SEHOL A VILÁGON NINCS MÉG EGY OLYAN HELY, MINT AZ ISKOLÁD, AHOL NEMCSAK A TUDOMÁNYOKAT ISMERED MEG, HANEM A BARÁTSÁG ÉDES ÉRZÉSÉT IS,

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

„SEHOL A VILÁGON NINCS MÉG EGY OLYAN HELY, MINT AZ ISKOLÁD, AHOL NEMCSAK A TUDOMÁNYOKAT ISMERED MEG, HANEM A BARÁTSÁG ÉDES ÉRZÉSÉT IS, ITT HALLOD A SZERELEM ELSŐ SZAVÁT, ITT TANULSZ ÉLNI, ÉS MEGTANULOD MEGÉRTENI AZ ÉLETET.” (Ruvin Fajermann)


Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.

Ez a mi iskolánk.

Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel.

Ez a mi iskolánk.

Van egy hely, ahol gyermekközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában.

Ez a mi iskolánk: a Tátra Téri Általános Iskola

1

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, értékei 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................... 14 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 19 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 33 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 34 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 43 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 46 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 46 1.12 Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............. 46 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 47 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 47 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........... 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ... 2.5 Mindennapos testnevelés................................................................................................ 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................ 2.7 Projektoktatás ................................................................................................................. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................... 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .... 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......... 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............

2


1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, értékei

alapelvei,

céljai,

Az emberi magatartás általános értékei Az iskola: - értékrendjében emberközpontú, humanista; - tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; - értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. - tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása

Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben. 3


A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk - az emberiség közös értékei - a demokrácia értékei - európai, humán, illetve transzcendentális értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.). Fő célunk a gyermekek képességeinek megfelelő, egyéni fejlesztése. A tanítás középpontjában a gondolkodás, készség- és képességfejlesztés áll. A hagyományos értékek - örök emberi és nemzeti -, kulturális örökség átadása a következő nemzedéknek hagyományos tantárgyak keretében történik. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elveink hangsúlyos eleme az aktív részvétel. Ez az elv kiemelt szerepet kap az egyéni készség fejlesztésében, a kommunikációs készség fejlesztésben, a közösségi életre nevelésben, a demokratikus jogok gyakorlására való felkészítésben. Pedagógiai gyakorlatunkban olyan tárgyi tudás megalapozására törekszünk, amely megfelel az új, modern műveltségi igényeknek. Ezen elvek megvalósítása érdekében valljuk a humán és reál műveltségi területek egyenrangúságát, kiemelten kezeljük a nyelvi ismeretek elsajátítását és a digitális kompetenciák megfelelő kialakítását. A felzárkóztatás és tehetséggondozás egészséges arányának megteremtését fontosnak tartjuk. Törekszünk az egészséges életmódra, környezettudatos gondolkodásra nevelésre, ökologikus szemléletet kialakítására. Pedagógiai munkánkkal olyan értékmegőrző, értékteremtő iskolai közeget kívánunk létrehozni, melyben minden gyermek-ösztönzést és irányítást kap személyiségfejlődésének, képességének, érdeklődésének leginkább megfelelő tanulási és szabadidős tevékenységi formák megválasztására. Kiemelten kezeljük pedagógiai munkánkban: az erkölcsi értékekkel együtt élő, azokat továbbfejleszteni képes gyermekek nevelése: a humanizmus, hazaszeretet, hazafiság, nemzeti identitás megtartása és elfogadása, az emberi méltóság tisztelete. A megvalósítás módjai: méltó megemlékezés a nemzeti ünnepekről, az emberi kapcsolatok, jogok, kötelességek teljesítésének megbeszélése, értékelése, kirándulások szervezése 4

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Erkölcsi, társadalmi problémahelyzetek kezelése, amelyek döntést kívánnak az egyéntől: becsület, felelősségérzet, felelősségvállalás, önzetlenség, a káros szenvedélyek elleni érvek elfogadtatása, az egészséges életmód iránti szükséglet kialakítása. A megvalósítás módjai: a közvetlen iskolai és lakókörnyezet gondozása, óvása, a megbízatások teljesítésének értékelése. A pozitív értékek (az igazság, a szépség, a természet védelme, a szeretet, és a konstruktív életvitel elfogadására: alkalmazkodóképesség, tolerancia, empátia, a másság) elfogadása, a képességek fejlesztése, az egyéni érvényesülés feltételeinek tudatosítása, a közösség segítő szerepe átélésének biztosítása. A megvalósítás módjai: a tanulói, tanári teljesítmények és a szülői együttműködés értékelése, a változtatás szükségszerűségének és lehetőségének felismertetése. a gyerekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységébe az iskolába lépő gyerekekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődés fejlesztése a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékének, készségének, képességének fejlesztése az alsó tagozat célja a biztonságos írás-olvasás-számolás elsajátíttatása a nyelvoktatásban résztvevők számára vonzó cél, hogy minél előbb kommunikációra alkalmas nyelvtudásra tegyenek szert. A célok megvalósítására természetesen az életkori szakaszok figyelembevételével kerül sor. Nevelési programunk sikerességének kritériumai, mutatói: a középiskolai felvételi arányszám nem kisebb a budapesti átlagnál az országos méréseinek eredménye a gyerekek képességeihez mérve sikeres az első osztályosok létszáma a törvényi mutatóknak megfelelő ha tanítványaink a kerületi művészeti, tanulmányi és sportversenyeken szépen szerepelnek, dobogós helyezést érnek el ha minél többen vállalkoznak nyelvvizsgára a gyorsabban haladó csoportból régi tanítványaink visszajárnak látogatóba

