SCORM tananyagok és fejlesztő eszközeik hatékonyságának vizsgálata Nagy Gábor Zsolt, Horváth Cz. János, Jókai Erika (
[email protected],
[email protected],
[email protected]) BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet 1. Bevezetés Felsőoktatási MOODLE oktatástámogató környezetünkben két éve használunk SCORM tananyagmodulokat a BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet képzéseiben. Az oktatók számára a tananyag-készítési feladatok megkönnyítése érdekében kutattunk jól használható szerkesztőprogramok után. A vállalati képzésekben elterjedt oktatási szemlélet és ennek „végtermékei” (a tananyagok) is arra ösztönöznek minket, hogy a saját távoktatási kurzusainkban nagyobb hangsúlyt fektessünk a tananyagok fejlesztésére. A vállalati képzések oktatóanyagainak használatából és eredményeiből nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőoktatási „elektronikus segédletek” helyett saját távoktatási jellegű kurzusainkban számítógépen is jobban tanulható multimédiás tananyagokat kell biztosítanunk. Bemutatjuk, milyen tananyagszerkesztő alkalmazásokat próbáltunk ki, milyen kiválasztási módszereket alkalmaztunk. A kiválasztott tananyagszerkesztőkkel létrehozott tartalmakat kurzusainkban alkalmaztuk, a hallgatók tananyag-használati tevékenységét megfigyeltük. A BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet képzéseiben kapott eredményeket összehasonlítottuk egy vállalati környezetben működő MOODLE kurzus SCORM tananyagainak használatával. A tananyagok hatékonyság-vizsgálati eszközei között adatbányászati technikát is alkalmaztunk. Mértük a hagyományos (papír alapú vagy PDF) tananyaghasználat és a SCORM modulok tanulási folyamatban betöltött szerepét. A tananyag-használati szokások mellett megfigyeltük az alkalmazott tanulási stratégiák eredményességét is. Előadásunkban a gyakorlatból szerzett tapasztalatainkat, javaslatainkat is bemutatjuk. 2. SCORM fejlesztő eszközök bemutatása SCORM tananyagok fejlesztésére alkalmas tananyag-szerkesztő szoftvereket vizsgáltunk meg és teszteltünk. A SCORM 1.2 formátum számos tananyag-szolgáltató és kurzusszervező rendszerben, így a MOODLE környezetben is használható.[2] Az exeLearning kifejezetten tananyagszerkesztésre fejlesztett alkalmazás. A tananyagok szerzőinek ad segítséget web-tartalmak készítésére, ahol nincs szükség HTML ismeretekre. Az előállított tartalmakat IMS Content Package SCORM 1.2 ajánlás szerinti és IMS Common Cartridge formátumokba lehet menteni. A program ingyenesen letölthető (szabad forráskódú) szoftver. Magyar nyelvű szerkesztői felülettel is bír.
1
1. ábra Az exeLearning tananyagszerkesztő alkalmazás szerkesztői felülete
A Neting Tananyaggyár egy olyan, a Neting Informatika Kft. által fejlesztett alkalmazás, melynek célja SCORM ajánlás szerinti elektronikus tananyagok elkészítése digitális forrásokból. Ezen forrásokból – melyek lehetnek bármely szövegszerkesztő által elkészített RTF (Rich Text Format) dokumentumok – akár módosítás, es az e-learning ajánlások ismerete nélkül készíthetők elektronikus tananyagok. Az alkalmazás bármely felhasználónak, - aki rendelkezik személyi számítógépes és a szövegszerkesztő alkalmazások alapismereteivel - lehetőséget ad elektronikus tananyagok elkészítésé re. Használata rendkívül egyszerű es felhasználóbarát.
