A KAMARAERDEI ÓVODA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2004. Kiegészítés: 2007.
A Minőség Irányítási Program törvényi háttere A közoktatási törvény 40. § (10) szerint „a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.
Az oktatási miniszter 3/2002. (II. 15.) OM rendelete A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 4.§ (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését ú, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési-tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégezendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. A nevelési – oktatási intézmény munkatervének összhangban kell állnia az intézmény nevelési programjával, pedagógiai programjával, az általános művelődési központ munkatervének a pedagógiai – művelődési programmal.
2
Intézményünk minőségügyi előtörténete Intézményünk a Kamraerdei Óvoda 1999. szeptemberében kezdte meg működését. Környezeti adottságai kedvezőek kertes, családi házas övezetben a Kamaraerdő közelségében fekszik. Óvodánk épülete kívül, belül esztétikus, jól kialakított /kivéve a tornatermet/. Felszereltsége igényes és esztétikus és nagyban segíti a nevelőmunka hatékonyságát. Az épület tiszta, jól karbantartott, biztonságos a balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok betartása megfelelő. A személyi feltételek kedvezőek, szakképzett pedagógusok és munkájukat, gyermekeket szerető technikai dolgozók közösen, jó kollektívában végzik a feladatokat. Amelyet a szakszerű, határozott és igényes óvodavezető mindenben segít és támogat. Az óvodapedagógusok felsőfokú végzettségűek, akik megszerezték azokat a tanúsítványokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a helyi programunkban felvállalt feladatokat hozzáértő minőségben el tudjuk látni: Környezeti nevelés szobában, szabadban, Kézműves tanfolyamok Logopédiai diagnosztika Drámapedagógia Számítógép az óvodában Óvodapedagógusok hulladék gazdálkodása Komplex játékdiagnosztika és terápia a nevelés folyamatában Valamennyi dajkánk elvégezte a dajkaképző tanfolyamot Az óvodában mind a gyerekek között, mind a felnőttek között formálódik a közösség! Tudatosan sokat teszünk ezért, és büszkeséggel tölt el minket, hogy az óvodánkra a jó hangulat, a családias, tevékeny légkör a jellemző. Kapcsolattartásunk folyamatos a szülőkkel, a szülők közössége is jó irányban formálódik. Helyi programunk fontos célkitűzése, hogy a gyermekek nevelését, fejlesztését élményt nyújtó programokkal segítsük. Ebből adódóan igen nagy szerepet szántunk a hagyományok megteremtésének. Közülük kettő városi szinten is működik. Partnereink igényeire figyelünk, meghallgatjuk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jelentkező igényeket maradéktalanul kielégítsük. A program szellemében az óvodában hatékonyan működnek a szolgáltatások és a különszolgáltatások a gyermekek és szülők megelégedésére. 3
Iskolába lépéskor gyermekeink koruknak megfelelő fejlettséggel rendelkeznek. A róluk kapott iskolai visszajelzések igen pozitívak. A minőségi munka mindig elsődleges, ennek érdekében ilyen jellegű szakkönyvekkel bővítettük könyvtárunkat, szakmai napokat szerveztünk a nevelőtestület számára, részt vettünk a témához kapcsolódó továbbképzéseken: Minőségbiztosítás 2001. Minőségirányítási Program elkészítése, című konferencia az Oktatási Minisztérium szervezésében 2004. 2004. február hónapban – fenntartó elvárásának is megfelelve- kezdtük el a COMÉNIUS alapú minőségbiztosítási modell kiépítését.
Minőségpolitikai nyilatkozat Fontosnak tartjuk, hogy a törvényes működés betartása mellett óvodánk jó hírnevét fenntartsuk, és ennek érdekében a magas színvonalú minőségi munkát biztosítsuk. Partnereink érdekében, folyamatosan vizsgáljuk igényeiket, és mindent megteszünk, hogy az igényeket kielégítsük, a kivívott rangunkat megtartsuk. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk nyújtott ismertek korszerűek és tudományosan megalapozottak legyenek. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a gyerekek érdeklődését ébren tartsuk, és a szülőket megnyerjük nevelési céljainknak. Intézményünk kinyilvánítja, hogy a természetvédelemre és a szelektív hulladékgyűjtésre fokozott hangsúlyt fektet. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy nyissunk a lakosság felé, kedveskedjünk nekik, továbbá Budaörs valamennyi óvodájának bevonásával népszerűsítsük a természet védelmét. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy az óvodai élet végére a gyerekek rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a kudarc nélküli iskolakezdéshez. Vállaljuk, hogy intézményünket karban tartjuk, esztétikusan fejlesztjük és kihasználjuk az Eu - integrációból adódó pályázati lehetőségeket.
4
Fontosnak tartjuk, hogy az élethosszig tartó tanulás feltételeit biztosítsuk. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyerekek mindenek feletti érdekeit nem csorbítva minőségi szolgáltatásokat szervezzünk. Felelősek vagyunk azért, hogy önkritikával végzett munkával, folyamatos ellenőrzéssel és elemző értékeléssel, minőségi csapatmunkával olyan embereket neveljünk, akik megtalálják helyüket a társadalomban, és a változó világ aktív és boldog részesévé váljanak.
Jövőképünk Óvodánk a jövőben is - a számunkra nagy előnyt jelentő egészséges környezetben – esztétikus tárgyi feltételekkel, tisztán és biztonságos intézményként működik. Szakmai hírnevünket is öregbítő eredményeinkről közvetlenül és közvetett módon a jövőben is tájékozott lesz környezetünk. A szakmailag jól felkészült és gyermekszerető felnőtt közösségünk lehetővé teszi, hogy belső értékeink még nyilvánvalóbbá váljanak mindenki számára. Arra törekszünk, hogy óvodánkban a vidámság és a jó hangulat uralkodjon, ahová gyermek és felnőtt egyaránt szívesen tér be, ahol az együvé tartozás érzése büszkeséggel párosul. A szülők nyugodtan hagyják itt gyermekeiket tudván, hogy gyermekük biztonságban és olyan közösségben van, ahol jól érzi magát, mert szeretik és elfogadják értékeit, és mindent megtesznek személyiségének sokoldalú fejlesztéséért. Az itt dolgozókban magas az igény a szakmai kihívásoknak és az uniós elvárásoknak való megfelelést illetően, ebből is fakad az intézményünk minőségelvű működése. Az új iránt fogékony nevelőtestületünk nagy hangsúlyt helyezve a környezettudatos nevelésre, a gyermek nevelésén túl a szülők szemlélet és viselkedés módjára is pozitívan hat. Hagyományainkat a jövőben is ápoljuk, gazdagítjuk. Körültekintő tervezéssel kívánunk a gyermekek és felnőttek számára egyaránt élményt nyújtó programokat szervezni. A város intézményeivel és a fenntartóval megfelelő, jó kapcsolatot építünk és ápolunk. Partnerközpontú szemléletünk alkalmassá tesz bennünket arra, hogy 5
partnereink elégedettségét folyamatosan mérve – igényeiket és elvárásaikat az intézmény működéséhez igazítsuk.
