SEGÉDLET A MAGYAR NEMZETI BANK MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ
2009. november
2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport 2.1.2. Magyar Nemzeti Bank és Pénzintézeti Ellenőrzési Osztály
A módszertani munkát felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató
A végrehajtásért felelős: Dr. Zöldréti Attila mb. főcsoportfőnök
A módszertani munkát vezette és az összeállítást készítette: Tóthné Nagy Éva osztályvezető főtanácsos Az összeállításban közreműködött: Vörös Katalin számvevő tanácsos Jordanics Tamás számvevő
Jelentéseink az Országgyőlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport 2.1.2. Magyar Nemzeti Bank és Pénzintézeti Ellenőrzési Osztály
SEGÉDLET a Magyar Nemzeti Bank működésének ellenőrzéséhez
Budapest, 2009. november
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
4
2. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai és lefolytatása 2.1. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai 2.2. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása
6 6 8
3. Részletes ellenőrzési feladatok 3.1. A belső kontrollrendszer kiépítettségének és működésének ellenőrzése 3.1.1. Az MNB szervezetének, irányítási és ellenőrzési rendszerének felmérése 3.1.2. A gazdálkodási rendszer szabályozottságának és működésének értékelése
9
4. Számvevői jelentések összeállítása, egyeztetése 4.1. Ellenőrzési bizonyítékok értékelése, a megállapítások írásba foglalása 4.2. Számvevői jelentés felülvizsgálata 4.3. Ellenőrzött tájékoztatása a számvevők megállapításairól, egyeztetés 4.4. Észrevételek átvezetése, egyeztetett számvevői jelentések
10 12 14 19 19 19 19 20
Mellékletek: 1. számú
Az ellenőrzési munka szakaszait áttekintő folyamatábra
2. számú
Az MNB működésének ellenőrzéséhez bekérendő dokumentumok
3. számú
Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke
4/a. számú
Kérdések, kritériumok, adatforrások az MNB működésének ellenőrzéséhez (minta)
4/b. számú
Kérdések, kritériumok, adatforrások egy projekt értékeléséhez (minta)
Függelékek: 1. számú
Az ellenőrzés végrehajtásának megtervezése
2. számú
A számvevőszéki jelentés összeállítása
3. számú
Segédtábla a Magyar Nemzeti Bank belső kontrollrendszere kockázatainak felméréséhez
2
Rövidítések jegyzéke ÁKSZEI ÁSZ BEL BKB FB Gt. Kbt. MNB, Bank MNB tv. PM SZMSZ VB VIDOR
Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Állami Számvevőszék Belső ellenőrzés Beruházási és Költséggazdálkodási Bizottság Felügyelő bizottság A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bankról szóló LVIII. törvény Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzat Vezetői Bizottság Vizsgálati Dokumentációs Rendszer
3
1.
BEVEZETÉS Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának és prudenciális felügyeletének támogatása. Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) 2002 óta évente ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB, Bank) működését és gazdálkodását. Az ellenőrzés végrehajtására 2004. június 27-ig a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (továbbiakban: MNB tv.) 45. § (2) bekezdése, ez időpontot követően az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 3. §-ában foglaltak biztosítanak jogszabályi alapot. Az ÁSZ ellenőrzési hatásköre – az MNB rá vonatkozó törvényben meghatározott alapvető feladatai kivételével – kiterjed az MNB működésére és gazdálkodására, amelynek keretében az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy az MNB a jogszabályoknak, az alapító okiratának és a részvényesi határozatoknak megfelelően működik-e, gazdálkodása átlátható és elszámoltatható-e. Az MNB ellenőrzésének célja annak értékelése, hogy a Bank működése és gazdálkodása megfelel-e a rá vonatkozó hatályos jogszabályoknak, a hatályos jogrendbe nem tartozó előírásoknak és az intézményi célkitűzéseknek, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere szabályszerűen működik-e, gazdálkodásának belső kontrollrendszere, valamint a kontrollok működése biztosítja-e a szabályszerű és takarékos gazdálkodást, a közbeszerzési törvény előírásainak betartását, központi költségvetési kapcsolataival összefüggő elszámolásai szabályozottak és szabályszerűek-e. Az egyes vizsgálatok ellenőrzési súlypontjait a kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira alapozva évente határozzuk meg. A törvényi szabályozás értelmében az ÁSZ nem vizsgálja a Bank MNB tv. 4. §-ában meghatározott alapvető feladatait, így például a monetáris politikát és az azzal összefüggő tevékenységeket, a bankjegy- és érmekibocsátást, a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatos devizaműveleteket, valamint azok banki eredményre gyakorolt hatását. Az ÁSZ nem ellenőrzi továbbá az MNB éves beszámolójának valódiságát, azt az MNB tv.-ben szabályozott módon – az Európai Központi Bank alapokmányában foglaltakkal összhangban – független könyvvizsgáló végzi. Az MNB működésének és gazdálkodásának ellenőrzése az ÁSZ stratégiájában és az ellenőrzési irányelvekben megfogalmazott alapelvekkel és célokkal összhangban áll és az ÁSZ ellenőrzési stratégiájához illeszkedően támogatja a közszféra átlátható, szabályszerű működését. Az ellenőrzés végrehajtása – az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvében rögzített szakmai szabályoknak megfelelően – három jól elhatárolható, ugyanakkor szervesen összefüggő, egymásra épülő munkaszakaszból áll. (Az ellenőrzési munka szakaszait áttekintő folyamatábrát az 1. számú melléklet mutatja be.) Az első szakasz az ellenőrzés végrehajtásának megtervezése, amely magában foglalja a felkészülést, az előkészítő munkák elvégzését, az ellenőrzési program elkészítését, egyeztetését, jóváhagyását. Alapos előkészítés szükséges a megalapozott ellenőrzési program összeállításához, amely feltétele az ellenőrzési munka hatékony és eredményes végrehajtásának. (Az ellenőrzés végrehajtásának megtervezését az 1. számú függelék mutatja be.)
4
A második szakasz a helyszíni ellenőrzés, amely az ellenőrzési programban foglalt ellenőrzési eljárások elvégzését és dokumentálását, a megállapítások, következtetések és javaslatok kialakítását és írásba foglalását, a számvevői jelentés elkészítését és egyeztetését tartalmazza. Az MNB működésének ellenőrzéséhez összeállított segédlet a helyszíni ellenőrzés során konkrétan hasznosítható ellenőrzési módszerek és technikák gyakorlati alkalmazását támogatja az ellenőrzés kitűzött céljának eredményes megvalósítása érdekében. A harmadik szakasz a számvevőszéki jelentés elkészítése, amely magában foglalja a részletes és az összegző megállapítások, valamint a javaslatok megfogalmazását és a jelentés nyilvánosságra hozatalát. (A számvevőszéki jelentés összeállítását a 2. számú függelék foglalja össze.) Jelen segédlet a 9/2008. sz. elnöki utasításban közzétett, az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvében foglalt egységes ellenőrzési eljárásokra és követelményekre alapozva, az MNB-nél elvégzett ellenőrzések tapasztalataira támaszkodva ad részletes iránymutatást az MNB működésének és gazdálkodásának vizsgálatához, az ellenőrzési eljárások gyakorlati alkalmazásához. A segédlet összeállításánál hasznosítottuk továbbá az ellenőrzési feladatok végrehajtási rendjének az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) és az Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Ügyrendjében rögzített szabályait, valamint a számítógépes Vizsgálati Dokumentációs Rendszer alkalmazásának rendjéről szóló 7/2009. számú elnöki utasítás előírásait.
5
2.
A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS DOKUMENTUMAI ÉS LEFOLYTATÁSA A helyszíni ellenőrzés során a számvevőknek az ellenőrzési programban jóváhagyott szempontok alapján kell az MNB működését és gazdálkodását vizsgálniuk, ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot kell összegyűjteniük, majd azokat elemezni, értékelni kell a megalapozott véleményalkotáshoz.
2.1.
A helyszíni ellenőrzés dokumentumai A helyszíni ellenőrzés alapdokumentuma a jóváhagyott ellenőrzési program, amelynek végrehajtása, az abban rögzített ellenőrzési cél elérése érdekében a megfogalmazott kérdések megválaszolása, az ellenőrzés egyes szakaszaihoz rendelt határidők betartása a számvevők számára kötelező. A számvevőknek fel kell készülniük az ellenőrzési programban szereplő feladataik végrehajtására, amelyhez a vizsgálatvezetőtől megkapják az ellenőrzési programot, valamint az előkészítés során összeállított háttéranyagokat, ezen belül •
az előkészítés során gyűjtött dokumentumokat;
•
külső és belső szakmai egyeztetések emlékeztetőit;
•
az MNB szakterületi kapcsolattartóinak elérhetőségére vonatkozó információt.
A vizsgálatvezető lehetőség szerint még a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt gondoskodik a számvevők Bankba történő bejutásának, valamint számítógépes hozzáférési jogosultságának biztosításáról. Az MNB működésének ellenőrzéséhez bekérendő dokumentumokat a 2. számú melléklet mutatja be, amelyeket a számvevőknek az előkészítés és a helyszíni ellenőrzés során kell összegyűjteniük. Ebbe a körbe tartoznak többek között: •
az MNB tevékenységét közvetlenül szabályozó jogszabályok (pl. MNB tv., a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet), valamint az MNB működését és gazdálkodását meghatározó azon további jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, amelyek hatással lehetnek a Bank feladatainak ellátására, gazdálkodására, az elszámolásaira, a belső kontrollrendszerére. Így például a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (továbbiakban: Kbt.), a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (A jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza a 2009. szeptember 1-jei állapot szerint.);
•
az MNB gazdálkodásának belső kézikönyv, számviteli kézikönyv);
szabályzatai
(pl.
gazdálkodási
6
•
az MNB alapító okirata, a részvényesi határozatok;
•
az MNB stratégiai és éves célkitűzései, a megvalósításukhoz kapcsolódó dokumentumok és beszámolók;
•
a felügyelő bizottság (továbbiakban: FB) és a belső ellenőrzés (továbbiakban: BEL) munkatervei és azok végrehajtásának dokumentumai;
•
az MNB szervezeti felépítését, munkaszervezetét, a szervezeti egységek közötti munkamegosztást, a döntési és felelősségi hatásköröket és azok változásait tartalmazó dokumentumok (pl. SZMSZ, utasítások, munkaköri leírások);
•
a kiemelt programok megvalósítására létrehozott projekteket, azok szervezeti kereteit és működését leíró dokumentumok;
•
az MNB külföldi és belföldi székhelyű társaságokban meglévő tulajdonosi részesedéseit, azok változását, a tulajdonosi jogok gyakorlását bemutató dokumentumok;
•
az MNB gazdálkodásával összefüggő beszámolók és tanúsítványok;
•
az adott évi ellenőrzéshez kiválasztott súlyponti témakörhöz tartozó beszerzések, közbeszerzési eljárások dokumentumai;
•
korábbi ÁSZ-jelentések és az azokban tett javaslatokkal összefüggő intézkedési tervek.
A dokumentumokat a számvevőknek lehetőség szerint már az előkészítés során be kell szerezniük. Ezzel biztosítható, hogy a lehető legtöbb információ álljon rendelkezésre a felkészülés során az ellenőrzési program összeállításához. E mellett a helyszíni ellenőrzés alatt így csak az új vagy időközben aktualizált dokumentumokat kell bekérni. Az ellenőrzés dokumentálását a 7/2009. sz. Elnöki utasításban foglaltak szerint, az abban meghatározott feladat- és hatásköröknek megfelelően, a számítógépes Vizsgálati Dokumentációs Rendszer (továbbiakban: VIDOR) támogatásával kell elvégezni. Az előkészítésben résztvevő számvevők feladata az Ellenőrzési Dokumentumtárban rögzített dokumentumok aktualizálása, az ismételt és felesleges bekérések elkerülésére figyelemmel. A számvevőknek többszörös dokumentum bekérést a helyszíni ellenőrzés során is el kell kerülniük. A számvevőknek a helyszíni ellenőrzés során elvégzett ellenőrzési eljárásokat, műveleteket, az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat a VIDORban kell dokumentálniuk. A szabályzat rendelkezéseit az MNB ellenőrzésében részt vevő valamennyi munkatárs első alkalommal a 2009. évi működés vizsgálatánál köteles alkalmazni. A szabályzat – többek között – rendelkezik arról, hogy •
a számvevő a rendszerben nem rögzíthet az ÁSZ 8/2007. sz. Elnöki utasítással kiadott titokvédelmi szabályzatában meghatározott minősített dokumentumokat;
7
2.2.
•
a számvevőnek az ellenőrzési megállapításokat alátámasztó valamennyi dokumentumot, továbbá a vizsgálatvezető által meghatározott – a külső szervezetektől átvett, illetve a számvevő által előállított – dokumentumot rögzítenie kell az Ellenőrzési Dokumentumtárban;
•
az ellenőrzési bizonyítékként felhasznált dokumentumok esetében rögzíteni kell a dokumentum címét, a kibocsátó szervezet és/vagy a készítő személy megjelölését, illetve az azonosítást lehetővé tevő egyéb adatokat;
•
a számvevőnek jelentése összeállításához a Mintadokumentumok tárában található számvevői jelentés sablont kell használnia.
A helyszíni ellenőrzés lefolytatása A vizsgálatvezető – az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyvében meghatározottak szerint előkészített – a főigazgató által kiadmányozott megbízóleveleket átadja a számvevőknek, amelyek felhatalmazást adnak a helyszíni ellenőrzés elvégzésére. A megbízólevelet a számvevőnek a helyszíni vizsgálat megkezdésekor be kell mutatnia az ellenőrzött szervezet kijelölt kapcsolattartójának. A számvevők a helyszíni ellenőrzés során az MNB működésének és gazdálkodásának törvényességéről, szabályszerűségéről alkotnak véleményt. Értékelik továbbá az – a kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira figyelemmel – évente meghatározott súlyponti témaköröket az azokhoz kidolgozott teljesítménykritériumok alapján. A helyszíni ellenőrzést a jóváhagyott ellenőrzési program szerint, az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyve és e segédlet előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A számvevők felelősek a helyszíni ellenőrzés jóváhagyott program szerinti végrehajtásáért, az ellenőrzött témakörrel összefüggő valamennyi tény, körülmény feltárásáért, értékeléséért. Az elvégzett munkát a számvevőknek folyamatosan dokumentálniuk kell. A helyszíni ellenőrzés során a számvevők a következő főbb módszerekkel gyűjtik össze az ellenőrzési program szempontrendszerének megválaszolásához szükséges bizonyítékokat: •
adatok, dokumentumok bekérése, rendszerezése, elemzése, értékelése;
•
az ellenőrzéshez kapott adatok, dokumentumok ellenőrzése, azok valódiságának, helytállóságának felülvizsgálata;
•
folyamatábrák kiértékelése;
•
konzultációk, interjúk lefolytatása.
A megszerzett bizonyítékok forrásait és jellegét értékelniük kell a számvevőknek, előnyben kell részesíteni az írásos, a számvevő által közvetlenül megszerzett és a harmadik személyektől származó bizonyítékokat. A különböző forrásokból származó, egymásnak ellentmondó dokumentumok esetén az ellentmondás feloldásához további bizonyítékokat kell beszerezni.