2. ábra A Neting Tananyaggyár alkalmazás
2
Az IBM Lotus Workplace Collaborative Learning Authoring Tool egy tanfolyamtervező eszköz, amelynek két különálló modulja van. A Tervező mód a tanfolyamszerkezet létrehozására szolgál, a Szerkesztő mód pedig a tanfolyamtartalom és a felméréslapok készítésében nyújt segítséget. A Szerkesztő modullal a tanfolyamtervezők saját számítógépükön dolgozhatnak. Felhasználói felületének használata könnyen megtanulható. Az egyetemi tanulást támogató környezet azonban önmagában rendelkezik ezekkel a funkciókkal, ezért csak a tartalomszerkesztői funkcióját vizsgáltuk meg alaposabban. A program szintén támogatja a SCORM ajánlás szerinti tartalom előállítását. Kezelése a szerkesztői oldalról nézve igen bonyolult, nehezen tanulható. A program kereskedelmi forgalomban, magyar nyelvű alkalmazásban is kapható. Formázott: Kiemelt
3. ábra Az IBM Lotus tananyagszerkesztő alkalmazás szerkesztői felülete
A Microsoft Learning Essentials for MS Office szerkesztő program a MS Office eszközök használói számára könnyen tanulható, és a felsőoktatásban résztvevők számára ingyen letölthető. (A program egyetemi licenc keretében ingyenesen használható a felsőoktatási intézményekben.) Segítségével jó óravázlatokat és feladatsorokat lehet előállítani, de távoktatásos tananyagok készítésére nem találjuk megfelelőnek. Felhasználói felülete csak angol nyelven érhető el. A SCORM 1.2 formátumú tananyagcsomag készítését támogatja, de csak MS környezetben használható jól a html nézet (más böngészőben megnyitva a tartalmakat megváltozhat a megjelenés). Szerkesztői feladatokat az Office-ban megismert eszközökkel végezhetünk: Word, PowerPoint, Excel alkalmazásokban készíthetjük el a tartalmakat, majd beemelhetjük a szerkesztőbe. Hátránya, hogy ezen eszközök használatával nem nyerhető előny akár egy PPT vagy PDF állomány elkészítéséhez képest, viszont sokkal hosszadalmasabb a végeredmény elérése (több kattintás és bonyolultabb fájlkapcsolatok).
3
Formázott: Kiemelt
4. ábra A Microsoft Learning Essentials for MS Office tananyagszerkesztő alkalmazás szerkesztői felülete
A Tanszer 3.0 az Eduweb Multimédia Zrt. által fejlesztett tananyagszerkesztő eszköz. Az alkalmazás web alapú, a Microsoft Explorer böngésző funkcióira épült, épp ezért felhasználói oldalról kevés rendszer erőforrást igényel. A szerver oldalt Apache-PHP-PostgreSQL ingyenes alkalmazások szolgálják ki. Maga a szerkesztés egyszerű, de a SCORM csomagok létrehozása és a tananyag arculati megjelenésének kialakítása jelentős szakmai hozzáértést igényel. Az alkalmazás nem támogatja a közös munkát és a verziókövetést. A alkalmazás kereskedelmi forgalomba nem került, de más tantárgyunk támogatásakor ismertük meg. A Coeditor egy olyan XML szerkesztő, amelynek célja, hogy a felhasználó kényelmesen, mélyebb informatikai tudás nélkül is képes legyen tananyagokat szerkeszteni. Az alkalmazás Windows operációs rendszer alá telepíthető. SCORM tananyagok létrehozása nehézkes a sok metaadat létrehozása miatt. Az alkalmazás támogatása nem biztosított. Kereskedelmi forgalomban, magyar nyelven kapható. A Wimba Create a Microsoft Office Word-be beépülő szoftvermodul alkalmazással egy Office Word állományból készíthető SCORM csomag. A tananyagok megjelenítése előre definiált. A szoftvermodul kereskedelmi forgalomban, angol nyelven kapható.
