Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

MISKOLC, 2014. augusztus 28.

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

1

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések .................................................................................. 8 1.1

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. ............................................................................. 8

1.2

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ....................................................... 8

1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésére, elfogadására, jóváhagyására, nyilvánosságára vonatkozó szabályok ................................................................................................. 9

2

1.4

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya........................................................................ 10

1.5

Alapító okirat ......................................................................................................................... 11

Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................... 18 2.1

3

Az intézmény vezetője........................................................................................................... 18

2.1.1

Az igazgató ..................................................................................................................... 18

2.1.2

Az intézményi képviselet szabályai................................................................................ 18

2.1.3

Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ................. 21

2.2

Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ................................ 21

2.3

Az intézmény szerkezete, szervezeti felépítése .................................................................... 22

2.4

Az intézmény vezetősége ...................................................................................................... 24

2.4.1

A vezetői testület........................................................................................................... 24

2.4.2

Az intézmény vezetősége .............................................................................................. 24

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei .................... 25 3.1

Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................... 25

3.1.1

A nevelőtestület döntései és határozatai ...................................................................... 25

3.1.2

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlása, átruházása ......................................... 26

3.1.3

A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................ 26

3.1.4

Alkalmazotti értekezlet.................................................................................................. 27

3.1.5

Osztályértekezlet ........................................................................................................... 27

3.1.6

Nevelőtestületi értekezlet ............................................................................................. 27

3.1.7 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: ............................................................................................................................... 27 3.2

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ......................................................................... 27

3.2.1

A munkaközösség-vezetők kiemelt feladata: ................................................................ 29

3.2.2

A szakmai munkaközösségek tevékenysége, együttműködése .................................... 29

3.2.3

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai .................................................... 30

3.2.4 A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében ...................................................................... 31

4

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái ................................... 33 4.1

2

Az iskolaközösség .................................................................................................................. 33


4.1.1

Az igazgató kapcsolata az iskolai közösségekkel ........................................................... 33

4.1.2

Az alkalmazotti közösség jogai ...................................................................................... 33

4.1.3

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje .................................................. 34

4.2

A nevelők közösségei............................................................................................................. 34

4.2.1

A nevelőtestület tagjai................................................................................................... 34

4.3

A diákpresbitériumok ............................................................................................................ 36

4.4

A szülői szervezetek............................................................................................................... 37

4.4.1 A szülői szervezet jogállását, döntési-, véleményezési-, egyetértési jogkörét a Nkt. 72. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § határozza meg: ................................................. 37

5

4.5

Az osztályközösségek............................................................................................................. 37

4.6

A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje .................................... 39

Az intézmény működését meghatározó dokumentumok .............................. 40 5.1

6

7

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok.................................. 40

5.1.1

Alapító okirat ................................................................................................................. 40

5.1.2

Pedagógiai program ...................................................................................................... 40

5.1.3

Házirend......................................................................................................................... 41

5.2

Éves munkaterv ..................................................................................................................... 41

5.3

Az iskolai tankönyvellátás rendje és a tanulói tankönyvtámogatás ...................................... 42

5.4

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............ 42

5.4.1

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 42

5.4.2

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .......... 42

Az intézmény munkarendje .......................................................................... 44 6.1

Az intézményvezetői munkarend – az intézményben való tartózkodás rendje.................... 44

6.2

A pedagógusok munkaideje, a munkaidő kitöltése............................................................... 44

6.2.1

A munkaidő hossza, beosztása: ..................................................................................... 44

6.2.2

A pedagógusok munkaidejének kitöltése:..................................................................... 44

6.3

A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások........................................................ 46

6.4

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ........................................... 47

6.5

Munkaköri leírás-minták ....................................................................................................... 47

6.5.1

A munkavállalók feladattípusok szerint külön munkaköri leírást kapnak. .................... 48

6.5.2

Pedagógus beosztásban dolgozók munkaköri leírása ................................................... 48

6.5.3

Nem pedagógus beosztásban dolgozók munkaköri leírása .......................................... 65

Az intézmény működési rendje ..................................................................... 75 7.1

Az intézmény működési rendjére vonatkozó általános szabályok ........................................ 75

7.1.1

Az iskolai tanév helyi rendje .......................................................................................... 75

3


7.2

A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) ................................................... 76

7.2.1

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: ..................................................... 76

7.3 A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ..................................................................................................................................... 77 7.3.1 Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: ....................................................................................................... 77 7.4

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ....................................................................... 78

7.4.1

A pedagógiai munka ellenőrzésének fogalma, célja ..................................................... 78

7.4.2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: ........ 78

7.4.3

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezése ..................................... 79

7.4.4

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak elsősorban, általános jogkörben:79

7.4.5

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során ................ 79

7.4.6

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének módszerei: ................................................ 80

7.4.7

A munkavállalók értékelésének rendje: ........................................................................ 80

7.5

A kiadmányozás és a képviselet szabályai ............................................................................. 81

7.6

A vezetők valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje.................... 81

7.6.1 A szülői szervezet részére a jogszabályban előírt jogok mellett a szabályzatban biztosítható jogok .......................................................................................................................... 81 7.7 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................................................... 83 7.7.1

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: .................................... 83

7.7.2

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: ......................................... 83

7.7.3

A nevelőtestület átruházhatja döntési jogkörét: .......................................................... 83

7.7.4 Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. ........................................................ 84 7.8 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást .............. 85 7.9

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 88

7.9.1 7.10

Az iskolavédőnő ............................................................................................................. 88

Az intézményi védő, óvó előírások rendje ............................................................................ 89

7.10.1

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje ......................................... 90

7.10.2 A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje ................................................................................................. 93

8

Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje................................... 95 8.1

4

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................... 95


Biztonságos működést garantáló szabályok ................................................. 97

9

9.1

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők szabályai....................................... 98

10 A pedagógiai programról kérhető tájékoztatás rendje ............................. 101 11 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................................................................................................ 102 11.1

A fegyelmi eljárás megindítása............................................................................................ 102

11.2

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................... 102

A működéssel összefüggő további szabályok ......................................... 104

12 12.1

Az intézmény honlapja ........................................................................................................ 104

12.2 Az intézményi vagyon használatának és hasznosításának szabályai foglakozási időben és azon kívül ......................................................................................................................................... 104 12.3

A kommunikációs és információs rend az intézményen belül, az adatkezelés rendje ....... 105

12.4

Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés kérdése ................................................. 106

Az iskolára vonatkozó további szabályok ............................................... 107

13 13.1

Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete ..................................................... 107

13.2

A délutáni foglalkozás működésére vonatkozó általános szabályok................................... 107

13.3

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ........................... 108

13.4

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................ 108

13.5

A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje .................. 110

13.6

A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai .......................................... 110

13.7

Tanulói tevékenységért díjazás megállapításának kérdése ................................................ 110

A teljesítményértékelés rendje ................................................................. 111

14 14.1

Pedagógusértékelés ............................................................................................................ 111

15 A diákpresbitérium, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje .................................................................. 116 16 Az anyagi kártérítési felelősség szabályai, az intézmény kártérítési felelőssége ......................................................................................................... 117 16.1

Az intézmény kártérítési felelőssége, eljárási rendje .......................................................... 117

16.2

A jogorvoslat, panaszkezelés szabályai ............................................................................... 117

16.2.1

Panaszkezelés rendje az iskola tanulói részére ........................................................... 117

16.2.2

Panaszkezelés rendje az alkalmazottak részére .......................................................... 118

17 18

Az iskolai könyvtár működési szabályzata .............................................. 120 Záró rendelkezések .................................................................................. 159

18.1

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya, hatályba lépése .......................................... 159

18.2

A nyilvánosságra hozatal ..................................................................................................... 159

18.3

A felülvizsgálat rendje ......................................................................................................... 159

18.4

A nevelőtestület egyetértésének dokumentumai (jegyzőkönyv, jelenléti ív) ..................... 159

5


18.5

Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzatok véleményének dokumentumai........ 160

1 sz. melléklet: Az adatkezelés eljárásrendje ................................................. 164 2 sz. melléklet: Szakértői vélemény az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatáról .................................................................................. 196

6


„Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint saskeselyűk, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás 40,30-31

7


1 Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §- ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § előírása alapján történik. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:



1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről



1995. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye a 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény és a Zs-184/2008. sz. zsinati határozat módosításaival egységes szerkezetben



1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól



2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

8




2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről



2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról



362/2011. (XII.30) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról



229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról



501/2013 (XII.29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről



26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



13/2012. (XI.25.) NEFMI rendelet a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,



54/2013 (VII.26.) EMMI rendelet az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról

1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésére, elfogadására, jóváhagyására, nyilvánosságára vonatkozó szabályok Az SZMSZ-t az iskola vezetése készítette el a fenti jogszabályok alapján. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el. A dokumentum elfogadásakor és módosításakor véleményezési jogot gyakorol – jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola diákönkormányzata és a szülői szervezet.

9


A véleményezési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-t az érintettek kezdeményezésére és a jogszabályok változása esetében felül kell vizsgálni. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a pedagógusok és alkalmazottak (munkavállalók), illetve más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazottakra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre.

10


1.5

Alapító okirat Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a 2014. május 28-i állapot szerint egységes szerkezetbe foglalva Preambulum

A Tiszáninneni Református Egyházkerület az egyházakról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12.§ (1) bekezdésében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdésében, valamint a Magyarországi Református Egyház köznevelésről szóló módosított 1995. évi I. törvényben foglaltak alapján a Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola alapító okiratát a következők szerint állapítja meg: 1. Az intézmény hivatalos neve: SELYEMRÉTI REFORMÁTUS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. Jelen alapító okirat száma: 832/1/2014. 3. Az alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 4. Az alapító székhelye és címe: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 5. A fenntartó neve: Tiszáninneni Református Egyházkerület (képviselik: Csomós József püspök, Ábrám Tibor főgondnok) Az intézmény jelen alapító okiratnak megfelelően a jogszabályi előírások alapján irányadó időponttól működik, tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik az irányadó dokumentum értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériuma által alapított Selyemréti Általános Iskola tevékenységéhez, amely intézmény fenntartói jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a 2014. évben a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek adja át. 6. A fenntartó székhelye és címe: 3525 Miskolc, Kossuth L. u. 17. 7. Az intézmény feladatellátási helye Az intézmény székhelye: 3527 Miskolc, Éder György u. 1. 8. Az intézmény típusa: Általános iskola. 9. Az intézmény alapfeladatának, szakmai alaptevékenységének, egyéb feladatának jogszabály szerinti megnevezése:

11


Általános iskolai nevelés-oktatás. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. 3527 Miskolc, Éder György u. 1. szám alatti székhelyen:  Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra,  magyar - angol két tanítási nyelvű oktatás,  a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező/ választható/ tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából az Nkt-ben meghatározott időkeretben,  a tanulók részére 1-4. évfolyamig napközi otthoni ellátás, felső tagozaton tanulószobai ellátás biztosítása,  1. évfolyamtól hit- és erkölcstan oktatása,  kijelölt intézményként a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, azon különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátása, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: - érzékszervi fogyatékosok, - értelmi fogyatékosok, - beszédfogyatékosok, - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása (2011.évi CXC. törvény 4.§ 3. pont),  kiemelten tehetséges gyermek/tanuló ellátása,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló ellátása,  képesség kibontakoztató felkészítés,  hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő foglalkozás,  szervezett intézményi étkeztetés,  iskolai sportkörök szervezése, az egészséges életmód kialakításának segítése,  tanulói tankönyvellátás megszervezése,  gyermek-ifjúságvédelmi tevékenység ellátása. 0912 Iskolai nevelés, oktatás az 1–4. évfolyamokon 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1–4. évfolyamon 091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1–4. évfolyamon 091220 Köznevelési intézmény 1–4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 0921 Iskolai nevelés, oktatás az 5–8. évfolyamokon 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5–8. évfolyamon 092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5–8. évfolyamon 092120 Köznevelési intézmény 5–8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 0960 Oktatást kiegészítő szolgáltatások

12


096020 Iskolai intézményi étkeztetés 0740 Közegészségügyi szolgáltatások 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás 0820 Kulturális szolgáltatások 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 0810 Szabadidős és sortszolgáltatások 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 0840 Vallási és egyéb közösségi szolgáltatások 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 10. Az intézmény alap- és egyéb feladatainak sajátosságai, célok: I. Általános elvek A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy 

 

tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet, hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.

13


Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. II. A református iskola nevelési elvei A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata Jézus Krisztus missziói parancsa: "...tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik  

életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik  

a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik   

tudják, hogy Kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.

A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy   

14

megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles Krisztus-követés vonzó, személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít;


 

növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára;  a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre;  a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét;  gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat;  megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út;  rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknekeszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. 11. Az intézmény felügyeleti szervének neve, címe: 1. Fenntartói felügyelet: A Tiszáninneni Református Egyházkerület, mint fenntartó általános felügyeletet gyakorol az egyházkerületi közgyűlésnek beszámolni köteles igazgatótanácson keresztül (törvényességi, tanügy-igazgatási, pedagógiai, gazdasági felügyelet). A fenntartó jogosítványai közül az alap fenntartói jogosítványokat (intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése, az igazgató megbízása, kinevezése és felmentése, illetve a megbízással vagy kinevezéssel egyidejűleg munkaviszony létesítése illetve megszüntetése, a költségvetés elfogadása és a költségvetési beszámoló elfogadása) az egyházkerületi közgyűlés gyakorolja. 2. Törvényességi felügyelet: A működést engedélyező szerv. 12. Az intézmény iskolatípusai és az évfolyamok száma: - általános iskola: 8 évfolyam 13. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 3527 Miskolc, Éder György u. 1. szám alatti székhelyen - általános iskola: 295 fő (nappali rendszerű iskolai nevelés, oktatás) Tanulólétszám alsó tagozat: 165 fő Tanulólétszám felső tagozat: 130 fő Tanulólétszám SNI tanulók integrált nevelése-oktatása: 5 fő Tanulólétszám két tanítási nyelvű nevelés-oktatás: 145 fő Tanulólétszám normál tantervű nevelés-oktatás: 150 fő 14. Az intézmény jogállása:

15


Az intézmény önálló jogi személyiségű egyházi intézmény. Az intézmény felelős vezetője és képviselője a mindenkori igazgató, aki önálló aláírási joggal képviseli az intézményt a fenntartó utasításai szerint. 15. Az intézmény szakmai jogállása: Az intézmény pedagógiai-szakmai tekintetben önálló. 16. Az intézmény gazdálkodási jogállása: Az intézmény naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. 17. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon, az azzal való rendelkezés vagy használati joga: A miskolci 4910/1 helyrajzi számú, természetben 3527 Miskolc, Éder György utca 1. szám alatt található, 10.514 m2 hasznos alapterületű ingatlan kizárólagos tulajdonosa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely a fenntartóval kötött szerződésben biztosítja a jogszabályi előírásnak megfelelő időtartamra annak használati jogát. Az intézmény az ilyen módon rendelkezésére bocsátott ingatlan vagyont rendeltetésszerűen köteles használni. Nem idegenítheti el, nem terhelheti meg kölcsönnel, és nem kínálhatja fel biztosítékként. A feladat ellátást szolgáló vagyon továbbá a működtetéshez rendelkezésre bocsátott ingóság (eszközök, felszerelések, egyéb), a fenntartó szükség szerinti anyagi támogatása a nevelési oktatási intézmény fenntartásához és működtetéséhez, az igényelhető állam i költségvetési támogatás, az iskola saját bevételei, az egyházi működési és kiegészítő támogatás. 18. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje: Az intézmény a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, a Magyarországi Református Egyház gazdálkodására vonatkozó egyházi törvények, valamint a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján köteles gazdálkodni. Az éves költségvetési tervezetet az intézmény készíti el, az igazgató terjeszti a fenntartói Igazgatótanács elé előzetes jóváhagyásra, majd az igazgatótanács jóváhagyásra az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. Az egyházkerületi közgyűlési jóváhagyás előtt a költségvetést az Egyházkerületi Iskolaügyi Bizottság is véleményezi. 19. Ellátható vállalkozási tevékenység meghatározása: Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak a fenntartó külön írásbeli engedélyével végezhet. 20. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezető kinevezése vagy megbízása a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye (módosított 1995. évi I. törvény) alapján történik. Az intézményvezető fölött a munkáltatói jogokat az egyházkerület elnöksége gyakorolja. 21. A feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai -pedagógiai, költségvetési-gazdálkodási beszámolók készítésének rendje: Az intézményt működéséről, gazdálkodásáról féléves és éves beszámolási és elszámolási kötelezettség terheli. Az éves szakmai és költségvetési-gazdálkodási beszámolót a fenntartói Igazgatótanács felterjesztése alapján a fenntartó fogadja el. 22. Speciális, egyedi rendelkezések:

16


Az intézményi dokumentumok elkészítése, módosítása a mindenkori hatályos törvények értelmében, valamint a fenntartó hatályos határozatai és rendeletei szerint az intézmény vezetőjének feladata. 23. Záró rendelkezések: Az alapító okiratot felül kell vizsgálni, ha erre a fenntartót jogszabály kötelezi, illetve ha az intézmény szervezetében és működésében változtatást tervez. Az alapító okirat négy eredeti példányban készült. Az eredeti példányokat az alábbiak kapják: Fenntartó (2), Intézmény, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal. Miskolc, 2014. május 28. PH

Ábrám Tibor főgondnok

Csomós József püspök

17


2 Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 Az intézmény vezetője 2.1.1 Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézmény dolgozóinak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felelős a szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja azokat, képviseli az intézményt. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben. 2.1.2 Az intézményi képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:  jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal  az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben;  az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján

18


 hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt  intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során  a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a  nevelőtestülettel,  a szakmai munkaközösségekkel,  a szülői szervezettel,  a diákönkormányzattal és  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel,  nemzetiségi önkormányzatokkal,  az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel  az intézmény belső és külső partnereivel  megyei, helyi gazdasági kamarával  az intézmény székhelye szerinti egyházakkal  munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 

sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra;



az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.



Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozattételről,



annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Az igazgató vezetői tevékenységét kettő igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a nemzeti köznevelési törvény (Nkt. 69.§) és az igazgatói munkakörre vonatkozó munkaköri leírás állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Távollétében az aláírási joggal rendelkező igazgatóhelyettes látja el ezt a feladatot.

19


Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - az intézmény valamennyi dolgozóját illetően a munkáltatói jogkör gyakorlása: - az intézmény hivatalos, jogi képviselete - az intézményi kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - rendkívüli szünet elrendelése Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján - köznevelési intézmény képviselete - együttműködés a különböző közösségekkel - a nemzeti, egyházi és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése Az intézmény vezetője - a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért -

a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a mérési, ellenőrzési feladatok elvégzéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a felnőtt és gyermek egészségügyi vizsgálatok ellátásáért

Hatáskörét átruházza: - az igazgatóhelyettesekre: -

-

20

az alsó- felső tagozatos, a napközis és iskolaotthonos nevelő-oktató munka közvetlen irányítását és ellenőrzését, munkaközösség vezetők közvetlen irányítását, ellenőrzését és a velük való kapcsolattartást. az intézmény képviseleti jogát, egyeztetést követően.


-

az intézménymérési, értékelési feladatainak közvetlen irányítását és ellenőrzését.

