A hely, ahol élünk Gömör Észak-Nógrád

A hely, ahol élünk Gömör – Észak-Nógrád Regionális olvasókönyv 9-15 éves tanulók részére

Munkáltató értékkönyv 2010

A HELY, AHOL ÉLÜNK



REGIONÁLIS OLVASÓKÖNYV

Szerkesztette: Ádám Zita – Ferencz Anna A tanulmányokat írták: Balázs Csaba, Ferencz Anna, Gaál Lajos, Puntigán Tünde A szerkesztett anyagot összegyűjtötte: Ádám Zita, Agócs Elvira, Ambrus Irén, Bódi Katalin, Czene Csaba, Csúsz Ilona, Ferencz Anna, Fodor Sylvia, Gyurán Ágnes, Illés Judit, Mag Zsuzsanna, Majercsík Mária, Máté Eleonóra, Mlynarčik Mária, Puntigán Tünde, Sebők Csilla, Sósik Erika, Stubendek Dóra, Uličný Ibolya

ISBN: 978-80-970509-4-8 2





Tartalom I.

Bevezetés

Kedves fiatal Barátom! Gömör … az örök haza A palócokról Élettelen természet Élő természeti értékek

5 6 22 23 27

II.

A Sajó felső folyása

36

III.

A Sajó középső folyása

A Murány völgye Turóc-völgy

115 131

IV.

A Sajó alsó folyása

Vály-völgy

153

168

V.

A Sajó magyarországi része (Dél-Gömör)

178

VI.

A Rima völgye

VII.

Észak-Nógrád

Krivány-patak völgye A Tugári-patak völgye A Szuha-patak völgye Ipoly-mente Béna-patak völgye

275 279 286 291 302

VIII.

Földrajzi nevek szlovák megfelelői

311

IX.

Felhasznált irodalom és források

312

Észak-Gömör (A Garam mente) A Gölnic völgye A Gencsi-patak völgye A Csermosnya-patak völgye A Csucsomi-patak völgye A Szilicei-fennsík A Csetneki-patak völgye A Sajó völgye

Dél-Gömör (Magyarországi rész)

Rima-völgy Balog-völgy A Gortva-patak völgye A Macskás-patak völgye

37 42 45 52 62 63 69 84 102

179 194

195 227 245 263 274

3


4








Kedves fiatal Barátom! Üdvözöllek e könyv olvasójaként, ami neked íródott, hogy ismerd meg szülőföldedet, a tájhazát, amelyik felnevel, ahol szüleid és barátaid körében jól érzed magad, ahová majd egész hátralévő életedben visszavágysz, amelyik hűségesen hazavár, bárhová is vessen sorsod. A könyv születésének az volt a célja, hogy ismerve szülőfalud értékeit, becsüld azt meg, légy rá egészségesen büszke, aztán majd szülőként tovább gazdagítva, de legalább megőrizve, add tovább a kapott kincset. A szülőföld a haza, a szülők, a barátok, a táj, de az az anyanyelv is, számunkra a palóc. A nyelv a lehetőség mellett képesség is, a nyelv hatalmának érzése formát ad a dolgoknak, megismerhetővé teszi a körülötted lévő világot. A megismerés önbizalmat szül, ami felvértez a gondolkodni tudással, önmagad és mások érzéseinek, világának megismerésével, saját magad értékeinek tudatosítával. S ez mind-mind visszavezet a születéssel kezdődő induláshoz, mert mindent a szülői ház, a vigyázó közösség, a település, a haza ismerete és szeretete ad a kiteljesedésig. Ez az az életre szóló arany tartalék, amihez mindig nyúlhatsz, ha elkeseredsz, ha boldog vagy, ami megtanít: soha fel nem adni az elkezdett cselekedetet, soha nem felejteni a szülőföld embereit, a számunkra kedves tájnyelvet, a színeket, az érzéseket, a hagyományt, az értékeket, a kötődést. Vedd hát e könyvet és teljen benne jókedved, szolgáljon szellemi gyarapodásodra, olvasd a felfedező szemével, a gondolkodó elméjével, a szív melegségével és töltse el lelkedet a büszkeség érzése. Segítségül elmondom, mit is találsz e könyvben és hogyan tudsz benne tájékozódni. Az olvasókönyv szerkesztői a könnyebb tájékozódás végett a belső borítón elébed tárják Gömör-Kishont és Észak-Nógrád térképét. A térkép megjelöli a régiót meghatározó három folyót (Sajó, Rima, Ipoly), a beléjük siető patakokat és az azok völgyeiben található településeket. A bevezető részben áttekintést kapsz a régió művelődéstörténetéről, a palócokról, élettelen és élő természeti kincseiről. Gömör-Kishont és Észak-Nógrád régió településeit, azok földrajzi fekvését, történelmét, híres szülötteit, nagy egyéniségeit, az ott élő emberek alkotta épített örökséget, természeti kincseit, az emberek szokásait, hagyományait, értékeit a három meghatározó folyó mentén mutatjuk be. Ezek az olvasókönyv nagy fejezetei. Ezután következik a folyókba ömlő patakok mentén, a patakok völgyében megbúvó vagy kiteljesedő települések bemutatása, köztük felnevelő szülőföldedé is. A települések bemutatása a folyó/patak forrásától vagy felső folyásától történik mindaddig, amíg el nem hagyja a megyét. A fejezetek és a települések alaposabb megismerését feladatok segítik, melyek minden esetben a leírtak továbbgondolását, az alkotó hozzáállást, illetve egy új tanulási környezet kialakítását célozzák meg. Az olvasókönyvet kedved szerint használhatod, bárhol felütheted, hogy kíváncsiságod csillapítsd. De olvashatod elejétől a végéig, a tanulásban is segít téged, mert közel hozza szűkebb hazádat: Gömört és ÉszakNógrádot. Érezd hát sajátodnak a könyvet, hiszen a szerkesztők célja a Te szellemi gyarapodásod segítése volt. Ajánld ezt másoknak is, ha kedved telik az olvasásban, e nemes és bölccsé segítő cselekedetben. Legyen Rád jellemző, hogy bárhová vet is a sors, első dolgod legyen tartózkodási helyed művelődéstörténete, természeti kincsei, az ott élő emberek szokásai, szellemi értékei után érdeklődni. Ebből ismered meg őket igazán, illetve ez a tulajdonság jellemzi a kulturált és kiművelt emberfőt. Rimaszombat, 2010. Ádám Zita

5





Gömör … az örök haza Gömör … a céltalanul utazgató a dombokon, lankákon tekergő utakról szelíd szépségű vidékben gyönyörködhet. Patakok völgyében megbúvó apró falvakkal, szerény városokkal ismerkedhet. Az északnak iramodó utak hósapkás hegyek közé viszik a barangolót, komor, vadregényes tájra. A múltat kutató szeme előtt messziről felsejlik „Krasznahorka büszke vára”. De tekintete megpihenhet romantikus várromokon, pompás vagy nemes egyszerűségű nemesi kastélyokon, jellegzetes középkori tereken, régvolt megyeházakon, polgárházakon, ősök hajlékain. A felfedezni vágyó barlangok rejtekét kutathatja, tanúhegyeket vallathat, kallódó értékeink nyomába eredhet. A hitét gyakorló Szent László legendákat őrző templomokban meríthet erőt, a túrázó számtalan tanösvény mentén ismerheti meg természeti és épített örökségünket… S a kevésbé tájékozott talán azt sem tudja, hogy Gömörben jár, mert tábla nem jelzi határát… Nekünk, az itt születetteknek, az itt élőknek ez valami más…. Nekünk ez a mindig hazaváró otthon… az örök haza. Gömör – a paleolitikum embere még ugyan nem így nevezi, de itt él, itt talál otthonra Ördöglyuk, Domica, Aggtelek barlangjaiban. Innen indul zsákmányszerzésre, ide menekült vihar, mennydörgés elől. A festett cserépedényeit vonalakkal díszítő, ritka szépségű bükki, majd az azt követő csigavonalas díszítést használó pilinyi kultúra népei is jelet hagynak a térségben. Tornalja, Gesztete, Osgyán, a Méhi melletti Feketesár ősrégészeti leletei ékes bizonyítékai e kultúrák jelenlétének. Kiétén a régész ásója nyomán előbukkanó hagyatékból már míves szépségű karkötők, függők, kopják, kardok kerülnek elő. A településről elnevezett kiétei kultúra zárja térségünk bronzkorát. A későbbi korok embere is szívesen megtelepedik Gömör folyókkal, patakokkal szabdalt vidékén. Szilice, Szkáros, Sajógömör, Baraca, Darnya régészeti leletei azt bizonyítják, hogy sosem volt vidékünk híján embereknek. Vagy talán mégis? Igen, úgy tűnik, hogy a népvándorlás kavargó évszázadi nyomtalanul suhannak el felettünk. Egyetlen leletünk sem bizonyítja, hogy a Kárpát-medencét elözönlő hunok, vagy az őket követő, hazát kereső népek és a sok vitát kiváltó, két hullámban is érkező avarok megfordultak volna a Sajó és a Rima környékén. S meglehetősen szegényes az a leletanyag is, ami azt hivatott bizonyítani, hogy ez idő tájt sorsa vagy jó szerencséje kevés szlávságot sodort Gömör rengetegeinek szélére. És most hagyjuk itt Gömört, lépjünk egy jókorát a történelemben. Térben is, időben is. A IX. század vége felé járunk, a nagy népvándorlás is a befejeződéséhez közeledik, és mintegy záróakkordként, a Kárpátok hágóin keresztül lovas nép érkezik a Kárpát-medencébe. Elöl hadinép, erős lovakon, felfegyverezve. Vállukon aprólékosan megmunkált visszacsapó íj, oldalukon tegez, keleties, hajlított pengéjű szablya. Díszes felsőruházatuk alatt finom alsóruhát viselnek. Kaftánszerű köpönyegüket veretekkel díszített öv fogja össze. Tűzszerszámaikat rejtő tarsolyukat mesterien díszített lemez védi. Mindez ügyes, kulturált népet sejttet. A lovasok mögött asszonyok, gyerekek, öregek, málhás szekerek. Honfoglalók érkeznek – „ Árpád jöve magyar néppel.” De hová is érkeznek? Kiket lelnek a Kárpátok karéjában? A krónikás történeti meséje szerint Künd fia Kusid csalárd módon veszi meg Szvatopluktól azt a földet, ahol őseink letelepednek és ahol mind a mai napig élünk. Bár a fehér ló mondájának aligha van történeti magja, az tény, hogy a birodalomnak nevezett Moráviát – aminek határai talán benyúltak a Kárpát-medencébe - rövid időn belül elpusztítják. Alighogy letelepednek, máris kalandozásokba kezdenek. De csak a harcosok. A többi házat épít, földet művel, állatot legeltet, gyepűt őriz. A kalandozók pedig kirajzanak a szélrózsa minden irányába, elsősorban nyugatra, harcolni, zsákmányt szerezni. És mit találnak nyugaton? A római birodalom romjain egykor kialakult Nagy Károly birodalma ekkorra már a múltba vész és annak szerény Karoling kultúráját is a feledés homálya fedi. A civilizáció súlypontja ekkor még nem itt van, hanem keleten, ahonnan a magyarok is érkeztek. A most vajúdó nemzetállamok uralkodói belső zűrzavarral, tanácstalansággal küszködnek és ezt tetézik még, mintegy istencsapásként, a különös harcmodorú magyarok támadásai. A félelem és a rettegés közepette erősödik a vallásos buzgalom, erősödik az egyház, de nyugat uralkodói rájönnek, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram” kezdetű fohász nem elég. Ki kell ismerni az „istentelenek” harcmodorát, közösen kell fellépni ellenük. 6





És így is tesznek Augsburgnál. A magyarok veresége pedig elkerülhetetlen. A krónikás - bár alaposan eltúlozza - csak „hét gyászmagyar” hazatértéről ad számot. A vérveszteség persze ennyire nem súlyos, az előretekintő magyar törzsi vezetés itt mégis megálljt parancsol. Géza fejedelem tudja, nincs más választás, be kell tagolódni a keresztény Európába, különben el kell pusztulnunk. A folyamat gyorsan zajlik. Esztergomban Géza fia Vajk Istvánná keresztelkedik, mainzi ordó szerint királlyá koronáztatik, és 1000-ben államot alapít. Keresztény államot. És most egy vargabetűvel forduljunk ismét a Sajó völgyébe. Gömör - honfoglaló őseink sem így nevezik még a területet, amikor a IX- X. század fordulóján elérik határát. Észak felé igyekeztek a hegyek gerince felé, amerre a gyepűt akarják kitolni. És mi is lehetett arrafelé a legjárhatóbb út, mint a Sajó völgye, bár nagy krónikásunk, Anonymus mester a Zagyvától indítja Gömör betelepítését Szovárd, Kadocsa és Huba vezetésével. Minthogy egyik a másikát nem zárja ki, meglehet, a benépesítés mindkét irányból és egyazon időben zajlik, aminek eredménye az, hogy a Sajó, a Rima és azok mellékfolyóinak benépesítése a XI. század elejére-közepére befejeződik. A honfoglalók ellenállásba nem ütköznek, bár elszórtan élt itt csekély számú bolgár-szláv népesség. Erre vonatkozóan a nyelvtörténet szolgál némi bizonyítékkal, mert tárgyi bizonyíték nem került még elő. Ezért merész az a feltevés, ami innen eredezteti a mai szlovákságot… Eleink aztán birtokba veszik a vidéket, és mert szállás nem várja őket, hát teremtenek. Minthogy a „régimódi” nomadizálást már feladták, településeket hoznak létre a Sajótól a Rimáig, a Csermosnyától a Gortván túl a Medesaljáig. Még bizonyítékunk is van rá, mert egy adománylevél a XI. század közepéről Feledseyra nevű települést említ, ami minden bizonnyal Feledre utal. Honfoglaló nemzetségfőink, a Hanvák a borsodi Várkonytól a Rima torkolatáig, onnan a Turóc völgyén haladva fölfelé hatalmas birtoktestet hasítanak ki maguknak, amelynek központjában Hanván, Szent György tiszteletére monostort építenek…, de ekkor már túl vagyunk a XI. század derekán. Államalapító Szent Királyunk, megerősítendő országában a kereszt hatalmát, tíz egyházmegyét alakít ki, mindegyikhez megfelelő nagyságú birtokot adományoz. Kolostorokat, rendházakat, káptalanokat alapít, ezekkel szemben sem szűkmarkú. Nem feledkezik meg állandó jövedelmükről sem. Ez lesz az egyházi tized. Az egyházi hatalom kereteinek rendezésével párhuzamosan a világi hatalmat is átrendezi. Hatalmas országát közel félszáz vármegyére osztja és megszervezi annak működését. Várispán, várjobbágy, várnép, hetivásár, vám, királyketteje, … ezek az új közigazgatási rendszer elemei. És természetesen várak, ahonnan a vármegyét irányítják. Nos, lássuk csak, hogy néz ez ki a Sajó mellett! Gömör - a vármegye megszervezésének időpontja bizonytalan, úgy tudjuk, úgy véljük, valamikor a XI-XII. század fordulójára esik. Határai sokáig ingatagok. Időbe telik, míg a megye kötelékébe kerül előbb a Cselény-erdőség, a Gortvatő alatti területek, a Garam völgye, aztán eltelik egy-két száz év és a megyéhez kerül a Csermosnya völgye. Hol csatolnak a megyéhez, hol elvesznek belőle. Egy XIX. század elején hozott rendelettel a szomszédos Kishontot csatolják Gömörhöz és megszületik Gömör-Kishont vármegye. Ekkor véglegesülnek a határok bő száz évre az országcsonkolásig. De ne szaladjunk ennyire előre… A megye központja a Sajó-parti település, a (Sajó)Gömör fölötti dombon kialakult vár lesz. Vármegyéink javarésze első ispánjáról kapja a nevét, de Gömör ilyenképp kilóg a sorból, mert a vármegye névadója a falu lesz. Van olyan forrás is, ami ennek ellenkezőjét állítja, minthogy Gömör ispánról nevezik el a várat s a vármegyét. Most az olvasón a sor, hogy válasszon, mert jottányival nem több a bizonyíték az egyikre, mint a másikra. Az viszont tény, hogy a „Névtelen jegyző” 1200 körül íródott Gestája említi Gömör várát, ahonnan hosszú ideig irányítják-igazgatják a vármegyét. A régész aprólékos munkája kiegyenesített szárú patkó alakú építményt – tornyot? azonosít, a többi következtetés. Ami biztos, az a földsánc, ami körbeveszi a várat - ennyit még ma is láthat az, aki fölsétál a Várhegyre. Kialakulása után gyors fejlődésnek indul a vármegye. A Hanvák és a Balogok szállásterületein, a Hangony nemzetség birtokain, Gömörvár királyi birtoktestén, a barkók földjén szaporodnak a települések, a szolgáltató falvak. Lakói földet művelnek, állatot tartanak, Feleden mézsört készítenek, Méhi mézzel szolgál, Ablonc lakosai kikiáltók. Tízfalunként templomot építenek, kolostort Jánosiban, Hárskúton, talán Kurincon is. Nem valószínűtlen, hogy a betűvető szerzetes éppen Jánosi kolostorának pislákoló fényénél másolja a Pray-kódexba a Halotti beszédet. A Gömör-kutató legalább is így tudja. Miért ne hinnénk el? Az ellenvetők sem szolgálnak több bizonyítékkal. S ahogy haladunk az időben, az írástudó egyre több adatot jegyez fel a megyéről. Tudjuk, hogy a XIII. század elején Gömör archidiakónusa Sándor, ispánja Miklós, hogy a Barna nembeli Tivald a keresztesekkel a Szentföldre indul, hogy Csoma és Gortva Bánk bán birtoka. 7