Intézményünkre vonatkozó fenntartói minőségpolitika Fenntartói elvárás az intézmény felé
A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok
A célok fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok
Óvoda – iskola szakmai Legyen folyamatos, együtt • Iskola által kínált párbeszéd javítása, az óvodából működő kapcsolat az óvoda és programokon való részvétel /pl: az iskolába való átmenet az iskola között! rajzverseny eredmény feszültségeinek oldása. hirdetéséhez kapcsolt program/ Tanító nénik az óvodában /óvoda látogatás/
•
Tanító nénik az óvodai szülői értekezleten
•
Óvónők iskola látogatása az óvodásokkal
•
Óvónők látogatása az iskolában /követő mérés/ • Kapcsolatfelvétel Sajátos nevelést igénylő, részképesség zavarral küzdő, /Nevelési Tanácsadó, logopédus, gyógytornász/ gyógy- testnevelésre szoruló gyermekek irányítása a • Kapcsolattartás szakszolgálathoz. / Nevelési • Visszajelzések Tanácsadó, logopédus, alapján beavatkozás óvodai gyógytornász/ szinten •
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése.
Hely, idő, szakember biztosítása • A testület ülésein való részvétel •
Szorosabb kapcsolat kiépítése a Kapcsolattartás a képviselő képviselőtestülettel testülettel.
• A képviselők meghívása az óvoda rendezvényeire
Részvétel a városi rendezvényeken
•
6
Fenntartói elvárás az intézmény felé
A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok
Nevelési tanácsadóval szorosabb Kapcsolattartás a Nevelési kapcsolattartás, Tanácsadóval. tehetséggondozás. • Középsősök preventív szűrése
Tanköteles korú gyermekek vizsgálata /Nevelési Tanácsadó/
•
•
Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a város valamennyi közoktatási intézményében, valamennyi kapcsolódó területen
Tehetséggondozás
Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése.
A célok fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok •
Kapcsolatfelvétel
•
Kapcsolattartás
• • •
Beavatkozás Szűrés Hely, idő,
szakember
Irányítás a megfelelő helyre Az intézmény rövid és középtávú tervezésében a cél elérését szolgáló feladatok megjelenítése. •
Az alapkészségek megerősítése Az egészséges életmód és a Belső továbbképzések és fejlesztése az életkornak környezetvédelmi nevelés szervezése a témában. megfelelően. áttekintése. Akadályverseny hagyományának Fejlesztési feladatok megjelenítése a munkatervben. további ápolása. Intézményi önértékelés során Megfelelő mérőeszközök az eredmények nyomon kidolgozása és beépítése a követése. mérési rendszerbe. Neveltségi szint mérése, pedagógiai hozzáadott érték mérése.
Egyes nevelési területeknél leírt, a fejlődés elvárható jellemzői. /személyiség fejlesztése/
Mérések. A fejlődés jellemzőinél százalékosítani a kívánt eredményt. Ezeknek a MIP - ben meghatározott mérése. /mikor, hányszor, hogyan, ki, stb/
7
Fejlesztendő területek Saját elvárásaink
A z elvárásokból adódó intézményi céljaink
A célok eléréséhez kapcsolódó feladataink
A városi intézmények közötti Minőségileg magasabb szintű Partneri eredményeinek kapcsolatrendszer gyakorlata. gyakorlat kiépítése a város folyamatos beépítése. intézményeivel. Közös szakmai programok igénymérés kezdeményezése. Részvétel a közös szakmai programokon, rendezvényeken Szorosabb kapcsolat a gyógytornásszal, a roma önkormányzattal.
Az alapkészségek Az egészséges életmód, megerősítése, fejlesztése az életkornak megfelelően. Környezetvédelem, hulladékgyűjtés.
Helyes eszközfogás, a kenyér kultúráltabb fogyasztása, rendezettebb öltöző, gyakoribb séta az erdőbe.
szelektív Kiemelt feladat, nagyobb figyelem erre a területre. A szülők meggyőzése a hulladékgyűjtés helyes módjáról.
Matematikai nevelés terén
Ne maradjon ki senki a mikro csoportos fejlesztésből.
Anyanyelvi nevelés terén
Hallgassák meg egymást, beszédfegyelem kialakítása
Rajzolás, kézimunka
eszközök mintázás, Az használata..
biztos
A vastagon szerkesztett sorok intézményünk MINŐSÉGI céljai.
8
Az intézmény minőségfejlesztési rendszere Minőségfejlesztési rendszerünk működését az ÖMIP- hez hasonlóan a PDCA SDCA /tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás / ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés - biztosítja. Az alábbi tevékenységeket szervezzük ciklusokban: stratégiai célok kijelölése helyzetértékelés feladat- célok alkotása terv készítése végrehajtás értékelés és visszacsatolás.
A tervezés folyamata, és dokumentumai Testületünk munkájában döntő és meghatározó szerepe van a tudatosságnak, tervszerűségnek (kellő rugalmassággal kezelve), hiszen a nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható óvodai munkát ez biztosítja. A tervezéssel szemben támasztott követelményeink: • Tartalom és forma egysége • Távlati és szakaszos tervezés egysége /ez szorosan összefügg a vezetés folyamatosságával és ciklikusságával / • Helyes logika • Konkrétság • Dokumentumok egymásra épülése • Visszacsatolás biztosítása. Tervezésnél, az intézményi dokumentumok egymáshoz való viszonyának ismerete nélkülözhetetlen, hiszen tartalmuk kölcsönösen meghatározza és befolyásolja egymást.
9
Minőségi működésünk szempontjából Az óvoda törvényes működését garantálják azok a dokumentumok, melyek terveinket, szabályzatainkat tartalmazzák. A dokumentumokat úgy tároljuk, hogy minden érintett dolgozó hozzáférhessen.
Intézményi dokumentumok rendszere Jogszabályok: KJT, KTV, OM Rendeletek Önkormányzati rendeletek ÖMIP
Ezek a dokumentumok az irodában találhatók meg.
Hosszú távú terveinket rögzítő dokumentumok: Helyi Óvodai Nevelési Program 4 évenként felülvizsgáljuk Minőség Irányítási Program 4 évenként felülvizsgáljuk Óvodavezetői Program 5 évenként felülvizsgálva Iratkezelési szabályzat 4 évenként felülvizsgáljuk Munkavédelmi szabályzat 4 évenként felülvizsgálva Szervezeti és Működési Szabályzat Törvényi változás, vagy belsőrend Változás függvényében felülvizsgálva. Továbbképzési program 5 évenként felülvizsgálva 10
E dokumentumokból minden csoportszobában, az irattárban, az óvodavezető irodájában és az önkormányzat Közoktatási Irodáján található 1 példány. Középtávú terveket rögzítő dokumentumok: A vezető éves beszámolója A vezető éves terve HACCP évenkénti felülvizsgálata Beiskolázási terv Eme dokumentumokhoz / kivéve a HACCP dokumentumokat/, mindenki hozzáférhet a csoportszobákban, az irattárban, az óvodavezető irodájában, valamint az önkormányzat Közoktatási Irodáján. A HACCP dokumentumait az óvodavezető irodájában találhatók. Rövid távú terveinket rögzítő dokumentumok: Projekt tervek
Ezeket a dokumentumokat az óvodavezető irodájában lehet megtalálni
Pályázatok
Nevelési tervek
Ezeket a dokumentumokat a csoportszobákban lehet megtekinteni.
