SCREENS. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK

SCREENS.

MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK Oktatói eszköztár a Screens: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel című projekt feldolgozásához

www.mdgscreens.eu www.facebook.com/MdgScreens

A kiadványt készítette: Africa and Mediterraneo www.africaemediterraneo.it Szerkesztő koordinálás és kutatás: Sandra Federici Akadémiai Bizottság: Abdallah Katunzi, Maria De Lourdes Jesus, Marta Meloni, Jeanne Mercier, Eyoum Ngangué Kutatás, fotók és képregények: Eric Andriantsialonina (DWA), Romaric Bakoua, Baudouin Mouanda, Kouadio Kouakou Benjamin, Mola Boyika, Valéry Badika Nzila (Badik’art), Richard Goma, Abdallah Katunzi, Francis Kodia, Khelly Manou de Mahoungou, Popa Matumula, Alfred Muchilwa, Eyoum Ngangué, Constânça de Pina, William Rasoanaivo, Pietro Pinto, Dóris Pires, Euloge Samba, Boureima Warren Sare. Kutatói és szerkesztői asszisztens: Stefania Lorelli Az oktatói eszköztár munkatársai: Sara Goldoni, Michela Bignami Design és elrendezés: Giovanni Zati e Paola Martini A Screens: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel című kiadvány a globális nevelés “Screens: Milleneumi Fejlesztési Célok déli szemmel“ című projekt részeként készült el. Pályázati szerződés – External Actions of the European Union DCI-NSAED/2010/234-251. A projekt kivitelezéséért felelős Vittória(Ragusa, Olaszország)városa partneri együttműködésben Siġġiewi (Málta), Mátészalka (Magyarország) városaival valamint Africa e Mediterraneo szervezettel(Olaszország). Társult partnerek továbbá Planète Jeunes (Burkina Faso), Marê Caela (Cape Verde), Afrique in visu (Franciaország/Mali) és a Dar es Salaam Egyetem (Tanzánia). A projekttel kapcsolatos bővebb információért: Adelina Di Rosa Città di Vittoria Via Bixio 34, 97019 Vittoria (RG) - ITALY Tel.: +39 0932 514357 [email protected]

A kiadvány az Európai Unió támogatásával készült. A kiadvány tartalma Vittoria városának és partnereinek kizárólagos felelőssége alá tartozik és semmilyen körülmények között sem használható az Európai Unió nézeteinek bírálásához. A projektet az Európai Unió támogatta (Teljes hozzájárulás: € 418,689.87, a project teljes kiadása: € 558,262.87).

Screens. A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel

Tartalomjegyzék

screens

BeVezetés Globális polgárok nevelése

old.

2

0. cél „Nyolc cél egy egyenlőbb világért”

old.

8

1. cél „Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek”

old.

18

2. cél „Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást”

old.

33

3. cél „Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését”

old. 44

4. cél „Csökkentik a gyermekhalandóságot”

old.

5. cél „Az anyai egészség javítása”

old. 76

6. cél „Küzdelem a HIV/AIDS, malária és egyéb betegségekkel”

old. 89

7. cél „A környezeti fenntarthatóság biztosítása”

old. 103

8. cél „A fejlődés érdekében egy globális partnerség kialakítása”

old. 117

1

61


glOBális pOlgárOk neVelése

E

z az oktatási útmutató és segédanyag a „Screens: The Millennium Development Goals from a Southern Point of View című projekt része, melynek publikált komponensei ( a weboldal és egy 80 oldalas kiadvány) „kommunikatív elemek” egész sorát tárják elénk, amelyek tartalmaznak képregényeket és verseket, fotoriportokat és videofilmeket, újságcikkeket és összefoglalókat a nyolc Millenniumi Fejlesztési Céllal (MFC-K) kapcsolatos kérdések kutatásáról, mely célokat az ENSZ tűzött ki, mint eszközt a nyomor felszámolására az egész földön 2015-re. A Screens projekt különböző komponenseit afrikai szerzők alkották, egyénileg, vagy egyesületek, egyetemek és művészeti kollektívák tagjaiként, és azok a Millenniumi Fejlesztési Célokat monitorozó nemzetközi szervezetek jelentései mellet jelennek meg a kiadványban. Az eszköztár kilenc fejezetre oszlik: az egyiket a céloknak általában, mint komplett együttesnek szentelték, ezt követi egymás után egy-egy fejezet minden egyes MFC-ről. Számos olyan dokumentumot bemutat, amelyek olvashatóak a Screens projekt publikált komponenseiben, emellett részletesebb információkat, valamint elemző és gyakorló feladatokat is tartalmaz, hogy a tanárok és a globális polgárságra felkészítő tanfolyamok vezetői effektíven használhassák azt a tanórán és foglalkozásokon, egészen 2015-ig, a hivatalos határidőig. Az eszköztárban található ötletek, elgondolások alapján az olvasók önálló kutató munkát és elemzéseket végezve haladhatnak előre, és valósíthatják meg saját elgondolásaikat a gyakorlatban.

glOBális neVelés: egy VáltOzó fOgalOm

E

z a projekt a ’globális polgárrá’ nevelés területén belül helyezkedik el, mely terület egykor „Development Education” (magyarul: a fejlődés, fejlesztés oktatása) néven volt ismert. Ez a kifejezés Európában született az 1980-as években, olyan tevékenységek leírására, amelyek a fejlődés segítésével1 szorosan összefüggő tanulási folyamatokat generálnak (oktatás, képzés, figyelemfelkeltés, tudatformálás). Míg az elgondolás a formális nevelés keretein belül született és kezdetben elsősorban itt fejlődött tovább, és az iskolák, valamint fejlesztési civil szervezetek közötti együttműködés során valósult meg, a globális nevelés hatásköre fokozatosan bővült, elsősorban az Európai Parlament ajánlásaival összhangban, amelyek lefektették azokat a kulcsfontosságú társadalmi és állampolgári2 kapacitásokat, amelyek az élethosszig tartó tanuláshoz szükségesek. Ma egy egyre sokszínűbb, kifinomultabb, és egyre szélesebb körű tevékenység-együttest, javaslatokat, ötleteket jelent, különösen, ha figyelembe vesszük azokat az expresszív formákat, amelyeket felölel. E formák a délen található ételekről, lakáskörülményekről, játékokról szóló műhelymunkától a bonyolult multimédiás tanfolyamokig, valamint a korai ______________________

Ahogyan azt a 49/87. törvény meghatározza, mely törvény meghatározza az olasz állam elkötelezettségét az Official Development Assistance (Hivatalos Fejlesztési Támogatás) iránt. Ugyanezt a terminust használja az EU Fejlesztési Tanácsa 2001. évi határozatában és a 2007. évi Európai Konszenzusban. 2 Az Európai Parlament és Tanács ajánlása 2008. december 18-án az az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó kulcsfontosságú kérdések tekintetében (2006/962/EC). 1

2


jótékonysági kiállítási tárgyaktól, a képzett afrikai és/vagy európai művészek és kommunikátorok - gyakran múzeumokban rendezett – átfogó kiállításáig terjednek. Azzal, hogy a 2005 - től 2014-ig terjedő időszakot a Fenntartható Fejlődés Oktatása Évtizedévé (Decade of Education for Sustainable Development (DESD)) nyilvánította, az ENSZ Közgyűlése felhívta a világ kormányainak és civil szervezeteinek figyelmét az oktatás, nevelés fontosságára egy olyan jövő biztosításában, amely igazságosabb, ember-centrikusabb és - a környezeti erőforrásokat tekintve - fenntarthatóbb.3 A „development education”(a fejlődés, fejlesztés oktatása, globális nevelés) kifejezést Európában először a figyelem-felhívó, tudatosító, tudatformáló kezdeményezések (Development Education and Awareness Raising) és felelősségérzet fejlesztésével együtt használták. A fejlődés fogalmával kapcsolatos friss viták – mely fogalom nem tévesztendő össze a „gazdasági növekedéssel” (ami nem folytatódhat a végtelenségig, mivel nem állnak rendelkezésre korlátlanul a természeti erőforrások) – rávilágítottak, hogy célszerűbb a „fenntartható fejlődés” fogalmat használnunk, amely egy olyan, jobb minőségű emberi életet jellemez, amely nem vonja maga után az ökoszisztémák túlzott kiaknázását. Amióta az 1970-es években, az olajválság által kiváltott félelem nyomán először használatba került, a fogalom tovább fejlődött, és az UNESCO által vezérelve ma már a kulturális sokszínűség iránti tiszteletet is magába foglalja. Az Olaszországi Fejlesztés- Oktatási Platform hosszú ideig vitatta a fejlesztés-oktatás ’dekonstruálásának’ szükségességét, és az újra-definiálás szükségességét a globális polgári létre való nevelés fogalmának szempontjából. Az effajta elgondolás olyan „nevelést, oktatást ír le, amely kapcsolatokat épít ki – emberek, élmények, kultúrák és témák között - az alapvonalat, a metodológiát, és saját tevékenységei tárgyát. Ilyen pedagógiai, didaktikai, tapasztalati és politikai kezdeményezés szerveződik az alapvető értékek körül, mint például az emberi jogok, törvény, a sokszínűség fontossága és annak tisztelete, kultúrák közötti párbeszéd, kölcsönös egymásrautaltság, és olyan fejlődés szükségessége, amely gazdaságilag, társadalmilag és a környezet szempontjából is fenntartható.”4

a glOBális neVelés helyzete és hatása az európai únióBan

A

hogyan azt a fentiekben említettük, az Európai Bizottság (EC) közelítése az effajta tevékenységekhez a következő angol nyelvű kifejezéssel határozható meg: ’Development Education and Awareness Raisng’ (DEAR), melynek magyar fordítása: ’fejlesztési képzés és figyelemfelkeltés, tudatformálás’. A DEAR program a civil szereplők és a helyi hatóságok kezdeményezéseit támogatja, és átfogó célja a „figyelemfelkeltés, tudatformálás, valamint az, hogy előmozdítsa az európai polgárok körében a világ és szerepeik, felelősségük, és életmódjuk kölcsönös összefüggéseinek kritikus értelmezését ebben a globális társadalomban. Továbbá célja e polgárok aktív bevonása azokba a helyi és ______________________ “Az ESS fel fog készíteni minden embert, kortól és életkörülményektől függetlenül, hogy szólítsa meg, és oldja meg azokat a kérdéseket, amelyek bolygónk jövőbeni fenntarthatóságát fenyegetik. … E kérdések a fenntartható fejlődés három területén merülnek fel, e területek: a környezet, a társadalom és a gazdaság. (http://www. unescodess.it/implementation_scheme). 4 Globális polgárok nevelése. Az Education for Global Citizens Platform hivatkozási dokumentuma http://piattaformaitaliana.ning.com/ 3

3


globális törekvésekbe, melyek a nyomor felszámolására, az igazság, az emberi jogok és a fenntartható életstílusok előmozdítására irányulnak”. Az Európai Bizottság nemrégiben adott megbízást egy, a DEAR-rel kapcsolatos helyzetről készült tanulmányra Európában5, amely elemzi a támogatott projekteket, a terület fő szereplőit, a tagállamok irányelveit, és a fejlesztési képzés különféle megközelítéseit Európában. A tanulmány rámutat a különböző igényekre, közöttük egy európai DEAR politika és stratégia kidolgozásának szükségességére, amely kiegészíti a már meglévő szemléleteket, és koordinálja a különböző szereplők erőfeszítéseit, tanul a már meglévő felfogásokból, és túlmutat az Európa- centrikus perspektíván azáltal, hogy figyelembe veszi a globális Dél felől eredő perspektívákat. A tanulmány, melyet a szakterület öt szakértője vezetett6, a számos elérendő cél között kiemeli, hogy a Bizottságnak kommentárok és perspektívák szélesebb körét kellene figyelembe venni a világról, ezáltal kerülve azt a megközelítést, amely a Délt mindig inkább tárgynak, mint alanynak tekinti e kezdeményezésekben. Az egyik kulcsfontosságú elem az analizált ’legjobb gyakorlatok’ között (a 2005 és 2009 között finanszírozott projektek között) az „elismert, és közös értékeken alapuló metodológia volt. Ezen értékek között van az empátia és a közös emberi voltunk tudata, tisztelet a sokszínűség és a kulturális különbségek iránt, az identitás és az önbecsülés, az elkötelezettség az igazság és társadalmi egyenlőség iránt, a hit abban, hogy jobbá tudjuk tenni a világot, valamint a dialógusban szereplő partnerek részvételének nagyra értékelése és autonómiájuk tiszteletben tartása”. A DEAR egyik kulcsfontosságú kihívása, hogy „visszafordítsuk annak Európa-centrikus perspektíváját. A DEAR sok kezdeményezését európai szereplők vezetik, európai fogalmakat és szakértőket alkalmazva, akik a déli perspektívákat csak marginálisan, vagy szimbolikusan veszik figyelembe.” A tanulmány elemezte az egyes tagországokban a DEAR-hez való viszonyt. Itt érdekes a Screens projektben részt vevő három ország megközelítése: Ezek: Olaszország, Málta és Magyarország. Az egyes országokra vonatkozó mélyreható elemzések, amelyek a ’DEAR Európában’ című tanulmányban megjelentek, interjúkat tartalmaznak helyi résztvevőkkel, és áttekintik a DEAR helyzetét minden egyes országban, a közvélemény, a Külügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium, valamint a helyi és regionális szintű civil platformok és szereplők hozzáállására vonatkozóan. Úgy tűnik, Olaszországban a közönség érdeklődik az ilyen iniciatívák iránt, de kevéssé ismerik a nemzetközi segélyezés mechanizmusát. Emellett megfigyelhető egy rasszista tendencia jelenléte (a jelentést 2010 novemberében adták ki, olyan környezetben, amelyet az Északi Liga jelenléte jellemzett a kormányban, és a médiapalettán a bevándorlás miatti félelem dominált). Az eredmények növekvő aggodalmat mutatnak a klímaváltozás miatt, de az emberek nem ismerik fel az életmódváltás fontosságát. A civil szervezetek nem profitálnak a lehetőség______________________ A DEAR Európában. A „Tanulmány a fejlesztési képzés és tudatformálás területén aktív fő európai szereplők tevékenységéről és tapasztalatairól” című projekt záró jelentése, 2010. november 24. A projektet Soges S.p.a.. valósította meg. 6 Agnes Rajacic, Alessio Surian, Harm-Jan Fricke, Johannes Krause, Peter Davis. 5

4


ből, hogy magukat előtérbe helyezzék a televízióban, az ország uralkodó médiumában. A tanulmány prioritásként nevezi meg a helyi és globális kérdések közötti kapcsolatot, újságírók képzését, és a bevándorló egyesületek részvételét ilyen tevékenységekben. Olaszország formális oktatási rendszere felvette programjába e vitának néhány elemét, beépítve hivatalos dokumentumaiba az ajánlást, hogy a globális polgári létre vonatkozó kérdések is szerepeljenek az iskolai tantervekben. A Nemzeti Civil Platform stratégiai kérdésnek tartja az együttműködést a helyi hatóságokkal, mint ahogyan erre rávilágít a Perugiából Assissi-ba tartó menet szervezése, amely egy fontos rendezvény. Széles körben elterjedt a jó gyakorlat, és ez magába foglalja workshopok szervezését az iskolákban, kísérletezést a tantervvel különböző tantárgyak vonatkozásában, az Elnyomottak Színházát, és szerepjátékot. Számos megközelítés a formális és informális nevelést is kombinálja. A DEAR összekapcsolását az oktatással egyéb kérdéskörökben (a nemek közötti egyenlőségre nevelés, interkulturális oktatás, béke, az oktatás kapcsolata a rasszizmus-ellenességgel, a környezet és az állampolgárság) minden szereplő stimulálónak és pozitívnak tartja. Számos ilyen kezdeményezést valósítanak meg olaszországi civil szervezetek, például az évente megrendezésre kerülő Senigalliai Szemináriumot, amely összekapcsolja az iskolákat a DEAR területén tevékenykedő civil szervezetekkel és az Olaszországi Civil Szervezetek egyesületének oktatási platformjával. Máltán a tudósítók kiemelték, hogy a globális nevelés még mindig alulfejlett az országban. A bevándorlást félelemmel szemlélik, különös tekintettel arra, hogy az ország, elhelyezkedéséből adódóan, migrációs tengeri útvonalat jelent. A ’DAER Európában’ című jelentés azt állítja, hogy az Oktatási Minisztérium szerint a közvéleményt erőteljesen befolyásolja a fő médiaáramlat és úgy tűnik szkepticizmus dominálja valamint az idegenektől való félelem. Az Oktatási Minisztérium részt vesz olyan európai kezdeményezésekben mint a az Oktatás Globális Hete, de az NGOk(nonprofit szervezetek) nem igazán kapnak fenntartott finanszírozást kezdeményezéseikhez. Az egyik jelentésben is szereplő nehézség abból adódik, hogy az iskolarendszer az államot és iskolákat ‘katolikusként’ definiálja; azonban már úton van az a fajta reform, ami megpróbál egy antropológikusabb és történelmibb megközelítést alkalmazni a vallás tanításában beleértve a teológiát és katekizmust. Olyan tanári hálózat működik, amely elszánt és motivált a globális nevelést illetően és amely korlátozott eszközkészletük ellenére azon fáradozik, hogy elősegítsék azt. Említésre méltó az a nagyszámú környezeti oktatási kezdeményezés , melyek hatékonyan mobilizálják a közvéleményt. A megkérdezettek legfontosabb kihívásként például az immigráció kérdését tartják, melyet szükséges a globális nevelésen alapuló megközelítésen keresztül vizsgálni, valamint az eddig érdeklődést nem mutató embereket bevonását minda közéletből mind a tanárok közül.

Magyarországon a Külügyminisztérium jelentést adott arról, miszerint a fejlődő országok megsegítésének fontossága nagymértékben benne van a köztudatban , de ugyanakkor egy bizonyos fokú ignorancia is jelen van a globális szegénység és a helyi feltételek között lévő kapcsolatot illetően , míg a pénzügyi válság nem segít a figyelemfelkeltésben a déli féltekén élők helyzetére vonatkozóan. Az Oktatási Minisztérium szerint bár nehéz a déliek iránti szolidaritás felkeltése, számos kezdeményezés elérte, hogy a helyi termékek fogyasztását részesítette előnyben a multinacionális cégek által termelttel szemben. Az NGO platform, mely elfogadja az European Concord Platform által támogatott globális

5


nevelés definíciót és módszereit, hangsúlyozza a segítségnyújtás tudatosítását és a nagyobb tolerancia szükségességét. Az Oktatási Minisztérium szerint nagy problémát jelent a magyar oktatási rendszer alulfejlettsége, különösen alulteljesít az európai oktatási programok által készített tananyag befogadását illetően. Míg számos kezdeményezés elindult beleértve kormányfinanszírozási ellátást, ezek az erőfeszítések eléggé sporadikusak és elsősorban a ’fair kereskedelem’ ügyére fókuszálnak. A fő kihívást az jelenti, hogy olyan nemzeti szintű kreatív megoldásokat kell találni, amely nem vonja azt maga után, hogy kormányszintű vagy uniós finanszírozásra kell várni, továbbá beszélni kell a nyilvánossággal, támogatni a másokkal szembeni nyitottságot, tanárokat kell képezni és egyetemeket belevonni a folyamatba. Mindhárom országban a globális nevelés szereplői kiemelték a résztvevő társulások erőforráshiányát, az európai projektek pénzügyi vezetésével kapcsolatos nehézségeket, továbbá a tömegmédia és televíziós csatornák belevonásának nehézségeit,valamint azt a tényt, hogy az NGO-knak még nem sikerült olyan eszközt találni, mellyel megbékíthetnék a globális elképzeléssel kapcsolatos helyi aggodalmakat: a saját maguk biztonsága marad az elsődleges.

a tanuláshOz szükséges kulcskOmpetenciák

V

égül úgy hisszük, hogy hasznos azt hangsúlyozni, hogy az MFC-kel való munka a Screens segítségével, egy olyan eszközt képvisel, ami alátámasztja az EU által létrehozott tanulási kulcskompetenciákat.2006-ban az Európai Parlament és Tanács kiadott egy olyan dokumentumot , ami az élethosszig tartó tanulás7 nyolc kulcselemét határozta meg. A dokumentum a Lisszaboni stratégia részét képezte, elismerve, hogy az élethosszig tartó tanulás lehetőségei egy személy számára egész életén át rendelkezésre kell, hogy álljanak, míg a korai tanulásnak és képzésnek olyan eszközöket kell a fiatalok kezébe adnia, melyek segítenek továbbfejleszteni saját készségeiket oly mértékben, hogy részt vehessenek az ilyen folyamatban lévő fejlődésben. Az egyik fő cél „beazonosítani és meghatározni azokat a kulcskompetenciákat egy tudástársadalomban, amelyek elengedhetetlenek a személyes kitejesedéshez, az aktív állampolgársághoz, szociális kohézióhoz és foglalkoztathatósághoz.”Hiszünk abban, hogy számos ilyen készséget támogathatnak az olyan oktatási kurzusok, melyeket az itt olvasható eszköztár nyújt. Mindenekelőtt ez a digitális kompetenciára utal (4.számú), nevezetesen „az IST(Information Society Technology)magabiztos és kritikus használatára a munka, a szabadidő és kommunikáció vonatkozásában”. Az itt meghatározott készség az internet használatára utal:” az információt értékelni, tárolni, előállítani, bemutatni és kicserélni valamint az interneten keresztül kollaboratív hálózatokban kommunikálni és részt venni”. A Screens anyagának használata egy olyan lehetőséget nyújt, ami fokozza ezeket a képességeket a kulturális tartalom felfedezésén keresztül, melyek olyan afrikai szerzőktől származnak, akik technológiai hátrányaik ellenére az MFC-k egy másfajta megközelítését tudták közvetíteni. A különböző afrikai szervezetek és szerkesztők weboldalainak böngészésével javulhat „ az információ keresésének, gyűjtésének és feldolgozásának a képessége illetve annak kritikus és szisztematikus használata, mindeközben értékelve annak relevanciáját és az igazit a virtuálistól megkülönböztetve, és a linkeket felismerve.”

6


A Screens feladatai a társadalmi és polgári kompetenciákat is erősítik(6. számú) „beleértve a személyes, interperszonális és interkulturális készségeket, továbbá mozgósítva a viselkedés valamennyi formáját, ha hatékonyan és konstruktívan akarnak részt venni a társadalmi és dolgozói létben, különösen az egyre nagyobb mértékben különböző társadalmakban és ahol lehet a konfliktusokat megoldani(...)Ennek a kompetenciának a központi eleme az a képesség, hogy egy másfajta környezetben is konstruktívan tudni kommunikálni, továbbá türelmet mutatni és különböző nézőpontokat megérteni és kifejezni” „ A polgári kompetencia alapja az olyan fogalmak ismerete, mint a demokrácia, igazság, egyenlőség és polgárjogok(…)Az aktuális események valamint a nemzeti, az európai és világ történelemhez kapcsolódó fő események és trendek ismerete.” Az itt felhasznált feladatok a kommunikáció és kifejezés különböző formáin alapulnak és úgy vannak összeállítva, hogy hogy ösztönözzék az önkifejezést ezáltal a 8.számú készséget segítik, ami a kulturális tudatosság és annak kifejezése. Ez olyan fajta tudatosságot jelent, ami magába foglalja a gondolatok, élmények és érzelmek kreatív kifejezésének fontosságát különböző médiumukon keresztül úgy, mint a zene, előadás, irodalom és vizuális művészet. (…) Fontos megérteni a világ különböző részeinek kulturális és nyelvészeti diverzitását,illetve ezek megőrzésének szükségességét valamint a mindennapi élet esztétikai tényezőinek fontosságát. Az értékeléshez és kifejezéshez tartozó készségek(…) valamint a különféle médiumokon keresztül történő önkifejezés a velünk született képességeket felhasználva. A készségek továbbá magukba foglalják azt a képességet, ami a saját kreatív és expresszív nézőpontot viszonyítani tudja mások véleményével(…).”

miért érdemes a screens-t használni a tanórákOn?

A

’tudatosság növelése’ a kulcsfogalom ebben a projektben, melynek célja a Millenneumi Fejlesztési Célok megértésének előmozdítása, az afrikai nézőpontokon alapuló célok véleményezésének stimulálása, valamint az itt szereplő kérdések jelenlegi állapotának megváltoztatására irányuló motiváció fokozása egyéni színtereken. A nézőpontok tudatosításának fokozásával, ami egyébként nem jellemzi az európai médiát, a projekt célterületein érintett állampolgárok, tanárok és helyi üzletemberek arra kapnak ösztönzést, hogy véleményt nyilvánítsanak a következőkkel kapcsolatban: globális szegénység; az oktatás elérhetőségének szintjei; küzdelem a nemek közötti egyenlőtlenség, a gyermekhalandóság és anyai egészség állapota ellen; harc az AIDS és népbetegségek kontrolálásáért, valamint a környezetileg fenntartható fejlődés és az MFC-k eléréséhez szükséges kooperáció támogatása. És fokozott tudatosság kell, ahhoz, hogy mindenki kivegye részét a cél érdekében.

Sandra Federici

WWW.mdgscreens.eu 7

0. Fejezet Nyolc cél egy egyenlőbb világért 1. Véget vetnek e súlyos szegénységnek és éhínségnek. 2. Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást. 3. Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését. 4. Csökkentik a gyermekhalandóságot. 5. Javítják az anyai egészségügyet. 6. Küzdenek a HIV/AIDS, malária és más betegségek ellen. 7. Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot. 8. A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki.

Oktatási cél - Felszínre hozzuk a tanulók meglévő tudását a Millenniumi Nyilatkozatban tárgyalt témákról. - Pontosan, kritikusan meghatározzuk a “nyomor”, a “fejlődés” és az “elmaradottság” fogalmát. - Megértjük a Millenniumi Nyilatkozathoz vezető logikát. kulcsfOgalmak - Fejlődés - Elmaradottság - Millenniumi Nyilatkozat

8

a.

Screens.részletes A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel infOrmációk és

0. Fejezet

instrukciók a tanárOk/ előadók számára

1.tananyagOk 1.1. BeVezetés

“

“

E pillanatban elfogadjuk a gondolatot, hogy szegények mindig lesznek közöttünk, hogy a nyomor az emberi sors része. Pontosan azért lesznek közöttünk továbbra is szegények, mert elfogadjuk ezt a véleményt. Ha szilárdan hisszük, hogy a nyomor elfogadhatatlan – hogy nincs helye a civilizált emberi társadalomban -, akkor felépítjük a megfelelő intézményeket, és kialakítjuk a megfelelő stratégiákat ahhoz, hogy létrehozzunk egy nyomormentes világot. A nyomor azért létezik, mert filozófiánkat olyan feltételezésekre építjük, amely alábecsüli az emberi kapacitásokat.

Muhámmád Junusz1 (Egy nyomor nélküli világ megteremtése) a fejlŐdés - Világunk kilendült egyensúlyából. Számos tudós beszél “fejlett ” és “elmaradott ” országokról. Nézzük meg, miért. Először is, fontos megjegyeznünk, hogy a fejlődés fogalmát sokféleképpen értelmezhetjük. Kezdetben a “fejlődés” kifejezést a technikai és gazdasági növekedésre használták, amely a huszadik századot, különösképpen pedig a Nyugat történelmét jellemezte. A fej-

lődés ideológiáját, amely szorosan kapcsolódik a haladásról kialakult nyugati elgondolásokhoz, hamarosan magukévá tették az uralkodó osztályok ugyanazokban a szegény országokban, amelyek, miután kivívták függetlenségüket az 1950-es évek végén és a hatvanas évek elején, követelték a jogot, hogy fejlesszék saját lakosságukat. 1945-ben, a Második Világháború utóhatásai közepette, a fejlődés szót az “elmaradOttság” (underdevelopment) fogalmával együtt kezdték emlegetni, mely kifejezést az USA elnöke, Truman alkotta a Második Világháború végén, és használta így a Kongresszushoz intézett éves beszédének 4. fejezetében. Ettől kezdve, a világ különböző régióit a fejlődés és elmaradottság ezen idealizált koncepciói szerint osztályozták. A fejlődés fogalmát, ezzel párhuzamosan, hosszú ideje a haladással, és az egy főre eső jövedelemmel azonosítják minden tanulmányozott országban. Azonban azok a kezdeti nemzetközi megoldási javaslatok, amelyeket a nyomorral való küzdelemben próbáltak alkalmazni az újonnan függetlenné vált országokban, eddig nem hoztak sikert a globális Észak és Dél között fennálló aszimmetrikus kapcsolat megváltoztatásában. ______________________ Muhámmád Junusz bangladesi közgazdász, aki szegénységcsökkentő programjairól lett híres. Felismerte, hogy sok szegény embernek minimális összegű hitel is nagy segítség lehet a kitörésre, életképes mikrovállalkozások beindítására. Megalapította a Grámin Bankot, az ilyen mikrohitelek nyújtására. Munkásságának elismeréséül 2006-ban Nobel-békedíjat kapott.

1

9


0. Fejezet - A

Az 1950-es évek óta a fejlődés fogalma és az ehhez kapcsolódó gazdasági teóriák álltak a középpontjában annak a vitának, amely, egyrészt a modernizáció, másrészt pedig a függőség teoretikusai között zajlottak. A fejlődés témája ezért hosszú éveken keresztül elsősorban olyan gazdasági diszciplínákkal összefüggésben merült fel, amelyek bizonyos társadalmak lassúbb fejlődésének okait tanulmányozták másokkal összehasonlítva. A későbbi években, mivel a fejlődésnek pusztán gazdasági alapon történő megközelítése nem volt sikeres, a társadalomtudományokon belül kiterjesztették fejlődés fogal-

mát, így az magába foglalja azokat a nem gazdasági tényezőket, amelyek elsősorban a humán fejlődésre összpontosítanak. Ezek az emberi a jogok előtérbe helyezése, a békés egymás mellett éléshez való jog, a környezet védelme és a források fenntartható felhasználása, a figyelem azon problémák iránt, amelyekkel a lakosság legsebezhetőbb csoportjainak kell szembenézniük, a demokratikus részvétel, és a fejlődési lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés, valamint a társadalomba való integráció.

1.2 a millenniumi nyilatkOzat (Részlet a ‘Screens’-ből: A Millenniumi Fejlesztési Célok deli szemszögből Az ‘Africa e Mediterraneo kiadványa)

A

történelem egy pontján a világ vezetői megegyeztek, hogy találkoznak, és világos célokat fogalmaznak meg, melyeknek alapját az emberi fejlődés indikátorainak sora képezi, kifejezve nézeteiket arról, milyen világot szeretnének látni az új millenniumban, és egy olyan fejlődési modellt javasolva, amely az embereket helyezi középpontba, valamint olyan környezetet, amely a békét, igazságot, egyenlőséget és jogokat mozdítja elő. Ezért született egy ilyen nyilatkozat körvonalazásának az ötlete a globális helyzet elemzéséből, valamint abból az elhatározásból, hogy nem fogadják el azokat a negatív feltételeket, amelyekkel egész országoknak és lakosságuknak szembe kell nézni, embereknek, akiket gyakran alapvető jogaiktól fosztanak meg háború, kizsákmányolás, nyomor és egy olyan gazdasági logika következtében, amely a profitszerzést helyezi előtérbe az egyén érdekeivel szemben. 2000 szeptemberében az ENSZ Közgyűlésén részt vevő 189 állam- és kormányfő elfogadta a Millenniumi Nyilatkozatot, hangot adva erős elkötelezettségüknek, hogy minden embert kiszabadítanak „a végtelen nyomorból adódó sötét és dehumanizáló helyzet-

ből” „megszabadítják az egész emberiséget a nélkülözéstől”, és „realitássá teszik a fejlődéshez való jogot mindenki számára”. A Nyilatkozat lefekteti azokat az alapvető fejlesztési célokat, amelyeket a nemzetközi közösség elérni szándékozik 2015-re, azzal az alapvető elgondolással, hogy a világot mindenki számára biztonságosabbá, virágzóbbá és igazságosabbá tegyék. A Nyilatkozat fő témái között van a béke, biztonság és leszerelés, a fejlődés, a nyomor felszámolása, a környezet védelme, az emberi jogok, a demokrácia és jó kormányzás, a legsebezhetőbbek védelme, Afrika egyéni szükségleteinek előtérbe helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek erősítése. A Nyilatkozat legfontosabb célkitűzései között van a „Nyolc Millenniumi Fejlesztési Cél” (MFC-k), amely több részletes célra van lebontva, indikátorok sorától kísérve, hogy

10


0. Fejezet - A

mérhető legyen a célok elérése. Ahhoz, hogy elérjék őket, az érintett országok elkötelezték magukat egy új, globális partnerség kialakítása mellett a nyomor csökkentése érdekében, annak számos dimenziójával együtt. Mint ahogyan azt több ENSZ jelentés is megjegyzi, a mostanáig elért eredmények ellenére még mindig messze vagyunk attól, hogy pozitív elmozdulást észleljünk a nyomor elleni küzdelemben, különösen Afrikában. Öt évvel az után, hogy elkötelezték magukat, (2005. szeptember 14. és 16. között), a világ vezetői újra találkoztak, hogy értékeljék az MFC-k felé történő haladást. Ez a találkozó, amely mint az ENSZ Millenniumi Felülvizsgálati Találkozója vált ismertté (UN Millennium Review Meeting), konkrét akcióterv kialakítását eredményezte. A legfontosabb ajánlások között szerepel, hogy a vezetők megegyeztek, 2006-ra minden ország állítson fel egy átfogó fejlesztési stratégiát, amelyet nemzetközi vizsgálatnak vetnek alá. Tíz évvel a Millenniumi Nyilatkozat után a világ vezetői újra összegyűltek New Yorkban egy konferenciára, amely hivatalosan Magas szintű Plenáris Közgyűlésként (High Level Plenary Assembly General) ismert, hogy felülvizsgálják a megtett utat, mindenekelőtt, hogy új stratégiákat és konkrét programokat állítsanak fel, ezzel mozdítva elő az MFC-k elérését 2015-re. Az ülésen jelenlévők – köztük az állam és kormányfők, szervezett civil társaságok, alapítványok és a privát szféra képviselői elfogadtak egy közös akciótervet, hogy lehetővé tegyék az összes MFC elérését a határidőre. A terv kidolgozásánál különös figyelmet fordítottak a globális gazdasági válság, a folyamatos konfliktusok, és a növekvő egyenlőtlenség által támasztott kihívásokra.2 A konferencia különös hangsúlyt helyezett a nemek közötti egyenlőségre az oktatásban, az alapvető szolgáltatásokra, az egészségügyre valamint a döntéshozatalra minden szinten. A világ vezetői hangsúlyozták, hogy az MFC-k teljesítése most a nők felemelkedésétől függ, mivel a nők nagyobb szerephez való juttatása elengedhetetlen az egyenlő fejlődés és a nagyobb demokrácia megvalósítása érdekében, azon tapasztalat és adottságok folytán, amelyekkel a nők járulhatnak hozzá a célok eléréséhez. A világ vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a célkitűzések teljesítése megkövetel egy stabilabb, fenntarthatóbb, teljesebb körű gazdasági növekedést, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy profitáljon a növekedés nyújtotta lehetőségekből. Legnagyobb aggodalomra a Szub-szaharai afrikai régió ad okot, e régió szerepel leggyakrabban a jelentésekben, mivel állandó az élelmiszerellátás bizonytalansága, magas az anyai halandóság, és igen sok ember továbbra is nyomornegyedekben él. Ázsiára viszont úgy tekintenek, mint a 2000 óta legnagyobb haladást elért régióra. Azonban, még itt is több százmillió ember él továbbra is mélyszegénységben, emellett továbbra is fennállnak a belső egyenlőtlenségek, különösen Ázsia déli részén. Latin Amerikában, valamint a Közel-Kelet és Észak –Afrika átmeneti gazdaságaiban eddig lassú volt a haladás, és továbbra is csak bizonyos célkitűzésekre korlátozódik, miközben az állandóan tapasztalható egyenlőtlenségek folyamatosan aláássák az előrelépést.