Államalapító Szent Királyunk halála után néhány évtizednyi zűrzavaros állapot jellemzi országunkat. A belső rendet kellene megerősíteni, ám erre az egymást gyorsan követő uralkodóknak sem idejük, sem erejük nincs. A Korona sem István vonalán öröklődik tovább, hanem a Vászoly-fiúk szerzik azt meg, ők viszik tovább az Árpádok nemzetségét. Az ország belvillongásainak majd Szent László királyunk vet véget. Uralkodása alatt megszilárdul a jogrend, az egyház. Ő maga sikeres hadvezér, dél felé hódít, keleti-nyugati támadásokat könnyedén elhárít. Valódi lovagkirály. Alig száz év múlva szent, mint István király, Imre herceg, Gellért püspök, akiket éppen ő emeltet oltárra. Munkáját Kálmán folytatja, aki fukar az egyházzal szemben. Külseje - a rosszindulatú jegyző szerint – gnómszerű, viszont művelt, olvasott uralkodó, a történelem „Könyves” jelzővel illeti. Sikeresen háborúzik, törvényeket alkot, boszorkányüldözést tilt. Az őket követő koronás fők kül- és belpolitikája váltakozó sikerű, de végeredményben az ország fejlődik. A magyar pénzverés, a kezdődő nemesfém-bányászat, a mezőgazdaság kínálata az országot európai vezető hatalommá emeli. Aztán megtorpan a fejlődés. 1241-ben vagyunk, Batu kán éppen megsemmisíteni készül az Árpádok országát. Juliánusz barát hozza a hírt, IV. Béla felkészül a tatárok fogadására, de néhány váratlan előzmény keresztülhúzza tervét. A Sajó melletti csata rövid és tragikus. A tatár gyűrűből ugyan kimenekítik a királyt, de a magyar sereg színe-java ott marad a Muhi-pusztán. A túlzásokba eső nyugati krónikás azt jegyzi fel, hogy Magyarország megszűnt létezni, de a helyzet korántsem ennyire borús. Ellenállnak a kővárak, néhány kolostor, püspöki székhely; a lakosság erdőkbe, nádasokba menekül. Szerencsére a tatárok kurtára szabják ittlétüket: a következő évben kivonulnak az országból. A veszteség nagysága örök vita tárgya, már csak azért is, mert az ország bámulatos gyorsasággal talpraáll. Alig telik el egy szűk emberöltő, amikor az itt járó nápolyi követ elcsodálkozik a királyi hatalom és a haderő nagyságán. Mindez IV. Béla tehetségét bizonyítja. „Második honalapító” királyunk okos politikával irányítja országát. Az őt követő Árpád-házi uralkodóknak ez nem mindig sikerül. De nincs is már sok hátra a dinasztiának. Alighogy belépünk a XIV. századba, „Aranyágacska” halálával magva szakad az Árpádoknak. Gömör – erre menekül IV. Béla, fölfelé a Sajó mentén, aztán napnyugatnak, hogy segítséget kérjen, de azok, akik segíthetnének - a pápa és a német-római birodalom ura -, mással vannak elfoglalva. A tatárok üldözőbe veszik az uralkodót, nyomukban dúlás, pusztulás, mészárlás. Ellenállni csak a sőregi Dánoskő vára tud. Falvaink részben elpusztulnak vagy elnéptelenednek. A lakosság száma alaposan megcsappan. A tatárok kitakarodása után gyors léptekkel épül újjá a megye. A király birtokokat oszt, várépítésre ösztönöz. Felépül Várgede, Szécs, Balog vára. Az Ákos nembeli Detre és Fülöp Pelsőcön, Köviben és Krasznahorkán, a Máriássyak Berzétén építenek maguknak várat. De ebből az időből származik Ajnácskő, Tornalja, Serke, Putnok, Jolsva vára is. Az elnéptelenedett falvakba visszatér az élet, a lakosság szaporodik, de nemcsak természetes módon, hanem egyre több telepes is érkezik keletről, nyugatról egyaránt. Bár „hospesek” már az államalapítás óta folyamatosan érkeznek, a tatárjárást követően számuk megsokszorozódik. A megye északi részére különböző népcsoportok érkeznek. Gömör erdős-hegyes, eddig gyéren lakott vidéke egyre jobban benépesül. Változik a gazdasági-politikai helyzet is. A királyi vármegye nemesi vármegyévé formálódik, várjobbágyiból köznemesi réteg alakul ki, míg a várak és egyházi birtokok szolgáltató népei jobbágyokká válnak. Mindezek a feudális rend elemei, rögzülésük a XIII. század végére befejeződik. Lerombolt, felégetett templomaink helyén is újak épülnek. Kiemelkedik közülük a süvetei, amit a Záchok emeltetnek Antióchiai Szent Margit tiszteletére. Freskóin Szent Margit élete, Krisztus szenvedése. A mintegy 750 éve épült rotunda a kor csodálatos építménye. (A vasfogú idő régen arájának tekinti már e szépséges rotundát. Még szerencse, hogy az utolsó pillanatban visszakértük tőle.) És most pillantsunk ki a Kárpát-medencéből. Lássuk, mi történt a Lech-mezei csata óta. Európa túl van az államalapítások korán, a maradék pogány népek megkeresztelkednek, akik nem, azok beolvadnak, más népek uralma alá jutnak. A népesség megnövekszik, a gazdaság átalakul, fogy a parlagföld, városok születnek, terjed a lovagi kultúra. A Szentszék mindenek felett álló függetlenséget, sőt világi hatalmat akar. Ennek érdekében VII. Gergely pápa egyházat reformál, Canossát járat. Utódai sem tétlenkednek; a középkor delelőjén Szent Péter székéből parancsolgatnak Európa koronás főinek. A pápaság azonban rövid időn belül „Avignoni fogságba” kényszerül, mert világi hatalmukat mégsem tudják megszilárdítani. Viszont túlságosan „elvilágiasodnak”. Nem csoda, hogy Európa-szerte egymást érik az egyházellenes mozgalmak. 8





Eközben a világi hatalmak a Szentföldre tartanak - állítólag a hit és a szent sír védelmében - keresztes háborút vívni, de az ok sokkal prózaibb. A „mesés Kelet” kincsei, a kereskedelmi terjeszkedés lehetősége, a hatalomszerzés egyaránt vonzó parasztnak, lovagnak, koronás főnek. S a keresztesek vonulása néha nem több egy-egy rablóhadjáratnál. Kelet és Nyugat találkozása ez, aminek legnagyobb vesztese Bizánc. A mesés birodalom haldoklik, páratlan kultúrája pusztul a zsákmányra éhes keresztesek hada alatt. A csaknem kétszáz évig tartó keresztes hadjáratok után újabb háborúskodásba bonyolódik Európa nyugati fele. Előbb egymás közt „rendeznek” százéves háborút, aztán a „rózsák” belháborúba sodorják Angliát, és folytatódnak a csatározások Burgundiáért, a svájci kantonok függetlenségéért, Nápoly birtoklásáért. Európa dinasztiái háborútól remélnek hatalmat, gazdagságot. Nem így a Habsburgok. „Háborúzzanak mások, de te, boldog Ausztria, házasodj…” hangzik az ismert mondás és a Habsburgok házasodnak. Mégpedig ügyesen. Így gyarapítják területeiket, így küzdik fel magukat Európa nagyhatalmai közé. S teszik ezt jóval hamarább, mint ahogy a mondás – talán Hunyadi Mátyás jóvoltából – megszületne. És amíg a kontinens nagyobbik része hadakozik, Itália városállamai hatalmas gazdagságra tesznek szert, kezükben tartják a világ kereskedelmét, kiépítik a bankrendszert. Gazdagságuk bizonyítékaként gyönyörű palotákat, templomokat emelnek. Vagyonokkal támogatják a művészeteket. Tökéletes táptalaja ez a nyiladozó humanizmusnak, reneszánsznak. Eközben az orosz cárok az Aranyhordával küszködnek, a Német Lovagrend véglegesen befészkelődik a Baltikumba, Rigómezőnél évszázadokra eldől a Balkán sorsa, Bizánc a végnapjait éli, az egyház belső bajai egyre mélyülnek. Granadában megbukik az utolsó mór királyság, és Kolumbusz Indiába készül, Nyugat felé… de ez már a középkor alkonya… vagy talán a vége. De hagyjuk most itt Kolumbuszt terveivel, vitorlásaival és térjünk haza Magyarországra, ott ugyanis nagy eseményeknek nézünk elébe. Persze vissza kell lépnünk vagy két évszázadot. Magyarország a XIV. század nyitányán uralkodót választ megüresedett trónjára. Jelölt van bőségesen, sőt az időközben országnyi birtokra szert tett kiskirályok legszívesebben saját fejükre tennék a koronát. Végül a nápolyi Anjou-dinasztia lesz a legerősebb. Árpád-házi ősökre hivatkozva jogot formálnak a trónra, akad támogatójuk is, és hosszas huzavona után végre Károly Róbert fejére kerül a Szent Korona. A választás tökéletes: a liliomos Anjouk soha nem látott fejlődést indítanak el az országban. Károly Róbert helyre állítja a megnyirbált királyi tekintélyt, híveinek hűségét „honorral” jutalmazza, szabad királyi városi kiváltságokat oszt, országát banderiális hadszervezet védi. Kincstára bevételét a regálék, a harmincadvám, a kapuadó, az urbura biztosítják. Jelentős az ország külkereskedelme, még jelentősebb a nemesfém bányászata. Az Anjouk uralkodása alatt az ország adja a világ aranybányászatának egyharmadát. Magyarország ez idő tájt politikai nagyhatalom fejlett gazdasággal, területi nagysággal. És biztos valutával, a híres körmöci arannyal, ami hosszú ideig Európa legértékesebb pénze lesz. Hadiszerencse nem kíséri Károly Róbertet. Diplomatának viszont annál sikeresebb. Visegrádon királytalálkozót rendez, ahol a „visegrádi hármak” olyan szövetséget kötnek, aminek Közép-Európára nézve hatékony gazdaságpolitikai jelentősége van. ( Amikor néhány száz év múlva éppen csak felújítják a „visegrádi hármakat”, máris néggyé bővülnek, csak éppen hatékonyságuk csökken. Igaz, nem is koronás fők igazgatják…) Fia, Lajos éppen ellentétje apjának: „Csaknem minden évben vagy minden harmadik évben hadat indított ellenségei és a lázadók ellen” – írja róla udvari papja, Küküllei János. A nápolyi hadjáratok, Dalmácia meghódítása, a balkáni háborúk fémjelzik uralkodását. Aztán háború nélkül övé lesz Lengyelország trónja is. Hogy Magyarország határait három tenger mosta volna, persze túlzás, az viszont tény, hogy az Anjouk uralkodása alatt az ország Európa jelentős hatalmává válik. A kultúra iránti fogékonyságukat példázza a Képes Krónika, a Magyar Anjou Legendárium, a Nekcsei Biblia, a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a pécsi egyetem. Valóban Árpád vér csörgedezett ereikben. Kár, hogy fiágon kihaltak. Gömör - az Árpádok kihalása után az Anjouk mellé áll, a Széchy család tagjait ott találjuk Károly Róbert seregében a rozgonyi csatában. Persze Csák Máté-hívek is akadnak, néhányan a Hontpázmány nemzetségből, az Attfyak közül. A harcok elcsitultával ezek földönfutóvá válnak, birtokaikat a király elkobozza. Így kapja meg Ajnácskő várát Szécsényi Tamás, hasonló módon kerül a balogi vár tartozékaival együtt a Széchy család birtokába. A király bőkezű hűséges alattvalóival szemben: korponai kiváltságokat ad Pelsőcnek, Csetneknek, budai jogokat Rimaszombatnak. A megye előkelői országos méltóságokat viselnek. Országbíró, nádor, erdélyi vajda, szörényi bán, udvarmester, főasztalnok, tárnokmester kerül ki a Bebek, Széchy, Ilsvai, Kaplai, Lorántffy családok közül. Nagy Lajos is bőven osztja kiváltságait. Jut belőle Rozsnyónak, a Csetneki családnak, a Putnokyaknak. És Gömör nemesei hűségesen kísérik az uralkodót a nápolyi hadjáratokban. 9





Az Anjouk nagyszerű gazdaságpolitikája látható a megye harárain belül. A fejlődés gyors is, látványos is. Előbb a népesség szaporodik meg egy újabb betelepülő hullám eredményeként. Gömör északi erdőségei ekkor kerülnek fejsze alá. A nyájaikat legeltető vlach-rutén pásztorok a Garam mentén, a Turóc és a Sajó felső folyásánál letelepednek. Kenézeik vezetésével gomba módra szaporodnak az irtásfalvak a Derencsényiek, a Csetnekyek, a Széchyek birtokain. Másféle hospesek is érkeznek. Ezek a szászok, ők bányaművelésben remekelnek. Dobsina, Rozsnyó, Rimabánya, Jolsva bányái ontják a rezet, a nemesfémeket. Csetneken ez idő tájt már vashámort is említenek. A városokban serény kézművesek dolgoznak, kattognak a malmok a Sajón és a Rimán, vásároktól hangosak a városok, s az erre járó pápai tizedszedők virágzó egyházakat jegyeznek fel. Kultúra, művészet a gazdaság függvényeként fejlődik. Pelsőc és Csetnek templomaiban olasz mesterek dolgoznak, ismeretlen mester keze nyomán remekművek maradnak Ochtina, Kiéte, Gecelfalva, Hizsnyó, Rákos, Rimabánya, Újvásár templomaiban. Hangonyban Szent Anna, Gombaszögön Szűz Mária tiszteletére szentelnek fel pálos kolostort. Az Anjouk halálát követően a fejlődés nem áll meg, bár néha-néha enyhe pangás jellemzi. Luxemburgi Zsigmond kaotikus viszonyok között kerül a trónra. Van mit tennie, hogy ezeket rendezze. Egyházi gondjai sem csekélyek, császári ambíciók is fűtik. Félévszázadnyi uralkodása alatt dekrétumokat ad ki, Sárkányrendet alapít, háborúzik Velencével, a huszitákkal, egyetemet alapít, városi kiváltságokat oszt, városokat zálogosít el. Palotát építtet Budán, csővezetékes vízzel látja el, egyházi építkezésekbe kezd. Uralkodása idejéből számtalan díszes oklevél származik. Majd szembefordul a Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalommal. Csakhogy veszít, ezért tartós védekezésre rendezkedik be, megerősíti a déli végvárrendszert Szörénytől teljesen az Adriáig. Szükséges is, mert a déli szomszédok szövetsége ingatag, s az oszmán hadak egyre gyakrabban tűnnek fel a Duna partján, a határok mentén. Zsigmond utódai viszont nem igazán törődnek a végvárrendszerrel. Igaz, mással sem… Gömör – Zsigmond király uralkodása alatt is nagyot fejlődik. Csetnek további kiváltságokat szerez, sőt várat is emelhet, Dobsina országos vásártartó jogot kap, Rozsnyó kiváltságai megerősíttetnek. Berzétén, Murányban vám működik, Jánosiban iskoláról tesznek említést az írások. Ebből az időből származik a megye első adóösszeírása, ami közel háromszáz települését sorol fel. A megye némely előkelőinek politizálása viszont kétes értékű. Bebek Detre, aki nádori méltóságot visel, vezére annak a csoportosulásnak, amelyik a király ellen fordul. Ennek következményei súlyosak is lehetnének, de a király kegyelmet gyakorol. Bebek Detre csak a nádori méltóságát veszíti el. Zsigmond halála után nehéz idők járnak Gömörben. Giskra seregei betörnek, elfoglalják Rozsnyót, Jolsvát, Serkét és szorongatják Ajnácskő várát is. De a nehéz idők gyorsan elmúlnak. Nándorfehérvárott vagyunk 1456-ban. Hazánk történetének fényes lapjait írja itt kardjával Hunyadi János. A szultán vezette török sereg megszégyenítő vereséget szenved. Maradékuk az éj leple alatt, mindenét hátrahagyva menekül a vár falai alól. Zúgnak Európa harangjai a híres törökverő tiszteletére.( És megszólal azóta is minden délben, s emlékeztet a régi dicsőségre.) De a fényes győzelmet tragédiák sorozata követi. Néhány hét múlva újból szól a harang, de az már lélekharang. Előbb a törökverőért, akit elvisz a pestis, aztán idősebb fiáért, akivel pallos végez. Zűrzavaros időszaka ez az országnak. A tehetetlen, alig tizenhét éves V. László kegyencei befolyása alatt áll. Törökveszély, országos gondok nemigen foglalkoztatják. S amikor bizonytalannak érzi helyzetét, menekül. Előbb Bécsbe, majd Prágába. Onnan aztán nincs tovább, rövidesen utoléri a halál. Pestis végez vele? Meggyilkolják? Ki tudja? Viszont Magyarország újabb dilemma előtt áll. Ki legyen az új uralkodó? Az ország nagyjai hosszan tanácskoznak Budán. A köznép türelmetlen. Szilágyi Mihály aztán gyorsan dűlőre viszi a dolgot, mert a befagyott Duna jegén 1458 januárjában a kisebbik Hunyadi fiút kikiáltja királlyá. Legott döntés születik az országnagyok között is, egyhangúan választják meg Hunyadi Mátyást királynak. Ki merne ellent mondani? Szilágyi Mihály mögött 15 000 fegyveres áll. Most már csak néhány „apró” akadályt kell elhárítani, s Mátyás megkezdheti országlását. Nemzeti uralkodója van ismét az országnak, aki fiatal kora ellenére nem kér sem családja, sem mások gyámkodásából. Gyors méltóságcserék következnek, a Felvidék váraiból kifüstöli Giskrát, visszaszerzi a Szent Koronát, így már koronás fő is. Közben épít, adókat vet ki, Akadémiát alapít a Duna bal partján, reneszánsz kultúrát honosít meg. Hollós korvináiból álló könyvtáránál csak a vatikáni nagyobb. Fekete serege messze földön rettegett, kereskedelme messze földön ismert. A magyar gazdaság újból példaértékűvé válik Európa számára. Az ország mindennek bővében van, a magyar áru, a magyar nyersanyagok útját bárhol követhetjük Európában. Ellenség nemigen, vagy csak elvétve háborgatja. Magyarország ahhoz túlságosan erős állam. Az ország lakossága 4 millió körüli. Annyi, mint Angliáé. 10





(Hogy is van ma ez az arány?) Mátyás sikeres uralkodó itthon is, külföldön is. Talán csak a trónutódlás okoz neki gondot. Az itáliai reneszánsz kultúra éppen az ő idején honosodik meg Magyarországon. (Az Alpokon túlra, nyugat felé mintegy száz év késéssel érkezik.) A művelt világ reneszánsz uralkodóként ismeri. Bőkezű mecénás is. Udvarában ott találjuk Janus Pannóniust, Bonfini mestert, Vitéz Jánost és még számtalan itáliai mestert, művészt. Alattvalói körében népszerű. Máig élő legendák őrzik az álruhás, igazságosztó király alakját. Gömörben is így őrzik emlékét. Gömör – Mátyás trónra lépésének idején Giskra hadaitól szenved. Az uralkodó a Rozgonyi Sebestyén vezette sereget küldi segítségükre, akik kiűzik a huszitákat Serke, Derencsény, Derenek, Gede váraiból. Helyreáll a rend, az igazságosztó király megjelenik a Sajó partján. Emlékét sok-sok mese és monda őrzi. Meg az a híres „kapás” szobor Sajógömörön, ahol a király kapát ad az igazságtalan urak kezébe és munkára fogja őket. Ebédre is azt kínálja nekik, amit a parasztok esznek. Vöröshagymát, kenyeret. „Mátyás király Gömörben így tarta áldomást”. Egy újabb európai körképnél látjuk, hogy Kolumbusz visszatér az Újvilágból, arannyal megrakott hajói egyelőre biztos hatalmat jelentenek az egyre dagadó Habsburg birodalomnak. A Csatornán túl csattog a hóhér bárdja, közben VIII. Henrik új államegyházat teremt, országában lendületesen fejlődik a textilipar és mellette a vasipar. A Stuartok abszolutizmusa aztán polgárháborúba sodorja Angliát, de az ezt követő társadalmi átrendeződés olyan lendületet ad az országnak, hogy játszva maga mögött hagyja minden riválisát. Hollandia kiszakad a spanyol szorításból, Franciaországot vallásháborúk tépázzák, aztán az abszolutizmus mintaállamává válik. Oroszország despotikus állam, csak a Romanovok idején válik világpolitikai tényezővé. A Baltikum másik jelentős állama Svédország, nagy szerepet vállal majd a harmincéves háborúban. Közben Luther új egyházat teremt, az Oszmán Birodalom a Balkánon terjeszkedik, Németországban parasztháború dúl. 1490-ben „Bécsnek büszke várában” törvényes örökös nélkül hunyja le a szemét utolsó nemzeti uralkodónk. „Meghalt Mátyás király, oda az igazság” kesereg a nép, de Mátyás halálával nemcsak az igazság vész el. A botrányoktól sem mentes újabb királyválasztás a Jagellókat ülteti a trónra. Pazar gazdagságú országot örökölnek, de a felhalmozott gazdagsággal rosszul sáfárkodnak. Nem érzik magukénak az országot? Kevésbé tehetségesek? Talán mindkettő, mert az ország rohamosan elindul a lejtőn lefelé. A gazdaság visszaesik, a fekete sereget szélnek eresztik, parasztfelkelés is gyengíti az országot. A törökök lecsapnak a meggyengült államra. Sorra esnek el a déli végvárak, a töröké már Nándorfehérvár, Szabács, Zimony. Szulejmán szultán vérszemet kap, tudja, megnyílhat előtte az út Magyarországon keresztül Európába, csak egy döntő csapás kell. Hatalmas serege élén elindul Mohács felé. És Európa nem reagál. A nyugati keresztény uralkodók magára hagyják Magyarországot. Nem először, nem utoljára. A fiatal II. Lajos – aki nem tanult meg uralkodni, háborúzni még kevésbé – egymásnak ellentmondó utasításokat ad ki. Lassan vonul dél felé a törökök fogadására. Sorsa majd a Csele-patakban teljesedik be. Mohács, 1526. „Hős vértől pirosult gyásztér…” A sereg színe-javának, egyházi és világi méltóságoknak örökös nyughelye. S hogy nyughely legyen, arra Kanizsai Dorottyának van gondja a tragédia után. A csata néhány órán belül lezajlik, győz a török túlerő. A tragédia évszázadokra veti vissza az országot. II. Lajos özvegye, Habsburg Mária, aki mellesleg V. Károlynak, a Habsburg birodalom fejének, a későbbi német-római császárnak a húga, Budán gyorsan csomagol. Mátyás hagyatékát, korvinákat - egyiket ma Brüsszeli Misszáléként ismer a művészettörténet - rakat hajóra, és Pozsony felé menekül. A maradék gyűjtemény a bevonuló törökök zsákmányává válik. A híres korvinák szétszóródnak a világban. Évszázadok múlva hol itt, hol ott bukkan fel egy-egy darabja. (Ma Magyarország tulajdonában alig félszáz korvina van. Ennyi maradt a több mint 2000 kötetes Bibliotheca Corvinianaból.) Közben a török félhold egyre magasabbra emelkedik Magyarország egén és ott is marad több mint másfélszáz évig. Mohácsot követően az ország repedezik. Előbb Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd szakítják ketté, majd 1541-ben a szultán is kiszakítja a maga részét. Kialakul a királyi Magyarország, a hódoltság és Erdély. Sok-sok tárgyalás eredménye ez. A török pedig berendezkedik. Vilajeteket, szandzsákokat alakít ki, adóztat, várakat ostromol, épít fürdőt, minaretet, Bécs ellen vonul. A Habsburgokat ebből csak Bécs megóvása érdekli és a status quo megőrzése. Erre pedig ott vannak a végvárak magyar katonákkal, hős várkapitányokkal: Zrínyivel, Dobóval, Jurisiccsal.(De erre a török kiűzése után már nem emlékszik a dinasztia.) Erdély jogállása bonyolult. Önálló, de függ a Portától. Szabadulni szeretne tőle, de ez egyedül nem megy. Bécs, Európa segítsége bizonytalan. Erdély fejedelmeit sokszor gyötri kétség, ki is a nagyobb ellenség? A Porta? Az Udvar? Az elkövetkező XVII. század e kétségek következményeinek jegyében telik. Háborúk, nemesi összeesküvés, rendi felkelések, békekötések követik egymás. 11





