megállapodást. Az új költségvetés létrejöttét nagyon hosszú viták elõzték meg, nem biztos, hogy a parlamentnek érdekében áll ezt újranyitni. Emellett pedig a szavazást nem rögtön, hanem csak 3 hónapon belül tudják megtartani, így nagy az átfutási idõ is: ha újraindul az egész procedúra, akkor már vészesen közeledne 2014, az új büdzsé elsõ indulási éve. A költségvetés elfogadásáig hátralévõ 75 jogi eljárás lezárulásáig mondhatnánk, hogy „sok víz lefolyik még a Dunán”, hiszen a parlament az elfogadáson felül jogosult bizonyos területekre pótlólagos támogatásokat is nyújtani. Mindemellett érdemes figyelni arra is, hogy körvonalazódik a történelem talán eddigi egyik legnagyobb „biznisze”, az EU és USA közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozása, amely a soványka uniós pénztárca ellenére elõsegítheti egy koncentráltabb Európa létrejöttét. Az írás megszületését a következõ portálok hírei segítették: http://www.presseurop.eu http://www.bruxinfo.hu http://theconversation.edu.au http://www.telegraph.co.uk http://www.bloomberg.com http://ec.europa.eu

17

Semester

AKTUÁL

A MI ÉVÜNK! Idén 20 éves a Maastrichti Szerzõdés, amely létrehozta az Európai Uniót, és ezzel együtt az „uniós polgárság” kifejezés megszületése is 20. évfordulójához érkezett. Az Európai Bizottság javaslata alapján 2013 a polgárok európai éve lesz. Azér t nyilvánították a polgárok európai esztendejévé az idei esztendõt Brüsszelben, hogy ezáltal is nagyobb figyelmet kaphassanak az uniós polgárság által biztosított jogok. A népszerûsítés szükségességére a minap Viviane Reding igazságügyi biztos is rávilágított, mondván: ma az európaiak 48 százaléka – vagyis az Európai Unió 500 milliós népességének közel a fele – úgy érzi, hogy nem tájékoztatják kellõképpen a jogairól. A helyzet megváltozástatása érdekében – egymillió euróból – egész évben, Európa-szer te konferenciákat és más programokat szervez az állampolgárok alapvetõ jogaival kapcsolatban az unió.

Azért kiemelkedõ jelentõségû ez a kezdeményezés, mert egy évvel az európai parlamenti választások elõtt az uniós intézmények fontosnak tartják, hogy szavazásra ösztönözzék az állampolgárokat. A 27 tagország közül Belgiumban és Luxemburgban kötelezõ a részvétel a voksoláson. A 2009-es választáson az Európai Unió egészét figyelembe véve csupán 43 százalékos volt a részvételi arány.

18

Az elmúlt 20 évet figyelembe véve megállapítható, hogy olcsóbbá és gyorsabbá váltak az unión belüli utazások. Az utasok több jogokkal rendelkeznek, javult a szociális biztonság, illetve az alapvetõ egészségügyi ellátáshoz

Szûcs Márton külföldön is hozzá lehet jutni. Az uniós polgárok bármelyik tagállamban ugyanolyan feltételek mellett folytathatnak tanulmányokat, sõt a telefonálás is olcsóbbá vált, hiszen a szolgáltatók unión belüli hívásokért nem számolhatnak fel tetszõleges díjakat. Ezekkel a fejleményekkel többnyire tisztában vannak az uniós polgárok. Ezért végezetül érdemes kiemelni a legfontosabb, uniós állampolgársággal járó jogokat. Ezeket olvasva mérlegelhetjük, hogy mit is „nyertünk” azzal, hogy 2004-ben hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz: - Uniós polgár mindenki, aki valamelyik tagállam állampolgára. - Minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. - Minden uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez. - Minden uniós polgárnak joga van ahhoz, hogy az európai ombudsmanhoz forduljon. - Olyan unión kívüli, harmadik ország területén, ahol az uniós polgár hazája nem rendelkezik képviselettel, bármelyik uniós polgár jogosult bármelyik tagállam diplomáciai, vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni. - Minden uniós polgárt megillet az alapvetõ emberi jogok gyakorlásához való jog. - Tilos az állampolgárság szerinti diszkrimináció. Ha valakinek felkeltettem az érdeklõdését, az a http://europa.eu/citizens-2013/hu/home oldalon talál bõvebb információt magáról a kezdeményezésrõl, illetve a programokról. Forrás: MTI, Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 17. cikk- 21. cikk, http://europa.eu/citizens-2013/hu/home

AKTUÁL

ÉG VELETEK, LAKOMÁK!

Semester Kiss Viktória

Búsók, korantok, karneváli hercegek és hercegnõk búcsúztatják Európa-szerte a telet Alig ocsúdtunk fel a karácsony meghitt ünnepi hangulatából, máris kezdetét vette a farsangi idõszak, a bõséges lakomák, bálok, népszokások, néphagyományok ünnepe. Ilyenkor általában a „farsang farka”, azaz a farsangi idõszak vége jelenti a csúcspontot, amikor a karneválok színes kavalkádja hullámként vonul végi Európa térképén. A farsang ünneplése a természet vetélkedésére, a tél búcsúztatására és a tavasz köszöntésére vezethetõ vissza. Sajátossága, hogy néphagyományokra épül, a keresztény naptár vallási ünnepként nem jegyzi. E jeles napok kezdetének idõpontja január 6-a, vízkereszt napja, és a farsangi idõszak egészen hamvazószerdáig tart. Húsvét ünnepe ugyanakkor a tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtöltétõl függ, amely a negyvennapos böjt kezdõ dátuma, így a hamvazószerda idõpontja is ennek tükrében változik. A korábbi idõkben a bõséges termés, a természet ösztönzése volt a célja a nagy evésivás kíséretében tartott mulatozásnak. A középkori hiedelmek szerint amikor „a Nap elgyengül” (rövid nappalok és a hosszú éjszakák váltják egymást) a gonosz szellemek életre kelnek. A szellemek elûzése miatt tartottak jelmezes farsangi felvonulásokat, rendeztek bõséges lakomákat, vígasságokat. Az ijesztõ maskarákkal a hideg, a rossz, a halál elûzése volt a cél. A karneválok, felvonulások mind erre a hiedelemre, hagyományra épülnek.

„Ahány ház, annyi szokás.” Így tartja a közmondás, amely hûen tükrözi azokat a színes és változatos jelmezeket, különféle rítusokat, amelyek az egyes országokat jellemzik. Nem is kell átlépnünk az országhatárt, ha igazán különleges farsangi programra vágyunk, hiszen a mohácsi sokácok népszokása, a busójárás egyike a legjellegzetesebb télûzõ rituáléknak. A busók szõrével kifordított bundát, szalmával kitömött nadrágot viselnek, amelyre kívülrõl színes harisnyát vesznek fel, a lábukra pedig bocskort húznak. A bundát derekukon öv vagy marhakötél fogja össze, amelyre marhakolompot akasztanak. A kezükben kereplõt vagy soktollú, fából készült buzogányt visznek. Jelmezük legfontosabb darabja a fûzfából faragott, állatvérrel festett birkabõrcsuklyás álarc. A busójárást a telet jelképezõ koporsó elégetése és körültáncolása zárja, így búcsúznak a hidegtõl és üdvözlik a tavasz beköszöntét.

Szlovéniában a mohácsi busójáráshoz hasonló téltemetõ, bõ termést fakasztó farsangi hagyomány az úgynevezett „alakoskodás”. Ptujban 1960-ban rendezték meg az elsõ felvonulást. Ennek keretében Gyertyaszentelõtõl (február 2.) hamvazószerdáig démoni alakot öltött maskarások, azaz a korantok, és a termékenységet, állatok egészségét elõsegítõ lóalakok, vagyis a ruszák járnak házról-házra, hogy elûzzék a hideget és meghozzák a bõséges termést.

