SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez január

SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez 2004. január

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere 2. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása 3. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja 4. A tervezési folyamat 5. A helyi tervezés előkészítése 6. A terv megalapozása 6.1. A meglévő adatok, információk kiértékelése 6.2. A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése 6.3. Állapotértékelés (érték- és probléma kataszter kialakítása) 6.4. A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése (ajánlások megfogalmazása a terv készítéséhez) 7. A helyi terv kidolgozása 7.1. A célok és prioritások meghatározása 7.2. Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása 7.3. A terv összeállítása 7.4. A tervkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre 7.5. Jóváhagyás, a terv hatálya 7.6. A települési hulladékgazdálkodási terv lakossági egyeztetése, elfogadtatása 8. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatai 1. függelék: A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke 2. függelék: A települési hulladékban megjelenő hulladék-összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 3. függelék: A lakosság és az önkormányzatok települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatai 4. függelék: Tájékoztató a térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások fajlagos költségéről (2004. év) 1. melléklet: A helyi hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei

3 3 5 6 7 8 9 10 10 11 12 12 12 13 15 15 16 16 16 18 20 26 30 34

2

SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez Bevezetés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37§ (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Jelen segédlet a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásához, az önkormányzatok sajátosságainak figyelembevételével készült, a fenti jogszabályok alapján. A tervezés összetett feladat, amelyben az alapos helyzetfeltárást követően meg kell határozni a konkrét célokat, prioritásokat és cselekvési programot kell készíteni. A segédlet kiemelten tartalmazza a településeket leginkább érintő települési hulladékok körére kiterjedő tervezési feladatokat. A helyi hulladékgazdálkodási tervek javasolt szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit az 1. mellékletként csatolt összeállítás tartalmazza, amely az illeszkedés elősegítése érdekében a területi tervek felépítését követi. 1.

A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: - a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, - a keletkező hulladék hasznosítását, - a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt. 33.-36.§). Területi hulladékgazdálkodási terv A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. §-ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készített hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv a múlt év folyamán elkészült, és a 15./2003. (XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre.

3

Megyei hulladékgazdálkodási terv Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Készítése nem kötelező. Tartalma, felépítése a területi tervekéhez hasonló. Helyi hulladékgazdálkodási terv Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladék keletkezéssel járó tevékenységi körére. Egyedi hulladékgazdálkodási terv Jogszabály által meghatározott gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó - , előírt tartalommal készített – hulladékgazdálkodási terve. A tervezés során érintettségtől függően figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzékét az 1.sz. függelék tartalmazza. 2.

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban előírtaknál – nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: -

a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés, a lomtalanítás.

Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen

4

mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. A lakosság és az önkormányzatok számára a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatosan a Hgt.-ben és kormány-, valamint miniszteri rendeletekben előírt feladatokat a 3. függelék tartalmazza. 3.

A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A kötelező közszolgáltatás megszervezése önállóan is történhet vagy másnak a szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozással is lehetséges. A szomszédos vagy egymáshoz közeli önkormányzatok tarthatnak közösen üzemben hulladékkezelő létesítményt (pl. lerakót), vagy közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre a közszolgáltatás ellátására. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni (Hgt. 22. §). Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Különböző fejlesztési, beruházási támogatások is csak akkor kaphatók hazai és EU-alapokból (ISPA, a csatlakozás után Strukturális és Kohéziós Alap), ha ezekkel a tervekkel összhangban vannak. Amennyiben az önkormányzat nem készíti el a tervet, nem lesz lehetősége arra, hogy hazai vagy EU támogatást igényeljen. Új települési hulladék lerakására szolgáló létesítményt a Hgt. előírásai szerint (19. § (4)) kizárólag térségi célokra szabad építeni. Nagyon sok lerakó már így üzemel. Tehát a lerakók megvalósítása és üzemeltetése az érintett önkormányzatok összefogását, együttműködését igényli, ezért stratégiai döntéseket kell hozni, hogy hol, milyen feltételekkel, milyen időponttól stb. rakják le a másképp már nem kezelhető hulladékot. Ennek módját, feltételeit a települési önkormányzatok társulási szerződésben határozzák meg. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtűnek is tekinthető, hiszen – bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására – ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség).

5

Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különböző tervezési szintek csak megfelelő összehangolás esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a terv elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is. A helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni (l., 2. függelék). Ez azt jelenti, hogy a helyi tervben nem kell azokat a gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladékokat számításba venni, amelyek a termelési tevékenység során keletkeznek (pl. veszélyes hulladékok), viszont ki kell térni azon hulladékokra, amelyeket a gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás keretében szállíttatnak el és kezeltetnek, illetőleg amelyeket a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítanak. Ugyancsak szerepeltetni kell a tervben az önkormányzati tulajdonú, illetőleg önkormányzat által üzemeltetett intézményeknél, szolgáltatóknál keletkező hulladékokat. A közszolgáltatónak, mint gazdálkodó szervezetnek csak a tevékenységi körében keletkezett hulladékok vonatkozásában kell tervet készítenie, ha a kritériumoknak megfelel (hulladékfajta és keletkező mennyiség). A tevékenységi körét illetően figyelembe veendő a gépek, eszközök, berendezések üzemeltetéséből, az üzemvitelből az üzemfenntartásból és az amortizációból származó hulladékkör, továbbá a hulladékkezelésből (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, hasznosítás ártalmatlanítás) visszamaradt hulladékai, mint pl. a válogatóművek, komposztálók, maradékhulladéka, a hulladékégetés salakja, a lerakó csurgalékvíze stb. Nem tartozik ebbe a körbe a szolgáltatói tevékenység folytatása során kezelt települési szilárd hulladékmennyiség! Ezt a helyi tervnek kell megjelenítenie. A tervkészítés szempontjából fontos tehát a hulladékkal kapcsolatos definíciók felidézése, amelyek a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet állapít meg. Települési szilárd hulladék - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék, - háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék,

6

A települési hulladékok körébe tehát beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket. Ezeket a hulladékokat szintén figyelembe kell venni e tervezés során. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldóik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami –anaerob vagy aerob módon – mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható. A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. 4.

A tervezési folyamat A hulladékgazdálkodási tervezés többlépcsős folyamat, amelynek elemei: - a helyzetelemzés, állapotfelmérés - a jövőkép és a célok, prioritások meghatározása, - a tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása), - a megvalósíthatóság vizsgálata, -prognózis, - a megvalósítás (kivitelezés), - a monitoring, ellenőrzés és értékelés. A tervezés akkor hatékony, ha a vázolt folyamatban egymásra épülő lépések szervezeti, szabályozási, finanszírozási rendet képeznek és biztosított a működtetés. A célok és prioritások meghatározása után a továbblépés feltétele a konkrét célkitűzések meghatározása. Ezt követően a célkitűzések olyan megjelenítése szükséges, amely magába foglalja a környezet, ezen belül a hulladékgazdálkodás, a társadalom és a gazdaság horizontális

7

és vertikális szintjeit (pl. információrendszer, tervezés, környezeti nevelés és tájékoztatás, ágazatok). Társadalmi és gazdasági munkamegosztás szükséges például a szak- és közigazgatási intézmények részéről, az egyes ágazatok, termelő szervezetek részvételével, az egyéb érintettek és szervezeteik széles körének közreműködésével (pl. az egyének, családok, lakóközösségek, kamarák, civil szervezetek). A rendszer bonyolult felépítése és működése következtében mindez körültekintő előkészítést, megfelelő eszközök/módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A tervezés gyakorlatilag három fő részből áll, amely fő munkarészek számos további tevékenységre bonthatók: - előkészítés, - a terv megalapozása, - a terv kidolgozása. 5.

A helyi tervezés előkészítése A hulladékgazdálkodási tervezés előkészítésekor a tartalmi, formai, szervezeti, finanszírozási, stb. kérdésekben egyaránt állást kell foglalni. A szükséges lépések és döntések lehetséges, illetve javasolható rendje a következő lehet. -

A hulladékgazdálkodási terv kezdeményezése, indokoltsága, a tervkészítés külső és belső feltételeinek, céljainak és tartalmának, szervezeti kereteinek körvonalazása. A terv készítésére törvény kötelez. A törvényi kötelezés vizsgálatát ugyanakkor célszerű az egyéb környezeti jellegű jogszabályi kötelezettségekkel együttesen áttekinteni. Ebből ugyanis megállapítható, hogy a különböző jellegű, célú kötelezettségek miként kapcsolódnak vagy kapcsolhatók össze tartalmukban és az érvényesítés módjában. Fontos, hogy a hulladékgazdálkodási ügyekben előrelépés történjen. Célszerű, ha ezek a kezdeményezések is beépülnek a tervbe.

-

Azt is számba kell venni, hogy a hulladékgazdálkodási terv készítésének melyek az előzményei, milyen korábbi tevékenységekre/dokumentumokra lehet támaszkodni. Pl. van e a településnek: = elfogadott jövőképe (környezeti jövőképe), környezetpolitikai, hulladékgazdálkodási koncepciója, = érvényes - és környezetvédelmi szempontból is figyelembe vehető - rendezési terve, = környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási tárgyú helyi rendelete, = más tárgyú rendelete, amely hatással van a település hulladékgazdálkodására (pl. állattartatási rendelet), = a lakosság egészségi állapotára és a környezeti állapotra, valamint a környezethasználatokra, környezetterhelésre vonatkozó adatok, a témakörhöz illeszkedő lakossági közvélemény-kutatási adatok stb., = a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk.

8

-

Előzőek alapján célszerű felmérni, hogy a tervkészítéshez szükséges (de legalábbis a legalapvetőbb) megalapozó munkák elvégzése milyen áldozatvállalást igényel (szellemi ráfordítások, költségek).

-

Azt is reálisan meg kell becsülni, hogy a tervkészítésnél milyen intézményi feltételekre, saját és külső erőforrásra, mely partnerek közreműködésére lehet számítani. Már a kezdeményező javaslatot is ezen információk, realitások ismeretében célszerű kidolgozni. Ezt a munkát végezheti az önkormányzat (annak környezetvédelmi ügyekért felelős munkatársa, környezetvédelmi bizottsága), de sor kerülhet külső szakértők (ilyen feladatok végzésére felkészült helyi társadalmi szervezetek) vagy konzultáns cégek bevonására is.

-

A terv készítéséről történő döntést befolyásoló tényező lehet a település nagysága is, valamint, hogy a tervet egy település vagy több település közösen készíti-e.