Eljárások: A célok elérésére, a feladatok megoldására a pedagógiai eszköztár széles skáláját kell alkalmaznunk. A legalapvetőbb nevelési eszköz azonban a személyes példamutatás.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tantestületünk legfontosabb célja és feladata, hogy sokoldalúan fejlett, egészséges, tanulni vágyó, önmagára és környezetére egyaránt igényesen figyelő, társas kapcsolatokat kialakító, értékeket megőrző, és új értékeket létrehozó személyiségeket fejlesszen. A hagyományos nevelési módszerek: számonkérés, meggyőzés, gyakorlás, szoktatás, ellenőrzés, értékelés mellett gyakran alkalmazunk új módszereket: 5


a személyiség fejlődését segítő beszélgetés a pedagógus és a tanuló között szociális készségeket fejlesztő csoportmódszerek társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok drámapedagógiai módszerek kooperatív módszerek projektmódszer

Feladatunknak tekintjük a következő készségek és képességek, személyiségjegyek kialakítását, fejlesztését:

Kulcskompetenciák fejlesztése Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk:

Az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése. A tanulók problémamegoldó képességének fejlesztése. Tanulóinkban alakuljon ki igény a műveltségre, az önfejlődésre. Diákjaink találják meg az összhangot saját és a közösség érdekei és elvárásai között. Tanítványaink megfelelő példaképet válasszanak. Diákjaink magatartásában jelenjen meg:

Szabálykövető szokásokkal rendelkezzen. Tűzzön ki megvalósítható célokat maga elé. Tisztelettudó legyen a felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Ismerje az alapvető illemszabályokat és tartsa is be. Sokoldalú érdeklődés és tevékenység jellemezze. Működjön a tanulóknál a belső-külső kontroll, reális önértékelés. Pozitív viszony a természettel és az emberekkel. Legyen empátiakészsége. Legyen segítőkész. Viselkedését ne jellemezze agresszivitás.

Munkánk során feladatunk olyan személyiség formálása, amely minél több személyiségjegyet tartalmaz az imént felsoroltakból.

6


1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő tevékenységekben. Iskolánkban az egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok tevékenységükkel, - a tanulókat, szülőket aktívan bevonva - a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását kell, hogy idézzék elő. A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna) a gyermekek érett személyiséggé válásának személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

(ennek

elősegítése művészetek tánc, rajz,

számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. 7

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; 8

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő kiemelt feladataink: -

az egészséges táplálkozás a helyes, egészséges napirend kialakítása a mindennapos testnevelés, testmozgás a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás a személyes higiéné területére terjednek ki.

Figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, s úgy dolgozzuk ki éves munkaterveinkben a prevenciós és egészségfejlesztő programjainkat. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósulását minden tanévben az aktuális, tanév elején meghatározott mérések eredményeivel támasztjuk alá. Az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik: – az intézményvezető vagy megbízottja – az iskolai drogügyi koordinátor – az iskolaorvos, védőnő – a testnevelők – a diákönkormányzatot segítő pedagógus – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (pedagógiai asszisztens) Támaszkodniuk kell az osztályfőnökök, a szaktanárok és a munkaközösség– vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. Szülők (család) megfelelő tájékoztatása, információ átadása után aktívan tudják támogatni az iskola egészségnevelési programjait, akár szakértelmükkel is. Iskolaorvos, védőnő feladatai a következőképpen csoportosíthatók: – A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). – Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. – Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. 9

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. – Felkérésre közreműködés foglalkozások tartása.

egészségügyi

szakértői

feladatokban,

Intézményünk saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, az iskolánkkal jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonjuk be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. Iskolánk igazgatója az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi: a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus b) az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét A környezet-egészségvédelmi nevelés eredményének mérése Nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

10


1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, tanulószoba, kirándulások, sportfoglalkozások, szakkörök) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diákönkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Feladatunknak tartjuk a szociális és állampolgári kompetenciák kialakítását, melyek lehetővé teszik a kisebb-nagyobb közösségek létrehozását, és demokratikus működtetését. Emellett segítik tanulóink egyéni kapcsolatteremtését és együttműködését másokkal. Éppen ezért fontosnak tartjuk: – A társas kapcsolati kultúra fejlesztését – Felelősségvállalást másokért, önkéntességet – Az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztését A közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztályközösség. Feladatunk minél több közös program megszervezése. Osztályaink a szülők kérése alapján mehetnek minden évben tanulmányi kirándulásra. A részvétel önkéntes, a gyerekek számára nem kötelező, továbbhaladásukat nem befolyásolja. A tanulmányi kirándulás megszervezéséhez a Szülői Munkaközösség segítségét kérjük.

11

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: - megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; - érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak; - gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez; - a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata: - az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; - az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; - az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. A pedagógusok, annak érdekében, hogy: - képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; - rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata: - kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; - a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; - a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; - a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiájaprogramsorozat); - a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás- és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

12

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: - mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; - kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; - együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: - a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; - megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos - igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával - a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; - a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és 13