4
Formázott: Kiemelt
5. ábraA Wimba Create beépülő szoftvermodul
Mindezen tulajdonságokat figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy az exeLearning és a Wimba Create tananyagszerkesztők használatával készítjük el a továbbiakban a Fogyasztóvédelem c. kurzushoz az elektronikus tananyag elemeket. Az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association - ERRA) továbbképzési anyaga a Neting Tananyaggyár szoftverrel készült. Terjesztési forma
Platform, OS
Wimba eXeLearning
kereskedelmi nyílt forrás
Neting CourseFactory
kereskedelmi
Win* Win*, *nix, OsX Win*
Szerkesztői felület MS Office saját
Betanulási idő rövid átlagos
SCORM csomag testreszabhatósága Igen Igen
MS Office
rövid
Igen
1. táblázat A tananyagfejlesztők összehasonlítási táblázata
5
3. Oktatásban alkalmazott SCORM tananyagok és hasznosságuk mérése Vizsgálatunk körébe három kurzus került: az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association - ERRA) továbbképzési anyaga, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen készített és felsőoktatási képzésbe bekerült tananyag két változata. Az ERRA tananyag különlegessége a nemzetközi felhasználás miatti kétnyelvűség (angol és orosz), (lásd az 6. ábra A kétnyelvű vállalati képzés kurzuslapja). A résztvevők e sajátos nyelvhasználata miatt a Moodle rendszerben létrehozott kurzuslapon elhelyezett valamennyi tananyag-elem angol és orosz nyelven készült el. Az egységes oktatás érdekében valamennyi közösségi információcserélő felületen (többnyire a tartalmak mellé létrehozott tematikus fórumokban) egy szakember végzett kétirányú fordítást. A tananyag SCORM csomag, és letölthető PDF formában állt rendelkezésre. A kurzus végén a tanulók egy internetes kérdőív kitöltésével fejezhették ki elégedettségüket, illetve véleményüket a képzés szakmai tartalmával, valamint a műszaki kivitelezéssel kapcsolatban. Az egyetemi képzésben megjelenő „Fogyasztóvédelem” tantárgy immár a második éve fut, tartalmában bővítve, tananyag-szerkezetét tekintve jelentősen megújítva (lásd a 8. ábra Részlet a "Fogyasztóvédelem 2" tantárgy SCORM tananyagából). Az első évben kialakított tanulási felület kísérleti teret és tapasztalatszerzési lehetőséget jelentett számunkra. Kíváncsiak voltunk, létezik-e hallgatói igény tartalmilag összetettebb elektronikus oktatási felületre, vagy megelégszenek-e a szokásos elektronikus segédletek gyűjteményével. A második évben törekedtünk a közölt tartalom megjelenési formáinak szűkítésére, megszüntettük a tartalmi források redundanciáját (a lényegi részek kizárólagosan SCORM modulokból érhetők el). Természetesen továbbra is gazdag kínálatot biztosítottunk a segédanyagokból (hallgatók által is bővíthető tematikus hivatkozás-gyűjtemények, adatbázisok, önellenőrző teszt feladatok, a vezető szakemberek megszólítása fórumokon keresztül). Mindhárom kurzus résztvevői tábora nagy (Fogvéd 1: 120 fő, Fogyvéd 2: 110 fő, ERRA: 30 fő). Bár a hallgatói csoportok összetétele, valamint a kurzuslapok felépítése is eltérő, mégis hasznos elemzéseket végezhetünk, mivel a nyert eredmények általánosíthatók. A kurzuslap tartalmi szerkezetébe különböző tananyagelemeket építhetünk be, a tanulói célcsoport motiválhatóságától, érdeklődésétől, létszámától és a tananyagtartalom sajátosságaitól függően. Oktatói oldalról legegyszerűbb a prezentációs anyagok, illetve a szerkesztett szöveges dokumentumok előállítása, e feladatokra a célirányos fejlesztőeszközök már régóta rendelkezésre állnak. A közölni, átadni kívánt tudásanyag bizonyos mérethatáron túl ebben a formában már nehézkesen kezelhető (emiatt nyomtatják ki a hallgatók a PPT és PDF állományokat). Az elektronikus felületen olyan megoldásokat kell alkalmazni, amely a tudásátadást rendszerezett formában valósítja meg. Legegyszerűbb egy részletes, azonnal a fejezetre ugró tartalomjegyzék készítése, azonban sokszor e triviális szerkesztői feladat is nyűgös munka az oktatók többségének. Mivel kezelői felületét tekintve a SCORM csomagba ágyazott tananyag előrelépést jelent, a további képzéseinknél ezt a formát helyezzük előtérbe (miközben igyekszünk megtalálni az előállítás egyszerű módjait).