-

A törvényi kötelezettségek teljesítése hatékonyabbá válik, ha a hulladékgazdálkodási feladatokat és ezzel együtt a terveket is az önkormányzatok társulásban készítik el. A társuláshoz csatlakozók száma nincs korlátozva, azt a közös érdekek, és a hatékonyság határozza meg.

-

A közszolgáltató szerepe a helyi hulladékgazdálkodási tervek előkészítése során, hogy adatokat szolgáltasson a települési hulladékok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban. A közszolgáltatónak a települési terv kialakítása során folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az abban foglaltakat, különösen a cselekvési programok megvalósíthatósága tekintetében. Tekintettel arra, hogy a közszolgáltató alaptevékenysége a helyi tervekben szerepel, a közszolgáltatónak egyedi tervet nem kell készítenie. Nem szükséges az egyedi terv összeállítása például akkor, ha a beszállított kevert települési hulladékból az akkumulátorokat kigyűjti és átadja kezelőnek vagy a telephelyen működő válogatómű kimeneti pontjain keletkező szelektált hulladékok vonatkozásában. Az ilyen tevékenységek tervezését a helyi tervben kell megjeleníteni A hulladékgazdálkodási terv készítéséről szóló döntés meghozatala is különböző módon történhet aszerint, hogy az önkormányzaton belül, illetve kívül milyen nyilvánosságot kap a döntéshozatal. A kezdeményezés pl. történhet a polgármester/jegyző indítványára vagy az önkormányzaton belül működő környezetvédelmi bizottság (avagy az ilyen ügyekkel foglalkozó bizottság) ülésén kidolgozott előzetes javaslat alapján egy nyilvános képviselőtestületi ülés keretében. Célszerű, ha a döntésről a helyi média is tájékoztatást ad.

6.

A terv megalapozása A helyi hulladékgazdálkodási terv megalapozása több szakaszra bontható. Ezen szakaszok munka- és időigényessége attól függ, hogy milyen előfeltételekkel lehet/kell számolni.

9

6.1. A meglévő adatok, információk kiértékelése Magyarországon már kialakultak tematikus (ágazati, területi) tervezési rendszerek (pl. területfejlesztés, területrendezés, erdőtervezés, természetvédelmi tervezés, regionális vízgyűjtőtervezés, illetve kialakulóban van a vidékfejlesztés új rendszere), amelyekhez a hulladékgazdálkodási tervnek is igazodnia kell. Nagyon fontos, hogy az ezen tervekben foglaltak és a települési hulladékgazdálkodási terv között összhang legyen. A hulladékgazdálkodási tervkészítést megelőzően az önkormányzat ismerje meg minden ilyen típusú tervnek a saját közigazgatási területére vonatkozó részét, és értékelje saját elképzelései szempontjából. Első helyen kell ismernie az OHT-nek és a területi hulladékgazdálkodási tervnek a településre vonatkozó részét. Ki kell emelni, hogy a települési hulladékgazdálkodási tervezés nem korlátozódhat csupán a „belterületre” vagy csupán a lerakóra. Az egész közigazgatási területet kell a vizsgálat tárgyává tenni. Számos olyan probléma van, amely különösebb vizsgálatok nélkül is nyilvánvaló a helyi lakosság számára, pl. a közterületek szemetessége, az illegális hulladékhalmok gyarapodása. Vannak azonban olyanok is, amelyek nem annyira érzékelhetőek, mint amennyire veszélyesek (pl. veszélyes hulladék illegális lerakásának következménye), ezért végső soron nagyon fontos, hogy a kezelési állapotról megfelelő információval rendelkezzünk. A gondok szakszerű vizsgálatára azért is szükség van, mert bár a problémák e nélkül is nyilvánvalóak lehetnek, a megfelelő megoldási javaslat kidolgozásához pontos adatokra van szükség. Meg kell határozni, hogy milyen további állapotfelmérési munkákra van szükség. A tervek megalapozásakor figyelembe kell venni a korábban szerveződött programok (ISPA, Kohéziós Alaphoz benyújtott pályázatok) által meghatározott célokat és megvalósuló beruházásokat, hiszen ezek a korábbi döntések, illetve elkötelezettségek nem hagyhatók figyelmen kívül a tervkészítésnél. 6.2. A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Ahhoz, hogy a helyi hulladékgazdálkodási terv (szakmai és információs szempontból is) megalapozott legyen, elengedhetetlen az aktuális hulladékkezelési állapot felmérése és leírása. Részben azért fontos, hogy tudjuk, hogy a jövőképben meghatározott célokat milyen tényleges állapotból kiindulva kell elérni, részben azért, hogy a terv készítése során a hulladékgazdálkodás minőségét javító intézkedéseket és beavatkozásokat fontossági és sürgősségi sorrendbe lehessen állítani (prioritások). A tényleges állapotleíró adatok elsősorban a megoldandó problémák létének igazolását, mértékének, jelentőségének meghatározását szolgálják. Felmerül a kérdés, hogy a hulladékgazdálkodás állapotát milyen formában, tematikus bontásban, csoportosításban lehet bemutatni. Az állapotleíró rész felépítése a következő lehet:

10

-

általános adottságok feltárása (természeti, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális); a környezetet érő hatások, terhelések, emissziók; környezetállapot jellemzők; környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek (dinamikus megközelítés, értékelés); a hulladékgazdálkodás eddigi gyakorlata, a javítására tett intézkedések vagy arra irányuló tevékenységek.

A hulladékkezelési állapotot jellemző információk birtokában és a várható folyamatok alapján a megoldandó vagy kezelendő problémák meghatározására javaslatot kell adni. A hulladékkezelési állapotot, a problémák leírását abból a szempontból kell bemutatni, hogy minimum a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat megvalósuljon, és később célállapotként egy élhetőbb, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet legyen kialakítható. Az állapotleírást célszerű kataszter vagy atlasz jelleggel, tételesen, térképi formában is elkészíteni, támaszkodva a rendelkezésre álló hatósági és szakmai adatbázisokra. Amennyiben térképi formában számítógépes feldolgozás készül, a későbbi, illetve további elemzések és értékelések már sokkal könnyebben elvégezhetők. Nem egyszerű feladat adott település vonatkozásában a meglévő adatok egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, értékelése. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási tervek készítésénél már az adatok beszerzése is nehézségeket okoz(hat), azok elemzése - a helyes következtetések levonása a mért, gyűjtött adatokból - szakértelmet követel, különben hibás tervezés és a civil lakosság “félre”tájékoztatása fog bekövetkezni. Ezen okok miatt, a feladat teljesíthetősége érdekében célszerű olyan szervezethez fordulni, amely a témában járatos, korrekt adatok felhasználásával, magas színvonalon, közérthető nyelven és formában készíti el a településről a hulladékgazdálkodási elemzést. E munkához a következőkre van szükség: - az adatok beszerzése (pl. közszolgáltatóktól) (a már gyűjtött adatok forrásának feltárása, kellő részletességben történő biztosítása), - az adatok feldolgozása (az összefüggések feltárása), - az adatok szemléletessé tétele (ábrákban, diagramokban, térképekben való megjelenítés). Az állapotfelmérési rész tartalmi bontása igen sokféle lehet. Annak tényleges belső arányai, a feldolgozás mértéke függ a település adottságaitól, nagyságától, céljaitól, de természetesen még az anyagi helyzetétől is. 6.3. Állapotértékelés (érték- és problémakataszter kialakítása) Az adatok beszerzése, rendezése nyomán készített állapotleírás lehetőséget ad az állapot értékelésére. Ezen folyamat nyomán tárulnak fel a valós hulladékkezelési problémák (problémakataszter), amelyek alapján meghatározható, hogy melyek ezek közül azok, amelyek a terv keretében oldhatók meg.

11

Az adatok feldolgozásának célja - a munka legfontosabb része - a következtetések levonása, a szükséges intézkedések lépéseinek meghatározása. Ez a része a feladatnak környezetvédelmi szakmai ismertekre épít, azok nélkül nem hajtható végre. Lehetőség szerint minden gondot fel kell tárni, de csak annyi probléma megoldását kell célul kitűzni, amennyit ténylegesen kezelni lehet a rendelkezésre álló idő, erőforrások és szervezeti, szervezési, jogszabály-alkotási lehetőségek alapján. Amennyiben a hulladékgazdálkodási problémák helyhez kötöttek, meghatározható az a terület, ahol a konfliktus érzékelhető. Ezt szintén szükséges felmérni, mert enélkül sem annak a súlyát, sem a lehetséges beavatkozásokat nem lehet meghatározni. Az állapotot befolyásoló tényezők egymással is összefüggésben vannak. Sokszor összefüggések láncolatai jelennek meg (eredőként). Ahhoz, hogy a javulás irányába ható intézkedések legyenek meghatározhatók, úgy kell döntéseket hozni - a rendszerbe beavatkozni -, hogy figyelemmel legyünk a belső összefüggésekre. Csak a tényezők együttes megváltoztatásával lehetséges a kényes egyensúly befolyásolása. Az állapotértékelés fontos része az értékek feltárása: ezek lehetnek hasznosítható erőforrások, tartalékterületek, természeti értékek (értékkataszter). Ezek esetében a későbbiekben a legfőbb szempont az értékvédelem biztosítása. Az állapotértékelés támpontot adhat a potenciális veszélyeztető tényezőkről is. Az állapotértékelés nyomán azt is célszerű feltárni, hogy kik (mely ágazat, termelőüzem stb.) a leginkább felelősek a kedvezőtlen hatásokért, valamint, hogy az eddig történt intézkedések, beavatkozások mennyire voltak eredményesek (állapot - hatás - válasz modell elemzése). Ez ugyanis segítséget adhat ahhoz, hogy a probléma megoldásának hatékony(abb) eszközét megtalálják. 6.4. A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése (ajánlások megfogalmazása a terv készítéséhez) A hulladékgazdálkodási problémák jogszabályi szempontok alapján, illetve aszerint határozhatók meg, hogy a jelenlegi helyzet mennyire tér el a kívánatostól, a jogszabályban meghatározottól vagy a „jövőkép”-ben vázolt elképzelésektől. A tervezésnek ebben a fázisában azt is ellenőrizni lehet, vajon reális jövőképet vázoltunk-e fel, s becsülni lehet, mennyi időre és erőforrásra van szükség a jövőkép eléréséhez szükséges feltételek biztosítására. Ennek tükrében lehet döntést hozni a tervezés folytatásáról. 7.