A török hódoltság ideje egyben a reformáció időszaka is. A XVI. században a protestáns hit gyorsan terjed az országban. A klérus nehezen reagál, nem heverte ki még a mohácsi veszteséget. Az ország új felosztása nem vet gátat az új hit terjedésének. A töröknek erre nincs gondja. Számára minden nem mohamedán vallás „hitetlen”. Erdély fogékony az új eszmék iránt, ott négy bevett vallást engedélyez az országgyűlés. A királyi Magyarország egyházai is átveszik az új hitet, de itt már a terjedés erős ellenállásba ütközik. A Habsburgok buzgó katolikusok. Harcos ellenreformációt hirdetnek és segítségül behívják a jezsuitákat. ”Magyarországot rabbá, koldussá, végül katolikussá teszem” - hangzik Kollonich püspök szentenciája. És az ország népe most már nemcsak a portyázó töröktől, a fosztogató zsoldosoktól szenved, hanem az ellenreformációtól is. A protestánsüldözés óriási méreteket ölt. Megfélemlítés, bíróság, tömlöc, kínzás vár a protestáns lelkészekre, a legállhatatosabbakra gályarabság. Az európai közvélemény hatására az Udvar feladja nyílt protestánsüldözését, megbékélésre hajlik. De hol vagyunk még a valódi vallásszabadságtól! A XVII. század végére elfogy a török félhold, az ország megszabadul a török uralomtól. Helyette marad Bécs uralma több mint kétszáz évre. A kor művelődéstörténetét a reformáció és az ellenreformáció határozza meg. Hitviták, Biblia-fordítások, egyházi tárgyú munkák, Balassi, Bornemissza, Tinódi Lantos, Rimai irodalmi művei jellemzi a korszakot. Ezek mellett honi művelődésünk szempontjából kétségkívül legnagyobb szerepet a reformált egyházak mellett megnyílt magyar nyelvű iskolák, a gönci „Istenes vén ember” Vizsolyi Bibliája és Pázmány Péter munkássága jelenti. Gömör – a hódoltság idején a királyi Magyarország része. Ám1554-ben a szécsényi bég elfoglalja Füleket, és a hódoltság részére jókorát kanyarít ki a megyéből. Még várat is építenek a Rima szigetén. Szabadka várának birtoklásáért többször is folyik majd csatározás. Gömör a töröknek zsákmányszerző terület is. Rendszeres fosztogató hadjárataik végigdúlják a megyét széltében-hosszában. Ég Kövi, Darnya, Kerepec, Jolsva, Rimaszécs, kifosztva Rozsnyó, Dobsina, évtizedekig lakatlan Hosszúszó, Harkács, pusztul a Murány völgye, török kézre kerül Putnok, Gede, Ajnácskő vára. Ki hinné, hogy Herény, Kórógy, Hordontelek, Csenyíz, Szentdemeter egykor virágzó falvak voltak, s ma nem több egy sem, mint egy-egy dűlőnév! A nagyobb várak nem kerülnek török kézre. Krasznahorkát ebben az időben szerzik meg az Andrássyak, Szendrőn Korláth István a várkapitány. A murányi vár zajos események színhelye. A vár úrnője, a „Márssal társalkodó Murányi Vénusz” romantikus módon csempészi be Wesselényi nádort a várba. Aztán néhány hét múlva frigyre lép vele. A szerelmi kaland egyúttal politikai cselvetés is, mert a vár rövidesen országos mozgalom központjává válik. Az országnagyok Habsburg–ellenes felkelést készítenek elő, külföld felé tapogatóznak, francia kapcsolatot keresnek. Wesselényi-féle összeesküvés néven ismeri ezt a történelem, bár mire kipattan, a nádor már halott. Mint ahogy halott Zrínyi is. A helyükbe lépők pedig megbuknak. A dinasztia szigorú. Bécsújhelyen is csattog a hóhér bárdja, felfüggesztik a nemesi alkotmányt, gyászévtized következik. S míg folynak a katonai és politikai csatározások, nagy gyorsasággal terjed a reformáció. A XVI. század közepén már reformált tanokat hirdetnek Szlabos, Ochtina, Csetnek, Dobsina, Kövi, Berzéte, Vály egyházaiban. Mire a klérus és a dinasztia felocsúdik, a megye települései protestáns hitre térnek. Csak a déli rész marad ki ebből. Gortva alatt nincs tudomásunk reformált egyházról. Gömörben a reformáció nemzetiségi alapon megy végbe. Míg az északi részen a németek és a szlovákok Luther tanítását veszik fel, addig a magyarok lakta déli rész kálvinista reformátussá lesz. Birtokos nemességünk is protestáns hitet követ. Az ő támogatásuk mellett tartják meg előbb Csetnek, majd Murány várában az első protestáns zsinatot és alakítják ki az első fraternitásokat. Napvilágot lát az első 25 tételből álló protestáns kánonjog Murányi artikulusok néven. A reformált egyházak mellett egymás után nyílnak az iskolák. A XVI. század utolsó évtizedeiben a források Gömör, Hanva, Pelsőc, Tornalja tanítóiról tesznek említést. A következő században minden anyaegyház mellett iskolát nyitnak, sőt Rimaszombat, Pelsőc, Sajógömör, Osgyán, Kövi, Dobsina, Csetnek, Rozsnyó, Ráhó magasabb iskolákkal, sőt gimnáziumokkal is dicskedhet. Az ellenreformáció Gömörben alapos késéssel indul, viszont annál erőteljesebben. A főúri családok, az Andrássyak, a Széchyek visszatérnek a katolikus hitre. Birtokaikon, ha nem is üldözik, de nem is támogatják a protestantizmust. Gócs, Oláhpatak, Betlér evangélikus lelkészeinek el kell hagyniuk helyeiket, és hiába tiltakozik Jolsva lakossága, Széchy Mária katolikus papot hív a városba. Mindennaposak a templomfoglalások, a lelkészek és tanítók elüldözése, végül a pozsonyi vértörvényszék rettenetes ítélete következik. A protestáns lelkészeket és tanítókat 1674-ben Pozsonyba idézik, ahol felségárulás címen fő- és jószágvesztésre, aztán börtönbüntetésre, végül gályarabságra ítélik. A gályákon és börtönökben szenvedő lelkészek egyharmada gömöri. Sosem tér haza a naprágyi, keszi, harmaci, zsípi, dobócai, balogi, felsővályi lelkész, és a többiek is csak a holland protestánsok közbejárásának köszönhetik szabadulásukat. A gyászévtizedet a soproni országgyűlés zárja le, de a vallási vil12





longások tovább folytatódnak. Az erőviszonyoknak megfelelően hol a jezsuiták menekülnek Rozsnyóról, hol az evangélikusok, és így folytatódik ez még vagy száz éven keresztül. E zajos századok bővelkednek eseményekben. A megye a felkelések támogatója. Bocskai mellé áll, aztán Bethlen Gábor, Rákóczi György, majd Tököly felkelését támogatja. A várak, városok egyszer a felkelők, másszor az osztrákok kezén van. Az idegen megszálló seregek semmivel sem különbek, mint a törökök. Rabolnak, fosztogatnak, templomokat foglalnak el. A hadak állandó vonulása, a beszállásolások nem kedveznek a fejlődésnek. A bányák termelése visszaesik, alig épül valami, talán csak a rozsnyói jezsuita rendház és templom. A korszakot meghatározó, nagy múltú Széchy család is kihal, hatalmas birtokaik az uralkodóra háramlanak vissza. Tőle kapja meg a bigott katolikus és Habsburg-párti Koháry família. „Fegyverek zajában hallgatnak a múzsák” - a szállóigét Tinódi Lantos Sebestyén töri meg Murány várának megvételéről írt históriás énekével. E kor másik nagy műve Gyöngyösi István tollából származik, aki Széchy Mária és Wesselényi nádor romantikus történetét írja meg. S ha most újból itt hagyjuk Magyarországot, azt látjuk, hogy Európa ”boldogabbik fele” a spanyol trónért hadakozik. Anglia belső nyugalmát alkotmányos monarchikus berendezkedése biztosítja és közben erőteljesen gyarmatosít. Franciaország egyetlen európai konfliktusból sem marad ki, abszolutizmusa kap még néhány évtizednyi haladékot. A felvilágosodás eszméi azonban előkészítik a forradalmat, ami végül diktatúrába torkollik. Vívmányai viszont bizonyítják, hogy a feudális rend tovább nem tartható fenn Európában. A „rendteremtés”, a forradalom befejezése Napóleonra vár. Az általa teremtett rendszer azonban kétarcú. Polgári reformok és abszolutikus-monarchikus jegyek egyformán felfedezhetők benne. Bukása elkerülhetetlen. S Európa uralkodó dinasztiái hiába kötnek már Szent Szövetséget, az izmosodó polgárság Európa-szerte átvette a francia forradalom eszméit, s az újabb forradalmi hullám megállíthatatlan. Így érünk el az 1848-as forradalmakhoz. De előtte térjünk haza, az ím százötven évvel korábbi Magyarországra. A müezzin éneke itt ugyanis utoljára köszönti Allah fényes egén a felkelő napot. 1699-et írunk. Karlócán aláírják a békét és a törökök kivonulnak Magyarországról. A török helyébe azonban új hódítók lépnek, akik becsapják a magyar nemességet, lerombolják a végvárakat, szélnek eresztik a végvári katonaságot, a hajdúkat ismét jobbágysorba taszítják. Az ország - mint fegyverrel szerzett terület - végérvényesen a kétfejű sas karmai közé kerül. A Nagyságos Fejedelem lesz az, aki megpróbálja onnan kiszabadítani. A sokat szenvedett ország újabb csaták színhelyévé válik. Rákóczi bízik a nemességben, a „nemtelenekben”, a külföld segítségében, ám a „francia kapcsolat” most sem válik be, és a hosszú évekig tartó szabadságharc végül is sikertelen. 1711-ben „a nagymajtényi síkon letörött a zászló”, Rákóczi bujdosni kényszerül. Sosem látja többé hazáját. Csekély számú kíséretével – a török szultán vendégeként – a Márvány-tenger partján, Rodostóban telepszik le. Élete hátralévő részében Vallomásait, Emlékiratait, vallásos és filozófiai elmélkedéseit írja. Íródeákja, Mikes Kelemen soha nem létezett „édes néném”-hez írott leveli fogalmazzák meg a bujdosók keserű mindennapjait, érzéseit. „Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.“ S alig telik el néhány évtized, a magyar nemesség a pozsonyi országgyűlésen „életét és vérét” ajánlja fel a kétfejű sas uralkodójának, Mária Teréziának. Szükség is van a lovagias és vitéz magyarok segítségére, mert a királynő országlása háborúval kezdődik. De hiába a magyar vitézség, Hadik András bravúrja, a fiatal császár- és királynő vesztesen kerül ki a háborúból. A gazdag Szilézia elveszik, Mária Terézia rendeletekkel próbálja kárpótolni a veszteséget. Uralkodása alatt számos reformot hajt végre. Fia, a felvilágosult eszméiről híres „kalapos király” további reformokat foganatosít. Halálos ágyán aztán – egynéhány kivételével - ezeket egy tollvonással visszavonja. Fura, ellentmondásos uralkodó, korát megelőző nagyratörő álmai vele együtt hanyatlanak sírba. A felvilágosodás eszméinek terjedése viszont megállíthatatlan. Mutatkozik ez mozgalomban, iskolák teremtésében, irodalomban, nyelvújításban. Bessenyei Ágis tragédiája a felvilágosodás irodalmának nyitánya, Szarvason, Selmecbányán szakiskolák nyílnak, a keszthelyi Georgicon Európa-hírű. Bél Mátyás több kötetes történelem könyvet ír, megjelennek Kármán és Csokonai művei, folyóiratot adnak ki, mint a Magyar Kurír vagy Kassán a Magyar Museum. Kazinczy nyelvet újít, Széphalomról szervezi az irodalmi életet. Ez az időszak egyben a nemzeti ébredések kora is. Bernolák először próbálja meg kodifikálni a szlovák nyelvet latinul írt munkáiban. Ezt a nyelvet használja aztán Fándly, Ribay, Papanek. Az eszmék mellett társadalmi változás is kellene, avítt a jogrend, a jobbágyrendszer, a polgárság csekély számú, nem hangadó, de a bécsi Udvar mereven ragaszkodik a feudális struktúrához. E merevséggel szemben bontakozik ki a reformmozgalom. Széchenyi gróf reformokkal akar változtatni. Gőzhajózást indít, Tiszát, Dunát szabályoztat, lóversenyt honosít meg, Kaszinót alapít, az ő érdeme a Lánchíd, vagyonnyi összeget ajánl fel a Magyar Tudományos Akadémia javára. De a gyökeres változáshoz ez kevés. Kossuth forradalommal akarja azt kivívni. 13





Pest, 1848. március idusa. Kinyomtatva a 12 pont, a Nemzeti Dal, Táncsics kiszabadítva, nagygyűlés a Múzeum előtt. A Petőfi és a Márciusi Ifjak vezette vértelen forradalom győzött. A Bécsből hazatérő küldöttség lázasan dolgozik Pozsonyban. Áprilisban készek az új törvények, Batthyány vezetésével megalakul a független kormány. Magyarország elszakadóban van a Habsburg birodalomtól. Vagy mégsem? A bécsi kamarilla megsokallja, amit a magyaroknak adott. Támad, vagy inkább támadtat. Jellasics horvát bán seregével magabiztosan átkel a Dráván és Pest irányába vonul. De Móga János maroknyi serege útját állja és Pákozdnál úgy elpáholja, hogy az futva menekül Bécs felé. Az Udvar nagyobb haderőt indít Magyarország ellen, de az is kudarcra van ítélve. Isaszeg, Hatvan, Nagysalló; Debrecenben detronizáció, „híres Komárom be van véve” – mindezek jelzik a dicsőséges tavaszi hadjárat eredményeit. Bécs megretten, segítséget kér az orosz cártól. „Európa csendőre” 200 000 kozákot küld a magyarok ellen. A Habsburgok pedig hálásak. Az államcsínnyel hatalomra kerülő Ferenc József kézcsókkal köszöni meg a segítséget. A kivívott magyar szabadság összeomlik az orosz csapás alatt. „Magyarország felséged lábai előtt hever” - jelenti urának, minden oroszok cárjának Paszkevics herceg. S a következmény: vérpad, várfogság, bujdosás, emigráció. Haynau, a brescai hiéna vérszomját csillapítja Aradon, aztán kivégzik Batthyányt, a nyelvújító Kazinczy fiát és ki tudja még, hányat a hősök közül. Aki tud, menekül, Kossuth a nagyvilágban próbál segítséget szerezni, de megértésen, szép szavakon túl mást nem kap. Magyarország évekig bujdosókat rejteget, hallgat és gyászol. „Most tél van, és csend és hó és halál” – írja Vörösmarty. De meddig mehet ez így? Gömör – terhei a török idők után sem enyhülnek. A császár háborús kiadásokkal sújtja a megyét, a protestáns vallásgyakorlat sem biztosított, az egyre súlyosabb terhek és megszorítások elől menekül a lakosság. Az újabb Habsburg-ellenes felkelésben a megye Rákóczi oldalára áll. Ajnácskő, Osgyán, Murány, Putnok várai egymás után kerülnek a kurucok kezére. Az Andrássyak - és velük Krasznahorka - valamennyien Rákóczi oldalán harcolnak, sőt a szerzetes Miklós, a „dervisgenerális” az ima mellett karddal segíti a kurucok ügyét. Gömör bányáit és olvasztókemencéit is a szabadságharc szolgálatába állítja. A szécsényi országgyűlésen ott van a megye képviselete Tornallyai Márton és Szent-Iványi Mátyás személyében. A következő évben a fejedelem és a szenátus Rozsnyón tanácskozik, itt készítik elő az ónodi országgyűlést, a Habsburgok detronizációját. Aztán elérkezik a szabadságharc utolsó szakasza. Gömör várai a császáriak kezére kerülnek, akik idegenként bánnak a megszerzett javakkal. Megindul Gömör várainak nagyfokú pusztulása. Néhány évtizeden belül romokban hever Ajnácskő, Putnok, Balog, az egykor a Szent Koronát őrző Murány. Csak Krasznahorka várán nem fog az idő. Hirdeti az egykori dicsőséget. Áll büszkén, rendületlenül. Az utolsó rendi felkelés után és az azt követő járványok nyomán a megye lakossága erősen megcsappan. A Serényiek, Koháryak betelepítési akciója nyomán szlovák népesség kerül Dobócára, Rimaszécsre, Máléra, majd innen Abafalvára. Az udvarhű Koháryak csak katolikus lakosságot telepítenek le, függetlenül nemzetiségükre. A szabadságharc leverése után a jezsuiták visszatérnek Rozsnyóra, nemsokára ferencesek is érkeznek. A város templomai újból a katolikusoké, az evangélikusok Berzétére húzódnak. Nem csitulnak a vallási torzsalkodások, néhány évtizednek kell eltelnie, hogy a türelmi rendelet megszülessen, és úgy-ahogy helyére billentse a felekezeti ellentéteket. Közben kialakul a rozsnyói püspökség, templomok épülnek Jolsván, Rimaszombatban, Rozsnyón, Csetneken, Nagyrőcén, új megyeház épül Pelsőcön. Létrejön a Tiszai Evangélikus Egyházkerület, püspökválasztását a „dobsinai coalitio” rendszabályozza. A század végén felbomlik a Borsod-Gömör-kishonti református egyházmegye és a gömöriek önálló egyházmegyét alakítanak ki. A bányászat és a hámorok jelentősége emelkedik. Dobsinán papírmalom, Rozsnyón a Murko-féle bőrgyár jelzi a fejlődő tendenciát. A kor híres gömöri szülöttei Czinka Panna, a híres cigányprímás lány, a rimaszombati „ördöngős professzor” Hatvanyi Lajos, Ferenczy István szobrász, a Magyar Kurír szerkesztője Decsy Sámuel, a jólészi Cházár András, Vályi Nagy Ferenc, az Iliász fordítója, Bartolomeides Ladislaus Gömör történetírója, a tiszolci Holkó Mátyás egyháztörténész, a könyvterjesztő Matej Hrebenda, Kollár Sámuel helytörténész, Juraj Palkovič nyelvész, Pavel Jozef Schaffarík (Šafárik) egyetemi tanár. Mind megannyi ismert egyéniség. Elképzelhetetlen nélkülük nemcsak Gömör, de az egyetemes magyar közművelődés is. A megye ipara a XIX. században szigetet jelent a mezőgazdasági, kézműves ország tengerében. Létrejönnek az első vasipari részvénytársaságok: a Vaskompánia, aztán a Murányi Unió, a Gömöri Vasmívelő Egyesület, a Csetnek-völgyi Concordia Részvénytársaság; Pohorellán, Hizsnyón új vasfeldolgozó gyárak épülnek. 14





