SECHURBA Ismertető Energetikailag Fenntartható Közösségek a Történeti Városrészekben
A Kultúrától és Történelemtől a Fenntartható Fejlődésig A jövő záloga a múlt megőrzése
SECHURBA Ismertető
Tartalom 1.
Bevezetés
1
2.
Vizsgált területek
2
3. Szabályozás és nemzeti politika 3.1 Tervezési jogszabályok 3.2 Szabályozás és Fenntarthatóság
6 6 10
4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7
Pénzügyi mechanizmusok Támogatások Átvételi tarifák ESCO-k Közösségi energiaprojektek Finanszírozás az Európai Beruházási Banktól Sikeres finanszírozási mechanizmusok a partnerországokban Pénzügyi ösztönzők a történelmi területeken
10 10 13 15 15 15 16 17
5. 5.1 5.2 5.3
Energetikai vizsgálati jelentések és javaslatok Történeti épületek és bioklimatikus jellemzők Javasolt beavatkozások a történeti épületekben Energiamegtakarítás a történeti épületekben
18 19 19 21
6.
Intelligens energiafelhasználási eszköz
22
7. 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5
Közösségi stratégiák Közösségi részvétel Pénzügyi támogatás és demonstrációs projektek A társadalmi és energetikai prioritások összehasonlítása Energia az épület és a közösség szintjén Együttműködés
24 25 25 26 26 27
8. A közösség elkötelezettsége 8.1 Kihívások 8.2 A kérdőíves felmérés eredményei
28 28 28
9. 9.1 9.2 9.3
31
Pozitív eredmények A legjobb gyakorlat példái a megújuló energiaforrások alkalmazására Jól működő kapcsolatok kialakítása Más közösségek ösztönzése
31 34 34
10. A Jövő
35
11. További információk
36
IEE- 07- 695 SECHURBA
Bevezetés A szigorú és komplex jogszabályi és városrendezési keretek miatt a történeti épületek és területek gyakran ki vannak zárva a technológiai és fenntarthatósági fejlesztésből. Az Épületek Energiahatékonyságára vonatkozó Európai Irányelvből (2002/91/ EK), valamint az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó nemzeti irányvonalakból és kötelezettségekből való kizárásuk gyakran visszatartja ezeket a dinamikus fejlődéstől és a technológiai megújulástól. Mindezek ellenére jelentős potenciál rejlik ezeken a területeken és a történeti épületekben az energiamegtakarítási és -előállítási beavatkozások terén. A SECHURBA projektet annak bemutatására dogozták ki, hogy a történeti területek még mindig fontos szerepet játszanak a modern életvitelben, és át lehet úgy alakítani, hogy segítsenek az egyes embereknek és a közösségeknek a széndioxid-kibocsátásuk lecsökkentésében és a fenntarthatóbbá válásban. A projekt kihangsúlyozza az alkalmazható beavatkozások sokféleségét, tiszteletben tartva és megőrizve a kulturális örökséget. A projekt legfontosabb eredményei a következők: az energiatudatos technológiák integrációs korlátainak és akadályainak feltárása az ilyen történelmi közösségekben, energetikai vizsgálatok elvégzése különböző épület-esettanulmányokon és javaslatadás ezen épületek energiafelhasználásának minimum 40%-kal való csökkentésére. A projekt során kifejlesztettek egy szoftveralapú eszközt a döntéshozók segítésére a történeti épületekben alkalmazott beavatkozások és a történeti területeken való változtatások tervezése tekintetében. A helyi közösségekkel együtt sor került a pénzügyi irányvonalak feltárására, valamint a „Történelmi Közösségek Klímaváltozási Stratégiája” kidolgozására, melyek megmutatták a széndioxid-emisszió csökkentésének módjait ezekben a közösségekben, és amelyeket előterjesztettek a helyi hatóságok elé elfogadásra. A projekt célja volt továbbá erős kapcsolatok létrehozása a fenntarthatóság és kulturális örökség területén dolgozó más szervezetekkel, ez elősegítette a projekt eredményeinek népszerűsítését. A projekt díjat adományoz egy önálló épület, valamint egy közösség számára, amelyeknek a legjobban sikerült a projekt céljait megvalósítani. A jelen dokumentum célja más történelmi területekkel rendelkező közösségeknek ötleteket és támogatást nyújtani annak megértésére, hogy a történelmi területek nem problémának, hanem egy alacsony széndioxidemissziós közösség létrehozására alkalmas megoldás részének tekinthetőek. Az ismertető bemutatja a helyi közösségek megnyerésénél megszerzett tapasztalatokat, valamint kihangsúlyozza az energiahatékonyság és fenntarthatóság javítására adott javaslatokat a különféle vizsgált történeti épületeknél. Az akadályok megértése és azok leküzdése, valamint a lehetőségek feltárása a kulcs a történeti épületek fenntarthatóbbá és értékes vagyonná történő átalakításához. A vizsgálati jelentésekre és a projekt eredményeire vonatkozó részletes információk a következő weboldalon találhatóak: www.sechurba.eu
1
SECHURBA Ismertető
2. Vizsgált területek A projekt kidolgozásában az alábbi térképen feltüntetett 7 partnerország vett részt. Ezek különböző társadalmi-gazdasági közeggel és klímával rendelkező országokat képviselnek: a DélEurópában található görög fővárostól, Athéntól az Egyesült Királyságban található kis vidéki városig, Shrewsbury-ig, és a Magyarországon található Szentendréig.
Bulgária Vizsgált terület: Balcsik Balcsik 12348 lakosú tengerparti város. A város régi, mintegy 2600 éves múlttal rendelkezik. A nyári középhőmérséklet 28 °C. A városban több mint 300 bejegyzett műemlék és védelem alatt álló épület van, melyek között 6 múzeum és számos templom található. A legtöbb védett épület üzlet, étterem vagy lakóház.
2.2 ábra: Művészeti galéria, Balcsik
2.1. ábra: A partnerországokat bemutató térkép
Vizsgált terület: Várna Várna a Várnai-öböl északi és nyugati partvonalán, valamint a Várnai-tó északkeleti partvonalán fekszik. A város ”a bolgár Fekete-tengeri part királynője”-ként és Bulgária nyári fővárosaként is ismert. 162 bejegyzett műemlék és védelem alatt álló épület található a városban, köztük múzeumok, templomok, közigazgatási épületek, oktatási intézmények és magánházak.
2.3 ábra: Művészeti galéria, Várna
2
Dánia Vizsgált épület: Koppenhága Városháza Koppenhágát a XI. században alapították, kezdetben kis piaci város volt, amely a későbbi években jelentősen megnövekedett. A vizsgált terület épületeit sokoldalú építészeti változatosság jellemzi. Egyes épületek az 1750-es évekből származnak. 1800 után nagyon kevés épület épült, mivel a várost sosem érintették nagy katasztrófák, mint tűzvész, bombázás stb. A vizsgált területen belül széles körben használják a távfűtést, de a megújuló energiákon alapuló technológiák nem terjedtek el. A Városháza 1905-ben épült, Koppenhága Városi Tanácsának, valamint polgármesterének székhelye. 2.4 ábra: A koppenhágai Városháza
Görögország Vizsgált terület: Athén
A vizsgált terület az első kerületben található, a PireausAthinas-Ermou főutak között. Az északi részen sok szálloda, üzlet és iroda található, és jelentős számban élnek emigránsok is. A déli részre főleg a kereskedelmi és a turisztikai üzleti élet jellemző, itt éttermek, színházak vannak. Az athéni Városháza is ebben a kerületben helyezkedik el, valamint a Kerameikos régészeti ásatásokat is itt találjuk.
Athén Görögország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Athén a világ egyik legrégibb városa, mely mintegy 3400 éves írott történelemmel rendelkezik. A klasszikus idők öröksége még mindig kézzelfogható a városban, melyet sok műemlék és művészeti alkotás képvisel. A város számos római és bizánci alkotást, és kisebb számban az Oszmán Birodalom idejéből megmaradt műemlékeket is őriz.
2.5 ábra: Az athéni Városháza
3
SECHURBA Ismertető
Magyarország Vizsgált terület: Szentendre Szentendrét a római időkben alapították a Nagy Római Birodalom részeként. A régi városrész megőrizte középkori képét. Sok fennmaradt barokk épület is található itt, melyek közül a legjellegzetesebb a Városháza. A város Budapest után a második legjelentősebb turisztikai célpont, a legtöbb turista egynapos kirándulásra érkezik a fővárosból. A vizsgált területen a műemlékek száma 61 az összes 78 védett épületből. Ezen épületek között lakóházak, múzeumok és üzletek, valamint a Városháza és egy iskola is szerepel. 2.6 ábra: Szentendre városközpontja
Olaszország Vizsgált terület: Chieti Chieti majdnem 55 000 lakosú város, az azonos nevű tartomány fővárosa az Abruzzo régióban. A város közel fekszik az Adriai-tenger partjához, valamint a Majella és Gran Sasso hegységekhez, és közel van Közép-Olaszország fő közlekedési hálózatához. A vizsgált terület Chieti Altában van, a város legrégibb részében, amely sok történeti épületet és maradványt foglal magában. A vizsgált területen összesen 9 épület van védetté vagy műemlékké nyilvánítva – ezek főleg középületek: a városi bíróság és múzeumok. 2.7 ábra: A San Giustino Katedrális
Vizsgált épület: Zena várkastély Zena várkastélya Fiorenzuola és Piacenza között helyezkedik el. 6 műemlék épületet foglal magában, melyek összterülete 4000 m², valamint a hozzátartozó 20.000 m² birtokot. Majdnem minden épület és környező terület megszorításoknak van alávetve történeti és építészeti értékük miatt, és mivel a fő épületet - a kastélyt - sok freskó díszíti. Amellett, hogy a középkor és a reneszánsz öröksége, napjainkban az épített kulturális örökség helyreállítási és fejlesztési kutatásainak és tanulmányainak a referenciahelye. 2.8 ábra: Zena kastély, freskós szalon
4
Spanyolország Vizsgált épület: Capela Xeral das Ánimas, Santiago di Compostela A Capela Xeral das Ánimas Santiago di Compostelaban található La Coruña tartományban, Spanyolország északnyugati részében. Éghajlata tipikusan óceáni, enyhe hőmérséklet és nedves, párás körülmények jellemzik. A Capela Xeral das Ánimas építése az 1784-es években kezdődött. Santiago történelmi belvárosához tartozik, mely hivatalosan is a Világörökség része.. 2.9 ábra: A Capela Xeral das Animas
Egyesült Királyság Vizsgált terület: Shrewsbury Shrewsbury Shropshire regionális központja, amely egy elszórt lakosságú vidéki grófság Anglia és Wales határán. A város központját szinte teljesen körbeveszi a Severn folyó kanyarulata. A város, melynek legnagyobb része védett területnek van nyilvánítva, a tartomány örökségét és építészeti stílusát képviseli. Shrewsbury-ben több mint 660 műemlék és XIII. századi történeti városfal található. A vizsgált területen 521 épület műemlék vagy védett, a középkori favázas épületektől Györgykorabeli városi házakig és viktoriánus teraszokig. 2.10 ábra: Jellegzetes shrewsbury-i épületek
5
SECHURBA Ismertető
3. Szabályozás és nemzeti politika 3.1. Tervezési jogszabályok
A történeti épületek fenntarthatóságának javítása előtt álló legfontosabb akadálynak az azok védelmére megalkotott jogszabályok tekinthetőek. A kulturálistörténelmi örökség védelmével kapcsolatos jogszabályok definíciójuk szerint korlátozzák az ezen épületekben és területeken végrehajtható beavatkozások mértékét.
Ennek a projektnek a legfontosabb eredménye annak a bemutatása, hogy lehetséges a jogszabályi keretek között fenntartható beavatkozásokat végezni. Európában a jogalkotásban meglévő különbségek miatt nincs közös módszertan, amit követni lehetne, azonban minden vizsgált országban a történeti épületek és területek vonatkozásában a jogszabályokban hasonló védelmi szinteket alakítottak ki. A következőkben megadtuk a tervezési jogszabályokra vonatkozó kulcsfontosságú tényezőket partnerországonként a védett épületek és területek vonatkozásában:
Bulgária Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
A Kulturális Örökségi Törvény 6. paragrafusa a kulturális műemlékek használatáról és bemutatásáról – szabályozza a műemlékek használatát, fenntartását, valamint a látogatóknak való bemutatását figyelembe véve azok tudományos, történeti és művészi értékét.
A Területrendezési Törvény 17. paragrafusa a lakott területeken kívül lévő műemlékek használati korlátainak és védelmi szabályozásának megállapításáról – a lakott területek építészeti határain túl található egyedüli vagy csoportos műemlékek megvédését és beépítését szabályozza, valamint a használat kereteit szabja meg.
A 11. paragrafus a kulturális műemlékeken elvégzett javítási és konzerválási munkálatok elfogadására vonatkozó rendről – a kulturális műemlékeken elvégzett restaurálási és védelmi munkálatok Kulturális Emlékek Nemzeti Intézete általi elfogadásával kapcsolatos kérdéseket szabályozza.
6
Dánia Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
Az épületek és a városok környékeinek megőrzéséről és védelméről szóló törvény
A védett épületeken és területeken kívül az önkormányzatnak lehetősége van a rendezési tervbe felvenni a megőrzésre érdemesnek nyilvánított épületeket és területeket, így biztosítva, hogy ezek a jövőben is létezzenek.
Az adott épületnek legalább 50 évesnek kell lennie, hogy felkerülhessen a védettségre kijelölt épületek listájára, de kivételes esetben fiatalabb épületek is lehetnek védelemre érdemes épületek, ha különleges értékkel rendelkeznek.
A rendezési terv egy eszköz, amit egy adott földrajzi területen belül a fejlődés irányítására használnak.
Amikor az adott épületet védelemre érdemesnek nyilvánítják, csak a külseje védett, ha azonban műemléknek nyilvánítják, a védelem az épület egészére értendő.
Ez lehet szélesebb terület, vagy egy külön ingatlan. •
A terület és az épületek engedélyezett használatát
A helyi jelentőséggel rendelkező épületekért az önkormányzat, míg a nemzeti jelentőségűekért az Örökségi Iroda felel.