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; 14

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 15

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Lakókörnyezetünk átalakulása és szegényedése miatt nagy figyelmet kell fordítani a fokozottan veszélyeztetett csoportokra. Kiemelt a jelentősége a család- és gyermekvédelemnek, az erre szakosodott szakszolgálatokkal állandó, folyamatos kapcsolattartásnak. Bűnmegelőzéssel, áldozattá válással kapcsolatos ismeretek átadása tanulóinknak, szüleiknek. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megtanítása, használatuk alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Az egészséges életmódra és környezetre nevelés, lehetőség szerint ellensúlyozva a családból hozott negatív példákat. Budapesti iskolaként a közlekedési ismeretek oktatása életkornak megfelelően az osztályfőnöki órák tantervébe integrálva. Pesterzsébeti rendezvények figyelemmel kísérése, látogatása. Pesterzsébet helytörténetének oktatása osztályfőnöki órák tantervébe integrálva. Azoknak az egyéni képességnek az erősítése, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításához, az önálló tanuláshoz szükségesek. A tanulás tanítása. Az ingerszegény családi modellek terjedése miatt fontos tanulóinkat sokfajta ismeretközvetítő intézménnyel megismertetni. A kirándulások, múzeumlátogatások és más intézményen belüli és kívüli szabadidős tevékenységek gyermekeink közül sokaknak egyetlen lehetősége kilépni a mindennapi semmittevésből. 16

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A tanulók kísérése iskolán kívüli foglalkozásokra. (Úszás, versenyek, kerületi rendezvények, stb.) Tanév végi tantárgyi, osztályozó és javító vizsgákon a szakos pedagógus köteles a vizsgabizottságban kijelölt feladatokat ellátni. Az iskolai eseményekről beszámolók eljuttatása a kerületi elektronikus és írott sajtóhoz. Az iskolai újság, dekoráció elkészítése. Az iskola munkájának megismertetése a kerületi és a beiskolázási körzetben élőkkel, a leendő első osztályosok szüleivel. Ennek érdekében nyíltnapok, az iskolát bemutató foglalkozások szervezése, megtartása. Tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a diákok és szüleik felelősségteljes pályaválasztásának megalapozása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, 17

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok, könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természetiés társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

18


1.6 A kiemelt figyelmet pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet kerettörvényben

igénylő

igénylő

tanulókkal

gyermek

meghatározása

kapcsolatos az

ágazati

4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, 14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről] A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. 19

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A fejlesztésbe bekerülők köre o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). - megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása 20

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. -

a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) rövid idejű vizuális-verbális memória szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Módszerek Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztő programok Tervezett szenzomotoros tréning Sindelar-program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban Egyéb fejlesztő terápiák Érzékszervek működésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák Korai fejlesztés módszerei Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. 21

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. A kompenzáló magatartásformák elhagyása. II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET) - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus):- arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés. A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés.

22

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen. A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.) Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célkitűzések

Feladatok Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten.

Kritériumok

A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése.

III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben.

Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának megfelelő) közlése. Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése. 23

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.


A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja -

-

-

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Tevékenység Módszer 1. A tanulási - képességek felmérése kudarcnak iskolába kitett lépéskor – prevenció; pl. tanulók Prefer, felismerése Sindelar, ABC teszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése 24

Felelős pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szakértői bizottságban fejlesztő pedagógus, pszichológus

Határidő tanév eleje

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus dokumentumelemzés (a tanító, szaktanár, tanuló iskolai osztályfőnök, produktumainak célirányos fejlesztő áttekintése) pedagógus, gyógypedagógus beszélgetés (gyerekkel, tanító, szaktanár, szülővel) osztályfőnök a tanulók tanulási tanító, szaktanár, szokásainak felmérése osztályfőnök (kérdőív) 2. A tanulási egyéni fejlesztés (fejlesztési pedagógus, kudarcnak terv alapján) fejlesztő kitett pedagógus, tanulók gyógypedagógus fejlesztése differenciált tanóravezetés minden pedagógus (az iskolán korrepetálás érintett belül) pedagógus napközi, tanulószoba napközis nevelő, tanulószobavezető előkészítő évfolyam (az első tanító osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) mentesítés bizonyos igazgató, tanító, tárgyak értékelése alól szaktanár, szakértői bizottság szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei kis létszámú osztályok iskolavezetés, tanító, fejlesztő pedagógus tanulásmódszertan, osztályfőnök vagy tanulás tanítása a kurzust oktató pedagógus tréning (tanulástechnika, fejlesztő koncentráció stb.), pedagógus, relaxáció gyógypedagógus, pedagógus

25

folyamatosan

tanév eleje, illetve közben

folyamatos első félév folyamatos

folyamatos folyamatos folyamatos tanév vége

tanév eleje, illetve folyamatos

tanév eleje, ill. folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (szakértői bizottságok, orvosi intézmények)

4. A fejlesztés a tanulók tanulási hatékonysága, szokásainak felmérése értékelés (kérdőív) dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) fejlesztő szakemberek szöveges értékelése az egyéni haladásról megfigyelés

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, folyamatos osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős tanító, szaktanár, tanév vége osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

negyedévente, illetve tanév végén folyamatos, illetve tanév vége tanév vége

tanév vége

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben: az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). olvasás-írás és a számolás zavara mozgáskoordináció zavara kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság ritmusérzék fejletlensége a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége a tartós figyelem hiánya

26

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 27

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe. Tanulási kudarcnak programelemek

kitett

tanulók

felzárkóztatását

segítő

további

A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).

28

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése.

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.

29


Feladatok

Kritériumok

Dyscalculia esetén: A nehézségeket előidéző okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése. A lemaradás korrigálása. Legyen képes a gyermek a matematikai gondolkodás elsajátítására korosztályának megfelelően.

Diagnosztizálás, a legrövidebb időn belül a korrekció megkezdése. Fejlesztő pedagógus, pszichológus: korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok– okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. 30

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. 31

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A tehetséggondozás szervezeti formái A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtőés kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: Célunk a felismert tehetség tanórai csoportbontás, fejlesztése, ösztönzése, differenciálás; kibontakoztatása az érdeklődés alapján önmegvalósítás jegyében. szerveződő szakkörök, klubok; tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása; tantervdúsítás; tanulmányi versenyekre való felkészítés; középiskolai előkészítő tanfolyamok; táborok, erdei iskola. 32

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célok Célunk az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges, ezért célunk a családdal való együttműködés.

