KUTATASI TERVEK A KILENCVENES EVEKRE'
Vallasossig is szegenyseg
1. Vallasos szegenyek A szegenyek ket, eletmodjat es ertelcrendjet tekintve mer6ben elter6 retege az tin. lumpenek es a vallasosak. Mivel az elobbiek permanens tarsadalmi problemat jelentenek, tab kutatas foglalkozott veliik. Az utobbialcr61, tudomasom szerint, sosem kesztilt kutatas, mert veltik az intezmenyeknek nincsen semmi gondja, ezek nagyobb reszben szlikebb kozossegeiken beliil keriilnek megoldasra. A kutatas eredmenyei b6vithetik ismereteinket a szegenykultUrarol, es a vallasos kozossegek peldai talk' otleteket adhatnak a szocialis problemak hatelconyabb kezelesehez a vilagi szocialpolitika szamara. KiilOnfele felekezetekhez tartozo, alacsony jovedeinul csaladokkal keszitenek interjaat. Olyanokat valasztanek, akik az atlagosnal eroteljesebben elkotelezettek: mint peldaul a katolikusok koziil a bulanyistak, a protestansok koziil a kisegyhaziak. A megkerdezettek tobbsege sokgyerekes lenne, mert figy velem, 6k a vallasos szegenyek ' Ez a kutatasi tery 1991. aprilis 27-en keszidt, Szalai Julia (MTA Szociologiai Intezet) keresere. A f'cicimet a szerkesztes sorin adtuk neki, nem Horvath Zsuzsitol szarmazik. A kutatas — tamogatas hijan — nem valosult meg. (A szerk.)
301
legjellegzetesebb kepviseloi. Kisebb reszben oregek t es betegeket, illetve a szegenyseget felvallalO szerzetes end kepviseloit vennem a mintaba. Az interjutery hasonlo lenne a vilagiaknal alkalma otthoz 2 , de elOzetes ismereteim alapjan nehany kerd'sre nagyobb hangsnlyt helyeznek. Nehany ezek kozill: —Milyennek itelik meg sajat helyzetiiket, azaz me nyire van szegeny-tudatuk. Ezt mennyire befolyasol a az oket korOlvevo kozossegi vedohalo, illetve az, ogy tobbnyire 6k maguk is sokfele segitseget nynjt nak masoknak. Milyen ideologiaval vallaljak fel a szegenyseget, illetve a sok gyereket. —Hogyan reagal a killso tarsadalom az 6 helyzet . kre. (A kozOssegiikon kiviil dile szemelyek es az i tezmenyek.) —Milyen ertekrend szabalyozza az eletiiket. Ho :yan fogadtatjak ezt el a gyerekeikkel. —A visszaszoritott elelmiszerfogyasztast milyen e:. eszseg-ideologiakkal tamasztjak ala, es ezek men o yire vannak osszhangban vallasuk tanitasaival. (Itt arra gondolok, hogy a reformkonyha, a termeszetgyigyaszat es hasonlok elegge nepszerdekke valtak a lulanyistak kozott is.) —Milyen fajta segitseget kapnak kozossegiikt61. M lyen segitseget varnak el a szelesebb tarsadalomtol. —Hogyan latjak, kik a szegenyek altalaban, miert •erillnek ebbe a helyzetbe, es mikent lehetne rajtuk egiteni. 1
A szerzo az MTA Szociologiai Intezeteben tobb, Szalai Jidia vezette s genykutatasban dolgozott; az utalas ezek eszkozeire vonatkozik. Horvath Z uzsa e munkaiba es ott alkalmazott modszereibe ad bepillantast kotetiink utolso tanulmanya „Not sorsok Budapest egyik munkaskerideteben" ci mel. (A szerk.)
302
2. Egyhazi szocialpolitika A rendszervaltassal a felekezetek Ujra lehetoseget kaptak arra, hogy szelesebb tarsadalmi retegeknek nynjtsanak szocialis ellatast. Nagyon keveset tudunk azonban arrOl, hogy tevekenysegiik kialakitasaban milyen szerephez fognak jutni nagyobbreszt feledesbe merult hagyomanyaik, a modern nyugati mintak, illetve a jelenlegi hazai tarsadalmi igenyek. Kutatasomtol azt varom, hogy segitsegul szolgalhat a tavlati szocialpolitika kidolgozasahoz, ha a potencialis resztvevok egy csoportjanak elkepzeleseivel, motivacioival megismertet. Kulonbozo felekezetek szocialis ugyekkel foglalkozo aktivait keresnem meg, a szerveziiktol az egyszerli beosztottakig, kulonbozo fajta intezmenyes formakban. Kevesbe foglalkoznek az egeszsegiigyi es az Un. szenvedelybetegeket ellato intezmenyekkel. InterjUkat keszitenek, es emellett dokumentumokat gyfijtenek — a teljesseg igenye nelkul peldaul sajtojukbol, szocialismunkas-kepz6jUkbol. A kutatas targya a szocialpolitika altalanos ideolOgiaja es modszertana lenne: Kiken, mien es hogyan akarnak segiteni. Mennyire tartjai( hatekonynak a munkajukat. Milyen konfliktusaik vannak a gondozottaikkal. Miket gondolnak az alapveto szocialis problemakrol, mint: oregek, sokgyerekesek, hajlektalanok, ciganyok: hogyan kellene segiteni. A problemak megoldasaban mi a tarsadalom es mi az egyhaz feladata. Ok mit szeretnenek meg felvallalni, milyen forrasokra akarnak tamaszkodni. A vilagi ellatasban mi jó, mi nem. Hogyan tudnak egytittmiikOdni vilagiakkal munkajuk soran. Mib61 adodnak konfliktusok kozottak. 303
Mindket kutatas csekely penzigenyii lenne, mi el az interjUkat magam keszitenem, es tobbnyire magam is main le. Legfeljebb nemi xeroxozasra lenne szuksegem. L gfeljebb egy evet venne igenybe a keno. Ugy gondolom, hogy kiiloniisen a masodilcra adna penzt a Surjan-miniszteri m.
El6keszitti dokumentumok a „Vallas es szegenyseg" kutatashoe Vallasos szegenyek . a bulanyistak A bulanyistaknal a szegenyseg kozossegi normativa Irodalmuk boseges utmutatast ad a tagok eletmodj 'nak alakitasahoz. Ket hangstilyos tema erdekes kutat 'sunk szempontjabol: az un. adas-torvenyrol es az idealis c aladszolo tanitasok. A tanitasok kozeppontjaban az evangeliumok, pont sabban Jezus tanitasai allnak. A szegenyseg a jezusi elda megvalositasanak egyik lenyeges momentuma. A szegenyseg normativajanak masik levezetese: Isten lenyege a szeretet, a szeretet pedig — ero-nem-alkal azds, szolgdlat es — adds. Az anyagiak adasa vezet szegen seghez. Megpedig egyreszt azert, mert a javak elosztdsa gazsdgtalan (ez kevesbe hangsulyos a tanitasban), mds eszt azert, mert az adds es kapas — valamifele felteteleze eredeti — harmonidja felbomlott. Azaz aki sziintelentil ad, mivel nem kap evvel ardnyban, elszegenyedik. Te at a buldnyistak elszegenyedesenek oka a nagymertekii a. akozds. Az adakozds mertekenek normativoja a kozosseg ortenete soran valtozott. Idoben a legkordbbi rendelkezes • mre ' A „Vallasossag es szegenyseg" kutatasi palyazat beadasa utan es elut sitasa elott az elso reszhez keszitett vazIat. (A szerk.)
304
alto forras a Lelkipasztori Marketing (1971) 4, de ebben mar egy korabbi szokasra hivatkozik Bulanyi atya. Fizeteskor harom boritekba kell tenni az adomanyokat: a hazai raszoruloknak, a harmadik vilag ehezoinek es a kozosseg kolcsonalapja szamara. Az 1974-es Karacsonyi Ajanclek (KARAJ) 5 tanacsa: egyre kevesebbet koltsenek magukra a testverek, es egyre tobbet adakozzanak az ehezoknek. Az 1979-es KARAJegy kis statisztikat is kOzOl a harom adakozasi alap aranyarol (szazalekban): Alap thezoknek Kolcsonalap Kozossegi kiadasokra
1975/76
1976'77
197788
1978*
1978'79
84 14
85 11
88 4
70 25
86 9
2
4
8
5
5
* Javaslat az 1978. evre.
(Azert is vetodott fel a tema, mert a kolcsonalapba annyira keves penz gyiilt, hogy nem tudtak hatekonyan felhasznalni.) 1982-ben a kozossegi vitakban elhangzott inditvany, hogy csak az lehessen csoportvezeto, aki jovedelmenek minimum 20 %-it az ehezliknek adomanyozza. Az 1983-as KARAT-ban jelent meg Bulanyi „Bokorlelkiseg"cimn irasa, amely arra Eisztonzi a tagokat, hogy jovedelmiik negyedetfel& adjak az ehezoknek. „A jelszo itt: ami nem megy, eroltessiik: s a lehetetlent is probaljuk meg, mert ami embernek lehetetlen, Isten megteheti veltink (vo. Mt 19,25)." (Ez nemcsak az adakozasra vonatkozik, hanem az idovel vale, gazdalkodasra is.) A penzt Isten adta, es „a mi adakozasunkkal akarja megvalositani, hogy mindenkinek ' A Bokor sokszorositott kezirata. (A szerk.) ' A Bokor minden ev karacsonyara keszitett sokszorositott kezirata. (A szerk.)
305
ugyanannyi penze legyen". Az adakozds mertekenek ovekedese a kereszteny tokeletesedesben vale) elorejutds jele. Gyakorlati alapelv, hogy a tagok eletszinvonalanak az Allagos eletszinvonal alatt kell maradnia. Azaz megenged etetlen luxus a bank, a narancs, a teliszalami, a draga p imor stb. Ugyanakkor csak az igazan rdszorultakat kell tam gatni. A hazai szegenyek nem ilyenek, tiket meg kell to teni, ez a segitseg megfelelo modja felejiik. A fogyasztas iszszaszoritasa Inds szempontbol is kivanatos: rossz prop ganda a vilag fele, ha valaki 'cover. Az 1984-es KARAJ nemes veresengest inditvany z az adakozds mertekeben: &octet, negyedet, harmadat agy akar felet kellene eljuttatni az ehez6knek. Buldnyi egy 1986-ban irt leveleben arrol szam 1 be, hogy a 10 %-os adakozds az also hatax a kozossegbe de vannak, akik mar a 30 %-ot is tialleptek. Az 1989-es KARAJ nehany kotete az utolso, amel rendelkezesemre all. Kiraly Ignac nemileg atfogalmazza szegenyseg normativajdt: „Akinek celja a szegenyseg, az stent kdromolja. Akinek celja a rdszorulokon vale) segit , az Istennek tetszo. Aki az adds miatt szegenyedik, az sten Lelke szerint szegenyedik." „Irgalmassagunknak ne mutatOja szegenyedesiink. Addsunk hivatott mutatni irga massagunkat." Az adakozds aszkezissel novelheto — pe claul bojttel, de megfelelo penzgazdalkodassal, eletmodd 1 is. Ugyanakkor kiderul, hogy nem sikerillt eljutni az al akozdsban az elerendo szintre. Ezt reszben a rossz gazdtsagi helyzettel magyarazzak. De az aszkezis fokozdsaval lyen korillmenyek kozOtt is vannak meg lehetosegek. A masik emlitett terra, amely kutatasunk szempon dbol erdekes, a csaldd, elsosorban a csaladtervezes. 1968- an a „Keressetek Isten Orszagat"cimii irdsaban meg az irja Buldnyi, hogy a hazasparok annyi gyereket vallalj nak, amennyire kepesek a csalddi harmOnia megorzes 'vet. 306
Elveti az „ahanyat Isten ad" tanitast. Az 1974-es KARAA ban mar azt olvashatjuk, hogy a szillOk legkevesebb harom gyereket vallaljanak. Az 1982-es KARAJ a csoportvezetok normajakent javasolja a minimalisan hat gyereket. A „Bokorlelkiseg" (1983) is hat gyereket var el: az orszag nepeinek els6sorban igy kell szaporodnia, masodsorban a ki.ilsOk hivasaval. Kezdett61 igy kellett volna ennek lenni a Bokorban, de a nemzethalal vizioja nem inditott mindenkit erre. A sok gyerek itt mar a j6 hazassag jele is. Az 1989-es KARAJ nem hangsUlyozza szam szerint a normativat, de fenntartja a nagycsalad-eszmenyt. Marczi Imre hasonlokeppen ervel mellette, mint a „Bokorlelkisee-ben lattuk, de nala nagyobb hangsfilyt kap a nemzeti ontudat, a kultUra korokitesenek ilyeten m6dja.
Vallasos szegenyek
—
intedaterv°
1. Csalidtortenet: Hazaspar eseten mindket felre, a nagyszillOkr61, a szillokrol es a testverekrol: — szilletesi evuk; — lakohelyeik; —iskolazottsaguk; —foglalkozasuk; —anyagi helyzetuk; —gyermekeik szama; —vallasossaguk. 2. Elettortenet: Hazaspar eseten mindket felre: —szilletesi ev; —gyerekkor: lakOhely, lakaskorulmeny, anyagi helyzet, erzelmi-kapcsolati helyzet, vallasos neveles; A „Vallasossag es szegerlyseg" kutatisi pitlyazat beadisa utan es elutasitasa elott keszitett tervezet egy kutatisi eszkozre. (A szerk.)
307
—iskolai palyafutas; —palyavalasztas; —munkahelyek, karrier; —parvalasztas; — lakashozjutas, lakastOrtenet; —csaladtervezes, gyerekek; —vallasossag: hatasok, miota tudatos stb. 3. Gazdalkodis:
—mennyi penzbol, milyen forrasokbol; —milyen kiadasok vannak (adakozas is); —milyen penzgazdalkodasi modszerei vannak; —kolcsonzesi szokasok; —varatlan kiadasok fedezese; —mit tanult otthonrol, mit mastol; —milyen segitsegeket kap termeszetben; kiktol: szerben, ruhazkodasban, munkaban stb.;
Imi-
—a munkahely megvalasztasaban mennyire van sz repe a vallalt nagycsaladnak; —kapnak-e segelyeket, mi a viszonyuk a szocialis egelyezeshez (jar-e, vagy sem stb.). 4. Fogyasztasi szokasok:
— mennyit koltenek elelmiszerre; —hogyan tud sporolni az elelmiszerkiadasokon; —miket f6z, talal fel, miket nem — miert; —milyen preferenciak ervenyesulnek a gazdalkoda ban: mik szuksegesek feltetlen01, mik masodlagosak stb., min tud sporolni, hogyan, min nem hajlando sp6•lni, milyen a haztartas felszereltsege: haztartasi g ek, 308
kulturalis eszkozok, kozlekedesi eszkozok stb.; - milyen uzletekbbl, milyen strategiaval vasarol: elelmiszert, ruhanemiit, egyebet; - hogyan dontenek nagyobb beruhazasokrOl, honnan veszik rd a penzt; - milyen nagyobb kiadasaik voltak az utobbi egy evben; - nyaralasi lehettisegeik, szokasaik; - a gyerekek fogyasztasanak van-e kitiintetett szerepe (elelmiszer, ruha, jatek, tanittatas); - gyerekek zsebpenze, mire koltik; - vendeglatasi szokasok. 5. Helyzetfik megitelese: - a tarsadalom egeszen beliil hol allnak; - azonos foglalkozasu, azonos gyerekszamii retegeken beliili helyzet; - szegenyek-e: ha igen, mi okozza ezt, mi a jelentOsegejelentese hite szempontjabOl; - a gyerekek milyennek latjak a csalad helyzetet; - kiket tart szegenynek, mi az oka szegenysegiiknek, hogyan lehetne rajtuk segiteni.
Vallasszociologiai alapkutatisok a magyar kisegyhizak kiireben (I. szakasz)' A vallasszociolOgia hazai helyzetet jellemzi, hogy bar a [Magyar] SzociolOgiai Tarsasag szekciojanak rendezvenye" Ezt a tervet Horvath Zsuzsa 1991-ben nyujtotta be az OTKA palyazatara. Tamogatast nem kapott. (A szerk.)
309
in mindig szamos erdeklodo vesz reszt, mindossz egy olyan lcutato van, aki vallasszociologuskent dolgozik. A diszciplina fejlodesenek legfobb gatja negy evti eden at az egyhazak es a vallas helyzete volt. Mivel a ha alom politikai kerdesnek tekintette a vallast, elvarta a kut ot61, hogy marxista kritikaval kezelje targyat, az objektiv zemleletet nem tamogatta. Konyvtarainkba keves szakiro alom jutott el, es tobbnyire azt is zaroltak. A terepmunkat n. gyon megnehezitette, hogy a hivek feltek megnyilatkozn . Igy azutan alapveto kutatasok hianyoznak. A rendszervaltas 6ta az egyhazak egyre nagyobb n Hy& nossaghoz jutnak, es a tarsadalom erdeklodese is gyre nagyobb irantuk, ahogyan minden eddig tiltott ide logia hint. Az ismeret azonban igen keves, es a hatalmas nformacioaradat, amelyet az aluljaros irodalom nyujt, i kabb elbizonytalanit, mint eligazit. A nagyegyhazak eseteben varhatO, hogy bizonyos alapkutatasokat el fognak vegezni maguk. A kisegyhazak tobbsegeben viszont keves az erre felkeszint egyhaztag, es az igeny is kevesbe jelentkezett az onreflexiora. A vallasszociologiai alapkutatasok szilksegesseget talan nem kell reszletesebben indokolni: ezt mind tudom'nyos, mind szelesebb ertelmeben vett tarsadalmi, mind edig egyhazi erdekek alatamasztjak. Az egyhazaknak pra tikus okokbol is erdeldik, hogy jobban ismer* egymast, ert ez csokkentheti a kOzottiik maxis erezhet6en novek o feszultsegeket. Magam az utobbi masfel evtizedben elstisorban kisegyhazakat tanulmanyortam. A nemzetkozi vallasszo iologiaban a hetvenes evekre nagyjabOl befejezettnek to intettek a protestans kisegyhazak kutatasat, es az erde lodes kozpontjaba az un. 6j vallasos mozgalmak (fokent a keleti vallasok amerikai es nyugat-eur6pai formai) ker *Itek. 310
Nalunk a nazarenusok az egyetlen kisegyhaz, amelynek monografikus igenyii feldolgozasa megtOrtent (Kardos—Szigeti: Boldog emberek kozossege, 1988). Torteneti szempontbol tab evtizede folytat kutatasokat e then Szigeti JenO, a szociologia szamara azonban jOreszt feher folt maradt a terdlet. Szamottevo lcutatasokat csak az 1980ban elhunyt Kardos Laszlo vegzett. Egyetlen palyazat kereteben lehetetlen a teljes hatranyt ledolgozni. 1990 jimiusaig 22 kisegyhaz kerte bejegyzeset Magyarorszagon. Azota bizonyara meg tobben vannak. A munkat mindenekelott a mar elkeszUlt reszeredmenyek kiegeszitesere, Osszefoglalasara celszeru iranyitani, s ezzel parhuzamosan lehet meginditani Ujabb kisegyhazak vizsgalatat. A negyeves palyazat keretei kozott el6szor is azt a ket kisegyhazat emelnern ki, amelyekkel korabban foglalkortam mar, es eddigi eredmenyeim felhasznalhatoak: a piinkosdieket es a szabadkeresztyeneket. Harmadikkent a baptistak vizsgalata kinalkozik, mivel ez a legnagyobb valamennyi kisegyhaz kozill, es ez a kisegyhaz publikalt magarOl a legtobbet. Teljesen (ij temakent parhuzamosan megindithato a Hit GyUlekezetenek kutatasa. A valasztast az indokolja, bogy ez az egyik legsikeresebb, leggyorsabban novekv6 felekezet ma Magyarorszagon; tevekenyseget sok kritika eri mas felekezetek fe161. A kutatas tobb szempontU vizsgalatot tuz ki celul. Feltarja ezeknek a kisegyhazaknak az eredetet es hazai tOrtenetet. Killonosen fontosnak tartom annak vizsgalatat, bogy az elmUlt evtizedek eroszakos Miami egyhazpolitikaja hogyan hatott fejlodesare. FeltetelezhetjUk, hogy a szervezetiik centralizalasa, intezmenyesitese erdekeben tett lepesek egyhaziasodottabb formakat hortak letre, mint a nyugati demokraciakban. Az elkovetkez6 evekben vizsgalhato, bogy az uj politikai kornyezet hogyan befolyasolja az eddig 311
gatolt es ezekre a felekezetekre jellemz6 szakadaso t es egyestileseket. Kutatas targyat kepezi, hogy a voltak:open misszionalo karaktera kisegyhaz-tipusoknal a terites e 6teljes korlatozasanak megszate eredmenyez-e noveke 'st a tagletszamban. A vizsgalat resze lesz tanitasaik, erte endszervezeti felepitesiik, liturgiajuk leirasa. A mag arorszagi kisegyhazak tarsadalmi bazisanak meghataroza at is celul tiizi maga ele a kutatas. Hipotezisem szerint az =gyes kisegyhaz-tipusok tagsaga kozott szociologiai mOdsz rekkel merheto kiilonbsegek vannak. A tervezett monogr" flakhoz peldaul szolgalnak tobbek kozott Calley, Gerla h es Hine tanulmanyai a piinkosdiekrol, Beckford es Pento irdsai Jehova TanuiroL McGuire karizmatikus katoli sok koreben vegzett kutatasa, Wilson szamos szektavizsga ata. A kutatas modszere a resztemaknak es a megkoz litesi szempontoknak megfeleltien sokretii: torteneti-szocologiai, szociografiai-neprajzi es szociolOgiai. A szociolOgiai modszerek koziil Merit a resztvevo megfigyelest, az nterjilt es a kerdoives technikat alkalmazza. A tortenot rekonstrualasa tarnaszkodik mar elkeszult tanulmanyo •1 a es ujonnan feltart forrasdokumentumokra. A kutatas munkatarsai az ELTE-n inditott valid szociolOgiai szakkollegiumok hallgatoi es a terra irant é dek16d6 kutat6k koziil fognak kikerulni. A palyazati peri dusban remenyeim szerint letrejon egy olyan miihely, a ely a kisegyhazak teljes kora felterkepezesen tUl kepes les' 1(6vetni a jovoben a vallasi szfera szociologiailag rel vans valtozasait.
312
Palyazat a "Magyar kisegyhazak tfirsadalmi es vallasi aktivitisinak tijabb valtozasai" c. tema vizsgalataras
A kutatas altalanos hattere A hazai vallasszociologia mind az extenziv, mind az intenziv kutatasok teren jelentos elmaradasban van. A kutatasra szant penzUgyi keretek szukossege miatt intenziv kutatas tervevel palyazom ezUttal. A vallasos mozgalmakkal es felekezetekkel foglalkozo, ktilfOldon vegzett vallasszociologiai kutatasok tobbsege makrofolyamatokat igyekszik kovetni. A kisebb kOzossegek intenziv vizsgalata ugyan gyakori. de nagyon keves esetben longitudinalis. Kivalo kutatasokat keszitettek egyes mozgalmak es felekezetek egeszeben vegbement valtozasokrol, peldaul Penton, Beckford a Jehova Tannirol, ,V1cCittire., Bord es Faulkner a karizmatikus katolikusokrOl, O'Dea, Cornwall a mormonokrol. Nagyon keveset tudunk azonban arrol, hogy ezek a folyamatok hogyan mennek vegbe mikroszinten. Sajat korabbi kutatasaim elsosorban erre a temara iranyultak, de a sziikseges kutatasi fehetelek hijan szorvanyosak maradtak, es csak az elso lepesnek tekinthetiik Ahhoz igy is megfelelO alapot adnak, hogy a mai uj helyzetben egyreszt modszertani tamaszul szolgaljanak, masreszt Osszehasonlitasul valtozasi tendenciak letenek ‘agy hidnyanak megallapitasahoz. l-zt a tervet I992-ben nyintotta he a szerzo az OFIKN palyazaLmi I arnogatast kapott hozza, de a munkat mar csak elkezdem mdta. befelezio nem L-1 szerk.)