•
Hol és hogyan végeznek új építkezést
•
Mely épületeket kell megőrizni
•
Hogyan kell használni a nem fejlesztett területeket
A kerületi terv megszabja
Az Örökségi Iroda engedélyére van szükség a védett épületek külső és belső megváltoztatásához, az általános karbantartáson kívül, mint egy kijelző felállítása, vagy egy ablak cseréje. A védelmi értékkel rendelkező épületet nem lehet lebontani, csak a helyi hatóságok speciális engedélyével. Dániában kb. 300 000 házat értékeltek védelemre érdemesnek.
Görögország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
A műemlék épületeket a Kultúra és Turizmus Minisztériuma, valamint a Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium jelöli ki.
A vizsgált területet régészeti területként határozták meg (a Kultúra és Turizmus Minisztériumában) és Athén történelmi központjának a részeként (A Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztériumban).
A műemlék épületekben végzendő munkálatokra a Kultúra és Turizmus Minisztériumától, valamint a Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztériumtól és a Régészeti Bizottságtól kell engedélyt kérni. Ugyanez vonatkozik az épület rendeltetésének megváltoztatása esetére is (kivéve a lakóépületeket).
Ennek megfelelően minden felmerülő beavatkozás a két minisztérium speciális jogszabályi előírásai alá tartozik. A terület nagyobb része különleges szabályozás alá tartozik (ΦΕΚ 233 Δ΄/ 9.4.1998), amely meghatározza a követelményeket és megkötéseket a földterület használatát és az épületek építését illetően.
A műtárgyak és kulturális örökség védelméről szóló új N.3028/2002 (ΦΕΚ 153/A/28.6.2002) régészeti törvény először állít fel új kritériumokat a kulturális örökségi vagyonon történő beavatkozásokkal kapcsolatban, például a konzerválási beavatkozások minőségellenőrző rendszereinek felállításával.
A szabadban végzett munkálatok végzésére a meghatározott történeti területen belül a fent említett kormányzati testületek hivatalos engedélyére van szükség.
7
SECHURBA Ismertető
Magyarország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
Az épületekre vonatkozóan a kulturális történelmi örökség két szintjét különböztetik meg:
A Védett területen lehetőség van a megőrzés körülményeinek meghatározására, mely irányba nyíltabb a jogszabályozás.
a) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyilvántartott épületek
Az Önkormányzatnak szintén jogában áll meghatározni a helyi védett épületeket és területeket, amelyekre speciális jogszabályokat hozhatnak.
b) A helyi önkormányzatok által helyileg védett épületek A műemléképületekkel kapcsolatos összes tervezési munkát a KÖH-nek kell engedélyeznie és ellenőriznie, a beavatkozások pedig a KÖH képviselőinek felügyelete alatt mehetnek végbe. A Hivatal többnyire semmiféle változtatást nem engedélyez, úgy a belső, mint a külső szerkezetben és kinézetben, sőt gyakran meghatározza az építési anyagokat is.
Olaszország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
Olaszországban a vezetés 4 szintjén - állam, régiók, tartományok és önkormányzatok – oszlanak meg a felelősségek a kultúra területén.
Az Örökségi Minisztérium munkáját 2 tanácsadó testület segíti széleskörű képviselettel: az Örökségi és Tájképi Legfelsőbb Tanács és az Előadóművészetek „Consulta”-ja.
Nemzeti szinten a kulturális szektorban az adminisztratív munkát 4 minisztérium látja el. A kulturális–történelmi örökség az Örökségi Minisztérium és a Kulturális tevékenységek Minisztériuma felelőssége alá tartozik.
A perifériás miniszteri struktúrát 20 régióból 17–ben a Kultúrális Javak és Tájképek Regionális Igazgatóságai - amelyek csak az örökségi kérdésekben felelősek, - és a helyi szuperintendánsok képviselik.
8
Spanyolország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
A Történelmi Örökség Törvénye szabályozza jelenleg a kulturális örökség védelmét Spanyolországban. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy az autonóm közösségek saját regionális törvényeket hozzanak ebben a témában.
A régiók és az önkormányzatok megosztják a felelősséget a kultúra területén is a városfejlesztési jogszabályok kidolgozásával. Az e törvényekből alkotott védelmi rendszer az adminisztratív intézkedések (tilalmak, megőrzési rendeletek stb.) és ösztönzések kombinációján alapul (pl. a ”kulturális 1%”, amely támogatja a konzerválás költségét az összes közmunka költségének egy százalékával).
(Az Alkotmánybíróság szerint a kulturális ingatlanok az egész ország nemzeti örökségének a része, ezért a kormányzás két szintje együtt kell működjön). Mégis a közösségek többsége saját törvényhozást vezetett be: Baszkföld (7/1990 tv.); Kasztília - La Mancha (4/1990 tv.); Andalúzia (1/1991 tv.); Katalónia (9/1993 tv.); Galícia (8/1995 tv.); Valencia közössége (4/1998 tv.); Madrid (10/1998 tv.); Baleárszigetek (12/1998 tv.); Kanári-szigetek (4/1999 tv.); Extremadura (2/1999 tv.); Aragon (3/1999 tv.); Asztúria (1/2001 tv.); és Kasztília–Leon (12/2002 tv.).
Egyesült Királyság Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai
A védett területekre vonatkozó jogszabályok
A műemlék épületeket az Államtitkár jelöli ki, de bárki pályázhat egy épület nyilvántartásba vételére, bár általában ezt a helyi hatóságok teszik. Egy műemlék épület olyan szerkezet, amit hivatalosan is különleges építészeti és történeti értékűnek határoznak meg.
A Konzervációs Területek kijelölése lehetővé teszi a helyi hatóságoknak azon területek megvédését, amelyeket helyi szinten jelentősnek tekintenek. Hivatkozhatnak a 4 (2) paragrafus iránymutatásaira, amely további megkötéseket ad a területen a fejlesztési engedély kiadására. Konzervációs Területi Engedélyt kell kérni a területen nyilvántartott és nem nyilvántartott épületeken végzendő különféle tevékenységekhez. Ezek olyan munkákat foglalnak magukban, amelyek befolyásolhatják a terület jellegét és megjelenését, mint például ajtók és ablakok cseréje, tetőtér-bővítés, tetőablakok és tetővilágítók beépítése, külső burkolás és a tetővonal megváltoztatása, valamint az épületek bontása.
A regisztrálás több foka létezik a megőrzést igénylő tárgy tulajdonságaitól függően. Nagyjából minden 1700 előtt épült és a legtöbb 1840 előtt épült épületet magában foglal. Az 1840 és 1939 között épülteket abban az esetben választják ki, ha jelentős építészek munkái, vagy ha magas színvonalúak és különösen figyelemre méltóak. Minden külső és belső munkához, amelyek a városrendezési hatóságok megítélése szerint egy nyilvántartott épület jellegét befolyásolnák, műemlék épületi engedélyre van szükség. Az I., vagy II. osztályba besorolt nyilvántartott épületeken végzendő munkák jóváhagyásához az Angol Örökséggel (English Heritage) kell konzultálni. A templomok egyházi kivétel tárgyát képezik és ezért nem szükséges műemlék épületi engedélyt kérni rájuk, de pl. napelemek felszereléséhez engedélyre van szükség a városfejlesztési törvény és az egyházi bíráskodás törvényével megegyezően, ideértve az Egyházmegyei Tanácsadó Testülettel való egyeztetést is (DAC).
9
SECHURBA Ismertető
3.2 Szabályozás és fenntarthatóság változtatáshoz, a helyi hatóságoknak kedvezőbben kell tekinteniük az olyan beavatkozásokra, amelyek nettó általános környezetvédelmi nyereséghez vezetnek.
A 2009-ben az EPBD-ben (az épületek energiajellemzőinek európai direktívája) bekövetkezett változások továbbra is kizárják a történeti városrészeket és műemlékeket a fenntartható beavatkozások kötelező keretéből; ennek ellenére maximális célokat tűztek ki az energiahatékonyságra az építési szektorban, és a vizsgált területeken nagyszámú középület van műemléknek vagy történeti jelentőségűnek nyilvánítva, növelve ezen a területen a jogalkotási kezdeményezések támogatásának és az ismeretek gazdagításának a szükségességét.
Az 5. Tervezéspolitikai Nyilatkozat elismeri a történeti vagyont, mint a nemzeti örökség fontos részét, és hogy azok folytonos használata biztosítva legyen a jövőben is, meg kell őrizni azokat és fel kell újítani, hogy megfeleljenek a jövő elvárásainak. A kormány ösztönzi a helyi hatóságokat a klímaváltozás okozta hatások csökkentésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, törekedvén a történeti vagyon változtatására és újbóli felhasználásukra a széndioxid-kibocsátás lecsökkentésének és a fenntartható fejlődés biztosításának érdekében. A helyi hatóságoknak segíteni kell a történeti épületek tulajdonosait olyan alkalmas megoldások megtalálására, amelyek mérséklik a klímaváltozást, ugyanakkor védik az épület történelmi jelentőségét.
A történeti épületek energiatanúsítványával és az energiajellemzőinek számítási eljárásával kapcsolatban minden jövőbeli megközelítésnek el kell fogadnia a számítási módszerek bizonyos engedményeinek a szükségességét, amelyek figyelembe veszik ezen épületek sajátos jellemzőit, amelyek nagymértékben befolyásolják azok energetikai tulajdonságait, mint például a nagy belmagasság, a hőtehetetlenség, a természetes belső nyereségek és a történeti épületek térbeosztása.
Az energiahatékonysággal kapcsolatban Balcsik Önkormányzata elfogadta az Energiahatékonyság 2010–2011 Programot (49. Jegyzőkönyv 609. határozata /2010.05.28.) amelyben a történeti jelentőségű önkormányzati épületek különleges helyzetben vannak, és külön kezelik azokat.
Az Egyesült Királyságban a nemrég közzétett tervezési iránymutatás (PPS5 - 2010) a fenntarthatóságra teszi a nagyobb hangsúlyt, és amikor kérelmekre kerül sor a védett épületekben vagy területeken való
4. Pénzügyi mechanizmusok A fenntartható technológiák történeti épületekbe való integrációjának másik fő akadálya a finanszírozás. Gyakran az ilyen épületekhez ajánlott anyagok drágábbak a szabványos anyagoknál, ami a finanszírozást még fontosabbá teszi. Ezért nagy jelentősége volt a támogatási lehetőségek vizsgálatának minden országban.
Különböző lehetőségek vannak a RES (Megújuló energiaforrások) és RUE (Ésszerű Energiafelhasználás) finanszírozására a történeti épületekben. Ezek például a következők: támogatások, átvételi tarifák, ESCO-k, a közösségek megosztási terve és az Európai Befektetési Bank általi finanszírozás. Néhányat közülük az alábbiakban részleteztünk.
4.1 Támogatások A SECHURBA partnerországaiban lehetőségek nyíltak a RES és a RUE finanszírozására. A finanszírozás 25 módját lehetett megállapítani. Elfogadjuk, hogy ez nem egy végleges lista, és hogy a jelenlegi gazdasági helyzet gyakori változtatásokra kényszerít (néhány program már befejeződött a projekt kezdete óta, így az alábbi táblázatban nem szerepelnek), de ezek a pénzügyi sémák széles skáláját adják, amelyeket ki lehet vagy lehetett használni a
fenntartható beavatkozások finanszírozására a történeti (és nem történeti) épületekben. Az áttekintett finanszírozási lehetőségek nagy részben a lakóházakra vonatkoznak (42%), míg a középületek finanszírozása elég csekély (12%).
10
4.1. ábra: Régió/nemzet szerinti bontás
4.2 ábra: Finanszírozás szektoronként
•• ••
•• ••
Nemzeti 80% Regionális 8% Magán 4% Helyi 8%
Lakossági 42% Regionális Középület 12% Kereskedelmi 4% Lakossági és Kereskedelmi 42%
Nagyon kevés célzott támogatás van a kulturális örökséggel kapcsolatosan, és a meglévők is főleg restaurálással és javításokkal kapcsolatosak, nem pedig a fenntarthatóság javításával, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkentésével.
Mint a fenti diagramból látszik, a források nagyrészt nemzeti szinten vannak. Amikor regionális szintűek, a pénzügyi támogatások gyakran az európai strukturális alapokkal vannak összekapcsolva. Dániában a finanszírozás nagy részét magánalapok vállalják. Léteznek olyan támogatások is, amelyek az Állami Szerencsejáték Programjával vannak kapcsolatban (Egyesült Királyság).
Görögországban például további ösztönzők vannak a műemlékekkel kapcsolatos beavatkozásokra, még abban az esetben is, ha azok nem az energetikai témára fókuszálnak. A műemlék épületekre – kereskedelmi vagy lakóépületekre egyaránt –léteznek pénzügyi ösztönzők nemzeti szinten a Környezeti, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium finanszírozásával a nemzeti és regionális programokon keresztül. Ezek pénzügyi és adminisztratív ösztönzők. A pénzügyiek a nyilvántartott épületekre szabott kölcsönökből, épületegyütthatók transzferéből, adókedvezményekből stb. állnak.
Néhány pályázati támogatás nagyon specifikus és csak az energiahatékonyságra összpontosít, pl. a kazánok cseréje nagyon sikeres az Egyesült Királyságban és Dániában. Szigetelési támogatások, mint a CERT (széndioxidkibocsátás csökkentési célja) által támogatott programok az Egyesült Királyságban üreges falak és tetőterek szigetelésére ajánlanak megfizethető megoldásokat, viszont korlátozott lehetőségeket nyújt a tömör falak szigetelésére, vagy a természetes anyagok felhasználására. Az Egyesült Királyságban egy másik hátráltató tényező az ÁFA felszámítása a már meglévő ingatlanok felújítása esetén, miközben ez nem érinti az újonnan épült ingatlanokat.
(www.minenv.gr/5/56/g5610.html)
A 4.3 ábra a következő oldalon a RES és RUE finanszírozás létező formáit foglalja össze a pályázáshoz szükséges információkat tartalmazó weboldalak linkjeivel együtt.