8
A számvevők az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat dokumentálják, az ellenőrzési szempontoknak megfelelően csoportosítják annak érdekében, hogy az értékeléshez rendszerezett információk álljanak rendelkezésre. A számvevőnek folyamatosan törekednie kell arra, hogy a legaktuálisabb adatokat használja fel az elemzés, értékelés során. (Különös tekintettel arra, hogy a helyszíni vizsgálat megkezdésekor még nem állnak rendelkezésre a vizsgált időszakra vonatkozó végleges számszaki adatok, szöveges beszámolók, belső értékelések.) A számvevőnek kiemelten kell figyelnie arra, hogy megállapításait a legfrissebb adatokra alapozva fogalmazza meg. A számvevőnek ütköztetnie kell az elmarasztaló megállapításait az ellenőrzött szakterület vezetőjével az álláspontok kölcsönös megismerése érdekében. A feltárt tényeket megfelelő, bizonyító erejű dokumentumokkal kell alátámasztania. Ez által csökkenthető a nem helytálló következtetés levonásának kockázata, illetve az egyeztetési eljárás időigénye. A számvevőnek jeleznie kell a vizsgálatvezető felé, ha az egyeztetést követően eltérő álláspont maradt fenn. Ezekben az esetekben a számvevőnek fokozottan kell ügyelnie arra, hogy a megállapítása alátámasztásához összegyűjtött bizonyítékok bizonyító erejűek legyenek (szükség esetén teljességi nyilatkozat beszerzése is indokolt). A helyszíni ellenőrzés folyamatos vezetői kontroll mellett történik. A vezetői kontroll célja az ellenőrzési programban foglalt feladatok végrehajtása, továbbá az, hogy az ellenőrzésért felelős vezetők tájékozódjanak a számvevői munka előrehaladásáról, az előzetes megállapításokról, a feladatvégzés eredményeiről, az ellenőrzést akadályozó tényezőkről. A vizsgálatvezető folyamatos kapcsolattartás mellett rendszeresen, hetente tájékoztatást kér a számvevőktől. A számvevő köteles a vizsgálatvezető által meghatározott rendszerességgel beszámolni az általa elvégzett ellenőrzési feladatokról, a várható (lényegesebb) megállapításokról. A vizsgálatvezetőnek a helyszíni ellenőrzés során intézkedéseivel biztosítania kell a programban foglalt ellenőrzési célok előírásoknak megfelelő teljesítését, továbbá a számvevők közötti együttműködést és kölcsönös tájékoztatást, valamint a részletesebben vizsgálandó területek meghatározását. A számvevőnek a helyszíni ellenőrzés során haladéktalanul jeleznie kell a vizsgálatvezető részére az ellenőrzést akadályozó körülményeket. A számvevő hatáskörét meghaladó ügyekben a vizsgálatvezető intézkedik. A helyszíni ellenőrzés időszakában az ellenőrzést felügyelő főigazgató és az ellenőrzésért felelős főcsoportfőnök félidős beszámoltatást tart, amelynek keretében tájékozódnak az időszakos ellenőrzési tapasztalatokról, az ellenőrzési program végrehajtásának előrehaladásáról.
3.
RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK A helyszíni ellenőrzés során a számvevőknek az ellenőrzési program részletes szempontjainak megfelelően kell az ellenőrzési témaköröket rendszerezni, elemezni és értékelni. A hangsúlyt a vizsgált témakör megismert problémái szempontjából lényeges, tisztázandó területekre kell összpontosítani. A számvevőknek az ellenőrzés ütemezett végrehajtásához munkatervet kell
9
készíteniük, amely a részletes ellenőrzési feladatokhoz rendelten tartalmazza a legfontosabb dokumentumokat és az ellenőrzési szempontokat, valamint az egyes témakörök vizsgálatára rendelkezésre álló időtartamot. Az MNB működésének ellenőrzése során arra a fő kérdésre keressük a választ, hogy a Bank működése az ellenőrzött időszakban szabályozott és szabályszerű volt-e, a működéshez szükséges erőforrások biztosítása gazdaságos volt-e. A fő kérdés megválaszolásához a számvevőnek értékelnie kell az MNB szervezetének, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének működését, a stratégiai célkitűzések megvalósítását, a működési költségek és a beruházási kiadások felhasználásának összhangját az éves célkitűzésekkel. Minősíteni kell továbbá az MNB központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásainak szabályozottságát és szabályszerűségét, befektetett eszközeivel történő gazdálkodásának törvényességét. Az ellenőrzési megállapítások kidolgozásakor a számvevőknek értékelni kell a gazdaságosság és szabályszerűség egyes kérdésekhez kapcsolódó – a kívánt, illetve a tényleges állapot összevétésére, értékelésére is alkalmas – kritériumait (célok, standardok), és hozzá kell rendelni a kérdésekhez témakörönként a helyzetfelmérés során megismert azon dokumentumokat és információkat, amelyek bizonyító erejűek lehetnek a vélemény megalapozásához. (A „Kérdések, kritériumok, adatforrások az MNB működésének ellenőrzéséhez” mintát a 4/a. számú melléklet mutatja be.) A kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira alapozva, évente kiválasztott témakörhöz/projekthez összeállított strukturált kérdések, a hozzájuk tartozó kritériumok és adatforrások értékelésével kell a számvevőknek véleményt mondaniuk a témakör/projekt kitűzött céljainak megvalósulásáról. A jól áttekinthető kérdéspiramis, a röviden és tömören megfogalmazott eldöntendő kérdésekre adott válaszok segítik a feladatok elhatárolását és az ellenőrzési döntések meghozatalát, megkönnyítik továbbá a számvevői jelentések szerkesztését. (A „Kérdések, kritériumok, adatforrások egy projekt értékeléséhez” mintát a 4/b. számú melléklet mutatja be az MNB Logisztikai Központ beruházás vizsgálatához összeállított program-melléklet felhasználásával.)
3.1.
A belső kontrollrendszer kiépítettségének és működésének ellenőrzése A célirányos és hatékony információgyűjtés érdekében a számvevőknek meg kell ismerni az ellenőrzött szervezet belső kontrollrendszerét és a megszerzett ismereteket – az ellenőrzés céljainak megfelelően – rendezni, elemezni kell. Az MNB kontrollrendszerének megismerése keretében a számvevők információt gyűjtenek a kontrollkörnyezetről, a kontrolleljárásokról, a belső ellenőrzés működéséről, megállapításainak, ajánlásainak hasznosulásáról. A számvevők kérdőíves felméréssel, továbbá folyamattesztekkel értékelik a belső kontrollokat, annak érdekében, hogy minél nagyobb bizonyossággal alkothassanak véleményt a működés törvényességéről, szabályszerűségéről. A belső kontrollok kiépítettségének és működésének megítélését, az információ gyűjtés dokumentálásának egységességét munkalapok segítik. Az előkészítésben részt vevő számvevők a segédtábla tartalmát évente
10
felülvizsgálják, figyelemmel az előző évi vizsgálat tapasztalataira és az előkészítés során megszerzett ismeretekre. (Az MNB belső kontrollrendszere kockázatainak felméréséhez összeállított segédtáblát a 3. számú függelék tartalmazza.) Eredendő kockázatként kell értékelni minden olyan jelentős változást, amely az MNB jogszabályi környezetében, szervezetében (stabil működés, állandóság), a vezetés stratégiájában, céljaiban, irányítási módszerében bekövetkezett. Eredendő kockázatként kell értékelni továbbá a vezetők és a beosztott munkavállalók létszámában, szakmai tapasztalatában és képzettségében bekövetkezett jelentős változásokat, a banki szintű fluktuáció 10%-ot meghaladó mértékét, a számviteli elszámolási és nyilvántartási rendszerek jelentős változásait, valamint a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségének hátrányos megváltozását. A belső kontrollok véleményezésénél a számvevőnek értékelni kell, hogy az MNB működésének és gazdálkodásának belső kontrollrendszere, valamint a kontrollmechanizmusok működése biztosította-e a vezetési politikával kapcsolatos döntések érvényesülését, a vagyon védelmét, a nyilvántartások teljes körűségét és pontosságát, megteremtette-e a szabályszerű, átlátható feladatellátás feltételeit, ennek keretében az erőforrások takarékos felhasználását, a közbeszerzési törvény előírásainak betartását, a központi költségvetési kapcsolataival összefüggő elszámolások szabályszerűségét. Kockázat szempontjából értékelni kell a kontrollok kiépítettségét, folyamatosságát és átfogó jellegét. A kontrollok működésének ellenőrzését az egyes témakörökhöz kapcsolódó dokumentumok vizsgálatával kell elvégezni. Ennek keretében ellenőrizni kell pl. a dokumentumok meglétét, előírásoknak való megfelelését, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működését. A belső kontrollok értékelésénél választ kell adni arra, hogy a Bank vezetése az alapfeladatokhoz nem kapcsolódó tevékenységek belső szabályait a hatályos jogszabályokra alapozva alakította–e ki, a feladatokat megfelelően részletezve, a jog- és a hatásköröket egyértelműen és zárt logikai rendben szabályozta-e, gondoskodott-e a végrehajtásról és az ellenőrzésről, intézkedett-e a kontrollok által feltárt hiányosságok megszüntetéséről. A szabályzatok közül kiemelten kell kezelni a SZMSZ-t és a hozzá kapcsolódó ügyrendeket, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet, a pénzügyi tervezésről és az évközi gazdálkodásról szóló utasítást, valamint az MNB működésével, gazdálkodásával kapcsolatos eljárási rendet és az ezekhez kapcsolódó elszámolási szabályokat tartalmazó Gazdálkodási Kézikönyvet. A kockázatfelmérés és az előző évek ellenőrzési tapasztalatai alapján kiválasztott témakörhöz/projekthez kapcsolódó dokumentumok (pl. az előkészítés, a megalapozás, a megvalósításról szóló döntés, a tervezés, a beszerzések és az azokhoz kapcsolódó szerződések dokumentumai, az elszámolás és a pénzügyi teljesítés bizonylatai) tételes vizsgálatával értékelni kell, hogy a belső kontrollok működése biztosítja-e a törvényes és szabályszerű gazdálkodást, a pénzügyi erőforrások gazdaságos felhasználását. Amennyiben az ellenőrzött dokumentumok azt igazolják, hogy a kontrollrendszer kiépített és a kontroll eljárások megfelelő védelmet nyújtanak a szabálytalanságok, hibák és mulasztások bekövetkezése ellen, a belső kontrollkockázat alacsony. A belső kontrollkockázat akkor magas, ha a kontrollok kialakításának hiánya, vagy nem megfelelő kiépítettsége nem nyújt elegendő védelmet a lehetséges szabálytalanságokkal, hibákkal és mulasztásokkal szemben.
11
3.1.1.
Az MNB szervezetének, irányítási és ellenőrzési rendszerének felmérése A helyszíni ellenőrzés során a számvevőnek értékelni kell, hogy az MNB szervezetét, irányítási és ellenőrzési rendszerét a hatályos törvényi előírásokkal és a Bank alapító okiratával összhangban alakították-e ki. Kiemelten kell kezelni az MNB szervezetére és irányítására vonatkozó törvényi szabályozás jelentős változását, az alapító okirat és a kapcsolódó belső szabályzatok abból adódó módosításainak végrehajtását, figyelemmel a törvény hatályával való összhangra. Értékelni kell továbbá a részvényesi jogok gyakorlását, az MNB működésének irányításával összefüggő elnöki feladatok támogatására létrehozott vezetői bizottság működésének szabályszerűségét. Az ellenőrzési munka keretében a számvevőnek többek között vizsgálnia kell, hogy •
az ellenőrzött időszakban milyen részvényesi határozatokat hozott a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, a részvényesi határozatok összhangban vannak-e az MNB tv.-nyel, kiterjednek-e az MNB auditált éves beszámolójának elfogadására, ezen belül az esetleges osztalékfizetésre, annak mértékére;
•
változtak-e a jogszabályok (kiemelten az MNB tv. és a Gt.), illetve a Bank alapító okirata a vizsgált időszakban oly módon, hogy a változások az MNB szervezeti felépítésének, döntéshozatali rendjének, belső szabályzatainak – kiemelten az SZMSZ – módosítását indokolnák, egyúttal végrehajtották-e a szükséges változtatásokat, a módosításokat a megfelelő döntési szinteken fogadták-e el;
•
az MNB irányítási és döntéshozatali rendszere az ellenőrzött időszakban – összhangban az MNB tv. előírásaival, a monetáris tanács hatáskörébe tartozó döntések kivételével – a Bank elnökének egyszemélyi döntési hatáskörére és felelősségére épült-e (ezen belül pl. annak ellenőrzése, hogy a konzultatív testületként létrehozott VB vagy alsóbb döntési fórumok nem döntöttek-e MNB elnöki hatáskörbe tartozó ügyekben).
A számvevő nyomon követi és a helyszíni ellenőrzés során értékeli az MNB szervezetét és működését érintő változásokat, ennek keretében vizsgálnia kell a törvényben előírt feladatellátás szervezeti kereteit, a nem jegybanki feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek kiszervezésének jogszabályi feltételeit. A dokumentumok alapján értékelni kell a kiszervezések megalapozottságát, megvalósításuk gazdaságosságát és hatását a szervezet működésére. (E körben vizsgálandó dokumentumok kiemelten a szervezeti változások indokoltságát bemutató előterjesztések, határozatok, az azokat megalapozó hatásvizsgálatok, gazdaságossági számítások.) Az ellenőrzés során a számvevőnek többek között vizsgálnia kell, hogy •
az ellenőrzött időszakban változtak-e a középtávú stratégiai célkitűzések, a célkitűzések változását milyen külső vagy belső körülményekkel indokolták, alátámasztották-e azokat részletes szöveges, illetve számszaki elemzésekkel;
•
az éves intézményi célokat, ezen belül a szervezeti egységek éves célkitűzéseit a stratégiában foglaltakkal összhangban határozták-e meg;
12
•
az MNB rendszeresen értékeli-e a középtávú és éves célkitűzések teljesítését, érdekeltségi rendszere meghatározó mértékben támogatja-e a célkitűzések teljesítését;
•
az esetleges szervezeti (cégcsoporton vagy munkaszervezeten belüli) változások összefüggésben vannak-e a jogszabályok és/vagy a stratégiai és/vagy éves célkitűzések módosulásával vagy egyéb külső körülménnyel;
•
a szervezeti változtatások, a több évet átfogó szervezet- és működéshatékonyság- javító programok végrehajtása során az MNB elérte-e az általa kitűzött célokat. Ennek megítélése keretében értékelni kell pl. a munkavállalók átlagos állományi létszámában bekövetkezett változásokat, azok bérköltségre és működési költségekre gyakorolt hatását, a kiszervezések megvalósításának egyszeri és folyamatos ráfordításait, valamint egyszeri és folyamatos megtakarításait, több éves programok esetén azok időarányos teljesítését.
Az MNB működésének folyamatos tulajdonosi felügyeletét ellátó FB működésének törvényességéről, feladatellátásának szabályszerűségéről a számvevő a rendelkezésre bocsátott dokumentumok (pl. az FB ügyrendje, munkaterve, az ülésekre készített előterjesztések, beszámolók, jegyzőkönyvek, a megtárgyalt témakörökről hozott határozatok, az FB munkájáról az Országgyűlés számára készített beszámolók), valamint személyes konzultációk alapján alkot véleményt. Az ellenőrzési munka keretében a számvevőnek többek között vizsgálnia kell, hogy •
az ellenőrzött időszakban változott-e oly módon az MNB tv., illetve a Bank alapító okirata, hogy a változások az FB ügyrendjének módosítását indokolnák, egyúttal végrehajtották-e a szükséges módosítást, a módosított ügyrendet elfogadta-e a részvényesi jogokat gyakorló miniszter;
•
változott-e az FB személyi összetétele, az új tagok jelölése, megválasztása megfelelt-e az MNB tv. rendelkezéseinek;
•
az FB elfogadta-e a belső ellenőrzés munkatervét, rendszeresen tájékozódott-e annak végrehajtásáról, a vizsgálatok alakulásáról;
•
az FB ülésezési és döntéshozatali rendje megfelelt-e a jogszabályi és az ügyrendjében rögzített előírásoknak;
•
az FB munkaterve, az abban szereplő feladatok ütemezése és teljesítése – figyelemmel a jogszabályi és ügyrendi előírásokra – biztosítja-e a folyamatos tulajdonosi felügyeletet; a munkaterv felöleli-e az MNB gazdálkodásának, működése szabályszerűségének rendszeres felügyeletét, ennek keretében az FB véleményezte-e az MNB éves beszámolóját, és javaslatot tett-e annak részvényes általi elfogadására;
•
az FB megfogalmazott-e ajánlásokat az MNB elnöke részére, az ajánlásokban szereplő javaslatok hasznosultak-e.
A felső vezetői kontrollok értékelésének keretében a számvevőknek meg kell ismerniük az utólagos jellegű belső ellenőrzési funkció működését. Értékelniük 13
kell a belső ellenőrzés szervezeti kereteit, annak illeszkedését az MNB feladatellátásához, a szervezet működésének, irányításának függetlenségét, feladatkörének szabályozottságát. Értékelni kell továbbá a belső ellenőrzési munka eredményességét, ennek keretében a munkatervben előirányzott belső ellenőri vizsgálatok összetételét, aktualitását, azok végrehajtását és a megtett javaslatokra tett intézkedéseket. A számvevőnek az ellenőrzés folyamán elemeznie, értékelnie kell többek között, hogy
3.1.2.