Az építészet a klasszicizmus korát éli. Vigadó épül Jolsván, városháza Nagyrőcén, Rimaszombatban, kastély Alsóvályban, templom Jolsván és még megszámlálhatatlan kastély, kúria, középület emelkedik e stílus jegyében. A XIX. század első felének tobzódó eseményei között születnek későbbi történelmünk olyan jeles egyéniségei, mint a „kis Kossuthnak” is nevezett Bodon Ábrahám, a felsőpokorágyi Kmetty György, a szabadságharc tábornoka, a pap-költő Tompa Mihály, a rozsnyói újságíró, Phák Albert, a helytörténész, Balogh Béla református lelkész, Madarász Viktor festő vagy a nagy mecénás, Andrássy Dénes. A gömöri szlovák közművelődést, a politikai és irodalmi életet is nagy nevek gazdagítják. Megszületik Nagyrőcén Gustav Reuss honismereti és néprajzi kutató, Ráhón a költő-műfordító Samo Vozár, Nagyszlaboson a folklorista lelkész Pavol Dobšinsky. Pongyelokon, Nyústyán, Tiszolcon „három sólyom“ bontogatja szárnyait. Legalábbis ilyen néven tartja számon a szlovák köztudat a tanító Bakulínyt, a gyűjtő Rimavskyt, az ügyvéd Daxnert, akiknek „szárnyalása” a szabadságharc idejére tehető. „Gömörben megháltunk” - hirdeti az emléktábla a sajógömöri Szent-Iványi kastély falán Petőfi ittjártát. Aztán felkeresi a lángszakállú Kubinyi Rudit Várgedén, máskor a novellista Adorján Boldizsárt Gortvakisfaludon, az akkor Bejében lelkészkedő Tompa Mihályt. Vele emlékezetes kirándulást tesz Murány várához. És a forradalom szele végigsöpör a megyén. Kihirdetik az új törvényeket, Nemzetőrségi választmány alakul, a nemzetőrök elindulnak Schwechat felé, a Rozsnyón tartott megyegyűlés kihirdeti a Függetlenségi Nyilatkozatot, Görgey Artúr Rimaszombatba érkezik, ……de továbbsiet, mert nyakán a hatalmas kozáksereg, akik előtt aztán Világosnál gúlába rakatja a fegyvereket. Tehetett volna még valamit Görgey? Aligha. Bár a kétkedők néha még felteszik a kérdést „mi lett volna, ha…?” Meddő kérdés. Világos után néhány héttel Aradon egymást érik a kivégzések, kivégzik a feledi gyökerű Vécsey család tagját, Vécsey Károly honvédtábornokot. A megye gyászol. A fájdalmas nemzeti érzéseknek Tompa Mihály ad hangot. „Neked két hazát adott végzeted, nekünk egy volt!- az is elveszett” – írja a versben, A Gólyához. A verset az osztrák hatóságok emberei is olvassák. Tompát Kassán börtönbe vetik érte. Haynau vérengzését a Bach-korszak követi az országban. Rosszabb ez, mint a nyílt diktatúra, mert az országnak a birodalomba való tökéletes beolvasztását célozza meg. Az ország reagálása a passzív ellenállás. Az ellenséges viszony blokkol minden haladást, fejlődést úgy az egyik, mint a másik oldalon. Változásra van szükség. Deák Ferenc teszi meg az első lépést. Kossuth Torinóból óvja a Habsburgokkal való tárgyalástól. „Magyarország lesz a máglya, melyen az osztrák sas megégettetik” – írja Deáknak a Kasszandra levelekben. De a kocka már el van vetve. Megszületnek a kiegyezési törvények, a Szent Korona Ferenc József fejére kerül, létrejön a dualista állam, az Osztrák-Magyar Monarchia. Nem sok időt ad neki a történelem. Egy fél évszázadnyit. Gömör – a Bach korszak idején a Kassai kerület részévé válik. A passzív ellenállás jelei itt is mutatkoznak. A gazdasági és társadalmi életnek csak halvány nyomai vannak. Az „Entwurf ” eredményeként néhány iskolát öszszevonnak. Rozsnyón így születik meg a katolikus főgimnázium, a sajógömöri gimnázium többször átalakul, az osgyáni és a rimaszombati gimnáziumokból kialakul a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium. Ezekben az években születik Pósa Lajos gyermeklapszerkesztő Radnóton, Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya” Rimaszombatban, Mikulík József helytörténész Dobsinán, megalakul a Rimamurányi Vasmű Egylet, szlovák gimnázium nyílik Nagyrőcén, Daxner összeállítja a szlovák Memorandum szövegét. A XIX. század nyitányán Gömör véglegesen egyesül Kishonttal, és ez már nem változik a megye megszűnéséig. De az már egy más kor, egy más világ, egy más állam. Az 1848-as forradalmak utáni állapotot politikai váltás jellemzi Európában. Erősödik az egységes nemzetgazdaság kialakulásának igénye. A klasszikus nagyhatalmak fejlődését erősíti a második ipari forradalom. Itáliában Garibaldi „vörösingesei”, Németországban a „vaskancellár” vezetik az egységes nemzetállam kialakulásához vezető folyamatot. A Balkánon megszületett nemzetállamok acsarkodása háborús tűzfészekké változtatja „Európa hátsó udvarát”, ahonnan az egykor hatalmas török birodalom – ekkor már csak „Európa beteg embere”- csaknem teljesen kiszorul. A hatalmi átrendeződések alapja az egyenlőtlen fejlődés, a nyersanyagforrások és piacok megszerzése, a katona-politikai szövetségek kialakulása, aminek eredményeként kialakul az antant és a központi hatalmak szövetsége. Az „új nagyhatalmak” új elosztást követelnek. És már küszöbön is az első világháború. Csak valamiféle ürügy kell hozzá. Végül az is megvan. A „casus belli”-t a szerb nacionalisták szolgáltatják. Szarajevóban a „Fekete kéz” meghúzza a ravaszt, és a lövés kioltja a Monarchia trónörökösének életét. Akkor senki sem gondolja, hogy ez a Monarchia végét jelenti. Mint ahogy azt sem, hogy ezzel ér véget a „hosszú XIX. század”, aminek a végén a felismerhetetlenségig megváltozik a vén kontinens. De vajon e változások előtt mi történik Magyarországon? A Monarchia fél évszázadnyi fennállása alatt gyors gazdasági fejlődésen megy át. A dualista állam keretein belül megszületik a modern polgári Magyarország. Bankok, vállalatok százai alakulnak, megjelennek az első kartellek, a hagyományos iparágak mellett újak keletkeznek. A hengerszék bevezetésének köszönhetően Budapesten 15





őrlik nemcsak a Balkán, de Közép-Európa gabonáját. Magyar feltalálók „műve” a telefonközpont, a karburátor, a turbina, a tanszformátor, a torziós inga, a dinamó, a villanymozdony. A „vasminiszter” közlekedéspolitikájának köszönhetően több ezer kilométer vasút épül behálózva az országot, kapcsolatot teremtve a tengeri kikötővel. Eötvös József hatosztályos népiskolái kezdik visszaszorítani az analfabetizmust. Nyomdákat alapítanak, egymás után jelennek meg a kor irodalmi alkotásai. Színházak, szállodák épülnek, megváltozik a városok arculata. A politikai életben pártok alakulnak, legerősebb a Szabadelvű Párt, hosszú időn keresztül kormányozza az országot. A XIX. század utolsó évtizedében az ország fennállásának millenniumi évfordulójára készül. A parádés ünnepségeket megelőzően gyönyörű középületek nőnek ki a földből, magukon viselve a klasszicizmus, a szecesszió és az eklektika jegyeit. Budapesten – a kontinensen elsőként – földalatti vasút épül. Úgy tűnik, Magyarország gazdasága stabil, fejlődése felveszi a versenyt más európai államokkal. Társadalmi problémái azonban egyre gyűlnek. Rendezetlen a nemzetiségi kérdése? Talán nem is, mert a törvény még jónak is minősíthető. Mégis ez lesz az az erő, ami a Monarchiát szétforgácsolja. Az ország kiegyezés utáni első miniszterelnöke – később külügyminiszter –, „a szép akasztott ember”, Németország feltétlen híve. Ő képviseli a Monarchiát a berlini kongresszuson, ő szorgalmazza a német kapcsolatok erősítését, a kettős szövetséget. Vajon mit is vetít ez előre? Oka-e ez valaminek is? Nehéz ennek pontos súlyát megállapítani. Aztán eldördül a fegyver Szarajevóban, és miután az uralkodó „mindent meggondolt és mindent megfontolt”, a Monarchia hadba lép. De nemcsak a Monarchia. Heteken belül röpködnek a hadüzenetek az országok között, és Európa lángba borul. Magyarország vonakodik, nem akarja csatasorba állítani fiait a magyargyűlölő trónörökös miatt. Csakhogy ez már nem a magyarok döntésének kérdése és Tisza István fölöslegesen próbálja a hadbalépést késleltetni. Az ország része a Monarchiának és a szövetség kötelez. „Mire a lomb lehull – ígéri a német szövetséges Vilmos császár -, hazatérnek a katonák.” Aztán lehullanak a lombok másodszor is és harmadszor is, de a katonák csak nem térnek haza. „… csillagos ég, merre van a magyar hazám? …” és Doberdónál, Isonzónál gyűlnek a magyar katonasírok. Aztán újra hullanak a lombok, de „Nyugaton a helyzet változatlan”. Nem így keleten! Ott német pénzen forradalmat csinál egy Uljanov nevű forradalmár, lemészároltatja a cári család apraját-nagyját, bevezeti a proletár diktatúrát, lerakja a kommunista hatalom alapjait, és cserbenhagyva antant szövetségeseit, különbékét köt a központi hatalmakkal. De a háború folyik tovább. Végül, amikor ötödször is lehullanak a lombok, valahol Franciaországban az Orient Expressz egy szalonkocsijában a német hadvezetés fegyverszünetet ír alá. Ekkorra szövetségesei már mind összeomlanak. A Monarchia is. A világméretűvé dagadt háború véget ér, és a győztesek békét, rendet ígérnek. Szükséges is, mert Európában tombol a háborút követő zűrzavar, a fejetlenség. Forradalmak érik egymást, tanácsköztársaságok születnek és buknak, kis népek nagyhatalmakká válnak. És Párizsban már gyülekeznek a rendcsinálók. De mielőtt belépnénk a győztes nagyhatalmak párizsi üléstermébe, hogy szemügyre vegyük, hogyan születik a béke, vessünk egy pillantást az ötven évvel korábbi Gömörre. Gömör – gazdasági fejlődése, a kiegyezés után hasonlóan az országéhoz, erőteljes. Ugrásszerűen megnő a bányák termelése, Dobsinán kobalt és nikkel bányászatát kezdik meg, létrejön a Rimamurány-Salgótarján Vasmű, Jolsva elektromos közvilágítást kap, vasút épül Fülek, Feled, Bánréve, Rozsnyó, Tiszolc, majd a Garam mente érintésével. Takarékpénztár nyílik Rozsnyón, Tornalján, Nép- és Iparbank Rimaszombatban, regionális újságok, lapok jelennek meg. Egymás után alakulnak a műkedvelő egyesületek, dalárdák, nőegyletek, lövészegylet, múzeumegyesület, tanítóegylet. Átszervezik a megyét, öt járást alakítanak ki, amit később nyolcra bontanak. A megye dualizmus kori szülötte a pelsőci Rudnay Gyula, a hrussói Putra Ede, a tornaljai Basilides Barna festőművészek, az ugyancsak festőművész Tichy testvérek, az író Győry Dezső, a jolsvai operaénekesnő Basilides Mária és Lukovistye szülötte, Ivan Krasko írói álnév alatt alkotó Ján Botto. Újjáépítik a jánosi apátsági templomot, felépítik a sajógömöri templomot, Rimaszombatban a törvényszék és a gimnázium épületét, Andrássy Dénes mauzóleumát Krasznahorkán. Számos történész, helytörténész a megyével kapcsolatos munkája jelenik meg. Iskola nyílik Kurincon, Sajógömör iskolája polgári iskolává alakul át. Bartók Béla népdalokat gyűjt Gerlicén, megjelenik Borovszky Samu hatalmas Gömör megye monográfiája, Pesten kiadásra kerül a nagyveszverési Kellner – Hostinsky Régi szlovák hitvilág című könyve, Kolozsvárott kinyomtatják Forgon Mihály Gömör nemesi családjait összegyűjtő könyvét, elkészül Mátyás király híres kapás szobra, felfedezik a dobsinai jégbarlangot és Európában elsőként villanyvilágítással látják el. A század nyolcvanas éveiben a nagy mesemondó, Jókai Gömörben jár. A csábító szépségű „fehér asszony” nyomát kutatja, hogy aztán romantikus regénnyé alakítva adja kezünkbe e démoni asszony árulását, vele együtt Krasznahorka és Lőcse történetének egy szeletkéjét. Gömör éli a „boldog békeidők” korszakát. A háború aztán elsöpri a békeidőket és négy év múlva, amikor vége a háborúnak, nincs már Monarchia, és a megye egy idegen állam kötelékeiben találja magát. 16





De előbb lássuk csak, hogy csinálják a nagyhatalmak a békét! Párizsban vagyunk 1919 januárjában. A történész szavaival „a nemzetközi nagymesterek páros zártkörű sakkmérkőzése” zajlik, aminek állítólagos célja az európai béke megteremtése. Csakhogy az önmaguk alkotta béketeremtő szabályok nincsenek híján rosszindulatnak, viszont híján vannak hozzáértésnek. A „nagymesterek” nincsenek tisztában Európa nemzetiségi összetételével, etnikai határaival? Meglehet. Tájékozatlanságukhoz hatalmi érdek is párosul, és amikor felállnak az asztaltól, egy fércművet hagynak maguk után, ami nem oszt igazságot, csak szakít, kapcsol, csatol, és főleg büntet, büntet, büntet…. A veszteseknek nincs beleszólási lehetőségük. Amikor a nagymesterek elé bocsáttatnak, már minden eldőlt, hiába az észérv, hiába a tiltakozás. A békecsinálók aztán a felismerhetetlenségig átszabják Európa térképét, ahol sosemvolt országok születnek, apró népek széthullott birodalmak romjain önállósulnak, egykori nagyhatalmak szűk határok közé szorulnak. Békediktátumot erőltetnek a vesztesekre, a nemzeti önrendelkezés elvét alárendelik alantas szándékoknak, gyűlöletet szítanak, végül egymásnak is mattot adnak. A béke asztalától senki sem távozik elégedetten. S még véget sem ér a békecsinálás, még meg sem szárad a festék a vadonatúj országcímereken, amikor a vadonatúj államok zsebkendőnyi földterületen marakodnak. A lövészárkok szövetségesei is megfeledkeznek a „szívélyes egyezményről”, mandátum-területekről vitáznak, és mindeközben a vesztesek revízióról, igazságosabb elrendezésről álmodnak. A „fércmű” hiányosságait a békediktátorok nagyszabású konferenciákkal, egyezményekkel, paktumokkal próbálják helyreigazítani. Nyoma sincs a békés, kiegyensúlyozott Európának. Egyre világosabbá válik, hogy amit Párizsban tettek, az nem több egy hosszúra nyúlt fegyverszünetnél. Nos, nagymesterek, ezt akartátok-e, ez volt-e a célotok? A feszültség pedig egyre észlelhetőbb, amit tetéz az 1929-es „fekete csütörtök”. Az Új Világból az európai kontinensre is átterjedő gazdasági válság egyre erősebben jobboldali radikalizmus felé tolja az igazságtalan békediktátummal sújtott európai országokat. A két legelégedetlenebb, Németország és Olaszország agresszív fasiszta pártjai véget vetnek a polgári demokráciának. Anglia gyarmatbirodalma a függetlenség felé hajlik, Franciaország anyagi gondjait nem elégíti ki a német jóvátétel, Ausztria a németekkel való egyesülés híve. Lengyelország soknemzetiségű, mint ahogy a kisantant országai is. Legnagyobb gondjuk határaiknak megőrzése. Félelmük nem alaptalan. Az ő határaikat ugyanis soha semmilyen konferencia nem garantálja. És Magyarország? Neki nincs mit féltenie, tőle már elvettek mindent, amit lehetett. Ő csak reménykedhet, hogy valamit visszaszerezhet. A harmincas évektől felgyorsuló események egyre gyorsabban sodorják Európát az új háború felé. Németország egyre több rést üt a gyengécske békerendszer falán, remilitarizál, az Anschluss megszünteti Ausztria önállóságát, Münchenben a nyugati hatalmak statisztálásával visszaszerzi Csehszlovákiától a Szudéta-vidéket, élettérelméletével indokolja hódító terveit, szerződést köt a Szovjetunióval. Belső ellenségeit a „hosszú kések éjszakáján” megsemmisíti, antiszemita nézeteit több európai ország átveszi. Közben szövetségi rendszerek, paktumok, tengelyhatalmak alakulnak, és Németország 1939 szeptemberében átlépi a lengyel határt. Ezzel kezdetét veszi az újabb háború, amelyikbe egymás után lépnek be az európai hatalmak, végül a háború világméretűvé dagad, éppen úgy, mint az előző. Ne bocsátkozzunk most a háborús éveknek, azok eseményeinek elemzésébe! Tényként zárhatjuk le, hogy ez a világégés volt az emberiség történelmének legszörnyűbb háborúja. Áldozatainak száma milliókban mérhető, az anyagi pusztulás felbecsülhetetlen. Előzményeit Párizsban teremtették meg, következményeit Párizsban alábecsülték. Nagymesterek, így van-e, így akartátok-e? Ám mielőtt Bárdossy László bejelentené Magyarország hadba lépését a németek oldalán, ugorjunk vissza egy keveset az időben. Bécsben vagyunk 1938-ban, a Belvedere-palotában. A német és az olasz külügyminiszterek a magyar határrevízióróĺ tárgyalnak. Persze, a tárgyalásoknak előzményei vannak. A magyar külpolitika német orientációja ekkorra már elvitathatatlan, és Rómában is aláírják még 1927-ben az olasz-magyar örök barátsági és együttműködési szerződést. Ezt a külpolitikai magatartást a dédelgetett revíziós álmok táplálják, a német politika pedig már megkezdte a versailles-i békerendszer felülvizsgálatát. Igy kerül a magyar határkérdés a bécsi palota asztalára, aminek eredményeként a Felvidék egy része visszakerül Magyarországhoz. De hagyjuk most itt a Belvedere-palotát. Térjünk vissza a két évtizeddel korábbi Magyarországra, ahol a képviselőházban elhangzik az a mondat, amit az országban ekkor már mindenki tud: „Ezt a háborút elvesztettük”. A háború vége zűrzavaros helyzetben találja az országot. A jogállam kereteit, működési rendszerét kellene 17