11
SECHURBA Ismertető
4.3. ábra: A jelenlegi fenntartható energia-beavatkozásokkal kapcsolatos, partnerországokban található támogatási sémák táblázata
Állam
Épület fajtája
Link
Határidő
Lakóépület
http://efficienzaenergetica. acs.enea.it
2012
Tárgy
Elnevezés
Forrás
Mechanizmus
Olaszország
RES és RUE
Detrazione IRPEF
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Olaszország
RES és RUE
Fesr Program
Regionális
Vagyoni támogatás
Lakó és http://fesr.regione.emiliakereskedelmi romagna.it épületek
UK
RUE
Melegfront
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakóépületek www.warmfront.co.uk
UK
RUE
Shropshire melegen tartása
Nemzeti
Támogatás
Lakóépületek
UK
RUE
Pályázatok imaházak felújítására
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Kereskedelmi www.hlf.org.uk
Görögország
RUE
Exoikonomo kat' oikon
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakóépületek
Görögország
RUE
Exoikonomo
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Görögország
RES és RUE
Energiamegtakarítás Középületekben
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Bulgária
RES és RUE
Energia hatékonyság bolgár frontja
Nemzeti
Bulgária
RES és RUE
Operatív program „Regionális fejlesztés”
Dánia
RES és RUE
Dánia
Dánia
www.keepshropshirewarm. org
2013 Folyamatos Folyamatos Folyamatos
www.ypeka.gr/ Default.aspx?tabid=526
2011 - 2013
Középület
www.ypan.gr/c_announce/ 45_5395_cms.htm
2011 - 2013
Középület
www.epperaa.gr
2011. Márciusban Indul
Vagyoni támogatás
Lakó és kereskedelmi www.bgeef.com épületek
Folyamatos
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakó és kereskedelmi www.bgregio.eu épületek
Folyamatos
Kialakított környezet
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakó és kereskedelmi www.energinet.dk épületek
Folyamatos
RUE
Kulturális Örökség Központja
Nemzeti
Támogatás
Lakó és kereskedelmi www.kulturarv.dk épületek
Folyamatos
RES és RUE
Magánfinanszírozás
Magán
Vagyoni támogatás
Lakó és kereskedelmi www.byfo.dk épületek
Folyamatos
Real Decreto
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakóépületek www.mviv.es
2012
Nemzeti
Vagyoni támogatás
Lakóépületek www.energiakozpont.hu
Folyamatos
Folyamatos
Spanyolország
RES
Magyarország
RES és RUE
Zöld Beruhàzàsi Program
Magyarország
RES és RUE
KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) 1-5 pályázatok
Regionális
Vagyoni támogatás
Lakóépületek www.energiakozpont.hu
Magyarország
RUE
Társasház Felύjítàsi Program
Helyi
Vagyoni támogatás
Lakóépületek www.budapest.hu
12
Évente főleg tavasszal
4.2 Átvételi tarifák A megújuló energiák finanszírozásának másik módja a nemzeti átvételi tarifák rendszerén keresztül lehetséges. A tarifával a megújuló energia előállatójának fizetnek a saját előállított elektromos energiájáért, valamint kiegészítő támogatást kap kWh-nként a többletenergia országos hálózatba való betáplálásáért. A tarifa szintje a különböző országokban széles skálán mozog. Az alábbiakban egy a PV rendszer után történő fizetésen alapuló összehasonlítás található, mivel ez a legelterjedtebb technológia a villamos áram előállítására a városi területeken.
4.4. ábra Az átvételi tarifák magyarázata
Dánia Egy magánfogyasztó PV tarifája 0,5 DKK (0,06 €) egy kWh-ra maximum 6 kWp teljesítményű rendszer esetén, ami kb. 40 m²-nek felel meg. Annak ellenére, hogy viszonylag alacsony a tarifa, a PV panelek beépítése rentábilis a legtöbb háztartásban, mivel kb. 1,9 DKK-t (0,25 €) takarítanak meg kWh–nként az energiaszolgáltatók által megszabott árból azáltal, hogy saját villamos energiát állítanak elő.
Olaszország Az átvételi tarifák 36 és 49 € cent/kWh között változnak a PV berendezés méretétől és az építészeti integráltság fokától függően. 2011. január 1-jétől az árak az alábbiak szerint alakulnak: A Teljesítmény
Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság kormánya 2010 áprilisában igen magas szintű ösztönző tarifát vezetett be Európa legtöbb országához képest - 41p/kWh (0,48 €) kis PV rendszer esetén. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb lakossági tarifákat:
(kWp)
B
C
2010.12.31 és 2011.04.30. között beszerelt rendszerek
2011.04.30. és 2011.08.31. között beszerelt rendszerek
2011.08.31. és 2011.12.31. között beszerelt rendszerek
PV épületeken
PV épületeken
PV épületeken
Egyébtelepek
€/kWh
Egyébtelepek
€/kWh
Egyébtelepek
€/kWh
Tarifa szintje (€/kWh)
Tarifa időtartama (évek)
1≤P≤3
0,377
0,339
0,360
0,322
0,342
0,304
0,358
0,321
0,341
0,303
0,323
0,285
≤4 kW (felújítás)
20 < P ≤ 200
0,48
25
200 < P ≤ 1000
0,355
0,314
0,335
0,309
0,314
0,266
Napenergiás ≤4 kW (új elektromosság építkezés) (PV)
0,42
25
1000 < P ≤ 5000
0,351
0,313
0,327
0,289
0,302
0,264
P > 5000
0,333
0,297
0,311
0,275
0,287
0,251
Szigetüzemű PV
0,34
Technológia Napenergiás ektromosság (PV)
Méret
0,402
0,362
0,391
0,347
0,380
0,333
3 < P ≤ 20
* Az Euro árfolyama 2011.01.05-én
25
* Az Euro árfolyama 2011.01.05-én Az Egyesült Királyságban a tarifák bevezetése óta hatalmas az érdeklődés a nagy napenergia-parkok kialakítására akár 40 hektáros méretekig is. Ösztönző, hogy az ár felújítás esetén magasabb, mint új építésnél.
Mint látható, a támogatás mértékének csökkenése figyelhető meg a napelemeknél, amit az „Új Energiaszámla 2011-13” közölt. 2011-ben három különböző tarifa lesz 6%-os csökkentéssel minden négyhónapos periódusban, amit évi 6%-os csökkentés fog követni 2012-ben és 2013-ban.
13
SECHURBA Ismertető
Görögország
Bulgária
Görögországban az épületekre szerelt PV panelek átvételi tarifája a következő:
A bolgár jogszabályoknak megfelelően a megújuló energiaforrások által előállított elektromos energia támogatott tarifái a következők:
Napelem panelek épületekben Méret
Tarifaszint (€/kWh)
PV plants up to 5 kW p – 792.89 BGN/MWh (€0.40 PV telepek 5 kWp–ig – 792,89 BGN/MWh (0,40 €/kWh)
A tarifa időtartama (években)
< 10 kWp
0,55
25
10 to <=100 kWp
0,41943
20
> 100 kWp
0,37282
20
PV telepek 5 kWp felett – 728,29 BGN/MWh (0,37 €/ kWh) * Az Euro árfolyama 2011.01.05-én Megújuló fűtés ösztönzése
Magyarország
Az Egyesült Királyság az első ország, amely bevezette a megújuló energiaforrásokból nyert fűtésre vonatkozó tarifát. 2011 júniusában indul a program, de a 2009. július után beszerelt rendszerek már 2011 áprilisától igényelhetik a tarifát.
Magyarországon az átvételi tarifa csupán kb. 10 € cent/kWh, ezért jelenleg kevésbé sikeres az ösztönzés a megújuló elektromos energia beszerelésére. 2011. január 1-től az újonnan bekapcsolt rendszerek a következő fizetségre jogosultak: •
Napelemek: 29,84 HUF/kWh (0,108 €/kWh).
•
< 20 MW rendszerek és szélgenerátoros rendszerek 20 – 50 MW teljesítményig: 12,18 – 33,35 HUF/kWh (0,044 – 0,121 €/kWh) a helytől és az időtartománytól függően.
•
20 – 50 MW teljesítményű rendszerek 9,74 – 26,67 HUF/kWh (0,035 – 0,097 €/kWh) a helytől és az időtartománytól függően.
A tervezett tarifaszintek az alábbiak: Technológia
Spanyolország Spanyolországban az átvételi tarifa mértéke elég magas, de az eljárás elég bonyolult. Jelenleg a spanyol elektromos hálózathoz történő hozzáférés számos kormányzati engedélyt és a helyi villamos energiaszolgáltató vállalattól kapott meghatalmazást igényel. Ez utóbbi felel a rendszer elektromos hálózatba való bekötéséért, de általában a bürokrácia és az energiaszolgáltató vállalatok vonakodása lassítja a megújuló energiarendszerek alkalmazásának folyamatát. A tarifa a rendszer fajtájától függ és az RD 1578/2008 szabályozza: Technológia
Méret
Tarifa
Tetőre szerelt PV-k
0-20kW
0,34€/kWh*
Tetőre szerelt PV-k
21-2000kW
0,32 €/kWh
Földre szereltek
0,32 €/kWh
14
Méret
Tervezett tarifa (€ cent / kWh)
A tarifa időtartama (években)
Szilárd biomassza
45kW-ig
10
15
Biogáz
45 kW-ig
6
10
Talajszondás hőszivattyúk
45 kW-ig
8
23
Légforrású hőszivattyúk
45 kW-ig
8
18
Napkollektor
20 kW-ig
21
20
4.3 ESCO-k Egy energiaszolgáltató társaság (ESCO) energiaszolgáltatást (pl. fűtést) nyújt/ad el a puszta energia helyett. Ez pl. magában foglalhatja a fűtőberendezés és a tüzelőanyagok biztosítását, a karbantartást, valamint energiamegtakarítási intézkedéseket. A legfontosabb ebben az összefüggésben az, hogy ez ösztönzést nyújt a társaságnak arra, hogy felújításokat finanszírozzon és alkalmazzon, hogyha ezek gazdaságosabbá teszik a szolgáltatást. Ez a szolgáltatás alkalmazható lakó- és üzletházaknál egyaránt. Délkelet-Angliában Woking városában a helyi közösség tanácsa ESCO-t hozott létre olyan energiaközpontokon keresztül történő energiaszolgáltatás nyújtására, amelyek kogenerációs (CHP) egységekből állnak, így látva el a helyi lakosságot hő- és elektromos energiával. Ez egy vegyesvállalat, 90%-ban Thameswey és 10%-ban a Xergi Limited tulajdona, amely egy energiaközpontokat építő és működtető dán cég. További információ a honlapukon található: www.thamesweyenergy.co.uk
Annak ellenére, hogy Bulgáriában az ESCOszerződések még nem terjedtek el széles körben, hasznos eszközök lehetnek, amelyek segíteni tudnak az önkormányzatok és a vállalkozások együttműködésében. Dobrics városában például 3 óvoda kerül felújításra és lesz átalakítva energiahatékony épületté ESCO-szerződésen keresztül. A Dobrics-i önkormányzat az UBBSLA tagja, amely a partnerünk Bulgáriában. Magyarországon több ESCO-projekt létezik, amelyeket a HUNESCO Kft. vezet. Az egyik ilyen példa egy projekt, amely 4 tízemeletes panelházból áll összesen 768 lakással. A hőenergia-igény csökkenése nagy: 45%. A befektetés 4,2 millió Euró volt, ami a következőket foglalta magában: jó hőszigetelésű ablakok, falak szigetelése, melegvíz-hálózat, fűtésszabályozók, szellőzés, radiátorok és fűtőrendszerek.
4.4 Közösségi energiaprojektek Az Egyesült Királyságban számos közösségi tulajdonú megújuló energia program létezik. Ezeket szövetkezettekként hozták létre, amelyek részvényeket bocsátanak ki a helyi közösség tagjainak, hogy növeljék a közösségi szintű megújuló energiaprojektek finanszírozását.
tagjai vásároltak részvényeket a szélfarmban. A több mint 2400 részvénytulajdonos összesen 4,6 millió £-ot fektetett be, és 3,8 millió £ kölcsönt vettek fel a Takarékszövetkezettől.
Egy jó példa a Westmill Wind Farm Cooperative Oxfordshire-ben. A szélerőmű felépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges pénzt egyrészt bankkölcsönnel fedezték, másrészt a WWF szövetkezet
További részletek erről és más programokról a pénzügyi beszámolóban (D9) találhatóak, ami a projekt weboldaláról letölthető.
4.5 Finanszírozás az Európai Beruházási Banktól Hogy előmozdítsák a megújuló energiába való helyi szintű befektetési alapokat, az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) megalapították az ELENA szakmai segítségnyújtási konstrukciót (European Local ENergy Assistance), amit az IEE (Intelligent Energy Europe) programon keresztül finanszíroznak. Az ELENA finanszírozás részben fedezi a szakmai támogatás költségeit, ami a beruházási program előkészítéséhez alkalmazásához és finanszírozásához szükséges, pl. megvalósíthatósági és piackutatások, a programok strukturálása, üzleti tervek, energiavizsgálatok és pályázatok előkészítése.
4.5. ábra: A finanszírozás lehetséges útja az EIB-től Chieti tartományban
A projektpartnerek Chieti tartományban javasolják az állami-magán partnerség (PPP) EIB finanszírozáson keresztüli beindítását a lakóépületek és állami létesítmények energiamegtakarításához és megújuló energiaforrásokkal való energiatermeléséhez. A javasolt terv az alábbi folyamatábrán látható.