2.1.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt tartózkodjon az épületben felelős vezető. Az igazgatót távollétében (ebben a sorrendben) az általános vagy a nevelési igazgatóhelyettes helyettesítik. Az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezető, a humán munkaközösség vezető, a reál munkaközösség vezető, az alsós munkaközösség vezető vagy a nevelőtestület egy írásban megbízott tagja. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével döntenek aktuális kérdésekben. Döntéseikről értesítik az iskola igazgatóját munkába állásakor. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. tanulók felvételének döntése esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására a külön intézkedés során kijelölt igazgatóhelyettes kap felhatalmazást. Ehhez a fenntartó jóváhagyása szükséges. (Tartós távollétnek minősül a legalább három hetes, folyamatos távollét.) A helyettesítés – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tarozó ügyek kivételével – általános jellegű. Az intézményvezetőket helyettesítők csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg, minden tekintetben felelősek a nevelő-oktató munka zavartalanságáért, az iskola biztonságos üzemeltetéséért.

2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgatóhelyetteseket a vezetői beosztás ellátásával az igazgató bízza meg a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a Nkt. alapján. Az igazgatóhelyettesi megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül. Az intézményvezető helyettesi megbízás határozott időre adható. Vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz.

21


Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A hatáskörükbe utalt feladatokról beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatónak. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes felelősséggel ellátják az igazgató helyettesítését. További feladataikat a munkaköri leírás szerint végzik. Kiemelt közös feladataik: -

a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósítása, megvalósításának ellenőrzése a tanórán kívüli foglalkozások szervezése, irányítása, a munkaközösségek tevékenységének koordinálása a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatok a tanulók továbbtanulásának szervezése ügyviteli munka pedagógusok helyettesítésének megszervezése kapcsolattartás a partnerekkel a szakmai munka belső ellenőrzése.

2.3 Az intézmény szerkezete, szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti és működési egységeinek felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. Az organogram tükrözi az intézmény szerkezeti felépítését.

22


A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti felépítése Egyéb dolgozók

Pedagógusok

Szülők

IGAZGATÓ

Érdekképviselet

Szülői szervezet

(szakszervezet, KAT)

Iskolatitkár, gazdasági ügyintéző

Rendszergazda

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

DP

Alsós

Felsős

Pedagógiai

vezető

mk. vezető

mk. vezetők

asszisztens

TANTESTÜLET

Szülői szervezet elnöke

Szülői szervezet választmánya

Szülők

(székhelyiskola, tagiskola, kórházi tagozat)

23


Az iskolában a módosított 1995. évi I. törvény – Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye – alapján Igazgatótanács működik. 2.4 Az intézmény vezetősége 2.4.1 A vezetői testület A vezetői testület az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági ügyintéző az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel vezetői megbeszélést tartanak. A megbeszélések időpontját, az éves munkaprogram alapján az igazgató határozza meg. Az ülések összehívása az igazgató feladata. 2.4.2 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége az igazgató döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Tagjai: − az igazgató, − az igazgatóhelyettesek, − a munkaközösség-vezetők, − a diákpresbitérium vezetői,

Az iskolavezetőség összehívását az igazgatónál valamennyi tag kezdeményezheti. A szakmai vezetőséget az igazgató, munkaközösség-vezetők alkotják

24

az

igazgatóhelyettesek,

valamint

a


3 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 3.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a Nkt. 70. § alapján - az iskola pedagógusainak közössége, a nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület jogállását, döntési-, véleményezési-, javaslattételi jogkörét a Nkt. 70.§, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § határozza meg. A nevelőtestület dönt: − − − − − − − − − − −

a pedagógiai program elfogadásáról az SZMSZ elfogadásáról a házirend elfogadásáról az éves munkaterv elfogadásáról az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról a továbbképzési programról a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztásáról a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátásról a tanulók fegyelmi ügyeiben az igazgatói pályázathoz készített vezetői program szakmai tartalmáról jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: − − − − − −

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok megbízásainak elosztása során az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt az iskolai csoportba, osztályba sorolás feltételeinek meghatározásában a költségvetésben a pénzeszközök szakmai célokra történő felhasználásánál a külön jogszabályban meghatározott ügyekben

3.1.1 A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyekről titkos szavazással dönt. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szava dönti el. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 25


A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére a nevelőtestület tagjaiból bizottságot hozhat létre. 3.1.2 A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlása, átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, diákpresbitériumra, akik tájékoztatási kötelezettséggel beszámolnak azokról az ügyekről, amelyben eljártak. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (1) bekezdés). A nevelőtestület átruházza a munkaközösségekre az alábbi jogköröket: − a munkaközösség-vezetők megválasztását, − tanulmányi versenyek programjáról való döntést, − szakmai továbbképzési programokon való részvételről történő döntéseket. 3.1.3 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendszeres és rendkívüli értekezleteket tart. 3.1.3.1 A nevelőtestület rendszeres értekezletei:

− − − −

alakuló, tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi az osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet évente legalább 2 alkalommal, tájékoztató és munkaértekezlet (feladathoz kötődően)

3.1.3.2 Rendkívüli értekezletek:

Rendkívüli értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. Az értekezletet a tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. Az igazgató szükség esetén, az értekezleteken kívül rövid megbeszélést is tarthat. A diákpresbitérium vagy a szülői szervezet kezdeményezésére értekezletet kell összehívni. Az igazgató által kijelölt napon, augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban tanévzáró értekezletre kerül sor. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által

26


kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. 3.1.4 Alkalmazotti értekezlet Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. 3.1.5 Osztályértekezlet A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 3.1.6 Nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az igazgatója határozza meg. 3.1.7 A nevelőtestületi értekezlet kapcsolatos rendelkezések:

előkészítésével

és

lefolytatásával

−A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. −A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja mindazokat az ügyeket, amelyekről a jogszabályok szerint döntési kötelezettséggel bír. −A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők láthatják el. −A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a tantestület igazgató által felkért tagja vezeti, hitelesítésére az értekezlet két javasolt tagot fogad el. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő 5 munkanapon belül el kell készíteni az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő aláírásával.

3.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ (1) szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében.

27


A munkaközösségek gondoskodnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani munkájának segítéséről. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának támogatása. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, rendezvények, programok és a versenyek megszervezésében Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: •

Alsós munkaközösség tagjai: alsó tagozaton tanító tanítók, napközis nevelők

•

Osztályfőnöki munkaközösség tagjai: a felső tagozaton osztályfőnöki feladatokat ellátó nevelők

•

Humán munkaközösség tagjai: magyar, történelem, ének, rajz, szakos nevelők

•

Természettudományi munkaközösség tagjai: matematika, fizika, kémia, informatika, technika, biológia, földrajz, testnevelés és gyógytestnevelés szakos nevelők

•

Idegen nyelvi munkaközösség tagjai: angol, német, szakos nevelők, valamint az idegen anyanyelvű tanár

A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. § (1)(3) bekezdés). A szakmai munkaközösség dönt: − a munkaprogramjáról és működéséről − a nevelőtestület által átruházott kérdésekről − az iskolai tanulmányi versenyek programjáról Ki kell kérni a szakmai munkaközösség véleményét: − a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, − a munkaterv elfogadásához, − a nevelést-oktatást segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédletek kiválasztásához, − tanulmányok alatti vizsga feladatainak meghatározásához, - véleményezés vezetői pályázat szakmai programjának értékeléséhez. Az intézményvezető biztosítja a szakmai munkaközösségek autonómiáját, aktív kapcsolatot tart velük. A munkaközösségek munkaprogramjaik meghatározásakor figyelembe veszik az iskola pedagógiai programját, éves munkatervét. Programjaik az iskolai munkaterv mellékletét képezik. 28


A munkaközösséget a munkaközösség vezetője képviseli. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, a munkaterv összeállítása, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. Legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről. Feladatát részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. 3.2.1 A munkaközösség-vezetők kiemelt feladata: − éves munkaterv összeállítása, − összehangolja a munkaközösség szakmai, pedagógiai tevékenységét, − vezetésével a pedagógusok módszertani eljárások fejlesztésében közreműködnek, − módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát, elősegíti a szakmai továbbképzéseket, − óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol, − összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. A munkaközösség tagjai legalább 2 évente, de szükség esetén más időpontban is javaslatot tesznek a munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezetői feladatok lemondással vagy visszahívással szüntethetők meg.

3.2.2 A szakmai munkaközösségek tevékenysége, együttműködése 3.2.2.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

-

-

-

-

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a helyi, a megyei és országos versenyeket Háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. 29


-

-

-

-

-

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakma előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; Javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A szakmai munkaközösségek folyamatosan részt vesznek a pedagógusok munkájának segítésében módszertani újdonságok bemutatásával, szakmai tapasztalatok átadásával, az óralátogatások tapasztalatainak megbeszélésével, ajánlással, tájékoztatással, viták, fórumok szervezésével. A szakmai munkaközösségek feladata a városi, megyei szaktanácsadókkal, szakértőkkel való kapcsolattartás. A munkaközösségek tagjai és vezetője bekapcsolódnak az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésbe, értékelésébe, akkor is, ha nem szerepelnek az Országos szakértői névjegyzékben. A pedagógus teljesítményértékelés- és minősítés végrehajtását segítik. A szakmai munkaközösségek tevékenyen közreműködnek a helyi tanterv kidolgozásában. A tankönyvek kiválasztásához a helyi tanterv figyelembe vételével javaslatokat tesznek.

3.2.3 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai -

-

30

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban a munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; A munkaközösség minden tagjánál órát látogat.


-

-

-

Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell k képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

3.2.4 A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek: • • • • •

Alsós munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség 5-8. évf. Természettudományos munkaközösség 5-8. évf. Humán munkaközösség 5-8. évf. Idegen nyelvi munkaközösség 1-8. évf.

A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás felelősei: • Munkaközösség vezetők A kapcsolattartás módja: • munkaközösségi értekezleteken, • napi gyakorlatban Gyakorisága: • legalább havonta egy alkalommal megbeszéléseken • folyamatosan napi gyakorlatnak megfelelően Ellenőrzés, értékelés: • Igazgató • Igazgatóhelyettesek Dokumentálás • szóban, • éves teljesítményértékelésnél írásban • feljegyzés

31


A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben

32


4 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái 4.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők, és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. A munkavállalói közösség az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézmény valamennyi alkalmazottjára a Nkt., a Mt., a Kjt-nek kizárólag külön jogszabályi rendelkezésekben nevesített szabályai vonatkoznak. Jogaikat, kötelességüket szabályozza az SZMSZ, a munkaköri leírás és a Házirend. Az iskola tanulóira a Nemzeti köznevelési törvény paragrafusai érvényesek. Jogaikat, kötelességeiket szabályozza a Házirend és az SZMSZ. 4.1.1 Az igazgató kapcsolata az iskolai közösségekkel Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: − − − −

szakmai munkaközösségek, diákpresbitérium, szülői szervezetek, osztályközösségek.

4.1.2 Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyt és közösséget a törvényi lehetőségeknek figyelembe vételével. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkésztése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatban kialakított álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

33


A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel, egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség ( 50% +1 fő ) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.1.3 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, nyílt napok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül a sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

4.2 A nevelők közösségei 4.2.1 A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató- nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 4.2.1.1 A pedagógus a munkakörében a következő feladatokat köteles ellátni A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége: -

34

nevelői-oktatói munkájához tantervi programot /tanmenetet, foglalkozási tervet, stb./ készíteni, nevelői és oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni, nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz,


a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtenni, közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni, a szülőt figyelmeztetni, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni.

-

-

-

-

4.2.1.2 Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni • • • • • • • •

• • • • •

az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni, együttműködni az osztály diák tisztségviselőivel, segíteni a tanulóközösség kialakulását, koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és lehetőség szerint hospitálni az óráikon aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelőssel, gyámügyi munkatárssal, gyermekjóléti szolgálattal), figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítségére minősíteni a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszteni, szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, az tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat ( az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítvány precíz vezetését, a félévi és év végi adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, igazolni a gyerekek hiányzását, stb.), gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét, külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával és a tehetséges tanulók fejlesztésével.

35


4.2.1.3 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók osztályfőnökeinek sajátos feladatai: -

A tanulók egyéni fejlődését figyelemmel kíséri, arról a szülőket tájékoztatja. Folyamatos kapcsolattartás az osztályában tanítókkal, szaktanárokkal és a logopédusokkal, fejlesztő pedagógusokkal, pszichológusokkal. A felülvizsgálati, áthelyezési, tantárgyi értékelés alóli felmentésre vonatkozó kérelmek elkészítése, ezekkel kapcsolatos határidők betartása. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók pozitív diszkriminációja, érdekeinek képviselete.

A szakértői bizottság javaslata, a szülő írásban beadott kérelme alapján az iskola igazgatója a tanulót mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek, vagy az értékelés bizonyos formáinak alkalmazása alól. Erről hozott határozatában értesíti az érintetteket és meghatározza a felzárkóztatás formáit. A szakértői vizsgálat kérése és annak nyomon követése az osztályfőnök feladata.

4.3 A diákpresbitériumok A diákpresbitérium az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákpresbitérium véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákpresbitérium saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákpresbitérium szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákpresbitérium élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákpresbitérium vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákpresbitérium szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákpresbitérium véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 36

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,


-

a házirend elfogadása előtt

A vélemények beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákpresbitérium véleményét.

4.4 A szülői szervezetek Intézményünkben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. Az iskolai szintű szülői szervezet az osztályok választott képviselőiből áll, akik együttesen, vagy a közülük választott képviselőkön keresztül gyakorolhatják a szülői szervezetet megillető jogokat. Osztályonként a szülők megválasztják a szülői közösség elnökét és helyettesét. A szülői szervezetek elnökeiből áll az iskolai szülői szervezet 4.4.1 A szülői szervezet jogállását, döntési-, véleményezési-, egyetértési jogkörét a Nkt. 72. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § határozza meg: -

-

A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg a pedagógiai program, a házirend, az SZMSZ, az iskola működési rendje és éves munkaterve, a külső kapcsolatok rendszere, az egészségügyi ellátás, a tankönyvtámogatás módja, a diákpresbitérium működése tekintetében, valamint a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a szülőket anyagilag érintő intézkedések, a szülői értekezletek napirendi pontjainak kialakítása, a munkaterv, az iskola és a szülők kapcsolattartása ügyében, a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend közzététele, a házirend elfogadás tekintetében, az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb 45 perccel korábban történő megkezdése tárgyában, illetve saját működési rendjével kapcsolatosan.

A szülői szervezet vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, a szülői szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

4.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezetei, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportjai. Döntési jogkörébe tartoznak: − − −

az osztály diákképviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákpresbitériumba, döntés az osztály belügyeiben. 37


Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: • •

38

diákpresbitérium vezető különböző felelősök


4.6 A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás kiemelt formáit, azok rendszerességét az alábbi táblázat összesíti a következő rövidítésekkel: Kapcsolattartás kiemelt formái:

Kapcsolattartás rendszeressége:

A = értekezlet

F = folyamatosan

B = csoportos megbeszélés

X = feladathoz kötődően

C = egyéni beszélgetések, beszámolók

 = évente legalább négyszer

D = írásbeli kapcsolattartás T = tájékoztatás Nevelő-

Szakmai munka-

testület

közösség 

Igazgató A B C

F F

B C

X X

T

F

T

X

T

X

Igazgatóhelyettes T

X

C

D

F

T

A



C

F

Igazgató Az intézmény vezetősége

Igazgatóhelyettes

Szülői szervezet

DP

A

X

C T

X F

X

T

X

F

F

T

F F

A

T

X

39


5 Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1 Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó - az intézményvezető szakmai bevonásával, javaslatainak, véleményének előterjesztését követően - készíti el, illetve szükség esetén az előzőeknek megfelelően módosítja. 5.1.2 Pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: -

-

-

-

40

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.


-

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az SzMSz ezeket nem részletezi. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek, amelyből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges, mindemellett a dokumentum a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben előre egyeztetett időpontban tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Házirend Az iskola házirendje a Nkt. 24. § (3) bekezdés alapján állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének módját, az intézmény által elvárt viselkedés szabályit. Kötelező tartalmi elemeit a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg. Célja megismertetni az intézmény működésének jellemzőit, valamint az ezzel kapcsolatos intézményi elvárásokat, különös tekintettel a viselkedési normákra Elkészíti és elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Intézményvezető A nevelési-oktatási intézmény házirendje a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Véleményezi: - szülői szervezet, - diákönkormányzat A Házirend nyilvános.

5.2 Éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervének tervezetét az igazgató készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, 41


ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.3 Az iskolai tankönyvellátás rendje és a tanulói tankönyvtámogatás

A tankönyvellátás iskolán belüli szabályait a házirend tartalmazza 5.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban el kell helyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • • • •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Jelenleg az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton, elektronikus aláírással ellátott és elektronikusan tárolt okiratot nem használunk. Az intézmény nem rendelkezik digitális naplóval. 42


Az elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő dokumentumaink: • •

Kimutatás túlórákról, helyettesítésekről Bizonyítvány betétlap alsó tagozaton

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott túlórák, helyettesítések számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy az igazgatóhelyettesnek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárba kell helyezni. A tanév végén, az alsó tagozaton tanulók esetében elektronikus rögzítés után az anyakönyvből papír alapú bizonyítvány pótlapot kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

43


6 Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézményvezetői munkarend – az intézményben való tartózkodás rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A vezetői munkaidő beosztás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje tanév elején kerül szabályozásra, azt az intézmény vezetője hagyja jóvá és küldi meg a fenntartónak. Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 17.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők kötelező óraszámát, a felkészülésre fordítható idő mértékét a köznevelési törvény határozza meg.

6.2 A pedagógusok munkaideje, a munkaidő kitöltése 6.2.1 A munkaidő hossza, beosztása: Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat hétfőtől péntekig. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 3 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon közzétett hirdetés útján határozza meg. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórák napjainál átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb 12 órás munkaidőre kell számítani. 6.2.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése: A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, a tanulókkal, és szakfeladatával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. 44


A) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákpresbitériumi foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos foglalkozás l) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni m) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint n) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

B) A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elvégzendő feladatok A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 45


14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint 20. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára rendelhető el. C) A kötött munkaidőben az iskolán kívül ellátható feladatok A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot végez. Intézményen kívüli feladatok:    

tanulók kísérése iskolán kívüli rendezvényekre, orvosi vizsgálatokra, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat, amelyet csak iskolán kívül lehet elvégezni, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, családlátogatás.

Intézményünkben, a pedagógus munkakörben dolgozók – 2013. szeptember 1-jétől heti munkaidejük 80 % -át az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni. A munkaidő fennmaradó részében maguk jogosultak a beosztást meghatározni (Nkt. 62. § ( 5) bekezdés).

6.3 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti

46


előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését a vezetők engedélyezhetik. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra vonatkozó megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak alapján. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra az osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok kötelező óraszámban ellátott feladatainak nyilvántartására a naplók (osztály, csoport, foglalkozási, szakköri) szolgálnak. A további feladatokról nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az alkalmazottak kötelesek elrendelt munkaidejük, egyéb feladatuk előtt a munkahelyükön munkaképes állapotban megjelenni, munkavégzésüket az elrendelt időben és helyen megkezdeni. A munkavállaló az elrendelt munkaidején kívül csak az igazgató engedélyével tartózkodhat az intézményben.