1.7

Feladatok Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Feladatunk a lehetséges helyes utak, lehetőségek minél tágabb körét bemutatni. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról.

Kritériumok Táborozási hozzájárulások elnyerése, a kerületi önkormányzati stb. pályázatok felhasználásával.

A tanulók találják meg a tehetség gyümölcsöztetésének módját. A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás 33

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

1.8 Kapcsolattartás partnereivel

a

szülőkkel,

tanulókkal,

az

iskola

Iskolánkban a legfontosabb együttműködési forma a szülő, tanuló és a pedagógus hármasa, hiszen közösen tudjuk csak tanítványaink harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését elősegíteni, fejleszteni készségeiket, képességeiket életkori sajátosságaiknak megfelelően, ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre alkalmas, felelős állampolgárokká nevelni. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, színterei osztálykeret (csoportkeret)- osztályok, csoportok tagjaival, tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. diákönkormányzati ülés: osztály DÖK vezetők, és érdeklődők részvételével. Iskolagyűlés: az iskola minden tanulójával, havonta, Hónap tanulója cím kiosztása. tanórán kívüli programok: szakkörök, témák köré szerveződő csoportok összejövetelei. iskolán kívüli programok: kerületi rendezvények közös látogatása, osztályközösségek, baráti szerveződések mozi, színház, hangverseny látogatása. versenyek (iskolai, kerületi, fővárosi, országos) Szülők és pedagógusok együttműködésének formái szülői értekezlet/ I. félév: szeptember, II. félév január, május. Az évi első szülői értekezleten rögzíteni kell a tanév feladatait, meg kell választani az osztályok SZMK képviselőit, feltérképezni ki mit vállal az osztályiskola működésének segítése érdekében: sokszorosítás, festés, kertápolás, segítség a farsangok lebonyolításakor, színházi előadásokra való kísérésekkor. Fogadóóra - I. félév két alkalom, II. félév két alkalom. 34

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Természetesen a szülők előzetes egyeztetés alapján is érdeklődhetnek. SZMK értekezlet- I. félév, II. félév egy – egy alkalom. A tanórán kívüli, iskolán kívüli programok szívesen várjuk a szülőket akár részvevőként, akár segítőként. Szívesen tartunk nyílt napokat, ha igény van rá, mindegyik osztályunkban. A jövendő elsős szülőknek pedig hagyományosan tartunk bemutató órákat. Az intézmény partnerei és együttműködési formái nevelési tanácsadók- SNI, BTM papírokkal rendelkező gyerekek felülvizsgálata, esetmegbeszélések, az általunk javasolt gyerekek vizsgálata, problémáik feltárása, közös javaslattétel a problémák megoldására. gyermekjóléti szervezetek-a felmerülő problémák közös kezelése érdekében rendszeres kapcsolattartás. iskolaorvos/ iskolafogászat/ védőnő /iskolapszichológus: a gyerekek testi és lelki egészségének megőrzése érdekében még szorosabb kapcsolattartás ÁNTSZ: iskola-egészségügyi, járványügyi vizsgálatok alkalmával segítőkész fellépés. Tátra Alapítvány a Kultúráért és Környezetért: iskolán kívüli programok támogatása, az alapítvány és annak rendezvényeinek népszerűsítése. PEPI: részvétel a szakmai munkaközösségek rendezvényein, a tehetséggondozás témakörében a kerületi munkában részvétel. CSILI: a művelődési ház által rendezett iskolán kívüli programokon /drogprevenció, Suli- börze/részvétel. Pesterzsébeti Roma Közösség Önkormányzata: együttműködés a roma nemzetiségi tanulók integrációjának érdekében. óvodák/középiskolák: problémamentes átmenetek elősegítése. Óvodákkal szorosabb kapcsolattartás a beiskolázás szintjének emelése érdekében. Ennek módja minden tanév elején kerül megbeszélésre. Középiskolák meghívása a továbbtanulási szülői értekezletre. PIGYŐ: DÖK képviselők delegálása, kerületi rendezvényeken iskolánk képviselete. kerületi általános iskolák: jó szakmai kapcsolat tartása kerületünk más pedagógusaival. XX. Kerületi Rendőrkapitányság: bűnmegelőzési prevenció előadások kérése iskolánk rendőrével. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: funkcionális analfabetizmus elleni intézkedési terv teljesítésének elősegítése. Könyvtárlátogatások.

35

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

Feladatok

Kritériumok

Az osztályközösség az A tanulók tudjanak: iskola és a - együttműködni diákönkormányzat társaikkal, legkisebb működő egysége, - mások szempontjait is amelynek alapértékei: figyelembe véve cselekedni, tanulói joggyakorlás, felmerülő akadályok célok demokratikus esetén dönteni az meghatározása, életkoruknak megfelelő közösségen belüli vita, szinten, kritika, tetteikért felelősséget választott vállalni. tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű.

Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: és gyakorolhassák a működtetése: - tudják érdekeiket demokrácia elemeit, felmérni, - Az iskolai jogaikat és kötelességeiket. megfogalmazni, diákmozgalmat képviselni, a DÖK-segítő tudjanak érvelni, pedagógusok

36


Feladatok

Kritériumok vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani.

Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő

támogatják és fogják össze. - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés

37

Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célkitűzések nézetekhez.

Feladatok beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról.

Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. Az osztályfőnök, vagy A tanuló egyéni (akár bármelyik pedagógus magánjellegű) keressen megoldást a problémáival keresse meg felmerülő problémára. tanárát. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda.

Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért különösen fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Nagyon sok a hátrányos helyzetű, csonka család, és az ő érdekeiket nehéz feladat összefogni.

Kritériumok

Feladatok

A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.

Kritériumok

A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.

A környéken lakók segíteni tudnak minket: - iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában.

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

Az iskola segítséget adhat: - lakógyűlések, rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyűjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez.

38

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célkitűzések A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.

Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.

Feladatok

Kritériumok

Szülői munkaközösség(SZMK) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról feladatairól, aktuális problémákról. Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Szülői értekezlet (3 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. - A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról.

Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők.

-

Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. - 5. évfolyamon szeptemberben összevont

39

A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola életéről. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát.

Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.


Feladatok

Kritériumok

formában a tantárgyi követelményeket 8. évfolyamon decemberben a beiskolázás rendjét ismertetjük. - Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. (Szülők Akadémiája-program) - Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében.

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről.

40

A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Célkitűzések Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.

Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.

Feladatok

Kritériumok

Fogadóórák tartása Emberi, bizalmon alapuló, - Szaktanári és tanítói őszinte kapcsolat fogadóóra november és kialakítása a szülőkkel. március hónap első hétfőjén. - Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. - Igazgatói fogadóóra. A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum kettő érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. - Negyedévente aktuális a szöveges értékelés bejegyzése minden tantárgyból 1-3.

41

A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.


A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között.

Az iskola mutassa be a nevelő-oktató munka sikereit.

Feladatok

Kritériumok

évfolyamon és 4. évfolyam félévéig. - A fejlesztő pedagógusok negyedévi értékelése a tanuló egyéni haladásáról. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók. - A szülők közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. Nyílt napok szervezése a szülőknek - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. Kulturális bemutató - A legjobbak mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. - Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója.

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

Kiállítás - Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák. Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása.

42

A szülő: - tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában, - ismerje meg gyermeke tehetségét.


Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

1.9

Feladatok Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások fővárosi szinten az érdeklődő kollégák és szülők számára. - Magas színvonalú szakmai előadások és szekciófoglalkozások. További programjaink: - farsang, - sport- és egészségnap, - anyák napja, - karácsony, - kirándulások, - évszakonkénti játszóház, - csoportközi napközi, - nemzetiségek napja, - iskolanapok, - ballagás.

Kritériumok Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az intézmény szakmai munkájának eredményei

A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) évvégi tantárgyi vizsga 6. 7. 8. évfolyamon A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú 43

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 44

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra évvégi tantárgyi vizsga 6. 7. 8. évfolyamon vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Tantárgyi vizsgák Évfolyam

Tantárgy

A vizsga módja

6. osztály

Természetismeret

Szóbeli

7. osztály

Magyar nyelv

Írásbeli

Magyar irodalom

Szóbeli

Matematika

Szóbeli

Történelem

Szóbeli

Angol

Szóbeli

Német

Szóbeli

8. osztály

A vizsga súlya: témazáró jegyként számítjuk és nyomatékosan befolyásolja az év végi eredményt. 45


1.10

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

1.11

A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, ha szülője az iskola alkalmazottja. Amennyiben a körzeten kívüli halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma meghaladja a felvehető tanulók maximális létszámát, nyilvános sorsolással döntjük el, kik nyernek felvételt.

1.12 Elsősegélynyújtási kapcsolatos iskolai terv

alapismeretek

elsajátításával

Az elsősegélynyújtási alapismeretek tananyag az Egészségtan modul tananyagába került beépítésre, mely a biológia tantárgy keretében kerül oktatásra.

46


2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Valamennyi tantárgyból az „A” kerettantervet választottuk.

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév első szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: feleljenek meg helyi tantervünk elvárásainak és a gyerekek képességeinek egyaránt korszerű és pontos tudást közvetítsenek tartalmazzanak elegendő feladatot, lehetőséget biztosítva a differenciálásra a dekoratív megjelenés a tartósság az elérhető ár, tekintettel diákjaink szociális helyzetére. E feltételek megléte után a tanár választhat a folyamatosság és folytonosság elvének betartásával. Az azonos tárgyat oktatók tankönyv és eszközválasztását a szakmai munkaközösségek segítik. a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. A tankönyvek többszöri felhasználása érdekében tartós tankönyvekből könyvtári példányok beszerzésével segítjük az arra rászoruló családokat, a törvényi előírásokkal összhangban, figyelembe vesszük a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Ily módon is 47

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. takarékosságra, az értékek megbecsülésére, közvetve a környezetvédelemre nevelünk. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. A tanulmányi segédletek kiválasztásánál ugyanezeket a szempontokat követjük. A segédleteket főként differenciált módszerek alkalmazásához, tehetséggondozásra és képesség kibontakoztatásra, fejlesztésre használjuk. A speciális taneszközöket igénylő tárgyak esetében (kémia, fizika, biológia) a szaktanárok munkaközösségen belüli konzultációt követően választanak az intézmény vezetésével egyeztetve. A törvény által előírtak alapján térítésmentesen biztosítjuk a tankönyveket az arra rászoruló diákoknak. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos 48

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A köznevelés feladata a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék - a haza felelős polgárává váljék; - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; - törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség 49

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszak mentesség, a méltányosság biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiájának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A köznevelési intézményeknek kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre, segítség nyújtása a felelős párkapcsolatok kialakításában. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezet szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 50

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Fontos a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Ennek érdekében szükség van a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítására. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, valamint a médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a 51