15
SECHURBA Ismertető
4.6 Sikeres finanszírozási mechanizmusok a partnerországokban E projekt keretében különféle példákat gyűjtöttünk olyan meglévő és jövőbeni finanszírozási sémákra, amelyek az épületek fenntartható energiás beavatkozásait támogatják. Némelyiket az alábbiakban mutatjuk be. Bolgár alap az energiahatékonyságra (BAEH) A bolgár energiahatékonysági alap energiahatékonysági beruházásokat finanszíroz, az üvegházhatást okozó gázok lényeges csökkentését célozza és egy működő energiahatékonysági piac fejlesztését támogatja Bulgáriában. A BAEH pénzügyi forrásait az épületek felújítására, a fűtési és elosztási rendszerek javítására, utcai világításra, az ipari folyamatok energiahatékonyságát javító beruházásokra használják fel. Több mint 40 sikeres, az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos példa van. 2009 végén a bolgár energiahatékonysági alap 77 projektet finanszírozott 22 millió BGN összértékben (11 248 730 €). Közöttük 33 önkormányzati projekt, 33 vállalati ügyfél, 5 kórház és 6 egyetem volt. A Dán Örökségi Alap példája: a kulturális örökség központja Ez egy sikeres dán program, amely főleg a történeti épületek megőrzésére irányul. Az Örökségi Ügynökség és a helyi hatóságok kijelölhetnek megőrzésre érdemes épületeket. Ezt a lehetőséget a helyi várostervezéssel kapcsolatban használják, hogy megvédjék a fontosabb helyi vagy regionális jelentőségű épületeket. Az épületek többségét a SAVE módszer alapján (Survey of Architectural Values in the Environment) jelölték ki megőrzésre érdemesnek. Közvetlen támogatás az állami szektortól: A megőrzésre érdemes épületek tulajdonosai a Kulturális Örökség Központjánál pályázhatnak gazdasági támogatásra ezen épületek felújítására. Dániában az energiahatékony épületek felé ösztönöz a nagy energiafogyasztású épületekre alapuló adó bevezetése is, ami talán ösztönözni fogja az épületfelújítási programokat.
EXOIKONOMISI KAT’ OIKON & EXOIKONOMO, Görögország (OTTHONI MEGTAKARÍTÁSI TERV ÉS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A KÖZÉPÜLETEKBEN) Görögországban az „Otthoni megtakarítási terv” várhatóan jelentős segítség lesz az állam energiamegtakarítási céljainak eléréséhez. A program az Európai Parlament és Tanács új, (EC) 397/2009 számú, 2009. május 6-án elfogadott európai előírásán alapszik, mely szerint lehetőség van pénzügyi támogatást kapni az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól a lakónegyedek energiahatékonyságát javító tevékenységekre. A program célja nemcsak az épületek beavatkozásain keresztüli energiamegtakarítás, hanem az ésszerű energiahasználattal kapcsolatos tájékozottság növelése a polgárok energiatudatosságának növelésével, jelentősen hozzájárulva az Energiahatékonysági Cselekvési Tervben (EEAP) lefektetett cél eléréséhez, melynek értelmében 2016-ig a 2001-2005 közötti átlagfogyasztáshoz képest 9% energiát kell megtakarítani. Továbbá az energiamegtakarítási program a középületekben (EXOIKONOMO) katalizátorként fog szolgálni a tájékozottság növelésében az állami szektorban az energiahatékonyság és a megújuló energiák középületekbe való bevezetésével, amelyek nagy energiafogyasztóknak számítanak. Ezek a programok műemléki és történeti jelentőségű épületeket foglalnak magukban, amelyek fenntartható felújítására kerül majd sor. Ez a program 2011-ben indul, és a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium fogja finanszírozni a Stratégiai Referenciakeret (ESPA) 2007–2013-on keresztül. REAL DECRETO A Real Decreto (Királyi Határozat) 2066/2008 egy spanyol terv az energiahatékonyság javítására a megújuló energiarendszerek és energiacsökkentő technológiák meglévő épületekbe való integrálásával, és következésképpen a foglalkoztatottság javítására. A terv célja 2 250 000 házat felújítani és 150 000 épületet lakhatóbbá tenni. Különös figyelmet fordítanak a történeti központok örökségére, melyeknél egyedi hozzáállásra van szükség, mely nincs benne a jelenlegi normatív keretben. A terv az „öko-környezet” szempontjából vizsgálja az energiahatékonyság koncepcióját, amely nemcsak az épületet nézi, de a környékét és a város egészét is.
16
ZÖLD BERUHÁZÁSI PROGRAM, Magyarország
DETRAZIONE IRPEF, Olaszország Olaszországban a 2008. évi Pénzügyi törvény 55%-os adócsökkentést és ÁFA-csökkentést ad a nemzeti örökséghez tartozó épületek felújításakor. Ezt a programot nemrég meghosszabbították 2012. december 31-ig. A javaslat kiterjeszti az adókedvezmények körét a téli klímarendszerek biomasszás fűtésűre való cseréjére is. Az adócsökkentés az elvégzett beavatkozás fajtájától függ, a felső határok 30 000 €-tól 100 000 €-ig terjednek.
Ez a Magyarországon kidolgozott finanszírozási mechanizmus a lakóépületek fenntartható energetikai beruházásainak fejlesztését igyekszik megvalósítani. A felújításra fordított beruházások 30%-a vissza nem térítendő támogatás, de az egész büdzsére is vannak bizonyos határok. Ha a felújítás eléri a B, A vagy A+ fokozatot, további 30%-os extra támogatást lehet kapni.
Az ENEA (Nemzeti ügynökség az új technológiákra, energiára és fenntartható gazdasági fejlődésre) 2008-as felmérése azt mutatja, hogy az így támogatott ingatlanok nagy része lakóház volt.
Épülethasználat
4.6. ábra: Támogatott beavatkozások szektoronként Olaszországban
A beavatkozás fajtája szerinti felosztás megmutatja, hogy az ENEA által támogatott beavatkozások többsége az épületek különböző részeinek kicserélésével (48%) kapcsolatos, majdnem 120 000 az összes 248 000-ből; megközelítőleg 73 000 gyakorlat, az összes 29%-a tartalmazza a fűtési rendszerek cseréjét; 43 000, az összes 18%-a tartalmazza napkollektor panelek felszerelését. Úgy ítélik meg, hogy az épületek energiahatékonyságát javító kivitelezésekkel elérhető energiamegtakaritási potenciál 20-40% nagyságrendű kWh/m2év-ben számolva.
4.7 Pénzügyi ösztönzők a történeti területeken Egy régi városban mindig vannak történelmi és kulturális megkötések, melyekhez előzetes felmérésre van szükség, amelyeket nem mindig lehet finanszírozni adókedvezménnyel vagy átvételi tarifával, és a bonyolult projektek megtérülési ideje néha nem teszi kifizetődővé az új technológiákat.
szempontokkal kapcsolják össze. A finanszírozás gyakran különálló szektoronként történik, ámbár az utóbbi években ez változott, különösen a turisták elszállásolásának fejlődésével kapcsolatban, ami az EMAS és/vagy az ECOLABEL FOR TOURIST SERVICES kritériumaiban szerepel, amelyek olyan környezetvédelmi menedzsment rendszerek, melyek előnyben részesítik a RES és RUE technológiák használatát.
Azonban a történeti városközpontokban a lakossági, kereskedelmi és kulturális szolgáltatások keresztezik egymást, ahol az építészeti erőforrások támogatását és fejlesztését gyakran különféle turisztikai
17
SECHURBA Ismertető
5. Energetikai vizsgálatok és javaslatok A történeti épületekben megvalósítható energiatakarékossági megoldások sokakat érdekelnek az épületállományban lévő nagy arányuk következtében. Gyakran alakítanak ki múzeumokat, színházakat, templomokat, irodaépületeket, egyetemeket és szállodákat történeti épületekben.
A történeti épületek tanulmányozása, tervezése és felújítása átfogó megközelítést igényel, mely figyelembe veszi az építészeti, kulturális, energetikai és gazdasági megvalósíthatóságot. Ez a megközelítés különbözik a hagyományos tervezési/építkezési folyamattól, mivel itt szükség van az összes építészeti elem és rendszer integrációjának és egymásközti kapcsolatának a vizsgálatára, hagyományos és modern technológiákat egyaránt számba véve az energiahatékonyság és a környezeti hatások csökkentésének elérése érdekében.
A SECHURBA projekt során majdnem 30 épület energetikai vizsgálatát végezték el a vizsgált területeken, hogy kiszámítsák, mennyi energiát lehet megtakarítani a partnerországok jogszabályi keretein belül. (Minden energetikai vizsgálat teljes jelentése letölthető a www.sechurba.eu honlapról) A vizsgált épületek széles skálán mozogtak: galériák, múzeumok és templomok is szerepeltek köztük, azonban túlnyomórészt irodaépületekként és magánházakként használták azokat. Ez rávilágít e területek további tanulmányozásának és kutatásának szükségességére.
ég ss zö
Kö
5.1. ábra: A vizsgált épületek diagramja rendeltetésük szerint.
18
ia lér Ga
áz ih
la ko
z
Is
há ín
t
Sz
zp
on
da
kö
Iro
lis tu rá Ku l
ká s Te m pl om
zp
La
on
m Be vá
sá
rló
kö
úz
eu
ár M
vt ny Kö
t
SECHURBA épületek rendeltetése
5.1 Történeti épületek és bioklimatikus jellemzők A történeti épületek számos közös jellemzője ismert, amelyek megfelelnek az alábbiakban bemutatott bioklimatikus perspektíváknak:
Jellemző
Bioklimatikus előny
Nagy belmagasságok / nagy térfogatok
Hatékony hűtés
A falvastagság/tömör falak miatt jelentős hőtároló tömeg szigetelés nélkül
A belső hőmérséklet szabályozása, kis hőingadozások, megfelelően teljesítő burkolat.
Szabályozott és korlátozott méretű nyílások (az ablak-fal arány gyakran kevesebb, mint 20%), míg a modern tervezés a világosságra és átláthatóságra törekszik.
A szoláris nyereség és a fény szabályozása
Süllyesztett ablakok és nyílások
Önárnyékolás, mérsékelt felmelegedés
Külső kiszögellések, udvarok, teraszok, fák, belső udvarok, tetőnyílások, világító és szellőztető kémények
A környező tér hűtése, második burkolat szellőztetése
Világos színek (déli országok)
Alkalmazkodás a környezethez és az éghajlathoz
Természetes világítás és szellőzés
Emberi szükséglet és komfort
Kijelenthető, hogy a történeti épületek bioklimatikus elveket testesítenek meg, és úgy lettek megtervezve, hogy maximális legyen a környezetükből kinyerhető hasznuk minimális mesterséges beavatkozás mellett. Ha ezeket az épületeket a tervezésüknek megfelelően használják, fenntarthatóak lehetnek.
5.2 Javasolt beavatkozások a történeti épületekben távú pénzmegtakarítás lehetővé tétele is. A hőszigetelés javítása, a légcsere szabályozása, a hatékony szellőztetés, a penész és a nedvesedési problémák csökkentése, a hőhidak minimalizálása, a túlzott szoláris nyereségek szabályozása, és mindeközben a régi szerkezetek összeegyeztethetőségének biztosítása lehetővé teszi az épület építészeti jellegének megőrzését és fenntarthatóságának javítását.
A történeti épületekbe való beavatkozások széleskörű tanulmányozást igényelnek, hogy feltárják az olyan lehetséges hibákat, mint a nedvesség, a külső szigetelés utáni kondenzáció, az új és régi építési anyagok kémiai összeférhetetlensége, a fenntartható technológiákkal történő helyreállítás hiányzó szakmai ismeretei. Gyakran az idők folyamán sok probléma merül fel amiatt, hogy a történeti épületben különböző olyan beavatkozásokat hajtottak végre, amelyeket nem jegyeztek fel vagy felügyeltek hivatalosan. A történeti épületekben az energiahatékonysági beavatkozások célja nemcsak az energia megtakarítása, hanem a belső komfortfeltételek javítása és a hosszú
19
SECHURBA Ismertető
változatos vizsgálati jelentésekből a következő közös javaslatok és módszerek ismerhetők fel az esettanulmány épületek legtöbbjénél:
A projekt során megfigyelt épületek a XI. és XX. század közötti időszakból származnak, de a legtöbbjük a XVII. században épült. A beépített alapterület széles határok között mozog 60m2től 17000m2-ig, mutatva az épülettípusok és az esettanulmány-profilok sokféleségét. Az összegyűjtött
5.2. ábra: A projekt során meghatározott megfelelő beavatkozások a történeti épületekben
BURKOLATJAVÍTÁSOK
BELSŐ KÖRNYEZET
Ablakok cseréje vagy javítása
Hőtükrök a radiátorok mögött
Ajtók és nyílászárók tömítése
Nehéz függönyök és sötétítők a hőveszteség csökkentésére
Tető- és padlószigetelés
Kémények légszellőzésének kezelése
A belső falak és a nem fűtött helyiségek (garázsok, raktárak stb.) szigetelése
Tetőventillátorok beszerelése Belső átriumok a mikroklíma javítására
Átriumok és tetőnyílások újrafelhasználása Tetőterek felújítása RENDSZEREK JAVÍTÁSA
MEGÚJULÓK BEÉPÍTÉSE
A világítás megújítása (gondos tervezést igényel, főleg az ilyen épületekben)
Napkollektorok meleg vízhez (a tetőn) Integrált PV a tetőkön és a lejtőkön
Geotermikus fűtő-/hűtőrendszerek
Átlátszó vékonyréteg PV ablakokban és/vagy átriumokban Biomassza felhasználása ... és MAGATARTÁSVÁLTOZÁS!
Nyilvánvalóan sok megkötés van az épületek külső burkolatába való beavatkozásnál, főleg esztétikai és építészeti okokból, azonban az ilyen épületek szerkezete kiváló minőségű, és helyes karbantartással és főleg a nyílások, tetők és padlók feljavításával jelentős energiamegtakarítást lehet elérni. Például a vizsgált esettanulmányok esetén a falszerkezetek U-értéke 0,64 W/m2K-től 2,5 W/ m2K-ig terjed, 1,3 W/m2K átlaggal; a tetőké 0,16 W/m2K-től 3,6 W/m2K-ig, 1,15 W/m2K átlaggal; a padlóelemeké pedig 0,18 W/m2K-től 2,5 W/ m2K-ig 0,88 W/m2K átlaggal. Az épület e burkolati elemei általában nincsenek szigetelve, ezért a hőveszteségek csökkentésének lehetősége jelentős. A történeti épületek üvegezése vitatott kérdés marad. Kétségtelenül ez képezi a hőveszteség egy nagy részét, de a keretek és üvegek cseréje ellentétes a legtöbb konzervációs jogszabállyal, hacsaknem a pótlások az eredeti alkatrészek pontos másolatai. Ezt a tényt alátámasztják a vizsgálati eredmények is, amelyekben az ablakok U-értéke 2,0 W/m2K-től 5,8 W/m2K-ig terjed 3,6 W/m2K átlaggal. Mindazonáltal a gyártásban nemrég történt fejlődésnek köszönhetően a kettős üvegezés már illeszkedik a hagyományos keretekbe, és nagy hangsúlyt fektetnek a meglévő fa ablakkeretek javítására és felújítására is az ablakok hatékonyabbá tétele érdekében. Egy másik megoldás a nyílások
belső oldalán végzett pótüvegezés (másodlagos üvegezés), mely által megmarad az eredeti ablak, és a rendszer hőtechnikai jellemzői is jelentősen javulnak. Ezért az ablakok javításának és/vagy cseréjének lehetősége az energiahatékonyság ígéretes területe.