6.5 Munkaköri leírás-minták Az intézményben dolgozókra a Munka Törvénykönyvében (MT.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek (Kjt.) kizárólag külön jogszabályi rendelkezésekben nevesített részeiben, a nemzeti köznevelési törvényben (Nkt.) foglaltak vonatkoznak. Jogaikat, kötelességeiket helyi szinten az SZMSZ, a munkaköri leírás szabályozza. A nevelők szakmai munkájukat a Pedagógus Etikai Kódex figyelembe vételével végzik. A főbb munkaköri csoportok (tanító, szakos tanár, munkaközösség-vezető, osztályfőnök. stb.) feladatait, a feladatellátás követelményeit a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen. 47


Intézményünkben minden munkavállaló névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírással rendelkezik, melyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja Az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását az igazgató készíti el az igazgatóhelyettesek közreműködésével. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy munkáját a közérdek figyelembe vételével, az elvárható szakértelemmel és gondoskodással, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, és utasítások szerint végezze. A megbízásos feladatkörökre a fenti jogszabályok előírásai vonatkoznak. Az intézményvezető a megbízás esetén külön munkaköri szerződést köt. 6.5.1 A munkavállalók feladattípusok szerint külön munkaköri leírást kapnak. A munkaköri leírások fő taralmi elemei: − − − − − − − − − −

személyi rész: a munkaterület, munkakör, beosztás megnevezésével, szervezeti rész: a működés, az ellenőrzés, az alá-fölérendeltség a munkakör célja, általános szakmai feladatok meghatározása, részletes szakmai feladatok, kapcsolatok rendszere, munkakörhöz tartozó felelősség munkakörülmények, teljesítményértékelés járandóság, általános részek stb.

6.5.2 Pedagógus beosztásban dolgozók munkaköri leírása 6.5.2.1 Igazgató Az igazgató munkaköri leírását a munkáltató készíti el.

48


6.5.2.2 Igazgatóhelyettes Ikt.sz.:………/2014.

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527. Miskolc, Éder György u. 1.

IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

I. Intézmény: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye:

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527 Miskolc, Éder György u. 1.

3. Munkakörének megnevezése:

oktatási igazgatóhelyettes

4. Munkaköre kiterjed:

SZ M SZ szerint

5. Munkaidő tartama:

heti 40 óra

6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága

a törvényi előírások szerint

7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatói döntés szerint

8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgató

9. Közvetlen felettese:

igazgató

10.Közvetlen beosztottja:

pedagógusok, pedagógiai asszisztens, könyvtáros

49


III. Jogok, kötelezettségek és feladatok:

Feladatai: Az oktatás irányításának területén: -

A helyi program és az érvényben lévő központi elvárások (NAT. Kerettantervek) koordinálása Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások). Az új tanárok (kiemelten a pályakezdők) tájékoztatása az iskolai szokásokról, hagyományokról. A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés (szaktárgyi versenyek) tájékoztatás, jelentkezés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítása, eredmények regisztrálása. Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük. Különbözeti vizsgák lebonyolítása (a vizsgák anyagának hozzáférhetősége, jelentkezések regisztrálása, a vizsgák előkészítése). Osztályozó- és pótvizsgák tartalmi előkészítése, törvényességének felügyelete (pl. magántanulók regisztrálása), vizsgák irányítása (év végi záróvizsgák, kistérségi). Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadok meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése). Szakkörökben folyó munka irányítása (igények, lehetőségek). A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése. Vezetői ügyelet ellátása. Részvétel a leltározási, selejtezési munkában.

A nevelőmunka irányításának területén: -

A pedagógusok továbbképzéseinek nyomon követése (tájékoztatás, ösztönzés). Fegyelmi ügyek törvényességi felügyelete. Szakirodalom hozzáférhetőségének biztosítása (könyvtár, könyvek, folyóiratok). Osztályozó értekezletek szervezése, irányítása. Szülői tájékoztatás biztosítása (fogadóórák, szülői értekezletek, nyíltórák, hírlevél stb.)

-

Tanév végi értékelés előkészítése megadott szempontok alapján.

A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén: -

A helyi programon való szükséges változtatások irányítása. A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése. Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával.

A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén: -

Továbbképzések (tanfolyamok, beiskoláztatási terv, szerződések, bizonyítványok, tanfolyami végzettségek).

A tanórán kívüli foglalkozások területén: 50


-

A „heti eseménynaptár” (programok regisztrálása) elkészítése. Szakkörök, tanfolyamok, sportkörök szervezése. Diák rendezvények segítése. Ünnepélyek, rendezvények segítése (pl. évnyitó, ifi avató stb.). Óraközi szünetek ellenőrzése

Kapcsolattartás a gazdasági iroda dolgozóival. Helyettesítések, túlórák elszámolása. Beszámolás munkájáról félévente, a tantestületi értekezleten.

IV. Általános rendelkezések:

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait az Mt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: -

a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

V. Hatályba lép:

Miskolc, 20…………………………….

Jóváhagyom

igazgató

51


VI.A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Miskolc, 20…………………………

aláírás

52


6.5.2.3 Pedagógus Ikt.sz.:………/2014.


MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Tanító

Munkahelye: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527. Miskolc, Éder György u. 1.

Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató

Közvetlen felettesei:

igazgató és igazgatóhelyettes

Munkaideje heti:

40 óra

A munkakör betöltésének követelménye:

főiskola

Iskolai végzettsége:

tanító -angol

Feladatai:

53


o o o o o o o o o o o o o o o o

Aktív tagja az alsós és az angol munkaközösségnek. Ellátja a tantárgyfelosztás alapján az angol, a testnevelés, rajz órákat, Tanítványaival részt vesz angol nyelvi versenyeken. Ellátja a tanári ügyeletet a beosztás szerint Közreműködik nyílt nap szervezésében (óvoda) Aktívan tevékenykedik a városi szövegértési verseny lebonyolításában Iskolai tanulmányi versenyeket szervez, a munkaközösség tagjaival, tanítványaival részt vesz más iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken is. Az egységes követelményrendszer figyelembe vételével felméréseket állít össze a munkaközösség tagjaival. Aktív résztvevője az idegen nyelv oktatásához kapcsolódó műsorok szervezésének, részt vesz a lebonyolításában, műsorszámokat betanít az iskolai munkatervben foglaltak szerint Hangosítási feladatot lát el az alsós iskolai rendezvényeken. Pályázatokat ír a szaktárgyához kapcsolódó témakörben Figyeli a munkaközösség munkájával kapcsolatos pályázatokat, és arról kollégáit tájékoztatja Ellátja az idegen nyelvi szertárosi feladatokat Tanulmányi versenyekre készíti fel tanítványait Folyamatosan készíti az iskola honlapját Szervezője és aktív résztvevője a két-tannyelvű iskolák versenyének Szülői értekezleteken és fogadóórákon nevelési, oktatási tapasztalatait megosztja a szülőkkel

Az intézményben dolgozó pedagógus feladatát úgy látja el: ahogy a feladatellátás indokolja. Fegyelmileg az intézmény igazgatója vonhatja felelősségre.

A munkaköri leírás a rendszeresen végzendő feladatokat tartalmazza. Az intézményvezető a munkakörhöz tartozó munkát bármikor módosíthatja, és szükség esetén az új feladatokat szóban is elrendelhet. Különösen indokolt esetben a munkakörbe nem tartozó munkát is köteles elvégezni.

Miskolc, 20………………………………

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek tartom.

54


…………………………… aláírás

55


6.5.2.4 Osztályfőnök Ikt.sz.:………/2014.


MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkahelye: Selyemréti Református Általános, Kéttannyelvű Iskola 3527. Miskolc, Éder György u. 1.




Munkaideje heti:

40 óra


főiskolai


tanár

Feladatai:

Osztályfőnöki teendőinek ellátása

o 56

Együtt működik az osztályában tanító pedagógusokkal


o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Ellátja a tantárgyfelosztás alapján kiosztott tanítási órákat (matematika, technika) és tanórán kívüli foglalkozásokat. Lehetőség szerint az osztályában tartott órákon hospitál Figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi előmenetelét és fegyelmi helyzetét Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát Hátrányos helyzetű tanulókat segíti Kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel, és a Családsegítő Szolgálattal Szülői értekezleteken és fogadóórákon nevelési, oktatási tapasztalatait megosztja a szülőkkel Az osztállyal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (törzslap, statisztika, pedagógiai vélemények) lát el A tanulók érdemjegyeit a naplóban és az ellenőrzőben pontosan vezeti, ellenőrzi azok helyességét Tájékoztatja az osztályát az iskolai feladatokról és ellenőrzi azok végrehajtását Szabadidős programokat szervez az osztályának DÖK munkájának elősegítése Tantermét esztétikusan dekorálja Figyelemmel kíséri a hiányzásokat, szükség esetén családot látogat az ifjúságvédelmi felelőssel. Aktívan közreműködik az osztályfőnöki munkaközösség munkájában Szervezi osztálya ügyeleti munkáját Évente egy alkalommal az iskolai munkaterv szerint iskolai tanulmányi kirándulást szervez Ellátja a tanári ügyeletet a beosztás szerint Közreműködik az iskolai órarend és terembeosztás elkészítésében. Számítógépes munkával közreműködik pályázatok írásában Technika szak tantermek berendezésére, rendjére vigyáz. Technika szertárosi teendők ellátása Szükség esetén közreműködik a városi technika verseny lebonyolításában. Szaktárgyi házi versenyek szervezése, lebonyolítása Elvégzi a beosztásához kapcsolódó adminisztrációs munkát Pontosan vezeti az osztálynaplót A tanulók érdemjegyeit a naplóban és az ellenőrzőben pontosan vezeti, ellenőrzi azok helyességét Megírja a javító, ill. az osztályozó vizsga jegyzőkönyveket Vezeti a tanítási időkerethez kapcsolódó kimutatásokat, azokat időben leadja az igh. irodában. Mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken. A Közalkalmazotti Tanács elnöke

Az intézményben dolgozó pedagógus feladatát úgy látja el: ahogy a feladatellátás indokolja. Fegyelmileg az intézmény igazgatója vonhatja felelősségre.

57



Miskolc, 20…………………………

Igazgató


…………………………… aláírás

58


6.5.2.5 Munkaközösségvezető Ikt.sz.:………/2014.


MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Magyar-történelem szakos tanár





Munkaideje heti:

40 óra /


főiskolai


tanár

Feladatai:

A humán munkaközösség feladatinak ellátása.

59


o o o o o o o o o o o o o o o o

-

60

Irányítja a munkaközösség tevékenységét. Megtervezi az iskolai munkaterv alapján a munkaközösség éves munkáját. Félévkor és tanév végén elemző értékelő beszámolót készít az éves munkáról. Részt vesz az iskolai Sz. M. Sz. készítésében, véleményezésében. Munkaközösségi foglalkozásokat tart, bemutató foglalkozásokat szervez az éves munkaterv alapján. Részt vesz a szakterületéhez tartozó pályázatok írásában, megvalósításában és elszámolásában Szervezi a munkaközösség tagjainak továbbképzésen történő részvételét. Mentorálja a munkaközösség pályakezdő kollégáit. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, foglalkozási terveit. Javaslatot tesz jutalmazásra, Félévente legalább3 alkalommal órát látogat a munkaközösség tagjainál. Figyelemmel kíséri a technikai felszereltséget és javaslatot tesz fejlesztésükre. Segíti az igazgató döntés előkészítő munkáját Képviseli a munkaközösség tagjainak az érdekeit az iskolavezetés és a szaktanácsadók előtt. Szervezi és ellátja a tanári ügyeletet a beosztás szerint Részt vesz a PP-ben meghatározott vizsgák szervezésében, lebonyolításában és értékelésében

Az általa tanított tantárgyra éves tanítási programot állít össze Távolmaradása esetén időben értesíti az iskola vezetőit és gondoskodik arról, hogy tanmenetei, tankönyvei hozzáférhetőek legyenek. o Együtt működik az osztályában tanító pedagógusokkal o Lehetőség szerint az osztályában tartott órákon hospitál o Figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi előmenetelét és fegyelmi helyzetét o Kapcsolatot tart a szülőkkel, szükség esetén családot látogat o Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát o Hátrányos helyzetű tanulókat segíti o Kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel, és a Családsegítő Szolgálat dolgozóival. o Szülői értekezleteken és fogadó órákon nevelési, oktatási tapasztalatait megosztja a szülőkkel o Részt vesz a szaktárgyaihoz kapcsolódó pályázatokon o Tanulmányi versenyekre készíti fel tanítványait o Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. o A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. o Tantermét esztétikusan dekorálja o Figyelemmel kíséri a hiányzásokat, ha szükséges értesíti a szülőt. o Aktívan közreműködik az osztályfőnöki munkaközösség munkájában o Szervezi osztálya ügyeleti munkáját o Évente egy alkalommal az iskolai munkaterv szerint iskolai tanulmányi kirándulást szervez o Részt vesz minden iskolai rendezvényen. o Megírja a javító, ill. az osztályozó vizsga jegyzőkönyveket o Vezeti a tanítási időkerethez kapcsolódó kimutatásokat, azokat időben leadja az igh. irodában. o Mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken.


o o

Félévi és tanév végi beszámolót összeállít. Városi szövegértő versenyt szervez, kibővítve a magyarság tudattal.

Az intézményben dolgozó pedagógus feladatát úgy látja el: ahogyan a feladatellátás indokolja. Fegyelmileg az intézmény igazgatója vonhatja felelősségre.


Miskolc, 20……………………….

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek tartom. …………………………… aláírás

61


6.5.2.6 Fejlesztő pedagógus Ikt.sz.:………/2014. Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527. Miskolc, Éder György u. 1.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Német szakos tanár és Fejlesztő pedagógus





Munkaideje heti:

40 óra


főiskola

Munkaköre:

fejlesztő pedagógus

Az iskolai munkaterv és a pedagógiai program felhasználásával foglalkozási tervet készít Ellátja a munkatervben meghatározott feladatokat, és tanórán kívüli foglalkozásokat 62


Kapcsolatot tart a tanító illetve a tanár kollégákkal, megbeszélik a tanulási és nevelési feladatokat. Részt vesz a munkaközösség munkájában. Iskolán kívüli programok esetén bejelentési kötelezettsége van az iskolavezetés felé. -

-

A rábízott taneszközök állagát legjobb tudása szerint megóvja Ellátja a tanári ügyeletet a beosztás szerint Távolmaradása esetén időben értesíti az iskola vezetőit és gondoskodik arról, hogy tanmenetei, tankönyvei hozzáférhetőek legyenek. Részt vesz minden iskolai rendezvényen. Elvégzi a beosztásához kapcsolódó adminisztrációs munkát, különösen: Vezeti a tanítási időkerethez kapcsolódó kimutatásokat, azokat időben leadja az igh. irodában. Szülői értekezleteken és fogadóórákon nevelési, oktatási tapasztalatait megosztja a szülőkkel Mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken.

Csoportfoglalkozások vezetése A BTMN-nel küzdő gyermekek/tanulók fejlesztő foglalkoztatása, ez a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos. A foglalkozásokon az alábbi főbb területek fejlesztése történik: -

beszédfejlesztés

-

grafomotoros fejlesztés

-

számfogalom fejlesztése

ADMINISZTRATÍV MUNKA -

feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról

-

kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre,

-

részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik

-

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (nem organikus SNI) gyermekek, tanulók, iskolai ellátásának segítése.

A Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.


63



Miskolc, 20…………………….

igazgató


…………………………… aláírás

64


6.5.3 Nem pedagógus beosztásban dolgozók munkaköri leírása

6.5.3.1 Pedagógiai asszisztens Ikt.sz.:………/2014.


MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Magyar-ének szakos tanár

Munkahelye: Selyemréti Református Általános, Kéttannyelvű Iskola 3527. Miskolc, Éder György u. 1.




Munkaideje heti:

40 óra


főiskola

Munkaköre:

pedagógiai asszisztens

65


o o o

o o o o o o o o o o

Megszervezi a tanulók folyamatos ebédeltetésének rendjét. Fegyelmet biztosít a zavartalan étkezések időtartama alatt. Kezdeményezi és szervezi a szabadidős alkalmakat, tevékenységeket; fejleszti és népszerűsíti a szabadidős kultúrát. Olyan tartalmakat közvetít, amelyekkel a játék és a szabadidő kulturált eltöltése hozzájárul a diákok egészséges jövőképének kialakulásához, a mindenkori életminőségük jelentőségének felismeréséhez. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére az általa szervezett szabadidős programokról. Színház, múzeumlátogatást szervez. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a szaktárgyi munkacsoportokkal. Előkészíti és szervezi az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat. Az éves munkatervben kialakított rend alapján együttműködik az iskolai ünnepélyek szervezőivel, munkájukat szervezési és tartalmi kérdésekben is támogatja. Az osztályfőnökökkel egyeztetve szükség szerint részt vállal a diákok szaktárgyi versenyekre való kísérésében. Szabadidős tevékenységet szervez az egészséges életmód kialakítására, továbbá olyan tevékenységet szervez, amelyik alkalmas a szenvedélybetegségek megelőzésére. Kiosztja az alsó tagozatos osztályok számára az iskola gyümölcsöt, arról a számlát a gazdasági igazgatóhelyettesnek átadja. A tanév folyamán papírgyűjtést szervez kétszer Felolvasó színházat szervez.



Miskolc, 20……………………….

igazgató

66



…………………………… aláírás

67


6.5.3.2 Iskolatitkár Ikt.sz.:………/2014.


3527. Miskolc, Éder György u. 1.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

ISKOLATITKÁR


Munkáltatói jogkör gyakorlója:

igazgató

Közvetlen felettesei: igazgatója

Munkaideje:

hétfőtől –csütörtökig 7,30-tól 16,00 óráig Péntek

Munkaideje heti:

7,30-tól 13,30 óráig

40 óra

A munkakör betöltésének követelménye: középfokú iskolai végzettség Iskolai végzettsége:

68

felsőfokú ügyintéző


Feladatai:

-

Feladatait igazgató, igazgatóhelyettes vagy gazdasági-igazgatóhelyettes irányításával oldja meg, Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

-

-

Naponta segíti a pedagógusok munkáját Részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. Vezeti a tanuló nyilvántartást. Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ellátja a levelezési és gépírási feladatokat. Vezeti az iktatókönyvet. Előkészíti a napi postát, ennek keretében kezeli és nyilvántartja a postabélyegeket. Tárolja, illetve kezeli az intézmény iratait, időszakonként irattári selejtezést tart, melyet a levéltárnak bejelent, Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit /iskolalátogatási igazolás, bizonyítvány másodlat kiadása stb./ Vezeti a szabadság nyilvántartást. Érvényesíti, nyilvántartja a pedagógus igazolványokat, A gazdasági igazgatóhelyettestől átveszi a vasúti kedvezményre jogosító igazolást, melyet kiosztás előtt nyilvántartásba vesz, és átveteti a dolgozókkal. Figyelemmel kíséri az alkalmassági vizsgálatok idejének lejártát, kapcsolatot tart a foglalkozás egészségügyi szakápolóval, bejelenti a dolgozókat vizsgálatra, Az állandó és ideiglenes diákigazolványokat megrendeli, befizeti az ideiglenes diákigazolványokat az iskola számlaszámára, nyilvántartásba veszi az új diákigazolványokat. Szigorú számadású nyomtatványokat /bizonyítvány, bizonyítvány pótlap, anyakönyv, bizonyítvány másodlap/ nyilvántartásba veszi. Gondoskodik a szigorú számadású naplók, szakköri naplók, gyógy testnevelési naplók biztonságos helyen tárolásáról. Megrendeli a bizonyítványokat, nyomtatványokat. A tanulók bizonyítványait biztonságos helyen tartja. Elkészíti az alkalmazási okiratokat, átsorolásokat, benzin elszámolást, illetve havonként a távolmaradást a KIR3 rendszerben. Vezeti a tanulói, ill. dolgozói baleseti jegyzőkönyvet, szükség esetén értesíti a szülőt mentőt hív.