megalkotni, de e kaotikus állapotban ez közel sem egyszerű. Néhány sikertelen kormányalakítás után győz az őszirózsás forradalom, közben megszűnik a Monarchia, s talán a háború utolsó puskalövése kioltja annak a Tisza Istvánnak az életét, aki ezt a háborút a legjobban ellenzi. Az országra keselyűként csapnak le egykori „monarchiatársai”, védekezni kell a cseh és román betolakodóktól, kijelölik a demarkációs vonalakat, megbukik a kérész életű tanácsköztársaság, amit fehérterror követ. Végül a belső viszonyok némiképpen rendeződnek, Horthy Miklós kezébe kerül a hatalom, aki kormányzója lesz a királyság államformát megtartó országnak. A nagyhatalmak közben döntenek. Mire a magyar küldöttség Párizsba érkezik, Magyarország sorsa már megpecsételődik. Apponyi még érvel, több nyelven magyaráz, térképekre, etnikai határokra utal. Mindhiába. A válasz néhány lakonikus megjegyzés, a tervezet változatlan marad, az ország szétdarabolása ennek alapján történik. A döntést a francia királynék és királyi szeretők kastélyában, Trianonban íratják alá a magyarokkal. Az itt történtektől nem lehet többé elvonatkoztatni semmit, ami ezután következik a magyar történelemben. Magyarországon zúgnak a harangok. Az elszakítottakért, az elcsatoltakért, az ország csonkolásért 1920. június 4-én. Gömör – harangjai is megszólalnak, a települések tiltakoznak. A tanácsköztársaság hadserege egy darabig ugyan megszállva tartja a megyét, de az megbukik. Az elcsatolási folyamat megindul, az alispáni hivatalt Putnokra helyezik. A hatalmas megyéről lecsippentenek alig húsz települést, azt megkapja az anyaország, a többit csehszlovák katonaság foglalja el. Janko Jesenský lesz a megye új főispánja, a hivatal szlovák nyelvű hetilapot ad ki, szlovák iskolákat nyitnak, Árvából, a Garam mentéről szlovák lakosságot telepítenek az egykori Coburg uradalom területére és kialakítják az első kolóniákat. És közben szüntelenül folyik a tiltakozás a Csehszlovákiához való csatolás és a megye kettészakítása ellen. A megye ilyen formájában halódik még egy darabig, aztán 1923. január 1-jén megszűnik. Járásait a Garammenti és a Tátraalji megyébe tagolják. És a lakói? Ugyanazok, akik voltak, és bár nem váltanak hazát, a haza mégis távol kerül tőlük. Valami csodában bíznak, aztán a revízióban, de egyik sem érkezik. Gömör települései élik a mindennapjaikat, őrzik magyarságukat és reménykednek a megváltoztathatatlan megváltoztatásában. Új fogalommal ismerkedik a magyar kultúrtörténet: csehszlovákiai magyar kultúra, ami kényszerből születik, de közel sem jelentéktelen még ebben a reménytelen helyzetben sem. Gömörben néhány lap- és könyvkiadó kezdi meg működését, aminek terméke a számtalan helyi és regionális újság; polgári- és olvasókörök működnek a nagyobb településeken; ebben az időben jelenik meg Pósa Lajos életrajza Gyöngyössy László tollából, Mihalik Sándor könyve a rimaszombati ötvöscéhről, Kálniczky Géza munkája Mikszáth rimaszombati diákéveiről, Szalatnai Rezső tanulmánya a festő Tichy Gyuláról; Ila Bálint megkezdi Gömör megyét feldolgozó monográfiájának írását. Gombaszögön szárnyat bont a Sarló mozgalom, felfedezik a Domica-barlangot, ahol régészeti feltárások kezdődnek, Pásztory Ditta Rimaszombatban hangversenyezik, Tornalján felépül a járási hivatal épülete, az evangélikus templom, Makovits Jenő festőiskolát nyit Rimaszombatban. A szlovák kulturális élet is bővelkedik eseményekben. Helyi újságok jelennek meg, Július Botto a „három sólyom” életrajzán dolgozik, újabb szlovák iskolákat nyitnak, szobrot avatnak Bottonak, Francisci Rimavskynak, emléktáblát Ormisnak. De közben ledöntik Rozsnyón Kossuth szobrát, Rimaszombatban Széchenyiét. Aztán valóra válik az álom, a remény. A bécsi döntés nyomán magyar csapatok masíroznak észak felé, és a kijelölt határokig elfoglalják a megyét. Újjáalakul Gömör és Kishont vármegye Rimaszombat központtal, megjelenik hivatalos közlönye, a megye élére Soldos Béla kerül főispánnak. A rég várt revízió végre megtörténik, bár a megye továbbra is csonka, északi része nem kerül vissza. Boldog békeidő következik, de csak egy nagyon rövid időre, mert Magyarország háborúra készül. A háborútól a teljes revíziót várja Magyarország, de vannak szkeptikusok is. Egyikük éppen a miniszterelnök, a földrajztudós Teleki Pál, aki félti az országot a németek oldalán. „Szószegők lettünk gyávaságból … hullarablók lettünk … a legpocsékabb nemzet” - írja a súlyos vádakat a kormányzónak címzett búcsúlevelében öngyilkossága előtt. De tette már nem tudja megakadályozni a háborúba való belépést. A második magyar hadsereg pedig elindul a Don-kanyar felé, aztán a vagonok Auschwitz felé, a németek megszállják az országot, van egy sikertelen kiugrási kísérletünk, végül a hatalom a nyilaskeresztesek kezébe kerül. 1945 tavaszán, amikor a szovjet hadsereg kiűzi a németeket Magyarországról, az ország romokban hever. És romokban hevernek a magyar revíziós remények is. Most, amikor utoljára kipillantunk a Kárpát-medencéből, azt látjuk, hogy Európa serényen dolgozik, eltakarítja a második világégés romjait. Közben Párizsban a „nagymesterek” újból asztalhoz ülnek, és mintha nem tanultak volna az előzőekből, újból meglépik ama hibás lépéseket. Vagy talán csak az előző lépések helyességét akarják ezzel igazolni? Meglehet, mert az 1919-ben meghúzott határokat meghagyják. Illetve „apróbb” módosításokat esz18





közölnek rajta: nyugatabbra tolják a lengyel határt, a Duna jobb partján három falut lehasítanak Magyarországról és Csehszlovákiának adják, és a magyarok lakta Kárpátalját most a változatosság kedvéért a Szovjetunióhoz csatolják, az új államhatárt meg – láss csodát! - egy falu közepén húzzák meg. A sokvallású, soknemzetiségű délszláv államot meghagyják régi keretei közt. Az ebből eredő ellentétek már a két háború között kiéleződnek, a következő negyven év alatt továbbhalmozódnak. A megoldást puskaropogás, skizofrén, embertelen öldöklés kíséri és majdnem genocídiumhoz vezet a Balkánon. (Nahát, nagymesterek, így akartátok-e?) A háború utáni helyzet 1919-hez viszonyítva nagyot változott. A nagyhatalmi érdekeket és a világpolitika alakulását azóta a „sokat nyerő győztes” Egyesült Államok és a „sokat vesztő győztes” Szovjetunió alakítja. A második fegyvernyugvás után nem lehet már mellőzni a Szovjetuniót, aki a szövetséges nagyhatalmak közreműködésével rátelepszik Közép-Kelet-Európára, annak országait saját, szocialista-kommunista képére formálja, és száműzi belőlük bő negyven évre a demokrácia minden megnyilvánulási formáját. Háborús szövetségeseivel fagyossá válik kapcsolata, aminek eredményeként Európa közepén leereszkedik a „vasfüggöny“, és ennek két oldalán két különböző rendszer alakul ki. A nyugati oldal polgári demokráciái kihasználva a Marshall-tervet látványos fejlődést produkálnak, belső gondjaikat leginkább a leváló és önállósuló gyarmataik jelentik. A függöny keleti oldala a szovjet blokk, itt Sztálin megtiltja a Marshall-terv elfogadását, itt önerőből kell talpra állni, sőt a veszteseknek háborús kártérítést fizetni. A hatalomra kerülő polgári demokráciákat gyorsan visszaszorítja, az államvezetésben a kommunisták veszik át a hatalmat. A „szocialista zóna” országai szovjet mintájú államot építenek államosítással, a mezőgazdaság kollektivizálásával. A blokkból kilépni nem lehet. Időről-időre mégis történnek kísérletek a kitörésre, de a forradalmakat időről-időre vérbe fojtják. Európa fejlődése pedig alárendelődik a két nagyhatalom versengésének. Hidegháború, Berlini fal, atomsorompó, olajválság, csillagháború, Cocom-lista, Brezsnyev-doktrína – ezek mind a háborút követő negyven év meghatározó elemei, amit aláfest egy feszült nemzetközi légkör. Aztán következik a glasznoszty, a peresztrojka … de ez már a változás időszaka, ez már egy más világ, egy más rendszer, amikor a bipólusú világ többpólusúvá válik. Az egykori „keleti blokk” országaiban a múlt század nyolcvanas - kilencvenes éveinek fordulóján megszűnik a szovjet fennhatóság, összeomlik a kommunista diktatúra és helyükre piacgazdálkodás, többpártrendszer, demokrácia lép. Az átalakulási folyamat nem fájdalommentes, de a legtöbb országban békésen-bársonyosan zajlik. Persze az átalakulás nem oldja meg a hosszú időn keresztül agyonhallgatott, szőnyeg alá söpört problémákat, elfojtott etnikai súrlódásokat, alárendelt nemzetiségi érzéseket. És hetven évvel a párizsi Európa-felosztás után Európa térképe újból átrajzolódik. Darabokra hull a Szovjetunió, és az egykor hatalmas birodalomnak még a neve sem marad fenn. Kárpátalja a széthulló birodalom része. Most az utódállam, Ukrajna lesz a gazdája. A hetven év alatt már a negyedik országhoz csatolják. Vajon mit hozhat számára a következő hetven év? A szlovákok házassága (a magyarok után) a csehekkel sem válik be, második válásuk, úgy látszik, végleges. Jugoszlávia, a Balkán tarka, bonyolult képződménye is eltűnik a térképről, s helyén új államok születnek, de ezek hosszú, fájdalmas vajúdásához kéksisakos békefenntartókra van szükség, és a folyamat talán még napjainkban sem befejezett. Nos, nagymesterek, igazolja-e az idő az egykori döntéseteket? De ki is válaszolna a kérdésre? Mert hol vannak már a nagymesterek? Mindeközben zajlik Európa egyesítési folyamata. A vasfüggöny köddé válik, a két Németország újra egyesül, a volt keleti zóna országai folyamatosan belépnek az Európai Unióba, a schengeni határok egyre keletebbre tolódnak, a kinnrekedtek a bekerülésen dolgoznak. És a vén Európa éli a mindennapjait. Benne mi is, magyarok. De nézzük csak, mi is történt velünk az utolsó bő félszázad alatt! Az újabb párizsi békeszerződés lezárja a második világháborút, Magyarországot megszállt helyett csatlós államnak tekinti, és hatalmas jóvátétel fizetésére kötelezi. A háborútól, megszállástól, ostromtól agyongyötört ország viszonylag gyorsan helyre állítja a jogállam intézményeit, stabilizálja a gazdaságot, de politikai berendezkedését a szovjet blokkhoz való tartozása határozza meg. A „kékcédulás választások” biztosítják a kommunisták fölényét, és az ország ötven évre egypártrendszerű szovjet modellé válik. Rendszerváltó kísérletét 1956-ban szovjet tankok tapossák szét. Magyarország újból romokat takarít, hősöket gyászol, ki tudja hányadszor már a történelem folyamán! Európa kicsit sajnálkozik, de segíteni nem tud, nem tudhat. Aztán újra talpra áll az ország, és éli mindennapi életét a kádári „puha diktatúrában” a szovjet blokk „legvidámabb barakkjaként”. Nincsenek már revíziós törekvések, Trianonról beszélni sem szabad. A felnövekvő generáció hazug történelemkönyve nem mesél elszakított kisebbségről. Pedig azok most is ott élnek, ahol a trianoni döntés idején éltek. Teljes rendszerváltás kellett ahhoz, hogy szabadon beszélni lehessen róla. 19





Gömör - 1945 után nem vármegye többé. Az egykor volt vármegye évszázadok óta vegyes népességű. Északi részét szlovákok, németek lakják, déli része magyar ajkú. De Párizsban a régi-új elosztás ezt nem veszi figyelembe. Gömör területéből egy nyúlfarknyit megkap az anyaország, a többit Csehszlovákiához csatolják. Csakúgy, mint régen. Az itt élők, az itt élő magyarok a háború romjait takarítják, hadifoglyokat várnak haza, amikor kiderül, hogy nincs hová hazavárni őket. A magyarok hontalanná válnak. Kollektív bűnösség, teljes jogfosztás – hirdeti a Beneš-dekrétum - és a csehszlovák hatalom elsőként is megvonja tőlük az állampolgárságot. Aztán megkezdődik a magyarok szülőföldjükről való kitelepítése. Rozsnyó, Tornalja, Feled vasútállomásaira marhavagonokat húznak, ebbe terelik a magyar családokat. A marhavagonok pedig megindulnak Csehország felé, ahová a „bűnösöket” deportálják munkaszolgálatra. A csehországi vasútállomások átalakulnak emberpiaccá, ahol a cseh gazdák válogatnak a magyar emberportékában. Szinte hihetetlen, hogy Csehszlovákia rabszolgatartó rendszert játszik Európa szívében a XX. században, a béke kellős közepén. S vajon mi lett volna ennek a vége, ha a nemzetközi nyomás és az új rendszer megállásra nem kényszeríti őket?! De a magyarok megsemmisítésére irányuló szándék ezzel nem ér véget. A reszlovakizációs propagandahullám Gömört is eléri, és temérdek család, ha megalázva is, de így menekül meg szülőföldje elhagyásától. A magyarság teljes felszámolása érdekében megszületik még a lakosságcsere program. Ezreket telepítenek ki, családok szakadnak szét, a kitoloncoltak évtizedekig nem jöhetnek haza. Közben a népbíróság százakat ítél fogságra, jachymovi uránbányákba koholt vádak alapján. A valódi ok pedig ilyen egyszerű: „Magyar voltál! Ezért!” S az anyagi veszteséget, az elkonfiskált javakat ki tartja már számon az emberi veszteség mellett? Az asszimiláció pedig még folyik-folyik hosszú éveken keresztül. S vajon befejeződik-e valaha? Erre a kérdésre sem tud földi halandó válaszolni. Meg talán jobb is ezen csak töprengeni… A jogfosztottság óta aztán fordul velünk néhányat a vén golyóbis. Alkalmazkodunk a kialakult helyzethez, építjük a közös hazát, hallgatunk a múltról, generáció nő fel úgy, hogy nem is ismeri Trianon fogalmát. „Irástudóink” is teszik a dolgukat Az irodalomtörténet a csehszlovákiai magyar irodalom a felszabadulás után címszó alatt jegyzi a következő négy évtized terméseit, ami irodalmi életünk „harmadvirágzása”. A kezdeti szerény termés „mogorva csillag” alatt születik, de a változó világ megteremti a műfaj feltételeit. Íróink tollából „Kék hegyek alatt, Két kor mezsgyéjén, Nyugtalan ének” születik. Kassán útjára indul Puffancs, Göndör és a többiek, megjelennek a „Nyolcak” kötetei, nemzedéki státusz nélkül jelentkezik Tóth Elemér, Batta György és „Tükör előtt” Bárczi István. Trilógiát ír Mács József, humoreszket Duba Gyula, mesét Kovács Magda. Aztán ´68-ban tüntetünk, barikádot építünk, néhány év múlva aláírjuk a Chartát, majd kulcsot csörgetünk, mi is „bársonyosan” lelkesedünk, vegyes érzelmekkel fogadjuk az ország szétosztását. Kapunk érte állampolgárságot, magyar iskolát, magyar sajtót - alapvető emberi jogokat. Később kapunk színházat is, előbb Komáromban, aztán Kassán, van magyar nyelvű rádióadásunk, TV műsorunk és van már egyetemünk is. És van valami, ami nincs és hiányzik. De az megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan… Minden erőnkkel támogatjuk az Uniós tagságot, mert attól várunk valamit…. valami légiesített határokat …, valami határok fölött átnyúló közeledést…, valamit, amivel közelebb kerülhetünk az anyaországhoz … Milyen naiv is a remény! Végéhez értünk történetünknek. Sok magyar évszázadot, sok dicsőséget, sok szomorúságot lapoztunk végig, még többet kihagytunk, átléptünk, s közben ki-kipillantottunk a Kárpátok karéjából, hogy lássuk, mások hogy alakítják sorsukat, hová érnek, hogyan változnak. Gömör, az örök haza bő ezer évét is végigszántottunk, s ha most végigpillantunk szelíd, szemérmes lankáiról, csupa ellentmondás az, amit látunk. Pusztulás, építés váltogatja mindenütt egymást, amerre a szem ellát. Őseink hagyatékát nem becsüli a jelen, mert fejlődésének gátlóját véli benne felfedezni A jó utókor pedig csak szép új világot akar, és nem látja, mit veszítünk naponta a szédítő fejlődéssel. Műutat akar, hidat, betoncsodát, s temérdek megunhatatlan kincseinket az idő kezébe ajánlja. Igy tűnik el a fügei Hevessy-kúria, romokban hever az egykori gályarab lelkész keszi temploma, s pusztul a romjaiban is megkapó, gyönyörű arányokkal rendelkező runyai Soldos-kastély. Jó utókor, tudod-e, hogy hol van a Kacagópuszta, a tornaljai zsinagóga, tudod-e, hogy Gömör délen Síddel kezdődik, hogy Vernár az utolsó faluja? És tudod-e, hogy ha mi nem vigyázunk rá, ha nem óvjuk értékeit, Gömör is abba az olvasztótégelybe kerül, amit ma úgy neveznek: globalizáció. Hát vigyázzunk rá, mert amíg Gömör van, mi is leszünk. S vigyázzunk templomra, benne magyar imádságra, öreg temetőben düledező fejfára, iskolára, benne magyar mondára, legendára, mert olyan ez Gömörnek, mint csecsemőnek az emlő. Táplálja a megtartó emlékezetet. Ferencz Anna 20





FELADATOK: 1. Gömör területén sok Kr. előtti kultúra lenyomatát lehet megtalálni. Kutass a különböző kultúrák (hallstatti, badeni, bükki, kiétei, pilinyi) jellemzői után. Tárd fel mibenlétüket, mivel gazdagították a tájat. Készíts róluk rövid tanulmányokat. Helyezd el őket egy idősíkon és térben is. 2. Készíts térképet a Hanva-szállás területekről. Nézz utána a honfoglaló törzsfőknek, kik, hol alakították ki szállásterületüket. Jelöld be mindezt a térképen. 3. Tanulmányozd a honfoglaló őseink ruházatát. Képzőművészeti alkotások és olvasmányaid alapján készíts róluk rajzot, leírást, plasztikát. Osztálytársaiddal rendezzetek az alkotásokból kiállítást. 4. László Gyula, Dömötör Tekla, Ujházy Zoltán könyvei alapján tanulmányozd a magyarok hit- és hiedelem-, illetve hagyományvilágát. Készíts erről tanulmányt, mutasd azt be társaidnak. 5. Kutass településed egyházi és világi (családi, közösségi, helyi, …) ünnepekhez kötődő hagyományai, ételei, öltözködési szokásai után. Készíts róla leírást, bemutatót társaidnak. 6. Figyeld meg és tanulmányozd településed portáinak, lakó- és gazdasági épületeinek elhelyezkedését, belső elrendezését. A régi portákat rajzold le. Hasonlíts össze a mai kor lakáskultúrájával. Az összegyűjtött anyagot rendezd társaiddal kiállítássá. 7. Rekonstruáld IV. Béla menekülésének útvonalát a Muhi-csatából. 8. Értelmezd a harmincadvám, kapuadó, urbura kifejezéseket. Tárd fel összefüggéseiket. Készíts erről tanulmányt. 9. Kutasd fel, mit tartalmaztak a korponai jogok, mit a budai jogok. Járj utána, mit jelentenek a jelzők. 10. Értelmezd a kenéz, hospesek, soltész, irtásfalvak kifejezéseket. Fedezd fel bennük az összefüggéseket. 11. Kutasd fel a Mátyás király által alapított egyetem történetét és sorsát. Készíts erről tanulmányt. 12. Kutatások alapján mutasd be a törökök magyarországi katonai- és közigazgatási rendszerét. Járj utána, hol volt a legközelebbi vilajet és szandzsák. Nézz utána Szabadka vára történetének. 13. Értelmezd a protestáns kánonjog, artikulusok, fraternitas kifejezéseket. Hozd ezeket kapcsolatba a reformációval. Tanulmányozd Pázmány Péter munkásságát, érvekkel bizonyítsd életművének nagyságát. 14. Olvasd el Mikes Kelemen képzeletbeli nagynénjéhez írott 37. levelét, ami a szülőföld szeretetének legszebb hasonlata. Te is próbáld megfogalmazni kötődésedet szülőföldedhez. Leírásodban használj minél több hasonlatot, metaforát, díszítő jelzőt. 15. Kutasd fel, a XX. század fordulóján hol és milyen iskolák működtek Gömörben, hogyan folyt a nevelés, milyen tantárgyakat és milyen nyelven oktattak. Tárd fel, kik voltak településed iskolájának tanítói, akikre szüleid, nagyszüleid tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek. Írd le, mit mondtak róluk. 16. Kutasd fel lakóhelyed 1848/1849-es eseményeit. Készíts erről tanulmányt. 17. Kutass a XX. század 20-as éveinek sajtótermékei, egyháztörténeti monográ�ái, iskolatörténeti munkái után. Készíts róluk tanulmányt. 18. Kutasd fel a Gömör művelődéstörténetét bemutató esszében található idézetek íróit, a műveket, ahonnan az idézetek származnak. Az idézeteket hozd párhuzamba a tárgyalt történelmi eseményekkel. 19. Készíts családod, a falu idős tagjaival interjút a XX. század magyar vonatkozású sorsfordulók emlékeiről (1918, 1938, 1945, 1956, 1968, 1989). Kutasd fel a még élőket, kérdezd őket emlékeik felől. Ezeket dolgozd fel esszé formájában.