______________________ További részletekért látogasson el a Millenniumi Fejlesztési Céloknak szentelt főbb weboldalakra, köztük a következőkre: http://www.un.org/millenniumgoals/ (Az ENSZ hivatalos MFC honlapja) http://www.millenniumcampaign.it/mc_08/; http://ec.europa.eu/europeaid/what/millenium-development-goals/index_en.htm (Az EU MFC weboldala) http://www.gcap.it/ (Olaszország nyomorellenes koalíciója)

2

11


0. Fejezet - A

1.3 dOkumentumOk a millenniumi nyilatkOzat ENSZ Közgyűlés 2000. szeptember 20. Ötven ötödik ülésszak 60. napirendi pont A Közgyűlés által elfogadott határozat 55/2. ENSZ Millenniumi Nyilatkozat A Közgyűlés elfogadja a következő Nyilatkozatot Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Millenniumi Nyilatkozata Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata I: Értékek és elvek 1. Mi, állam- és kormányfők, összegyűltünk az ENSZ székhelyén, New Yorkban, 2000. szeptember 6-8. között, egy új millennium hajnalán, hogy újra megerősítsük hitünket a Világszervezetben és Alapokmányában, mint a békésebb, virágzóbb és igazságosabb világ nélkülözhetetlen alapjaiban. 2. Elismerjük, hogy - saját egyedi társadalmaink iránti önálló felelősségünk mellett - közös felelősséggel tartozunk azért, hogy az emberi méltóság, egyenlőség és igazságosság elveit globális szinten fenntartsuk. Vezetőként ezért a világ valamennyi népe iránt kötelezettségünk van, különösen a leginkább sebezhetők, elsősorban a világ gyermekei iránt, akiké a jövő. 3. Megerősítjük elkötelezettségünket az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei mellett, amelyek időtállónak és egyetemesnek bizonyultak. Valójában azok ösztönző helytállósága és teherbíró képessége megnőtt, amint a nemzetek és népek fokozottan összekötődnek és kölcsönösen függnek egymástól. 4. Eltökélt szándékunk, hogy az Alapokmány céljainak és elveinek megfelelő igazságos és tartós békét teremtünk az egész világon. Újra elkötelezzük magunkat, hogy támogatunk minden erőfeszítést valamennyi állam szuverén egyenlősége fenntartásáért, területi sérthetetlenségük és politikai függetlenségük tiszteletben tartásáért, a viták békés eszközökkel történő megoldásáért összhangban az igazságosság és a nemzetközi jog elveivel, a gyarmati uralom és idegen megszállás alatt lévő népek önrendelkezési jogáért, az államok belső ügyeibe való be nem avatkozásért, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásáért, minden személy egyenlő jogainak tiszteletben tartásáért fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül, valamint a gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius jellegű nemzetközi problémák megoldásában a nemzetközi együttműködésért. 5. Úgy hisszük, hogy a fő kihívás, amellyel ma szembe kell néznünk, annak biztosítása, hogy a globalizáció a világ valamennyi népe számára pozitív erővé váljon. Miközben a globalizáció nagy lehetőségeket jelent, előnyeit jelenleg nagyon egyenlőtlenül élvezik, míg költségeit egyenlőtlenül viselik. Elismerjük, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok sajátos nehézségekkel néznek szembe e központi kihívásra adandó válaszadáskor. Így a globalizáció, csak egy közös jövőt - amely közös emberiségünkön alapul, annak

12


0. Fejezet - A

valamennyi különbözőségével együtt - létrehozó széles körű és kitartó erőfeszítések révén tehető teljes mértékben befogadóvá és igazságossá. Az erőfeszítéseknek globális szinten ki kell terjedniük olyan politikai irányvonalakra és intézkedésekre, amelyek megfelelnek a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok szükségleteinek, továbbá amelyeket azok hatékony részvételével alakítanak ki és valósítanak meg. 6. Bizonyos alapvető értékeket elsőrendű fontosságúnak tartunk a nemzetközi kapcsolatok terén a huszonegyedik században. Ezek közé tartozik: Szabadság. A férfiaknak és nőknek joguk van arra, hogy méltóságban, éhínségtől, valamint erőszaktól, elnyomástól és igazságtalanságtól való félelemtől mentesen éljék életüket és neveljék gyermekeiket. A nép akaratára épülő demokratikus és részvételen alapuló kormányzás biztosítja legjobban ezeket a jogokat. Egyenlőség. Egyetlen egyéntől és nemzettől sem lehet megtagadni azt a lehetőséget, hogy élvezze a fejlődésből származó előnyöket. A nők és férfiak egyenlő jogait és lehetőségeit biztosítani kell. Szolidaritás. A globális kihívásokat oly módon kell kezelni, hogy a költségek és terhek igazságosan oszoljanak meg a méltányosság és a társadalmi igazságosság alapelveivel összhangban. Azok, akik szenvednek, vagy akik legkevésbé élvezik a globalizáció előnyeit, megérdemlik a segítséget azoktól, akik abból a legnagyobb hasznot húzzák. Tolerancia. Az embereknek tisztelniük kell egymást hitük, kultúrájuk és nyelvük teljes sokféleségében. A társadalmon belüli és a társadalmak közötti különbözőségektől nem szabad félni, azokat nem szabad elnyomni, hanem az emberiség drága értékeként kell becsben tartani. A civilizációk közötti béke és párbeszéd kultúráját aktívan kell támogatni. A természet tisztelete. Valamennyi élő fajt és természeti erőforrást körültekintéssel kell kezelni a fenntartható fejlődés elvének megfelelően. Csak ily módon tudjuk megőrizni a természet felmérhetetlen gazdagságát, és azt utódainknak átadni. A jelenlegi fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákat meg kell változtatni jövőbeni saját és utódaink jövőbeni jóléte érdekében. Közös felelősség. A világméretű gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése kezelésének felelősségét meg kell osztani a világ nemzetei között, és azt multilaterálisan kell gyakorolni. Az ENSZ-nek, mint a világ legegyetemesebb és legreprezentatívabb szervezetének központi szerepet kell játszania. 7. Annak érdekében, hogy ezek a közös értékek a gyakorlatban is megjelenjenek, kulcsfontosságú célokat jelöltünk meg, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonítunk. (…) A Nyilatkozat teljes szövege elérhető http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=957& articleID=3889&ctag=articlelist&iid=1

eszköztár - http://www.un.org/millenniumgoals - Az ENSZ hivatalos MFC weboldala; - http://ec.europa.eu/europeaid/what/millenium-development-goals/index_en.htm Az EU hozzájárulása az MF Célokhoz; - http://www.gcap.it/ - Olaszország nyomorellenes koalíciója; - www.worldbank.org/mdgs - Világbank - www.whiteband.org - Globális felhívás a nyomor ellen - Millennium Declaration www.onuitalia.it/calendar/millenniumassembly/unmildec.html

13

B.

Screens.Oktató A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel teVékenységek

a “glOBális pOlgárOk” témakörhöz

0. Fejezet

fejlesztési mŰhely 1. Tevékenység: Tudáshőmérő Cél: Felszínre hozni a fiatalok már meglévő tudását az órán a későbbiekben tárgyalt témákról. Ez a tevékenység ‘brainstorming’ (ötletgyűjtő) foglalkozásból áll, azzal a szándékkal, hogy a kreativitást stimulálja a csoporton belül, és ösztönözze a gondolatok kifejezését. Fontos, hogy felvázoljunk néhány alapvető szabályt az ötletgyűjtő foglalkozáshoz: • Mindenki szabadon mondhatja, amit gondol; • Nincsenek jó, vagy rossz válaszok; • Senki ne kritizálja a másik személyes véleményét; • Az ötleteket papírra kell vetni.

Ötletek a tanár számára Ezt a módszertani eszközt alkalmazva elérhetjük, hogy a diákok bekapcsolódjanak a munkába, a lehető legtöbb ötletüket felszínre hozva: a tanárnak arra kell ösztönöznie őket, hogy meglátásaik a lehető legszélesebb skálán mozogjanak. Így nagyobb a valószínűsége, hogy értékes és használható elgondolások fogalmazódnak meg. 2. Tevékenység: Megegyezés Cél: A diákok meglévő tudásának felszínre hozása az órán feldolgozandó témákról. A tanár megkér minden diákot, hogy írja le a “fejlődés” szó öt különböző interpretációját. Listájukat azután összehasonlítják az egyik osztálytárséval, és kiválasztanak három olyan interpretációt, amellyel mindkét osztálytárs egyetért. Ez a pár az után csatlakozik egy másik párhoz, hogy tovább vitatkozzanak, és kiválaszszanak öt szinonimát azok közül, amelyeket már megjelöltek. Ez a négy diák azután megismétli ugyanazt a gyakorlatot kapcsolódva egy másik négyes csoporthoz, és így tovább, amíg a vita már két nagy csoport között folyik, és e vita során egy öt interpretációt tartalmazó listában kell megegyezniük, ami végül az osztálylista lesz. Ilyen jellegű tevékenységeknél a következő problémák merülhetnek fel:  A “vitatkozással” járó nehézségek, amelyek fokozódnak, ahogyan a csoport növekszik.  Egy ilyen komplex jelenség analizálásánál felmerülő nehézségek (ideértve annak figyelembe vételét, hogy hol kezdődött, és honnan származik)

14

0. Fejezet – Tevékenységek

Javaslatok a kezdeti, ötletgyűjtő szakaszra: A tanár megközelítheti a témát úgy, hogy egy sor kérdést tesz fel a fejlődés témakörével kapcsolatban, például:  Mire gondolsz, amikor a ‘fejlődés’ szót hallod?  Mi az első szinonima, ami eszedbe jut? És az első kép?  Milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie egy országnak, hogy fejlettnek tekintsék?  Véleményed szerint, van szerepünk más országok fejlődésében?  Milyen jogokat kell garantálni egy “fejlett ” országban?


0. Fejezet - B

screens dOkumentumOk 2.1 az afrikai nő – a történet és a képregény szerzője pOpa matumula (tanzánia)

E

bben a szatirikus karikatúrában a tanzániai karikatúrista Matumula Popa, akit Kamtu néven ismernek, azt fejezi ki, ő hogyan látja Afrika haladását a Millenniumi Fejlesztési Célok felé. A karikatúra egy terhes nőt ábrázol, aki a vállán cipeli a világot, miközben a férje hanyagul követi őt, mit sem tudva a nehézségekről, amelyekkel partnerének szembesülnie kell. A férfi tekintete egy éppen arra menő másik fiatal nő felé fordul. Ebben a keserű és ironikus karikatúrában Kamtu összegzi azokat a körülményeket, amelyeket az afrikai nők kénytelenek elviselni, hangsúlyozza a nehézségeket, amelyekkel szembe kell nézniük, és az erőfeszítéseket, amelyeket azért tesznek, hogy a családot megmentsék a nyomortól, miközben a férj felelőtlenül viselkedik, és csak másodlagos szerepet tölt be a családban. Az ENSZ 2010-es, MFC-ről szóló jelentése rávilágít, hogy a nők esélye arra, hogy fizetett munkához jussanak továbbra is alacsony sok régióban, annak ellenére, hogy a 2008-09-es gazdasági válság nyomán a talpra állás jelei mutatkoztak 2010-ben. A munkalehetőségek azonban sokkal inkább a férfiak számára növekedtek. Az afrikai nő tehát az MFC-k törekvéseire hívja fel a figyelmet, valamint a nők speciális szerepére e folyamatban.

15


prezentáció


0. Fejezet - B

a karikatúra elemzése 1. Írd le, milyen ruhát viselnek a szereplők. 2. Szerinted mire gondola a hegyre felkapaszkodó nő? Rajzolj egy szövegbuborékot a képre, és írd bele a gondolatait. 3. Hogyan jellemeznéd a férjét? A látottakból ítélve, milyen értékektől idegenkedik?

2.2 ERKÖLCSI NYOMOR – a történet és a képregény szerzője k.Benjamin (elefántcsOntpart) cselekmény

E

a képregény elemzése 1. Véleményed szerint, milyen üzenetet kíván közvetíteni a szerző ebben a képregényben? Hogyan jut kifejezésre üzenete a képekben? 2. A képregényben mely cselekedetek mutatnak a környezettel és más emberekkel szemben tanúsított tiszteletlenséget? 3. Nézd meg azoknak a szereplőknek az arcát, akik ezt teszik. Miféle magatartást és érzéseket fejeznek ki? 4. A képregény egyetlen poént tartalmaz, amelyben a szerző kifejezi e helytelen cselekedetek mögött rejlő alapvető problémát. Mi ez a probléma, hogyan – és kik – tudnák megoldani? A szerző Elefántcsontpartról származik: mit tudsz a jelenlegi helyzetről ebben a fontos francia nyelvű afrikai országban? Meg tudod keresni a BBC weboldalán a legfrissebb híreket és a napra kész információkat a politikai helyzetről, a személyes biztonságról, az emberek egészségi állapotáról és az egészségügyről? http://www. bbc.co.uk/news/world-africa-13287216.

16


bben a képregényben a karikatúrista K.Benjamin (Elefántcsontpart) a nyomornak azon aspektusait mutatja be, amelyek a környezet elhanyagolásával, és a másik ember iránti tisztelet hiányával kapcsolatosak. Olyan témák ezek, amelyek minden Millenniumi Fejlesztési Cél szempontjából relevánsak. A szerző kifejezi, tudatában van a nyomor, a környezeti hanyatlás és a fertőző betegségek terjedése kölcsönös összefüggésének, és teszi ezt kritizálva az összes állampolgárt, akik elhanyagolják saját országukat. A képregény a csendes panasz formáját ölti, az elgondolást nagyon kevés szóval, képek alkalmazásával közvetíti. A szerző egy gyerek szemszögéből ábrázolja sok állampolgár társadalmi felelősségének a hiányát. A gyerek figyeli, ahogyan azok szemetet dobálnak el az utcán.


0. Fejezet - B

3. nézd… hOgy megértsd és cselekedj! tanulmány: nyOmOr a teleVízióBan

“

“

A nyomor nem azt jelenti, hogy az ember rokkant A nyomor nem örökletes, senki nem akar szegény lenni A nyomor csapásként ér. De ha keményen dolgozol, elkerülheted. A nyomor olyan, mint az eső, hullhat bárhol, Szegényre és gazdagra egyaránt… A nyomor az, amikor az embernek küzdenie kell, hogy élelmet szerezzen, és a gyerekeit iskolába küldje. (Részlet Marion Wairumu egyik oktatási céllal írt cikkéből, „Ahogyan a nairobi utcagyerekek leírják a nyomor elleni harcot”. AMREF Italia)

4. gyürkőzzünk neki! csapatmunka: szerVezzünk rendezVényeket az mfc-k-ről Képzeld el, hogy meg kell szervezned” A Millenniumi Fejlesztési Célok Nemzetközi Napját” a leckében bemutatott és elemzett anyag alapján. Tervezz egy képzeletbeli projektet, amely a következőket tartalmazza: egy cél, célközönség, hely és idő, tartalom és téma, technikai igények (felszerelés, logisztika, szakemberek) és kommunikációs terv. Vedd be a projektbe lakóhelyed egyik civil szervezetét.

17


Ez az idézet a rövid Millenniumi hírek című “közvetítésből” származik, amely Kenya fővárosában, Nairobiban mutat be két utcagyereket, egy fiút és egy lányt, akik elmondják, hogyan vélekednek a Millenniumi Fejlesztési Célokról. Ezek a közvetítések a “Millenniumi Hírek - adjunk szót az utcagyerekeknek” című kampány részeként jött létre, az AMREF, Afrika vezető non-profit egészségügyi szervezetének szponzorálásával, készítői pedig utcagyerekekből álló televíziós csapatok, akik szuahéli nyelven beszélnek olasz és angol nyelvű feliratokkal. A közvetítéseket itt lehet megtekinteni: www.amref.com/locator.cfm?Secti onID = 903

1. Cél “Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek” 1. A) 1990 és 2015 között felére csökkentik a napi egy dollárnál kevesebből élők arányát. 1. B) Elérik a teljes és produktív foglalkoztatást és a tisztességes munkát mindenki számára, beleértve a nőket és a fiatalokat is. 1. C) 1990 és 2015 között felére csökkentik az éhínségtől szenvedők arányát. Indikátorok az 1. A részben megfogalmazott haladási mutatók monitorozására 1.A.1) a naponta 1 dollár alatti jövedelemből élő lakosság aránya (PPP [vásárlóerő-paritás] értékek). 1. A.2) a szegénységi rés-arány [ előfordulás szorozva a nyomor mélységével]. 1.A.3) a lakosság legszegényebb ötödének része az országos fogyasztásban. Indikátorok az 1. B részben megfogalmazott haladási mutatók monitorozására 1.B.1) az egy munkavállalóra eső GDP növekedés. 1.B.2) Foglalkoztatottsági ráta. 1.B.3) a naponta 1 dollár alatti jövedelemből élő foglalkoztatott lakosság aránya (PPP értékek). 1.B.4) a családi alapú munkavállalók aránya a foglalkoztatott lakosságban. Indikátorok az 1. C részben megfogalmazott haladási mutatók monitorozására 1.C.1) az öt év alatti sovány gyerekek gyakorisága. 1.C.2) a minimális energiát biztosító szint alatti élelmiszermennyiséget fogyasztók aránya a lakosságban.

Oktatási célok - A nyomor különböző aspektusainak megértése. -Tudatosítani a nemzetközi szinten jelen lévő egyensúlyhiányt. -Tudatosítani az egyénekben, hogy ők mit tehetnek a nyomor elleni küzdelemben.

Kulcsfogalmak - Alapvető jogok - Nyomor és a javak igazságtalan elosztása a világon

18

a.

Screens.részletes A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel infOrmációk és

1. Fejezet

instrukciók a tanárOk/ előadók számára

1. tananyag 1.1 BeVezetés: a szegénység és az alapVető jOgOk

E

“

“

A nyomor nem a pénz hiányáról szól. A nyomor megaláztatás, a másoktól való függés érzése, aki nyomorban él, az érzi, hogy fel kell készülnie inzultusokra és megvetésre, és közömbösségre, amikor segítséget kér. A nyomor az ember elfogadhatatlan megfosztása attól a jóléttől, amelyhez minden embernek joga van. De mi ez a megfosztottság, és mit lehet az ‘elfogadhatatlan’ kategóriába sorolni? Nem minden ember ugyanazt érti a nyomor fogalmán, és az okáról is más és más elképzeléseik vannak. Számunkra a nyomor megélése nem csak az alacsony béreket és fogyasztást jelenti, hanem azt is, hogy nehezen jutunk élelemhez, megfelelő szintű oktatáshoz, és egészségügyi ellátáshoz. Messze túlmutat a tisztán monetáris megközelítéseken, hogy ide kell sorolnunk a veszélyt és sebezhetőséget, a tehetetlenséget a napi bizonytalanságban, és azt, hogy az ember képtelen hallatni a hangját. A nyomor megélése nem az anyagi jólét hiányára korlátozódik, ebben benne van az, hogy az embertől megtagadják az elviselhető élet lehetőségét. Az életet meg lehet rövidíteni. Lehet nehézzé, fájdalmassá, kiszámíthatatlanná tenni, az embert meg lehet fosztani a méltóságtól és a tisztelettől. A nyomor korlátozza az életet. (Massimo Repetti és Alex Wilkes, “Mi a nyomor” Africa e Mediterraneo, 35-36. sz., 2001)

“

“

Akárcsak a rabszolgaság, vagy az Apartheid, a nyomor sem természetes. Ez is mesterséges, és le lehet győzni, ki lehet küszöbölni emberi tettek által. A nyomor legyőzése nem jótékonysági feladat. Ez igazságszolgáltatás. Ez az alapvető emberi jogok védelme, jog a méltósághoz, a tisztességes élethez. (Nelson Mandela)

zen okoknál fogva a nyomort nem tekinthetjük olyan jelenségnek, amely kizárólag a bevétel szintjeivel mérhető, azzal a sémával, amelyet általában erre a célra használnak. Ehhez egy sokkal inkluzívabb megközelítésre van szükség. Az indiai filozófust és közgazdászt, Amartia Sen-t tartják most a nyomor “multi dimenziós” voltáról jelenleg folyó vita legbefolyásosabb hangjának.

19


1. Fejezet - A

Sen társadalmi összefüggéseiben szemléli a nyomort, és az alapvető emberi tevékenységekre való képtelenség szempontjából elemzi azt. (Sen 1984, 1993): «a nyomort úgy kell értenünk, mint az alapvető emberi képességektől való megfosztottságot» (Sen 1999). A kulcs-koncepció, amely a nyomor e megközelítésének alapjául szolgál az a felfogás, mely szerint a nyomor fogalmának magába kell foglalnia azt, amit meg tudunk, vagy nem tudunk megtenni (képességek), és azt, amit ténylegesen megtehetünk (funkciók). Ezért, a nyomor gondolata különbözik a nyomornak kizárólag a jövedelem szempontjából értelmezett koncepciójától, kiterjeszti a koncepciót, hogy az magába foglalja a jogot

ahhoz, hogy betegségektől és erőszaktól védett hosszú és kreatív életet éljünk, valamint a jogot a kiváló minőségű élethez, a méltósághoz, az önbecsüléshez, és a tisztelethez mások részéről.

A jólét - ha úgy fogjuk fel, mint ellentétét a bizonytlan jövőnek és sebezhetőségnek, és ellentétét az ember saját életéről hozott döntései lehetelen voltának – ilyen értelemben a nyomor fogalmának egyik dimenziójává válik. És ugyanez az oka annak, hogy a sebezhetőség, a képtelenség arra, hogy az ember a hangját hallassa, a politikai erőtlenség, a megadás és a bizonytalanság - a jövedelem szintjei mellett - szintén a nyomor fokmérői lettek.

1.2 Millenniumi Fejlesztési Cél 1 “Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek” (A ‘Screens: Millenniumi Fejlesztési Célok déli szemszögből’ című kiadványból, amelyet az Africa e Mediterraneo publikált és dolgozott fel a Vittoria városa (RG. Olaszország), Siggiewi városa (Málta), Mátészalka városa (Magyarország) valamint az Africa and Mediterraneo egyesület által megvalósított “SCREENS” című project keretében.

A

z ENSZ 2010-es, Millenniumi Fejlesztési Célokról szóló jelentése ígéretes képet fest az MFC-ről, csökkenésről számolva be azoknak a számában, akik a fejlődő országokban kevesebb, mint napi 1,25 dollárból élnek.1 A jelentés megerősíti, hogy az 1990-es 1,8 milliárdról 2005-re 1,4 milliárdra csökkent azoknak a száma, aki e szegénységi küszöb alatt élnek, a nyomorban élők aránya pedig összességében 46%-ról 27%-ra esett. Míg a jelentés tárgyalja a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válság hatásait is Észak Amerika és Európa fejlett gazdaságaira, és ennek megfelelően a növekedés ütemének lassulását a fejlődő országokban, arra is rámutat, hogy a nyomorban élők aránya jó úton halad ahhoz, hogy 15%-ra csökkenjen 2015-re, megerősítve, hogy az első MFC elérhető. (ENSZ, 2011. évi Jelentés a Millenniumi Fejlesztési Célokról, New York, 2011). Egy másik nézőpontot képvisel az ActionAid nevű civilszervezet a 2010-es HungerFREE Scorecard Jelentésében (scorecard - stratégiai mutatószám), ahol azt állítja, sokkal na___________________________

Az extrém, vagy abszolút szegénység a nyomor legsúlyosabb formája, amely megtagadja az embertől az önfenntartás legalapvetőbb eszközeit, mivel az nem jut hozzá olyan létfontosságú dolgokhoz, mint a víz, élelem, ruha és menedék. A Világbank meghatározása szerint extrém nyomorban él az ember, ha a jövedelének szintje napi 1,25 dollár alá esik.

1

20


1. Fejezet - A

gyobb mértékű haladásra van szükség ahhoz, hogy elérjük e célt 2015-re. A jelentés rávilágít, hogy ha nem számítjuk Kínát és az országban elért gyors haladást az élelmiszerellátás biztonsága terén, kiderül, hogy az éhínség globális mértéke 16% - kal magasabb, mint az 1990-ben feljegyzett szint. Úgy tűnik a helyzet még ennél is kétségbeejtőbb a Szub-szaharai Afrika több régiójában, ahol úgy találták, a lakosság egy harmada szenvedett a tartós éhezéstől 2009ben, 2%-kal több mint a 2006-ban feljegyzett 30 %. A jelentés szerint ezek a körülmények egészen biztosan romlanak. Azt állítja, hogy 2020-ra az afrikai lakosság körülbelül felének nem jut elegendő élelem a megfelelő táplálkozáshoz. E pesszimista kilátásokat támasztja alá egy másik jelentés, amelyet az Oxfam Amerika adott ki 2010-ben. Úgy találták, összesen 925 millió ember szenved a nyomortól. Ez a szám 830 millió volt 2008-ban, mielőtt a pénzügyi és élelmiszer válság teljes hatása sújtotta volna a legszegényebb országokat. Így, e becslések szerint, a nyomorban élő lakosság száma kevesebb, mint fél százalékponttal csökkent 2000 és 2010 között.

1.3 nyOmOr és a jaVak igazságtalan elOsztása a VilágOn

“

“ S

Egy New Yorkban, Párizsban vagy Londonban született gyerek élete során (átlagban) többet fog fogyasztani, környezetet szennyezni és pazarolni, mint 50 olyan gyerek, aki egy fejlődő országban született. (Human Development Report, UNDP 1998)

ok “szegény” ország gazdag exportálható természeti kincsekben,

olyannyira, hogy nem kell rombolni a környezetüket. A természeti kincsek elérhetőségét tekintve, ténylegesen, a fejlődő világ egyáltalán nem szegény. Ellenkezőleg. Ez képezi a világ “leggazdagabb” területét. Itt él a világ lakosságának 80%-a (emberi erőforrások), itt található a mezőgazdasági erőforrások több mint 75%-a, és körülbelül 76%-a a globális ásványi erőforrásoknak. Ugyanakkor, sok esetben, e szegény országokon belül a jólét együtt létezik a legmélyebb szegénységgel, mivel egy szűk kisebbségi réteg kezében van minden gazdasági, politikai és katonai hatalom, akik a nagyon szegény többség mellett élnek.

Minek tulajdoníthatjuk az éhség problémáját? Miért a nyugati országok (az USA, Kanada, Európa és Japán), ahol a világ lakosságának kevesebb, mint 18%-a él, ahol a globális mezőgazdasági erőforrások 24%-a, és a globális ásványi erőforrások 24%-a található, birtokolják csaknem 80%-át a világ jövedelmé-

nek? Sok esetben a nyugati országok és a multinacionális vállalatok meg tudták szerezni ezeket a forrásokat és le tudták tarolni a környezetet a helyi kormányok bűnrészességével, mivel az alacsony jövedelmű országoknak nem voltak jó alkupozíciói. Így a déli országok exportja csak olcsó nyersanyagra és ipari termékekre korlátozódik. Ráadásul, ezek az országok szívesen el is adják természeti kincseiket, hogy kifizessék a kamatait azoknak a hatalmas külföldi adósságoknak, amelyeket az évek során felhalmoztak (nagy része azoknak az adósságoknak, amelyekkel a déli országok tartoznak az északiaknak azon

21


1. Fejezet - A

kölcsönök kamatainak növekedése miatt halmozódott fel, amelyeket a leggazdagabb országok biztosítottak az 1970-es években). Azonban egy olyan gazdaság, amelynek az alapja inkább az export, mint a hazai piacra való termelés, kevéssé mozdítja elő a termelők jólétét. A mezőgazdaság egyre fokozódó iparosodása földünknek nem csak a természeti és kulturális örökségét veszélyezteti, hanem lakóinak az egészségét is. Az élelmiszer-önrendelkezés egy alternatív gondolkodásmódot képviselhetne a mezőgazdaságról és a kereskedelmi kapcsolatokról. Ide tartozna minden nemzet, amely maga határozza meg irányelveit valamint termelési, elosztási és fogyasztási stratégiáit, és termékeit a hazai piac felé orientálja mindenek előtt azért, hogy védje népének élelemhez való jogát. Ez a következőkön alapul: • a vízhez, mint közjóhoz való egyenlő hozzáférés • A lakosság élelmezését szolgáló helyi mezőgazdasági termelés prioritássá tétele; • a farmerek jogai ahhoz, hogy megválasszák saját termelési rendszereiket és ugyanakkor a fogyasztók jogai ahhoz, hogy megválasszák, mit vásárolnak; • az államok jogai ahhoz, hogy megvédjék magukat a ’dömpingtől’ – a gyakorlattól, mely szerint a külföldi piacon (az importpiac) alacsonyabb áron adnak el egy árut (az értékesítés, sőt még a termelés szempontjából is) mint az az ár, amelyet ugyanazon termék a hazai piacán érne el (az exportpiac); • az emberek részvétele a mezőgazdasági politikát érintő döntéshozatalban

eszköztár - Oxfam Amerika, Oxfam Amerika éves jelentés 2010, 2010 - Az ENSZ 2010-es jelentése a Millenniumi Fejlesztési Célokról, New York, 2010 - Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Gazdasági Kutató Szolgálata (USDA – ERS), Élelmiszer-ellátás biztonsági értékelés 2010 -2010, - CESTAS, ACRA, AIFO, Amici dei Popoli, CeLIM, CIES, CISV, COSPE, COSV, CRIC, CTM, IDEI, INTERVITA, PRO. DO. C.S. Kutatás és kooperáció, VIS, 8 Cél 0 nyomor: Tananyag a Millenniumi Fejlesztési Célokról középiskolák számára, Editrice Missionaria Italiana, Bologna, 2008 - Africa e Mediterraneo, CEFA, Lai-momo, Matite Africane. Percorsi di avvicinamento a realtà africane. Fumetto e vignetta satitica, Edizioni Lai-momo, Africa e Mediterraneo, Sasso Marconi (BO), 2001 - Africa e Mediterraneo, Afrikai képregények. Diversità dall’antichità ad oggi, Edizioni Lai-momo, Sasso Marconi (BO), 2004 - http://www.volint.it/scuolevis/ - A VIV által ajánlott tanfolyamok

22

B.

Screens.Oktató A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel teVékenységek

glOBális pOlgárOk számára

1. Fejezet

1. fejlesztési mŰhely teVékenység: az érzékelés VOnala Cél: Segítsük a diákokat, hogy aktív, kritikus és tudatos polgárokká váljanak A tanár rámutat egy falra a helyiségben, és azt mondja a diákoknak, képzeljék el, hogy egy ’érzékelési vonal’ fut rajta végig a két véglet között, az „igen nagy”-tól az „egyáltalán nem” gondolatáig. Ezen a ponton a tanár felteszi a diákoknak a kérdést: Mennyire fontos a te szereped a nyomor elleni harcban?

részletes infOrmáció a tanár számára

Fogyasztók vagyunk. Mint fogyasztók, minden nap hozunk döntéseket arról, milyen fogyasztói igényeink vannak, mit akarunk. Azzal hogy megvásárolunk egy terméket, egyfajta jóváhagyást is közvetítünk a gyártó felé, nem csak a termék minőségéről, hanem arról is, ahogyan azt előállították. Azok, akik fair trade termékeket fogyasztanak, például, kifejezésre juttatják óhajukat, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek az egyenlőséget, fenntarthatóságot és társadalmi igazságosságot szem előtt tartva állítottak elő. A fair trade (igazságos kereskedelem) korrekt és igazságos kapcsolatot létesít a marketing láncban résztvevő minden fél között: a termelők, dolgozók, globális elosztók, importőrök és fogyasztók között. Ez a következőket garantálja: • korrekt árat, ami lehetővé teszi a munkásoknak és családjaiknak, hogy alapvető igényeiket kielégítsék és fenntartsanak egy tisztességes életszínvonalat; • kompromisszum nélküli méltóságot a munkaerő számára, ideértve az egészséges munkakörnyezetet, a kiskorú munkások kizsákmányolásának az elutasítását, és a környezet fenntarthatóságát, a környezetet nem szennyező természetes és biogazdálkodási módszerek által; • átláthatóságot, mivel a fogyasztót teljes körűen tájékoztatják azokról a komponensekről, amelyekből az általuk fizetett ár összeáll.

23


A diákoknak fel kell állniuk, és elfoglalni helyüket a sorban, a szerint, hogyan válaszolnának a kérdésre. Ha már felsorakoztak, kis csoportokra oszlanak. Az egyes csoportokban a többé-kevésbé egy helyen álló tanulók foglalnak helyet, és megvitatják felfogásukat. Azután a tanár megkéri a diákokat, magyarázzák meg, miért éppen azt a helyet választották. A játékot lehet folytatni ötletgyűjtéssel (brainstorming), melynek során a diákok megvitatják, hogyan látják, mit tehetünk különböző szerepeinkben, mint: • Fogyasztók, • Aktív polgárok, • Kommunikátorok.


1. Fejezet - B

- Aktív polgárok vagyunk. Mint állampolgárok, dönthetünk, hogy olyan mozgalmakra, pártokra szavazunk, amelyek különböző szinteken (helyi, regionális és országos szinten) előmozdítanak egy, a nemzetközi kooperációra és a nyomor elleni küzdelemre vonatkozó konkrét politikát. Mint aktív polgárok, szervezhetünk olyan egyesületeket, civil szervezeteket támogatnak, amelyek e kérdéseket szólítják meg nemzetközi önkéntes szolgálatok, európai önkéntes szolgálatok, és konkrét együttműködési projektek támogatásával. - Kommunikátorok vagyunk. Informálódhatunk, és informálhatjuk az embereket magunk körül. Bizonyos eszközök, mint például az Internet, lehetővé teszik, hogy kritikusan szelektáljuk és közelítsük meg a híreket és információkat, amelyekre szükségünk van. 2. teVékenység. a ’VilágtOrta’ játék Cél: felhívni a figyelmet a források egyenlőtlen elosztására a globális Észak és Dél között. A tanár rajzol egy tortát egy kártyára, és minden résztvevőnek ígér egy szeletet. Minden diák felveszi egy ENSZ tagállam szerepét, amelyet nem maga választ, hanem kihalász egy zsákból egy kártyát az ország nevével. A zsákban annyi kártya van, ahány diák.

Ha már minden tanulónak kijelöltünk egy országot, a tanár elkezdhet egy megbeszélést az ENSZ-ről, annak szerepéről, és funkciójáról a globális politikában (a diákok korához igazodva), ezzel együtt bemutatva a kapcsolódó szervezeteket, mint például a Világbank, az IMF. A tortának körülbelül 80%-át néhány vastag szeletre vágjuk, és a maradó 20%-ot sok apró szeletre. A diákok elfoglalják helyüket az asztal körül. Minden helyen ott van a megfelelő ország névkártyája, és az ország átlagjövedelme. Ekkor szétosztjuk a tortaszeleteket, és a diákok felfedezik, hogy nem egyforma szelet jár nekik a tortából, hanem a szelet nagysága arányos az általuk képviselt ország polgárainak egy főre jutó átlagjövedelmével. Ezen a ponton kezdődik el a vita a források egyenlőtlen elosztásáról a globális Észak és Dél között.

24


Mivel csaknem 200 ENSZ tagállam van, elkerülhetetlen, hogy csak néhányat vegyünk be, de legyen köztük az USA, Kína, Oroszország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Etiópia, Kamerun, Kenya, Mozambik, Elefántcsontpart (az utóbbi néhánynak kulcsszerepe lesz játék második részében).