A helyi terv kidolgozása

7.1. A célok és prioritások meghatározása A hulladékgazdálkodási tervkészítés nagyon fontos lépése a célkitűzések meghatározása. A célok konkrétan kerüljenek megfogalmazásra, és így teljesítésük is könnyen értékelhető lesz. A hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál elsődleges szempont a jogszabályokban előírtak teljesítése. A hulladékgazdálkodási állapotjellemzők (pl. fajlagos mutatók) sikeres meghatározása jó indikátornak bizonyulhat az adott cél elérésénél.

12

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy település szintjén is sokkal több célt lehet megfogalmazni, mint amelynek megoldására reális lehetőség nyílik a tervezési időszakban. Ebben az esetben elkerülhetetlen a célok között fontossági, sürgősségi sorrend meghatározása. Prioritásként kell kezelni pl. azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvető természeti érték védelmét, illetve a jogszabályok előírásának teljesítését szolgálják. Gyakran még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni. Ilyenkor - külső források, támogatások keresése mellett - a célok olyan módon is rangsorolhatók, hogy az azonos fontosságúak közül melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. Tekintve, hogy a magyar önkormányzatokat jellemző szűkös költségvetési források mellett nagyon meg kell gondolni, mire költ az önkormányzat, a prioritások elfogadását célszerű döntési pontként kezelni. 7.2. Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A prioritások meghatározását követő lépés a hulladékgazdálkodási terv készítésében azon feladatok, eszközök és megoldások kijelölése, amelyek a kiválasztott célok megvalósítását legjobban szolgálják. Az anyagi erőforrások biztosítása és általában a szabályozási intézkedések vagy az információs rendszer kiépítése nem cél, hanem eszköz. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök milyen célokat szolgálnak. Általánosságban az az ideális eset, ha a folyamat előre becsülhető. A terv készítésének egymást követő legfontosabb lépései a következők: Probléma és okai ⇒ Célok ⇒ Megoldási alternatívák ⇒ Eszközök ⇒ Ellenőrizhető eredmény Ezt a folyamatot gyakran nem lehet pontosan megadni. A probléma meghatározása és a célok definiálás sem egyszerű feladat, de ez megfelelő előkészítés, megalapozás, együttműködés révén meghatározható. Az eszközök kiválasztását azonban már számtalan kényszerítő körülmény is befolyásolja, így például jellemző eset, hogy a legjobb megoldásra nem jut elég pénz, vagy a leghatékonyabb közbelépés nem az önkormányzat intézkedési körébe tartozik. A bizonytalanságok fokozódnak az eredményt illetően, hiszen gyakran nincsenek meg a megfelelő információk az előrejelzésekhez. Például annak meghatározására, hogy egy hulladékbegyűjtési járatszervezési változás hány %-kal csökkenti a begyűjtés gyorsaságát, számtalan összetevőt kellene pontosan ismerni, kezdve a kiürítendő kukák számától a lakóterület beépítettségéig, de a forgalom nagyságáig is. Az eszközök kiválasztását több tényező befolyásolja. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat intézkedésének lehetőségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva a következő lehetőségekkel lehet számolni.

13

A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszköze lehet az olyan közvetlen beavatkozás, amely általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelenik meg: - új, hulladékgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése, - műszaki korszerűsítések elvégzése környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében (pl. szigetelés nélküli lerakó), - hulladékgazdálkodási célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása, - rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése, - környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a települési belterületekről, - adott területen szennyezésmentes állapot kialakítása, - környezetbarát hulladékártalmatlanítási, -hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek az olyan szabályozási lépések, amelyek elsősorban a jogi, műszaki, gazdasági szabályok környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik: -

speciális hulladékgazdálkodási szabályok, határértékek alkalmazása, tevékenységi feltételek meghatározása, korlátok alkalmazása, létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, hulladékgazdálkodási célok finanszírozásának megoldása, a közszolgáltatók, tevékenységek környezetérzékeny működésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása, támogatások, preferenciák érvényesítése, viselkedési normák kialakítása, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó intézményi feltételek javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése, tervezési és jogszabály-alkotási rendszer javítása.

A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök, a következők szerint: - környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása (egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása, illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében), - monitoring-rendszer fejlesztése (meglévő hulladékgazdálkodási monitoring-rendszer korszerűsítése, a hiányzó elemek létrehozása vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése), - a szennyezőforrások, jellemző hatótényezők feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére, - a védendő értékek felmérése (például értéktérkép készítése). A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek a problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések: - terhelhetőségi normák meghatározása (a szabályozás korszerűsítésének elkészítéséhez), - kutatások elvégzése (abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan), - igényfelmérés a célok pontosításához, - a terhelhetőségi normák meghatározásához tervek elkészítése.

14

A terv megvalósításához szükséges a tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás biztosítása. A terv megvalósításához szükséges az együttműködések, koordináció biztosítása. (Például településközi együttműködés a megfelelő színvonalú hulladékkezelés biztosításához.) Elméletileg tehát igen tág eszköztár áll rendelkezésre a terv megvalósításához, de ezek közül ki kell választani a ténylegesen alkalmazható megoldásokat, a számos korlátozó tényező (pl. jelentős erőforrásigény) figyelembevételével. A konkrét megoldások kiválasztásához célszerű a lehetséges megoldások előnyeinek és hátrányainak áttekintése. 7.3. A terv összeállítása A települési hulladékgazdálkodási tervnek a szakmai feladatok mellett tartalmaznia kell az ütemtervet, vagyis, hogy a kitűzött célokat milyen időtartam alatt hajtják végre. Ugyancsak fontos, hogy megnevezze a végrehajtás felelőseit, szervezetét, valamint a megvalósítás költségét, illetve annak tervezett forrásait. Végül tartalmaznia kell az egyes célok teljesítésének eredményjelzőit. 7.4. A tervkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre A települési hulladékgazdálkodási terv készítését általában a települési önkormányzat környezetvédelemért felelős egysége, ügyintézője (illetve ilyen részleg nem léte esetén a műszaki osztály vagy a főépítész) koordinálja, szervezi. A megalapozó állapotfelmérés, valamint a terv célkitűzéseinek és feladatainak meghatározásánál a folyamatos egyeztetési feladatok köre két jól elkülöníthető csoportra osztható: - a polgármesteri hivatal különböző osztályaival, hivatalaival való szakmai egyeztetések (tehát a hivatalon belüli kommunikáció), - a polgármesteri hivatalon kívüli önkormányzati szolgáltató szervezetekkel, nem önkormányzati szakhatóságokkal, más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetések. A hulladékgazdálkodás állapotának nyilvánosságra hozása, bemutatása az önkormányzat feladata. Ugyancsak önkormányzati jog és felelősség a helyes irányba történő változás érdekében a szükséges intézkedések meghozatala, ilyen intézkedések megtételére azok felszólítása, akik befolyással tudnak lenni az állapotra (vagy hivatali minőségükben, vagy mint egyes cselekvések végrehajtói, pl. a vállalkozási vagy lakossági körben). Tekintettel arra, hogy az ilyen intézkedéssorozat felelőse az önkormányzat, számára csak javaslatot lehet tenni, hogyan érhető el a célállapot. Az ilyen javaslat kidolgozása alapos környezetvédelmi ismereteket igényel. E javaslatok alapján - esetleg részletes elemzés elvégzése után - hozhat döntést az önkormányzat (illetve képviselőtestülete).

15

A terv készítését előíró jogszabályok is nevesítik, és a célszerűség is indokolja, hogy a települések egy köre ne kizárólag az önálló terv készítését tűzze ki célul, hanem önkormányzati társulás formájában közös tervet dolgozzanak ki. Amennyiben a társulásról döntés született, a társult önkormányzatoknak az egyeztetések sorában számolni kell az ebből következő további egyeztetésekkel is. 7.5. Jóváhagyás, a terv hatálya A települési hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a Főváros Közgyűlése) fogadja el, illetve hagyja jóvá. A hat éves időtartamú tervet kétévente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetőség. 7.6. A települési hulladékgazdálkodási terv lakossági egyeztetése, elfogadtatása A települési hulladékgazdálkodási tervek nyilvánosak. A tervkészítés folyamatáról, a terv elfogadásáról, tartalmáról a helyi tömegtájékoztatási eszközökkel –, illetve a helyben szokásos módokon – tájékoztatni kell a lakosságot, a civil, a társadalmi és gazdálkodó szervezeteket. A tervkészítés folyamatában célszerű biztosítani a lakosság oly módon való részvételét, hogy az érdeklődők még a terv elfogadása előtt véleményezhessék azt, és kiegészítő javaslatokat is tehessenek. Ezt lakossági fórum keretében lehet megvalósítani. A nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe több okból indokolt. A közösség tagjainak joga van beleszólni az életüket közvetve vagy közvetlenül érintő környezeti gondokkal kapcsolatos döntésekbe, és a közösség tagjai megbízható információforrást jelentenek. A lakosság az elkészült terv gyakorlati megvalósításában is fontos szerepet kap. A nyilvánosság bevonásával tehát jól tájékozott, aktívabb, a környezetvédelmet fontosnak tartó közösséget nyerhetünk. A közvetlenül környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek, lakossági szerveződések hidat is jelenthetnek a lakosság és az önkormányzat között, közvetíthetik a terv céljait és visszajelezhetik az önkormányzat számára a lakossági reagálásokat. 8.

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatai Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással alábbiakban lehet összegezni:

kapcsolatos

finanszírozási

feladatait

az

- A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítő üteme az aktuális környezeti állapot felmérése (jelezve a változásokat, tendenciákat). Sok településen már rendelkezésre állhatnak információk a hulladékgazdálkodás állapotára vonatkozóan, azonban ez nem jellemző. Az állapot felmérésére jelenleg az önkormányzatok külső pénzügyi segítségre nem számíthatnak, annak finanszírozását a költségvetésükből kell biztosítani. Megfelelő önkormányzati szakértelem hiányában mindenképpen külső szakértőket kénytelenek igénybe venni. Ennek költségvonzata elsősorban a feladat nagyságától függ.