Ütemtervek
11
Intézményünkben működő minőségfejlesztési modell
Lépésekszakaszok
Nyitott önértékelés
P
D C A S D C A
Az érdekelt felek - partnereink azonosítása Partnerek igényeinek és elégedettségének mérése Az igények elemzése
Célok és prioritások meghatározása, módosítása Intézkedési terv készítése Az intézkedési tervek megvalósítása Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése Korrekciós terv készítése és megvalósítása
Eredmények Belső és külső intézménykép. A fenntartó elvárásai, a dolgozók elvárásai. Erősségeink és fejlesztendő területeink. Közvetlen és közvetett partnerek azonosítása. Partnerek képviselőinek megnevezése. Partnerfrissítés. Nyitott és objektív módszerekkel. Elégedettségi és elégedetlenségi mutatók felismerése. Az igények azonosítása. A vizsgálat eredményeinek összehasonlítása: Mit láttunk helyesen, miben tért el a fontosság megítélése. Következtetések levonása a teljes dolgozói kör bevonásával / okok kutatása /. Célok kitűzése prioritási sorrend felállítása. A célok eléréséhez vezető cselekvési sor elkészítése. A teljes dolgozói kör az intézkedési terven dolgozik. Az értékelés visszacsatolása az elemzés szakaszába. Sikeres fejlesztések beépítése a működés folyamatába. Tanulságok levonása. Az évenként elvégzett igény és elégedettség vizsgálat eredményeinek visszacsatolása az elemzés szakaszába.
12
D C A
Irányított önértékelés Eljárásrendnek megfelelő / négyévente /önértékelés az alábbi területeken: Adottságok vonatkozásában: A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében A stratégiai tervek és azok megvalósulása. Intézményi folyamatok szabályozottsága. A szabályozási rendszer teljessége. Erőforrások. Partneri igények. Eredmények tekintetében: A munkatársak bevonásának mértéke. A folyamatos fejlesztés eredményei. A partnerek elégedettsége. A szabályozási rendszer bevezetettsége, hatékonysága. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei. A kitűzött célok elérése, megvalósítása. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága.
2004. február 18.-tól a nevelési év végéig az intézmény nyitott önértékelését végeztük el. A modell felépítésének tervezett időpontja 2005. június 30.
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége A vezető felelőssége, hogy biztosítsa a minőség iránti elkötelezettséget, a törvényes működés rendjét. Ennek érdekében személyes példamutatással vesz részt a MIP kidolgozásában, és végrehajtásában, erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes dolgozói kör mindennapi tevékenységét. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azoknak a dokumentumoknak tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. Lehetőséget biztosít a jogi dokumentumok megismerésére. A stratégiai tervezés szintjén, biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak.
Az óvodavezető feladatai és felelőssége a jogszerű működés biztosítása:
Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy a teljes működést szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a 13
fenntartó önkormányzat valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény dolgozói megismerjék, betartsák. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a különböző szintű rendeletek megtalálhatók: Magyar Közlöny internetes honlapján Oktatási Közlöny nyomtatott formába 1 példányban, az irodában. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az óvodavezető tekinti át, és az információkat továbbítja az információs hálózat működtetési rendjének megfelelően A külső és belső jogi szabályozók betartatásának biztosítása kétféle úton valósul meg intézményünkben: • A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is. • Az intézmény vezetője a belső ellenőrzési rendszer működtetése és az érdekképviseleti szervek képviselői számára véleményezési és egyetértési jogkör gyakorlásának biztosításával független belső kontroll működését is lehetővé teszi.
A vezetés összetétele, kompetenciája • • • •
Óvodavezető Óvodavezető helyettes Minőségfejlesztési TEAM vezetője Mindenkori munkaközösségek vezetői
Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix láthatóvá teszi a főfolyamatok gazdáit. A Óvodavezető B Óvodavezető helyettes C Minőségfejlesztési TEAM vezető 14
D Óvodapedagógusok E Folyamatgazda / megbízott 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 7. 17.
FOLYAMAT Stratégiai tervezés Éves munkaterv Csoportok éves pedagógiai terve Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partneri igény és elégedettség mérés Kiválasztás és betanulás Továbbképzés
Belső értékelési rendszer Ösztönző rendszer Gazdasági, pénzügyi Tárgyi eszköz, felszerelés Egyéb kiszolgáló folyamatok Óvodai jelentkezés Beiskolázás A gyerekek fejlődésének értékelése Az intézmény működésének éves értékelése Belső audit
A B C D E * * * * * * *
* * * * * *
* * * * *
Feladatkörök Az óvodavezető minőségirányítási feladatai A Közoktatásról szóló törvény egyértelművé teszi, hogy a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési program feladatait a minőségirányítási program részeként kell értelmezni. A minőségfejlesztési feladatok megvalósulásáért, a minőségfejlesztési rendszer működtetéséért az intézményvezető a felelős. A minőségfejlesztési team - vezető, valamint a támogató szervezet feladatai: A dolgozói kör egyetértésével az óvodavezetőtől kapja megbízását a team vezető. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a minőségfejlesztési team irányítása.
15
Ezen belül kiemelt feladatai: Elkészíti, az állandó team tagjaival közösen a minőségfejlesztési munka éves munkatervét a következő szempontok figyelembevételével: • Intézményi Minőségirányítási Program • Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje • Irányított önértékelés eljárásrendje • Vezetői átvizsgálások szervezése • A minőségfejlesztési rendszer működéséből adódó intézkedési tervek Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, és vezetői értekezleteken tájékoztatja erről az óvoda vezetőjét. Szervezi a minőségfejlesztési köröket, és folyamatosan ellenőrzi munkájukat. A minőségirányítási programban meghatározottak alapján előkészíti a vezetői átvizsgálásokat. Folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemenő adatait, tervezi a szükséges beavatkozásokat, javaslatait a vezetőséggel folyamatosan egyezteti. Az intézményben folyó minőségfejlesztési minőségfejlesztési team feladata.