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció 52

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása, kialakítása fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

játékközpontú

A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. 53

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési Törvény 27. §-a 11. bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 2013/2014-es tanévben az első második, ötödik hatodik évfolyamokon heti öt testnevelés tanítási órán valósul meg a mindennapos testnevelés. Felmenő rendszerben a következő években a többi évfolyamon is öt testnevelés óra lesz. Azokon az évfolyamokon, ahol nincs minden nap testnevelés óra, a tanulóknak lehetőségük van iskolai sportköri foglalkozásokon részt venni.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban a hit- és erkölcstan és az angol emelt óraszám. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások. 54


2.7 Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. o

Projektmódszer: A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása), szervezés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása, bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek A projektmódszer alkalmazásának, illetve elterjesztésének fő motívuma az, hogy a különböző kompetenciák, személyiségvonások széles körét képes fejleszteni. Álljon itt néhány ezek közül: Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése. Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. Divergens gondolkodásmód fejlődése. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. A világ komplex voltának tudatosulása. Felelősségvállalás saját maga és társai iránt. Nyitottság a világ dolgai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (Internet, könyvtár, folyóiratok, TV, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése. Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. 55

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. Probléma érzékenység, a probléma megoldással kapcsolatos tudás rendszer fejlődése. Kreativitás, az alkotó kedv fejlődése. Kommunikációs kompetencia fejlődése Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. Az intézményünkben pedagógusaink a projektmódszeren kívül további változatos és új módszereket alkalmaznak pedagógiai munkájuk során, melyeket minden pedagógus maga választ meg az adott tanulói intelligencia és az adott tananyag figyelembevételével. Az intézményben folyó minőségi nevelés-oktatást elősegítő módszereink az alábbiak: o o o o o o o o o o o o o o o o

Önértékelés Önellenőrzés Kooperatív tanulás Dramatizálás Verseny Játék (pedagógiai módszer) Páros munka Önálló egyéni munka Differenciált egyéni munka Differenciált csoportmunka Frontális osztálymunka Frontális feladatadás Frontális magyarázat Előadás, tanulói prezentáció Megbeszélés, beszélgetés, vita Iskolán kívüli tanulási alkalmak (erdei iskola, terepgyakorlat stb.) beépítése az oktatásba

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a 56

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: - ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, - tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, - tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, - kedvezményes ebéd biztosítása, - javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. a Nevelési Tanácsadó (Szakértői és Rehabilitációs Bizottság) segítségének kérése, a tanulási zavar és a hozzátársuló viselkedészavar pontos diagnosztizálására, a zavart területek feltérképezésére, az állapot feltárására, amely alapján egyéni fejlesztési tervet kell készítenünk a tanuló megsegítésére. DIFER vizsgálat A tanulási zavar korai felismerése, a sikeres fejlesztés alapja, ezért nagy felelősséget, odafigyelést igényel főleg az 1-2. osztályban tanító pedagógusoktól. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. 57

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra.

Az írásbeli beszámoltatás Formái, rendje: - házi dolgozat: hosszabb határidejű, egyéni gyűjtőmunkán alapul - írásbeli házi feladat: előre megadott szempontsor szerinti beszámoló, vagy napi tananyagra épül - év eleji felmérés: az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése (ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja, ilyenkor nem osztályozzuk) - témazáró dolgozat: előre bejelentett összefoglaló óra után, egy nap maximum két darab - írásbeli felelet: váratlanul is, napi tananyagból - év végi felmérés: a tanév anyagának alapkövetelményeit méri (több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni) Korlátai tantárgyanként: - házi dolgozat: maximum évi 2 darab - írásbeli házi feladat: átlagos képességű tanulónak 20 perc alatt megoldható - témazáró dolgozat: maximum 40 percben megírható - írásbeli felelet: maximum 10 perc Szerepe: - a tanuló tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése - a hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése - típushibák feltárása, a tapasztalatok felhasználása a tanulási folyamatban Súlya: - házi dolgozat: átlagos - írásbeli házi feladat: értékmódosító jegy, rendszeres hiánya, vagy lelkiismeretes elkészítése - témazáró dolgozat: legsúlyosabb - írásbeli felelet: átlagos A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen, de összhangban legyen az évközi osztályzatokkal. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ha a tanuló dicséretet kap, a bizonyítványba „kitűnő” minősítés kerül.

58


Az írásbeli munka %-os pontértékeit az alábbi módon váltjuk át szöveges értékkategóriára: Alsó tagozat: 1. osztály és 2. évfolyam félév 0 – 39% fejlesztésre szorul 40 – 74% megfelelt 75 – 89 % jól megfelelt 90 – 100 % kiválóan megfelelt

Az írásbeli munka %-os pontértékeit az alábbi módon váltjuk át osztályzatra: 2 – 4. évfolyam 0 – 39% 40 – 60% 61 – 74% 75 – 89% 90 – 100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

0 – 35 % 36 – 53 % 54 – 71 % 72 – 89 % 92 – 100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Felső tagozat:

Ez egy ajánlás, amelytől a nevelők az értékelés során kis mértékben eltérhetnek a feladatok minőségétől és a tanulók képességszintjétől függően. Az arányokat az azonos tárgyakat tanítók közössége módosíthatja. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Az érdemjegy (osztályzat) osztálykönyvi bejegyzésének formái: piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok, tanév végi osztályzatok kék tintával: szóbeli, írásbeli felelet zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, versenyeken elért eredmények, külalak, félévi osztályzatok

Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles:

(5)