16

-

Az állapotfelmérésből kiindulva meg kell határozni a megoldandó problémákat, fel kell tárni azok okait. A problémák teljes körű feltárása után meg kell határozni a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat. Az okok feltárása sok esetben igen egyszerű, esetleg már jól ismert az önkormányzatok számára, ebben az esetben nem kell költségtöbblettel számolni. Sok esetben azonban jelentős kutatómunkát igényelhet az újonnan előtérbe kerülő probléma okainak feltárása. A feladatok finanszírozási vonzataira, és a költségek forrásaira csak nagyvonalú becsléseket lehet adni az előkészítési szakaszban. A lehetséges források, támogatási lehetőségek – beruházások esetében alapvetően a központi költségvetés előirányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalap (pl. Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, regionális területfejlesztési források) - a pályázati kiírásokban szerepelnek. Az önkormányzatok ezek ismeretében eldönthetik, mely feladatok megoldását milyen mélységben vállalják, ehhez milyen külső forrásokra számíthatnak. A helyi hulladékgazdálkodási tervben kiválasztott fejlesztések előkészítése bizonyos esetekben tetemes költséggel is járhat. Sok pályázatnál és a hitelkérelmeknél már megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és beadni. Ezekre általában nem szerezhető külső forrás, azt a pályázóknak saját erőből kell biztosítani. A támogatás elnyerése esetén általában a tervezési költségek is a támogatás alapjául szolgálnak. A térségi hulladékgazdálkodást szolgáló beruházások tervezéséhez a 4. függelék tájékoztató adatokat tartalmaz az alábbi létesítmények fajlagos beruházási költségeiről: -

hulladéklerakó, hulladéklerakóhoz vezető külső bekötőút, komposztáló, válogatómű, átrakóállomás, hulladékgyűjtő udvar, hulladékgyűjtő sziget.

17

1. függelék A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke A jogszabályokat érintettségtől függően kell alkalmazni1 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 55/1987. (X. 30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. Március 22. Napján aláírt egyezmény kihirdetéséről (szövegét a nemzetközi szerződések részben közöljük.) 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

1

Megjegyzés: Ez a jegyzék a jövőben még változni fog, ezért a terv készítése előtt meg kell győződni arról, hogy nem jelent-e meg új jogszabály vagy módosítás (például a közeljövőben várható a komposztálással, a roncsautók kezelésével, az elektronikai hulladékkal kapcsolatos joganyagok megjelenése). 18

3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről

19

2. függelék A települési hulladékban megjelenő hulladék összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján2 EWC kód

Megnevezés

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 08 20 01 10 20 01 11 20 01 13* 20 01 14* 20 01 15* 20 01 17* 20 01 19* 20 01 21* 20 01 23* 20 01 25 20 01 26* 20 01 27* 20 01 28 20 01 29* 20 01 30 20 01 31* 20 01 32 20 01 33*

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok ruhanemű textíliák oldószerek savak lúgok fényképészeti vegyszerek növényvédő szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek

20 01 34 20 01 35* 20 01 36 20 01 37* 20 01 38 20 01 39 20 01 40 2

A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). * veszélyes hulladék

20

EWC kód 20 01 41 20 01 99

Megnevezés kéménysöprésből származó hulladékok közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók

20 02 20 02 01 20 02 02 20 02 03 20 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 04 20 03 06 20 03 07 20 03 99

kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék emésztőgödrökből származó iszap szennyvíz tisztításából származó hulladék lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok

15

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10* 15 01 11*

* veszélyes hulladék

21

2. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma, megnevezése 02 02 01 02 01 04 02 01 08 02 01 09 03 03 02 03 02 99 07 07 03 07 03 99 07 06 07 06 99 07 07 07 07 99 08

08 01 08 01 11 08 01 12 08 01 17 08 01 18 08 01 21 08 03 08 03 17 08 03 18

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK faanyagvédő szer hulladékok közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) közelebbről nem meghatározott hulladékok zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től 22

08 04 08 04 09 08 04 10 09 09 01 07 09 01 08 09 01 10 09 01 11 09 01 12 13 13 02 13 02 05 13 02 06 13 02 07 15 15 01 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 06 15 01 07 15 01 09 15 01 10 15 01 11 16 16 01 03 16 01 14 16 01 15 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 20 16 02 16 02 11 16 02 13

ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve) szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK termékként tovább nem használható gumiabroncsok veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től vasfémek nem vasfémek műanyagok üveg elektromos és elektronikus berendezések hulladékai klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől

23

16 02 14 16 02 16 16 06 16 06 01 16 06 02 16 06 03 16 06 04 16 06 05 17 17 01 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 04 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 05 17 05 04 17 06 17 06 04 17 08 17 08 02 17 09 17 09 04 20

20 01 20 01 01 20 01 02 20 01 10 20 01 11 20 01 13

használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től elemek és akkumulátorok ólomakkumulátorok nikkel-kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) egyéb elemek és akkumulátorok ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fa, üveg és műanyag fa üveg műanyag fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól gipsz alapú építőanyagok gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től egyéb építkezési és bontási hulladékok kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg ruhanemű textíliák oldószerek

24

20 01 14 20 01 15 20 01 17 20 01 19 20 01 21 20 01 23 20 01 25 20 01 26 20 01 27 20 01 28 20 01 29 20 01 30 20 01 31 20 01 32 20 01 33 20 01 34 20 01 35 20 01 36 20 01 37 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 20 02 01 20 02 02 20 03 20 03 07

savak lúgok fényképészeti vegyszerek növényvédő szerek fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb települési hulladék lom hulladék

25

3. függelék A lakosság és az önkormányzatok hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatai A Hgt a lakosság számára előírja, hogy: -

A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni. Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni. Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat: - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése - a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás a díjainak megállapítása - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: -

szelektív gyűjtés megszervezését, hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását, válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését.

A közszolgáltatás megszervezésével és a lerakók üzemeltetésével kapcsolatos további jogszabályi kötelezettségek a települési önkormányzatok számára: -

Kötelező a települési szilárd és folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése: 2000 fő és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig; 2000 fő állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig (Hgt. 56.§ (1) bekezdés).

-

Az üzemeltetőnek (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) a már üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát 2 éven belül el kell végezni. A felülvizsgálat elvégzésének törvényi határideje 2003. január 1. volt (Hgt. 56.§ (5) bekezdés).

-

A településen jelenleg működő állati hulladéktemető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni (71/2003. (VI. 27) FVM rendelet 18.§ (1) bekezdése alapján).

-

Az üzemeltető (nem minden esetben az önkormányzatra vonatkozó előírás) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – 2002. március 31-ig köteles (volt) a meglévő,

26

engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni (203/2001. (XI. 14.) korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés). Leürítő hely esetében a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében felülvizsgálatot kell lefolytatni. -

A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56.§ (7) bekezdés)

-

A Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek a törvényben, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés részletes feltételeit szabályozó végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították (Hgt. 56.§ (9) bekezdés).

A hulladéklerakással kapcsolatos előírások önkormányzati feladatokat érintő szabályai a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (továbbiakban: Lr.) alapján: A különböző kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető: - veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok; - nem-veszélyes hulladék lerakóban történő elhelyezéssel: - települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra a Lr. 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket, - egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket, - biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent, - az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a Lr. 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket; - inerthulladék lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék. Tilos elhelyezni a hulladéklerakókon: -

folyékony hulladékot; nyomás alatti gázt; robbanásveszélyes hulladékot, maró, oxidáló, tűzveszélyes hulladékot, fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot; használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után,

27

-

előkezelés nélküli szennyvíziszapot, állati hulladékot, minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket.

A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékű lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétől teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített gyűjtését, illetve az ezt követő külön kezelését. Ugyanakkor a települési hulladékban számos hasznosítható frakció is van, amelyek elkülönített gyűjtése gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. A települési hulladékból elkülönítetten gyűjthető frakciók, valamint a települési hulladéktól elsődlegesen elkülönítve gyűjtött csomagolási hulladék frakciók megnevezését és EWC kódszámát a segédlet 2. függelék tartalmazza. A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). A települési önkormányzatoknak tehát elemi érdeke a szelektív gyűjtés megszervezése. A szelektív gyűjtés oka és az érintett hulladékok tehát az alábbiak lehetnek: -

-

a lerakási tilalom miatt külön gyűjtendő és kezelendő hulladékok gyűjtése = biológiailag lebomló hulladékok, = veszélyes frakciók (lásd 2. függelék „*”-gal megjelölt tételeit), = gumihulladék másodnyersanyag értékesítése céljából külön gyűjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, műanyag, papír, üveg, textil), a gyártói-forgalmazói felelősség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített gyűjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerződés alapján (pl. kiselejtezett gépjárművek és berendezések, hulladék olajok, elemekakkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok).

Az első pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A másik két tevékenység azonban megfelelő hasznosítókkal kötött szerződés alapján akár nyereséges is lehet. A régióban működő hulladékhasznosító vállalkozásokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek adnak információt, de tájékozódhatnak ezekről az önkormányzatok a területi tervek megfelelő fejezeteiből is. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkező piacképes igények, valamint az azok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történő megvalósítást. A szelektív gyűjtéssel elérhető a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentős helymegtakarítást

28

eredményezhet például a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb előnyökkel is jár: - csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetőmű káros anyag kibocsátását), - a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erőforrások igénybevétele is, - erősíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgyűjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos akadálya van, amelyek közül a két leglényegesebb: -

a lakossági közreműködés mértékének valószínűsíthető alacsony foka, a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya.

Nagyon fontos, hogy egy adott területen a szelektív hulladékgyűjtés ne rövid ideig tartó kísérleti jelleggel, hanem alapos, gondos előkészítés után, folyamatosan történjék. Nagy szerep hárul a szelektív gyűjtés bevezetésében az önkormányzatra, mivel a lerakókapacitás biztosítása, a hulladékkezelési (szemétszállítási) díjak meghatározása, a hulladékszállítást végző szervezet kiválasztása és felügyelete, ellenőrzése az ő feladata. A gyűjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan működéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió gyűjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. Nyilvánvaló, hogy például szabványos gyűjtőedényzet előírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyűjtés megoldott (ez pedig jogszabályi előírásból következően kötelező). Szelektív gyűjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetővé tevő eszközrendszerről is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos gyűjtőedényzet (gyűjtősziget), mobil gyűjtést lehetővé tevő speciális gyűjtő-szállító gépjármű, lakossági gyűjtés céljára hulladékgyűjtő udvarok hálózatának kiépítése, beleértve a komplex (gyűjtő-átrakó-átcsomagoló funkciókat biztosító) hulladékudvarokat is. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyűjtés esetén a gyűjtőedényzet és a szállítójármű típusainak megfelelő megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bűzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyűjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevőket is tartalmaz. A szelektíven gyűjtött hasznos másodlagos nyersanyagok értékesítése gazdasági hasznot (bevételt) is jelenthet az önkormányzatok számára.