•
a BEL tevékenysége szabályozott-e, a Bank az SZMSZ-ében és a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben megfelelően biztosítja-e a BEL függetlenségét, a BEL vezető és az ellenőrök jog- és hatáskörét, a BEL munkavállalóinak az ellenőrzés lefolytatásához a betekintési és hozzáférési jogosultságokat, valamint az előírások gyakorlati megvalósulását. Biztosítja-e belső szabály, hogy az ellenőrök a belső ellenőrzési feladatok mellett operatív tevékenységet nem látnak el;
•
az MNB tv. előírásaival összhangban van-e a BEL irányítási és beszámolási rendje (a BEL munkatervét és módosításait, annak teljesítéséről szóló beszámolókat, valamint az ellenőri jelentéseket a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében az MNB FB, az oda nem sorolt feladatok vonatkozásában az MNB elnöke fogadja-e el);
•
az éves ellenőrzési terv összeállítása kockázatelemzésen alapult-e, az ellenőrzések lefolytatásához összeállítottak-e programot, az ellenőrzési megállapításokat jelentésbe foglalták-e, azokat az ellenőrzött szervezet vezetőjével megismertették-e, az ellenőrzött szakterületek vezetői készítettek-e intézkedési tervet a hibák kijavítására, vizsgálta-e a BEL a meghozott intézkedések megfelelőségét (utóvizsgálat);
•
az ellenőrzések eredményeit (megállapítások, javaslatok) elemezték, értékelték-e, a szükséges következtetéseket levonták-e.
A gazdálkodási rendszer szabályozottságának és működésének értékelése A számvevők megismerik az MNB működésére, banküzemi gazdálkodására vonatkozó belső szabályzatokat, ügyrendeket, azok jogszabályokkal való összhangját, ezen belül számba veszik a könyvelési, nyilvántartási feladatellátás során alkalmazott számviteli, számszaki kontrollokat. A gazdálkodási rendszer szabályozottságának felmérése keretében a számvevő választ keres arra, hogy a pénzügyi tervezés és az előirányzatokkal való évközi gazdálkodás szabályozása biztosítja-e a Bank célkitűzéseinek megvalósításához illeszkedő, „felülről lefelé történő” tervezést, előírja-e a tervsorok számszaki és szöveges alátámasztását, támogatja-e, hogy valós igények kerüljenek megfogalmazásra. A számvevőnek vizsgálnia kell, hogy a belső előírások szabályozzák-e az erőforrások évközi felhasználásának rendjét és annak folyamatos nyomon követését, biztosítják-e a rendszeres vezetői kontrollt. A számvevőnek értékelnie kell továbbá, hogy a belső szabályzatok előírásai biztosítják-e az MNB pénzügyi tervének és éves beszerzési tervének összhangját, továbbá azt, hogy a Bank a beszerzések és a kapcsolódó szerződések
14
előkészítését, valamint a kötelezettségvállalások rendjét a közbeszerzési törvény előírásaival összhangban alakította-e ki. A belső kontrollok véleményezésénél értékelni kell, hogy a pénzügyi tervezés, a beszerzések és a kötelezettségvállalások rendje, valamint a pénzügyi keretekkel való gazdálkodás belső szabályzatai a jogszabályokkal összhangban, teljes körűen, egymásra épülve szabályozzák-e a feladatokat, biztosítják-e azok végrehajtását és ellenőrzését, a feltárt hiányosságok megszüntetését, a takarékos gazdálkodást. Az MNB gazdálkodási rendszerén belül értékelni kell a számvevőnek a Bank elszámolt működési költségeinek alakulását, a tervezés és a pénzügyi keretek felhasználásának szabályszerűségét, valamint azok összhangját a Bank fő prioritású céljaival. Értékelni kell továbbá a tervmódosítások indokoltságát és alátámasztottságát, valamint a tervteljesítést. Az elemzést költségnemenként kell elvégezni, figyelemmel a tervtől való jelentős eltérésekre. A számvevőnek az ellenőrzés során – többek között – vizsgálnia kell, hogy •
az előirányzatokat a megfelelő adó- és járulékszabályok alkalmazásával határozták-e meg;
•
a devizában szereplő tételeket a belső szabályozásnak megfelelő árfolyamon vették-e figyelembe a tervezésnél;
•
a költséggazdák a tervadatokat alátámasztották-e szöveges, illetve számszaki indokolással;
•
külső megbízás esetén mérlegelték-e, ezen belül részletes háttérszámításokkal alátámasztottan vetették-e el a belső erőforrásokra alapuló alternatívát;
•
az emberi erőforrás gazdálkodás, az azzal összefüggésben elszámolt költségek a stratégiai és éves célkitűzésekkel összhangban voltak-e (ezen belül a számvevő azt is értékeli, hogy az alkalmazott érdekeltségi rendszer támogatja-e az MNB célkitűzéseinek megvalósítását, a célkitűzések teljesítésének értékelése objektív, mérhető mutatókon alapul-e);
•
a Bank – gazdálkodásának átláthatósága érdekében – eleget tett-e a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az MNB beruházási kiadásainak értékelésénél vizsgálni kell az éves pénzügyi terv részeként tárgyévre jóváhagyott pénzügyi keretek felhasználását, valamint a több évet átfogó beruházási projektek elfogadott ütemtervhez mért pénzügyi és műszaki előrehaladását. Értékelni kell továbbá, hogy a beruházások tervezési rendszerének szabályai, azok változása, valamint a vezetői kontrollok működése hozzájárult-e a tervezés megalapozottságához, javult-e a tervteljesítés mértéke az előző évekhez képest. Ezzel összefüggésben vizsgálni kell a beruházások elhúzódásának indokoltságát, a tervmódosítások megalapozottságát. A dokumentumok ellenőrzésével értékelni kell a beruházások indításának, megvalósításának, a kiadások elszámolásának szabályszerűségét, a döntési hatáskörök betartását, a belső kontrollok működését. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálandó dokumentumok
15
kiemelten: a beruházási munkalapok, a tervteljesítés kontrolling táblái, a műszaki teljesítést megalapozó dokumentumok, a számviteli elszámolás és a pénzügyi teljesítés bizonylatai. A beruházási kiadások alakulásának vizsgálatánál választ kell adni arra, hogy érvényesült-e a gazdaságosság (pénzügyi erőforrásokkal való takarékosság) követelménye a tervszámok kialakításánál. Ennek megítéléséhez értékelni kell, hogy a tételeket – az elvárt műszaki tartalmat biztosító – a legalacsonyabb ajánlat figyelembevételével, indokolt igények alapján állították-e a tervbe. A helyszíni ellenőrzés során, a bekért dokumentumokra alapozva értékelni kell, hogy a beszerzéseket a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásainak betartásával, a közpénzek felhasználására előírt közzétételi kötelezettség teljesítésével végezték-e, továbbá, hogy a beszerzések kialakított rendszere hozzájárult-e a Bank költségtakarékos gazdálkodásához. Az ellenőrzési munka keretében a számvevőnek többek között vizsgálnia kell, hogy •
a beruházási kiadások tervezése és visszamérése a belső szabályozásnak megfelelően, ezen belül a stratégiai és éves célkitűzésekkel összhangban valósult-e meg (a beruházási javaslatokat a tervezés folyamatában az érvényes intézményi stratégiában illetve szakterületi részstratégiában, a szervezeti egységek éves célkitűzéseiben foglaltaknak megfelelően fogalmazták-e meg);
•
az MNB a vizsgált időszakban tett-e intézkedéseket a beruházási tervek teljesítésének javítása, az elmaradások csökkentése érdekében (a számvevőnek értékelnie kell a beruházási tervek megalapozottságát, ezen belül az üzleti esettanulmány készítési kötelezettség hatását a tervteljesítésre);
•
előfordulásuk esetén az egyes tervezett beruházási megvalósításának elhúzódása, törlése, illetve dokumentumokkal alátámasztott és indokolt volt-e;
•
a Bank beszerzési rendszere, alkalmazott eljárási rendje – a Kbt. rendelkezéseinek betartása mellett – tartalmaz-e intézkedéseket a működési költségek, illetve beruházási kiadások mérséklése érdekében; a számvevőnek értékelni kell a különböző közbeszerzési eljárásfajták kiválasztásának indokoltságát (pl. központosított közbeszerzés, nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás választása) és az eljárás lebonyolításának szabályszerűségét. A számvevőnek értékelnie kell továbbá, hogy a beszerzés kialakított rendszere hozzájárult-e az MNB költségtakarékos gazdálkodásához, ennek keretében vizsgálnia kell az adott év nyertes ajánlatai nettó értékének viszonyát a Bank által meghirdetett nettó előirányzathoz.
elképzelések átütemezése
A helyszíni ellenőrzés során a számvevőnek •
értékelnie kell a Bank éves pénzügyi tervében, az egyes beszámolókban rögzített adatok közül azokat, amelyeknél az eltérés – a bázis, illetve terv adatokhoz viszonyítva - eléri az 5%-ot;
16
•
bázis, illetve terv adatokhoz viszonyított eltéréstől függetlenül elemeznie kell a vizsgált időszakban az elszámolt működési költségek és beruházási kiadások 1%-át meghaladó tételeket.
Az MNB tevékenységének, a kiválasztandó témakör/projekt jellemzőinek megismerése érdekében végzett előzetes elemző eljárások, valamint a számvevők megállapításainak alátámasztását szolgáló, a helyszíni vizsgálat alatt alkalmazott elemző eljárások többek között a következők: Az ellenőrzés előkészítése során kiválasztott projekt/beruházás célkitűzéseinek megvalósítását szabályszerűségi és eredményességi szempontból kell értékelni. Az értékelés fő kritériuma a projekttől/beruházástól elvárt banki célok teljesülése (pl. a projekt/beruházás megvalósításával célzott munkafolyamatok racionalizálása, ehhez kapcsolódó létszám-megtakarítás, működési költségek egyszeri és folyamatos csökkenése, a munkafolyamat kockázatainak mérséklődése stb.), amelyek megítéléséhez az összehasonlítás módszerével értékelni kell a projekt eredményeit az előzetesen meghatározott mutatókkal, célkitűzésekkel. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a projekt/beruházás céljainak, előkészítésének megalapozottságára, a megvalósítás folyamatának átláthatóságára és szabályszerűségére. Ennek keretében a számvevőnek többek között vizsgálnia kell, hogy •
készültek-e alternatívákat megalapozó gazdaságossági számítások, összehasonlító elemzések a kidolgozott változatok értékeléséhez, rangsorolásához;
•
felmérték és optimalizálták-e a megvalósítani kívánt funkcióhoz kapcsolódó igényeket, ezzel összefüggésben megalapozottan és egyértelműen megfogalmazták-e a projekt céljait az előkészítési szakaszban;
•
szerepeltették-e a projekt erőforrás igényét a beruházási, illetve működési költség előirányzatok között;
•
a projekt felépítése, szerződéses rendszere átlátható volt-e, biztosította-e a kitűzött célok teljesítését (a számvevő ezen belül azt is értékeli, hogy a pályázati kiírások, azok értékelése szabályszerűen és átláthatóan történt-e, továbbá egyértelműen meghatározták-e a projekt megvalósításában résztvevők feladatát, kockázatviselésük megosztását);
•
előfordulásuk esetén a terv-, illetve szerződésmódosítások szabályszerűek, megalapozottak és a projektcélokkal összhangban voltak-e;
•
a kifizetések szabályszerűen történtek-e (pl. szerződéseknek megfelelő, teljesítésigazolásokkal alátámasztott pénzügyi teljesítés);
•
készült-e értékelés a projekt céljainak teljesüléséről (tartalom, határidő, költségkeret, elérni kívánt hatás/eredmény/megtakarítás stb.).
A helyszíni ellenőrzés során a számvevőnek értékelnie kell az MNB befektetett eszközeinek alakulását, az állományok változásának indokoltságát. Ennek
17
megítéléséhez vizsgálni kell a tulajdonosi részesedések, az immateriális javak, tárgyi eszközök és beruházások állományát növelő események (aktiválás, átsorolás, térítés nélküli átvétel stb.), valamint az állományokat csökkentő tételek (selejtezés, térítés nélküli átadások stb.) bizonylatait. Értékelni kell továbbá az MNB gazdasági társágokban meglévő befektetéseivel összefüggő stratégiájának összhangját az MNB közép- és hosszú távú célkitűzéseivel, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályszerűségét. Ennek keretében a számvevőnek vizsgálnia kell, hogy •
az MNB kizárólag az MNB tv. előírásainak megfelelő társaságokban tart-e fenn tulajdonosi részesedést;
•
a Bank tulajdonosi részesedésekkel összegfüggésben kialakított részstratégiái összhangban vannak-e az intézményi szintű stratégiai és éves célkitűzésekkel;
•
az egyszemélyes társaságok esetében az MNB elnöke, mint a részvényes képviselője hozta-e meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket, továbbá érvényesült-e a vizsgált időszakban a folyamatos tulajdonosi kontroll;
•
a Bank és a tulajdonában álló társaságok közötti szerződések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak (pl. az alkalmazott „belső árak” kialakítása, azok elszámolása szabályszerűen történt-e).
A Magyar Köztársaság adott évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséhez kapcsolódóan a számvevőnek választ kell adnia arra, hogy az MNB központi költségvetési kapcsolataival összefüggő elszámolásai szabályozottak és szabályszerűek voltak-e, ennek keretében értékelni kell az MNB eredményéhez, számlavezetési tevékenységéhez és a kiegyenlítési tartalékokhoz kapcsolódó elszámolásait. Az ellenőrzés során a számvevő többek között azt vizsgálja, hogy •
a Bank költségvetési elszámolásai, azok pénzügyi realizálása szabályszerűen, a törvényben előírt határidőre megtörtént-e;
•
az MNB tárgyévi mérleg szerinti eredménye (veszteség) miatt keletkezette térítési kötelezettsége a központi költségvetésnek;
•
az MNB tv. előírásai szerint keletkezett-e térítési kötelezettsége a központi költségvetésnek a forintárfolyam, illetve a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékainak egyenlege miatt;
•
a Bank szabályszerűen végezte-e a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláihoz kapcsolódó kamatok, díjak elszámolását.
18
4.
SZÁMVEVŐI JELENTÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, EGYEZTETÉSE
4.1.
Ellenőrzési bizonyítékok értékelése, a megállapítások írásba foglalása A számvevő a helyszíni ellenőrzés lezárásaként az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat elemzi és értékeli, majd írásba foglalja a programban foglalt kérdésekre kialakított érdemi válaszait és megállapításait, követve a rá vonatkozó ellenőrzési programpontok felépítését, logikai egységét. A számvevői jelentésnek világos, közérthető stílusban, objektív, megalapozott és időszerű megállapításokat kell tartalmaznia, egyaránt feltárva a hibákat, a hiányosságokat és azok következményeit, hatásait, valamint a pozitív tendenciákat is. A számvevői jelentést tömören, lényegre törően kell megfogalmazni, megkönnyítve ezáltal a számvevőszéki jelentés összeállítását. A minőségre vonatkozó követelményeket már a számvevői jelentés elkészítése során figyelembe kell venni. A számvevői jelentésben leírt megállapításokért a számvevő felelős, amit aláírásával igazol.
4.2.
Számvevői jelentés felülvizsgálata A számvevői jelentéstervezet ellenőrzöttel történő megismertetését az első szintű vezetői felülvizsgálat előzi meg. A számvevői jelentéseket alátámasztó dokumentumokról a számvevőknek jelentésenként dokumentációs jegyzéket kell összeállítani. A számvevői jelentést a dokumentációs jegyzékkel és a vizsgálatvezető által meghatározott egyéb dokumentumokkal együtt kell minőségi felülvizsgálatra átadni. A felülvizsgálat eredményét az előírt űrlapok felhasználásával a felülvizsgálatot végzőnek kell rögzítenie a VIDOR-ban. (A felülvizsgálat a VIDOR-ban is elvégezhető.) Az első szintű felülvizsgálatkor a vizsgálatvezető (vagy az erre kijelölt személy) a programcélok teljesülését, ezen belül a programfegyelem érvényesülését, a megállapítások jog- és szakszerűségét, alátámasztottságát és dokumentáltságát ítéli meg. Ennek keretében a vizsgálatvezető azt értékeli, hogy a számvevő a helyszíni ellenőrzés során a programban kijelölt feladatokat maradéktalanul elvégezte-e, rendszerezetten és áttekinthetően állította-e össze az ellenőrzéshez kapcsolódó munkadokumentumokat, valamint a jelentéstervezetben rögzített megállapításokat elegendő és megfelelő bizonyítékokkal támasztotta-e alá. A második szintű felülvizsgálatot a főcsoportfőnök végzi el, amelynek keretében ellenőrzi a folyamatos vezetői kontroll és az első szintű felülvizsgálat megfelelőségét, minősítésének megalapozottságát.