313
A kutatas eleitortenete Els6 kutatasomat 1975-76-ban az Evangeliumi Piin •sdi Kozosseg egy Budapest hataraban levo gyillekezet ben vegeztem. Ennek eredmenyeit irtam le szakdolgoza omban.' (Az eredmenyeknek csak egy resze kertilt kiad .ra.) Ez a gyiilekezet akkoriban eleg kicsiny volt, mindossz 5060 fos. Az egyik csalad hazanak szuterenjeben, eg nagyobb szobaban gyilltek ossze alkalmaikra. Dolgoz tom zarofejezeteben megallapitottam, bogy a gyiilekezet g arapodasa a kozeljovoben nem varhato. Ezt a kovetkezt•test egyreszt arra alaportam, bogy 1) bar a felekezet er deti sajatossagaihoz tartozik az aktiv terites, de ez az ado tarsadalmi legkorben teljesen visszaszorult; 2) masreszt Ugy latszott, bogy a gyillekezet addig eltelt 30 eve alatt a ozseg lakOiban nem valtott ki szamottev6 erdeklode t, a tagsag tillnyomo resze tavolabbi videkekrol koltozOtt ide; 3) a nOvekedes fennmarado iitjat, a rokoni terites lehe osegeit, a masod-harmad generacios piinkosdi csaladok mar kimeritettek. Elorejelzesem megsem valt be. A kesobbi evekben szor ellatogattam a gyillekezetbe, es azt talaltam, ho /3/ a nyolcvanas evek kozepere a tagletszarn mintegy ha omszorosara nett. A gyiilekezet fejlodesenek fizikai jele, ogy a sved hittestverek segitsegevel felepiilt a modern, ket zintes, lelkeszi lakast is magaban foglalO tij imahaz. Ha a ma gyorsan valtozO tarsadalmi feltetelek ko tt a kisegyhazakat erinto es a benniik zajlo valtozasok erd kelnek, celszerii valasztasnak tfinik ehhez a pfinkOsdi gyti ekezethez visszaterni, ahol a jelen allapot Osszevethet6 a 16 evvel korabban dokumentalttal.
Lisd a jelen kotet else tanulmanyat. (A szerk.)
314
A vegbement valtozasok vizsgalataban es okainak feltarasaban segit majd az azOta eltelt idOszakban vegzett kutatasaim tapasztalata — a piinkosdi mozgalom hazai torteneter61, a szabadkeresztyenelcrol, a katolikus baziskOzossegekr61, a kisegyhazak egyhazpolitikai kezeleser61 az elmUlt rendszerben es a nemzetkozi vallasszociologiai irodalom behat6 tanulmanyozasa.
A kutatas targya, timai 1. A jelen kutatas f6 targya a gyiilekezet novekedeseben szerepet jatszO tenyezok vizsgalata. Ugy velem, hogy a letszamnovekedes f6 forrasa az elmUlt 16 evben a termeszetes szaporulat volt, masodlagos forrasa az ujabb idelcoltozOk, es tovabbra is kisebb jelentosege van az Ujonnan teritetteknek. Hipotezisem szerint a gytilekezet nOvekedeseben a legfontosabb tenyez6 a gyermeki szocializacio sikeressege. 1975-76-ban azt talaltam, hogy azokban a csaladokban, ahol mindket szii16 kisegyhazi tag volt, amikor gyermekeik szillettek, a gyerekek 75 %-a — esetleg nemi kiter6 utan — maga is tag lett. Ugy gondolom, es kesobb mas gyillekezetekben szerzett tapasztalataim ebben megerositettek, hogy ennek a sikeres szocializalasnak egyik kulcsa a gyerekek kezelese a gyillekezetben. Kutatasom idejen a gyerekeket csecsemokoruktol fogva magukkal hortak az alkalmakra, es csak akkor vitt& Oket ki az imaterembol, ha megzavartak az istentiszteletet. Letesitettek egy szobat a kisgyermekes anyaknak, ahol hallhattak tovabbra is az alkalmat'°. Az 6vodas korn gyerekek viszont hetente legalabb egy alkalmat vegigultek. A kisegyhazakban elterjedt szokas, bogy a gyerekek szamara kiilon elfoglaltsagot szerveznek az alkalmak idejere, bogy ne zavarjak a felnotteket. A vizsgalt Az „alkalorn" es gyulekezeti, illetve hiteleti temnnusok definiciojat lasd a piinkosdiekrol szolo tanulmanyban, a 82. oldaltol. (A szerk.)
315
gyiilekezet viszont nagyon jol toleralta a gyerekek j lenletet. 2. A masik tema, amelyet vizsgalni szeretnek, az, h y a rendszervaltozas hatott-e a tagsag teritokeszsegere. Az feltetelezem, bogy nem tortent jelentos valtozas, mert az :ktivitas csokkenese az elmillt evtizedekben nem pusztan •1s6 tarsadalmi hatasra ment vegbe. A kutatas idejen el ben keszseget mutattak nyilvanos evangelizalasra amerik nyugat-europai mintak alapjan, de mivel ez a teritesi t chnika tiltott volt nalunk, semmilyen tapasztalatot nem szerezhettek. A vallasszociologiai kutatasok azt muta jak, hogy ez a modszer _Oval kevesbe hatekony, mint a kO vetlen, szemelyre iranyulo terites. 3. A kutatas harmadik temaja a gyulekezeti vez tok kivalasztasanak elvei. Az 1975-76-os vizsgalatban ugy talaltam, hogy a presbiterek kivalasztasanal nem tulsag san lenyeges szempont aktiv reszveteliik az alkalmako . A gyiilekezet azon tagjait, akik elolvastak dolgozatoma , ez rendkivill meglepte es elgondolkodtatta. Kisse a ku atas kutatasa az, hogy hatott-e ez a felismeres a gyiilekezet e. A problema masik oldala az, hogy az elso vizsgalat i s ejen olyan kicsi volt a gyiilekezet, hogy viszonylag szlik volt azoknak a kore is, akik kozul egyaltalan kikertilhett k a presbiterek. Ezert kevesse lehetett vizsgalni a kivalas tasban ervenyesii16 egyeb szempontokat. A gyillekezet egnovekedese most modot nyithat az elemzes kitagita ara. Hipotezisem szerint a vezetovalasztasban lenyeges s empont a tarsadalmi tekintely. 4. A negyedik tema, amelyre a kutatas kiterjed, a cs. ladtervezes. 1975-76-ban mar megjelent a fiatalok kozott az a magatartas, hogy — elterve a korabbi gyillekezeti ha yomanyoktol — tervezik gyermekeik szamat. A tervezett zam magasabb volt ugyan e csaladokban, mint a kornyezo t rsadalomban, de alatta maradt az idosebb tagok csaladj iban 316
szokasos gyerekszamnak. Altalaban Ugy tint, hogy a generaciOvaltassal a gyillekezeti normal( liberalizalOdasa vat -hato. 5. Az otoclik tema, amellyel foglalkozni kivanok, a gytilekezeti tagok tarsadalmi mobilitasa. A gyiilekezet mint ergs kozosseg, az elet minden szferajaban megnyilvanulo, egymast segito hittestveri szeretet Altai, potencialis bazisa a tarsadalmi felemelkedesnek. lgaz, szamos ismert tenyez6 hatott ez ellen. A habor6 eltitt a szektassag tarsadalmi elitelese kulso gatat jelentett, akaresak a kommunista rendszer vallasellenessege. A gyinekezeten beluli ellenerokent hatott az a velekedes, hogy az iskolazottsag csokkenti a hitet. A kfilso akadalyok mostanra elhaniltak, a tanulassal szembeni ellenerzesek pedig mar a hetvenes evekre jelent6sett enyhtiltek. Kutatasom idejen meg csak az anyagi gyarapodast es a kulturalis igenyek novekedeset regisztralhattam. Mivel az utObbi evekben beindult tarsadalmi folyamatok ismet jelentosen mOdosithatjak a kisegyhazi hivOk tarsadalmi mobilitasanak felteteleit, a tudomanyos tapasztalat folytonossagat is szolgalja annak feltarasa, hogy a ounkOsdi gytilekezet tagsaganak tarsadalmi statusa milyen valtozasokat mutat. 6. A hatodik tema, amelyet vizsgalni fogok, a gytilekezetben elhangzO tanitasok, a tagok Altai megfogalmazott hitelvek es az enekek szovegeiben kifejezesre jute) dogmak azonossaga, illetve kiilonbozosege. Korabbi kutatasaim soran megfigyeltem, bogy az enekek joval konzervativabb teolOgiai allaspontot tiikroznek, mint a gyfilekezet altalanos felfogasa. A hetvenes evekben az osszes hazai felekezetben modernizalodas indult meg az enekkultUraban, es tobb helytitt kiszoritotta a tradicionalis enekeskOnyveket. A vizsgalt gytilekezetben, annak ellenere, hogy a fiatalok eros hatalmi poziciOt foglaltak el, nem ment vegbe ez az attores a nyolcvanas evek kozepere sem. 317
7. Mindezen temak vizsgalatan keresztill arra az ltalanosabb kerdesre is valaszt keres a kutatas, hogy a kill 6 tarsadalmi feltetelek valtozasa es a gytilekezet belso to denciai (pl. a generaciovaltas) hogyan es milyen hatas gyakorol a (punkosdi) tanitasok, normak, a vallasgyakorl t es a kozosseg struktUrajanak valtozasara.
A kutatas modszerei gkoA kutatas modszerei — a targynak, a terepnek es a zelitesmodnak megfelel6en — a kvalitativ mOdszer k korebolkerillnek ki. A legfontosabb kozilltik a resztvev megfigyeles, a strukturalatlan interjit, es csak masods rban strukturalt melyinterjuk keszitese. Az elemzes nyer anyaaz interjukon es a megfigyelesi ad tokon gaul kiviil a gyillekezeti alkalmakon keszitett hangfelvetel k. A mOdszerekbol kovetkezOen a kutatas minden kelOtt idOigenyes.
Eredmenyek A kutatas varhato eredmenye reszben az empirikus szociolOgia Vit.& gazdagitja — mint a vizsgalt gyille ben vegbement valtozasok leirasa, belso es ktilsO o feltarasa, nevezetesen a szelesebb vallasos kozosseg &sena belso torvenyszerilsegei es a kiilso tarsadalo tozasai egyiittes hatasara vegbemen6 folyamat aka es elemzese. Altalanosabb elmeleti eredmenykent t adalekokkal szolgalhat a kutatas a vallasi mozg fejlodesenek es tipolOgiajanak elmeletehez.
318
aliasezetainak fej16valolasa vabbi lmak
Kutatisi tery a Magyarorszfigi Krsna-tudatti Kozossegenek vizsgalatahoz" A kutatas hattere A rendszervaltas ota egyre tobbet foglalkozik a sajto es altalaban a media a korabban tabu-temakent kezelt vallassal es a felekezetekkel. A kezdeti altalanos lelkesedes utan ma mar j6 es rossz vallasokat, illetve felekezeteket kiilonbortetnek meg. Az utobbi kategoriaba automatikusan belekerillnek az iijak, amelyekrol nagyon keves a targyszerii ismeret. A kozelmUltban a parlament ket izben is foglalkozott a kisebb felekezetekkel. Eloszor az Miami tamogatasok elosztasakor, amikor negy felekezetet „destruktiv szektanak" minositett, es tamogatasukat elutasitotta. Masodszor a vallasiigyi torveny modositasanak beterjesztesekor. Ennek celja a kisebb es 6jabb vallasi kozossegek felekezetkent yak!) bejegyzesenek korlatozasa. Mindket vitaban megfogalmazodott, hogy Magyarorszagon a tarsadalomra veszelyes „szektak" jelentek meg, es ezek ellen vedekezni kell a torvenyhozas tilt* is. Az egyes felekezetek tarsadalmi veszelyesseget emleget6k iijsagcikkekre hivatkoznak ervkent, figyelmen kiviil hagyva, hogy a negativ jelensegek mellett pozitivakra is lehet az 6jsagokban peldat talalni — akar ugyanazokban a lapokban, ugyanazokrol a felekezetekrol. A szektaellenes kampanyok Magyarorszagon hossza hagyomanyokra tekinthetnek vissza, akarcsak Amerikaban Fit a ter-vet 1993-ban nynjtotta be !for\ ath Zsuzsa az alkA palyazatara, de nem kapott ra tarnogatast. (A szerk.)
319
es Nyugat-Europaban. A nalunk most destruktivnak nyilvanitott felekezetek koriil tamadt viharok tolunk n ugatabbra mar eltiltek. Ott is a sajt6 es az elszant szektae lenesek szitottak ezt a vihart. A megbekeleshez pedig a domanyos kutatasok jarultak hozza: hiteles kutatok ob ektiv vizsgalatainak kozlesevel.
A kutatas targya A Krsna-tudatUak vizsgalata ebben a kontextusban end-
kiviil A mozgalom 1965-ben kezdodott, amikor egy •ndiai ferfi Amerikaban elkezdte nem indiaiak koreben terje zteni az indiai vaisnavizmus nevii vallast. Stark kifejez'sevel elve „j6 idoben, jo helyen" ikon hozza. A mozgalo ma 40 000 — kereszteny terminust hasznalva — szerzetes el es mintegy felmillio „vilagi" taggal rendelkezik az am rikaieurOpai tarsadalmakban. Magyarorszagon a hetvenes vekben jelentek meg el6szOr, de csak a terites masodik unitma, amely 1985-ben indult el, hozott letre eletkepes •Ozosseget. A Krsna-tudat6ak hazai fogadtatasa ellentmon asos: jelentos szimpatiat es ellenszenvet egyarant kivalt ttak. Ugyanakkor nagyon keves tenyleges ismeretiink van Oluk. A javasolt kutatas c hiany p6tlasahoz szeretne hozzaj lni.
A kutatas celja A kOzosseg szervezeti formainak, normarendszerei ek es vallasgyakorlatanak modszeres leirasa, a tagok demo rafiai es szociolOgiai jellemzese mellett a kutatas nehany Italanosabb es specialisabb temat kivan vizsgalni. A fiatalok kOreben kulOnosen eros az erdekl des a tobbek kozott az Un. Uj vallasok irant is. Barn ely 6; 320
felekezetet tekintjiik, tU1sUlyban vannak a fiatal korosztalyok. A Krsna-tudatiiak vizsgalata kozelkepet szeretne nyUjtani arrol, hogy az ifjUsag mely retegei es milyen motivaciOk alapjan fordulnak a vallasok fele. E kozosseg eseteben kalonosen ordekes annak kutatasa, hogy miert Open egy, a kereszteny kultUratol — latszOlag legalabb is — idegen vallast preferalnak. Ebben a kozossegben persze nemcsak fiatalok vannak, hanem id6sebbek is. Ezek egy resze gyermeket kovette, amikor csatlakozott. Az 6 motivacioik azonban jelentosen kulonbozhetnek a fiataloketol. A vallasszociologia szamara killonosen erdekes a Krsna-tudatUakehoz hasonlo csoportok vizsgalata, mert ezekben a tagok egy, a szelesebb tarsadalometol erosen elter6 normarendszert es eletmodot vallalnak magukra. Az ilyen kozossegek — els8sorban a mag-csoportjukhoz tartozo tagjaiktol _Oval magasabb szintu elkotelezettseget kivannak meg, mint altalaban a felekezetek tobbsege. A Krsna-tudatUak felekezete tobbretegii, az egyes retegek elkotelezettseguk szintjeben kalonboznek. A kutatas a legelkotelezettebbeket allitand ugyan a kozpontjaba, de a tobbi reteg reprezentansait is bemutatna, tovabba kiterjedne a tagok tarsadalmi kornyezetere — nem-tag csaladtagok, baratok, valamint olyanokat is felkutatna, akik elhagytak a kozosseget. A kutatas vizsgalni kivanja a Krsna-tudatUak tarsadalmi fogadtatasat Magyarorszagon. A rOluk kiala1cule ■ kepet tobb tenyez6 formalja: a melletnik es elleauk szOlo Ujsagcikkek, tovabba a kozosseg tevekenysegenek terites, adomanygylijtes, elelemosztas — visszhangja a veliik kapcsolatba kerulare.
321
A kutatas modszere A madszerek ket legfontosabb csoportja ebben a kutata •an az irodalom- es dokumentumelemzes, valamint a kvali tiv modszerek. A tema hazai njdonsaganak megfeleloen jelentos he yet kell kapjon a kutatasban a Krsna-tudatUalcrol szolo *ldi szociologiai irodalom attekintese, elemzese. Fontos a ajat irataik tanulmanyozasa, es feltarando hazai fogadtat'suk sajtovisszhangj a. A tema sajatossagainak megfelelOen az empirikus tas m6dszere kvalitativjellegii: — Resztvevo megfigyeles a kozosseg alkalmain, ren i ezvenyein. — Strukturalt es strukturalatlan inter .* keszitese kii onbozo mertekben elkotelezett tagokkal, volt tago ikal, hozzatartozoikkal es mas veliik kapcsolatba keri.i 6kkel. A mOdszerekb61 kovetkezoen a kutatas nagyon doigenyes.
Varhato erecimenyek A kutatas varhato eredmenye az empirikus vallasszoci logia koret gazdagitja, mint a vizsgalt kozosseg fejlodes& ek, tevekenysegenek es tagjainak bemutatasa. A Krsna-t datnak tarsadalmi fogadtatasanak es ennek a kozOssegre , yakorolt hatasanak vizsgalata altalanosabb elmeleti e edmenyt hozhat nemcsak a vallasszociologia, de a szociologia mas, a tarsadalmi aktivitast vizsgalo agai szamara is.
322
A HIT GYULEKEZETENEK SZOCIOLOGIAI SAJATOSSAGAP
Kivonat — A Hit Gyolekezeto a hetvenes &Nick vegen sztiletett karizmatikus csoport, amely 1989-es elismertetese ota a leggyorsabban noveked6 felekezet Magyarorszagon. Jellemz5 tarsadalmi bazisuk a tizenevesekteil a harmincas eveikben jaro korosztalyig terjed, akik kozott felfdreprezentaltak a kiizep- es felsofokU oktatasi intezmenyekben tanulok, a marginalis foglalkozasi csoportok es a fiatal ertelmisegiek. A ferfiak aranya joval magasabb, mint mas felekezetekben. Tanitasaikban elegyednek a konzervativ kereszteny ertekek a liberalis vilagiakkal. Az eloadas szociologiailag ellendrizhet6 hipoteziseket fogalmaz meg a felekezet vonzerejenek es hatokorenek magyarazatara.
El6re kell bocsatanom: eddig nem nyilt alkalmam arra, hogy kutatast vegezzek a Hit Gyiilekezeteben. Ismereteim szemelyes kapcsolataimbol, kiadvanyaikbOl es nehany alkalmukon valO reszvetelbol szarmazik. Igy arra nem \Alaikozhatom, hogy teljes es hiteles kepet nynjtsak rOluk, csak nehany sajatos vonasukat igyekszem leirni es ezek magyarazataul nehany hipotetikus megallapitast tenni. Remelem, hogy lesz egyszer egy kutatas, amely majd meger6siti vagy elveti ezeket.
A karizmatikus mozgalom A flit Gyiilekezete abba a kiterjedt vallasi hagyomanyba illeszkedik, amelyet ma leginkabb karizmatikus mozgalomnak neveznek. Ennek gyokerei a szazad elejere nynlnak k issza, amikor az Egyesult Allamokbol elindult a pankosdi mozgalom. Ez a protestans tradiciobol nott ki, es annyiban hozott njat, hogy meghirdette: az Apostolok eselekedeiAz eloadas a Vallastudomanyi Tarsasag konferenciajan hangzott el.
323
ben leirt ptinkosdi jelenseg ma is lehetseges. Barki aki megtert, megkaphatja a Szentlelek ajandekait, az un. rizmakat.' Kozuluk negy jellemz6en piinkosdi: a nyelv enszolds, annak magyarazata, a profetalas es a gyog itas karizmaja. A piinkosdi mozgalom elterjedt vilagszerte, de ege zen az otvenes evek vegeig nemcsak a torteneti egyhazak hanem valamennyi felekezet rossz szemmel nezte. Elsoso ban istentiszteleteik enthuziasztikus atmoszferajat kifog soltalc.' Ha egy felekezet valamelyik tagja elfogadta a pii osdi tanitast, es vallasgyakorlataban megnyilvanult a leg yakoribb karizma, a nyelvekenszolds, akkor kizartak a fel kezetb61. Az idegenkedes hattereben egy szociolOgiai to y is meghiazOdott: a mozgalom els6sorban az alsobb osztal, okban terjedt, akiket a tobbiek leneztek, es ugy gondo tak, hogy a vallasgyakorlatnak ez az enthuziasztikus for aja csak a szegenyebb es iskolazatlanabb retegek szubk rajanak felel meg. A mozgalom uj hullarnanak kezdetekent tekintik zt a napot, amikor Dennis Bennett tekintelyes episzkopa ista predikator kezdett nyelveken szolni, es ezt felekezete oleralta. 4 Elindult egy ebredesi hullam a protestanso anal, amely a hatvanas evek vegen atterjedt a katolikusokr: is. Az iaj mozgalom hivei megmaradhattak eredeti fel • kezetiikben; a klasszikus piinkosdi mozgalomtO1 meg - 16nPal kilenc karizmat sorol fel: a bolcsesseg igejet, az ismeret igejet, a h tet, a gyOgyitast, az isteni errik munkait, a profetalast, a lelkek megkiilonbOzt teset, a nyelvekenszolast es a nyelvekenszolas magyarazatat. (1Kor 12,8-10) ' Mar Petemek is vedelmebe kellett vennie piinkosdkor az apostolokat a iselkedestikon csodalkozo tomeggel szemben, mondvan: „Nem reszegek e (ApCsel 2) ' Bennett 1959 vegen kezdett nyelveken szolni, de ez csak a kovetkezo é elejen valt szeles korben ismertte. A karizmatikus mozgalom torteneteroll'sd pl. Neitz, Mary Jo: Charisma and Community: a Study of Religious Co mitment Within the Charismatic Renewal, Transaction, New Brunswic etc., 1987.
324
bortetve magukat Ojpankosdi, illetve karizmatikus mozgalomnak neveztek. A tanitasban ez nem hozott igazan tij elemeket a klaszszikus piinkosdi mozgalomhoz kepest, a fordulat lenyege az volt, hogy tobbe-kevesbe toleraltak oket, nem kellett elhagyniuk felekezetaket. A mozgalom tarsadalmi bazisa ett61 kezdve kiterjedt a kozeposztalyra is. Ma mar altalaban egysegesen karizmatikuskent emlegetik azokat, akik elfogadjak ezt a tanitast, akar onallO felekezetet alkotnak, akar megmaradnak eredeti kozOssegiikben. Magyarorszagon az 1920-as evekben jelentek meg eloszor piinkosdi hitterit6k. Letre is hortak egy mozgalmat, amelynek tobb aga mindmaig megtalalhato. A tobbi felekezeten beltil a hetvenes evek kozepen kezdtek megjelenni a tanitasok, elobb a protestansoknal: reformatusoknal, nazarenusoknal, szabadkeresztyeneknel', majd — elsosorban reformatus hatasra — a katolikusok kozott is.