59

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: (4) ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: (3) ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: (2) ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: (1) ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Nevelőtestületünk azt az elvet vallja, hogy diákjaink kapjanak rendszeres házi feladatot. A házi feladat szükségességének indoklása - Könnyíti a tantárgyi anyagok tananyagának az elsajátítását, segíti a tanórai munkát. - Fejleszti az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlődését. - Motiváló hatású. - Bővíti a tananyaghoz kapcsolódó információkat (könyvtár, internethasználat). - Hozzájárul az önművelés igényének a kialakulásához, a tanulási technikák elsajátításához. - Kialakítja az élethosszig tartó tanulás eszközeinek a megismerését. Célszerű figyelembe venni a következő szempontokat: -

a tanulók napi és heti terhelését az egyes diákok képességeit, adottságait az életkori sajátosságokat az értelmi fejlettséget a fejlődés ütemét házi feladat előkészítettségét 60

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Alapelvek: A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítókat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is. Ellenőrzik az írásbeli feladatok meglétét, segítik a szóbeli tanulást. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre, javítsuk a hibákat! Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Megoldása ne okozzon nehézséget, külön terhet a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre! Mindenféleképpen javasolt a kiadott házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezekben az évfolyamokban is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Fontosnak tartjuk a házi feladat tevékenységközpontúságát, élményszerűségét. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, osztályzat, stb.) alsó és felső tagozaton is. Házi feladat a pihenőnapokra hétvégére, egyéb szünetekre: 61

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra. Napközi, tanulószoba Az általános iskola szerves része a napközi, és a tanulószoba, Feladatuk, hogy szervezett formában biztosítsák a nyugodt tanuláshoz, a szabadidő változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technika-életvitel tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró-képesség legegyszerűbb módon az aerob kapacitással és az egyes izomcsoportok izomerejével mérhető. Ezek az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyeknek gyengesége a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. Cél: Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Fő célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérések megvalósításának módjai: A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár, tantó végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 62

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz). A próbák elvégzését mindig előzze meg általános vagy speciális bemelegítés. A mérések általános szempontjai: · A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. · Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen. · A tesztek között a tanulók pihenjenek. · A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. · A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. · Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség (Cooper-teszt ) tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. Értékelése: Oktatási Minisztérium kiadványa alapján történik: Útmutató az 5-18 éves tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (pontértékelő táblázatok). A táblázatban megadott pontok összesítése után megkapjuk a minősítő kategóriákat. Az értékelésnél a tanulóknak az év során mutatott egyéni fejlődését vesszük alapul. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): - tavalyi eredményhez képest - vagy év elejéhez képest - vagy az osztályátlaghoz képest A mindennapi élethez szükséges „kell” érték (elvárható szint)teljesítése , későbbiek során szinten tartása lenne a fő szempont. Iskolánkban a következő mérési módszereket használjuk: Motorikus próbák: HUNGAROFIT (felső tagozat) és MINI HUNGARIFIT PRÓBÁK (alsó tagozat) Atletikus képességeket mérő feladatok (igazodva a kerületi atlétikai verseny feladataihoz) Tanulók ügyességét és állóképességét mérő egyéb feladatok Sikerkritérium: · Váljon igényévé a folyamatos fejlődés, az egészséges életmódra való törekvés! · Váljon igényévé a rendszeres testmozgás! · Alakuljon ki közöttük az egészséges versengés, ami által jobb teljesítmény elérésére lesz képes! 63

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. · Érezze, hogy a mozgás által jobb lesz a közérzete! · Érezze, hogy a jobb eredmények egészségére és közérzetére pozitív hatással vannak! · Érezze, hogy a saját fizikai fittness-szintjének megismerése által fejlődik saját önértékelése! · A mérések által a tanár/tanító és a szülő is jobban odafigyelhet a tanulóra, így a tanuló a folyamatos segítségadással könnyebben fejlődhet. Az iskolánkban alkalmazott fizikai mérések korcsoportokra lebontva: I. korcsoport (1-2. osztály) 1. Tanulók gyorsaságának mérése 30m futás 200m futás 2. Alap állóképesség mérése 6 perces folyamatos, kitartó futás 3. Alsóvégtag dinamikus erejének mérése Álló helyzetből távolugrás páros lábbal 4. Dinamikus erő-állóképesség mérése Csípőhajlító-, és hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) Hátizom erő-állóképesség mérése: Hason fekvésből törzsemelés, leengedés folyamatosan kifáradásig (max. 4perc) Négyütemű fekvőtámasz (30 mp) Ugráló kötél hajtás (30 mp/db) II. korcsoport (3-4.osztály) 1. Gyorsaság mérése 30m futás 400m futás 2. Alap-állóképesség mérése 8 perc folyamatos kitartó futás 3. Alsóvégtag dinamikus erejét mérő teszt Álló helyzetből távolugrás páros lábbal 4. Dinamikus erő-állóképeség mérése Csípőhajlító-, és hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) Hátizom erő-állóképesség mérése: Hason fekvésből törzsemelés, leengedés folyamatosan kifáradásig (max. 4perc) Vállövi -, és karizmok erő-állóképességének mérése: Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatos kifáradásig (Max: lányok:1,5 perc, fiúk: 3 perc) Négyütemű fekvőtámasz (30 mp) Ugrókötelezés páros lábbal (60 mp/ db 64