1. Fejezet - B

2. munka a screens dOkumentumOkkal 2.1 HOMME OS: marhaszállítás BanguiBól BrazzaVille- Be francis kOdia ripOrtja (BrazzaVille, kOngó)

O

rszágunkban, Kongóban a háború elpusztított mindent, ami az útjába került. Ma a kongói farmerek nem tudják elég élelemmel ellátni a lakosságot. Ritkán találni friss húst a piacainkon. Ezért az állami költségvetés jelentős részét arra fordítják, hogy fagyasztott élelmiszert importáljanak, amit nem megfelelően tartósítanak és csomagolnak, kezelése nem felel meg a nemzetközi normáknak. Konyháinkat ma Csádból, a Közép-afrikai Köztársaságból és Szudánból látják el hússal, amit a Kongó folyón szállítanak évente többször. Ez a szcenárió képezi riportom alapját, a címe Os Homme és a marhahús útját követi Banguitól az asztalunkig.

“

Ezzel a riporttal az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet az élelmiszer-önellátás kérdésére. Meggyőződésem, hogy Afrika számára fontos, hogy megtanulja irányítani saját élelmiszer-termelő rendszerét, és gazdaságpolitikájával úgy szabályozza a fogyasztást, hogy csökkenjen a kontinens függősége a világ többi részétől. Kongónak bőségesen van földje mezőgazdasági termelésre és állattenyésztésre, a fosztogatások fenyegetése, és a szakértelem hiánya miatt azonban a kongói farmerek rendkívül sebez-

25


néhány szó a szerzőtől

1. Fejezet - B

hetőek, ami nagymértékben visszaveti a termelést. Fontos, hogy produktív mezőgazdaságot és állattenyésztést fejlesszünk ki, hogy biztosítsuk a fenntarthatóságot, és véget vessünk az Afrikát rendkívüli mértékben sújtó éhezésnek.  Melyik háborúra gondol a szerző?  Mit ért a szerző ’ élelmiszer önellátás’ alatt?  Mit ért a szerző a ’ fenntartható’ világ alatt?

“


2.2 eric andrianstislOnina (madagaszkár): találkOzásOk cselekmény

A

a képregény elemzése 1. Miféle képesítése van Naivonak? 2. Milyen tanulmányokat folytatott Andry? Mi a foglalkozása? 3. A képregény Antananarivoban, Madagaszkár fővárosában játszódik. Hogyan mutatja be a szerző a várost? 4. A Colbert Hotel képét, ahová a taxi Andryt viszi, a valóság ihlette. Látogass el az antananarivoi Colbert Hotel weboldalára, és menj el egy „virtuális kirándulásra” http://www.hotel-colbert-tananarive.com/. Milyen különbségeket látsz, összehasonlítva a környékkel, ahol Naivo él? 5. Próbálj készíteni egy listát a történetben leírt társadalmi és gazdasági problémákról.

26


Találkozások, a madagaszkári, Dwa néven is ismert Eric Adrianstislonina műve szokatlan nyerseséggel írja le egy apa felelős magatartását, aki olyan munkát vállalt, amihez túlképzett. Ennek a valós életből vett jelenetnek az ábrázolása az MFC 1-hez kapcsolódik, „véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek”, különösen az 1. B al-célhoz „elérik a teljes és produktív foglalkoztatást és a tisztességes munkát mindenki számára, beleértve a nőket és a fiatalokat is”. Naivo taxisofőr. Elvégezte tanulmányait, és tudja, hogy taxisofőrnek lenni nem a legstabilabb állás a világon, de így el tudja tartani a családját. Egy nap egy régi barátja ül be a taxijába. Ennek a barátnak szép karrierje van, és azt tanácsolja neki, menjen vissza az iskolába. Azonban egy olyan országban, ahol a diplomások 22%-a nem tud munkát találni, Naivo büszke arra, hogy diplomája van fizikából, van munkája és még el tudja tartani a családját.


1. Fejezet - B


27


1. Fejezet - B


28


1. Fejezet - B


29


1. Fejezet - B

3. járj nyitOtt szemmel ….hOgy megértsd és cselekedj! tanulmány: mOndd meg, mit VásárOlsz A fair trade egy alternatív megközelítése a konvencionális kereskedelemnek, amely azon az elgondoláson alapul, hogy a kereskedelmet a társadalmi és gazdasági igazságosság, a fenntartható fejlődés, az ember és a környezet iránti tisztelet előmozdítására használjuk. Biztosítja, hogy egyenlő kapcsolat legyen a marketing láncban részt vevő minden partner között: a termelők, a globális elosztók, az importőrök és a fogyasztók között. Az ilyen típusú kereskedelmet olyan rendszereken keresztül támogatják, mint például az Earth Market (Föld Piac) http://www.mercatidellaterra.it melynek segítségével a helyi és szezonális termékeket azok árulják, akik megtermelik olyan áron, amely méltányos mind a fogyasztó, mind a termelő számára.

tanulmány: ma én kOrmányOzOk Az Afrika katonai kiadásairól szóló statisztika a Disarmament Archive Institute (Leszerelési Intézet Archívuma) honlapján található. (http://www.archiviodisarmo.it/template. php?pag=55534) Az USA Központ Hírszerző Irodájának (CIA) a honlapja összehasonlításokat közöl a GDP-vel százalékos arányban összevetve a következőkről: Katonai kiadások http://www.archiviodisarmo.it/template.php?pag=55534 Egészségügyi kiadások: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2225rank.html Az oktatásra szánt kiadások: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2206rank.html Hasonlítsd össze a különböző kiadás indexeket egy választott országnál és gondolkodj azokon a szektorokon, melyekbe a legtöbb forrást fektetik be ma az afrikai országokban. Rendeződjetek csoportokba, és tervezzetek egy rövid kormányprogramot, jelölve azokat a területeket, amelyekbe a legtöbb forrást fektetnétek be a fenntartható fejlődés érdekében, ha ti nyernétek meg a választásokat.

30


 Miért definiáljuk a fair tradet „igazságosnak” és „támogatónak”? Miért különböztetjük meg a konvencionális kereskedelemtől?  Mit tekinthetünk aktív szerepvállalásnak a globális egyenlőtlenségek csökkentésében, és a fenntartható fejlődés előmozdításában, és hogyan vehetünk ebben részt?  Tervezz egy reklámkampányt, hogy piacra dobj egy sor fair trade terméket, és találj ki egy szlogent, amellyel elősegíted a kritikus és intelligens felhasználását e fogyasztási cikknek.  Tervezz egy étlapot egy teljes napra fair trade élelmiszerekből (helyi, vagy importált termékekből).


1. Fejezet - B

4. gyürkőzzünk neki! csOrOrtmunka: fOgyasztási felmérés A tanár vezetésével a csoport egy vizsgálatot végez interjúk, direkt megfigyelések, adatelemzések és adatfeldolgozás segítségével a családok által fogyasztott termékekről. Saját családjukkal kezdve, és azt alapul véve saját országukban a csoport tagjai a következőket kutatják: • Étkezési szokások; • Fogyasztás; • A kritériumok, melyek szerint kiválasztják a terméket (ár, márka, minőség, stb) • Hogyan viszonyulnak a kereskedelem „alternatív” formáihoz, különös tekintettel a fair trade-re (nem tudnak róla, közömbösek iránta, elfogadják, aktívan támogatják, ellenállnak, előítélettel viseltetnek iránta?).

31


A kutatás fokozatai: • A kritikus fogyasztás dokumentálása (ha még nem dokumentálták más tevékenységek során); • A tanár segítségével kérdőív készítése az interjúk bonyolítására; • A felmérés kérdéseinek felhasználása a családtagokkal, tanárokkal, és diáktársakkal készítet interjúkban; az összegyűjtött adatok feldolgozása és elemzése; • Egy zárótanulmány vázlatának elkészítése, amely összefoglalja a főbb megállapításokat, eredményeket; az eredmények prezentálása az osztály/ iskola többi diákjának, tanárának.


1. Fejezet - B

készítsd el a saját VizsgálatOdat


32

2. Cél “Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást” 2. A) Biztosítják, hogy 2015-re a gyerekek, fiúk és lányok egyaránt, el tudják végezni az általános iskolát. 2.A –ban elért haladás megfigyelésének mutatói 2.A.1) Az általános iskolába beiratkozottak nettó aránya. 2.A.2) Az olyan diákok aránya, akik az első évfolyamot elkezdik és utolsó évfolyamot elérik. 2.A.3) 15-24év közötti írni-olvasni tudók aránya, nők és férfiak.

OKTATÁSI célok - Tudatosítani az európai állampolgárok és a fejlődő országok(FOK) életkörülményeiben mutatkozó különbségeket. - A oktatáshoz való jog fontosságára rávilágítani. - A gyermekmunka ügyének tudatosítása. - Az oktatás és a szegénység elleni küzdelem kapcsolatának megfogalmazása és kielemzése. Kulcsfogalmak - Emberi Jogok - Oktatás/Képzés

33

a.

tanárOknak/előadóknak szóló részletes infOrmáció és instrukció

2. Fejezet

1. tananyag 1.1 BeVezetés: emBeri jOgOk

K

ét alapvető jog határozza meg ezt a célt: a tanuláshoz való jog és a nemek közötti egyenlőség joga, melyek között egyértelmű kapcsolat van, különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy világméretben az írástudatlanok 2/3-a nő , melynek oka a velük szemben alkalmazott diszkriminatív gyakorlatokban rejlik. Mit értünk az emberi jogok alatt? Az emberi jog alapvető, mindenre kiterjedő, sérthetetlen, tagadhatatlan és mindenkit megilletnek. Alapvetőek, mert minden személy lényeges szellemi és anyagi szükségleteihez kapcsolódnak, képviselve az alapvető polgári, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szabadságokat. Az emberi jogok, egyetemlegesek, hiszen mindenkit megilletnek, tisztán az emberi lény státuszból fakadnak, különbséget nem lehet tenni fajra, bőrszínre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai nézetre , nemzeti vagy szociális eredetre, jövedelemre, születésre vagy bármilyen más tényezőt illetően. Sérthetetlenek, mert egyetlen emberi lényt sem lehet megfosztani tőlük;tagadhatatlanok, mert senki sem adhatja fel őket, még önkéntesen sem.

“

“

1. Minden személynek jOga Van a neVeléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia. 2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését. (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 26.cikk.[1-2])

Először 1948-ban fogalmazták meg a oktatáshoz, neveléshez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. Miért lett az oktatás az egyik Millenneumi Fejlesztési Cél? «Az írni-olvasni tudás a fejlődés elősegítője» így kezdődött az előző ENSZ Titkár, Kofi Annan beszéde az Írni-Olvasni Tudás Világnapján, amit az UNESCO szeptember 8-án ünnepel minden évben.

34


2. Fejezet - A

Kofi Annan szerint az oktatás « lényeges a szegénység leküzdéséhez, gazdasági fejlődéshez és a társadalomba való beilleszkedéshez». Az oktatás emiatt szoros kapcsolatban áll nemcsak az emberi személyiség kibontakozásával, hanem annak a társadalomnak a teljes kifejlődésével is, amelyben az egyén él és amihez köztudottan tartozik. A lányoknak és fiúknak nyújtott általános képzés garantálása világméretű viszonylatban azt jelenti, hogy a jővő nemzedékek férfiainak és nőinek kezébe olyan eszközöket adunk, melyek segítségével írányítani tudják életüket ebben a komplex társadalomban, választásuk nyílik, mert bővebb információhoz jutnak és mindezt szélesebb skálájú kritériumok alapján tehetik meg. Mindezek miatt még inkább fontosabb az olyan intézkedéseknek az elindítása, melyek az iskolalátogatottság növekedésére és az írástudatlanság csökkentésére irányulnak az olyan országokban , ahol ez különösen nagy kihívást jelent. Az oktatás egyedülálló lehetőséget nyújt a társadalom pozitív változásainak elősegítésében, hiszen sokszorozó hatást fejt ki azáltal, hogy a következő nemzedékek számára elérhető tanulási lehetőségeket növeli, továbbá a családi körökön belül nagyobb egyenlőséget biztosít, stimulálja a gazdasági növekedést és fontos szerepet játszik az anyai halandóság csökkentésében. Az oktatás továbbá azt is biztosítja, hogy az egyének teljes mértékben tudatában vannak jogaiknak és biztosítja számukra azokat az eszközöket, melyekkel meg tudják védeni magukat: az aktív állampolgárság gyakorlásának alapját. Két előfeltétel alapját képezi bármilyen próbálkozásnak, amely biztosítja, hogy minden fiú és lány az oktatás valamennyi szintjéhez hozzáférhessen: • egyetemesség, más szóval mindenki számára való hozzáférés. A nemzetközi közösség előtt álló egyik legnagyobb kihívást a lányok számára biztosított oktatás jelenti. Valójában ez számos más tényezővel áll szoros összefüggésben, mint például egészség, gyerekgondozás,élelem, víz, a környezet és tisztálkodási lehetőségek, valamint a konfliktusok békés megoldása és a gyerekmunka elleni küzdelem. • az ingyenes szolgáltatás biztosítása: az oktatás ingyenessége lényeges, mivel fiúk és lányok milliói világszerte csak azért nem járnak iskolába, mert családjuk szegény.

1.2 2.Cél – “Elérni a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást” (A Screens kiadványból: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemszögből, melyet az Africa e Mediterraneo adott ki és ” SCREENS” project néven fejlesztett ki és amely az alábbi résztvevők közreműködésével került realizálásra: Vittoria városa (RG, Olaszország), Siġġiewi városa(Malta), Mátészalka városa(Magyarország) and Africa e Mediterraneo társulás (Olaszország), 2012)

H

ozzávetőleg 75 millió gyerek a világon még mindig nem jár rendszeresen általános iskolába, és fele egyáltalán nem részesült semmiféle oktatásban. Az ENSZ jelentései szerint az általános iskolába beiratkozottak aránya olyan szintre növekedett az utolsó évtized folyamán, hogy a gyerekek 89 %-a jár rendszeresen iskolába a fejlődő országokban. Ez az arány azonban nem elegendő ahhoz, hogy garantálja, 2015-re minden gyerek elvégzi az általános iskolát. Valójában, hogy ezt határidőre elérjük, minden gyereknek be kellett volna iratkoznia 2009-re. Ezért, a Szub-Szaharai Afrikában a beiratkozottak számának 18%-os növekedése ellenére a Szub-Szaharai Afrikában (az 1999-ben mért 58%-ról 2008-ra 76%-ra emelkedett), úgy tűnik, még hosszú út áll előttünk. Ahogy közeledünk 2015 felé, egyre világosabbá

35


2. Fejezet - A

válik, hogy nagyon fontos elérnünk a nemek közötti egyenlőséget az oktatásban is. Nagyon sok tanulmány és kutatási projekt emelte ki, hogy csak akkor érhetünk el fenntartható haladást, ha összehangoltabban tevékenykedünk a nemek között egyenlőség biztosításáért az oktatásban. A cél elérésénél komoly aggodalomra ad okot, hogy még mindig ijesztően nagy a szakadék e téren a fiúk és a lányok között, mivel messze sokkal kevesebb lány fejezi be általános iskolai tanulmányait, és a különbség még ennél is nagyobb a középiskolák és egyetemek szintjén.

néhány számadat a 33. unicef-ről a világon élő gyerekek állapota, 2012 • A fejlődő országokban élő több mint 200 millió 5 év alatti gyerek nem

képes teljes potenciálját elérni a kognitív fejlődés tekintetében • 2008-ban mintegy 67 millió általános iskolás korú gyerek nem járt iskolába (ezek 53%-a lány volt). • majdnem 2.5 millió embernek kell kényszermunkát végezni, akik közül 22% és 50% között van a gyerekek aránya. • 2008-ban, világviszonylatban 215 millió 5 és 17 év közötti fiú és lány végzett munkát, akik közül mintegy 115 millió volt azok száma, akik veszélyes munka elvégzésére kényszerültek.

eszköztár - Az oktatásért folyó globális kampányban az Olasz Koalíció is részt vett: ACRA, ActionAid, ARCS, FLC CGIL, Children in Crisis, CISL Scuola, CISV, Intervita, Magis, Mani Tese, PRO.DO.CS, Save the Children Italy, Sightsavers International Italy, Terre des Hommes, Oxfam Italy, VIS, Oktatást mindenkinek: Nemek dimenziója a deli iskolákban. Elemzés és javaslatok az Olasz Koalíciótól, Róma, 2011 - ENSZ, MFC Beszámoló 2010, New York 2010 - CESTAS, ACRA, AIFO, Amici dei Popoli, CeLIM, CIES, GAK, COSPE, COSV, CRIC, CTM, IDEI, Intervita PRO.DO.CS, Ricerca e Cooperazione, VIS, 8 Goals 0 Poverty. MFC-ről szóló Oktatási Kurzus a Középiskoláknak, Editrice Missionaria Italiana, Bologna, 2008 - Africa e Mediterraneo, CEFA, Lai-momo, African Pencils: Eszközök az afrikai valóság megismeréséhez. Lai-momo, Sasso Marconi által kiadott szatírikus képregények és rajzok (BO), 2001 - Africa e Mediterraneo, Afrikai képregények, A múltból a jelenbe diverzitása, Lai-momo, Sasso Marconi (BO), 2004. - UNICEF, A világ gyerekeinek állapota 2012: Gyerekek a városi életben, 2012

36

B.

Screens. A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel Oktató teVékenységek


2. Fejezet

1. fejlesztési WOrkshOp 1. feladat: az emBeri jOgOk mOzaikja Cél: Ez a csoportos feladat lehet egyfajta “jégtörő” és legfőbb célja, hogy ráébresszük a diákokat az emberi jogok fontosságára. Hasznos kellékek: ragasztható cédulák, toll vagy filc(személyenként), üres fal a poszternek. A diákok kapnak egy ragasztható cédulát és tollat, és feladatuk, hogy gondolkodjanak egy olyan jogon, ami szerintük lényeges és egy olyanon, amit nem lehet visszavonni, majd arra kérjük őket, hogy egy szóban foglalják össze. Minden egyes diáknak aztán rá kell írni a cédulára azt a törvényt, amit választottak. Ezután megkérjük őket, hogy ragasszák fel a falra(vagy poszterre). Ennek a ‘felragasztási folyamatnak az az egyetlen szabálya, hogy ahhoz a szóhoz közel tegyék, amellyel kapcsolatban vagy összefüggésben áll és távolabb attól, ami mást jelent.

2. feladat: a jOgOk VárOsa Cél: Az olyan alapvető jogok beazonosítása, amely köré közösségeket kellene építeni. Az előző játék ’Az Emberi Jogok Mozaik’ egy strukturáltabb feladathoz vezethet, melyben a diákok 4-5 fős csoportokban beleképzelik magukat olyan nomád emberek helyébe, akik egy mindentől elszigetelt helyre érkeztek és elhatározták, hogy várost alapítanak. Az első feladatuk, hogy 10 olyan alapvető jog mellett döntsenek, melyre a város lakói jogosultak lesznek(és amit a csoport valamennyi tagja elfogad).Ezeket írják le egy lapra, majd adják oda a tanárnak, aki aztán felírja a táblára és megkéri a csoportokat, hogy magyarázzák meg választásaikat. Miután valamennyi jog felkerült, aukciót tartanak. Minden csoportnak van 1000 pontja, amit elkölthet az aukción, hogy alapjogokat szerezhessenek meg ‘városaiknak’. Előtte minden csoport kap néhány percet a stratégia meghatározásában:  Milyen jogokat tartanak lényegesnek? Melyeket hagyják fel?  Mennyi pontot használhatnak egy jogra?  Mi lesz a következménye, ha bizonyos jogokat nem tartanának tiszteletben? Az aukció végén megkérjük a csoportokat arra, hogy vitassák meg, miként tudják a jövő állampolgárait meggyőzni arról, hogy az általuk megszerzett jogok tényleg fontosak.

37


Az első kör után a tanár megkérdezi, hogy 2 adott cédulát miért ragasztottak egymáshoz közel vagy éppen távol egymástól, mellyel azt próbálja sugallni, hogy át kellene őket rendezni. Aztán kezdődik a második kör, amikor a diákok annyi szót írnak fel a cédulákra(külön-külön), amennyit akarnak, anélkül, hogy megismételnék azt, amit már látnak a poszteren. Csak a legvégén szólítja meg ismét a tanár a csoportot.


2. Fejezet - B

Ötletek a tanároknak Ahhoz, hogy minél inkább célba érjen a workshop a következő emberi jogokra ajánlatos fektetni a hangsúlyt:1 • Az élethez való jog • Egyenlőség nők és férfiak között • A kegyetlen, embertelen, lekezelő bánásmód betiltása • Rabszolgaság vagy szolgaság betiltása • Jog ahhoz, hogy a legjobb fizikai és mentális egészségi állapotot élvezzük • A magánélet és család védelmének a joga • Személyes szabadság joga • A lakóhely szabad választásának joga • Az igazságos és elfogadható munkafeltételekhez való jog • A megfelelő életszínvonalhoz való jog (megfelelő élelem, lakóhely és ruházat)

2. munka a screens dOkumentumaiVal 2.1 MERRE TARTUNK? – készítette: pOpa matumula (kenya) cselekmény

E

bben a képregényben Popa Matumula az Afrikában létező hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket emeli ki. A szerző kritizálja a sok afrikai állami iskolában uralkodó siralmas helyzetet, ahol a gyerekek a forráshiány miatt nem részesülhetnek megfelelő oktatásban. Ráadásul, a gyerekektől elvárják, hogy segítsenek a családnak a házimunkában iskola után. Ezzel szemben, a gazdag afrikaiak gyerekei kitűnő oktatásban részesülnek a magániskolákban, miközben a szüleik élvezik a kényelmes életet. A Merre tartunk? című képregény az egész tanzániai oktatási rendszer kritikáját reprezentálja. A legszegényebb gyerekektől megtagadják a tisztességes oktatást, és ezek a gyerekek

___________________________

Az ‘Emberei Jogok Egyetemes Nyilatkozata’ felhasználható erre a célra, mely letölthető erről a honlapról: http://www.amnesty.it/dichiarazione-universale-diritti-umani-uomo.html

1

38


A tanárnak biztosítania kell, hogy valamennyi fentiekben felsorolt jog benne legyen a kidolgozásban, még ha másképp is fogalmazódik meg. Azonban, ha tanárnak kell javarészt kiegészíteni a felsorolást, meg kell, magyarázzák, hogy miként szereztek tudomást a jogokról, hogyan keltette fel érdeklődésüket, például olvastak valamilyen érdekeset a jogokkal kapcsolatosan. A vitát az alábbi kérdésekkel lehet megindítani: Szerinted mit jelentenek a mindennapi életben az emberi jogok? Érezted már valaha, hogy megsértették jogaidat? Szerinted van kapcsolat az egyes emberi jogok között? Ha egy jogot megszegnek vagy egy egyén feláldozza azt, hogyan érinti ez az egyén más jogait? Szerinted van kapcsolat az emberi jogok és emberi méltóság között?


2. Fejezet - B


39


2. Fejezet - B


40


2. Fejezet - B

kénytelenek dolgozni iskola után, hogy családjaikon segítsenek, ugyanakkor a politikusok nem törődnek az állami iskolarendszer fejlesztésével, és azzal sem, hogy tisztességes megélhetést biztosítsanak a más társadalmi osztályba tartozó gyerekeknek.

képregény elemzése 1. A szerző közvetlenül összehasonlítja a ‘szegény gyerekeket’ és a ‘politikusok gyerekeit’ azáltal, hogy számos témát és napi tevékenységet mutat be. Elemezd a gyerekek helyzetét az alábbi táblázatot felhasználva. “szegény gyerekek”

“politikusok gyerekei”

Ruházat Cipő Tananyag Iskolai bútorzat Közlekedési mód az iskolába való eljutáshoz

Iskola utáni tevékenységek Szülők foglalkozása 2. Hogyan jellemzik ‘az utcán lévő emberek’ a problémát, amely köziskolák fejlesztésére vonatkozó passzív politikusi hozzáállásra vonatkozik? 3. Milyen értelemben fejez ki keserű iróniát a szerző az utolsó képben? Mi a remény a jövőre nézve? Mik lehetnek a megoldások?

41


Vízhez való hozzáférés


2. Fejezet - B

2.2 BrazzaVille-BAN TANULNI rOmaric BakOua ripOrtázsa (kOngói köztársaság)

néhány szó a szerzőtől

E

Az iskolában a gyerekeknek vannak jogaik és kötelességeik. Megtanulnak együtt élni, megtanulják, hogyan legyenek pontosak, szorgalmasak és kötelességtudók. A naponta látogatott órák, és a kapott feladatok által fejlődnek képességeik és személyiségük. Azzal, hogy az oktatásban ily módon fejlesztik magukat, ezek a gyerekek hozzájárulnak saját országaik előrehaladásához.

“

“

A gyerekek mindenütt, minden reggel felkelnek, otthagyják a meleg családi fészket, és tanulni mennek az iskolába. Sok afrikai országban azonban, még ma is sok gyerek marad otthon, és segít a szüleinek.

 Indulási pontként felhasználhatóak ezek a fotók, de az Afrikában dolgozó társulások vagy NGO-k honlapjáról más afrikai iskoláról készült fotót is lehet gyűjteni. A fotókon az iskola épülete, iskolába járó gyerekek száma, felszereltség, könyvek, mellékhelység és papír-írószer legyen. Ezenkívül hazai iskolákra vonatkozó hasonló képeket is kell gyűjteni és így elkészíteni a posztert vagy PowerPoint-os előadást.

42


zeket a képeket 2010-ben készítette, és az MFC 2-re vonatkoznak, mely szerint „megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást. Munkáiban a kongói fotográfus, Romaric Bakoua arról elmélkedik, mennyire fontos a tanulóidő és az oktatás az afrikai gyerekek számára. Mint tanár a jó tanulási feltételek mellett emeli fel szavát, hogy a gyerekek megfelelő oktatásban részesüljenek, és az országnak jól képzett lakossága legyen.


2. Fejezet - B

3. figyelj...azért, hOgy megértsd és cselekedj! nemzetközi fejlesztések a gyerekOrra és Oktatásra VOnatkOzóan

4. lássunk neki a munkának ! csOpOrtmunka: afrikai iskOlákról szóló esemény szerVezése Képzeljük el, hogy tudatosságnövelő programot szervezünk a 3. részben található tartalom alapján. Tervezzük meg a programot a célok felvázolásával, célközönség kijelölésével, hely és idő meghatározásával, valamint a tartalom és a témák megjelölésével; technikai követelmények(felszerelés, logisztika, specialisták) és kommunikációs tervezet.

43


 Olvassuk el a tanzániai kormány oktatási intézkedéseinek nyilatkozatát az alábbi weblap címen: http://www.tanzania.go.tz/educationf.html. Aztán gépeljük be az alábbi szavakat a keresőbe „school in Tanzania”:számos linket fogunk találni projektekhez, beszámolókhoz, olyan emberektől, akik azon dolgoznak, hogy segítsék a tanzániai gyerekeket iskolába járni. Szerinted védik az ők oktatáshoz való jogukat? Milyen hiányosságokat keresnek ezek a nonprofit szervezetek?(NGO)  Mi az a Genfi Gyerekjogi Nyilatkozat? Mikor írták? Mit tartalmaz az oktatásra vonatkozóan?  Mi az ENSZ Gyerekjogi Egyezménye? Mikor írták? Mit tartalmaz az oktatással kapcsolatban?  Amint láthattuk jelentős mértékben növekedett az általános iskolai oktatás elérhetősége. Az évezredforduló elején az szub-szahari országokban elfogadott“oktatást mindenkinek” ideálja több millió gyermek számára tette lehetővé(különösen a legszegényebb részeken), hogy iskolába járhassanak. Az elmúlt 15 évben számos szub-szaharai ország (köztük Burundi,Kongói Demokratikus Köztársaság,Ghána,Etiópia, Malawi, Mozambik) jelentős mértékű javulást tapasztalt az iskolába beiratkozattak arányát illetően, mely nagyrészt annak volt köszönhető, hogy eltörölték a tandíjakat. Azonban a díjak eltörlése még nem elég. Kenya fontos példája ennek, mert az elmúlt évztizedben számos jelentős reformot hajtott végre és ennek köszönhetően pozitív eredményeket mutathatott fel.  Készítsünk egy elemzést a Kenyában végrehajtott oktatáspolitikai változásokra vonatkozóan. Javasoljuk, hogy nézzék meg a 2.célhoz kapcsolódó TG Millenneumi Híreket, mely Nairobi utcagyerekeinek véleményét mutatja be az oktatás fontosságára vonatkozóan. http://www.youtube.com/watch?v=OVmQhgNOkdY  Mi a jelenlegi helyzet az országban? Mondható kielégítőnek az iskolarendszer? A Millenneumi Hírek vendégei a nem megfelelő lehetőségekről és a a pénz hiányáról beszélnek. Hogyan kellene egy iskolát úgy megtervezni, hogy mind a diákok, mind a tanárok számára maximális funkcionális teret biztosít, ahol tanulni és dolgozni lehet, azért, hogy az oktatásban kitűzött célokat el lehessen érni?

3. Fejezet - B

3. Cél „Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését”

3.A) Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetőleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig. Indikátorok a 3.A előrehaladásának követéséhez 3. A.1) A lányok aránya a fiúkhoz viszonyítva az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban. 3.A.2) A nők része a fizetett foglalkoztatásban, a nem mezőgazdasági szektorban. 3.A. 3) A nők által elfoglalt helyek aránya a nemzeti parlamentben.

Oktatási célok - Mérlegelni a két nem egymáshoz való viszonyát, elemezni a nők ellen irányuló előítélet és diszkrimináció eredetét. - Megállapítani milyen különbségek vannak az európai és afrikai nők helyzete között. - Megérteni a kapcsolatot a nők iskolázottságának szintje, és felemelkedésük foka kötött. Kulcsfogalmak - Esélyegyenlőség - Egyenlőség - Előítélet - Felemelkedés

44

A.

Screens. A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel Részletes információk és

instrukciók a tanárok/előadók számára

1. Tananyagok 1.1 Bevezetés: Esélyegyenlőség

A

hogyan azt Kofi Anan (az előző ENSZ Főtitkár) megállapította, „nincs hatásosabb módszer a fejlődés elősegítésére, mint a nők és a lányok oktatása”. Az oktatáshoz való hozzáférést gyakran úgy fogják fel, mint olyan jogot, amely

azután egyéb jogokat is előmozdít, köztük a politikai részvételt, egészséget és élelmiszer biztonságot, és egészen biztosan kulcsszerepet játszik a nők felemelkedésében.

A lányok oktatáshoz való jogának garantálása létfontosságú nem csak azért, mert lehetővé teszi számukra, hogy fontos személyes célokat érjenek el, hanem azért is, mert ez hozzájárul az országuk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Ezt a pozitív hatást mozdítja elő az is, ha a nőket magas szinten megtanítják írni és olvasni. Az ActionAid az It’s not women’s business. Gender perspective on the 2009 G8 (Ez nem a nők dolga. A nemek közötti egyenlőség perspektívája a G8-ak 2009. évi találkozóján.) című jelentése elemzi azokat a tényezőket, amelyek általában megakadályozzák a lányokat abban, hogy iskolába járjanak. Itt a következőket sorolja fel: • Korai házasság és terhesség (felvilágosulatlan törvények bizonyos országokban megtiltják, hogy a férjezett fiatal nők és anyák visszamenjenek az iskolába); • A fizikai, pszichológiai és szexuális erőszak, amelynek a diáklányok ki lehetnek téve az iskolában; • A konfliktusokból adódó krízis és bizonytalanság a konfliktusokat, vagy a nőket érintő vészhelyzeteket követően, konkrét kérdésekre vonatkozóan. • A gondozással és a ház körüli munkával járó feladatok, melyek szintén a lányokat terhelik, nem pedig fiú kortársaikat; • Egészségi komplikációk, amelyek olyan hagyományokból adódnak, mint például a női genitális csonkítás, valamint egyéb hagyománykövető gyakorlatok, amelyek a nők egészségét és jólétét fenyegetik; • A nők számára nincsenek megfelelő higiéniai feltételek A Világbank egyik tanulmánya szerint, plusz egy év az általános iskolában a nők átlagfizetését 10 -20%-kal emelné meg, amikor belépnek a munka világába. A tanult nőknek jobb az önbecsülésük, és ez pozitív hatással van rájuk, amikor meg kell védeniük magukat az erőszaktól, kizsákmányolástól és visszaélésektől. Mindemellett gyermekeik jólétéért is többet tudnak tenni, ezáltal pozitív hatást gyakorolva a társadalmak egészére a jövőben. A nők, például fizetésük 90%-át költik saját családjukra (összehasonlítva a 30-40%-kal, amit a férfiak költenek ugyanerre a célra). Esélyegyenlőség - Az UNDP Humán fejlődésről szóló jelentése már 1995-ben megállapította, hogy «a politika világa minden állampolgáré, de azt a férfiak uralják.»1 Valóban, a ___________________________

Az UNDP Emberi Fejlődési Jelentése az 1990-es évektől napjainkig itt érhető el: http://hdr.undp.org/en/reports/

1

45

3. Fejezet


3. Fejezet - A

döntéshozatal folyamatát a történelem során mindig is férfiak uralták. A nők csak a legutóbbi történelemben szereztek politikai jogokat, de még így sem képviseltetnek kellő számban sem az EU tagállamokban, sem másutt a világon, mind a mai napig.

A nők alacsony reprezentáltsága mind a nemzeti kormányokban, mind pedig a nemzetközi szervezetekben szintén negatívan befolyásolja a nemek kérdésének tulajdonított jelentőséget, így az nem szerepel kellő súllyal a politikai napirenden. Ezért, a nők és a lányok tanuláshoz való jogának biztosítása kulcsszerepet játszik abban, hogy követelhessék politikai jogaikat. Az oktatásban, a kutatásban és az ehhez hasonló szektorokban tapasztalható haladás igazából nem tükrözi a nők helyzetét a munkaerőpiacon: A nők képezik az európai

diplomások 60%-át, de átlagban 17,5%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az európai nők 17%-át fenyegeti a szegénység, és ez a szám 35%-ot tesz ki 65 éves koruk felett. A nők az Európai Parlament hetedik törvényhozási ciklusában a tagságnak körülbelül 34%-át teszik ki, csaknem kétszeresét a globális átlagnak, ha a nemzeti közgyűlésekbe beválasztott nők százalékos arányát nézzük, ami most 20% körül mozog. Ezért, a nők intézményi és demokratikus képviseletét illetően érdemes megjegyezni, hogy ők teszik ki az európai lakosság 51,2%-át, de csupán a helyek 34%-ával rendelkeznek az Európai Parlamentben.2

1.2 Nemzetközi események: A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG

A

nőkről és a fejlődésről folytatott globális konferenciák fontos szerepet játszottak abban, hogy a nemzetközi közvélemény felfigyeljen a nemek közötti egyenlőtlenség kérdésére. Az ENSZ elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők autonómiájának előmozdítása létfontosságú követelmény a társadalmi igazságosság és a fejlődés elősegítése szempontjából, és így a többi MF Cél elérésénél is. A továbbiakban bemutatunk néhány történelmi mérföldkövet a cél felé vezető úton.

1948. Az ENSZ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 2. Cikkében kijelenti, hogy «Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.» 1952. Egyezmény a Nők Politikai Jogairól – ebben az évben fejlesztették ki az első effektív jogi eszközt a nők jogaira vonatkozóan. Az Egyezmény rendelkezéseket tartalmaz a diszkrimináció minden formája ellen a politikai jogok gyakorlásával összefüggésben. A szöveget 1952. december 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése, és 1954. július 7-én lépett életbe. ___________________________

Nők az Európai Parlamentben, Nemzetközi Nőnap, Egyenlőség és Diverzitás csoport A Directorate General tagjai, Európai Parlament, 2012

2

46


3. Fejezet - A

1975 – 1985 A nemek közötti egyenlőségért és a nők jogaiért folytatott harc ténylegesen része lett az ENSZ napirendjének azáltal, hogy nemzetközi ENSZ konferenciákat szerveztek, melyeknek célja egy átfogó stratégia kifejlesztése volt a nők jogainak védelmére. Az első Világkonferenciát Mexikó Cityben tartották (1975), amelyet négy másik követett, Koppenhágában (1980), Nairobiban (1985), Pekingben (1995) és New Yorkban (2005).