69


-

Az éves SZJA bevalláshoz a nyomtatványokat kiosztja a dolgozóknak, a szükséges iratokat összeszedi és a MÁK felé továbbítja. Fénymásolni csak vezetői engedéllyel lehet, erről a nyilvántartást pontosan vezeti. Idegen személyeknek fénymásolás nincs! részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint Besegít a selejtezésnél, leltározásnál. a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban átadja Körtelefonokat továbbítja, és nyilvántartást vezet a kimenő telefonhívásokról. Fogadja a FAX-ot, ill. elküldi azokat

Az intézményben dolgozó iskolatitkár a feladatát ott látja el: ahogy a feladatellátás indokolja Fegyelmileg az intézmény igazgatója vonhatja felelősségre. Az intézményvezető a munkakörhöz tartozó munkát bármikor módosíthatja, és szükség esetén az új feladatokat szóban is elrendelheti. Különösen indokolt esetben a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles elvégezni.

Miskolc, 20……………………….

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek tartom. Miskolc, 20………………………….

…………………………… dolgozó

70


6.5.3.3 Rendszergazda


Munkaköri leírás Rendszergazda

I.

Munkáltató neve: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

3527 Miskolc, Éder György u. 1.

Munkakör megnevezése.

Rendszergazda

A munkakör betöltőjének neve: Munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató

II.

Munkafeltételek:

A munkavégzés helye: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527 Miskolc, Éder György u. 1. Munkaidő:

heti 40 óra

Munkarend:

Hétfőtől csütörtökig 7,30 órától 16,00 óráig Péntek:7,30 órától 13,30 óráig

III.

IV.

Közvetlenül beosztott munkakör(ök): nincs

Képzettségi követelmények: 71


Szükséges iskola végzettség:

V.

programozó matematikus

A munkakör fő célkitűzése:

Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a számítástechnika munkaközösség tanárával együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi.

Folyamatos feladatai

Általános feladatok:

   



 



Az iskola informatikai rendszerének használati szabályzata (ISZ) kidolgozása, folyamatos aktualizálása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá. Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát munkanaplóban kell jegyeznie. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent meg tesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzátartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük.

Hardver



 

72

Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésekre bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel.


  

Rendkívüli estekben (pl. súlyos vírusfertőzés,a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Jelenti az igazgatónak a károkat a rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy igazgatóhelyetteseknek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról.

Szoftver

       

Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata. Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (adminisztrátor, root, supervisor jelszó ) leárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel.

Időszakos feladatai



  

VI.

Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. Anyagbeszerzés, szállítás.

Munkakör betöltéséhez tartozó jogszabályok, szabályzatok:

Munka Törvénykönyve Szervezeti és Működési Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Belső Ellenőrzési Rend 73


Információbiztonsági Szabályzat - Informatikai Szabályzat

VII.

A munkakörhöz kapcsolódó hatáskörök

Utasítás-adási joga

nincs

Beszámoltatási jogosultsága

nincs

Döntési joga

nincs

Pénztári utalványozási joga

nincs

Bankszámla feletti utalványozási joga:

nincs

Szállítói számlák feletti utalványozási joga:

nincs

Anyagkiadási bizonylat feletti utalványozási joga:

nincs

Anyag- és árueladási bizonylat feletti utalványozási joga:nincs

Fegyelmileg az intézmény igazgatója vonhatja felelősségre.


Miskolc, 20……………………….

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek tartom. Miskolc, 20………………………. ………………………………………. Dolgozó aláírása

74


7 Az intézmény működési rendje 7.1 Az intézmény működési rendjére vonatkozó általános szabályok 7.1.1 Az iskolai tanév helyi rendje A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai munkatervhez ki kell kérni, az iskolai szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: -

az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az egyházi, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

A szorgalmi időben 5 tanítás nélküli munkanap tervezhető. A nevelőtestület döntése szerint: őszi iskolai kirándulásra, tanulmányi osztálykirándulásokra, a névadóinkhoz kapcsolódó események és versenyek szervezésére, diák-önkormányzati napra, nevelési értekezletre vagy a nevelőtestület döntése alapján más tevékenységre egyegy nap kerül felhasználásra. A tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, ha az ügyeletet kérő tanulók száma eléri a 10 főt. Iskolánkban délelőtt zajlanak a 45 perces tanítási órák. A tanítás 7.45-kor kezdődik. Az egész napos iskolai rendben a tanítási órák és az egyéb foglalkozások beosztása folyamatos 15 óra 45 percig. A tanulók kötelező és tanórán kívüli foglalkozásainak szervezése a Nkt 27 – 29.§ szerint történik. Az elméleti tanítási órák törvényvényben előírt szervezésétől igazgatói engedéllyel lehet eltérni (tömbösítés, rövidítés). A hat tanítási napos hét szervezéséről az iskola igazgatója dönt a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleménye mellett és a fenntartó egyetértésével (Nkt. 30. § (2) bekezdés). A tanítási órákat zavarni nem lehet. Ettől csak az iskolavezetés engedélyével lehet eltérni. A közleményeket az iskolarádión keresztül a tanítási kezdete előtt, esetleg jelző csengetés után kell tudatni a tanulókkal. A tanórák közötti szünetekben 7.30-tól felnőtt és diákügyeletet szervezünk. A felnőtt ügyelet rendjét az iskolai munkaterv részletezi. A gyermekügyelet szervezését, feladatait a Házirend szabályozza a diákönkormányzat feladataként. Az intézményben a portaszolgálatot felnőtt portás láthatja el.

75


A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt – a szüneteket is beleértve – csak az iskolavezetés és a nevelők engedélyével hagyhatja el az iskola területét. A tanévet az első tanítási napon ünnepélyes tanévnyitóval kezdjük és az utolsó tanítási napot követően az iskolai munkatervben meghatározott napon tanévzáró ünnepséggel zárjuk. Az első tanítási napon, az alsó évfolyamokon 4 órát, a felső évfolyamokon 3 osztályfőnöki órát és egy szaktárgyi órát tartunk. Ezeken ismertetni kell a tanulókkal a Házirend, az SZMSZ (rájuk vonatkozó) szabályait, a tűz-, baleset-, és közlekedésvédelmi utasításokat, a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályait, melyeket a haladási naplóban és a tanulók tájékoztató füzeteiben rögzíteni kell.

7.2 A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) 7.2.1 Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: Reggel 5.30 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig van nyitva. Az iskola igazgatója ettől eltérő nyitva tartást is elrendelhet. Az alsó tagozatos gyerekek részére 6.30-tól- 7.30-ig reggeli ügyeletet biztosítunk. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A nyitva tartás, a reggeli ügyelet rendjét, a tanulók iskolába való érkezésének időpontját, a fogadás rendjét, a szünetek és a csengetés rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. A hivatalos ügyek intézése 8 és 16 óra között történik intézményünkben. A tanítási szünetekben a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodnak az intézményben, illetve az alkalmazottak közül bárki bejöhet az iskolába feladataival kapcsolatos ügyek intézése végett. A tanítási szünetekben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint előre meghatározott ügyeleti napokon 9 és 12 óra között ügyeletet biztosít az iskolában. Szorgalmi időben az utolsó tanítási óráktól délutáni foglalkozás, illetve ügyelet működik naponta 17.00-ig. A szünidőkben a szülők igénye szerint (minimum 20 jelentkező) 6.30-tól 16.00 óráig foglalkozást szervezünk tanulóinknak; a nyári szünetben a perecesi napközis tábor beindulásáig. Az iskolai könyvtár nyitva tartásának és tevékenységének rendjét a könyvtár működési szabályzata részletezi.

76


Szorgalmi időn kívül (szünetekben) igény szerint lehetséges tanfolyamok szervezése, lebonyolítása az intézményben a fenntartó és az igazgató engedélyével.

7.3 A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 7.3.1 Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Tanítási órára idegennek bemenni szigorúan tilos Ügyintézés céljából csak a megadott időpontban, 8,00-tól 16,00-ig lehet az intézményt felkeresni. Belépés után a portán be kell jelenteni az itt tartózkodás célját, és a célszemélyt. A bejelentés célját a portai szolgálatos füzetébe kell bejegyezni és aláírni. A bejelentés után a portai szolgálatos a vendéget útbaigazítja, a vendég az ügyintézés után haladéktalanul távozik az intézményből. Ha a célszemélyre annak akadályoztatása miatt várakozni kell, az erre a célra kijelölt hely a két bejárati ajtó közötti tér. A portaszolgálatos a bejárati ajtót köteles zárva tartani. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: -

a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórára való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

Az iskola épületébe a tanév során a főbejáratnál elhelyezett tájékoztatás szerint lehet belépni.

Tanítási napokon a vendégek, a szülők, gondviselők csak kísérettel tartózkodhatnak az emeleten, a szülői értekezletet, fogadóórákat kivéve., Tanítási napokon a szülők a tanári szobánál várakozhatnak a tantestület tagjaira. A pedagógusokat előre egyeztetett időpontban kereshetik fel. A szülők gyermekeiket az auláig kísérhetik el, a tanítási idő végeztével az iskola előterében várhatják meg őket. A tanulók osztályteremig való kísérése nem megengedett. Kapcsolat a gyermekekkel a portás és az ügyeletesek segítségével létesíthető.

77


Az intézményhez nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás és terembérleti szerződés szerint, a megjelölt időben tartózkodhatnak az épületben az igazgatóval történt egyeztetés szerint. Mozgásterük az igényelt teremre és mellékhelyiségekre vonatkozik, az épületben a kötetlen mozgás nem engedélyezett. A külső igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglalt előírásokat. Iskolarendszeren kívüli oktatás, a helyiségek bérbeadása, a tanfolyamok szervezése alkalmával külső partnerek, tanulók, szülők külön engedéllyel tartózkodnak az intézményben. Erre vezetői engedélyezés után van lehetőségük. Az iskolai sportlétesítmények akkor engedhetők át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését. Erre jogosultsága az igazgatónak van. Az iskolában sem a dolgozók, sem a tanulók körében semmilyen pártérdekeket szolgáló tevékenység nem történhet.

7.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka folyamatos fejlődésének egyik meghatározó eleme a rendszeres ellenőrzés, értékelés. Ellenőrizni, értékelni kell az iskolai dokumentumokban megfogalmazott célok teljesülését, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezetői utasítások teljesítésének színvonalát, az iskola dolgozóinak munkáját, mely a teljesítményértékelés alapja. Az ellenőrzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. 7.4.1 A pedagógiai munka ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása

7.4.2 A pedagógiai munka követelmények: -

78

belső

ellenőrzésével

szemben

támasztott

fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,


-

-

a szülői közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

7.4.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként aktualizált, ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A munkaközösségek munkáját évente, a pedagógusokat 3 évenként értékeljük teljes körűen. 7.4.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak elsősorban, általános jogkörben: -

az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettesei. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai, dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a szakmai munkaközösségek (munkaközösség-vezető igazgatói megbízás alapján), és külső szakértők A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai területen jogosultak ellenőrizni. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az iskola vezetőit. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettesek az ellenőrzést a vezetői feladatmegosztás, munkaköri leírás és igazgatói utasítás szerint végzik.

7.4.5 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során -

A pedagógusok munkafegyelme. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: Az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, 79


-

A tanítási óra felépítése és szervezése, A tanítási órán alkalmazott módszerek, A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, Az óra eredményessége, a nevelési terv/helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

7.4.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének módszerei: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének módszerei:



óralátogatások az óralátogatási lapon meghatározott szempontok alapján,



a pedagógusok által készített iskolai dokumentumok ellenőrzése,



tanórán kívüli tevékenységek,



versenyeredmények,



a feladatok határidőre történő teljesítése,



ügyeletesi munka, s



szóbeli-írásbeli beszámoltatás,



foglalkozás látogatása.

A belső ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az ellenőrzésről készült dokumentumok a pedagógusok személyi anyagának részét képezik. 7.4.7 A munkavállalók értékelésének rendje: Pedagógusok esetében: − Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. − A pedagógus teljesítményértékelése az önértékelés, vezetői értékelés, óralátogatások tapasztalatai, minősítés alapján történik. − Az értékelés a jutalmazás alapja. − Az önértékelés figyelembe vételével a vezető értékeli a pedagógus teljesítményét, feltárva a hiányosságokat, megjelölve a javítás módját és határidejét. − A gyakornok értékelése a Gyakornoki szabályzat alapján történik. Nem pedagógus dolgozók: − Az értékelés évente, vagy a meghatározott célok elérésének határideje után történik. − Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. 80


7.5 A kiadmányozás és a képviselet szabályai 

 





Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és az irattározásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá, illetve az általa helyettesítésére megbízott személy. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által megbízott alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: o a nevelési-oktatási intézmény nevét, o székhelyét o az iktatószámát o az ügyintéző megnevezését o az ügyintézés helyét és idejét o az irat aláírójának nevét, beosztását és o a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A kiadmányon a következőket lehet még feltüntetni: o az irat tárgya o az esetleges hivatkozási szám o a mellékletek száma. A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

7.6 A vezetők valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje 7.6.1 A szülői szervezet részére a jogszabályban előírt jogok mellett a szabályzatban biztosítható jogok Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választhatják: • • •

elnök, elnökhelyettes, különböző felelősök

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

81


Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya az iskolai válaszmányi értekezleten a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit: • •

elnök, elnökhelyettes,

Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A kapcsolattartás módja: tanévenként legalább egy alkalommal megbeszélés illetve szükség szerint előre meg nem határozott időpontokban. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: • • • • • •

megválasztja saját tisztségviselőit, (döntési ) kialakítja saját működési rendjét, (döntési ) az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, ( döntési) képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, ( véleményezési ) véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, ( véleményezési, javaslattételi ) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülői szervezet részére további jogokat állapít meg a nevelőtestület: -

82

Tájékoztatást kérhetnek a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben. Tanácskozási joggal a szülői szervezet képviselői részt vehetnek a nevelőtestület értekezletein a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely ügy tárgyalásakor.


7.7 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket: 7.7.1 A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: -

a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra.

7.7.2 A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: -

pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

7.7.3 A nevelőtestület átruházhatja döntési jogkörét:

-

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek esetében,

-

Véleménynyilvánítási jogkörét:

-

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-

-

83


7.7.4 Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület által átruházott jogkörök a megbízottak megjelölésével

Átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása Tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása

X

X

X

Beszámolás

Vélemény nyilvánítás Javaslattétel

Megnevezés

Döntési

Jogkör tartalma

-

-

-

-

-

X

-

-

Tantárgyfelosztás elfogadása

-

X

-

84

-

X

Módja

-

-

X

-

-

-

X

Időköze

Szakmai munkaközössé gek

Szóban Nevelőtestületi értekezleten

Igazgató

Írásban Döntést (hirdető követően -tábla)

Alsó-, felső tagozat osztályozó értekezlete Egy osztályban tanító nevelők csoportja Szakmai munkaközössé gek Szakmai munkaközössé gek

Szóban Osztályozó értekezlet tanév végén

Alkalmazott pedagógusok

Írásban Tanéven-ként februárban

Szakmai munkaközössé gek

Szóban Nevelőtestületi értekezleten

-

Tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés

A pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jog Más, de jogszabályban meghatározott estben: továbbképzési tervről Az intézmény működésével kapcsolatban

Megbízott

Szóban Döntést követően Szóban Tanév elején, értekezleten Szóban Félévi és év végi tantestületi értekezleten


7.8 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői, rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. Intézményünk a feladatok eredményes munkakapcsolatot tart számos szervezettel. A gyermekjóléti szolgálattal munkakapcsolatot tartunk.

és

a

ellátása

környező

érdekében

óvodákkal

rendszeres

szoros

szakmai

A kapcsolattartás formái és módjai:      

Közös értekezletek tartása. Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel. Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása. Közös ünnepélyek rendezése. Intézményi rendezvények látogatása. Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel, személyekkel:  A fenntartóval.  Más köznevelési intézményekkel.  A gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel (iskolaorvos, fogorvos, védőnő).  Gyermekjóléti szolgálat  Önkormányzat gyámügyi csoportja  Drogambulancia.  A Családsegítő Központtal.  A Nevelési Tanácsadó szolgálattal.  A történelmi egyházak szervezeteivel, a hitoktatáson keresztül.  A megyei és városi szak és szakmai szolgáltató intézetekkel.  Iskolánkért alapítvánnyal.  A Városi Sportiskolával.  Az óvodákkal. 85


 Roma Kisebbségi Önkormányzat  Az élelmezést koordináló önkormányzati csoporttal  VOKE A fent felsorolt kapcsolattartás felelősei: igazgató, ig. hely., DP, munkaközösség vezetők, osztályfőnök. A kapcsolattartás rendszeres, folyamatos. Intézményünk eseti kapcsolatot tart fent a rendőrséggel illetve a rendőrség ifjúsági csoportjával. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket, az iskola éves munkaterve rögzíti.

Kapcsolat a pedagógiai szolgálatokkal,

szakszolgálatokkal,

pedagógiai

szakmai

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai:  együttműködési megállapodás alapján  informális megbeszélés, megegyezés szerint  az intézmény munkatervében rögzítettek alapján A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái:  az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző

86


konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;  vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;  évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője meghatározott feladatok ellátására gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, illetve a tanulóközösség védelme érdekében az indokolt. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. Az iskolát közvetlenül a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős képviseli. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a gyermekjóléti szolgálat, oktatásügyi szolgálat értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való elhelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

A tanulók értelmi, képességbeli, pszichológiai vizsgálatával kapcsolatosan kiemelt kapcsolatot tartunk a Tiszáninneni Református Egyházkerület Pedagógiai Szakszolgálatával, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal. A vizsgálatok kérése a jogszabályok szerint formanyomtatványokon történik az osztályfőnökök közreműködésével, az igazgató felügyeletével.

87


7.9 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény köteles biztosítani. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását érdekében az iskola fenntartója megállapodást megkötése útján látja el. Az iskola-egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását külön szerződésben foglalt esetekben végzik. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészségügyi alapellátás legfőbb célja a tanulók egészségének megőrzése, az egészségromlás, a betegségek kialakulásának megelőzése. A tanulóink egészségügyi ellátását iskolaorvos végzi, aki együttműködik a gyermekek házi gyermekorvosával. Az iskolaorvos és a védőnő preventív tevékenysége magában foglalja a gyógyító-, megelőző feladatokat, az egészségnevelést, a közegészségügyi- járványügyi, környezet- egészségügyi iskolai feladatokat. Tevékenységük során együttműködnek az iskola pszichológusával, a logopédussal, illetve más szakemberekkel. A gyógyító-, megelőző feladatokat a gondozás módszerével végzik, melyek fontos elemei a rendszeres időközökben végzett vizsgálatok. Például: -

Baleset, rosszullét esetén orvosi elsősegélyt nyújt, majd a beteg tanulót háziorvosához vagy más intézménybe irányítja. A krónikus betegek gondozásba vételével egy időben felveszi a kapcsolatot a tanulók osztályfőnökével és szüleivel. Rendszeresen figyelemmel kíséri, és ellenőrző vizsgálatban részesíti a gondozásba vett tanulót. Pályaalkalmassági vizsgálatokat végez.

7.9.1 Az iskolavédőnő Az iskolavédőnő tanulóink körében az intézményben önállóan végzi az alábbiakat: -

Alap- és szűrővizsgálatokat /a testi fejlődés paraméterei, érzékszervek működése, BCG oltási heg ellenőrzése, golyvaszűrés, vérnyomás-mérés A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzését. Elsősegélynyújtást. Felvilágosító előadások tartását.

A fertőző betegségek és a járványok megelőzésében feladataik: -

88

az iskolai életkorhoz kötött, illetve a kampányoltások beadása; a járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző betegségek esetén járványügyi intézkedés elrendelése; javaslat tétel közegészségügyi-, járványügyi hiányosságok megszüntetésére.