6
Formázott: Betűtípus: Félkövér Törölt: 6. ábra
Formázott: Betűtípus: Félkövér, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés Formázott: Betűtípus: Félkövér
Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Betűtípus: Félkövér, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés Formázott: Betűtípus: Félkövér Törölt: 7. ábra
6. ábra A kétnyelvű vállalati képzés kurzuslapja
7. ábra Felsőoktatási fogyasztóvédelem kurzus
7
A SCORM csomagok elkészítésére kezdetben az eXeLearning programot használtuk, azonban a későbbiekben a gördülékenyebb és gyorsabb munkavégzés érdekében a kereskedelmi forgalomban elérhető Wimba szoftverre tértünk át. A tananyagok készítése során mindhárom esetben arra törekedtünk, hogy esztétikailag is tetszetős végeredmény kerüljön ki a kezünk alól. Belső grafikákat, logókat, tájékozódást segítő piktogramokat alkalmaztunk. Egy mintaképet mutat be a 8. ábra Részlet a "Fogyasztóvédelem 2" tantárgy SCORM tananyagából.
Törölt: 8. ábra
8. ábra Részlet a "Fogyasztóvédelem 2" tantárgy SCORM tananyagából
A képzések zárása után megkezdtük a tanulói tevékenységek kiértékelését. Ehhez adatbányászati eszközöket használtunk, esetünkben ez az SPSS Clementine 12.0-t. Ez olyan beépített elemző módszereket tartalmaz, melyek alapvetően kereskedelmi honlapok látogatottsági mutatószámainak kimutatásához készültek. Ezért nekünk ezeket a módszereket át kellett alakítanunk olyanná, hogy e-learning rendszerünkre is alkalmazhatóvá váljanak. A legtöbb LMS (Learning Management System) rendelkezik beépített modullal, mely segítségével a felhasználói tevékenységek meghatározott elemeit rögzíthetjük. Ilyenek pl. a belépéssel kapcsolatos adatok, az egyes tananyagelemek letöltésének mutatói. Azonban ezek az elemző módszerek nem képesek mélyebb összefüggések feltárására – mint a (kereszt) korreláció és a klaszteranalízis [3].
9. ábra Részlet a feldolgozásnál alkalmazott adatfolyamból
Elsősorban a SCORM használat mértékét kívántuk megállapítani. Az ERRA kurzusában a SCORM csomagok egyes tananyag egységeinek (SCO) érintéseiről készült a 10. ábra ERRA, angol nyelvű rész és a 11. ábra ERRA, orosz nyelvű rész. Vízszintes oszlopok az egyes modulokat jelentik, ahol a sötétkék, a bíbor és a világoskék színnel jelölt arányok azt 8
Törölt: 10. Törölt: 11. ábra
mutatják, hogy az összes tanuló közül mennyien egyáltalán nem használták, teljesen átolvasták, illetve részben használták az összes SCO-t. Észrevehető, hogy az angol nyelvű részben kisebb az SCO-kat figyelmen kívül hagyók aránya, mint az orosz nyelvet használó moduloknál. Ez betudható annak a ténynek, hogy speciális piaci erőviszonyok miatt az oroszul tanulók megnézték ugyanazon modult mindkét nyelven, míg az eleve angolt használóknak ez az ismeret már nem volt annyira fontos a másik irányba.
10. ábra ERRA, angol nyelvű rész
Megjegyzés [RJ1]: Mi az a speciális piaci erőviszony? Inkább az lehet, h az oroszul tanulók az angolt is megnézték, mert valamennyire tudnak angolul. De visszafelé ez nem igaz.