A gyiitekezet fortenete dioliejban A Hit Gyiilekezete ebben az idoszakban keletkezett, olyan katolikus teolOgiai hallgatok koreben, akik reformatus hatasra elfogadtak a karizmakrol szolo tanitast, majd kapcsolatba kerultek mas karizmatikus protestans csoportokkal is. Kezdetben nehany fobal alto barati tarsasag volt csak, amely tij szemmel kezdte tanulmanyozni a BibHat, es fokozatosan eltavolodott a katolicizmustol. A szakitas 1978-ban kovetkezett be, bemeritkezesukkel. Kesobb elktilontiltek a karizmatikus protestans csoportokt61 is, de csatlakortak hozzajuk nehanyan a karizmati' A nazarenusokrol lasd Kardos Laszlo es Szigeti Jen&
Boldog emberek kozossege. A magyarorszagi nazarenusok, Magveto, Budapest, 1988.; a szabadkeresztyenekrol Horvath Zsuzsa es Matolay Magda: Egy szabadkeresztyen
gjalekezet, Kutatasi jelentes, MTA FilozOfiai Intezet, Budapest, 1981 (Lasd jelen kOtetben a 153-232. oldalon.)
325
kus nazarenusok kozal. 1979-ben kb. 25-re nott a cs port tagjainak a szama. Ekkor megvettek BudaorsOn egy cs ladi hazat, amely nehanyuknak otthonul, a csoportnak ped g tiz even at imahazul szolgalt. A letszam tovabbi noveke esenek egyik forrasa az ismerosok es a rokonok kore v lt, a masik pedig a karizmatikus nazarenusok, akiknek agy tobbsege az evek soran hozzajuk csatlakozott. 1981 -ban mar 60-an voltak. Ekkoriban figyelt fel tevekenysegiikre a rendors g, es 1989-es torvenyes elismerestikig gyakori zaklatasna voltak kiteve. Az Allami Egyhazilgyi Hivatal sorra elutas totta legalizalasi kerelmeiket. A sajtoban roluk megjeleno c kkek azt a vadat igyekeztek alatamasztani, hogy tevekenys gukkel a kozerkolcsot sertik. Ebben az idOszakban c ak a demokratikus ellenzektol kaptak tamogatast, a sza izdat Beszeld beszamolt az oket 61. 6 jogsertesekrol. Annak ellenere, hogy olykor egzisztencialis kock zatot jelentett a csoporthoz yak. csatlakozas, letszamuk gyre novekedett: 1985-re nehany szaz, 1986-ra kb. 500 tagj a volt a gyillekezetnek, es mar nehany videki varosban alakult csoportjuk. 1988-ra mintegy 1000-en lehettek, ozel 30 videki csoporttal. Egy ev alatt ismet megduplazo ott a letszam, 1991 vegere pedig mar mintegy 10 000 ben, 1992-ben pedig 15-20 000 Open jeloltek meg letszam kat. A nagyaranyU novekedes miatt uj helyet kellett eresniiik az istentiszteletekhez. Az utobbi evekben a asas egyik sportcsarnokat berelik. FOldrajzi terjedesiik is felgyorsult, jelenleg 63 helyen van csoportjuk. Mig 1989-ben a tagsag haromnegyed resze a budapesti gyUlekezethez tartozott, addig 1991- en a fovarosiak aranya mar ketharmadra csokkent.° Makki, Marie-Rose: Egy tnagyarorszagi neoprotestins kisegyhaz s oletese, fejledese es szervezeti felepitese, ELTE SzociolOgiai Intezet, Budape 1992. (Szakdolgozat)
326
Tarsadalmi osszetetel Ez a gyors letszamnovekedes olyan tarsadalmi legkOrben megy vegbe, amelyre az ideologia-piac nagymertekii kiszelesedese jellemzo. A partallam utolso evtizedeiben olyan fellazulas ment vegbe, amelynek kovetkezteben az emberek nagy tobbsege mar elutasithatta es el is utasitotta a materialista vilagnezetet. Az igy tamadt kereslethez azonban nem volt szeles kora alternativ kinalat. A rendszervaltas ehhez is kitarta a kapukat: a hazai felekezetek megUjult terito tevekenysegbe kezdtek, megjelentek eddig nalunk ismeretlen vallasok misszionariusai, es latszolag teljesen pragmatikus, praktikus celok - pl. gyogyulas, meggazdagodas - elereset segito mozgalmak, tanfolyamok, szolgaltatasok propagatorai. Ma a legkeptelenebb kinalat is keresletre talal. A Hit Gyiilekezete novekedesenek felgyorsulasaban nyilvanvaloan szerepet jatszott a torvenyes elismeres. Ezzel a csatlakozas egzisztencialis kockazata jelentos mertekben csOkkent. Nagyobb nyilvanossaghoz jutottak, ami }conynyebben elerhetove tette oket az erdekl6dOk szamara. Utcai evangelizalasba kezdtek, tomeges evangelizacios alkalmakat tartottak az utobbi evekben. Magyarorszagon es altalaban a volt szocialista orszagokban a keresztyenek mindig is nagy remenyeket fliztek a szamukra eddig tiltott tomeges evangelizaciokhoz, hallva az amerikai evangelistak nagy sikereit. Ugyanakkor a vallasszociologiai kutatasok azt mutat*, hogy ezek _jOval kevesbe hatekonyak, mint a szemelyes kapcsolatokon kereszttil torten6 terites. Ugyanis a kampanyok soran megte.rteknek joval nagyobb hanyada morzsolOdik le, mint a szemelyes kapcsolatokon keresztiil bekeriilanek. A Hit Gyulekezetebe az iijonnan tohorzottak jelent6s rCsie feltehet6ett a tagok meglev6 tarsadalmi kapcsolatai 27
reven kerult be: elsosorban a kortarsi kapcsolatokon, parkapcsolatokon, az iskolai es munkahelyi kapcsola okon keresztOl. A rokoni kapcsolatok kevesbe gyarapito tak a tagletszamot, es inkabb a testveri, mint a szOloi salon tudtak teriteni. Korabban is jellemzo volt es ma is az maradt, hogy mely tarsadalmi retegek alkotjak a felekezet tarsa almi bazisat. Egy visszaemlekezes szerint 1988-ban a bus aorsi gyiilekezet 15-25 eves nOkb61, fokent kOzep- es felst fokii tanulOkbel, valamint 20-30 eves, elsosorban marg nalis foglalkozas6 ferfiakbol alit, akik alkalmi jellegu, f 'kent szakkepesitest nem igenylo munkakbol eltek (pl. Icon arusok, takaritok). Az azOta eltelt evekben e retegek m llett megjelentek a 20-30 ev kozotti egyetemista es fois olds ferfiak, tovabba a mindket nemu fiatal ertelmise tiek. Becslesem szerint a 40 even fekiliek aranya legfelj bb a 10 %-ot era el, a tdlnyomo tobbseg ma is 16-35 ev koz •tti. Bar mara heterogenebbe valt a tagsag, egyes ret gek, legfOkepp a tanulok, meg mindig feliilreprezentalta Ma mar szinte minden foiskolan es egyetemen vannak Hit Gyillekezetenek tagjai, sot csoportjai. A nyolcvanas evek elejen-kozepen szamos hazai fe ekezet megprobalkozott csovesek, kabitoszeresek, alkoho istak teritesevel. (Az, hogy ez szinte kampanyszerfien • lyt, valoszinilleg a kiilfaldi es belfOldi hittestveri pelda h tasa volt.) Altalaban nem tudtak ezekbe a szubkultUrakba ehatolni, es a keves szam6 megteritett szocializalasa is ko oly terhet jelentett a gyulekezeteknek. A Hit GyUlekezete eleg sikeresnek bizonyult ezen a teriileten. Egy masik Icor, ahonnan tObben megtertek, a pop eneszek. Altalaban tovabbra is zenevel foglalkoznak, evekenysegiikkel az evangelizalast szolgaljak. Zenei stil suk
328
kevesse valtozott, dalaik szovege a tanitast kOzvetiti a szelesebb kozonseg fele. A Hit Gytilekezetehez tartozO popzenekarok kazettakat es lemezeket keszitenek, koncerteket adnak. A Hit Gyiilekezeteben igen magas a ferfiak aranya, 40 % mig mas felekezetekben jelentos mertekii a nOk A vallasszociologiai irodalomban nem talalkortam olyan megfigyelesekkel, amelyek a nemek aranyanak idObeli alakulasara vonatkortak volna egy vallasos csoportban. A magam kutatasai alapjan Ugy tunik hogy az Un. ebredesi hullamok idejen altalaban magasabb a fefiak aranya, mint a konszolidaltabb idoszakokban. Erre egyelore nem talaltam jobb magyarazatot, mint hogy az ebredesi idoszak olyan sajatos lehet6segeket kinal, amelyek vonzobbak a ferfiak szamara, mint mas idoszakok lehetOsegei. ,
Az ebredesek idoszakaiban a tanitas, a normal( es a kozOssegi struktUra kialakuloban, illetve atalalculOban van. Ez a tagok szamara tab kreativitast tesz lehetOve, nagyobb egyeni szabadsagot biztosit, es kiszelesiti a hatalomba kerCtles Utjait. Ugy gondolom, hogy azoknak a ferfiaknak a tobbsege, akik ebben az idoszakban nem tudnak bekertilni a kozosseget befolyasolo csoportba - amely nem feltetleniil azonos a vezetoseggel — kesobb, a megszilardult tanitasok, megrOgzillt normal( es szervezeti viszonyok kozepette, eltavolodik a felekezettol. Erdekes megfigyeleseket lehet tenni a ferfiak terbeli elhelyezkedeseral ilyen allapotban levo nagyobb letszamii gyfflekezetek istentiszteletein. TU1nyomel tObbsegiik elol ul, altalaban allandO helyen, es kisebb resziik az, aki veletlenszerGen foglal helyet a tavolabbi sorokban.
M6r 1985-hen, anlikor Budaorson reszt yettem egy istentiszteleten, felfigyeltern erre.
329
E tema megfigyelese tehat sokban gazdagithatja a yiilekezetek fejlodestortenetenek megerteset, a Hit Gyill kezete pedig — mint sajatos eset — kivalo alkalmat nemek aranyanak tanulmanyozasara.
A Hit Gyfilekezetenek vonzereje Termeszetesen a legizgalmasabb kerdes, amelyre vd aszt kellene adni, hogy mitol ennyire vonzo a Hit Gyillek zete Open a fiatalok, a tanulOk, az ertelmisegiek, a margi alis foglalkozasnak szamara. A kerdes egyik fele az, hogy s ltalaban mitol terithetok inkabb ezek a tarsadalmi csopo ok, mint masok. A vallasszociologiai kutatasok tapasztalatai szeri t az olyan vallasos mozgalmak, amelyek nem rendelkezne nagy tarsadalmi presztizzsel, es amelyek tagjaiktol elkotelezettseget kivannak meg, leginkabb azok koziil tudnak toborozni, akik az aktiv reszvetelhez elegendo m nynyisegii szabadon beoszthato idovel rendelkeznek, es kik tarsadalmilag kevesse integraltak, azaz atmeneti, ill tve marginalis helyzetben vannak, s igy relative kevesebb ockazatot jelent a szamukra egy marginalis mozgalo hoz vale) csatlakozas.s ,
A Hit Gyillekezete torvenyes elismertetese eltitt m rginalis mozgalom volt, es eppen ilyen retegeket tudott m gdhoz vonzani: tanulaat es marginalis foglalkozasii kat. 1989 ota csakent a kockazata a hozzajuk vale) csatlak zasnak, es — mint lattuk — tarsadalmi bazisuk szelesedett. A kerdes masik fele az, hogy mit nyiijt a Hit Gyill kezete ezeknek a csoportoknak, mi az, ami miatt eppe ide Snow, David A., Louis A. Zurcher, Jr., and Sheldon Ekland-Olson: „ ocial Networks and Social Movements: a Microstructural Approach to Diffe ential Recruitment", American Sociological Review, Vol. 45. (October 1980), 787-801.
330
jOnnek, es ami miatt itt maradnak. Hiszen a kinalat szeles, szamos mas mozgalom van, amely megprobal ugyanezekbol a korokb61 tagokat toborozni. Tanitasaik reszletes leirasa helyett azokat a vonasokat igyekszem kiemelni, amelyek megktilonbOzetik 6ket mas kereszteny csoportolctol, es amelyekr61 feltetelezem, bogy vonzova teszik a Hit Gyulekezetet. Mint keresztenyek es mint protestansok termeszetesen a Bibhat tekintik tanitasaik alapjanak. A tObbi olyan mozgalomhoz hasonloan, amely megUjitonak tartja magat, a Hit Gyillekezete is azt allitja, hogy teljesebben valositja meg az Evangeliumban leirt elveket, mint elOclei, es ehhez a teljesseghez tartozik az is, bogy olyan reszeknek ad hangsUlyt, amelyeket masok eddig nem vettek kell6en figyelembe. A Hit Gyiilekezete annyiban sajatos ezek kOzOtt, hogy a megUjitas meg tart, az nj tanitast nem keszen adjak at a hozzajuk forduloknak. Ennek az attitfidnek nagy vonzereje van: a fiatal tagok szemeben a tradiciokkal vale) szakitAs fontosabb, mint a folytonossag. Egy atalakuloban lev6 tarsadalomban termeszetes az az erzes, hogy az fij korszaknak fij hit felel meg, a Flit Gyillekezete pedig az egyik legfiatalabb kereszteny csoport. Hozzajdrul az Ujdonsagerzeshez, hogy a tagok jelent6s resze semmilyen mas kereszteny felekezet tanitasait korabban nem ismerte alaposabban. A tanitas egyik olyan eleme, amely ugyan a kereszteny tanitas resze, megsem kap ekkora hangsnlyt mas felekezetekben: a megvaltott ember isteni vonasokkal rendelkezik. „Csodalatos emberek vagytok, ahogy dicseritek az Urat... ne legyetek dermedtek, ne feljetek, ne szegyelljetek magatokat, hanem ildvozoljetek Jezust, ildvozOljetek egymast. Mondjatok, hogy nagyszero ember vagy, nagyon orfilok, hogy itt vagy... Isten szeretetenek a bizonysaga, hogy meg331
valtott teged... hogy te nagyon fontos ember vagy I ten szemeben. (...) Mivel Isten teremtmenye vagy, mivel Isten az 6 kepere, dicsosegere teremtett teged, ezert te egy n gyszerii ember vagy. (...) Fogadd el magadat, ne akarj is lenni. Fogadd el Isten tokeletes akaratat az eletedben. (...) En nem hiszem, hogy a kozossegekben, a tarsadalmi apcsolatokban valOsitja meg az ember onmagat, en figy ondolom, hogy Isten mar megvalositott benniinket. Ebb"1 a kesz tenybol indulunk ki, es ilyenkor el -611(6as nel 1... tud az ember hatalmas dolgokat cselekedni. Folszaba itja az embernek a teremto, alkoto energiajat, hogy al osson..."9 (Kiemeles tolem. — H. Zs.) Ez a tanitas nem egyszeraen a tokeletesedes pers ektivajat kinalja a megter6luiek, hanem meglevo kivalos guk felismereset. Egy ilyen tanitas erthetOen el-6s tamaszt yitjt mindazok szamara, akiknek szemelyes problemat oko az identitas hianya, az onertekeles zavara. A Hit GyUlekezetenek egy masik sajatossaga az ktiv politizalas es a tarsadalmi befolyasolas egyeb, mas fel kezetek Altai vilaginak tartott formainak szorgalmaz'sa. „Tagjainkat arra batoritjuk, hogy ne passziv elszenv dOi, hanem aktiv alakitoi legyenek korulmenyeiknek, Icor yezettiluiek." 1 ° Amint mas felekezetekre, a Hit Gyillekezetere is jel ernzo, hogy a kornyez6 tarsadalmat, a „vilagot" rossz ak, romlottnak, a Satan altal befolyasoltnak tartjak. „Ugy latjuk, hogy vakon sajat vesztebe rohano vilagunkban ez: az emberi elethez nelkiilozhetetlen bibliai erenyek kiveszs ben vannak. Az emberi erkolcs es jellem dramai romlasat izarolag a tab evezredes klasszikus zsidO-kereszteny erk •lcsi
Predikacioreszlet. Lasd Vitezy Laszlo: Hit, Dokumentumfilm Budapest, 1989. Exodus. A Hit Gyiilekezetenek folyOirata, I. evf. 1. sz. (1989), 35.
332
TV,
es szellemi magatartas kepviseletevel es hirdetesevel lehet meggatolni."" A keresztenyek a „vilag" megjavitasanak legfobb modszeret altalaban a teritesben latjak: az egyenek megjobbitasa Altai javul meg a tarsadalom. A Hit Gyillekezete a kornyez6 vilag befolyasolasara mas utakat is keres: „...a bibliai humanizmust megvalositando uj stilusU kereszteny eletmOdra toreksziink, amely a konkret evangelizalason kivul kiterjedt emberi es anyagi kornyezetunk humanizalasara is. Szamunkra ennek resze a sziiksegben lova, az elesettek, az iildozottek, elnyomottak tamogatasa Az anyagi kornyezet humanizalasa azt jelenti szamulcra, hogy a kornyezetved6k torekveseihez csatlakoznak. Az emberi kOmyezetet illetden — akar a keresztenyek tObbsege — ok is nagyon fontosnak tart.* a tarsadalom erkolcsi ertekeinek vedelmet: „A rendszervaltast koveto nagy varakozas utan mara egyre inkabb Ugy latszik, hogy a »demokracia« Magyarszagon az erkolcsi megnjulas helyett a porno- es horroripar bordelyhazat, a szellem szabadsaga helyett az okkultizmus sotetseget (...) eredmenyezte.""
Hit es politika De az emberi kornyezet ertelme a Hit Gyillekezeteben sokkal szelesebb ennel. „Meggyozodesiinkbol fakad6an fontos eelunk a tarsadalom radikalis atalakulasanak elosegitese, a fiiggetlen es demokratikus Magyarorszag megteremtese, a jogallamisag kiepitese, a tulajdonviszonyok felszabaditasa..."" Ez valodi politikai programnyilatkozat, amely mint ilyen tUlmutat a felekezeti tevekenyseg keretein. la
33
'
'
Exodus, IL evf. 3. sz. (1990), 3. L Exodus, I. evf. L sz. (1989), 35.
333
A demokratikus ellenzekhez fliz6d6 korabbi kapc olatuk meghatarozo volt abban, hogy a Szabad Demok atak Szovetsegeben latjak azt a partot, amely ezt a progr mot leginkabb kepviseli. Az is erositi az SZDSZ-szel valO kapcsolatukat, hogy sajat tizeves tortenetak tapasztalata lapjam ma csak azt tartjak hiteles szemelyisegnek, aki ell nallt az elozo rendszernek. Ugy latjak, bogy az egyhazak es a politikai kozeletben szereplok tobbsege nem nynjt lyen peldat. Ez a szempont a rendszervaltas elso eveiben olt a legerosebb hatassal a Hit Gyfflekezetenek nyilatkoza aira. Sokan beleptek az SZDSZ-be, es nehanyan hivatasos olitikussa valtak. A politizaltsag megnyilvanul abban is, bogy ki vdnyaik minden jelentos kill- es belpolitikai esemenyt ommentalnak, es az istentiszteleteken elhangzo predikaci6k is nyiajtanak politikai orientaciot a tagsagnak. A tagok to bsege ezt szivesen fogadja, mert erdeklodik a politika ira t, es Ugy erzi, bogy nehez eligazodni a mai viszonyok k - zott. Ugyanakkor Ujra es Ujra megjelennek olyan velemeny k is, hogy a politika idegen a keresztenyekt61. Ez az dila pont arra a kereszteny hagyomanyra tamaszkodik, amely s erint a keresztenyeknek tavol kell tartaniuk magukat a „Vilagtor', mert csak igy orizhetik meg tisztasagukat. Eppen ezert olykor ellenerzesekkel talalkozhatnak zok, akik hivatasos politikusi palyara leptek kozUltik. „S okan magat a politikat a Satan felsegterilletenek tekintik, s int ilyet magaval az ordoggel azonositjak — irja egyikiik. (...) Hogy a politika piszkos?! Szerintem az Open attol van, hogy keves igaz kereszteny, ezzel szemben sok hitetl n es nevleges kereszteny politizal... Mielott barki azt h nne, hogy en arra kivanom buzditani kereszteny testvere met, bogy aktiV politikussa valjanak, nagyon is hatarozotta leszogezem, hogy az Ur akarata ellenere, szemelyes a biciobol, elhivas nelkul nehez — megkockaztatom, bogy 1-he334
tetlen - megmaradni egyarant igazi keresztenynek es politikusnak.' A tagok tobbsege azonban Ugy veli, hogy a keresztenyseg es a politika a torteneti egyhazak helytelen felfogasa miatt tavolodott el egymastol. „Vigyazni kell arra, bogy ne ismetlOcljek meg az Egyhaznak a tudomanyos eredmenyekkel es a politikai progresszioval valo szembekerillese..." figyelmeztetnek lapjukban.' Az emberi kornyezet vedelmehez tartozik felfogasuk szerint a kisebbsegek jogainak vedelme, mindenfele raszszizmus elitelese es a szegenyek tamogatasa is. Meggyazodesilk szerint a szegenyseg problemajat a karitativ tevekenyseg csak enyhitheti. Felvetodik a kerdes: milyen mertekben egyeztethetti ossze a Hit Gyulekezete altal kepviselt liberalis politika es a hirdetett konzervativ kereszteny ertekrend? A politikai kOzeletben aktualis terra az abortusz kerdese. A liberalis partok az anya szemelyisegi jogait vedik, es tiltakoznak az abortusz korlatozasa ellen. A Hit Gyulekezete a hagyomanyos kereszteny allaspontra helyezkedik, amely szerint a miivi abortusz gyilkossag, es ezert szamukra elfogadhatatlan. Elvileg a konfliktus nem feloldhatatlan, hiszen egy demokratikus tarsadalomban lehetseges fele erekrendek egymas mellett elese. A Hit Gyiilekezete Ugy latja, hogy egy liberalis abortusztorveny nem fogja korlatozni a keresztenyeket abban, hogy sajat meggyOzOdesiik szerint cselekedjenek. Politikai allasfoglalasaikban hitet tesznek a demokracia es a tarsadalmi pluralizmus mellett. A tarsadalmi pluralizmusba azonban beletartozik az is, hogy a kiilonfele vallasoknak es egyeb eszmerendszereknek egyarant letjogolilt Info, 11. evf. 5. sz. (1992. mart. 4.), 19.
(
Evodiis, II. evf. 3. sz. (1990), 5.
335
sultsaguk van. Sok felekezetnek nehezere esik, hogy oleralja a tobbieket. A Hit Gyillekezete arra torekszik, ogy vilagosan killonvalassza egymastol azt a szferat, ahol itat folytat masok nezeteivel es azt, amelyben hajlando eg ttmukOdni a mas meggyOzodesiiekkel.