21





A palócokról „… A palóczok általában babonásak és a misticziszmusra hajlók, de nem nagyobb mértékben, mint más hegyi népek. Leginkább katholikusok, s babonás hitöket csupán vallásosságuk múlja felül. A palócz különben furfangos észjárású nép. Több tekintetben hasonlatos a székelyhez. Sok adoma kering róla … és ez adomákban az együgyűség álarcza alatt nyilatkozik egészséges gondolkozása és józan bölcsessége. Szorgalmas, dolgos, munkabíró a férfia, nője egyaránt…” – olvashatjuk Kimnach László a palócokról szóló művében. A „palóc” szó első említése 1656-ból származik. A nagykőrösi nótárius jegyezte fel a számadáskönyvébe, hogy „tíz pár gyöngyházas késeket vettem palóczoktul.” Ellenben Petőfi a vidéket járva barkókról tesz említést. A polémiát, miszerint „palócok vagy barkók-e az őslakosok”, a néprajztudomány zárta le végérvényesen. Vagyis: „ az északi népterületen központi helyet foglal el egy kiterjedt katolikus néptömb, ahol a magyar népesség két nagy csoportja ismeretes: a palóc és a barkó. A barkók főként Borsodban, Gömörben és a Közép-Tisza vidékén, a palócok Nógrádban és Hevesben voltak ismeretesek. A barkókat, a barkóságot nem lehet éles határral elválasztani a palócoktól és a Palócföldtől…” Arra vonatkozóan, hogy kik a palócok, mit jelent e népnév, hol laktak, mivel foglalkoztak stb. a mai napig nincsenek egyértelmű adatok. A legvalószínűbb, hogy: tájföldrajzilag a Mátraalja, Bükkalja és a Medves hegyből fakadó Zagyva, Tarna és Gortva forrásvidéke tekinthető a palócok eredeti lakhelyének (Nógrád, Borsod és Heves megyék)  a „polovec – palóc” szláv eredetű kifejezés, jelentése „utat őrzők”  nemcsak etnikumot, származást, nyelvi hovatartozást, hanem foglalkozást, életmódot jelölhetett - a palócok határőrök (=gyepűőrök) voltak. Mikszáth Kálmánnak 1881-ben megjelent novelláskötete, A jó palócok nagy érdeme, hogy a nagyközönséggel is megismertette a palóc népet. A nyelvtudósok hirdetik, hogy az ősmagyarok nyelvéből a palócok őriztek meg legtöbb emléket. Például a Halotti beszédet és könyörgést is csak a palóc nyelv ismeretével lehetett a maga teljességében megérteni! A nyelvjárás sajátosságaira elég korán felfigyeltek. Bél Mátyás (1742) megjegyezte, hogy a palócok kificamítják a nyelvet. Amíg Pápay csupán észrevette az irodalmi nyelvtől való „tsudálatos és írás által alig előadható szóejtéseket”, Horváth kapcsolatba hozta őket a kazárokkal is. A palóc nyelvjárás specifikumairól Imre Samu Magyar nyelvjárások rendszere c. könyve ad részletes tájékoztatást. 

A palócokat nyelvjárási sajátosságaik, népviseletük, hagyományaik és szokásaik különböztetik meg más magyar népcsoporttól. Puntigán Tünde

FELADATOK: 1. Kutass! Ki volt, mivel foglalkozott Szeder Fábián, Ipolyi Arnold, Mocsáry Antal, Reguly Antal, Ila Bálint, Malonyay Dezső és Pintér Sándor ! 2. Terepmunka – nyelvjárás lejegyzése! Keress lakóhelyeden idős embereket! Beszélgess el velük egykori életükről! A beszélgetést rögzítsd diktafonra, majd otthon próbáld lejegyezni! 3. Nézz utána, mi a „tájszó”? Gyűjts össze te is néhányat! Ne felejtsd el megmagyarázni a jelentésüket! 4. Melyik városban van a Palóc Múzeum? Látogasd meg, a látottakról készíts feljegyzéseket. 5. Az alábbi idézet alapján írj fogalmazást (esszét) ! ”A Palóczok lelki és testi tehetségekre nézve a többi Magyaroknál nem alább valók. Szóejtésekből ismérni reájuk közönségesen. .. Nem nevetségre való, tehát Hazánk�ai! a Palócz Dialektus…” 6. Kutass – gyűjtőmunka! Az adatközlők (a faluban élő idős emberek) elbeszélése alapján, ismertesd osztálytársaiddal, hogyan készültek és élték meg a karácsonyi ünnepeket, a húsvétot, a búcsúkat stb. 7. Írj egy névnapi köszöntőt /rigmust ! (Pl.: János, István, Gergely napra stb.) 22





8. Párosítsd a felsorolt ételeket az elkészítési folyamatokkal, majd mondd el osztálytársaidnak az elkészítés egyes fázisait (akár fényképek segítségével is ) Pl. A kenyérsütés fázisai stb. - kolbász, szilva, uborka, kenyér, pogácsa, pecsenye,vaj – savanyítás-sütés-füstölés-köpülés-aszalás-dagasztás-hamuban sütés 9. Keress időjárásra vonatkozó állandósult szókapcsolatokat! Pl.: Piros az ég alja, szél lesz. 10. Jelenítsd meg egy poszteren környéketek téli ünnepkörének egyes eseményeit, szokásait. 11. Készíts bemutatót, melyben bemutatod a háromosztatú palóc házat és udvart! 12. Osztálytársaid számára készíts el egy palóc szobabelső és használati tárgyainak leírását, bemutatását! 13. Női és fér� ruhadarabok - öltöztess fel egy palóc (baba)családot palóc viseletbe! Készíts ezekből a babákból kiállítást társaiddal együtt. 14. Magyarázd meg: mi a kókó, markoláb, tüzesember, gyógyító, táltos!

Élettelen természet A Kárpát-medencét övező hegyvonulat felső, nyugat felé húzódó nyúlványát Nyugati-Kárpátoknak nevezzük. Szlovákia csaknem egész területét elfoglalja. Legmagasabb csúcsai északon találhatók (a Magas-Tátra bércei a 2000 métert is meghaladják), majd a hegyek dél felé egyre alacsonyodnak és a magyar határ mentén fokozatosan terjedelmes medencékbe, síkságokba torkollanak. Régiónk is itt található. Lényegében három medencéből tevődik össze, amelyet északról és keletről nem túl magas hegykoszorúk öveznek. A három medence az Ipoly-, a Losonci- és a Rima-medence. Mindhármukat vastag márgás (vagyis enyhén meszes) agyag és kőzetliszt kitöltés borítja (a kőzetliszt finomabb a homoknál, de durvább az agyagnál). Népiesen hapokának is nevezik. Színe mállott állapotban sárgásbarna, mélyebb gödrök, kutak ásásánál azonban megismerhetjük a kőzet eredeti, kékesszürke színét is. Egykori tenger üledéke ez. A tenger a földtörténeti harmadidőszakban, kb. 23 millió évvel ezelőtt nyomult a medencékbe. A kőzet mésztartalmát a tengerben élő apró kagylóknak köszönheti, amelyek mára javarészt már elmállottak. Pribél homokbányájában azonban találhatunk cápafogakat, amelyek ellenállóbb, foszfátos anyagból épültek fel. A tenger visszahúzódása után a tengermelléki síkságokon terjedelmes mocsarak maradtak hátra, amelyek buja növényzetéből később barnaszén telepek keletkeztek. Nagykürtös és Pótor környékén bányásszák is a szenet.

Kőasszony Pribél mellett. Fejét kemény andezittömb képezi, törzse a lágy tufarétegek gyorsabb kimállásának köszönheti létrejöttét.

A 130-300 m tengerszint feletti magasságban fekvő Ipoly-medence tengelyét az Ipoly határfolyó alkotja, ezért a szlovákiai oldalra a medence északi fele esik. A széles kanyarokat, ún. meandereket képező Ipolyba északról számos mellékfolyás torkollik. Legjelentősebb közülük a Kürtös-patak és a Csábi-patak. Ha megfigyeljük az Ipoly és mellékfolyásai domborzatát, észrevesszük, hogy azok ártereit bizonyos magasságokban fekvő lapos részek kísérik. Ezek a teraszok. A földtörténeti negyedidőszak kezdetén, tehát 1,8 millió évvel ezelőtt, a patakok a legmagasabban fekvő teraszok helyén folytak és ahogyan vágták be magukat a lágy kőzetliszt rétegbe, mindig maguk mögött hagytak egy lapos teraszt. A legalacsonyabban fekvő teraszok tehát a legfiatalabbak. A teraszokra a negyedidőszaki eljegesedések idejében dúló vad szélviharok löszrétegeket hordtak. Az Ipoly-medencét északról a Korponai-fennsík határolja. Innen erednek a medencébe lefolyó patakok is, amelyek mély völgyek formájában nyúlnak be a fennsíkba. A fennsík teteje sajátságos jellegű, javarészt száraz, kopár és kö23





ves. A köveket a múltban a gazdálkodók igyekeztek a parcellák szélére rakni, hogy ne akadályozzák a föld megművelését. Ezek a kövek andezitek, amelyek nagy része az északabbra fekvő hatalmas Javorie tűzhányóból került ide. A tűzhányó a harmadidőszakban, mintegy 15 millió évvel ezelőtt működött. Az andezitek egy részét az akkori patakok hordták el a tűzhányó oldaláról, másrészük viszont forró törmelékáradatként zúdult le. Míg az előbbieket gömbölydeddé koptatták a patakok, az utóbbiak szögletesek. Érdekesebb és vonzóbb a fennsík déli szegélye. A mintegy 200 m mélységű meredek lejtő erdős-sztyeppés részeiről pompás kilátás nyílik az Ipoly-medencére. Mivel a szél, az eső, a fagy állandóan ostromolja, koptatja a köves A Pogányvár bazaltszikláit az egykori lávatakaró lejtőt, így annak számos részén kisebb-nagyobb sziklák formálódtak ki. Mivel pereméről leváló tömbök képezik. a sziklák lágyabb, tufás részei könnyebben mállottak ki, mint a keményebb andezit, érdekes alakzatok is létrejöhettek. Legismertebb közülük a Pribél község felett található Kőasszony. Egy Palojta melletti andezit sziklában pedig a törökök egy kis „U alakú“ lyukat fúrtak, amelyet ha ügyesen megfújunk, kürthöz hasonló hangot ad ki. Az Ipoly-medencét a Losonci-medencétől egy további vulkán, a Liszec andezites törmelékáradata választja el. A Liszec szintén 15 millió évvel ezelőtt működött, jelenleg pedig az Osztrozski-hegység legmagasabb csúcsát képezi 716 m tengerszint feletti magassággal. A Losonci-medence fő felszíni folyásai a Krivány-patak és a Vepori-hegyekből lefolyó Ipoly. Árterei szélesek, felettük pedig még szélesebb teraszok terülnek el. A medencét északról a Rőcei-hegység határolja, amely a terjedelmes Szepes-Gömöri-érchegység előhegységének tekinthető. Itt már idősebb kőzetekkel találkozhatunk. A földtörténeti óidőszak vége felé, a karbonkorban (kb. 340 millió évvel ezelőtt) sötétszürke palák és fillitek keletkeztek (a fillit nyomás hatására átalakult kőzet), amelyekben jókora magnezit tömböket találunk. A magnezitet jó tűzálló képessége miatt bányászták is, főleg Lónyabánya és Patakalja térségében. Divény és Tuhár között triászkori mészkő bukkan felszínre, amelyet a hegyképző mozgásokkor fellépő nagy nyomás márvánnyá alakított át. A szép, csíkos szerkezetű tuhári márványt Tuháron kőfejtőben fejtik. Dél felől a Losonci- és Rima-medence közé ékelődik a Cseres-hegység. Sajátságosan dimbes-dombos táj ez, itt-ott égnek meredő sziklaszirtekkel és várakkal. Minek köszönhető a tájnak e szembetűnő változása? Egyrészt a harmadidőszaki tenger lassú visszahúzódása után hátramaradt mállékony homokkőnek, másrészt a hegység aránylag fiatal, 1-2 millió éves hirtelen kiemelkedésének, harmadrészt pedig azoknak a tűzhányóknak, amelyek a harmadidőszak végén és a negyedidőszakban működtek a mai Fülek és Ajnácskő környékén. Ezek a tűzhányók fiatalabbak voltak a Korponaivagy az Osztrozski-hegység vulkánjainál, első kitörései mintegy 5 millió évvel ezelőtt kezdődtek és a vulkánosság fél millió éve fejeződött be. Az előbbiektől kőzetük összetételében is eltérnek. Míg az első esetben a szürke, kristályosabb andezittel találkoztunk, a Cseres-hegység vulkános kőzetét a sötétebb bazalt képezi. A vulkánokból kiömlő láva elsősorban az akkori patakvölgyekbe folyt bele. Mivel a hegység kiemelkedése folytán a patakok könnyebben elhordták a környező lágyabb homokkövet, az egykori lávafolyamok bazaltja jelenleg a hegygerincek legmagasabb részeit képezi. A bazaltos gerincek és fennsíkok oldalairól leváló sziklatömbök itt igazi vadregényes jelleget kölcsönöznek a tájnak. A tömbök széthullása után néhol kőtengerek jöttek létre, sőt a lecsúszott és szétesett tömbök között bazaltbarlangok is rejtőznek. Ilyen a Pogányvár, amely a Kárpát-medence legépebb állapotában fennmaradt bazaltfennsíkjának számít. Az Ajnácskő melletti Ragácson viszont olyan barlangocskát találunk, amelyet az egykori tűzhányóból kifújó gőzök és gázok hoztak létre. Máshol a környező homokkövek lepusztulásának köszönhetően betekinthetünk a vulkánok belső szerkezetébe. A sőregi BaAz ajnácskői Várhegy az egykori vulkán kürtőjének megmaradt kitöltése. 24





golyváron és az ajnácskői Várhegyen például a tűzhányó belső lávacsatornája maradt meg, a Szárkőn a kráter fenekén megszilárdult bazalt, Somoskőn pedig megláthatjuk, hogyan hűlt ki a kráterből előrenyomuló bazaltláva. A lassú kihűlés alatti vízvesztés folyamán ugyanis szabályos bazaltoszlopok jöttek létre. Ezekből áll a híres somoskői bazaltorgona. Olyan tűzhányók is működtek itt, amelyek kráterének feneke mélyen a környező felszín alatt feküdt. Ezáltal a kráterben felgyülemlett víz krátertó formájában maradt meg bennük. Az ilyen vulkánokat maaroknak nevezzük. Az Ajnácskő melletti Békástói maar kráterében mérges gázok kigőzölgése folytán elhullott állatok, főleg orrszarvúak, masztodonodok, tapírok csontjait találták. Hasonló maar működött Füleken is, itt azonban már csak a krátert körülvevő tufagyűrű egy darabja maradt meg. Erre építették a füleki várat. A somoskői bazaltorgona oszlopai a kráterből előrenyomuló bazaltláva lassú kihűlése során jöttek létre.

A Gombaszögi-barlang elsősorban vékony szalmacseppköveiről híres.

A Cseres-hegységben persze nemcsak kialudt tűzhányókkal találkozhatunk. A Sátorosbánya kőfejtőjében feltárt andezit felnyomuló magma formájában szilárdult meg a földfelszín alatt, közben olyan kristályos kőzetdarabokat is magával hozott, amelyeket nagy mélységekből szaggatott fel. Ezekből tudhatjuk meg, milyen kőzetek fekszenek alattunk többszáz méter mélységben. Nagyromhány mellett tengeri kagylókat tartalmazó réteget figyelhetünk meg, Csákányháza határában pedig tanulmányozhatjuk a tenger visszavonulása után ránk maradt folyóvízi és mocsári üledékeket. A mocsarakban – az Ipoly-medencéhez hasonlóan – itt is barnaszén jött létre, amely a felszínre is kibukkan. A Kalonda melletti Bujár-árokban 19 millió éves megkövesedett fatuskókat és levéllenyomatokat találhatunk. Hasonló fatörzs mállott ki Mucsény határában is, a kimállás után itt azonban egy kis barlang keletkezett. Járatában ma is fellelhetők az egykori fa elszenesedett ágai és leveleinek lenyomatai. A Rima-medencében már nem találunk vulkánokat. Az Ipoly- és Losoncimedencéhez hasonlóan itt is széles teraszok képződtek. Főleg a Rima, Balog és a Sajó árterei felett figyelhetjük meg a teraszok több szintjét egymás felett.

Tornalja mellett találunk egy érdekes tavacskát, amely télen sem fagy be. Ez a Tengerszem. Vize ugyanis mélyen a föld alatt rejtőző üregekből nyomás alatt áramlik a felszínre. Ha északkelet felé tovább utazunk, meglátjuk, honnan jut annyi víz a Tengerszembe. Pelsőc felett ugyanis már terjedelmes mészkőfennsíkok fogadnak bennünket, amelynek karsztos üregeiben, barlangjaiban tetemes mennyiségű víz gyülemlett össze. Ez a Gömör-Tornai-karszt (szlovákiai részét Szlovák-karsztnak is nevezik). A Csetnek-patak és a Sajó 400 m mély kanyonvölgyet vágott a karsztos mészkőbe, miáltal az eredetileg összefüggő területet több önálló fennsíkra darabolta fel. Gömör területén ilyen a Kónyári-, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík. A 400-600 m tengerszint feletti magasságban fekvő fennsíkok felemelő látványt nyújtanak. Felszínük tele van karsztjelenségekkel. A mészkő ugyanis enyhén szénsavas vízben jól oldódik, így felszínén tál vagy tölcsér alakú berogyások (töbrök), sötéten tátongó titokzatos aknabarlangok (zsombolyok), a mészkő fehérlő kibúvásain pedig különböző oldásnyomok (karrok) jönnek létre. A mészkőfennsíkok belsejében pedig ott rejtőznek a szebbnél szebb barlangok. A Gömör-Tornai-karszton több mint 1 100 barlangot tartanak nyilván. Sokan látogatják Domicát, a Gombaszögibarlangot vagy a Várhosszúrét melletti Buzgó-barlangot, ahol egy 32 m magas cseppkövet is megcsodálhatunk. Nem kevésbé értékes a Szilicei-jégbarlang, amely Európa legalacsonyabban fekvő jeges barlangja. A Gömör-Tornai-karszt déli irányban átnyúlik Magyarország területére is, ahol Aggteleki-karszt néven ismert. Az egész karsztvidék barlangjai, rendkívüli értékeinek köszönhetően, bekerültek a világ kulturális és természeti örökségének jegyzékébe. Karsztosodott mészkövek, habár nem összefüggő területen, találhatók a Gömör-Tornai-karszttól nyugatra, a Rőcei-hegység és a Rima-medence találkozásánál is. Beretke és Melléte között egy vadregényes völgy bújik meg szerényen, partjain mészkősziklákkal, barlangokkal. A völgy érdekessége, hogy a Murány-patak éles kanyarjai (meanderei) még 2 millió évvel ezelőtt jöttek létre, amikor a mészkövet kavicsréteg borította, és csak később öröklődtek át a mészkőbe. Melléte mellett egy másik érdekességet is találunk: a mellétei földtani szelvényt. Ez olyan rétegeket tár elénk, amelyek 235 millió évvel ezelőtt jöttek létre egy több ezer méter mélységű óceán fenekén. Ezt az óceánt ma a geológusok Mellétei-óceánnak nevezik. Kőzetei nagyrészt a mélyben fekszenek, a felszínen csak kisebb foszlányokban találhatók. Kisebb mészkőszigetek találhatók Szkáros, Lice, Felfalu és Derencsény határában is. Ezekből barlangok is ismer25





tek. Ilyen a régészeti emlékeket rejtő Felfalusibarlang vagy a Kis-derencsényi-barlang. Az utóbbihoz tanösvényt is kiépítettek. A mészkőszigetek közelében, Pokorágy és Felsővály határában andezites vulkáni hegygerincek húzódnak. Lejtőin a gyakori földcsuszamlások szép sziklaalakzatokat hoztak létre. Ilyen a felsővályi Lyukas-kő és a pokorágyi Kőjankó. Ez utóbbi – a pribéli Kőasszonyhoz hasonlóan – a különböző keménységű andezites törmelék különböző módon végbemenő mállásával jött létre (a Jankó fejét a keményebb andezit alkotja, míg nyakát a mállékonyabb tufa). A Kőjankó alatt földcsuszamlás hatására létrejött mocsaras tavacskák találhatók, a hegyoldalban pedig jókora üregek. Ezek nem barlangok, hanem kőA mellétei földtani szelvény kovás rétegei fejtés után visszamaradt kamrák. Egykor innen az óceán fenekén keletkeztek. fejtették házak építéséhez a jól faragható tufás homokkövet. Közben olyan réteget is feltártak, amelyben 15 millió éves levéllenyomatok maradtak fenn. Gaál Lajos

FELADATOK: 1. Mit gondolsz, mi tölti ki a határmenti medencék túlnyomó részét? Válaszd ki az alábbi felsorolásból: gránit, homok, kőzetliszt, mészkő. Választásod indokold. 2. Mi képezi a somoskői bazaltorgonát? Választásod indokold. hatszögletű márványoszlopok - orgonasípokra emlékeztető bazaltkristályok - sötét színű, tömött szövetű orgonavirágok - bazaltoszlopok. 3. Hol működtek tűzhányók? Mi bizonyítja működésüket. Járj ennek utána. 4. Keress utána, honnan kapja vizét a tornaljai Tengerszem. a. a Rima-medencéből, mivel ez alkotja közvetlen környezetét b. a Földközi-tengerből, hiszen ezért hívják Tengerszemnek c. a Gömör-Tornai-karsztból, mert az innen dél felé áramló karsztvizek a Tengerszemben törnek felszínre d. a Cseres-hegységből, mert a Tengerszem egy krátertó, kráterek pedig a Cseres-hegységben voltak. 5. Válaszd ki, hol keletkeztek a mellétei földtani szelvény rétegei: a Melléte határában levő földhányásokon – a Mellétei-óceán fenekén - a Murány-patak partján - a triászkori sekélytengerben.