4.3.
Ellenőrzött tájékoztatása a számvevők megállapításairól, egyeztetés Az ellenőrzést végző számvevők által aláírt, megfelelő záradékkal ellátott számvevői jelentéseket – az első szintű vezetői felülvizsgálatot követően – megkapja egyeztetésre az ellenőrzött szervezet erre kijelölt vezetője. Az
19
ellenőrzött a számvevői jelentésekre nyolc napon belül, írásban tehet észrevételt.
4.4.
Észrevételek átvezetése, egyeztetett számvevői jelentések Az ellenőrzöttől beérkezett észrevételekre a számvevők – a vizsgálatvezető útján – írásban adnak választ, a beérkezett észrevételeket mérlegelniük, azok elfogadását vagy elutasítását indokolniuk kell. A számvevőknek írott formában kell kezdeményezniük a vizsgálatvezetőnél, hogy az elfogadott észrevételeket vegye figyelembe a számvevőszéki jelentéstervezet összeállításánál.
20
1. sz. melléklet
AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA SZAKASZAIT ÁTTEKINTŐ FOLYAMATÁBRA
I. ELİKÉSZÍTÉS Jóváhagyott ellenırzési téma
Ellenırzési súlypontok, információ és adatkérés elızetes felvázolása
Korábbi ellenırzések tapasztalatai
Megbízólevelek elkészítése
Jogszabályok
Szervezeti-, mőködési folyamatok
Megbízólevelek
Szervezet/feladat megismerése
Ismeretek rendszerezése, kockázatelemzés
Az elızetes ellenırzési súlypontok szükség szerinti módosítása
Strukturált kérdésfa összeállítása
Strukturált kérdésfa
Kritériumok meghatározása
Tanúsítványok, kérdıívek adattartamának kialakítása, kiküldése
Programkészítés
Kritériumok: - győjtött - fejlesztett
Tanúsítvány és kérdıív őrlapok
1. sz. melléklet
I. ELİKÉSZÍTÉS folyt. (PROGRAMKÉSZÍTÉS)
Kritérium
Kérdésfa Szakértıi, ellenırzötti egyeztetések
Ellenırzési szempontok kialakítása Tanúsítvány őrlap
Kérdések, kritériumok, adatforrások
Ellenırzési programtervezet összeállítása
Kérdıív
Elsı szintő felülvizsgálat
Egyeztetések (külsı, belsı)
A programtervezet második szintő felülvizsgálata
nem
igen Megfelel az elıírásoknak?
Helyszíni ellenırzés
Ellenırzési program
1. sz. melléklet II. HELYSZÍNI ELLENİRZÉS
Ellenırzési program Felkészülés, a helyszíni ellenırzés megkezdése Munkadokumentumok: Pl.- interjúk, - jegyzıkönyvek, -emlékeztetık
Bizonyítékok győjtése
Idıközi beszámolás, megbeszélés, félidıs értekezlet
Számvevıi jelentéstervezet összeállítása
Számvevıi jelentéstervezet
Elsı szintő felülvizsgálat
nem
Megfelel az elıírásoknak?
igen
Záradékolt számvevıi jelentések
Számvevıi jelentések megküldése külsı észrevételezésre
Észrevételek
Észrevételek kezelése
Második szintő felülvizsgálat
ÁSZ jelentésírás
Válaszlevél
1. sz. melléklet
III. SZÁMVEVİSZÉKI JELENTÉSÍRÁS
Az ÁSZ jelentés szerkezetének kialakítása
Az ÁSZ jelentés részletes megállapításainak megfogalmazása
Szintetizálás, összegzı megállapítások, javaslatok megfogalmazása
ÁSZ jelentéstervezet I. összeállítása
Vezetıi kontroll
nem
Megfelelı-e?
igen
Az ÁSZ jelentéstervezet I. megküldése külsı, belsı észrevételezésre Észrevételek
Minıségbiztosítás, egyeztetés
Észrevételek és javaslatok beépítése az ÁSZ jelentéstervezetbe
ÁSZ jelentéstervezet II. összeállítása (Folytatás a következı oldalon)
ÁSZ jelentéstervezet I.
1. sz. melléklet
III. SZÁMVEVİSZÉKI JELENTÉSÍRÁS folyt.
ÁSZ jelentéstervezet II. összeállítása
ÁSZ jelentéstervezet II.
Vezetıi felülvizsgálat
nem
Megfelelı-e?
igen Egyeztetések, független felülvizsgálat
Tanúsítvány
ÁSZ jelentés véglegesítése, benyújtás Elnöki értekezletre, Képviselıi levél és sajtótájékoztató összeállítása
nem
Jóváhagyás
igen
Egyeztetés az MNB elnökével ÁSZ jelentés
Az ÁSZ jelentés közzététele
2. sz. melléklet Az MNB működésének ellenőrzéséhez bekérendő dokumentumok
Alapító okirat és annak módosításai az ellenőrzött időszakban* Részvényesi határozatok és azok nyilvántartása SZMSZ és függelékei/mellékletei, valamint azok módosításai az ellenőrzött időszakban* Kollektív szerződés és annak módosításai az ellenőrzött időszakban* Az ellenőrzött időszakban hatályos belső utasítások, irányelvek, útmutatók és azok nyilvántartása* Az MNB szintű és a szervezeti egységekre lebontott stratégiai* és éves célkitűzéseket tartalmazó dokumentumok, valamint az azok teljesítéséről szóló beszámolók Vezetői döntést előkészítő (VB, BKB stb.) előterjesztések, tájékoztatók, jegyzőkönyvek, határozatok Ellenőrzött időszakra vonatkozó pénzügyi terv összeállításának, módosításának és teljesítésének dokumentumai Közbeszerzési terv és teljesítésének dokumentumai Az FB ellenőrzött időszakot érintő munkaterve és végrehajtásának dokumentumai Belső ellenőrzés munkaterve és végrehajtásának dokumentumai A kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira alapozva kiválasztott témakör (program, projekt stb.) dokumentumai Tanúsítványok Korábbi ÁSZ ellenőrzések javaslatainak hasznosulását igazoló dokumentumok
* A VIDOR-ban rendelkezésre álló dokumentumokat változás esetén kell aktualizálni.
3. sz. melléklet
JOGSZABÁLYOK ÉS AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEINEK JEGYZÉKE
1989. évi XXXVIII. törvény
Az Állami Számvevőszékről
1992. évi XXXVIII. törvény
Az államháztartásról
1996. évi CXII. törvény
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
2000. évi C. törvény
A számvitelről
2001. évi LVIII. törvény
A Magyar Nemzeti Bankról
2003. évi CXXIX. törvény
A közbeszerzésekről
2006. évi IV. törvény
A gazdasági társaságokról
2007. évi CXXXVIII. törvény
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
2008. évi CII. törvény
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
2007. évi CVI. törvény
Az állami vagyonról
221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Kritériumok
Adatforrás
ügyrendjének Az FB munkaterve, jegyzőkönyvei, munkaterve határozatai, beszámolói.
1.6. A szervezeti változásokkal összhangban A belső szabályzatok módosították-e az MNB szabályozási struktúra változásainak rendszerét? aktualizálása.
szervezeti Igazgatósági előterjesztések és megfelelő határozatok, vezetőbizottsági előterjesztések és elnöki határozatok.
Belső szabályzatok betartása, Belső ellenőrzés munkaterve, 1.5. A belső ellenőrzési szervezet működése a megállapítások hasznosulása, az ellenőrzési jelentései, megállapításokra belső szabályzatoknak megfelelő volt-e? intézkedési tervek teljesítésének aránya. tett intézkedések dokumentumai.
1.4. A felügyelő bizottság ügyrendjének és Az MNB törvénynek, munkatervének megfelelően végezte-e megfelelő működés, tevékenységét? végrehajtása.
Ügyrendek, (a Vezetői Bizottság esetében 1.3. Az MNB vezetése az irányító és döntéshozó Vonatkozó hatályos törvényeknek működési szabályzat), munkatervek, az tevékenységét a hatályos, rá vonatkozó megfelelő működés, a jogszabályokban ülésekre készített előterjesztések, a törvények betartásával végezte-e? rögzített vonatkozó feladatok ellátása. jegyzőkönyvek és a határozatok.
1.2. Az MNB feletti részvényesi jogok A részvényes határozatai és a Az MNB törvény és a Gt. vonatkozó gyakorlása a törvényeknek megfelelően történtvégrehajtásukkal összefüggő előírásainak betartása. e? dokumentumok.
1.1. Az MNB szervezetét és irányítási rendszerét Az MNB törvény és a Gt. vonatkozó Alapító okirat, SZMSZ és ügyrendek, a hatályos törvényi előírásokkal összhangban előírásainak betartása. kapcsolódó elnöki utasítások. alakították-e ki?
1. Az MNB 200X. évi működése megfelelt-e a törvényi előírásoknak, az alapdokumentumának és a részvényes határozatainak?
Kérdések
Fő kérdés: Az MNB működése szabályozott és szabályszerű volt-e, banküzemi gazdálkodásában érvényesülte a gazdaságosság követelménye?
Kérdések, kritériumok, adatforrások az MNB működésének ellenőrzéséhez (minta)
4/a. sz. melléklet
vezetői döntések dokumentumai;
2.7. A jogszabályi előírások betartásával A hatályos vonatkozó jogszabályi Előterjesztések, beszámolók; alakították-e ki a kiadások elszámolásának előírásokkal (számviteli törvény, adó- és belső szabályait? társadalombiztosítási törvények, közbeszerzési közbeszerzési törvény) összhangban beszerzések, dokumentumai; 2.8. A kiadásokat a belső szabályzatok kialalkított belső szabályzatok és azok előírásainak betartásával számolták-e el?
2.6. Ellenőrizhető módon, a szabályzatoknak megfelelően dokumentálták-e a terveket?
2
eljárások
A vonatkozó hatályos jogszabályok terveket megalapozó számítások, bekért előírásaival összhangban kialakított ajánlatok, szerződések, szakértői 2.3. Alátámasztották-e számításokkal és szöveges belső szabályzatok és azok betartása; elemzések, költséggazdák előterjesztései, indokolással a tervszámokat? felhasználói igényfelméréssel, szöveges indokolások; 2.4. Időben rendelkezésre álltak-e a vezetői számításokkal és indokolással jóváhagyott pénzügyi terv döntések a tervszámok részletes alátámasztott tervszámok. dokumentumai, a Beruházási és kimunkálásához? Költséggazdálkodási Bizottság határozatai. 2.5. Számoltak-e az adójogszabályok változásaival a tervszámok kialakításánál?
2.2. A szabályzatok betartásával, az intézményi célkitűzések figyelembevételével állították-e össze a terveket?
2.1. A jogszabályok előírásaival összhangban alakították-e ki a tervezés belső szabályait? intézményi célkitűzések;
A szervezeti egységek beszámolói, az Az MNB középtávú inzézményi egyes célok megvalósításához stratégiájának időarányos teljesítése, az kapcsolódó műszaki teljesítéseket, ellenőrzött év fő prioritású céljainak elszámolásokat, pénzügyi teljesítéseket megvalósulása. tartalmazó dokumentumok.
2. Az MNB belső gazdálkodása szabályozott, szabályszerű és gazdaságos volt-e?
1.7. Az MNB az éves célkitűzéseit a középtávú intézményi stratégiájával összhangban alakította-e ki, megvalósította-e működésfejlesztési programját?
szabályzatok
pénzügyi
betartását
2.16. Az MNB a tulajdonosi stratégiájával A tulajdonosi összhangban gazdálkodott-e a befektetett megfogalmazott eszközeivel? megvalósítása.
3
stratégiában Tulajdonosi határozatok, a társaságok elvárások tervei, éves beszámolói, előterjesztések, részvényes és közgyűlési határozatok.
A 200X. évben nyertes ajánlatok nettó A Bank nyilvántartásaiból készített 2.15. A beszerzés kialakított rendszere hozzájárult-e elemzések; szakterületi értékének viszonya a Bank által értékelések, a Bank költségtakarékos gazdálkodásához? beszámolók. meghirdetett nettó előirányzathoz.
Beszerzési terv, a Beruházási és Költséggazdálkodási Bizottság 2.14. A beszerzéseket a jogszabályok és a belső A beszerzések jogszabályoknak és határozatai, pályázati kiírások, szabályzatok betartásával, a közpénzek belső szabályzatoknak megfelelő pályázatok értékelési dokumentumai, felhasználására előírt közzétételi kötelezettségre végrehajtása. döntési jegyzőkönyvek, szerződések, figyelemmel végezték-e? építési naplók, teljesítésigazolások, számlák.
belső
számviteli elszámolások, teljesítések bizonylatai.
teljesítésigazolások;
garanciális követelmények igazoló dokumentumok
szerződések, építési napló;
2.13. A törvényi előírásokkal összhangban vonatkozó A belső szabályzatok megfelelése a Kbt. A alakították-e ki a beszerzési tevékenység belső vonatkozó előírásainak. rendelkezései. szabályait?
2.11. A dokumentumok szerint az a mennyiségi, minőségi és határidőbeni előirányzatoknak, a szerződéseknek megfelelő teljesítés garanciális feltételeinek volt-e a teljesítés? szerződésben történő biztosítása és teljesülése. 2.12. Indokolták és számításokkal alátámasztottáke az elfogadott tervszámoktól eltérő felhasználást?
alkalmazása; 2.9. Az elszámolás dokumentumai alapján a legkisebb ráfordítással biztosították-e a kitűzött a szállító (vállalkozó) kiválasztásának feltételrendszerében figyelembe vett cél elérését? gazdaságossági szempontok; 2.10. A szerződések tartalmaztak-e megfelelő a pályázati kiírásban a Bank által garanciákat az elvárt minőség határidőben meghirdetett nettó előirányzat és a történő teljesítésére? szerződéses ár viszonya;
4. Hasznosították-e az előző évi számvevőszéki ellenőrzés javaslatait?
4
Az éves eredmény, a kiegyenlítési 3.2. A költségvetési kapcsolatok elszámolása és A részvényesi határozatoknak és a tartalékok elszámolásának pénzügyi rendezése a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő dokumentumai, a Kincstári Egységes belső szabályzatoknak megfelelően történt-e? elszámolások és dokumentációk. Számla kamatelszámolásainak dokumentumai.
3.1. A költségvetési kapcsolatok elszámolását a A vonatkozó hatályos törvények jogszabályi előírásokkal összhangban előírásaival összhangban kidolgozott Tárgykört érintő belső szabályzatok. szabályozták-e? belső szabályzatok rendelkezésre állása.
3. A költségvetési kapcsolatok elszámolását az MNB tv.-nyel összhangban szabályozták-e, és az elszámolások szabályszerűek voltak-e?
Analitikus és főkönyvi nyilvántartások, 2.17. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a Az állományváltozáshoz kapcsolódó üzembehelyezési okmányok, tárgyi beruházások állományának változásait a belső elszámolások szabályszerűsége. eszközök mozgatási bizonylatai, szabályzatok betartásával számolták-e el? számviteli elszámolások bizonylatai.
Kritériumok
Adatforrások
1. A fejlesztési célok meghatározása megalapozott volt-e, az előkészítés során érvényesítették-e a gazdaságosság és a szabályszerűség szempontjait? A kockázatértékelési doku1.1. Készült-e kockázatértékelés a feladatellátás mentum alapján a meglévő Kockázatértékelési dokumentum alkalmazott gyakorlatához? kockázatok feltárása, értékelése Előterjesztések, beszámolók; folya1.2. Végeztek-e gazdaságossági számításokat a Alternatívákat megalapozó matok felmérésének dokumentumai, kitelepítendő funkciók lehetséges körére, a hely- gazdaságossági számítások, a feladatellátás lehetséges változataszín, a feladatellátás és az üzemeltetés lehetséges összehasonlító elemzések, it bemutató értékelések, számítások változataira (jelenlegi helyszínek bővítése, mo- értékelések dokumentumai dokumentumai, gazdaságossági dernizálása, illetve zöldmezős beruházás megva- alapján a kidolgozott változaszámítások, összehasonlító elemzélósítása)? tok rangsorolása sek, értékelések dokumentumai. Igények és célok összhangja 1.3. Felmérték-e és optimalizálták-e a funkciókhoz Előzetes és jóváhagyott, m²- Igazgatósági és KBB előterjesztések, a kapcsolódó igényeket, megalapozottan és egyérben meghatározott terület- beruházás előkészítésének dokumentelműen megfogalmazták-e a fejlesztés céljait a igények arányának alátá- tumai beruházás előkészítésének szakaszában? masztása A beruházás előkészítéséhez szükséges, a beruházási cé- Az MNB belső dokumentumai, ter1.4. Biztosították-e a szükséges erőforrásokat a lokhoz igazodó, időben üte- vek és beszámolók; erőforrásigényt beruházás komplex feltételrendszerének kidolgomezett pénzügyi fedezet ren- megalapozó dokumentumok, számízásához? delkezésre állása az éves ter- tások. vekben Igazgatósági és KBB előterjesztések, A belső és külső erőforrások 1.5. Érvényesítették-e a gazdaságossági szemponbeszámolók, a tervezett ráfordítások igénybevételének banki megtokat az előkészítés során? indokoltságát megalapozó dokualapozottsága mentumok.