A gyfilekezet es tagjai Kutatasaim soran szerzett tapasztalataim szerint az Ujo nan megteritettekre minden felekezetben nagy hatassal an a gyillekezetek szeretetteljes legkOre, az a szemelyes a dek16des, amelyet a regebbi tagok problemaik irant t nusitanak, es az az egzisztencialis segitseg is, amelyet ha szukseg van 11 — nynjtanak nekik. Altalanos tapasz alat, hogy ott, ahol a regi tagok egyertelmu tobbsegben va nak, a problemak kezelesere nem hoznak letre kulOn szer ezetet. A megelhetesi es lakasgondok enyhitesenek m&flja a hittestveri segitseg, adomanyokkal es egyedi megold sokkal. Sem a kisebb, sem a nagyobb felekezetek nem Ice esek arra, hogy tomeges meretekben nyUjtsanak segitse et — igaz, nincs is rd szilkseg. A Hit Gyulekezeteben azonban a gyors es nagyme eku letszamnovekedes es az Ujonnan megtertek viszony agos eletkori homogenitasa miatt ezek az egzisztencialis problemak tomegesen jelentkeztek. A regi tagok sem svarnaranyuk, sem az Ujakehoz hasonlo tarsadalmi helyetiik miatt nem vallalkozhattak arra, hogy a hagyomanyos Ikaritativ modon prObaljanak segiteni. Az egyeni probl mak azaltal is sokasodnak, hogy a tradicionalis keres teny erkOlcsi elveket hirdetve arra osztonzik a fiatalokat, hogy kapcsolataikat legalizaljak hazassagkOtessel. De a jel nlegi gazdasagi helyzet — mint kOztudott — nem tUlsagosan kedvez a palyakezdoknek es a csaladalapitoknak: no az i JUsagi munkanelkilliseg, a lakashoz jutas nehezebb, mint dig. 336
A Hit Gyulekezete Ujszerii formakkal igyekszik enyhiteni ezeket a hatasokat. A tagokat arra osztonzik, hogy hozzanak 'etre vallalkozasokat, es ezaltal teremtsenek egymas szamara is munkalehetosegeket. Tobb sikeres kisvallalat jolt igy letre. Probalkoznak munkakozvetitiii haleizat, alberleti kozossegek megszervezesevel, es tovabbtanulasra Osztonzik a tagokat.
A Hit Gyiilekezetenek perspektivairol A rendszervaltas elso eveiben ugy tiint, hogy rovid idon beiiil gyOkeres pozitiv valtozasok mennek vegbe a tarsadalomban. Mara azonban kideriilt, hogy a valtozas hosszabb idoszakot igenyel es iranya teibbeselyes. Egyre gyakrabban talalkozhatunk a mediakban fele - altalaban nem azonositott „szektak" koruli botranyokkal. A vallasi szervezeteket kevesse ismer& a torteneti egyhazaktol ellen:5 minden felekezetet szektakent jelolnek meg. A legkeptelenebb tortenetek terjednek rOluk: eroszakkal tartjak maguknal a hiveket, a teritesnel az agymosastol, sot a kabitoszerek hasznalatated sem riadnak vissza, devians eletmodot folytatnak stb. Az esetek tulnyomo tobbsegeben ezeknek a vadaknak semmilyen tenyleges alapjuk nincs. A vallasszociologiai kutatasok a ma leghirhedtebb „szektanal" sem talalkortak agymosassal vagy mas ilyesmivel. A szelesebb tarsadalom altal kevesse ismert felekezetekkel szemben ujra es njra megjelenik az a szemlelet, amely jobb esetben betegsegkent, rosszabb esetben rendori iigykent szeretne kezelni Oket. A Hit Gyillekezetenek megiteleseben is Ujra jelentkeznek az intolerancia jelei. A sajt6ban szamos elitel6 cikk ielent meg roluk, elsosorban moralis kifogasokat emelve veliik szemben. 337
A vallasos mozgalmak kutatoi azt talaltak, hogy egy bizonyos optimalis mertekii uldozottseg pozitivan hat novekedesillcre es dinamikajulcra. Ha van bizonyos kock ata a reszvetelnek, ez erositi a tagok elkotelezettseget. A Icazosseg bizonyos mertekig kepes ellensillyozni a tarsad, lmi elitelesb61 ado& hatranyokat." A Hit Gyiilekezetenek tovabbi nOvekedeset aligha f i gja gatolni a veliik szemben kialakuloban levo intolera cia, hiszen az elmUlt evtizedben megfelelo tapasztalatot sz eztek ahhoz, hogy egyiitt tudjanak vele elni. Jovojet so kal inkabb az fogja meghatarozni, bogy kepes lesz-e megf leld szemelyes es tarsadalmi perspektivat nyiljtani azokn k a retegeknek, amelyekhez tagjai tartoznak.
" Gerlach, Luther P., and Virginia H. Hine: People, Power, Change: ovements of Social Transformation, Bobbs—Merill, Indianapolis etc., 1970.
338
A VALLASI PLURALIZMUSROL'
Az utObbi evekben sokakban riadalmat kelt hazankban laj vallasos mozgalmak megjelenese es a regebbi, kevesse ismertek megdjulo tevekenysege. A vilagi es az egyhazi sajtOban is egyre-masra jelennek meg olyan irdsok, amelyek aggaszto eset&r61 szamolnak be. A szerzok felhivjak a figyelmet ezen „szeitak" tarsadalmi veszelyessegere: a megteritettek szemelyiseg* megzavarjak, es pszicholOgiai er6szakot alkalmazva elszakitjak oket csaladjukt61. Hason16 riadalmat keltett ez a jelenseg korabban az Egyesillt Allamokban, majd Nyugat-Europaban is. Ugyanezekkel a vallasos mozgalmakkal kapcsolatban 11-ason16 esetekr61 szamOit be a sajt6. A franciaorszagi katolikus szellemu folyoirat, az Esprit, mar 1978 januarjaban tematikus szamban foglalkozott a problemaval. (Kiilonosen figyelemremelto kritikai megjegyzeseket ffiz a katolikus ortelmezesi kiserletekhez es kezelesi modokhoz a foszerkeszto, Paul Thibaudcikke.) MielOtt a szoban forgo vallasos mozgalmak nehany vonasara kiternek, egy terminologiai problemaval kell foglalkoznom. A „szekta" sz6 mind a koznyelvben, mind a publicisztikaban pejorativ tartalmia. Eredeti ertelmeben es a vallasszociologia hasznalataban is - ertamentes: egy sajatos vallasos kOzOssegi forma megjelolese. Keszillt 1992. november 12-en. Megjelent: „Veszelyes-e a szektak terjedese?" cimen a Nepszabadsdg 1993. februar 10-i szamanak 13. oldalan, Horvath Zsuzsa vallasszociologus, MTA Szociologiai Intezet" alairassal. Itt a szerzil altal eredetileg adott cimen kozoljiik. (A szerk.)
339
A masodik vilaghaborii utan Magyarorszagon Uhl/ nyi szinten megsziint a felekezetek kozotti egyenlotlense , es ett61 fogva a hazankban legalisan mlikodo kisebb ke sztelly csoportokat — a torteneti egyhazalctol vale) megkii onbortetesul — hivatalosan kisegyhazaknak vagy sza adegyhazaknak neveztek. A „szekta" szot, amely tova bra is pejorativ ertelmii maradt, csak az illegalis csoport kra hasznaltak. Napjainkban iljra szeles kOrben hasznaljak a „sze ta" elnevezest, megpedig altalaban minden olyan vallasos soportra, amelyet megkiiIiinbortetnek a torteneti egyhaza tol. Az 1990. evi IV. torveny (a lelkiismereti es vallassza adsagrOl, valamint az egyhazakrol) lehetove tette, bogy inden olyan vallasos kozosseg egyhazat alapithasson, am0ynek tanitasa es szervezeti szabalyzata nem iitkozik torv4nybe. Mivel politikai kriteriumok nincsenek, gyakorlatilag minden csoport legalisan miikodik. A mai szohasznalat tehat a habora elatti ertelembenjelent meg njra. Talan helyesebb lenne legalabb a kereszteny kozi*egek eseteben megtartani a kisegyhaz vagy szabadegylhaz terminust, vagy pedig altalaban felekezetekrol, vallasi kozossegekrol beszelni. A vallasszociologia sem tud teljes megoldast nyiijtani. A vallasos csoportok hatalmas szama es valtozatossaga miatt eddig nem tudott olyan kategoriarendszert letrehoZni, amely minden csoport besorolasara alkalmas, es igy altalanosan elfogadott lenne. Az egyik prObalkozas (R. Stark es W. S. Bainbridge) kriteriuma a kereszteny hagyomany oz yak) viszony: a szekta megjelolest azoknak a kereszt ny mozgalmaknak a szarnara tartja fenn, amelyekben a ta ads a tradicion belul marad, az (ijitast a szervezeti forma je enti; kultuszoknak nevezi ezzel szemben azokat a nem kereszteny csoportokat, amelyeknek tanitasa innovativ a 340
kereszteny tradiciohoz kepest. Szamos esetben ez a besorolas is nehersegbe iitkozik. A „szekta" szo pejorativ jellege a szektakrol a kozvelemenyben kialakult es a tifirteneti egyhazak altal erosen befolyasolt kepbol szarmazik. A szektak —tanitasa elter az adott tarsadalomban tradicionalisan tobbsegi vallas(ok)et61, es (a feltetelezesek szerint) meglehetosen extrem; — kis letszamU, zart kozossegek; —tagjaikat — akar pszichologiai eroszakkal is nitik a kornyez6 tarsadalomtal: a vilagi kultUratol, a miiveltidestol, a szorakozastol, a nem szektas csaladtagoktol; - tagjaik szarnara devians eletmodot irnak elo, es sUlyos szemelyisegzavarokat okoznak. Ezek a vonasok reszben megfelelnek a valosagnak, reszben nem. Eloszor is, miutan ezek a vallasos kOzossegek rendkiviil valtozatosak, vannak kozottilk olyanok, amelyeknek a tanitasa alig-alig ter el a torteneti egyhazakete4, es teologiai szempontbOl semmikeppen sem nevezheto extremnek. Masok hitelvei „extremek", amennyiben nagyon elternek a kereszteny tradiciotol. Masodszor, vannak olyanok, amelyek rendkiviil elterjedtek, es letszamuk tobbmillios. Masok a vilag egyik reszen nagy letszamnak, masutt kicsinyek, es megint masok mindeniitt kicsik. Letszamuk sokszor fuggetlen att61, hogy 150 vagy 15 eve keletkeztek. Harmadreszt, a kornyezo tarsadalomtol yak) elkiiloniiltseg szempontjabOl is erosen kiilonbOznek: valoban vannak olyanok, amelyek egyes szerzetesrendekhez hasonlithatO zart kozossegekben elnek, de vannak olyanok is, ame341
lyek sokkal kozelebb allnak egy szabadidos klubho . Az „agymosas" gyakorlatat a vallasszociologiai kutatasok meg annal a vallasi kozOssegnel sem tudtak bizonyitani, a elynek a leginkabb ilyen a hire. (1978-ban Thibaud is Ovta olvasOit attol, hogy olyasfele mitoszokat teremtse k a szektak agymosasarol, amilyeneket korabban a rekl ok manipulacios kepessegeirol teremtettek.) Negyedszer, a „szektasok" eletmodjat altalaban itzert tartjak deviansnak, mert roppant feliiletes ismeret al pj an itelik meg 8ket. Az atlagpolgar vagy akar az atlag eg haztag szemeben azon kereszteny csoportok tagjai is kii Oncnek tiinnek, amelyek rendkiviil kovetkezetes modon igyekeznek megvalositani a hitelveik Altai eloirt erkolcsi normakat. Szamos szocialpszichologiai kutatas igyekezett bizonyitekot adni arra, hogy a „szektasok" kozott tobb a kiegyenstilyozatlan vagy akar beteg szernelyisegii, mint a tarsadalom egeszeben. Ez egyiknek sem sikeriilt, nemelyik viszont ellenkez6 eredmenyre jutott. A tobbi igaz. Azaz: sok olyan csoport van, amelynek tanitasa jelentosen elter a tradicionalis vallasos tanitasolset61, es az adott kornyezetben extremnek minostil. Vannak nagyon kis letszamu kozossegek, es a koriilottiik tamadt botranyok miatt ezek gyakran jOval nagyobb riadalmat kleltenek, mint azok, amelyek eroteljesen novekednek. Vannak olyan csoportok is, amelyek csak minimalis kommu ikaciot folytatnak a kornyez6 tarsadalommal, de nagyon eves ilyen van. Az is igaz, hogy olykor a megteres „csalado felbomlasahoz" vezet. Az ilyen tortenetek leggyakrabban azoktol a sziil ktol szarmaznak, akiknek a gyereke egy olyan csoporthoz csatlakozott, amelyet a szii16 nem tud toleralni. A konfliktus forrasa az, hogy a szi116 szerint a gyerek szemelyi$ege megvaltozott, es semmilyen eszkOzzel — meg eroszAkal sem — tudja 6t jobb belatasra birni. A szii16 feltetelezi, hogy 342
ez csak pszichologiai manipulacio eredmenye lehet. A vet .mesebb szulok hatosigi beavatkozast kovetelnek. (A francia katolikusok a hetvenes evekben tobb szervezetet is letrehortak a megtevesztett gyermekek megmentesere. Olyan akciokra is sor keriilt, hogy elraboltak szektasokat, es igyekeztek „dekondicionalni" 6ket.) Milyen ez a szemelyisegvaltozas? Lenyegeben mindig arrol van szo, bogy a gyerek erdeklodesi terulete, vilagkepe, sajat magaral alkotott kepe megvaltozott az addigitol elter6 szocializacio hatisara. Ez az a jelenseg, amelyet a vallasok megteresnek neveznek. Ez a valtozas mar akkor is konfliktushoz vezethet egy csaladban, ha csak abban nyilvanul meg, hogy a gyerek korabban diszkOba jart, most viszont minden szabadidejet egy imahazban tolti. (Mert „ha mar", akkor mart nem jó neki a templom — szol a sziiloi erveles.) SUlyosabbnak minosill a helyzet, ha az eddig egyetemre jara gyerek abbahagyja tanulmanyait, mert Ugy latja, hogy az 6 helye masutt van a tarsadalomban. Ha a gyerek vallasos indok nelkiil szakitja meg tanulmanyait, vagy ha egy leany egy fiu kedveert hagyja el a csaladot, nemigen beszelnek pszichologiai manipulaciOrol, es csak ritkan keresik a hatosagok vagy a pszichologusok segitseget a csalad egyiitt tartasahoz. Sajnalatos, hogy az erre vonatkoth interjakbol altalaban nem tudunk meg semmit a gyerek allaspontjarOl. Mas esetekben a hazasfelek valasa jelenti a csalad felbomlasat. Ilyenkor is a vallasos kozosseg „csaladbomlaszto hatasat" szokas okolni, habar a hitbeli kiilonbseg onmagaban is elegendoen ergs magyarazo tenyezo. Nem meglepo, hogy a szociologiai vizsgalatok bizonysaga szerint az elter6 vallasnak kozott javal gyakoribb a valas, mint a hit szempontjabOl homogen parok koreben. Ugyanilyen „tidmagyarazo" vad az is, hogy a „szektak" nem engedik tagjaikat kiviilallOkkal hazasodni, megint csak valamifele eroszakot 343
teve rajtuk. Ehhez is elegendo a hitbeli Ictilonboz6seg egativ hatasanak felismerese: nem veletlen, hogy a tort neti egyhazak sem helyeslik a vegyeshazassagot. Szabato fogalmi elemzes alapjan csak akkor lehetne „csaladbom asztassal" vadolni egy vallasos kozosseget, ha tanitas ban vagy gyakorlataban ez explicite fellelheto torekve . Ez azonban rendlcivCd ritka lehet. Valoban veszelyes dolog-e tarsadalmi szemponttiol a „szektak" terjeclese? Az Ujonnan megjeleno vallasos ozgalmak hiveik jelentos tobbseget altalaban a mar mu tido felekezetek tagjai kortil toborozzak. Ennyiben a tobbi elekezetre nezve veszelyesek. (Megalapozott hipotezis, logy nem vallasosok csak rendkiviili tarsadalmi helyzete ben kertilnek nagyobb szamban ezekbe a mozgalmakba. J lenleg ilyen rendkivilli helyzet van a volt szocialista orszajgokban.) Nyilvanvalo, hogy ossztarsadalmi szempontbol yeszelyesnek kell tekinteniink egy csoportot, ha hitelv4pi es szervezeti szabalyzata alapjan megallapithato, hogy tagjai (esetleg kiviilallo szernelyek) eletet veszelyezteti. Iblen modon volt veszelyes a Nepek Temploma, amelynek tagjai tomeges ongyilkossagot kovettek el, vagy azok a kiltuszok, amelyek embert aldoznak. Abban azonban mar joval nehezebb konszenzusra jiutni, hogy milyen esetben veszelyezteti egy vallasos csoport tagjainak testi egeszseget, nem is beszelve a mentalis egeszseg kriteriumairol. Szamos olyan mozgalom van, amely a modern orvoslast bizonyos (nagyon ritkan teljes) mertelben elutasitja. Nagyon nehez Jenne megvonni azt a hatart, melyen till veszelyesnek minosithetnenk like. Arra a t rvenyek nyiajtanak garanciat, hogy a letfontossagU ella ast, peldaul az alapveto vedooltasokat, a gyerekek megkapjk. Hasonloan problematikus elitelni egy vallasos csop rtot azon az alapon, hogy eh& a tarsadalmilag elfogadot erkolcsi normaktol. Itt is a merce meghatarozasa az el ' es 344
legfobb neherseg, es akkor meg azt is vizsgalni kellene, hogy a mert elteres valoban veszelyezteti-e a tarsadalmat.
A pluralista tarsadalomhoz hozzatartortk a vallasi pluralizmus is. Ahogyan a politikaban, Ugy a tarsadalmi elet minden szferajaban toleranciara van szukseg. Ahogyan a politikai partok torzsalkodasanak lattan szeles tomegek fordulnak el a politikatol, ugyanugy valamennyi felekezet tekintelyet veszelyezteti, ha a tobbiekkel vale) vetelkedest helyezi eloterbe. A tolerancia epiteseben pedig nagyon fontos, hogy azokat az informaciOkat, amelyek alapjan egy csoportot megiteltink, ne a bulvarsajtobol vagy valamely konkurens csoporttol vegytik, hanem probaljuk tenyszertien megnezni, mit tanitanak es hogyan elnek ezek az emberek.
345
VALLAS — VESZELY — VALOSAG'
A megnevezesriil Vlostanaban mindenki a szektakrol kerdez. ElOszOr is megragadom az alkalmat, hogy megismeteljem: nagyon helyenyak) lenne, ha a koznyelvi haszmilatbal kikopna a szekta szo. Hasznalata megneheziti a normalis erintkezest epptligy, mint a nemzetek es nemzetisegek gnnynevei. Ha valaki az olaszokat digoknak, a romanokat olahoknak vagy a szlovakokat totoknak nevezi, hiaba teszi hozza, hogy reszerol ebben nincsen semmi serto szandek, ett61 meg ez Oket serteni fogja. A sertes ugyanis nem a szo hangalakjaban, fizikai valojaban van, hanem a kommunikalOk viszonyaban. Nevezhetnenk ezeket a vallasi kozOssegeket egyhazaknak, kisegyhozaknak, szabadegyhazaknak, vagy ha valaki ki akar tartani amellett, hogy az egyhaz terminus csak a keresztenyeket illeti meg, meg mindig beszelhetne felekezetekro7 vagy egyszerlien vallasi kozossegekr67.
Vallasok
es szamok
Az utobbi idoben egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy „szektaveszely" van Magyarorszagon. Az egyik teny, amely ezt alatamasztani latszik, az, hogy nagyon sok bejegyzett felekezet van, es szamuk egyre no. Kesziilt 1993. aprilis 22-en, eloadaskent elhangzott a Kalvin Janos Korben 1993. aprilis 30-an. (A szerk.)
347
A Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium Egyhazi oosztalya 1990 Ota adja ki evente a bejegyzett felekez tek lista*. 1990. jOnius 15-ig 36, 1991. majus 15-ig 37, 1 92. szeptember 15-ig 46 neven jegyeztek be kozosseget. em tudom eldonteni, valoszimileg nem is lehet, hogy ez a szamok magasak-e az orszag lakossagahoz kepest. E yreszt, vannak orszagok, ahol meg tobb vallasi kozosIseg van. Masreszt, eszunkbe juthat, hogy az 1990-es hazai valasztasok idejen a politikai partok szamat is sokan sokallottak. Erdemes figyelembe venni, hogy 1990 elott egyaltalan nem volt ismeretes, hogy hany es milyen nevre hallgato felekezet van Magyarorszagon. Az 1990-es listan szeroplo felekezeteknek tab mint ketharmada mar 1945 elotIt is mlikodott az orszagban — lehet, hogy tobb is: nem milndegyiknek ismerem a hazai tortenetet —, es csak nehimy olyan akad kozottiik, amelyrol 1990 elott nem hallottam. A felekezetek neveit vegignezve kitunik hogy a validsok szama nemileg alacsonyabb, mint a bejegyzett felekezeteke. Peldaul harom ortodox egyhaz es otfele buddhista csoport van. A magyarorszagi kisebb felekezetek tortenetenek alaposabb ismeroi tudjak, hogy tovabbi olyan kozossegek is szerepelnek ezeken a listakon, amelyeknOk a teologiaja lenyegeben azonos. ,
Sajat szamitasaim a kovetkez6k: Az 1992-es listan azerep16 46 felekezet kozul hatrol semmit sem tudok. A maradek 40 — talan nem mindenki ertene egyet evvel a szamitassal — 25 vallast kepvisel. A 25-b61 ismereteim szetint keresztenynek tartja magat 19. Am a 19 kiilonbozo ant kezelt kereszteny vallas kozott vannak olyanok, amel eknek a tanitasat a laikus igen nehezen kiilonbortetne eg egymastol.
348
Mindez arra figyelmeztet, hogy a felekezetek hosszU listaja reszben nem az utobbi evek Un. „szektasodasanak" az eredmenye, reszben pedig a sokfele elnevezes mogott azonossagok es nagyon ergs hasonlosagok vannak. Akik „szektaveszelyrol" beszelnek, arra hivatkoznak, hogy novekedik a felekezetek szama. Mint a fentebbi adatokbol latszik, 1991 es 1992 kozott a lista valOban nOvekedett. Kikkel? Az Ujonnan bejegyzett kilenc csoport koziil ketto buddhista. Ebben az idoszakban jegyeztette be Nemeth Geza az Erdelyi GyUlekezetet: ez a csoport reformatusnak tartja magat. Egy tovabbi kozosseg, amely ugyancsak egy mar korabban bejegyzett felekezetevel megegyezo tanitast vall, valojaban kb. 17 eve mukOdik. Egy felekezet mar 1945 elott is letezett, de a kommunista rendszerben nem tudta elemi legalizalasat. Ket, Magyarorszagon Ujnak tekintheto vallas szerepel meg, egyikuk 11 eve, masikuk harom eve kezdett teriteni nalunk. (Ket itj csoportr61 semmit nem tudok.) Az adatszerii attekintesbal az a tanulsag adadik. hogy az ujonnan bejegyzett csoportoknak eppUgy csak egy resze kepvisel Uj vallast, mint a regieknek. A vallasi csoportok magyarorszagi tortenetenek ismereteben termeszetesen az varhato, hogy a lista — a bejegyzetteke es a meg bejegyzetleneke egyarant — tovabb fog novekedni. Egyreszt ugyanis meg hianyoznak rOla olyan vallasok, amelyekrol bizonyosan allithatjuk, bogy mar megkezdtek felekezette szervezodestiket. Masreszt a felekezetek szamat fogjak novelni azok a csoportok is, amelyek a vallasi kozossegek tortenetere mindvegig es vilagszerte oly jellemzo szakadasok1)61 jonnek letre.