Az iskolafogászati ellátás preventív feladat, melyet az iskolafogászati rendelőben a tanulók évente történő csoportos vizsgálatával és kezelésével végzik a szakterület orvosai és az asszisztensek. Az iskola valamennyi dolgozójának – a munkavédelmi előírások szerint – évente munka alkalmassági vizsgálaton vagy kétévente kötelező szűrővizsgálaton kell részt vennie. A belépő új dolgozó alkalmazásának feltétele, hogy rendelkezzék munka alkalmassági igazolással. A tanulók mellé a szűrővizsgálatainak idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

7.10 Az intézményi védő, óvó előírások rendje Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás a tűzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:   

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a 89


menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Az osztályfőnöknek, illetve az illetékes szaktanárnak, pedagógusnak fel kell hívni a tanulók figyelmét a tanórán kívüli foglalkozások balesetveszélyes helyzeteire, ezek megelőzésének szabályaira nevezetesen:   

tanulmányi kirándulások, túrák, táborok, erdei iskolák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után.

Az osztályfőnököknek a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulói figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi-ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

7.10.1 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermek- és ifjúságvédelem célja Az intézmény alapvető célja olyan iskolai légkör és tevékenységi formák kialakítása, mely kizárja a lehetőséget, hogy bármely diák származása, színe, neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, vagy más okból hátrányos helyzetbe kerüljön. Az iskola arra törekszik, hogy minden tanuló számára biztosítsa a testi és lelki fejlődéshez szükséges feltételeket, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, illetve – szükség esetén – leküzdhesse vagy csökkenthesse azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni, kulturális helyzete, illetőleg más ok miatt fennállnak. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, mentálhigiénés nevelése, az egészséges életmód tudatos formálása; a tanulók, pedagógusok, szülők jelzései alapján a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók problémáinak megismerése, családi környezetének feltárása. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A 90


gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányítása és összefogása az iskola vezetőjének feladata. Az iskolában a pedagógusok látják el a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, feladatuk különösen: 



  







az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy szükség esetén az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – ha szükséges családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezik, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesznek az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataik keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes programot dolgoznak ki, figyelemmel kísérik annak végrehajtását szükség esetén intézkednek az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtanak a tanulók, a szülők részére.

7.10.1.1 A gyermek- és tanulóbaleset megelőzés feladatai, illetve baleset esetén teendő intézkedések rendje Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

91


Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki illetve szaktanári órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk, vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 92


A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: − a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, − ha szükséges orvost kell hívnia, − a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, − a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

7.10.2 A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje Tilos az iskolában, valamint a tanulók részére az intézményen kívül szervezett rendezvényeken, programokon a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása, tilos a dohányzás! A szenvedélybetegségek megelőzése kiemelt feladat, ezért a D.A.D.A. programban való részvételre hangsúlyt kell fektetni. A nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az intézmény egész területén tiltott a dohányzás, ennek megszegése büntetőjogi következményekkel jár. Az intézmény valamennyi dolgozója, az intézményben tartózkodók a kijelölt helyen, az épületen kívül, 10 méteres körzeten kívül dohányozhatnak (az úttest túloldalán.)

93


Elsősegélynyújtás céljára szabványos mentődoboz az iskolatitkári szobában áll készenlétben. A mentődobozból elhasznált anyagot folyamatosan pótolni kell. A pótlásért az igazgató felelős.

94


8 Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva, a munkatervben rögzített módon kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkaterve határozza meg. Az ünnepélyeket, megemlékezéseket az iskola valamennyi tanulójának és nevelőjének részvételével szervezzük.

8.1 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a Pedagógiai Program, az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó konkrét időpontokat, iskola rendezvényeink hagyományait a munkaterv tartalmazza. A műsorok időpontját, a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Tanulóink kötelező ünnepi viselete: lányoknak sötét szoknya, fehér blúz, fiúknak sötét nadrág, fehér ing A közösség által megfogalmazott értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. Ápolásuk állandósságot és folytonosságot teremt az iskola életében. Hagyományaink az eltelt évek alatt alakultak ki, és azokat az erőfeszítéseinket tükrözik, hogy egyéni arculatot adjunk ezzel a mindennapok tevékenységeinek. Ide soroljuk:  egyházi és állami ünnepeinket,  szimbólumainkat,  rendezvényeinket,  áhítatainkat,  heti istentiszteleteinket,  hagyományosan kialakult kapcsolattartási formáinkat,  belső kommunikációs formáinkat.  évnyitó, évzáró  szaktárgyi versenyek  ifjúvá avatás  idegen nyelvi karácsony  úszó napközi  nyári táborok  farsangi bál 95


96

             

ballagás alapítványi bál Pedagógus nap Állatok Világnapja Madarak és Fák napja nyílt nap Mikulás Karácsony Húsvét Föld Napja tanulmányi kirándulás Zenei Világnap Takarékossági Világnap Magyar Nyelv hete



Állami ünnepek:

  

október 6. október 23. március 15.


9 Biztonságos működést garantáló szabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helységeket. A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át ne juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket a hetesek illetve az ezzel megbízott tanuló köteles zárni és nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A gondnok feladata az épület ablakainak, vízcsapjainak ellenőrzése, szükség szerinti be- illetve elzárása, az elektromos berendezések áramtalanítása az épület bezárásakor. Bármi akadályozná az iskola biztonságos bezárását azt köteles azonnal jelenteni az iskola igazgatójának. Helyiséghasználat: Az iskola épületének helyiségei, sportpályája a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, az iskola bérbe adhatja úgy, hogy az oktatást ne zavarja. A bérlővel az iskola hivatalos bérleti szerződést köt, továbbá ellenőrzi a bérleti díj befizetését, a bérleti szerződésben foglaltak betartását. Amennyiben a bérlő akadályozza az iskolában folyó munkát, nem tartja be a vonatkozó jogszabályokat, az intézmény SzMSz-ében és Házirendjében foglaltakat, a szerződés felmondható. Az alkalmazottak helyiséghasználata: Az intézmény dolgozói, az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi dolgozó a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgató engedélyével teheti meg. Az iskolában a büfé csak a erre kialakított helyiségben üzemelhet. A tanulók helyiséghasználata: A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógus felügyeletével használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben, kizárólag szaktanár jelenlétében tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozásokon vagy engedélyezett diákkörök keretében tartózkodhatnak az iskolában, hétfőtől péntekig tanítás előtt 6.30-tól tanítás után legkésőbb 19 óráig. Ez idő alatt is kötelesek a házirendet betartani.

97


A szaktantermek használati rendje: A speciálisan felszerelt szaktantermekben külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  A szakterem típusa, neve.  A helyiségben tartózkodás rendje.  A berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

9.1 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők szabályai Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

Igazgató



Igazgató helyettes

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolarádión keresztül, ha ez nem lehetséges, akkor riadólánc szerint értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. 98


A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

99


A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

100


10 A pedagógiai programról kérhető tájékoztatás rendje A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját a Házirend szabályozza. A pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről az iskola honlapján folyamatosan lehet tájékozódni, továbbá a szülői értekezletek alkalmával, illetve az iskola nyitva tartása alatt, előre egyeztetett időpont szerint kérhető tájékoztatás. A pedagógiai program kivonatát elfogadás után megismertetjük a szülőkkel szülői értekezletek előtt iskolarádión keresztül. Az osztályfőnökök részleteiben ismertetik a szülőkkel értekezleten a dokumentumot. A diákönkormányzat szervezi a program megismerését a véleményezés előtt. Ha a Szülői szervezet kéri, az igazgató biztosítja a pedagógiai program megismerését. A tájékoztatásért felelős személyeket az igazgató jelöli ki. A pedagógiai program nyilvános dokumentum, ezért minden érdeklődő számára megtekinthető. A dokumentum az intézmény nyitvatartási ideje alatt hozzáférhető az igazgatói irodában, a könyvtárakban, iskolán kívül elérhető az iskola honlapjáról.

101


11 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, - a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül - fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján kell lefolytatni. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak szerint a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:

11.1 A fegyelmi eljárás megindítása Az intézményben a fegyelmi eljárás lefolytatása során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet 21. rész A fegyelmi és kártérítési felelősség pontjának 53§-61§ előírásai apján történik.

11.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. § alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

− az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről − a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét − az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége − a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni 102


− az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket − az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei − az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges − a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza − az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése − ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti − az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon − az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá − az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása − az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. − a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

103


12 A működéssel összefüggő további szabályok 12.1 Az intézmény honlapja Az oktatási intézménynek kötelező nyilvánosságra hozni a jogszabályokban meghatározott dokumentumait. Ennek legegyszerűbb, állandóan hozzáférhető formája az iskola saját honlapja. A köznevelési törvény rendelkezik kötelező érvénnyel az iskolai dokumentumok honlapon történő nyilvánosságra hozatalról: a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, pedagógiai program esetében, továbbá az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos véleménynyilvánítás eredményének, az intézményben végzett szakmai ellenőrzésnek a nyilvánosságra hozataláról. A nyilvános dokumentumokat, információkat a honlapon közzé kell tenni. A honlap címét minden nyomtatott intézményi anyagon szükséges feltüntetni (meghívók, szórólapok, iskolaújság, plakát stb.). A tanév első elérhetőségét.

szülőértekezletén

figyelemfelhívás

céljából

ismertetni

kell

az

A honlap felügyeletérét az igazgató felelős, szakmai működtetéséért a rendszergazda a felelős. Rendszeres frissítéséről az éves munkatervben rögzítettek szerint kell gondoskodni.

12.2 Az intézményi vagyon használatának és hasznosításának szabályai foglakozási időben és azon kívül Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésünknek állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

megfelelően,

az

Az iskola minden dolgozója, tanulója, és az esetenkénti külső használói felelősek:    

az iskolai tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az iskola tanulói, nevelői, alkalmazottai, a hitoktatók az órarendnek megfelelően, a vándorlási rendet betartva, a tantárgyfelosztáson szereplő, kötelező és választható órákra, foglakozásokra használhatják a termeket. A tanulók tanítási idő után engedéllyel vagy szervezett foglakozás keretében vehetik igénybe az iskolát. Minden más egyedi, eseti összejövetel, foglakozás, esemény, klubdélután stb. az iskola igazgatójának engedélye alapján szervezhető. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevőknek a vagyonvédelmi kötelezettség, kártérítési felelősség, biztonsági szabályok betartása kötelező. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket és helyiségeket zárni kell. 104


Az intézmény bizonyos tantermeiben és helyiségeiben csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulóink (pld. Számítástechnika-, tornaterem, szaktantermek). A biztonságos zárásuk a nevelők feladata. Használatuk rendjét év elején ismertetni kell a tanulókkal, a foglakozáson résztvevőkkel. A tornaterem igénybevételét az igazgató által jóváhagyott beosztási rend állapítja meg. Az iskola dolgozói térítés nélkül, előzetes igazgatói engedéllyel használhatják saját célra az iskola tornatermét a beosztás szerinti üres órákban. Az osztály- és foglalkozási termek dekorálásáról lehetőség szerint az osztályfőnökök, és a szaktanárok gondoskodnak. Az iskola aulája ünnepélyek, rendezvények, kiállítások, foglalkozások színhelye. A folyosókon mindenkinek ügyelni kell a balesetmentes, figyelmes közlekedésre. A tanári szoba a nevelők, oktatók pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésnek, a nevelőtestületi értekezleteknek színtere, az osztálydokumentumok tárolási helye. A tanári szobában tanuló, az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat, külön engedéllyel. Az iskolai udvar szünetekben, testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon, napközis időben, szabadidős programok, rendezvények alkalmával vehető igénybe. Az iskola zárása után engedély nélkül senki nem használhatja. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és dolgozó kötelessége. Az iskola tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, műszaki berendezéseket csak igazgatói engedéllyel, általa meghatározott feltételekkel lehet az iskolából elvinni. Az iskolatitkárnál aláírással kell elismerni az eszköz kivitelét. Az iskola tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, műszaki berendezéseket kizárólag a használati utasításokba foglaltaknak megfelelően szabad használni. A meghibásodott, megsérült eszközöket, tárgyakat jelezni kell az iskolatitkárnak. A javítandó tárgyakat be kell jegyezni a karbantartó füzetbe.

12.3 A kommunikációs és információs rend az intézményen belül, az adatkezelés rendje Az intézmény kommunikációs és információs rendszerének működéshez szükséges feltételek biztosításáért az iskola igazgatója felel. A tájékoztatás, információ adás belső rendszereként működnek a nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletek, megbeszélések. Ezek összehívásáról a tanév rendje, az éves munkaterv, és egyéb jogszabályok alapján az igazgató dönt. Az iskola működésével, pedagógiai tevékenységével kapcsolatos, az iskolát érintő valamennyi írásos információ a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon és a hirdető füzetben kerül kifüggesztésre. Az elhelyezésekért az iskolavezetés a felelős. A intézmény valamennyi érintett dolgozója köteles a hirdetőtáblai kiírásokat és a hirdető füzet tartalmát naponta figyelemmel kísérni. 105


Az intézmény informatikai rendszerének segítségével biztosított az internet-hálózat elérése. A dolgozók az iskola nyitva tartása alatt, a tanulók a szakórákon, illetve a tanórán kívüli foglakozások keretén belül használhatják a rendszert. Az iskola Iratkezelési szabályzata meghatározza az ügyintézés, az iratkezelés, a tanügyi nyilvántartások és az adatkezelés intézményre vonatkozó szabályzatát. A pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, tanulókkal és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről munkájuk ellátása során tudomást szereztek. A titoktartási kötelezettség semmis, ha a tanuló, a szülő felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletekre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanulók érdekében végzett megbeszélésekre. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.

12.4 Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés kérdése A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés külön szabályzatban kerülhet szabályozásra az intézményben, ezért az SzMSz-ben nem szabályozzuk. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélésekor az igazgatónak a teljesítményértékelés eredményét kell figyelembe vennie.

106


13 Az iskolára vonatkozó további szabályok 13.1 Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívül térítésmentesen és térítés ellenében igénybe vehető lehetőségeket biztosít az iskola, az utóbbiakat a szülők támogatásával. 

A tanórán kívüli foglalkozások formái:     

    

a délutáni foglalkozás; iskolaotthon a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport; az iskolai sportkör; a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, vetélkedő, műsor, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény, tábor; iskolai könyvtár; egyéni és csoportos felzárkóztatás, tehetséggondozás; hitoktatás.

A tanórán kívüli foglakozások vezetőit az igazgató bízza meg, a megbízottak foglakozási tervet készítenek, a foglakozásokról naplót vezetnek, melyeket a vezető hagy jóvá. A megbízás díjazására vonatkozó előírásokat a MT. és a Kjt. hatályos jogszabályai alapján kell alkalmazni.

13.2 A délutáni foglalkozás működésére vonatkozó általános szabályok A délutáni foglalkozás az alapképzést kiegészítő tanórán kívüli tevékenységi formákra ad lehetőséget. A foglalkozásokat oly módon szervezzük, hogy a szülők igényeinek megfelelően eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A rendelkezésre álló időkeret felosztását, a szülői igényfelmérést követően, a munkaterv tartalmazza. Csoportjainkat a korban közel álló tanulókból szervezzük. Feltétlenül biztosítanunk kell az olyan gyermekek délutáni ellátását, akiknek a testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, illetve a szülő, gondozó szociális helyzete miatt gyermeke ellátásáról nem tud gondoskodni.

107


13.3 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Szakkör A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek. Erről valamint látogatottságáról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkör működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szülők és tanulók igénye szerint szervezhető önköltséges szakkör is. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja, a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek fejlesztése, színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programjait. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportfoglalkozásokon (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, stb.) és versenyeken való részvételre. Felzárkóztató foglalkozások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban, az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt csoportokra kötelező jelleggel - a szaktanár javaslatára történik. A korrepetáláson a tanuló részt vehet szülői kérésre, szaktanári javaslatra vagy saját jelentkezés alapján.

13.4 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítményének függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezető-helyettes irányítja.

108


Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja a Pedagógiai Program célkitűzéseivel összhangban, hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján, tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgató-helyettesnek. Csak egynapos kirándulás szervezhető. A kísérő nevelők 8 órát meghaladó ügyeletét 50%-os óradíjjal fizeti ki az intézmény. Többnapos kirándulást az osztályfőnök csak a saját szabadidejének terhére, óradíj elszámolásának igénybe vétele nélkül szervezhet. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleteken kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és költségkímélő megoldásait. A kirándulás várható költségeiről a szülőket a tájékoztató útján kell értesíteni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskolai alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell elsősegélynyújtáshoz alkalmas felszerelésről és balesetvédelmi oktatásról is. A balesetvédelmi oktatást a tájékoztatóban és a naplóban dokumentálni kell. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni vagy csoportos utazáshoz az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a csoport vezetője, az utazás előtt legalább egy hónappal, az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyeit, a résztvevő tanulók számát, nevét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, mozi-, színház-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit kívánják igénybe venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A kérvénynek tartalmaznia

109


kell a rendezvény célját és tartalmát, a rendezvény időpontját, az igényelt helyiségek felsorolását, a rendezvény lebonyolításáért felelős személy vagy személyek nevét.

13.5 A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje A területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes. 2013. szeptember 1-től a tanulók kötelezően választott tantárgya a hittan vagy az erkölcstan. A termet és a taneszközöket az iskola ingyen biztosítja. A foglalkozásokat az egyházak által biztosított hitoktatók és az iskola alkalmazottai tartják. A tanév elején - minden a hitoktatást igénylő felekezet képviselőjével - az intézmény megbízott felelőse kidolgozza a hitoktatás szervezeti rendjét. Ebben rögzítik az egyes csoportok oktatásának helyszínét és időpontját, majd ezt kifüggesztik a tanári szobában, az iskolatitkári irodában és a főbejárat melletti hirdető felületre.

13.6 A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai A térítési díj beszedésének időpontja minden hónap 10-15. napja között van. A térítési díj konkrét összegéről a tanuló szüleit a fenti időpont előtt a gazdasági ügyintéző értesíti. Amennyiben a szülő a gyermekére bízza a befizetést, az elhozott összegért felelősséget vállalni csak abban az esetben tud az iskola, ha a tanuló megérkezésekor a pénzt azonnal átadja a gazdasági ügyintézőnek. Azon tanulók szüleinek, akiknek gyermeke kedvezményre jogosultak, a törvény által előírt igazolások eredeti példányát be kell mutatni a gazdasági ügyintézőnek. A térítési díj befizetésének elmulasztása az étkezés megszüntetését vonja maga után.

13.7 Tanulói tevékenységért díjazás megállapításának kérdése Az iskola tanulóinak foglalkoztatása során nyereség nem keletkezik, így az SZMSZ nem szabályozza.

110


14 A teljesítményértékelés rendje 14.1 Pedagógusértékelés A pedagógusértékelés célja

A pedagógusértékelés célja fejlesztő (formatív) értékelés, minősítő (szummatív) értékelés. A teljesítményértékelő-rendszer alapvetően fejlesztés központú legyen, de legyen alkalmas minősítő értékelésre is. Alapelvek Az értékelés az intézmény pedagógiai programjának célrendszerén, illetve az annak alapján megfogalmazott iskolai dokumentumokban leírt célokon alapuljon. 

Konszenzuson alapuló legyen és törekedjen az objektivitásra.



A megfogalmazott célok és szempontok az értékelők és az értékelendők számára egyértelműek legyenek.



A rendszer önértékelésen alapuló legyen.



Az értékelés eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell.



Az értékelés szempontrendszere és eljárásrendje nyilvános legyen.



Adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a saját értékelésével kapcsolatban.