Alkérdések
Fő kérdés: A Logisztikai Központ a tervezett céloknak megfelelően, a jóváhagyott előirányzatból, a tervdokumentációk szerint és határidőre készült-e el?
Kérdések, kritériumok, adatforrások egy projekt értékeléséhez (minta)
4/b. sz. melléklet
2
Egyértelmű feladat- és hatás1.6. A beruházás előkészítése, az abban közremű- kör meghatározás, belső szaködő szervezetek tevékenysége, feladat- és hatás- bályzatokban foglalt feladatköre szabályozott és szabályszerű volt-e? és hatáskörök szerinti feladatellátás A pályázatok tartalmi elemei, a legfontosabb elvárások és 1.7. Megfogalmazták-e a beruházás előkészítésére az értékelési szempontok rögkiírt pályázatok tartalmi elemeit, a legfontosabb zítése, azok összhangja a belelvárásokat és az értékelési szempontokat? ső szabályzatokkal, igazgatósági és KBB határozatokkal 1.8. Megalapozták-e gazdaságossági számítások, Alternatívák költségbecsléköltségbecslések, bankbiztonsági kockázatelemzés sekkel, gazdaságossági számía beruházás helyszínének kiválasztását, vizsgál- tásokkal, bankbiztonsági kocták-e a lehetséges helyszínek műszaki megoldása- kázatelemzéssel való banki it és azok költségkihatását? megalapozása Értékbecslések összehasonlító 1.9. Készült-e ingatlanpiaci értékelés az előzetesen elemzése kiválasztott földterületek értékének megalapozáÉrtékbecslés és szerződéses ár sára? összhangja 1.10. A beruházás előkészítésében és megvalósítá- Belső kontrollokat biztosító, sában az MNB részéről közreműködő szervezetek párhuzamosságokat kizáró együttműködésének szabályai, szervezeti keretei, belső szabályozás a feladatok és a felelősség megosztása elősegítet- Egyértelmű feladat- és hatásték-e a beruházás megvalósítását? kör meghatározás 1.11. Megfogalmazták-e a pályázatok tartalmi A pályázati kiírások tartalmi elemeit, a legfontosabb elvárásokat és az értékelé- elemeinek, értékelési szemsi szempontokat a tervezői és a bankbiztonsági pontjainak kidolgozása, össztenderkiírás során? hangja a vezetői döntésekkel 1.12. A beérkezett tervpályázatok előminősítése, a A pályázatok kiírásnak megnyertes tanulmányterv és a biztonsági rendszerfelelő értékelése, a határidők terv kiválasztása a kiírásnak megfelelően történtbetartása e? Pályázatok értékelésének dokumentumai
Pályázati kiírások dokumentumai, előterjesztések, határozatok
Előterjesztések, határozatok, szervezeti és működési szabályzat, munkaköri leírások, szerződések
Értékbecslések, elemzések dokumentumai, szerződések, előterjesztések, tájékoztatók
KBB és igazgatósági előterjesztések, MNB belső dokumentumai
Pályázati kiírások dokumentumai, előterjesztések, határozatok
Szerződések, beszámolók, előterjesztések, döntéseket megalapozó dokumentumok, határozatok
Garanciális feltételek kikötése a szerződésekben a Bank által Szerződések, előterjesztések, határokitűzött fejlesztési célok meg- zatok valósítására
3
Műszaki-funkcionális 1.14. A beruházási döntés megalapozására kéBeruházási döntést előkészítő dokurészletezettségű, gazdaságosszültek-e műszaki-funkcionális részletezettségű, mentumok, előterjesztések, határosági, pénzügyi számításokon gazdaságossági, pénzügyi számítások? zatok alapuló beruházási javaslat 2. A projekt szervezeti felépítése, szerződéses rendszere átlátható volt-e, biztosította-e a költség, a minőség és a határidő közötti összhangot és támogatta-e a beruházás ütemterv szerinti megvalósítását? Döntéshozó testületek határo2.1. A pályázati kiírások a döntéshozó testületek zatainak és a belső szabályza- Pályázati kiírás, belső szabályzatok, határozatainak megfelelően, szabályszerűen törtoknak megfelelő pályázati KBB és igazgatóság határozatai téntek-e? kiírások 2.2. A kivitelezésre kiírt pályázatok értékelése a A pályázatok kiírásnak és Pályázati dokumentációk, belső szapályázati kiírásokkal összhangban, szabályszerű- belső szabályzatoknak megfebályzatok en történt-e? lelő értékelése A pályázati eljárás nyomon 2.3. Érvényesültek-e az átláthatóság szempontjai követhetősége, jogszabályok- Jogszabályok, belső szabályzatok, a fővállalkozó/kivitelező, a lebonyolító és a technak és belső szabályzatoknak pályázati dokumentációk nológiai beszállítók kiválasztása során? való megfelelése A pályázatokban meghirde2.4. A nyertes pályázatok kiválasztásakor érvéPályázati dokumentációk, költségtett vállalási ár és az előzetes nyesült-e a gazdaságosság követelménye az elvárt kalkulációk bírálati jegyzőkönyvek, költségkalkulációk eltérése minőségi szint biztosítása mellett? belső szabályzatok 5%-on belül maradt. A szerződések, az igazgatósági döntések és a pályázatok 2.5. A megkötött szerződések megfeleltek-e a pá- tartalmi összhangja (kiemel- Szerződések, igazgatósági határozalyázati feltételeknek? ten: vállalási ár, határidők, tok, pályázati kiírások minőségi követelmények, szankciók) 2.6. Egyértelműen meghatározták-e és a szerződé- A feladatok, a felelősség és a sekben rögzítették-e a beruházó és a kivitelezés- kockázatviselés banki célkitű- Szerződések, előterjesztések, határoben résztvevők feladatát, felelősségvállalásának zéseknek megfelelő rögzítése zatok és kockázatviselésének megosztását? a szerződésekben
1.13. A tervezők kiválasztása, az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére megkötött szerződések elősegítették-e a beruházás fejlesztési céloknak megfelelő, határidőn belüli és gazdaságos megvalósulását?
4
A beruházás céljainak teljesülését biztosító garanciális elemek banki célkitűzéseknek megfelelő rögzítése a szerződésekben A nemzetközi ISO- és a hatá2.7. A projekt szervezeti felépítése, szerződéses lyos hazai építési előírások Szerződések, a beruházás jóváharendszere tartalmaz-e garanciális elemeket annak megvalósulását elősegítő migyott dokumentumai, előterjesztések, érdekében, hogy az MNB az igényeinek és céljainőségbiztosítási feltételrendnak megfelelő létesítményt kapja, a tervezett hahatározatok, minőségbiztosítási terv szer kialakítása a szerződétáridőn és költségszinten belül? sekben A garanciális kötelezettségek pénzügyi fedezetére visszatartott pénzeszközök aránya a beruházás teljes értékéhez viszonyítva 3. Érvényesültek-e a minőség-, határidő- és költségcélok a beruházás megvalósításának szakaszában, a tervmódosítások megalapozottak és a beruházás céljaival összhangban voltak-e? A döntéseket megalapozó 3.1. A beruházás műszaki tartalmára, a határ- dokumentációk, információk Előterjesztések, beszámolók, igazgaidőkre illetve a költségekre kialakított döntési me- birtokában, a szabályzatoktósági és KBB határozatok, jegyzőchanizmus támogatta-e a beruházási célok üte- ban rögzített hatáskörök és a könyvek, építési napló mezett megvalósítását? megfelelő felelős szintjén meghozott döntések Szerződésnek megfelelő, rendszeres minőségi felülvizsgálat 3.2. A lebonyolító mérnöki iroda műszaki ellenőr- és intézkedés zési és minőségbiztosítási tevékenysége elősegítet- A jegyzőkönyvekben, építési Szerződés, jegyzőkönyvek, építési te-e a beruházás tervezett műszaki tartalommal, naplókban rögzített minőségi napló, előterjesztések, beszámolók határidőre történő megvalósítását? kifogások és az azokra tett intézkedések aránya, határidők betartása 3.3. A beruházás megvalósítása során végrehaj- Számításokkal, összehasonlító Előterjesztések, összehasonlító elemtott módosítások (műszaki tartalom, határidő és elemzésekkel, hatásvizsgálazések, határozatok, belső szabályzaköltségek) megalapozottak és szabályszerűek vol- tokkal alátámasztott módosítok tak-e? tások
5
3.4. A módosításokról szóló döntéseknek megfele- Szerződésmódosítások összSzerződések, határozatok lően aktualizálták-e a szerződéseket? hangja a határozatokkal Üzembehelyezési dokumen- Üzembehelyezési dokumentumok, 3.5. Megtörtént-e a létesítmény szabályszerű és tumok, használatbavételi használatbavételi engedélyek, belső rendeltetésszerű használatba vétele? engedélyek teljeskörűsége szabályzatok 4. A beruházás finanszírozása és pénzügyi elszámolási rendszere átlátható volt-e, a kifizetések megalapozottan és szabályszerűen történtek-e? A pénzügyi források fedezeté4.1. Időben rendelkezésre álltak-e a megvalósíTervek, beszámolók, MNB belső donek ütemezett biztosítása az táshoz szükséges pénzügyi források? kumentumai éves tervekben 4.2. A kifizetések a szerződésekben rögzítetteknek Szerződések szerint ütemezett, Számlák, teljesítésigazolások, pénzmegfelelően, teljesítésigazolásokkal alátámasztotbeazonosítható, szabályszerű ügyi-számviteli dokumentumok, tan és a belső szabályzatokkal összhangban törkifizetések szerződések, szabályzatok téntek-e? 5. Teljesültek-e a beruházási célok, ezen belül a beruházás üzembehelyezése hozzájárult-e a feladatellátás biztonságához és a kockázatok mérsékléséhez? 5.1. A beruházás a terveknek megfelelően, határTerveknek és szerződéseknek Beszámolók, előterjesztések, teljesíidőre, az elvárt színvonalon, a szerződéses feltétemegfelelő teljesítés tésigazolások, jegyzőkönyvek leknek megfelelően valósult-e meg? A beruházási kiadások jóváBeszámolók, MNB belső dokumen5.2. A beruházási kiadások a terveknek megfele- hagyott költségvetéshez vitumai, teljesítésigazolások, elszámolően alakultak-e? szonyított 5%-on belüli eltérélások bizonylatai se 5.3. Készült-e értékelés a beruházás céljainak tel- A kitűzött célok megvalósítá- Beszámolók, előterjesztések, megvajesüléséről? sának értékelő elemzése lósítás dokumentumai 5.4. A Logisztikai Központban elhelyezni kívánt A funkciók áttelepítésének Ütemtervek, beszámolók, jegyzőfunkciók áttelepítése a terveknek megfelelően összhangja a jóváhagyott könyvek történt-e? ütemtervvel Banki értékelés az áttelepített 5.5. Felmérték-e a funkciók áttelepítésének banki funkciók kockázatának válto- Kockázatértékelés, MNB belső dokockázatokra gyakorolt hatását? zásáról, az ezzel összefüggő kumentumai célkitűzés megvalósulásáról Tervezett és elszámolt üzemel5.6. A létesítmény üzemeltetési költségei a terveSzámviteli adatok, kontrolling kimutetési költségek 5%-on belüli zettnek megfelelően alakultak-e? tatások, elemzések, értékelések teljesítése
6
A funkciók ellátásának költ5.7. A létesítmény működtetése – az üzembehelyeségei a banki célkitűzéseknek Számviteli nyilvántartások, kontrollzéstől eltelt időszak tapasztalatai alapján – hozzámegfelelően mérsékeljék az ing beszámolók, értékelések, elemzéjárul-e a költségtakarékosabb banküzemi műköelszámolt banküzemi költsé- sek déshez? geket.
1. számú függelék
Az ellenőrzés végrehajtásának megtervezése
1. Előzetes ellenőrzési súlypontok megtervezése, előzetes információ- és adatkérés tartalmi meghatározása Az ellenőrzési tervben jóváhagyott ellenőrzési célokra fókuszálva, a rendelkezésre álló információk – kiemelten a kockázatfelmérés eredményei és az előző évek ellenőrzési tapasztalatai – alapján az előkészítésben részt vevő munkatársak közösen kijelölik a vizsgálat főbb területeit, majd az egyes témakörökhöz meghatározzák a bekérendő további információkat (szabályzatok, beszámolók, kimutatások). Az így megszerzett ismeretek rendszerezését, elemzését és értékelését követően határozzák meg az ellenőrzés súlypontjait. (Az MNB működésének ellenőrzéséhez bekérendő dokumentumokat a 2. számú melléklet mutatja be.) 2. Előzetes ellenőrzési súlypontok szükség szerinti módosítása, a kiemelten vizsgálandó projekt meghatározása Az ellenőrzésben résztvevők felülvizsgálják, szükség szerint módosítják, kiegészítik az előzetesen kialakított ellenőrzési súlypontokat annak érdekében, hogy a kiemelt témakörök ellenőrzése megfelelően járuljon hozzá az ellenőrzés céljának megvalósításához, továbbá, hogy az ellenőrzésre rendelkezésre álló idő és ellenőrzési kapacitás elegendő legyen a feladat végrehajtáshoz. Az összegyűjtött ismeretek rendszerezése és elemzése során, a kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira alapozva az ellenőrzésben résztvevők meghatározzák a kiemelten vizsgálandó programot, projektet. 3. Strukturált kérdések, kritériumok, adatforrások összeállítása Az ellenőrzési témakörök rendszerezését, elemzését, értékelését követően az ellenőrzés részletes kérdéseit zárt logikai rendszerbe kell foglalni a strukturált kérdésfa összeállításával. Az így összeállított kérdésekkel a vizsgált témakör megismert problémái szempontjából lényeges, tisztázandó területekre kell összpontosítani. A főkérdést oly módon kell meghatározni, hogy annak megválaszolása biztosítsa az ÁSZ ellenőrzési tervében meghatározott ellenőrzési cél elérését. A főkérdést úgy kell további alkérdésekre bontani, hogy az egyes alkérdésekre adott válaszok együttesen tegyék lehetővé a felsőbb szinten lévő kérdések megválaszolását. A kérdések megválaszolásához hozzá kell rendelni a helyzetfelmérés során megismert dokumentumokat és információkat, amelyek bizonyító erejűek lehetnek az ellenőrzési megállapítások megalapozásához. A kérdésfa kialakításával párhuzamosan kell meghatározni a gazdaságosság és szabályszerűség egyes kérdésekhez rendelt kritériumait (célok, standardok). (A „Kérdések, kritériumok, adatforrások az MNB működésének ellenőrzéséhez” mintát a 4/a. számú melléklet mutatja.) A kockázatfelmérés eredményeire és az előző évek ellenőrzési tapasztalataira alapozva kiválasztott, vizsgálandó projektre külön kérdésfát állítanak össze a számvevők. (A „Kérdések, kritériumok, adatforrások egy projekt értékelé-
séhez” mintát a 4/b. számú melléklet mutatja be az MNB Logisztikai Központ beruházás vizsgálatához összeállított program-melléklet felhasználásával.) A jól áttekinthető kérdéspiramis, lehetőleg röviden és tömören megfogalmazott eldöntendő kérdéseket tartalmaz, segítve ezzel a feladatok elhatárolását és az ellenőrzési döntések meghozatalát. Segítséget nyújt továbbá a tanúsítványok összeállításához és a jelentések szerkesztéséhez. 4. Tanúsítványok, munkalapok adattartalmának meghatározása Az ellenőrzési témakört felölelő hiteles, megalapozott alapadatok rendszerezett formában történő összegyűjtésére a tanúsítványi adatszolgáltatás módszerét alkalmazzák a számvevők. A belső kontrollok kiépítettségének és működésének felmérését, az információ gyűjtés dokumentálásának egységességét munkalapok segítik. A tanúsítványok és a munkalapok adattartalmának az ellenőrzés témakörein alapuló ellenőrzési kérdések megválaszolását kell támogatniuk. 5. Ellenőrzési program kialakítása, felülvizsgálata, jóváhagyása Az ellenőrzés végrehajtásának részletes megtervezését az ellenőrzési program összeállítása zárja le, amelyet az ellenőrzést végzők a vizsgálatvezető irányításával állítanak össze. Ennek keretében meghatározzák – az ellenőrzés céljaihoz kapcsolódó – részletes vizsgálati szempontokat, összpontosítva a lényeges kérdésekre és a programban kitűzött feladatok végrehajthatóságára. Az ellenőrzési program az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyvében előírtaknak megfelelően tartalmazza •
az MNB tevékenységének rövid bemutatását;
•
az ellenőrzés jogalapját;
•
az ellenőrzés célját;
•
az ellenőrzés alá vont időszakot;
•
az ellenőrzés lefolytatásának szempontjait;
•
az ellenőrzés ütemtervét;
•
az ellenőrzésben részt vevő számvevők közötti feladatmegosztást;
•
a mellékleteket (pl. jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke; tanúsítvány űrlapok; kérdések, kritériumok és adatforrások; folyamatábrák; az előző számvevőszéki ellenőrzések javaslatai).