munka
koordinálása
a
A csoport tagjai munkájukat határozott idejű megbízás alapján végzik. A team vezetője és tagjai munkájának elismerése az oktatási miniszter 3 / 2002. ( II. 15. ) OM rendelete 9. § alapján történik. A csoport összlétszáma nem haladhatja meg az 5 főt. A teamet a minőségfejlesztési team vezetője irányítja, munkáját az éves munkaterv szerint végzi. A team munkáját minden nevelési év végén az intézményvezető értékeli. Az értékelő megbeszélésen a tagjai, a vezető és az intézményvezetés tagjai vesznek részt. A minőségfejlesztési munka során feltárt problémák megoldására, feladatok, intézkedések végrehajtására szerveződő csoportok a minőségi körök. A minőségi körök szervezésére a minőségfejlesztési team vezető tesz javaslatot, tagjait határozott időre az intézmény vezetője bízza meg. Feladataik: • Megválasztják vezetőjüket • Munkatervet / projekttervet / készítenek • Munkájukat a minőségfejlesztési team vezető folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén segítséget nyújt 16
• Írásban számolnak be az elvégzett munkáról A minőségfejlesztési körök munkáját – feladatuk befejezése után – a minőségfejlesztési team vezetője értékeli. Az értékelő megbeszélésen az intézmény vezetője is részt vesz. A minőségfejlesztési rendszer felülvizsgálata: Az intézmény vezetése évente két alkalommal – az éves munkatervben meghatározott időpontban - az óvodavezetés, vezetőségi átvizsgálást tart, melynek során a minőségfejlesztési rendszer működését vizsgálja meg. A vezetőségi átvizsgálás szervezése a minőségfejlesztési team-vezető feladata.
A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése Célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, pedagógiai elveinket, a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk.
17
Intézményvezetői ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés során az intézmény vezetése meghatározza működő folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket és módszereket, valamint az ellenőrzés során nyert információk felhasználásának módját és az azt követő beavatkozást. A vezetői ellenőrzés, értékelés alapelvei: • • • • • • • • • •
Konkrétság Objektivitás Folyamatosság Tervszerűség Pedagógiai önállóság tiszteletben tartása Humánus megközelítés Kölcsönös bizalom Önállóság, önértékelés fejlesztése Perspektívák adása Pozitívumok erősítése
Az óvoda belső ellenőrzése, a vezető ellenőrzésének területei: Cél: A pedagógiai munka ellenőrzése, a tevékenység hatásosságának mérése. A csoport fejlettségi szintjének felmérése a tanév elején. Tájékozódó ellenőrzés. A nevelőmunka eredményeinek mérése a tanév végén. Az ellenőrzés tapasztalatait az óvodapedagógussal ismertetni kell. Az értékelésnél a csoportot vezető mindkét pedagógusnak jelen kell lenni. Az ellenőrzés időpontját az óvodavezető az éves tervben rögzíti. Az éves tervet az óvodapedagógusok év elején megkapják. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A csoportvezetéshez kapcsolódó dokumentumok ellenőrzése: A megfigyelési bejegyzések, mérési eredmények ellenőrzése a fejlődési naplóban. 18
A csoportnapló ellenőrzése. A mulasztási napló vezetésének ellenőrzése. Az étkezési napok nyilvántartásának ellenőrzése. A kötött és kötetlen foglalkozások rendszerességének ellenőrzése. A szülők minőségi tájékoztatásának ellenőrzése /kiírások, szülői értekezletek /.
A dajkák munkájának ellenőrzése: A gyermekekkel való bánásmód, kapcsolatuk a gyerekekkel, a gyermekcsoporttal. A munkakörükbe tartózó helyiségek tisztántartása, baleset és egészségvédelem szempontjából. Valamennyi óvónő és az óvodavezető feladata ennek ellenőrzése. Egyéb ellenőrzési feladatok: Az óvoda épületének, környékének rendszeres ellenőrzése balesetveszélyesség és tűzvédelmi szempontból az óvodavezető helyettesének feladata. A munka alkalmassági vizsgálatok eredményeinek érvényességét az óvodatitkár ellenőrzi. A gyermekvédelmi felelős munkáját az óvodavezető helyettese ellenőrzi. Az óvodakertben munkát végző gondnok tevékenységét az óvoda vezetője ellenőrzi. A kisegítő dolgozó munkáját az óvodavezető ellenőrzi. Az ellenőrzési feladatok egy része átruházható a munkaközösség-vezetőre A HOP végrehajtásának ellenőrzése. Gazdálkodási ellenőrzési feladatok: létszám, bér, állóeszköz, készlet és energia, működési bevételek, vagyonvédelem Pénzügyi és számviteli ellenőrzési feladatok: • Analitikus nyilvántartások • Bizonylati rend • Pénzkezelés • Dokumentumok kezelése
19
Mérés Az Oktatási Minisztérium "minőségelvű oktatás irányításának célja egyfelől az oktatás összetartása, másfelől viszont azoknak a kereteknek, eljárásoknak a kijelölése, megteremtése, amelyek között a helyi igényeknek és elvárásoknak megfelelően működhetnek az iskolák, óvodák. Az intézményi autonómia ugyanis nem lehet öncélú, valódi értelmét akkor nyeri el, ha egyidejűleg képes a színvonalas képzést mindenki számára elérhetővé tenni, és - lehetőség szerint - a speciális elvárásoknak is eleget tenni." A mérés, értékelés és minőségfejlesztés munkánk részévé válik az elkövetkező években. A külső, felülről való értékelést a belülről fakadó önértékelésnek kell felváltania. Ez a feladat az óvodapedagógusokról szól, az ő minőségi munkájukról. Ez a minőségi munka a gyermekek szükségleteinek, igényeinek, érdekeinek való megfelelést, valamint a szülők, a fenntartó igényeinek kielégítését jelenti. Az óvodavezető részéről kiegészül ez a dolgozók igényeinek, elvárásainak való megfeleléssel, melynek része az előírt mennyiségű, és minőségű eszközök, felszerelési tárgyak biztosítása is. "Minőségi igényünk, olyan óvodai életforma megalkotását jelenti, amely egyre alkalmasabb arra, hogy a kisgyermekkor a boldogság emlékeinek tárháza, a valódi erkölcs és viselkedéskultúra forrásvidéke legyen és ne csak múló, felejtésre ítélt epizód az ember életében." - idézet Zilahi Józsefné cikkéből. Ezért fontos számunkra, hogy mennyire érzik jól magukat a gyerekek az óvodában, mennyire derűs a kedélyük, milyen a játékuk, egészséges-e életritmusuk, jók - e szokásaik, mennyire tiszta, szép a környezetük. Érezzük - e a szülők bizalmát, elégedettségét. Ennek érdekében soha nem zárjuk ki a szülőket az óvoda életéből, gyermekük óvodai életéből. Megfontoltan tűzzük ki a célokat, szaktudással válogatjuk meg a módszereket, eszközöket, hiszen munkánk egyéni gondoskodásból, egyedi helyzetek felismeréséből áll. Nem fokozhatjuk le az óvodai nevelést ipari szalagmunkává, hiszen nem ISO 9001: 2000. "szabvány gyerek" nevelése a cél. A minőségbiztosítás gyakorlati megvalósításánál a következő elveket vesszük figyelembe: A minőségfejlesztés hosszú távú, több évet átfogó tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a megvalósítás időigényes, és igen komoly előzetes átgondoltságot feltételez. Az intézmény egészét érinti, tehát az óvoda valamennyi dolgozójának támogatását és részvételét feltételezi. Óvatosan bánunk a méréssel, különösen vonatkozik ez a gyermekcsoportot vagy az egyes gyermeket érintő mérésekre. 20
A szülők megnyerése nem a kérdőívek számától függ, hanem attól, mennyire érzi jól magát az óvodában a kisgyermek. A magas szakmai színvonal nem helyettesíthető a minőségbiztosítással. A minőségbiztosítással intézményünk nevelőmunkájának stabilitását, kiegyensúlyozottságát és színvonalasságát segítjük elő.