Ezen túl az intézmény, mint szervezet kultúrája határozza meg a további alapelveket. A szervezet kultúrája lehet: 

Innovatív vagy nyitott rendszer modell Új információ keresése a külső környezetben, kockázatvállalás, kreativitás, verseny, hely a kísérletezésnek, legfőbb ereje az egyéni tudás és képesség a probléma-megoldásban, a kommunikáció is meglehetősen informális és minden irányú, az alkalmazottak döntően egy-egy feladaton dolgoznak, a szervezet tagjai tanfolyamokon vehetnek részt, hogy fejleszthessék tudásukat, képességeiket, a vezetés természetesnek veszi, hogy a dolgozók a munkájukkal és a szervezeti célok megvalósításával foglakoznak.



Támogató kultúra vagy emberi kapcsolatok modell. Részvétel, együttműködés, humánus, kölcsönös bizalom, csoport összetartó erő, egyéni fejlődés, a kommunikáció főleg verbális és kötetlen, az alkalmazottakat bátorítják, hogy fejezzék ki gondolataikat munkájukról, 111


egymás iránti érzéseikről. A döntéshozatal meglehetősen informális keretek között megy végbe. Az egyes alkalmazottak munkája és a szervezet iránt érzett elkötelezettsége központi jelentőséggel bír. 

Célorientált kultúra, racionális célmodell Cél szerinti irányítás, ésszerű tervezés (rövidtávon), célok összeillesztése, korlátozott hozzáférés az információkhoz (csak az adott munkához tartozó információ a hozzáférhető), a hatékonyság alapvető. A vezetés fontos szerepet játszik. Ő határozza meg a szervezeti célokat, a dolgozókkal egyetértésben, vagy ha szükséges e nélkül. A kommunikáció az egyéni feladatoktól függ, főleg verbális. A megközelítési mód lényege a szervezeti célok racionális rendezése, számításba véve a külső környezetet is.



Szabályozó kultúra vagy belső folyamatok modell Tekintélytisztelet, az eljárások racionalitása, munkamegosztás, formaiság. A vezetés egyik fontos feladata a munkafolyamatok elemzése és a munka koordinálása. A struktúra hierarchikus, a kommunikáció főleg papíron folyik. A hatalom tekintély elven nyugszik. A tipikusan bürokratikus szervezetet lehet így jellemezni.

Az innovatív és támogató kultúrában alapvetően a fejlesztő értékelés az elfogadott, célorientált és a szabályozó kultúrában inkább a minősítő értékelés. Rendszerszintű célok:

112



A pedagógusértékelés összesített eredménye, egyik mutatója az intézményi önértékelésnek



Adjon segítséget az intézményi továbbképzési terv összeállításához.



Szolgáltasson információt a munkatársak adottságairól a munkaerő tervezés számára, a munkatársak szervezeten belüli helyének tisztázására.



Adjon segítséget a munkatársak tervezett fejlesztésének megalapozásához, karrier-tervezéshez.



Járuljon hozzá fejlesztéséhez.



Erősítse a vezetés és a munkatársak kétirányú kommunikációját.



Erősítse az együttműködést a szervezeti célok megvalósítása és fejlesztése érdekében.



Teremtsen objektív alapot az intézményi ösztönzési rendszer működtetéséhez.

az

intézmény,

mint

szervezet

értékelési

kultúrájának


A pedagógusértékelés célrendszere A pedagógus önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli, ugyanakkor jogosan elvárja, hogy értékeljék és ellenőrizzék. Ez az értékelés úgy járuljon hozzá az oktatónevelő munka színvonalának emeléséhez, hogy tegye lehetővé a pedagógus számára a fejlesztendő területek feltárását, a problémákkal való szembesülést és ezek kezeléséhez adjon segítséget. 

Alkalmas legyen a problémás területek azonosítására, adjon megerősítést a munkához és mutasson rá a fejlesztendő területekre.



Ösztönző és motiváló legyen.



Fejlessze az önértékelési kultúrát.



Tudatosítsa a szervezet elvárásait.



Biztosítsa az erkölcsi és anyagi esélyegyenlőséget.



Korrekt és tényekre alapozott visszajelzés legyen.

Az értékelés területei Oktatás-nevelés

A követelményrendszer és értékelési kultúra igazodik a PP értékrendjéhez Szakmai felkészültség. Mobilizálhatósága a végzettségei alapján. Publikációs tevékenységek. Képzésen, önképzésen, továbbképzésen való részvétel. Innovációs készség. Tanulásirányítás hatékonysága. Módszertani kultúra, szaktárgyi és egyéb pedagógiai és pszichológiai képességek, készségek. Együttműködési készség, fegyelmezési stílus a tanórákon. Motiváló képesség. Probléma-megoldási készség, konfliktuskezelés. A megértést támogató eszközrendszer gazdagsága. Az egyének fejlődésének követése, személyiségfejlesztés. Fejlesztő oktatási tevékenységek. Tehetséggondozás. Felzárkóztatás. Egyéni fejlesztő munka. Egyéni foglalkozás. Eredményesség. Mérési eredmények (iskolai, városi, területi, országos), összehasonlító elemzések. Versenyeztetés. 113


Tanulmányi átlageredmények. Vizsgaeredmények. Lemorzsolódás mértéke. Bukások száma. Tanulói után-követés során feltárt adatok. Munkafegyelem Iskolai dokumentáció megfelelő ismerete. Belső szabályozó rendszer betartása, betartatása. Pontosság: határidők betartása, pontos órakezdés, ügyelet ellátása. Adminisztrációs fegyelem, dokumentumok vezetése. Aktív iskolai feladatvállalás. Megbízhatóság, következetesség. Többletek

Tanórán kívüli tevékenység (szakkör, korrepetálás, versenyre kísérés, tömegsport, stb.). Szabadidős tevékenység (kirándulás, kulturális programok, iskolai rendezvények, stb.). Team munkában való részvétel, eseti munkacsoportban való tevékenység. Pályázatokban való részvétel. Részvétel az intézményi dokumentumok elkészítésében. Tanulók nevelésével kapcsolatos többlettevékenység. Műsorok, rendezvények szerkesztése, szervezése, rendezése. Szakmai belső műhelymunkában való részvétel. Emberi kapcsolatok, kommunikáció Belső kommunikáció: Tanítványokkal Tanárokkal: egy osztályban, egy munkaközösségben, tantestületben. Iskolai dolgozókkal, Szülőkkel. Külső kommunikáció: 114


külső szakmai és egyéb kapcsolatai. Közösségformáló tevékenysége, elfogadottsága. Szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet Megbízatásai A szervezet céljaival való azonosulás. Aktív közreműködés a szervezetfejlesztő munkában. A változó elvárásokhoz való alkalmazkodás. Marketing tevékenység, intézmény menedzselése. A szakmai pályaelképzelései azonosulnak az iskola célrendszerével. Magánélet és pedagógus szerep harmóniája, önismereti és önfejlesztési tudatos törekvések. Az információszerzés módszerei

Megfigyelés: tervezett, spontán. Adatgyűjtés: versenyeredmények, statisztikai adatok, mérési eredmények. Összehasonlító elemzések Dokumentumelemzés tanmenet, osztálynaplók, jegyzőkönyvek. Óralátogatás Kérdőíves információszerzés: diákok, szülők, pedagógusok. Interjú.

115


15 A diákpresbitérium, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje A diákpresbitériumok az intézményi közösségek részei. Az intézményvezetés és a diákpresbitériumok közötti kapcsolattartás rendjére a következők az irányadók: A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: -

-

átadják a diákpresbitériumi szervnek, illetve képviselőjének a diákpresbitérium véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;

-

a diákpresbitérium javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

A diákpresbitérium, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: -

-

116

gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, ahová meghívták, és a tanulókkal kapcsolatos kérdések miatt érintettek; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákpresbitérium gyűléseiről, illetve egyéb programjairól.


16 Az anyagi kártérítési felelősség szabályai, az intézmény kártérítési felelőssége Az intézmény valamennyi alkalmazottja a kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A dolgozó kártérítési felelőssége a vétkességen alapuló felelősség és a megőrzési felelősség. Leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodás alapján vétkességre tekintet nélkül felelősséggel tartozik dolgozó. A további hatályos rendelkezéseket a MT. 166. §-173. § rögzíti. Az iskolában, ha a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kárt felmérni, intézkedéseket kezdeményezni a köznevelési törvény és a Vhr. előírásainak betartásával. Az ingyenes tankönyv példányainak szándékos rongálása esetén kártérítési felelősséggel tartozik a tanuló. Ennek mértékéről az igazgató dönt a fent említett módon.

16.1 Az intézmény kártérítési felelőssége, eljárási rendje Az intézmény vezetője a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatosan okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ebben az esetben is a MT. 174.§, 176.§-187. § jogszabályai a kötelezők.

16.2 A jogorvoslat, panaszkezelés szabályai 16.2.1 Panaszkezelés rendje az iskola tanulói részére

Célja: a tanulót érintő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A folyamat leírása 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal.

117


6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 16.2.2 Panaszkezelés rendje az alkalmazottak részére Célja: az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. 118


A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

119


17 Az iskolai könyvtár működési szabályzata

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata A KÖNYVTÁR ADATAI Neve: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Könyvtára Címe: 3527. Miskolc, Éder György u. l. Létesítésének időpontja: iskola alapítása Elhelyezése: 2 helyiségből áll, alapterülete összesen 90 m2, ahol 40 diák tud egyszerre helyet foglalni. Telefon: Ø (06 46 345 417: iskolatitkár) A könyvtár tulajdonbélyegzője: gömbölyű, Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Könyvtára Miskolc körbefutó felirattal rendelkező bélyegző. A tulajdonbélyegző lenyomata:

Személyi feltétele: 1 fő függetlenített könyvtáros-tanár. Használói köre: az intézmény pedagógusai, tanulói, dolgozói. A könyvtár fenntartója: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. A könyvtár fenntartásának, fejlesztésének, működtetésének feltételeiről az egyház, az iskola éves költségvetésében gondoskodik. Irányítását, ellenőrzését ellátja: a fenntartó intézmény, szakfelügyeletét az Emberi Erőforrás Minisztériuma Könyvtári Osztályának szakmai irányítása mellett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Pedagógiai Könyvtár és Múzeuma látja el.

120


Aziskolai könyvtár feladata az alapítóokirat szerint: 0820 Kulturális szolgáltatások 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások Az iskolai könyvtár működésére vonatkozó jogszabályi háttér:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  110/2012 (VI. 4) Kormányrendelet Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról  1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról  14/2001. (VII. 5.) NKOM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről  Az iskola által választott kerettantervek  Az intézmény Pedagógiai Programja  Az intézmény Helyi Tanterve

121


Az iskolai könyvtár Küldetésnyilatkozata

„Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek… Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyilvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel” (Részletek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatából. 1999. Celler Zsuzsa fordítása. Elérhető: http://www.ifla.org/VII/s11/pubs/manifesto-hu.pdf) „A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.” (NAT 2007 (243/2003. XII. 17. Korm. rendelet) A nálunk felnövő nemzedék neveltségi szintjét meghatározza a környezet, amelyet a tanuló folyamatosan összevet otthona, valamint a város más közintézményeinek képével. Célunk, hogy ez a kép a ’hely szellemének’ megfelelő legyen. A könyvtári ellátás különösen azon tevékenységek közé tartozik, amellyel egyenletessé lehet tenni a diákjaink információs igényeinek kielégítését mind intellektuális, mind lelki vonatkozásban.

122


A könyvtáros tanár közreműködésével, a könyvtár szakszerű működtetésével szeretnénk elérni, hogy: - Piacképes tudást, korszerű ismereteket közvetíthessünk tanulóink számára, - Művelt, a mai kor kihívásaival, akadályaival megbirkózni képes, talpraesett, megfelelő problémamegoldó készséggel rendelkező diákjaink megállják a helyüket a világban. - Tanulóink olyan ismeretekhez jussanak, melyek alapján igényük mutatkozik saját készségeik, képességeik fejlesztésére, belső késztetést éreznek a folyamatos önképzésre. - Megfelelő erkölcsi normák alapján, harmonikus személyiséggé váljanak.

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, rendelkezésre bocsátását, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Ez a dokumentum tartalmazza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyv külön gyűjteményként kezelendő. Nyilvántartásának használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

és

A könyvtár rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiséggel, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum meglétével, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő nyitva tartási idővel,

123


d) a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Kapcsolatot tartunk településünk szakmai és közkönyvtáraival, az iskolai könyvtárakkal: a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral és a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központtal; 2013. január 1-jétől II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár hálózatába tartozó könyvtárakkal, a Városi Pedagógiai Intézet pedagógiai szakkönyvtárával, a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Szakmai Médiatárával.

A könyvtárostanár nevelő-oktató tevékenysége a pedagógiai programon alapul. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár éves beszerzési kerete Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Számlanyilvántartás A beszerzett könyveket számlaegyeztetés és esetleges reklamáció után tulajdonbélyegzővel kell ellátni a címlap verzión, a 17. oldalon és az utolsó számozott oldalon. Gyűjteményszervezés, az állományalakítás fő szempontjai: Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze.

Állománygyarapítás

124


A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

Az állománygyarapítás forrásai:

- beszerzés, vétel: könyvkereskedésektől, kiadóktól számla vagy szerződés alapján - csere: más intézményekkel megállapodás alapján

történő

dokumentumcsere

előzetes

- ajándék: jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kapott, a gyűjtőkörbe tartozó dokumentum - egyéb: az iskola belső irataiból, anyagaiból, segédleteiből összetevődő anyagok

Állományapasztás

Az iskolai könyvtár állományát apasztani kell, illetve lehet, ha: - A dokumentum szakmai szempontból elavult - A dokumentum elhasználódott - A dokumentum elveszett, megsemmisült - A leltár során hiányként jelentkezett A selejtezendő, törlendő dokumentumokról jegyzéket kell készíteni, melyen fel kell tüntetni: A leltári számot, a mű címét, szerzőjét, a mű értékét, a törlés okát. A törlés jóváhagyása után a dokumentumokat ki kell vezetni a nyilvántartásból. Állományleltár

125


A könyvtár revízióját a könyvtáros kezdeményezésére az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő könyvtáros kezdeményezheti. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, az igazgató és a gazdasági ügyekért felelős vezető a felelős. A könyvtári állományellenőrzés lehet: időszaki vagy soron kívüli, folyamatos vagy fordulónapi, teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére terjed ki, személyi változás esetén vagy elháríthatatlan esemény esetén, soron kívüli, időszaki ellenőrzést kell tartani. Az állományellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján kell végrehajtani. Leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Erre az időre mindenki köteles a kikölcsönzött dokumentumokat visszahozni. A revízió tényét a dokumentumban dátumbélyegzővel kell jelölni. A revíziót két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén az igazgató köteles egy állandó munkatársról gondoskodni.

Az ellenőrzés módszere: a dokumentum és egyedi nyilvántartás összevetése, illetve számítógépes ellenőrzés. A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának.

Jegyzőkönyv mellékletei: - a leltározás kezdeményezése - jóváhagyott leltározási ütemterv - hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a könyvtáros tanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá, valamint az iskola igazgatója ellen jegyzi azt. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtáros tanár köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az 126


állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Ezután történik a dokumentum kivezetése a leltárkönyvből, a katalógusból.

Az állomány jogi védelme A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért anyagilag és fegyelmileg felel. A kölcsönző anyagilag felel a kikölcsönzött dokumentum megrongálásával és elvesztésével okozott kárért. A tanulók tanulói jogviszonyát, valamint a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozásaik rendezését követően lehet megszüntetni. A könyvtár kulcsa a könyvtárosnál, tartalék kulcs a gazdasági vezető irodájában (páncélszekrény) található. A könyvtárban bármely személy csak a könyvtáros jelenlétében tartózkodhat. A kulcsot csak indokolt esetben veheti fel az iskola igazgatója (vis major, betegség). A könyvtárban a könyvtáros hosszabbidejű távolléte (pl. betegség) esetén a helyettesítést ellátó személy is anyagi felelősséggel tartozik, melyet jegyzőkönyvben szükséges rögzíteni.

Az állomány fizikai védelme A könyvtárban fokozott figyelmet kell fordítani a tűzrendészeti szabályok betartására. Tilos a nyílt láng használata! A könyvtár a „C” típusú tűzrendészeti osztályba tartozik. A könyvtárból való távozás előtt a helyiséget áramtalanítani kell. Tűz esetén vizet nem lehet használni az oltáshoz. Ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, bogarak, szélsőséges hőmérséklet).

2. Iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

127


a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) törekvés a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelővé alakítására, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevétele az állomány fejlesztésekor.

Felkészülés az iskolai könyvtár kiegészítő feladatainak ellátására: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok kölcsönzése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok a) figyelemmel kísérni az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákok számára kiadott kötetek számának alakulását, b) figyelembe venni a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, c) az éves tankönyvrendeléskor pótolni az elhasználódott köteteket újonnan kiadott tankönyvekkel, 128


d) a tanév során lehetőséget biztosítani a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból keletkező hiány pótlására, e) az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket az iskolai könyvtár brosúra leltárba veszi, majd kikölcsönzi. A brosúra leltár formája digitális, az integrált könyvtári programban elkülönítve. Az ingyenes tankönyvek nem kerülnek állománya vételre.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználatot nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

meghatározó

rendelkezéseit

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: a) az intézmény számára vásárolt, és megőrzésre szánt, összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni, b) a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni, c) az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

tanulók

számára

beszerzett

A könyvtár szolgáltatásai a következők: a) szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, b) tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök, nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok (térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, stb.) kölcsönzése, c) információgyűjtés az internetről a könyvtárostanár segítségével, d) lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, e) tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, f) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, g) könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, h) tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. i) fénymásolás, ha lehetőség van rá 129


A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásai az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója számára rendelkezésre áll. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

a

beiratkozás

módját

A szolgáltatások igénybe vételének feltételei A könyvek és a különféle dokumentumok, ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata (a számítógép- és internethasználat is) térítésmentes.

A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben két hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartam a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár nyitvatartási rendjéből, vagy az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

130


Záró rendelkezés: Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A könyvtár működési szabályzata az iskolai működési szabályzat mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be.

A Szervezeti Működési Szabályzat és mellékletei az elfogadás napjától érvényesek. A szabályzat egy példánya az iskolai könyvtárban a használók számára hozzáférhető. Dátum:

………………………………

…………………………………

igazgató

könyvtáros-tanár

……………………………………

a nevelőtestület nevében

……………………………….

………………………………….

Szülői Szervezet elnöke

Szülői Szervezet elnöke

……………………………………….

Diákpresbitérium képviselője

131


1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű speciális könyvtártípus, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. 132


Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: a) A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) a tananyaghoz szükséges dokumentumok beszerzése a keresletnek megfelelő példányszámban. Van pótolnivaló, hiszen a meglévő állomány elavult, elhasználódott. Alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése is elengedhetetlen. b) Egyre több szakkönyv beszerzését teszi szükségessé a diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (biológia földrajz tantárgyakból, de más tárgyak esetében is). c) A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt – elsősorban tartós tankönyvekből –, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények stb.).