19

Semester

AKTUÁL

Az 1982-tõl újraszervezõdött rijekai karnevál a velenceihez hasonló tavaszváró ünnepség. Az õrület a karnevál királynõjének megválasztásával kezdõdik, ezután a polgármester átadja a város kulcsait a Farsang mesternek, ezzel feljogosítva a farsangozókat, hogy egy hónapig uralják a várost. Elmaradhatatlan része az ünneplésnek a Gyermekek karneválja, amit egy héttel a nagy karneváli felvonulás elõtt rendeznek meg. A helybeli gyerekek ekkor különféle, mesehõsöket is megidézõ jelmezekben búcsúztatják a hideget. Nem túlzás azt állítani, hogy a velencei karnevál a leghíresebb európai tavaszköszöntõ rendezvény. A jellegzetes maszkok és az arisztokraták gazdagságát idézõ ruhaköltemények az idõk során a karnevál szimbólumává váltak. A mulatozás húshagyókedden ér véget, amikor az ünneplõk elbúcsúznak a Karnevál Hercegétõl. Az elsõ napon minden ételt, italt odaadtak neki, szórakozhatott kedvére, az utolsó napon pedig mindent elvesznek tõle, amely a tél rossz szellemének elûzését jelképezi. A nép elkíséri a máglyához, megsiratják, minden rosszat a fejére olvasnak, majd a herceget egy felöltöztetett szalmabábúra cserélik és máglyára vetik. Ezzel véget is ér a mulatság, a tûz tisztítóerejénél fogva megszabadulnak minden rossztól, bûntõl. A telet számûzik, és a természet visszatér az élethez.

vál szüze és a karnevál parasztja. A polgármester az ünnepség kezdetén átadja a hercegnek a város kulcsát, ezzel megkezdõdik az éjjel-nappal tartó ünneplés. Húshagyókedden éjfélkor egy szalmabábut égetnek el, ezzel kergetve el a telet és a farsangi napok bûneit. Karneváli kalauzom utolsó helyszíneként a belgiumi Binche télûzõ ünnepségét szeretném bemutatni. A binche-i karnevál gyökerei egészen 1549-ig nyúlnak vissza. A karnevál három legjelentõsebb napja húshagyókedd, illetve az azt megelõzõ hétfõ és vasárnap. Központi alakjai a „Gille”-k, akik csak húshagyókedden öltik fel jelmezeiket. A „Gille” jelmezt viselõknek a karnevál ideje alatt a hagyomány szerint tilos elhagyniuk a várost. Könnyen felismerhetõk nagy, strucctollból készült kalapjaikról, valamint friss narancsaikról, amelyeket a részvevõknek kínálnak. A mulatság egészen az éjszakába nyúlik, hajnalra azonban mindenkinek haza kell térnie. A nemzetetek kultúrája hagyományaikon alapszik. A különbségek azonban magukban rejtik az egységességet is. A farsangi ünnepségek, maskarák minden egyes országban ugyanazt a jelentést hordozzák magukban: „Maskarások, bolondok Rázzátok a kolompot! Takarodjon el a tél, Örvendezzen, aki él!” /Sarkady Sándor: Kikiáltó/

20

A kölni karnevál gyökerei egészen a 14. századig nyúlnak vissza. A karnevál a kölni nép békés ellenállását szimbolizálja az elnyomó porosz rezsimmel szemben. 1823-ban alakult meg a Festkomitee, azaz a Karneváli Bizottság, és ekkor ünnepelték elõször szervezett keretek között a Rózsák Hétfõjét, amely az ünnepség csúcspontja. A karneválnak három meghatározó figurája van: a karnevál hercege, a karne-

Felhasznált anyagok: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/farsang http://kitekinto.hu/galeria/farsangi_kar nevalok_europaban/ 15/ http://mek.oszk.hu/05100/05134/html/rmm0007.html http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-108.html http://www.mohacsibusojaras.hu/ http://www.gotthardtv.hu/ujsite/cikk.cgi?id=2376 http://www.rijekaikarneval.info/ http://www.velenceikarnevál.com/ http://kolnikarneval.blogspot.hu/ http://www.koelnerkarneval.de/ http://www.carnavaldebinche.be/home-eng.html

KUTATÁS AZ URBANISZTIKA TDK KERETÉBEN Dr. Kovács István belgyógyász fõorvos és felesége 1981-ben eladják Kígyó utcai, belvárosi lakásukat és elköltöznek Solymárra. A jó levegõ, a kellemes környezet, az emeletes családi ház új életminõséget kínál számukra. Viszonylag magas keresetükbõl a Lada 1500-as gépkocsijuk mellé egy Polski Fiat 126-os jármûvet vásárolnak a háztartásbeli feleség számára is. A doktor úr ingázóvá válik, Solymárról jár be minden nap a Klinikákra.

TÉNYL E FÕVÁR G EZ LENNE OSI SZ A UBUR BANIZ ÁC

IÓ?

Budaö

rs 197

3-ban

,

Mit ny er ·szakd hetsz a kuta olg tással ? ·publik ozat ációs le ·kutatá h si tapa etõség sztalat

és 201

3-ban

…

A kutatás célja, hogy újabb szempontok vizsgálatával reálisabb képet kapjunk a szuburbanizációról. A fõváros és a környezõ agglomeráció viszonyát szétfeszítõ kérdésekre keressük a választ: Megoldást hoz a 4-es metró? Tópark-projekt társadalmi konfliktusai? Ingatlanpiaci mélyrepülés: hibernált szuburbanizáció?

Olyanok jelentkezését várjuk, akik alapos kutató munka révén szeretnék jobban megismerni a fõvárosi urbanizáció sajátosságait, és szerepet kívánnak vállalni egy komplex kutatás megalapozásában. Jelentkezni a kutatást vezetõ tanároknál: Buskó Tibor Lászlónál ([email protected]) és Jószai Attilánál ([email protected]) lehet!

Semester

RE-EUROPE

EURÓPA KÉT KERÉKEN Egyre drágább a benzin, a BKV és a kondi bérlet, de utazni és mozogni mégiscsak kell valahogy. Mit tehet ilyenkor egy egyetemista? Biciklire fel! Amellett, hogy olcsó és környezetbarát a drótszamár, megszabadít a felesleges kilóktól, a metró penetráns bûzétõl, a szorongástól és a buszmegállókban eltöltött hosszú várakozásoktól is. Késõ tavaszi estén a kerékpározás feledhetetlen élmény. Mámorító szabadságérzés, amit már jól ismernek Európa városlakói is. A legújabb biciklisnemzetek? A gazdasági válság hatásai az olaszokat sem kerülték el. Az Origo.hu beszámolója szerint a benzin ára például – magyar pénzre átszámolva – ötszáz forint fölé szökött Itáliában, aminek hatására a Ferrari és a Lamborghini hazájában évtizedek óta elõször vásároltak több biciklit, mint autót. Elõkerültek a sufnikból az öreg, rozoga kerékpárok, és ellepték az olasz utcákat. Nem tartóztatta fel õket sem a hírhedt, õrült forgalom, sem a macskaköveken zötykölõdés. S persze abból, hogy a bicikli újra trend lett, az olasz divatházak sem maradhattak ki: a Dolce&Gabbana és a Gucci nemcsak

22

Brecsok Anna

bringás ruhatárat, hanem saját márkájú kerékpárokat is piacra dobott. Tüchtig szomszédunk is besorolna a biciklis nemzetek sorába. Ausztriában ugyanis 2015re célként tûzték ki, hogy az összes megtett út 10 százalékát kerékpáron tegye meg a lakosság. Nem csupán az anyagiak motiválják a „sógorokat”, hanem a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok is, konkrétabban a kerékpáros közlekedés és a magas életszínvonal között lévõ, bizonyított összefüggés. Így nem véletlen, hogy Bécs 2013-at a kerékpározás évének nyilvánította. Az osztrák fõváros június 11-14. között ad otthont a világ legnagyobb bringás konferenciájának, a Velo-city -nek. Hollandia: ahol már több a bicikli, mint az ember Hollandia már a kerékpáros kultúra teljesen más dimenziójában jár, ezért számos speciális problémával szembesül. Az egyik ilyen a kerékpáros dugók számának szaporodása. A reggeli csúcsforgalomban ugyanis egyszerre több mint egymillió ember tekeri a pedált. Feltorlódnak a piros lámpáknál, ahol csak

RE-EUROPE

Semester retsemeS

Nyeregbe magyar! Kis hazánkban is évrõl-évre nõ a biciklisek száma, amit tovább növelhet, hogy a jövõ évtõl az Európai Unió közel tízszeresére növeli a kerékpáros közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre szánt összegeket. A gombamód szaporodó uniós forrásokból épült kerékpárutak mellett remélhetõleg nemsokára kiépül a Bubi névre hallgató fõvárosi kölcsönbringa-hálózat is. S ha már nemcsak utat, de biciklit is adnak alánk, akkor egyedül csak a lustaságunk akadályozhatja meg azt, hogy végre kerékpárra pattanjunk mi is.

többszöri zöld jelzés után sikerül átjutni, néha balesetek árán. A másik megoldandó feladat, hogy éves szinten akár a félmilliót is elérheti az ellopott kerékpárok száma. Szintén az Origo.hu-n olvashatunk arról, hogy a tolvajlás ellen a leleményes holland rendõrök GPS nyomkövetõvel felszerelt csalibiciklikkel védekeznek. A megszállott bringásokat nemcsak a tömegtõl és a tolvajoktól, hanem a fagytól is szeretnék megvédeni. Számos holland város ezért geotermikus energiával fûtött bicikli utakat tervez a téli idõszakra.