20
5.3 Energiamegtakarítás a történeti épületekben
A SECHURBA projekt célul tűzte ki a vizsgált épületek esetében annak megállapítását, hogyan tudnák elérni az energiafelhasználás legalább 40%-os csökkenését. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy ha megteszik a javasolt intézkedéseket, akkor a 40%-os csökkenés lehetséges, sőt a legtöbb épület meg is tudja haladni ezt a célt, miközben továbbra is megőrzi az épület jellegét a jelenlegi jogszabályok szerint.
hosszútávú hatással leszerelhetőek (lásd a Legjobb gyakorlatok 9.1 fejezetét). A biomassza kazánok és a hőszivattyúk olyan lehetőségek, amelyek vizuálisan kevésbé zavaróak lehetnek, de némely országban, pl. Olaszországban jogszabály tiltja a biomasszát a városrészekben a légszennyezés miatt. Némely városi lakás esetén problémát jelent a biomassza üzemanyag tárolása és az elosztó hozzáférhetősége.
Az összes vizsgált épületben az energiatakarékosság potenciálja 21-80% között mozog 46%-os középértékkel. A kiszámított összenergiaigény 70-500kWh/m2 évente. Szembetűnő az energiaigények és teljesítmények e jelentős távolsága a vizsgált épületek között, amit az épületek különböző rendeltetése, profilja és működési mintája okoz. A történeti épület élettartamán keresztüli felújítási és gondozási szabványok szintén befolyásolják az épület energiaprofilját és az energiamegtakarítási potenciálját.
A kis behatású intézkedési ajánlások sok épület esetében megmutatják, hogy nemcsak a jogszabályok és a finanszírozás képezik az egyedüli akadályokat, hanem az egyszerű beavatkozások ismeretének hiánya is. Az ilyen beavatkozásokról való döntéshozatal segítése érdekében egy szoftverrendszert dolgoztunk ki, amit a következő fejezetben mutatunk be, és amit egy, a projektpartnerek által összegyűjtött új technológiákat és anyagokat tartalmazó adatbázissal együtt kell használni.
Ajánlott a tervezett beavatkozásokat kategorizálni alacsony/közepes/magas költségűekre, valamint alacsony/közepes/magas hatásúakra, és elsőbbséget adni az energiahatékonysági beavatkozásoknak. A megújuló energiarendszerek az energiamegtakarítási intézkedések kiegészítőjeként ajánlottak, ezek főleg a napelemes, biomassza- és napkollektoros rendszerek. A villamos áram termelésére a napelem panelek voltak a legkedveltebbek – emellett a legtöbb ország kijelentette, hogy ezeket a rendszereket csak akkor lehet felszerelni a történeti épületekre, ha nem láthatóak, és ha az épületre gyakorolt kis
21
SECHURBA Ismertető
6. Intelligens energiafelhasználási eszköz A projekt keretein belül kidolgoztak egy szoftvert, amely modellezi a fenntartható energia alkalmazásának tényleges lehetőségeit a történeti épületekben. A szoftver a RUE és a RES bevonásának lehetőségét értékeli két szinten: az első az energiamegtakarítás lehetőségeinek összevetése a fizikai jellemzőkkel, a második, a Multi-Kritérium Analízis (MCA), amely mérlegre teszi az esztétikai és történeti tulajdonságokat, energiamegtakarító rendszereket és a pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket. A szoftver a tervezők, fejlesztők komplex döntéshozatalának megsegítésére jött létre a történeti épületek vonatkozásában.
Ezek a szabályok kimondják, hogy meg kell találni a döntéshozatalhoz azt az eljárást, amely magában foglalja és összehasonlítja az összes paramétert. Úgy találják, hogy a legjobb meglévő eljárás erre a célra az Analitikai hierarchikus folyamat (AHP), melyen keresztül bonyolult döntéseket lehet felépíteni, úgy hogy szisztematikus, optimális, ésszerű és kimerítő döntéshez jussunk1. Ez egy olyan rendszer, amely szakértelmet, további ismereteket és szakértői jelentést alkalmaz a különböző témákban a hagyományos kvantitatív elemzéssel együtt.
A javasolt módszer különbözik a tervezés/kialakítás folyamatától, mivel a tervezőcsoport ez esetben megvizsgálja az összes építészeti elem jellemző egységét és meghatározza azok legjobb összhangját az energiamegtakarítás maximalizálása és a környezeti terhelés csökkentése érdekében. A nemzetközileg elfogadott szabályok szerint a történeti épületen történő megfelelő beavatkozásnak alapvető követelménye, hogy: •
Az épületet alaposan megvizsgálják, történetét megértsék;
•
Az elvégzett változtatások könnyű visszaállíthatósága a meglévő anyagok megsértése nélkül;
•
Figyelmet fordítsanak az új építkezéshez kidolgozott új anyagokra és technológiákra;
•
Ezen beavatkozások nem változtatják meg azokat az elemeket, amelyek speciális történeti jelleget kölcsönöznek az épületnek.
A Multi-Kritérium Analízis modelljét, amit a történeti épületek esetében az energiamegtakarítási projektek összeférhetőségének értékelésére ajánlanak, 4 fő lépésben alkalmazzák: 1. A főcél és a kritériumok értékelésének és az értékelési alszempontoknak a meghatározása, az értékelésre adott különböző javaslatok összehasonlítása és hierarchikus sorrendbe helyezése. 2. Az épület elemzése és energiabecslések. 3. Javaslatadás energiamegtakarításra. 4. Az AHP hierarchia kialakítása, értékelési folyamat, végső értékelés és az alternatívák osztályozása.
1
Az 1970-es évek elején Thomas L. Saaty a Pennsylvania-i Egyetemről dolgozta ki az Analitikai hierarchikus folyamatot (AHP). Ez az eljárás módszertani eszközökkel rendelkezik a döntéshozatal felépítésére, súlykritériumokra/célokra, alternatívákra és az értékelések sorozatának elemzésére. Átfogó módszert képvisel a döntéstámogatás értékelésére, amihez a mennyiségi és a minőségi attribútumok releváns alternatívák a döntéshozatalra
22
Lefolytattak egy előzetes elemzést az értékelés lehetséges kritériumainak a meghatározására a történeti épületek rehabilitációjára vonatkozó nemzetközi dokumentumok és az épületek energiahatékonysági eszközei tanulmányozásán keresztül. A szakértői csoport az összehasonlításra vonatkozó 4 alapkritériumot határozott meg:
Összeállítottak egy megjegyzéses listát, amit minden partner használhat, és amelynek célja a RUE, RES-re vonatkozó adatbázisban összefoglalt új technológiák és anyagok ajánlása. (www.database.sechurba.eu) Az adatgyűjtést szolgáló táblázatnak különböző, a fenntartható energiára, építőanyagokra vonatkozó információt tartalmazó részei vannak.
1. A Megőrzés Nemzetközi Egyezménye és a restaurálásra vonatkozó európai charták fent leírt alapelveinek betartása.
Az első rész a „RUE-RES Technikai leírása”, amely részletezi a történeti épületekben az energiahatékonyság javítására tett javaslatokat; Az építőanyagok (falak, ajtók, ablakok, tetők, padlók), az épület jellemzői (fűtés, hűtés, világítás, meleg víz és elektromos áram), az energiajellemzők osztálya (meglévő szigetelés, energiamegtakarítás).
2. Az épület maximális energiatulajdonságait érintő energiahatékonyság. 3. A környezet fenntarthatósága a szennyezés csökkentésével, maximálisan kihasználva a megújuló energiaforrásokat. 4. Gazdasági alkalmazhatóság alacsony árak elérésével, valamint a tőke maximális megtérülése a költségekhez viszonyítva.
A második részben „Az épület tulajdonságainak osztályá”–ban a szakértőknek értékelniük kell a megtett ajánlatot az értékelés 4 kritériuma szerint. Az értékelés skálája a minőségi megítélésen alapszik a preferencia különböző fokaival mérve (nagyon erős, erős, közepes, alacsony, semmilyen). Ennek az információnak a meglétével lehetőség van súlyozott értékelésadásra minden egyes ajánlott alternatívára. A folyamat utolsó fázisa az AHP hierarchia kialakítására, az összegyűjtött adatokra vonatkozik. Ebben a szakaszban az alternatívák értékelését külső szakértői értékelő csoport végzi, amely a következő szakemberekből, szervezetekből áll:
A hierarchikus szerkezet következő lépése az értékelés kidolgozását foglalja magában: a hierarchikus analízis „szakértői véleményen alapuló” módon és az AHP-n keresztül az alternatívák összehasonlításával történik. A fenti ábrán bemutatott példában „Az értékelés a Megőrzés Nemzetközi Egyezményével való összehasonlításában” a legmagasabb pontszámot (0,46) kapja összehasonlítva a többi kritériummal. Az energiahatékonyságnak van a második legnagyobb súlya (0,24). Az „ökológiai fenntarthatóság”-nak ugyanolyan értéke (0,15) van, mint a „gazdasági alkalmazhatóság”-nak. Ezután szükség van az épület és az objektum elemzésére, valamint a döntésmodell kidolgozásának megállapítására. Az adott történeti épület energiajellemzőinek megadásához számos tényezőt figyelembe kell venni: az objektumra vonatkozó információ, az épület tipológiája, történeti és méretadatok, energiafelhasználás, fűtésigény, meleg vízelőállítás és hűtés stb. Az energiahatékonyság javítását célzó változás bemutatására ajánlatot tesznek, a piacon lévő nagyszámú kínálat bemutatásával.
•
építészeti szakértők (építészek, mérnökök, restaurátorok, telepítés mérnökök, tervezők)
•
politikusok (európai, nemzeti és helyi hatóságok, kulturális-történelmi örökséggel foglalkozó szervezetek)
•
Energetikai és klimatikus szervezetek (SECHURBA nemzeti vezetői, energetikai tanácsadók)
•
Helyi energetikai szolgáltatók (technológiagyártók, fejlesztők és közszolgáltató cégek)
•
Polgárok és egyesületek (polgárok és történelmi közösségek, lakosok egyesületei és helyi partnerségek).
A szakértői csoport összehasonlítja az alternatívákat a kritériumok vonatkozásában a javasolt beavatkozások hatásának értékelésére. Az analízisnél és az értékelésnél a döntéseket megerősítő rendszerekhez nyíltforrású szoftvert (open source) alkalmaznak (www. superdecisions.com). Amikor a szakértői csoport elvégezte az összes összehasonlítást, a szoftver automatikusan kiszámítja a legjobb alternatívát minden tényező figyelembevételével. Az eredményeket grafikusan is fel lehet tüntetni különböző kombinációkban, ezzel megkönnyítve az alternatívák közötti összehasonlítást. Az eszközt tesztelték és három projekt tanulmányozásánál használták: Olaszországban Zena kastélyában, Koppenhágában a Városházán és Spanyolországban a Capela Xeral das Ánimas-ban, hogy az ilyen különleges történelmi hagyatékaink
23
SECHURBA Ismertető
esetében is a legjobb döntések szülessenek. A projekt célja a történelmi tökéletesség ilyen példájára a legfenntarthatóbb döntés kiválasztása. Az eszköz segítségével a három épületre készült jelentés megtalálható a SECHURBA projekt Web-oldalán.2
7. Közösségi stratégiák A projekt egyik legfontosabb eredménye a Történeti közösségek klímaváltozási stratégiája (HCCCS) kidolgozása volt a történeti területeken, (ideértve az egyedüli épületek környékét, mint pl. Koppenhágában a Városháza épülete). A stratégiákat úgy dolgozták ki, hogy a helyi hatóságok azokat elfogadják, elkötelezzék a közösséget, valamint felvilágosítsák őket a történeti épületek ellenállóbbá tételének fontosságáról, ami a széndioxidemisszió általános lecsökkentését eredményezi. A stratégiák a különböző közösségek különböző problémáira vonatkoznak, de sok közös dolog van, amely kihangsúlyozza az összes közösség prioritását, mint például a széndioxid-emisszió csökkentése helyi, regionális és nemzeti célokon keresztül. Ez a projekt pontosabban a történeti épületekkel és az energiafelhasználással foglalkozik. A stratégiák komplexek, de ennek ellenére kihangsúlyozzák, hogy a közösségek lelkesedésével és elkötelezettségével lehetőség van olyan stratégiák kidolgozására, amelyek e témák áttanulmányozását célozzák. Néhány közösség az energia témájával és az épületekkel kapcsolatos elkötelezettségének köszönhetően meg kellett, hogy vizsgálja a terület általános fenntarthatóságát, minek következtében tanulmányukban a közlekedéssel és a gazdaság helyreállításával foglakozó kérdések is helyet kaptak.
7.1. ábra: Térképek, melyek megmutatják a két új park kialakítását Athén központi területén
Például Athénben a fő probléma a zöld területek hiánya, valamint a változtatásra szoruló közlekedési modellek. A fenntarthatóságra vonatkozó intézkedések következetesen a városi közeg fejlesztésére irányulnak. Másrészt olyan városok, mint Shrewsbury, az épületekre, a közösség részvételére, valamint a tájékoztatás stratégiájára fordította a figyelmet. Chieti város figyelme elsősorban a város keretén belül a fenntartható közlekedésre irányul. Szentendre az energia és a fenntartható közlekedés felé fordul. Ami Várnát és Balcsikot illeti, a helyi turizmus támogatása foglalkoztatja a két várost, ideértve a fenntartható turizmussal való kombináció lehetőségeinek a megvizsgálását is. A stratégiák kidolgozásában néhány kulcselem és főhangsúly van, melyek vizsgálatának a célja a stratégiák elfogadtatása úgy a politikusokkal, mint a végeredmények felmutatóival.