349
A szektallenes harc tortenelmi tanulsagai Eleg az utobbi szaz evet attekinteni (ezt az idot sugal ja a ternara vonatkozo torvenyjavaslat is), hogy megallapi suk: az un. „szektasodas" ellen semmilyen hatalmi intezk des sem bizonyult hatekonynak: sem a nepegyhazake, sem a esendorsege 1945 elott, sem az AEH-6, sem a kommuhista rendorsege 1945 utan. Tovabbra is a problerna mennyisegi oldalat vizsdalva mindig is azt tartottam a Iegkulonosebbnek, hogy amikor valahol „a szelctak tarsadalmi veszelyessegerol" beszelnek, a nagysagrendekrol nem esik szo. Ez nem magyar saj4tossag. A 49 milli& Franciaorszagban a hetvenes evekben tetozott a szektaveszely erzete. Az a felekezet, amely leginkabb kivivta a „csalad es az egyen vedelmere" szervezodott tarsasagok haragjat, mindossze 600 taggal rendelkezett. Bar ezeknek a tarsasagoknak — a demokratkus Franciaorszagban — nem sikeriilt elernitik, hogy ennek vagy mas akkoriban tamadott felekezetnek tOrvenyes nton korlatozzak a tevekenyseget, a kozelmilltban vegzett felmeres szerint jelenletiik nem jatszott szerepet a franciak vallasi osszeteteleben vegbement valtozasokban. Amikor szektasodasrol van szo, tobbnyire csak egy mennyisegi szempont kap hangot: gyorsan nOveks ik a kisegyhazak tagletszama, es ha nem teszilnk ellenak, .bbsegi felekezetekke valhatnak. Lehetseges-e ez? TOrtenelmi pelda van rd: eleg a keresztenyseg terjedesere gondolni. Itt es most — mondjuk az utobbi szaz evbeh — a novekedes i_iteme felekezetenkent, idoszakonkent es tefilletileg is nagy kulonbsegeket mutat. Magyarorszagon a hoszszabb, tehat sok evtizedes mialtra visszatekint6 kisegyhazak egyike sem mutatott eddig tartosan magas novekedesi met. Ez nem magyarazhato avval, hogy eddig elnyomottak 350
voltak. Az elnyornasnak es iildortetesnek altalaban nem mutathat6 ki ilyen hatasa a vallasi kozossegekre.ldaul nalunk is megtalalhato felekezetek a szomszedos Romaniaban az elnyomas idoszakaban sokkal eroteljesebb !lovekedest mutattak. De a hazai kisegyhazak kozi.11 is eppen az egyik legnagyobbat iildortek a leghosszabb idon at.
Veszely es yid Erdemes kOzelebbrol megvizsgalni, hogy mien tart* tarsadalmilag veszelyesnek a szektanak nevezett felekezetekei. Akar a hatvan &Nivel ezelotti Magyarorszag, akar az elmUlt evtizedek amerikai vagy nyugat-europai szektaellenes kampanyait nezziik, lathatjuk, hogy a felmerii16 vadak kisertetiesen hasonlOak. Ime nehany, a teljesseg igenye kill: a felekezet vezetoje manipulalja a tagokat, elszedi a penzilket, a kozosseg tagjai erkolcstelen eletmodot folytatnak, tobbsegiik elmebeteg. Figyelemre melto, hogy meglehetOsen kiilonbOz6 hitvallasU es szamos mas szempontbOl is elterti felekezet eseteben ugyanazok a vadak hangzottak es hangzanak el. Az elteresek kicsik, es inkabb az adott tarsadalomra vagy idoszakra jellemzok, mintsem a megvadolt csoportokra. A harmincas evek magyar sajtoja azt hangsUlyorta, hogy a szektatagok tanulatlan, megtevesztett emberek. Az erkolcstelenseg egyik bizonyitekakent tekintettek peldatd az egyik felnottkeresztelo csoportnal, hogy meztelentil meritik ala tagjaikat. A korabeli fenykepek tannsitjak, hogy hosszn feher mhaban tortent a kereszteles. A modern kampanyok kabitoszerekr61 es agymosasrol szolnak. A megvadolt felekezeteknel ezt nem sikeridt bebizonyitani (liyakori feltetelezes. hogy az uj felekezet voltakeppen nem is vallasi 351
kozosseg, hanem valamely politikai torekves elleple ese. Magyarorszagon a beliigyi megfigyelok 1945 elott azt gyanitottak, hogy a kisegyhazak tagjai kommunista u nokOk, 1945 utan pedig azt, hogy imperialistak. Nehez lenne olyan felekezetet talalni, amelyet tortenete soran ne ertek volna hasonlo vadak. Ezeknek a kampanyoknak az a celja tobbek kozott, hogy tholtartsak az erdeklodoket a megvadolt felekezetektol. Szociologiai vizsgalatok tannsaga szerint azonban a vadaskodas nem 46 el ezt a hatast. Ervelesiik lenyeget tekintve a szektaelienes mozgalmak alapjaban veve ketsegbe von .* az emberek itelokepesseget, es voltakeppen gyereknek tekintik oket — ebben rokonsagot mutatnak a szelsosegesen intolerans totalitarius rendszerek ideologiai vedelmevel. Killonosen erdekes az erkolcstelenseg vadja. Az altalam eddig tanulmanyozott kisegyhazak kozos vonasa ugyanis eppen az, hogy tagjaikkal szemben joval szigonabb erlacsi kovetelmenyeket tamasztanak, mint a szelesebb tarsadalom. Ha a normal( altalanossaga meg a gyors terjecles =Heft is szolhatna, megkovetelesiik szigora ellene hat. Azert is alaptalan a felelem ezen felekezetek gyors nOvekedese miatt, mert az emberiseg eddigi tortenete soran sosem sikebilt szigorn erkolcsi normakat tomeges meretekbOn elterjeszteni es be is tartatni. Az utobbi idOben ket valoban veszelyes vallasi k zossegrol hallhattunk: a Nepek TemplomarOl es a texasi csoportrOl. Az emberiseg hosszii tortenete soran nyilvanl volt meg nehany hasonlO. Kovetkezik-e ebbol az, hogy mihden vallast be kell tiltani? Egy demokratikus tarsadalomban nem. Az amerikaiak helyesnek tartjak a fegyverviselest. Szamunkra ez neliezen ertheto, amikor rendszeresen hallunk amokfutokrol, akik 352
artatlan embereket olnek meg. Az amerikaiak Ugy gondol*, bogy nehany elmebeteg miatt nem szabad korlatozni a tobbiek jogait. A fegyverviseles joga szerencsere meglehetosen tavol esik a felekezetek jogaitol, de a gondolkodasmod alkalmazhato itt is.
MENNYIRE VESZELYESEK A KIS VALLASI KOZOSSEGEK A TARSADALOMRA?'
MiOta teritekre kerUlt a szektatema, megfigyelheto az a tOrekves, bogy ezeket a csoportokat deviansokkent igyekeznek feltUntetni, amelyek a tarsadalmat veszelyeztetik. A szociologia deviansnak nevezi az olyan csoportokat, amelyek normarendszere elter a tarsadalom normarendszeret61. A devians csoportok koze soroljak a b6nOzoket, az alkoholistakat, a kabitoszereseket es a homoszexualisokat .
Jol tiikrorte ezt a dunaffildvari csoporttal elsokent foglalkozo radiomusor, a 168 Ora, amely ket „szakert6t - hivott meg az adasba: egy pszichologust es egy rendort. Ezzel a laikusok elkepzeleseihez igazodott, miszerint a szektakat vagy bilinoz6kkent vagy mentalis betegekkent kell kezelni. A szektak deviansnak nyilvanitasara szep pelda a szolgalatmegtagadOke. Az altalanos tarsadalmi normarendszerhez tartozik a Ne olj! parancsanak elfogadasa. Ugyanakkor, ha valaki erre hivatkozva megtagadja a fegyveres katonai szolgalatot, akkor 6 devians, mert megtagadja a haza vedelmet. Mint tudjuk, a nazarenusok es Jehova Tanni evtizedeken at vonultak a bortonbe hituk e tanitasanak kovetese miatt. A tarsadalom megsem tekintette sose magara nezve veszelyesnek a nazarenusokat, mar csak azert sem, mert mindig nagyon kevesen voltak, es tanaikat sem Kesziilt 1993. szeptember 24-en. Eloadaskent elhangzott a TEDISZ es a DAC Alapitvany „Vallasszabadsag es pluralizmus - cimii konferenciattin, 1993 szeptember 25-en. (A szerk.)
355
igyekeztek szelesebb kOrben terjeszteni. A szolgalat egtagadok miatt akkor tamadt riadalom, amikor nehany e angelikus es katolikus, sot hitetlen is megtagadta a fegyv fogast. Ugy veltek, ha rajuk is kiterjesztik a polgari szol tOrvenyes lehetoseget, kiiirtilnek a laktanyak. Ebbe az idoszakban hiaba hivatkortak nyugati peldakra a pot& ogi harcosok, nem hittek nekik. Vegtil megis sikertilt e edmenyt elerni, s amennyire tudom, a szolgalatmegtagadOk szama nem veszelyezteti a hadsereg letet. Mit keres a pszichologus a szektaproblemaban? Azt Milt.* a szektasokrol, hogy hirtelen megvaltozott a szemelyisegilk, es feltetelezik, hogy ilyen valtozast csak agyrnosassal vagy kabitOszerek alkalmazasaval lehet elerni. Nagyon keves szO esik arrol, hogy tulajdonkeppen milyen yal tozasrol is van szo. A szillok elmondjak, bogy megromlott a kapcsolatuk korabban ragaszkodo gyermektikkel, esetleg, hogy a gyerek felbehagyta tanulmanyait vagy otthagyta munkahelyet, es mar semmi mas nem erdekli, csak a vallas. Ugy gondolom, hogy ilyesmire nagyon sokszor sor kerill szektak nelkiil is. Lanyok hagyjak el szilleiket egy-egy fiU kedveert peldaul. Sokan hagyjak felbe tanulmanyaikat, vagy hagyjak ott munkahelyiiket, mert egyszeriben 6gy erzik, hogy nem a megfelelo helyen vannak. Az erdeklodesi let besztiktilese is eleg gyakori, peldaul a gyereket kizarOlag az indianos konyvek vagy a popzenekarok erdeklik. Mit is fed ez a hirtelen megvaltozas, amit itt emlegetnek? Megvaltozik az illeto enkepe es vilagkepe. Ez a valtozas az, amelyet szamos egyhaz, felekezet megteresneknevez. Termeszetesen nem sztikseges hozza sem agymoids, sem kabitoszer. Itt kell megemlitenem, bogy olyan to' is erkezett panasz a Segito Bark' nevii szervezethez, Nemeth Geza altal letrehozott szektaellenes szervezet, amely „szektassa" lett gyermekiiket vagy mas csaladtagjukat felto csaladok bejelentesei alapjan tamadja a bepanaszolt szektakat, es fellep bizonyos felekezetek birOi eliteleseert, miikodesenek torvenyi korlatozasaert. (A szerk.)
356
amelynek gyermeke ferencesrendi szerzetes lett. Csak ezt a !eyelet a Segito Barat nem a sajt6nak tovabbitotta, hanem a katolikus egyhaznak. Altalaban is az a tapasztalatom, hogy nincs olyan sok elteres a szektas vallasossag es a torteneti egyhazakon beliili kozott; ezert is veszelyes deviansnak min& siteni a szektasokat. A konferenciaval egy idoben tartjak a Margitszigeten osszejoveteliiket a karizmatikus katolikusok, akiket sokan — kortiik katolikusok - legalabb olyan elitelendonek tartanak, mint a szektasokat. Az a kep, amelyet a szektakat tamadok festenek ezekr61 a csoportokrOl a kovetkezo: van egy szektavezer, aki mani-
pulalja a tagokat, majd ezek oak) szemelyisegiiket elveszitve rabszolgaiva valnak. Val6jaban a vezet6:: szerepe ezekben a csoportokban sokkal inkabb emlekeztet a pap szerepere a gyulekezetben. Egyebkent nincsen minden szektaban szektavezer. Erdemes megemliteni a sokat kat .hortatott dunafoldvariakat, akiknel azt is kifogasoljak, hogy nem druljak el, ki a vezetojak, hanem arrol beszelnek, hogy naluk elvileg barki lehet tanito. Ellenfeleik feltetelezik roluk, hogy ez mer6 konspiracio. Ugy latszik, meg sosem hallottak az egyetemes papsag elver61, amely szamos mas felekezetben is elfogadott tanitas. Masreszt sehol sincsen rejtelyes manipulaciO (pszichikai terror, gyogyszerezes) kutatasok sora bizonyitja ezt minden megvadolt csoportrOl. Erdemes emlekeztetni ra, hogy az ilyen termeszet6 vadak sokkal inkabb jellemzik a kor szellemet, mint a szektakat. A ket habon:i kozott 6gy gondoltak, hogy a szektavezer fizikai er6szakkal tartja a csoportban a tagokat. A rabszolgasag elleni legf6bb ery az, hogy igen nagy a fluktuaciO ezekben a csoportokban, azaz megis eleg sokan kepesek rd, hogy elhagyjak ezeket a kozassegeket - szabad akaratukbOl.
357
Nehany csoport tagjai kommunakban elnek; az let tarnadoknak ez eleg alapot ad ahhoz, hogy szexualis s abadossaggal vadoljak &et. Ugyanakkor tudjuk, hogy keresztenyseg torteneteben iijra es njra visszater6 kis rlet, hogy az Oskeresztenyek kozossegeit a leheto legto eletesebben reprodukaljak, az eletkozosseg tekintetebe is. Tettek es tesznek erre kiserletet reformatusok es katolikusok is, es itt nemcsak a szerzetesrendekre gondolok, harem valOsagos kommunakra is, amelyekben csaladok eltek es elnek. Altalaban gyakoriak az erkolcsi elmarasztalasok, hplott a szektak normarendszere az altalanos tarsadalmi normarendszert61 eppen a szigorobb erkolcsokben Mig a torteneti egyhazak es a szelesebb tarsadalom normarendszere toleralja a dohanyzast es az alkoholfogyasztast, addig a karhortatott szektak teljes absztinenciat varnak el tagjaiktol. Az abortusz kerdeseben ugyancsak a teljes tiltas allaspontjat kepviselik. Tarsadalmi veszelyessegr61 beszelni velak kapcsolatban azert is kulonos, mert nincsenek direkt tarsadalmi torekveseik, illet6leg amennyiben a tarsadalom megjobbitasara torekszenek, ennek Utjat az egynek jobbitasaban latjak, azaz igyekeznek minel tobb embert meggy6zni igazukrol — ez a hitterites —, es a maguk eletevel peldat kivannak mutatni a tobbsegnek: igy is lehet elni, sot, igy erdemes. Mindig es mindeniitt kisebbsegben maradtak eddig — Open azert, mert tagjaiktol joval tobbet kov telnek, mint a szelesebb tarsadalom igy tarsadalmi bef lyasuk sem till nagy. Ogy gondolom, hogy megitelni oket annak alapja lehet, hogyan elnek. Ennek vizsgalatahoz azonban semmi 1(6ze annak, ha tanitasaikbol kiragadunk reszleteket. Bar — mint tegnap hallottuk Csepeli Gyorgyt61 — az el6iteleteket nem lehet legyozni tobb ismeret adasaval, megis melegen ajanlom mindenkinek, akit a tema erdekel, hogy ismereteit 358
lehetoleg ne a pletykalapokbOl szerezze, hanem prObalja meg felvenni a kapcsolatot a karhortatott csoportok tagjaival, es kezdemenyezzen veliik parbeszedet. Tapasztalataim szerint erre 6k mindig keszek. Meg kell toliik kerdezni, hogy valOban azt tanitjak-e, amit terjesztenek rOluk, es azutan azt is meg kell kerdezni, hogy miert, es ha valamely tanitasuk konfliktusokhoz vezet, 6k hogyan lat .* ennek megoldasat. En egy forumon megkerdeztem Jehova Tanuinak kepvisel6jet, hogy hogyan gondolkodnak 6k a veratomlesztesr61. En ugyanis felteteleztem, hogy a veratOmlesztes elutasitasakor nem az a celjuk, hogy mind tot* tagjuktO1 megszabaduljanak. Az illeto ur eloszor is elmondta, hogy honnan veszik ezt a tanitast. Azutin elmondta, hogy tudnak rola, hogy a veratomlesztesnek vannak orvosilag elfogadott alternativai, es 6k ezek koziil nehanyat elfogadnak. Ugy gondolom, hogy ebben az esetben konkret segitseghez vezetne a parbeszed folytatasa - illetekesebb szereplakel. Ugyanakkor a fougyeszhez a heten benyiljtott betiltasi kerelem semmilyen eredmennyel sem fog jarni, ezt Jehova Tanninak eddigi tortenete elegge bizonyitotta: a zsidOk utan ez a felekezet adta a legtobb martirt a vilagon. Adalekkent annyit tennek hozza, hogy Jehova Tanui vilagszerte tobb millioan vannak, es 1937 ota utasitjak el a veratomlesztest. Altalaban till sok misztika es legenda ovezi ezeket a csoportokat. Ilyen misztika maga az „agymosas - is, amelyr61 kompetens pszichologusok jelentettek ki, hogy nem letezik. Thomas Szasz „Van aki agymosasnak nevezi - cimii cikke.t idezem (Az iij kliziarsasag, 1976. marcius 6. 32. old.): „Mint ahogy sok mas dramai met_Jogalithizas, az »agymosns« is metafora. Senki scm Indja Lmystcrrel vagy egy beszelgetessel kimosni valaki masnak az agvat, mint ahogy egy des megjegyzessel scm eithenink vL":r1/4i sebel valakin. 359
Ha nem letezik agymosas, akkor mit takar ez a metaffra? Az egyik legegyetemesebb emberi tapasztalasztot es elmenyt foglalja magaba, megpedig azt, amikor az egyik ember befolyasolja a masikat. Azonban a szemelyes vagy pszichologiai befolyas valamennyi tipusat nem hivjuk »agymosasnak«. Ezt a kifejezest azokra a befolyasokra tartjuk fenn, amelyekkel nem ertiink egyet." Ha egyaltalan tenni kell valamit a szektak terjedese ellen, ennek biztosan nem hatalmi eszkozokkel kell tortennie. A vallasok eddigi tortenete bizonyitja, hogy tiltasokkal nem lehet gatat vetni nekik. Ezek nem befolyasoljak leoyegesen tortenelmi sorsukat. A legendak kepzesenek egyik alapjaul az szolgal, hogy a szektasok tobbnyire tobbe-kevesbe zart kozossegekben gyakoroljak hitiiket. Hasonlo zart kozossegek vannak a tOrteneti egyhazakban is. A paranoidsok rogton titkokat szimatolnak ilyenkor. Avval vadoljak oket, hogy elzarkOznak a vilagtol, es a zart kozosseg lehetove teszi, hogy a tagokat dezinformaltsagban tartsa.k. Meg ha felteteleznenk is, hogy ez igaz, tiltasuk nyilvanvaloan tovabb erositene ezt az elzarkozast. Egyre inkabb erosiidik bennem a gondolat, hogy eljott az ideje annak, hogy letrehozzunk egy Onvedelmi es Informacios Kozpontot, esetleg nevezhetnenk rovidebben „ to Ellensegnek". Ugy gondolom, hogy ennek a szery zetnek tobbfele tevekenyseget kellene vegezni: egyreszt gaz informaciokkal szolgalni minden erdeklado szamara, asreszt keresni a konfliktusok megoldasi lehetosegeitl, es ehhez tartozna az is, hogy minden erovel torekedni arra, hogy a kommunikaciot fenntartsuk azokkal, 4kik tamadnak. Ez utobbi a legnehezebb, hiszen a szekt kat tamadok szerint, akik a vedik a szektakat, azok vagy olt kommunistak vagy maguk is agymosottak. Nagyon nek, ha minel tobben, minel tobbfele felekezetbol cs tla360
koznanak ehhez a szervezethez. Marcsak azert is, mert egymagam keptelen term& ellatni ezeket a feladatokat. A felekezeti szolidaritasnak nagyon szep pelddival talalkortam a mUltban. A ket haborii k6zti Magyarorszagon az fijonnan keletkezett szektak mellett kialltak a baptista es adventista ertelmisegiek. Az els6 vilighabora idejen Amerikaban eliteltek Jehova Tanninak vezetOit, mert hittestvereiket arra biztattak, bogy ne tiszteljek a nemzeti zaszlot. Ekkor nagyegyhazi vezetok egy csoportja sietett segitseglikre , abban, bogy biblikus magyarazatot adjon erre a tanitasra. Uj szervezettink letrehozhatna egy olyan sajtOtajekortatot, ahol azok a sziikik szOlalnanak meg, akik orillnek annak, hogy gyermekeik ezekhez a szelctakhoz csatlakortak, sot, esetleg kovettek is gyermekeiket. Az &let nem tolem szarmazik, Eileen Barker, vilaghiril vallasszociologus mar letrehozott ilyen szervezetet Londonban.
361
UJ VALLASOS MOZGALMAK'
Az elmOlt evben sok tamadas erte a hazankban njabban terjedo vallasos csoportokat, arra hivatkozva, hogy elidegenitik az ifj6sagot a tradicionalis (kereszteny) ertekrendtal, es ezert fel kell lepni veliik szemben. A tarnadasok alapjaul szolgalo informaciok tobbsege kiilfoldi, az frj vallasos mozgalmak elleneben szervezodott csoportokt61 szarmazik, ezert nem elegendo a targyszeru tajekozodashoz. (J6 attekintest ad e mozgalmak elso ket evtizedenek tapasztalataip51 az UNESCO es a Sage kozos kiadasaban megjelent New religious movements and rapid social change cimu tanulmanykotet.) Az tij vallasos mozgalmak vallasszociolOgiai irodalmaban leginkabb a mozgalmak of fo csoportjat kiilonbortetik meg, de nem minden mozgalom sorolhato be ezekbe. Egyes kutatok ezert sokkal tObb csoportba soroljak aket (J. Gordon Melton peldaul 836 mozgalmat sorol 15 csoportba), de az ilyen felsorolasok vegen is szerepel a maradekot egybefogo „egyeb" kategoria. Az of fO csoport kOziil az elsObe tartoznak azok a mozgalmak, amelyek mar meglevo felekezetekbol nottek ki, mint peldaul a karizmatikus katolikusok mozgalma. A masodikba soroljak az azsiai vallasos tradiciOkban gyokerezo mozgalmakat, amilyen a Hare Krisna mozgalom, a buddhizmus kfflonfele agai, a Transzcendentalis Meditacio es a Bhagwan mozgalom (Rajneesh Foundation). A harmadik csoportba tartoznak az un. „human potential" (emberi A HVG felkeresere, 1994. januar 10-en kesziat cikk. (A szerk.)