29

4. függelék Tájékoztató a térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évi fajlagos költségéről3 A fajlagos beruházási költségek minden esetben nettó (áfamentes) összegek. 1. Hulladéklerakó Új hulladéklerakó létesítése esetén a hulladéklerakó tervezési, beszerzési, létesítési és beüzemelési költségei maximálisan 10 éves időtartam alatt keletkező hulladékmennyiség lerakásához szükséges medencetérfogatra vonatkoznak. Hulladéklerakó medence térfogata m3 200 000-300 000 300 001-400 000 400 001-500 000 500 001-600 000 600 001-700 000 700 001-800 000 800 001-900 000 900 001-1 000 000 1 000 001-1 100 000 1 100 001-1 200 000

Fajlagos beruházási költség* Ft/m3 1 795 1 690 1 590 1 505 1 430 1 365 1 305 1 260 1 225 1 200

Hulladéklerakó telepen új medence létesítése esetén a lerakómedence és az ahhoz közvetlen kapcsolódó beruházási elemek tervezési, beszerzési, létesítési és beüzemelési költségei maximálisan 10 éves időtartam alatt keletkező hulladékmennyiség lerakásához szükséges medencetérfogatra vonatkoznak.

Hulladéklerakó medence térfogata m3 200 000-300 000 300 001-400 000 400 001-500 000 500 001-600 000 600 001-700 000 700 001-800 000 800 001-900 000 900 001-1 000 000 1 000 001-1 100 000 1 100 001-1 200 000

Fajlagos beruházási költség* Ft/m3 1 255 1 185 1 115 1 055 1 000 955 915 880 860 840

3

A 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztató szerinti fajlagos költség adatok 2004. re vonatkoznak, a helyi terv felülvizsgálata során módosított költségeket kell figyelembe venni. A környezetvédelmi szaktárca a fajlagos költségeket évente közlönyben teszi közzé. 30

2. A hulladéklerakóhoz vezető külső bekötőút A fajlagos költségek az engedélyezett földmű, pályaszerkezet, vízelvezetés és forgalomtechnikai létesítmény építésének költségeit tartalmazzák. Fajlagos beruházási költség: 78.100 Ft/út fm. 3. Komposztáló A támogatás számításának alapja a komposztáló(k)nak a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. A támogatás alapjául 70 kg/fő/év fajlagos biohulladék mennyiség szolgál. Az ajánlott kapacitások: 1.000, 5.000, 10.000, 25.000 tonna/év.

Kapacitás tonna/év minimum 1 000 1 001-2 000 2 001-3 000 3 001-4 000 4 001-5 000 5 001-6 000 6 001-7 000 7 001-8 000 8 001-9 000 9 001-10 000 10 001-11 000 11 001-12 000 12 001-13 000 13 001-14 000 14 001-15 000 15 001-16 000 16 001-17 000 17 001-18 000 18 001-19 000 19 001-20 000 20 001-21 000 21 001-22 000 22 001-23 000 23 001-24 000 24 001-25 000

Nyitott rendszerű, forgatásos prizmás komposztáló Fajlagos beruházási költség* Ft/tonna/év 24 000 21 000 18 500 16 500 14 800 15 500 16 000 16 500 17 000 17 300 16 000 15 600 15 200 14 800 14 400 14 000 13 700 13 400 13 100 12 800 12 500 12 200 11 900 11 600 11 300

Szemipermeáblis membránnal takart komposztáló Fajlagos beruházási költség* Ft/tonna/év 18 500 16 000 14 000 12 500 11 500 11 800 12 100 12 300 12 500 12 700 11 800 11 500 11 200 10 900 10 600 10 300 10 000 9 700 9 400 9 100 8 800 8 500 8 200 8 000 7 800

4. Hulladékválogató mű A támogatás számításának alapja a közép kategóriájú gépekkel és berendezésekkel felszerelt, 12.000 t/év kapacitásig (két műszak) legalább 5-8 hulladékfajta, 12.000 t/év kapacitástól (két műszak) 9-15 hulladékfajta egyidejű válogatására és előkezelésére alkalmas hulladékválogató mű(vek)nek a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. Az ajánlott kapacitások: 8.000, 16.000 és 24.000 tonna/év.

31

Kapacitás, két műszak tonna/év 6 001-7 000 7 001-8 000 8 001-9 000 9 001-10 000 10 001-11 000 11 001-12 000 12 001-13 000 13 001-14 000 14 001-15 000 15 001-16 000 16 001-17 000 17 001-18 000 18 001-19 000 19 001-20 000 20 001-21 000 21 001-22 000 22 001-23 000 23 001-24 000

Fajlagos beruházási költség* Ft/tonna/év (2 műszak) 59 500 53 000 48 500 44 800 42 000 40 300 43 000 41 400 39 800 38 400 36 600 35 000 33 600 31 500 43 150 42 300 41 500 40 750

5. Átrakóállomás A támogatás számításának alapja a hulladéklerakó 30 km-es körzetén kívül található település(ek) lakosszáma, ahonnan átrakóállomás közbeiktatásával történik a hulladékszállítás. Igénybe vevő lakosszám fő 10 001-20 000 20 001-30 000 30 001-40 000 40 001-50 000 50 000 fölött

Fajlagos beruházási költség* Ft/fő 1 650 2 150 1 750 1 650 1 550

6. Hulladékgyűjtő udvar A támogatás számításának alapja az az igénybe vevő lakosszám, amelyre a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és az elszállításig történő, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik. Igénybe vevő lakosszám fő 1 000 alatt 1 000-4 500 4 501-10 000

Fajlagos beruházási költség* Ft/fő 6 500 5 900 3 800

7. Hulladékgyűjtő sziget A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, speciális - nem a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. 32

Megnevezés 3 gyűjtőedényes gyűjtősziget 4 gyűjtőedényes gyűjtősziget 5 gyűjtőedényes gyűjtősziget Térburkolat kialakítása

Fajlagos beruházási költség* Ft/létesítmény 330 000 440 000 550 000 100 000

A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos, de bedobószerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Megnevezés 3 gyűjtőedényes gyűjtősziget 4 gyűjtőedényes gyűjtősziget 5 gyűjtőedényes gyűjtősziget Térburkolat kialakítása

∗

Fajlagos beruházási költség∗ Ft/létesítmény 180 000 240 000 300 000 100 000

A fajlagos beruházási költségek minden esetben nettó (áfamentes) összegek. 33

1. melléklet

A helyi hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei A helyi tervet az érintettségnek megfelelően kell kidolgozni, az önkormányzat felelősségi körébe tartozóan A helyi tervben csak azokat a részfeladatokat kell tárgyalni, amelyek esetében a település érintett, vagyis, amely hulladék a településen keletkezik, begyűjtésre kerül stb., illetőleg, amely településen van kezelő létesítmény vagy szükséges beruházni stb. A hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza. A jogszabályokat érintettségtől függően kell alkalmazni. Vastagon szedett, dőlt és aláhúzott betűkkel jelezve azon részek, amelyek a jogszabályban a tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei címszó alatt kerültek meghatározásra. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI I. FEJEZET A 2004-ben elkészítendő helyi terv bázisát a 2002. évi adatok képezik. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum A bevezetőben fel kell tüntetni a hulladékgazdálkodás tervezési szintjét (=helyi), meg kell jelölni a tervek elkészítéséért felelős szerve(ke)t (=önkormányzat, önkormányzatok), valamint a készítő(k) nevét címét, a tervezés bázis évét (=2002). Tervezési időszak: 2004.-2008. (a továbbiakban hatévente) A település bemutatása Készüljön rövid írásos bemutatás a településről az alábbiak ismertetésével: -

demográfiai adatok, gazdasági tevékenységek, ipari tevékenységek, mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, idegenforgalom, út-, vasút- és víziút hálózat, domborzati viszonyok, néhány fontosabb környezeti jellemző, hidrogeológiai jellemzők, természetvédelem és tájvédelem, területfelhasználás.

Az esetleges megjelenítést, térképet, táblázatot mellékletben célszerű csatolni.

34

A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai Ebben a pontban a helyi hulladékgazdálkodásra kidolgozott tervezés módszerét kell röviden kifejteni. Ismertetni kell a stratégiák kidolgozásának szempontjait, valamint azt, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a terv kialakításánál, melyek az alkalmazott prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás). Be kell mutatni, hogy a terv mely hulladékok körére helyez kiemelt hangsúlyt, a kiemelten kezelendő hulladékáramok között a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött, illetve azzal együtt kezelhető mely hulladékok szerepelnek. Tervezésbe bevont hatóságok, ÖK-ok és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. Fel kell tüntetni a tervezésben érintettek körét. Mind a Hgt. mind a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet gazdasági, társadalmi szervezetek hogyan működnek közre milyen szerepe van a hatóságoknak, a civil lakosságnak a tervkészítés megkönnyítése céljából születtek, élni kell tervkészítésben való részvételükkel elérhető.

előírásokat tartalmaz arra, milyen a tervezési folyamatban, illetőleg tervezésben. Ezek az előírások a tehát a lehetőséggel, amely a

A helyi tervek készítése során bizonyos esetekben a települési önkormányzatnak nem kell a tervezés számos lépése végrehajtásában, és annak költségei vonatkozásában egymagának helytállnia. A közszolgáltatást közösen működtető önkormányzatok helyi tervüket is együtt készíthetik, ami viszont azt is jelenti, hogy a közös terv készítésének „szereposztását” megelőzően rögzíteni szükséges: ƒ mely önkormányzatok vesznek részt a közös tervkészítésben, ƒ milyen adatokat szolgáltatnak a tervet elkészítő számára, ƒ hogyan osztoznak a tervezési költségeken, ƒ mely tervrészletek készülnek településenként és melyek közösen, ƒ milyen részhatáridőket tűznek ki az egyes feladatok elkészítésére stb. Az ilyen módon meghatározott feladatelosztást követően a terv készítésével megbízott önkormányzat vagy szakértő szervezet számára szükséges adatok beszerzése az egyik legfontosabb lépés. Az adatok egy része az egyes önkormányzatok birtokában van (lehet), - mint pl. a lakosszám, lakások száma, az önkormányzat tulajdonában, birtokában lévő lerakók, egyéb kezelő létesítmények, településfejlesztési tervek – más részüket az önkormányzatoknak kell beszerezniük, így például a területükön működő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat (ld. területi tervek). Az adatokon túl nem nélkülözhetők azok az egyes önkormányzatok esetében lényegesen eltérő és a képviselőtestület döntését igénylő stratégiai kérdések, amelyek mentén a jövőbeli hulladékgazdálkodást végezni szándékoznak. Csatlakozni szándékoznak-e például valamilyen térségi fejlesztéshez, esetleg a fejlesztés eredményeként kialakuló rendszertől csak szolgáltatást kívánnak igénybe venni, hogyan tervezik a település saját tulajdonú közszolgáltatójának további működését, esetleg megszüntetését, értékesítését stb.. Ezeket az információkat ugyancsak át kell adni a tervkészítő számára. Bizonyos kérdésekben egyeztetések is szükségesek a társönkormányzatokkal, amelyek általában időigényes folyamatok (milyen lesz az együttműködés a jövőben, hoznak-e létre közös társulást a feladatok ellátására, terveznek-e közös beruházást, mely település területén terveznek olyan létesítményt, amely több önkormányzat igényét szolgálja ki stb.).