A programtervezetet a vizsgálatvezető az ÁKSZEI ellenőrzési tervében előírt ütemezés szerint, az ÁKSZEI ügyrendjének megfelelően egyezteti. A vizsgálatvezető a főcsoportfőnöki felülvizsgálatot és a Koordinációs osztály észrevételeinek figyelembevételét követően az ellenőrzési programtervezetet főtit2
kárral, társigazgatóságokkal és a Minőségbiztosítási önálló osztállyal egyezteti, majd a beérkezett észrevételeket és a programtervezetet a főcsoportfőnöki értekezlet elé terjeszti. A beérkezett észrevételek és a főcsoportfőnöki értekezlet javaslatainak figyelembevételével a vizsgálatvezető az ellenőrzési programtervezetet szükség szerint módosítja. A vizsgálatvezető gondoskodik a külső szakmai egyeztetések lefolytatásáról az MNB elnökével és a PM szakállamtitkárával és a vélemények alapján a szükséges módosításokat a programtervezeten átvezeti, majd azt – a főcsoportfőnök útján – a főigazgatói értekezlet elé terjeszti. A főigazgató jóváhagyja az észrevételei alapján véglegezett ellenőrzési programot, amely az elnök egyetértését követően válik végrehajtandóvá. A programtervezet főigazgatói jóváhagyását és az elnöki egyetértést vezetői felülvizsgálat előzi meg. Az első szintű felülvizsgálatot a programtervezet egyeztetését megelőzően, a második szintűt pedig a külső és belső egyeztetések eredményeire alapozva olyan időpontban kell elvégezni, hogy az indokolt korrekciók átvezetése a program jóváhagyásáig megtörténhessen. A jóváhagyott és az elnök által ellenjegyzett ellenőrzési programot a vizsgálatvezető eljuttatja az MNB elnökének, gondoskodik a protokoll lista szerinti terítésről és megismerteti annak tartalmát az ellenőrzésben részt vevő számvevőkkel.
3
2. számú függelék
A számvevőszéki jelentés összeállítása 1. Jelentéstervezet összeállítása A számvevőszéki jelentés az ellenőrzés eredményeinek rendszerezett bemutatását és értékelését tartalmazza, amelynek összeállítását a vizsgálatvezető az ellenőrzési tervben arra kijelölt számvevővel közösen végzi el. A számvevőszéki jelentéstervezet részletes megállapításainak a számvevői jelentésekben megfogalmazott ellenőrzési megállapításokon kell alapulnia és az ellenőrzési programmal összhangban kell választ adnia az abban foglalt kérdésekre, figyelemmel az ellenőrzés céljaira, kiemelt területeire és az ellenőrzéssel átfogott időszakra. A jelentéstervezet részletes megállapításainak megalapozását, alátámasztását szolgálják a jelentés-tervezethez csatolt mellékletek és tanúsítványok. Az összegző megállapítások fejezet a részletes megállapítások szintetizált következtetéseit mutatja be. A vizsgálatvezető a jelentésírásban résztvevőkkel közösen megfogalmazza az összegzésben kiemelt megállapításokkal alátámasztott javaslatokat, amelyek címzettjei hatáskör szerint lehetnek: az MNB elnöke, az MNB FB-je és a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter. A javaslatoknak megalapozottnak és megvalósíthatónak kell lenniük. 2. Jelentéstervezet külső és belső egyeztetése, felülvizsgálata A vizsgálatvezető gondoskodik a jelentéstervezet egyeztetéséről az MNB-vel, az MNB FBjével, a PM illetékes szakállamtitkárával, valamint egyidejűleg az ÁSZ Minőségbiztosítási önálló osztályával és a társigazgatóságokkal. Az észrevételek mérlegelését, valamint a szakmai egyeztetést követően áll elő az elfogadott észrevételekkel átdolgozott jelentéstervezet, amelyet ismételten véleményez az MNB, az MNB felügyelő bizottsága és a PM illetékes szakállamtitkára. Az esetleges további észrevételek és a rendelkezésre álló bizonyítékok összevetését követően az elfogadott szakmai véleményekkel a jelentéstervezetet módosítani, a kialakított álláspontról az ellenőrzött szervezet illetékes vezetőjét az ÁKSZEI ügyrendjében előírt kiadmányozási rend szerint írásban tájékoztatni kell. A szakmai egyeztetésen kialakított álláspontnak megfelelően módosított jelentéstervezetet – a főcsoportfőnöki értekezlet egyetértését követően – a vizsgálatvezető a főigazgatói értekezlet elé terjeszti. A számvevőszéki jelentés minőségét, tartalmi és formai követelményeknek való megfelelését mind a jelentéskészítés, mind az egyeztetések során folyamatba épített belső felülvizsgálatok biztosítják. A jelentéstervezet kétszintű vezetői felülvizsgálatának célja a minőségi követelményeknek való megfelelés részletes értékelése. A Minőségbiztosítási önálló osztály kétszeri ellenőrzés-szakmai és jogi szempontú felülvizsgálatot végez, amelyet egyeztet a vizsgálatvezetővel. A második felülvizsgálatot követően a jelentéstervezet szakmai és jogi szempontú megfelelőségét a Minőségbiztosítási önálló osztály tanúsítvánnyal igazolja, amely feltétele a jelentéstervezet elnöki értekezlet elé terjesztésének. A vizsgálatvezető rövid tájékoztatót állít össze az országgyűlési képviselők és a sajtó számára az ellenőrzés tapasztalatairól, a főbb megállapításokról és az ÁSZ javaslatairól.
3. A jelentés jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala A jelentéstervezetet a főcsoportfőnök a főigazgató jóváhagyásával az elnöki értekezlet elé terjeszti. Az elnöki értekezleten elhangzottakat figyelembe véve a vizsgálatvezető gondoskodik a jelentés véglegezéséről, majd az aláírt jelentés megküldéséről észrevételezésre az MNB elnöke részére. A vizsgálatvezető gondoskodik – az MNB elnökével egyeztetett – jelentés ÁSZ protokoll lista szerinti szétküldéséről és a nyilvánosságra hozatalról.
2
0 0 0
0
0
0
2 2 2
1
1
1
0
4.4.3. A Számviteli tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló elkészítésével megbízott, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazott természetes személy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve regisztrált mérlegképes könyvelıi képesítéssel rendelkezik.(Számviteli tv. 151. §)
2
1
1/17. oldal
0
1
0
1
0
0
2
4.4.2. A gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységvezetık megfelelnek a munkakör betöltéséhez az intézmény által elıírt feltételeknek (pl. szakmai gyakorlat, nyelvismeret, szakirányú képesítés).
4.4. A gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységvezetık kompetenciája 4.4.1. A gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységvezetık rendelkeznek szakirányú felsıfokú végzettséggel.
4.2. A gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységeinek vezetésében (szervezeti egységvezetık) személyi változás történt. 4.3. Jelentısebb - az állomány egytizedének lecserélését jelentı - fluktuáció történt a gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységek beosztott (szervezeti egységvezetıi szint alatti) munkavállalói körében.
4.1. Az intézmény felsı vezetésében (szervezeti egységvezetıi szint felett) személyi változás történt.
4. A létszám struktúrája
3.4.2. Az egyéb tevékenység(ek) veszteséges(ek).
3.2. Az intézmény szervezeti struktúrája változott. 3.3. Az intézmény gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységeinek struktúrája változott. 3.4. Az intézmény egyéb (az MNB tv. 4.§-ban meghatározott, az MNB alapvetı feladatai közé nem tartozó) tevékenységet is folytatott. Ha igen: 3.4.1. Az egyéb tevékenység(ek) árbevétele túllépte az ellenırzött idıszak pénzügyi tervében meghatározott mértéket.
0
0
1
1
0
1
2.2. A gazdálkodást érintıen változott. 3. Szervezet, feladat 3.1. Az intézmény feladatrendszere változott.
0
Elérhetı részpontszám I N
2
Megjegyzés
2. A jogi szabályozási környezet 2.1. A feladatellátást érintıen változott.
Részben
1.2. A beszámolási idıszakban kormányváltás történt.
Nem
0
Igen
1
1. Politikai környezet 1.1. A beszámolási idıszakban általános választások voltak.
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
Eredendı kockázat
1. sz. Munkalap
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2 1
1 1
2 1
1 1
2
1
2
1
1
1
1
1
2
2
1
2 2
2 2
1
1 1
2
2 1 1
1
Elérhetı kockázati pont
1
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
Segédtábla a Magyar Nemzeti Bank belsı kontrollrendszere kockázatainak felméréséhez
3. számú függelék
0
5.2. Az intézmény önállóan, munkaszervezetén belül látja el teljes körben a gazdálkodással, könyvvezetéssel, beszámolással stb. kapcsolatos feladatokat.
0
1 1
6.4. saját bevétel.
7. Az intézménynek vállalkozásban, nonprofit szervezetben tulajdonosi részesedése van.
1 1
0
9.1.3. könyvelési bizonylat (kontírozási dokumentum),
2/17. oldal
1
0
1
0
1
0
0
1
0
9.1.2. átutalás teljesítését igazoló dokumentum,
1
0
1
9.1.1. átutalási megbízás,
9.1. A Számvitel szervezeti egységnél illetve irattárában az adott pénzügyi tranzakció "felszerelt" az alábbi dokumentumokkal (dokumentumok másolatával):
8.1. Valamennyi munkatárs rendelkezik saját számítógéppel. 8.2. A munkatársak hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek a gazdálkodással összefüggı szabályzatokhoz. 8.3. A munkatársak hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek a jogtárhoz. 8.4. Számítógép program csere történt a gazdálkodási területen. 9. Tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatok fellelhetısége
8. Logisztikai feltételek a gazdálkodás területén
0
0
1
Ha igen: 7.1. részesedések értéke az elızı évhez képest változatlan.
0
1
6.3. egyéb külsı forrás,
0
0
1
1
0
2
1
1
1
1
6.1. Központi költségvetésbıl származó pénzeszköz (pl. központi költségvetési térítés mérleg szerinti veszteséghez vagy negatív kiegyenlítési tartalékhoz kapcsolódóan), 6.2. EU forrás,
6. Az intézmény gazdálkodásában szerepelt:
1
0
0
0
0
0
5.1. Az intézmény külsı, vele tulajdonosi jogviszonyban nem álló szervezetet bízott meg a gazdálkodással, könyvvezetéssel, beszámolással stb. kapcsolatos feladatok ellátásával.
5. A gazdálkodás megszervezésének módja
4.5.3. A beosztottakra vonatkozó belsı vagy külsı képesítési elıírásokat teljes körően érvényesítették.
4.5.2. A beosztott munkatársak legalább 80%-a rendelkezik legalább 3 éves szakirányú gyakorlattal.
4.5. A gazdasági (mőködését felelıs) szervezeti egységek beosztottainak kompetenciája 4.5.1. A beosztott munkatársak legalább 95%-a középfokú iskolai végzettségő és emellett legalább 80%a szakirányú képesítéső is.
4.4.5. A Számvitel szervezeti egységhez tartozó osztályvezetık rendelkeznek legalább 5 éves szakirányú gyakorlattal.
4.4.4. A Számvitel szervezeti egységhez tartozó osztályvezetık rendelkeznek szakirányú felsıfokú végzettséggel, vagy felsıfokú végzettséggel és legalább regisztrált mérlegképes könyvelıi képesítéssel.
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
1
1
1
1
1
1
1 1
1
1
1 1
1
1
1
1
1
1 1 1
1 1 1 1
1
1
1
2
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
1
1
3. számú függelék
0
0 0 0
2 4 4
12.2. elutasító záradék,
12.3. megtagadó záradék.
1
0 0 0 0
0
1 1 1 1 1 1 4
13.3. ÁSZ
14. Elızetes helyszíni tapasztalatok 14.1. A feladatok és a pénzügyi források közötti összhang. 14.1.1. Túlfinanszírozás tapasztalható.
14.1.2. Alulfinanszírozás tapasztalható.
14.2. Az intézmény összetettsége. 14.2.1. Földrajzilag széttagolt.
14.2.2. Irányítási struktúra túlzottan bonyolult.
14.2.3. Belsı kapcsolatok átláthatatlanok.
14.2.4. Informális kapcsolatok súlya túlzott.
15. Szubjektív megítélés
2 2
15.2.3. Különösnek minısíthetı tranzakciók fordultak elı, fıleg év végén.
3/17. oldal
0
0
0
4
0
0
4
2
0
4
0
0
15.2.2. Hatáskörök, felelısségek összhangban vannak.
15.2. Egyéb. 15.2.1. A felügyeleti szerv túlzott mértékő befolyása feltételezhetı.
15.1.3. Klientúra építés szándéka feltételezhetı.
15.1.A vezetés etikai értékrendje, elkötelezettsége 15.1.1. Politikai nyomás gyakorlása feltételezhetı az intézménnyel szemben. 15.1.2. Magánjellegő érdekeltségek érvényesülése feltételezhetı a vezetık körében.
1
0
0
1
0
13.1. APEH
13.2. Felügyelı Bizottság
13. Az intézmény gazdálkodási tevékenységét vizsgálta az ellenırzött idıszakra vonatkozóan:
0
4
0
1
2
0
1
11.2. kontrollkockázat magas 12. Az elmúlt évben az intézmény éves beszámolójának független könyvvizsgáló általi minısítése: 12.1. korlátozó záradék,
0
1
11.1. eredendı kockázat magas
11. Az elmúlt évben az intézmény besorolása a kockázat szempontjából:
10.1. Rendelkezik az intézmény Etikai kódexszel. 10.2. Megbízási szerzıdések 10.2.1. Az intézmény saját dolgozójával megbízási szerzıdést kötött. 10.2.2. Az intézmény külsı munkavállalóval megbízási szerzıdést kötött. 10.3. Az intézmény külsı vállalkozóval megbízási szerzıdést kötött.
1
0
2
9.2. Utasításra történt ellenjegyzés elıfordult.
0
1
0
9.1.5. bevételezési és üzembe-helyezési bizonylat.
10. Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos elemek
1
0
9.1.4. pénzügyi jogkörök gyakorlásának (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás stb.) dokumentumai (szerzıdés, megrendelés, számla stb.)
-
-
-
-
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
4
8
12
18
Összesen:
0
5
9
13
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
=
=
=
=
1 0
2
4
18
1 1 1 1
1 1
1 1 1
80
1 1 1 1 4
1 1
1 1 1
2 4 4
2 4 4
1
1
2 4
1
1
2 4
1
1
2
2
1
1
1
1
1
1
3. számú függelék
0
3. A gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységek tevékenysége szabályozott (pl. rendelkeznek kézikönyvvel, iránymutatással, útmutatóval, technológiai eljárással)
0
0
4.3. A munkaköri leírások pontosan meghatározzák és elhatárolják az engedélyezés, a végrehajtás és a nyilvántartás feladatait.