363
pessegek) mozgalmai. A Magyarorszagon megjelentek 6ziil ide sorolhato a Scientology Egyhaz. A negyedik soportba tartozok inkabb szervezetukben iijak semmint t nitasukban. A Magyarorszagon megjelentek koziil ide t ozik a Csalad. Az otoclik csoportba soroljak a satanist es boszorkany-mozgalmakat. Az eddigiekbe besorolhatat an, nalunk is megjelent mozgalom az Egyesit8 Egyhaz. ,
Ezen mozgalmak a hatvanas evekben, illetve a hetvenes evek elso feleben keletkeztek az Egyesult Allamokban, es novekedesiik a hetvenes evek kozepeig tartott. A hiriik mindig nagyobb volt, mint a tomegilk: egyiknek sem sikeralt nehany ezernel t6bb tagot toboroznia. Meg azok sem tudtak ennel tobb reszvevot hosszabb ideig megnyerni, amelyek kepzessel foglalkoznak vagy valamilyen szolgaltatast nynjtanak a kiviilallOknak. Altalaban valamilyen targyakat, konyveket drusitanak, testi-lelki (pl. joga, meditaciO) treningeket szerveznek, vagy valamilyen sajatos technikajU gyogyitassal foglalkoznak. Ez a tevekenyseg alkalmat ad a teritesre, es bevetelt hoz a fenntartasukhoz. Ily mOdon tagjaiknal joval szelesebb korrel allnak kapcsolatban, exert Ogy tunik mintha tobben lennenek tenyleges letszamulMal. ,
Valamennyi iij vallasos mozgalom a hetvenes evekben kertilt at Nyugat-Europaba, Kelet-Europaban pedig a nyolcvanas evekben kezdtek elterjedni. Kozos benntik, hogy valamilyen fizikailag es intellektualisan biztonsagos helyet nynjtanak tagjaik szamara, ahol elkiilOniilhetnek a „Icalso" vilagtOl. Sokak szamara vonzo benniik, hogy jOval tab alctivitasra adnak lehet8seget a laikus tagoknak, mint a regebbi vallasos szervezetek tObbsege, es arra batoritjak resztvevoiket, hogy a tanitasokat a gyakorlatban, a mindennapi tevekenysegekre alkalmazzak. Ez nem jelenti 4zt, hogy kevesbe spiritualisak lennenek, mint a regi vallaOok, hanem azt, hogy njragondoljak a spiritualis es a materialis korti kiilonbseget. 364
B. R. Wilson, angol vallasszociologus szamos kOzOs vonast allapitott meg ezekben a mozgalmakban ( The Social Impact of New Religious Movements cim8 miiveben), amelyek valoban meglehetosen altalanosnak tannek. Altalaban egzotikus eredetaek, es karizmatikus vezet8k iranyitjai( oket. Uj kulturalis eletstilust valesitanak meg, es tagjaik olyan elkotelezettseget mutatnak, amely lenyegesen kiilonbOzik a tradicionalis egyhazias keresztenyeketol. KOvetOik elsOsorban fiatalok, magas iskolai vegzettsegilek, akik a kOzeposztalybol szarmaznak. E mozgalmak szervezetei megjelennek a tarsadalom nyilvanossaga elott, es nemzetkOzi szinten is kiterjedtek. Keletkezesi idejiik kozossege is jellemzo. Ugyancsak Amerikabol, de meg a XIX. szazadban erkeztek hazzank azok a vallasos mozgalmak, amelyeket ma szektakkent emlegetnek, peldaul az adventistak, a jehovistak. Ezek elso hivei is a 20-35 eves korosztalybol keriiltek ki annak idejen, azonban jeval alacsonyabb kepzettsegiiek voltak, es jellemzoen a munkasosztalyhoz, illetve az alsobb kozeposztalyhoz tartortak. Egy masik kfilOnbseg a szektak es az itj vallasos mozgalmak kozott, bogy az utabbiak nem gyiilekezeti vallasok (azaz nem alkotnak gyfilekezeteket), es nem nyiijtanak vallasos szolgaltatist az egyhazaknal szokasos modon az egyen csalidi, szomszedsagi kOrnyezetenek. A szociologusok, peldaul R. Wuthnow az uj vallasos mozgalmak amerikai keletkeze,Onek tarsadalmi okait a masodik vilaghabora utani evlizedek gyors tarsaclalmi valtozasaiban latjak. Kiemelik a tudomany es a technologia szerepenek megnovekedeset, valamint a felsooktatasban reszesiiltek aranyanak nagymertekil novekedeset. A masodik vilaghabor6 utin szuletett nagy letszam6 generacio az nj koralmenyek kozatt nagyon elter6 lett a tobbit81, tObbek kOzott kulturalis ertekeit tekintve. Theodor Roszak mar 365
1968-ban leirta a fiatal generaciOnak azt a lculturalis f rradalmat ( The Making of a Counter Culture cimii Icon veben), amely a miiveszetben, a politikaban, a minden api eletben sokfele neven valt ismertte nalunk is (a beat-nemzedekt61 a polgarjogi mozgalmakon at a hippikig). E kulturalis forrongas egyik formajanak tekinthetok az Uj validsos mozgalmak is. A tobbi lculturalis es politikai formaval vale rokonsagukat mutatja toleranciajuk, a hitelvek szabadabb ertelmezese, az egyenloseg elvenek kiterjesztese a laikusokra stb. A szabadsag kiterjesztesenek kereseset jelentosen segitette a felsooktatas (gazdasagi, technikai es pOlitikai okokbol szaksegesse valt) kiterjesztese: mikozben az Uj vallasos (es egyeb) mozgalmak foleg az egyetemistak, illetve diplomasok kozott terjedtek, a veliik szemben kialakulo es szervezeteket is letrehozo tradicionalista ellenallas tomegbazisat az amerikai tarsadalom alacsonyabb vegzettsegil csoportjai alkottak. Bar Ujabban mas allaspont is megjelent (J. G. Meltone), a legtobb kutat6 szerint a gyors tarsadalmi valtozasok id6szakanak lezarulasival az Uj vallasos mozgalmak fellendiilese is veget ert Amerikaban. Europai terjeszkedesak viszont epp csak akkor kezdodOtt, elterd feltetelek kozOtt. Nyilvanval6, hogy meg kesobbi kelet-europai es magyarorszagi terjedesiik jellegzetessegei nem magyarazhatok egyszerfien ugyanazokkal az okokkal, amelyek az Egyosalt Allamokban mlikodtek. A hazai tenyezok feltarasa azoaban a magyar kutatokra var.
366
A VALLAS KOREN TUL
VELEMENYEK A TARSADALMI KULONBSEGEKROL'
A hatvanas evek szociologiai kutatasainak legnagyobb resze a tarsadalmi struktura problemai kortil osszpontosult. igy napjainkig boseges ismeretet gyiljtOtt ossze a tarsadalmi egyenlotlensegekr81: a tarsadalmi retegek kOzotti kiilOnbsegekrol, a mobilitasi eselyek egyenlotlensegeirol stb. Arrol azonban mindeddig igen keves informaciot nytijtott, hogyan latjak az egyes tarsadalmi csoportok a sajat helyzettiket es a tobbi retegek helyzetet a tarsadalomban. A tarsadalomkepnek — igy az egyenlotlensegek tudatanak a tarsadalmi tudaton beliili vizsgalata egyre surgetobb feladat, hiszen az egyes retegek cselekveset nem kozvetlenill az elethelyzetak hatarozza meg, hanem az arrol kialakult tudatuk kozvetiti. Ezt a feladatot tiizte ki celul a tarsadalomtudomanyi Intezet vizsgalata (Kolosi 'lamas vezetesevel). A kutatas negy foiranya kozul itt csak az egyikre egv nagyiizemi ‘izsgalatra tamaszkodunk. Abbal a feltevesbOl indultunk ki, hogy a tarsadalmi egyenlotlensegek tudati kept: valamely torzitassal ugyan, de vegill is az objektiv egyenlotlenseg,eket tnkrozi, es a torzitas szinten into] fiigg, hogy a tarsadalmi egyenlotienseg-rendszer nick/ pont* letrehomit tudati kepr61 van szo. A kutatas egyes reszvizsgalatai czert kUlonbOzo tipusU meghatarozok elkiilonilesere iranvuliak. lit a kutatasnak arrol a reszeriil szamolunk he. nuely cgy fOvarosi nagyiizem fohb reiegeniek egvenliitN.1,..r.11..lent. 1 ahis,T. X\
12 s. ,
1978
lenseg-tudatat igyekezett foltarni. A kerdoives adatfelvletel 649 dolgozora terjedt ki, akik a munkamegosztasban eltoglalt helyiik alapjan kerilltek a mintaba. A fobb retegekl— a vezet6 allasnak es ertelmisegiek, az egyeb szellemi dolgozok, a szakmunkasok, a betanitott munkasok es a segedmunkasok — nagyjabol azonos szamban voltak kozottnk, mivel nem reprezentativitasra torekedttink, hanem a tipikus retegspecifikus velemenyek elso megkozelitesere. A tudati kep megkOzelitesere arrol erdeklodtiink, hogyan ertekelik a kerdezettek a tarsadalmi egyenlotlensegek valtozasait az elmnit evtizedekben, milyen tortenelmi okokra vezetik vissza mai jelenleniket, es mit varnak a jov6t61 ebben a tekintetben. Velemenyt kertnnk a tarsadalom szerkezeter61, az egyes retegek viszonyar61 es ta.volsagarol. Vizsgaltuk, hogy mennyire fogadjak el a fenn411O hierarchikus viszonyokat, hol jelolik meg sajat helyiiket abban a kepben, amelyet tarsadalmunkrol kialakitottak, es milyen tenyezok hatasanak tulajdonitjak azt, hogy ki milyen tarsadalmi helyzetbe keriil. A kerdoives modszer termeszetesen nem alkalmas a velemenyek melyebb feltkasara. Az egyes velemenytipusok markans elkillOnitesere azonban jO1 fel lehetett hasznalni azt a tenyt, hogy az egyenlotlensegekr61 kialakult tarsadalmi allaspontok gyakran sztereotipiakban fogalmazodnak meg. Ezek segitsegevel vazIatos, de jO1 kirajzolodO kepet kaphattun az egyes retegek alkotta tarsadalomkepek knlonbsegei 61. Ezeket a kepeket osszevethettnk az oket letrehozo obje tiv helyzetenek jellemzoivel , s ezzel lehetove valt , hogy tovabbi kutatas szamara hipoteziseket fogalmazzunk meg arrOl, milyen hatassal van az egyes retegek munkamegosztasbeli helye, iskolazottsaga, szarmazisa, mobilitasi inja, anyagi helyzete, eletszinvonala, eletmOdja az e retegek lagjaiban kialakul6 tarsadalomkepre. Mivel nem reprezentativ felmeresr61 van szo, nem Althatjuk azt, hogy az eredmenykent kapott kep altakiban jel370
Iemzi tarsadalmunk megfele16 retegeit vagy akar a vizsgalt nagynzemet. Az altalanos szociologiai tapasztalatok alapIan az varhat6, hogy a hasonlo tarsadalmi helyzetben lev6k csoportjai inkabb hasonlo, az elter6 helyzetiiek inkabb eltero kepet alkotnak az egyenlotlensegekrol, mint amilyet mi tapasztaltunk. Ezert mindenkeppen celszerii el6szor azt a tenyleges helyzetet es azokat a tenyleges kUlonbsegeket attekinteni, amelyek mintank tarsadalmi retegeit jellemzik.
A tarsadalmi helyzet egyenliitlensegei A vallalati mintaban a tarsadalmi egyenlotlensegek mar a szilletes pillanataban jelen vannak. A foglalkozasi csoport es a sztiletesi hely kozott eleg eros az asszeifigges a falun szuletettek aranya az egyes foglalkozasi csoportokban nagyon elter egymastol. Mig a szellemi dolgozoknak 2829 (-)/0-a szidetett falun, a fizikai munkasok kOzOtt ez az Arany egyre n6, a segedmunkasoknal mar 73 `).'0 A kerdezettek demografiai jellenizOi is retegsajatossagokat mutatnak. Egy ipari uzemben egyreszt az ()tem profilja, agazati hovatartozasa hatarozza meg, a nemek aranyat, masreszt pedig az, hogy a nok alacsonyabh iskolai vegzettseggel rendelkeznek, es kevesehb kozOttiik a szakkep/cu. Eseninkben is ez magyarazza. miert nagyobh a ferfiak aranya a vezeto-ertelmisegt es a szakmunkasetc(lben. Az egyeb szellemi dolgozok kOzott ez az arany azert kiegyenlitettebb, inert nemcsak az adminisztratk foglalkozasnak lartoznak ide (ebben az esetben a n6k sokkal tObhen lenn nek). hanem az also szintii vezetok es nem \ ezetO ( )co s/ tasnechikuo,lOgstbiMea.rnls magasabb a 116k aranya a szakkepzetlen munkasok. kiiion6,en a segedmunkasok (64 "0) kozett
Eletkor szerint a legfiatalabb csoportot az ertelmise iek alkotjak — 52 %-uk legfeljebb 30 eves. A szellemi dolg zok kozott az aranyokat az egyenliti ki, hogy az egyeb sz Ilemiek kozott tab a fiatal, az also vezetok kozott pedig t:bb az 50 ev fOlOtti, mint atlagosan. Mig a szakmunkasok 4letkori eloszlasa normalis (ketharmad reszilk 30 es 50 ev kozOtti), addig a betanitott munkasok kozott valamivel tobb a fiatal, killonOsen a no. A segedmunkasoknal eroteljesen megno az 50 ev folottiek (es kozottiik a nok) aranya. A nyugdijkorhataron tul dolgozok tillnyomo tobbsege segedmunkas. Az iskolai vegzettseg szinte teljesen meghatarozza a munkamegosztas rendszereben elfoglalt helyet (1. tablazat).
I. tablazat A foglalkozasi csoportok iskolar vegzettsege (%) Iskolai yegzettseg Foglalkozas
0-7 8 8+ kozeposztaly osztaly szakma fok6
felsofok6
Osszesep
Vezet6k Extelmisegiek Egyeb szellemiek AlsO vezetok Szakmunkasok Betanitott munkasok Segedmunkasok
4 9 6 32 75
3 6 54 22
2 1 31 75 13 3
22 1 87 42 12 1 -
76 99 5 17 1 -
100 100 100 100 100 100 100
Egyiitt
20
14
23
22
21
100
A vezetok es az ertelmisegiek csoportjaban abszolOt tobbsegben vannak a felstifokn vegzettsegiiek, az egyeb szellemieknel es az also vezetok kozott a kOzepfokon vegzettek, a szakmunkasoknal a nyolc osztaly+szakina, a beta372
nitott es segedmunkasoknal pedig a nyolcosztalyos, illetve annal alacsonyabb vegzettsegiiek. Az iskolai vegzettseg azonban mar maga is melyebb tarsadalmi hatasok kozvetitoje. Erre mai, hogy kerdezetteink foglalkozasi csoportokba sorolodasit igen erOsen oszszefiigg tarsadalmi szarmazasukkal. [leg jelentos reszuk fOlfele iranyulo mobilitas eredmenyekent kerialt jelenlegi foglalkozasi retegebe. A vezetok es az ertelmisegiek fele fizikai szarmazasn, az egyeb szellemieknel ez az arany meg nagyobb. A szakmunkasok fele szakkepzetlen apatO1 szarmazik, a segedmunkasok fele parasztesaladbal. A lefele tranyulo mobilitas csekely, az azonban figyelemre melte), hogy leginkabb a szakkepzetlen munkasretegekben tapasztalhato. Az intrageneracios mobilitas mar joval kisehb. de meg mindig jelentos. Altalaban az immobilok aranya a legmagasabb, az egyeb szellemi foglalkozastiaknak azonban tot+ mint a fele fizikai munkaskent kezdte palvajat idthez magas aranyhoz az is hozzajarult, hogy az utobbi evtized iillalati atszervezesei soran sok szakintinkast helveztek at technologusi vagy egyeb nem fizikai munkakorbe. A fizikai dolgozok mozgasa kisebb volt a nem fizikaiakenal: tobh mint 70 %-uk ugyanabban a foglalkozasi retegben kezdte munkaseletet, ahol a kerdezes soran talaltuk, bar gyakori. hogy a segedmunkasok eredetileg mezogazdasagi fizikai munkaskent kezdtek dolgozni. Az anyagi helyzetet egy iisszevont eletszinvonal-muta\ al merttik, amely a kovetkez6 elemeket tartalmazza: egy fogyasztasi egysegre juto jovedelem; iisszevont lakiiskortilmemy-mutato; telek-, illetve haztulajdon, iidiilcsi pontertek, tartOs fogyasztasi cikkek pontszama_ A snlvozott pontszamok alapjan of eletszinvonalat ki)lonhOztettinik meg: az alacsony (5-18 pont), a sziikos (19-25 pont). a szereny 171
(26-40 pont), a szereny jomod6 (41-50 pont) es a jOmod6 (50 pont fOlott) szintet (2. tablazat). 2. tablazat A foglalkozasi csoportok eletszinvonala (%) Eletszinvonal Foglalkozas
Alacsony Szfikos Szereny S
zeren
yJomOdn Osszesen
jomodu
Vezet6k Ertelmisegiek Also vezetok Egyeb szellemiek Szakmunkasok Betanitott munkasok Segedmunkasok
1 1 6 21 23
6 6 5 7 18 27 43
17 29 51 59 54 42 30
35 38 28 25 16 9 4
42 26 16 8 6 1
100 100 100 100 100 100 100
A nem fizikai foglalkozas6 csoportokban az alacsony es sziikOs eletszinvonalnak termeszetesen sokkal kevesebben vannak, mint a fizikaiak kozott. Ezen belul a vezet6 es ertelmisegi retegben a tobbiekhez kepest nagy a szereny jomoduak es a jomodnak szama. Az egyeb szellemiek, az also-vezet6k es a szakmunkasok tab mint fele reszben szereny eletszinvonal6ak, a betanitott es segedmunkasok kozott ezzel szemben a szlikosen el6k vannak sokan, az ennel jobb helyzetben lev6k pedig kevesen. A legelesebb kfilonbseg termeszetesen a ket szels6 csoport, a vezet6k es a segedmunkasok eletszinvonala kozott van. A MglalkOzasi retcghelyzet tchat eleg erosen meghatarozza az eletizinvonalat Bar az alapvet6 kfflonbseg a fizikai es a nem fizikai retegek eletszinvonala kozott h6zodik, feltund , hogy a hatar nem ales: a szakmunkassag mintegy atmenetet kepez a keno kozott. Bar elso pillanatra periferikusnak tunhet, megis erdemes kulon kiterni az 6d6lesek szerepere. A vezet6k es az 374
ertelmisegiek altalaban tobbszor iidtiltek, mint masok. Az egyeb szellemi foglalkozasnaknal mar megcsappan az iidude meg az also vezetok kOzott is kevesen vanlok nak olyanok, akik egyaltalan nem ildilltek (2.; 110). Ezek aranya csak a fizikai dolgozOk kozott nii meg rohamosan, segedmunkasok kozott pedig mar azok is nagyon kcvesen vannak (21 akik legalabb egyszer udidtek iit e\ alatt. , kzert &defiles felfigyelniink erre, mert ezek a loilOnbsegek sokkal tobbet jeleznek, mint a szocialis juttatasokb61 yak) reszesedes egyenlotlensegenek tenyet A fizikai dolgozok kiilonosen aim') retegeik szabadsaguk idejet a gvakran jiivedelmiik kiegeszitesere kenytelenek felhasznalni, s tOvarosi cgesz eletmodjuk ehhez igazodik. A jOreszi haztaii ..fgglomeraciOban laid) segedmunkas retcg gazdalkodassal igyekszik kiegesziteni jiivedchnet I reteg szamara cz annyira letsziikseglet, hop. meg a haztailval rendelkezii segedmunkasok haronmegyed resze szlikOsen el, es negyedik negyedresze is esak a szerCnv kict!, /)\onalat eri el k&dezetAz eddigiek alapjan megallapithatiuk, hogv icknek a munkamegosztas rendszereben clfoLtlai hJyt az iskolai vegzettsegen kereszttil lenvegeben meghatarozza tarsadalmi szarmazas es a szuletesi helv, a nem es eletLot-, valamint egy altalunk kevesse figycicmbe vett tCnvea lakOhely. Az igy letrejott hierarchiaban a Miele mozgas leheRisegci korlatozottak A dontii halal - a fizikai es a nem fizikai dolgozOk kozott van, mind a szartnazas. mind .1z iskolazottstig tekinteteben. A nem fizikaiak kozott nvolcszoros azoknak az aranya, akik nem fizikai loglalkozasn szliRiktol szarmaznak. A legalabb kOzepiskolat 1 4zettek De e Itillya a nem fizikaiaknal 88 %, a fizikaiaknal cmpontokbol a nem fizikaiak kiizOtt kischbek a kiiloubs4iek, mint a fizikaiak kozott. A szakmunkasok elegge here, kepet mutatnak a beninitott es scgC(Imunkasoktol,
kOlonbsegek azonban meg mindig kisebbek, mint bá lyik nem fizikai reteghez viszonyitva. Az eletszinvonal kOlonbseget dontoen meghataroz a a munkamegosztasi rendszerben elfoglalt hely. A foglalk zasi csoportok eletszinvonalanak elteresei megsem magy azhatok egyszerfien a fizikai—nem fizikai dichotomiaval. Az eletszinvonal egyes elemeinel a csoportok kozotti kiikinbsegek masok es masok. A vezetok ket mutatotol — udules lakaskoralmenyek — eltekintve erosen elkillonfilnek a tobbi csoporttol, meg az ertelmisegiektol is, akik pedig viszonylag legkozelebb allnak hozzajuk. Az, hogy Open ezen a ket ponton talalkozik egymassal a vezetok es az ertelmisegiek retege, annak a jele, hogy itt ervenyesiil leginkabb a jovedelmen kivuli tarsadalmi juttatasok szerepe, s igy jovedelmilk killonboz6sege ellenere is letrejohet egyenloseg. Ugyanakkor — sot, eppen ezert — ebben sokkal jobban elszakadnak az alsobb fizikai retegekt61, mint a jOvedelemben. ,
Az egyenlotlensegek skalajanak masik vegen a segedmunkasok csoportja valik kulon. A betanitott munkasokehoz hasonlo helyzetben vannak ugyan a nagyobb ertekii tulajdon (gepkocsi vagy ingatlan) szempontjabOl — mivel ezekkel egyik reteg sem rendelkezik szamottevo aranyban —, es az egy fogyasztasi egysegre juto jovedelmuk is hasonlo. Minden egyeb szempontbol nagy a kulonbseg e ket munkasreteg kozott. A tobbi foglalkozasi reteg kozott bonyolultabba az egyenlotlensegek. Az ertelmisegiek es az also vezetok helyzete leginkabb anyagi ellatottsagukban hasonlit egymashoz (tart6s fogyasztasi cikkek, ingatlan). Fit azonhan kell6keppen magyarazza az, hogy mind a szemelyes j6vedelem, mind az egy fogyasztasi egysegre jutO jOvedelem tekinteteben hasonlo a helyzetuk. Az osszevont eletszin376
vonal-mutato azonban nagyobb tavolsagot mutat a ket csoport kozott --- a lakashelyzetben es az tidulesnel mutatkoza ktilonbsegek miatt. Az egyeb szellemi dolgozOkkal viszont azonos szintii lakaskortilmenyek kozott elnek az also vezetok, es az fiddles gyakorisagaban is kozel allnak egymashoz. Egyenlotlensegeik olyanok, mint a vezetok es az ertelmisegiek kozott; itt is a tartos fogyasztasi cikkek es a gepkocsitulajdon tekinteteben no meg a tavolsag, az also vezetok javara. Ezt megint csak a jovedelmi kiilonbsegek magyarazzak. Az eletszinvonal osszevont mutatoja itt ellenkemozog: az also vezetok es az egyeb szellemiek kozOtti egyenlotlenseget viszonylag enyhenek ttinteti fol. Az osszes reteg kortil a szakmunkasok helyzete a legbonyolultabb. A rnunkamegosztasban elfoglalt helyiik egyertelmiien a fizikai munka vilagaba sorolja oket a betanitott es a segedmunkasokkal egytitt, de kvalifikaltabb munkajuk kOvetkezteben kialakulo anyagi helyzetiik miatt „kozepretegge" valnak az eletszinvonal-skalan. Szemelyes jovedelmilk az also vezetokehez all kozelebb, csaladjaik egy fogyasztasi egysegre jutO jovedelme pedig az egyeb szellemiekehez. Ez utObbi a kereso—eltartott arany ktilonbozosegeb61 adOdik. Csak egyetlen szempontbal \ ,annak a betanitott munkasokhoz hasonlo helyzetben: a tartOs fogyasztasi cikkek tekinteteben, kiveve a gepkocsit. igy, bar szemeIves jovedelmiik eleri egyes nem fizikai retegek szintjet, fogyasztasi struktUrajuk meg a fizikai dolgozOk tobbi re-tegehez kozeliti oket. A konkret anvagi feltetelek tehat jelent6sen megnoveli egyenalensegeket, es igen hatarozottan elvalasztja egvniastO1 a szakmunkasokat, a betanitott es segedniunka-:,okat. logla1A/ eletszinvonal kiilonbsegei tehat globali,san 0/asi retegek altal meghatarozott hierarchiat alkotnak igyan, de a reszletesebb elenizes aut nintatri. hop: ennek :77
egyes dimenzioi nem teljesen parhuzamosak egymassal.lAz egyes retegeket nem egyszerfien a skalakon mert hellye11 zesa k atlaga jellemzi — a szociologiai valosag bonyo ultabb, mint amit egy pusztan mennyisegi mutato kifejez et. A retegek lenyeges sajatossaga Open az, ahogyan az egyes dimenziOkban elert helyezesak kombinalOdik. Nem mindegy, hogy egy csoport szamara a kereset hoz-e sokat es az egyeb juttatasok keveset, vagy pedig Open forditva. Mas azok helyzete, akik foallasban keresik meg ugyanazt a penzt, amiert masoknak kiegeszito tevekenyseget kell yegezniak szabadidejakben. Az egyenlotlensegek a retegek sajatos eletmodjan beliil helyezkednek el, s ebben a keretben jelennek meg a tudatban is. Igy — bar kutatasunk nem eletmOd-, hanem tudatvizsgalat — megis szem elOtt kell tartanunk, hogy az egyes retegeknek az egyenlotlensegelcrol alkotott velemenyet az adatainkban megragadottnal bonyolultabb elethelyzet hatarozza meg.