11. ábra ERRA, orosz nyelvű rész
12. ábra Az ERRA tananyag összesített használati hajlandóság
A „Fogyasztóvédelem” tantárgyunk második éves változatánál a 13. ábra A tanulók SCORM használati hajlandóságuk a „Fogyvéd 2” tantárgy moduljainál látható arányokat kaptuk. Ebben az esetben jóval többen nyúltak hozzá a SCORM modulokhoz (ez főleg annak köszönhető, hogy a tananyag elsődleges forrását az SCO-k jelentették). Elgondolkodtató, hogy az idővel arányosan nőtt a másodlagos úton információkat szerzők aránya (sötétkék részek). Az is kimutatható, hogy a tanulóink egy számottevő, állandó csoportja teljes mértékben bejárja a SCORM modulokat.
9
Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Betűtípus: Félkövér, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés Formázott: Betűtípus: Félkövér Törölt: 13. ábrán
13. ábra A tanulók SCORM használati hajlandóságuk a „Fogyvéd 2” tantárgy moduljainál 1200
250
200 180
1000
200
160 140
800
150
120
600
100
100
80
400
60
50
40
200
20
0
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
1
2
3
4
5
6
7
1
8
2
3
4
5
6
7
8
14. ábra A „Fogyasztóvédelem 1-2” és az ERRA tananyag SCORM moduljaira eső átlagos idő (sec)
A 14. ábra A „Fogyasztóvédelem 1-2” és az ERRA tananyag SCORM moduljaira eső átlagos idő (sec) bemutatja a „Fogyasztóvédelem 1-2”, illetve az ERRA tananyag SCORM moduljaira jutó átlagos időket. Az egész kurzusra nézve az átlagos SCORM látogatási idő rendre 400, 103 és 101 másodperc.
35
100
Formázott: Betűtípus: Félkövér, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés Formázott: Betűtípus: Félkövér
40
120
Formázott: Betűtípus: Félkövér
Törölt: 14. ábra
30 80
25 SCORM
60
PDF
SCORM
20
PDF
15
40
10 20
5 0
0 0
2
4
6
8
10
0
1
2
3
4
5
6
15. ábra "Fogyasztóvédelem 1" és ERRA tananyag SCORM moduljainak érintési számai
A 15. ábra "Fogyasztóvédelem 1" és ERRA tananyag SCORM moduljainak érintési számai a „Fogyasztóvédelem 1”, illetve az ERRA tananyag SCORM moduljaihoz tartozó érintési számokat mutatja. Khi-négyzet próbával megvizsgáltuk, a vállalati és a felsőoktatási kurzus SCORM és PDF használatok „együttfutása” fennáll-e. Úgy találtuk, hogy az első esetben nincs kapcsolat a SCORM és a PDF használati hajlandóság között, a második esetben ellenben megfigyelhető mindkét anyagtípus „lefulladása”. Természetesen csupán két kurzus alapján nem tehetünk általános megállapításokat a két tanulói csoport tananyag-típus kedvelési szokásairól. Mégis érdemes észre venni, hogy a felsőoktatásban tanulók viszonylag gyorsan kiválasztják a számukra megfelelőnek vélt információforrást. Ez betudható annak, hogy a két csoport eltérő tanulási stratégiával 10
Törölt: 15. ábra
Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Betűtípus: Félkövér, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés Formázott: Betűtípus: Félkövér
igyekszik megszerezni a tudnivalókat, és takarékoskodni a tanulásra fordítható emberi erőforrásokkal. Megjegyzendő, hogy a „Fogyasztóvédelem 2” kurzus esetében nem állt a tanulók rendelkezésére a helyettesítő PDF formátum. Bizonyos kurzusoknál ugyanazt a tartalmat PDF és SCORM formában egyaránt felkínáltunk tanulóinknak (ERRA, „Fogyasztóvédelem 1”). A 16. ábra A SCORM és PDF közötti választás aránya a „Fogyvéd 1” tantárgynál azt mutatja, hogy a „Fogyasztóvédelem 1” tantárgynál az egész képzési időt tekintve mekkora volt a hallgatók SCORM használati hajlandósága (bíbor színű rész).