A különböző döntéshozatalok folyamatai: minden országban a történeti épületekre vonatkozó jogszabályok összetettségének és a következetes megközelítés kidolgozása szükségességének köszönhetően elengedhetetlen volt számos szakértő és politikus részvétele helyi és nemzeti szinten.
2
A szuper megoldás kézikönyve megtalálható a projekt honlapján (www.sechurba.eu/intelligent energy app tool.php).
24
7.1 Közösségi részvétel Ez nagyon fontos, mivel a közösségnek meg kell érteni, hogy mit várnak el tőle, ennek megfelelően sajátjának tudja elfogadni a stratégiát, és együttes munkával éri el a kitűzött célokat. A helyi közösség támogatásának megnyerésekor néhány problémával találkoztunk, ami nem annyira a stratégia ellentmondásosságának tudható be, mint annak a ténynek, hogy a projekt ideje alatt elég sok közösség figyelmét a szélesebb körű szociális és gazdasági problémákra fordította. A közösség érdeklődésének felkeltésére, megnyerésére különböző módszereket használtunk:
7.2. ábra: Nyilvános fórum az EK-ban
Shropshire-ban az önkormányzat Shrewsbury város közösségét akarja foglalkoztatni a tájékoztatást megnövelő
tevékenységekkel, a helyi Önkormányzat tájékoztató anyagok terjesztésével és rendezvények szervezésével próbálja az energiatakarékossággal és a fogyasztók otthoni viselkedésével kapcsolatos kérdéseket fölvetni, valamint kihasználja a meglévő
hálózatokat különböző felhívások küldésére. Chieti-ben a közösség a projektben részt vevő középületeket használja a SECHURBA projekt keretein belül végzett tevékenységek bemutatására, ismertetve a vidéki kezdeményezéseket, amelyek a zöldebb épületek és a fenntarthatóbb közösségek felé irányulnak. Szentendre városa a célok kitűzésével és azok megvalósítására irányuló bemutató tevékenységekkel próbál példát nyújtani. A széles körű támogatás és a programokba történő bekapcsolódás még hátra van. Athénban a megvizsgált terület szociális profilja jelentős akadályt jelentett, megakadályozva a közvetlen kommunikációt a helyi közösséggel, de a környező területek bekapcsolódtak. Balcsik és Várna a helyi sajtót vette igénybe a nyilvánosság tájékoztatására, de ezen kívül semmilyen aktív közreműködés nem történt. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb közösségben fontos a piac és az ipar részvétele is, különösen Szentendrén, amit hasznos kezdeményezésnek lehet tekinteni, mert a vállalkozók részvétele a bemutató projekteken keresztül ösztönzi a helyi piacokat. A „Történeti közösségek klímaváltozási stratégiája” teljes változatát a projekt internetes honlapján találják.
7.2 Pénzügyi támogatás és demonstrációs projektek Minden közösségben a leggyakrabban előforduló probléma a pénzügyi támogatás hiánya, ami gyakran elriasztja a lehetséges kezdeményezéseket és tanulmányozásokat. Az állami szektor számára fontos néhány, a fenntarthatóságra irányuló intézkedés megmutatása és bevezetése, mint jó gyakorlat, amit más közösségek megismételhetnek. Shropshire Tanácsa a városi könyvtár ablakait szigetelte az épület energiatakarékossági megújításának részeként, ami hangsúlyozza a gazdasági előnyöket és az épület látogatóinak kényelmét. Athénban a középületek támogatást kapnak egy nemzeti energiahatékonysági program
keretében. A történeti épületek és a nagy kulturális jelentőséggel rendelkező épületek szintén szerepelnek ebben a támogatási rendszerben, ami a jó gyakorlat példája. Már elvégezték az energiaauditokat a görög Parlamentben, Athénban a város szellemi központjában, Athén Önkormányzatában. Mindezeket fel lehet használni a jövőbeli demonstrációs célok megvalósítására. Shropshire Tanácsa az épületek magántulajdonosai között stratégiai tájékoztatást végez az Ismertető terjesztésével. A cél olcsó intézkedések bevezetése, amelyek akár 20%os energiamegtakarításhoz vezethetnek. Dániában az alacsony kamatlábú kölcsönöket népszerűsítik, evvel ösztönözve a megújítási projekteket. Spanyolországban a Városi Tanács politikája a középületek megújítására (az egész történeti városrész rehabilitációjára és megőrzésére vonatkozó tervvel összhangban) nagyobb energiahatékonyságot célzó terv elfogadását irányozza elő közösségi szinten.
7.3. ábra: Rések tömítése a Shrewsbury-i könyvtár ablakán
A történeti épületeknek és közösségeknek az az előnye, hogy sok ember látogatja azokat, (helybéliek és turisták) ami a tapasztalat és ismeretek cseréjének potenciális lehetőségét teremti meg, és ezt szorgalmazni kell. Olaszországban a Riglio
25
SECHURBA Ismertető
Park területén néhány munkaülést szerveztek a történeti épületekben, hogy az emberek a helyszínen lássák az ezen épületekre vonatkozó problémákat és azok lehetséges megoldásait. A középületekben tett intézkedések és kezdeményezések legjobb gyakorlatai megnövelhetik
a tájékozottságot a magánszektorban és a nyilvánosságban. A 4. fejezetben a résztvevő városok, országok különböző (meglévő) pénzügyi programjai kerülnek megtárgyalásra, de a megvizsgált területeken és országokban e programok jobb marketingjére és nyilvánosságára van szükség.
7.3 A társadalmi és energetikai prioritások összehasonlítása A jelenlegi szociális és gazdasági körülmények között a közösségeknek gyakran több problémával is szembe kell nézniük. Fontos a közösségek bátorítása a széndioxid-emisszió és az energiafelhasználás problémáinak megoldására, mert ennek köszönhetően más gondok (pl. üzemanyag hiánya) is csökkenthetők. Az adott közösség felé fordulás (nem egyszerűen az adott ország felé) gyakran bővíti a szükséges tanulmányozás horizontját, legfőképpen a közösségek szociális jellemzőinek köszönhetően. Pl. Athén történelmi központjában a bűnözés magas szintű, az emigránsok és a biztonság megsértése a közösség fő problémái. A fenntarthatóság és az energia témái alacsonyabb prioritásúak, főleg ami az egyes polgárokat érinti.
7.4-5. ábrák: Athén városközpontjában 1640 elhagyatott épület található
Adatgyűjtés Az adott közösség teljes energiaprofil-képének kialakításához, a jövőbeli fenntarthatósági intézkedések céljainak kitűzéséhez és a széndioxidemisszió lecsökkentéséhez a közösség aktuális adatainak az összegyűjtése szükséges. Sok közösség számára ez nagy problémát jelent (energia, az épületek környéke és fogyasztók). Fontos az adatgyűjtés és a felmérés folyamatának ösztönzése, a megtett reális változtatások és javítások megértése szempontjából.
7.4 Energia az épület és a közösség szintjén Az épületek az adott közösség szerkezetének főrészét képezik, és úgy kell megvizsgálni azokat, mint különálló eseteket, ugyanakkor, mint az egész közösség részét is. Általában a történeti épületek leginkább a városok központjában és a történeti kerületekben helyezkednek el, minek következtében teljes körű felmérésre van szükség. A Történeti Épületek Klímaváltozási Stratégiájában, ami a projekt honlapján megtalálható (www. sechurba.eu), különböző kezdeményezéseket és javaslatokat lehet találni, amik a közösség épületeinek energiahatékonyságához nagymértékben hozzájárulhatnak. Megvizsgálták Dániában Koppenhágát (lent baloldalon), Spanyolországban Santiago de Compostella-t (középen) és Olaszországban a Riglio-parkot
(jobb oldalon), amelyek az épületek általános és legjobb gyakorlatát mutatják közösségi szinten. A Riglio-parkban, Olaszországban, a fő hangsúly az építészeti jellemzők megőrzésén, az ablakok cseréjén és a hagyományos fűtésrendszerek újbóli kihasználásán (pl. kandallók, amik nem függenek az elektromos áramtól) volt. Spanyolországban Santiago de Compostelában a Santiago Egyesület kezdeményezésének köszönhetően 1500 beavatkozást és megújítást végeztek műemlékeken és épületekben, lakóházakban és városi területeken egyaránt, mindig közvetlenül együttműködve a lakossággal. Ez idáig a „Tener es Mentener” projekt (Tartani annyit jelent, mint megtartani) a történeti városrészben a lakóházak
26
7.6. ábra: Épületek a megvizsgált területeken Koppenhágában, Santiago de Compostelában és a Riglio-parkban
fenntartására vonatkozó tevékenységeket népszerűsíti, és a polgárokat ösztönzi a saját házaik megőrzésében való aktív részvételre. Ezen a területen kulcskérdés a jelenlegi komfortigényeknek a konzerváláshoz, a kulturális-történelmi örökség megőrzéséhez és a környezeti keret megvédéséhez való alkalmazkodása. Koppenhágában a lakások 99%-át központi fűtéssel fűtik, ami nagyon jó példa
az egész közösségre kiterjedő energiarendszerre. A cél a teljes széndioxid-kibocsátás 75%-ra való csökkenésének elérése a CHP rendszerben égetett biomassza (fűrészpor) bevezetésével. Dánia nemzeti célja teljes egészében a megújuló forrásokon alapuló energiarendszer elérése 2050-ig, bevezetve az épületekbe, iparba és közlekedésbe.
7.5 Együttműködés A történeti épületek újjáélesztése bonyolult folyamat és magában foglal úgy objektív, mint szubjektív értékeléseket. Mindenesetre az összes érdekelt személy együttműködése (technikusok, hivatásosak, az ipar, politikusok, polgárok) ígéretes alapot hozhat létre a jövőbeli sikerek és hosszútávú fenntarthatóság ígéretében.
•
Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedéseket kell kihangsúlyozni a megújuló energiaforrások alkalmazásával szemben. Az energiagazdálkodás olcsó intézkedés nagy haszonnal az energiamegtakarítás irányába.
•
A közösségi kezdeményezéseknek a meglévő programokkal (vagy helyi, vagy európai) való összevonására irányuló törekvés kritikus fontosságú, hogy beinduljon egy közös stratégiai terv a humán erőforrás, az ismeretek, a meglévő pénzügyi programok hatékony kihasználásával. Szentendre például helyi és európai projekteket egyesített (mint a Concerto www.concertoplus. eu), hogy hatékony stratégiai tervet dolgozzon ki a városra. Ugyanez vonatkozik Várnára és Balcsikra is.
•
A résztvevő városok többsége bekapcsolódott a Polgármesterek konvenciójának cselekvési tervébe (www.eumayors.eu); ennek következtében a SECHURBA során nyert tapasztalatokat be kell venni a fenntartható városok tervprogramjába.
A különböző Történeti területek Klímaváltozási Stratégiái (HCCCS) kidolgozásának folyamatából megtanult leckék fontosak mindegyik esettanulmányban a vizsgálat teljessége szempontjából. A kidolgozott HCCCS alapján a következő javaslatokat és következtetéseket lehet levonni: •
Még ha a fő cél közös is, a különböző stratégiák hangsúlya különbözik a közösségek szükségletei, kulcsproblémái és prioritásai, valamint a nemzeti politika céljai szerint.
•
A javasolt stratégiák és a városi kezdeményezések közlését és terjesztését a helyi közösségnek be kell mutatni. Intenzív munkára van szükség, hogy a stratégiák a polgároké legyenek, ne pedig a helyi hatóságoké.
•
SECHURBA DÍJ A fenti stratégiákba bekapcsolt közösségek és vizsgált városok riválisokként versenyeztek a SECHURBA 2011 díjért. A díj célkitűzése a történeti épületekben a széndioxid– kibocsátás lecsökkentése a konkrét innovációs beavatkozásokon keresztül. Bővebb információ a győztesről a honlapon található.
A történeti épületek és közösségek nagy előnye, hogy sok ember látogatja azokat (úgy helyi polgárok, mint vendégek) nagy tapasztalatés ismeretcserével, amit ösztönözni kell.
27
SECHURBA Ismertető
8. A közösség elkötelezettsége 8.1 Kihívások Mint azt a 7. fejezetben leírtuk, a projektnek ez a területe kihívást jelent majd minden esetben. A tapasztalatszerzést és a közösség támogatásának elnyerését és részvételét fontosnak tartjuk, annak érdekében, hogy a javasolt tervek és stratégiák a helyi közösségek tulajdonává váljanak és az emberek az egyes esetek auditjából javaslatokat kapjanak, esetleg más esetekben fel tudják azokat használni. A helyi hatóságok és szakmai szervezetek a közöttük lévő partneri kapcsolatnak köszönhetően könnyebben vettek részt a projektben, mint a közösségek egyéni tagjai, amelyeknek bemutattuk a projektet. Minden közösség más módszert használt a részvétel elérésére. Munkatalálkozókat, tanácsadói üléseket és oktatást szerveztek a közösségben a szemtől szembeni kapcsolatfelvétel megvalósításának érdekében, de az elért kis eredmények arra mutattak rá, hogy a résztvevő közösségek nem akarnak aktív szerepet vállalni a projektben. Helyt kapott az a feltételezés is, hogy mindez a fontosabb gondoknak, mint a foglalkoztatottság, recesszió és az épület fenntarthatóságának javítása, és a pénzügyi helyzet közötti világos kapcsolat hiányának köszönhető. Jelenleg a stratégia reklámozására és az olcsó és ingyenes intézkedések kihangsúlyozására tesznek lépéseket, melyek lényegében anyagi segítséget fognak hozni.