1995. Peking. Negyedik világkonferencia. Felismerik, hogy a nemek közötti egyenlőség témája a béke és fejlődés alapja. A konferencia idején hagyták jóvá a Pekingi Nyilatkozatot, mely dokumentum lefekteti azokat a stratégiai célokat és kezdeményezéseket, amelyeket minden kormánynak, valamint társadalmi és gazdasági szereplőnek el kell fogadnia és teljesítenie kel. Ez három kulcskoncepción alapul: • Nemek és különbözőség (Ahhoz, hogy egyenlő esélyeket biztosíthassanak, az irányelveknek egyaránt figyelembe kell venniük a nők és a férfiak életkörülményeit, amelyek egyenlőtlenek és eltérőek); • Felemelkedés (a nők tudatában vannak saját képességeiknek és felelősségüknek, és azon joguknak, hogy megerősített alkupozíciójuk és önrendelkezésük révén közvetlenül részt vegyenek a politikában); • Mainstreaming (politikai cél, stratégia a nemek egyenlőségének eléréséhez; maga a fogalom arra utal, hogy figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség szempontjait minden irányelvben, programban és kormányzati lépésben). 1997 New York. Föld-csúcs + Ötödik ENSZ konferencia a nők helyzetéről. Egy cselekvési programot terjesztettek elő, amely a mezőgazdaság modernizálásával és az új technológiák alkalmazásával járó problémákra és a megoldásokra összpontosít. A modernizálást és az új technológiák alkalmazását a nők számára kedvezőtlennek ítélik, mivel a modernizáció a munkanélküliség növekedéséhez vezet, különösen a nők körében, akik közül aránytalanul sokan dolgoznak ebben a szektorban. Hangsúlyt helyeztek a nők közvetlen bevonására a környezettel kapcsolatos döntéshozatalba, valamint új szervezetek létrehozására mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, a politikai és környezeti szférában egyaránt. A 2008-as dohai Fejlesztés-finanszírozási Nyilatkozatot (nemzetközi konferencia a fejlesztés-finanszírozásról azzal a céllal, hogy áttekintse a Monterrey-i Egyezmény végrehajtását) ezen a konferencián fogadták el azzal a szándékkal, hogy felülvizsgálják a Monterrey-i Konszenzust,3 amely a nemek közötti egyenlőséget alapvető emberi joggá nyilvánította, ami «létfontosságú a gazdasági növekedés, a nyomor csökkentése, a fenntartható környezet és a hatékony fejlődés szempontjából.» Ezt az emberi jogot azért foglalták bele a fejlesztés-finanszírozási tervekbe, hogy «megszüntessék a nemi diszkrimináció minden formáját, ideértve a pénzügyi és munkaerő piacot, és egyebek között a tulajdonjogot is».4

___________________________

2002-ben fogadták el, a Fejlesztés-finanszírozási Konferenciát követően. A/CONF.212/L.1/Rev.1 elérhető: www.un.org/Docs/journal/asp/ws.asp?m=A/CONF.212/L.1/Rev.1 paragraph 4 – paragraph 19

3 4

47


3. Fejezet - A

1.3 3.Cél Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését (Részlet a ’Screens: A millenniumi Fejlesztési Célok déli szemszögből’ című kiadványból, melyet az Africa e Mediterraneo publikált és dolgozott ki a „SCREENS” projekt keretében, melyet Vittora városa (RG Olaszország), Siggiewi városa (Málta), és Mátészalka városa (Magyarország) valamint az Africa e Mediterraneo egyesület (Olaszország) valósított meg 2012-ben.)

E

ltérően a legtöbb Millenniumi Fejlesztési Céltól, melyeknek határideje 2015, a nemek közötti egyenlőség esetében felgyorsították a folyamatot, és tíz éves határidőt szabtak, ezzel is aláhúzva, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés döntő fontosságú. A Millenniumi Fejlesztési Célokról szóló 2010-es jelentésben az ENSZ kijelenti, hogy az iskolába járó fiúk és lányok száma között jelenleg tapasztalha-

tó egyenlőtlenség megakadályozza a nyomor és éhínség felszámolásához, a betegségek leküzdéséhez és a környezet fenntarthatóságához szükséges tudás kifejlesztését. A fejlődő országokban történt előrelépés a nemek közötti egyenlőség felé az iskolai beiratkozások terén. 2008-ban az általános iskolai beiratkozásoknál 100 fiúra 96 lány jutott, míg a középiskolákban 100 fiúra 95 lány. 1999-ben ez az arány 91:100, illetve 88:100 volt. Azonban, ilyen mértékű haladás ellenére is, a nemek közötti egyenlőség az alapés középfokú oktatásban továbbra is elérhetetlen sok fejlődő régióban. A legnagyobb egyenlőtlenségek az általános iskolai oktatásnál Óceániában, a Szub-szaharai Afrikában és Nyugat-Ázsiában léteznek. A nemek közötti szakadék középiskolába való beiratkozásnál három régióban a legnagyobb, ott, ahol az össz-beiratkozás is a legalacsonyabb – ezek, Szub-szaharai Afrika, Nyugat-Ázsia és Dél-Ázsia. Ezzel szemben, Latin Amerikában, a Karibi Térségben, Kelet- Délkelet Ázsiában több lányt, mint fiút iratnak be középiskolába. A felsőoktatás terén a férfi-nő arány közelíti az egyenlőt, 100 beiratkozott fiúra jut 97 lány. Az ENSZ jelentés azonban megjegyzi, hogy ez a statisztika nagymértékben köszönhető annak, hogy a FÁK-ban (az egykori Szovjetunióban, a Független Államok Közösségében), Latin Amerikában és a Karibi Térségben, Észak-Afrikában és Délkelet Ázsiában sokkal több lány, mint fiú iratkozik be a felsőoktatásba. A többi régió legnagyobb részén, ezzel szemben, a főiskolára, egyetemre járó fiúk száma masszívan meghaladja a lányokét. A Szub-szaharai Afrikában és Dél Ázsiában például, a felsőoktatásba beiratkozottak között 100:67, illetve 100:76 az arány a fiúk javára.

48


3. Fejezet - A

1.4 Dokumentumok Cikkek a CEDAW (A nők elleni erőszak minden formájának megszüntetéséről szóló) egyezményből A Közgyűlés 1979. december 18-ai, 34/180. határozata elfogadta, aláírásra, ratifikálásra és hozzáférésre megnyitotta, hatályba lépés 1981. szeptember 3-án, összhangban a 27/ (1) cikkel. 6. Cikk A részes államok hozzanak meg minden megfelelő intézkedést, ideértve a jogalkotást is, hogy visszaszorítsák a nőkkel való kereskedés és a nők prostitúciós kizsákmányolásának minden formáját. 11. Cikk 1. A részes államok hozzanak meg minden megfelelő intézkedést, hogy megszüntessék a diszkriminációt a nők ellen a foglalkoztatás terén, hogy biztosítsák - a férfiak és nők egyenlőségére alapozva - ugyanazokat a jogokat, nevezetesen: a) a munkához való jogot, mint minden ember elidegeníthetetlen jogát. b) Azonos munkalehetőségekhez való jogot, ideértve az azonos válogatási kritériumok alkalmazását foglalkoztatási kérdésekben. c) Jogot a szakma és a foglalkoztatás szabad megválasztásához, jogot az előléptetéshez, a munkahely biztonságához, minden juttatáshoz és szolgálati feltételhez, jogot a szakképzéshez és átképzéshez, ideértve a szakmai gyakorlatot, a felsőfokú szakképzést és a továbbképzést; d) Jogot az azonos díjazáshoz, ideértve a juttatásokat, jogot az egyenlő bánásmódhoz az azonos értékű munka tekintetében, valamint az egyenlő bánásmódot a munka minőségének értékelésénél; e) a társadalombiztosításhoz való jogot, különösen a nyugdíj, a munkanélküliség, betegség, rokkantság, öregkor és más jellegű munkaképtelenség esetén, valamint jogot a fizetett szabadsághoz; f) Jogot az egészségvédelemhez és a biztonságos munkakörülményekhez, ideértve a reprodukciós funkció védelmét. 2. A részes államok hozzanak megfelelő intézkedéseket, hogy megakadályozzák a nők ellen a házassági vagy anyasági alapon történő diszkriminációt, és hogy tényleges jogot biztosítsanak számukra a munkához. a) Tiltsák meg, szankciók bevezetésének terhe mellett, hogy egy nőt terhessége, vagy szülési szabadsága miatt elbocsássanak, és tiltsák meg a családi állapot alapján történő diszkriminációt az elbocsájtásoknál. b) Vezessék be a fizetett szülési szabadságot, vagy biztosítsanak annak megfelelő szociális juttatásokat erre az időre, anélkül, hogy a nő elvesztené korábbi munkáját, időskori vagy szociális segélyeit; c) Ösztönözzék a szükséges szociális háttérintézmények biztosítását, elsősorban a gyermekgondozási intézmény-hálózat kiépítésének és fejlesztésének előmozdításával, hogy a szülők össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeiket munkahelyi feladataikkal és a közéletben való részvétellel. (...) d) Biztosítsanak speciális védelmet a terhes nők számára olyan munkahelyeken, amelyek ártalmasnak bizonyulnak számukra.

49


3. Fejezet - A

12. cikk 1. A részes államok tegyenek meg minden megfelelő intézkedést, hogy megszüntessék a nők elleni diszkriminációt az egészségügy terén, hogy a férfiak és nők egyenlőségét véve alapul biztosítsák az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, beleértve a családtervezésre vonatkozó szolgáltatásokat is. 2. Mindamellett, hogy biztosítják e cikk első fejezetében felsorolt juttatásokat, az állami szervek biztosítsák a nőknek a megfelelő terhességi, szülési és gyermekágyi ellátást, ingyenes szolgáltatásokat nyújtva ahol szükséges, valamint biztosítva számukra a megfelelő élelmezést a terhesség és szoptatás idején. 16. cikk 1. A részes államok hozzanak megfelelő intézkedéseket, hogy megszüntessék a nők elleni diszkriminációt minden, a házasságot és családi kapcsolatokat érintő kérdésben, és mindenekelőtt, a férfiak és nők egyenlőségét véve alapul, biztosítsák a következőket: a) Azonos jogokat a házasságba lépéshez; (...) b) Azonos jogokat, hogy szabadon választhassák meg házastársukat valamint jogot ahhoz, hogy szabad elhatározásukból, teljes hozzájárulásukkal lépjenek házasságra; (…) e) Azonos jogokat ahhoz, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a születésük között eltelt időről, valamint jogot az információhoz, oktatáshoz, és azokhoz az eszközökhöz, amelyek képessé teszik őket e jogok gyakorlására; (…)

eszköztár - United Nations, The Millennium Development Goals Report 2010, New York, 2010 - ENSZ, 2010. évi Jelentés a Millenniumi Fejlesztési Célokról, New York, 2010 - UNICEF, Goal: Promote gender equality and empower women, www.unicef.org/mdg/gender.html - UNICEF, Cél: Előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget, és felemelni a nőket, www.unicef.org/ mdg/gender.html - ActionAid, Ez nem női dolog. A nemek közötti egyenlőség perspektívái a G8-ak 2009. évi találkozóján. Az ActionAid egy független nemzetközi szervezet, amely részt vesz a mélyszegénység elleni küzdelemben - Egyezmény a nők elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről (CEDAW) - www.unwomen.org – United Nations Entity for Gender Equality and Empowerment of Women - Világgazdasági Fórum (Ricardo Hausmann, Harvard University, Laura D. Tyson, University of California, Berkeley, Saadia Zahidi), Globális jelentés a nemek közötti különbségről, 2011. - www.unwomen.org – United Nations Entity for Gender Equality and Empowerment of Women (ENSZ szervezet a nemek közötti egyenlőségért és a nők felemeléséért) - Amnesty International, Soha többé! Állítsuk meg a nők elleni erőszakot, EGA Editore, Turin 2004 Amnesty International, - http://www.aidos.it - Italian Association for Women in Development (AIDOS), egy női civil szervezet a fejlesztési együttműködésért. - http://www.amnesty.org/en/human-rights - Amnesty International egy globális mozgalom, amelynek több mint 3 millió támogatója van, tagjai és aktivistái több, mint150 országban, akik kampányt folytatnak azért, hogy a világon véget vessenek az emberi jogok súlyos megsértésének.

50

B.



3. Fejezet

1. fejlesztési mŰhely teVékenység: férfiak és nők Cél: megvitatni és lerombolni a nemi sztereotípiákat, rávilágítva a ’szex’ és a ’nem’ fogalmak közötti különbségre A tanár bemutathatja a tanulóknak Bruno Bozzetto videofilmjét, amely itt érhető el: http://www.youtube.com/watch?v=KCl-X2-6xy male and female stereotypes.

’Brainstorming’ (ötletgyűjtési) szakasz: a tanár két részre osztja a táblát, és megkéri a diákokat, készítsenek listát azokból a szavakból, rövid mondatokból, amelyeket általában a „férfias” vagy „nőies” melléknevekkel hoznak kapcsolatba.  A két oszlopban található melléknevek mindig különbözőek? Ez a tevékenység rávezetheti a tanulókat arra, hogy átgondolják a nemi sztereotípiák vonatkozásait a tanulás és a munka világában. Lehetséges ötletek:  Miért olyan sokkal alacsonyabb egyes országokban a nők részvétele az oktatásban, mint a férfiaké?  Gondolod, hogy az oktatás jobbá teheti az emberek életét? Mit gondolsz, konkrétan hogyan befolyásolhatja az egyéb jogokhoz való hozzáférést?  Gondolod, hogy a férfiaknak és nőknek ugyanolyan lehetőségeik vannak a munkahelyükön? Próbálj idézni néhány példát, olyan helyzeteket, amelyekben a nőknek akadályokkal kell szembenézni.

51


Kulcsfogalmak: Sztereotípia: Egy olyan felfogás, amely a valóságnak egy bizonyos aspektusa szerint általánosított, leegyszerűsített és torzított, és amely kedvez az előítéletek kialakulásának és állandósulásának. ’Szex’, nemi hovatartozás: Fizikai/biológiai meghatározás (a ’hímnemű’ vagy ’nőnemű’ kifejezésekre utal) ’Gender’, a nemek közötti különbözőség, ami társadalmi meghatározás, és megfelel a kulturális felépítésnek, a biológiai besorolásnak tulajdonított viselkedés prezentálásának és előtérbe helyezésének, és ez utal a ’férfi’ vagy ’nő’ státuszra. A videofilm megtekintése után vitát kezdeményezhetünk a következő kérdésekkel:  Mi a sztereotípia?  Hogyan definiálhatjuk?  Véleményetek szerint, a jelenetek közül hány tükrözi pontosan a valóságot? Miért?


3. Fejezet - B

teVékenység: az ’egyenlő esély’ játék5 Cél: a figyelem felhívása arra, hogy különböző emberek számára különböző lehetőségek állnak nyitva, továbbá arra, ki honnan indul, és hogy milyen sok nehézség és akadály állja utunkat, amíg elérjük az egyenlőséget mindenki számára. Szükséges készségek: a tanuló legyen képes mérlegelni az egyenlőtlenségeket az erőforrásokhoz való hozzájutás terén. Előkészítés: Fénymásoljuk le az 1. lapot és vágjuk ki az egyéni szerencsekártyákat. Hajtsuk össze a kártyákat, és helyezzük egy dobozba, vagy egyéb tartóba. A játék menete: A tanár megkéri a résztvevőket, hogy álljanak sorba, kézen fogva. Megmagyarázza a játék célját: az a játékos győz, aki legközelebb kerül a helyiség elülső falához. A sors dönti el, ki haladhat előre. A tanár körbesétál a teremben a kártyásdobozzal, és megkéri a résztvevőket, hogy válasszanak egy kártyát, és csendben olvassák el magukban. Azután a tanár hangosan felolvassa az utasításokat. Legyen a nem a kiindulópont. Minden diákot, akinek ’férfi’ kártyája van, megkér, hogy lépjen egyet előre. Mindazoknak, akiket a sors nőnek rendelt, a helyükön kell maradniuk.

Ha már minden résztvevő lépett és elérte a végső pozíciót, a tanár újra megkéri őket, hogy fogják meg egymás kezét. Még most is meg tudjátok tenni? A tanár megkéri azt a résztvevőt, aki legmesszebbre jutott, hogy hangosan olvassa fel a szerencsekártyáját. Ezt várta a többi résztvevő, hogy ilyen jellemzőkkel rendelkezik? A tanár azután megkéri azt a résztvevőt, aki a legkevesebbet haladt, hogy olvassa fel hangosan a szerencsekártyáját. Ezek a jellemzők meglepik a többi résztvevőt? A tanár ___________________________ 5 A játékot innen vettük át: Human Rights and the Traficking of Women and Children in Europe: Methodological Guide, ( Emberi jogok, és a nőkkel, gyermekekkel való kereskedelem Európában: Módszertani útmutató) Daphne Project, University of Padua, Interdepartmental Centre for Research and Services on the Rights of People and Populations: the Strada Foundation against Trafficking in Persons and Slavery; Ludwig Boltzmann Institute of Human Rights; Associazione Diritti Umani Sviluppo Umano, 2007 (Daphne Projekt, Paduai Egyetem, Intézetek közötti Kutatási és Szolgáltató Központ az Emberi és Népességi Jogokért: a Strada Alapítvány az emberkreskedelem és rabszolgaság ellen; a Ludwig Boltzman Emberjogi Intézet; Associazione Diritti Umani Sviluppo Umano, 2007 )

52


A játék a következő szálakon halad előre: Nem: Férfi = egy lépés előre Nő = egy lépés hátra Bőrszín: Fehér = egy lépés előre / Fekete = egy lépés hátra Vallás: Egyik sem = maradj helyben /Keresztény = maradj helyben Muzulmán = egy lépés hátra / Zsidó = egy lépés hátra Tanulmányok: Nincs diploma =egy lépés hátra / Diploma = maradj helyben Egyetem = két lépés előre Egyéb: A kártyától függően, például… Idegen nyelvek = egy lépés előre minden beszélt nyelvért Homoszexuális = három lépés hátra Menedékkérő = három lépés hátra Bevándorló nő = két lépés hátra Nem beszéli a nemzeti nyelvet = két lépés hátra Testi fogyatékosság = három lépés hátra


3. Fejezet - B

ez után megkérdezi a résztvevőket, tudnak-e bármilyen más kritériumokat említeni, amelyeket fel lehetne írni a későbbi kártyákra? Miért jelent minden egyes jellemző egy vagy több lépést előre illetve hátra? Folytatás és elemzés: A játék alapja egy hagyományos gyermekjáték a „Királynő. Kis királynő”. Ma ki az, aki eldönti sorsunkat az életben? Melyek azok a tényezők, amelyeket befolyásolni tudunk? Melyek esnek hatáskörünkön kívül? Ötletek a tanárok számára Ez a játék egyfajta pesszimizmushoz vezethet, így fontos, hogy egy másik, egy optimistább oktató játék kövesse. Ez kapcsolódhat, például egy CEDAW jelentéshez, mely bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket nemzetközi szinten tettek, hogy elérjék a férfiak és nők közötti egyenlőséget.

teVékenység: szerepjáték férj és feleség között6 Cél: hogy elgondolkodjanak, mennyire egyenlőtlen az erőforrások elosztása.

Ötletek a vitához: Hogyan viselkedik a férfi a vitában? Ugyanúgy, mint a nő? Milyen stratégiát alkalmaz az egyik és másik, hogy megnyerje a vitát? Milyen a kapcsolat köztük?

___________________________

Az Africa Comics. Diversity from Past to Present, című kiadványból. Kiadja az Africa e Mediterraneo a következő szervezetekkel, intézményekkel együtt: IRRE - ER, ISCOS - Piedmont, ISCOS - Liguria, AMOLF Imperia.

6

53


Egy dobozban cédulák vannak, amelyekre fel vannak írva a házaspárok között gyakran felmerülő témák, például: - A gyermekek taníttatása - A férfi és a nő foglalkozása - A család költségeinek kezelése - Házimunkák stb. Alakítsunk a csoportban férfi-nő párokat. A szerepeknek nem feltétlenül a valóságot kell tükrözniük: egy fiú játszhatja egy lány szerepét, és fordítva. Minden pár kiválaszt egy témát és vitát szimulál (mindenki játszik és azonosul különböző szerepeivel). Ha kicsi a csoport, a vitát eljátszhatjuk úgy, hogy az osztály többi része a közönség. Az után a tanár javasolja, hogy a diákok cseréljenek szerepeket.


3. Fejezet - B

munkalap a 2. sz. teVékenységhez: szerencsekártyák

Nem: nő Bőszín: fekte Vallás: egyik sem Tanulmányok: Diploma Egyéb: A nemzeti nyelv nem az anyanyelve

Nem: nő Bőrszín: fekete Vallás: muzulmán Tanulmányok: diploma Egyéb: A nemzeti nyelv nem az anyanyelve

Nem: nő Bőrszín: fehér Vallás: zsidó Tanulmányok: diploma Egyéb: állampolgár

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: Egyik sem Tanulmányok: diploma Egyéb: homoszexuális

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: muzulmán Tanulmányok: egyetem Egyéb: A nemzeti nyelv nem az anyanyelve

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: keresztény Tanulmányok: nincs diploma Egyéb: testi fogyatékosság

Nem: nő Bőrszín: fekete Vallás: egyik sem Tanulmányok: egyetem Egyéb: 3 idegen nyelv

Nem: nő Bőrszín: fehér Vallás: egyik sem Tanulmányok: nincs diploma Egyéb: állampolgár

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: keresztény Tanulmányok: diploma Egyéb:2 idegen nyelv

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: egyik sem Tanulmányok: nincs diploma Egyéb: állampolgár

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: egyik sem Tanulmányok: diploma Egyéb: testi fogyatékosság

Nem: férfi Bőrszín: fehér Vallás: keresztény Tanulmányok: nincs diploma Egyéb: állampolgár

Nem: nő Bőrszín: fekete Vallás. keresztény Tanulmányok: diploma Egyéb: bevándorló

54


Nem: nő Bőrszín: fehér Vallás: muzulmán Tanulmányok: diploma Egyéb: bevándorló nő

Nem: nő Bőrszín: fekete Vallás: Keresztény Tanulmányok: nincs diploma Egyéb: menedékkérő


3. Fejezet - B

2. munka afrikai dOkumentumOkkal 2.1 AZ ISKOLA MINDENKIÉ Badik’art (kOngói köztársaság) cselekmény

E

történeten keresztül, amely csak egyről szól az afrikai kislányokat érő sok igazságtalanság közül, Badik’art (Valery Badika Nzla, Kongói Köztársaság) Az iskola mindenkié című képregénye az MFC 3 alapvető fontosságára emlékeztet,

mely szerint „előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését. A tartós fejlődés megköveteli a nők aktív szerepvállalását, és ez csak

képregény-elemzés 1. Liza miért nem mehet iskolába, és a fivére miért mehet? Mi az anya szerepe e szituációban? 2. Mit fedez fel az oktatási miniszter a látogatása során? 3. Milyen mondanivalót akar közvetíteni a szerző ebben a történetben? 4. Keress információkat a „Schools for Africa” (Iskolákat Afrikának) című kampányról, amelyet az UNICEF, a Nelson Mandela Alapítvány és a Hamburg Society for Promotion of Democracy and International Law (A Hamburgi Egyesület a Demokrácia és a Nemzetközi Jog Előmozdításáért) szervezett. Mi a kampány célja? Milyen konkrét területekre összpontosít?

55


akkor érhető el, ha véget vetnek a nemek közötti egyenlőtlenségnek az oktatás minden szintjén. A művész egy történetet mesél el egy kitalált városban, Kitokoville-ben élő afrikai családról, akiknek a megtakarított pénze hirtelen elértéktelenedik a helyi valuta leértékelése miatt. A szülőknek akkor el kell dönteniük, két gyerekük közül melyiket küldjék oskolába. A helyi szokásoknak megfelelően, a szülők úgy döntenek, a fiukat küldik iskolába, míg Liza, a lányuk, kénytelen otthon maradni, hogy segítsen az anyjának. Egy év múlva, azonban, Liza jobb eredményeket ér el, mint a fivére, és ezzel sikerül felhívnia magára az oktatási miniszter figyelmét. Ily módon felfigyelve az analfabetizmus problémájára Kitokoville nyomornegyedeiben, a kormány úgy dönt, bevezeti az ingyenes és kötelező alapfokú oktatást, és ezzel megoldja a problémát.


3. Fejezet - B


56


3. Fejezet - B


57


3. Fejezet - B

2.2 KILOWADE – Why

’K

ilowade /Why’ egy dal, amelyet a nigériai művész, Rebecca Ojedele Yetunde írt. A dal megnyerte a Nemzetközi Ifjúsági Nap zenei versenyét, amelyet a ’Nők Tanulásáért ’ nevű társaság szponzorált. (Fordítás: Maria G. Di Rienzo) Az énekes szenvedélyes és poétikus hangján arra inspirál minden nőt, hogy ragaszkodjanak társadalmi pozícióikhoz és harcoljanak a korlátok ellen, amelyek mindennapi életüket nehezítik és megakadályozzák, hogy készségeiket, képességeiket teljes mértékben kihasználják.

Nem ez itt a szerelmünk kertje? Nem ezért élünk? Nem itt aszol el? Nem ez a mi szerződésünk? Légy férfi, én nő leszek Hozzád bújok hideg éjszakákon Itt leszek, bármikor szükséged van rám, De nem csak ennyit tudok tenni érted, értem

Miért vonod kétségbe képességeimet? Vezethetnék repülőt, pilóta vagyok Lehetek vezetőd, királynő vagyok Tudnék földet művelni, farmer vagyok. Kilowade? Miért? Nem. Nem bírom. Mert lenézel Törd szét a hagyomány korlátait Ragyogj át minden nemzeten Rázz le mindent, ne hátrálj Foglald el helyed, mielőtt jön a hajnal!

58


Jó erkölcsre tudom tanítani gyermekeimet Lehetnék pásztor Csatába vezethetnék hadat


3. Fejezet - B

1. Húzd alá azokat a szavakat, amelyeket a szerző arra használ, hogy hangsúlyozza, a nők képesek olyan tevékenységeket végezni, olyan szakmákban dolgozni, amelyekből általában ki vannak zárva. 2. Gondolod, hogy az otthonteremtés és a gyermeknevelés a legfontosabb még mindig egy nő életében? Milyen tulajdonságokat értékelnek ma a férjek? Gondolod, hogy vannak hasonlóságok az afrikai férjek és a nyugaton élő férjek elvárásai kötött? Mik ezek? 3. Bár ma már vannak törvények, amelyek garantálják az „egyenlő esélyeket” mindkét nem számára, a nők még mindig nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyekkel a férfiak. Mit gondolsz, hol jelentkeznek ezek a különbségek. 4. A dal tartalmaz olyan kifejezéseket, amelyek megerősítik a nők képességeit és jogait, és kifejezik az őszinte, egyenrangú szerelmet. Húzzátok alá, és beszéljétek meg ezeket. 5. Miután elemeztétek a szöveget, hallgassátok meg a dalt a következő linken: http://www.learningpartnership.org/blog/2011/08/international-youth-day-winner/

3. járj nyitOtt szemmel, hOgy megértsd és cselekedj!

 Tudsz valamit a NOPPAW kampányról: a Nobel Békedíjat az Afrikai Nőknek című kampányról? Mi volt a célja? Milyen eredményeket ért el?  Ki Ellen Johnson Sirleaf, Leymah Gbowee and Karman Tawakel? Mely országokból származnak? Mit tanultak? Vázolj fel egy két oldalas képregényt, amely egy kitalált epizódot mesél el egyikük életéből.  Kérdezz egy idősebb családtagot, vagy ismerőst a városodból arról, milyen munkát végeztek életük során.7 Mi volt az álmuk a te korodban? Hogyan változott meg a nők szerepe életük során?

___________________________

Történelmi háttér-információk a tanár számára: http://www.un.org/cyberschoolbus/womensday/pages/ how_content_3.asp

7

59


tanulmányOk: hölgyek más időBen és más helyen


3. Fejezet - B

4. gyürkőzzünk neki csOpOrtmunka: szerVezzük meg a március 8-ai prOgramOt Minden társadalomban harcolniuk kellett a nőknek, hogy javítsanak helyzetükön. Tudod, miért nyilvánították márc. 8-át „Nemzetközi Nőnappá”? Kutasd fel a legfontosabb történelmi adatokat, amelyek a „Nemzetközi Nőnap” ünnepléséhez vezettek. Oszd meg kutatásaid eredményét az osztállyal, és szervezz egy olyan rendezvényt, amelyről úgy gondolod, hangsúlyozza azt, amit ünnepeltek. Milyen tevékenységeket vennél fel a napirendre? Hogyan vonnád be a nagyközönséget?

csOpOrtmunka: szerVezzük meg az afrikai gyermeknap ünnepi prOgramját Képzeld el, hogy neked és a barátaidnak ünnepséget kell szervezni az Afrikai Gyermeknapra, hogy felhívd a figyelmet országodban azokra a körülményekre, melyek között a lányok élnek Afrikában. Milyen tevékenységeket vennél be a programba? Hogyan vonnád be a nagyközönséget?


60

4. Fejezet - B

4. Cél „Csökkentik a gyermekhalandóságot” 4.A) 1990 és 2005 között kétharmaddal csökkentik az öt év alatti gyerekek halálozási arányát. Indikátorok a 4. A előrehaladásának követésére 4.A.1.) Az öt éven aluliak halálozási aránya. 4.A.2.) Csecsemőhalandósági ráta. 4.A.3.) A kanyaró ellen immunizált 1 év alatti gyerekek aránya.

Oktatási célok - Az egészséghez, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás tágabb témakörével összefüggésben, az általános jólét részeként értelmezve vizsgálni a gyermekhalandóság csökkentésének kérdését. - Ráirányítani a figyelmet a gyerekek szükségleteinek és jogainak átgondolására. - Vizsgálni a nagyfokú egyenlőtlenséget, ami tapasztalható a gyerekek egészségügyi ellátáshoz való jutása terén a globális Északon és Délen. - Hangsúlyozni a kapcsolatot az MFC 4 és a többi cél között, különös tekintettel a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatásra (MFC 2) a nők felemelésére (MFC 3), az anyai egészség javítására (MFC 5), és a HIV/AIDS, malária és más betegségek legyőzésére (MFC 6).

Kulcsfogalmak - Egészség - Csecsemőhalandóság - A gyermekek jogai - A gyermekek védelme

61

a.

Screens. A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel részletes infOrmációk és

4. Fejezet

instrukciók a tanárOk/előadók számára

1. tananyag 1.1 BeVezető

A

“

“

Az elmúlt évek tapasztalata megerősítette, hogy a gyerekek szükségleteinek és jogainak prioritást kell élvezniük a fejlődésért tett minden erőfeszítésben. Nagyon sok fontos tanulság van: a változás lehetséges – és a gyermekjogok kérdése egy hatásos találkozási pont; a politikának egyaránt foglalkozni kell a gyerekek csoportjait érintő vagy kirekesztő közvetlen tényezőkkel, valamint a nem megfelelő védelem és a jogok megsértésének szélesebb és mélyebb okaival. (UNICEF, A gyermekek számára megfelelő világ, az ENSZ Közgyűlés által elfogadott határozat, a gyerekekről szóló speciális ülés, New York, 2002. Május 8 -10.)

4. Cél egyike az egészségügyi szektorra vonatkozó több Millenniumi Fejlesztési Célnak az 5. („javítják az anyai egészségügyet”) és 6. “(küzdenek a HIV/AIDS, malária és más betegségek ellen”) cél mellett, mely célok szorosan összefüggenek. Ezek az MF Célok kulcsszerepet játszanak az egészség meghatározásában annak tágabb értelmében, mivel felölelik nem csak a nők és gyerekek egészségét, hanem az egészséghez való jogot, az anyák oktatáshoz való hozzáférésének jogát, a csecsemőhalandóság nemzetközi dimenzióját és a csecsemőhalandóság csökkentését, az egészséghez, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és azokat a tényezőket is, amelyek e hozzáférést érintik. Az egészség fogalma ezért számos különböző elemből áll össze, melyek mindegyike egyformán fontos az egyén jóléte szempontjából. Az egészséget érintő tényezők között, a tisztán fizikai aspektusokon túl, ott van az egészséges és megfelelő ételhez való hozzájutás, a társadalom és a kultúra, amelyben az egyén él, az egyén iskolázottságának szintje, a környezet, a politikai rendszer, a lehetőségek és a jogok. Minden évben, a világon hozzávetőleg 7,6 millió gyerek hal meg, mielőtt elérné az 5. életévét UNICEF jelentés, 2011). A gyerek túlélési esélye attól függ, hová születik, és hol él, így a halálozások nagy része a legszegényebb országokban fordul elő, és az esetek többségében olyan megelőzhető okok miatt, mint például akut légzőszervi fertőzések, vérhas, kanyaró és malária. A különféle, gyermekjogokkal foglalkozó szervezetek hangsúlyozzák, hogy ezeket a betegségeket mind meg lehetne előzni egyszerű módszerekkel, amelyek, ennek ellenére, mégis elérhetetlenek a lakosság számára. Ezek között vannak a védőoltások, a szúnyogháló, a higiénia és egyéb egyszerű megelőzési módok. Még azok a gyógyszerek is, amelyekhez a nyugati országok polgárai könnyűszerrel hozzájutnak, elérhetetlenek mintegy három milliárd ember számára, akik kevesebb, mint 2 dollárból élnek naponta.

62


4. Fejezet -A

1.2 A gyermekhalandóság okai Afrikában

A

csecsemőhalandóság – az 5 év alatti gyermekhalálozások 40%-a a gyerek életének első hónapjában következik be. Ezek a halálozások egyenesen következnek azokból a körülményekből, amelyek között az anyák a terhesség, szülés és gyermekág ideje alatt élnek, és amely körülmények között megszülik gyermekeiket (MFC 5).

Védőoltások – a nyomor sújtotta vidékeken az állam még az alapvető védőoltásokat sem tudja biztosítani. Minden évben két millió gyerek hal meg ilyen betegségektől, mint a kanyaró vagy tuberkulózis, amelyek ellen létezik olcsó védőoltás. Analfabétizmus – a közösségek és a családok nem tudják, hogyan ismerjék fel egy betegség tüneteit, vagy, hogy mikor kell feltétlenül orvosi ellátásban részesíteni a beteg gyereket. A nők és anyák egészségnevelése érdekében elengedhetetlen, hogy leküzdjük ezt az információhiányt. (A problémát világosan illusztrálja az a tény, hogy több tízezer gyerek hal meg minden évben csak azért, mert az anyjuk túlhígítja a gyógyszerüket vagy a tejporukat.)

HIV – AIDS – 2,5 millió 15 év alatti gyerek érintett, fertőződött meg a vírustól, és sok esetben a fertőzést az anyától kapták el a szülés előtt, vagy közben. Emellett van még 16,6 millió AIDS árva, őket rokonok fogadták örökbe, akik gyakran idősek és anyagi gondokkal küzdenek, és akik kevés támogatást kapnak az állami jóléti programokban.

Víz – A biztonságos vízhez való hozzájutás hiánya – ami a föld lakosságának 13%-át érinti – olyan tényező, amely szoros kapcsolatban áll számos fertőző betegséggel, mely betegségek évente három és fél millió, többnyire 5 évnél fiatalabb gyerek haláláért felelősek. A WHO becslései szerint, évente mintegy 450 millió ember - többségük gyerek – fertőződik meg bélparazitáktól, amelyeket a szennyezett víz közvetít. Ezek a paraziták felveszik a gyerek által elfogyasztott élelmiszerben lévő tápanyagokat, és ezzel súlyosbítják az alultápláltságot, és ha a fertőzést nem kezelik, késleltetik a fizikai és mentális fejlődést.