A kozvelemeny: egyenlasegeszmeny Bar szamos lenyeges kerdesben — mint peldaul az elmalt evtizedek fejlodesenek megitelese, a hatalmi egyenlotlenseg nagysaganak vagy az egyenlotlensegek eredetenek problemaja — alapvet6en kalonbozo retegvelemenyekkel talalkortunk, megis feltetelezhetjak bizonyos kozvelemeny letezeset. A megkerdezettek mintegy ketharmad reze ugyanis alapjaban hasonlo tarsadalomkeppel rendelk4ik, es hason16 velemenyeket formal. Tarsadalomkepak es iteletak kialakitasaban az egyenloseg orientalO ertek. A tapasztalhato egyenlotlensegeket 68 %-uk egyertelmaen kisebbeknek tartja, mint a fejlett kapitalista tarsadalmakban. A jovedelmi kalOnbsegeket 70 % tartja igazsagtalannak, 72 % pedig „MI nagynak". 73 % szerint „ma is fontos celkitazes" a tarsadalmi egyenloseg megvalositasa, egye16378
„vannak. akik tul j61 elnek" re azonban 90 % szerint! Arr61 mar jobban megoszlanak a velemenyek, hogy vanrosszul elok" is. nak-e Abban sem teljes az egyetertes, hogy milyen retegek alkotjak mai tarsadalmunkat, de az egyes retegek kOzotti egyenlOtlensegek leirasara mar legtObben (64 %) a kovetkez6 allitast valasztottak: „a tobbseg egy atlagos helyet foglal el, es ezek kozott viszonylag kicsik a killonbsegek Van azonban egy kisebbseg, amely nagyon _16 helyzetben van es egy masik, amelynek az atlagosnal sokkal rosszabb a helyzete". A tarsadalmi kozerzetre vonatkozO kerdeseinkre ugyancsak erOsen egybehangz6 valaszokat kaptunk. A kerdezettek igazsagosnak tartjak helyzehiket ( 72 %), es lagy jobb helyzethen vannak, mint szildeik (90 °Jo), altalaban anyagi, erkolcsi es tarsadalmi megbecstiltsegiikkel is elegedettek, bar a segedmunkasok velemaye mas errol. Ez pozitiv kOzerzet egyszersmind erthetove teszi azt a lenyegeben pozitiv ertekelest, amelyet a magyarorszagi egyen• 16tlensegekr61 kialakitottak. A tarsadalomkep egyes reszeihez es egyes velemenyekhez flizott megjegyzeseink sejtetik a kozvelemenyt61 yak) elteresek iranyat. Az elteresek fo jellemz6je az, hogy retegjellegUek, vagyis minden retegben talalhato olvan tobbekevesbe jelentos kisebbseg, amely satatos, csak az adott retegre jellemz6 felfogast alakit ki. Legtobb ponton a vezeto-ertelmisegi, a betanitott munkas es a segedmunkas reteg velemenyei tertek el egymastol szignifikansan; a szellemi dolgozok es a szakinunkasok valaszai kevesebb esetben, ezert az utObbi retegek tarsadalontkepet nem tudjuk annyira pontosan tnegkozeliteni_
379
A vezetii ertelmisegi reteg -
A vezetok es az ertelmisegiek velemenyei (nehany esett61 eltekintve) nem mutattak szignifikans elterest, ezert tagy tekintjuk, bogy lenyegeben egyetertenek. VelemenyUk szerint az elmUlt harminc evben „fokozatosan csokkentek a tarsadalmi egyenl6tlensegek, es ma a legkisebbek"; egyertelmilen kisebbek, mint a fejlett kapitalista tarsadalmakban. A meg meglevo egyenlotlensegek „a korabbi osztalytarsadalmak maradvanyai es jelenlegi fejletlensegUnk kovetkezmenyei, amelyek megszUntetesere kell torekednunk". De ezek az egyenlotlensegek vegs6 soron nem „till nagyok". A jelenlegi magyar tarsadalom szerkezetet leiro csoportositasok koziil a kovetkezot valasztottak: munkasosztely — paraszti osztaly — akalmazottak — ertelmisegiek — kisdrutermel6k. Ez a felsorolas nehany lenyeges elterest mutat a masik ket valaszthatohoz kepest. Csak ebben kerUltek sorrendben elore a fizikai dogozok, es az osztaly-terminus is csak itt szerepelt; a kisdrutermel6ket masutt nem kUlonboztettilk meg; s vegul a masik ket felsorolasban kfilonvalasztottuk a vezet6ket az ertelmisegiekt61. Ez a valasztas tehat, maskepp fogalmazva, azt jelenti, bogy a vezetok es az ertelmisegiek a tobbi retegnel szivesebben hasznaljak az osztaly-kifejezest (killonosen a munkasosztaly esetebtn), es (a vezetok) nem szivesen kfflonbortetik meg magukat az ertelmisegiekt61. A megjelolt nagy tarsadalmi csoportok egymas k6zti egyenkitlensegeit a vezeto-ertelmisegi reteg Ugy lAtja, hogy a tobbseg helyzete atlagos, e- s csak kisebbsegek vantlak szelsoseges helyzetben. Mivel a retegbe tartozOk tobbsege elutasitja azt az allitast, hogy nagyok a hatalmi kulonbsegek a vezetok es a beosztottak kozott", viszont 380
egyetert azzal, hogy a jovedelmi kfilonbsegek igazsagtalanok, ezert Ugy tunik, bogy a tarsadalmi csoportok el6bhi elrendezodeset szerintiik az anyagi egyenlotlensegek hatarozzak meg. A jovedelmi killonbsegekr61 is kidertil azonhan es ez osszhangban van az el6z6ekkel , hogy nem altalaban tart.* problematikusnak Oket, inkabb csak a „szels6seges helyzetben ley6k" eseteben: „vannak, akik till j61 elnek", es „vannak, akik tid rosszul elnek". A vezetiiertelmisegiek velemenye szerint a torvenyesen elerhetO maximalis joyedelem 12 000 forintnai. sot 15 000 forintnal is tobb (23 %-uk 12-15 000 forintot, 35 %-uk 15 000nel nagyobb osszeget mondott). 2 Egy negytagia csalad (ket ziilo ket kisgyerekkel) megfelelo eletszinvonaiahoz sztikse,ges jovedelem szerintuk 7-1 I 000 forint kOzOtt van ((4 %). Ennel rosszabb kortilmenyek kOzott elsosorhan a nagyesaladosok elnek. Ennek megfeleI6 valaszt kaptunk „kik a szegenyek?" kerdesiinkre is. „Gazdagoknak - v iszont magangazdasaggal rendelkezoket tartiak. Ebben egv kozvelemenyhen is jelenlevo tevhitnek engednek vagy hihasan altalanositanak. ligyanis eppen a vezetOk es az ertelmisegiek kertilnek leggyakrabban kapcsoiatba klmagasloan jo anyagi kortilmenyek kOzott Clio kisarutermelOkkel, mivel leginkabb Ok tudjak megfizetni artukat es szolgaltatasaikat. A joyedelem meghatarozasaban ) ezet6-erteimisegi reteg a kepzettsegnek juttatna elsodleges szerepet, azonos kepzettsegi szint eseten pedig lenyegesebbnek tartja a teljesitmeny, mint az eletkor figyelembevetelet. Nerni lehetoseget adtunk arra, hogy az anyagi egyenlOtlensegek esetleges ‘altortatasaral is nyilatkozhassanak a kerdezettek. F reteg szerint az anyagi kulonbsegek enyhitesere a szelsoseges esetekben van sziikseg. A nagy csalad 1 -iitranvos befolyasat a penzbeli es a termeszetbeli szocialis juttatasokkal kellene K SI I adatai szerint 1975-ben az allarni iparban A ha~ "It szer4.)
2881 H
enyhiteni; masreszr6lpedig — a talzott gazdagodas me gatlasara — csokkenteni kellene a mellekjovedelmek szere et. A tarsadalmi egyenl6tlensegeket kialakit6 tenyezok kOzill a legfontosabbnak a lakOhely es a nemek kozott kiilonbseget tartjak: falun elni es n6nek lenni hatranyt jel nt. A vezetok es ertelmisegiek kozepre helyezik magukat (93 %) az igy leirt tarsadalomban. A nem fizikai dolgOzok — meg az ertelmiseg is (de legkevesbe az also vezetok) — altalaban kevesbe vallaljak tarsadalmi retegiiket, mint a munkasok. A vezetok kozott kicsi azoknak az aranya, akik „vezetoknek" vagy „vezeto-allasaaknak" tart .* magukat. Megfigyelhet6, bogy f6leg azok hajlamosabbak alacsonyabb tarsadalmi retegbe sorolni magukat, akik alacsonyabban kezdtek es intrageneraciOs mobilitassal lettek vezetok vagy ertelmisegiek. A retegnek a tarsadalmi mobilitasrol kialakult velemenye — ezzel osszhangban — abban ter el a tobbiet61, hogy nagyobb aranyban tekinti felemelkedesnek, ha „valakit fontosabb, felelossegteljesebb munkaval biznak meg" es ha „valakit bevalasztanak valamilyen tarsadalmi-politikai szervezet vezetosegebe"; ezzel szemben szignifikansan kevesen tart.* felemelkedesnek, ha „valaki fizikai dolgozobol szellemi dolgozo lesz". Velemenyuk magyarazatat valoszinfileg abban kell keresniink, hogy a vizsgalt vezetoertelmisegi csoportban — mint objektiv jellemzoik kOzott lattuk — kicsi azoknak az aranya, akik fizikai munkaskent kezdtek palyajukat. Azok a status-valtasok, amelyeket a leggyakrabban tekintenek felemelkedesnek, jellegzetesen a vezeto-ertelmisegi retegen beliili mozgasok. Tarsadalmunk tovabbi fejlodeset illetoen e reteg tagjai bizonyultak a legoptimistabbnak. 11-fele egyenlotlensegrol kerdeztiik meg, lehetsegesnek tartjak-e megszlinesiiket (3. tablazat). 382
▪
•
▪•
N
r•-•
C
71"
tr,
,- ^0
rt.
:0
-ct tr.)
kr)
C'
0'
(X)
IN f",,
CrOC N M71r",) "-t
OC, C
00 CV
r
•cr v.)
Vi
00
'7 0,
‘,1-
cr) E
Ct -
ct
E _Ne
00
00
N
E `" z C ,0 „ NC a) N
rr--
r",,
ne.
>
OU
C
L
1".
00
<-• r ‘,0
-t -t
r-
nr
N
E
00
r
r
00 00
sc, 00 en 7 r r '0 00
Lc, a C' nsi v‘,
-
-Y
cu
ti CO E CC '
Ct
•03
>,
{,71
-
=
A)
1.)
-1C ::
=
'm E
E T: Ni
,
— v)
c
..-
,c 0
-
N al•7 t
-H ----0.- tk = -,_,e, vl
-.NC -CO 0 .44
z C E z P 4 - I-E ' °
.0 = e. ,-, d)..t.,0 ..•Ct Ll. .., f-'
1., ' 1,
0
--4 a4) 0 a l
>.., ... 34 c — a., •-'4 ---.- ,, ,„
-
p --
-0 >--,— C , -, ^ , c _.Y a-) -
E ?-_, tr' 14-1 0 V
> <
'CO
0 ...Ne >, ›, c
,.9, :a
01)
.,..),,
...,
-
co r) 0
2 co c., = c., >-
to
N
:f; ti)
= CO .t), N ,,, . '.., , - -. = • W Cr > <
, 'V <1.) • 4, ''''
383
A vezeto-ertelmisegi reteg a tobbi reteghez kepest bizakodobb a „tarsadalmi osztalyok kozotti killonbsee, a „szellemi es fizikai munka killonbsege" es a „vezet6 es beosztott anyagi egyenlotlensege" megszfineset illetoe . A szellemi es fizikai munka killonbsegenek megszfineseb n a vezetok meg az ertelmisegieknel is jobban hisznek. „ j6 es a rossz kortilmenyek kozott elok egyenlotlensegenek" eltfineseben az ertelmisegiek biznak leginkabb, „az alacsony es magas kepzettsegfiek kozotti egyenlotlenseg" megszfineseben viszont — jellemz6 onigazolassal — a legkevesbe. A vezetok koziil ennek megfelelfien abban remenykednek kevesen, hogy megszfinik egyszer a „sok es keves hatalommal rendelkezok kozotti egyenlotlenseg". A vezeto-ertelmisegi reteg tarsadalomkepe tehat alapvet6en ideologikus. Ez reszben annyit jelent, hogy a reteg azonosul a hivatalos ideologiaval, reszben pedig azt, hogy tarsadalomkepet helyzetenek igazolasara alakitja. Objektiv adataik kozul Open a hatalmi es a kepzettsegi hierarchiaban elfoglalt magas helyiik jelzi a reteg lenyegi vonasait. VelemenyUk szerint viszont appen a hatalmi egyenlotlensegek nem jelentosek tarsadalmunkban: az elismert anyagi kOlonbsegeket pedig a kepzettsegbeli kulonbsegekkel igazoljak. (A mas alapon letrejovo anyagi egyenlotlenseg peldaul a kisarutermeloke — elvetend6!) A vezet6-ertelmisegi reteghez tartozok tehat igyekeznek jelentektelennek min6siteni azokat az egyenIfitlensegeket, amelyekben reteguk vitathatatlanul magasabban all a tarsadalom tobbi retegenel. Jellemzo, hogy tarsadalomkepiikben nincsenek vezetok. Kozvetett modon inkabb a munkasosztaly veZet6 szerepet igyekeznek hangsiilyozni. A vezetok, sot az ertelmisegiek is eloszeretettel azonositjak magukat a munkasosztallyal. Ugyanakkor meg is kell vedeniuk „jelentektelen" letalapjukat, ezert eppen azoknak az egyenlotlensegeknek a megszunteteset tartjak nagyobb aranyban lehetetlen384
nek, amelyek csoportjuk lenyeget alkotjak: a vezetok a hatalmi, az ertelmisegiek a kepzettsegbeli egyenlOtlenseget. Az egyenlaseg iranti optimizmusuk csak a tObbi tertiletre terjed ki.
A szellemi dolgozok Az egyeb szellemiek es az also vezetak velemenye tarsadalmunkr61 nemcsak egymashoz, de a vezeta-ertelmisegi reteg velemenyehez is sokban hasonlit. Nehany fontos elteresre azonban rd kell mutatnunk. A ma tapasztalhato egyenlotlensegek kozill 6k is a jovedelmi egyenlotlenseget latjak fontosabbnak. De a szels6segek megiteleseben mar elternek a felso retegt61. A szellemi dolgozok joval nagyobb resze ért egyet azzal, bogy egyesek jai elnek", mint azzal, hogy akadnak olyanok, akik „Ml rosszul elnek". „Gazdagoknak" 6k is a magangazdasaggal rendelkezoket tart* elsosorban, „szegenyeknek" iszont azokat, akik nem dolgoznak tisztessegesen vagy elisszak a fizetesaket, tehat „Onhibajukb61" keriiltek roszszabb anyagi korillmenyek koze. Az egyen tarsadalmi helyzetet szerintiik elsasorban az hatarozza meg, bogy „mennyire kepes alkalmazkodni" (43 (V0), „mi a szakmaja" (40 °A)) es csak a harmadik helyen szamit az, hogy „varoson vagy falun el-c" (35 `)//0) A tarsadalmi hovatartozas megitelese tekinteldlen a dolgozOknal talalkortunk a legnagyobb bizonytalansaggal. Zomiik a kozepso szintre helyezi inagat, de jOval kisebb aranyban, mint az objektiv reteghelvzettik vagy iskolai vegzettsegUk alapjan varhato lenne Mintqty ..)tOcireszben feljebh soroljak magukat tcMvleges kOz&.ps6 hogy a reteg c 1- .sze mar !,zriksC 6mmip 161j e bb :2csnek erzi az alulrOI yak) clhatarolast. .
185
sorolasara inditja. Lejjebb sorolni viszont csak akkor hajlandok magukat, ha „munkasosztalynak" hivjak a cs ortot, amellyel azonosulhatnak. Ezt a kifejezest, ugy lat zik, sokan tagabbnak itelik a fizikai munkasok kOrenel, es tleg bizonyos ieologikus vonzerot is ereznek benne. A valtozas lehetoseger61 a szellemi dolgozok retegenel megjelenik az a velemeny is, hogy „tarsadalmi egyenlOtlensegek mindig voltak, vannak es lesznek, legfeljebb az egyenl6tlensegek formaja valtozik", megis, az egyenl6tlensegek megszuneset illetoen a tobbseg hasonlOan bizakodo, mint a vezeto-ertelmisegi reteg. Egyetlen esetben velekednek a tobbi retegtol nemileg elteroen: 6k hisznek legkevesbe abban, hogy a vezetok es a beosztottak anyagi egyenl6sege letrejohet. A tarsadalomrol alkotott velemenyuk — mindent osszeveve kevesebb tudatossagot drul el, mint a legfelso retege. Megkozelitestik alapvetoen moralizale jellegii, a tarsadalom tudomanyos szemlelete kevesse erintette meg oket. Tarsadalmi igazsagtalansagot lathatOlag csak abban ereznek, hogy egyesek naluk jobban elnek, azt viszont mar az egyen hibajanak tudjak be, ha valaki rosszabbul el. Az egyenlotlensegek letrejottenek tarsadalmi okairol altalaban keveset tudnak. Az egyen legfeljebb ugy kepes javitani a helyzeten, ha beilleszkedik az eleve adott hierarchiaba. Ez a tudati helyzet megfelel annak, hogy ez a reteg a tarsadalmi hierarchiaban kozbiilso helyet foglal el, amelyben keveredik a vezet6 es beosztott jelleg, letenek alapjait pedig intezmenyes eloirdsok fejezik ki es rogzitik. —
386
A szakmunkasok A szakmunkasreteg velernenye er6sen megosztott reszben a szellemi dolgozokeval, reszben a tobbi fizikai foglalkozasU retegevel egyezik. Az elmUlt harminc evrol alkotott itelettik 36 %-ban az, hogy az egyenlotlensegek fokozatosan esokkentek, 41 % ban pedig egy ezzel ellenkez6 „lenyegeben nem csokkentek a tarsadalmi egyenlotlensegek, legfeljebb masfajta egyenl6tlensegek vannak, mint regen". 1jgy latjak azonban, bogy az egyenlotlensegek nalunk kisebbek, mint a kapitalista tarsadalmakban. A szellemi dolgozOkhoz hasonlOan a _jOvedelmekben tapasztalhato ktilonbsegeket tartjak „tUl nagynak", de tobben hibaztatjak entiatt a V ezetiiket. mint Inas retegeket. („Mar ma is lenyegesen jobh helyzetben lehetnenk az egyenl6tlenseget illetOen, ha ezt a vezetok igazan akarnak.") Az eg,yen tarsadalmi helyzetet alakitO tenvezOk koziil a szakinunkasok is fontosnak tartjak, bogy ki .,mennvire kepes alkalmazkodni" (49 %) es „mi a szakmaja - %), de a tobbi reteghez kepest kiemelked6 aranyban ' annak kOzotttik, akik szerint az is szamit, „mekkora hatalma van nagynak" is tartja a hatalaz illet6nek (44 `)/0). 50 %-uk ami illeszkedik ugyan az elOzO adatint ktilonbsegeket hoz, de a tObbi munkasreteghez kepest meg inkahh '<eves IS
At onbesorolasban a munkasretegek. igy a szakinunkasok is teljes biztonsaggal azonosulnak a megfelela munkas tipusu csoporttal. A tarsadalmi statusvaltasok k6/td legtobbjiik azt tartja felemelkedesnek, ha „valaki magasabb iskolai vegzettseget szerez", ha „valakit lontosabh. Felel6ssegteljesebb munkaval biznak meg - es ha ,,valaki anyagi-
387
lag jobb helyzetbe kertil". Ezek szamukra is belathatp es elerheto lehetOsegek. A tovabbi pontokon tarsadalomkepilk megegye ik a szellemi dolgozokeval. A kisdrutermeloket tart.* „g dagoknak'', es 6k is egyeni hibakban keresik a „szegeny eg" magyarazatat. Az anyagi egyenlotlensegek megoldasat attol varjak, hogy az emberek szorgalmasabban dolgoznak. A szakmunkasok azonban nemcsak a szelsosegek kOzott szeretnek csokkenteni a tavolsagot, hanem valamennyi tarsadalmi reteg kOzott, bar a jelenlegi hierarchia fennmaradasa mellett. Az egyenlotlensegek kozill a „konnyii es nehez munkak kUlonbsegenek" eltfineseben szignifikansan kevesen hisznek, es ugyancsak kevesen remenykednek „a tarsadalmi osztalyok kifionbsegenek" megszUneseben. A szakmunkasok az elsok, akik — az eddigi retegoktol elteroen — megkillonbortetnek vezeto reteget. Viszoniilag kedvez6 anyagi helyzetfikben lathatjuk annak magyardzatat, hogy a vezet6kt61 csak hatalomban erzik tavol magukat, anyagiakban nem. Felfogasuk kettossege megtelel helyzetiiknek: a munkamegosztasban elfoglalt helyuk egyertelmUen a fizikai dolgozok, a hatalommal nem rendelkezok, a nem vezet6k kOze sorolja oket. Ugyanakkor a szellemi dolgozokehoz hasonlo velemenyek kialakulasaban valoszinfileg annak is szerepe volt, hogy a szakmunkasok kortil sokaknak lehetosege nyilt arra, hogy atkerfilhe sen ebbe a retegbe; igy a szellemi dolgozok egy resze kora ban szakmunkas volt. A szakkepzettseg olyan tulajdon, a ely megfeleI6 szemelyes ertekekkel es attitUdokkel Oros Iva (pontossag, szorgalom, torekves, pozitiv viszony a s akmahoz stb.) egyreszt jo anyagi helyzetet tud szamukra iztositani, masreszt olyan ertekek elfogadasat feltetelFzi, amelyek a szellemi foglalkozasUakehoz hasonloak. Nem veletlen tehat, hogy a szakmunkasok a „szakmunkas-tulaj388
donsagok" szemelyes hianyaban latjak a szegenyseg okait (s az alsobb retegekkel szemben 6k is moralizalo allaspontot foglalnak el), de az sem, hogy eppen a hatalmi knlonbsegekre erzekenyek. Tudatuk tehat megfelel helyzetiiknek es egyszersmind idelogikus, amennyihen helyzettik fontos tarsadalmi osszeffiggesek felismereset gatolja meg.