Források: http://kerekparosklub.hu/miert-kerekparervek-a-bringazas-mellett http://www.alternativenergia.hu/akerekparozas-eve-lesz-2013-becsben/55958 http://www.greenstep.hu/index.php?option= com_k2&view=item&id=1365:aker%C3%A9kp%C3%A1roz%C3%A1s%C3%A9ve-lesz-2013b%C3%A9csben&Itemid=21 http://www.bbc.co.uk/news/world-europe20041522

23

Semester

RE-EUROPE

EGY SRÁC DÉL-KOREÁBÓL

Pintér Dóra

Rabul ejtették Ethan Sungmin Pakot a budapesti látnivalók és a magyar lányok Háborúval fenyegetõ ellentétben áll északi rokonával. Az elõzõ év leghíresebb slágere, a Gangnam style innen származik, ami megtanította „lovagolni” az egész világot. Mi a közös a két állításban? Természetesen, DélKorea. A magyarok zöme könnyen kitalálja ezt a választ, ám ennél többet kevesen tudunk errõl a távol-keleti országról. Ellenkezõképp is felmerülhet a kérdés, vajon a dél-koreaiak össze tudnának szedni legalább ennyi információt hazánkról? Sokan ösztönösen azt válaszolnák, hogy biztosan nem, hiszen még azt se tudják, hogy Magyarországot eszike, vagy isszák. Nos, kedves olvasó, ha te is ehhez a táborhoz tartozol, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak. A következõk beszélgetésben egy kedves dél-koreai fiatal, Ethan Sungmin Pak mondja el véleményét kicsiny országunkról, amibõl megtudjuk, hogy mit is gondolnak rólunk a föld másik oldalán. - Ethan, honnan támadt az ötleted, hogy Magyarországra látogass? - Az eredeti tervem az volt, hogy csak Németországba utazom és eltöltök ott pár hónapot. Harmadik hete voltam kint, amikor Frankfurtban megismerkedtem egy amerikai sráccal, aki már többször is járt Magyarországon. Azt mondta, mindenképp meg kell néznem, mert nagyon szép ország, tele gyönyörû lányokkal. Gondoltam: miért ne? Egy

24

hétvégi programnak pont ideális lenne. Mondanom sem kell, annyira elbûvölt Budapest, hogy ez a hétvége kicsit hosszabbra sikeredett. - Mennyi idõt töltöttél itt? Mit néztél meg? - Két és fél hónapig voltam itt összesen. Fõképp a pesti oldalt próbáltam megismerni, de a hegyekkel tarkított budai részt sem hagyhattam ki. Õszintén szólva legfontosabb „küldetésemnek” az éjszakai élet feltérképezését tekintettem, de természetesen nem maradhatott ki a városnézés, múzeumlátogatás sem, valamint az olyan nevezetességek megismerése, mint a Hõsök tere, a Parlament, a Szent István Bazilika. Idegenvezetõimmel (akikkel még ma is ápolom a barátságot) felmentünk a Citadellára is, ahonnét káprázatos képet kaptam a fõvárosról. - Mi volt a legemlékezetesebb élményed nálunk? - Még az ittlétem legelején volt egy buli a hostelben, ahol megszálltam. Arra emlékszem a legszívesebben. Rengeteg kedves magyar és más nemzetbéli fiatallal ismerkedtem meg. Imádtam, hogy a különbözõ kultúrák képviselõivel (magyar, lengyel, francia, kínai, olasz, német és dél-koreai) szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot és a származásunkból adódó különbségek ellenére is teljesen lazán tudtunk szórakozni. Pont úgy, mint otthon.

RE-EUROPE

Semester retsemeS

- Van bármilyen hasonlóság a magyar és a koreai fiatalok között?

- Szeretnél újra visszajönni valamikor a (közel)jövõben?

- A magyarokra és a dél-koreaiakra is egyaránt jellemzõ, hogy igazán ki tudnak rúgni a hámból. Ugyanúgy élvezik az élet adta örömöket. Több hasonlóságot nehéz lenne mondani, tekintve, hogy kulturálisan és földrajzilag is elég távol van egymástól a két ország.

- Ha tehetném, minden hétvégémet nálatok tölteném! Ez sajnos most nem lehetséges, de addig is várom az alkalmat, hogy visszatérjek hozzátok, ami remélem, hogy nem is olyan sokára már megtörténhet.

- A számos nemzet ifjai között gondolom a „szebbik nem” képviselõivel is találkoztál. Tapasztalataid igazolták az amerikai ismerõsöd állításait? - Szerintem ha bárkit megkérdezel ezen a bolygón, büszkén vallja majd: páratlan szépségûek a saját nemzetéhez tartozó lányok. De számomra nincs kétség afelõl, hogy a magyar lányok a legeslegszebbek a világon.

*** Ha többet akarsz tudni Dél-Koreáról, ha kedvet kaptál ahhoz, hogy elmélyülj ebben a számunkra kevésbé ismert kultúrában, látogasd meg a Koreai Kulturális Központot Budapesten. Internetes címe: http://www.koreaikultura.hu/welcome.do

- S Magyarországnak milyen a híre? Mennyire ismert nálatok, Dél-Koreában ez a piciny közép-kelet-európai ország? - Dél-Koreában mindenki tudja, hogy hol van Magyarország. Ez talán azért van, mert vicces az ország neve (angolban hasonlít a „Hungary” a „hungry”, vagyis az éhes szóhoz). Egyébként, akik tõlünk Közép-Kelet-Európába utaznak, mind meglátogatják Magyarországot is, annak ellenére, hogy nem tudnak túl sokat a történelmérõl, vagy a kultúrájáról. - Ha otthon a barátaid kérdeznek Magyarországról, mit szoktál mondani nekik? - Mindenkinek azt mondom, hogy látogassa meg ezt az országot, egyen finom magyar ételeket, beszélgessen magyarokkal, mert igazán vendégszeretõ emberek, és fedezze fel az ámulatba ejtõ fõvárosuk minden szegletét! - Összességében milyenek a benyomásaid hazánkról? - Talán nem sértõ, ha azt mondom: Magyarország fergeteges hely. Az emberek nyitottak minden újra, mégis õrzik a különleges, egyedülálló kultúrájukat. Ráadásul Budapest elkápráztatott a gyönyörû, régi épületeivel, melyek észrevétlenül a múltba kalauzolják az embert.

Fõbb adatok az országról: Neve: Fõváros: Államforma: Hivatalos nyelv: Pénznem: Népesség (becsült): Terület:

Koreai Köztársaság Szöul elnöki köztársaság koreai Won 48,75 millió fõ 98 480 km2

25

Semester

RE-EUROPE

„KULTÚRA FEL!”

Pálmai J. Márk

Definiáld: kultúra! A legegyszerûbb kérdések a legfontosabbak? A legegyszerûbb kérdésekre nincs válasz? Ki képes válaszolni arra, hogy mi a kultúra? Támaszkodjunk netán Sir Edward Burnett Tylor és a kulturális antropológia magyarázatára? Esetleg hagyatkozzunk a saját belsõnk által festett képre? Üssünk fel egy könyvet, vagy hívjuk a „World Wide Web” segítségét? Tucatnyi definíció született a századok során. Megannyi kísérlet létezik manapság is, hogy végre kõbe véshessék az emberi lelket és szellemet tápláló megfoghatatlan „valaminek” a pontos leírását. Vannak, akik vallják, hogy soha nem születhet olyan kultúra-meghatározás, amit mindenki magáénak érez. A behatárolás többnyire a tudósok és a tudományok feladata. A kultúra szabad, megfoghatatlan és mindenhol ott van. Lehetetlen, hogy bárki képes legyen kalitkába zárni. Miért nem elég, ha csodálhatjuk? Mert az is kötelességünk, hogy megõrizzük értékeinket, s továbbörökítsük azokat az utókor számára. Nem határol. Keretez Akárcsak környezetünk, a kultúra is védelemre szorul tehát. A politikai és gazdasági érdekek pólyájába született Európai Gazdasági Közösséget (EGK) alapító Római Szerzõdés országhatáron belüli, nemzeti érdeknek minõsítette a kultúra ügyét. Hosszú évek után jutott el a közösség arra a pontra, ahol megfogalmazódott az „európai identitás és polgár” fogalma. A vén kontinens évezredeinek hagyatékára tekintettel az EGK belátta: nagy szükség van a múlt és a jelen kulturális értékeinek megóvását elõsegítõ törekvésekre – így a kultúrateremtésre is –, hiszen egy közösség kohéziója úgy lehet teljesebb és eredményesebb, ha tagjai minél több ponton érintkeznek, s ezáltal sûrûbbre szövik az összetartó hálót.