Nem megfelelő higiénia – a megfelelő higiénés létesítmények, vizes blokkok, csatornarendszerek és a hulladékkezelési infrastruktúra hiánya két és fél milliárd embert érint a bolygón. Azokon a területeken, ahol nincsenek WC-k és egyéb higiénés létesítmények, magas a kolera és a vérhas kitörésének kockázata, mely betegségek nagy százalékban halálosak a gyermekek körében.

Háborúk és egyéb vészhelyzetek – Háborúk idején a gyerekek könnyen válnak lövöldözések, bombázások áldozataivá, de a fő halálok ilyen körülmények között is a fertőző betegségek, mint a kanyaró és a kolera, amelyekből járvány alakulhat ki a rossz higiénés feltételek, valamint a háború okozta nehézségek miatt (a lakosság tömeges mozgása, menekült-táborokba kényszerítése, az alapvető egészségügyi szolgáltatások és az élelmiszerellátás zavara). Ezek a tényezők a természeti jelenségek által okozott humanitárius katasztrófák idején is gyakoriak. A Gyermek-egészségügyi Járványügyi Referenciacsoport (CHERG, www.cherg.org), amelyet 2001-ben a WHO alapított, releváns adatokkal szolgál, amelyek megjelentek a The Lancet című orvosi folyóiratban. Naprakész összefoglaló olvasható itt: www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2812%2960560-1/abstract

63


4. Fejezet - A

Néhány számadat kiemelve A gyerekek az alacsony jövedelmű országokban 18–szor nagyobb valószínűséggel halnak meg öt éves koruk előtt, mint a magas jövedelmű országokban. 7,6 millió öt év alatti gyerek halt meg 2010-ben – csaknem 21 000 gyerek minden nap, és csaknem 900 minden órában. A 2010-ben elhalálozott 7,6 millió 5 évnél fiatalabb gyerek közül 64,0% (4,879 millió) halála fertőzések miatt következett be. A tüdőgyulladás a legnagyobb egyedüli halálok az öt évesnél fiatalabbak körében. Áldozatainak 40,3 %-a, 3,072 millió volt újszülött. AZ idősebb gyerekek esetében a tüdőgyulladás (14,1%; 1,071 millió) a hasmenés (9,9%; 0,751 millió) és a malária (7,4%; 0,564 millió) követelte a legtöbb életet. Az óriási erőfeszítések ellenére, az öt évesnél fiatalabb gyerekek esetében a halálokoknak csak 2,7 %-át (0,205 milliót) tudták orvosilag igazolni 2010ben. (Gyermek-egészségügyi Járványügyi Referenciacsoport, ’A gyermekhalálozás globális, regionális és országos okai: frissített rendszerező elemzés 2010-re, időtrendekkel 2000-től kezdve’ The Lancet, 2011. május)

1.3 Hová jutottunk el a 4. cél vonatkozásában? (A ’Screens: The Millennium Development Goals from a Southern Point of View’ című kiadványból, amelyet az Africa e Mediterraneo adott ki a“SCREENS”projekt keretében, mely projektet Vittoria városa (RG, Olaszország), Siġġiewi városa (Málta), Mátészalka városa (Magyarország) és az Africa and Mediterraneo egyesület (Olaszország) valósít meg 2012-ben)

V

ilágviszonylatban állandó csökkenés is mutatkozik a megelőzhető betegsé-

gekben meghalt gyerekek számában. Ez a szám 12,4 millióról 8,1 millióra csökkent. A legnagyobb mértékű a fejlődés Észak Afrikában, Kelet Ázsiában, Nyugat-Ázsiában, Latin Amerikában és a Karibi szigeteken, valamint a FÁK (Független Államok Közössége, volt Szovjetunió) országaiban. Fontos továbbá, hogy az ENSZ 2010-ben kiadott jelentése a Millenniumi Fejlesztési Célokról megjegyzi, hogy néhány – a világ legszegényebb országai közé tartozó - államban is mutatkozik előrelépés, amelyek évi kb. 4,5%-os csökkenést értek el halálozási rátában (Banglades, Bolívia, Eritrea, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mongólia és Nepál). Annak ellenére, hogy Szub-szaharai Afrikában az öt éven aluliak körében 22%-os csökkenés mutatkozott a halálozási rátában 1990 óta, az ilyen arányú csökkenés még nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a cél időben történő elérését. Ráadásul, a nagyfokú termékenység, és az állandóan magas öt év alatti halandóság tulajdonképpen emelkedést eredményezett az elhalálozott gyermekek abszolút számában: ez a szám az 1990-es 4 millióról 2008-ra 4,4 millióra emelkedett. Így, a világon feljegyzett összesen 8,8 milliós gyermekhalálozás fele a Szub-szaharai Afrikában következett be.

64


4. Fejezet - A

1.4 A gyermekek jogai és a gyermekek védelme

1

990-ben életbe lépett a Gyermekjogi Egyezmény – egy nemzetközi törvény, amely a gyermekek jogait védi és helyezi előtérbe. Az Egyezmény meghatározza az államok és a nemzetközi közösség gyermekekre vonatkozó kötelezettségeit, becikkelyezve egy sor nemzetközi normát, amely minden gyerekre vonatkozik.

A világ minden országa (Szomáliát és az USA-t kivéve) ratifikálta ezt az egyezményt. Az egyezmény mindenekelőtt arra szolgál, hogy megerősítse a gyermeknek az élethez való jogát (6. Cikk), és ezt a preambulumba is belefoglalták. Emellett, a gyermekkort egy külön kategóriának ismeri el, ami különbözik a felnőttek világától. Ez azt jelenti, hogy - még ha azonosak is a problémák, amelyekkel a gyerekeknek és a felnőtteknek szembe kell nézniük - az alkalmazott megoldásoknak különbözőeknek kell lenniük. Minden szereplő, aki és amely bármiféle felelősséggel bír a gyermekek iránt – ideértve a kormányokat, nemzetközi szervezeteket, a civil társadalmat, a családokat és az egyéneket -, köteles biztosítani e jogok védelmét. A jelen szituáció fényében, és a fenti adatokat tekintve, a kormányoknak komolyan meg kell kérdőjelezniük a Gyermekjogi Egyezmény megfelelő végrehajtásának mértékét. 1.5 Dokumentumok Részletek az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből* 1. cikk: Az Egyezményben foglalt összes jog minden 18 év alatti fiatalra vonatkozik. 2. cikk: Rendelkezel ezekkel a jogokkal, bárki vagy, bárkik legyenek is a szüleid, bármilyen a bőröd színe, fiú vagy lány vagy. Függetlenül attól, milyen a vallásod, milyen nyelven beszélsz, van-e valami fogyatékosságod, szegénynek vagy gazdagnak születtél, ezek a jogok megilletnek. 3. cikk: A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek veled, azt kell tenniük, ami számodra a legjobb. 6. cikk: Mindenkinek el kell ismernie, hogy jogod van élni. 7. cikk: Jogod van ahhoz, hogy nevet kapj. Születésedkor nevedet, szüleid nevét és születésed időpontját a születési anyakönyvbe be kell írni. Jogod van ahhoz, hogy nemzetiséged legyen, ahhoz, hogy ismerd szüleidet és ők gondoskodjanak rólad. 9. cikk: Nem szabad elszakítani téged szüleidtől, hacsak ez nem a te érdekedben történik (Például, ha szüleid bántanak vagy nem törődnek veled.) Ha szüleid úgy határoznak, hogy külön élnek egymástól, valamelyikükkel kell, hogy élj, de jogod van ahhoz, hogy a másikójukkal is könnyen kapcsolatot tarthass. 10. cikk: Ha szüleidtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy újra összekerüljetek, egyazon helyen, együtt éljetek. 11. cikk: Tilos elrabolni téged, de ha mégis megtörténik, az államnak kötelessége minden erőfeszítést megtenni azért, hogy kiszabadítsanak. 12. cikk: Bármikor, ha egy felnőtt téged is érintő kérdésben dönt, jogod van ahhoz, hogy kifejezd véleményedet és azt a felnőtteknek figyelembe kell venniük. 13. cikk: Jogod van ahhoz, hogy kitalálj dolgokat, azt mondd, amit gondolsz. Erről írhatsz vagy bármi más úton kifejezheted gondolataidat, hacsak azok nem sértik mások jogait.

65


4. Fejezet - A

14. cikk: Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és ahhoz a valláshoz csatlakozz, amelyikhez akarsz. Szüleidnek segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között. 15. cikk: Jogod van, hogy azzal találkozz, barátkozz, akivel akarsz, és klubokat alapíts, ha kedved van, addig, amíg ezzel mások jogait nem sérted meg. 16. cikk: Jogod van a magánélethez. Például írhatsz naplót és azt senki nem olvashatja el. 17. cikk: Jogod van ahhoz, hogy a TV-ből, rádióból, sajtóból, könyvekből stb. információt szerezz. A felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapj, amiket megértesz. 18. cikk: Mindkét szülőd részt kell, hogy vegyen a nevelésedben és azt kell tenniük, ami a lehető legjobb számodra. 19. cikk: Senkinek nem szabad fizikailag bántania téged. A felnőtteknek biztosítania kell, hogy semmiféle erőszak, zaklatás vagy elhanyagolás ne érjen. Még saját szüleid sem bántalmazhatnak. 20. cikk: Ha nincsenek szüleid, vagy ha nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemre és segítségre van jogod. 21. cikk: Ha örökbe fogad valaki, a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról. hogy minden úgy legyen elrendezve, ahogy Neked a legjobb. 22. cikk: Ha menekült vagy (el kell hagynod saját hazádat, mert az nem biztonságos számodra), jogod van speciális védelemre és segítségre. 23. cikk: Ha szellemileg vagy testileg fogyatékos vagy, különleges gondozásra és oktatásra van jogod azért, hogy a többi gyerekhez hasonlóan nőhess fel. 24. cikk: Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy orvosi ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A felnőtteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy úgy tápláljanak és gondozzanak, hogy ne legyél beteg. 27. cikk: Jogod van a jó életminőséghez. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen ételed, ruháid és lakhelyed. Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie. 28. cikk: Jogod van az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie, és köteles vagy ezeket az osztályokat. Arra is lehetőséget kell kapnod, hogy középiskolába mehess. 29. cikk: Az oktatás célja, hogy fejlessze személyiségedet, hogy szellemi és fizikai képességeid kiteljesedhessenek. Az oktatás felkészít arra, hogy békésen, felelősségteljesen élj egy szabad társadalomban, hogy megértsd mások jogait és tiszteld környezetedet. 30. cikk: Ha egy kisebbségi csoporthoz tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved és vallásod gyakorlásához. 31. cikk: Jogod van a játékhoz. 32. cikk: Jogod van ahhoz, hogy ne dolgoztassanak az egészségedre káros helyen vagy körülmények között. Ha valakinek hasznot hajt a munkád, jogod van az igazságos fizetségre. 33. cikk: Jogod van ahhoz, hogy megvédjenek az illegális drogoktól és drogkereskedelemtől. 34. cikk: Jogod van ahhoz, hogy elkerüld a szexuális zaklatásokat. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni a testeddel, amit te nem akarsz, például megérinteni, lefotózni vagy olyan szövegek elmondására kényszeríteni, amit te nem akarsz. 35. cikk: Senki nem rabolhat vagy adhat el téged. 37. cikk: Még ha valami rosszat is teszel, senkinek nincs joga ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon. Nem zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod rend-

66


4. Fejezet - A

szeresen látogathasson. 38. cikk: Jogod van ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves kor alatt nem sorozhatnak be katonának vagy nem küldhetnek harcolni. 39. cikk: Ha megsérültél vagy elhagyatottá váltál, például háborúban, különleges gondoskodásra és védelemre van jogod. 40. cikk: Jogod van védekezned, ha valami bűn elkövetésével vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell bánniuk veled, és meg kell arról győződniük, hogy mindent értesz, ami veled történik. 42. cikk: Minden felnőttnek és gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek is joguk van ahhoz, hogy a gyermekjogokról ismereteket szerezzenek. Forrás: www.unicef.hu * Az olasz változatot felülvizsgálta a ’Save the Children Italy Onlus

eszköztár - Ajánljuk, hogy mutassuk be az osztálynak a Millenniumi hírek 4. Állítsuk meg a csecsemőhalandóságot című videofilmet. http://www.worldsocialagenda.org/4.1-Per-i-piu-grandi/ - www.unicef.org - United Nations Children’s Fund - Az ENSZ 2010 –es jelentése a Millenniumi Felfejlesztési Célokról, New York, 2010 - www.unfpa.org – az ENSZ Népesedési Alap egy nemzetközi fejlesztési ügynökség, amely előmozdítja minden nő, férfi és gyermek jogát az egészséges élethez, egyenlő esélyekkel. - www.ishr.ch – A Nemzetközi Emberjogi Szolgálat (The International Service for Human Rights) egy genfi székhelyű nemzetközi civil szervezet, amely azokat támogatja, akik az ENSZ rendszerén keresztül védik az emberi jogokat a világ különböző régióiban munkálkodva. - www.savethechildren.org – nemzetközi civil szervezet, amely a gyermekek védelmében tevékenykedik. Denied Access (Megtagadott hozzáférés) egy jelentés, amelyet a ’Save the Children’ nevű szervezet adott ki 2011-ben. A jelentés rávilágít azokra az akadályokra, amelyeket az egészségügyi dolgozók súlyos hiánya jelent az egészséghez való jog gyakorlásánál. - www.globalmarch.org -- Global March against Child Labour (Globális felvonulás a gyermekmunka ellen) - http://cherg.org - The Child Health Epidemiology Reference Group (Gyermek egészségügyi Epidemiológiai Referenciacsoport) (CHERG), kutatócsoport, amelyet a WHO alapított 2001-ben - http://www.who.int - The World Health Organization (WHO), ENSZ Egészségügyi Világszervezet

67

B.



4. Fejezet

1. fejlesztési mŰhely teVékenység 1 – a rész: Vizet kérek Az UNICEF az alapvető higiéniai feltételekhez és az ivóvízhez való hozzájutás hiányát a gyermekhalandóság egyik okaként tartja számon. Össze fogjuk hasonlítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket mi nap mint nap igénybe veszünk azokkal, amelyek egy afrikai országban élő gyerek számára elérhetőek. - Hány WC van az otthonotokban? - Milyen gyakran szoktál zuhanyozni? - Milyen hosszú ideig állsz a folyó víz alatt zuhanyozáskor? - Tudod, összesen hány liter vizet használ a családod? Tudod, mire használják a vizet? - Próbáld kiszámolni, átlagban mennyi vizet használ egy magyar család naponta.

Az alacsony jövedelmű országokban körülbelül 500 millió gyerek (minden harmadik) nem jut alapvető higiéniához és minden ötödik nem jut biztonságos ivóvízhez. A víz olyan fontos lett, hogy az olaj analógiájára, „kék aranynak” nevezik. Gyakoriak az összeütközések a világ félsivatagos területein, és azok gyakran a vízforrások ellenőrzésével függenek össze. A vizet úgy tekintik, mint a társadalmi és gazdasági javak egyikét és ez egyre inkább felhívja a figyelmet fontosságára a különböző társadalmigazdasági, kulturális és politikai környezetben. A víz olyan ritka kincs, amellyel hatékonyan kell gazdálkodni, hogy megvédjük, és garantáljuk elérhetőségét a jövő generációk számára. Ezért a vízforrások fenntartható használatának megvalósítása létfontosságú kihívást jelent, és ez közvetlenül érint mindannyiunkat. Habár a Földön óriási kiterjedésű óceánok vannak, a valóságban a víznek csupán kis hányada használható az emberi szükségletek kielégítésére. a Földön található víznek csak 2,5%-a édesvíz, a többi a tengerekben és óceánokban található. És még ez a 2,5% is különböző forrásokból származik. 68,9 % található a hóban és jéghegyekben, 30.8% a talajvíz és a föld alatti geológiai rétegekben fellelhető víz, míg 0.3% folyik a folyókban, tavakban. Így, az emberek által ténylegesen felhasználható víz kevesebb, mint 1%-a a Földünk teljes édesvíz-készletének. A lakosság számának növekedése, a klímaváltozás és a környezetszennyezés eredményeként, számítások szerint, az egy főre jutó évi édesvízmennyiség 6600 köbméterről 4800 köbméterre fog csökkenni 2025-re. Ez azonban még így is elég a túléléshez, ehhez ugyanis, becslések szerint, 1700 köbméter szükséges évente.

68


OlVasás az órán: tudtad, hOgy…


4. Fejezet - B

Habár még van elég víz a bolygón, ez az erőforrás fokozatosa csökken. Ráadásul ezen vízmennyiségnek a felhasználása és elosztása egyenlőtlen: míg, például, egy Szub-szaharai afrikai lakos 10 – 20 liter vizet használ naponta, addig az európaiak átlagban 200 litert, az Észak-amerikaiak pedig 350 litert. Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok és sokféle tevékenység során használunk vizet (66%ot agrárcélokra, 10 %-ot a háztartásokban, 20%-ot az iparban, míg 4% elpárolog). Egy font burgonya előállításához összesen, mintegy 100 liter vízre van szükség, 1 kg. rizshez 1,400 literre, 1 kg steakhez pedig 13000 literre. (Hogy párhuzamot vonjunk, egy tonna acél előállításához 11000 liter vízre van szükség). Szomáliában, például, a nemzetközi norma - a személyenkénti 20 liter víz az otthonuktól 2 km-en belül - sem teljesül: a lakosság többsége fejenként 5-10 liter vízhez jut kutakból, tavakból, folyókból, amelyek gyakran több mint 2 km-re vannak az otthonuktól, és ez a vízmennyiség is fejenként 1-2 literre csökken, aszály idején.

B rész: Víz másOk számára szomália: a legnagyobb mértékű csecsemőhalandóság

A tanár csoportokra osztja a résztvevőket, és megkéri őket, játsszák el, hogy ők szomáliai családok és a csoport egyes tagjai vegyék fel egy-egy családtag szerepét (anya, apa, gyerekek, idősebb családtagok). A diákoknak azután el kell dönteniük, hogyan használják fel a rendelkezésükre álló vizet, és hogy ki menjen vízért a kútra. Eközben vegyék figyelembe a következő tényezőket: - minden egyes családtag napi teendőit, azokét is, akik hajlandóak rááldozni idejüket arra, hogy vizet hozzanak a legközelebbi vízforrástól; - azt az időt, ami a 7-8 km-es gyalogút megtételéhez szükséges (oda- vissza); - hogyan fogják hazaszállítani a vizet, és mekkora erő kell hozzá; Hasonlítsuk össze az egyes csoportok által hozott döntéseket: Milyen kritériumokat vettetek figyelembe, amikor eldöntöttétek, ki menjen vízért? Ki döntött? Az apa, az anya, vagy egy idősebb családtag? Miről mondott le ez a családtag, hogy elmenjen vízért? Mivel jár ez az áldozat? Hogyan fogja ez érinteni a család jövőjét? Gondolkodjunk el a gyerekek szerepén. Próbáltál már otthon takarékoskodni a vízzel? Ha igen, hogyan?

69


«Nincs kétség afelől, hogy Szomália az egyik olyan hely, ahol a legnehezebb a túlélés egy gyerek számára», szögezte le Rozanne Chorlton, az UNICEF szomáliai képviselője. 2011-ben, az állandó viszályoktól és gyakori aszálytól sújtott országban, az öt év alattiak halálozási aránya 2011-ben a legmagasabb volt a földön. Szomáliában, ahol 1000 élve született csecsemő közül 180 meghal, a csecsemőhalandóság aránya is a legnagyobb a világon.


4. Fejezet - B

2. munka a screens dOkumentumOkkal 2.1 ButumOy - mOla BOyika képregénye (kOngói demOkratikus köztársaság) cselekmény

B

oyika Mola karikaturista (a Kongói Demokratikus Köztársaságból) kegyetlen humorral ábrázolja azt a rendkívüli nyomort, amivel számos afrikai családnak kell szembenéznie. Rávilágít a felnőttek felelőtlenségére, akik szexuális túlfűtöttsége rengeteg gyermeket eredményez, és akiknek életminőségét és oktatását nem tudják a későbbiekben biztosítani. Az afrikai népes családokban az élelem és hely hiánya nemcsak nehéz életkörülményekhez vezet, hanem dehumanizálja is azokat, akik azért gyűlnek össze, hogy megünnepeljék valamelyik rokon halálát. Egy új baba születik Mr. Butumoy házában. Az egyik lánya, akinek még a nevére sem emlékszik, bejelenti, hogy gyermeket vár. A testvérei elég rosszul reagálnak a hírre tudván, hogy még kevesebb étel és hely lesz a házban. A történet azzal ér véget, hogy meghal a baba az anya nemtörődömsége és a rendkívüli szegénység miatt. Azonban nem mindenki szomorú a hír hallatán...

1. Mutasd be Butumoy úr családját: hány gyereke van? Sorold fel a különböző tényezőket, amelyek a család nyomorát súlyosbítják: milyen konkrét nehézséggel kell minden egyes családtagnak szembenéznie? Milyen hatással lesznek ezek a nehézségek a család jövőjére. 2. Mi idézte elő ezt a helyzetet, és ki érte a felelős? Gondolod, hogy a családfő aggódik? 3. Milyen értékrendet alakítanak ki a családtagok, hogy túléljék ezt a helyzetet? 4. A képregény melyik részében jut kifejezésre a történet keserű mondanivalója? Beszéljük ezt meg.

70


képregény-elemzés


4. Fejezet - B


71


4. Fejezet - B


72


4. Fejezet - B

2.2 képek a kitOkOVille láthatatlan lakói címŰ képregényBől szerző: Badik’art (kOngói köztársaság)

E

bben a történetben Valery Badika Nzila (Kongói Köztársaság), a karikatúra-sorozatban (ld.75. old), bemutatja azt az óriási nyomort, amelyet Kitokoville (egy képzeletbeli afrikai főváros) nyomornegyedeiben talált, és ennek hatását a lakosság egészségére, valamint a „belső” okokat, amelyek hátráltatják a gazdasági fejlődést Afrikában, és az anyagi javak igazságtalan elosztásához vezetnek.

képregény-elemzés 1. Miért születet ez a képregény? Mi a célja? 2. Elemezzük az első képet, és beszéljük meg, mely szituációt tartjuk „anomáliának” 3. Mi a nyomornegyed? Tudod, mely országokban találunk effajta „lakásokat”? 4. Mit tudsz a környezetről, amelyben Kitikovlle lakói élnek? 5. Milyen okok rejlenek a nyomor mögött, amelyben Kitokoville lakói élnek?

7. Képzeld el, hogy van még egy kép a képregény végén, amelyben a szerző bemutatja, hogyan lehetne javítani a helyzeten Kitokoville-ban. Tervezd meg ezt az utolsó képet, beépítve különféle tényezőket (politika, a gazdaság, személyes hatalom).

3. járj nyitOtt szemmel… hOgy megértsd és cselekedj tanulmány: gyereknek lenni kenyáBan  Az AMREF 4. Millenniumi Hírműsoráról készült videofelvétel megtekintése, melynek címe „Csökkentik a csecsemőhalandóságot”. Az AMREF az afrikai egészségügyért tevékenykedő vezető non-profit szervezet. http://www.worldsocialagenda. org/4.1-Per-i-piu-grandi/  A video sok érdekes betekintést tesz lehetővé. Gondolod, hogy Kibera lakóinak életkörülményei befolyásolják a csecsemőhalandóságot? Miért?  A meginterjúvolt két nő egy kulcskérdést vet fel a csecsemőhalandóság csökkentésével kapcsolatban. Mi ez?  A két fiatal műsorvezető miért foglalkozik az apa szerepével a gyermeknevelésben?

73


6. Írd le az utolsó képet. Mit próbál elmondani a szerző?


4. Fejezet - B


74


4. Fejezet - B

 Látogass el az UNICEF weboldalán a következő részhez http://www.unicef.it „Mit teszünk?” „tervek” és „egészség”, és elemezd a gyermekhalandóságról szóló szöveget. Mik a fő okai? Milyen haladás mutatkozik?

4. gyürkőzzünk neki! csOpOrtmunka: ripOrt

Facebook riport. Készíts egy csoportos riportot egy Facebook csoport megalakításával, melynek neve Csecsemőhalandóság: Már ma lépj akcióba, hogy történelem legyen! Elöljáróban megemlítjük – 50 évvel ezelőttig a csecsemőhalandóság komoly probléma volt még Olaszországban is. Egy 140 évet felölelő (1872 -2009) felmérés szerint - melyet az Istat és az UNICEF készített az 5 éven aluliak halálozási arányáról Olaszországban - még az egyesítés után is sok olyan ok miatt haltak meg gyerekek Olaszországban, amelyek továbbra is csaknem 8 millió gyereket ölnek meg a földön, még napjainkban is.

75


A 19. század végé az UNICEF feljegyezte, hogy az öt évesnél fiatalabb gyerekek halálozási aránya Olaszországban magasabb volt, mint némelyikben a világ legszegényebb országai közül.  Interjúvolj meg egy családtagot vagy egy ismerőst, aki emlékezhet ezekre a körülményekre tanúságként arra, hogy még a saját országunk is élt át olyan állapotokat, amelyekkel még ma is küzdenek különböző afrikai országokban. Mit gondolsz, hogyan sikerült legyőzni azokat a nehézségeket?  Az egyik résztvevő/diák alakít egy Facebook csoportot az „open” lehetőséget választva, a workshop résztvevői pedig tagjai lesznek a csoportnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a nagyközönség számára is olvasható anyagokat küldjenek. Foglaljátok össze az „üzenőfal” segítségével a szerzett információkat. Ajánljátok Facebook csoportotokat barátaitoknak is a Facebookon.

5. Fejezet - B

5. Cél „Az anyai egészség javítása”

5.A) 1990 és 2015között ¾-ével csökkenteni kell az anyai elhalálozás mértékét. 5.B) 2015-re el kell érni a reproduktív egészség univerzális elérhetőségét. Az 5.A haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 5.A.1) Anyai halandóság aránya. 5.A.2) Szakember által levezetett szülések aránya. Az 5.B haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 5.B.1) A fogamzásgátlás gyakoriságának mértéke. 5.B.2) Serdülőkori szülések mértéke. 5.B.3) Terhes gondozás (legalább egyszeri és legalább négyszeri orvosi látogatás). 5.B.4) Nem megfelelő családtervezés.

Oktatási célOk - Reflektáljunk a nemek közötti viszonyokra, kielemezve a nőkkel szembeni diszkrimináció és előítélet eredetét. - Világítsunk rá az európai és afrikai nők állapotának különbségére. - Tudatosítsuk a kapcsolatot az oktatás, a nők felemelkedése és az anyai egészség között. - Biztosítsunk információt a terhes nők egészségével, reproduktív egészséggel kapcsolatban figyelmet fordítva a kulturális különbségekre. kulcsfOgalmak - Nemek - Anyai egészség - Reproduktív egészség - Egészséghez való jog

76

a.


5. Fejezet


1. tananyag 1.1 BeVezetés

“

“

Hatalmas a különbség a lista élén álló Norvégia és a lista alján lévő Afganisztán között: Norvégiában minden nő szakmai segítséggel szül, míg Afganisztánban csak a nők 14%-a kap ilyen segítséget. A norvég nők átlagosan 18 évig tanulnak és 83 éves korukig élnek. A norvég nők 82%-a fogamzásgátlót használ és 175 esetből 1 esetén fordul elő, hogy 5 éves kor alatt elveszítik gyermeküket. Ezzel szemben az afgán nők átlagosan kevesebb, mint 5 évig tanulnak és 45 éves korukig élnek. A nők kevesebb, mint 16%-a használ fogamzásgátlót, és minden 5. gyerek meghal 5 éves kora előtt. Ez azt jelenti, hogy minden afgán nő egy gyereket valószínű, hogy elveszít élete során. (...)Minden második nő belehal a terhességbe vagy szülésbe. Ez a rizikó Csádban és Szomáliában minden 14. nőt érinti, míg Olaszországban minden 15000-iket. (A világ anyáinak állapotáról szóló 12. jelentésből, Mentsük meg Gyerekeket, 2011)

nemek – Az 1995-ös Pekingben tartott Nőkről szóló 4. ENSZ Világkonferencia óta(Lásd 3. Rész, A pont) az Európai Unió elfogadta a nemek közötti esélyegyenlőség elvének általános érvényesítésének (gender mainstreaming) perspektíváját, mert az esélyegyenlőség elvét valamennyi intézkedésbe be kell integrálni és valamennyi döntést a nők és férfiak életére gyakorolt hatása figyelembe vételével kell elemezni. Annak ellenére, hogy ezt az elvet (gender mainstreaming) számos nemzetközi konferencia(EU, WHO) határozatában többször is megerősítették, még mindig nem sikerült közös stratégiát elérni. Az egészségügyi intézkedésekbe foglalt nemek perspektívája azt jelenti, hogy a nem-et társadalmi konstrukcióként kell interpretálni, a nők és a férfiak közötti szerepek és viszonylatok rendszerére hivatkozva és figyelembe véve azt a gazdasági, társadalmi és politikai környezetet, amiben élnek. A nők társadalmi pozícióinak nem-tudatos elemzése azt mutatja, hogy a nőkre másfajta hatással vannak az egészségügyi intézkedések, mint a férfiakra, hiszen a nőknek nagyobb szükségük van egészségügyi ellátásra különböző okokból kifolyólag: reproduktív szerepük, a társadalmi és kulturális integráltságuk különböző mértéke, pénzügyi sebezhetőségük, a másoknak nyújtott egészségellátásban való részesedésük.1 Lényeges, hogy az egészség-ellátási intézkedések figyelembe vegyék a nemek ügyét, hogy minimalizálni tudják a társadalmi és nemi egyenlőtlenségek egészségre gyakorolt hatását. ___________________________

Evers Juárez, 2003, The Ford Foundation, 2003, Mackintosh and Tibendebage, 2004, Neema, 2005, Onyango, 2001, Östlin, 2005. 1

77


5. Fejezet - A

ANYAI EGÉSZSÉG: - Mit értünk anyai egészség alatt és miért olyan fontos az 5. Cél? A WHO az alábbiak szerint határozza meg az anyai halandóságot: A terhesség vagy a terhesség megszakítás után 42 napon belüli elhalálozás, függetlenül a terhesség időtartamát és helyét illetően, bármilyen terhességhez kapcsolódó okból kifolyólag, de nem baleseti okokra visszavezethetőleg.

A Szub-Szaharai Afrikában a becslések szerint 200 000 anya hal meg éves szinten a terhesség folyamán és így , mintegy 1.5 millió árvát hagynak maguk után. A halálozás fő oka mindig ugyanaz:az orvosi segítség hiánya és a nem elegendő mennyiségű medicina. A szülés közbeni anyai halálozás csökkentése nem csak az egészségügyhöz tartozik, hanem szociális igazságügyi és emberjogi kérdés is, hiszen a halálesetek többsége megelőzhető lenne. A ’Mentsük meg a Gyerekeket’ szerint világviszonylatban mintegy 48 millió nő szül orvosi segítség nélkül és gyakran a szülés utáni időszakban sem kapnak semmilyen segítséget. 2 millió nő egyedül szüli meg gyermekét.

Az anyai halandóság mértéke nagymértékben változik a gazdag és szegény országok között és az országokon belüli társadalmi osztályok között. A fent említett adatok még aggasztóbbak, amikor figyelembe vesszük az anyai halandóság és szélesebb vonatkozásban a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való jutás elérhetőségének hiánya miként hat a társadalomra és különösképp a gyerekekre. Nyugaton magától értetődőnek vesszük a szülésznő, megfelelő felszerelés, műtő, antibiotikum és a komplikációkat megelőző gyógyszerek jelenlétét, míg mindez Afrikában luxusnak tűnik. A ’Mentsük meg a Gyerekeket’ felmérte, hogy ha minden nő szakavatott egészségügyi dolgozó jelenlétében szülne, 1.3 millió gyereket és több tízezer nőt lehetne évente megmenteni. A felmérések szerint az anyai halálozások 95%-a 75 országban történik és a fejlesztéshez szükséges lényeges szolgáltatások fejenként kevesebb, mint 1.5millió dollárba kerülnének. Ilyen finanszírozási követelményt az OECD-hez tartozó országok(Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tudnának teljesíteni tengerentúli fejlesztési célokra a GDP-jük 0.7%-os juttatásán keresztül, mint ahogy erre a Millenneumi Nyilatkozatot aláíró államok is felesküdtek.