26





Élő természeti értékek Több mint ezer magasabb rendű növény- és/vagy öt-hatezer állatfaj adja a Gömör és Észak-Nógrád térség élő természeti értékeit. Az egyes élőhelyek csoportosítása: erdők, füves területek, vízi élőhelyek, sziklai élőhelyek, mezőgazdasági területek és a települések élővilága. A fejezet az élő természeti értékek élőhelyek szerinti megjelenésük jellegzetes képviselőit tárgyalja.

Erdők Aszerint, hogy milyen fák nőnek bennük, beszélhetünk nagyobb általánosságban fűz-, nyár- és égerligetekről, tölgyesekről, gyertyános-tölgyesekről, bükkösökről, fenyőerdőkről, törmeléklejtő- és szurdokerdőkről. A tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek, a bükkösök és az őshonos fenyőerdők a csökkenő hőmérséklet és növekvő csapadékmennyiség szerint váltják egymást. A fűz-, nyárligeterdők és az égerligetek előfordulása a talajvíz menynyiségétől függ. A törmeléklejtő- vagy szurdokerdők előfordulását a talaj minősége (köves, kőtörmelékes talaj) határozza meg. Ezenkívül vannak nem őshonos fák alkotta erdők. Ilyenek vidékünkön főleg az akácosok és a telepített fenyőerdők. A fákon kívül számos bokor, lágyszárú növény, gomba- és állatfaj, valamint baktérium él. Ezek nemcsak a lombkoronaszintben, de a cserjeszintben, a gyepszintben, a mohaszintben is előfordulnak, sőt a legtöbb élőlény a talajban él (gombák, baktériumok, gerinctelenek sokasága). Az erdő az élőhelyek közül a legbonyolultabb és legtöbb kapcsolattal rendelkező élőhely.

FELADATOK 1. Keresd fel lakóhelyed környékén a jellegzetes élőhelyeket! Utána beszélj arról barátaiddal, milyen fajokat láttál és ismertél fel! 2. Készíts képeket a téli, a tavaszi, a nyári és az őszi erdőről! Kutass utána, meddig élnek az egyes fák: tölgy, bükk, hárs, éger.... 3. Keress az erdei sétád alkalmával odvas fát! Jegyezd fel, milyen fán található az odú. Próbáld azt is meghatározni, milyen magasságban van.

Fűz-, nyár- és égerligetek A fűz-, nyárligeterdők leginkább a folyóvizek alsóbb szakaszainak szegélyeiben találhatók meg (Sajó, Rima, Ipoly, Balog). Az égerligetek pedig általában a patakokat egészen a forrásukig követik. Az égeresek másik típusa ingoványos, pangó vizek közelében található. A fűz- és nyárligetek jelentősebb fafajai a fehér fűz, a törékeny fűz, a fekete nyár és a fehér nyár. Ezeknek a ligeterdőknek fennmaradt szakaszait a Rima partján Simonyitól egészen Velkenyéig, az Ipoly középső és alsó folyásánál lehet megfigyelni. A partmenti növényzetben egyre gyakrabban a nem őshonos növények kiszorítják az őshonos fajokat. Ilyen a 3 m magasra is megnövő japánkeserűfű és a csicsóka. A fűzfák víz fölé csüngő ágaira építi fészkét a függőcinege. A folyók (Rima, Sajó, Ipoly) alsó szakaszainál az idős füzek kivágása miatt állománya mára lecsökkent. A halban gazdagabb folyóvizek partfalaiban költ a jégmadár. Májusban a berki tücsökmadár hallatja tücsökhöz hasonló hangját.

Kányabangita virágzata (fotó: Balázs Cs.)

Az égerligetek névadó fája az enyves éger. Égerekkel főleg a domb- és hegyvidéki patakok partján találkozhatunk, az alsóbb szakaszokon az égerfák egyre gyakrabban füzekkel vegyülnek. Kiszélesedő völgyek alján, mocsarakban pompázik a mocsári gólyahír. A cserjék közül itt megtaláljuk a piros termésű kányabangitát. A patakparti égeresek gyepszintjében gyakori a nedvességet 27





kedvelő podagrafű és az aranyos veselke. Hegyi patakok mentén nő a ritka és védett struccpáfrány. Tisztavizű erdei patakokban kérészek lárvái élnek. Az égerligetek a kétéltűek közül főleg a barna színű „bajuszos” békák (erdei, mocsári, gyepi) élőhelyei. A gyorsfolyású hegyi patakok (a Szlovák-karsztban, a Szlovák-érchegységben) sziklafalainak kövei között, hidak alatt vagy fák gyökerei között fészkel a vízirigó és a hegyi billegető. Az erdei patakok és mocsarak számos állatfajnak fontos ivóhelyül szolgálnak. A vaddisznók fürdőhelye a dagonyázó.

FELADATOK: 1. Határozókönyvek vagy az internet segítségével nézd meg jól, hogy néz ki a függőcinege fészke és mit használ a fészeképítéshez. Rajzold is le! Figyeld meg életmódját és készíts róla feljegyzéseket. 2. Erdei sétád alkalmával láttál már dagonyázót? Milyen nyomak voltak a sárban? Szakkönyvek segítségével határozd meg! Figyeld meg azt is, hogy párosujjú patástól származtak-e.

Tölgyesek A tölgyesek főleg sík- és dombvidéken fordulnak elő. Aszerint, hogy milyen tölgyfaj az uralkodó, vagy milyen más fafajjal alkot vegyes állományt, ismerünk: gyertyános-tölgyeseket, kocsánytalan-tölgyeseket, cseres-tölgyeseket, molyhos tölgyeseket. A tölgyek lombkoronája nyitott, egész évben elegendő napfény jut a talajszintre, biztosítva ezzel számos lágyszárú növény előfordulásához a kellő feltételt. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területeken (Dél-szlovákiaimedence, Losonci-medence, a Rima-medence néhány pontján) mezőgazdasági területek nyerése végett már csak kisebb kiterjedésben maradtak fenn összefüggőbb tölgyes erdők. Ilyenek például a Losonc és Jelsőc között találBársonyos kakukkszegfű (fotó: Gális R.) ható Jelsőci-erdő, a Rimaszombat melletti Kurinci-erdő, a Bátkához közeli Téhány, a Szútor és Bottovó közötti Gernyői-erdő, a Zeherje és Nagybalog közötti Peszéti-erdő és a Veres stb. A legalacsonyabb területeken a kocsányos tölgy az uralkodó. Síkvidéki területeken vagy dombvidéken találjuk meg a gyertyános-tölgyeseket. A gyertyán a tölgyektől alacsonyabb magasságával alkotja az alsó koronaszintet. A gyertyános-tölgyesek avarja lombfakadás előtt általában virágzó lágyszárúkkal gazdagon borított. Legkorábban, sokszor még a hó alól kibújva nyílik a helyenként előforduló hóvirág, amit az ujjas keltike, a kékeslila-rózsaszínű orvosi tüdőfű, a sárga bogláros szellőrózsa, a sárga színű salátaboglárka és a májusban virágzó gyöngyvirág követ. A cserjék közül gyakori a kétbibés galagonya, a fagyal és a mezei juhar fiatalabb példányaival. A gyertyános-tölgyesek gyakori gombái a galambgombák. Növekvő tengerszint feletti magassággal a kocsányos tölgy helyét mindinkább a kocsánytalan tölgy és a csertölgy váltja fel. A cseres-tölgyesek már a gyertyános tölgyesektől szárazabb erdők. A csertölgy a Cseres-hegység névadó fája. Jellemző rájuk a gyepszintben a fűfélék nagy aránya, mint a ligeti perje és az erdei szálkaperje. A sarjból kinövő erdőket sarjerdőknek nevezzük. Gyakran a megvastagodott törzsnél keletkező üregben az esővíz megmarad, korhadó részek keletkeznek a fában, ami a kék pattanóbogár, a nagy szarvasbogár és a nagy hőscincér élőhelyei lehetnek. A cseres-tölgyesek erdőszélein nyílik a sárga virágú tavaszi kankalin, a kék csillagvirág, a májusban fehéren virágzó kardos madársisak és nyáron a bordó bársonyos kakukkszegfű. Itt található az ízletes vargánya és a védett császárgalóca is. A tölgyesek kisebb kiterjedésű típusai a molyhos tölgyesek és a sziklai tölgyesek. Főleg mészkövön, de ritkábban andeziten és bazalton is megtalálható a molyhos tölgy, a csertölgy vagy a kocsánytalan tölgy, a mezei juhar, a kislevelű hárs, a barkócafa. A cserjeszintben a pukkanó dudafürt, a pannon-madárbirs, rózsa- és berkenyefajok élnek. Mészkővidéken tömegesen jelentkezik az ősszel piros termésű húsos som. A fák ilyen erdőkben gyakran távol állnak egymástól, koronájuk nem ér össze. Gyepszintjük lágyszárúakban igen gazdag, mint a tarka nőszirom, a bíboros kosbor. A fák koronájában él a félélősködő sárga fagyöngy. A különösen kedvezőtlen termőhelyeken, a Pelsőc és Rozsnyó közötti Pelsőci-fennsík déli oldalán, a cserjeszint felett már csak bokorerdők nőnek. A hüllők közül leginkább tölgyesekben él a gyakran másfél méterre is 28


Kardos madársisak (fotó: Balázs Cs.)




Nagy szarvasbogár (fotó: Gális R.)

Közép fakopáncs (fotó: Fiala J.)

megnövő erdei sikló. A tölgyes erdők madárvilága igen gazdag. A fák koronájában rak fészket az egerészölyv, a darázsölyv, a közép fakopáncs, a kis fakopáncs és a zöld küllő. Az elhagyott harkályodúkban fészkelnek a csuszkák, barátcinegék és szürke légykapók, de a kék cinegéket is megtaláljuk itt, valamint a fák elváló kérgei alatt fészkelő fakuszokat is. Az erdők talaján, kisebb bokrok, facsemeték tövében fészkel a csilpcsalpfüzike, az erdei pityer, az erdei pinty, a feketerigó, a széncinege és a vörösbegy. Fák koronájában hangoskodnak éjjel a mókusra hasonlító nagy pelék. Táplálékuk főként növényi eredetű. A pelékkel a macskabaglyok, az emlősök közül pedig a nyusztok táplálkoznak. Májusban már láthatjuk a vörösróka kölykeit. Éjjeli életmódot folytat a kicsinyeit szintén földalatti kotorékban nevelő borz. Nagyon hosszú karma van. Erdőkkel, legelőkkel váltakozó területeken él a vadmacska. Lábnyoma kerek és karom nélküli. Általában május

FELADATOK: 1. Hasonlítsd össze szakkönyvek segítségével a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy és a molyhos tölgy levelét, termését és kérgét! Készíts belőle kiállítást. 2. Hasonlítsd össze határozókönyvek segítségével a vörösróka, a borz és a vadmacska lábnyomát! Tanulmányozd életmódjukat, meg�gyelésedről készíts feljegyzéseket. 3. Nézd meg határozókönyvekben, milyenek a tavasszal virágzó növények: hóvirág, ujjas keltike, orvosi tüdőfű, bogláros szellőrózsa, salátaboglárka, gyöngyvirág, tavaszi kankalin, csillagvirág. Készíts belőlük herbáriumot.

végén, június elején születnek az őzek kicsinyei.

Bükkösök Növekvő tengerszint feletti magassággal uralkodó fafajjá válik. Bükkösökkel találkozhatunk már a Csereshegységben a Korponai-fennsíkon is, de összefüggőbb állományait a Szlovák-érchegységben (Rőcei-hegység, Sztolicai-hegyek, Vepori-hegyek) és a Szlovák-karsztban találjuk. A bükkfára jellemző a sima, magasan elágazó szürke színű törzs. A bükkös erdők jól záródó koronája kevés fényt enged eljutni a talajig. A bükk mellett elegyfajként előfordulhat a gyertyán, a kocsánytalan tölgy és a csertölgy; köves, sziklás vagy kőgörgeteges helyeken a hegyi juhar, a korai juhar, a kislevelű hárs, a nagylevelű hárs és a hegyi szil. Északabbra (Szlovák-érchegység) a jegenyefenyő és a lucfenyő jelenik meg elegyfajként. A jegenyés-bükkösökben a jegenyefenyők a legmagasabb fák. Megtalálható itt a fürtös bodza, a madárberkenye, a közönséges nyír és a málna is. A ritkásabb helyeken aljnövényzetként tömegesen nőhet a bükkös sás vagy a szagos müge, az ikrás fogasír és a farkasszőlő, törmelékes felszínen pedig az erdei szélfű és az erdei holdviola. A savanyú talajú erdőket a gazdagabb mohaszintről is felismerhetjük, a lágyszárú növények közül ilyen helyeken nő a fehér perjeszitytyó, az árnyékvirág, az erdei madársóska, a nyúlsaláta és több páfrányfaj. A mészkővidékek (Szlovák-karszt, Derencsényi-karszt, Tugári-karszt) bükköseinek növényfajai pl. a boldogasszony papucsa, a fehér madársisak és a kora tavasszal virágzó kakasmandikó. 29





A bükkösök avarában nő az erősen fokhagymaillatú feketetönkű szegfűgomba, az idős fákon pedig a bükkfatapló. Erdőszéleken nyár végén megtalálható a légyölő galóca. A bükkös erdők állatvilágára már a kárpáti fajok nagyobb számú előfordulása jellemző, mint a T-betűs pávaszem, a havasi cincér, a tülkös Örvös légykapó (fotó: Fiala J.) Havasi cincér (fotó: Fiala J.) szarvasbogár, vagy a hegyi virágcincér. A Szlovák-karsztban és a Szlovák-érchegységben előfordul a kék meztelencsiga. Az erdei patakok és tavacskák közelében gyakori a foltos szalamandra. A rejtett erdőrészek magas bükkfáira rakja fészkét a fekete gólya és a héja. Bogyótermésű cserjékben gazdag erdőkben fészkel a császármadár. Leginkább koratavasszal vagy ősszel kutyaugatáshoz hasonló hangon szólal meg az uráli bagoly. A fekete harkály az öreg bükkök törzsébe maga vájja odúját. Ebbe a rákövetkező években gyakran a kék galamb fészkel. Az idős, holt fában bővelkedő bükkösök jellegzetes harkálya a fehérhátú fakopáncs. Kisebb erdei vízfolyások közelségében él az ökörszem. Fészkelési időben a fák alsó koronaszintjében énekel a zöldessárga színű sisegő füzike. A fekete-fehér örvös légykapó és a ritkább, de színesebb kis légykapó odúban költenek. A cinegék közül a kormosfejű cinege maga ácsolja odúját a puhafájú rezgőnyárban vagy nyírben. Bő bükkmakktermés idején megpillanthatjuk a bükkmakkot rágcsáló sárganyakú erdeiegeret vagy az erdei pockot. Odvas bükkfák kérge alatt vagy odúkban tanyázik a majdnem fekete színű piszedenevér vagy a szőröskarú koraidenevér. Csak a Szlovák-érchegység és a Szlovák-karszt magasabb régiójában élnek nagyragadozóink: a hiúz és a farkas. Előfordulásuk napjainkban is leginkább csak átmeneti.

FELADATOK: 1. Gondolkozz és indolkold meg döntésedet. A felsoroltak közül mely fajokat nem sorolhatjuk a bükkösökben élő fajok közé: a) havasi cincér, b) ürge, c) bükkös sás, d) szagos müge, e) kis légykapó, f) berki tücsökmadár. 2. Mit tudsz a farkas és a hiúz életéről? Ha érdekel, olvass utána a szakkönyvekben. Mivel táplálkoznak? Csapatban vagy magányosan élnek? Hány kölykük születik évente, hogyan és hol nevelik őket? Nagyragadozóinknak mi a szerepük az általuk lakott életközösségekben? 3. Kutass utánuk szakkönyvekben! Hol fészkelnek és milyen fészket készítenek a következő madárfajok: csilpcsalpfüzike, darázsölyv, fakusz, fekete harkály, kék galamb, sarlósfecske, jégmadár, barna rétihéja, füsti fecske, házi rozsdafarkú, kakukk, mezei veréb, fehér gólya, fekete gólya, szarka, őszapó, uhu, gatyáskuvik, uráli bagoly, fehérhátú fakopáncs. Döntésedet indokold.

Szeptember közepén – végén felfigyelhetünk a gímszarvas bőgésére.

Fenyvesek Az őshonos lucfenyvesek ezer méter tengerszint feletti magasságban találhatók (pl. a Szlovák-érchegységben a Rozsnyó feletti Ökör-hegyen, a Vepori-hegyekben Klenócnál, a Nagyrőce feletti Kakas-hegyen). A többi fenyves telepített fenyőerdő, leggyakoribb az erdei-, fekete-, luc-, duglász- vagy vörösfenyő-telepítés. A kiültetettek könnyebben megbetegszenek, hamarább károsítja őket kártevő. A hegyi bükkösöknél elegyfajként megjelenhet a jegenyefenyő is. Az ilyen őshonos erdőtípust jegenyés-bükkösnek nevezzük. A fenyőerdők madárvilágának jellegzetes fajai a fenyvescinege, télen gyakori faj itt az ökörszem nagyságú 30





sárgafejű királyka. Hegyvidéki fenyvesek fészkelő madarai a süvöltő, a keresztcsőrű, a fenyőszajkó. A baglyok közül a fenyőerdőkre a törpekuvik és a gatyáskuvik előfordulása jellemző. Mindkét bagolyfaj harkályok által készített odúkat foglal el fészkelésre.