26

Az 1973-as koppenhágai konferencián az állam- és kormányfõk a kultúrát az európai identitás alapvetõ elemének ismerték el. Bizonyossá vált az is, hogy a gazdaság motorját nem lehet hajtani a kultúra csavarja nélkül. A felmerülõ globális kihívásokra válaszul az elsõ intézkedés az a határozat volt, amit az Európa Parlament hozott meg a kulturális örökség védelmérõl. A nyolcvanas években született meg az Európa kulturális fõvárosa ötlet, 1992-ben pedig az európai kulturális hónap címet viselõ programsorozat következett. „[a] Közösség hozzájárul a tagállamok kultúráinak kibontakozásához, tiszteletben tartva azok nemzeti és regionális különbözõségét, ugyanakkor elõtérbe helyezve a közös kulturális örökséget” – rendelkezik az 1992-es Maastrichti Szerzõdés 128. cikke, ami egyúttal azt jelentette, hogy a kultúra a közösségi politika szintjére emelkedett. Az új évezredben jött létre az unió elsõ kulturális keretprogramja, a Kultúra 2000, amely olyan határokon átnyúló, közös vonásokra összpontosító kezdeményezésekre fekteti a hangsúlyt, mint a tagországok kultúrájának és történelmének kölcsönös megismerése, a kulturális sokszínûség erõsítése, az európai kulturális örökség fontosságának hirdetése. Az intézkedés a korábbi uniós kultúra-programok – a Kaleidoscope, az Ariane és a Raphaël – egységesítése volt. Három akciócsoportot foglalt magában: az egyéves együttmûködési projektek, a többéves együttmûködési projektek és a speciális kulturális események csoportját.

28

RE-EUROPE

2007-ben az Európai Unió Tanácsának határozata létrehozta a Kultúra (2007-2013) keretprogramot, a Kultúra 2000 utódjaként. A program elõdjének továbbfejlesztésén alapult, az alkotók a sikeresen mûködõ elemeket megtartva, a nem elég jól mûködõ elemeket átalakítva, vagy azokat törölve tûztek ki célokat. E célkitûzések három fõ gondolat köré csoportosíthatók: a kultúra területén dolgozók nemzetközi mobilitásának elõsegítése, a mûalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése, valamint a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között. A mintegy 400 millió eurónyi összköltségvetésû beruházás tervezõinek végsõ szándéka az egész uniós kulturális ágazat átfogása, az európai szintû kulturális összefogás, az európai azonosságtudat kialakítása. Kulturális fõvárosok 1983-ban Melina Mercouri, akkori görög kultuszminiszter Athénba invitálta uniós kollégáit. A valaha színész-énekes karriert befutott politikusnõ a kultúrát éppúgy a nemzetek összefogásának eszközének akarta tudni, mint a gazdaságot vagy a politikát.

Semester retsemeS

Felszólalásával elérte, hogy a kulturális miniszterek tanácsa 1985-ben útnak indítsa az Európa kulturális fõvárosa címet viselõ programot, melynek célja az európai városok kulturális-mûvészeti egyediségének és sokszínûségének hirdetése, a közös kulturális örökség és az abban rejlõ kreatív erõk demonstrálása volt. A címet elsõként Athén kapta meg 1985-ben. A program pár év elteltével a legsikeresebb és leghatékonyabb kezdeményezések közé nõtte ki magát. Az európai polgárok egyik kedvencévé vált, jelentõs gazdasági és kulturális fejlõdést indított el a címet viselõ városok egész térségében. 1999-ben az „Európa kulturális fõvárosa” névre keresztelték a programot – elõször az írországi város, Cork büszkélkedhetett vele. 1985-tõl egészen 2007-ig a címet évente egyetlen város szerezhette csak meg (2000ben kivételesen kilenc várost jutalmaztak), 2007-tõl évente két várost választanak. 2005 és 2019 között minden tagország egy-egy városa sorra kerül. Az „öt templom városa” 2010-ben az unión kívül a törökországi Isztambul, a közösségen belül pedig a németországi Essen és a magyarországi Pécs voltak Európa kulturális fõvárosai. A második század környékén a rómaiak által alapított Pécsen Szent István püspökséget

27

Semester

RE-EUROPE

hozott létre. Nagy Lajos király jóvoltából országunk elsõ egyeteme is itt nyitotta meg kapuit. A középkorban a magyar humanizmus nagy költõje, Janus Pannonius dicsérte innen hazáját, a török hódoltság idejébõl építészeti csodák maradtak fenn. 2000-ben az UNESCO a feltehetõen negyedik századi keresztény temetõ épületegyüttesét a világörökség részévé nyilvánította. A Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgõ, az Angster-orgona és Vasarely városa Magyarországon az ötödik legnagyobb település. A megyeszékhely az uniós tagországok halmazának kicsinyített mása – mindig soknemzetiségû település volt, jellemzõ rá a különbözõ kulturális rétegek együttélése, nemzetiségek tradícióinak ötvözõdése. Pécs városának az Európa kulturális fõvárosa cím elhódítása köré csoportosuló fejlesztési programja négy kulturális beruházáson alapult. A pécsi konferencia- és koncertközpont a déldunántúli régió legnagyobb befogadóképességû, multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja lett. A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont ellátja a térséget, alkalmas közösségi, kulturális, és szabadidõs programok rendezésére is. A Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukció elnevezésû program nyolc múzeumépület felújítását, kertjeinek parkosítását, a kapcsolódó utcák és közterületek rekonstrukcióját, a múzeumépületek berendezését és informatikai fejlesztését tartalmazta. A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Kulturális Fõváros projekt legnagyobb beruházásának tekinthetõ; a pécsi Zsolnay kerámiagyár területén zajlott. Több mint 11 milliárd forintból kelt új életre a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A fõbb beruházások mellett számtalan felújítási

28

és megújítási munkálat zajlott a város egész területén, terek, parkok, utcák, épületek ölthettek új külsõt a programnak köszönhetõen. A mecseki Uránvárosnak is nevezett Pécs hazánk, Európa és a világ egyik legszebb és legsokszínûbb városa. 1998-ban az UNESCO a „Városok a békéér t-díjat” adományozta Pécsnek a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó magatartása miatt. Az „öt templom városának” 2010-es évérõl született idegenforgalmi adatok azonban elszomorítóak. Hogy 2010-ben Pécs miért nem volt hazánk tíz legvonzóbb turisztikai célpontjának listáján? Mindenki döntse el maga. De Európa legalább figyelt ránk. Források Csekõ Szilvia, Mesterházy Balázs, Zongor Attila: Európa kulturális fõvárosa Takáts József: Az újragondolt város – EKFiratok Somlyódy Nóra: A Balkán kapuja? Pécs Európa kulturális fõvárosa kulturpont.hu okm.gov.hu/kultura pecs2010.hu ec.europa.eu index.hu pecskep.hu elib.kkf.hu

RE-EUROPE

Semester retsemeS Magyar Tamás

A FÕVÁROS KASSÁN VAN (képek: http://www.kassa2013.eu/kassa.htm ) „Párhuzamos történetek - Budapest és Kassa, fõváros és régiócentrum a 19. század második felében” – ezt a címet viseli a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása a kassai Keletszlovákiai Múzeumban. Többek között ezen a programon is részt vehetnek majd az érdeklõdõk 2013. október 23- a és 2014. január 26- a között. Ráadásul ez csak egy a sok rendezvény közül, amit Európa egyik kulturális fõvárosa kínál az idén. Kassa január 19-én nyitotta meg kapuit az uniós polgárok elõtt. A város programajánlóban csaknem 360 kulturális esemény szerepel. Az Európa Kulturális Fõvárosa címnek köszönhetõen ugyanakkor a külföldi média és turisták is felfigyeltek a felvidéki településre. Így Kassa bekerült a Budgettravel.com és a Lonely Planet portálok által ajánlott idei idegenforgalmi célpontok közé. Ennek fényében megalapozottnak tûnik az a várakozás, amelyik egymillió turista látogatására számít ebben az esztendõben a városban.