5. A közbeszerzések eljárásrendjét szabályozták
m
4
0
5.1.4. Nem felel meg
6. Az intézmény rendelkezik alkalmazottaira vonatkozó belsı szabályozással
m
1
4/17. oldal
m
0
6.1.1. Megfelelı
6.1.2. Pontosítani kell
6.1. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó belsı szabályozás (pl. alkalmazottak jogállása, titoktartás, összeférhetetlenség) a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény és az MNB tv.elıírásai alapján:
m
2
5.1.3. Ki kell egészíteni
m
m
1
2
m
0
5.1.2. Pontosítani kell
m
0
5.1. Az intézmény közbeszerzési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a Közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény elıírásai alapján: 5.1.1. Megfelel
4
2
2
0
4.2. A munkaköri leírások megfelelıen rögzítik a vezetık és munkatársak feladatait, kötelezettségeit, hatásköreit és felelısségi jogkörüket. 2
4
2
0
0
4.1. Hatályos munkaköri leírása valamennyi munkatársnak van.
2
0
3.1.3. a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét.
2
m
2
0
3.1.2. a vezetık feladat-, hatás- és jogkörét,
4
m
a
a
a
a
a
a
a
a
-
-
-
a
-
-
-
a
a
-
0
m
-
a
-
-
a
2
m
0
6
m
x
x
x
x
x
x
x
x
0
3
6
x
0
3
6
x
x
1
3
4
x
2
4
10
x
=
=
=
=
=
=
=
=
=
0 1
2
0 1 2 4
4
0
1
2
6
2 1 0
6
4
1 0
2
10 4 = 2 = 0 4 =
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
4. Munkaköri leírások a gazdálkodási (mőködésért felelıs) szervezeti egységeknél
2
0
4
2
2
3.1.1.a szervezeti egység feladatait,
3.1.A szabályozás részletesen tartalmazza:
0
2.2. a gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységek feladatait.
0
4
0
2. Az intézmény SZMSZ-e tartalmazza: 2.1. a gazdasági (mőködésért felelıs) szervezeti egységek felépítését,
4
0
Elérhetı részpontszám I N
1.1.3. elfogadott pénzügyi tervvel.
Megjegyzés
1.1.2. SZMSZ-szel,
Részben
2
Nem
0
Igen
az MNB ….... évi tevékenységérıl, szabályozottságáról
1.1.1. alapító okirattal,
1. A szervezet tevékenységének szabályozottsága MNB tv. 1.1 Rendelkezik az intézmény:
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
2. sz. Munkalap
2
2
4
4
2
2
4
2
4
Elérhetı kockázati pont
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
3. számú függelék
0
7. A pénzügyi tervezés és az elıirányzatokkal való évközi gazdálkodás szabályozása megtörtént
2
2
0
0
5/17. oldal
2
0
2
0
7.3.1. Az erıforrások igénybevétele szabályozott.
7.3.2. A szabályzat elıírja a felhasználás folyamatos nyomonkövetését. 7.3.3. Szabályozza az elıírányzatok túllépésének és a megtakarítások kezelésének rendjét. 7.3.4. A szabályzat biztosítja a folyamatos vezetıi kontrollt.
1
0
7.3. Szabályozta az évközi felhasználás rendjét és annak ellenırzését.
1
0
1
0
7.2. A szabályzat elıírja a pénzügyi terv évközi módosításának rendjét.
7.1.1.1. Elıírja a tervsorok számszaki és szöveges alátámasztását.
-
0 Összesen:
-
a
a
a
a
a
-
a
a
a
a
2
m
m
m
m
m
2
2
7.1.1. Biztosítja az intézmény (stratégiai és éves) célkitőzései és a pénzügyi terv közötti összhangot. 0
m
7.1. A pénzügyi tervezés szabályozása
m
m
2
6.1.4. Nem megfelelı
2
m
1
6.1.3. Ki kell egészíteni
=
0
= =
4 0
x
x
x
x
x
=
=
1
3
x
x
x
x
0
2
4
38
2
2
2
2 2
1
1
2
2
2
1
1
1 0
2
3
2
1 2
3. számú függelék
teljes munkaidıs belsı ellenır,
részfoglalkozású ellenır.
1.1.2.
1.1.3.
1
0
2 2 2 2
0 0 0 0
2.1. A belsı ellenırzés helye a szervezeti struktúrában funkcionális függetlenségének megfelelı.
2. Felügyelet, függetlenség
1.4.14. a belsı ellenırzési vezetı a belsı ellenırzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente felülizsgálta és a szükséges módosításokat átvezette
1.4.12. a belsı ellenırök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelveket, 1.4.13. a külsı szakértık bevonására vonatkozó elıírásokat.
2
6/17. oldal
0
1
1
0
2 0
2
0
0
2
0
1.4.11. az ellenırzés során büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást,
4
0
2
1
0
0
1
2
0
1.4.10. az ellenırzési megállapítások hasznosításának, az ellenırzést követı intézkedések elrendelésének szabályait,
1.4.2. a belsı ellenırökre vonatkozó szakmai etikai kódexet, 1.4.3. az intézmény belsı ellenırzési tevékenységére érvényes hazai vagy nemzetközi standardokat, szakmai és etikai elvárásokat, 1.4.4. a belsı ellenırzés tevékenységére vonatkozó belsı szabályokat és eljárásokat, 1.4.5. a módszertani útmutatókat, az egyes ellenırzési módszerek fıbb lépéseit, szakaszait, 1.4.6. a kockázatelemzési módszertant, 1.4.7. a belsı ellenırzési tevékenység minıségét biztosító szabályokat, 1.4.8. az ellenırzési dokumentumok formai követelményeit, a dokumentumok megırzési rendjét, az egységes iratmintákat, 1.4.9. az ellenırzési jelentések szerkezetére, tartalmára vonatkozó elıírásokat,
0
2
0
1.3.3. belsı ellenırzési kézikönyvben. 1.4. A belsı ellenırzési kézikönyv tartalmazza:
1.4.1. a belsı ellenırzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belsı ellenırzési alapszabályt,
0
1
1
0
0
1
0
Elérhetı részpontszám I N
2
Megjegyzés
0
Részben
0
Nem
1.3.1. SZMSZ-ben,
Igen
m
m
0
6
10
15
m
0
m
0
m
a
a
-
-
a
-
a
-
a
x
x
5
9
14
25
x
2
4
x
3
4
x =
=
=
=
=
=
=
=
13
1
0
1
2
4
25
4 2 0
0
1
4
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
az MNB belsı ellenırzésének ….... évi mőködése
1.3.2. egyéb belsı szabályzatban,
1.3. Meghatározták a belsı ellenırzés feladatkörét:
1.2. Amennyiben az intézmény szervezeti keretében nem foglalkoztat belsı ellenırt, az intézmény vezetıje gondoskodott a belsı ellenıri tevékenység külsı erıforrással történı megszervezésérıl
szervezeti egység,
1.1.1.
1. Szervezet, szabályozottság 1.1. A belsı ellenırzés szervezeti keretei:
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
3. sz. Munkalap
1
4
2
1
Elérhetı kockázati pont
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
3. számú függelék
2
1
0
0
1 2 1 2
0 0 0 0
3.3.3. rendszer- és teljesítményellenırzést,
3.3.4. informatikai rendszerellenırzést, 3.3.5. ellenırzést az éves pénzügyi terv megalapozottságára.
1
0
1
0
5.2.1.2. az elsı számú vezetı hagyta jóvá,
7/17. oldal
1
2
0
0
2
0
2
1
0
0
2
0
5.2.1.1. az ellenırzési feladatokat prioritások szerint tartalmazza, tartalmában megfelel a belsı elıírásoknak
5.1.1. A stratégiai tervet az elsı számú vezetı és a felügyelı bizottság hagyta jóvá 5.2. A belsı ellenırzés rendelkezik munkatervvel (éves ellenırzési terv). 5.2.1. Ha igen:
5.1. A belsı ellenırzés rendelkezik kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervvel.
5. Az ellenırzés tervezése
4.4. Az ellenırök rendszeres továbbképzése biztosított.
4.2. Alkalmazásukkor megvolt az intézmény által munkakörükre elıírt gyakorlatuk. Ha a 4.1. kérdésre a válasz nem: 4.3. A képesítési követelmények alól vezetıi felmentést adtak.
4.1. Szakirányú felsıfokú iskolai végzettséggel vagy más felsıfokú iskolai végzettséggel és emellett az intézmény által elıírt szakirányú képesítéssel rendelkeznek.
4. A belsı ellenırzés szakmai felkészültsége
2
1
0
3.3.1. szabályszerőségi ellenırzést,
3.3.2. pénzügyi ellenırzést,
0
1
0
3.2.4. a belsı ellenırzés minıségértékelését elvégezték 3.3. Az intézmény belsı ellenırzésének keretében végeztek
1
1
2
0
0
2
0
1
1
0
0
2
0
2
4
0
0
1
0
0
3.2.3. a kockázati tényezık, hiányosságok megszüntetésére.
3.2.2. a FEUVE és a belsı ellenırzési rendszerek, a belsı kontrollok javítására, továbbfejlesztésére,
3.2.1. a mőködés eredményességének növelésére,
3.1.1. a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) kiépítését, illetve mőködését, 3.1.2. a pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszerek mőködésbeli gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét 3.1.3. az erıforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. 3.2. Az intézmény belsı ellenırzésének keretében megállapítást és ajánlást tettek:
3.1. Az ellenırzött intézménynél vizsgálták és értékelték:
2.6. A belsı ellenıri megbízásoknál érvényesültek az összeférhetetlenségi követelmények. 2.7. Csak belsı ellenırzési tevékenységet látnak el a belsı ellenırök. 3. A belsı ellenırzés feladata
2.2. A belsı ellenırzés vezetıje résztvevıje a vezetıi értekezletnek. 2.3. A belsı ellenırzés jelentéseinek realizálása közvetlenül az intézmény vezetıjénél történik. 2.4. A belsı ellenıröket megilletı betekintési és hozzáférési jogosultságokat biztosítják. 2.5. Az ellenırzések során az ellenırzöttek maradéktalanul teljesítik az ellenırzéssel kapcsolatos együttmőködési kötelezettségüket. =
=
=
=
=
=
=
=
=
=
0
1,5 =
3,5 =
=
2
13
x
0,5 =
2,5 =
6
x
0
2
6
x
x
1
3
x
0
2
6
x
1,5 =
3,5 =
7,5 = -
-
a
-
13 7,5 =
4
8
m
0
-
3
a
-
a
a
-
-
a
-
a
-
-
1
m
4
m
m
0
2
m
4
m
0
2
4
8
0
1
2
4
13
0
1
2
6
7 4 2 0
1
0
1
3
0
2
4
6
0
1
2
4
4
2
4
1
1
4
4
3. számú függelék
8.1.1. Ha igen: 8.1.1.1. az ellenırzési megállapítások alapján a megadott határidın belül készült intézkedési terv, 8.1.1.2. az intézkedési tervet az ellenırzés vezetıje véleményezte, 8.1.1.3. az intézkedési terv végrehajtásának utóvizsgálata megtörtént.
8.1. Voltak olyan ellenırzések, amelyek megállapításai alapján intézkedési tervet kellett készíteni.
8. Nyomonkövetés
7.5. Az elvégzett ellenırzésekrıl nyilvántartást vezetnek.
2
0
2 2
0 0
8/17. oldal
1
0
0
4
0
2
2
1
1
0
0
7.3. A jelentés tervezetét az ellenırzött terület vezetésével egyeztették. 7.4. Éves (összefoglaló) ellenırzési jelentés készült az ellenırzések tapasztalatairól.
0
7.2. A belsı ellenırzés jelentései megfelelnek a belsı elıírásoknak.
0
2
2
0 1
2
0
0
1
1
0
0
1
1
2
1
0
7.1. Minden ellenırzésrıl készült írásos jelentés.
7. Jelentéskészítés
6.5. Az informatikai biztonsági intézkedések betartásának belsı ellenırzése dokumentált. 6.6. Az ellenırzések során gazdálkodási rendet sértı mulasztást, szabálytalanságot, károkozást állapítottak meg.
6.4. Teljességi nyilatkozatot szükség esetén beszereztek.
6.2. Az ellenırzési célnak, feladatoknak megfelelıen, kockázatelemzés alapján választották meg a vizsgálati módszereket. 6.3. A megállapítások dokumentumokkal alátámasztottak.
5.3.1.2. a vizsgálati programot a belsı ellenırzési vezetı hagyta jóvá. 6. Végrehajtás, dokumentálás 6.1. Az ellenırzéseket megbízólevél alapján hajtották végre.
5.3.1.1. a vizsgálati program tartalmában megfelel a belsı elıírásoknak, 0
0
5.3. Az ellenırzéseket vizsgálati program alapján hajtották végre.
5.3.1. Ha igen vagy részben:
0
5.2.1.3. az éves ellenırzési tervet a felügyelı bizottság is jóváhagyta, az MNB tv.-ben meghatározott jogosultságainak megfelelıen.
-
-
-
a
-
-
-
-
a
-
-
-
a
9
x
=
=
=
0,5 =
2,5 =
7
x
0,5 =
2,5 =
5,5 =
10
x
0,5 =
2,5 =
Összesen:
0
1
3
m
0
1
3
6
m
0
1
3
m
0
1
2
7
0
1
2
4
10
0
1
2
9
36
2
4
2
0
3. számú függelék
4. sz. Munkalap
m
0
1 2 4
4.3. Ki kell egészíteni
4.4. Nem felel meg
1 2 4
5.1.3. Ki kell egészíteni
5.1.4. Nem felel meg 6. Az intézmény a pénzügyi jogkörök gyakorlásának eljárásrendjét szabályozta.
4
4
9/17. oldal
0
0
5.1.2. Pontosítani kell
0
5.1. Az intézmény Pénzkezelési Szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak: 5.1.1. Megfelel
5. Az intézmény rendelkezik pénzkezelési szabályzattal
0
4.2. Pontosítani kell
0
0
0
3.7. a zárlati feladatokat, beleértve a fıkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendıket, 3.8. az évközi zárlati feladatokat, beleértve a fıkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendıket. 4. Az intézmény számlarendje - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak: 4.1. Megfelel
3.6. elkülönítve a forgalmi és az állományi számlákat, a
a
a
a
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
m
0
m
m
0
0
0
0
a
a
m
0
a
a
m
m
0
m
m
0
0
a
a
0
m
2
0
a
a
a
a
a
0
m
4
0
0
m
4
2.2. a számlakeretet. 3. Az intézményi számlarend tartalmazza: 3.1. az alkalmazásra kerülı számlák számát, 3.2. a számla tartalmát (ha az a számla elnevezésébıl egyértelmően nem következik), 3.3. a fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, összefüggéseit, 3.4. a gazdasági események könyvelési folyamat leírását, 3.5. a számlaösszefüggéseket,
m
2
1.1.4. Nem felel meg 2. Az intézmény - sajátosságait figyelembe véve elkészítette: 2.1. a számlarendet,
m
1.1.3. Ki kell egészíteni
4
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
0
0
4
0 1 2 4
4
4
4
4
4
0
0
0 1 2 4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4 2
4
0 1 2 4
4 2
4
Elérhetı kockázati pont
4
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
m
0
Elérhetı részpontszám I N
m
Megjegyzés
1
Részben
0
Nem
1.1.2. Pontosítani kell
Igen
1. Az intézmény rendelkezik aktualizált, jóváhagyott számviteli politikával. 1.1. Az intézmény számviteli politikája - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII.19.) Korm. rendelet elıírásainak: 1.1.1. Megfelel
Megnevezés
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
a pénzügyi és a számviteli rendszer ….... évre vonatkozó szabályozottságáról a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény és a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján Magyar Nemzeti Bank
3. számú függelék
2 4
6.1.3. Ki kell egészíteni
6.1.4. Nem valósul meg
2 4
0 1 2 4
7.1.3. Ki kell egészíteni
7.1.4. Nem felel meg 8. Az intézmény rendelkezik az eszközök és források értékelésének szabályzatával. 8.1. Az intézmény Értékelési Szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak: 8.1.1. Megfelel
8.1.2. Pontosítani kell
8.1.3. Ki kell egészíteni
8.1.4. Nem felel meg 9. A számviteli politika keretében, vagy önálló szabályzatként elkészült az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzat.