1.2 Merre tartunk az 5.cél elérését illetően? (A Screens kiadványból: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemszögből, melyet az Africa e Mediterraneo adott ki és ” SCREENS” project néven fejlesztett ki és amely az alábbi résztevevők közreműködésével került realizálásra: Vittoria városa (RG, Olaszország), Siġġiewi városa(Malta), Mátészalka városa(Magyarország), Africa e Mediterraneo társulás (Olaszország), 2012)

E

z az egyik olyan cél, amit nem valószínű, hogy el tudnak érni 2015re. Az Európai Bizottság honlapján olvasható, hogy évente több mint 1millió

gyerek veszíti el édesanyját születéshez kapcsolódó tényezők miatt, melyekből 68000-et tesz ki az olyan halálesetek száma, ami a fejlődő országokban végrehajtott nem biztonságos abortusznak köszönhető. Az anyai egészség javítása megkövetelné a hatékony reproduktív egészségügyi lehetőségekhez való hozzáférést, ami

78


5. Fejezet - A

azonnali és folytonos gondozást biztosítana. Az anyai halálesetek többsége megakadályozható lenne, különösképpen azáltal, hogy biztosítani kellene azt, hogy a fiatal és sebezhető lányok, akik el akarják kerülni vagy legalábbis késleltetni kívánják a terhességet, biztonságos és hatékony egészségellátásban részesüljenek. A fejlődő országokban az anyai elhalálozás leggyakoribb okai közé tartozik a terhesség vagy a gyerekszülés közben fellépő komplikációk, melyek életveszélyes kihívást jelentenek az ezelőtt álló nőknek. Mint ahogy azt az ENSZ 2010-es beszámolója is kihangsúlyozza egy másik komoly kihívás rejlik a jelenség szisztematikus alulbecslésében, mivel körülményes annak megszámlálása. Mindazonáltal a legújabb adatok világviszonylatban javulást mutatnak az anyai halandósági rátákat illetően, ami jelzi azt, hogy javul a nők reproduktív egészségügyi ellátása, azaz lassú haladást mutatva közelednek a cél eléréséhez. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) , az ENSZ Népességért Alapja, a Világbank és az UNICEF(az ENSZ Gyermekekért Alapja) jelenleg is felméréseket hajt végre. A megtekinthető statisztikák további javulás jeleit mutatják, miszerint számos országban javult az anyai halandósági ráta. Ez a javulási ráta azonban még mindig az évente megkövetelt cél eléréséhez szükséges 5.5% -os csökkentési szint alatt van - olvasható ez az ENSZ 2010-es MFC Jelentésében.

reprOduktíV és szeXuális egészség - Az ENSZ alábbiakban definiálja a reproduktív egészséget:

“

“

A reproduktív egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jólét állapotát jelenti és nem kizárólag a betegség vagy a fogyatékosság hiányát és így magában foglalja a reprodukciós rendszer állapotát, funkcióit illetve folyamatát. A reproduktív egészség ezért azt jelenti, hogy az emberek képesek legyenek megelégedett és biztonságos nemi életre, és hogy legyen lehetőségük a reprodukcióhoz és szabadságuk ahhoz, hogy elhatározzák mikor és milyen gyakran éljenek vele. Ebbe az utóbbiba beletartozik a férfiak és nők azon joga, hogy informálva legyenek és legyen hozzáférésük a választásuknak megfelelő , megbízható, hatékony,hozzáférhető és elfogadható családtervezési eszközökhöz és egyéb olyan módszerekhez is választásuk szerint, amelyekkel szabályozhatják termékenységüket, ha nem törvényellenesek(…) (Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Világkonferencia beszámolójából Kairo, 1994.szeptember 5-13., VII, 7.2 rész)

A 2005-ös Bamako-i(Mali) Inter-Afrikai Bizottság Közgyűlésének harmadik konferenciáján a hangsúlyt a szülés közben fellépő komplikációk és az anyai egészséghez kapcsolódó problémák egyik fő okozója kapta: a női nemi megcsonkítás(FGM) gyakorlata. A fogalom arra a nem orvosi indokoltságú eljárásra utal, ami a női genitális szervek részleges vagy teljes eltávolítását foglalja magában, beleértve a következőket: - clitoris kimetszése - kivágás,

79


5. Fejezet - A

- infibuláció - a női genitália körüli bármilyen metszés A női nemi megcsonkítás egy hagyományon alapuló számos afrikai és arab félszigeti országban elterjedt gyakorlat, ami a női külső nemi szervek kimetszését vagy megváltoztatását jelenti, 15 év alatti fiatal lányokon hajtják végre, akikre fizikai és lelki következményekkel egyaránt hat a beavatkozás. Afrikában a legelterjedtebb az FGM gyakorlata, ahol 91.5 millió 9 év fölötti lány esik át a beavatáson, melyhez világviszonylatban további 3 millió csatlakozik évente. A legkomolyabb probléma ezzel kapcsolatosan az, hogy az esetek többségében szakavatatlan emberek hajtják végre érzéstelenítés és fertőtlenítő vagy kötszer nélkül, ami elengedhetetlen a vérzés csillapításához és fizikai, pszichológiai komplikációkhoz vezet: a sokkélményen túl kihatással van a nők szexuális és reproduktív egészségére nézve, fennáll a vérfertőzések veszélye és a magas halandósági ráta. Az FGM-t a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak formájának tartják illetve az emberi jogok szisztematikus megszegésének. Számos nemzetközi szervezet próbál megoldást találni a problémára (UNICEF, WHO, UNFPA) azáltal, hogy hangsúlyt fektet az efféle gyakorlatok megelőzésére és elősegíti annak elhagyását. Női Szervezetek és nonprofit szervezetek a legelszántabbak, különböző szintű kampányokat szerveznek az ügy minél szélesebbkörű tudatosítása érdekében. Olaszországban az első FGM ellenes kampányt az AIDOS szervezte együttműködve az Amnesty International-lal, mely az Állítsuk meg az FGM-t(Női Nemi Megcsonkítás) Nemzetközi Kampányt szervezte. A 2006-ban jóváhagyott 7. számú törvény értelmében az olasz törvénykezés megtiltja a női nemi megcsonkítást, valamint támogat bármilyen olyan megmozdulást, ami az ügy prevencióját és tudatosítását segíti elő.

eszköztár – ENSZ, Millenneumi Fejlesztési Célok Beszámoló, New York 2010 – ActionAid, Hit or miss? Nők Joga és az MFC-k, Angela Burton szerkesztő – http://www.unfpa.org/public/ - United Nations Population Fund-UNFPA - http://populationaction.org – Nemzetközi Népesedési Akció beszámolója - Mentsük meg a gyerekeket, A Világ Anyáinak állapota, 2011 - http://www.standupforafricanmothers.com/ - Az AMREF szervezte ’Kiállni az Afrikai Anyákért kampány’ az anyai egészség tudatosítására. - Rendkívül javasoljuk a Ousmane Sembene által rendezett Mooladé című film megtekintését, mely az 57. Cannes Filmfesztiválon az ENSZ Certain Regard nevű díját elnyerte A film és a hozzá tartozó vitaútmutató az AIDOS-on keresztül elérhető - www. aidos.it (OlaszTársulás a Nők a Fejlesztésben) - www.unifem.org – ENSZ Nemi Egyenlőség és Nők a Hatalmon programja

80

B.



5. Fejezet

1. fejlesztési WOrkshOp feladat: Opciók játéka Cél:Annak tudatosítása, hogy mennyire egyenlőtlen a terhes nők számára szükséges egészségügyi ellátás elérhetősége valamint milyen rizikóval jár az egészségügy hiánya miatt bekövetkező anyai egészségi állapot. Szükséges anyagok: legalább 5 ’feltétel’ kártya és 3 ’opciós’ kártya Eljárás: A tanár felosztja az osztályt 5 csoportra (max. 5 fő legyen egy csoportban). Minden csapat kap egy ’feltétel’ kártyát (lásd alább), ami bemutatja a terhes nőt érintő fizikai, gazdasági és társadalmi tényezőket. A tanár ad néhány percet a kártya megvitatására. A játék az ’opciós’ kártyák figyelembevételével folytatódik. Minden egyes kártya egy olyan lehetséges helyzetet mutat, amivel minden csoportnak szembe kell néznie. A tanár egyszerre egy kártyát vesz ki és megkéri a csoportokat, hogy foglalkozzanak azzal a helyzettel, amit az ’opciós’ kártya mutat. Minden csoportnak aztán a helyzet kritikus természetét meg kell magyaráznia illetve azokat a megoldásokat is elmondani, amiket kitaláltak. A játék végén a tanár megkéri a diákokat, hogy vegyék figyelembe az anyai egészség védelméhez szükséges alapfeltételeket.

Nem vagy gazdag , de egy olyan országban élsz, ami ingyenes egészségügyi ellátást biztosít terhesség és szülés idején. Tartsd észben, hogy 3 órányira laksz(kocsival) a legközelebbi kórháztól. A párod elhagyott és munkanélküli vagy. Az abortusz tiltott és halálos bűnnek számít vallásod szerint. Messze laksz a családodtól egy nagy városban és elérhető számodra a rendszeres egészségi ellenőrzés.

Egy olyan országban élsz, ami korlátozott egészségügyi ellátást nyújt, de ingyenes szülésznői segítséget kaphatsz terhesség alatt és szülés idején.

Nincs pénzed semmilyen fajta orvosi kezelés fizetésére. Ha elveszítenéd a bébidet(vetélés vagy abortusz útján), a közösséged becstelenségnek tartaná. A falud, azonban részese a Millenneumi Falvak programnak.*

81

A legközelebbi kórházi klinika 3 órányira van gyalog. A távolság miatt, csak egyszer mész el oda a terhességed folyamán. Szülés közben segítséget kérhetsz egy nem szakképzett bábától, aki a közösségedben él.


“Feltétel” Kártyák


5. Fejezet - B

* Részletes információ a tanároknak: A Millenneumi Falvak projekt célja a rendkívüli szegénységben szenvedő falvak fenntartható fejlődésének támogatása. A falvak esettanulmányonként voltak kiválasztva, melyre a Millenneumi Fejlesztési Célok fokuszáltak, hogy értékeljék a gyakorlatba helyezet módszerek másolásának potenciálját Bővebb információért lásd www.millenniumvillages.org2 “Opciós” kártyák Elájulsz és orvosi segítségre van szükséged. Azt gondolod terhes vagy.

Nem állsz készen arra, hogy szülő legyél. Azon gondolkodsz, hogy megszakítod a terhességed.

Épp szülni készülsz , de a gyerek nem a megfelelő helyen van. Császármetszésre van szükséged.

Korai méh összehúzódásod van, mert ki vagy száradva és kevés a súlyod.

2. munka a screens dOkumentumOkkal

cselekmény

W

illiam Rasoanaivo ( Mauritiusról)egy fiatal asszony drámai történetét meséli el, aki szembeszáll a helyi kultúrával, ami a nők nemi megcsonkítását még mindig jutalmazza a közösségbe tartozás jeleként. A történet a nőket érintő egy olyan fontos kérdéssel foglalkozik, ami az 5.B alcél témája, nevezetesen,a reproduktív egészség elérése világméretű viszonylatban 2015-re. Magda azért küzd, hogy testvérét és saját magát és megmentse ettől a szokástól, tudatában annak, hogy mivel ezt a férfiak teremtették, nekik is kellene eltörölniük. Egy nyugat-afrikai faluban egy fiatal lány épp a körülmetélés előtt áll. A nővére, Magda, aki sok évvel ezelőtt megszökött a faluból, hogy megússza ezt a rituális szertartást, és visszajön, hogy megmentse testvérét. Magdát azzal vádolják a nők, hogy szégyent és gyalázatot hozott magára és a családjára, de ő úgy válaszol, hogy az igazi szégyen a körülmetélés fizikai és pszichés következményei. A közösség megfenyegeti, hogy kiutasítják mindkettőjüket és senki sem veheti feleségül őket.. Magda azonban azt válaszolja, hogy ketten ők egy családot alkotnak és örökre összefonódnak.

___________________________

A Millenneumi Falvak Projektet a Kolumbia Egyetem Föld Intézete, továbbá a nonprofit Millenneumi Ígéret , az ENSZ Ügynökség(UNOPS)és UNDP(ENSZ Fejlesztési Program)tervezte és hajtotta végre.

2

82


2.1 kitagadVa – képregény (készítette: William rasOanaiVO) (madagaszkár)


5. Fejezet - B


83


5. Fejezet - B


84

Screens. A Millenniumi Fejlesztési Célok déli szemmel

5. Fejezet - B

Fejezet – Tevékenységek

85


5. Fejezet - B


86


5. Fejezet - B

képregény elemzés 1. Mi az a női nemi megcsonkítás? Hogyan hajtják végre? Melyek a beavatkozás azonnali kockázatai és milyen következménnyel jár a jövőbeli egészségre, felnőtti jólétre vonatkozóan? 2.Jellemezd a képregényben bemutatott helyzetet. Hol történik a beavatkozás? Mi a nők szerepe a faluban? 3.Hogyan ábrázolja a képregény első oldalának utolsó képében az áldozat és az elkövető viszonyát? 4.Magda közbelép, hogy megmentse testvérét és Selim, aki a beavatkozásért felelős személy, azzal vádolja, hogy becstelenséget hoz rájuk. Milyen értelmezési lehetősége van a ’becstelenségnek’ Magda és Selim megközelítése alapján? 5. Milyen erkölcsi értéke van, ha megmenti a gyereket a beavatkozástól? A szerző az utolsó két képben bemutatja ezeket az értékeket. Hogyan teszi?

3. figyelj….hOgy megértsd és cselekedj!  A Nők helyzetének Fejlesztéséért Olasz Társulás (AIDOS) egy NGO(nonprofit szervezet), ami 1981 óta a fejlődő országokban és Olaszországban működik más nemzetközi szervezetekkel együtt azzal a céllal, hogy segítse és védje a déli féltekén élő nők választásának jogait, méltóságát és szabadságát. Látogass el a weblapjukra és tanulmányozd milyen projektekkel foglalkoznak a nők szexuális egészségét illetően.  Nézd meg az NGO Nemzetközi Népesedési Akció rövid Empty Handed (Üres kézzel) című filmjét, ami azokkal a nehézségekkel foglalkozik, amivel a szub-szaharai afrikában élő nők találkoznak a születésszabályozás elérhetőségét illetően, valamint, hogy ez milyen hatással van az életükre.  A film célja a vita megindítása, a probléma tudatosítása illetve a megbízható fogamzásgátló gyógykezelés elérhetőségének a biztosítása. http://www.populationaction.org/empty-handed/  Ki Esther Madudu és mennyit tudsz az Álljunk ki az Afrikai Anyákért kampányról?  Tudod, hogy országod teljesíti –e igéretét a tengerentúli fejlesztési támogatású célú 0.7%-os GDP felajánlását illetően?3 Internetes kereső segítségével tudjuk meg, hogy mi a helyzet Magyarország felajánlását illetően. Hol áll Magyarország a többi országhoz képest? ___________________________

A tanárnak: http://www.oxfamitalia.org/dal-mondo/aiuti-ai-paesi-in-via-di-sviluppo-italia-bocciata-oxfam-aquesti-ritmi-promesse-incompiute-per-altri-50-anni. 3

87


kutatási nyOmVOnalak


5. Fejezet - B

4. lássunk neki a munkának csOpOrtmunka: az egészség tudatOsítása A kurzus végén a diákok számos kommunikatív workshopban vehetnek részt, hogy berögzítsük a megismert fogalmakat: a diákokat csoportokra osztjuk és minden csoportot megkérünk arra, hogy foglalkozzon a WHO által definiált egyik egészséget maghatározó elemén. Minden csoportot megkérünk arra, hogy találjon ki egy szlogent a témával kapcsolatban, az alapján, ami érdekelte őket , vagy tervezzenek egy képregényt különösképpen az egészséget meghatározó elemek alapján illetve figyelembe véve , hogy ez miként kapcsolódik az anyai egészséghez. Cél: a fogalmak tudatosítása és annak elősegítése, hogy ’mi mit tehetünk’ Ahogyan A WHO magyarázza, az ’egészség társadalmi meghatározói’ olyan tényezők, amelyek egyének és közösségek egészségére hatnak és a népességben egyenlőtlen egészségelosztáshoz vezetnek. A Jakarta Nyilatkozaton keresztül a WHO felhívja a figyelmet ezekre a meghatározó elemekre. Az egészség előfeltételei a következők:

Amikor kész vannak a munkával, gyűjtsük össze a szlogeneket, képregényeket és készítsünk egy nagy posztert. Ugyanakkor egy nyílt facebook-os csoportot is létrehozhatunk, amihez minden diák hozzájárulhat és elküldheti bármilyenféle kurzusmunkáját.

88


béke, otthon, oktatás, szociális biztonság, szociális kapcsolatok, élelem, jövedelem, a nők felemelkedése, stabil ökoszisztéma, fenntartható erőforrás használat, szociális igazság, emberi jogok tisztelete, egyenlőség. (Egészségügyi Világszervezet 1997).

6. Fejezet - B

6. Cél

„Küzdelem a HIV/AIDS, malária és egyéb betegségekkel” 6.A) A HIV/AIDS terjedését 2015-re megállítani és visszafordítani. 6.B )2010-re azt elérni, hogy minden rászoruló számára elérhető legyen a HIV/AIDS gyógykezelése. 6.C )2015-re megállítani és visszafordítani a malária és más betegségek előfordulását. A 6.A haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 6.A.1) A 15-24 év közöttiek körében HIV gyakorisága. 6.A.2) Végre óvszerhasználat a magas rizikófaktorú közösülésnél 6.A.3) A 15-24 év közöttiek arányának megfelelő, átfogó tudása a HIV/AIDS-cel kapcsolatban. 6.A.4 )A 10-14 év korú árva iskolába járók aránya az ugyanilyen korú nem árva gyerekekhez képest. A 6.B haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 6.B.1) Előrehaladott HIV fertőzött népesség aránya, akik számára elérhető az antiretrovirális gyógyszer. A 6.C haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 6.C.1) A maláriás megbetegedések és halálesetek mértéke. 6.C.2) Az olyan 5 év alatti gyerekek aránya, akik rovarirtóval kezelt ágyhálók alatt alszanak.6.8) Az olyan 5 év alatti lázas gyerekek aránya, akik megkapják a megfelelő maláriaellenes gyógyszert. 6.C.3)Tüdőgyulladással kapcsolatos megbetegedések, gyakoriság, halálesetek. 6.C.4)Az olyan tuberkulózisos esetek száma, amikor rövid időn belül megtörtént az észlelés és közvetlen megfigyelésű kezelés.

OKTATÁSI célok - Az Afrikában elérhető egészségügyi erőforrások és egészségügyi problémákra való reflektálás, különös figyelmet fordítva az Észak és Dél viszonyára egészségvonatkozásban. - Vizsgáljuk meg a betegség és a szegénység közötti kapcsolatot , figyelembe véve az egészségi társadalmi vonatkozásait. Kulcsfogalmak - Egészség és szegénység - Az egészség meghatározói - Megelőzés

89

a.


6. Fejezet


1.1 BeVezetés: egészség és szegénység

“

“

Elszegényedett országainkban élő valamennyi anya nevében beszélek, akik végig kell, hogy nézzék gyermekeik hasmenés vagy malária okozta halálát, mert nincsenek birtokában azoknak az egyszerű gyógymódoknak, amit a tudományalapú multinacionális cégek megtagadnak tőlük, csak mert inkább kozmetikai vagy plasztikai kezeléseket nyújtanak azoknak a számban kevés nőknek és férfiaknak, akiknek hiúságát fenyegeti a bőséges és rendszeres étkezéseikkel elfogyasztott túlzott kalóriamennyiség, amitől itt Sahelben szédülnénk. (Thomas Sankara, 1949-1987,Burkina Faso első elnöke)

E

gy Afrikai városban vagy vidéken nem nehéz megbetegedni. A szegény országokban a halálesetek leggyakoribb okai: a hasmenés,tuberkulózis, kolera, malária, AIDS, és légzőszervi megbetegedések. Két betegség kerül elemzésre az alábbiakban: az AIDS és a malária.

Miért betegszünk meg? A bennünket körülvevő környezet lényeges hatással van a problémára a víz hiányával, annak megőrzésére fordítandó odafigyelés hiányával, valamint a koszos tárolók meglétével, mely számos probléma és fertőző betegség okozója. Az, hogy az egyének milyen egészséget élveznek, számos tényező befolyásolja, jegyzi meg J. Veron:1 • a tiszta ivóvízhez jutó népesség százaléka; • a beoltott emberek százaléka; • az egészségügyi ellátáshoz hozzáférők százaléka; • a szakmai segítséggel szülő nők százaléka; • a közegészségügyre fordított kiadás százaléka; • az egy orvosra jutó betegek számának százaléka. Ezek a mutatók megmutatják az északi és déli országok közötti különbségeket; az olyan országok között, ahol az egészség-ellátási lefedettség átfogó és az olyanok között, ahol szinte a nemlétezés szélén vegetál. A 2011. október 19-21. között tartott Rio De Janeiro konferencián aláírt „az egészség társadalmi meghatárOzóiról szóló Nyilatkozat” megerősítette, hogy szükség van olyan egészségügyi intézkedések kidolgozására,

mely mindenkire egyaránt vonatkozó gondoskodást tud nyújtani és globális színterű egészséget promotál, különös hangsúlyt fektetve a sebezhető populáció___________________________

Jacques Véron egy demográfus, a Demográfia Tanulmányok Nemzeti Intézeténél (INED), és a Világ Urbanizációjának a szerzőjed, Il Mulino, Bologna, 2006.

1

90


6. Fejezet - A

csoportokat illetően. Az UNDP(ENSZ Fejlesztési Program) által elkészített tanulmány szerint «a HIV/AIDS okozta pusztítás egyedi, mert családokat, közösségeket és egész nemzeteket foszt meg fiataljaitól és produktív embereitől. A fertőzés mélyíti a szegénységet, visszafordítja az ember fejlődési teljesítményeit, rosszabbítja a nemi egyenlőtlenségeket, rongálja a kormány azon képességét, hogy lényeges szolgáltatásokat tudjon fenntartani, csökkenti a munka produktivitását és ellátást és fékezi a gazdasági növekedést. Ezek a rosszabbodó feltételek egymást váltogatva még nagyobb rizikónak vagy sebezhetőségnek teszik ki az embereket és háztartásokat, valamint szabotálják a világszintű és nemzeti erőfeszítéseket a kezelés és gondoskodás elérhetőségének fejlesztésében.Ezt a kört meg kell szakítani, hogy fenntartható megoldást lehessen biztosítani a HIV/AIDS krízisre.»2 Emiatt kétségkívül állíthatjuk, hogy a szegénység számos olyan tényezőt fokoz, ami az infekció kockázatát növeli és ezáltal egy magas rizikófaktorú környezetet teremt. Számos tanulmány kimutatta, hogy a szegénység 3 féle módon kapcsolódik az AIDS terjedéséhez: • az első a széleskörű strukturális szegénység jelenlétével kapcsolatos azaz, az alultápláltsághoz, nemi egyenlőtlenséghez, az olyan erőforrások egyenlőtlen elérhetőségéhez, mint a föld; • a második a gazdasági és társadalmi változáshoz kapcsolódó szegénységhez, mint az urbanizáció, időszakos vagy állandó vidékről-városba migráció, populáció növekedés, városi nyomornegyedek bővülése és a mezőgazdaság marginalizációja; • a harmadik a háborúval kapcsolatos problémákhoz kötődik.3

1.2 AIDS

A

betegség ügye, különösképpen az AIDS, rendkívüli horderejű, hiszen az egyének életét fenyegeti. 2000. januárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa kifejezte a betegség békére és biztonságra gyakorolt hatását, hiszen a kontinensen a betegség hatása nem kevésbé hat destruktívan, mint a háború, hiszen megfeszíti a kontinens egészségügyi és szociális szolgáltatásait, számos árvát ’teremt’ és megtizedeli a dolgozók és tanárok egészségét. Az AIDS gazdasági és társadalmi krízist is okoz, ami végsősorban a politikai stabilitást is fenyegeti.4 A Szerzett Immunhiányos Betegség (Acquired Immune Deficiency Syndrome) mozaikszava az emberi immunhiányért felelős vírus (HIV) (Human immunodeficiency virus) fokozatosan gyengíti az emberi szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességét. Egy HIV-vel fertőzött ember akár 10 évig is elél, mielőtt az AIDS jelei mutatkoznának, ugyanakkor a különböző betegségekkel, mint pl, tüdőgyulladás, tuberkulózis, rák szembeni fogékonyság megnő. Az első AIDS esetet 1981. december 1-én diagnosztizálták. Azóta minden évben ezen a napon tartják az AIDS Világnapját, hogy tudatosítsák a HIV útján terjedő AIDS betegség ___________________________

R. Loewenson, A. Whiteside, HIV/AIDS: Implications for Poverty Reduction, background paper prepared for the UNDP for the UN General Assembly Special Session on HIV/AIDS, 25-27 June, 2001. 3 H. Balyamujura et al., The Impact of HIV/AIDS on Agriculture, Report for the National Department of Agriculture, University of the Free State, University of Pretoria and the Agricultural Research Council, South Africa, 2000. 4 P. Fourie, The Political Management of HIV and AIDS in South Africa. One Burden Too Many?, Palgrave, Basingstoke, 2006, p. 27. 2

91


6. Fejezet - A

globális méretű problémáját.1981. óta több mint 25 millió ember halt meg a vírus miatt. Habár a kezelés elérhetősége és az antiretrovirális gyógyszerek a világ számos részén terjednek, a fertőzés továbbra is életeket követel, különösen gyerekek és fiatalok körében, s ezáltal rongálva számos szub-szaharai afrikai ország társadalmi szerkezetét. Az AIDS világnapján, az ENSZ programmja az UNAIDS- mely igyekszik kiterjeszteni, fokozni és koordinálni az AIDS elleni globális küzdelmet-kiadott egy olyan jelentést, ami 182 országból szerzett legújabb adatokból készített. 2009-ben 33.3 millió HIV fertőzött volt, akik közül több mint 30 millió alacsony- vagy közép-jövedelmű országból származott, és ebből több mint 1000 gyerek fertőződik meg naponta. „A HIV-vel élők száma soha nem volt ilyen magas, különösen amellett, hogy egyre nagyobb mértékben elérhető a gyógykezelés”- jelenti a beszámoló. Habár az új fertőzések mértéke csökkenést mutat, a fertőzés aránya még mindig magas, és a halálozási ráta is jelentősen csökkent, a HIV-vel élők száma globális tekintetben emelkedett.

1.3 MALÁRIA

A

6,C alcél a malária és más betegségek előfordulását akarja megállítani 2015-re. A malária egy fertőző betegség, amit a protozoan okoz, a Plasmodium genus parazita mikro-organizmusa, amit az Anopheles genus nőstény moszkitója terjeszt harapásával, mert petéik táplálásához vérrel táplálkozik. A malária egész Afrikában, indiai szubkontinensen, Dél-kelet Ázsiában, Latin-Amerikában és Közép-Amerika bizonyos részein jelen van, néhány más helyen is felbukkanóban (Ruanda, Burundi). A világ népességének 40%-a olyan területeken él, ahol a malária népbetegség(akkor beszélünk népbetegségről, ha egy bizonyos földrajzi területen élő populáció körében tartósan jelen van, számuk tartós ideig állandó marad). Míg a malária tipikusan a trópusi területek jellemzője, mintegy 60 évvel ezelőtt jelen volt Dél-Európa, Észak-Afrika,Kelet-Ázsia és Dél-Kelet USA mérsékeltebb részein is. Ökológiai, demográfiai és klimatikus okokból kifolyólag körülbelül a maláriával fertőzöttek vagy elhunytak 90%-a a Szub-Szaharai Afrika területére esik Itt a moszkitók jobban hozzá vannak szokva az emberi vérhez. A malária a legjelentősebb parazita okozta fertőzés, a betegségek és elhalálozások második legfőbb okozója a tuberkulózis után, mert minden évben 500millió új eset bukkan fel(és ennek 90%-a a trópusi Afrikában), és mintegy 1millió halálesetet okoz éves szinten. A malária kezelésének mindenekelőtt az a célja, hogy gyors diagnózis és átfogó kezelés útján csökkentse a megbetegedést és elhalálozást. A gyors diagnosztizálásnak és átfogó kezelésnek a célja, hogy megelőzze a krónikus fertőzést és vérszegénységet, továbbá, hogy csökkentse a terhesség alatti fertőzöttség időtartamát és annak magzatra kifejtett hatását.

92


6. Fejezet - A

1.4 6.cél: “a hiV/aids, malária és más Betegségekkel Való küzdelem” (A Screens kiadványból: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemszögből, melyet az Africa e Mediterraneo adott ki és ” SCREENS” project néven fejlesztett ki és amely az alábbi résztvevők közreműködésével került realizálásra: Vittoria városa (RG, Olaszország), Siġġiewi városa(Malta), Mátészalka városa(Magyarország) és Africa e Mediterraneo társulás (Olaszország), 2012)

M

int ahogy azt a 2010-es ENSZ jelentésben is megírták, úgy tűnik, hogy a HIV terjedése lényegesen csökkent: legalábbis 1997 óta , mert az akkori 3.5millióról 2.7re csökkent előfordulásuk (2008-ban mért új esetek száma). A javuló tendencia ellenére a betegség továbbra is terjed Kelet-Európában, Közép-Ázsiában , valamint Ázsia egyéb részein. A Szub-Szaharai Afrika marad a legérintettebb régió, ahol a világ 33.3millió fertőzöttjéből mintegy 22.4 millió ember található. A “2010: Visszaszámlálás az Egészségvonatkozású Millenneumi Fejlesztési Célokért” című publikációban azt közlik, hogy 2009ben mintegy 5.25millió ember kapott antiretrovirális kezelést a HIV és az AIDS fertőzésére az alacsony és középjövedelmű országokban, ami 1.2 millióval több, mint 2008-ban. Ennek ellenére, a betegség terjedésének prevenciójának első lépése az átvitel megelőzése, ami különösképp fontos 15 és 24 évesek körében, mert ők tették ki a fertőzöttek mintegy 40%-át 2008-ban. A malária prevenciójában tett lépések világméretűen csökkentették a betegséget, körülbelül 11 afrikai országban mintegy 50%-kal csökkent az új maláriás esetek száma 2000 óta. Az összes 2005-ban feljegyzett 244 millió megbetegedés 225millióra redukálódott 2009-re.

A tuberkulózis elterjedésének nagymértékű csökkenése tapasztalható globális tekintetben. 2009-ben a legtöbb új megbetegedést Ázsiában(55%) és Afrikában(33%) jegyezték fel. A legmagasabb esetszámmal rendelkező országok: India, Kína, DélAfrika, Nigéria és Indonézia. A 2009-ben újonnan diagnosztizált emberek mintegy 12%-a HIV pozitív is volt, melynek szinte mindegyike a Szub-Szaharai Afrikában fordult elő.

eszköztár – ENSZ MFC Beszámoló 2010, New York, 2010 – www.osservatorioaids.it – Network Action for Global Health, 2010 Reality Check: Elfogy az idő az MFC-k eléréséhez 2010, http://www.actionforglobalhealth.eu/index.php?id=126 – Egészségügyi Világszervezet, Világegészségügyi StatisztikaWorld 2011, I.rész. Egészségvonatkozású Millenneumi Fejlesztési Célok www.who.it – ENSZ Program az HIV/AIDS-ről (UNAIDS), UNAIDS Jelentés az AIDS fertőzésről világviszonylatban, 2010 – UNAIDS, AIDS Világnapja Jelentés 2011, How to Get Zero. Smarter. Faster. Better, 2011

93

B.



6. Fejezet

1. fejlesztési WOrkshOp feladat: a szlOgen A diákok párban dolgoznak a munkalap kitöltésén. Ezt egy közös csoportszintű megbeszélés követi, amikor a diákok felolvassák a kérdésekre írt válaszaikat. Majd ismételten párokban egy szlogent találnak ki a szexuálisan terjedő betegségek megakadályozására. Aztán megvitatják ezeket a szlogeneket.

munkalap Egészítsd ki a következőket!

2. Nevezz meg 4 olyan viselkedésformát, ami növelheti a szexuálisúton terjedő betegségeket! …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... 3. Találj ki valamilyen szlogent, amivel meggyőzheted a fiatalokat az óvszer használatáról a szexuális úton terjedő betegségek terjedésé-nek megakadályozása érdekében! …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... ……………………………………………………………………………………………………....

Ötletek a tanároknak: Tartsuk észben, hogy a tinédzserek többnyire csak az AIDS-ről tudják/gondolják, hogy ez az egyetlen nemi úton terjedő betegség. Fontos erről beszélni és hívjuk is fel a figyelmüket erre és nevezzünk meg néhány ilyen (például Hepatitis B, Herpes simplex, Gonorrhoea, Syphilis, és gombás fertőzések) betegséget.

94


1. Nevezz meg és írj le legalább 4 szexuális úton terjedő betegséget! …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………….... ……………………………………………………………………………………………………....


6. Fejezet - B


95


6. Fejezet - B

2. dOlgOzzunk a screens dOkumentumOkkal 2.1 az aids Valóság –szakítsuk meg együtt az átadás láncOlatOt (elefántcsOntpart)

A

következő oldalakon található képek az elefántcsontparti heti kiadványú Gbich! lapból származnak, (kiadvány: 630, 1 – 7 December 2011). Az UNAIDS (ENSZ AIDS/ HIV Program) támogatásával az AIDS Világnapjára a Gbich! karikatúristái 4 ingyen extra oldalt ajánlottak fel, ahol vidám hangvétellel MFC6-tal kapcsolatos témáknak adtak hangot- azaz a HIV/AIDS, malária és más betegségek elleni küzdelem. A projekt az MFC6-ot támogató afrikai művészek és kommunikációs szakemberek által elindított kezdeményezések illusztratív példáját mutatja be. A négy oldalnyi karikatúrát és köztük 12 rajzot Zohore Lassane, Simplice Illary, Blé-

hiri Serge Alex, Yoboué Ambrose, Ben Sylla, Seray, Mozou és Raiz Kof készítették. Mindegyik az AIDS elleni harc más aspektusára fókuszál, beleértve a betegség körüli demisztifikáció fontosságát és azt illusztrálva, hogy a HIV-vel együtt élő emberek épp ugyanolyanok, mint bárki más, továbbá az a javulást, amit az anya-gyerek közti HIV átadás csökkenésében mutatkozik, a kockázatos viszonyok esetén az óvszerhasználaton vagy önmegtartóztatáson keresztüli folyamatos elővigyázat szükségessége, a generációk közötti nyílt beszélgetések szükségessége és a kezelés alatt állók orvosi ellátottságának gondos megfigyelése.


96


6. Fejezet - B


97


6. Fejezet - B

képregény elemzés 1. A két oldalas képregény ironikus és kritikai tükröt állít az olyan életmódokra, melyek elősegítik az AIDS terjedését. Jellemezzük ezeket az életmódokat! 2. Milyen stratégiát adoptálhatnak a HIV pozitívak a vírus terjedésének megakadályozására? 3. A két barát között folyó beszélgetés vajon HIV pozitívakkal szembeni előítélet terjedését prezentálja? Mi az előítélet? Készíts egy listát Rigo Koffival szembeni előítéleteiről, aki HIV pozitív. 4. Látogass el a Gbich! weboldalára www.gbich.com, ami egy elefántcsontparti népszerű magazin. Olvasd el a híreket a nyitólapon. Milyen témájúak? Milyen témákat céloznak meg a hirdetések? Ha tudsz franciául el lehet néhány képregényt olvasni a “Bonus bande dessinée” részből Az olvasók az egész Gbich!-t szeretik, mert történeteik az elefántcsontparti társadalom problémáival, valóságával foglalkoznak. http://gbich.com/index.php?choix=bdbonus&&limite=24

2.2 részese VagyOk az aids elleni küzdelemnek a planÈte jeunes lap ripOrtázsa (Burkina fasO)

P

lanète Jeunes egy kameruni újságíró Eyoum Ngangu által szerkesztett magazin és központja Ouagadougou. www.planete-jeunes.org

Lapozzuk át és olvassuk el a Planète Jeunes magazine 4 oldalának cikkcímeit(a Screens 6. részében megtalálható www.mdgscreens.eu). Mit gondolunk azokról az intézkedésekről, történésekről, amit az afrikai országok polgárainak társulásai hajtottak végre az AIDS terjedésének megakadályozására?  Sorold fel az AIDS vírus terjedésének módjait  Mikor azonosították be először az AIDS-t?  Hol a legelterjedtebb és miért?  Hogyan kezelik a betegséget és milyen a fertőzött emberek életminősége?

98


5. Az alábbi forgatókönyv alapján írj néhány képregény párbeszédet: - A két főszereplő egyike meg van győződve, hogy ha egy fertőzött ember kezét tartod a tiedben, akkor ez fertőzéshez vezet. - Meg kell tudnod mutatni, hogy a HIV-vel élő személy épp olyan , mint bárki más; - Meg kell magyaráznod, hogy hogyan is kapható el valójában a HIV.


6. Fejezet - B


99


6. Fejezet - B


100


6. Fejezet - B

3. figyelj… hOgy megértsd és cselekedj! aids-cel kapcsOlatOs kutatásOk  Tudod, hogy mi az AIDS világnapja?Az internet segítségével keress rá és gyűjtsd össze, hogy városodban vagy környékeden milyen eseményeket szerveztek tavaly?  Tudod, hogy mi az... Egészségügyi Világszervezet?  A hivatalos weboldalon(www.who.int) keress rá a Egészségügyi témákon(Health topics) belül az AIDS/HIV opcióra Mit takar a HIV/AIDS 2011-15re vonatkozó Globális Egészségügyi Szektor Stratégia?  Az alábbi címen elérhető videofelvétel rövid áttekintést nyújt a stratégiáról (http://www.youtube.com/watch?v=n61IAf07VAQ&feature=plcp) Milyen céljai vannak?

4. lássunk neki a munkának!

Ebben a feladatban fontos észben tartani, miként definiálja az egészség társadalmi meghatározó elemeit a WHO (Egészségügyi Világszervezet):

béke otthon oktatás szociális biztonság szociális kapcsolatok élelem jövedelem a nők felemelkedése stabil ökoszisztéma fenntartható erőforrás használat szociális igazság emberi jogok tisztelete egyenlőség (Egészségügyi Világszervezet 1997).

101


csOpOrtmunka: az egészség tudatOsítása


6. Fejezet - B

 Az osztályt csoportokra osztjuk. Mindegyik csoport képzelje el, hogy szerveznie kell egy informáló és tudatosító kampányt a HIV/AIDS Világnapjára. Ki a kampány célközönsége? Milyen mondanivalót/üzenet prezentálsz? Milyen színeket, képeket és szavakat fogsz az üzenet közvetítésére használni? Milyen tényezőket fogsz hangsúlyozni a betegség terjedésének megállítása érdekében? Milyen fajta médiát használnál a kampányod promótálására? Miért?  Az osztály/csoport azt játssza el, hogy ellátogat egy afrikai vidéki faluba, ahol a malária előfordulása magas, míg az emberek betegség körülményeiről (okai, terjedése, hatásai stb.) szóló ismerete, tudatossága alacsony. Öt ember lesz az odalátogató delegáció, egy a falufőnök és a többiek képviselők. Egy nyilvános közösségi gyűlést tartanak, ahol a közösség valamennyi tagját megszólítják és elmondják, melyek azok az eszközök, amivel a maláriát meg lehet előzni. A gyűléshez napirendet kell felrajzolni, nehogy kimaradjon bármelyik pont. Az osztály lesz a gyűlés, a delegáció a felvázolt napirendet fogja bemutatni párhuzamosan azokkal a pontokkal, amire a figyelmet fel akarják hívni.