Az Európai Bizottság idén is két helyszínt hirdetett ki Európa Kulturális Fõvárosának. Szlovákia második legnagyobb települése Marseille-el osztozik ezen a címen. A döntõben a kelet-szlovákiai városnak Nyitrával, Túrócszentmártonnal és Eperjessel kellett megmérkõznie a végsõ gyõzelemért. Míg Kassa a Közép-Kelet-Európában betöltött szerepére helyezi a hangsúlyt, addig Marseille a Földközitenger népeinek kulturális örökségét teszi

elsõdlegessé. Hazai szempontból is sikerként könyvelhetõ el, hogy Pécs után egy olyan város nyitotta ki a kapuit Európa és a világ elõtt, amelyik jelentõsnek mondható magyar kulturális örökséggel rendelkezik. A gazdag mûvészeti örökséggel bíró település a Használd a várost! – szlogennel nyerte el a megtisztelõ címet. A rendezõk nem nagy beruházásokban gondolkodtak, inkább a város utcáin, terein kínálnak kulturális programokat az odalátogatóknak és a Kassán élõknek. Négy neves, Kassához szorosan kötõdõ személyiség életmûve köré épül a több mint háromszáz idei program. Leginkább Márai Sándort érdemes kiemelni, aki jelentõs szellemi értéket képvisel a város történetében. Nemrégiben készült el az író felújított emlékszobája, lehetõség nyílik arra, hogy az érdeklõk ennek megtekintésén kívül magyar nyelven beszélõ idegenvezetõ vezetésével felkeressék azokat a helyszíneket, amelyekre a Kassai õrjárat címû mûvében kalauzolta el olvasóit az író. Különlegességként említhetõ, hogy a kulturális programsorozatban Miskolc is jelentõs mértékben kiveszi a részét. A két település ugyanis kiváló testvérvárosi kapcsolatot ápol egymással. A borsodi megyeszékhely Kassán is bemutatja a híres operafesztivált, hogy ezzel is Miskolcra csalogassa a Szlovákiába látogató közönséget. Továbbá a felvidéki programsorozat keretében Miskolc felvonultatja a számunkra kedves magyar gasztronómiai ízeket és értékeket is. A kassai programsorozatról folyamatos tájékoztatást kaphatunk a www.kosice2013.sk/hu oldalon. Emellett a hazánk kassai fõkonzulátusa által szervezett magyar programok a www.kassa2013.eu internetes portálon érhetõk el.

29

Ha valaki végigböngészi a Bárka mûsorát, akkor csupa kortárs darabbal találkozik Tasnáditól Conor McPhersonig, Dough Wrighttól Bradbury-ig, Mro¿ektõl Mas³owskáig. De kifejezetten a Bárka számára is születnek darabok, amivel a színház célja az, hogy közvetlenül megszólítsák a nézõket és a mindennapjaikat meghatározó eseményeket helyezzék a középpontba. Az idei évad is ennek jegyében telik, négy bemutatót terveztünk. Az elsõt októberben, egy Ödön von Horváth átdolgozást a Vasárnap 16:48-at tûztük mûsorra. Novemberben Tasnádi István-Vidovszky György A harmadik hullám címû elõadása került bemutatásra. Az évad második felében, márciusban Volodimir Klimenko Lev Tolsztoj regényének inspirációjára született, Anna Karenina címû mûvét tûzzük mûsorra Vlad Troickij rendezésében. A szezont Sven Delblanc Álarcosbál címû darabja zárja, a mû a 18. századi svéd történelem eseményét, a III. Gusztáv király ellen a stockholmi operaházban elkövetett merényletet, valamint annak elõzményeit dolgozza fel. Összegezve: a fõváros és a magyar színházi élet egyik legjelentõsebb, legszínesebb kulturális intézménye a Bárka, ami egyfelõl színház, másfelõl egy Hely, ahol kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, közönségtalálkozók segítik, hogy a közönségbõl napról-napra alkalmi közösségek jöjjenek létre.

SZUBJEKTÍV

Semester retsemeS Nagy Lívia

COUCHSURFING Változtassuk meg együtt a világot, kanapéról-kanapéra! Szeretnél utazni, de nincs rá elég pénzed? Ráadásul félsz, hogy nem találod a helyed egy idegen környezetben? Esetleg nincs társad az utazáshoz? Ezekre és hasonló kérdésekre adok választ élménybeszámolómban, amit saját és barátaim tapasztalataira alapoztam. Remélem tetszeni fog, tehát vágjunk is bele! Az írásom címében is olvasható, figyelemfelkeltõ jelmondat után jogosan következtethetünk valami elvont társaságra, vagy csopor tra, de nem errõl van szó. A CouchSurfing egy újfajta közösség, amely a fentebb idézett mottó véghezvitelére törekszik, miközben számtalan élményt nyújthat számunkra. Sokunkkal elõfordult már, hogy valamelyik barátunknál töltöttünk el egy, vagy akár több éjszakát, és alkalmi szállásunkon kedvtelésbõl, vagy szívességbõl fogadtak be minket. A CouchSurfing ebbõl az alaphelyzetbõl indul ki. Casey Fenton ültette át 1999-ben a gyakorlatba a szervezet létrehozásának ötletét, amit 2003ban egy non-profit alapon mûködõ hálózattá fejlõdött az interneten. A szervezet alapvetõ célja az, hogy a világhálón keresztül találjon az utazni vágyó ingyen szállást, majd utazása során új közösséget, életre szóló élményeket és barátokat. A CouchSurfing weboldala 2004 januárjában kezdte meg a mûködését. A lassú indulás után a portálnak már a második évben 45000 regisztrált felhasználója volt. Ez a szám a mai napig növekszik és most már megközelítõleg 3 millió körül mozog.

2006-ban – számítógépes problémákból adódóan – hatalmas veszteség érte az adatbázist mûködtetõ céget, ami a szolgáltatás leállásához vezetett. A sok bíztatás hatására azonban Fenton egy éven belül létrehozta a „CouchSurfing 2.0”-t, amit a címben említett szlogen jegyében indított el. (A jelmondat angolul "Participate in Creating a Better World, One Couch At A Time") 2011-ig a CouchSurfing Collectives rohamosan növelte a programban résztvevõk számát, és a rendezvények, programok világszerte egyre népszerûbbé tették a szolgáltatást. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a 21. században egyre elterjedtebbé vált a világban a bûnözés, ezen belül is az emberkereskedelem. Felgyorsult életünkben egyértelmûen meghatározó szerepe van az internetnek, amely egyúttal rengeteg veszélyt is rejt magában. A megfelelõ elõvigyázatosság érdekében és a rossz tapasztalatok hatására Casey Fenton az addig non-profitként mûködõ részvénytársaságot felvásárolta. A 2011 augusztusa óta for-profit vállalatként tevékenykedõ CouchSurfing International Inc. oldala is megújult. A felhasználási feltételek szigorodtak, ugyanakkor a személyes adatok megadása után a szervezet kvázi korlátlanul használhatja a tudomására jutott információkat. Ezt a feltételt sokan támadják, pedig összehasonlításképpen be kell látnunk, hogy a Facebook közösségi por tál felhasználási feltételei is ehhez hasonlóak. Ezek az intézkedések a tagok biztonsága érdekében szükségesek, hiszen a rendszer tudja, hogy éppen kitõl kaptál szállást,

31

Semester

SZUBJEKTÍV

a vendéglátó elérhetõségét és ezek az információk veszély esetén segítségül szolgálhatnak a rendfenntartó szervek számára. A CouchSurfing közösséghez regisztrációval csatlakozhatunk, amit ingyenesen megtehet bárki. A tagoknak lehetõsége van számos szempont megadására, és ha késõbb egy vendéglátót keresünk, akkor ezek alapján lehet „kiszûrni” a számunkra szimpatikus személyeket. A legfontosabb keresési paraméterek közé tartozik az életkor, a tartózkodási illetve lakhely, a nem, a honlapon való aktivitás szintje, az érdeklõdési körök, a tanítási képességek, nyelvtudás szintje stb… A tudás gyarapításának hihetetlenül jó és hatásos formája ez a típusú utazás, hiszen itt közvetlenül kerülsz kapcsolatba az ország, település polgáraival. Náluk laksz, velük együtt nézhetsz várost, együtt buliztok. Ráadásul sokkal olcsóbb ez a megoldás, mint egy külföldön töltött szemeszter. Persze sok szempontból más is, bár a külföldi tanulás szempontjából kezdetnek megteszi. Velem is többször elõfordult már, hogy utazásaim alatt még a barátaimhoz is kizárólag angolul szóltam, ezért hazatérve nagyon nehéz volt visszaállni a magyar beszédre. Ez azért is meglepõ, mert csupán 3-5 napokra utaztam el.