A partnerkapcsolatok működtetése A jelenleg épülő minőségbiztosítási modell kapcsán pontosan meghatározzuk majd a partnerek elégedettségének mérési módját.
Igény és elégedettség mérés: Célja: Minőségpolitikánk arra törekszik, hogy mint szolgáltató intézmény, megismerjük partnereinket és velünk szemben támasztott igényeit. Ennek alapján fejlesztjük folyamatosan intézménypolitikánkat, tudatosan törekedve igényeik, és elvárásaik teljesítésére. Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje: Az irányított önértékelést követően kétévente, aug. 21. és nov. 3o. között végezzük a partneri igény és elégedettség mérést. Intézményünk partneri listájának évenként frissítjük. Közvetlen és közvetett partnereink elégedettségét és igényét mérjük interjúval, kérdőívvel, ill. erre a célra kidolgozott speciális eszközzel. Az eszközöket az IMIP melléklete tartalmazza A mérés eredményét összesítjük. A következtetéseket levonjuk. A mérések eredményeit felhasználjuk minőségi céljaink meghatározásához Az eljárás lefolytatása az irányított önértékelés része. A begyűjtött kérdőíveket két évig őrizzük. Területi érvényessége: az érintettek köre a mindenkori intézményi partnerlista szerint A téma gazdája: Minőségfejlesztési TEAM- vezető Partnereink mérése a mérési tervben meghatározottakon túl kiterjed az óvoda napi működésén túl a fogadóórákon, szülői értekezleteken és az egyéb alkalmakkor (panaszok), spontán beszélgetések során gyűjtött információkra, 21
melyeket óvónői és dajkai vagy munkatársi megbeszéléseken vitatunk meg és értékelünk, illetve rögzítünk. Közvetett partnerek mérésére az évenkénti partnerlista frissítését követően, a meghatározott rend szerint kerül sor. Az adatok feldolgozás módja Adatok rögzítése, összesítése, diagrammokon történő megjelenítése Fontossági sorrendek felállítása (problémalista) A mérés eredményeinek egységes táblázatban történő összesítése Az igények, elvárások elemzése Az okok kutatása. Adatok összehasonlítása első ízben a tapasztalati, a továbbiakban az előző évek eredményeivel. Fenti eljárásrend végrehajtásának felelőse: az óvodavezető Végrehajtója: a TEAM vezető A helyi óvodai program érvényesülését, működését folyamatosan ellenőrizni, értékelni kell. Mérnünk kell egyrészt a gyermek fejlődését, másrészt a helyi programot, abból a szempontból, hogy beválik e a gyakorlatban. Helyi programunk eredményességét a következő szempontok alapján fogjuk vizsgálni: A gyerekek tevékenysége hogyan szolgálja a fejlesztési célokat? Az óvodapedagógus feladatai hogyan segíti a gyermeki tevékenységek megvalósulását? A helyi eszközök alkalmasak e az adott célok eléréséhez? Az óvoda alapvető nevelési keretei: a gyerekek élettere, ennek szervezettsége, pszichés klímája kellő biztosítékkal épül-e be a helyi programba? Megfelelő-e a helyi program és az óvoda környezetének kapcsolata: tárgyi feltételek, a gyerekek elhelyezése, a nevelőtestület felkészültsége, pedagógiai beállítottsága, az egy csoporthoz tartozó két óvónő összehangolt tevékenysége? Milyen az óvoda és a család kapcsolata, szokásai, tartalma az együttműködés formái? Melyek a szülők óvodával szemben támasztott igényei? Megvannak e a programnak megfelelő fejlesztés pénzügyi forrásai, lehetőségei? Abból a szempontból vizsgáljuk a helyi program hatását, hogy az elképzelt 22
fejlesztő hatások valóban megfigyelhetők e a gyerekek viselkedésében, létrejöne a kedvező változás: Mennyire érzékelhető a pozitív változás a gyerek játékában, kapcsolataiban, viselkedésében, közösségi magatartásában. A nevelőtestület pedagógiai kultúráját, munkakedvét mennyire fokozta, serkentette a helyi program? Mit mutatnak a szülők visszajelzései? Rendelkeznek-e a szülők kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval? Fokozódik e komfortérzetük az óvodával kapcsolatban. Mindezt közvetlen megfigyelés útján, beszélgetésen keresztül, interjúval, feladat lapokkal. A helyi program elemzésére elsősorban a nevelőtestület hivatott.
Mit, mikor, mivel mérünk? Bemeneti mérés: Beiratkozáskor a kitöltött „Személyiséglap”-ot leadják a szülők a csoportot vezető óvónőknek. A beszoktatási idő letelte után az óvónők mérik a gyerekek fejlettségi szintjét a kiscsoportos mérőlapon. Közbülső mérés: Középső csoportban október, novemberben az óvónők mérik a gyerekek fejlettségi szintjét a középső csoportos mérőlapon. Nagycsoportban október, novemberben az óvónők mérik a gyerekek fejlettségi szintjét a nagycsoportos mérőlapon. Óriás csoportban, október novemberben az óvónők mérik az iskolába készülő gyerekek fejlettségi szintjét az óriás csoportos mérőlapon. Kimeneti mérés: Április hónapban a csoportos óvónők mérik az iskolába induló gyerekek fejlettségi szintjét az óriás csoportos mérőlapon. 23
A folyamatos fejlesztés eszközei • Megelőző, helyesbítő tevékenységek. • Az eltéréseket és a nem megfelelő szolgáltatásokat kiváltó okok megszüntetése • Az ismételt előfordulás megakadályozása Felelős: az óvoda valamennyi dolgozója Döntéshozó: Intézményvezető
Panaszkezelés formája: Szóbeli Írásbeli
Folyamata: • A panasz tudomásulvétele. • Írásos tájékoztató készítése. • Az érintettek tájékoztatása. • Tények, információk gyűjtése a panasszal kapcsolatban. • Tények ismeretében a megoldás feltérképezése. • A panaszos tájékoztatása a megoldási javaslatról. • A megoldás elfogadtatása illetve kompromisszumkeresés. Intézkedés ideje: A panasztevéstől számított 8 nap Intézkedésre jogosult: Intézményvezető
A vezetői utasítás Formája: írásos intézkedés Folyamata: • A probléma megoldásából adódó célkitűzés ismeretében az utasítás mindenki számára érthető, világos megfogalmazás • Az utasítás hatálybalépésének meghatározása • Az utasítás tudomásulvételének igazolása aláírással • Az intézkedés ideje • Az azonnali egyszerű vezetési utasítással megoldható problémák esetén a jelzett cél megismerésétől számított egy héten belül. 24
Intézkedésre jogosult: • Intézményvezető • Az intézkedés érvényessége: visszavonásig
Intézkedési terv: Formája: írásos Folyamata: • A cél eléréséhez vezető cselekvési sor (feladat) megtervezése, • Érintettek kijelölése • Sikerkritériumok meghatározása • Határidők kitűzése
•
Egyszemélyi felelős kijelölése
A működést meghatározó szabályozott folyamataink ESEMÉNYEK
RENDEZVÉNYEK
SZOLGÁLTATÁSOK
Információáramlás a szülők felé Óvodánk tevékenységének, helyi programjának ismertetése: A Mesevár kiadványban A SULINET honlapján Az információ átadásának módja a csoportos óvónők részéről: Szülői értekezleten Fogadóórán Családi beszélgetés Írásos tájékoztatók Napi kiírások 25
Óvodánk információs rendszere Az információs rendszer működtetése
Információs források
Közvetlen források
Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodatitkár Konyha Óvónők Dajkák Szülői szervezet Szülők fóruma