8.2 A kérdőíves felmérés eredményei Kidolgoztunk egy kérdőívet, amely megpróbál információt gyűjteni a helyi lakosokról, a történeti épületekre és az éghajlatváltozásra vonatkozó ismereteikről, valamint az esetlegesen alkalmazható intézkedésekről. Minden közösségben 200 kitöltött kérdőív összegyűjtése volt a cél, de ezt nem mindenki érte el. A részletes jelentés az összegyűjtött adatokról a projekt internetes honlapján található. A kérdőív megmutatta, hogy a SECHURBA projekt vizsgált területeinek lakosai tisztában vannak az éghajlatváltozással, a fenntarthatóság kérdéseivel, és értik azokat, megvan a lelkesedés is arra, hogy a műemlékvédelmi épületeket energiahatékonyabbá tegyék fenntartható energiaforrások igénybe vételével. A legtöbb közösség megértette, hogy a klímaváltozás problémáinak kiküszöbölésére közös összefogásra van szükség. Ha a támogatás és a lelkesedés fontos, akkor a finanszírozás és a világosabb útmutatások az épületekkel kapcsolatos elvégzendő feladatokra vonatkozóan lehetővé teszik a közösségeknek a klímaváltozással való megbirkózást helyi szinten. A különböző országok szociális, környezeti és klimatikus eltéréseinek ellenére mindez érvényes a partnerországok minden területére. A közösségek stratégiái és a SECHURBA projekt részeként kidolgozott pénzügyi iránymutatások segítséget nyújtottak e kérdésekre való fokozottabb odafigyelésre. A táblázatban található mondatok ismeretét illetően Európa szerte a megkérdezettek több mint 90%a az összes fogalmat meghatározta, kb. 60%-uk értette jól. Ezzel szemben csak 30% válaszolt úgy, hogy jól érti „olajtermelési csúcs” kifejezést, míg a megkérdezettek kb. 2%-a egy fogalmat sem értett.
28
Míg a megkérdezettek többségének ismerete a klímaváltozásról kielégítő szintet mutat, e kérdések részletesebb értése, és hogy az hogyan értelmezendő a különleges műemlékvédelmi területekre, a válaszadók számára kevésbé érthető (8.1. ábra).
•• •
8.1. ábra: Az éghajlatváltozási kérdések ismerete
Nem érti Kicsit Jól érti Globális Olajcsúcs felmelegedés és Klímaváltozás
Megújuló Fenntartható Energiahatékonyság energia fejlődés
8.2. ábra: Megmutatja, hogy a megkérdezettek 10%-a nem biztos abban, hogy ezek a kérdések fontosak a társadalomnak.
Globális Olajcsúcs felmelegedés és Klímaváltozás
Megújuló Fenntartható Energiahatékonyság energia fejlődés
A technológiák széles skálája közismert, ami mutatja e rendszerek egyre jobb elterjedését Európában. Az említett technológiák iránt nagy az érdeklődés és lelkesedés, így megfelelő támogatási rendszerrel és alkalmazási iránymutatással növelhető ezek elterjedése (8.3. ábra).
8.3. ábra: A különböző fenntartható energiatechnológiák támogatása
•• •
Támogatja Ellenzi Nincs vélemény
29
•• •
Nagyon fontos Nem biztos Nem fontos
SECHURBA Ismertető
A kérdőív megmutatja, hogy annak ellenére, hogy az emberek hallottak a különböző energiahatékonysági és megújuló energiás technológiákról, nem világos számukra hogy hol kaphatnak információt, vagy a tanács nagyon általános volt, és nem az érintett műemlékvédelmi épületekre vonatkozott. Sok ember van, aki kiegészítő információkat keresett. (8.4. ábra)
••
8.4. ábra: A fenntartható energiatechnológiák iránti közérdeklődés
Igen 56% Nem 44%
A válaszadókat megkérdezték, vennének-e olyan ingatlant, ahová megújuló energiát telepítettek. A válaszadók 60%-a ezt további pluszként értékelte az új ingatlan vásárlásakor. (8.5. ábra). Elég sok értetlenség van a fenntartható energia technológiáinak beszerelésében a műemlék épületek esetében, ahogy a lenti táblázat mutatja. De a táblázat azt is mutatja, hogy a legnagyobb akadályt az új technológiák felhasználásánál azok ára jelenti, ez az állítás igaz a nem műemlék épületekre is. A következő lényeges kérdés a városrendezés jogszabályi rendelkezései és annak meg nem értése, hogy ezek a technológiák milyen összefüggésben vannak a jogszabályokkal. A harmadik kérdés talán a leglényegesebb – a tájékozottság, amivel az ingatlantulajdonosok rendelkeznek, hogy ezek a technológiák milyen hatással vannak az ingatlanjaikra. Ez megmutatja, hogy bár az emberek szeretnének változást a tulajdonaikban, ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy ezek a változások nem ártanak-e az épület
8.5. ábra: Venne-e olyan ingatlant, ahova megújuló energia van felszerelve?
•• •
történeti jellegzetességeinek. A SECHURBA projektnek ezekre a kérdésekre választ kell adnia csekély vagy semmilyen behatással rendelkező technológiai megoldás ajánlásával, és a hozzáférhető támogatási lehetőségek reklámozásával.
Igen 57% Nem 13% Nem tudja 30%
Egyetértek
Nem értek egyet
Nem tudom
A településrendezési szabályok nem engedik
93%
3%
4%
Nem vonzóak
65%
13%
22%
Úgy gondolom, hogy a felszerelések nagyon drágák lesznek
74%
4%
22%
Nem állítanak elő megfelelő mennyiségű energiát a házamnak
34%
35%
31%
Jelenleg az energiaellátásom megfelelő
80%
2%
17%
Nem értem, hogyan működnek
44%
21%
35%
A történeti homlokzatra vagy épületdíszekre gyakorolt hatás
93%
3%
4%
30
9. Pozitív eredmények 9.1 A legjobb gyakorlat példái a megújuló energiaforrások alkalmazására
A projekt megvalósítása közben összegyűjtöttünk néhány jó gyakorlati példát a megújuló energiaforrások történeti épületekbe építésére. Közülük néhány példát az alábbiakban mutatunk be: Dánia – Valby Ház tűzfal és iskola
Shrewsbury - Szt. Alkmund templom és György korabeli bejegyzett ház A II. osztályba bejegyzett templom a Védett Terület központjában kapott engedélyt a PV panelekre, mivel rejtve vannak a parapet mögött és alulról nem látszanak.
Dániában új BIPV (épületbe integrált napelem) megoldásokat dolgoztak ki és teszteltek a védett épületek számára. Két jó példa van olyan beépítésre, amely már megtörtént Koppenhágában védett épületeken:
9.3. ábra: A PV-panelek a templom tetején
9.1 ábra: Valby Ház tűzfal
A rendszer mérete: 18 kWp A beépítés költsége: 90 DKK/watt (kb. 12 €) Engedélyek: A projekt elején az Önkormányzatban találkozót szerveztek a Városi Építésszel, aki támogatta a művészi részlet hozzáadásának ötletét az épülethez, amely megőrzésre érdemesnek volt osztályozva.
Panelek ára 29 400 € volt, melyet a következőképpen finanszíroztak: 50%-a az Alacsony Széndioxidú Épületek Program Közösségeknek támogatásból ered 25% a Lichfield Egyházmegyétől 25% az EDF Energy-től 9.4. ábra: A II* osztályba besorolt Szt. Alkmund templom – a panelek nem látszanak a földről
Egy György korabeli, II. osztályba sorolt műemlék lakóépület Shrewsburyben (9.5. ábra) a konzerválási területen kapott engedélyt napkollektorok felszerelésére, mivel azokat nem lehet látni az utcáról (9.6. ábra).
9.2 ábra Beépített napelemes rendszer az iskola tetején
A zöld terület 40 kWp (400m2), a pirossal bejelölt terület 6 kWp (60m2) méretű rendszereket mutat Valby Iskolájára installálva, mely megőrzésre érdemes épületként volt osztályozva. A beszerelés költségei: zöld terület 46 DKK/watt, a piros 35 DKK/watt. A projektet Koppenhága Önkormányzata finanszírozta.
9.5. ábra. György korabeli bejegyzett épület homlokzata
31
SECHURBA Ismertető
9.6. ábra: Napkollektorok a tetőre szerelve
London - Szt. Silas templom Londonban a Pentonville Road-on a Szt. Silas templom nemrég az első lett az Egyesült Királyságban, ahova napelemes palacserepeket szereltek fel és most kihasználják az új megújuló energiás áramátvételi ár előnyeit.
9.8. ábra: Sala Nervi a felszerelés előtt
9.9. ábra: Sala Nervi a PV-k felszerelése után
Az összes felszerelt napelem-modul: 1934 m2 9.7 ábra: A londoni Szt. Silas templomra szerelt PV-cserepes tető
Teljesítmény: 270 kWp
Olaszország – A Vatikán és az Acquabella kastély Napelemek felszerelése a vatikáni ”Sala Nervi” épületére Olaszországban a 2008-as Európai Napenergiás Díjat az Építészet és Városfejlesztés kategóriában Rómában a Vatikán tekintélyes épületére felszerelt hatalmas napelemes rendszer projektjének ítélték oda. A VI. Pál audienciatermet a pápa a Szent Péter tér alternatívájaként használja a szerda reggeli Általános Audienciájának levezetéséhez. A terem 6300 ülőhellyel rendelkezik. 2007-ben kimondták, hogy az épületet be kell fedni 2400 PV panellel, amelyek elegendő áramot fejlesztenek az épület fűtésére, hűtésére és világítására egész évben.
9.10. ábra: A tetőre szerelt PV-k felülnézetből
A rendszert a német SolarWorld cég adományozta, és 1,5 millió $-ba került. Hivatalosan 2008. november 26án adták át (9.8.-9.10. ábrák)
32
Új PV-vel felszerelt cserepek
LA FABRICA DEL SOL – BARCELONA
9.11. ábra: Új tervezésű napelemes cserepek
9.13. ábra: „Napgyár”, Barcelona
A „Napgyár” célja a korábbi gázközpont átalakítása volt egy környezetvédelmi oktatási központtá. A terv figyelembe vett néhány alapfeltételt a fenntartható rehabilitáció elvégeztekor, pl.:
9.12. ábra: Kastélytető cserepekkel
•
Visszaállítani, rehabilitálni és újból felhasználni mindent, ami megfelelő állapotban van
•
A födémszerkezet megerősítése
•
Napkollektoros és napelemes rendszerek integrálása egy műemlék épületbe
•
A beszerelés magas kiinduló költségeinek kompenzálása egyszerű kivitellel
A PV-cserepek létrehozatalának az ötlete a hagyományos épületekbe való jobb esztétikai beilleszkedésért Olaszországban, Vallombrosa erdejében az Acquabella kastély renoválása során merült fel. Olyan cserepeket használnak, amelyek megőrzik a terrakotta tetők hagyományos kinézetét. A cserepek fő jellemzője, hogy fel lehet használni azokat a PV panelek alkalmazása nélkül is. Ez a rendszer gyors karbantartást tesz lehetővé, és az egyes panelek esetenkénti kicserélését. Mindenfajta tetőszerkezetre fel lehet használni, de ügyelni kell az árnyékolásra, mivel az a sorba kötött cserépsorok közötti diódákat kikapcsolja. A panelnak 4 db 2 wattos cellája lehet (a fényképen) összesen 8 wattal, vagy 4 db 3 wattos cellája összesen 12 wattal.
Spanyolország – „Napgyár”, Barcelona
Magyarország – Termálfürdő és Szálloda, valamint a kisnánai vár
9.14. ábra: Szálloda és termálfürdő
9.15. ábra: A fürdőben használt vizet újból felhasználják hőszivattyúval az épület fűtésére.
33
SECHURBA Ismertető
Rácfürdő Az iszapfürdőt a XVI. században alapították. Később a török uralom alatt a szegények közfürdőjévé alakították. Az ólomtetejű épületet a barokk korban újjáépítették. 2003-2010 között a fürdőt helyreállították, és modern szállodával bővítették. Az épület fűtése az elhasznált fürdővíz energiáját hasznosítja újra hőszivattyú segítségével.
Kisnánai vár A vár Kisnánán a XI. vagy XII. században épült. A felújítás során egy légszivattyús rendszert szereltek be.
9.16. & 9.17. ábrák: A várba beszerelt levegő-hőszivattyú külső képe
9.18. ábra: A hőszivattyú meleg levegőt fúj be a várba.
9.2 Jól működő kapcsolatok kialakítása Magyarországon a SECHURBA projekt közvetlen eredményeként a Szentendrei Önkormányzat az ÉMI-vel és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egy társulást hozott létre, melynek célja a kapcsolatok fejlesztése a fenntarthatóság területén a városban dolgozó cégekkel. A SECHURBA projekt az Egyesült Királyságban új partnerségek kialakításához segített hozzá, valamint a további kutatások előmeneteléhez. Nemzeti szinten partnerség jött létre a SECHURBA projekt és az Angol Örökség között, amely a projekt egyik tanácsadója. A viktoriánus tömör téglafalak reálisabb U-értékeinek meghatározása céljából végzett kísérleteikhez segítségül a SECHURBA esettanulmány épületekből háromra műszereket szereltek fel. Reméljük, hogy a kapott eredmények hozzásegítenek az ilyen épületeknek megfelelő szigetelések megállapítására. Ennek a vizsgálatnak az eredményei hamarosan (2011. januárban) közlésre kerülnek és letölthetőek lesznek a SECHURBA és az Angol Örökség honlapjáról. Az Energiatakarékossági Tröszttel (Nyugat-Midland) szintén alakultak ki kapcsolatok a megfelelő tanácsadás megsegítésére arról, hogy hogyan kell eljárni a régebbi épületek esetén, valamint az érdeklődőknek szóló útmutatásra főleg Shrewsbury területén. Az Egyesült Királyságban helyi szinten Shrewsbury Tranzitvárossal alakultak ki kapcsolatok, amelyek segítenek a várost önfenntartó közösséggé alakítani, valamint olyan csoportokat hoztak létre, amelyek
figyelemmel kísérik az Energiafogyasztást, a Helyi Élelmiszertermelést, az Energiahatékonyságot és más kérdéseket, hogy az éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá próbálja tenni a közösséget. Például az Energia Csoport megvizsgálta a várost körülvevő folyóra telepítendő közösségi méretű vízerőmű megvalósíthatóságát. A Marches Energy Agency együttműködést tervez a Keele Egyetemmel egy kutatási projektben, ami megvizsgálja, hogy mi késztet egy közösséget az éghajlatváltozás elleni harcban való részvételre. Szélesebb körben kapcsolatok jöttek létre a Londoni Egyházmegyével is, mely saját útmutatást dolgoz ki az egyházi épületeik emissziójának 80%-kal való lecsökkentése céljának 2020-ig való eléréséhez. (www.london.anglican.org/Shrinking-the-Footprint) Görögországban számos műemlék középületben végeztek auditot és a SECHURBA projektben szerzett ismereteket felhasználva dolgozták ki a történeti épületek és műemlékek fenntarthatósága felé vezető módszert. Ezeket az épületeket beveszik az következő állami támogatások kiírásába, hogy a javasolt energiahatékonysági intézkedéseket megvalósítsák. Továbbá együttműködés alakult ki a Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium, a Kulturális és Turisztikai Minisztérium, valamint Athén Önkormányzata között, melynek célja Athén történelmi központjának újjáélesztésére egy holisztikus megközelítésű cselekvési terv véglegesítése.