A betanitott munkasok A betanitott munkasok velemenye lenvegesen elter az eddigiekt61. Az elmUlt harminc evrol mas retegekhez kepest sokan velekednek Ugy, hogy az egyenlOtlensegek lenyegeben nem csokkentek, legfeljebb masfajta egyenlOtlensegek iOttek letre. Ezek ugyan kisebbek, mint a mai. Hid kapitalista tarsadalmakban, de ez nem „egyertelmnen io". nagyok" mind az anyagi, mind a hatalmi egyenkitlensegek tutObbi velemenytik szignifikansan elter a tObbi reteget61, a segedmunkasok kivetelevel) A tarsadalom szerkezetet is kevesehhen latjak eddi giekhez hasonloan. Az altaluk valasztott csoportositas vezet6 allasnak - ertelmisegiek egyeh szelleim dolgozOk fizikai dolgozok. A segedmunkasok Altai kedvelt csoportositastol ez csak abban ter el, hogy nem szerepei benne a ,,hatranyos helyzetir csoport. Sok betanitott minikas szerint ugyanis nincsenek „szegenyek". bar „till rosszul" es jO1 616k" vannak. Nem tudjuk megmondani. iniert new nevezik szegenynek azokat, akik tu1 rosszul elnek, es e cso• portoknak a tarsadalmi retegzodesben 'yak) elhelyezesehez sincsen adatunk. Annyit allithatunk csak, bogy a „gazdagokat" nem azonositjak a magangazdasaggal rendelkezOkkel Akik megis latnak „szegenyeket", azok kOzial itt is sokan velekednek ngy, bogy szegenysegukert csak Onniagukat bibaztathatjak. A kepzettseg szerinti jovedelemelosztast minden eddigi reteggel ellentetben elvetik anyagi 189
egyenlotlensegek megvaltortatasara nem tesznek javaslatot. A retegek viszonyat sokan latjak az eddigiekhez hasOnloan („a tobbseg egy atlagos helyet foglal el, vannak azonban szelsOseges helyzetben levo kisebbsegek"), de megjelenik az a velemeny is, hogy „tarsadalmunkban vannak, akik fent vannak, es vannak, akik lent vannak". A betanitott munkasok az eddigi retegektol elteroen alul erzik magukat, kidlonosen az utobbi modon leirt tarsadalomban. Egyebkent mind a tarsadalmi helyzetet meghatarozo tenyez6ket, mind a mobilitast illet6en hasonloan velekednek, mint a szakmunkasok. A betanitott munkasok sokkal kevesbe optimistak az egyenlotlensegek megszaneset illetoen, mint a tobbi reteg, mert egyenlotlensegek „mindig voltak, vannak es lesznek", ellentik az „egyen semmit sem tehet". Kevesen remenykednek kozilliik a „szellemi es fizikai munka killOnbsegenek" eltuneseben, es Ok biznak legkevesbe a „jó es a rossz kortilmenyek kOzOtt elok egyenl6tlensegenek" megszfineseben is Tarsadalomkeptikben az egyes retegek korti tavolsagokat inkabb a hatalmi egyenlotlensegek teremtik meg, mint az anyagiak. A tarsadalmi igazsagtalansagok masik forrasanak a kepzettsegi hierarchiat tartjak. Tudatuk jellegzetesen munkastudat. Annyival ridegebb a szakmunkasokenal, amennyivel kisebb lehetosegiik van helyzenik befolyaselasara. Mig a szakmunkasok szakmai tudasa hatalom, antely a betanitott munkasokkal szemben is erezteti hatasat, addig az utobbiak ezzel sem rendelkeznek. Alapjaban veve tehetetlennek erzik magukat mindezzel szemben.
390
A segedmunkasok A segedmunkasok velemenye a legkeserfibb tarsadalmunkrOl. Szerinttik az elmUlt harminc evben lenvegeben new esokkentek at egyenlotlensegek, es ma sem kisebbek, mint a kapitalista tarsadalmakban. A hatalmi egyenlOtlensegeket till nagynak - tartjak. A tarsadalom szerkezetet a kfivetkezfl csoportokkal irjak le: vezetok ertelmiseg kazepreteg munkas hatranyos helyzetfi. Ezek .,egyntas fOlOtt MI6 retegekben helyezkednek el, es a magasabb retegekben egyre kevesebben vannak - . Onmagukat c oirtimis aljan helyezik el. Bar a tobbi reteghez hasonloan egyetertenek (89 (l.'0) azzal, hogy „vannak, akik j61 &luck - . 30 "0-fik velemenye szerint ma egyaltalan nincsenck gazdagok Magyar-orszagon„Az anyagi kidonbsegekei altalahan iszonylag kicsinek yelik. Ez osszeftigghet azzal ts, hogs a kitlonhoz6„ jOvedelmekre vonatkozo valaszaikat reteghelyzetilk mellett erOscn befolyasolja sajat keresetilk is A „tOrvenvcsen elerhet6 maximalis jOyedelmet" peldaul tohh mint ketOlfid re sink 5000 forintnal kevesebbre becsuli. Egx negytagit t.:salad megelhetesehez kielegitonek tartjak, ha az Osszjovc, de,Intfik 3-5000 forint kozOtt van (30 (l'(,) ..stegenyesebben" csak azok elnek, akik nem dolgoznak rendesen agy reszegeskednek stb., tchat csak onmagukat okolhat-Ugyanakkor a segedmunkasok elutasitjak aft a felte‘'tst, hogy at egyen szorgalina javithatna a csalact helyezen csak a fizetesek emelese scgithel A fizetesek megallapitasaban azonban nagyobb sterepet szeretnenek adni az eletkornak. (Ezt nem magyarazhatjuk avval, hog\ 101Th mint cgyharmaduk 50 ex,' feletti.) Az egyen tarsadalmi helyzetet mcghtitarotO tenyczokei hasonlokeppcn valasztottak ki, mint a tObbi iinmkasreteg 101
Minden mas retegnel kisebb jelentoseget tulajdonitaipak viszont annak a kiilonbsegnek, bogy „valaki varoson vagy falun el". A tarsadalmi statusvaltasok kozul masolTal nagyobb aranyban tekintik felemelkedesnek a kovetkez6ket: ha „yalaki magasabb iskolai vegzettseget szerez" (90 %), ha „valaki fizikai dolgozobol szellemi dolgozO lesz" (87 (Yo) es ha „valaki anyagilag jobb helyzetbe keriil" (80 %). A segedmunkasok szerint az egyenloseg megvalositasa lehetetlen. Szignifikansan kevesebben hisznek a nemek kozotti egyenlotlenseg megszlineseben, es ugyancsak kevesen „a \Taros es a falu kozotti egyenlotlenseg" eltuneseben. A segedmunkasok tarsadalomkepeben — a betanitott munkasokhoz hasonloan — fontosabb szerepe van a hatalmi egyenlotlensegnek, mint az anyaginak, es a kepzettseg szerinti hierarchiat is erosen erzekelik. Ebben a tarsadalomban nem egyszerfien „alul" levonek, de legalul levonek latjak magukat a hatalom, a kepzettseg es az anyagi helyzet szempontjabol egyarant. Ebben a tarsadalomkepben az ideologiak funkciojat az inadekvat ismeretek veszik at. A segedmunkasok, akik objektive a legszegenyebbek e retegek kozill, nem szivesen tisztazzak viszonyukat a szegenyseghez. A yaros—falukillonbseget masoknal jelentektelenebb hatasimak, ugyanakkor sokan megszuntethetetlen egyenl6tlensegnek min6sitik. A tarsadalmi valosag hianyos ismerete mellett a tarsadalmi onbecsiiles biztositasara szolgal6 inkonzisztencia enyhiti keserlisegiiket. Az egyes retegek tarsadalomkepet igyekezetiink objektiv helyzetiik adataival magyarazni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy e tarsadalomkepeket nem egy orszagos, repezentatiy kutatas tarta fel, am hipotezisul szol ,galhatnak toyabbi, egyre teljesebb vizsgdlatok szamara. Eryenyes392
seglik felbecsillesehez figyelembe kell venni, hogy tizemi mintank objektiv jellemzoi nem ternek el nagyon a tarsadalmi retegek orszagos adataitol. Egyreszt az tunik ki, hogy a mintankba kerUlt fizikai munkasok havi atlagjovedelme nagyobb kulonbozosegeket mutat, mint a hason16 profile munkahelyeken dolgozoke altalaban. Hz azert fontos, men ha feltetelezziik, hogy a helyzetek tavolsagaval a velemenyek tavolsaga egyfitt no vagy csokken, akkor a munkasretegek egyenlosegtudata kozott tapasztalt kUlonbsegek orszagos szinten kisebbek is lehetnek. A segedmunkasokrOl flyer kep ervenyessegenek hatarait befolyasolja, bogy kerdezetteink nemcsak az orszagos atlagnal alacsonyabban kepzettek, de az iparag atlaganal is. tigyanakkor a bejarok aranya joval kisebb, mint altalaban a vallalat segedmunkasai kOzott. Ez nemcsak a lakohelyi aranyokat torzitja, hanem megnoveli a segedmunkas-mintaban a nok, az idosebhek, a nem mezogazdasagi szarmazasnak aranyat is Ezek a triyezdk eleg jelentosen befolyasolhatjak az eredmenyt. Az azonban ennek ellenere nagyon valOszinu, hogy a kutatas eredmenyekent feltart tudati kiilonbsegek fo vonalakban megkozelitik a tenyleges kidonbsegeket, s igy a tovabbi munka kiindulOpontjaul szolgalhatnak.
NOI SORSOK BUDAPEST EGYIK MUNKASKERULETEBEN'
A kutatis leirisa Budapest egyik hagyomanyos munkaskeriileteben 30 aszszonnyal keszitettiink interjUt egy nagyobb kutatAs keretehen, amely a Vilagbank megrendelesere kesztilt a varosi szegenysegrol. Kerdeseink kiterjedtek a csalad tortenetere, anyagi helyzetere, fogyasztasi szokasaira, helvzetenek megitelesere, es a kerdezett nehany olyan kerdesben alkotott velemenyere, mint az abortusz, a politika stb. Alanyainkat egy szelesebb korii, reszben hasonlO kerdeseket tartalmazo kerddives felvetel utan valasztottuk ki. A kivalasztas egyik szempontja az alacsony csaladi osszjovedelem volt, masik pedig az, hogy killonfele szerkezetii csaladok kerfiljenek mintankba.
A csaladok fabb jellemzoi A 30 asszony kortil negy egyedul el, harom egyediii neveli gyerekeit, hat hazas- vagy elettarsaval el egy anyjaval es felnOtt fiaval, 16 pedig hazas- vagy elettarssal es gyerekei' el. titobbiak koziil hat cigany csalad, ,
Esely, 1993. 5. sz., 39--72. Ket royidebb resz a folyoiratcikkben nem szerepelt az eredeti keiratbol, es a tanulmany jegyzetek nelkOl jelent meg. Itt a teljes szoveget kozedjiik, es a teljesseg kedveert magyarra lefordit-
, a at‘ ettiik azokat a jegyzeteket is, amelyeket a szerzo az angol nsek a valtozathoz keszitett. szerk.)
395
A magyarorszagi ciganysag letszarnarol nincsenek pontos adatok, becslesek szerint 400-450 000-en vanhak (4-4,5 %-a a lakossagnak). Napjainkig sem zarult le a Oa arrol, bogy etnikumnak kell-e act tekinteni vagy sem. Kemeny (1976) vezette az eddigi legatfogebb ciganykutatast. 2 Megallapitasa szerint ha kultUran az eletforma egeszet ertjUk, akkor Magyarorszagon nem beszelhettink cigaily kultUrarol vagy szubkultUrar61, hanem csak az alsO reteg szubkultUrajarol, amelybe a ciganysag tobbsege is tartozik. Tarsada1mi integralodottsaguk ma is relative alacsony fokU. Ennek okat Rupp (1976) abban latja, hogy sosem rendelkeztek szamottevo mennyisegii fOlddel vagy egyeb tokevel, tevekenysegi terabol nagymertekben hidnyortak azok az elemek, amelyek sztiksegesse es lehettive tettek volna letuk bovitett akkumulaciojat. E tenynek az eletforma szempontjabol alapveto szerepe van: a megelhetes pillanatnyi, esetleges, a jovo szamara nem kamatoztathato lehetosegektol ftigg. A hetvenes evekben megkezdodott es ma is tart a ciganyok tOmeges migracioja a varosokba, de mobilitasuk megrekedni latszik a szakkepzetlen munkasretegben. Szabo (1989) leirja, bogy ez a folyamat milyen hatassal volt a ciganyok tarsadalmi megitelesere: „a harmincas evekbeli magyar tarsadalom szamara a ciganyok indianok voltak (mint az akkori, nem a ma szazadbeli Amerika szamara), a viszony (a lenezes is) patriarchalis volt. (...) A hetvenes evekben eppen a ciganysag kezd6d6 asszimilacieja tette a patriarchalis eloiteleteket ellenseges eloitelette. Kepletesen szOlva a magyar ciganykerdes (most mar kerdes) indiankerdesb61 negerkerdesse valt. A beilleszked6 ciganysag lumpenkent, szubkultUrakent erzekel6dik, amely megbontja a magyar tarsadalom integritasat, a magyar tarsadalmat lumUgyancsak Kemeny Istvan vezette a masodik orszagos ciganykutatast 1992-1994-ben, amelynek eredmenyeit kOtetiink szerkeszteseeig meg nem publikaltak. (A szerk.)
396
penseg,gel fertOzi. Az etnikai eloiteletek megszokott dinainikaja szerint az a lumpenmentalitas, amely minden lumpennel (nem csak a eigany szarmazasimal) fellelhetO, valami fele »cigany« viselkedeskent jelenik meg a tarsadalom tudatahan, s a ciganysag szaporodasa nemzeti veszedelemkent".
A varosresz: Angyalfiild Kerd6ives felveteltink a varosnak egy jellegzetes reszen tOrtent, es nerncsak a kortudathan, de a kerdezettek fetehen eleg egyseges kep van errol a varosreszrol. Atigyalfold „proli negyed': ahol rossz minOsegti lakasok vannak, ahol szegenyebb emberek laknak. Ket ielentis problema a kOrnyeken: az alkoholizmus es a kozhi/tonsag Fste, sotetedes man nem aranlatos ay utcakon larkalni kgyes utcak ktilOnOsen rossz hiriiek ljgyanakkor kkrdezet teink egyike sem kerult meg veszelyhelyzethe a kOrnyeken. csak masok megtamadasarOl, liras lakasokha tortent betoresekrOl szamoltak he. Tobb hazhan Bond, bogy a kaput nein tudjak zarva tartani, mert Ujra es irjra tOnkretes/ik, de az nem deriilt ki, hogy a lakOk vagy Sok a kocsma. Kerdezetteink ngy erzekelik. hogy inunkanelktiliseg novekedesevel egyrc tObh latogatojuk van, akik joforman egesz napjukat a km:sir:laid -mit tOltik. Az alkohol az igazi kabitoszer itt, drogfogyasztasrol csak nehanyan hallottak. Kerdezetteink velemenye szerint a/ alkoholizmusnak gazdasagi oka van: a penthiany es a lethi/onytalansag miatti elkeseredesiikben isznak az emberek. A megkerdezett csaladok egyike sem szamolt be arrOl, hogy nagyobb mertekhen fogyasztana alkoholt, de ketharmad reszlik tohb-kevesebb rendszeresseggel legalabh sort vasarol. Fistisorban a ferfiak isznak, de hat no is elismerte, hogy rendszeresen fogyaszt alkoholt. 397
A kocsmak kOrnyeken gyifiekezo alkoholistak mellett a ciganyok jelenlete zavarja leginkabb az itt lakOkat: inert osszegyiilekeznek nagy csoportokban az utcan, a ha zak udvarain, es hangoskodnak, veszekszenek. Masoka az irrital a ciganyokban, hogy nem dolgoznak, megis jo nek, meg tudjak venni a kolat, a jegkremet a gyerekeiknek. Feltetelezestik szerint a penzt vagy torvenytelen nton szerzik, vagy segelyekbol elnek. A fenti negativ kep a kornyekr61 altalanos, kerdezetteink tobbsege megis szeret itt lakni. Ennek okat kereshetjilk abban, hogy a sajat hazuk lakoirol altalaban jobb a velemenyfik, mint a kornyekbeliekrol. Minden hazban tobbsegben vannak az idos lakok. Szinte mindenUtt vannak veszekedesek a haziallatok es a gyerekek miatt. Majdnem minden hazban akad legalabb egy renitens csalad, peldaul egy alkoholista, aki rendszeresen feldUlja a haz nyugalmat. Ugyanakkor jelentos mertekii egyi.ittmUkodes van a lakok kozott: az egyedfil 616 idos, beteg emberekre odafigyelnek a tobbiek, be-beneznek hozzajuk, esetleg vasarolnak nekik, egymas gyerekeire vigyaznak, penzt es elelmiszert 101csonoznek egymasnak. Tab hazban akad egy-egy sUlyos idegbeteg ember is. Figyelemre meltoan toleraljak oket, sokkal inkabb, mint a hazukban lako cigany csaladokat. Az itt elok emberi kapcsolatai kozill hianyoznak a szervezett kozOssegek, es a rendszeres barati kapcsolatok is aranylag ritkak. A csaladok tobbsege joforman csak budapesti rokonaival erintkezik. A videken elokkel valo kapesolattartast nagyon megnehezitette, hogy az utazasi koltsegek jelentosen megemelkedtek az utobbi evekben. Nehany esetben a lakOhelyi kozosseg jelenti a legfontosabb (sot, egyetlen) emberi kapcsolatot.
398
Az angyalfoldiek Bar kerdezetteink egyeni sorsa, attitUdjei es ktilonosen anyagi helyzete, valamint perspektivaik jelentos ktilonbsegeket is mutatnak, megis kijelenthetjiik, hogy elegendo kOzos vonassal rendelkeznek ahhoz, hogy egy kulthraba tartozoknak tekinthessiik iiket. Nehany csaladtO1 eltekintve also-kozepretegkent jedemezhetok. A 30 esalad kozill 24 a Robert kortit Fay utca Beke ut Szt. LaszlO utca Altai meghatarozott negyszOgben lakik. Az ezen a terideten kivid es6, de attol nem messze lakO csaladok inkabb de nem feltetlentil lakashelytetiikben es altalanos anyagi helyzettikhen ternek el, mint egveni sorsukban. Nehany fiatal csaladnal feltetelczhetjuk, hogy jelenlegi korUlmenyeik javulni lognak, es mat hely/ctiik atmenetinek tekinthet6 az eletukben A tobbi csaladt011eginkabb a eigany csaladok ternek el: croteljes asszimilalodasi torekveseik rnellett is killonbOznek eletrnOcijukban es eletfelfogasukban
Parkapcsolatok \/ elettortenetek reszletesebb elemzese c160 hogy a parkapcsolatok min6sege jellem/6 kk :. rde/citeinkre. 10 csalad koziil nyoleban a no tars nelkiih 2.' parboil sak 12 a hazaspar, tiz elettarsi viszonvban el6 par A nyugat-europai helyzettel osszehasonlit\ A vLigvarorszagon kevesse elterjedt a hazassagkots de nalunk is emelked6 tendenciat mutat. (Isch si/orlibiaht (1090) megallapitja, hogy mivel a haws csaladi allapotilak chinvben voltak a/ egyilttl6kkel sicniben a 1:ikashoz, ezek erdck. 190
ben kotottek hazassagot. Ugyanakkor Open mert a lakashoz jutasnal a gyerekiiket egyedill nevelok is elonyhOz jutottak, latszat-valasokra is sor keriilt. Ugyancsaktazdasagi termeszetfi motivaciok hozhatok fel a letre nem olio hazassagoknal: nehany eve meg hazaspar nem rendelkezhetett egynel tab lakassal (tehat ha mindket felnek volt lakasa, nem hazasodtak ossze), nehany eve az ozvegyek meg elveszitettek nyugdijkiegeszitesiiket az Ujabb hazassagkoteskor. A gyerelciiket egyedul nevelo nOk Ujrahazasodasa ellen hat, hogy igy konnyebben jutnak lakashoz (ha az elettars nincs bejelentve a lakasba), es mint egykeresos csaladnak, tab eselytik van a segelyek megszerzesere. A tarsadalmi kornyezet elsosorban az also es a felso retegekben toleralja a hazassagkotes nelkini egyiittelest. Az intezmenyek devianciakent kezelik. Sok iskolaban eleve veszelyeztetett helyzetunele tartjak azt a gyereket, ahol az anya nem elettarsa neva viseli. Az elettortenetek vegigtekintesebol kitunt, hogy a parkapcsolatok problemai vegigkisertek kerdezetteink eletet. A 30 csaladban 54 felnott kozill 33 legalabb egyszer elvalt mar, vagy tartOsan kiilon elt a hazastarsatok vagy elettarsi kapcsolatban elt korabban. Igy I a jelenlegi ozvegyek egy resze is masodik hazassagabol lett ozvegy, es a hazasok egy resze is masodik hazassagaban el. A csaladok anyagi es tarsadalmi helyzetenek javulasara a legtobb esetben negativan hat a parvaltas. Egyreszt, mert ez azt jelenti, hogy legalabb atmenetileg legfeljebb egy keres6 van a csaladban. Masreszt, mert a magyar csaladvedelmi tOrvenyek kotelezik a hazassagukat felbonto feleket a vagyonmegosztasra. A magyar csaladok tUlnyomo tobbsegenel a vagyon leglenyegesebb resze a lakas. A lakas megosztasa rendszerint avval jar, hogy mindket fel labs' A „veszelyeztetett gyereket" nyilvantartja az onkorni{my.:11 gy;itntigyl os/ tAlya.
400
-