Egyes szülő
Takarító
Gondnok
Dajka
Közalkalmazottak Nevelői-testületi értekezlet
Munkaértekezlet
Az óvoda egész gyermekközössége
Egyéb gyermekcsoportok Egyes gyermek
26
2040. Budaörs, Beregszászi u. 2.
Teljesítményértékelési rendszere
Készítette: Fábiánné Somogyi Sára Kálmán Ildikó Kisfalviné Lauber Andrea Kománovics Dalma Szmuda Katalin Intézményvezető: Kisfalviné Lauber Andrea
27
A Kamaraerdei Óvoda teljesítményértékelési rendszere „Gyakran sérelmezzük a szakma alacsony társadalmi presztízsét, azt, hogy a pedagógiához mindenki ért ebben az országban. Azt is tudjuk, hogy amíg nem vállalja egy nevelő közösség, hogy egyértelműen kimondja kik a szakma kiváló képviselői és kik kevésbé, hogy kik viszik a hátukon az intézményi feladatok nagy részét és kik azok, akik alig-alig tolják az óvoda szekerét. Nos addig nem is lesz kedvezőbb társadalmi megítélés, addig „nincs miért” jobban, többet dolgozni, addig mi magunk bújtatjuk a munkájukat kevésbé lelkiismeretesen végzőket. Végső soron demoralizáljuk saját közösségünket az által, hogy nem tesszük nyilvánvalóvá a munka értékét.” /Lendvai Lászlóné – Szivák Judit: Tájoló/ A teljesítményértékelési rendszerünk alkalmas, • • • • •
egyszeri alkalomértékelésre, egy-egy terület éves értékelésére egy-egy pedagógus éves teljesítményének értékelésére, javaslatok kitüntetésre, az éves jutalom keret szétosztására.
A mi közösségünk a felsorolt alapelvek közül különösen fontosnak, hangsúlyosnak találta: Fejlesztő szándék elvét: Ez ránk nézve azt jelenti, hogy a pedagógiai munkánk értékelése során nem a hibákat keressük, hanem a fejlődés irányát határozzuk meg. Konszenzus elvét: Közösen dolgozzuk ki az értékelési rendszerünket – amit mindenki magáénak érez és magára nézve, kötelezőnek tekint. A pedagógiai megalapozottság elvét: Amely ránk nézve azt jelenti, hogy a számunkra korszerűnek ítélt pedagógiai feladatokat meg tudjuk fogalmazni, és mindenki számára megvalósíthatóak. 28
Vagyis pedagógiailag megalapozottan ítéljük meg saját, és társunk munkáját. Ítélet alkotásunk után háromoldalú konszenzust követően megállapítjuk az éppen értékelt dolgozó erősségeit és fejlesztendő területeit. Mindezt úgy, hogy a fejlesztő szándék legyen az elsődleges. Helyi programunkban meghatározott értékelési alapelvünket, a pozitívumokból kiinduló értékelést a felnőtt közösségre is alkalmazhatónak tartjuk.
Értékelési rendszerünk célja: Fejlődjön, pedagógiai munkánk minősége! Legyen eredményesebb az óvónői párok együttműködése! Javuljon az önértékelés igénye és képessége!
Miért fontos az értékelési rendszer kidolgozása? Az értékelési rendszert fontosnak tartjuk, mert így reális képet kapunk önmagunkról. Tükröt tart elénk a társunk és a vezető óvónő értékelése. Ennek alapján körvonalazódhatnak erősségeink és gyengeségeink. Ezek szem előtt tartásával közösen meghatározhatjuk fejlődésünk irányát. Ezek betartásával egyre jobbak és többek lehetünk, fejleszthetjük a pedagógiai munkánk minőségét. Mivel jó eredményeket csak közösen érhetünk el ezért fontos, hogy társunkkal összehangoltan tudjunk eredményesen dolgozni. Fontosnak tartjuk az egyén fejlődését, a munkavégzésre serkentő értékelést. A teljesítményértékelést semmiképpen nem tekintjük minősítésnek!
29
A „MI” RENDSZERÜN
KI – KIT?
MIT?
Szempontok
TársVezetői Önértékelés értékelés értékelés
Felhatalmazás
MIÉRT?
MIKOR?
MIVEL?
Cél / eredmény
Periódus (év)
Eszköz
1
Ellenőrző látogatás. Személyes beszélgetés. Értékelő lapok Tájoló software
1
Neveltségi szintmérés. Értékelő lapok,Tájoló software
1
Kötelező órán túli munkaidő nyilvántartás Szülői értekezletek jelenléti íve Értékelő lapok, Tájoló software
1
Értékelő lapok. Tájoló software
1
Értékelő lapok. Tájoló software
1
Partneri elégedettség mérése. Értékelő lapok Tájoló software
külső SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK
X
X
X
NEVELÉS/FEJLESZTÉS MINŐSÉGE
X
X
X
KÖTELEZŐ ÓRÁN TÚLI MUNKAIDŐ
X
X
X
MUNKAFEGYELEM
X
X
X
VEZETŐI FELADATOK
X
X
INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ
X
X
X X
Önértékelés igénye és képessége javul. Programcélok megvalósulásána k fejlesztése. Méltányolni a fejlődést. Egyéni igények és erősségek feltárása. A pedagógiai munka minőségének fejlesztése. Intézményi feladatok optimálisabb elosztása. Jutalmazás.