35

Az átadott adatok, információk birtokában készíti el a terv tervezetét a megbízott, a tartalom elfogadhatóságáról az egyes önkormányzatok kijelölt képviselői véleményt nyilvánítanak. Ugyancsak lehetőséget kell teremteni a véleményformálásra a lakosság és a civil szervezetek számára. Az indokolt észrevételek alapján a tervkészítő újabb változatot készít, amelyet minden önkormányzat helyi rendeletben hagy jóvá és hirdet ki. II. FEJEZET

A

TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

A fejezet legfőbb célja, hogy bemutassa azokat a hulladékokat, amelyek a település területén adottak (ott keletkeznek, valami miatt ott vannak, de kezelésük nem megoldott vagy elhelyezésük nem tekinthető véglegesnek, illetve a településre beszállított és onnan kiszállított hulladékokat), és azokról a települési önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján vagy önként vállalt feladatként. Ezen fejezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani az un. hulladékmérleget, ami megmutatja, hogy az adott településen ténylegesen milyen és mennyi hulladékról kell gondoskodni, valamint ezeknél mennyi az aktuális hasznosítási, kezelési arány. Az adatokat csak a tervezési területen meglévő hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai adaton alapuló számítás, illetve műszaki becslés is alkalmazható, megadva az alkalmazott módszer leírását. Ahol ez sem lehetséges, „n.a.” (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Adathiány esetén azonban ki kell térni arra, hogy a jövőben hogyan tervezi az önkormányzat az adatok beszerzését. Az erre irányuló cselekvési programot a VII. fejezetben kell megfogalmazni. A következő hulladékokkal kell foglalkozni a terv keretében: ƒ a településen keletkező - a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő – települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes), ƒ az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok (pl. kórházi hulladékok, állati hulladék), ƒ a kiemelten kezelendő hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék), valamint ƒ a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok. A hulladékokat, amelyekről a terv készül, a kormányrendelet előírásainak megfelelően kell ágazatok, illetve összetétel szerinti bontásban megadni. A rendelet felsorolásából a települési önkormányzatokat nagy valószínűséggel érintik azok a hulladékok, amelyeket a következőkben bemutatott táblázatok soraiban szerepelnek. Amennyiben olyan hulladék keletkezésével, felhalmozásával, kezelésével kapcsolatosan is ki kell térni a tervben, amely a táblázatokban nem szerepel, természetesen lehetőség van azok külön sorban szerepeltetésére. A települési hulladékból elkülönítetten gyűjthető frakcióknak, valamint a települési hulladéktól elsődlegesen elkülönítve gyűjtött csomagolási hulladékoknak a megnevezését és EWC kódszámát a segédlet 2. függeléke tartalmazza. Ennek alapján a táblázatok tetszés szerinti hulladékcsoportokkal kiegészíthetők. II.1. II.1.1.

A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Nem veszélyes hulladékok

II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

36

Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen A fenti táblázatnak tartalmaznia kell a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét, de ne tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. Ezek mennyiségét a következő táblázatban kell szerepeltetni. Viszont itt kell szerepelnie azoknak az egyéb gazdálkodói hulladékoknak, amelyek kezelésére az önkormányzati létesítményekben kerül sor (pl. a település lerakójában a gazdálkodó szervezetek lerakott nem veszélyes hulladéka). II.1.2.

Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./2. táblázat:

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

Mennyiség (t/év)

Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék A veszélyes hulladékok kapcsán a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra kell kitérni. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körbe tartozóan (pl. gyógyszer, kórházi hulladék) kell adatot szerepeltetni. Az „Egyéb hulladék” sorokban a településen keletkező, a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat kell megnevezni (pl. biohulladék).

37

A II/2. táblázatban a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékokat csak összesített mennyiségük szerint kell megjeleníteni, azok frakció szerinti bontását a II/3. táblázatban kell szerepeltetni. Lényeges, hogy a II/1. és II/2. táblázatban feltüntetett hulladékok összes mennyisége egyezzen meg a településen az önkormányzat felelősségi körébe tartozó összes keletkező hulladék éves mennyiségével. II.1.3.

Csomagolási hulladékok

II./3. táblázat

A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen Amennyiben a csomagolási hulladék szelektív gyűjtése még nem megoldott a településen, abban az esetben a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésének első lépéseként fel kell mérni a vegyesen gyűjtött csomagolási hulladékok mennyiségét és minőségi összetételét. A felmérésre tervezett programot a VII. fejezetben kell szerepeltetni. II.2.

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

Ebben a fejezetben azokat a település területén felhalmozott hulladékokat és mennyiségüket kell bemutatni, amelyek végleges elhelyezése a bázisévet megelőzően (jelen esetben 2002 január 1. előtt) még nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott, a megengedett átmeneti tárolási időt meghaladóan tárolt hulladékok), és amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell (szövegesen, és ha lehetséges, táblázatban). Értelemszerűen nem kell feltüntetni azokat a már lerakásra került hulladékokat, amelyek elhelyezése környezetvédelmi szempontból megfelelően megoldott (pl. megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókban ártalmatlanított) vagy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alá esnek. Az ezen lerakókkal kapcsolatos további intézkedéseket a felülvizsgálat eredménye alapján állapítja meg az illetékes felügyelőség. A korábban engedély nélkül létesített vagy engedély nélkül működő lerakókkal kapcsolatos intézkedéseket az V./20. táblázatban kell szerepeltetni. Érintettségtől függően kidolgozandó rész. Az alábbi táblázatokat csak akkor érdemes kitölteni, ha elegendő adat áll rendelkezésre. Egyéb esetekben szövegesen is bemutatható a helyzet. II.2.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna)

38

Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen II.2.2.

A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./5. táblázat:

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék A fenti táblázatban a felhalmozott csomagolási hulladékokat csak összesített mennyiségük szerint kell megjeleníteni, azok frakció szerinti bontását a II/6. táblázatban kell szerepeltetni. Lényeges, hogy a II/4. és II/5. táblázatban feltüntetett hulladékok összes mennyisége egyezzen meg a településen felhalmozott, és még kezelésre váró összes hulladék mennyiségével. II.2.3.

Csomagolási hulladékok

II./6. táblázat

A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna)

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék 39

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t)

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.3.

A

TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Ebben a fejezetben csak a jelenleg (pl. engedélyek alapján) biztosan ismert tényleges (mért vagy becsült) mennyiségeket kell feltüntetni. Figyelembe kell venni az export/import mennyiségeket is. A fejezetet különös gonddal kell kidolgozni, mivel az itt megjelenő hulladékok mennyisége csökkenti vagy növeli a helyben kezelendő hulladékmennyiséget. Itt kell megjelölni pl. a regionális települési hulladékgyűjtési rendszerben a településről elszállított vagy beszállított mennyiséget, az országos begyűjtő hálózatokon keresztül begyűjtött és elszállított/beszállított egyes frakciókat (pl. hulladék olajok, akkumulátorok és elemek, állati eredetű veszélyes hulladékok) vagy az egészségügyi intézményekben keletkező, más településeken ártalmatlanított veszélyes hulladékot, veszélyes hulladék lerakóra (pl. Aszód) vagy égetőbe (pl. Dorog) kerülő hulladékokat. II.3.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Településről kiszállított (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen II.3.2.

A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

40

Településre beszállított (t/év)

Hulladék

Településről kiszállított (t/év)

Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék II.3.3.

Csomagolási hulladékok

II./9. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék

Településre beszállított (t/év)

Településről kiszállított (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.4.

A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA

Ebben a fejezetben kell bemutatni a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusait, mennyiségét, a hulladékok hasznosítási arányait, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. Lényeges, hogy a táblázatnak tartalmaznia kell mindazon hulladékok összes mennyiségét, amelyeket a területen keletkező hulladékok éves mennyiségéből, és a területre beszállított és onnan kiszállított éves mennyiségekből számítottak ki.

41

Az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással. A Hgt. értelmében elvileg nem fordulhat elő olyan hulladék, amelyet semmilyen módon nem kezelnek. Ha a területen mégis akad ilyen, azt újabb oszlop hozzáadásával külön föl kell tüntetni (t/év és %). A területen felhalmozott hulladékokat itt nem kell figyelembe venni, azok kezelésére vonatkozó intézkedéseket majd a „Cselekvési program” című fejezetben kell feltüntetni. Szövegesen kell kifejteni a nagy tömegben keletkező hulladékok problémáját, valamint a nem kezelt hulladékokkal kapcsolatos helyzetet. II.4.1.

Nem veszélyes hulladékok

II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

Egyéb kezelt***

t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.2.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik

42

Hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

Lerakás

%

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. II.4.3.

Csomagolási hulladékok

II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen * anyagában történő hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül. III. FEJEZET A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK III.1. A

JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE

A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyzője, - az illetékes környezetvédelmi felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával.