32

Szinte mindenkinek az elsõ kérdése az, hogy nem veszélyes-e egy vadidegennél lakni, ráadásul egy másik országban. Semmi sem veszélytelen, ezért szerencsésnek mondhatom magam, hogy eddig kizárólag jó tapasztalataim vannak a CouchSurfinggel kapcsolatban. Elsõ utazásom alkalmával szüleim szinte el sem akartak engedni a barátnõmmel, hiszen két lány Milánóban egy olasz férfinél... Vendéglátónk viszont készségesen megadta minden adatát, amit természetesnek talált egy ilyen helyzetben. Ráadásul a biztonságra nagyon ügyelnek a weboldal fejlesztõi is. Ezért szigorúak ennyire a felhasználási feltételek, és az adatok kezelése. Ezen kívül megerõsítésként szolgál a vendéglátó kiválasztásánál az ajánlások figyelembe vétele is. Ugyanis értékelni kell egymást, az alapján, hogy milyen volt az illetõ vendéglátóként, vendégként vagy egyszerûen csak egy találkozás alkalmával. Mások személyes tapasztalata sok mindent elárul az emberrõl, és nem csak pozitív, hanem semleges és negatív osztályozás is lehetséges. A biztonság megerõsítésének másik fõ eleme a bankkártyás hitelesítés, melynek során igazolhatod, hogy ki vagy. Ez nem kötelezõ, de teljesítése megjelenik az adatlapon és ez az információ is segíti az utazni vágyókat a választásban. Az új tagokat a regisztrációt követõen egy bizottsági tag köszönti levélben, aki készségesen áll a rendelkezésre bármilyen felmerülõ kérdésben. Ez nagy segítség, hiszen többek

SZUBJEKTÍV között arról kaphatsz tájékoztatást, hogy mihez kezdjél a profiloddal, mivel töltsd fel azt és hogyan kezdj hozzá a szörfözéshez. Ha nem tudsz szállást nyújtani, akkor sincs gond, sokan keresnek csak egy-egy bulihoz, beszélgetéshez partnert. Mégiscsak biztosabb úgy megismerkedni a helyiekkel, hogy elõtte már beszéltetek az interneten keresztül, és már van egy közös témátok is: a CouchSurfing. Érdemes meghallgatni mások élménybeszámolóit, vagy elolvasni, mert nagyon motiválnak arra, hogy kipróbáld a CouchSurfinget, merjél ismerkedni, utazni és belevágni egy életre szóló kalandba. Számomra nem volt kérdés, hogy kipróbáljam a CouchSurfinget, hiszen máshogy talán nem adódott volna lehetõségem eljutni ennyi varázslatos helyre. Barátnõimmel Magyarországon belül gyakorta stoppal közlekedünk. Ez külföldön sem történt másként. Ez sem veszélytelen, de jó nyelvtudással és egy csepp szerencsével semmi sem lehetetlen. Olaszországban volt, hogy azért vettek fel minket, mert féltettek, hiszen a stoppolás nem elterjedt gyakorlat a mediterrán országban. Belgiumban viszont még ki sem tettük magunk elé az úti célunkat jelzõ táblát, máris hárman álltak félre készségesen. Tíz- tizenöt percnél sehol sem kellett többet várakoznunk. A CouchSurfing-útjaim során eddig összesen négy különbözõ vendéglátónál voltam. Mindig

Semester retsemeS

izgalmas, hogy akihez megyünk, vajon tényleg olyan lesz-e, mint a profiljában beállított személy, vajon külön szobát kapunk majd, vagy esetleg csak egy kanapét. Az eddigiek alapján azt kell mondanom, hogy a valóság általában minden elképzelhetõt felülmúlt. Legelsõ „hostunknál” egyenesen szülei vidéki nyaralójában kaptunk szállást, ahol mesébe illõ környezetben tölthettünk el egy éjszakát. Majd másnap egész napos kirándulásra vitt minket a Como-i tóhoz, mely Milánótól nem messze található. Nélküle nem lett volna lehetõségünk erre. A vendéglátóknak ez nem kötelessége, de szívesen töltik vendégeikkel az idõt, szeretik megmutatni a helyi jellegzetességeket, és a legjobb közösségi helyeket. A törõdésért cserébe semmit nem várnak el, azonban mi mindig viszünk itthonról magyaros ajándékokat kisebb kiszerelésben, ami a kézipoggyászunkba belefér. A pálinka mindenhol nagyon népszerû, ezen kívül egy kulcstartó, mágnes, csoki vagy keksz, kolbász és pirospaprika is felkerülhet a szuvenír listára. Általában meglepõdtek, hogy vittünk nekik ajándékot, hiszen a többség nem szokott, de szerintem ez a minimum. A másik dolog, amivel viszonozni lehet a sok élményt, hogy amikor õk látogatnak el szeretett kis hazánkba, akkor mi is hasonló módon szánjunk rájuk idõt. Vigyük õket a népszerû, vagy éppen a kevésbé köztudott helyekre. Én nem tudok szállást biztosítani külföldiek számára, de már volt szerencsém három külhoni barátomat is elkalauzolni Budapesten. Összegzésként szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy amíg nem próbáltam, nem is tudtam elképzelni milyen élményeket nyújthat a CouchSurfing. Ezért is bíztatok mindenkit arra, hogy ha van rá lehetõsége és kedve utazni, akkor próbáljon kapcsolatba lépni helyiekkel. A lehetõség biztosított, a többi már csak rajtatok múlik! Forrás: saját élmények + www.couchsurfing.org

33

Semester

SZUBJEKTÍV

GAP YEAR

Czifra Alexandra

Hasznos is lehet a halasztás? A GAP year egy angol szókapcsolat, amelynek a legkifejezõbb magyar megfelelõje az „évkihagyás” lehetne. Leggyakrabban ezzel a jelenséggel a középiskola befejezése után és az egyetem, vagy fõiskola megkezdése elõtt találkozhatunk, de láthatunk példát arra is, hogy a diákok a felsõoktatásban töltött éveiket szakítják meg. Számtalan okból merülhet fel bennünk a halasztás ötlete. Elõfordulhat például az, hogy a középiskolás évek után még nem tudjuk eldönteni, hogy milyen hivatást válasszunk. Nincs elegendõ tapasztalatunk még a minket körülvevõ világról, esetleg nem nyertünk felvételt az adott évben az áhított oktatási intézménybe. Ekkor jön el annak az ideje, hogy élményekre, ismeretekre tegyünk szer t, hagyjuk, hogy különbözõ hatások érjenek, és formálják személyiségünket. A következõ tanév megkezdéséig pedig remélhetõleg sikerül kialakítani magunkról és a világról egy olyan képet, amelyik már segít eldönteni azt, hogy hova és hogyan tovább. Sokan csak azért halasztanak egy évet, mert élményekre vágynak. Szeretnének utazni, nyelveket tanulni, új lehetõségeket kipróbálni. Ismét mások pedig a felsõoktatás által kínált ösztöndíj-lehetõségeket kihasználva töltenek egy, vagy több szemesztert külföldi partneriskoláknál. Részt vesznek csereprogramokban, külföldi szakmai gyakorlaton vagy tanulmányi utakon bõvítik ismereteiket.

34

Azoknak, akik ilyesmibe „vágják a fejszéjüket”, legtöbbször munkát is kell keresniük, hogy finanszírozni tudják dédelgetett álmaik valóra váltását. A pénzkereseti lehetõségek között a leggyakoribb babysitterkedés, vagy az animátorkodás. De az önkéntes munkákról se feledkezzünk el. Ebben a különbözõ önkéntes munkával foglalkozó szervezetek, szolgálatok lehetnek a segítségünkre, amelyek kínálata akár néhány kattintással az interneten keresztül

is elérhetõ. Az önkéntesség ideje alatt végzett tevékenység során sokat tanulhatunk, lehetõségünk nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére. Nem utolsó elõny továbbá az is, hogy anyanyelvi környezetben nyílik lehetõség az adott ország nyelvének elsajátítására, valamint a kapcsolati tõkénket is gyarapíthatjuk, ami életünk késõbbi szakaszában a hasznunkra lehet. Egy GAP year alatt az utazás és a szórakozás mellett alkalmunk nyílhat akár arra is, hogy felkészüljünk egy új felvételire. A néhány szemeszteres külföldi felnõttoktatásban, vagy szakképzésben való részvétel pedig egyenesen hozzájárulhat a hazai felvételi sikerességéhez. Az így megszerzett képesítésért ugyanis sok esetben értékes plusz pontok járnak. Ugyanígy a nyelvvizsga megszerzésére is hasonló okokból buzdítanék mindenkit. Amennyiben pedig dolgozni is lehetõségünk nyílik az átmeneti évünk idõszaka alatt, azt referenciaként feltüntethetjük önéletrajzunkban. Az sem árt, már az iskola megkezdése elõtt megtudjuk, hogy milyen a munka világa, mennyire meg kell becsülnünk a fizetésünket, és talán társainknál érettebben érkezhetünk vissza az iskolapadba. Szeretnék egy internetes oldalt is a figyelmetekbe ajánlani: http://www.gapyear.com/. Ez a portál sokszínû lehetõségeket tár elétek és igyekszik ötletekkel ellátni a vállalkozó szellemûeket. Kösd össze a kellemeset a hasznossal, a következõ hármas segíthet leginkább ehhez hozzá: WORK & TRAVEL & LEARN