102

7. Fejezet - B

7. Cél „A környezeti fenntarthatóság biztosítása” 7.A) A fenntartható fejlődés elveit beintegrálni az országok intézkedéseibe és programjaiba; a környezeti erőforrások veszteségeinek megfordítása. 7. B )A biodiverzitás veszteségeinek csökkentése, a veszteség mértékének jelentős csökkentése 2010-re. 7.C )2015-re megfelezni azoknak az embereknek az arányát, akik nem tudnak tiszta ivóvízhez vagy tisztálkodási lehetőséghez jutni. 7.D )2020-ra azt elérni, hogy jelentős javulás következik be a gettókban élő legalább 100millió lakos életében. A 7.A-7.B haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 7.A.1) Erdővel borított földterület aránya. 7.A.2) Összes CO2 kibocsátás per fő és per $1 GDP (PPP). 7.A.3) Az ózont károsító anyagok fogyasztása. 7.A.4)Biztonságos biológiai korlátokon belüli halállomány mértéke. 7.A.5) Felhasznált összes vízkészlet aránya. A 7.B haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 7.B.1) Védett szárazföldi és tengeri területek aránya. 7.B.2) Kihalás szélén álló fajok aránya. C 7.C haladásának megfigyeléséhez használt mutatatók 7.C.1)Fejlesztett ívóvíz forrást használó népesség aránya. 7.C.2) Javított tisztálkodási körülményekkel rendelkező népesség aránya. A 7.D haladásának megfigyeléséhez használt mutatók 7.D.1) Nyomornegyedekben élő városi populáció aránya. 7.D.2) Fejlesztett tisztálkodási lehetőségeket használó népesség aránya.

OKTATÁSI CÉLOK - A klímaváltozás következményeinek és hatásainak vizsgálata. - Rávilágítani azokra a nehézségekre, melyekkel az afrikai populációnak szembe kell nézni a tiszta ivóvízhez való jutás érdekében. - Az északi és déli országok helyzetének összehasonlítása világviszonylatban. Kulcsfogalmak - Ivóvízhez való hozzáférés - Fenntarthatóság

103

a.


7. Fejezet


1. tananyag 1.1 BeVezetés: fenntarthatóság A Közös Jövőnk című Brundtland –i Beszámolót a WCED(Környezeti és Fejlesztési Világ Bizottság) adta ki 1987-ben.1 Ez a beszámoló alapvető fontosságú a 7. célt illetően, mely garantálni kívánja a környezeti

fenntarthatóságot , mivel első ízben ez vezeti be a fenntartható fejlődés fogalmát és amelyet az alábbiak alapján definiál:

A

“

“

A fenntartható fejlődés azt keresi, hogy miként tud megfelelni a jelen szükségleteinek és kívánalmainak anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő igényeinek való megfelelést.

beszámoló elemzést nyújt a környezet és a fejlődés kapcsolatának leginkább kihívást jelentő aspektusairól, továbbá jellemzi azt a globális kihívást, amivel jelenleg nézünk szembe illetve azt a tényt, hogy csak egy új modellű fenntartható fejlődés segítségével lehet ilyen kihívásra válaszolni. «A fenntartható fejlődés egy változásfolyamat, melyben az erőforrások kizsákmányolása, a befektetések iránya, a technológiai fejlesztés orientációja és az intézményi változás mind összhangban van és fokozzák a jelenlegi és a jövőbeli lehetőségeket, hogy megfeleljenek az emberi szükségleteknek és kívánalmaknak.» Egy mások fontos tényező „az állampolgárok részvételének szükséglete.” «A fontosabb igényeknek való megfelelés nemcsak a nemzetek gazdasági növekedésének új korszakát követeli meg, ahol a többség szegény, de annak biztosítását is, hogy azok a szegény emberek a növekedés fenntartásához szükséges erőforrásokból igazságosan részesüljenek. Az ilyen fajta egyenlőséget egyrészt olyan politikai rendszerek támogatnának, melyek hatásos állampolgári részvételt biztosítanak a döntéshozatalban, másrészt a nemzetközi döntéshozatalban is nagyobb demokráciára lenne szükség.» A beszámolót 3 szélesebb volumenű részre lehet osztani, melyek az emberiség előtt álló kihívásokat körvonalazzák: 1. rész: Közös aggodalmak 2. rész: Kollektív kihívások 3.rész: Közös válaszok. Olyan elvek összegzésével zárul, melyek biztosítják a környezet védelmét és fenntartható fejlődést. Az üvegházhatás, az erdőirtás, a biodiverzitás vesztesége, az elsivatagodás valamint a talaj, a levegő és óceánok szennyezettsége mind része a bolygónkat veszélyeztető globális válságnak. Az emberiség okozta túlnyomórészt ezt az állapotot. Olyan gazdasági tranzakciók, melyek az emberi szükségletek kielégítésére irányulnak, amelyek a piac logikáján keresztül az ökológiai harmóniát és a jövő generációinak életét veszélyeztetik. Ezenkívül kapcsolódik az északi és déli félteke valamint az országokon belüli gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenséghez. Az 1970-es évek óta rengeteg esemény és konferencia került megrendezésre a környezeti fenntarthatóságot illetően és nemcsak, hogy gyakran , de a szükséges figyelemmel illetve annak köszönhetően is, hogy a nemzetközi közösség nagyobb tudatossággal fordult az ügyekhez és a környezeti témákban is egyre több tanulmány állt rendelkezésre. Az alábbiakban olvashatóak a legfőbb környezeti és Földdel kapcsolatos témák. ___________________________

1987-ben, Gro Harmlem Brundtland, az 1993-ban alapított WCED Elnöke mutatta be a ‘Közös Jövőnk’ című jelentést, mint a fenntarthtató fejlődés útmutatatóját.

1

104


7. Fejezet - A

1.2 A Nemzetközi Vita Kialakulása

ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm 1972

A

fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kulturális és politikai aggodalom visszavezethető az ENSZ 1972-es Stockholmban tartott Környezetei Konferenciára. A konferencia megerősítette, hogy szükség van olyan intézkedésre, amely a világbékét és szocio-gazdasági fejlesztést igyekszik elérni, melyhez elengedhetetlen a környezet védelme és fejlesztése, továbbá elérni még az emberiség azon alapvető célját, hogy a jelen és jövő generációk számára megőrizze és fejlessze a környezetet”.

Az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Konferenciája(Föld-csúcsként is ismert), Rio de Janeiro, 1992. Ez a csúcstalálkozó volt az első olyan államfők részvételével megszervezett konferencia , mely példátlan értékű volt média hatását , valamint politikai és fejlesztési intézkedéseket előmozdító hatását illetően egyaránt. 172 kormány volt jelen – 108 állam- vagy kormányfő – valamint 2400 nonprofit intézményi képviselő, több mint 17000 jelenlévővel a NGO Fórumon. Az alábbi témák kerültek megvitatásra a konferencián: - a gyártó rendszerek szisztematikus vizsgálatának szükségessége a toxikus hulladék kezelésének céljából, beleértve a benzin ólom tartalmát és a mérgező hulladék szintjét. - alternatív energiaforrások a fosszilis energiahordozók kiváltására, mert ezeket tartják felelősnek a klímaváltozásért. - tömegközlekedési rendszer: a kipufogógázok kibocsátásának és városi zsúfoltság mérséklése, illetve a szmoggal összefüggő egészségügyi kockázatok csökkentése - a vízkészlet fokozódó szükségessége A konferencia egyik legfontosabb kimenete az ENSZ Klímaváltozás Keretegyezménye, ami néhány évvel később a Kyoto-i Egyezményhez vezetett. Az alábbi hivatalos dokumentumok születtek meg a Rio-i Konferencián:. * A Környezeti és Fejlesztési Rio-i Nyilatkozat * 21-es Napirend (lásd részletes információ’) * A Biológiai Diverzitás Egyezménye * Ez erdő Elvei * Klímaváltozás Keretegyezménye Az első legális eszköz, amely megpróbálja klímaváltozásra felhívni a figyelmet, céljaként kitűzve az emberi tevékenység által okozott üvegházgázok koncentrációjának csökkentését és káros hatásainak csillapítását. Ez az eszköz a Kyoto Jegyzőkönyv, ami a Konvenció eredményeként jött létre és 1997-ben írták alá.

Kyoto Jegyzőkönyv, 1997 A Kyoto Jegyzőkönyv az egyik legfontosabb nemzetközi jogi eszköze a klímaváltozással való küzdelemnek. Részletezi az iparosodott országok által fogadott elkötelezettségeket a globális felmelegedésért felelős üvegházgázok kibocsátására vonatkozóan. Célja volt, hogy 2008 és 2012 között a fejlett országok összkibocsátását legalább 5%-kal csökkentse a 1990-es szinthez képest. 2005. február 6-án lépett hatályba, amikor

105


7. Fejezet - A

Oroszország is ratifikálta. Az Egyezmény arra kötelezi az iparosodott országokat, hogy redukálják a szennyező anyagok kibocsátását(beleértve széndioxidot, és másik 5 üvegház gázt: metán, kéjgáz,HFC, perfluorocarbon és sulphur hexafluoride). Jelenleg 174 ország és egy regionális gazdasági (EEC)csoportosulás ratifikálta vagy annak kezdeményezését nyújtotta be. Ezek az országok az összkibocsátás mintegy 61.6%-ért felelősek. Vannak országok, amelyek még nem írták alá, például az USA, ami az összkibocsátás 36.2%-ért felelős(2001.márciusi adatok alapján).Kína, India, akik aláírták a jegyzőkönyvet, nem kötelesek a keretegyezmény értelmében csökkenteni a CO2 kibocsátást, annak ellenére, hogy viszonylag nagy populációszámmal rendelkeznek. Kína, India és más fejlődő országok kivételek az egyezmény alól, mert az iparosodás időszaka alatt nem voltak okozói a nagymennyiségű kibocsátásoknak.(Az iparosodást tartják a klímaváltozás okozójának) Azok az országok, amelyek nem írták alá az egyezményt világviszonylatban 40%-osan felelősek az üvegház gázok kibocsátásért A célok eléréséhez cselekedni kell, különösképpen az alábbi vonatkozásban: - A meg-nem-újuló energiaforrásokat megújuló energiaforrásokkal kicserélni. - Csökkenteni a fosszilis energiahordozók használatát; - Növelni az energiahatékonyságot; - Csökkenteni az energiafogyasztást; - Erdőírtás csökkentése. Az egyik fő krikitika, ami a Kyoto Jegyzőkönyvet éri, az az, hogy nem hatékony. Az, hogy az USA nem írta alá szintén a hasznosságát vonja kétségbe. Az USA önmagában a CO2 kibocsátás harmadáért felelős.

A Környezeti Fenntarthatóság Világ Csúcstalálkozója, Johannesburg, Dél- Afrika, 2002 A következő új elgondolások merültek fel ezen a csúcstalálkozón: - az, hogy a gazdasági növekedés nem alapja a fejlődésnek; - az, hogy szükséges különbséget tenni növekedés és fejlődés között; - az, hogy az értékek piramisában a szociális pillér ott áll, ahol a gazdasági és környezeti pillér találkozik , de egyiket sem lehet elszigetelten kezelni; - az, hogy a fejlődés magasabb prioritású, mint a gazdasági növekedés; - az, hogy szükség van valamennyi intézkedés szociális és környezetei hatásának értékelésére. A konferencia legfőbb kimenete a Johanessburgi Nyilatkozat valamint az úgynevezett Kivitelezési Terv, ami a fenntartható fejlődés mellett elkötelezett számos ország és szervezet számára egyfajta fontos politikai eszköz. Újdonsága abban rejlik, hogy megpróbált hangsúlyt fektetni a ’partner kapcsolatok’ kiépítésére, mint az MFC elérésének fő eszköze Érdemes megjegyezni, hogy egyetlen amerikai hivatali delegáció sem volt jelen a konferencián.

Európai Stratégia a Fenntartható Fejlődéshez - 2006 A sorozatos események utolsó tagjaként a 2001-es Európai Stratégia a Fenntartható Fejlődéshez (A Gothenburg Napirend, melynek célja a kibocsátások évenkénti 1%-os csökkentése 2020-ig) ,2006. június 16-án az Európai Tanács új Stratégiát fogadott el a kibővített Unió miatt. 7 elemet foglal magába ez az új stratégia: 1.Klímaváltozás és tiszta energia;

106


7. Fejezet - A

2. Fenntartható közlekedés; 3. Fenntartható fogyasztás és termelés; 4. A természetes források védelme és kezelése; 5. Közegészségügy; 6. Szociális inklúzió,demográfia és migráció; 7. Globális szegénység és fejlesztés.

Johannesburg-tól Rio +20-ig, Rio de Janeiro, 2012: Egyenleg 2012-ben az ENSZ Rio de Janeiro-t választotta a Fenntartható Fejlődésről szóló konferenciájának helyszínéül, melyet úgy is elnevezetek, hogy ’Rio 2012’ vagy ’Rio +20’. A konferenciát június 13- 22. között tartották, az UNCED szervezésű Föld-csúcs 20 éves évfordulóján. Annak ellenére, hogy a Rio+20-tól választ vártak a fenntarthatóságról szóló globális megegyezés kidolgozására, a brazil elnök által bemutatott ’A jövő, amit Akarunk” című végső dokumentum széleskörű kritikát kapott, bár 193 ország delegációinak részvételével történt és számos tárgyalás eredményeként született meg (Obama, Cameron,és néhány más vezető nem jelent meg). A Klímaváltozás ügyéért felelős Európai Megbizott Connie Hedegaard elutasította a dokumentumot, mert „erőtelennek és csalódástkeltőnek „minősítette, s vele egyhangúlag számos más környezetvédelmi szervezet is: « semmilyen garancia a fejlődő országok segítségét illetően, semmilyen pontos célmeghatározás a fenntartható fejlődés ügyében,csupán egy általános elfogadása annak, hogy a fosszilis energiahordozókat el kellene távolítani; egyszóval a brazil elnök által bemutatott új szöveg gyenge» állítja Legambiente. Mindeközben a WWF ’hatalmas bukásként’ elítéli, míg a Greenpeace arról beszél, hogy ’ez egy destruktív modell, ami kockáztatja, hogy otthagyja nyomát a XX. századon.

1.3 A 7.Cél, azaz’ a környezeti fenntarthatóság’-ra vonatkozó adatok (A Screens kiadványból: Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemszögből, melyet az Africa e Mediterraneo adott ki és ” SCREENS” project néven fejlesztett ki és amely az alábbi résztevevők közreműködésével került realizálásra: Vittoria városa (RG, Olaszország), Siġġiewi városa(Malta), Mátészalka városa(Magyarország) and Africa and Mediterraneo társulás (Olaszország), 2012)

A

hogyan azt az ENSZ 2010-es jelentésében is feljegyezték, az erdőirtás folyamata globális tekintetben lassulni látszik, annak ellenére, hogy szinte szüntelenül vágják a dél-amerikai és afrikai erdőket. Az utóbbi évek szemtanúi voltak számos ambiciózus erdőtelepítési programnak(főleg az ázsiai országokban), melynek eredményeképpen több, mint 7 millió hektárnyi erdőt telepítettek évente. Dél-Amerika és Afrika továbbra is a legnagyobb nettó erdőveszteséggel rendelkezik éves szinten: 4 millió és 3.4millió hektár/év a 2000-2010. közötti időszakban, míg Ázsiában az elmúlt évtizedben 2.2millió hektár/év nyereség került feljegyzésre, a nagymértékű erdőtelepítési programoknak köszönhetően Kína, Vietnám és India államokban.

A széndioxid (CO2) kibocsátás a világon nem csökkent, tavaly 3.2%-os növekedést mértek. A legfejlettebb régiókon marad a legmagasabb egy főre jutó kibocsátás: 2007-ben 12tonna/fő/év adatot mértek; ezzel szemben a fejlődő országokban 3tonna/fő/év, ebből a Szub-Szaharai Afrikában 0.9tonna/fő kibocsátás jut. A gazdasági válság eredményeként tapasztalható 2009-es CO2 kibocsátás csökkenés úgy tűnik rövid életű volt. A becslések szerint épp az ellenkezője áll fenn; azaz a 1990-es arányokhoz képest 65%-os emelkedés várható 2020-ra. A biztonságosan iható víz elérhető-

107


7. Fejezet - A

sége egyfelől javulást mutat, hiszen csökken a városi és vidéki területek közötti szakadék. Másrészről a számadatok a fejlődés hiányát is mutatják a fejlődő országok vonatkozásában, hiszen szinte változatlan maradt az iható víz elérhetősége 1990 és 2008 között. Még riasztóbb adatokat mutattak be 2011. júniusában Portugáliában az Afrikai Fejlesztési Bank legutóbbi találkozóján. A legzavaróbb adatokat megint csak a Szub-Szaharai Afrikában mérték, ahol a lakosság mintegy 40%-a még mindig nem jut iható vízhez és 69% pedig modern egészségügyi feltételekhez. A helyzet a vidéki területeken még ros�szabb, mert a lakosság 53%-a nem kap iható vizet és 76% pedig nem rendelkezik megfelelő tisztálkodási feltételekkel. A városi területeken az MFC7 olyan kötelezettséget vállal, hogy 2020-ra jelentős javulást idéz elő legalább 100millió nyomornegyedben élő ember életében. Az UNICEF 2012-es évi beszámolója(’ A Világ Gyerekeinek Állapota; Gyerekek a Városi Életben’) a gyerekek és az urbanizáció témáira összpontosít ,mert a nyomornegyedben élő emberek száma 2000 óta, amikor a 7.célt megalkották, 60 millióval növekedett. Bizonyítékok azt mutatják, hogy a nyomornegyed problémáinak nemzeti megközelítései hatásosabbá válnak, ahogy az országok eltávolodnak az olyan negatív megközelítésektől, mint hanyagolás,kilakoltatás stb. és olyan pozitívabb megközelítés irányába tartanak, mint például nyomornegyedek fejlesztése, jogalapú beavatkozás. A nyomornegyedek a szegénység városiasult manifesztációi: a szegénységben élő városlakók növekvő száma és az egyenlőtlenség azt mutatja, hogy a javulásnak semmi jele. Lényeges, hogy a jövőbeli nemzetközi célok szélesebb spektrumon vegyék szemügyre a problémát. Továbbá, még ha a MFC7 valamelyik alcélját a legszegényebb részeken élő emberekre fókuszálják, akkor is az a fontos, hogy a fejlesztési prioritások folytatásaként valamennyi célt együttesen vegyenek figyelembe. A világ különböző részein nyomornegyedekben élő emberek emiatt semmilyen lényegi fejlődést nem fognak tapasztalni, amíg nem lesz összehangolt intézkedés a szegénység és éhezés felszámolása érdekében(MFC1), az általános iskolai végzettség világviszonylatban(MFC2),nemi egyenlőség és nők felemelkedése(MFC3),gyermekhalandóság csökkentése(MFC4),anyai egészségügy javítása(MFC5), HIV/AIDS, malária és más betegségek elleni küzdelem(MFC6),környezeti fenntarthatóság biztosítása(MFC7),globális partnerközösség kialakítás(MFC8). 1.4 Dokumentumok 21-es Napirend ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlesztésről, Rio de Janeiro, 1992 A Környezetről és Fejlesztésről ENSZ konferencia eredményeként Rio de Janeiro-ban kidolgozott átfogó és részletes dokumentum egyfajta XXI.századi kézikönyvet nyújt a fenntartható fejlődésről. A 800 oldalas dokumentum azon a premisszán alapszik, mely szerint az emberi társadalmak nem folytathatják jelenlegi életmódjukat , mely szerint nemzetek között és nemzeteken belüli populációs csoportok között egyre szélesedő gazdasági hézag van kialakulóban, továbbá a szegénység, az éhezés, a betegségek, az analfabétizmus növekszik valamint a bolygón működtethető életet meghatározó ökoszisztémák folyamatosan romlanak. A 21-es napirend alapelvei a következők:

* Közös felelősség: tudatosítani kell az állampolgárokban, kormányban és a ’tétet kezükben tartókban’ azokat a stratégiai szerepeket, melyekkel elősegíthetik egy igazán fenntartható fejlődésforma kialakítását. Ez magába kell, hogy foglaljon olyan együttműködést biztosító tevékenységeket, melyek összekötik a politika, a globális termelés és az egyéni viselkedés szféráit.

108


7. Fejezet - A

* Fenntartott fejlesztés: a lehető legjobb eredmények elérése érdekében a folyamat különböző szakaszainak megfigyelése valamint szükség esetén újradefiniálása. * Kormányzás: a különböző szociális komponensek vonatkozásában át kell váltani az adózás hangsúlyáról egy rugalmasabb, részvétel-alapúbb perspektívára * Transzverzalitás: valamennyi szektor intézkedéseibe be kell építeni a fenntarthatóság fogalmát. * Közös célok: közösségen belüli fenntartható fejlődés közös képének támogatása, melyet a kulcsszereplők lehető legnagyobb aránya megoszt. * Partnerség:olyan partnerségi kapcsolatok kiépítése, melynek alapja a köz- és magánszektorok közötti kapcsolatrendszer újfajta megértése és célja a fenntartható fejlődés elősegítéséhez szükséges közös tevékenységek megkönnyítése/alátámasztása. A 21-es napirend kivitelezését úgy tervezték, hogy nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi színterű beavatkozásokra épül. Egyik helyi 21-es napirendű példa: „Gondolkodj Globálisan és Cselekedj Globálisan’. Ez egy részvételt megkövetelő demokratikus folyamat, melyben valamennyi szektor kiveszi a részét a megtervezésben és kivitelezésben egyaránt, valamint megalkotja a környezeti célok létrehozásának folyamatát illetve azokat a feltételeket is, melyek lehetővé teszik, hogy a célok megvalósuljanak, például konszenzus kiépítése, érdeklődés, partnerség, pénzügyi és humán erőforrások. Néhány államban a helyi hatóságok intézkedést tettek a terv helyi megvalósulása érdekében a 21-es Helyi Napirend alapján(mint ahogy ezt a dokumentum 28. fejezetében is javasolják). «Minden egyes helyi hatóság kezdje el a kommunikációját állampolgáraival, helyi szervezeteivel és magán vállalkozásaival és alkalmazza a 21-es Helyi vonatkozású Napirendet» Információ az alábbi weblapon elérhető: http://www.un.org/esa/dsd/agenda21/

eszköztár - http://www.un.org/esa/dsd/index.shtml - ENSZ Millenneumi Fejlesztési Célok, 2010 –es Beszámolót, New York 2010 - Kyoto Jegyzőkönyv a Klímaváltozás Keretegyezményhez -az egyezményt lásd: http:// untreaty.un.org/cod/avl/ha/kpccc/kpccc.html - www.fao.org/mdg - Az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezeteinek weboldala (FAO) az MFC-ről - http://www.ilo.org/mdg - Nemzetközi Munkaszervezetek weboldala az MFC-ről - www.undp.org/mdg/goal7.shtml - UNICEF, A Világ Gyerekeinek Állapota:Gyerekek a Városi Világban, 2012 – letölthető. http://www.unicef.it/doc/3598/figli-delle-citta.htm - Éves Globális Jelentés a gyerekek és az urbanizáció témájára fókuszálva, 2012 - www.wwf.it – az egyik legfontosabb környezetvédelmi szervezet( World Wide Fund for Nature) - www.legambiente.it - Legambiente egy non-profit környezetvédelmi intézmény - Andrea Segre, Luca Falasconi, The Black Book of Italian Waste: Food, Edizioni Ambiente, Milan, 2011

109

B.



7. Fejezet

1. fejlesztési WOrkshOp

feladat: .a fenntartható fejlődés meghatárOzása Ajánlatos ’brainstorming’-gal kezdeni a téma bevezetésére, amiben legyen benne a ’fenntarthatóság’,’fenntartható fejlődés’ és a következő szlogen’ Gondolkodj globálisan, cselekedj globálisan’ A következő legfontosabb ’brainstorming’ szabályokat el kell többször is ismételni, hogy stimuláljuk a kreativitást és a gondolatok kifejezésére ösztönözzük a csoport valamennyi tagját: • bárki szabadon megmondhatja, hogy mit gondol • nincsenek jó vagy rossz válaszok • senki sem kritizálhatja meg a másik személyes véleményét • az ötleteket le kell írni egy lapra

Segédeszköz: egy 2 literes palack víz minden diáknak. Eljárás: Minden diáknak hoznia kell egy 2l-es palackozott vizet az osztályba. Természetesen a palackok meg vannak töltve, és a tanárnak informálnia kell a diákokat, hogy az elkövetkező 24 órában ennyi áll a rendelkezésükre a napi dolgaikhoz(beleértve az otthoni vacsorát, a lefekvés körülményeit és a reggeli felkelés körülményeit) Ugyanakkor vezessenek naplót azokról a problémákról, amelyekbe ütköznek. Történtek kielemzése A workshop végén a diákok megbeszélik tapasztalataikat:képesek voltak arra, hogy kitartson a víz?Sikerült az, hogy ne kelljen beletölteni még vizet?Hogyan reagált a család?Milyen következtetést vontak le a tapasztaltakból? A diákokat szorgalmazni kell arra, hogy írjanak tapasztalataikról a facebookon. Ötletek a tanároknak A diákok részéről nagy erőfeszítést igényel a játék. Fontos , hogy a tanár kíváncsiságot és részt venni akarást stimuláljon.2 ___________________________

A vízzel kapcsolatos bővebb információért kérem nézze meg a 4. rész B) részének Oktatási Feladatok Globális Polgároknak című részét, ‘Osztályban olvasva: Tudtad, hogy...’

2

110


feladat : - napi 2 liter Víz Cél: hogy bepillantást nyújtsunk azokba a nehézségekbe, amivel egy afrikai fiúnak kell szembenézni azáltal, hogy naponta csak 2 liter víz áll rendelkezésére illetve tágabb vonatkozásban annak a megértetése, hogy milyen nehézségekkel néznek azok a szembe, akik ivóvíz és alap tisztálkodási lehetőségek szűkében vannak.


7. Fejezet - B

2. munka a screens dOkumentumOkkal 2.1 szülők, kérem figyeljenek Oda, Veszély Van! képregény – készítette: k. Benjamin (cÔte d’iVOire) cselekmény

S

zülők, figyeljenek oda kérem, veszély van!- az elefántcsontparti karikaturista K. Benjamin nyíltan ábrázolja a csecsemőhalálozás egyik vezető okát Afrikában, részletesen taglalja a 4. célban megfogalmazott problémát a csecsemőhalálozással kapcsolatban, valamint a 4. és a 7. célok közötti kapcsolatot. Adjoua fia megelőzhette volna a maláriát, ha a szülei és közössége nagyobb figyelmet fordítottak volna a környezetükre. A művész azt mutatja be, hogy az állampolgárok nap, mint napi viselkedése hogyan hat saját életükre. Jelen esetben az állampolgárok közvetlenül felelősek a tetteikért és azok következményeiért, és ugyanakkor változásra késztet.

képregény elemzés 1. A képregény a környezet hanyagolásának problémáját mutatja be , különösképp a háztartási hulladék gyenge kezelésmódját a lakóövezetben illetve ennek gyermekegészségre gyakorolt hatását: a moszkitók és malária terjedése, ezáltal felfedve a szegénység különböző dimenziói közötti kapcsolatot. Milyen Millenneumi célok érintettek itt? 2. Hogyan lehetne megoldani a hulladékkezelés ügyét? 3. Az utolsó sorban hogyan mutatja be Fanta a szerző véleményét arra vonatkozólag, hogy ki a felelős azért a környezeti állapotért, amelyben a családja él? Milyen párhuzamokat tudsz vonni saját országodban meglévő helyzetekre vonatkozólag?

111


Egy afrikai faluban egy aggódó anyuka, Adjoua, a szomszédjával beszélget a beteg fiáról. Más gyerekekhez hasonlóan az ő fia is elkapta a maláriát, mint ahogy azt Fanta lánya is(ő az a szomszéd, akiben megbízik). Fanta arra tanítja a beteg gyerekek szüleit, hogy a környezetért tett nagyobb odafigyelés a gyerekek egészségére lesz pozitív hatással. Épp ezért Fanta és a férje nekiláttak, hogy alaposan megtisztítsák az otthonuk körülötti környéket. A gyerek egészsége gyorsan javul a szülők munkájának eredményeképpen, akik minden lehetséges óvintézkedést megtesznek a gyerek egészségének a biztonsága érdekében.


7. Fejezet - B


112


7. Fejezet - B


113


7. Fejezet - B

3.figyelj… hOgy megértsd és cselekedj! kritikus fOgyasztásról szóló tanulmányOk  Lépj fel a Greenpeace weboldalára: www.greenpeace.org. A „what we do” részben részletes információt kaphatunk arról, hogy milyen kampányok folynak most. Van valamilyen a környékeden?  A „what you can do” rész információt nyújt arról, hogy milyen lépéseket tehetnek maguk az állampolgárok annak érdekében, hogy saját maguk minél kisebb mértékben károsítsák környzeteüket  Olvassuk el a a tonhalfogyasztásról szóló kampányt és válaszoljunk az alábbi kérdésekre: mi az ami, minden dobozban el van rejtve? Milyen hatással van a környezetre, ha az egyik vagy másik márkanevet választjuk? Gondolod, hogy a cégek fejlesztenék gyártásrendszerüket fogyasztói nyomás hiányában?  A szupermarketben: írd le és hasonlítsd össze a különböző márkák árait: mit gondolsz, miért kerül többe a környezetileg fenntartható tonhal?  Tudsz bármilyen olyan kezdeményezésről a közösségedben, ami ezekre a témákra igyekszik felhívni a figyelmet? Milyen tevékenységeket hajtanak végre?

csOpOrtmunka:a józan gOndOlkOdás tudatOsítása A társadalom komoly kihívás előtt áll: feldolgozni az emberek hulladékait, ami nagyrészt csomagolásból áll. Emiatt rendkívül fontos, hogy elkezdjünk kevesebb szemetet gyártani.  Mennyi csomagolásból eredő hulladékod van naponta? Gondoljunk arra, hogy mennyi terméknek van hasztalan csomagolása. Mi a véleményed erről? Vitasd meg osztálytársaiddal! Az olasz hulladék fekete könyvéből: Élelem Andrea Segrè and Luca Falasconi, Edizioni Ambiente készítésében, Milanó, 2011.

114

“

“

Több mint 12milliárd euró értékű élelem landol a szemetesben. Ez egyenértékű egy olyan méretű ország táplálásával, mint Olaszország. Minden elfogyasztott alma vagy cukkini ugyanolyan mennyisége ott rothad a termőföldön. Ennek környezeti következményi súlyosak. A rothadó zöldség és gyümölcs több mint 8 millió kg-nyi CO2 –t bocsát ki a levegőbe, 73millió köbméter vizet fogyaszt és ennek megfelelő 400 millió négyzetméternyi földet használ.


4.lássunk neki a munkának!

“

7. Fejezet - B

Az USA-ban gyártott élelmiszer 40 %-á t kidobják. Svédországban átlagosan egy háztartásban a megvásárolt élelem 25%-át dobják ki. Olaszországban mielőtt a tányérra kerülne annyi élelem pazarlódik el, hogy az ország lakosságának ¾-t elláthatnák egy teljes évre belőle azaz 44,472,914 lakost. Az élelmiszer kérdését nem tették eddig fontolás tárgyává, vagy nem készült tanulmány illetve dokumentáció róla sok éven át. Csak mostanában a globális gazdasági válság kapcsán kezdődött a figyelem ráirányulni.

“


Napi szinten számos lépést lehetne tenni: a szokások olyan irányú megváltoztatásával, hogy egyre kevesebb szilárd vagy folyékony hulladék kerüljön ki szemétként, beleértve azt is, hogy kevessebb csomagolást igénylő terméket vásároljunk, olyan terméket használjunk, ami újrahasználható csomagolású és kerüljük az eldobható termékeket.

2. feladat Az osztály ún. ’kreatív találkozót ’tart , hogy szlogeneket találjanak ki a hulladék ellen(hulladék csökkentésére)(ez lehet rímelő, rímnélküli, humoros, kifejező stb.) Ezeket megint csak a diákok facebookra kitehetik és készíthetnek rajta elérhetőségeket különböző cikkekhez, képekhez, főbb szervezetek kampányaihoz stb. A cél, hogy minél többen like-olják.

115


1. feladat Megkérjük az osztályt, hogy készítsenek az iskolában felmérést, majd egy listát arról, hogy milyen lépéseket lehetne tenni a fenntartható fejlődés támogatása érdekében:  az iskola részéről  az osztályok részéről  az egyének részéről(tanárok, diákok, egyéb személyzet) Az eredményt aztán kifüggesztik az iskolai hirdetőtáblára illetve weboldalra.


7. Fejezet - B

munkalap. mi a szlogen? A szlogen egy rövid kifejezés, ami kreatívan kifejezi a kulcsfogalmat, ami egy terméket megkülönböztet a versenytársakétól. Azonban az igazi siker abban rejlik, hogy megragad a fogyasztó fejében, aki aztán tudattalanul használja és ismételgeti. Egy ilyen szlogen kitalálásához érdemes végiggondolni az alábbi javaslatokat: 1. Rövid mondat legyen (maximum 5/8 szó)! 2. Könnyen megjegyezhető legyen! 3. Mosolyt csaljon azok arcára, akik olvassák! 4. Egyszerű szavak, gyakori kifejezések legyenek benne! 5. Egyértelműen utaljon a fogalomra/koncepcióra! 6. Rímeljen és legyen benne szójáték! 7. Legyen kreatív!

116


Ahhoz, hogy meggyőző legyen egy szlogennek meg kell felelni valamennyi előbb említett kritériumnak egyetlen mondatban. Íme néhány nem-kereskedelmi példa: • Fektess az egészségbe és építs egy biztonságosabb jövőt! (WHO) • Egy olyan jövőért, ahol az emberek és a természet terem (WWF) •Jobb városok. Jobb életek (Amnesty International) • “Ne a szerencsédet teszteld, teszteld a jövődet!” (Staying Alive Campaign) • Először is emberek vagyunk. Másodszor különbözőek. (British Council - Bulgaria) •A menekülteknek van okuk futni. Nekünk milyen okunk van üldözni őket? (British Council - Bulgaria)

8. Fejezet - B

8. Cél

„A fejlődés érdekében egy globális partnerség kialakítása” 8.A) Egy olyan kereskedelmi és pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, ami nyitott, szabályalapú, kiszámítható, non-diszkriminatív. Ehhez nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt szükség van egy jó irányítási, fejlesztési és szegénység-csökkentési elkötelezettségre. 8.B) A legkevésbé fejlett országok speciális igényeinek megszólítása. Ez magába foglalja a vámtarifa és kvótamentes elérhetőséget a legkevésbé fejlett országok exportjaira vonatkozóan,valamint adósságcsökkentő segély a súlyosan eladósodott országok számára, a hivatalos kétoldalú segély eltörlése, illetve a szegénységcsökkentésre elkötelezett országok nagyvonalúbb hivatalos fejlesztési támogatása. 8.C) A földdel elzárt fejlődő országok és szigetállamok speciális igényeire való odafigyelés (A Kissziget Fejlődő Államok Fenntartható Fejlődése-ért indított program és Közgyűlés 22 s részes speciális szekciójának eredményei). 8.D) Nemzeti és nemzetközi intézkedéseken keresztül átfogóan foglalkozni a fejlődő országok adósságproblémáival, hogy hosszú távon lehessen biztosítani az adósság fenntarthatóságát. 8.E) Gyógyszergyártó cégekkel együttműködve a megfizethető lényeges gyógyszerek elérhetőségének a biztosítása a fejlődő országokban. 8.F) A magánszektorral együttműködve az új technológiák előnyeit elérhetővé tenni (különösen az információ és kommunikáció területein). Hivatalos Fejlesztési Segítség(Official development assistance) (ODA) 8.1) Nettó ODA, teljes és a legkevésbé fejlett országoknak a OECD/DAC donorok bruttó nemzeti jövedelmének százalékaként. 8.2) Az OECD/DAC donorok teljes kétoldalú, szektorálisan kiutalható ODA aránya az alap szociális ellátásokra(alapfokú oktatás,alap egészségügyi ellátás, táplálkozás, biztonságos ivóvíz és tisztálkodási lehetőségek) 8.3) Az OECD/DAC donorok olyan kétoldalú hivatalos fejlesztési támogatásának az aránya, ami 8.4) A földterülettel elzárt fejlődő országokban a bruttó nemzeti jövedelem mértéke alapján megkapott fejlesztési támogatás. 8.5) A fejlődő kissziget államokban a bruttó nemzetei jövedelem alapján megkapott fejlesztési támogatás.