9.3 Más közösségek ösztönzése Bulgáriában az ABCSO van kapcsolatban Neszebár és Szozopol közösségeivel. Neszebár az UNESCO listáján szerepel és ebben a minőségében templomok és más történeti és építészeti műemlékek felújítását kezdeményezi, valamint
néhány energiahatékonysági intézkedést hoz. Szozopol egy kisváros történeti épületekkel és építészeti műemlékekkel, valamint kulturális rendezvények központja is. Készen állnak a SECHURBA projekt néhány javaslatának megfontolására.
34
Dániában a SECHURBA projekt nagyon fontos volt a fogyasztókkal folytatott párbeszédnél, amelyek Koppenhágában ingatlankezelő céget és különböző épülettulajdonosokat foglalt magában. A két munkaértekezlet és a nyílt napok, ahol energiahatékonysági javaslatokat adtak, nagyon jó fogadtatásra találtak.
vonatkozó ismeretek bővítése, megvizsgálva a hagyományos épületeknek a környezethez való alkalmazkodó képességét és hatékonyságát. Az Egyesült Királyságban a projekt során más hasonló jellemzővel rendelkező helyi közösségeket is informáltak az előrehaladásról. A Shropshire-i Alacsony Széndioxidos Közösségi Hálózat az összes dokumentációt tanulmányozta, valamint Stratford up Avon Városi Tanácsa és Stratford Tranzitváros 2010-ben konferenciát szervezett a Történelmi Épületek Fenntarthatóságáról, miután tanulmányozták a SECHURBA projektet, és most saját útmutatót írnak a történeti épületek tulajdonosainak, melyet a Tanács honlapján fognak megjelentetni.
2010 májusában spanyol partnerünk, a Tecnalia szerződést írt alá a Santiago Konzorciummal az E2CH (Energiai stratégia a történeti központban) projektben való együttműködés céljából. Az E2CH projekt abból a koncepcióból ered, hogy a történeti városokat referenciamodellként kezelhetné a modern városfejlesztés. A fő célok egyike a történeti központnak, mint rendszernek az energiajellemzőire
10. A Jövő A SECHURBA projekt sikeresen megmutatta, hogy a történeti épületek fontos szerepet játszanak Európa közösségeiben a jövőben, és ha helyesen restaurálják, tartják karban és alakítják át azokat, az alacsony széndioxid-kibocsátású közösségekhez vezető megoldás részévé válhatnak.
A történeti szerkezetek megőrzése az ismeretek és a tapasztalat értékes forrása a szerkezeti anyagokat/összetevőket tekintve. E tudás rögzítése és elemzése az épületek fenntarthatóságának növeléséhez szükséges új kritériumok és módszerek kidolgozásához járulhat hozzá.
Mindennek széleskörű eléréséhez azonban még néhány kérdést meg kell oldani.
A környezeti hatások értékelése az új konstrukciókkal kapcsolatban hasznos eszköz a meglévő infrastruktúra karbantartásának ösztönzéséhez, valamint a kritikus ökológiai terhelések irányítására és ellenőrzésére. Az anyagok és szerkezetek fenntarthatósági tulajdonságaira vonatkozó adatok értékelésére, összegyűjtésére és kezelésére használt új módszerek és technológiák modern eszközt képviselnek az épített környezet fenntartható tervezésére, fejlesztésére és karbantartására.
Élénkebbnek kell lennie a kommunikációnak a nyilvánosság, a technikusok, a tanácsadók, a városi hivatalnokok, az irányító szervezetek és a tervezők között arról, hogy mit lehet tenni a történeti épületekben azok megőrzéséért és fenntarthatóságáért. Ez a fenntarthatóság javításának a kulcsa a történelmi városrészekben. Ez a projekt elkezdte lebontani az akadályokat, és könnyebbé tenni annak megértetését, hogy mi helyes a történeti épületek esetében, de szükség van a fent felsorolt szakemberektől kapott további támogatásra és irányításra. Mindegyiküknek tisztában kell lennie azzal, hogyan tudják megőrizni a történeti épületek jellegét a fenntarthatóság biztosításával, amikor az embereket eligazítják a felújítás, átalakítás vagy karbantartás területén. A támogatás meglévő csatornáit jobban ki kell használni. A modern webalapú tanácsadói csatornák fel kell tudják használni a történeti épületekre adott információkat. A projekt témái a pénzügyi és egyéb támogatások. Rugalmasabb lehetőségekre van szükség, amelyek nemcsak az adott területekre, csoportokra, módszerekre vagy technológiákra korlátozottak. Nevezetesen a tőkebefektetések gyakran korlátozzák az elfogadható beavatkozásokat, és a történeti épületekre vonatkozó specifikus követelmények következtében a javaslatok gyakran a jelenlegi támogatási sémákon kívül rekednek.
További tanulmányt szükséges végezni olyan paraméterek azonosítására, amelyek ösztönzik az európai és nemzeti jogszabályozást, hogy bevegyék ezeket a célterületeket és épületeket, és ösztönözzék a magasszintű ökológiai teljesítmény elérésére. Szükség van célzott demonstrációs projektekre, és nem csak szétszórt esettanulmányokra Európa területén. Szükség van jogszabályi kezdeményezésekre és politikákra a helyi hatóságok motivációjával együtt, rendszeres felmérésekre, monitoringra és oktatási projektekre, valamint az ismeretek cseréjére és gazdagítására. Az épületeknek újra kell éledniük az élettartamuk során, hogy magas színvonalú beltéri környezeti feltételeket biztosítsanak, kevesebb energiát fogyasszanak és kevesebbért üzemeljenek. Ennek megfelelően a történeti közösségeknek hatékonyabban kell kihasználniuk az energetikai, gazdasági és kulturális lehetőségeiket egy kiegyensúlyozott és teljeskörű folyamatos fejlesztési programon keresztül.
35
SECHURBA Ismertető
11. További információk Az alábbiakban néhány ajánlott honlap következik a partnerországoktól, melyek jó tanácsokat nyújtanak a történeti épületek terén és a megújuló energia integrálásának kérdésében. Továbbá van néhány link az éghajlatváltozás csökkentésével foglalkozó közösségi szervezetekhez is.
Bulgária
Olaszország
Kulturális Minisztérium www.mc.government.bg
Energiaszolgáltatás-kezelők www.gse.it
UNESCO Bulgáriai Örökség whc.unesco.org/en/statesparties/bg
Energiahatékonysági Tanácsadó efficienzaenergetica.acs.enea.it
Bolgár Tudományos Akadémia www.bas.bg
Hőszigetelési Társaság www.anit.it
Magyarország Kulturális Örökségvédelmi Hivatal www.koh.hu
Az Ésszerű Energiahasználat Olasz Szövetsége www.fire-italia.it Helyi Hivatalok Olasz Hálózata www.renael.net
Magyar Építésügyi Technológiai Platform www.epitesugyiplatform.hu
Spanyolország
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. http://esza.hu
Az Energiamegosztás és -Megtakarítás Intézete www.idae.es
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu
Fejlesztési Misztérium www.mviv.es
Strukturális Alapok Programiroda www.strapi.hu
Egyesült Királyság
Dánia
Átmeneti Városhálózat www.transitionnetwork.org
Nemzeti Örökségi Iroda www.kulturarv.dk
Angol Örökség honlapja lakástulajdonosoknak www.climatechangeandyourhome.org.uk
Görögország Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium www.ypeka.gr Görög Kultúra és Turizmus Minisztériuma www.culture.gr
Energiamegtakarítási Tröszt www.energysavingstrust.co.uk Angol Örökség honlapja szakembereknek www.helm.org.uk Társaság a Régi Épületek Védelmére www.spab.org.uk Nemzeti Tröszt www.nationaltrust.org.uk
Athén Régészeti Helyszíneinek Egyesítése Bt. www.astynet.gr Görög Építészek Egyesülete www.sadas-pea.gr
36
Szójegyzék RUE – Ésszerű energiafelhasználás RES – Megújuló Energiaforrások PV Panelek – A napelem-panelek elektromosságot hoznak létre a napfényből. A szigetüzemű PV-panelek nincsenek a hálózatra kötve. Napkollektor panelek - Napenergiás meleg víz rendszer Biomassza – Általában a farönköt, pelletet vagy faforgácsot fejezi ki, de lehet mindenfajta szerves anyag CERT – A széndioxid-kibocsátás csökkentési célja 2008. április 1-jén lépett hatályba az Egyesült Királyságban és 2011-ig érvényes. A program kötelezi az 50 000, vagy ennél több lakossági ügyféllel rendelkező energiaszolgáltatókat, hogy csökkentsék le a széndioxid-kibocsátást az energiahatékonyság és a kisméretű megújuló energiák lakossági energiafogyasztók közti népszerűsítésén keresztül. CHP - (kogeneráció) Kombinált hő- és
villamos energia az elektromosság és a hasznos hő egyidejű előállításával HCCCS – Történeti közösségek klímaváltozási stratégiája U-érték - Egy adott építőanyagon keresztüli hőátbocsátás mértéke, általában minél alacsonyabb az együttható, annál jobb az alkotóelem szigetelési minősége Bioklimatikus tervezés - Az épület helyi éghajlatra alapuló tervezésére vonatkozik. Célja a napenergia és más környezeti erőforrás felhasználásával hőés vizuális komfort teremtése. A bioklimatikus tervezés fő elemei az épületekre szerelt passzív napenergia-hasznosító rendszerek és a környezeti erőforrások (például nap, levegő, szél, növényzet, víz, talaj) használata az épületek fűtésére, hűtésére és világítására. EMAS - Ökovezetési és ellenőrzési terv – Vezetési eszköz cégek és más szervezetek számára a saját ökológiai teljesítményük értékeléséhez, jelentéséhez és javításához.
Köszönetnyilvánítás A SECHURBA konzorciuma köszönetét fejezi ki a következő Külső Projekt Tanácsadóknak a projekt egész ideje alatt nyújtott segítségükért és iránymutatásukért: Dr Tim Yates
Az Építésügyi Kutató Vállalat (BRE) műszaki igazgatójа
David Drewe
Angol Örökség Konzerválási Osztály Építési Szolgáltatások Mérnöki és Biztonsági Csoportjának vezetője
Prof. Antonia Moropoulou
Az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem professzora
A Görög Építésügyi Technológiai Platform igazgatója / Tématerület: Kultúra és környezet
A Görögországi Műszaki Kamara Tanácsadó Bizottságának tagja
George Ganasoulis
Építész és mérnök, Hagyományos települések Osztályának vezetője A Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium Építésügyi Politikai Osztályának igazgatója
Prof. Anna Coccioli Mastroviti
Az építészeti örökség és látkép helyi végrehajtó irodája
Paolo Rizzi
A Piacenzai Katolikus Egyetem Helyi Gazdasági Laboratóriumának ügyvezető igazgatója, a Piacenzai és Cremonai Katolikus Egyetem közgazdaság professzora
Dr Tamás Mezõs
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék professzora
A publikáció tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek. Ez nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Se az EACI, se az Európai Unió nem felelős a benne található információ bármilyen lehetséges használatáért. Ezt az ismertetőt a Marches Energy Agency állította össze a Revert Creative kivitelezésével.
37
Támogatók
A SECHURBA Konzorcium a következő partnerekből áll
Egyesült Királyság Marches Energy Agency (MEA)
Projektkoordinátor Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.mea.org.uk
Shropshire Council
Önkormányzat/Shropshire Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.shropshire.gov.uk
Olaszország Kulturális Örökséghez Alkalmazott Technológiák Intézete (ITABC)
Nemzeti Vezető partner Olaszországban Kapcsolat:
[email protected] Kapcsolat:
[email protected]
National Council of Research (CNR)
Honlap: www.itabc.cnr.it
Viveca
Esettanulmány – Zena Kastély Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.castellodizena.it
A.L.E.S.A. S.r.l
Helyi Vezető Chieti-ben/Chieti Tartományban Energia Ügynökség Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.alesachieti.it
Chieti Tartomány
Önkormányzat/Chieti Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.provincia.chieti.it
Görögország Megújuló Energiaforrások és Nemzeti Vezető partner Görögországban Energiatakarékossági Központ Kapcsolat:
[email protected] (CRES) Website: www.cres.gr AEDA
Athéni Önkormányzat Fejlesztési Hivatal/ Görögország Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.cityofathens.gr
Magyarország ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI)
Nemzeti Vezető Magyarországon Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.emi.hu
Szentendre Önkormányzat
Önkormányzat/Szentendre Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.szentendre.hu
Bulgária Fekete-tengeri Helyi Joghatóságok Egyesülete
Nemzeti Vezető Partner Bulgáriában Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.ubbsla.org
Dánia Cenergia
Energia Konzulens/Koppenhága Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Honlap: www.cenergia.dk
Spanyolország Tecnalia
Műszaki Konzulens Spanyolországban/ Santiago de Compostela Esettanulmány Kapcsolat:
[email protected] Website: www.tecnalia.com