SZUBJEKTÍV

LEHETÕSÉGEK, AMELYEKTÕL CSAK

Semester retsemeS Harakály Bianka

EGY HATÁR VÁLASZT EL Északi szomszédunk, Szlovákia velünk együtt csatlakozott 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz és 2009. január 1-jén vált az eurózóna tagjává. A tagállami lét rengeteg új kaput nyitott meg Szlovákia számára, és az ország is nyitottabbá vált az uniós polgárok elõtt. Ennek jele az is, hogy egyre több külföldi diák folytatja Szlovákiában – legalábbis egy meghatározott ideig – a tanulmányait. Néhány hasznos információ és tapasztalat felsorakoztatásával szeretném bemutatni, hogy milyen lehetõségeket is kínál Szlovákia a külföldi hallgatók számára. Jelenleg huszonegy felsõfokú intézmény mûködik északi szomszédunknál. Ezek között van egy rendõr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezõgazdasági, és négy mûszaki egyetem, továbbá három zenei és mûvészeti akadémia. Szlovákiában jelenleg az állami egyetemek vannak túlsúlyban, de az ország lehetõséget biztosít magánegyetemek alapítására is. A legtöbb egyetem a fõvárosban, majd Kassán, Eperjesen (Presov), Nyitrán és Zsolnán (Zilina) található. Magyarországról és az uniós tagországokból az elmúlt években egyre több hallgató pályázott meg szlovákiai ösztöndíjprogramokat.

S most következzék néhány hasznos információ a szlovákiai egyetemekkel kapcsolatban. Ha valaki bármilyen támogatás nélkül szeretne a szomszédban magánegyetemen, illetve levelezõ tagozaton tanulni, akkor az egy éves tandíj átlagosan 1500 euró körül alakul. A doktorandusz képzés éves díja 3000-8000 euró. A más országokból érkezõ hallgatók az Erasmus és a CEEPUS program segítségével pályázhatnak. Az Erasmus programban jelenleg 33 ország vesz részt, együttmûködésük eddig több mint 2,5 millió diák külhoni képzését tette lehetõvé. Az Erasmus 2007 és 2013 között az EU Life Long Learning (LLL) program keretén belül mûködik. A lifelong learning, magyarul: élethosszig tartó – másképpen: egész életen át tartó – tanulás mára egész Európában egyetemes oktatáspolitikai és neveléstudományi paradigmává vált. A kiutazó magyar diákok havi ösztöndíja átlagosan 350 euró, viszont ez országonként változhat. Jelenleg szakollégiumunk tagjai közül Lovrek Száva tartózkodik Szlovákiában, aki sikeres pályázatának köszönhetõen egy egész félévet tölthet el a pozsonyi Economic Universityn. Karunkról még egy diák tanul odakint, Dora Beáta. (Akivel ebben a lapszámban Skuta Vivien készített interjút. A beszélgetést a Mobilitás rovatban olvashatjátok – a szerk.) Az Erasmus és a CEEPUS program segítségével úgynevezett multikulturális társadalom alakult ki az egyetemeken belül, ahol a hallgatók különbözõ nemzetiségû fiatalok társaságát élvezhetik. A CEEPUS egyébként nem más, mint egy közép-európai felsõoktatási csereprogram, amiben természetesen Szlovákia is részt vesz. A CEEPUS-t hat közép- európai állam alapította 1993. december 8-án. Célja, hogy a közép- és kelet európai országok felsõoktatási intézményei között gördülékenyebbé tegye az oktatók és a hallgatók cseréjét. Lehetõséget biztosít még nyári egyetemeken, illetve szakmai

35

Semester

SZUBJEKTÍV

kurzusokon is a részvételre. Az alap vagy mesterképzést végzõ hallgatók egységesen havonta 280, míg a doktorandusz-hallgatók 470 eurós ösztöndíjban részesülnek. S most nézzük Szlovákiában a lakhatási lehetõségeket, hiszen ez is fontos szempont azoknak, akik a szomszéd országban keresnek továbbtanulási lehetõséget. Mások mellett Lovrek Száva is arról tájékoztatta a Semestert, hogy míg egy 50 négyzetméteres belvárosi lakás bérleti díja havonta 250 euró, a kollégiumi havidíj mindössze 78 euró. De ne feledkezzünk meg a mindennapi megélhetésrõl sem! A szlovák árak szinte egyeznek a hazaival, tehát ha bevásárolni indulunk, akkor hasonló összegért szinte ugyanazt tudjuk beszerezni, mint itthon. A különbség az áfa mértékében mutatkozik meg, ez Szlovákiában valamenynyivel kevesebb. Ha mindent összeszámolunk, egy albérletben élõ fiatal átlagos havi költsége 200-220 euró között mozog, míg a kollégista mindezt 150 euróból megússza. Ami a tömegközlekedést illeti, minimum 3 hónapra szóló bérletet lehet csak vásárolni, amelynek összege 33 euró, ami nagyjából tízezer forintnak felel meg. A vonaljegyet is érdemes megemlíteni, amit a diákok 35 centért vehetnek meg. Hozzá kell tenni, hogy számunkra ez a kedvezmény csak nemzetközi diákigazolvánnyal (ISIC Card) érhetõ el. Ha valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, akkor van lehetõsége ennek az igazolványnak az igénylésére, amit 20 euróért lehet kiváltani. A kártya tulajdonosát viszont igen sok

36

kedvezmény illeti meg. Nemcsak a helyi, de a távolsági, külföldi közlekedésben is olcsóbb jegyek vásárolhatók, sõt – a hazai lehetõségekhez hasonlóan – az éttermekben és könyvtárakban is használható az igazolvány. Budapest és Pozsony között egy retúr vonatjegy diákok számára 17,5 euró. A vonatok Budapestrõl elég sûrûn járnak, viszont hozzá kell tenni, hogy csak a fõvárosunkból indulnak, máshonnan nem. A vonat mellett még a távolsági buszt is igénybe lehet venni, ami Gyõrön keresztül közlekedik. Lovrek Száva arról is tájékoztatott minket, hogy a pozsonyi Economic Universityn a vendéghallgatók 300 eurót kapnak havonta. Az intézmény saját kollégiummal rendelkezik, aminek havi díja 77,5 euró, ami megközelítõleg 20 ezer forintnak felel meg. Ha a havi ösztöndíjból levonjuk a kollégiumi díjat, egy hétre körülbelül 50 euró jut, ami szabadon felhasználható. Mindemellett az Erasmuson belül mûködik az úgynevezett ,,buddy” rendszer, ami azt jelenti, hogy a külföldi diáknak van egy mentora, aki kezdetben mindenben segíti õt. Megmutatja, mit hol lehet beszerezni, hogyan mûködik a tömegközlekedés, elkíséri a mentoráltat a városba. Hasznos linkek: http://www.saia.sk/_user/documents/publika cie/study-slovakia-vnutro-a5-web.pdf http://www.ceepus.info/public/nco/ncoinfor m ation_main.aspx?Country=SK http://www.saia.sk/en/main/saia/ceepus http://mavstart.hu/ ·

SZUBJEKTÍV

ÖNKÉNTESEN A SZERETETOTTHONBAN Amikor kiutaztam, féltem az ismeretlentõl. Odakint azonban teljesen megváltoztam, már sokkal bátrabb és önállóbb vagyok – mondja Kis Veronika, aki egy külföldi önkéntes munkával töltött esztendõ során érte el ezt a belsõ átalakulást. Veronika ma is a németországi Tecklenburgban tartózkodik, egy fogyatékos felnõttekkel foglalkozó programban vesz részt. A vele folytatott beszélgetésbõl az is kiderül, hogy odakint találta meg a hivatását, amirõl hazatérve sem szeretne lemondani.