A mi nevelőtestületünk úgy döntött, hogy évente értékelünk vagy adott helyzetnek megfelelően, adott szempontok alapján. A minőségi munka 80 % fölött kezdődik. 30
Értékelési rendszerünk főbb szempontjai: Személyes tulajdonságok Nevelés / fejlesztés minősége A kötelező órákon túl végzett tevékenység Intézmény működését segítő tevékenység Munkafegyelem Vezetői feladatok Értékelési rendszerünk al szempontjai az „Eszközök” című mellékletben találhatók. Ezen al szempontok 1-1 nevelőtestületi határozattal megváltoztathatók. A nevelőtestületi határozat újabb határozattal felülírható. A nevelőtestületi határozatokról külön nyilvántartást vezetünk. Az értékelés szereplői: Óvodapedagógusok Vezetők: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Munkaközösség vezető Gyermekvédelmi felelős TEAM vezető Külső felhatalmazott /a nevelőtestület vagy a fenntartó által felkért külsős szakértő/ Belső felhatalmazott /vezető helyettes, munkaközösség vezető, felkért munkatárs, technikai dolgozók/ A teljesítmény értékelési rendszer alapja: A munkaköri leírás A kötelező órákon túl végzett munka Az egyéni vállalások Értékelés időpontjai: Az óvodapedagógusok és a vezetők teljesítményét évente értékeljük. Ennek időpontját az óvodavezető éves terve tartalmazza Adott helyzetben, az adott helyzetnek megfelelően kiválasztott al szempontok alapján bárkit értékelhetünk. Módszer- adatfeldolgozás: Lendvai Lászlóné – Szivák Judit: Tájoló soft-ware alapján 31
32
Eszközei: A pedagógus teljesítményértékelését direkt módon befolyásoló eszközök: Vezetői ellenőrző látogatás Személyes beszélgetés Értékelőlapok Munkaidő nyilvántartás A pedagógus teljesítményértékelését indirekt módon befolyásoló eszközök Neveltségi szintmérés Partneri elégedettség mérés A teljesítményértékelés eljárásrendje: • Korrekció • Értékelőlapok kiosztása és kitöltése. Felelősek: a MIP team tagjai • A kitöltött értékelő lapok adataival a Tájoló adatbázisának feltöltése. Felelős: az óvodavezető • A bevitt adatok értékelése. Az óvodavezető személyes beszélgetéssel az érdekelt óvodapedagógus elé tárja erősségeit és fejlesztendő területeit. Felelős: az óvodavezető • Az értékelés megbeszélése. A vezető és az értékelt személy, ill. a társ véleményének egyeztetése a konszenzus elvét követve. Felelős: valamennyi érintett •
Intézkedések. A fejlődés irányának meghatározása. Felelős: az óvodavezető
32
33
• A vélemények egyezetése után az óvoda pedagógusa a konszenzus elvét követve az ott megbeszélteket magáénak érzi, és ezután erre kiemelt figyelmet fordít. Felelős: az értékelt óvodapedagógus • A hozott intézkedés nyomon követése. Ez a vezető, éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terve alapján válik gyakorlattá. Felelős: az óvodavezető • A teljes szervezet értékelése. Az egyének erősségeiből és gyengeségeiből meghatározzuk az intézmény erősségeit és gyengeségeit. Felelős: a team vezető • A szervezettel kapcsolatos intézkedések. Az értékelés után a feladatok meghatározása. A feladatok a következő évi munkaterv meghatározó részévé válik. Felelős: az óvodavezető • A szervezetre vonatkozó intézkedési terv elkészítése az óvodavezető éves munkatervében. Felelős: az óvodavezető • A vezető óvónő az intézkedéseket nyomon követi. Az egyéni mérések eredménye után körvonalazódnak elénk intézményünk erősségei és gyengeségei. Erre alapozva lehet elkészíteni a következő év fejlesztési tervét. A teljesítményértékelés dokumentálása, őrzése: Az értékelt pedagógussal kapcsolatos értékelő lapokat átadjuk az érintettnek, vagy megsemmisítjük Az összesített értékelést CD-re mentve, jelszóval ellátva átadjuk az értékelt pedagógusnak, az óvoda példányát páncélszekrényében tároljuk
33
34
Alkalmazotti ösztönző rendszer működtetése Dicsérő eszközök Dicsérő eszközök Dicséret szóban közösség előtt
Óvodavezetés Dolgozók
Szóbeli közlés
Írásbeli dicséret / közösség előtt
Óvodavezetés Dolgozók
Szóbeli közlés, írásbeli megjelenítéssel
Felterjesztés kerületi / állami kitüntetésekre
Óvodavezetés Dolgozók Érdekképviselet
Lista a kerületi és állami kitűntetésekről, és egyéb anyagi elismerési lehetőségekről 24/1999.(VI.25.) OM
Pénzjutalom
Javaslattevő
Eszköz/módszer Időtartam/időpont
Óvodavezetés Érdekképviselet Teljesítményérté Dolgozók kelés Kompetens szakmai képviselet
Minden óvónői értekezlet és munkatársi értekezlet Minden óvónői értekezlet és munkatársi értekezlet Felterjesztési kiírás szerint
Kritérium Teljesítmény Mutató * Teljesítmény mutató Teljesítmény mutató
Teljesítmény mutató Alkalom szerint
A teljesítményértékelés érvényessége: A törvény szerint: 2008. szeptember 1.-től érvényes, de nevelőtestületünk kísérletként, 2007. 09. 01.-től teljes érvényűen működteti. Kitöltési útmutató az értékelő laphoz: 1 = Néha 2 = Általában 3 = Gyakran 4 = Mindig Külön értékelő lapot kap az értékelt pedagógus önértékeléséhez. Külön értékelő lapon értékeli őt társa. Külön értékelő lapon értékel az óvoda vezetője. 34
35
A vezetők értékelése: Az 1. számú értékelő lap célja: az óvodavezető és az óvodavezető helyettes teljesítményének értékelésére. A 2.számú értékelő lap célja: a munkaközösség vezető a team vezető a gyermekvédelmi felelős teljesítményének értékelése.