43

Célszerű táblázatba foglalva egyenként ismertetni a területen folyó, hulladékkezelésre kiadott engedélyek megnevezését (begyűjtés, szállítás, hasznosítás, egységes környezethasználati engedély), felsorolását, számát, valamint a tevékenységet végző vállalkozások megjelölését, ezért a tervkészítés megalapozó munkái során az adatbeszerzésnél ilyen információkat is kérni kell. Ebben a fejezetben kell megadni azokat az információkat is, amelyek a jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális egyedi műszaki követelmények mellett működő tevékenységeket ismertetik. III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Engedély száma

hatósági

Engedély érvényességi ideje

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

IV. FEJEZET AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az általános kötelezettségektől eltérő, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása (pl. szelektív gyűjtési módok, visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások). Itt kell föltüntetni mindazokat az (általában engedélyezett) egyedi mérlegelésen alapuló intézkedéseket (engedményeket, szigorításokat, határidőket stb.), amelyek az egyes hulladékáramokra jelentős befolyással vannak Például kármentesítésekkel kapcsolatos kötelezések és azok határideje, átmeneti tárolás megszűntetése. V. FEJEZET

A

HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

A fejezet célja, hogy bemutassa a településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységeket, a kapcsolódó begyűjtést, válogatást, kezelőlétesítménybe való szállítást, valamint a válogató, előkezelő és hasznosító technológiákat, kapacitásukat, a telephely és üzemeltető ismertetésével. Ebben a fejezetben kell bemutatni mindazokat a gyűjtő-, szállító- és kezelővállalkozásokat (saját és elérhető), amelyek a településen rendelkezésre állnak. Ki kell térni a kapacitásokra, a kihasználtságra, a saját kezelőművek esetleges rekonstrukciós szükségletére, kapacitásnövelés szükségességére és lehetőségeire. Ez a fejezet elsősorban a meglévő kezelőszervezetek és kapacitások bemutatásával foglalkozzon, de szövegesen utalni kell a fejlesztési szükségletekre, korszerűsítési lehetőségekre és igényekre, felszámolásra ítélt kezelőtelepekre.

44

Amennyiben a tervezési területen belül nem található hulladékkezelő létesítmény, abban az esetben az V. fejezetben csak azt kell ismertetni, hogy a település hulladékát helyileg hol, és milyen típusú kezelő telepeken kezelik. V.1.

HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA

Indokolt a területen engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása, a közszolgáltatást ellátó szervezet(ek) bemutatása, fő tevékenységi köre. Ismertetni kell a gyűjtött hulladékokat, a települési szilárd és folyékony hulladékgyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának helyi jellemzőit szöveges összefoglalás formájában, kiemelve az ellátatlan körzeteket. (Hulladékgyűjtő, -szállító körzetekbe bevont területek, az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása, műszaki-technikai felkészültségének ismertetése.) Ismertetni kell a saját és elérhető hulladékgyűjtő udvarok, szigetek, illetve a szelektív gyűjtés egyéb módjának jellemző adatait. Be kell mutatni, hogy milyen hulladékok szelektív gyűjtését valósították meg, valamint: - hány helyen található szelektív hulladékgyűjtő konténer, - ezen konténerekben mit lehet szelektíven gyűjteni, - van-e hulladékudvar … - illetve egyéb a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciókat (pl. alkalmi begyűjtő járatok). V./14. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Hulladék*

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

Kezelő megnevezése

* a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladék szerinti bontásban Közös hulladékgazdálkodási terv készítése esetén szövegesen kell bemutatni a begyűjtő szervezet által lefedett begyűjtési körzeteket. V./15. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék*

*

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

Átvevő kezelő megnevezése

a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése Ismertetni kell a kezelő technológiák üzemeltetőjét, telephelyét be kell mutatni a technikai berendezéseket, kapacitását és kihasználtságát felsorolással vagy táblázatokban. A kezelőtelepek

45

felsorolása tartalmazza a kezelőtelep adatait, a feldolgozott hulladékok megnevezését, a telep kapacitását és kihasználtságát. V./16. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozások megnevezése, címe

* **

Kezelési (D) kód*

Kezelt hulladék**

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

A fenti táblázaton kívül hasznos, ha külön táblázatban bemutatásra kerülnek az egyes speciális tevékenységet végző vállalkozások adatai is, ugyanis lehetnek olyan kezelők, akik semmilyen módon nem kapcsolódnak az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok kezeléséhez, de a későbbiekben számításba vehetők. V./17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely

*

Üzemeltető neve, címe

Hulladék*

Gyűjtőkörzet

Szállítóeszköz

Válogatott hulladékmennyiség (t/év)

Telep kapacitása (t/év)

a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban

V./18. táblázat A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása Telephely

Üzemeltető neve, címe

Hasznosítási (R) kód*

Kezelt hulladék**

Létesítmény kapacitása (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

* a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód ** a II. fejezet táblázataiban megjelenő hulladékok szerinti bontásban V./19. táblázat Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladékmennyiség

Engedélye- Potenciális szabad zett kapacitás kapacitás (m3) 3 (m )

(t/év)

46

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Ezt a fejezetet érintettségtől függően kell kidolgozni. Tartalmazza azon telephelyek adatait korábbi és jelenlegi üzemeltetőjének megnevezését, a tárolás körülményeit, az esetleges környezeti veszélyeknek, károknak a bemutatását - ahol felhalmozott hulladék található. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. V./20. táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín

Lerakott hulladék Lerakott hulladék mennyiség (t) megnevezése

A táblázat célja a fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakóhelyek meghatározása. A fejezetben szövegesen lehetséges a prioritási sorrend fölállítása is, valamint az elkövetkezendő 6 évben feltétlenül megoldandó feladatok bemutatása. V.2. V.2.1.

A

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK

A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés másik kritikus pontja azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot. A fenti célok elérése érdekében ismertetni kell a hulladékok hasznosítására szolgáló létesítményeket. Az engedéllyel rendelkező hasznosító szervezetekről bővebb információ található a környezetvédelmi felügyelőségek által összeállított területi tervekben. Fel kell mérni azokat a területi vagy országos begyűjtő rendszereket is, amelyek a településről elérhetők, és szelektíven gyűjtött hulladékot tudnak fogadni (pl. hasznosítást koordináló szervezetek). . 47

V.2.2.

A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztálóés egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.

A VI.2. fejezetben kell foglalkozni azzal, hogy milyen terv és intézkedés szükséges a lerakásra vonatkozó csökkentési arányok nyomon követésére, továbbá a fejlesztési szükségletek tervezésére. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Elsődleges feladat ezek képződő mennyiségének meghatározása. A keletkező szennyvíziszappal és a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kezelési feladatokkal külön fejezet foglalkozik, de itt kell számba venni az állati hulladék kezelését. A már meglévő biológiai hulladék kezelő telepek (komposztálás, stabilizálás és anaerob kezelés) esetén ismertetni kell a technológia fő lépéseit, a kezelhető biológiailag lebontható szerves hulladékok mennyiségét. V./21. táblázat Telephely

A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai Kezelés módja

Kezelt hulladék

Kezelt hulladék mennyisége (t)

Létesítmény kapacitása t/év

Keletkező termék (t/év)

Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerülő biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében. Ugyanakkor célszerű szövegesen feltűntetni azt a mennyiséget, amelyet a lakosság saját maga komposztál, tekintve, hogy ez beszámítható abba a mennyiségbe, amely elkerüli a lerakót. A táblázatban azt is szerepeltetni kell, hogy milyen állati hulladék mennyiséget kezelnek. V.3. V.3.1.

A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés körzetenként

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni.

48

Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó előírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja A Kormány elfogadta „a közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: „B” program). A program azt a környezetvédelmi szempontból kívánatos gyakorlatot kívánja elősegíteni, hogy az „A” program4 keretében nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetőleg TFH-juknak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külső forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően a követezőekben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg: Egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni. Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves 4

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, kihirdetve a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelettel 49

szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok (értsd: Hgt.) szerint további kezelés után biztosított. A „B” programban megfogalmazott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe. A TFH –ra vonatkozó tervezési feladathoz segítséget nyújtó információk: A „B” program lakosegyenértékben (továbbiakban Leé) adja meg a kezelendő mennyiségeket és kapacitásokat, (mely megegyezik az EU -ban használatos mértékegységgel is), ezért javasoljuk a jövőre vonatkozóan a keletkező TFH mennyiségnek Leé-ben való megadását. A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 80%-ban lesz szennyvíz. (Ha van pontos adat, akkor célszerű a településre jellemző adatot használni.) Az alkalomszerű szippantás miatt, a tárolóeszközökben gyűjtött TFH jellegzetessége, hogy - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. Az elszállítandó TFH mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a TFH tárolására szolgáló hazai tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó TFH-mennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9%) marad a tárolóban. A TFH kezelésének (ami ártalmatlanításnak minősülő „elhelyezés”, illetőleg mező- és erdőgazdálkodási hasznosítás) technológiai megoldásai azt mutatják, hogy a kezelés 70%-a önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telepen történik, 11 %-a mező- és erdőgazdálkodási hasznosítás útján, 19 %-a pedig egyéb módon valósul meg (ezek országos adatok, amelyeket a helyi viszonyoknak megfelelően kell megadni). V./22. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 3

Leé (m /év/fő)

Mennyiség t/év

Települési folyékony hulladék

V./23. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

50

Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve

Székhelye

Begyűjtött mennyiség t/év

Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év

Kezelési mód*

* A kezelési mód rovatban azt célszerű feltüntetni, hogy a tengelyen szállított hulladékot milyen kezelő műbe szállították (lehet csatornaszem, mezőgazdasági területen való hasznosítás, szennyvíztisztító telep stb.) V. 3.2.

A települési folyékony hulladék kezelése

Itt szükséges ismertetni a lehetséges, valamint a jelenleg alkalmazott kezelési megoldásokat, attól függően, hogy milyen kezelési módot alkalmaznak, a változhat megadott mennyiség dimenziója, pl. ha a TFH-t szennyvíztisztító telepen kezelik Leé, vagy m3/év dimenziót, ha pl. komposztálással hasznosítják, abban az esetben m3/év vagy a t/év dimenzió is szerepelhet. V./24. táblázat

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (t/év)

Kezelőtelep üzemeltetője

* A kezelési mód rovatban azt célszerű feltüntetni, hogy a tengelyen szállított hulladékot milyen kezelő műbe szállították (lehet csatornaszem, mezőgazdasági területen való hasznosítás, szennyvíztisztító telep stb.) V. 4.

A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE

V.4.1.

A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

Itt csak a lakossági szennyvíztisztítás során keletkező iszapmennyiségeket kell megadni célszerűen a további kezelés során használt dimenzióban (t/év-ben) V./25. táblázat

A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes mennyiség (t/év)

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év)

51

V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya A települési szennyvizek, valamint a kezelésükből származó szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának feltételeiről az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik (módosítva a 208/2003. (XII. 10. Korm. rendelettel). A nem hasznosítható, a jelenlegi körülmények között nem hasznosított szennyvíziszap mennyiségét, valamint az ártalmatlanítás módját is fel kell tüntetni a hasznosítás hiánya okának megjelölésével. Jelezni szükséges, ha a települési szennyvizet együtt kezelik ipari eredetű szennyvizekkel. V./26. táblázat

A települési szennyvíziszap hasznosítása Szennyvíziszap hasznosítás

Hasznosítást végző neve

*

Hasznosítás módja

Hasznosítási terület nagysága (ha)

Alkalmazott technológia*

Engedélyezett mennyiség [m3/év]

pl. komposztálás, rothasztás biogáz hasznosítással, hasznosítás égetéssel stb.