III. korcsoport (5-6. osztály) 1. Gyorsaság mérése 60m futás 600m futás 2. Alap-állóképesség mérése 12 perces futás (Cooper-teszt) 3. Alsóvégtag dinamikus erejét mérő teszt Álló helyzetből távolugrás páros lábbal 4. Dinamikus erő-állóképeség mérése Csípőhajlító-, és hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) Hátizom erő-állóképesség mérése: Hason fekvésből törzsemelés, leengedés folyamatosan kifáradásig (max. 4perc) Vállövi -, és karizmok erő-állóképességének mérése: Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatos kifáradásig (Max: lányok:1,5 perc, fiúk: 3 perc) Dinamikus dobóerő mérése: A kar-, törzs-, és a lábizmok erejének mérése: Kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával (2 kg-os tömött labdával) IV. korcsoport (7-8. osztály ) 1. Gyorsaság mérése 60m futás 800m futás 2. Alap állóképesség mérése 12 perces futás (Cooper-teszt) 3. Alsóvégtag dinamikus erejét mérő teszt Álló helyzetből távolugrás páros lábbal 4. Dinamikus erő-állóképeség mérése Csípőhajlító-, és hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) Hátizom erő-állóképesség mérése: Hason fekvésből törzsemelés, leengedés folyamatosan kifáradásig ( max. 4 perc) Vállövi -, és karizmok erő-állóképességének mérése: Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatos kifáradásig (Max: lányok:1,5 perc, fiúk: 3 perc) Dinamikus dobóerő mérése :A kar-, törzs-, és a lábizmok erejének mérése: Egykezes labda lökés helyből ügyesebb kézzel, tömött labdával (2 kg)

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Általános célok, értékek és elvek a környezeti nevelésben Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés 65

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Általános célok, értékek és elvek az egészségügyi nevelésben Önismeret, önértékelés fejlesztése, pozitív életkép kialakítása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket Az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők megismerése, alkalmazásának lehetőségei a mindennapokban A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre Az iskola hitvallása Az egészségmagatartás kialakítása szocializációs folyamat eredménye.

hosszú,

az

egész

életen

át

tartó

Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Ugyanakkor az iskola, mint ismeret-és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok Környezet az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése globális összefüggések megértése Egészség az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása a családi életre nevelés ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Konkrét célok és feladatok környezet 66


természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. a tér megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, stb.) lakóhelyi környezet megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése egészség egészséges napirend kialakítása legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás a gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás mindennapi testedzés

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás elbírálásának elvei A magatartást az osztályfőnök havonta 2-5-ig terjedő osztályzatokkal értékeli: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Félévkor és év végén az osztályfőnökök, osztálytanítók az osztályban oktatók véleményének kikérése után javaslatot tesznek a bizonyítványban szereplő érdemjegyre, ennek jóváhagyásáról az osztályozó értekezleten az osztályban tanítók közössége dönt. Ilyenkor az értékelés fokozatai: példás, jó, változó, rossz. Az értékelésnek tükröznie kell a tanulók tanórák alatti magatartását, a tanítási órán kívüli, iskolai programok alatti magatartását, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyát. Igazolatlan hiányzás esetén az adott hónapban kettes havi osztályzat jár. A magatartás értékelésének szempontjai: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne - a Házirendet betartja, és társait is erre ösztönzi - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos 67

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan - igazolatlanul mulasztott órái vannak Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek - a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem - szándékosan rongál - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, elutasító - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik Magatartás érdemjegy magatartás

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

aktivitás, példamutatás

igen jó, nagyfokú

közepes

gyenge

nem mindig azonosul vele aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segítőkész

ingadozó

negatív vagy romboló szemben áll

a közösségi célokkal azonosulás azonosul, – érdekeinek figyelembevétele figyelembe veszi Munkában való részvétel

élenjár

Hatása a közösségre

pozitív

Törődés társaival

Viselkedés, hangnem

gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan

Fegyelmezettség

nagyfokú

Házirend betartása

betartja kívánnivalót hagy maga után megfelelő

közömbös érdektelen nem árt

negatív

ingadozó

közömbös, gátló részben sokat vét tartja be ellene udvariatla durva, n, nyegle goromba gyenge

elégtelen

Szorgalom értékelésének szempontjai: Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - Az órákra lelkiismeretesen készül fel, figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Felszerelése rendezett. - Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, ellenőrzi önmagát. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 68

TÁTRA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, s az órákra lelkiismeretesen felkészül. - ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. - érdeklődése megmarad az iskola tananyag keretein belül - általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Változó érdemjegyet kap, aki: - időszakonként dolgozik, munkája ingadozó, máskor figyelmetlen, pontatlan - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát - munkája változékony jellegű - szétszórtság jellemzi, felszerelése gyakran hiányzik Hanyag: - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el - nem hajlandó munkavégzésre, munkájában megbízhatatlan - nem törődik kötelességeivel - érdektelenség, teljes közöny jellemzi - bármely tantárgyból félévkor, év végén elégtelen osztályzatot kapott. „A hónap tanulója” -

Alapkoncepció: - Minden gyerek azonos eséllyel indul. A kiválasztás szempontjai: - Mindig kész a házi feladata, itt a felszerelése - Közösségi munka - Legsegítőkészebb gyerek - Legszebbek a füzetei - a javuló szorgalmáért - javuló vagy legjobb tanulmányi munkáért - a javuló vagy legjobb magatartásért - Tanulmányi eredményében a legtöbbet javító - Udvariasság A javaslat alapja bármely szempont lehet. Javaslatot az osztályfőnökön kívül az osztályban tanítók és a napközis nevelők vagy az iskolában dolgozó felnőttek tehetnek. Minden hónap utolsó hetén lehet javaslatot tenni, ki kapjon iskolagyűlés keretén belül dicséretet. Osztályonként 3-4 tanuló kaphat elismerést, nagyon indokolt, kivételes esetben ez a szám áthágható.

69

SEHOL A VILÁGON NINCS MÉG EGY OLYAN HELY, MINT AZ ISKOLÁD, AHOL NEMCSAK A TUDOMÁNYOKAT ISMERED MEG, HANEM A BARÁTSÁG ÉDES ÉRZÉSÉT IS,

Recommend Documents