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők:

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás folyik, felmenő rendszerben 1. évfolyamtól angol két tanítási nyelvű képzés történik. Könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános könyvtár, mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola településünk belvárosi, könnyen megközelíthető lakótelepi részén található, régi, negyven évet meghaladó épületben. Az intézményünk helyet ad a miskolci Városi Pedagógiai Intézetnek is. Az épület első emeletén működik az iskolai könyvtár, a diákok és pedagógusok igényeinek megfelelően kialakított könyvállománnyal. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, így kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését 133


tanóráikra, illetve belső vizsgákra, versenyekre, biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 3.4 Az iskola NAT kerettanterv szerint dolgozta ki tantárgyi rendszerét és óratervét. 3.5 A helyi tantervek a normál tantervű osztályok számára a NAT-2007-nek megfelelően készültek. - A tantárgyak helyi tanterve modulbeágyazást is lehetővé tesz

magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, angol nyelv, német nyelv, matematika, informatika, környezet/természetismeret – egészségtan, fizika, biológia és egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport, osztályfőnöki órák, ember és társadalomismeret, etika, mozgókép- és médiaismeret. - Angol – magyar kéttannyelvű oktatás helyi tanterve a NAT-2007-nek megfelelően átdolgozott kerettanterv alapján a Városligeti Általános Iskola angol két tanítású tanterve szerint 3.6 Az iskolában működő szakkörök, fakultációs foglalkozások Tömegsport foglalkozások Rendszeres úszásoktatás keretében minden tanulónk megtanul úszni. Lehetőség szerint a nyári szünetben úszó napközit szervezünk. A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. 3.7. Az iskolában folyó felzárkóztató tevékenység Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt, fejlesztő pedagógus foglalkozik a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekekkel. 3.8. Az iskolában folyó tehetséggondozó tevékenység 134


A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően rész vehetnek az énekkar, a kamarakórus munkájában és zenei oktatásban is, a Garabonciás Művészeti Iskola intézményünkben tartott foglalkozásain. Tehetséggondozó munka folyik matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből és számítástechnikából. A művészetorientált oktatás rajz szakkör keretében zajlik. Kommunikáció – újságírás iránt érdeklődőknek a SÉTA (Sajtó és Tanulás) program áll a rendelkezésükre az Észak-Magyarország szerkesztőségének aktív részvételével.

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános könyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató – nevelő munkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: a) b) c) d) e) f) g) h)

lírai, prózai, drámai antológiák, klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom), tematikus antológiák, életrajzok, történelmi regények, ifjúsági regények, általános lexikonok, enciklopédiák,

135


i) az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok j) a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, k) az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, l) a megyére és településünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok, m) a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, n) a nevelés-oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, o) a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, p) pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana, q) felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, r) az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, s) napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, t) kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, u) az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, v) családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei, w) az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei, x) a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei.

Mellék gyűjtőkör:

A fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre, - a tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó, a szélesebb tájékozottságot elősegítő dokumentumok, - a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái, - a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: 136


a) Írásos nyomtatott dokumentumok, - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, - periodikumok: folyóiratok, - térképek, atlaszok, b) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (DVD, videokazetta), - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez), c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k. d) Egyéb dokumentum: Digitális tananyag - pedagógiai program,

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: 4.3.1. A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: a) lírai, prózai és drámai antológiákat, b) klasszikus és kortárs szerzők műveit, gyűjteményes köteteiket, c) alapszintű általános lexikonokat.

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a) a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alapszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket, b) az általános iskolában használt tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, c) a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányokat, d) az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumokat, 137


e) a nevelés-oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket, f) a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket, g) a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványokat, h) az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályokat, állásfoglalásokat, i) családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és azok gyűjteményeit, j) az oktatással kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és azok gyűjteményeit, k) a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalmat, jogszabályokat illetve azok gyűjteményeit,

4.3.2. Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):

a) b) c) d) e) f)

g) h) i) j) k) l)

nemzetek irodalmát (klasszikus és modern irodalmat), tematikus antológiákat, életrajzokat, történelmi regényeket, ifjúsági regényeket, általános lexikonokat, enciklopédiákat, a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alapszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és Miskolcra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványokat az oktatással összefüggő statisztikai kiadványokat, kimutatásokat, pszichológiai műveket (gyermek és ifjúkor lélektanát), napilapokat, szaklapokat, magyar és idegen nyelvű folyóiratokat, kiadványokat az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek), audiovizuális dokumentumokat: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.

Az iskola könyvtárának éveken keresztül nem volt lehetősége sem a teljes mélységi szintű dokumentumok beszerzésére, sem a válogatott gyűjtési szintű dokumentumok beszerzésére. Állománygyarapítás pénzügyi, tárgyi és egyéb 138


feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének jóváhagyása alapján. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. A gyűjtés nyelve

A könyvtár gyűjtőkörébe magyar nyelvű dokumentumok tartoznak, kivéve az iskolában tanított nyelvek oktatásához szükséges dokumentumok, folyóiratok, könyvek, oktatási segédanyagok, CD-k, DVD-k, oktatóprogramok.

A gyűjtés földrajzi határterülete

A könyvtár gyűjtőkörébe a Magyarországon megjelent dokumentumok tartoznak, kivételt képeznek a nyelvoktatáshoz szükséges dokumentumok, illetve külföldi partneriskolától, vagy egyéb intézménytől ajándékba kapott dokumentumok.

Beszerzendő példányszám

Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, jogszabályok, stb.

1 – 1 példány

Házi- és ajánlott olvasmányok

3 – 5 példány

Nyelvkönyvek, szótárak, atlaszok

1 tanulócsoport

Egyéb dokumentumok

1 – 3 példány

139



Könyvtárhasználati szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, vagyis megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtári beiratkozásnál a következő adatokra van szükség: a) b) c) d) e)

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anya neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulók kiiratkozási szándékáról a könyvtárost tájékoztatni kell. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt kötelesek leadni. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai a) helyben használat, b) kölcsönzés, c) könyvtárközi kölcsönzés, d) csoportos használat. 140


2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a) a kézikönyvtári állományrész, b) a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, dokumentumok, c) muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok).

elektronikus

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: a) b) c) d)

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával és engedélyével szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető két hétre. A kölcsönzési határidő szükség esetén háromszor meghosszabbítható újabb két hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után két hét határidőt ad a könyvtár. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés és a szolgáltatások nem vehetők igénybe.

141


Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az iskolai SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálás miatt könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje: Hétfő

10.30-tól 15.00-ig

(4 óra 30 perc)

Kedd

10.30-tól 15.00-ig

”

Szerda

10.30-tól 15.00-ig

”

Csütörtök

10.30-tól 15.00-ig

”

Péntek

09.00-től 13.00-ig

(4 óra) összesen: 22 óra.

A nyitva tartás megállapításánál az alábbi tényezőket kellett figyelembe venni: -

-

Kötött munkaidőben a nyitva tartási idő heti 22 óra Kötött munkaidőben nyitva tartási idő mellett heti 10 óra szakmai munkavégzés  adminisztrációs tevékenység  munkahelyen kívül végzett könyvtári tevékenység, külső kapcsolattartás számára A hét folyamán délelőtt és délután is biztosítani kell a látogathatóságot.

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés

142


A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre –más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai a) információszolgáltatás, b) szakirodalmi témafigyelés, c) irodalomkutatás, d) ajánló bibliográfiák készítése, e) internetes információkeresés

4. A könyvtári számítógép(ek) használatának szabályozása A könyvtár egyelőre egy számítógéppel rendelkezik, amely a könyvtáros munkáját segíti. Fejlesztési terveink közt szerepel olvasói számítógéppark kialakítása tanárok és diákok számára.

143


5. Muzeális dokumentumok elhelyezése és használata A muzeális értékű dokumentumok használatát fokozott figyelemmel kell kísérni. Ezek a dokumentumok nem kölcsönözhetők, csak helyben használhatók. A muzeális értékű dokumentumok bejelentési kötelezettséggel tartoznak az Országos Széchényi Könyvtár lelőhelyjegyzékébe, kutatási célra külső személynek is rendelkezésére kell bocsátani. A külső igénybe vevőnek a muzeális dokumentum használatára előzetesen kutatási engedélyt kell kérnie az iskola igazgatójától. A kutatási engedély csak a könyvtár nyitvatartási idejére adható meg.

144



Katalógusszerkesztési szabályzat

1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: a) b) c) d)

raktári jelzetet, bibliográfiai és besorolási adatokat, ETO szakjelzeteket, tárgyszavakat.

1.1 A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat, szerzőségi közlés, kiadás sorszáma, minősége, megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve, oldalszám + mellékletek: illusztráció, méret, sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, megjegyzések, kötés: ár, ISBN szám, 145


A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a) b) c) d)

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel, közreműködői melléktétel, tárgyi melléktétel.

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: a) betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján), b) tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus). Dokumentumtípusok szerint az integrált könyvtári rendszerben az alábbi megkülönböztető jelzéssel ellátva:          

Könyv Tankönyv (TK) CD (CD) DVD (DVD) CD-ROOM (CD-ROOM) Videó (VK) Bakelit lemez (H) Magnókazetta (K) Dia, diakocka (D) Digitális tananyag (Dig)

Formája szerint: 146


digitális nyilvántartás a KoLIBRI integrált könyvtári rendszer segítségével.

147



Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít.

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek addig kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába, illetve brosúra leltárába kerül.

4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a 148


nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT tartós tankönyvek átvételéről

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a ____________ -as tanévre a tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket kaptam, melyeket átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. ________. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell térítenem. Aláírás: osztály:

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

5. A tankönyvek nyilvántartása

149


Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: a) b) c) d) e)

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos), a napköziben és a tanulószobán letét létrehozásáról (szeptember), összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október), a selejtezendő tankönyvekről (folyamatos), a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról (folyamatos).

4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: -

az első év végére legfeljebb 25 %-os, a második év végére legfeljebb 50 %-os, a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os, a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése, 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozata szerint. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyv kölcsönzésével, elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség 150


mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak, egyéb tanulást – tanítást segítő dokumentumok) beszerzésére fordítható.

151



Munkaköri leírás az iskolai könyvtárostanár számára

Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint I. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok 1. Az iskola igazgatójával és munkaközösségeivel közösen a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának tervezése. 2. Éves munkatervet és tanév végi beszámolót készít. A nevelőtestületet tájékoztatja a tanulók könyvtárhasználatáról. 3. Elkészíti a könyvtári statisztikai jelentést és elemzi a statisztikai adatokat. 4. Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. 5. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez, figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. 6. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. 7. Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében, az időszaki vagy soros leltározásokban. 8. A nevelőtestületi és egyéb értekezleteken képviseli a könyvtárat, munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. 9. Részt vesz az iskolai könyvtárosok munkaközösségének tevékenységében. 10. Részt vesz az iskolai könyvtárosok részére szervezett továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján gyarapítja. 11. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem. 12. Az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását végzi. A megrendelésekről és a beszerzési összeg felhasználásáról nyilvántartást vezet. 152


13. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és az összesített állomány-nyilvántartást. 14. A helyi feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza, naprakészen építi a könyvtár katalógusait. 15. Folyamatosan kigyűjti az állományból az elhasználódott, az elavult és fölöslegessé vált dokumentumokat, elvégzi azok törlését. 16. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. 17. Felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, DVD-lejátszó stb.). II. Olvasószolgálat, tájékoztatás 18. Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben-használatát, végzi a kölcsönzést. 19. Segít a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokban, biztosítja a tankönyvtári állományból a normatív tankönyvek kölcsönzését, közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét. 20. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, szükség szerint témafigyelést végez. 21. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában. A saját gyűjteményben nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében szerzi meg olvasói részére. 22. A munkaközösség vezetőkkel közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves (vagy féléves) tervét. Megtartja a könyvtárbemutatót, a szolgáltatásokat ismertető órákat és a könyvtár dokumentumainak rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújt a szaktárgyi órák megtartásához.

153


23. Vezeti az olvasói kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket, végzi a késő olvasók felszólítását. 24. A könyvtáros munkaideje heti 40 óra az alábbi munkaidő beosztás szerint: Hétfő

07.40-től 15.00-ig

Kedd

07.40-től 15.00-ig

Szerda

07.40-től 15.00-ig

Csütörtök 07.40-től 15.00-ig Péntek

-

07.55-től 13.00-ig

Kötetlen munkaidőben heti 8 óra Kötött munkaidőben heti 32 óra, ebből: - Kötött munkaidőben nyitva tartási idő heti 22 óra - Kötött munkaidőben nyitva tartási idő mellett heti 10 óra, ebből:  adminisztrációs tevékenység 70%  munkahelyen kívül végzett könyvtári tevékenység, külső kapcsolattartás 30% Könyvtári nyitva tartás: heti 22 óra Hétfő

10.30-tól 15.00-ig

(4 óra 30 perc)

Kedd

10.30-tól 15.00-ig

”

Szerda

10.30-tól 15.00-ig

”

Csütörtök

10.30-tól 15.00-ig

”

Péntek

09.00-tól 13.00-ig

(4 óra)


Könyvtár-pedagógiai program 154


1. A nevelőtestülettel közösen elkészített iskolai helyi pedagógiai programban kap helyet, abba szervesen beilleszkedik a könyvtár pedagógiai programja. 2. A könyvtáros felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. 3. A könyvtáros megtartja a tantervekben rögzített, alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. 4. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításában. 5. Biztosítja a szaktanároknak és a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát és különböző szolgáltatásait. A NAT megfogalmazása alapján iskolánk kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti a könyvtárhasználatra nevelést, hogy a tanulóknak szokásukká váljon a könyvtári dokumentumok hagyományos, illetve elektronikus fajtáinak használata elsősorban a tananyaghoz tartozó információk szerzése, emellett az önművelésre törekvés céljából is. Könyvtár-pedagógiánk elsődleges célja, hogy a tanuló képessé váljon a könyvtár használatának technikájára, mely a továbbiakban eszköze lesz az önálló ismeretszerzésnek, a célként kitűzött élethosszig tanulásnak, azaz kompetencia alapú készségek, képességek kialakítása a célnak. A NAT alapelvei közül a könyvtárra is vonatkozik a tanulási technikák tanítása, alkalmazása, az önálló, kreatív ismeretszerzésre való képesség kialakítása, az eszközjellegű, alkalmazható tudás megszerzése. Kiemelt képzési célok: a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, a kritikai, a komplex informatikai képességek fejlesztése, a tehetséggondozás. A könyvtár, a könyvtáros feladata: - az olvasási kedv felkeltése, könyvajánlás - autonóm egyéniség kialakítása - könyvhöz, könyvtárhoz való szoktatás, olvasóvá nevelés - az általános műveltség és kulturáltság fejlesztése - segítségadás a tanulásban, a tanulási technikák elsajátításában - a leendő polgárok információhoz juttatása - gyermekkultúra kialakítása, társas életre való felkészítés - segítségnyújtás a pályaválasztásban - olvasói szokások felmérése, változtatása. 155


A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladat még a könyvtárra épülő szakórák, foglalkozások ütemezése, szervezése, gondos előkészítése. Versenyekre való felkészítésben való részvétel, vetélkedők szervezése, tervezése, levezetése. Ezek megvalósításához rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban a szükséges mennyiségű és minőségű, feltárt és rendezett dokumentumállomány, az audiovizuális és informatikai eszközök, a megfelelő számú tanulóhely. A pedagógusok továbbképzéséhez és önműveléséhez is megtalálhatóak az igények szerinti kiadványok. A könyvtár sikerkritériuma, hogy a tanulók kb. 60%-a rendszeresen használja. Ehhez az is kell, hogy a tanárok is ismerjék és rendszeresen használják.

A könyvtárhasználati tananyag szerkezete

Kiemelt szerepe van az 5-6. évfolyam programjának, amely mintegy összefoglalja , rendszerezi az alsó tagozaton játékos tevékenységek formájában szerzett könyvtárhasználati tapasztalatokat . E két évfolyamon jelennek meg először a könyvtárhasználat főbb ismeretköreinek fogalmai , fogalmi összefüggései . A jelzett időszakban elsajátított és kellő gyakoroltatással rögzült tudás alapozza meg a felsőbb évfolyamok könyvtárhasználati képzésének hatékonyságát . Célok, feladatok Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalat szerzése a könyvtárban végezhető tevékenységekről. A könyvtárhasználat módjának megismerése. A könyvtárban való viselkedés szabályainak elsajátítása. A főbb dokumentumfajták megismerése, információk keresése. Megfelelő segédkönyvek kiválasztása és használata. A könyvtár szerepének fontossága a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazható tudás megalapozása. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges tevékenységek kialakítása. 156


Taneszközök A törvény előírásainak megfelelő könyvtár. Tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv. Megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv. Tanulói tevékenységtípusok Egyéni munka Csoportmunka Gyűjtőmunka Irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása Kiselőadás Verseny, vetélkedő Ellenőrzés, értékelés Anyanyelvi, informatikai órák keretében történik.

1-2. évfolyam Célok: Pozitív könyvtárkép kialakítása. A viselkedési és kölcsönzési szabályok megismerése, betartása. A könyv főbb tartalmi és formai elemeinek felismerése. Keresés a gyermeklexikonban segítséggel. Óraszám: évi 1 óra. 3-4 . évfolyam Célok: Tájékozódás a gyermekkönyvek között. Az ismeretterjesztő és a szépirodalom megkülönböztetése. Tájékozódás segítséggel: szótárakban, gyermeklexikonokban, enciklopédiában. Gyűjtőmunka, beszámoló, projektmunka készítése segítséggel. Óraszám: évi 1 óra. 5-6 . évfolyam Célok: 157


A katalógus és a katalóguscédula megismerése, használata. A kölcsönözhető és a helyben használható könyvek megkülönböztetése. A kézikönyvek használata, fajtái. A magyar nyelvészeti szótárak használata. A sajtótermékek fajtáinak ismerete. A jegyzetelés elsajátítása. Óraszám: évi 2 óra (az anyanyelvi órák keretében). 7-8 . évfolyam Célok Anyaggyűjtés írott és elektronikus forrásokból. Hivatkozás mások munkájára. A katalógus használata. A cédulázás elsajátítása. Jegyzetek készítése. Óraszám: évi 2 óra (az anyanyelvi órák keretében).

158


18 Záró rendelkezések 18.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya, hatályba lépése -

-

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el. Elfogadáskor véleményezési jogot gyakorolnak a diákpresbitérium és a szülői szervezet. Az SZMSZ előírásai az intézmény tanulóira, a tanulók szüleire, és az intézmény valamennyi dolgozójára kötelező érvényűek. Az előírások minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanulók az iskola felügyelete alatt, a dolgozók az iskola alkalmazásában állnak. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és határozatlan időre szól.

18.2 A nyilvánosságra hozatal -

A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, gondoskodni kell a mindenki számára korlátok nélkül történő eléréséről.

18.3 A felülvizsgálat rendje -

-

-

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a hatálybalépést követően kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell a megfelelőséget, a hatályos jogszabályokhoz való koherenciát és kompatibilitást. Ennek elvégzéséért az igazgató és az általa kijelölt munkatársak a felelősek. Az SZMSZ módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (bármely tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott, a szülők közössége, a diákönkormányzatok, az iskolaszék) az iskola igazgatójánál írásbeli javaslattétellel. A beterjesztett módosító javaslatról 30 napon belül köteles dönteni a nevelőtestület. A törvényi és jogszabályi változások miatt az SZMSZ módosításáért az intézmény vezetője a felelős.

18.4 A nevelőtestület egyetértésének dokumentumai (jegyzőkönyv, jelenléti ív) A nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzat megismerése után dönt annak elfogadásáról, amit jegyzőkönyvben, jelenléti ívvel együtt dokumentál.

159


18.5 Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzatok véleményének dokumentumai A Diákpresbitérium, a Szülői Szervezet gyakorolhatják az Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor véleményezési jogukat, és csatolhatják véleményük dokumentumait. Az adatkezelési szabályzat elfogadásakor is gyakorolják véleményezési jogukat.

Miskolc, 2014. augusztus 29.