117

Piaci elérhetőség 8.6) A fejlődő és legkevésbé fejlett országokból érkező összimport aránya(érték szerint és fegyvereket kivéve) , vámmentesen elfogadva. 8.7) A fejlett országok által kivetett átlagtarifák a fejlődő országokból érkező mezőgazdasági termékekre, ruházatra , textilipari termékre. 8.8) Mezőgazdasági támogatás felbecslése az OECD országok részére a bruttó hazai termékük százalékaként. 8.9) A kereskedelmi kapacitás építésének segítésére biztosított ODA arány. Adósság fenntarthatósága 8.10) Az olyan országok össz-száma, akik elérték a HIPC döntéspontjaikat, illetve azoknak a száma, akik elérték a HIPC teljesítési pontjaikat(halmozódó). 8.11) A HIPC és MDRI Kezdeményezések adósságsegélye. 8.12) Áru és szolgáltatások exportszázalékaként adósságkezelő szolgáltatás. A 8.E fejlődésének megfigyeléséhez használt mutatók 8.13) Az olyan lakosság aránya, akik számára elérhető a megfizethető fontosabb gyógyszer fenntartható rendszerességgel /alapon. F fejlődésének megfigyeléséhez használt mutatók 8.14) 100 lakosra jutó vezetékes telefonvonal. 8.15) 100 főre jutó mobiltelefonos előfizetés. 8.16) 100 főre jutó internet használó.

OKTATÁSI CÉLOK - Vizsgáljuk meg az északi és déli félteke viszonyát, a feltételeket és körülményeket, amelyek ilyen egyenlőtlenségekhez vezettek és mit lehet tenni annak érdekében, hogy felhívjuk rá a figyelmet. - A ‘helyi’ és a ‘globális’ közötti kapcsolatok tudatosítása. - A nemzetközi kereskedelem, külföldi adósság és a hivatalos támogatási segítség dinamikájának tudatosítása. Kulcsfogalmak - Nemzetközi kereskedelem - Külföldi adósságok - Hivatalos Fejlesztési Segítség (ODA)

118

A.

Screens. A Millenneumi Fejlesztési Célok déli szemmel Részletes információk és

instrukciók a tanárok/előadók számára

1. Tananyag 1.1 Bevezetés

A

nnak ellenére, hogy az utolsó célról van szó, ez a 8. felöleli valamennyi célt: egy igazi, fejlődés érdekében kialakított globális partnerség nélkül, nem lesz kivitelezhető ez első 7 cél. Valójában mit is jelent a ‘fejlődés érdekében kialakított globális partnerség’? Maga után vonja azt, hogy szükséges azt biztosítani, hogy valamennyi ország, gazdag és szegény egyaránt aktívan vegyen részt sajátos felelősségük teljesítésében. Mivel az állam nem egymástól elszigetelten léteznek, hanem gazdaságilag, politikailag és szociális tekintetben igenis függnek egymástól, fontos, hogy együtt cselekedjenek a 8 MFC elérése érdekében. Nehéz azt elképzelni, hogy a legszegényebb országok elérjék az első hét célt, anélkül, hogy a fejlett országok ne tennék meg az olyan szükséges politikai változtatásokat, melyek lehetővé tennék azok elérését. A globális partnerség emiatt a következőkre utal: egy nyitott, szabályokon alapuló kereskedelmi és pénzügyi rendszerre , továbbá nagyobb szintű segélynyújtásra a szegénység-csökkentésre elkötelezett országok számára, valamint a fejlődő országok adósságainak eltörlésére. Milyen fejlődés történt az elmúlt 12 évben, mióta aláírták a Millenneumi Nyilatkozatot?A 2010-es ENSZ beszámoló szerint a fejlesztés támogatás összege 119.6 milliárd USA dollár volt, ami a fejlett országok nemzeti jövedelmének 0.31%-át jelenti. A pénzügyi válság jelentős csökkentést eredményezett az ENSZ tagállamok által nyújtott hivatalos fejlesztési segítség(ODA) szintjében: kicsivel elmaradva a 2005-ös G8-ak Gleneagles Csúcstalálkozóján kitűzött 20milliárdtól, és messze a 2010-re kitűzött GDP 0.7%-tól. Egy igazságosabb kereskedelmi rendszer (8.A és 8.B) is még kialakulóban van. A fejlett országok még mindig használnak olyan speciális támogatásokat, amelyek megvédik a saját mezőgazdasági termékeiket, kereskedelmi akadályok továbbra is gátolják a fejlődő országokból érkező termékek importját, azaz megakadályozzák, hogy bármilyen fejlesztés történjen a rendszerben. A fejlődő országokra vonatkozó elérhető adat további riasztó képet ad adóssághelyzetüket illetően. 1.2 Nemzetközi kereskedelem és a csere egyenlőtlen fogalmai

A

nemzetközi kereskedelem pénzügyi tranzakción alapuló, országok közötti tőke, áru és szolgáltatások cseréjére utal. A pénz, fegyver, gyógyszer stb. nemzetközi áramlása, ami gyakran a fejlődő és iparosodott országok között zajlik, nem tartoznak bele ebbe a fogalomba, annak ellenére, hogy valamennyi országban jelentős gazdasági hatással bírnak. Azonban a gazdag és szegény országok nem egyenlő partnerként vesznek részt, ami annak is köszönhető, hogy a fejlődő országok nagyon gyenge alkupozícióban vannak a nemzetközi piacon. Korlátozott számú hazai piacaik vannak, korlátozott mennyiségű árut és szolgáltatást tudnak értékesíteni, nagy mértékben függnek a nyersanyagok exportjától, ami ami Afrikára vonatkozóan 90%-ot, Latin-Amerikára vonatkozóan 65%-ot jelent. Az alapárucikkek ára drasztikusan csökkent az 1980-as években és ez hozzájárult ezen árucikkek piaci

119

8. Fejezet


8. Fejezet - A

értékének hosszú távú hanyatlásához. Ez részben köszönhető a globális igényben jelentkező csökkenésnek és másrészről pedig annak, hogy hirtelen igény lett arra, hogy az országok fizessék vissza adósságaikat. Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű külföldi csereforgalmat generáljanak, rákényszerültek, hogy az exportra szánt termelést fokozzák, ami növekvő versenyhez vezetett a szerződéses piachelyeken. A helyzet az igazságtalan kereskedelem rendszerével csak rosszabbodott. A világ népességének legszegényebb 20%-a a kereskedelmi banki kölcsönök 0.2%-át teszik ki, a befektetések 1.3%-át, a világkereskedelem 1%-át és a világjövedelem 1.4%-át. A globális kereskedelemben a Szub-Szaharai Afrika által kivett rész a negyedére zsugorodott 1960-ra. A fejlődő országok piacgyengesége abból is látszik, hogy képtelenek odavonzani jelentősebb mértékű, közvetlen külföldi tőkebefektetést. A befektetők az iparosodott országokban többet kapnak vissza, a külföldi direkt befektetés 83%-ával, ezért inkább ezeket választják. Továbbá éves szinten a fejlődő országokba történő invesztálás 68%a csupán 9 országot érintett Latin-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-kelet Ázsiában, és még a fejlődő országok állampolgárai is az iparosodott országokba fektetnek be, ami tovább fokozza a pénzforrások szegény országokból a gazdagokba való áramlását.

1.3 Külföldi adósságok

K

özgazdasági fogalomként a külső adósság egy ország magán- és közadósságának azon része, amivel egy vagy több ország magánhitelezőinek, kormányának vagy közhatósági intézménynek tartoznak. Ma a déli államokban fennálló szegénység és alulfejlettség egyik fő okozójaként a déli országok adósságállományát tartják, mellyel az úgynevezett globális Északnak tartoznak. A kezdetektől a hitelező országok, a Világbank és a nemzetközi Monetáris Alap (IMF) megkövetelte a kölcsön felvevőktől, hogy fogadjanak el egy sorozat Struktúra Módosító Programot, melynek a költségét túlnyomórészt az adós ország népessége viselt - és különösképpen a legsebezhetőbb szegmens –a csökkenő jövedelem, magasabb adók és tarifák, csökkenő fogyasztás és szociális kiadások csökkentésének formájában. A következő ábra azt mutatja be, hogy miként halmozódik fel az adósság az egész délre vonatkozóan és , hogy miként lesz ez ördögi kör: Egy ország pénzügyi kölcsönt kér ↓ kamatot kell fizetni és a kölcsönkért összeget részletekben vissza kell fizetni a megadott határidőre ↓ Képtelen visszafizetni a kölcsönt a magas kamatoknak és a piac működésének köszönhetően ↓ Ha egy ország nem tudja fizetni a kamatot, akkor ezt hozzáadják a kezdeti adóssághoz, ami ezáltal tovább növekszik ↓ Az ország kiteszi magát újabb adósságnak, hogy a részleteket fizetni tudja

1996-ban a Világbank és az IMF elindított egy Adósságkezelő Kezdeményezést a Súlyosan Eladósodott Szegény Országok(HIPC) számára: egy sorozat olyan intézkedés, mely a

120


8. Fejezet - A

legszegényebb 41 ország adósságát fenntarthatóvá kívánja tenni úgy, hogy csökkenti az adósságukat(6 évi, vizsgálat alatti jó vezetést követően). Mégis a kezdeményezés lassúnak és hatékonyatlannak bizonyult az adósságkérdés megoldását illetően. adósság eltörlésére irányuló kampányok Az utóbbi években rengeteg társulás, nonprofit szervezet és más résztvevő kérte a legszegényebb országok adósságának eltörlését. Sok állam el is kötelezte magát (G7, Cologne, 1999). De miért kellene ezt az adósságot eltörölni? Mert a valóságban ezt az adósságot már visszafizették és mert, amit „gyűlöletes adósságnak „hívnak, ami valójában az elnyomó rezsimek által felhalmozott adósság, a terméketlen intézkedések és programok finanszírozására , illetve amit a legtöbb esetben a diktátorok zsebeinek kibélelésére használtak, hogy fegyverzetet vásárolhassanak vagy háborút valamint katonai elnyomást finanszírozzanak. Az adósság eltörlése azonban lehetővé tette, hogy ezeket a pénzügyi forrásokat az oktatásba(40%) vagy egészségügybe(25%) invesztálják. Az adósság eltörlése tehát csak akkor produktív, ha szociális fejlesztési intézkedések kísérik.

1.4 hiVatalOs fejlesztési segítség (Oda)

A

“

“

Az olyan támogatást szorgalmazzuk, ami segít legyőzni a támogatás szükségességét, azonban soha ne feledjük el, hogy általában véve a külföldi segítség és támogatás semmi egyebet nem ért el, mint szervezetlenséget és az afrikai emberek további rabigába döntését. Itt állunk megfosztva a felelősségérzetünktől a saját magunk gazdasági, politikai és kulturális területei miatt. (Thomas Sankara (1949-1987),ENSZ naggyűlésén, 1984. október 4.)

Hivatalos Fejlesztési Segítség (ODA) egyike a fejlődő országoknak nyújtott segítségtípusnak. Főleg gazdasági természetű hozzájárulásokból áll és olyan országoknak, közösségeknek nyújtják, ahol speciális fejlesztési célokat kell elérni a fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedés érdekében. Az 1970-es években az iparosodott országok elkötelezték magukat , hogy a GNP-jük(bruttó nemzeti termék) 0.7%-át kijelölik az ODA-nak. Ma csupán Luxemburg, Norvégia, Svédország, Dánia és Hollandia teljesíti illetve lépi túl ezt az elkötelezettséget. A többi OECD ország, beleértve Olaszországot is, vagy nem tudták biztosítani a vállalt szintet, vagy olyan elemeket vettek bele a kalkulációikba, amelyek nem tesznek ki egy hathatós átutalást a fejlődő országok számára. Miért szükséges a fejlődés érdekében ez a hivatalos fejlesztési támogatás? A XIX. századon át és a XX. század elején az európai államok(köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Spanyolország,Portugália, és kisebb mértékben Belgium, Olaszország és Németország) a déli félteke egészére vonatkozó katonai műveletekkel voltak elfoglalva, túlnyomórészt a kolóniák gazdasági erőforrásainak kizsákmányolása érdekében(beleértve az ásványokat, mezőgazdasági terményeket és rabszolgákat) illetve a fölösleggyártás kérdésének a megoldása miatt. A 2. világháború után az újonnan függetlenné vált korábbi kolóniák a gazdasági növekedés serkentésének a feladatával álltak szembe és a tőke , valamint a szakmai személyzet hiá-

121


8. Fejezet - A

nyában arra kényszerültek, hogy a fejlett világ segítségét keressék, különösképp a korábbi gyarmatosítókét. Ez lehetővé tette, hogy egy új formájú gazdasági alárendeltség alakuljon ki, amit ’neokolonizációnak’ hívunk, ahol a gazdag országok alacsony költségű nyersanyagot importálnak a szegény országból és sokkal magasabb áron exportálják a végterméket , ezáltal ’igazságtalan kereskedelmet’ örökítve. Napjainkban a hivatalos fejlesztési támogatást számos kritika éri, azzal vádolják, hogy a korrupt kormányzás támogatója és, hogy a fejlődő országok iparosodott országoktól való függését megörökíti és, hogy elfojtja nemzeti megtakarítás és gazdasági kezdeményezések lehetőségét. Az élelmiszerbiztonság problémáját például, amikor egy nagymértékű élelmiszer átutaláson keresztül megközelítették, nemcsak azt eredményezte, hogy késett a befogadó ország gazdaságának strukturális reformja, hanem a helyi piacok árai is komoly torzuláson estek át, mellyel a függőség kialakult és a helyi gazdaság hanyatlott. Egyértelmű emiatt, hogy egy szükség rövidtávú kielégítése negatív hatású lehet közép- és hosszú távra nézve az érintett régiókon. Fontos azt elkerülni, hogy elszigetelten tekintsük a segély szerepét, mivel fennáll annak a kockázata, hogy alulbecsüljük a kedvezményezett országok belső dinamikáját, külpolitikai választási lehetőségeiket és más pénzügyi áramlások szerepét. Végül fontos észben tartani, hogy az 1980-as évek végéig a segítség csak külpolitikai eszköz volt és arra használták, hogy legyőzzék a nemzetközi vitákat a szegénység kezelése helyett. A több mint 20 évvel ezelőtti igazságos kereskedelem mozgalma ’Trade not Aid’ azaz A ’Kereskedelem nem Segítség’ elnevezés emiatt nem egybeesés.

1.5 A fejlődésről kialakított Európai Konszenzus

A

z EU a világ legfőbb fejlesztés segítő donora, a globális összes mintegy 55%-át adja. Ennek hatékonyságát együttműködésre és harmonizációra irányuló intenzív erőfeszítések fejlesztésével lehet és kell javítani. 2005. december 5-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és Tanács elnökei aláírták az EU fejlesztés politikájának új nyilatkozatát. Az Európai Megegyezés mintegy 50 éves együttműködés után először meghatározta a közös elvek olyan keretét, melynek értelmében a kiegészítés

fokozásának céljával köteles az EU és valamennyi tagállama fejlesztési politikájukat kivitelezni. Azt jelentették ki, hogy a fejlesztési együttműködésnek olyan próbálkozásokra kell fókuszálni, ami elősegíti a 2015-re kitűzött Millenneumi Fejlesztési Célok teljesítését. A segélyező intézkedések tekintetében a dokumentum elkötelezte az EU-t az ’integráció’ megközelítésének megerősítésére, mely a következőkre vonatkozik: demokrácia,megfelelő kormányzás, emberi jogok, a gyerekek és bennszülött népek jogai, nemi egyenlőség, környezeti fenntarthatóság, HIV/AIDS elleni küzdelem. Azt is hangsúlyozta, hogy a segítség formáját minden egyes ország speciális igényeihez és helyzetéhez kell igazítani, amennyire lehet fókuszálva a teljesítményre és haladásmutatókra épülő költségvetési támogatásra. 1.6 A Monterrey Konferencia, 2002

A

Monterrey Konferenciát 2002. március18-22. között tartották és mintegy 60 államés kormányfő volt jelen Észak- és Dél-Amerikából valamint a Közgyűlés Elnöke, az ENSZ Titkára, és a Világbank, az IMF és WTO vezetői. A konferencia a ’Monterrey

122


8. Fejezet - A

Egyezményhez” vezetett , amely egy nemzeti és nemzetközi szinteken adoptálandó intézkedéseket létrehozó dokumentum, mely garantálni kívánja a szegény országokban élő emberek elfogadható életszínvonalát. Különös hangsúlyt fektetett a pénzügyi források részletezésére, ami nagyban hozzájárul az MFC-k eléréséhez: *a fejlődő országok nemzeti színterű gazdasági erőforrásai; * külföldi direkt befektetés és más privát tőkeáramlások; * nemzetközi kereskedelem; * hivatalos fejlesztési segítség; * adócsökkentés; *a finanszírozás innovatív formája beleértve az olasz kormány által 2003-ban bevezett ’adófelajánlást”.1 A kormány-és államfők hangsúlyozták, hogy újfajta kapcsolatot kell kialakítani a szegény és gazdag országok között, mely alapján a gazdagabbak nagyobb pénzügyi támogatást biztosítanak a szegényebbek segítésére, továbbá olyan intézkedéseket vezetnek be, mellyel megnyitják piacaikat , kötelesek nemzeti szintű strukturális fiskális és adminisztratív reformokat végrehajtani azzal a céllal, hogy építsék a makro-és mikrogazdasági menedzsment kapacitást, elősegítve ezzel a hazai megtakarítást és a szociális valamint gazdasági fejlődéshez szükséges külföldi tőke beáramlását is biztosítják. A szegény országok emiatt rendbe kell, hogy rakják pénzügyeiket és olyan intézkedéseket kell bevezetniük, mellyel felvehetik a küzdelmet a korrupció ellen, elősegíthetik az átláthatóságot a politikai, adminisztratív, fiskális és gazdasági ügyekben.. Továbbá hangsúlyt kapott az is, hogy ezeknek az országoknak sokfajta intézkedést kell vállalniuk, különösen a hazai erőforrások mobilizálását illetően, a nemzeti szintű racionális makrogazdasági intézkedések kivitelezésében, s mindeközben tiszteletben tartani, hogy szükséges a költségvetési intézkedések fenntarthatóságának garantálni, azáltal, hogy biztosítják a pénzügyi és adminisztráció korrektségét és úgy szervezik újra a közkiadást, hogy nem ártanak a termelői magánbefektetéseknek.

eszköztár - www.wto.org – Világ Kereskedelmi Szervezet - Www.worldbank.org - Világbank - ENSZ, Millenneumi Fejlesztési Célok beszámolója, 2010, www.un.org - www.cooperazioneallosviluppo.esteri.it, Olasz Fejlesztési Együttműködés - www.actionaid.it – A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó Független Nemzetközi Szervezet - www.oxfamitalia.org - Oxfam egy olyan szervezetek nemzetközi konföderációja, melyek humanitáriánus segítségnyújtással és fejlesztési projektekkel foglalkoznak - http://www.altromercato.it – A világ különböző értékesítési pontjainak konzorcuima, mely elkötelezettséget vállalt a fair-kereskedelmi gyakorlatok elősegítésében és kivitelezésében - www.ongitaliane.it - http://ec.europa.eu/europeaid/index_it.htm ___________________________

Ez az ÁFÁn kívüli1%-os adókijelölést jelenti, melyet szociális kezdeményezésekre lehet fordítani: 19.1cikkely:”Bármilyen fogyasztó, aki50 euró vagy afeletti összegben terméket vásárol és ezt olyan kereskedelmi tranzakción keresztül teszi meg, mely egyezményben van valamilyen etikai tevékenységgel foglakozó társulással vagy szervezettel, joga van kiválasztani, hogy a vásárolt termékek összegéhez tartózó 1% -os adóérték melyik szervezethez jusson. “

1

123

B.



8. Fejezet

1. fejlesztési WOrkshOp 1. feladat:egy nap az ensz közgyŰlésén Cél: olyan komplex nemzetközi szervezetek munkájának tudatosítása, mint az ENSZ Szükséges készségek: annak a képessége, hogy mások nézőpontját megértsük és közvetítsük. Idő: 1 – 2óra (a diákok számától függően) Előkészület A tanár minden diákot kijelöl valamilyen nemzet képviselőjeként és két csoportot alakít ki: az egyik a fejlődő országokat képviseli, a másik a gazdag országokat. Ez az ENSZ közgyűlés modelljét fogja adni.

Ötletek a tanároknak Ez a játék egyet- nem-értésekhez és bizonyos szintű káoszhoz vezethet. Emiatt fontos, hogy a tanár kontrol alatt tudja tartani a diákokat, biztosítja, hogy mindenki szóhoz juthat és, hogy az idő korlátozott. Szükséges lesz továbbá összefoglalni az elhangzott, építő gondolatokat. 2. feladat: Találd ki az árát! Cél:Annak a tudatosítása, hogy miként hatnak a nemzetközi kereskedelmi szabályozások az érintett nemzetek gazdaságára és életére. Valamint a minket körbevevő árucikkekkel kapcsolatos kérdések tudatosítása. A feladat célja:A délen előállított termék kiskereskedői árának meghatározása , az árat meghatározó elemek kitalálgatásával(munkaköltség, szállítás, reklám stb.) Eljárás: Mutassunk a diákoknak néhány vásárolható terméket ( pl. banán, edzőcipő, kakaó ) majd kérjük meg őket, hogy azonosítsák be bolti áraikat. Miután meghatározták az árat, kérjük meg őket, hogy sorolják fel azokat az összetevőket, amelyek megalkotják ezt az árat.

124


Eljárás Miután minden diák megkapta feladatát(nemzetképviselet), a tanár megkéri őket, hogy a napirend 3 pontjához kapcsolódóan fogalmazzanak néhány közös kötelezettségvállalást. 1. A legszegényebb országokban az adósság eltörlése 2. A fejlődő országoknak nyújtott hivatalos fejlesztési segítség mértékének növelése: a GDP 0.7%-áról 0.8%-ára 3. Igazságosabb kereskedelemért tett javaslatok (alternatívaképpen: ha a diákok nagy számban vannak jelen , a napirend pontjai csökkenthetők) Bizonyos idő áll a diákok rendelkezésére(max.10 perc), hogy gondolkodjanak el a 3 ponton, mielőtt a vita megkezdődik. Minden diáknak be kell mutatnia állásfoglalását és meg is kell magyaráznia, és ezt követően valamennyi diák reagálhat erre. A vita végén a nemzeteknek szavazniuk kell.


8. Fejezet - B

- az ár milyen százaléka megy a boltnak? - az ár milyen százaléka megy a nagykereskedőnek? - az ár milyen százaléka megy a szállítóknak? - az ár milyen százaléka megy az árut csomagolóknak? - az ár milyen százaléka megy az előállítóknak? Aztán mutassuk be minden részegység költségét. Példa: Egy banán A termelés és marketing különböző szakaszain a banán számos kézen megy keresztül. A’banánláncolat’ legalább 6 részből áll és a nyereséget ennek megfelelően osztják el. Például egy ecuadori kicsi ültetvényen termelt banán ára a következőképpen alakul: * az ültetvényen dolgozónak : 1% *az ültetvény tulajdonosának: 3% * Exportőr: 10% * Szállító: 15% * Adók és engedélyek: 23% * Importőr: 8% * Supermarket: 40% Forrás: http://equonline.com/le-banane/5-costo-di-una-banana/

Ötletek a tanároknak A játék megkezdése előtt a tanár elmondja a diákoknak, hogy mi a termékek átlagára a szupermarketekben, majd megadja az előbbiekben megadott százalékokat , hogy osszák fel az árat a különböző összetevőkre. Alternatívaképpen lehet úgy is, hogy megadunk egy körülbelüli árat(mondjuk 10€) és megkérjük őket, hogy azonosítsák be ők a százalékokat az összetevők alapján. Részletes információ - utazás banánokkal A banán benne van az 5 olyan termékben, amivel legintenzívebben kereskednek a világon…de milyen áron? Mi történik vele utazása folyamán, míg az ültetvényekről az asztalunkig eljut? A banán 0.20€-ba kerül a piacon. Hogyan lehetséges az, hogy a több ezer mérföldnyire termesztett trópusi növény ilyen olcsó?

125


Példa:kakaó A kakaóbab árát a londoni és New York-i nemzetközi tőzsdén határozzák meg, ahol a a kereskedők primér árucikkeket vesznek. A 4 legnagyobb kereskedői vállalat (the British Ed & F Man Cocoa, the French Gepro and Tuoton, and the American Fimat) gyakran a globális piac több mint 10%-át birtokolják és azáltal, hogy a vásárlást megelőzően nagy mennyiségű terméket engednek a piacra, képesek azt alacsony áron megvenni, ami után hagyják, hogy addig emelkedjenek az árak, hogy az számukra profithozó szerződést jelentsen azokkal a multinacionális cégekkel, melyek legyártják azokat. A kakaó értékesítésénél a kereskedők mintegy 70%-ot kapnak, míg az előállítók mindössze 5%-ot. Forrás: www.incontrofraipopoli.it


8. Fejezet - B

1993 látta az úgynevezett , ’banánháború’ kezdetét annak ellenére, hogy eredete 1975-re nyúlik vissza, amikor aláírták az első Lomé Egyezményt, ami az EU és a korábban európai gyarmatok(Afrikában, a Karib szigeteken és a Csendes óceánon)(APC) kereskedelmi viszonyait szabályozta.

Ez az egyezmény garantálta a preferált piacelérhetőséget (adómentes importkvóták létrehozásával) az itt előállított banán számára, melynek egyébként az ára sokkal alacsonyabb, mint a Latin-Amerikában termelt „dollár banán”, és amit a nagy multik árulnak. A konfliktus 1993-ban kezdődött, amikor az Európai Közösség jóváhagyta a 404/93 szabályozást, melynek célja a tagállamok banánkereskedésének harmonizálása volt , valamint lehetővé tette, hogy az APC országai exportáljanak Európába. Ez az európai szabályozás a nagy multinacionális cégek tiltakozását váltotta ki(beleértve Chiquita, Dole és Del Monte), amelyek egyedül képesek a világpiac 50%-t kontrol alatt tartani. Az USA, ahol ennek a 3 nagy cégnek a központja található is támadta a védekező Európát. Értékesítés terén a termelő országok nyereségei csekélynek tűnnek a három nagy cég profitjával összehasonlítva. A banánexportból származó jövedék az összes ACP országra vetítve mindössze 10%-a a Chiquita összértékesítésének és csupán 4%-a, ha a 3 banán céget összerakjuk.

- Egy másik kiút, az igazságos/fair kereskedelemről rajz http://www.youtube.com/wat ch?v=zO0txP1RtLo&feature=related - The Fair-trade Banana, Altromercato által készített videofelvétel a fair-kereskedelmű banánokról http://www.youtube.com/watch?v=pNUWxoGIwrY - 16 év után az EU megadja magát, Vége a banánháborúnak, Republica, 19 November 2009 - Megfertőzött szüret, gyermekmunka és egyéb akadályok az Ecuadori banánültetvényeken Emberi Jogok Megfigyelése (április 25, 2002) http://www.hrw.org/reports/2002/04/25/tainted-harvest

126


Javasolt linkek:


8. Fejezet - B

2. munka a screens dOkumentumOkkal 2.1 eldOret-et elhagyni - alfred muchilWa (kenya) képregénye cselekmény

A

kenyai Alfred Muchilwa karikatúrista története a 8. céllal kapcsolatos fontos témákat vitat, különös hangsúlyt fektetve az északi fehér emberek és az afrikai emberek ‘közös’ együttműködésének fontosságára, mellyel a gazdasági fejlődés kifejezetten afrikai modelljét alkothatják meg, szemben a külföldi elvek által vezérelt mintával. A szerző megkérdőjelezi, azt ahogyan Afrikát és az afrikaiakat ábrázolják a médiában és különösen filmben, mivel a gyerekek nem képesek saját autonómiájukat felhasználni. Leaving Eldoret(Eldoret-et elhagyni) a kenyai 2007-2008-as válság idején készült film gyártását írja le. Amikor a “fehér” rendező megkérdezi a kenyai szerkesztőt a filmmel kapcsolatos véleményéről, a történetet másfajta szempontból magyarázza. A rendező rájön, hogy a fehér emberek Afrikáról alkotott nézete, ami megjelenik a filmben, az eléggé pesszimista és olyan gyerekekként festi le az afrikai embereket, mint akik képtelenek békében élni, vagy nem képesek a fehér emberek nélkül gazdaságot építeni

képregény elemzés

2. Miért kritizálja a film vágója a rendezőt? Mi a két különböző nézőpont? Milyen képek mutatják be Afrika nyugati nézőpontját? A képregény egy szóban összegzi az Afrikáról kialakított pesszimista nyugati meglátást, mi ez az egy szó? 3. Mit lát a rendező az ablakon keresztül az utolsó jelenetben? Jellemezd a jelenetet és az interneten keress képeket a kenyai fővárosról!

2.2 egy a millióBól –képregény, készítette: dWa (madagaszkár) cselekmény

E

zt a rajzot egy madagaszkári művész, Dwa készítette a gazdasági világválság és annak drámai kihatásait illetően, a már amúgy is szegénység-sújtotta országokra vonatkoztatva. A fejlesztés érdekében a globális közösség kialakításának lehetősége (8.cél) az egyetlen halvány reményét adja az ilyen horderejű helyzetekkel küszködő országoknak. Ezen a rajzon Dwa a válság sötét oldalát mutatja és egy olyan családot ábrázol, ahol a férfi elveszíti munkáját és kétségbe esik a saját illetve a már amúgy is feldúlt országa jövőjét illetően.

127


1. Az első két oldal egy film bizonyos jeleneteit ábrázolja. Miről szól a film és milyen történelmi eseményre utal?


8. Fejezet - B


128


8. Fejezet - B


129


8. Fejezet - B


130


8. Fejezet - B


131


8. Fejezet - B

képregény elemzés 1. A főszereplőnek ez nem egy megszokott nap. Mi történik? 2. Milyen problémával találkoznak a gyár előtt és utcán álló emberek?(utolsó kép) 3. Milyen opciókat javasol a szerző a probléma megoldására? Mit ért a ’ a fejlődés érdekében kialakított globális partnerség’ alatt? Soroljuk fel azokat a globális szereplőket, akik osztják ezt a felelősséget? 4. Soroljuk fel a globalizáció legalább 3 pozitív és negatív szempontját? 5. A CIA weboldalán ‘World Factbook’ rész(Ténykönyv) https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html olyan adatbázist tartalmaz, ami bemutatja a világ valamennyi országának gazdasági és szociális fejlődését, és lehetővé teszi, hogy a különböző országok helyzete összehasonlítható legyen. Hasonlítsuk össze Madagaszkár helyzetét(ahol a történet játszódik) saját országunkéval. A gazdasági (Economy) részben össze lehet hasonlítani Madagaszkár GDP 1 főre jutó összeg a sajátunkkal. Az „Emberek és Társadalom’(people and society) részben pedig a születéskor várható élettartam mértékét lehet összehasonlítani.

 Tudod, hogy mi az a Világbank és Nemzetközi Monetáris Alap? Keress rá gyorsan az interneten és tudd meg mikor alapították és miért.  A Marshall Terv: Ez egy példája annak, hogy miként is lehet az ODA-t Európai számára biztosítani? Vitasd meg osztálytársaiddal!  Az ENSZ egy olyan lehetséges mechanizmust képvisel, melyen keresztül a globalizáció pozitív formái előidézhetőek. Bővebb információért látogass el az ENSZ magyar nyelvű honlapjára. Válassz ki az egyik ügynökséget és elemezd. Hol vannak a központjai? Milyen felelősségek tartoznak hozzá? Milyen tevékenységet hajt végre?

132


3. járj nyitOtt szemmel… hOgy megértsd és cselekedj!


8. Fejezet - B


133


8. Fejezet - B


134


8. Fejezet - B

4. lássunk neki a munkának! csOpOrtmunka: szOciális hálózatOkról Való Beszélgetés  Oszd fel a diákokat csoportokra. Minden csoportnak a 8. MFC egyik alcéljával kell foglalkoznia. Mindegyik csoport írjon egy szlogent és jellemezzen egy ötletet, ami érdekli őket vagy rajzoljon valamit, amivel bemutatja az adott témát. A tanár aztán összegyűjti ezeket és poszterként használja. Egy nyílt facebook csoportot is létre lehet hozni, amihez minden diák csatolja munkáját, amit készített.  Tudsz valamit az adósságeltörlő kampányokról? Melyek a legfontosabbak? Indítottak már el ilyet Magyarországon?  Az államok és kormányaik a rájuk szavazó állampolgárok akaratának kifejezői. Ahhoz, hogy ezek a témák köztudatosuljanak, arra késztetné a kormányokat, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek a 8.MFC alcéljaiban felmerülő problémák megoldására. Mit gondolsz erről? Mit tehetünk ezzel kapcsolatban?


135

Screens.

A Millenniumi Fejlesztési Célok déli szemszögből Az “Screens” –a Millenniumi Fejlesztési Célok déli szemszögből” című project azzal kíván hozzájárulni a Millenniumi Fejlesztési Célokban foglaltak teljesítéséhez, hogy felhívja a figyelmet a Millenniumi Fejlesztési Célok déli vetületére. Emellett célja, hogy ösztönözze a globális nevelés kiterjesztését, valamint a decentralizált együttműködési hálózatok szélesítését a résztvevő önkormányzatok szintjén. A Millenniumi megközelítésben, egyesületek és mutatjuk be, akik kérdéseket.

Fejlesztési Célokat itt sokféle szakértők, újságírók, művészek, egyetemek munkáin keresztül érdekesen ábrázolják és elemzik e

A project célcsoportját a helységekben működő, tevékenykedő közhivatalnokok és egyesületek valamint partnereik képezik, akik olyan oktatási és kulturális tevékenységet végeznek, amelyek lehetőséget tudnak teremteni a decentralizált együttműködésre. A célcsoporthoz tartoznak még a résztvevő országokban élő tanárok és középiskolás diákok, valamint a célterületek állampolgárai. A tervezett tevékenységek között van a Millenniumi Fejlesztési Célok vizsgálata az afrikaiak szempontjából, weboldal és nyomtatott kiadványok készítése, figyelemfelkeltés, valamint szociális és kulturális programok szervezése a három helyszínen. A címadó szó, a “Screens” egy metafora annak kifejezésére, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célokat a déli féltekén élők szemszögéből kell értelmeznünk, ugyanakkor utal a projektben foglalt anyag multimédiás jellegére is. www.mdgscreens.eu

Vittoria városa

Siggiewi Helyi Tanácsa

Mátészalka Városa

Dar-es-Salaam-i Egyetem

A “Screens”. A Millennium Fejlesztési Célok déli szemszögből” című projektet az Európai Unió finanszírozza

SCREENS. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK

Recommend Documents