Törölt: 16. ábra
16. ábra A SCORM és PDF közötti választás aránya a „Fogyvéd 1” tantárgynál
Az ERRA képzés esetében is elvégeztük a fejezetenkénti összevetést. A 17. ábra SCORM és PDF közötti választás aránya az ERRA tantárgy fejezeteinél a képzés öt fő fejezetén belüli SCORM használati kedv csökkenést mutat.
17. ábra SCORM és PDF közötti választás aránya az ERRA tantárgy fejezeteinél
Látható, hogy a SCORM tananyagok egyelőre nem értek el áttörést a tanulói használati szokásokban. A tartalom tagolási lehetőségei miatt mégis alkalmazni szeretnénk a továbbiakban. A használati hajlandóság növelését nem a PDF forma korlátozásával szeretnénk elérni, hanem a SCORM csomagok olyan multimédiás elemekkel való bővítésével, amelyek elősegítik a megértést, a bevésést, ezáltal lecsökkenthetik a hatékony tanulásra fordítandó időt.
11
Törölt: 17. ábra
4. Továbblépés, összefoglalás A multimédia lehetőségek körébe olyan eszközök tartoznak, amelyek bármely HTML oldalon előfordulhatnak. Szöveg fölött felugró kisablakok és szövegdobozok, hivatkozott erőforrások, beágyazott videók, interaktív FLASH animációk mindegyike jó arra, hogy a PDF-nél megszokott lineáris, kétdimenziós szemléletet kiegészítse, felváltsa az összetettebb információstruktúrák kifejezésére több dimenziós gondolkodásmód. Nincs értelme kizárólag a tartalmi tagolódást segítő tartalomjegyzék miatt SCORM modult készíteni. Azonban indokolt, ha olyan többletinformációt adunk át, amely PDF-be ágyazva már haszontalan (hiába teszünk bele animációt, ha a tanulók többsége gyakorlatilag nem a képernyőn nézi, hanem kinyomtatja a teljes dokumentumot).
18. ábra Multimédia lehetőségek SCORM modulban
Eredményeink: Tapasztalatszerzés SCORM tananyag készítésében, a tanulói csoport igényeihez közelítés szándékával Több fejlesztői környezetet megismertünk Tananyagaink tartalmi szerkezete tisztább, oktatóink rávezethetők még jobb tananyagok készítésére A tananyagok törzstartalma kiegészítő információkkal bővülhet A következő időszakban az egyetemi oktató csoportunk általánosan használja majd a Wimba Create nevű SCORM fejlesztő rendszert. Ennek várható következménye a számos SCORM alapú tananyag, amely a hallgatói csoportjaink igényeihez, tanulási szokásihoz alkalmazkodik. Az elkészített anyagok hasznossági méréssorozata tovább folytatódik, újabb tanulási szokásmintákat szándékozunk elkülöníteni és értelmezni. A SCORM fejlesztőrendszerek által készített csomagok multimédia képességeit Javascript programrészekkel tervezzük kiegészíteni, amely jelentősége, hogy speciális, tanulói tevékenységgel kapcsolatos adatelemeket rögzíthetünk a tanulmányi keretrendszerben, miáltal gazdagabb adatmintával dolgozhatunk a későbbiekben. Irodalomjegyzék
12
[1] „E-learning 2005”, szerk.: Dr. Hutter Ottó, Műszaki Könyvkiadó, 2005, ISBN 963 16 6004 4 [2] „Az NFH képzési rendszerének kialakítása – Jelentés, 2009. május”. szerk.: Dr. Antalovits Miklós, BME EPT, 2009. [3] JÓKAI E. (2009): Elektronikus tanulási környezet használhatósági vizsgálatai, METkonferencia (2009. február 18., Budapest, BME EPT)
13