A táblázat tartalmát magyarázó szöveges részben a már tervbe vett hasznosítási kapacitásokat is fel kell feltüntetni. Amennyiben a településen keletkező szennyvíziszap mennyiségét más településen kialakított hasznosító műben kezelik, úgy annak tényét is fel kell tüntetni. A cél minél teljesebb képet nyújtani a keletkezett mennyiség kezelésének sorsáról. Meg kell határozni, hogy a keletkezett mennyiség hány százaléka kerül jelenleg hasznosításra, valamint – a további hasznosítási lehetőségeket alapul véve – a célul kitűzött hasznosítási arányokat. V./27. táblázat Ártalmatlanítást végző neve/telephelye

A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása Ártalmatlanítás módja

Alkalmazott technológia

Engedélyezett mennyiség [m3/év]

Települési szilárd hulladéklerakóban csak előkezelt stabilizált szennyvíziszap rakható le, az alkalmazott technológia rovatban kell jelezni ennek meglétét vagy hiányát. VI. FEJEZET AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. A fő területi célkitűzéseket a Hgt., az OHT és a területi terv 52

irányszámai alapján a területre jellemző hulladékáramokra kell bemutatni. A kitűzött helyi célok, és azok ütemezése az országos irányszámoknál lehet szigorúbb, ha az a helyi és területi lehetőségek vagy viszonyok alapján alátámasztható. VI.1.

VI.1.1.

A

HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE

A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./28. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen *A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). VI./29. táblázat

Hulladék

A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) 2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem Csomagolási hulladékok veszélyes összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék *A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). VI./30. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

53

Hulladék

2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen *A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). VI.1.2.

Csökkentési célok

− Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célokat és mennyiségeket táblázatban célszerű feltüntetni a csökkenteni tervezett hulladék típusok szerint. A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Települési szilárd hulladék: Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Azt, hogy a helyi tervet készítő önkormányzat(ok) területe a programnak olyan módon a részese-e, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került vagy a jövőben kiépítésre fog

54

kerülni, illetőleg a program szerint agglomerációs település-e vagy csak az un. „B” program részese lesz, a tervben ismertetni szükséges. Amennyiben a szennyvíztisztításnak a közösségi létesítményei nem fogják elérni az önkormányzatot – vagy esetleg csak 2008 után történik ez meg – akkor a tervkészítési időszakra (vagyis 2008-ig) számolni kell a tengelyen történő elszállítás feltételeinek biztosításával, és az elszállított folyékony hulladék kezelésével. A csökkentési célokat a szennyvíztisztítási program települést érintő vonatkozásinak ismertében kell meghatározni (amilyen mértékben nő a csatornázás, azzal arányosan csökkennie kell a tengelyen elszállítás mértékének). Ha a település nem lesz csatornázott hosszú távon sem, akkor csökkentési cél reálisan nem tervezhető, sőt a vízfogyasztás növekedésével a keletkező mennyiség várhatóan növekedni fog. Ilyen esetben a folyékony hulladék szakszerű kezelése érdekében mindenképpen a folyékony hulladék kezelési közszolgáltatáshoz szükséges gyűjtőkocsik és kezelőlétesítmények biztosítása lehet a cél. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kitűzött célok mellett döntő szempont a település infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejlődési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága. A csökkentési célok időbeli ütemezését a ’csökkentési cél’ rovatban kell feltűntetni (lásd területi terv). Ezen célok alapján kell meghatározni a várható mennyiségeket. VI./31. táblázat Hulladék

VI./32. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

55

Hulladék

VI./33. táblázat Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. Alkalmazkodni kell azon tervhez, hogy az országban összesen 100-120 lerakó üzemeljen 2008-ban, a kiegyenlítettséget tekintetbe véve. A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez. A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szereplő tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön (vörösiszap nélkül), ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni. VI./34. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év)

56

Célszerű az alábbi táblázat elkészítésével összevetni a helyi és a területi tervekben megfogalmazott hasznosítási célokat. VI./35. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi

VI./36. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási , ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év)

VI./37. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi

VI./38. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t/év)

VI./39. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Helyi

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Területi

57

VII. fejezet

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

Ebben a fejezetben kell összefoglalni mindazon programokat, határidőket és a megvalósításért felelősöket, amelyek az előbbi fejezetekben föltárt problémák megoldására, illetve a célok megvalósítására irányulnak. A fejezet alpontjaiban a szöveges összefoglaló mellett lehetőleg táblázatban kell összefoglalni a tervezett intézkedéseket, azok határidejét és a végrehajtásért felelős szervezetet. Hasznos lehet, ha a táblázatban a várható pénzügyi feltételeket is megadják. VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Ebben a fejezetben kell ismertetni az OHT intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó céljainak helyi megvalósítási eszközeit és tervét. VII./40. táblázat

Program célja

VII.2.

Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok Határidő

Felelős

Költség (eFt)

Forrás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM

A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti (természetesen megállapítva a felelősök, érintettek körét, az intézkedések határidejét, és költségét). A felsorolt intézkedések több félék lehetnek ezekről összefoglalást találnak a Segédlet 13. oldalán. A területi terv Cselekvési program fejezete is egy fajta iránymutatást adhat arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tervezzenek. A fejezet elején kell feltűntetni azon intézkedéseket, amelyek az adott területen fennálló adathiányok megszűntetésére irányul, pl. a biológiailag lebomló hulladékhányad lerakási tilalmára vonatkozó előírások tervezett ellenőrzési módszerének, vagy a települési hulladék összetétel ellenőrzésére vonatkozó tervezett módszereknek a bevezetésére javasolt intézkedéseket. VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A fejezet elején kell leírni, hogy az önkormányzat hogy fogja bevezetni, fejleszteni a szelektív hulladékgyűjtést: 58

-

milyen ütemben tervezi a lakosság bevonását, hány helyen tervezi szelektív hulladékgyűjtő konténer kihelyezését, ezen konténerekben mit lehet majd szelektíven gyűjteni, tervezi-e hulladékudvar kialakítását… illetve egyéb a szelektív gyűjtés elősegítésére irányuló akciókat (pl. alkalmi begyűjtő járatok)

Az intézkedésekhez minden esetben hozzá kell rendelni a felelősöket, az érintettek körét, a határidőt és a költségeket. Az intézkedések bemutatáskor világítsanak rá arra, hogy az egyes hulladékok keletkezésére milyen hatást fog gyakorolni az adott intézkedés. Ugyanebben a fejezetben kell kitérni a hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítására is. Ebben a fejezetben kell számba venni, hogy a VI. 3. fejezetben leírt mennyiségi hasznosítási célkitűzések megvalósítására mekkora kapacitásigény szükséges, és hogy a hasznosítás, ártalmatlanítás helyben, régión kívül, országos szinten oldható meg, vagy országos szinten sem megoldható. VI./41. táblázat Hulladék

A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hasznosítás/ Ártalmatlaní tás

Kapacitásigény*

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye**

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék * A prognosztizált adatokat százalékos intervallumban (pl. 80 t/év ±10%) kell megadni ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható Ha a hasznosítási, ártalmatlanítási kapacitás régiós szinten oldható meg, akkor ki kell térni arra, hogy a területi terv cselekvési programjával mennyire van összhangban az adott program. A következő táblázatban kell részletesen bemutatni azon intézkedéseket, amelyek helyi szinten oldhatóak meg. VII./42. táblázat

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

59

Cselekvési program

VI./43. táblázat

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Költség (eFt)

A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék

Hasznosítás/ Ártalmatlaní tás

Kapacitásigény*

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye**

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék * A prognosztizált adatokat százalékos intervallumban (pl. 80 t/év ±10%) kell megadni ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható VII./44. táblázat Cselekvési program

A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Felelős

Érintettek köre

Határidő

Költség (eFt)

60

VI./45. táblázat Hulladék

A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hasznosítás/ Ártalmatlaní tás

Kapacitásigény*

Hasznosítás, ártalmatlanítás helye**

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék * A prognosztizált adatokat százalékos intervallumban (pl. 80 t/év ±10%) kell megadni ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő rekultiválásának, felszámolásának feladatai

és

illegális

kezelő,

lerakó

telepek

Az V./20. táblázatban felsorolt környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepekre vonatkozó rekultiválási és felszámolási feladatok részletes ismertetése, a létesítményeken végrehajtandó szükséges intézkedések (korszerűsítés, felszámolás, rekultiváció, kármentesítés stb.) bemutatása. A fejezetben a „Landfill” projektnek a tervezési területre vonatkozó eredményei fölhasználhatók. Települési folyékony hulladék leürítőhely esetén az üzemeltető a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meglévő, engedéllyel rendelkező vagy üzemelő hulladéklerakót, illetve leürítő helyet köteles a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül az illetékes felügyelőségnek bejelenteni. Leürítő hely esetében felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelő határozata esetében le kell folytatnia. Itt kell ütemezni a -jogszabályi határidő ellenére- még el nem végzett lerakó felülvizsgálatokat is. A felülvizsgálatok alapján környezetvédelmileg nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókat meg kell szűntetni, helyettük új, műszakilag megfelelő lerakókat kell építeni, vagy ilyen lerakókat igénybe venni. Alapfeltétel a 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott regionalitás és közelség elvének megvalósulása.

61

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2005-2009-ig bezárásra, felszámolásra, ill. rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg. VI./46. táblázat Telep megnevezése

VII.3.

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése

Intézkedés határideje

Intézkedés felelőse

Intézkedés költsége (eFt)

A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

Ebben a fejezetben kell feltűntetni az előbb felsorolt cselekvési programok prioritási sorrendjét (lásd Segédlet 7.1. A célok és prioritások meghatározása). Itt nem kell részletesen feltűntetni az intézkedéseket, csak egy egyszerű 10-15 pontból álló sorrendet kell meghatározni (lásd területi tervek). VIII. FEJEZET A

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségeit célszerű a VII. fejezet táblázataiban megjelentetni, de a részletes kalkulációt ebben a fejezetben kell leírni (fajlagos költségek lásd Segédlet 4. függelék). Ugyancsak célszerű a pénzügyi ütemezés bemutatása, valamint a tervezési időszakra vonatkozó összes költségek megadása.

62