FELADATOK: 1. Hol találhatók nagyobb fenyvesek a településed határában? Figyeld meg, mely fajok alkotják. 2. Indokold, miért nem tartja helyesnek a természetvédelem, hogy alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területeken fenyőket ültessenek ki.

Északra, nagyjából a Fűrész – Málnapatak – Nyústya – Rozsnyó vonaltól ritkán, de előfordul a barnamedve. A barnamedve védett helyen igazi téli álmot alszik.

A nem őshonos fák alkotta erdők Közülük a legelterjedtebbek, legismertebbek az akácosok. A Cseres-hegység területén főleg az erdők szélein találhatók. Magasabb régiókban előfordulásuk ritka. Növény- és állatviláguk nagyon szegényes. Cserjeszintjükben inkább csak a fekete bodza, gyepszintjükben pedig a ragadós galaj és a vérehulló fecskefű a tömeges. A gombák közül előfordul bennük a májusi pereszke, ősszel pedig a nagy pöfeteg vagy a nagy őzlábgomba.

FELADATOK: 1. Az akácosok növény- és állatvilága nagyon szegényes. Mivel magyarázod ezt? Járj utána a szakkönyvekben. 2. Magyarázd meg, hogyan veszélyeztetik a nem őshonos fajok a természetes élőhelyeket. 3. Állíts össze a 4 sorból 4 létező, egyenlő számú erdei életközösséget. Választásod indokold. a) gatyáskuvik, berki tücsökmadár, kék pattanóbogár, kárpáti meztelencsiga, őz b) kányabangita, fürtös bodza, mezei juhar, fekete bodza c) ikrás fogasír, vérehulló fecskefű, podagrafű, bársonyos kakukkszegfű d) csertölgy, enyves éger, akác, bükk.

A többi nem őshonos fafaj közül a városok zöldterületén nő a bálványfa, leginkább vízfolyások part menti növényzetében jelenik meg a zöld juhar, vagy a vidékünkön napjainkban még ritka gyalogakác. Gyors növekedésükkel kiszorítják a többi őshonos növényt.

Füves területek (legelők, rétek, gyepek) Az erdők kivágásával, kaszálással vagy legeltetéssel füves területek keletkeztek. A réteket kaszálják, míg a legelő-

Ürge (fotó: Ambros M.)

Leánykökörcsin (fotó: Gális R.)

Árvalányhaj (fotó: Gális R.) 31





kön legeltetnek. Ezekre az élőhelyekre jellemző a fűfélék nagy aránya. A füves területek előfordulása mindig az állattartással függött össze. Legelők többnyire a Csereshegység, a Derencsényi-karszt, a Szlovák-karszt és a Vályi-völgy területén maradtak fenn. Nedvesebb rétekkel a folyók (Ipoly, Rima, Sajó, Balog-patak) gátakkal határolt ártéri területein is találkozhatunk. A mocsárrétek a legalacsonyabb fekvésű területeken fordulnak elő. Jellemző fajaik a réti csenkesz, a réti ecsetpázsit, a réti perje, a réti kakukkszegfű, a réti boglárka, a rókasás, a borzas sás, a vérfű stb. Foltokban, ritkán lápi fajok is előfordulnak, mint a fehér virágzatú gyapjúsások fajai. Elvétve található az Ipoly felső folyásánál a ritka és védett kockásliliom. A kicsit szárazabb, de még üde rétek fajai a francia perje, a közönséges cickafark, az illatos borjúpázsit, a sokvirágú boglárka. A félszáraz típus tömeges növényei a tollas szálkaperje és a sudár rozsnok. A kétszikűek közül jellemző az inkább meszes talajt igénylő nagyvirágú gyíkfű vagy a fűzlevelű inula, az őszi kikerics. Magasfüvű rétek ritka fészkelő madara a harsogó haris. A Losonci-, Ipoly- és Bíboros kosbor a Rima-medence sík területeinek nedves rétjein költ a sárga billegető és a rozsdás (fotó: Balázs Cs.) csaláncsúcs. A nappali lepkék közül a mocsárrétek területének csökkenésével ritkává vált a védett vérfű-boglárkalepke és csökkenőben van a nagy tűzlepke állománya is. A szárazabb legelőkön a csenkeszek, a ritka és védett árvalányhajak, az élesmosófű, a nedvesebb területeken a szittyók vagy a sásfajok a jellemzők. A legelők kétszikű növényei közül a lóherefajok, a csüdfűfajok, a gyógynövényként ismert közönséges párlófű, a gyapjas aszat, a védett agárkosbor és a bíboros kosbor, a kakukkfüvek vagy a különböző rózsafajok jellemzőek. A szárazabb és meredek hegyoldalakon előforduló füves élőhelyek ritka védett növénye az árvalányhaj, a leánykökörcsin, a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és csak a Pannon-medencében előforduló borzas len. A legelők gombái a kerti csiperke és a mezei szegfűgomba. Nagyon értékes a száraz gyepek lepkefaunája. Főleg a csüdfű-fajokkal, szurokfűvel, kakukkfűvel benőtt hegyoldalakon található több ritka boglárka-, gyöngyház- és tarkalepke. A juh- és szarvasmarha-legelőkön előfordulnak ritka bogárfajok, mint a bundásholyva vagy a lőcslábú galacsinhajtó, melyekkel a búbos banka táplálkozik. A legelők felett már márciusban felfigyelhetünk az erdei pacsirta énekére. A XX. század 40–60-as éveiben a legelők állata volt az ürge, ami napjainkra az élőhelyek csökkenése és a mezőgazdaságban a vegyszerek nagymértékű alkalmazása miatt vált ritkává. A legelőkön általában mindig található valamilyen cserje, magányosan álló hagyásfa, kis facsoport, a kevéssé megközelíthető helyeken (pl. mély vízmosásos árkoknál) az erdőfoltok. A jószágnak szüksége volt a nyári napsütésben az árnyékra, a legelőknek kiszáradás ellen a fákra. Elődeink így alakították ki a fás legelőket. Általában a rózsa, kökény, fagyal, szeder, veresgyűrű som, galagonya cserjékkel, vagy vadkörte, mezei juhar, vadalmafával részben benőtt legelő nagyon sok állatfajnak nyújt megfelelő élőhelyet. Itt fészkel a ritka karvalyposzáta, a tövisszúró gébics, az őszapó, a fitiszfüzike, de gyakori a citromsármány, az énekes rigó és a feketerigó is. A nedvesebb helyek közelében a fülemüle költ.

FELADAT: 1. A párosok egyik tagja legelőkön élő faj. Válaszd ki, melyik az. Készíts posztert, amin ezt be is tudod mutatni társaidnak: vadkörte – hegyi szil; boróka - fürtös bodza; mókus – ürge; árvalányhaj – gyapjúsás; gyöngyvirág - fekete kökörcsin; szagos müge – kakukkfű; lőcslábú galacsinhajtó – nagy hőscincér; búbos banka – jégmadár.

Bokros legelők egy külön csoportját alkotják a borókások. Ennek az örökzöld cserjének a törzsében fejlődik felnőtt példánnyá a ritka és védett borókacincér. A közönséges boróka tökéletes védelmet nyújt a zöldikéknek és a kenderikéknek a fészkeléshez.

Vízi élőhelyek A legismertebb mocsári és vízi élőhelyek a mesterséges víztárolók közelségében találhatók. A legmélyebb vizeknél hínárnövényzet él. A vízmélység fokozatos csökkenésével jutunk el a mocsári növényzeten keresztül a magaskórósokhoz. 32





Legmélyebb vízmélységet igényelnek a rögzült hínárosok. Gyökereikkel az aljzathoz rögzülnek. Ilyen a vidrakeserűfű, a békaszőlő vagy a víziboglárka. A legalacsonyabb sík területek lassú folyású vizeiben előfordul a sárga vízitök. A lebegőhínárok a sekélyebb vizekben fordulnak elő, mint a lebegő békalencsefajok, vagy a nagyobb vizeken is előforduló közönséges rence. Víztárolóinkon általában a keserűfű fajokra építi úszó fészkét a búbos vöcsök. Közelségében gyakran a fehér hókájú szárcsa is költ. Mocsári nőszirom

Fehér pásztor-szitakötő

A mocsári növényzet a víztárolók (fotó: Balázs Cs.) (fotó: Balázs Cs.) parti részeit foglalja el. A nádasok és a gyékényesek összefüggő, gyakran 3 m magas, aljnövényzet nélküli növénytársulások. Számos madár fészkel ezeken a helyeken, mint a ragadozó barna rétihéja, kicsit magasabban költ a törpegém, a nádirigó, de itt fészkel a nádi tücsökmadár és a cserregő nádiposzáta is. A sekélyebb vizű területeken megjelennek a magassásosak. Több sásfaj mellett itt nő a sárga nőszirom, a mocsári gólyahír, a közönséges lizinka. Sűrű növényzet közé rejti fészkét a guvat és a vízityúk. Az énekesmadarak közül gyakori fészkelő a nádi sármány és a foltos nádiposzáta. A magaskórós növényzet általában eléri az egy-két méter magasságot, ismertebb képviselőik a réti legyezőfű, a borzas füzény, a mocsári gólyaorr, a sédkender, a vízi peszérce és az óriás zsurló. Az állóvizek alján megfigyelhetjük a lassan mozgó ragadozó víziskorpiót. A csigák közül a mocsári csigát, a ragadozó életmódot folytató szitakötők lárváit, vagy épp az araszolva mozgó lópiócát találhatjuk itt. A vízi bogarak közül a keringőbogarak, a csíborok és a csikbogarak jellemzően vízi életmódot folytatnak. A vízfelületen pedig molnárkák cikáznak. A víztárolók közelségében hallhatjuk a kecskebékák kuruttyolását. A barna varangy hangját már kevesebben ismerik. Főleg kétéltűekre vadászik a fején sárga félhold alakú mintát viselő vízisikló. Tavasszal és koraősszel a víztárolók iszappadjain a vonuló billegetőcankók, kis lilék, pajzsos cankók vagy a ritkább piroslábú cankók és szürke cankók lelnek megfelelő táplálkozó- és pihenőhelyre. A nádasok szegélyeiben szürke gémek és a ritka, hófehér nagy kócsag áll szobormereven, táplálékra lesve. A fészkelő fajok közül gyakori a tőkés réce. Csak kisebb számban, csak néhol költ a barátréce, a kis vöcsök és feketenyakú vöcsök. Vonulási időszakban, de vidékünkön ritkán, a víz felett dankasirályok, kormos szerkők és fehérszárnyú szerkők repkednek. Vízbe történő zuhanórepüléséről könnyen felismerhető a szintén csak átvonuló halászsas. Tisztavizű patakokban él a folyami rák. A patakokban fejlődnek a kérészek és az álkérészek, de számos kétszárnyú rovar lárvái is. A ritkább halfajok közül megemlíthetjuk a petényi márnát. A halban gazdag folyó- és állóvizek mellett él a vidra. Téli hónapokban a be nem fagyott Ipolyon, Sajón, Rimán kárókatonákkal is találkozhatunk.

FELADAT: 1. Tanulmányozd lakhelyed környékén a vízi élőhelyek élet- és növényvilágát. Készíts feljegyzéseket. Tanulmányaidat mutasd be társaidnak.

Sziklai élőhelyek Bazalt és andezit sziklákkal, kőkibúvásokkal a Cseres-hegység területén találkozhatunk. Mészkősziklák a Szlovák-karszt és a Derencsényi-karszt területén találhatók. A sziklahasadékok leggyakoribb növényei a fodorkák, a sárga kövirózsa, az enyves szegfű, a borsos varjúháj, a sziklai csenkesz. Ezeken az élőhelyeken a zuzmók is nagyobb számban fordulnak elő. Tavasszal citromsárga színbe „öltöztet” több kősziklát, várfalat (pl. az Ajnácskői-vár falát) a 33





sziklai ternye. Északi oldalakon gyakoribbak a mohák és a páfrányok, pl. az édesgyökerű páfrány. A cserjék közül előfordulnak a madárbirsek és a berkenyék. Természetes vagy mesterséges sziklai élőhelyeken fordul elő a barna színű fali gyík. A sziklai tölgyesekben a Szlovák-karszt néhány pontján is megtalálható a pannongyík. Szintén a sziklás, napsütötte oldalakat kedveli a szürkés színű, hátán sötétebb mintát viselő rézsikló. Kőbányákban, de természetes kőfalakon is költ az uhu. Kőbányák sziklafalaira vagy bükkfákra építi ágakból fészkét a holló. Lassan ismét kezd visszatelepedni a nagyon Sziklai ternye (fotó: Balázs Cs.) Uhu fióka (fotó: Balázs Cs.) ritka vándorsólyom. A Szlovák-karszt néhány kőbányájában, ott is már csak néhány párban fészkel a kövirigó. A Pelsőc és Rozsnyó közötti Pelsőci–fennsík déli oldalán fészkel jelentős számban a ritka bajszos sármány. A sziklai élőhelyek egyik különleges csoportját alkotják a barlangok. A gerinctelenek közül a Szlovák-karszt barlangjaiban él a vakfutrinka. Az emlősök közül leginkább a denevérek kötődnek a barlangokhoz. Jellegzetesen mészkőbarlangok téli lakói a nagy-, kis- és a kereknyergű patkósdenevérek, de ezenkívül előfordul itt a barna-hosszúfülű denevér, piszedenevér vagy a ritka hosszúszárnyú denevér is.

FELADAT: 1. Keresd ki határozókönyvben vagy interneten a kövirigót és a bajszos sármányt! Hasonlítsd össze, melyek a jellegzetes ismertetőjeleik.

Mezőgazdasági területek élővilága (szántók, szőlők) A XX. század közepéig a kisparcellás gazdálkodás volt vidékünkön ismeretes, amit a szövetkezetesítés nagyparcellás gazdálkodásra váltott. A mezőgazdasági területeken műtrágyát, permetet nagymértékben alkalmaztak. Ezzel sok fajt elpusztítottak, így a biológiai sokszínűséget csökkentették (pl. fogoly). Voltak azonban olyanok is, melyek a megváltozott körülmények között is megtalálták a megfelelő életkörülményeket (pl. őz). A földek szélein jellegzetes növényekkel találkozhatunk, mint a pipacs, a mezei szarkaláb, a nyári hérics, a kék búzavirág, a vetési boglárka, a vadrepce, a mezei árvácska, a mezei katáng. Valamikor gyakori gyomnövénynek számított a konkoly. Napjainkra szinte kiveszett.

Nőstény zöld gyík (fotó: Gális R.)

A mezőgazdasági területek számos állatfajnak is kedvező élőhelyet biztosítanak. Nyári estéken mezei tücsök és sáskák ciripelésétől hangos a mező. A hétpettyes katica levéltetvekre, a rezes futrinka pedig puhatestűekre, rovarokra vadászik. A nőstény zöld lombszöcske potroha kardszerű tojócsőben végződik. A szerves tápanyagban bővelkedő területeken gyakran a csalán alkot összefüggő növényzetet. Itt fejlődik a nappali pávaszem hernyója. A mezőszéli patakparti berkekben megtaláljuk a zöld levelibékát. Főleg a szőlők közelében, füves, száraz területeken láthatjuk a zöld gyíkot. Tavaszi és kora nyári estéken pitypalattyozik a fürj, a fogoly napjainkra már nagyon ritka fajjá vált. Szántóterületek közötKék búzavirág (fotó: Balázs Cs.) ti sűrű kökényesekbe építi ágakból gömb alakú fészkét a szarka. Az égbolton megfigyelheltjük a vörös vércsét, amint mezei pocokra vadászik. Az alacsony vetésben jól érzik magukat a mezei nyulak. A mezőgazdasági területekre (gabonaföldek, kukoricatáblák, stb.) számos nagyvad (őz, szarvas, vaddisznó, muflon) jár táplálkozni. 34





FELADATOK: 1. Figyeld meg a településed közelében található gabonatáblák néhány ismert és szép virágú gyomnövényét! Határozd meg virágzatukat. Készíts herbáriumot. 2. Mi a véleményed: kedvezett-e a nagyparcellás gazdálkodás a fogoly számára? Sikeresen alkalmazkodott-e ehhez a fogoly? Száma megnövekedett vagy ellenkezőleg, állományában csökkenés következett be? Mivel magyarázod ezt? 3. Állítsd fel a mezei állatok táplálékláncát. Pl. az alábbiak közül melyik a vörösvércse leggyakoribb táplálékállata: a) vándorpatkány, b) kék cinege, c) mezei pocok, d) sün, e) erdei pocok. Mivel táplálkoznak az említett fajok?

A települések élővilága Az emberi települések három jelentősebb típusát különböztetjük meg: a pusztákat, a falvakat és a városokat. A pusztákat természetes élőhelyek veszik körül. Vannak fajok, melyek a környező élőhelyekről jönnek ide táplálkozni (pl. holló), de vannak olyanok is, melyek jellegzetesen itt fészkelnek (pl. kuvik). A puszták állatvilága főleg az állattartással (juh, szarvasmarha, ló) függ össze. Az istállók belsejében felülről nyitott sárfészket épít a füstifecske. Nagymértékben csökkent a száma a kuviknak. Az állattartó telepek jellegzetes madara a búbos pacsirta. A házak körül a gyümölcsfák odvaiban mezei verebek fészkelnek. Nyáron a seregélyek csapata kertjeink gyümölcseinek fogyasztója. A Balog, Ipoly, Rima, Sajó menti falvak majdnem mindegyikében költ a fehér gólya. A településeken fészkelő gólyák a környék mocsaraira, vizes rétjeire járnak táplálkozni. A zöld varangy gyakran előfordul az emberi településeken. Az eresz alatt vagy a tetőtérben költ a barázdabillegető és a házi rozsdafarkú. Ismert madár a balkáni gerle, mely Közép-Európában csak a XX. század 30-as éveiben telepedett meg. Kertes házaknál esténként felfigyelhetünk a sünre, ahogy épp rovarokból álló tápláléka után kutat. A keleti cickány csupán 4–8 gramm tömegű rovarevő emlősünk. A falvakban elhagyott házak padlásain, de városokban is él a nyest. Falvakon él a napjainkra már ritkává vált görény. Fő táplálékállata a vándorpatkány. A városok lakótömbjének eresze alatt költ a zárt sárfészket építő molnárfecske, a tető alatti szellőzőnyílásokban fészkel a sarlósfecske, ide húzódik be a koraidenevér is. A panellakások szigetelésekor sok állat elpusztul. Rimaszombatban, a belvárosban magas fák koronájában csapatosan fészkelnek a vetési varjak. Losoncon és Rimaszombatban költ a varjútól kisebb csóka. A városi parkokban jól érzi magát a feketerigó. Út menti fasorokon, közterületi bokrosokban tengelicek, zöldikék, kenderikék és csicsörkék fészkelnek. Télen örökzöld tűlevelű fákon csapatokba verődve tanyáznak az erdei fülesbaglyok. Balázs Csaba

FELADATOK: 1. Magyarázd el, hogyan és miért lehet veszélyes néhány állatfajra a panellakások szigetelése. Te milyen megoldásokat tudsz ezen állatfajok megmentésére? 2. Mit gondolsz, a három felsorolt fecske nevű madárfaj közül melyik nem tartozik a fecskefélék (Hirundinidae) családjába: molnárfecske, sarlósfecske, füstifecske? Járj utána szakkönyvek segítségével.

35

I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA



ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE)

A Sajó felső folyása

Heľpa

Dedinky

Pohorelá

Telgárt Šumiac

Dobsina

Gara

m

Gölnic S ajó

Murány

Betlér Rozsnyó

Nagyrőce

Ge

ncs

Kisgencs

i-T ur óc

Várhosszúrét

Berzéte

Csetnek

Páskaháza

uró ti-T

a ug

Ny

Ke let

Jolsva

Csermosnya

ó

rán y

Saj

Mu

c

Gice Szilice

Deresk Lice

Jósvafő

Felsővály

Beretke Sánkfalva

Jósva

Sajógömör

ly Vá Kálosa

Kecső

Beje

Szuhafő Tornalja

Kövecses Sz uh

Hanva

Sajó

a

Rima

Lénártfalva Putnok

Sajó

y Hangon

36

Ózd

Bódv a

Harkács

A hely, ahol élünk Gömör Észak-Nógrád

Recommend Documents