Teljes körű intézményi önértékelés Az eredeti EFQM modell alapgondolata: a közvetlen és közvetett partneri elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást, a minőségelvű intézményi működés iránt elkötelezett vezetés, a stratégiával, valamint a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el. Ez kiváló eredményhez vezethet. Nevelőtestületünk az intézmény teljes körű önértékelését az EFQM modell intézményünkre adaptált rendszer alapján végezi. Az eljárás célja és alkalmazási területei: Az önértékelés célja, hogy intézményünk rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges változtatásokat és fejlesztéseket. A teljes körű intézményi önértékelés szempontjai / területei: Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai, ezen belül különösen: • Vezetés értékelése • Stratégiai és operatív tervezés • A dolgozók irányításának értékelése • Erőforrások értékelése • A folyamatok és szabályozottságok értékelése • A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szinterei • A szervezeti kultúra értékelése Az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: • A munkatársak bevonásának értékelése • A külső partnerek elégedettség • Belső partnerek elégedettsége • A nevelés / fejlesztés eredményei 35
36
Az intézményi önértékelés periódusai - gyakorisága, az esedékesség éveinek kijelölése: Óvodánkban – az óvodavezetői ciklushoz is igazodva - ötévente végezzük el a teljes körű intézményi önértékelést. Az irányított önértékelés esedékességének tényét a minden nevelési év augusztusában megtartott óvodavezetői értekezlet állapítja meg, felelőse a minőségfejlesztési TEAM- vezető. éve 2008/2009 2013/2014
Értékelt nevelési évek 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Az intézményi önértékelés folyamata - Folyamat / Felelősség – hatáskör Eljárásrend A lépések tárgya 1. Tervezés:
Érintettek Informáltak A teljes Team vezető alkalmazotti kör Intézményvezető
Felelős Team vezető
2. Tájékoztatás
A teljes A teljes alkalmazotti kör alkalmazotti kör
Team vezető
3. Az önértékelés eszközeinek aktualizálása sokszorosítása
Team- tagok
A teljes alkalmazotti kör
Team vezető
4. Szükséges adatok gyűjtése, mérések (klímavizsgálat, interjú, kérdőív) lebonyolítása
A teljes A teljes alkalmazotti kör alkalmazotti kör
Team vezető
5. Az önértékelés kérdőíveinek kiosztása az értékelő csoportok tagjai számára
Intézményvezető Team
Team vezető
- Munka csoportok kialakítása
Önértékelő csoportok
Team vezető Önértékelő csoportok A teljes dolgozói
36
Intézményvezető
37
kör 6. Lebonyolítás
Önértékelő csoportok
Alkalmazotti kör
Vezetői kör tagjai
7. A kitöltött eszközök értékelése intézményi szinten: szempontok szerinti értékelés
Team- tagok
Team- tagok
Team vezető
Intézményvezető
8. Az önértékelés Team- tagok elkészítése az intézményi adottságok és eredmények tekintetében (erősségek – fejlesztendő területek)
Team- tagok
Team vezető
9. Összehasonlító elemzés Team tagjai a korábbi vizsgálatok adatai alapján (változás, fejlődés, stagnálás)
Team
10. Tájékoztatás
Team tagjai
A teljes alkalmazotti kör
Team vezetője
11. Intézkedési terv készítése az elkészült önértékelés alapján
Team tagjai Önértékelő Csoportok
Team
Team vezetője
Intézményvezető
Team vezetője
Vezető óvónő
Vezető óvónő
A teljes körű intézményi önértékelés eljárásrendje azonos a pedagógusok teljesítményértékelésének eljárás rendjével.
37
38
Dokumentumok, feljegyzések kezelése Dokumentum / Bizonylat
Megőrzésért felelős
Összefoglaló jelentés Team vezető az irányított önértékelésből Fejlesztendő területek, Team vezető szükséges intézkedések Intézkedési terv Team vezető Kitöltött kérdőívek Intézményvezető adatainak felvezetése a Tájoló software-re. A CD elhelyezése, őrzése a páncélszekrényben
Megőrzés ideje
5 év
Megjegyzés Fenntartó szülők tájékoztatása
és
5 év
MIPéves értékelés része
5 év
Követő évek munkatervi feladatai Páncélszekrény
5 év
Az országos mérési eredmények beépítése a nevelés / fejlesztés folyamataiba A nevelőtestület döntése és a szülők közösségének véleménye alapján évente értékeli a MIP végrehajtását, és alkalmanként az országos mérés, értékelés eredményeit. Az országos mérési eredmények beépítésének folyamata: 1. A mérési eredmények megismertetése a nevelőtestülettel. 2. Az országos mérési eredmények összehasonlítása az intézményben mért teljesítményével. 3. Abban az esetben, ha intézményi adat nem áll rendelkezésünkre, az alábbiak szerint szükséges eljárni: Saját mérőeszköz készítése, mérés, értékelés és összehasonlítás OKÉV által biztosított mérőeszköz felhasználásával mérés, értékelés, összehasonlítás 4. Az összehasonlító elemzés alapján, szükség szerinti intézkedések kijelölése.
38
39
5. A szülők tájékoztatása az országos és a helyi mérési eredményekről, a nevelőtestület értékeléséről, és a javasolt intézkedésekről. 6. A fenntartó önkormányzat, írásban történő tájékoztatása a nevelőtestület döntéséről és a szülői szervezet véleményéről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az intézmény szakmai célkitűzéseit, és tényleges működését eredményező intézkedési terveit. 7. A javasolt intézkedési tervek a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.
Érvényességi rendelkezés: A Minőség Irányítási Program érvényessége annak elfogadásakor lép hatályba és 2009. augusztus 31.-ig érvényes. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program felülvizsgálatához is igazodva 4 évenként történik az Intézményi Minőség Irányítási Program felülvizsgálata. A felülvizsgálatot az éves összegzések alapján a MIP program időarányos megvalósításával összevetve kell elvégezni. A MIP nyilvánossága: Az elfogadás után a Minőségirányítás Programot az alábbi módon tesszük nyilvánossá: • Az intézmény csoportszobáiban, • A vezetői irodában, • Az irattárban A Minőségirányítási Program módosításának lehetséges indokai: • Törvényi változások • Partneri igények változása
39
40
Tartalomjegyzék A Minőség Irányítási Program törvényi háttere
2.old
Intézményünk minőségügyi előtörténete
3.old
Minőségpolitikai nyilatkozat
4.old
Jövőképünk
5.old
Intézményünkre vonatkozó fenntartói minőségpolitika
6.old
Fejlesztendő területek
8.old
Az intézmény minőségfejlesztési rendszere
9.old
Intézményünkben működő minőségfejlesztési modell
12.old
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége
13.old
Az óvodavezető feladatai és felelőssége a jogszerű működés biztosítása
13.old
A vezetés összetétele, kompetenciája
14. old
Feladatkörök
15.old
A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése
17.old
Intézményvezetői ellenőrzés, értékelés
18.old
Az óvoda belső ellenőrzése, a vezető ellenőrzésének területei
18.old
Mérés
20.old
A partnerkapcsolatok működése , igény és elégedettség mérés
21.old
Mit, mikor, mivel mérünk
23.old
A folyamatos fejlesztés eszközei
24.old
A panaszkezelés formája
24. old
Vezetői utasítás
24. old.
Intézkedési terv
25.old
A működést meghatározó szabályozott folyamataink
25. old
Információ áramlás a szülők felé
25. old.
Óvodánk információs rendszere
26. old.
Teljesítményértékelési rendszere
28. old
40
41 A mi rendszerünk
30. old
Értékelési rendszerünk főbb szempontjai
31. old.
Az értékelés szereplői
31. old.
A teljesítményértékelési rendszer alapja
31. old.
Az értékelés időpontja
31. old
Eszközei
32. old.
A teljesítményértékelés eljárásrendje
32. old.
A teljesítményértékelés dokumentálása, őrzése
33. old.
Az alkalmazotti ösztönző rendszer működtetése
34. old
A te3ljesítményértékelés érvényessége
34. old.
A vezetők értékelése
35. old.
Teljes körű intézményi önértékelés
35. old.
Dokumentumok, feljegyzések kezelése
38. old.
Az országos mérési eredmények beépítése a nevelés, fejlesztés folyamatában
38. old
Érvényességi rendelkezések Legitimációs záradék
41
39. old.. 40. old