1 2 4
0
9.1.3. Ki kell egészíteni
9.1.4. Nem felel meg
10. A bizonylati rend és okmányfegyelem szabályozása megtörtént, beleértve a tartalmi és alaki követelmények meghatározását.
1 2 4
10.1.3. Ki kell egészíteni
10.1.4. Nem felel meg
2
2
2
4
10/17. oldal
0
10.1.1. Megfelel
10.1.2. Pontosítani kell
10.1. Az intézmény Bizonylati Szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak:
0
9.1.1. Megfelel
0
9.1.2. Pontosítani kell
9.1. Az intézmény Önköltségszámítási Szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak:
1
7.1.2. Pontosítani kell
0
0
7.1.1. Megfelel
7.1. Az intézmény Leltározási és Selejtezési Szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény valamint a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elıírásainak:
0
1
6.1.2. Pontosítani kell
7. Az intézmény rendelkezik az eszközök és források leltározási és leltárkészítési, selejtezési szabályzatával.
0
6.1. Az intézmény kötelezettségvállalás, teljesítés igazolás, utalványozás rendjét magában foglaló szabályzata és a külsı valamint egyéb belsı elıírások összhangja - az intézmény sajátosságait figyelembe véve -: 6.1.1. Megvalósul
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
Összesen:
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
m m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
0 1 2 4
2
0 1 2 4
60
4
2
4
2
4
0 1 2 4 2
2
4
4
4
2
0 1 2 4
4
0 1 2 4
3. számú függelék
1 1 1 1 1 0
0 0 0 0 0 0
2.4. szállítóállomány,
2.5. eszköznyilvántartás,
2.6. készlet nyilvántartás,
2.7. bérszámfejtés, 2.8. pénzügyi tervkészítés (beszerzési, beruházási és költség tervek), 2.9. egyéb.
1 1 1 1 1 2
2
2
2 2
0 0 0 0 0 0
0
0
0 0
3.4. szállítóállomány,
3.5. eszköznyilvántartás,
3.6. készlet nyilvántartás,
3.7. bérszámfejtés,
3.8. külföldi kiküldetések. 4. A zárási-nyitási tevékenység számítógépes támogatása és annak ellenırzése megoldott. 5. A beszámolási kötelezettségek számítógépes támogatottsága 5.1. A mérleg és a fôkönyvi könyvelés egyezôségét az informatikai rendszer garantálja. 5.2. A pénzügyi tervteljesítés, ezen belül az eddig felhasznált, valamint a még felhasználható elıirányzat(ok) folyamatos kimutatását számítógépes program támogatja. 5.3. Az elôirányzatok (pénzügyi terv) tervezett és tényleges felhasználásának egyeztetését számítógépes program támogatja. 5.4. A kimutatások elkészítését számítógépes program támogatja.
7. A számviteli és az informatikai rendszer elkülönítve kezeli: 7.1.az alapfeladatokhoz kapcsolódó és az egyéb tevékenységet, 7.2. a Magyar Államkincstárral összefüggı elszámolásokat. 8. A számviteli eljáráson belül megoldott: 8.1. csak engedélyezett tranzakciók könyvelése történjék meg, 8.2. a bizonylatok adatai törzsadatokkal való megfelelésének automatikus ellenôrzése, 8.3. a bizonylatok adatainak automatikus logikai ellenırzése,
1
2 2 1
0
0 0 0
11/17. oldal
1
0
2
1
0
3.3. vevıállomány,
0
1
0
6. A számítógépes rendszer számviteli elıírásoknak való megfelelésének folyamatos kontrollja megoldott.
1
0
3.1. elıirányzatmódosítások (pénzügyi tervmódosítások),
3.2. kötelezettségvállalás,
3. Az elektronikusan tárolt analitikus nyilvántartások és a fıkönyv kapcsolata automatikus:
1
0
2.3. vevıállomány,
4
1
0
Elérhetı részpontszám I N
1
Megjegyzés
0
Részben
0
Nem
2.2. kötelezettségvállalás,
Igen
2.1. elıirányzatmódosítások (pénzügyi tervmódosítások),
2. Az analitikus nyilvántartásokat szoftverek támogatják:
1. Az intézmény fıkönyvi könyvelését számítógépes program támogatja.
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
5. sz. Munkalap
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2
2 2
2 2
2
2 2
2 2
1 1 2 2 1
1 1 2 2 1
2
1 1 1 1 1 1 1
2
1
1 1 1 1 1 1 1
0
1
1 1 1 1 1 1
1
4
Elérhetı kockázati pont
1
0
1
1
1
1
1
1
1
1
4
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
a gazdálkodási (pénzügyi, számviteli) tevékenység informatikai támogatottsága
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
3. számú függelék
8.4. a visszamenıleges elérhetıség a Számviteli tv. 169.§ szerinti megırzési idın belül, 8.5. a könyvelési tételek visszamenıleges azonosítása idı, a rögzítı és az elvégzett mővelet jellege szerint (naplózás), 2
0
12/17. oldal
1
0 a
a
Összesen:
m
m x
x
2
2 42
1
1
3. számú függelék
0
8. Az intézmény rendelkezik teljeskörő, naprakész és dokumentált nyilvántartással arról, hogy mely dolgozó milyen hozzáférési jogosultságokkal rendelkezik a szervezet hálózati rendszeréhez, operációs rendszereihez, pénzügyi-számviteli szoftvereihez.
16. Az informatikai rendszer hardver és szoftver elemire vonatkozó változáskezelési eljárások szabályozottak és dokumentáltak. 17. A szoftver-változtatások ellenırzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások szabályozottak.
2
0
13/17. oldal
2
4
0
0
15. Az intézmény saját maga végzi valamennyi pénzügyiszámviteli adatának, információijának elektronikus kezelését, feldolgozását illetve tárolását.
1
4
0
0
2
1
0
0
14. Kinevezett dolgozó(k) van(nak), aki(k) a naplóállományok rendszeres vizsgálatáért felelıs(ek).
12. Minden hozzáférést naplóznak a központi hálózati és operációs rendszerekhez, illetve a pénzügyi-számviteli szoftverekhez. 13. Minden adathozzáférési, adatmódosítási vagy törlési tevékenységet illetve tranzakciót naplóznak a pénzügyiszámviteli szoftverekben.
11. A pénzügyi-számviteli szoftverek kikényszerítik a jelszavakra elıírt szabályok teljes körő betartását.
4
4
1
0
7. Az intézmény rendelkezik dokumentált eljárásrenddel a hozzáférési jogosultságok megállapítására, kiosztására, módosítására és visszavonására vonatkozóan.
2
0
0
6. Az intézmény elvégezte és dokumentálta az informatikai eszközökön kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok védelmi igényének meghatározását, biztonsági osztályokba sorolását.
2
2
0
5. Az intézmény rendelkezik az informatikai eszközökön (beleértve a szervereket és munkaállomásokat is) kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok teljeskörő, naprakész nyilvántartásával.
4
4
0
0
4. Külsı vagy belsı fejlesztık bármilyen típusú hozzáférése az éles (munkahasználatban levı) pénzügyiszámviteli szoftverekhez és adatokhoz tiltott.
9. Minden felhasználó egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik a központi hálózati és operációs rendszerekhez, pénzügyi-számviteli szoftverekhez és adatbázisokhoz. 10. A központi hálózati és operációs rendszerek kikényszerítik a jelszavakra elıírt szabályok teljes körő betartását
0
2
4
Elérhetı részpontszám I N
3. Az informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatokat formálisan (SZMSZ és munkaköri leírás szintő) szétválasztották.
Megjegyzés
0
Részben
2. Az intézmény gondoskodott arról, hogy az informatikai biztonsági szabályzatot minden dolgozó megismerje (pl. tanfolyamok, közzététel a belsı hálózaton, köröztetés, megismerési nyilatkozat).
Nem
0
Igen
1. Az intézmény rendelkezik informatikai biztonsági szabályzattal.
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
6. sz. Munkalap
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2 2
2
4
2
4
1
4
4 1
2
1
1
2
4
4
2
2
4
4
2
4
Elérhetı kockázati pont
2
1
1
2
4
4
2
2
4
4
2
4
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
az informatikai környezet szabályozottsága és mőködése
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
3. számú függelék
0
0
0
0
0
19. A mőködésfolytonossági terv(ek) tartalmaz(nak) egyértelmő és részletes forgatókönyveket a kritikus fontosságú folyamatok és informatikai rendszerelemek visszaállítására nézve.
20. Az intézmény tesztelte a mőködésfolytonossági terve(ke)t az elmúlt két évben.
21. A számítógépes rendszer mentési eljárásai szabályozottak és dokumentáltak, beleértve annak módját, idejét, eljárási rendjét és felelısségi viszonyait.
22. Az elmúlt egy évben történt(ek) teszt(ek) annak ellenırzésére, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok és az ıket kezelı szoftverek, operációs rendszerek teljes körően helyreállíthatóak.
23. A mentéseket tartalmazó adathordozók környezeti ártalmaktól (pl. víz, tőz) és az illetéktelen hozzáféréstıl való védelme biztosított. 1
2
4
1
1
1
14/17. oldal
0
18. Az intézmény rendelkezik mőködésfolytonossági tervvel, azaz üzletmenet-folytonossági tervvel (Business Continuity Plan) és/vagy katasztrófa-elhárítási tervvel (Disaster Recovery Plan).
a
a
a
a
a
a
Összesen:
m
m
m
m
m
m
x
x
x
x
x
x
1
2
4
1
1
1
55
1
2
4
1
1
1
3. számú függelék
2.3.2.1. a termék vagy szolgáltatás mennyiségi és minıségi átvétele igazolásának meglétét,
2.3.2. Az utalványozást megelızı szakmai ellenırzés keretében ellenırizni kell
2.3.1. Az utalványozást megelızı szakmai ellenırzés (pl. beszerzı szervezeti egység által végrehajtott) eljárásrendje szabályozott.
2
15/17. oldal
0
4
0
2.2.2.3. a fedezet meglétét.
0
1
0
2.3. UTALVÁNYOZÁST MEGELİZİ SZAKMAI ELLENİRZÉS
1
0
2.2.2.1. a szakmai teljesítés igazolásának meglétét,
2
4
2
0
0
2
4
0
0
2
4
0
0
4
0
2.2.2.2. a szakmai teljesítésigazolás és szakmai ellenırzés alapján az elvégzett teljesítmény, az alkalmazott egységárak és az utalványozási alapdokumentumok összhangját, formai és számszaki helyességét,
2.2.2. Az utalványozást megelızı pénzügyi ellenırzés eljárásrendje kitér arra, hogy ellenırizni kell:
2.2.1. Az utalványozást megelızı pénzügyi ellenırzés eljárásrendje szabályozott.
2.2. UTALVÁNYOZÁST MEGELİZİ PÉNZÜGYI ELLENİRZÉS
2.1.2.1. a kiadási elıirányzat (pénzügyi tervelıirányzat) rendelkezésre áll, 2.1.2.2. a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
2.1.2. Szabályozva van, hogy a kötelezettségvállalás elıkészítıje a kötelezettségvállalást megelızıen meggyızıdik arról, hogy:
2.1.1. A kötelezettségvállalás elıkészítésének eljárásrendje szabályozott.
2.1. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS (BESZERZÉS, SZERZİDÉS) ELİKÉSZÍTÉSE
1.3.2. Az eljárásrend utalványozási minta formájában tartalmazza a rendelkezı és rendelkezést végrehajtó megnevezését; fizetés idıpontját, módját, összegét; terhelendı bankszámla nevét, számát; jóváírandó bankszámla nevét, számát; kötelezettségvállalási és bevételezési dokumentum nyilvántartásba vételének számát).
1.2. SZAKMAI TELJESÍTÉS IGAZOLÁS 1.2.1. A szakmai teljesítés igazolás eljárásrendje szabályozott. 1.3. UTALVÁNYOZÁS 1.3.1.Az utalványozás eljárásrendje szabályozott.
0
1
2
0
Elérhetı részpontszám I N
1.1.3. A kötelezettségvállalás dokumentálását teljes körően, az ún. "kis összegő" kifizetésekre is kiterjedıen, szabályozták.
Megjegyzés
1.1.2. A kötelezettségvállalásokról nyilvántartást vezet.
Részben
4
Nem
0
Igen
1.1.1. A kötelezettségvállalás eljárásrendje szabályozott.
1.1. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
Megnevezés
Magyar Nemzeti Bank
7. sz. Munkalap
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2
2
4
1
1
4
1
2
1
2
4
2
2
4
2
4
2
4
4
1
2
4
Elérhetı kockázati pont
2
4
2
4
4
1
2
4
Az adható kockázati pontok az elért részpontszám ponthatárai alapján
az intézmény folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés
Elért Elért részkockápontzati pont szám
Üzenetek
3. számú függelék
4
0
0
0
0
0
3.1. A 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (3) elıírt összetételő és tagolású, valamint a 3. § (4) bekezdésének megfelelıen, statisztikai és elemzési célokra készülı beszámolóval összefüggésben kontírozott tételek ellenırzésének folyamatát szabályozták.
3.2. A számítástechnikai rendszerbe rögzített tételek ellenırzésének folyamatát szabályozták.
3.3. A könyvelés/adatrögzítés során kötelezı megjegyzésként a könyvelés/adatrögzítés alapját képezı dokumentumhivatkozást szabályzat tartalmazza.
3.4. A fıkönyvi számlák (a 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletnek megfelelıen különbözı összetételő és tagolású beszámolók szerinti) megfeleltetésének kötelmét szabályzat tartalmazza.
0
4.3. Feladatkör szempontjából elkülönülnek az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzés (a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottság szempontból történı jóváhagyása, illetve ellenjegyzése) a gazdasági események elszámolásától.
1 1 0 1
0 0 0 0
5.2.3 a kockázatok folyamatgazdái,
5.2.4. a Kockázatkezelı Bizottság,
5.2.5. a kockázatok értékelése és kategóriákba sorolása,
16/17. oldal
1
0
4
4
4
4
5.2.1. a kockázat fogalma, 5.2.2. a kockázat azonosítása,
5.2. A kockázatkezelési eljárásrend az alábbi elemeket tartalmazza.
5.1. Rendelkeznek kockázatkezelési eljárásrenddel.
0
0
4.2. Feladatkör szempontjából elkülönülnek a pénzügyi döntések a gazdasági események elszámolásától.
5. KOCKÁZATKEZELÉS
0
4.1. Feladatkör szempontjából elkülönülnek a pénzügyi döntések az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzéstıl (a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottság szempontból történı jóváhagyása, illetve ellenjegyzése).
4. FELADATKÖRÖK ELKÜLÖNÍTÉSE
2
1
2
2
4
0
bekezdésében
4
0
2.4.1.2.1. a kötelezettségvállalásra jogosult személlyel,
4
2.4.1.2.2. az utalványozásra jogosult személlyel, 2.4.1.2.3. a szakmai teljesítés igazolásra jogosult személlyel. 3. KÖNYVELÉS, ADATRÖGZÍTÉS
2.4.1.2. Az érvényesítı (jóváhagyó) nem lehet azonos:
2.4.1.1. ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a kötelezettségvállaló és az ellenjegyzı, illetve az utalványozó és az ellenjegyzı nem lehetnek azonos személyek.
2.4.1. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolás, érvényesítés (jóváhagyás), utalványozás ellenjegyzését szabályozó eljárásrendek rögzítik, hogy:
0
1
0
2.3.2.3. a számszaki helyességet.
2.4. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
1
0
2.3.2.2. az egységárakat,
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
m
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
4
4
1 1 1 0 1
1
4
4
4
4
2
1
2
1 1 1 0
4
4
4
4
2
1
2
2
4
4
2
4
4
4
1
1
4
1
1
3. számú függelék
1
0 0
5.2.9. a válaszintézkedés beépítése a folyamatba,
5.2.10. a kockázati környezet („profil”) rendszeres felülvizsgálata.
.....................................................
a kitöltésért felelıs vezetı neve
a kitöltést ellenırzı számvevı neve
………………………………………………………………
1
0
5.2.8. a kockázatokra adható válaszok (válaszintézkedések) megvalósíthatóságának mérlegelése, kockázat nyilvántartás,
Dátum: ......................................
1
0
5.2.7. a kockázat reakció,
17/17. oldal
1
1
0
5.2.6. az elfogadható kockázati keret meghatározása,
a
a
a
a
a
Összesen:
m
m
m
m
m
x
x
x
x
x
89
1
1
1 1
1
1
1 1
1
1
0
3. számú függelék