Melyik szervezet segítségével jutottál ki? A Magyar Máltai Szeretszolgálat szervezte azt az önkéntesek számára meghirdetett programot, amiben részt veszek én is. A fogyatékos felnõttek ápolása a legfontosabb feladatunk. Két helyszín – Németország, vagy Franciaország – közül választhattam. Azért döntöttem a németek mellett, mert az õ nyelvük mindig is közel állt hozzám, és szívesen fejlesztettem volna tovább a meglévõ tudásomat. Franciát viszont sosem tanultam. Túlzottan bátor vállalkozásnak tartottam volna azt, hogy úgy megyek ki egy ismeretlen országba, hogy az ott beszélt nyelv teljesen idegen a számomra. Hogyan zajlott a felvételi eljárás? Nehéz volt bekerülni az önkéntesek közé? Egy önéletrajzot és egy kérvényt kellett beadnunk német és magyar nyelven. A jelentkezés csak akkor volt érvényes, ha ezek mellé csatoltunk egy ajánlást is, méghozzá a

Semester retsemeS Váradi Dóra

Máltai Szeretszolgálat régió vezetõjétõl, vagy a szervezethez tartozó egyik szerzetestõl. Motivációs beszélgetésen is részt vettem, ami elõször magyarul, majd németül zajlott. Ezután derült ki, hogy sikerült-e a felvételi, vagy sem. Nekem eredményes volt, ezért meghívást kaptam egy két-három napos szemináriumra Budapestre, ahol a leendõ feladatokról beszélgettünk, ismerkedtünk, próbáltunk lelkileg is felkészülni a ránk váró teendõkre. Majd három napot töltöttünk el egy fogyatékosokat ápoló és gondozó intézetben, ahol tulajdonképpen belekóstolhattunk a vállalt munkába. A felvételi nem okozott számomra meglepetést, mert korábban már a nõvérem is részt vett ugyanebben a programban, aki felkészített arra, hogy mire számíthatok. A szüleim is kapcsolatban állnak a szeretetszolgálattal, de az internetrõl is sok információt gyûjtöttem össze. (http://www.maltai.hu/?action=new&newid=543).

Mi az a kontkrét feladat, amit neked kell ellátnod? Hogyan mûködik a szeretetotthon? Az az otthon, ahol én dolgozom, a „Bárka” közösséghez tartozik, ami azt jelenti, hogy nem csak ápoljuk a fogyatékos lakókat, hanem együtt is élünk velük. Leginkább egy nagy családhoz hasonlítunk. A fõ feladatunk az, hogy a lakók mindennapi életét segítsük. Emellett arra törekszünk, hogy valamilyen fokú önállóságot is biztosítsunk a számukra. Ezen kívül mindenféle háztartási feladatot is ellátunk, így például bevásárolunk, takarítunk. Ez a program eredetileg egy évig tart, azonban te már több mint egy esztendeje kint vagy. Hogyan lehetséges ez? A program tényleg csak egy évre szól. De én annyira megszerettem a közösséget és a

37

Semester

SZUBJEKTÍV

környezetet, hogy mindenképpen kint akartam maradni, ezért hivatalosan is jeleztem: folytatni szeretném. Mivel nincs egyészségügyi – tehát szakirányú – végzettségem, csak félállásban vettek fel, de számomra az a lényeg, hogy maradhattam. Úgy érzem, hogy megtaláltam a hivatásomat, amit hazatérve is szeretnék tovább gyakorolni. Miért ezt a lehetõséget választottad ahhoz, hogy külföldön szerezz tapasztalatot? Hiszen számtalan más megoldás is a rendelkezésedre állt volna. Tudom, hogy sokféle küldföldi ösztöndíj program létezik, de elsõsorban azért döntöttem így, mert az önkéntesség mindig is közel állt hozzám. Már otthon is részt vállaltam hasonló akciókban, például tar tós élelmiszerek gyûjtésében. Évek óta tagja vagyok a Máltai Szeretszolgálatnak, az egész családom az egészségügyben dolgozik. Az érdeklõdés tehát – úgy is mondhatjuk – „átöröklõdött” belém. Sokat fejlõdött a nyelvtudásod? Hiszen – mint említetted – ez is szerepelt a kitûzött céljaid között. Rengeteget fejlõdött és meglepõen gyorsan. Gondolom, ez annak is köszönhetõ, hogy jó alapokkal rendelkeztem, mivel nyelvi tagozatos osztályba jártam a gimnáziumi évek alatt. Ezen felül részt vehettünk a program keretében egy ingyenes nyelvi kurzuson is. Ezeket az órákat egy szintfelmérõ elõzte meg, ennek alapján kerülhettem a nyelvtudásomnak megfelelõ osztályba. A kurzus fél évig tartott, heti két alkalommal, három-három óra idõbeosztásban. Szóbeli és írásbeli feladatokat is gyakoroltunk, az egészet leginkább egy nyelvvizsgára felkészítõ tanfolyamhoz hasonlítanám. Hogyan látod most a németeket és Németországot? Egy nagyon színes, soknemzetiségû országban élek most, ahol alapvetõen nagyon barát-

38

ságosak és nyitottak az emberek. Nem éreztem azt, hogy bármiféle elõnyöm, vagy hátrányom származott volna abból, hogy egy másik államból jöttem. A németek nagyon elégedett, vidám emberek. A hangulatukra egyáltalán nem jellemzõ az a fajta melankólia, ami nálunk honos, ami – gondolom – a magasabb életszínvonalnak is köszönhetõ. Az emberek idekint odafigyelnek a környezetükre, emiatt a városok szinte az mindenhol nagyon tiszták és igényesek. Azt hiszem, igazán megszerettem ezt az országot és az itt élõket. Milyen tapasztalatokat szereztél odakint, és ezek közül melyeket tartod a legfontosabbaknak? Rengeteg szakmai ismeretre tettem szert. Sokat tanultam az emberekrõl és a kapcsolatokról, a türelemrõl, és mindezek által saját magamról is. Sokkal önállóbb és bátrabb is lettem. Amikor kiutaztam, eleinte féltem a munkától, az idegen országtól és emberektõl, egyszóval az ismeretlentõl. Bátran kijelenthetem, hogy most már bármikor neki vágnék bármilyen útnak, méghozzá félelem nélkül.

SZUBJEKTÍV

KÖNYVAJÁNLÓ: SKRILLEX, T. REX, BÖRLESZK

Semester retsemeS Hecker Flórián

Ajánlás a magányhoz, továbbá eljárási normák fényességes telihóóód' esetén. Kurt Vonnegut nem regényíró, de mégcsak nem is irodalmár. Kurt Vonnegut sem nem tetovált lány, sem nem szürke árnyalat az ötvenbõl. Kurt Vonnegut nem próféta, de mégcsak nem is telejós, Kurt Vonnegut-ot sem nem eszik, sem nem isszák. Kurt Vonnegut punk, méghozzá a javából. Kur t Vonnegut legény a gáton. Kurt Vonnegut konkvisztádor és egyben aboriginal. Kurt Vonnegut kozmosz és káosz, ó- és újszövetség, lenni és nem lenni, lári és fári. Kurt Vonnegut az utolsó megskalpolt mohikán. Kur t Vonnegut Börleszk címû könyve olyan, mint átlépni a határt. Nem hazatérés, de fordulópont. Arról szól, hogy hosszú ideje nyilvánvalóak a kérdéseink, a dilemma, amivel küszködünk, valamint a gyarlóság, amely igazán röghöz köt, ennek ellenére – jobb híján - kitartunk, enyelgünk, öljük a pillanatot, s végleg lehúzzuk a rolót. Kurt Vonnegut Börleszk címû könyve olyan, mint Grigorij A. Patyomkin álépületeinek homlokzatán egy ablak. Íme, a valóság! Nem beszélhetünk történeti szálról, nem állíthatjuk, hogy eljutunk A-ból B-be, pláne nem C-be. Nincsenek okok, belõlük fakadó okoza-

tok, nincsenek akciók, rájuk felfûzött reakciók. Nincs púder és szájfény, sallang és máz, nincs kitaposott út és szabad kilátás. Nincs mese. Van viszont tér és felbecsülhetetlen táj. Dimenziók és távlatok. Ihlet és önkény, ígéret és jótékony homály. Van mindenféle átmenetet nélkülözõ katarzis, döbbenet és fájó eszmélés. Van bûnbocsánat, még sincs remény. Nincsenek korlátok, még sincs megoldás. Van tagadás és van crédó. Nincs elmúlás és nincs halál. Nincs semmi baj. Kurt Vonnegut Börleszk címû könyve memento, hogy akad – még ha elvétve is - józan ész, amely hitet tesz csodák mellett. Kurt Vonnegut Börleszk címû könyve bizonyíték, hogy akik sosem fognak talajt és vernek gyökeret, nem teremtettek életképtelennek. Kur t Vonnegut Börleszk címû könyve demonstráció, hogy bár mára számos sebbõl vérzünk, mi hajlandónak mutatkozunk ezen felülemelkedni, de kikérjük magunknak, hogy ágyban, párnák közt kerüljön pont a mondat végére. Akinek van füle a hallásra, hallja!

39

Semester