Dr. Bodó Pálné igazgató

160


Elfogadásról szóló nyilatkozatok

ELFOGADÁSRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT

A köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény értelmében a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez a nevelőtestület véleményét beszereztük, a törvényben biztosított joguknál fogva a Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát elfogadják. A nevelőtestület nevében:

………………………………………………. A nevelőtestület képviseletében


161


A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZŐ NYILATKOZATA

A köznevelési törvény értelmében biztosított véleményezési jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának tartalmával egyetértünk. A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Szülői Szervezete

képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, az SzMSz-t elfogadjuk. A Szülői Szervezet a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez , valamint az adatkezelési szabályzat tartalmához egyetértésünket adjuk.

Dovákné Kiss Kornélia a szülői szervezet elnöke


162


A diákpresbitériumok véleményezési nyilatkozata

A diákpresbitérium nevében:

A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Diákpresbitériuma képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési

szabályzat

elfogadásához

előírt

véleményezési

jogunkat

gyakoroltuk.

A

Diákpresbitérium az SzMSz tartalmát elfogadta. A diákpresbitérium a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja.

……………………………………….. Megulesz Mariann DP vezető


163


1 sz. melléklet: Az adatkezelés eljárásrendje

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozzuk meg. I.

A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE



2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



362/2011(XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról

II. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA Biztosítsa intézményünkben

164



a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését



a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását



az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (közalkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását



az intézményben dolgozók (közalkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, szabály,- és jogszerű kezelését.


III. FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK



érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy



adat: a természetes , vagy előállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzői, illetve azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül



személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés



különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat

 

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat



közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele



nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele



adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége



adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi



adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából

165


 



adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi



adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja



adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése



adattovábbítás: az adat hozzáférhetővé tétele



üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése



adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök



adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges



adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából



adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése



helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett



166

adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik

meghatározott

harmadik

személy számára

történő




adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy)



adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása



másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő sokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat)



hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez;



tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri



betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében



hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme



harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

IV. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adatot gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Intézményünkben biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. 167


Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg. V.

AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK

Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyűjtési programnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az intézményi a munkavállalók adatainak nyilvántartását az Mt. és a Nemzeti köznevelési törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni:         

168

név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje vezetői beosztása munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen  iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok - felsőoktatási intézmény neve - a diploma kelte, száma - végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje - pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje - PhD megszerzésének ideje


            

munkában töltött idő időtartama közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartam, besorolással kapcsolatos adatok munkaidejének mértéke tartós távollétének indoka és időtartama alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja szabadság, kiadott szabadság alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával.

az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli.

Az óraadó tanárok adatait a Nemzeti köznevelési törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni:        

       

név, születési hely és idő, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok,  felsőoktatási intézmény neve  a diploma kelte, száma  végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje  pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje  PhD megszerzésének ideje oktatási azonosító száma besorolással kapcsolatos adatok munkavégzésének helye munkaidejének mértéke, munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) részére történő kifizetések és azok jogcímei részére adott juttatások és azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával

A gyermekek, tanulók adatait a Nemzeti köznevelési törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint   

a gyermek, tanuló neve, neme születési helye és ideje, állampolgársága,

169


       

          

lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma társadalombiztosítási azonosító száma szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója nevelésének, oktatásának helye évfolyamának megnevezése a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok  magántanulói jogállással kapcsolatos adatok  tanköteles-e  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése  jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje  esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka  tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka  tanulmányainak várható befejezésének időpontja a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok a tanuló diákigazolványának sorszáma a tanuló azonosító száma tankönyvellátással kapcsolatos adatok évfolyamismétlésre vonatkozó adatok országos mérés, - értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával.

VI. ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:   

az intézmény igazgatója igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes az iskolatitkár

A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki.

170


Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adat-kezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési, jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. Az intézmény igazgatója által kijelölt vezető és az iskolatitkár jogosult és köteles a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. Az intézményvezető, kijelölt helyettese jogosult az intézmény alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. A dolgozó kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az intézményi dolgozó személyes és különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet. Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető, ha    

ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a dolgozó cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor - a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez - szükséges mértékben, a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett dolgozó személyes adatai kezelhetőek. A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen     

a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. 171




az érintett aláírását, amellyel hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,  a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, és kártérítést kérhet. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedéllyel történhet. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

172


A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha     

kezelése jogellenes; az érintett kéri; az hiányos vagy téves az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte.

A törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzhető, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségéről. Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie:     

ellenőrzés, jelszavas védelem, mentés CD-re adatok kinyomtatása adatok továbbítása után a hálózatról való törlés

Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi hatóság által megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik az adatkezelés intézményi gyakorlatát, beléphetnek az adatkezelő helyiségekbe.

173


VII. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI

A gyermekek, tanulók személyes adatai 

A gyermekek , tanulók személyes adatait csak

      

pedagógiai, habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, gyermek,- ifjúságvédelmi, iskola-egészségügyi, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetőség, felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából

lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon.

174



A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelő munkát végző és segítő közalkalmazott, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.



A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fenn marad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat. A pedagógus az intézményben az értekezleteken elhangzott információkat nem tárgyalhatja meg a szülőkkel, sem harmadik személlyel. Az értekezleteken elhangzott információkból csak a szülőkre vonatkozó részekről nyilatkozhat.



A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.




Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult.

Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai 

Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait     

a foglalkoztatással kapcsolatosan a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével nemzetbiztonsági okok alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások

kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni. 

Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben:    

a vezető és kijelölt helyettese az érintett alkalmazott felettese, iskolatitkár az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében)

tartozik felelősséggel. 

Az alkalmazott, felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.



Az dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét



A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.



A munkaügyi feladatot ellátó dolgozó felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy a megfelelő személyi iratra az adatot a keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3 munkanapon belül rávezessék az alábbi esetekben:

.

 az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítésekor és kijavításakor,  ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi. 

A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles  gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának,  gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, 175


 az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg.

V.

AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE

Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. Adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezelnek Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a közalkalmazotti tanácsot a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Önkéntes adatszolgáltatás esetén  az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező,  kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő engedélyét. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés   

 

176

Az adatvédelmi törvényben foglaltak megfelelése érdekében minden dolgozó és tanuló részére – a KIR adatbázisból történő kigyűjtéssel – írásbeli igazolást kell kiadni a 11 jegyből álló azonosító számáról. Ha az érintett dolgozó tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, az intézmény adatfelelőse a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. Ha az intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül be kell jelenti be a KIR-en keresztül. Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, az intézmény statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy  a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg,  tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el.


Az adatok továbbításának rendje 

Az alkalmazottak, pedagógusok a kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók  finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak,  a törvényi felhatalmazás alapján, a társadalombiztosítással összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a NAV-nak  SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében a NAV-nak  a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára  a közneveléssel összefüggőadatokat az igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,  a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak  jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.



A gyermekek, tanulók kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók az alábbiak szerint:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője neve, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, o magántanulói jogállása, o mulasztásainak száma o a tartózkodásának megállapítása céljából, o a jogviszonya fennállásával, o a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben  egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi állapotának megállapítása céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o társadalombiztosítási azonosító jele, o szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, o iskolai egészségügyi dokumentáció, o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok  a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülője, törvényes képviselője neve, o szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, 177


  





o a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a fenntartó részére, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, o a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai o tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a szülő, a vizsgabizottság, iskolaváltás esetén az új iskola, a szakmai ellenőrzés végzője részére o magatartása, o szorgalma o tudása o értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata

A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró 178


oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. Az adatkezelésben résztvevők köre Adatkezelés felügyelete, irányítása 

Igazgató  elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi-, adatkezelési szabályzatát;  teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal. rendelkezik.  titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan  ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak  biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket.  kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait;  rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét,  intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelő továbbításáról  gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges, az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről.  számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok olvasási, valamint a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javításának írásos hozzáférésére.  Esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát.  Meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét,  az adatkezelés felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó feladatait és jogait részben vagy egészben, írásban átruházhatja.



Igazgatóhelyettes  ellenőrzi, hogy az intézményben az adatkezelés a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat előírásai szerint történjen;  haladéktalanul intézkedik az esetleges szabálytalanságok esetén azok megszüntetésére,  figyelemmel kíséri az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változásait. Szükség esetén konkrét javaslatot tesz az igazgató részére adatkezelési szabályzat módosítása érdekében  mint az intézményvezető által kijelölt helyettes, jogosult az intézmény alkalmazottainak, tanulóinak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni.  A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására.

179


 a munkaköri leírásában meghatározott felosztás szerint felügyeli a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatainak kezelését, továbbítását  A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz olvasási jogosultsággal hozzáférhet Az adatkezelési operatív feladatai 

Iskolatitkár  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni;  feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít.  az intézmény tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.  számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre.  nyilvántartja a tanulók adatait, a közoktatási törvény kötelező előírása szerint.  a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása  A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz korlátozott (írási) jogosultsággal hozzáférhet



Pedagógusok, osztályfőnök  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni;  köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni;  az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.  az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.  a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti o a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok - a tanulómagatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok

180




a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni;  köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni;  feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.  a tanuló, gyermek osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.  munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti o a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága o lakcíme, telefonszáma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok o a tanuló diákigazolványának sorszáma o a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel)  munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat: o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából o a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző)

Számítástechnikai munkatárs, rendszergazda         

köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról kizárólagossal biztosítja az adatkezelésben résztvevő számára biztosított hozzáférési jogosultságot biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének adatmódosításának tényét időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges 181




Igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez.

IX. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI A személyi adatok forrása Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak A személyes adatok felvételének formája Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adat szolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni az „Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lap” kitöltésével. Az Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lapon szereplő adat felvétele – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem- csak akkor végezhető el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselője dátummal ellátva sajátkezű aláírásával hitelesíti A személyi adatokhoz történő hozzáférés A hagyományos nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplő adatok hozzáféréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. (A hozzáférési jogosultság körét és mértékét az intézmény vezetője határozza meg, s jelen szabályozásban szabályozhatja.) A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilvántartásokban találhatók. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére az iskolatitkár jogosult. b.) A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás

182


            

a bizonyítvány, a törzslap külíve, belíve, az értesítő (ellenőrző), az osztálynapló, a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az órarend, a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az étkeztetési nyilvántartás, a tanulói jogviszony igazoló lapja,

Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában, vagy elektronikus módon tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában, vagy elektronikus módon vezetjük. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának személyes adatai összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről, ellenőrzéséről az igazgató által kijelölt iskolatitkár és rendszergazda gondoskodik.

X.

AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI

A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Személyi iratok csoportosítása

    

a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok tanulói iratok

Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. 183


Személyes alapadatok iratai          

az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, a kinevezés, a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok, a minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést ki szabó határozat, közalkalmazotti igazolás másolat. hatályos fegyelmi ügyek

Munka viszonnyal összefüggő egyéb iratok:

 juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás,  céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi 



szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), munka viszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidő, eltérő munkarend megállapítás,

Munka viszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai   

katonai szolgálat, felkérések, további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása),

Munkavállaló kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok             

szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai, betekintési kérelem,

Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok 184




személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés - letiltás, melyek a b.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik.

A személyi anyag része a közalkalmazotti alapnyilvántartás, mely e szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

   

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak:        

saját adataiba az alkalmazott, az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy munkaügyi per kapcsán a bíróság feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül.

A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban, minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 3 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. A személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt - a (köz)alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. 185


Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyi iratokat külön iktatókönyvben gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Az irattározás az alkalmazotti jogviszony fennállásáig történik. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz, csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársak férhessenek hozzá. Személyi iratot tárolni csak az iskolatitkári irodában, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (páncél- vagy lemezszekrényben) elzártan lehet. Az intézmény személyügyi feladatot ellátó helyisége az iskolatitkári iroda. A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét - ha az ott dolgozók közül senki nem tartózkodik bent - zárva kell tartani. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajutatni. . Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait - az irattározási tervnek megfelelően - a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és a személyügyi feladat/munkaügyi feladatot ellátó vezető férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében.

186


Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében - az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével - nyílván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is, s rövid szöveges megjelölést. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés-letiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése az iskolatitkár feladata. A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását - a későbbi törölhetőség érdekében - ceruzával kell vezetni. Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak:  név,  családi állapot,  eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete),  lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe,  iskolai végzettség,  szakképzettség,  tudományos fokozat,  állami nyelvvizsga,  iskolai végzettség, szakvizsga, A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben, a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége).

187


XI. KÖZÉRDEKŰ ADAT Közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az intézmény megtekinthetők.

közérdekű

adatai

nyilvánosak,

kívülállók

számára

hozzáférhetők,

Az intézmény kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors pontos tájékoztatása az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól:                    

alapadatai (az alapító okirat szerint) feladatai, hatásköre szervezeti felépítése működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumok nevelési programja pedagógiai programja házirendje feladatok, követelmények a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, a külső szervek által végzett ellenőrzések nyilvános megállapításai, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

Az intézmény közérdekű adatainak nyilvánossága  

Az intézmény nevelési és pedagógiai programja és annak hatályos változata megtekinthető az intézmény igazgatói irodájában, a könyvtárban előre egyeztetett időpontban. Az intézmény szakmai-, működési dokumentumait az iskola használói megtekinthetik az igazgatói irodában és a könyvtárban.

Az intézmény közzétételi listában ad tájékoztatást a tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályilag meghatározott (személyes adatokat nem sértő) adatokról, információkról az alábbiak szerint: 188


Iskolák esetében: A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista tartalma 1. Felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót 2. Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma 3. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait 4. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program 5. A pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét 6. A nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét 7. Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei 8. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatai 9. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége 10. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 11. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje 12. Iskolai osztályok száma, és az egyes osztályokban tanulók létszáma Az intézmény tájékoztató-rendszere az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi. Az előzőekben felsorolt adatokat és dokumentumokat. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP- jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A Közzétételi listában szereplő adatok megtekinthetők az intézmény igazgatói irodájában, valamint az iskola honlapján digitális formában.

XII. A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adhatunk ki. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg előírt módon és tartalommal adatot szolgáltat a KIR honlapján keresztül fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy postai úton a KIR által biztosított adatlapon, mely tartalmazza az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét, az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, az intézmény típusát, az intézmény feladat ellátási helyét, az intézmény székhelyét, OM azonosítóját tagintézmény nevét telephelyét, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, iskolatípusonként az évfolyamok számát, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. 189


A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Az intézmény jogszabályi előírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére: A változásjelentéshez csatolandó az intézmény alapító okirata, megszűnés esetén, pedig megszüntető határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. A bekövetkező változásokról, illetve az esetleges megszűnésről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a köznevelési intézmény nevét, létesítő és módosító alapító okiratának keltét, OM azonosítóját, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, valamennyi feladat ellátási helyét, képviseletére jogosult személy nevét, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, a nyilvántartásba vétel, létesítés napját, a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat, a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján a azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, illetve akit óraadóként foglalkoztatnak.

Diákigazolvány Az iskola a tanuló kérelmére elektronikus úton diákigazolvány kiadását kezdeményezi a hatályos jogszabályok szerinti módon és tartalommal. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását, a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. Az Intézmény a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. Az intézmény a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

190


Tanulói nyilvántartás A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartásban a tanuló teljes nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja teljes nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, magántanuló-e, tanköteles-e, tanulói jogviszony kezdetét, megszűnésekor a kijelentkezés adatait valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait, a jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, évfolyamát, tanulmányai várható befejezésének idejét A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

XIII. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Az adatbiztonság követelménye Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja  a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;  az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;  annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;  annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;  a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és 191




azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. A számítógéppel vezetett alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai     

         

192

az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen, azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni, számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell, az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni a nyilvántartásban szerepelnie kell  a nyilvántartási számnak,  a használatba vétel időpontjának,  a kezelésre átvevő aláírásának,  számítástechnikai nyilvántartás esetén nevének. meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik; a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártya, jelszó) szolgálati titokként kell kezelni; gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá. A számítástechnikai mágneses adathordozókat, amelyeken személyügyi programok és adatok vannak, felhasználásuk megkezdésekor egyedi azonosító számmal, nyilvántartásba kell venni, azt a mágneses adathordozókon fel kell tüntetni. A személyügyi feladatot ellátó vezető felelős az általa vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett mágneses adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért A számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. Az azonosító jelszóról szolgálati titkos kezeléssel nyilvántartási dokumentációt kell felfektetni, amit az adatbiztonságért felelős vezető lemezszekrényben vagy. kazettában köteles tárolni. A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője.




Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá.

Az üzemeltetés biztonsági szabályai 



      

a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsora: o Dr. Bodó Pálné igazgató o Gulyás Ágnes igh. o Erdei Gyuláné igh. o Koszticza Kristóf rendszergazda o Nagy Károlyné isk. titkár A pedagógus informatika teremben bármely pedagógus Az informatika terem számítógépeit az ott tanító pedagógusok használhatják. A könyvtárban levő számítógépet Papp Enikő könyvtáros használhatja. a személyügyi nyilvántartáshoz alkalmazott számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek és feladataik: Dr. Bodó Pálné Gulyás Ágnes igh. Erdei Gyuláné igh. Nagy Károlyné iskolatitkár a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell. a számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak az igazgató felhatalmazásával változtatható meg. A számítógépben kezelt, tárolt alkalmazotti nyilvántartási adatokhoz - saját jelszavuk felhasználásával - kizárólag a személyügyi feladatot ellátó vezető dolgozó, valamint az igazgató által kijelölt munkatársak férhetnek hozzá. A hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni, a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz, Az alkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat legalább hetente egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni, mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével, - az adatállományok változását naplózni kell.

A technikai biztonság szabályai        

az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell. a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, az adatok és az adatállományok változását naplózni kell, az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni. 193


Az információ továbbítása Az intézmény számítógépes rendszeréből az alkalmazotti nyilvántartás adatait az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár jogosult továbbküldeni. XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat hatálya kiterjed   

az intézmény valamennyi dolgozójára, aki személyes valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (jelentések, tájékoztatók, stb.) készít. bármely azonosított, vagy azonosítatlan személyre, vonatkozó információra valamennyi az intézmény székhelyén és telephelyein vezetett nyilvántartások, adatbázisok, valamennyi egyedileg kezelt adatokra, dokumentumokra.

Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. Adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért. Az adatkezelési szabályzatot - az intézmény vezetőjének előterjesztése után - a nevelőtestület 2014. év augusztus hó 29. napi tantestületi értekezletén elfogadta és jóváhagyta. Az adatkezelési szabályzat a jóváhagyás időpontjával lép hatályba. A szabályzat elfogadásakor véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezete a diákönkormányzata és az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen adatkezelési szabályzat és kapcsolódó dokumentumai minden érdeklődő iskolahasználó számára megtekinthető az igazgatói irodában előre egyeztetett időpontban. Kelt: Miskolc, 2014. év december 1. …………………………….. (Igazgató)

194


Az Adatvédelmi-, és Kezelési Szabályzatban foglaltakat véleményezési jogunk gyakorlása alapján elfogadjuk

………………………… a szülői szervezet elnöke

…………………………….. a diákpresbitérium vezetője

Legitimációs záradék A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Iskola Szervezeti és Működési szabályzatát a nevelőtestület2014. december 1. napján megismerte és elfogadta. A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgató jóváhagyta. Miskolc, 2014. december 05. Dr Bodó Pálné igazgató

A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület ……………………………. napján jóváhagyta. Miskolc, 20……………… Ábrám Tibor főgondnok fenntartó képviseletében

195


2

sz. melléklet: Szakértői vélemény az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Szakértői vélemény az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatáról ( Irattárban )

196

Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents