SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4 - 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14

Érvényes: 2015. szeptember 01.-től

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14

Tartalom

Az iskola nevelési programja ....................................................................................................... 8 1.1.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................... 8

1.1.2.

A Tanár nevelő és nem csak oktató. ........................................................................................... 9

1.1.3.

Intézményünkben folyó nevelő-oktató munka alapvető céljainak eléréséhez.............................. 9

1.1.4.

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: ...................................... 10

1.1.5.

Jövőképünk: Intézményünk váljon a régió meghatározó intézményévé. .................................. 10

1.1.6.

Küldetésnyilatkozatunk:............................................................................................................ 10

1.2.

Pedagógiai alapelveink ............................................................................................................. 11

1.2.1.

Pedagógiai értékeink ................................................................................................................. 12

1.2.2.

Az iskola cél és feladatrendszere .............................................................................................. 12

1.2.3.

Kulcskompetenciák fejlesztése ................................................................................................. 14

1.2.4.

Kiemelt fejlesztési célok ........................................................................................................... 16

1.2.5.

Pedagógiai feladataink .............................................................................................................. 20

1.2.6.

Az iskola cél és feladatrendszere .............................................................................................. 21

1.2.7.

Pedagógiai eszközeink, eljárásaink ........................................................................................... 27

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 30

2.1.1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. 30 2.1.1.1.

Iskolánk folyamatosan részt kíván venni az iskolakörnyezet életében. ................................. 31

2.1.1.2. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: ........................................................................................ 31 2.1.1.3.

Az iskola működésében különösen fontosnak tartjuk:........................................................... 33

2.1.1.4. Iskolánk pedagógiai programja, működési tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tekintetben 34 2.1.2.

Célok ......................................................................................................................................... 34

2.2.

Feladatok, eszközök, eljárások.................................................................................................. 37

2.3.

Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................................................................... 38

2.4.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................... 39

2.5.

Közösségfejlesztés ..................................................................................................................... 44 1


2.5.1.

Általános alapelvek ................................................................................................................... 44

2.5.2.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok........................................................ 46

2.6.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................ 47

2.6.1.

Belső kapcsolatrendszerünk, a pedagógiai folyamat szereplőinek együttműködése ................. 47

2.6.2. Az iskolavezetés – igazgató és a helyettesek – heti rendszerességgel munkaértekezletet tartanak. Ha a feladat megkívánja, napi konzultáció keretében beszélik meg a teendőket. .................................. 47 2.6.3.

Az intézményvezetés és a tantestület: ........................................................................................ 47

2.6.4.

A munkaközösségek: ................................................................................................................. 48

2.6.5.

A tanulóközösség és a tantestület: ............................................................................................ 48

2.6.6.

A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai iskolánkban a következők:....................................... 48

2.6.7.

Külső kapcsolatrendszerünk ..................................................................................................... 49

2.7.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................ 50

2.8.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................... 51

2.9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje . 53

2.9.1.

Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás ........................................................................... 53

2.9.2.

Felzárkóztatás, a kudarcélmény kezelése.................................................................................. 54

2.9.3.

Sajátos nevelési igényű tanulókat segítő feladatok ................................................................... 56

2.10.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................. 58

2.11.

A tanulók egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési és egyéb feladatok ................... 60

2.12.

Gyermek- és ifjúságvédelem...................................................................................................... 60

2.12.1.1.

A gyermek és ifjúságvédelem meghatározása .................................................................. 60

2.12.1.2.

A gyermek és ifjúságvédelem jogszabályi alapjai ............................................................ 60

2.12.1.3.

A gyermek és ifjúságvédelem iskolai szereplői................................................................. 61

2.12.1.4. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását ............................................................................................. 62 2.12.1.5.

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................... 62

2.12.1.6.

Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények ................................... 63

2.12.1.7.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata .................................................................................... 63

2.12.1.8.

Ellenőrzés, értékelés ......................................................................................................... 64

2.13.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje . 64

A tanulói jogok ....................................................................................................................................... 64 2


2.13.1.

Diákönkormányzat ................................................................................................................ 67

2.13.2.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái....... 67

2.13.3.

A tanuló-intézmény partneri kapcsolattartásának formái .................................................... 67

2.13.4.

A pedagógus-intézmény partneri kapcsolattartásának formái ............................................. 68

2.14. Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek............................................................................................................. 69 2.14.1.

Jutalmazás ............................................................................................................................. 69

2.14.2.

Büntetés ................................................................................................................................ 70

2.15.

A tanulók értékelése .................................................................................................................. 71

2.16.

Tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek ................................ 73

2.16.1.

A magatartás értékelése ........................................................................................................ 74

2.16.2.

Szorgalom ............................................................................................................................. 74

2.17. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................................................................. 75 SZMSZ iskolai vizsgákra vonatkozó rendelkezései ............................................................................... 75 2.17.1.

Az osztályozó vizsga rendje .................................................................................................. 75

2.17.2.

A javítóvizsgák rendje (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) ............................................... 75

2.17.3.

A tanulmányok alatti vizsga: osztályozó vizsga, különbözeti vizsga..................................... 76

2.17.4.

A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................................... 76

2.17.5.

Az írásbeli vizsga szabályai .................................................................................................. 76

2.17.6.

A szóbeli vizsga szabályai..................................................................................................... 77

2.17.7.

Az interaktív, gyakorlati vizsga szabályai ............................................................................ 78

2.17.8.

Az alkalmassági vizsga szabályai ......................................................................................... 78

2.17.9.

Az alkalmassági vizsgák szervezése ...................................................................................... 79

2.17.10.

Beszámoltató rendszerű képzés............................................................................................. 79

2.17.11. rendje

Az tanulmányok alatti vizsgák egyes vizsgatantárgyainak részei, követelményei és értékelési 79

2.17.12.

A szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései .............. 81

2.17.12.1.

A szakképzési törvény szakközépiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 81

2.17.12.2.

A szakképzési törvény szakiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései ...... 82

3


2.17.12.3. A szakképzési törvény átvételre és az előzetes tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezései 82 2.18.

Projektoktatás ............................................................................................................................ 83

2.19.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. Az egészségnevelési program ....................... 84

2.19.1.

Jogszabályi háttér ................................................................................................................. 84

2.19.2.

Az egészségnevelésben részt vevő személyek...................................................................... 84

2.19.3.

Az egészségnevelés iskolai területei ..................................................................................... 85

2.19.4.

Kapcsolatok .......................................................................................................................... 85

2.19.5.

Az egészségnevelés módszerei ............................................................................................. 86

2.20.

Környezeti nevelés programja .................................................................................................. 87

2.21.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ..................................................................................... 90

2.22.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve ..................................................... 90

2.22.1.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának rendje ........................................................... 91

2.22.2.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának tartalma........................................................ 91

2.23. 3.

Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok ........................................................................... 92 A School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola szakmai programja, helyi tanterve 93

3.1.

SZAKMAI MUNKA CÉLJA ................................................................................................... 93

3.2.

SZAKMAI KÉPZÉST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK,TEVÉKENYSÉGEK ...................................... 94

3.3.

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONT JAI ......... 95

3.3.1.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................ 96

3.3.2.

Taneszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................... 97

3.4.

A szakképzésre vonatkozó kiegészítések .................................................................................. 97

3.5.

A SZAKMAI GYAKORLATOK ............................................................................................. 97

3.6.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK szakképzésre vonatkozó SZABÁLYZATA .................. 100

3.7.

A SZAKMAI OKTATÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI .......................................................... 101

3.8.

BESZÁMÍT HATÓSÁG AZ SZAKMAI UTÁNI OKJ SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON .... 101

3.9.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI..................................................... 101

3.10.

A SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI .......................................................... 102

3.11.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................... 102

3.12.

FELNŐTTKÉPZÉS (E000642/2014) ..................................................................................... 103

3.13.

Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .......................................... 103 4


3.14.

Választható tantárgyak/Szakkörök .......................................................................................... 104

3.15.

További elvek .......................................................................................................................... 105

3.16.

Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén tantárgy tanulása ........................... 105

4.

A School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola helyi tanterve ................................ 107

4.1.

2015/2016 tanévtől indíthatók új OKJ szerinti képzések ........................................................ 107

4.2.

Szabad órakeret ...................................................................................................................... 108

egészségnevelés ................................................................................................................................... 108 Egészséges életmód ............................................................................................................................. 110 Magyarország társadalmi és földrajzi környezete ................................................................................ 111 Életpályatervezés ................................................................................................................................. 112 OKJ Vizsga-Felőkészítő.......................................................................................................................... 113 4.3.

A 2015-2016 évben indult képzések helyi tanterve Tantárgyfelosztás .................................. 115

4.4.

Kerettantervek ......................................................................................................................... 119

Pedagógia program TÁMOP 2.2.7.B kiegészítése .................................................................. 120 A 2014-2015 évben indult képzések helyi tanterve- Tantárgyfelosztás ................................ 123

5


Pedagógiai programunk 2015. évi módosítását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről - törvényi változások indokolták.

Ezen Pedagógiai program módosítás 2015. szeptember 01-től kerül felmenő rendszerben bevezetésre.

A pedagógiai program részét képező helyi tanterveket az iskola tanárai készítették el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megjelent szakmai vizsgakövetelmények, szakmai kerettantervek átalakításával. A School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola tantestülete a - legjobb tudásával és meggyőződésével készítette el  a jelen munka erőpiaci elvárásokra és állapotokra alapozó  korszerű, gyakorlatorientált ,  mindannyiunk jövőjét meghatározó pedagógiai programját.

Az értékelésre vonatkozó rendelkezések A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan.

A módosításra vonatkozó rendelkezések A pedagógiai program módosítható, a módosítást kezdeményezheti:

-

a középiskola igazgatója a tantestület tagjainak 50%-a + 1 fő, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján az intézmény fenntartója jogszabályi előírás

6


A tantestületi módosítási kezdeményezésről a tantestület szavazással határoz. A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához.

A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. § (1), 69.§(1)e.) elfogadás: nevelőtestület jóváhagyás: intézményvezető egyetértés: fenntaró Közzététel: -

Az iskola Pedagógiai programjának egy példánya megtalálható az iskola titkárságán. A Pedagógiai program nyilvános, kérésre az bárki számára megismerhető. Az iskola titkárságán tanulmányozható, elolvasható.

-

Az iskola a Pedagógiai programját a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteszi, az az iskola honlapján olvasható.

-

Az iskola igazgatója az érdeklődő szülő, jelentkező, vagy a már iskolai tanuló részére kérésre szóbeli tájékoztatást is ad a Pedagógiai programról, annak elérhetőségéről.

Pedagógiai programunk legfontosabb célkitűzésének azt tartjuk, hogy a középiskolai, szakképzési kínálat országos tendenciája mellett a School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola tartsa meg vonzerejét, jó képességű tanulókat vegyen föl minden OKJ-s képzésre, növelje a sikeresen helytálló tanítványainak a számát. Képzési, oktatási és nevelési tevékenységünk egyre inkább feleljen meg a megye, a régió szakképzési elvárásainak. Iskolánk pedagógiai programját, mindennapi működését a jó gyakorlatok átvételére és átadására irányuló nyitottság jellemezze, értékeinket mobilizálva magunk is aktívan járuljunk hozzá a közoktatási, szakképzési jó gyakorlatok, az iskolák működésébe jól beépíthető projektoktatási formák közzétételéhez.

7


AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Tevékenységünk középpontjában a gyakorlatorientált szakmai képzés, a minőségi nevelőoktatómunka áll, amely megfelel a munkaerőpiac, a tanulók, a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a magas színvonalú szakképzésre, informatikai eszköztudásra, nyelvtudásra. Arra törekszünk, hogy a diákok korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanórán kívüli órákkal, foglalkozásokkal, versenyekre való felkészítéssel a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az iskola általános célja, hogy képesek legyenek diákjai felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. Az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájárul a gazdasági és a társadalmi, kulturális értékek átadásához. „Elsősorban előtérben van a minőségi szakmaiság követelménye. Elsődleges feladatának tekinti a tudás közvetítését,de nem feledkezik el arról, hogy azért tanít, hogy neveljen. Az iskola gondolkodás- és cselekvésmódját meghatározza, hogy , minden tanulótól, akit elismernek képességeiért, megkövetelhető mindaz, amit képes kihozni magából. Az egyetlen megengedett ráhatás a mások jó példája és a következetes követelmény támasztás. A bizalom az egész nevelés alapja. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés". Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet" kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola „nevelői környezetet" biztosítson. 8


1.1.2. A TANÁR NEVELŐ ÉS NEM CSAK OKTATÓ. A Tanárral szembeni elvárások: - szakmai tudás, - az életre nevelés. - munkájában következetes, nem részrehajló. - felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. - odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek. - egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni. - kollégáiról a tanulók előtt tisztelettel beszél. - észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli. - tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi. Folyamatosan fejleszti önmagát pedagógiai-, szakmai,- etikai téren - ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse szaktárgya fejlődését - saját tanítványát vagy iskolája más diákját magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja. Az iskola nevelőtestületének alapelve olyan fiatalok nevelése, akik a napi következetes tanulás mellett tudatosan figyelmet fordítanak az adott időszakban kitűzhető eredmények (szakképzési évfolyam eredményes teljesítése, több szakvizsga letétele, nyelvvizsga, IKT eszköztudás elsajátítása) elérésére, Általános irányelvünk folyamatosan figyelemmel kísérni törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét; amennyiben elmaradás mutatkozik a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval segíteni tanítványaink megfelelő fejlődését. 1.1.3. INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPVETŐ CÉLJAINAK ELÉRÉSÉHEZ • • • •

eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk: következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében, folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat, rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról, az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt

9


1.1.4. EREDMÉNYEINK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN AZ ALÁBBI ELJÁRÁSOKAT ALKALMAZZUK: • minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét, • osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására, • a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulóval, tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében. • fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.

1.1.5. JÖVŐKÉPÜNK: INTÉZMÉNYÜNK VÁLJON A RÉGIÓ MEGHATÁROZÓ INTÉZMÉNYÉVÉ. A jövőkép prioritást ad az erkölcsi nevelésnek és a viselkedést az erkölcsi nevelés következményeként várja el. Az érett felnőtté válásnak alapfeltétele ugyanis a „szabályok” belsővé válása.

1.1.6. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK: • Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerű, naprakész, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő, az európai normákhoz illeszthető ismereteket nyújt Nyugat-Magyarországon az informatika, a sport, a kereskedelmi, üzleti életben elhelyezkedni akarók számára és megerősíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett. • Tanulóinkat úgy kívánjuk nevelni-oktatni, hogy egy életre szóló útravalót kapjanak, kialakítjuk az önfejlesztés igényét, képességét. Tanítványaink ismerjék fel, hogy csak stabil tudással lehet építkezni, a sokoldalúság elősegíti a helytállást az életben. • Törekszünk a szakmai kiválóságra és arra, hogy minden diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Munkánk középpontjában az „ember” áll, ebben legjobb szövetségeseink a szülők. • Szakmai munkánkban mindig jelen van a megújulás, proaktív magatartás a közvetlen és közvetett környezeti változások kihívásai miatt. Érezzük, hogy társadalmi felelősségünk nagy, hiszen újabb és újabb nemzedékeket nevelünk, ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy fejlődésre és kiválóságra törekedjen. 10


• Elsősorban tisztességes embereket szeretnénk nevelni, akik őrzik és továbbfejlesztik az elődeik által létrehozott vagy megőrzött erkölcsi és kulturális értékeket és gondoskodnak arról, hogy ez az átörökítési folyamat ne szakadjon meg. Másrészt olyan ismeretekkel, készségekkel, erkölcsi szokásokkal kell a tanulóinkat kibocsátanunk, amelyek elegendők a társadalomba, a családba és a modern üzleti életbe való zökkenőmentes beilleszkedéshez. Oktatási küldetésünk: • Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve közép vagy felsőfokú szakképesítés birtokában • keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk: • Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik • ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és • munka kultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak

1.2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A gyermekek különbözőségének elve – Humánus, a tanulók személyiségi jogait és érdekeit messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység A tervszerűség elve – Tervszerű, rövid- és hosszútávú célorientált munka Az erkölcsösség elve – A családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai szocializáció A felelősség elve – A szűkebb közösség és a társadalom elvárásainak, igényeinek kielégítésére törekvő tevékenység A folyamatos fejlesztés elve - A kulturális értékeket megőrző és továbbfejlesztő, általános és szakmai műveltséget fejlesztő munka Vallási – világnézeti semlegesség elve Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve

11


1.2.1. PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEINK a tanulók általános és speciális fejlesztése partnerközpontúság nyilvánosság reális énkép kialakítása pozitív értékrend létrehozása és alakítása szociális készségek fejlesztése, autonóm személyiségekké formálás a tehetséges tanulók felkutatása és velük való egyéni foglalkozás biztosítása a beilleszkedési és magatartási gondokkal küszködő tanulók segítése a tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatásával az önfejlesztési készség erősítése az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a szociális hátrányok csökkentésén keresztül az identitástudat alakítása a testi és lelki egészségvédelem szükségességének tudatosítása közösségformálás az egyén érdekében felkészítés a társas kapcsolatokra felkészülés az életben betöltendő különböző szerepekre, feladatokra felkészítés az egy életen át tartó tanulásra türelmesség

1.2.2. AZ ISKOLA CÉL ÉS FELADATRENDSZERE

Általános céljaink:

Kommunikációs képesség és tájékozódás az információkban

12


Az iskola tanulói számára – szakmaválasztásuknak megfelelően – különösen fontos mind a verbális, mind a nonverbális kommunikáció fejlesztése. Az információszerzés önállóságának és hatékonyságának növelése a különböző tanulási módszerek megismertetésével történhet. Szembesüljenek „az információ korának kihívásaival”: a korszerű ismeretekre (és ismeretszerzésre) törekedjenek, ugyanakkor tudatosuljon bennük a manipuláció veszélye, a szelektálás szükségessége is.

Önművelés, önképzés igénye Az iskolai tanulmányok befejezése utáni folyamatos tanulás szükségességének (a versenyképesség megőrzése, nagyobb társadalmi, anyagi megbecsültség elérése) és lehetőségeinek bemutatása Nemcsak a szakmai önképzés, továbbképzés, a nyelvtudás gyarapítása szükséges, hanem a világ dolgaiban való tájékozódást, a bonyolult emberi viszonyokban való eligazodást segítő egyéb műveltségelemek bővítése is.

Kreativitás, megújulásra törekvés Az alkotó szellem az ötletgazdagság, a találékonyság különösen eredményessé és örömtelivé teszi a munkavégzést. A meglévő ismeretek elavulhatnak, a készségek elértéktelenedhetnek, ezért az átképzések, esetleg a szakmaváltás vállalására is fel kell készíteni a tanulókat.

Gyakorlatiasság és vállalkozókedv A piacgazdaságban a szaktudás mellett a siker feltétele: az ismereteket a gyakorlatban, a változó piaci igényekhez igazodva is fel kell tudni használni, az értékes hagyományok mellett meg kell őrizni az újra való fogékonyságot, a kezdeményezőkészséget, a kellő időben történő, átgondolt váltás képességét.

A munkához való pozitív hozzáállás Jellemzői a felelősségtudat, a fegyelmezettség, a pontosság. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban tudatosuljanak ezek az értékek, s ne csak az anyagi elismerés, hanem az értékes, megbecsült teljesítmény vágya is kialakuljon bennük. 13


A szakmaszeretet, a hivatástudat, a szívesen végzett tevékenység, a sikeresség mind-mind teljesítménynövelő tényezők.

Az önálló munkavégzésre való képesség Minden munkavállalóra vonatkozó követelmény: képesnek kell lenniük a munkafolyamatok ésszerű megszervezésére, a feladatok erővel, energiával, idővel takarékoskodó, hatékony ellátására

Vezetési képességek A csoporton belüli dominancia a szervezési, kommunikációs készségeken, a megnyerő személyiségjegyek elismerésén, az erőteljesebb önkontrollon, a stressztűrésen alapuljon.

1.2.3. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

14


Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia

15


A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

1.2.4. KIEMELT FEJLESZTÉSI CÉLOK

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 16


Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is.

Környezettudatosságra nevelés 17


A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

18


A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen 19


feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

1.2.5. PEDAGÓGIAI FELADATAINK Egész pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tervszerűségnek, a tudatosságnak, a gyermekszeretetnek és a tanulók hosszú távú érdekei figyelembevételének. A nevelőtevékenységnek több területen kell érvényesülnie: mind a szakmai órákon, mind az osztályfőnöki tevékenységben, mind az egyéb iskolai rendezvényeken, de még a tanárok megnyilvánulásaiban is. Segítenünk kell a tanulók szelekciós képességének kialakulását, az információdömpingben való eligazodásukat. Védelmet kell nyújtanunk a negatív hatásokkal szemben Az iskolai szocializáció részeként a másodlagos nevelő hatások érvényesülését is figyelembe kell vennünk.

20


A családi szocializáció hiányosságainak felszámolásában aktívan részt kell vennünk. A szülőkkel való partneri kapcsolatot erősíteni kell, lehetőséget kell adni a szülőknek arra, hogy pedagógiai jellegű problémáikkal felkereshessék iskolánkat. Oktató-nevelő munkánk során teremtsünk alapot az egy életen át való tanuláshoz Munkánkkal biztosítani kell a lehetőségét, hogy tanulóink ne csak hazánk, hanem az Európai Unió aktív polgárává váljanak. Nevelésünkkel segítsük elő a demokratizmus igényének és gyakorlásának képességét.

1.2.6. AZ ISKOLA CÉL ÉS FELADATRENDSZERE

Meghatározó alapelvek: -

a pedagógusok személyisége, példamutatása (pl.: saját értékrendjük, toleranciájuk, a nevelőtestület együttműködése) az alkalmazott módszerek differenciáltsága

A nevelési célok megvalósulásához vezető módszerek, eszközök, eljárások:

Értékközpontúság A tanulók értékválasztásán alapuló felmérések (pl.: „Mit szeretnék?” típusú kérdések vagy egy-egy érték fontosságának számskálán jelölése) megbeszélése Életsorsok és műalkotások elemzése „Az év, az évszázad embere” típusú versengések megvitatása

Etikus magatartás Az elvárások közös megfogalmazása, ellenőrzése

21


Becsületesség A bizalmat már eljátszott tanuló fokozott figyelése A csalás, puskázás, házifeladat-másolás el nem fogadása Pozitív példák állítása, elismerése

Igényesség Ragaszkodás a korábban megfogalmazott követelményekhez, megállapodásokhoz A különösen igényes feladatmegoldások elismerése, a hiányosságok számonkérése, a felelősök beszámoltatása

Kitartás Egy-egy nagy emberi teljesítmény, megvalósított fogadalom, elért nagy cél bemutatása (Médiafigyeléssel kapcsolódva: csodás felépülések, sportesemények történetének megvitatása stb)

Felelős életvezetés Tudományos kutatások tényanyagának, statisztikáinak felhasználása, összevetése az osztályban végzett vizsgálat eredményével vagy a tanulók tapasztalatával Vita kezdeményezése, ellentétes álláspontok megfogalmazása szerepjáték formájában A hibás életvezetés veszélyeinek bemutatása ismert emberek sorsának tanulságain keresztül, tanulók gasztronómiai ismereteinek felhasználása A védőnő, az iskolapszichológus, a testnevelő tanár, drogmegelőzéssel foglalkozó más szakember, kortársoktatók, rendőr szakszerű tájékoztató előadásai Érintett tanuló, szülő tapasztalatainak meghallgatása A témával kapcsolatos bőséges információs anyag (videofilm, CD-ROM …) bemutatása

22


A szórakozás igényesebb formáinak, a művelődés lehetőségeinek a megismertetése és – legalább részben – közös gyakorlása (osztálybulik, játékos vetélkedők szervezése, színház-, mozilátogatások, stb.)

Önértékelés Az osztálykeretben végezhető megismerési tevékenységek (pl. játékos feladatok, önismereti gyakorlatok, tesztek) Rendszeres értékelés (Nem csak magatartás, szorgalom jegyek!) A saját vélemény és a társak (szaktanárok) véleményének szembesítése játékos és komoly formában egyaránt. A képességek kibontakozásának elősegítése, a valamihez értés örömének megteremtése (kompetencia – megbecsültség értékei): rendszeres megméretési lehetőségek a szakmai, tanulmányi munka mellett: pl.: az előadóművészetek (énekkar, ünnepélyek, megemlékezések, városi versenyek, Helikon), az alkotóművészetek (rendszeres iskolai rajz-, foto-,) s a sporttevékenységek területén is.

Nyitottság Egy-egy új zenei irányzat, köztéri szobor, film vagy divatújdonság megvitatása Különböző kultúrák megismerését lehetővé tevő útifilmek, könyvélmények feldolgozása

Tolerancia Előítéletek, beállítódások „tesztelése” Az előítéletek rögzülésének, veszélyességének bemutatása konkrét élettapasztalatok alapján

Szolidaritás Elsősorban az osztálytársak segítő tevékenységének megszervezése: tanulópárok alakítása, a hiányzó tanuló számára az órai vázlatok másolása, a tartósan betegek meglátogatása … Bekapcsolódás beteg gyerekek kívánságait teljesítő akciókba, segélyakciókba Véradás szervezése a 18 éven felüli tanulók részvételével 23


Együttműködés Osztályok, tanulócsoportok közti vetélkedők szervezése A rendezvények lebonyolításának hagyományos rendje, egy közösség együttműködésének, igényességnek próbái, ugyanakkor sikerés élményszerzési lehetőségek is. Kiscsoportos foglalkoztatás pl. viták előkészítése, Változatos osztályprogramok (iskolán belül és kívül) A közös élmények, emlékek, beszélgetések, értékítéletek, érzelmi közösséget teremtenek, s ez az alapja a tevékeny együttműködésnek. A viták, közös döntések a demokrácia gyakorlására is felkészítenek.

A demokrácia tisztelete Az osztály választási, véleményformálási, kezdeményezési, döntési jogainak gyakoroltatása: közös programok, osztálykirándulások kialakításának megvitatása, szervezés, bonyolítás, értékelés stb. A DÖK szerepe

Állampolgársági felelősség ’Tallózó”, lapszemle az osztályfőnök, később egy-egy diák vezetésével; a legérdekesebb cikk megvitatása Szerepjáték, parodizálás Interjúkészítés Egy-egy közéleti szerepet vállaló szülő, ismerős meghívása osztályfőnöki órára

Hazaszeretet A városnéző séták, a múzeumlátogatások, a városismereti vetélkedők, a természeti értékeket megismertető túrák elősegítik a lokálpatriotizmus kialakulását is. A tanulmányi kirándulások az ország, a nemzeti kultúra értékeinek bemutatását is lehetővé teszik.

24


Tanári, tanulói élménybeszámolók Az iskolai megemlékezések szervezése során mind több tanuló aktivizálása Az elhangzott ünnepi beszédek, levetített filmek megvitatása

Az emberi környezet védelme A diákok bevonása szűkebb környezetük rendjének, tisztaságának védelmébe: diákügyelet, hetesi teendők rendszeres ellátásának fontossága A padfirkák elleni küzdelem Elemgyűjtési akció szervezése Az iskola körüli szemétszedés Az osztályok folyamatos, ill. az iskola alkalmi dekorálása, feldíszítése (karácsony, ballagás)

Kommunikációs képesség és tájékozódás az információkban, önművelés, önképzés igénye Könyvtárhasználati vetélkedő A tanulási módszerek kiválasztásának, alkalmazásának gyakorlása Memóriafejlesztő játékok, koncentráló képességet növelő játékok A különböző lapokban ugyanarról a tárgyról megjelenő írások összehasonlítása („igazságkeresés”) Olvasnivalók ajánlása, műsorajánlatok rendszeresítése A számítógépes termek (Internet-hozzáférési lehetőségek) használatának ösztönzése

Kreativitás, megújulásra törekvés „Rejtvényfejtők klubja” alakítása igény esetén Az önálló feladatmegoldás, kezdeményezés, az eredeti gondolat, vélemény értékének elismerése

Gyakorlatiasság és vállalkozókedv

25


Az iskolai célok megvalósításában a tanulók gyakorlati munkavégzési ismereteit is fel lehet használni: alapítványi bálok, fogadások során felszolgálási, terítési, értékesítési feladatok ellátása

Vezetési képességek A feladatok kiosztása során figyelembe kell venni a tanulók személyiségjegyeit, ambícióit, esetleges vezetési képességeit. A felelősök (osztálypénztáros, kirándulásszervező, faliújságfelelős) évente válthatják egymást, így több tanuló is szerezhet vezetési, szervezési tapasztalatokat. A feladattal, megbízással rendelkező tanulók beszámoltatása munkájukról – akár havonta is. Saját szakterületén belül sikeres emberek meghívása osztályfőnöki órákra, a leendő szakmákhoz kapcsolódó munkavégzési, - szervezési tapasztalatok bővítése szálloda-, áruház-látogatások során

Önálló vélemény és kritika helyes megfogalmazása A vitakultúra alakítása az osztályfőnöki órákon Célja a jó szándékú meggyőzés, a hibás gyakorlat javítása. A kritika nem lehet sértő, lebecsülő. Kerülendő a mérlegelés nélküli elutasítás, az érveket, tényszerűséget nélkülöző indulatosság. Fontos a tévedéshez való jog és a tévedés belátásnak gyakorlása pl.: pro és kontra érvek összegyűjtésével, a vitázók szerepcseréjével, a különböző álláspontokról való szavazással a vélemények lényegének kiemelésére szorító időbeli vagy terjedelmi korlátokat szabó vitavezetéssel A társadalmi viták követése a „hírfeldolgozó” órákon Kiselőadások

Konfliktusok, problémák kezelése A közösség működésében s a tagok egészséges lelkületének megőrzésében egyaránt meghatározó A problémák közös megoldására irányuló magatartás, a kompromisszumkészség kialakítása, a viselkedésnormák betartatása, a kollektivitás, az együttműködés készségének erősítése

26


A lappangó ellenérzések, feszültségek okának feltárása, elemzése A nyílt konfliktusok megfelelő mederbe terelése egyéni, kiscsoportos (a csoportbontás osztályfőnöki órán való megengedésével) vagy akár osztályszintű megbeszélések segítségével (pódiumbeszélgetések módszere)

1.2.7. PEDAGÓGIAI ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK Munkánk során a közoktatásról szóló törvény által megfogalmazott pedagógiai eszközökkel élünk, amelyek nem okozhatnak pedagógiai ártalmakat, és amelyek során nem lehet a tanuló megalázásával, megszégyenítésével élni. Az iskolai Házirend átadásával a 9. osztálytól a tanulók számára ismertté tesszük jogaikat és kötelességeiket, valamint az iskolai együttélés szabályait. A folyamatos pedagógiai tevékenységünk részben a tanórákon, részben az osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, együttes tevékenységekben realizálódik. Munkánk része az iskolai ünnepélyekre való felkészülés támogatása és az ünnepélyek lebonyolítása. Évente egy alkalommal az osztályok számára - az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint- lehetőséget biztosítunk tanulmányi kirándulásra. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel a tanulók számára önköltséges. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1- Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

27


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

- Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

- Ösztönzés.

- Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, -

ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka eredményes szakmai vizsgát tesz. ha a szakképzés kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek megfelel. célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. 28


-

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy élethossziglan képes legyen tanulni. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedésés magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

29


2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 2.1.1. ISKOLÁNKBAN A TANULÓK TELJES SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT A TANULÓK KORSZERŰ ISMERETEINEK, KÉPESSÉGEINEK, KÉSZSÉGEINEK KIALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE A LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADAT. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott tanulókból. -

Ennek érdekében fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési és önművelési képességét.

-

Az iskolában minden tanuló kapjon esélyt szociokulturális hátrányainak leküzdésére.

-

A kiemelkedő képességű tanulóknak legyen lehetősége tehetségük kibontakoztatására.

-

Alakuljon ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képessége. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele.

-

Tanulóink legalább egy idegen nyelvet alkalmazni képes módon elsajátítsanak.

-

Lépést tartsunk az informatika rohamos fejlődésével.

-

Alakuljon ki tanulóink reális önismerete és életszemlélete.

-

A személyiség harmonikusan fejlődjön, egyaránt figyelemmel a testi és lelki egészségre.

-

Fejlesszük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, az EU-tagság jelentőségének megértetését.

-

Alakuljon ki a választott szakma felelősségteljes művelésének igénye.

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alkalmazzák az egyéni tanulás módszereit, a munkavégzésben legyenek kreatívak,

-

elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 30


-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

ISKOLÁNK FOLYAMATOSAN RÉSZT KÍVÁN VENNI AZ ISKOLAKÖRNYEZET ÉLETÉBEN.

2.1.1.1.

Ennek érdekében: - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

2.1.1.2.

ESZMÉNYEINKBEN OLYAN TANULÓ KÉPE ÉL, AKI A KÖZÖS CSALÁDI ÉS

ISKOLAI NEVELÉS EREDMÉNYEKÉPPEN EGYESÍTI MAGÁBAN AZ ALÁBBI TULAJDONSÁGOKAT:

-

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, 31


-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 32


2.1.1.3.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉBEN KÜLÖNÖSEN FONTOSNAK TARTJUK:

Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése: 

az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése.

Szakvizsgára való sikeres felkészülés: 

a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, igény esetén külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra.

Teljesítményorientáltság: 

A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb.

Figyelem: 

Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet).

Környezetvédelem, szemléletformálás: 

Tantárgyakon keresztül, folyamatos, ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai, és tágabb értelemben, nemzetközi projektekben való részvétellel.

Önállóság: 

Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés.

Rugalmasság: 

Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele.

Nyitottság: 

Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód.

Törődés: 33




Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár, szülőtanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom.



A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt.



A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük, illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát.

2.1.1.4.

ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGE ÉS

IRÁNYÍTÁSA VALLÁSI ÉS VILÁGNÉZETI TEKINTETBEN

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető pedagógiai célja a polgári demokratikus értékrend megismertetése, a keresztény szellemiségű világnézet közvetítése, a magyarságtudat erősítése, az emberi együttélés szabályainak követésére, és az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés.

2.1.2. CÉLOK

Az iskola feladatának tekinti, hogy a térségben folyó kereskedelmi, gazdasági, informatikai, művészeti és az idegen nyelvi oktatás színvonalát javítsa, választékát bővítse. Az iskola célja a nappali rendszerű oktatásban, hogy az érettségizetteknek továbbtanulási lehetőséget, első-második szakma megszerzését biztosítsa. Mindezt úgy, hogy a térség munkaerőpiacára magas színvonalon képzett munkaerőt bocsát ki. Célunk olyan nyitott fiatalok kibocsátása az iskolából, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzéséhez. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, örömét. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát.

A tanuló egyéni fejlődéséhez mért, a jó eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Ugyanakkor ráneveljük őket a kudarcok elviselésére is, a kettő lehetőleg 34


egészséges összhangjának megkeresésével. Mindezt olyan tartalmú és nyelvezetű tananyaggal kívánjuk elérni, amely egy korosztályhoz szól, érte készült, visszatükrözi vágyait, elképzeléseit. A tantervi tartalommal nem nivellálni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget biztosítva arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Teljesítményre törekszünk, de megítélésünk alapja, hogy a tanuló és a tanár mit tesz, mit tud, mire képes, mire törekszik.

Képzési rendszerünk megteremti a szakvizsgára jelentkezés feltételrendszerét (pl.: nyelvvizsgára való felkészítés, szakdolgozat készítéséhez segítségnyújtás), a szakvizsga eredményes letételét. Személyes példamutatással is – neveljük tanulóinkat az emberi jogok tiszteletben tartására, toleranciára, empátiára. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a tanuló és a szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a tanulónak az értelmi és érzelmi fejlődésre. Célunk, hogy a tanulóink a megszerzett műveltségüket felhasználva a társadalom értéket teremtő, hasznos tagjaivá váljanak. A középiskolában szerzett ismereteikre, mint szilárd alapokra támaszkodva boldoguljanak felnőttként a világban.

Oktatási célok - A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. Ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. -

Rendelkezzenek a tanulók a gyakorlatban is hasznosítható informatikai ismeretekkel. Tanulóinkat igyekszünk az informatika alapjaitól a magasabb szintekig eljuttatni, az INTERNET világába bevezetni. Célunk a számítógép, mint munkaeszköz használatának megismertetése.

-

A nyelvvizsgára kötelezettek legalább 60%-a tegyen sikeres nyelvvizsgát.

-

Szakvizsgára bocsátott tanulók legalább 90 %-a tegyen sikeres vizsgát.

-

Rendelkezzenek a tanulók az önálló életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy tanulmányaik befejezésekor önmagukat – mint megbízható önés társadalomismerettel bíró személyiségeket – a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálják. 35


-

Sajátítsák el mindazon nélkülözhetetlen

kompetenciákat,

melyek

választott

szakjuk

műveléséhez

-

A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek megértésére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

Nevelési célok -

Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására.

-

Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt.

-

Erősödjön a tanulókban a demokratikus értékrend tisztelete.

-

Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. Környezettudatos életvitelre nevelés.

-

Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Az akaraterő, a kreatív gondolkodás fejlesztése.

-

Kommunikációs képesség fejlesztése.

-

A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés.

-

Egymás értékeit tartsák tiszteletben.

-

A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek).

-

A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény.

-

Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe.

-

Tanulóinkat a családi értékek tiszteletére neveljük.

-

Minden tanuló ismerje meg a nemzeti kultúránk értékeit, s tudjon azonosulni nemzetével, hazájával.

-

Nagy figyelmet kell fordítani a tanulók médiatudatos kultúrájának fejlesztésére.

.

36


2.2. FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A számítógép használatot igénylő, a gépírás, az idegen nyelvek, a tanirodai gyakorlat, és az egyéb gyakorlati tantárgyak tanítása csoportbontásban történik. A testnevelés, a mindennapi testedzés foglalkozásai a tanórai kötöttségektől mentes tömbösített formában kerülnek megszervezésre. Az osztályfőnöki tevékenységek szervesen beépülnek a tanulókkal kapcsolatos mindennapi foglalkozásokba, a szakmai órákba. Az alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege segítse elő a tanulás tanítás folyamatának megújulását. Az egyes tantárgyak oktatása foglalja megába a sajátos tanulási módszerek elsajátítását is. Az elméleti és gyakorlati képzés problémaorientált legyen. Segédanyagok, források, powerpoint-os előadások anyaga hozzáférésének biztosítása az otthoni önálló tanulási folyamat segítése céljából. Komplex szakmai külön feladatok alkalmazása az elméleti ismeretek megalapozásának elősegítése céljából. Nagyobb mennyiségű otthon elvégzendő, beküldendő feladat kiadása. Az elméleti és gyakorlati képzésben fokozni kell a problémaorientált projektek arányát. Tanulási technikák tanítása. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, mint a tanórai kiscsoportos munkák, kiselőadások, otthoni írásbeli beszámolók, a szakmai célú üzem és rendezvénylátogatások. A szakmai felkészítés mellett fontos a tanulók személyiségének fejlesztése. Mindezt tréningekkel, szituációs gyakorlatokkal igyekszünk fokozni. Az önálló életre felkészülést segítjük a munka világával való élő kapcsolat megteremtésével, elsősorban a tanulmányi idő alatti szakmai gyakorlat szervezésével. A gyakorlat egyúttal a szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget ad.

37


2.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

A személyiség fejlesztése egy folyamat, amelyre nemcsak az iskola, hanem a családi, baráti és a társadalmi környezet is hatást gyakorol. Diákjaink mind a tanköteles kort betöltött, vagy érettségizett tanulók, főleg 18-22 éves korúak, így fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: -A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. -A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. -A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. -A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeinek, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. -A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. -A tanulók állampolgári nevelése. 38


Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. -A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. -A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránt igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Az intézményes nevelésben – jelen esetben, a középiskolában, mint másodlagos szocializációs színtérben a személyiségfejlesztés fontos szerepet kap. Az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át ez a feladat is, a társadalmi elvárások és körülmények gyökeres átalakulása következtében. Eredményes személyiségfejlesztést, és hatékony pedagógiai munkát – csak abban az esetben fogunk elérni, ha a következőkben felsoroltakat, mint kötelezettségeket fogadjuk el: A személyiségformálásban betöltendő erolutiv (fejlesztő- fejlődési) funkciók ellátása. A tanuló személyiségének alapos megismerése, ami után feltárul a „zavarfelismerés” – az okok sora, illetve ténye. El kell fogadni, és át kell vállalni a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós feladatokat, pl. a magatartási zavarok feloldását,a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból eredő gondokat. A fentiek előtérbe helyezése után jön az oktató, ismeretátadó funkciók ellátása.

2.4. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

39


Az egészségfejlesztés célja, hogy intézményünkben minden tanuló olyan ellátást kapjon, amelyben érvényesül a testi-lelki jóléte, egészsége, egészségi állapotának hatékony fejlesztése.

A mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk: - az egészséges táplálkozásra - a testmozgásra( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 141.§ (1) (2) - a bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzésére - a baleset megelőzésre, az elsősegélynyújtásra - a testi, lelki egészség fejlesztésére, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére. (az iskolavédőnő önállóan ellátandó feladatai - 26/1997. (IX.3) NM rendelet alapján) - az iskolaorvos által kiszűrt gerinc- és egyéb betegségekkel rendelkező gyerekek egyéni és csoportos foglalkoztatására ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 142.§ (1) (2) (3) (4).

Az intézményünk teljes körű egészségfejlesztési programját – mindig figyelembe veszi a gyermek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait – az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el egyeztetett munkaterv alapján. Az iskolánk házirendjében szabályozzuk az alkohol, a dohány és a drog fogyasztására irányuló tiltásokat. A tantestületünkben törekszünk a pedagógusok mentálhigiéniás ismereteinek bővítésére, hogy kiemelt figyelmet tudjanak fordítani a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére. Intézményünkben megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának dokumentálását. (20/2012. EMMI 133. §) ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRA A környezeti nevelés és az egészségnevelés tanórán kívül is óriási eszköztárral rendelkezik, mellyel részben élnek is a kollégák, részben pedig a megvalósításnak az anyagi akadályai miatt az iskola rövid és hosszú távú tervei között szerepelnek és keressük a megoldási lehetőségeket.

40


A környezeti nevelés eredeti megfogalmazásban olyan értékek felismerésének folyamata, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megértésében. A

környezeti nevelés célja részvételen

alapuló

magatartás kialakítása

környezetvédelemben és a természeti erőforrások előrelátó felhasználásában. A fent említett kapcsolat megértése a kulcsfontosságú a folyamatban, amely folyamat minél több műveltségterületen zajlik annál hatásosabb.

Ez úgy érvényesül iskolánkban, hogy a tanárok tudatosan kapcsolják a tanórák anyagához a környezeti neveléssel összefüggő dolgokat, legyen az bármilyen tantárgy. Az iskolavezetés feladatai: - Az iskolavezetés szorgalmazza, hogy minden szaktanár tekintse feladatának a környezeti tudat kialakítását, minél több tantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti ismeretek, készségek, értékek. - A tanév egyik nevelési értekezletének legyen témája a környezeti nevelés.

Az osztályfőnök feladatai: - Az osztályfőnöki tanmenetekben kapjon helyet a környezetvédelem témaköre - Jeles környezetvédelmi napokra való felhívás, megemlékezés - A faliújságon jelenjenek meg aktuális környezetvédelmi témájú írások, cikkek, képek - Osztálykirándulások, szakmai programok előtt hívják fel a tanulók figyelmét környezetünk tisztaságára, fokozott védelmére - Vegyék igénybe a védőnők által felajánlott egészséges életmóddal, életminőség javítással, káros szenvedélyekkel kapcsolatos előadásokat - Lehetőségükhöz mérten kapcsolódjanak be az önkormányzat Közterület felügyelete által meghirdetett programsorozatba (szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékok elhelyezésének lehetőségei, parlagfű irtás, vetélkedők) 41


Tevékenységi terület: - Pályázatfigyelés és azokon való részvétel - Tantermeink, iskolaépületünk „zöldesítése” - Kerékpártárolók bővítése (lakatos tanulók készítették) - Környezetvédelmi előadások tartása - Jeles környezetvédelmi napokra való felhívás és megemlékezések az iskolaújságban és a faliújságon: - Szeptember 16.

Ózon Világnapja

- Szeptember 23.

Takarítási Világnap

- Október 4.

Állatok Világnapja

- December 29.

Biodiverzitás Világnapja

- Február 2.

Vizes Élőhelyek Világnapja

- Március 1.

Újrahasznosított Papír Világnapja

- Március 6.

Energiatakarítási Világnap

- Március 22.

Víz Világnapja

- Május 10.

Madarak és Fák Napja

- Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

- Június 21.

Nap Napja

Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik csak a tantárgyak óráira, lehetőségeinkhez mérten aktívan részt veszünk városunk programjain is.

- Kihívás napja - Alternatív energiaforrások szerepe a környezetvédelemben 42


A környezetvédelmi oktatás-nevelés a környezetvédelmi tudat kialakítását nagyon fontos feladatának tekinti iskolánk, hiszen a felső indítékok által motivált környezetvédő cselekedet mindig hatékonyabb a külső kényszer hatásánál. A környezetnevelési program megvalósításához a Diákönkormányzat együttműködésére is számítunk. Napjainkban sokan állítják magukról, hogy „környezetvédők”. E jelző azonban nem csak együttérzést, hanem tudatosan, rendszeresen végzett tevékenységet is jelent. Ennek szellemében állítottuk össze környezetnevelési programunkat. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:



a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

43


2.5. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2.5.1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Iskolánk az oktató-nevelő folyamat minden területén a szakképzés irányelveinek figyelembevétele, a szakok központi programjainak ajánlásai mellett a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra összpontosítva végzi közösségszervező tevékenységét. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása – felfedeztetése – oktatása mellett fontos szerep jut az iskola nevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztési folyamat során kialakul az egyén társadalmi beilleszkedési képessége. A közösségfejlesztés révén el kívánjuk érni: hogy a gyorsan változó világunkban eligazodni tudó, megfelelő alap és szakmai műveltséggel rendelkező, kommunikációra és feladatvállalásra is képes, ön – és nemzettudattal rendelkező fiatalokat bocsássunk a felnőttkor küszöbén útjukra. -

A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: tanítási óra osztályfőnöki foglalkozás szakmai gyakorlatok helyszínei iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek tanulmányi kirándulások kiállítások, hangversenyek szakkörök, érdeklődési körök kollégium diákönkormányzat

-

A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: család párkapcsolat baráti társaság osztályközösség iskolai közösség városi-falusi lakóközösség munkaközösség sport- vagy hobbiközösség nemzet

44


A tantestület törekvése, hogy: Tanulóink legyenek nyitottak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktív részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit.

Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá.

Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban.

Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat.

Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra.

Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak.

Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni.

Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat.

45


Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka – pihenés – szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit.

A közösségfejlesztés célja: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, a nyitott, megértő gondolkodás, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások elfogadása, - aktív, cselekvő, kezdeményező, vállalkozó szemlélet kialakítása, - a környezet értékeit megőrző, gyarapító szemlélet kialakítása, - az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, - a kommunikációs készségek fejlesztése (véleményalkotás, vitakultúra), - az információs társadalmi környezetben eligazodás képességének kialakítása, - a modern társadalom kritikus szemlélete, szelektáló képesség kialakítása, - az értékteremtő ember megbecsülése, - a magyarságtudat ápolása, más népek, nemzetek tisztelete. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. -

2.5.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata.

- A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

- A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

- Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

46


- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

- A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.6. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az intézményben folyó oktató-nevelő kapcsolatrendszereket működtetjük:

2.6.1.

munka eredményessége

érdekében a következő

BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERÜNK, A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

2.6.2.

AZ ISKOLAVEZETÉS – IGAZGATÓ ÉS A HELYETTESEK – HETI RENDSZERESSÉGGEL MUNKAÉRTEKEZLETET TARTANAK. HA A FELADAT MEGKÍVÁNJA, NAPI KONZULTÁCIÓ KERETÉBEN BESZÉLIK MEG A TEENDŐKET.

Kibővített iskolavezetés alatt értjük az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők csoportját. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezletet.

2.6.3.

AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS ÉS A TANTESTÜLET:

-

A tantestületi értekezletet tanévenként minimum ötször szervezünk. Félévkor és év végén a tanév értékelésére, félévenként egy-egy osztályozó értekezletet. A tanév első értekezlete a tanévnyitó értekezlet.

-

A tantestületet az igazgató/helyettesei „röpértekezleten” tájékoztatja a rövidebb határidőhöz kötött munkatervi feladatokról.

-

Fontosnak tartjuk a közvetlen, személyes beszélgetéseket.

47


2.6.4.

A MUNKAKÖZÖSSÉGEK:

Intézményünkben a képzési szerkezet függő típusú és számú szakmai munkaközösség működik. Szakmai feladataikat munkaközösségi értekezleteken beszélik meg. A munkaközösségek feladata a színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása, egymás szakmai munkájának segítése.

2.6.5.

A TANULÓKÖZÖSSÉG ÉS A TANTESTÜLET:

A tanulóközösséget osztályszinten az osztályfőnök vezeti. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a diákközgyűlés fórumát működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés: a diákönkormányzat kezdeményezésére évente összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény diákönkormányzata és tanulói minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. -

2.6.6.

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalomszerűen, a diákparlamenten évente egy alkalommal, az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a szaktanárok a foglalkozásokon, a titkárság megkeresésre folyamatosan tájékoztatja. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel

A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FÓRUMAI ISKOLÁNKBAN A KÖVETKEZŐK:

Szülői értekezlet: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és 48


az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója és /vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra: célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább két alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. Ezen kívül minden pedagógusnak heti egy fogadóórája is van, s a szülők ekkor is kereshetik őt. A szülők írásos tájékoztatása: a szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. Nyílt nap: a nyílt napot az iskolába készülő ok (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja, hogy bepillantást adjon az iskola életébe, illetve információval szolgáljon az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. Szülői szervezet: a szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálást a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival.

2.6.7. KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERÜNK

A külső kapcsolatrendszerünket nagyrészt az irányítóktól való utasítás végrehajtására, másrészt a partnerkapcsolat létrehozására irányul.

49


Kapcsolatot tartunk az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Oktatási Hivatallal, a Kormány Hivatallal, a fenntartóval, valamint a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Központtal, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Különösen kiemelt kapcsolat a szakmai képzések szervezése miatt a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaival, és a szakmai gyakorlati helyek vezetőivel, dolgozóival. Kapcsolatok alakítottunk ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, a TÁMOP 2.2.7. pályázat kapcsán. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével együttműködve, tanulóink önkéntes tagságot vállaltak, és a rendezvényeken segítő imitátori feladatokat látnak el. Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) munkatársai minden tanév elején tájékoztatásban részesítik tanulóinkat, és folyamatosan segítik munkánkat. Az önkéntesség jegyében segítő kapcsolatot építettünk ki a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület és Állatmenhellyel.

2.7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógus feladatait, kötelességeit a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően: 

A pedagógus a nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi határozatok meghozásában.



Hivatalos és iskolai ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket hivatali titoknak tekinti, s a határozatok végrehajtását, illetve végrehajtatását segíti.



Az intézmény hivatalos dokumentumait ismeri, illetve megismeri, s az abban foglaltakat magára nézve is kötelezőnek tartja (PP, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv, tanügyi nyilvántartások, Munka- és tűzvédelmi szabályzatok stb.).



Szakmai alapossággal készül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógia programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által (a munkatervben rögzített időpontig) jóváhagyott tanmenet szerint tanít.



Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.

50




A tanulók értékelésénél érvényesíti az alábbiakat: o

mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, a félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel;

o

félévenként legalább a reális értékeléshez szükséges megfelelő számú érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához;

o

a témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban bejelenti, tényét az osztálynaplóban is előre rögzíti, és legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja, értékeli.



A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés).



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a SNI-s, a BTMN küzdő tanulókra különös gondot fordít.



Adminisztrációs munkája precíz, a határidőket pontosan betartja.



A pedagógus kiemelt kötelessége az oktatás mellett a nevelés, tanítványai felé közvetíti az iskolánk által elfogadott értékeket, viselkedésével, beszédstílusával példát mutat a diákoknak.



Aktív szerepet játszik az iskola munkatervében meghatározott programok, versenyek szervezésében, támogatja a DÖK munkáját.



Részt vesz a különböző együttműködési kapcsolattartási fórumokon, az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin, ahol tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli a felmerülő problémákat.



Törekszik a szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása.



Aktív tagja a munkaközösségének, megosztja kollégáival a szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit.

2.8. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás annak adható, aki 51


a) az intézmény tanára, és b) legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, munkájával az iskola érdekeit szolgálja. Az osztályfőnök az osztálya közösségének felelős vezetője. Az osztályfőnök mindenkori feladatait a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően:

A pedagógusokra vonatkozó általános feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: 

A nevelési folyamatban megismeri tanítványai személyiségét.



Nevelési céljai eléréséhez külső segítséget is igénybe vehet (rendőrség, gyámhivatal, színház, mozi, kiállítás, írott sajtó, internet stb.).



Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, magatartását, igazolt és igazolatlan hiányzásaikat.



Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat a nevelőtestület, az iskolavezetés gyermekeket érintő határozatairól, az aktuális törvényváltozásokról (hiányzások jogkövetkezményei, érettségi szabályzat, felvételi szabályzat, diákigazolvány kérelme, dohányzás stb.).



Összehangolja és segíti az osztályban tanárok munkáját.



Tájékoztatja a tanárokat a gyermekkel kapcsolatos és szükséges tudnivalóról.



Segíti a HHH, a HH, az SNI-s és a BTMN tanulók tanulmányi előmenetelét.



Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra, folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, figyelmeztetésére, kitüntetésére. Szükség esetén kikéri az osztályközösség véleményét.



Közvetít az iskola és a szülő között,szükség esetén behívja a szülőt elbeszélgetésre, kapcsolatot tart a tanulóközösség fejlődésében, életében meghatározó személyekkel.



Koordinálja az osztály SZSZ és az iskolai SZSZ munkáját.

52


2.9.



Adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet végez (Ellenőrzi a személyes adatokat a KIRben az iskolatitkár segítségével, osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása, a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, törzslapok kitöltése és vezetése, érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, stb.)



Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetők számukra.



Tűzvédelmi tájékoztatást tart (menekülési útvonal, tűz-jelzés ismertetése).



Gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat kérésére jellemzést készít.



Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.



Az osztálykirándulásokat bejelenti, gondoskodik megfelelő számú kísérőtanárról.



Minden tevékenységét a gyermek céljainak előtérbe helyezése jellemezze! (neveltség, oktatási színvonal, tartalmas élet, pályaválasztás, egyéni boldogulás, közösségnevelés, egészségnevelés).

A

KIEMELT

FIGYELMET

IGÉNYLŐ

TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE

2.9.1.

TEHETSÉGGONDOZÁS, KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁS

Ezen a területen első lépés a tehetség felismerése. A valamilyen területen az átlagostól többet teljesíteni képes tanulókkal törődés, tudatos foglalkozás mind a tanuló egyéni boldogulását, mind az iskolai munka színvonalasabbá tételét és az iskola hírnevének erősbítését is jelenti. A tanulók egy része már úgy jön a szakképző évfolyamra, hogy hozza magával „a tehetséget”. Ezt a hozott alapot kell felkarolni és tovább segíteni, ösztönözni a tanulót. Mivel a középiskola nem képes és nem is feladata, hogy az élet minden területén lehetőségeket tudjon teremteni, ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy kapcsolódjanak be iskolán kívüli tehetséggondozó csoportok munkájába (művészeti képzések, néptánc, sportegyesületek, nyelviskolák stb.). A nevelőmunka középpontjában a személyiségformálás áll. Ennek egyik része a tehetséggondozás, melynek folyamatában alapvető célunk, hogy a személyiség képességeit és kreativitását minél magasabb szintre emeljük, és felkészítsük arra, hogy képes legyen kiemelkedő teljesítmények 53


elérésére. Ennek érdekében összehangolt munka folyik iskolánkban. A tehetség fogalmának értelmezése során a tanulói személyiség minél mélyebb elemzésére törekszünk, kidolgozzuk a tehetséggondozás alapelveit és formáit. A szaktanár, az osztályfőnök tehetségkutató és- fejlesztő munkáját az állandó kapcsolattartás és a kölcsönös tájékoztatás jellemzi. A személyiségfejlesztés iránya minden szakterületen azonos, a cél elérése érdekében a következő motivációs összetevőket kell erősítenünk: a kíváncsiságot, az érdeklődést, a becsvágyat, a teljesítményre törekvést, a szorgalmat, a kitartást, az emocionális fűtöttséget. A tehetséggondozás a tantárgyi órakereten kívül szakkörökben és egyéni foglalkozásokon történik. Diákjaink számára biztosítjuk az országos, megyei, illetve helyi szervezésű versenyeken való részvételt és az azokhoz szükséges felkészítést, melyeket a szakmai munkaközösségek szerveznek.

Tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek: -

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

-

A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása.

-

A tehetséggondozó foglalkozások.

-

Iskolai sportkör (ISK).

-

Szakkörök.

-

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.)

-

A szabadidős foglalkozások (pl.: színház és múzeumlátogatások).

-

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata.

-

A továbbtanulás segítése.

-

A tehetséges tanulók menedzselése (pályázatok, külföldi utak)

-

Egyetemi-főiskolai bemutatókon, nyílt napokon a részvétel megszervezése, biztosítása.

-

Tapasztalatszerző tanulmányi kirándulások, üzemi és intézményi látogatások szervezése.

-

A kiemelkedő képességű tanulókkal egyéni foglalkozás.

2.9.2.

FELZÁRKÓZTATÁS, A KUDARCÉLMÉNY KEZELÉSE

54


A személyiségfejlesztés középpontba állítását indokolja az is, hogy az iskolai munka során többször találkozunk alulteljesítő, tehetséges gyerekekkel. E mögött a jelenség mögött személyiségproblémák is állnak: emocionális kiegyensúlyozatlanság, szociális éretlenség, alacsony önértékelés, stb. Ezek a vonások nem feltétlenül a gyermek közvetlen adottságaiból fakadnak, hanem mögöttük külső – gyakran szülői, kortárscsoporti – hatás áll. A legkörültekintőbb nevelőmunka mellett is éri a gyerekeket az iskolában kudarcélmény. Ennek számos oka és összetevője van. Mi arra törekszünk, hogy a háttér mind alaposabb feltárásával a tanulóval közösen megfejtsük a kudarcokhoz vezető okokat. Tudatosítsuk ezeket mind iskolánk tanáraival, mind a tanulókkal, és a reális önértékelésre, helyes elemzésre irányítsuk a pedagógiai folyamatban résztvevők (szülő, iskola, gyerek) figyelmét. Az iskolánkban kidolgozott képzési rendben lehetőséget adunk mind a hiányosságok pótlására (felzárkóztatás), mind a tehetséges tanulók egyéni felkészítésére (tehetséggondozás). Az órakeretek és a szervezett foglalkozások kidolgozott rendjén túl biztosítjuk az intézményen belüli továbblépéseket is. Az osztályfőnöki munka legfontosabb részének tartjuk, hogy a tanulók meg is ismerkedjenek az őket segítő lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a legfőbb kudarcforrás, a félelem leküzdéséhez, vagy legalábbis mérsékléséhez.

Diákjaink elsősorban 18 év felettiek, így fiatal és nem fiatal felnőtteknek tekintendők. Ennek figyelembevételével törekszünk felzárkóztatásukra. Középiskolánkba az évente induló osztályokba nagyon sok iskolából érkeznek a tanulók. A hozott jegyek, azonos értékű osztályzatok esetén is különböző tanulói felkészülést jelentenek. A szakképző évfolyamra azok a tanulók jelentkeznek, akik a felsőoktatásba korábbi eredményeik, képességeik alapján nem tudnak, vagy nem akarnak továbbtanulni. A közöttük fellelhető, sokszor motiválatlan, akaratgyenge tanulók komoly kihívást jelentenek mind pedagógiai, mind tantárgymódszertani, mind ifjúságvédelmi szempontból. Gyakran bekövetkezik az az eset is, hogy mire az iskola érzékeli a problémát, a tanuló már kikerül a hatóköréből. Az ilyen tanulók könnyen választják az erőfeszítések helyett a kimaradást, hiszen azt jogkövetkezmény nélkül megtehetik. Megtartásukra csak a problémák korai felismerése esetén van remény. Az iskola felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások kínálatával igyekszik segíteni. Ezen foglalkozások száma korlátozott. Korlátot szab egyrészt a tanárok és tanulók terhelhetősége, másrészt az iskola rendelkezésére álló választható órakeret, amely költségvetési szempontokat érint. Ha a feltételek rendelkezésre állnak, még meg kell győzni a tanulót is, hogy a saját érdekében szükség van a foglalkozás igénybe vételére.

Az iskola foglalkozási kínálata: -

Tanulást segítő módszertani foglalkozások szervezése.

55


2.9.3.

-

A tanulási problémákkal küzdőknek felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése.

-

Pótvizsgára felkészítő tanfolyamra irányítás, tanfolyamszervezés.

-

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele

-

Differenciált képességfejlesztés

-

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

Egyéni foglalkozások, (pedagógus tanácsadás)

-

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata

-

Szakvizsgára felkészítés

-

Szakkör szakmai kiegészítésre- OKJ rokon, kiegészítő, és nem indított szakmákhoz

-

ECDL vizsgákra felkészítő és vizsgaszervezés.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKAT SEGÍTŐ FELADATOK

Sajátos nevelést igényelnek azok a tanulóink, akik úgynevezett SNI-s (sajátos nevelési igényű), illetve a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) kategóriákban tartoznak. Valamennyien integrált oktatásban vesznek részt. A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti a tanulót az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelést és minősítést ír elő. ( Nkt. 56.§ (1) ) A tanórán kívüli foglalkozás terhére, a szakértői vélemények javaslata alapján fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A pedagógia nagy próbatétele a másság kezelése. Egyre több az ideggyenge, motorikus, fegyelmezetlen, olvasási és tanulási, valamint magatartás zavaros tanuló.

Okok, feladatok, célok: Okok:

56


-

A felgyorsult technika fejlődésével (TV, videó, számítógép) a pedagógus személye nehezen tudja felvenni a versenyt. (lassú, unalmas).

-

A technikai eszközök helyettesítik az olvasást, melynek hiánya tanulási nehézséget, tanulási zavart okoz.

-

Nincs megfelelő családi modell, a megfelelő értékrend és a pozitív szemlélet kialakulásához, fejlődéséhez.

-

Lelki egyensúly hiánya, mely figyelemhiányból, közömbösségi és szeretethiányból tevődik össze.

-

A konfliktus megoldási technikák közül a győztes-vesztes modellt alkalmazzák, ami hatalmi harchoz vezet. (a győztes-győztes modell helyett)

-

A súlyos takargatni való a családban.

-

Túlzott terhelés, képességeket meghaladó elvárások, versenyhelyzet okozta stressz, gyenge alkalmazkodó képesség

Lehetséges megoldások, feladatok: Tanulmányi téren: a. Hátrány-kompenzációs foglalkozások bevezetése. Pl. felzárkóztató foglalkozások a nehézséget okozó tantárgyakból, az órakeret függvényében b. Különböző tanulási módszerek elsajátítása tanári irányítással. Személyiség fejlesztés: a. Külső szakemberek bevonása, fejlesztőpedagógusok, pszichopedagógusok. b. Személyiség fejlesztő jellegű tréningek, pedagógiai, pszichológiai és szakmai tantárgyakat pedagógusokkal. c. Tanulókkal egyéni elbeszélgetések d. Kis csoport létszámú foglalkozások: - önismeret - kommunikáció - illemtan - tanulási technikák

57


- feszültségoldási technika (relaxáció) - konfliktus megoldási technika (Thomas Gordon) - diákjogok és kötelességek érvényesítése

Cél: Megtanítani a gyenge teljesítményű fiatalokat -

a konstruktív életvezetésre

-

önbizalmuk növelésére

-

az iskolai életben az értékes programok iránti motiválásra

Annak a pedagógiának legyünk hívei, hogy” bízom benned, te ezt meg tudod csinálni”.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

-

A felzárkóztató foglalkozások.

-

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.

-

Szülőkkel való kapcsolattartás (szülő-nevelőtalálkozó).

-

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

-

Külső szakember közreműködésének szükségességére felhívás

2.10. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az intézményi esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálására. A gyermek – és ifjúságvédelemért felelős tanár az osztályfőnökökkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló családi, szociális körülményeit, vagy bármi más ok miatt nehézségekkel küzdő tanulók helyzetét. A tanév eleji statisztikai adatok alapján megállapítható a SNI-s, a BTMN-s, a HH és a HHH tanulók száma.

58

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra a felvételi eljárásnál, az oktató-nevelő munka során, az egyéni képességfejlesztésben, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben, a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásban. Az intézmény vezetője és a tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést és a befogadó, toleráns légkört, valamint megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az osztályfőnöki tevékenység során fokozottabb odafigyeléssel szükséges vezetni – a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárral együttműködve – a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását, ügyelve arra, hogy ez kellő diszkrécióval és tapintatosan történjen. A pedagógusok jobb felkészültségének biztosítása érdekében az eddigieknél hatékonyabban szükséges kihasználni az esélyegyenlőséggel kapcsolatos továbbképzési lehetőségeket. A tantestület valamennyi tagjának kötelessége, hogy oktató-nevelő munkájuk során támaszkodva hagyományosan meglévő családias, jó légkörre, erősítse a szolidaritás, a hátrányos helyzetűekkel szembeni tolerancia kiterjesztését és lépjen fel a kirekesztés minden formája ellen. A felvételt nyert hátrányos helyzetű tanulók fejlődését fokozott módon szükséges nyomon követni (félévi, tanév végi osztályzatok, kompetenciamérés eredménye). Szükség esetén gondoskodni kell a felzárkóztatásukról. Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár. Az általános műveltségbeli hátrányok csökkentése érdekében fokozott mértékben kell bevonni a tanórán kívüli programokra az érintett tanulókat, megoldva a szükséges anyagi támogatást is. Ebben számítunk az iskola alapítványának segítségére is. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre, panasz esetén elindítja a törvényeknek megfelelő eljárást. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni.

59


2.11. A

TANULÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK MEGFELELŐ GYÓGYTESTNEVELÉSI ÉS EGYÉB

FELADATOK

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjét, valamint a felmentettekkel kapcsolatos rendelkezéseket a 20/2012. VIII.31 EMMI rendelet 142.§ (1) (2) (3) (4) tartalmazza. A gyógytestnevelés órák megszervezéséről és a testnevelési csoportbesorolásról pedig a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 5. § (2) rendelkezik.

2.12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM 2.12.1.1. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége, amelyek a fiatalok gondozását, nevelését és érdekvédelmét hivatottak biztosítani.

2.12.1.2. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM JOGSZABÁLYI ALAPJAI A gyermekek védelmezéséről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 17. § (1) és (2) bekezdés értelmében az ”intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyezettsége esetén” a Gyermekjóléti Szolgálat felé, illetve indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni. A 14. § (3) bekezdése b) és a Gyvt. 17. § (1), (2) bekezdésében meghatározott személyek és szervek jelzési kötelességüket írásban, krízishelyzet esetén utólagosan írásban kell, hogy teljesítsék. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működési feltételeiről szóló 15. § 1998. MN. rendelet 2/a pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint együttműködésük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálattal esetmegbeszélést kell tartani. A 14. § (3) bekezdése szerint az esetmegbeszélés lehet:  esetkonferencia, ahol a család és a családdal foglalkozó szakember az adott család ügyében tart megbeszélést  szakmaközi megbeszélés, amelyek a Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer tagjai vesznek részt előre megbeszélt időpontban és témakörben.

60


2.12.1.3. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ISKOLAI SZEREPLŐI Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős tanár végzi, aki a törvényi háttér ismeretében összehangolja a gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények és a tantestület munkáját. Ezeknek a feladatoknak az ellátásában az intézmény pedagógusai is részt vesznek. Iskolánkban nem kerülhet sor a tanuló hátrányos megkülönböztetésére sem származása, sem neme, vallása, vagy nemzeti-etnikai hovatartozása, és egyéb bármely ok miatt. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve feltárja a tanulókat veszélyeztető körülményeket, figyelemmel kíséri a szociálisan hátrányos helyzetű diákok helyzetét, segít támogatásuk megszervezésében. Iskolánk kapcsolatban áll Megyei Rendőrfőkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával, a Vöröskereszttel, és a települési önkormányzatokkal. Ezek a szervezetek segítik intézményünket egyrészt a testi-lelki egészség, a testi épség megőrzéséhez nélkülözhetetlen ismeretek átadásában, másrészt a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásával. Felvilágosító előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával osztályfőnöki órákon, ahol fő téma a dohányzás, a drog, az alkohol káros hatásainak megismertetése.

A tanulók egészségének megóvása érdekében fejti ki tevékenységét az iskolaorvos és a védőnő is, akik rendszeres vizsgálatokat és szűréseket végeznek. A középiskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével igyekszik tanulóit a társadalom által helyesnek vélt életmódra nevelni. Alapvető probléma a valamilyen szempontból hátrányos helyzetről tudomásszerzés, a tanuló hátrányos helyzetének felismerése. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival összefüggő, fontos a diszkréció, az empátia, a gyorsaság, a hatékonyság. Az iskola számára elemi érdek a tanuló hátrányos helyzetének megszüntetése, mert a körülményei befolyásolják eredményeit, viselkedését, társaihoz és a munkához való viszonyát.

61


2.12.1.4. ISKOLÁNK

PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

MUNKÁJÁN

SZOLGÁLJÁK

A

BELÜL

ELSŐSORBAN

GYERMEKVÉDELEM

AZ

ALÁBBI

CÉLJAINAK

MEGVALÓSÍTÁSÁT

-

-

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), nehezebb, súlyosabb helyzetben levő tanulók számára szakemberek segítségének igénybevétele (pszichológus, mentálhigéniás szakember), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, tankönyvgyűjtés), a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás az iskolán kívüli ifjúságvédelemben érdekelt szervezetekkel, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. tanév elején helyzetfelmérés készítése a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanulókról speciális szolgáltatások elbírálása, folyósítása: étkezési hozzájárulás, tankönyvvásárlási támogatás, tandíjkedvezmény egészségvédelmi, életmódbeli felvilágosító, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések szervezése (dohányzás, alkohol, drog). hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulók, tanulmányi munkájának, segítésének megszervezése (jobb tanulók felkérése, esetleges tanári korrepetálás)

2.12.1.5. A

GYERMEK

ÉS

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

-

Veszélyeztetett tanulók társadalmi, szociális helyzetének figyelembevétele határozza meg a tanulókkal való foglalkozást (beszélgetés, tanácsadás) kapcsolatteremtés szülőkkel, nevelőszülőkkel. Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének felmérése lehetőség szerint a családok helyzetének (anyagi, szociális) megismerése. Az állami gondozott tanulók nyilvántartása, segítése kapcsolattartás a pártfogókkal. 62


2.12.1.6. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA SORÁN BETARTANDÓ ETIKAI KÖVETELMÉNYEK -

A tanuló egyéniségének, emberi, gyermeki személyiségi jogainak tiszteletben tartása Előítélet mentes közelítés, segítés, meghallgatás Az egyéni, családi, intim információk bizalmas kezelése. Minden tanulóhoz, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévőkhöz tapintattal szeretettel közeledés.

2.12.1.7. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATA     



 

Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészítik az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején írásban tájékoztatják a szülőket és a tanulókat saját tevékenységükről, feladataikról és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatják a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szerveznek. Figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesznek a pályázatokon. A szociális ösztöndíjak elbírálásánál, véleményükkel segítik az igazgató döntését.

Különleges feladatai, jogkörei A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki:   

az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására; családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére;

63


   

   

 

anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezik a polgármesteri hivatalnál; a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készítenek; figyelemmel kísérik és segítik pályaválasztásukat, továbbtanulásukat; szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasolnak, és közreműködnek ezek megvalósításában, legvégső esetben javaslatot tesznek a gyermek(ek) családból történő kiemeléséről. Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezik a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását. A polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesznek a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában. Munkájuk ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken. A tudomásukra jutott bizalmas információkat megőrzik, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki. A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárják a pedagógusok elé.

2.12.1.8. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Az igazgató felkérése alapján beszámolnak az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységéről.

2.13.

A

TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI

GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A TANULÓI JOGOK  A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.  A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben.  A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.  A tanulót megilleti a tájékozódás joga az iskola alapdokumentumaival, programjaival kapcsolatban 64


 A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat időpontját 5 munkanappal korábban megtudja.  A dolgozatok érdemjegyét a feladatok pontozásával és a ponthatárok megállapításával kell a szaktanároknak kialakítani.  A tanuló joga, hogy dolgozatát 20 munkanapon belül kiértékelve visszakapja. Az adott határidőn túl kézhez kapott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A szabály be nem tartása miatt az érintett diák írásban tehet panaszt az iskola vezetőségénél.  A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat. Egyéb írásbeli számonkérés nincs kizárva.  Joga van megtudni a szaktanártól és az osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés szempontjait megismerni.  Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.  Önrendelkezési joga alapján választhat a Pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. ● Az egyesülési jog alapján részt vehet a diákkörök, a sportkör, szakosztályok munkájában, foglalkozásain.  A tanuló választó és választható lehet a diákképviseletbe, ott valamennyi javaslattételi és egyetértési jogával élhet.  A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, kérheti a jogorvoslat lehetőségét.  Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken részt venni.  A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák.  A tanulóra is vonatkozik az információs önrendelkezési jog: Személyes adatot feldolgozni és felhasználni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A tanuló nevére szóló levelet csak a címzett olvashatja el. Az adatvédelemhez való jognak érvényesülnie kell a digitális adatforgalomban is.  A tanulót megilleti a véleménynyilvánítási jog: A tanuló joga, hogy – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – szabadon véleményt nyilváníthasson vagy javaslatot tehessen az ő személyét és tanulmányait érintő kérdésről. Véleményét szóban vagy írásban teheti meg, melyre legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. A véleménynyilvánítás nem vonhat maga után hátrányos megkülönböztetést.  A tanulót megilleti a különleges gondozáshoz való jog:

65


 

   

 



A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak az Nkt. 56. § (1) alapján joga, hogy a személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, gondozásban, kedvezményben részesüljön, Az erre jogosító dokumentumot köteles bemutatni az iskola igazgatójának, aki ez alapján hoz határozatot. A tanulónak joga, hogy részesülhet a jogszabályokban meghatározott módon és mértékben, szociális és társadalmi juttatásokban (kedvezményes étkeztetés, tankönyvellátás). A tanulónak joga, hogy szaktárgyi verseny országos döntőbe jutásakor, OKTV területi, országos döntőbe kerülése esetén 3 nap felkészülési időt vegyen igénybe. A felkészülés munkarendjét a tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell. Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási időben felkészülési időt. Nyelvvizsgára egy tanévben a tanuló 3 tanítási napot vehet igénybe nyelvenként, melybe a vizsganapok nem számítanak bele. A tanulónak joga van vallásának gyakorlásához oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát nem sértheti. A tanulót megilleti, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagából. A vizsga évfolyamonkénti követelményeit az intézményi vizsgaszabályzat tartalmazza. Osztályozó vizsga szervezésére évente két alkalommal (augusztusban és áprilisban) kerül sor, jelentkezni az intézmény igazgatójához benyújtott írásbeli kérelem alapján június 15-ig, illetve február 15-ig lehet, erre rendszeresített formanyomtatványon (beszerezhető az iskolatitkártól). A vizsga pontos időpontjáról a diákok az iskola honlapján vagy az osztályfőnöküktől, követelményeiről pedig a szaktanáraiktól kapnak tájékoztatást. Igazgatói engedéllyel, indokolt esetben osztályozó vizsga más időpontban is szervezhető. A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi és év végi eredménye reális értékeléséhez a megfelelő számú érdemjegy kerüljön be folyamatosan a naplóba. A tanulót megilleti az alkotás vagyoni joga: A tanuló által a tanórán vagy iskolai foglalkozáson készített tárgyak, műalkotások, szellemi termékek (beszámoló, kiselőadás, gyűjtőmunka) a tanuló saját tulajdonát képezik, melyről az iskola javára lemondhat. A tanulót megilleti a magántanulói státuszhoz való jog: Megfelelő indok esetén, kérelemre a tanuló, mint magántanuló folytathatja tanulmányait. Hátrányos helyzetű magántanuló esetén az igazgatói engedély megadásához a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése is kötelező Felkészítéséről a szülő gondoskodik, jogairól és kötelességeiről, a vizsgaidőszakokról az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőt. Félévkor és év végén legkésőbb az utolsó tanítási héten tudását osztályozó vizsga keretében értékeljük, az igazgató egyéni elbírálás alapján a félévet követő első osztályozó vizsga időszak utolsó napjáig kedvezményt adhat Amennyiben a felmentés egészségügyi okokból történik, a felkészítést az iskola végzi. 66


 A tanuló megfelelő indoklással vendégtanulói jogviszonyt kérelmezhet az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló járni szeretne.  Iskolánk biztosítja a továbbtanuláshoz való jogot, utolsó évfolyamon egyetemi, főiskolai nyílt napon vehetnek részt, ha ezt az osztályfőnökkel előre egyeztették. A nyílt napról szóló igazolást a tanulónak másnap be kell mutatnia.  A szakképzésben tanuló nagykorú tanuló speciális helyzetben lévő diák. Ilyen esetekben, már saját maga gyakorolja a szülői jogokat az iskolában, ha külön háztartásban él és nincsenek eltartói. Ez azt jelenti, maga dönthet az őt érintő kérdésekben.

2.13.1.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van: -

SZMSZ elfogadása előtt

-

Tanulói szociális juttatások elosztási elveinek elfogadása előtt

-

Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzösszegek felhasználásakor

-

A házirend elfogadása előtt.

Javaslattevő joga van -

2.13.2.

DÖK patronáló tanár személyére az igazgatónak

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

-

2.13.3.

szülői értekezlet fogadóóra a szülők írásos tájékoztatása nyílt nap szülői szervezet

A TANULÓ-INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI -

iskolai diákközgyűlés osztályközgyűlés osztályfőnöki óra 67


-

2.13.4.

személyes megbeszélés a tanárokkal személyes beszélgetés az iskolavezetés tagjaival írásbeli beadvány, tájékoztatás, értesítés, utasítás

A PEDAGÓGUS-INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI -

nevelőtestületi értekezlet munkaközösségi értekezlet osztályközösségi értekezlet személyes megbeszélés az iskolavezetés tagjaival személyes ügyintézés az iskola hivatalában írásbeli tájékoztatás, értesítés, utasítás, beadvány

68


2.14. TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

2.14.1. JUTALMAZÁS Szaktanári dicséret (szóban vagy írásban): - az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért - szertári, szakköri munkáért - tanulmányi munka és magatartás javulásáért - tanulmányi versenyen elért eredményért. Osztályfőnöki dicséret (írásban vagy szóban): - az osztályban végzett jó közösségi munkáért - megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezéséért - megemlékezéseken eredményes szereplésért - tanulmányi munkáért - sport és énekkari munkáért. - az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Igazgatói dicséret (írásban vagy szóban): - kiemelkedő közösségi munkáért - kiemelkedő egyéni teljesítményért (szaktárgyi eredmények, pályázatok, szavalóverseny, ünnepély, sport, énekkar). - az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Nevelőtestületi dicséret: - kimagasló tanulmányi munkáért - példamutató magatartásért és szorgalomért - országos és nemzetközi szintű teljesítményért. Egyéb jutalmazás: - Ballagáson és év végén az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülhetnek. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - kiemelkedő közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesíthetők.

69


2.14.2. BÜNTETÉS A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei: Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény Pedagógiai Programjában, Házirendjében vagy Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes kötelezettségszegéseinek megelőzése. A fegyelmező intézkedéseket a fokozatosság és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell alkalmazni. A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések a következők: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, megrovás, - nevelőtestületi megrovás, - fegyelmi eljárás lefolytatása. Fegyelmezés: - A büntetés mértékének megállapításában a fokozatosság elve érvényesül. - Minden alkalommal figyelembe kell venni a vétség súlyosságát és bizonyos esetekben el lehet tekinteni a fokozatosság elvétől. - Fegyelmi eljárást nemcsak egy kirívó esemény, hanem hosszabb ideig halmozódó kötelességmulasztás, illetve fegyelmezetlenség is vonhat maga után. Szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban): - Írásbeli dolgozatoknál meg nem engedett segédeszközök használatáért. - Óra alatt kifogásolható viselkedésért. - Hetesi kötelesség elmulasztásáért. - Felszerelés otthon felejtéséért. - Házi feladat el nem készítéséért. - A tanulás elhanyagolásáért, a tanuló képességeihez mért visszaeséséért. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): - Közösségi feladat nem teljesítéséért (első esetben). - Önként vállalt tevékenység elhanyagolásáért (első esetben). - Felnőttel szembeni tiszteletlen viselkedésért. - A tanulmányi kötelezettségek általános elhanyagolásáért. - Rendbontó magatartásért. - Iskolai és köztulajdon rongálásáért. Igazgatói figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): - Osztályfőnöki fokozatok után is elkövetett fegyelmi vétségért. - Dohányzásért, alkohol és a kábítószer fogyasztásáért, dohányzásért. - Az iskola hírnevét súlyosan romboló magatartásért. - Más egyéb súlyos fegyelmi vétségért. Nevelőtestületi megrovás: - A tanulótársakkal szemben elkövetett súlyos vétségért. - Tanárokkal szembeni súlyos tiszteletlenségért.

70

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Az alkalmazott fegyelmező intézkedéseket be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. Nevelőtestületi megrovás esetén ajánlott levélben is kell értesíteni a szülőt. A tanulónak az ellenőrzőt a szülővel három napon belül alá kell íratnia. Fegyelmi büntetést akkor kell alkalmazni, ha a legsúlyosabb fegyelmező intézkedés is eredménytelen maradt, vagy a tanuló kötelességszegésének súlyossága fegyelmező intézkedés alkalmazását nem teszi lehetővé, továbbá ha fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény nem várható. A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárás során a diák-érdekvédelmi szervezetnek véleményezési joga van.

Iskolánkban a tanulók folyamatos értékelése írásbeli, szóbeli és gyakorlati, interaktív, projektmunka, kooperatív módszerek, digitális számonkérés formájában történhet. Az értékelési rendszer meghatározottakhoz.

igazodik

az

érvényes

szakmai

és

vizsgakövetelményekben

2.15. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei a., Az értékelés alapelvei: - a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tartsa tiszteletben - legyen elfogulatlan és konkrét - a minősítés tükrözze a tanulói teljesítményt - legyen személyre szóló, igazságos, kiszámítható és objektív - a követelmények legyenek előre ismertek, a követelmény támasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat - az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyi jellegnek - nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán nem történt meg b., Az értékelés célja: Informálódni a tananyagban való előrehaladásról, a reális önértékelés, az önálló tanulói képesség és igény kialakítása. Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredménye mennyiben felel meg a Pedagógiai Programban megfogalmazott célkitűzéseknek. c. Az értékelés feltétele: A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. A tanuló értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. d., Az értékeléssel szemben támasztott követelmények és az ellenőrzés rendszere Az iskolai a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekintjük a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, szüksége van-e felzárkóztatásra – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

71

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 A tanulók értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék a reális értékeléshez szükséges megfelelő óraszámú érdemjeggyel. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárást rendszerint írásbeli számonkérés követ. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról: arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők: - az évközi osztályozás, - a félévi értesítő, - az év végi bizonyítvány, - szakmai vizsga. A tantárgyi értékelés elvei Jeles (5): tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): a törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formába képes kifejezni. Az órára rendszeresen készül. Közepes (3): kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: Témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából: 1. jellemzően az osztály egészét érinti, 2. a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék, 3. a témazáró dolgozatra a tanuló egy osztályzatot kap, amelyet a szaktanár piros színnel jegyez be a naplóba. Év eleji tudásszintmérő dolgozat Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyból)

72

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Szódolgozatok idegen nyelvből Témakörökből feladatmegoldás Számítógépes, digitális feladatmegoldás, IKT eszközök bevonása Szakmai tárgyakból modulokból projekt munka A tanulók írásbeli munkáját írásban értékeljük, részletes megjegyzéssel, pontozással, kiegészítésekkel, javaslatokkal. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltással történik. A dolgozatok megőrzésének ideje egy év. A munkaközösségek a tanév munkarendjében határozhatják meg a tantárgyak mérésének rendjét, a mérés követelményeit, formáit és kidolgozzák az értékelés, osztályozás elveit. Írásbeli számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak. Szóbeli számonkérés

A szóbeli ellenőrzés: 5 jegyű skálán történik. Iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni a rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert célunk diákjaink szóbeli kommunikációjának fejlesztése. Szóbeli számonkérés az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, Gyakorlati számonkérés A tanult elméleti ismeretek gyakorlatban történő megvalósítására irányúl, a szakmai kompetenciák elmélyítése A

gyakorlati ellenőrzés: 5 jegyű skálán történik. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: 1. Egy-egy tantárgyból annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi egy átlagos diák képességét és munkabírását veszi alapul. 2. A hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel az elkészítési időpont előtt kijelöljük. 3. A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot. 4. Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell.

2.16. TANULÓK

MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ

ELVEK

A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok és a kollégiumi nevelőtanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök állapítja meg. A magatartás és szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, rossz. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, hanyag.

73


2.16.1. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE Példás: Aktív tevékenység a tanulóközösségben (saját kezdeményezésből vagy megbízásból) Adott esetben vezetői feladatok elvállalása Példamutató magatartás Felnőttekkel és tanulótársakkal szembeni udvarias viselkedés Kulturált beszédstílus Az iskolai rendszabályok betartása Mások segítése Jó: Beilleszkedés a közösségbe, alkalmanként kisebb közösségi megbízás elvállalása Fegyelmezett viselkedés. Vitás kérdésekben pozitív irányú állásfoglalás Udvariasság Legfeljebb 3 igazolatlan óra. Változó: Ingadozó, elutasító viszony a tanulótársakkal szemben. Rendbontás, a szabályok megszegése. Udvariatlan, nyegle viselkedés. Kifogásolható beszédstílus. Legfeljebb 7 igazolatlan óra. Rossz: A közösséggel való szembenállás. Az iskolai rendszabályok és a fegyelem többszöri súlyos megsértése. Goromba viselkedés. Durva beszédstílus. Többszöri fegyelmező intézkedés. Hétnél több igazolatlan óra.

2.16.2. SZORGALOM Példás: Egyenletes munkavégzés. Megbízhatóság, pontosság. Egy vagy több tantárgy iránti külön érdeklődés. Egyenletes, képességnek megfelelő tanulás. A házi feladatok rendszeres elkészítése, aktív órai munka. Jó: Az órai munka passzív figyelemmel kísérése. Házi feladatok elkészítése, órákra való felkészülés. Alaptevékenység ellátása. Változó: Ingadozó tanulás. A munka ösztönzésre történő végzése. Nem a képességeknek megfelelő eredmény elérése. Hanyag: Megbízhatatlan tanulmányi munka. Feladatelvégzés elhanyagolása. A tanórákon érdektelenség, közönyösség. Mélyen a képességek alatti eredmények.

74

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 A jegyek elbírálásánál a felsorolt szempontokon túl az egyéni elbírálást és a nevelő célzatú megítélést is érvényesíteni kell.

2.17. TANULMÁNYOK

ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI,

VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

SZMSZ ISKOLAI VIZSGÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

2.17.1. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az igazgató felmentette egyes tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - ha a tanuló előrehozott szakmai,- vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, - egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, - ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, - átvételnél az iskola igazgatója előírja, A tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

2.17.2. A JAVÍTÓVIZSGÁK RENDJE (20/2012. (VIII.31.) EMMI RENDELET) 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Keresztfélévben végzős osztály esetén az igazgató javító vizsgát engedélyezhet a március 1-március 15. közötti időszakban is.

75


2.17.3. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA: OSZTÁLYOZÓ VIZSGA, KÜLÖNBÖZETI VIZSGA. A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánossága hozza a vizsgák követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A különbözeti és a beszámoltató vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor megszervezheti. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Az a tanuló, aki előrehozott szakmai,- vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott szakmai,- vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

Ha a tanuló neki fel nem róható okból nem tudott a vizsgán megjelenni, vagy a megkezdett vizsgát nem tudta befejezni, igazgatói engedéllyel mindhárom vizsgatípusból pótló vizsga szervezhető.

2.17.4. A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá  más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.  az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.17.5. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA SZABÁLYAI A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.

76


Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Idegen nyelvekből pedig 45/60/90 perc a tanuló tantervi óraszámától függően. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja:  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb a kidolgozási idő harminc százalékával meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.

2.17.6. A SZÓBELI VIZSGA SZABÁLYAI A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivételt képeznek az idegen nyelvek. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.

77


A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja:  a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani.

2.17.7. AZ INTERAKTÍV, GYAKORLATI VIZSGA SZABÁLYAI

Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  OKJ-s képzés szakmai tantárgyai A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az interaktív vizsga szabályai azonosak a gyakorlati vizsga szabályaival.

2.17.8. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI Az alkalmassági vizsga része a bemeneti feltételek meglétének megállapítása: az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség és az előírt gyakorlat meglétének vizsgálata is.

78


Az alkalmassági vizsgák típusai  Bemeneti kompetenciák meglétének vizsgálata  Egészségügyi alkalmassági  Pályaalkalmassági

2.17.9. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZERVEZÉSE   

a bemeneti feltételek megléte dokumentumok vizsgálata alapján a bemeneti kompetenciák megléte szóbeli vagy írásbeli, vagy gyakorlati, vagy interaktív vizsga alapján a 2.11.4.-5.-6. pontok szerint az egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat külső szervek bevonásával

2.17.10. BESZÁMOLTATÓ RENDSZERŰ KÉPZÉS A szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető. A felnőttoktatás levelező munkarend szerinti oktatása esetén a számonkérés módja azonos a beszámoltató rendszerű képzés esetén alkalmazott számonkéréssel.  

 





A beszámoltató rendszerű képzés esetén az iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt helyen beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését– e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. A felmentett tanuló folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles: a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni, b) félévkor és tanév végén beszámoltató (osztályozó) vizsgát tenni. A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. A beszámoltató vizsga módja: szóbeli, írásbeli gyakorlati, beadandó feladat. Igénybe vehetők az IKT eszközök és elektronikus formában is készülhetnek.

2.17.11. AZ

TANULMÁNYOK

ALATTI

VIZSGÁK

EGYES

VIZSGATANTÁRGYAINAK

RÉSZEI,

KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 79


Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 50 %-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 60 %-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 50 %-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 – 049 % - elégtelen 50 – 059 % - elégséges 60 – 069 % - közepes 70 – 089 % - jó 90 – 100 % - jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A tantárgyakból a vizsga letételéhez szükséges alapvető segédeszközökről a tanuló köteles gondoskodni. (szótárak, függvénytáblázat, számológép, atlasz, körző, vonalzó, szöveggyűjtemény, stb…) Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyag a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20 %-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80 %-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe

80


2.17.12.

A SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ TÖRVÉNY FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

2.17.12.1. A

SZAKKÉPZÉSI

TÖRVÉNY

SZAKKÖZÉPISKOLÁRA

VONATKOZÓ

FELVÉTELLEL

KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEI

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

81


2.17.12.2. A SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY SZAKISKOLÁRA VONATKOZÓ FELVÉTELLEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEI

(1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. (5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

2.17.12.3. A

SZAKKÉPZÉSI

TÖRVÉNY

ÁTVÉTELRE

ÉS

AZ

ELŐZETES

TANULMÁNYOK

BESZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

(1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok alatt megszerzett kompetenciák beszámítása a következő: OKJ végzettség esetén amennyiben a képzések moduljai között vannak megegyezők, a modulokhoz tartozó tantárgyak az OKJ vizsgabizonyítványban szereplő jeggyel kerülnek beszámításra. (A közös modulok megállapítására az országos modultérkép használható)

82


A felsőoktatási intézményben megszerzett elméleti és gyakorlati osztályzatok a képzés azonos kompetenciáihoz tartalmazó tantárgyaknál kerülnek beszámításra, és a Felsőfokú intézmény informatikai támogató rendszeréből kerülnek átvételre, egyedi elbírálás alapján. Szakképző iskolában szakmai tantárgyak elméleti és gyakorlati érdemjegyei a képzés azonos kompetenciáihoz tartalmazó tantárgyaknál kerülnek beszámításra, az intézmény által kiadott évvégi bizonyítványban szereplő jegyek egyedi elbírálása alapján. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Ha a tanuló a 13 évfolyam utolsó tanítási napja után jelentkezik az adott képzésre, akkor előző tanévet osztályozó vizsgával fejezheti be. Tanulói jogviszonya a sikeres osztályozó vizsga letétele után szeptember 1-től létesül. Évközi bekapcsolódás a sikeres osztályozó vizsga dátumát követően. Azon szakmákban ahol az iskola tanműhellyel, tanirodával rendelkezik az összefüggő gyakorlat és a gyakorlati órák pótlását felnőttképzés keretében pótolható. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint beszámítható. A gyakorlati jegy jeles értékelése mellett. Összefüggő gyakorlat és az évközi gyakorlati órák tekintetében. (3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került. (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

2.18. PROJEKTOKTATÁS A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formában végezzük. 83

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 A projektoktatási módszerek alkalmazhatók bármely tantárgy bármely tananyagrészének feldolgozásához.

2.19. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

2.19.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9.

A 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet A 96/2000. (XII.11. )országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” Az 1036/2003. (IV.12.) Korm.határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

A fenti jogszabályok az iskola, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, s megszabják a feladatainkat. Célunk, hogy testileg egészséges és lelkileg harmonikus diákok kerüljenek ki iskolánkból. Iskolánkban a nappali rendszerű iskolai oktatás tekintetében iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus szakvizsgával rendelkező pedagógusok segítik a tanárok egészségnevelő munkáját. Szükség esetén külső segítséget is bevonunk (pl. pszichológus). A tantestület fontosnak tartja a mentálhigiéniát, a tanulók lelki egészségét, hiszen rohanó világunkban már az iskolás korosztályt is eléri a stressz, a teljesítménykényszer, s ezt tetézik még a rendezetlen családi körülmények, - csonkacsalád, munkanélküliség, külső veszélyek; cigaretta, ital, drog. Ezek a hatások is közömbösíthetők szervezett iskolai programokkal, sporttal. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, a gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezért figyelünk arra, hogy: - megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mérete, világítás, helyes testtartás) - az ülésrend kialakításánál a szem és a gerinc terhelése egyenletes legyen.

2.19.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK Iskolaorvos, iskola fogorvos, védőnő: A jogszabálynak megfelelően dolgoznak iskolánkban. A tanulók évenkénti szűrővizsgálatát a 26/1997. NH rendelet alapján végzik: súly, magasság, látás, színlátás, hallás és vizeletvizsgálat, szív és érrendszeri és mozgásszervi vizsgálat. Általános orvosi vizsgálat alkalmával a sportolók szűrése kiegészül EKG- és vérkép-vizsgálattal is.

84

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Az egészségnevelésben aktívan részt vesz a védőnő, aki osztályfőnöki órákon különböző témákat dolgoz fel, meghatározott terv szerint (szexualitás, fogamzásgátlás, drog, alkohol stb.) és tréningeket tart. Védőnői tanácsadás hetente igénybe vehető a diákok számára. A dolgozók alkalmassági szűrővizsgálatát 2 évente végzik. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Munkáját a jogszabály határozza meg, szoros kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösséggel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Tanárok: Főként az osztályfőnöki órákon vagy tanórán kívül kerül előtérbe az egészségnevelés. A szülők, a család: A legfontosabb tényező a tanulók érdekében végzett munkában. Alapelv: partnerség.

2.19.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Tanórai foglalkozások: Minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv megteremtésével külön gondot fordítottunk. Tanórán kívüli foglalkozások: Kortárshatások az egészségfejlesztésben: Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a stressz kezelés, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése.

2.19.4. KAPCSOLATOK Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek: Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával adnak segítséget az iskolának. Megyei Sportszövetség A sportszakmai képzéseknél együttműködő szervezet a Megyei Sportszövetség, segítségével kerülnek kihelyezésre a megfelelő sportági szövetségekhez a tanulók 85


A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

2.19.5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Módszerek: - az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. - az iskolai környezet szebbé tétele: versenyek, a témával kapcsolatos plakátok, az osztálytermek tisztasága - kirándulások szervezése, rendszeres testmozgás a szülők bevonásával - a tantárgyak áttekintése, az egészségfejlesztés szemléletének beépítése a tanmenetekbe Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Célok, távlati elképzelések Igyekszünk megfelelni a WHO megfogalmazása szerinti egészségfejlesztési iskolának, melynek jellemzői: - az iskola folyamatosan fejleszti környezetét, amely elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Célunk: - minden lehetséges rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást

86


-

együttműködni a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen elismerni a tanulók és a dolgozók sikereit, eredményeit, oldani a stresszt, segíteni a diákok tehetségének kibontakozását a fenntartó szervvel együttműködni, hogy anyagi segítségükkel hozzájáruljanak a megfelelő és egészséges, harmonikus munka- és tanulási feltételekhez

Továbbképzés: Figyelembe vesszük az egészségnevelés fontosságát, ezért a felkínált képzéseken, továbbképzéseken lehetőség szerint részt veszünk. Az egészségnevelési ismeretek átadása tantervi órák keretein belül az új köznevelési törvény értelmében akadályokba ütközik, erre csak személyes tanácsadások keretein belül van lehetőség.

2.20. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA A környezeti nevelés fogalma A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést: „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” Környezeti nevelés Céljaink: - a természet és a környezet egységes egészként való megismertetésére, a környezetbarát életvitel kialakítására törekszünk - meg kell láttatnunk, hogy a társadalom hatása megjelenik a természeti környezetben, annak kedvező és kedvezőtlen változásaival együtt - a tanulókkal megértetjük, hogy az ember felelős saját és társai életének minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak - világossá kell tennünk a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását egyénileg, a szűk környezetben kell elkezdeni, de végleges megoldást a közösségi és nemzetközi összefogás eredményez - elősegítjük tanulóink számára, hogy bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, annak gyarapításába. Az iskolában és a kollégiumban egyaránt építünk a tanulói kezdeményezésekre és az önkéntességre a szűkebb környezet szebbé, esztétikusabbá, tisztábbá tétele érdekében. Célunk, hogy életmódjukban a természeti és kulturális értékeink tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá - kívánjuk, hogy tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit Módszereink: - a környezeti nevelés megvalósulása minden szaktárgyi óra tematikájában megjelenik - tanórán kívül az interaktív foglalkozásoknak, a csoportmunkáknak nagy a jelentőségük - természet közeli vizsgálódások megvalósíthatók tanulmányi kirándulások, nyári táborozások alkalmával - tanulóink családjaival, érdekelt civil szervezetekkel szoros kapcsolatot tartunk - környezetvédelmi rendezvényeknek intézményünk helyet biztosít 87


A környezeti nevelés jelenlegi helyzete iskolánkban: A környezeti problémák megoldása a tudományágak összehangolását, valamint a területi irányító szervek, szervezetek összefogását kívánja meg. A környezeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a környezetkultúra megalapozását, a felelős környezeti magatartás kialakítását. Célunk, hogy megtanítsuk a tanulókat hogyan dolgozzanak környezeti kérdések megoldásán. Tantestületünkben a tanárok fontosnak érzik, hogy tanítványaik továbbt6anulási irányuknak megfelelő szinten a környezeti szemléleti módra nyitottan sajátítsák el a tananyagot. Ezért vezetünk szakköröket (kutató diákok természettudományos szakkör, országjáró diákok stb.), visszük kirándulni diákjainkat, veszünk részt aktuális rendezvényeken, illetve magunk is megszervezzük a szűkebb környezetünk védelmével foglalkozó tevékenységeket. A módszerek és lehetőségek széles skáláját használjuk munkánk során. A következő lehetőségeket használjuk leggyakrabban: - anyaggyűjtés (egyénileg és csoportokban) - forrásfeldolgozó óra - állapotfelmérések és a tapasztalatok feldolgozása - problémafelvetés, alternatív megoldáskeresés - környezeti és természetvédelmi feladatlapok megoldása - kísérletek végzése - video- és filmvetítés. Munkánk kiegészül más, tanórán kívüli tevékenységekkel is, melyekkel szélesebb körben tudunk hatást kifejteni: - szakkörök (kutató diákok köre) - iskolaújság (Momentán) - versenyek, vetélkedők - programnapok, jeles napok szervezés (Víz világ napja, Föld Napja, Környezetvédelmi nap) - akciók (szárazelem, papír, szemétgyűjtés) - diákönkormányzat kezdeményezései - kirándulások, túrák szervezése - múzeumok, kiállítások megtekintése - pályázatokon való részvétel. A tantárgyi motivációban hasznosak a szemléltető anyagok. Az informatikai eszközök elterjedése forradalmasította az oktatást. A színvonalas hagyományos és modern szemléltető eszközök használata szükséges ahhoz, hogy a tanulók valósághű képet alkossanak a világról. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanítási órákon A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelést kezdő lépésnek tekintjük iskolai programunk elindításában. Meggyőződésünk, hogy az a tény, hogy tanulóink a különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és közösség felelősségéről, a gazdasági és társadalmi vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni.

88

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A diákok feladatként kapják, hogy nézzék a televízió és hallgassák a rádió környezeti és természeti problémákkal kapcsolatos adásait, gyűjtsék e témában az újságcikkeket. Ezeket a tanórákon közösen dolgozzuk fel. A személtetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Versenyek A tanulókat arra ösztönözzük, hogy olyan versenyeken induljanak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Ifjú Kutatók Konferenciája, Önkormányzat és a Vízügyi Igazgatóság által kiírt versenyek a Víz világnapja alkalmából. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulásoknak jelentős pedagógiai értéke van. A tanulóközösség öszekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, annak megismerésével. Ennek a nevelési formának a célja legfőképpen a közösség és a személyiség fejlesztése. Törekszünk arra, hogy tanulóink kapjanak különböző ismeretszerző feladatokat, készüljenek kiselőadásokkal, végezzenek gyűjtőmunkát. Kapcsolattartás a környezeti nevelésben A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények és szervezetek A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, nemzeti parkok. Szükséges eszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Lehetőségekhez mérten fejlesztjük a környezeti neveléshez szükséges audiovizuális, illetve multimédiás eszközeinket (LCD kijelző, dokumentum kamera, interaktív táblák). Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Legalább ilyen fontos, hogy diákjaink az írott, hallott, és látott média-irodalomban a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. A belső kommunikációt a következő formákban valósítjuk meg: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel - házi dolgozat készítése - poszterek készítése és bemutatása - iskolaújság - faliújságon közölt információk készítése.

89

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4- 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Hagyományok ápolása - Víz világnapja – programnap szervezése évente - Diáknap rendezvényén – közérdekű szakmai programok, előadások szervezése évente - Föld napja –iskolai vetélkedő szervezése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a környezet állapotfelmérésnek értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Tisztában vagyunk vele, hogy környezeti nevelési tevékenységünk eredményességét csak több éves tevékenység után lehetséges érdemben mérni. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását!

2.21. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, HA AZ nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megszervezésre Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Nkt. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.22. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK

TERVE

Iskolánk az ifjúság-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködve törekszik a tanulók egészségügyi ismeretei széleskörűen bővíteni. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok ismerjék az elsősegélynyújtás és legfőképp az újraélesztés alapszintű feladatait, ezért nagy hangsúlyt helyezünk az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására.

90


2.22.1. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK RENDJE - a képzés 9-12. osztályában: A képzés felmenő rendszerben a 10. évfolyamon kezdődik, az osztályfőnöki órák keretein belül zajlik. - a szakképző évfolyamokon önálló tantárgyként, vagy a munkavédelem-balesetvédelemtűzvédelem-környezetvédelem témakör oktatása során, az adott tantárgyba integrálva, vagy egyéb szabadon választható tantárgyba integrálva

2.22.2. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK TARTALMA - Helyszínbiztosítás, mentőértesítés szempontjai, légútbiztosítás, újraélesztés lépései - Alapszintű újraélesztési feladatok gyakorlása Ambu babán - Speciális sérülések, illetve törés, ficam ellátása, különböző fektetési módok és speciális műfogások - Mérgezések fajtái, ellátásuk, sebellátás, égés, fagyás, vérzés ellátása, vérzéscsillapítás.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának részletes tartalmát a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza.

91


2.23. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS FELADATOK (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§) Az iskola együttműködési megállapodásokat köt a közösségi szolgálat teljesítéséhez. A közösségi szolgálat dokumentálását az osztályfőnökök végzik, a teljesítés tényét a törzslapban rögzítik.

92


3. A SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA, HELYI TANTERVE

Szakmai program A szakmai program a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – kiadott rendelete alapján készült.

3.1. SZAKMAI MUNKA CÉLJA A XXI. század szakközép- és szakiskolája számára a munkaerőpiac megjelenése jelenti a legnagyobb kihívást. A szakképzés cél- és feladatrendszere a munka világának a követelmény rendszeréhez igazodik. Ezért szoros kapcsolatot ápolunk a környék beiskolázási körzetvállalkozóival és képzéseinkkel alkalmazkodunk a piac igényeihez. A szakképzésbe bekerülő döntően 18 életévét betöltő diák, nagykorú tanuló speciális helyzetben lévő diák. Ilyen esetekben, már saját maga gyakorolja a szülői jogokat az iskolában. Ez azt jelenti, hogy részt vehet a szülői értekezleteken, választhatóvá és választóvá válik a szülői munkaközösségben, maga dönthet tanulmányai megszüntetéséről, vagy iskolaváltásról, továbbtanulásról. Személyes adatnak minősül az osztályzat, amelyet névvel csak a saját tanulóközösségedben (osztályban) lehet nyilvánosságra hozni. A képzési forma alapvetően figyelembe veszi az adott szakma társadalomban betöltött reális helyzetét és szerepét, továbbá a szakma vonatkozásában előre prognosztizálható változásokat. A szakmai háttérből kiindulva határozzuk meg a szakma gyakorlása során végzendő tevékenységeket és feladatokat, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességeket és azok pedagógiai követelményeit és az értékelés rendszerét. A tanulók szakmai képességei a tevékenység végzése során fejleszthetők. Ezért fontos az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, a gyakorlatorientált képzés megvalósítása. Az OKJ-hoz kapcsolódó tartalmi megújítás következtében a szakképzésben gyökeres változást jelent, hogy a szakképzés a hagyományos tantárgyi struktúra helyett moduláris felépítésű és a hagyományos ismeretalapú tantervek helyet kompetencia alapú tartalmi szabályozás valósul meg. A kompetencia egy új oktatási-képzési stratégiát igényel, amely mind oktatásszervezésben, mind módszertani megvalósításban új szemléletet követel meg a szakképző iskoláktól. A szakképesítések követelményrendszere a munkakörelemzésen alapuló módszerrel került kialakításra. amelyben meghatározták a szakképesítések feladatprofilját, és tulajdonságprofilját és ezeket rendezték követelménymodulokba. A moduláris felépítés a tanulók számára biztosítja az egyéni tanulási utak lehetőségét. Ezek differenciált tanulási utakat jelentenek, amelyben az 93


egyszer elsajátított modult nem kell a másik szakképesítésben megismételni, a tanulók valóban építkezhetnek" ezekből a modulokból és lehetőségeikhez és képességeikhez viszonyítva haladhatnak a szakképzetség megszerzése felé. Cél: Olyan sajátos arculattal rendelkező szakképző iskola megvalósítása, mely gyorsan alkalmazkodni tud a munkaerő piaci kihívásokhoz az egyes szakterületeken. Az ipar és a vendéglátás, kereskedelem számára olyan szakemberek kibocsátása, akik képesek alkotó módon alkalmazni az iskolában gyűjtött bőséges ismereteket, továbbá alkalmassá váljanak a szakmai továbbfejlődésre és nagy részük a szakmai, iskolarendszerű továbbtanulásra. Felkészültségük tegye alkalmassá őket a szakmunkára, valamint irányító tevékenységre, a kis és középüzemek önálló megszervezésére, rentábilis működtetésére. Ismerjék a legújabb technikát (gépesítést, számítógép) technológiákat. Konkrét ismereteik legyenek más fejlett országok termeléséről, szolgáltatásairól. Képesek legyenek azt saját üzemükre adaptálni. A szakmai ismeret a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi a különböző szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megismerését. A tananyag oktatásának cél ja hogy a tanuló az alapvető szakmai ismeretek elsajátítása után ismerje, értse a legfontosabb alapfogalmakat, össze függéseket, a az adott szakma híreit és váljon képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaiban, saját ügyeinek intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat az életben való helytálláshoz. Az iskola által használt helyi tantervet a szaktanárok és a munkaközösségek véleményezték. Majd döntöttek a helyi sajátosságok figyelembe vételével a kibővítésről. Az egyeztetés alapján a bővítést a szaktanárok elvégezték. Az iskola a központi tanterveket használja illetve a hozzájuk tartozó taneszköz választást. A szakképzés tekintetében az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmai képzéseket végezzük, illetve, s szakminisztériumok által kiadott tantervekkel dolgozunk. 3.2. SZAKMAI KÉPZÉST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK,TEVÉKENYSÉGEK A gyakorlati felszereltségét tekintve, javarészt rendelkezünk azon eszközökkel, melyeket a Kormányrendeletek által meghatározott Szakmai és Vizsgakövetelmények tartalmaznak. A különböző pályázatok és szakképzési támogatásokból kapott összegek segítségével sikerült beszerezni a létfontosságú gépeket és eszközöket. A tanórai munkát segítik a digitális formában meglévő tananyagok, használatuk IKT eszközök felhasználatával is történhet, ezzel elősegítve a tanulók digitális írástudásának fejlődését. A tanár a körülményeket mérlegelve lehetőséget adhat a tanórán a tanulóknak a saját IKT eszközeik használatára vagy az iskola tulajdonában lévő eszközök bevonására a elméleti és gyakorlati óra alatt. A tanórákon lehetőség van az interaktív tananyagok és digitális tartalmak felhasználására. A hálózati meghajtókon a diákok és tanárok által is elérhetők a szakmai tananyagok és gyakorló feladatok. 94. oldal


3.3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONT JAI Iskolánk a szakmai tankönyvek rendelésével kapcsolatos feladatait a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló művelődési és közoktatási miniszter által kiadott 5/1998. (II. Itt) 23 2001. (VIII.— 16/2013. (II. 28.) F.MMI rendelet törvény alapján hajtja végre. Az egyes évfolyamokon és szakokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tankönyveket, taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A szakképzésben - a tankönyvrendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek szerepeltek a tankönyvjegyzékben, feltéve, hogy az a központi program, amelyhez a tankönyv ajánlott volt, nem változott, vagy időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz tankönyvet. A nyomtatott taneszközökön túl egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van (pl. floppv lemez) digitális anyagok stb.). A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről az intézmény a tanulókat időben tájékoztatja. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, ill. az egyes szaktanárok az alábbiakra vannak tekintettel: 1. 2. 3. 4.

a tankönyv, taneszköz feleljen meg az intézmény helyi tantervének, pedagógiai elképzeléseinek; az egyes tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a tankönyvek, taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új tankönyv, taneszköz használatát egyetlen szaktanár által tanított tantárgy esetén az igazgatóság tájékoztatása, több szaktanár által tanított tárgy esetén nevelőtestületi egyeztetés alapján, csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben kezdeményezzük.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása: A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. 95. oldal


    

  

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. A rendelkezésre álló segédanyagokat, tankönyveket, kötelező olvasmányokat elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. Lehetőségeinkhez mérten iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben kölcsönzéssel biztosítjuk A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben vagy egészben kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé tesszük a szülők számára, hogy azt a szülők megismerjék, és a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat éljen véleménynyilvánítási jogával. A szülő vagy a hallgató nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola május 31.-ig közzéteszi az iskola honlapján, könyvtárban kifüggesztéssel azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 3.3.1. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyvek valamennyi tanuló részére az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint biztosítandók. A szakképzési kerettanterv ajánlásai figyelembevételével ajánlott tankönyvek jegyzéke az oktatók bevonásával készül. Az iskolában a kötelező, ajánlott tankönyvek kölcsönözhetők az oktatás ideje alatt. Mivel a szakmákhoz a hivatalosan KIR jegyzékben lévő szakkönyv ellátottság hiányos az iskola digitális formában a tanárok által összeállított jegyzeteket bocsájt a tanulók rendelkezésére. A jegyzetek az iskolai hálózatba történő belépés után minden tanuló számára elérhetők. A szaktanárok előzetes egyeztetése és döntése alapján lehetőség szerint az egyes évfolyamokon, illetve csoportokban ugyanazt a tankönyvet kell használni. Tanév közben a tankönyvek és tanulmányi segédletek nem változtathatók meg. A tankönyvek és tanulmányi segédletek, valamint a ruházati és más felszerelések meghatározásakor a tantervi követelmények megvalósíthatóságát és a takarékosságot egyaránt szem előtt kell tartani.

96. oldal


3.3.2. TANESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete előírja a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszereléseit. A szakképzés eszközrendszerét az SZVK-k tartalmazzák. 3.4. A SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok a tananyag feldolgozásához elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyes szakmai tantárgyaknál ilyen tankönyv nincs, ezért felkért oktatók készítettek a központi tantervben előírt tananyagot felölelő jegyzeteket az oktatás céljára. Illetve online formában elérhető digitális tananyagokat beépítünk a képzésekbe. Így rendelkezünk Számvitel, Pénzügy, Vállalkozás gazdaságtan, Marketing, Üzleti statisztika, Jogi alapismeretek, Informatika stb. jegyzetekkel. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. idegenforgalmi képzéseknél útfilmek, szállítmányozási képzések repülő tér hajó kikötő.) Az oktatási eszközfejlesztés kiemelt szempontja, hogy az előírásoknak (szakmai kerettantervek, rendeletben előírt taneszköz-jegyzék) megfelelő oktatási eszközök rendelkezésre álljanak. A beszerzés anyagi forrása a Szakképzési Alapból történő támogatás és más pályázati lehetőségek kihasználása. A tankönyvek többségét az iskola a fenntartóval egyeztetve a Booklands Kiadó Kft. kínálatából szerzi be, - amely kiadó szakkönyveit az iskola a tankönyvjegyzékébe felveszi-, állítatja elő a szakmák kerettanterveit és helyi programjait és az eddigi oktatási tapasztalatokat figyelembe véve. Egyre több olyan tankönyv jelenik meg a nagy tankönyvkiadóknál is, amelyek kifejezetten az OKJ-s képzések központi programjaihoz íródnak. A képzés befejezését követően a mindenkori jogszabályoknak megfelelően térítési díj ellenében Eupass igényelhető. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai szakképző évfolyamon módosulnak. Az osztályfőnöki óra, tekintettel a kerettantervre és a diákok nagykarúságára tartalmában módosulnak. Kiegészül a szabad órakeret tananyagával, amelyet nem csak osztályfőnökök taníthatnak. Ide tartoznak az aktuális adminisztrációs feladatok, iskolai rendezvények, ünnepségek és az iskolában tartott tájékoztató órák fedik le a tartalmát. Rendszeressége az aktuális feladatokhoz kötött.

3.5. A SZAKMAI GYAKORLATOK Iskolánk tanulói évfolyamtól, szakmacsoporttól, szakiránytól függően eltérő óraszámban kötelező szakmai gyakorlatokat teljesítenek. A szakmai gyakorlatok óraszámát alapvetően az óraterv határozza meg. A szakmai gyakorlatok rendjének kialakításakor tekintettel vagyunk a gazdaság sokszínűségére (változó munkaterületek, munkakörnyezet), az idényszerűségre. A gyakorlatok nagyobbik részét 97. oldal


iskolánkban kell teljesíteni, más részét - a partnerekkel kötött gyakorlati képzési megállapodás alapján - „külső” helyszínen. A képzés során számos külső helyszín meglátogatását tervezzük, a tananyagba beépítve, tekintettel a partneri kapcsolatunk sokszínűségére. A szakmai gyakorlatok ismeretanyagáról, tapasztalatairól a tanulók projektmunkákat, beszámolókat készítenek. A szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulók - a szabályoknak megfelelően munkavédelmi oktatásban részesülnek. A szakmai gyakorlatokon a gyakorlatok jellegének, tananyagának, helyszínének, az időjárásnak megfelelő öltözetben kell megjelenni. A gyakorlati tanítási órák hosszát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a „Szakképzési törvény" határozza meg. A szakmai gyakorlatok alapvetően három féle módon folynak. Évfolyamtól, szakmacsoporttól függően, csoportbontásban, a gyakorlatvezető szakmai tanárok irányításával tanmenet alapján folytatott gyakorlat. A gyakorlatok helyszínét a tanmenet alapján a szakmai tanárok határozzák meg. A tanulónak gyakorlati naplót abban az esetben kell vezetnie, ha külső helyszínen nem az iskola felügyelete mellett teljesíti az órákat. Az iskola szervezésében és felügyeletében történő gyakorlatok tananyaga, a haladási naplóból egyértelműen beazonosítható. A sportszakmai képzéseknél a sportági alapok és sportági szakismeret tantárgyak oktatása sportágakra bontott csoportokban történik a szakmai vezetőtanár irányítása mellett és edzésmunkával is kiegészül. Ennek megszervezésében a szakmai vezetőtanár a megyei sportszövetséggel együttműködve felügyeli az órákat. A sportszakmai képzéseknél együttműködő szervezet a Megyei Sportszövetség, segítségével kerülnek kihelyezésre a megfelelő sportági szövetségekhez a tanulók. A szervezési feladatot az edzésprogram gyakorlat vezető tanár látja el, és ellenőrzi a megfelelő szakmai munkát, valamint a tanulók beszámolója lapján érdemjegyet állapít meg az éves munkáról. Tanévközi gyakorlat történhet iskolai helyszínen, tanműhelyben, tanirodában, külső gyakorlati helyszínen erre vonatkozó együttműködési megállapodás alapján. Az szakmai gyakorlatot a tanuló a következő módon teljesítheti.

1. Beszámítás a 2011. évi CLXXXVII. törvény 27. § (1)-(2) szerint. 2. Iskolai tanműhelyi gyakorlat. 3. Gyakorlatvezető tanár irányítása alatt külső gyakorló helyszínen. (Sport képzések esetén megyei országos versenyek, szakmai rendezvények, Sportcsarnokok, Sportszövetségek stb.) Amennyiben a tanuló iskolai tanműhelyben teljesíti a gyakorlatot. A műszaki vezető irányításával végzi a tanuló az előírt feladatot, a kerettantervnek megfelelően. Értékelést a szaktanár végzi a gyakorlatért felelős műszaki vezető jóváhagyásával. Iskolánk rendelkezik az alábbi gyakorlati képzőhelyekkel:  Számítógépterem 2 db 18 fő, 20 fő  Számítógépes labor 12 fő

98. oldal


 Taniroda, 15 fő  Kereskedelmi demonstrációs terem 15 fő  Nyelvi laborral 20 fő Ezeken a képzési helyeken 12-20 fő tanuló képzése biztosított egy időben. Összefüggő gyakorlat Szakképző évfolyamokon tanuló diákjaink szakmától függően a szakmai követelmények előírásainak megfelelően összefüggő nyári gyakorlatot is teljesíteniük kell. Az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése kötelező, a szakmai vizsga megkezdésének feltétele. Ennek időtartama a szakmák bontás szerinti leírásánál látható. Az adott szakma gyakorlatának teljesítésére és a lehetséges felmentésekre a képzési keretprogramok adnak útmutatást. A tanuló kérelmezheti felmentését, ha az adott szakma programja ezt lehetségessé teszi. A tanulók kérésére külső gyakorlati hely hiányában, lehetőséget biztosítunk a gyakorlat iskolában történő megszervezésére, amelyet a Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete jóváhagy. Az összefüggő szakmai gyakorlatot megelőző tanévben, a tanuló nyilatkozik a gyakorlat teljesítésének módjáról.

1. Beszámítás a 2011. évi CLXXXVII. törvény 27. § (1)-(2) szerint 2. Együttműködési megállapodás az illetékes Kamara hozzájárulásával 3. Iskolai tanműhelyi gyakorlat. 4. Gyakorlatvezető tanár irányítása alatt külső gyakorló helyszínen. (Sport képzések esetén megyei országos versenyek, szakmai rendezvények, Sportcsarnokok, Sportszövetségek stb.) 5. Sportszakmai képzések esetén az edzésprogram gyakorlat tanár látja el az összefüggő gyakorlat szervezését, és tartja a kapcsolatot a megyei sportszövetséggel. Amennyiben a tanuló együttműködési megállapodás alapján teljesíti az összefüggő gyakorlatot az iskola az illetékes kamarával történő egyeztetés után aláírja a megállapodást, és az abban vállalt feladatait teljesíti. A gyakorlat teljesítéséről értékelést állít ki a gyakorló hely, amelyet az iskolának eljuttat legkésőbb az adott év augusztus 31.-ig. Ezek alapján kerül az érdemjegy megállapításra a gyakorlatért felelős műszaki vezető jóváhagyásával. Amennyiben a tanuló iskolai tanműhelyben teljesíti az összefüggő gyakorlatot. A műszaki vezető irányításával végzi a tanuló az előírt feladatot, a kerettantervnek megfelelően. A gyakorlatvezető minden megkezdet napon gyakorlati naplót vezet a kiadott minta alapján, amelyet a jogosult személy aláírásával látja el. A gyakorlat teljesítéséről értékelést állít ki a gyakorlatvezető és ezek alapján kerül az érdemjegy megállapításra a gyakorlatért felelős műszaki vezető jóváhagyásával. Szorgalmi időszakban a gyakorlat igazolt hiányzás pótlása

99. oldal


A szorgalmi időszak alatt gyakorlati képzésről az igazolt, indokolt hiányzások megengedett mértékének túllépése esetén a következő tanév kezdetéig történő pótlás, az évfolyam megismétlése alóli mentesítés módja, az intézményvezetőhöz benyújtott írásbeli kérelem, amelynek kötelező melléklete olyan hivatalos igazolás, amely kizárólagosan bizonyítja a nem saját hibából történő távolmaradást. Az intézményvezető egyedi elbírálásban dönt az illetékes szakmát tanító szaktanár bevonásával megállapítja a pótlás módját és lehetőségeit, előtérbe helyezve a kooperatív technikák, projektmunkák, IKT eszközök bevonását.

3.6. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA A szakképzési keret tantárgyrendszerből adódóan a tantárgy kerül értékelésre. A tananyagtervből látszik, hogy egy tantárgyon belül mely tananyagelemeket és tanegységeket végezte el a tanuló. Egy félév során tantárgyanként legalább két jegyet szerez a tanuló. Gyakorlatból félévenként legalább 2 jeggyel kell értékelni a munkáját. Az egyes képzések tantárgyaiból folyamatos évközi értékelés van, valamint a kulcstárgyakból félévi dolgozatok, és ezek átlaga adja a tantárgyi jegyet, mely a félévi és év végi osztályzattal azonos. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei



írásbeli ellenőrzés: témazáró, ill. nagyobb ismeretanyagot átfogó dolgozatoknál az értékelés a következő: 1. 50 % alatt elégtelen (1), 2. 5l-60 %-ig elégséges (2), 3. 61-75 %-ig közepes (3), 4. 76-90 %-ig jó (4), 5. 91 %-tól jeles (5). A pénzügyi szakmáknál: 1. 2. 3. 4. 5.

60 % alatt elégtelen (1), 6l-70 %-ig elégséges (2), 71-80 %-ig közepes (3), 81-90 %-ig jó (4), 91 %-tól jeles (5).

Szóbeli számonkérés

A szóbeli ellenőrzés: 5 jegyű skálán történik. Iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni a rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert célunk diákjaink szóbeli kommunikációjának fejlesztése. A szakmai szóbeli vizsgára felkészítés. Szóbeli számonkérés az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, Gyakorlati/interaktív számonkérés

100. oldal

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4 - 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 A tanult elméleti ismeretek gyakorlatban történő megvalósítására irányúl, a szakmai kompetenciák elmélyítése A

gyakorlati ellenőrzés: 5 jegyű skálán történik. Igazodik a komplex gyakorlati vizsga tevékenységeihez.

3.7. A SZAKMAI OKTATÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása nem sokat ér. ha nincs mögötte racionálisan gondolkodó és tekintélyt parancsoló oktató gárda. Esetünkben elmondható, hogy a jelenlegi szakmai team többsége már több éve dolgozója, ha úgy tetszik törzsgárdája tantestületünknek. Az új kollégák köszönhető a szerencsés kiválasztásnak gyorsan és jól beilleszkedtek szakmai közösségünkbe. A szakmát oktató tanárok megfelelő végzettséggel rendelkeznek.

3.8. BESZÁMÍT HATÓSÁG AZ SZAKMAI UTÁNI OKJ SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON Az előzetes szakirányú szakképesítések, előzetes tanulmányok, szakmai érettségik, tanúsítványok beszámíthatók a tanulmányokba. Az előzetes tudás beszámításáról az intézményvezető dönt határozat formájában szükség szerint a szaktárgyi tanárok véleményének kikérése mellett. Iskolánkban az OKJ-s szakképzési évfolyamokon a központilag kidolgozott és jóváhagyott programok alapján folyik az oktatás. Az egyes szakképzések központi programjaiban meghatározott tanulmányi beszámításokat, részvizsga és vizsgamentességeket alkalmazzunk a képzéseink során. Ezek megtalálhatók a központi programok „Beszámítható előzetes tanulmányok, a szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei" bekezdések alatt. Egyéb vitás esetekben a szakképzéshez tartozó minisztérium állásfoglalása a döntő.

3.9. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha 1. az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette, 2. befizette az esetleges költségtérítést, A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tanulónak minden tantárgyból legalább az "elégséges" osztályzatot meg kell szereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból "elégtelen" minősítést szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" minősítést, az évfolyamot ismételni köteles. A javítóvizsga elméleti tantárgyak esetén írásbeli és szóbeli vizsgarészekből, gyakorlati tantárgy esetén gyakorlati vizsgából áll. Az írásbeli időtartama 60-180 perc. A szóbeli vizsgára a szaktanár a megadott 101. oldal


témakörökből tételt állít össze, amelyek mindegyike minimum három kérdést tartalmaz, különböző témakörökből. A javítóvizsgán a tanulónak egy tételt kell húznia. A javítóvizsgát szakos tanárokból álló háromtagú vizsgabizottság előtt - akikből egy fő az elnök - kell letenni. A tanuló minősítését a részvizsgák eredményei alapján közösen állapítják meg, vitás esetben az elnök véleménye dönt. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a tanuló nevét, osztályát, tanult szakját, a tantárgy és a kérdezett tananyag megnevezését, a vizsga időpontját és helyét, a végső osztályzatot, a vizsgáztatók nevét és aláírását, az igazgató aláírását. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: 1. az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozások részvétele alól, 2. az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, 3. egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy az igazolatlan órák száma meghaladja a 20%-ot, 4. egyéb, az iskola igazgatója által –jogszabály szerint - elrendelt esetben. Az osztályvizsga szervezése a javítóvizsgáéhoz hasonlóan történik.

3.10. A SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI A közoktatási törvényben, köznevelési törvényben EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően, továbbá a fenntartó által jóváhagyott létszámok (csoportlétszám) figyelembevételével történik. A mennyiben a létszámok és a csoportok tudásszintje megkívánja a csoportbontás egyik módja az adott tanulói létszám mellett az adott tanítási órán differenciált oktatási módszerekkel is történhet. A tanulók teljes létszáma mellett a csoportok egy időben egy tanár irányítása mellett kapják meg a feladataikat a kooperatív technikák előnyben részesítése mellett. A csoporton belüli differenciálás elveit az adott szaktanár alakítja ki az osztályokhoz igazodva. A gazdálkodó szervezeteknél folytatott képzések tekintetében iskolánk biztosítja a tanterveket és a tanmeneteket, valamint vállalkozások szerződést kötnek a tanulókkal. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az iskolával együtt vizsgálja a gyakorlati oktatóhelyek alkalmasságát. Így mindennaposnak tekinthető kapcsolattal rendelkezünk.

3.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk, az idegen nyelveket, az informatikát, nemek szerinti bontásban a testnevelést. Az eltérő bemeneti tudásszintbeli különbségek kiegyenlítésére, tudásszint szerint csoportok kerülnek kialakításra. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A szakképzés területén a csoportbontásban tanítás előírásait a szakképzési törvény és a szakmai kerettantervek határozzák meg. A csoportok kialakítása, az órán differenciált oktatás keretein belül valósul meg. Az osztályon belül differenciált oktatási módszerekkel egyben a tanulók felzárkóztatása tudásszint különbségek eltüntetése is a cél, a tanulói csoportok kialakítása ezek figyelembe vételével történik meg. Módszerek: a projekt módszer, a kooperatív technikák, és a párhuzamos oktatás.

102. oldal


3.12. FELNŐTTKÉPZÉS (E000642/2014) Iskolánk korábban akkreditált intézmény volt. Jelenleg pedig rendelkezik az új felnőttképzési nyilvántartással, több engedélyezett képzési programmal. Intézményünk működési engedélye alapján folyik felnőttoktatás, az NSZFH engedélye alapján felnőttképzés. A felnőttképzés szabályozását a jogszabályok alapján a felnőttképzési minőségbiztosítási kézikönyv tartalmazza. Tanfolyami keretek között felkészítjük a jelentkezőket a választott szakmai képzésre. A felnőttképzés keretei között iskolánk szakmai profiljába tartozik az oktatás, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport több képzése. Továbbá pályázat keretében megvalósuló felnőttképzések. Igény szerint egyéb területen is tartunk tanfolyamokat.

3.13. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az iskolai évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata- a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.

       

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalatai megalapozása az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, a tantárgyak eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

103. oldal




  

           

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelődés alapozásával, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Alapfeladat a továbbtanulásra felkészítés és szilárd szakmai alapismeretek elsajátítása. Az alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege segítse elő a tanulás tanítás folyamatának megújulását. Az egyes tantárgyak oktatása foglalja megába a sajátos tanulási módszerek elsajátítását is. Az elméleti és gyakorlati képzés problémaorientált legyen. Segédanyagok, források, powerpoint-os előadások anyaga hozzáférésének biztosítása az otthoni önálló tanulási folyamat segítése céljából. Komplex szakmai külön feladatok alkalmazása az elméleti ismeretek megalapozásának elősegítése céljából. Nagyobb mennyiségű otthon elvégzendő, beküldendő feladat kiadása. Az elméleti és gyakorlati képzésben fokozni kell a problémaorientált projektek arányát Tanulási technikák tanítása. Alapos pályaismeret mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával a pályaérettség megszerzésének biztosítása. A képzés során az önálló tanulási képességek fejlesztése, az önálló tanulás lehetőségének bővítése az egész életen át tartó tanulásra felkészítés keretében. Az IKT alkalmazások használata, fejlesztése.

3.14. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK/SZAKKÖRÖK A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A szabadon választott tantárgy indítását az iskola minimális jelentkezői létszámhoz kötheti. Szakkör tartalma igazodhat szakmai kiegészítésre és OKJ rokon szakmákhoz. Ha a tanulót – kérelmére – az iskola felvette a szabadon választott tanítási órára, a tanév végéig, illetve, ha a tanév vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.

104. oldal


A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

3.15. TOVÁBBI ELVEK Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Szakképző évfolyamokon az adott szakképesítések kerettantervei tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmentést kap, abból szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítódik. Tantárgyi rendszer a szakképző évfolyamokon: a., A szakképző évfolyamokon a szak moduljai tekinthetők egy-egy tantárgynak. A modulon belül a tananyagegységeket több tanár is taníthatja. A tananyagegységek a naplóban egy modulhoz rendelve feltüntethetők. A modul értékelésénél a tananyagegységek óraszámának arányában súlyozni kell az egyes tananyagegységek eredményét. b., A tananyagegységek önálló tantárgyak is lehetnek. Ebben az esetben, a naplóban a tananyagegységek különkülön szerepelnek, mint önálló tantárgyak. c., Tantárgyak szerkeszthetők több modul, több tananyagegységéből is. A tantárgyi rendszert a szakképző évfolyami óratervek tartalmazzák. Az iskola szakmánként a fenti három variáció bármelyikét alkalmazhatja, a szakmai programban megadott óraterv szerint.

3.16. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁN VAGY ÉVISMÉTLÉS ESETÉN TANTÁRGY TANULÁSA Ha a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott szakvizsgát tett (vagy második szakképesítés keretében tanul) , az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén mentesül a tantárgy további, vagy újbóli tanulása alól. Bizonyítványába az osztályozó vizsgával vagy szakvizsgán szerzett érdemjegyei kerülnek beírásra valamennyi érintett évfolyamon. Ha a tanuló írásban kéri, az igazgató engedélyezheti a tanítási órák újbóli, további látogatását, a teljesítménye értékelhető. Az így kapott értékelés a naplóba, bizonyítványba nem kerül be, a tanuló továbbhaladása szempontjából figyelmen kívül hagyandó.

105. oldal


Összefüggő nyári szakmai gyakorlat ______________ szakma (OKJ: __________)

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS

Szül. hely, idő: Telefon:

Név: Lakcím: Azonosító száma: Gyakorlat helyszíne: Gyakorlatvezető neve:

Anyja neve:

A tanuló a 160 órás összefüggő nyári szakmai gyakorlatot teljesítette. A gyakorlat értékelése: Szöveges értékelés Értékelje a hallgató munkáját, magatartását! (hiányzások-igazolások, írott és íratlan szabályok és normák megtartása, csapatmunkára való alkalmasság, szakmai érdeklődés, képességek és készségek, stb.)

.................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Osztályzat  jeles (5),

 jó (4),

 közepes (3),

Kelt:

 elégséges (2),

 elégtelen (1)

Aláírás/pecsét:

106. oldal


4. A SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA HELYI TANTERVE

HELYI PROGRAMOK

4.1. 2015/2016 TANÉVTŐL INDÍTHATÓK ÚJ OKJ SZERINTI KÉPZÉSEK Kisgyermekgondozó, -nevelő

54 761 02

N, E, TK

2 (1) 4+1

XXXVII

Fitness-wellness instruktor

54 813 01

N, E, TK

2 (1) 4+1

03.

XXXVII

Sportedző (a sportág megjelölésével)

54 813 02

N, E, TK

2 (1) 4+1

03.

IV.

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

54 140 02

N, E, TK

2 (1)

07.

XII

Infokommunikációs üzemeltető

54 481 03

N, E, TK

2 (1) 4+1

07.

XIII

Számítógép-szerelő, karbantartó

34 523 02

N, E, TK

3 (2)

07.

XIII

Szoftverfejlesztő

54 213 04

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

07.

XIII

Gazdasági informatikus

54 481 02

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

07.

XIII

Informatikai rendszergazda

54 481 04

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

07.

XIII

Műszaki informatikus

54 481 05

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

13.

XXI

Szállítmányozási ügyintéző

54 741 04

N, E, TK

2 (1) 4+1

15.

XXIV

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás

54 343 01

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

15.

XXIV

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

54 344 01

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

15.

XXIV

Vállalkozási és bérügyintéző

54 344 02

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

15.

XXIV

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

54 344 03

N, E, TK, T

2 (1) 4+1

16.

XXV

Irodai asszisztens

54 346 01

N, E, TK

2 (1) 4+1

16.

XXV

Ügyviteli titkár

54 346 02

N, E, TK

2 (1) 4+1

02.

III.

03.

hálózatépítő

107

és


17.

XXVI

Eladó

34 341 01

N, E, TK

3 (2)

17.

XXVI

Kereskedő

54 341 01

N, E, TK

2 (1) 4+1

17.

XXVI

Logisztikai ügyintéző

54 345 01

N, E, TK

2 (1) 4+1

18.

XXVII

Vendéglátó eladó

34 811 05

N, E, TK

3 (1)

18.

XXVII

Vendéglátó-üzletvezető

35 811 02

N, E, TK

1

18.

XXVII

Vendéglátásszervező-vendéglős

54 811 01

N, E, TK

2 (1) 4+1

18.

XXVIII

Turisztikai szervező, értékesítő

54 812 03

N, E, TK

2 (1) 4+1

4.2. SZABAD ÓRAKERET A szabad órakeret felhasználásának alapelve a szakmai tudás mélyítése, általános munkavállalói készségek fejlesztése, környezettudatos magatartás, egészségtudatos életmód kialakítása, a társadalomba beilleszkedést elősegítő ismeretek beépítése az oktatásba. A szabad órakeret felhasználása a tantárgyfelosztás mellékletben található, a tanítási órákat az osztályfőnöki tevékenység kiegészítésére az osztályfőnök mellett bármely szaktanár tarthatja. EGÉSZSÉGNEVELÉS Iskolai egészségnevelő és drog prevenciós munka az egészségnevelés óra keretében. Minden tanár végzettséggel rendelkező személy taníthatja osztályfőnöki óra vagy szabad órakeret terhére. Az egészségnevelés története, fogalma, tárgya, feladatai. Gyakori akut és krónikus betegségek jellemzése. A szűrővizsgálatok típusai. Környezeti ártalmak hatása az egészségre. Zajártalmak, sugárzások típusai, egészségre gyakorolt hatásuk. A CO és a CO2 hatása az emberi szervezetre. Az allergia típusai, kullancsfertőzés lehetséges következményeinek. Az egészséges táplálkozás ismérvei. Szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok típusai. Az E számok. A helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek (anorexia, bulímia) jellemzése. A személyes higiénia ismérvei. Az öltözködés kultúrtörténete és XXI. századi vonatkozásai. A mozgás jelentősége, az egyes mozgásformák egészségre gyakorolt hatása. A testkultúra, wellness, fitnesz fogalma, rövid jellemzése. A kábítószer fogyasztásához szorosan kapcsolódó fogalmak megbeszélése (drog, pszichotróp anyag, addikció, stb.). A droghasználat rövid történeti áttekintése, statisztikai adatok ismertetése a szertípusok, a fogyasztók, a fogyasztási terület eloszlása, illetve a lefoglalások tükrében. A legális és illegális drogok fajtáinak, eredetének, felhasználási módjainak, hatásainak ismertetése (nikotin, koffein, etil-alkohol, kokain, ópium, morfin, heroin, kenderszármazékok, amfetamin származékok, LSD és egyéb hallucinogének).. Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos drog prevenció. A drogfogyasztás iskolai problematikája, prevenciós programok (DADA, drogbusz, CHEF, UNICRI, stb.). A drogfogyasztás és a társadalom okozta mentálhigiéniás betegségek (depresszió, szorongás, alvászavar, 108. oldal


pánikbetegség, stb.) és megelőzési és kezelési lehetőségeik. A médiának, a divatnak és a reklámoknak a tanulók énképének és személyiségének fejlődésére gyakorolt hatása. Etikai problémák ismertetése, lehetséges iskolai feldolgozásuk (abortusz, eutanázia, klónozás, stb.). Témakörök:: a tematika és a követelmények ismertetése, mentálhigiéniás gyakorlat 1. az egészségnevelés története, fogalma, betegségek (akut, krónikus, balesetek), 2. betegségek megelőzése, 3. egészség- betegség. 4. környezeti ártalmak hatása az egészségre (zaj, por, ), az allergia típusai, kezelése 5. egészséges táplálkozás (kalóriatáblázatok, az egészséges tápl. ismérvei, szénhidrátok, zsírok) 6. egészséges táplálkozás (fehérjék, édességek, folyadékbevitel + anorexia, bulémia, fogyókúrák) 7. higiénia, öltözködés, mozgás, testkultúra, fitnesz, 8. káros szenvedélyek (a drogok fajtái, eredetük, hatásuk) 9. káros szenvedélyek III. (a drogok fajtái, eredetük, hatásuk, a függőség lelki és társadalmi okai, büntetőjogi problémái) 10. káros szenvedélyek IV. (a drogfogyasztás iskolai problematikája, mit tehet a tanár, prevenciós gyakorlatok, játékok, filmrészletek) 11. elsősegélynyújtás, vöröskereszt, szűrővizsgálatok, kórház, véradás - szituációs gyakorlatok 12. etika -, viselkedés, divat - reklámok hatása 13. test és lélek, mentálhigiénia, depresszió

109. oldal


EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Tantárgy tanításának céljai: Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, a testi egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Meggyőződéssel érvel a mozgás, a rendszeres testedzés és sportolás egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett (személyes példamutatással, publikációkkal, előadások, szakmai fórumok és egyéb programok szervezésével, értekezletek és beszélgetések alkalmával) Részt vesz minden olyan feladat megvalósításában, amely hozzájárulhat környezetének, sportágának és az általa foglalkoztatottak személyiségének fejlődéséhez Hozzájárul az általa foglalkoztatottak egészségtudatos magatartásának kialakításához, higiénés, mentálhigiénés és környezettudatos neveléséhez Tudatosítja a bemelegítés élettani és sportszakmai jelentőségét Elősegíti a helyes táplálkozási szokások kialakulását Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hozzájárul az általa foglalkoztatottak egészségtudatos magatartásának kialakításához, higiénés, mentálhigiénés és környezettudatos neveléséhez Elősegíti a helyes táplálkozási szokások kialakulását Meggyőződéssel érvel a mozgás, a rendszeres testedzés és sportolás egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások B típus Az egészség értelmezése és az életmód C típus A táplálkozás és a testsúlyszabályozás C típus Életmód és életvezetési tanácsadás C típus Testkultúra - testedzés - sport - rekreációs sport D típus A minőségi élet megteremtésének eszménye C típus Általános viselkedéskultúra C típus A megjelenés kultúrája A képzési helyszín jellege: Tanterem, környezet, sportlétesítmények Képzési idő: elmélet osztálykeretben, gyakorlat kirándulások, mozgások formájában A tananyagelem tartalma: A testi és a lelki egészség megőrzése, az egészséges életmódot befolyásoló tényezők ismertetése, az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet kapcsolata, a sport szerepe, a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés), az egyéni higiénia szerepe a társas kapcsolatokban (fogápolás). Táplálkozás, tápanyagok, vitaminok szerepe, az ideális testsúly kiszámítása, táplálék kalória értékének kiszámítása, a fogyás módszertana, a helyes táplálkozási szokások. Főbb ételeink. Betegségeink, fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek, infarktus és okai, biológiai kockázati tényezők: életkor, nem, testtömeg, vérzsírok, magas vérnyomás, pszichés tényezők, stressz (konfliktus megoldó képesség, adaptációs képesség, daganatos betegségek (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés, téves nézetek a rákról).

110. oldal


Életünk és a stressz, a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások, a lélek és a test harmóniájának összefüggése. Önismeret, önértékelés, önkritika, az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása, az önismeret és mások megismerése, hogyan segít az önismeret a gátlások leküzdésében, hogyan éljünk saját hibáinkkal. Szerelem és szexualitás, nemi felvilágosítás kérdése, a tizenévesek fogamzásgátlása, elég-e a szerelem a boldogsághoz, az első kapcsolatok problémái, a testi szerelemről a nemi kapcsolatok zavarairól, Párválasztás-család, a családi életre nevelés problémaköre Az ember és környezet kölcsönhatása, a környezet szennyezése, formái, mértéke, megoldások, a környezeti ártalmak és hatásai, káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol, kábítószer A mozgás, a mindennapi testedzés feladatai Ajánlott órakeret: 36-140 óra elmélet és gyakorlat Ajánlott irodalom: Bokor József- Halmosné Móricz Éva: Az egészséges életmód népszerűsítése, Booklands 2000 Kiadó 2009

MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE Tantárgy tanításának céljai: A társadalmi, kulturális, gazdasági környezet helyi sajátosságainak megismerése, személyes élmények tapasztalatokon keresztül. A tanagyaghoz kapcsolódó környezet felkeresése, elemzése. Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Cél a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítása. Elmélet osztálykeretben, gyakorlat kirándulások, látogatások formájában. Témakörök: A munka világa, a gazdasági globalizáció és a TNC-k Állami szabályozás vagy szabad piac? 111. oldal


Az EU bővítésének gazdasági hatásai Munkaadó-munkavállaló-érdekképviselet A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban A kommunikáció fejlődése és hatásai A polgári nyilvánosság kialakulása Magyarországon A médiumok szerepe a társadalomban és a politikában Magyarország földrajz Magyarország földrajz A Nyugat-dunántúli Főúri kultúra Zala vármegyében Reformkor Zala vármegyében – Deák Ferenc A Festeticsek Balaton parti birodalma A szegek világa a 18-19. században A polgári vármegye 19. század második felében 19-20. század fordulójának építészete Zalaegerszegen (Morandini testvérek) Mária Magdolna Nagytemplom története Hagyományok nyomában Göcsejben, Zala megyében Népi építészet kultúrája Zalaegerszeg és vonzáskörzete, a Göcsej vidékén Otthon és család a Göcsejben A konzervatív zala vármegye Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományai. I. A nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetőségei, régiónkban. Közösségi terek környezetünkben Nonprofit szervezetek Egyesületek Közösségi munka Önkéntesség lehetőségei, és jelentősége Helyi turisztikai értékek. Turisztikai értékek kihasználásának lehetőségei, újak felkutatása Projekt munka A képzési helyszín jellege: Tanterem, környezet, kulturális létesítmények, turisztikai látványosságok. Ajánlott órakeret 36-90 óra elmélet és gyakorlat

ÉLETPÁLYATERVEZÉS Tantárgy tanításának céljai: Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe a család, a tudatos családalapítás, a munkába lépés tervszerű előkészítése. Elmélet osztálykeretben, gyakorlat kirándulások, látogatások formájában. Ezt segíti elő a tantárgy, melynek témakörei: Párkapcsolatok Család Őseink tisztelete

112. oldal


Gyermeknevelés Önismeret Céljaink Egész életen át való tudásszerzés Időgazdálkodás Munkahely keresési technikák Vállalkozás alapítás, működtetés Befektetések Otthonteremtés Szabadidő Egészség megőrzése Életpálya szakaszai Önmegvalósítás Közösségért végzett tevékenységek A képzési helyszín jellege: Tanterem, környezet.

OKJ VIZSGA-FELŐKÉSZÍTŐ Tantárgy leírása: Elmélet osztálykeretben. A tanulók elsajátítják a vizsga modulokhoz elengedhetetlen ismereteket, és gyakorlati segítséget kapnak a vizsga modulok ill. a modulok részeinek sikeres teljesítéséhez. Összeköti ez előző tanulmányok ismereteit, amelyek az adott modulban komplexmódon jelen vannak. A hallgatók megismerkednek leendő modul követelményrendszerével, és annak teljesítéséhez szükséges alapvető metódusokkal, ismeretekkel. Összefüggésében áttekintik az adott modul fontosabb a tanulmányaik során előzőleg elsajátított ismereteit, miközben önálló elemzésre, értékelésre, véleményformálásra alkalmas szakemberekké válnak. Tantárgy célja: A szakképzésben résztvevő hallgatók képessé váljanak eddigi tanulmányaik során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteiket komplexen feldolgozni a modul vizsga követelményekben előírtaknak megfelelően szintetizálni. Ezt segíti elő a tantárgy, melynek témakörei szakmánként eltérést az SZVK szerint módosulhatnak: SZVK Szóbeli Tételek Irásbeli központi feladatok Gyakorlati feladatok Eset tanulmányok önálló megoldása írásbeli Eset tanulmányok önálló megoldása gyakorlati Minta feladat a vizsgához írásbeli Minta feladat a vizsgához gyakorlati Vizsga feladat dokumentálása írásbeli Vizsga feladat dokumentálása gyakorlati Tapasztalatok összegzése Próba vizsga- feladat elkészítése írásbeli Próba vizsga feladat közös értékelése gyakorlati

113. oldal


Próba vizsga tanulságainak megbeszélése Félévi Értékelés

A képzési helyszín jellege: Tanterem.

114. oldal


4.3. A 2015-2016 ÉVBEN INDULT KÉPZÉSEK HELYI TANTERVE TANTÁRGYFELOSZTÁS Az aktuálisan folyó képzéseken kívül, digitális formában kerül a dokumentumhoz csatolva.

115. oldal


Az 54 813 01 OKJ számú Fittness-Wellness instruktor megnevezeésű szakképesítés óraterve 1/13. Tantárgyak 11500-12 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

10334-12 Aquatréning 10335-12 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák

Összefüggő szakmai gyakorlat a 13. évfolyamon összes óra összes óra

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás /gyakorlat/ Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Aquatréning elmélet Aquatréning gyakorlat Csoportos fitness órák elmélete Csoportos fitness órák gyakorlata Fitness termi kondicionálás elmélet Fitness termi kondicionálás gyakorlat Ügyfélszolgálat elmélet Ügyfélszolgálat gyakorlat Speciális óratípusok elmélet Speciális óratípusok gyakorlat OKJ vizsgafelkészítő

2/14.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

e

e

e

gy

gy

gy

Össz.

1 1 2 4

2

4

2 2

2 2 2

2 2

5 2 3

14

11

2

2 4

4 2

2 4

2

4 2

7 2

7 2

3 4

3 5

2 2

2 2

4

4 1

15

20 35

OM 037660

160 20

15 35

15

20 35

elm.(40%) gyak.(60%)

gy

16

20 36

18 18 64 144 72 72 126 72 90 450 72 144 64 128 64 224 64 96 142 64 64 128 14 160 2554

18 18 64 144 72 72 0 72 90 0 72 0 64 0 64 0 64 0 142 0 64 0 14 1020

0 0 0 0 0 0 126 0 0 450 0 144 0 128 0 224 0 96 0 64 0 128 0 160 1520


Az 54 761 02 OKJ számú, Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű szakképesítés óraterve Szakképesítés-érettségi után

13.évf

14.évf

1 félév

2.félév

Összes

Összes

60% 40%

e

gy

e

gy

e

e

e

1

1

1

13.évf Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1 félév e

gy

14. évf

2.félév e

gy

ögy

2

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

Szakmai készségfejlesztés /és kommunikációs gyakorlat

5 4

Társadalomismeret

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

4

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

4

4

5

Egészségügyi alapismeretek

3

10559-12

Népegészségügyi ismeretek

2

Elsősegély-nyújtási feladatok

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

2

54

3 2 2

2

36

10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai

36

0

0

32 32

32

32

0

0

64

64

0

0

0 0

0 0 0

0 144

180 0

0

0

162

0

0

0

162

0 144 0

162

0

0

0

162

0

0 72

0

0

108

0

0

0

108

0 72 0

72

0

0

0

72

0

0 72

0

0

0 72

Gyermekvédelmi ismeretek

2

1

0

0

50

0

50

0

Gyógypedagógiai ismeretek

2

1

0

0

50

0

50

0

Gondozási, ápolási ismeretek

2

2

0

0

64

0

64

0

0

0

0

0

0

0

3

Gondozási, ápolási gyakorlat 10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok

0

0

180

0

gy

0

0 144

70

5

gy

36

0 144

4

2

Pszichológiai gyakorlat

10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok

5

4

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

2

gy

Összes

Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek

2

3 2

1

A házi gyermekfelügyelet gyakorlata

1

A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek

2

1

A kisgyermekkori nevelés

5

5

OM 037660

0 0

0 0

0 96 64

0

0 32 50 160

0 0

0 96 64

0

0 32 50 160

0 0


2

A kisgyermek gondozása

3 6

A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai

2

Adminisztráció és tájékoztatás

6 1

1

Dokumentációs gyakorlat 2

Egészséges életmód

1

2 1

Életpályatervezés

3

1

0

0

0

0

0

0

0

50

0

0

0

0 32

0

32

72

0

0

72

0

0

0

1

OKJ vizsga felkészítő 1

Magyarország társadalmi és kúltúrális élete összes óra összes óra

OM 037660

36

1

22

13 35

22

13 35

160

23

12 35

23

13 36

0

78

0

0 192 50

0

78

0 192

60 14

60 14

14

0

14

0

0

0

36

0

792 468 736 398 1528 1260

0

1134

866

2554


4.4. KERETTANTERVEK Digitális formában tartoznak a pedagógiai programhoz.

119


Érvényes: 2014. szeptember 01.-től- 2016. augusztus 31-ig.

PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉS TÁMOP-2.2.7 B-3-13/1-2014-0001 projekt megvalósításához

Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

120


PEDAGÓGIA PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE A S CHOOL OF

B USINESS Z ALAEGERSZEG Ü ZLETI S ZAKKÉPZŐ I SKOLÁBAN , AMELY AZ ISKOLAI P EDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETÉT KÉPEZI . Érvényes: 2014. szeptember 01.-től- 2015. augusztus 31-ig. Intézményünk a TÁMOP 2.2.7.B-3-13/1-2014-0001 Modellprogram duális rendszerű szakképzési tartalmak pilot jellegű átültetésére - pályázat egyik nyertese. A Pedagógiai program kiegészítése határozza meg a projekt megvalósítását lehetővé tevő képzési formát és annak elvárásait, kimenetelét és azokra vonatkozó megállapodásokat. Az Pedagógiai program kiegészítése a képzésre vonatkozó tematikákat képzési programokat helyi tanterv módosításait tartalmazza, amelyet a pályázat érdekében a tanulók tanulmányaihoz igazítottan jelennek meg. A pilot program a hazai duális szakképzési rendszer fejlődését, az EU-szintű duális szakképzés terjesztését szolgálja. A képzéssel érintett kiegészítő szakmai tartalom a sikeresen működő Duna Régióhoz tartozó országok (országrészek) duális szakképzési rendszereiben meglévő képzési tartalmakhoz és tanítási módszereihez igazodik. A szakképzésben részesülő diákok - felnőttképzési szerződéses jogviszony keretében - a többlet tananyag, kompetencia-tartalom és módszertan alapján kialakított képzéstartalmakat sajátíthatják el, s tehetnek belőle vizsgát. A felnőttképzés idegen szaknyelvi és adekvát gyakorlati oktatás mellett kerül megszervezésre. A szakképzés megújulási folyamatába való beilleszkedési lehetőségeként, nyertes pályázatunk alapján képzés folyik a TÁMOP 2.2.7 B Modellprogram duális rendszerű szakképzési tartalmak pilot jellegű átültetésére c. ahol a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzetgazdasági Minisztérium, mint konzorciumi tagok és mentorok koordinálásával kerül sor a képzések megvalósítására. Ezen pályázatban (OKJ 54 841 04) Szállítmányozási ügyintéző, és (OKJ 54 341 01) Kereskedő képzéshez kapcsolódóan veszünk részt 69 fővel felnőttképzés keretében. Az adott OKJ-s szakmai képzések a magyar-német szakmai vizsgakövetelmények különbségére épített kiegészítő képzések: -

a Szállítmányozással foglalkozó képzés a német-magyar különbözeti és kiegészítési tartalmakra építve,

-

Kereskedelemmel foglalkozó képzés a német-magyar különbözeti és kiegészítési tartalmakra építve

„B” képzési körök keretében kerülnek oktatásra felnőttképzés keretében. A pilot-képzéseket a német – magyar szakképzés kompetenciáinak különbözetére kialakított többlettartalom oktatására felkészített szaktanárok tartják

121. oldal


Tanáraink és oktatóink a pályázat keretén belül részt vesznek a Német Ipari Kamara bevonásával szervezett Kölni továbbképzésben, Bécsi Kamara közreműködésével Bécsben sorra kerülő tanulmány úton, valamint hazai 30 órás felkészítésen Ráckevén. Fontos szerepet kapott az IKT alapú oktatás legkorszerűbb eszközökkel való támogatása, szakmai szoftverek beszerzése, a gyakorlati partnerek eszközparkjának bővítése több millió összegben. Ennek eredményeként egyedülálló módon tudjuk a képzések hátterét a legújabb eszközökkel biztosítani. Mindezek alapján olyan képzést jelöltünk meg, amelyet jelenleg is oktatjuk, tapasztalatunk van az új OKJ tartalmával, innovatív gyakorlati képző partnerekkel rendelkezünk, a szükséges oktatói ellátottságot a lehető legmagasabb szinten tudjuk biztosítani, és a TÁMOP2.2.7.B pályázat rálátást enged a szakmai továbblépésre is.

A PÁLYÁZATI KÉPZÉS 200 órás gyakorlat orientált képzés külső gyakorlati helyek bevonásával felnőttképzés keretében kerülhet megvalósításra. A képzési tematika a pályázat által meghatározott és az NMH által engedélyezett képzés (B képzési kör). A képzésre az iskola jogviszonyban álló tanulói jelentkezhettek. A képzés zárása gyakorlati vizsga, amelyről kiegészítő tanúsítványt adnak át BKKI, Nemzetgazdasági Minisztérium.

A PÁLYÁZAT KÉPZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A tanulók szakköri felkészítés mellett további kiegészítő ismereteket sajátítanak el a 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző, és 54 341 01 Kereskedő képzéshez kapcsolódóan. A tanév végén OKJ vizsgát szervezünk felnőttképzés keretében, amelyre modulzáró vizsga letételével lehet jelentkezni. Folyamatosan üzemeltetjük a tanirodát a műszaki vezető irányítása mellett. A szükséges eszközök szoftverek tartalmát kiegészítettük a képzéshez szükséges adatokkal.

A PÁLYÁZAT ÉS A KERETTANTERV ÖSSZEHANGOLÁSA A kerettanterv időrendi elemeit a pályázat időtartamára igazítani kellett, a zökkenőmentes oktatás érdekében. A projekt alapdokumentumai:      

A projekt-támogatási szerződés Képzési programok Konvergencia útmutató Költségvetési specifikáció Az Iskola érvényes belső szabályzatai- elsősorban az Pedagógiai program, SZMSZ TÁMOP 2227re vonatkozó kiegészítése Jelenléti ívek, haladási naplók, munkavédelmi oktatás dokumentumai 122. oldal




egyéb, az intézmény felnőttképzési minőségirányítási rendszerében előírt dokumentumok (felnőttképzési szolgáltatás, előzetes tudásszint mérés, elégedettségmérés, indikátorok, minőségcélok stb.)

A PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS AZ INTÉZMÉNY FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI VEZETŐJE . A 2014/15-ös tanévben főállású munkakörben látja el a projekttel kapcsolatos tevékenység irányítását, megvalósítását. Feladatait a munkaköri leírás szabályozza.

A

2014-2015

ÉVBEN

INDULT

TANTÁRGYFELOSZTÁS

123. oldal

KÉPZÉSEK

HELYI

TANTERVE-


Az 54 345 01 OKJ számú, Logisztikai ügyintéző megnevezésű szakképesítés óraterve 13. évfolyam 1/13 Szakmai követelménymodul Foglalkoztatás I * Foglalkoztatás II * Munkahelyi egészség és biztonság* Marketing Áruforgalom lebonyolítása *

11508-12

Áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10034-12

Logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12 * Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás * 10036-12

-

Raktározás

2/13

1/14

2/14

Tantárgyak

Össz. E

11498-12 * 11499-12 * 11500-12* 10032-12 11507-12 *

14. évfolyam

Gy

∑

E

Gy

E

∑

Gy

E

∑

Gy

elm. gyak. (60%) (40%)

∑

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Foglalkoztatás Munkavédelmi alapismeretek Marketing Áruforgalom Üzleti tevékenység szerv és elem Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Logisztika Készletgazdálkodás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Nemzetközi szállítmányozás Közlekedés- gazdaságföldrajz Raktározás Magyarország társadalmi, földrajzi környezete

2 1 1 3 3 5 1 0 2 0 0 3 2 2 1

0 0 0 0 2 0 0 3 2 0 2 0 0 0 0

2 1 1 3 5 5 1 3 4 0 2 3 2 2 1

2 1 1 3 3 5 1 0 2 0 0 3 2 2 1

0 0 0 0 2 0 0 3 2 0 2 0 0 0 0

2 1 1 3 5 5 1 3 4 0 2 3 2 2 1

0 0 0 0 2 6 0 0 2 0 0 5 1 3 0

0 0 0 1 3 0 0 2 0 4 3 0 0 3 0

0 0 0 1 5 6 0 2 2 4 3 5 1 6 0

0 0 0 0 3 6 0 0 2 0 0 4 1 3 0

0 0 0 1 3 0 0 0 1 4 3 0 0 4 0

0 0 0 1 6 6 0 0 3 4 3 4 1 7 0

72 36 36 140 354 372 36 144 222 128 168 254 104 278 36

72 36 36 108 186 372 36 0 136 0 0 254 104 168 36

0 0 0 32 168 0 0 144 86 128 168 0 0 110 0

OKJ Vizsga felkészítő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

14

14

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

160

0

160

Összefüggő szakmai gyakorlat a 13. évfolyamon

26 MINÖSSZESEN:

35

124

9

35 26 9 35

35

19

16 35

35

20

16 36

36 2554

1558

996

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4 - 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Az 54 213 05 OKJ számú, Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés óraterve 13. évfolyam

Szakmai követelménymodul 11498-12 11499-12 * 11500-12 * 10815-12 10817-12 *

10826-12

10835-12

1/13

Tantárgyak

E Gy

Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II * Munkahelyi egészség és biztonság* Információtechnológiai alapok

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Foglalkoztatás Munkavédelmi alapismeretek * Információtechnológia elmélet és gyakorlat Adatbázis Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés * Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. Webszerkesztés alapjai

2/13 E Gy

∑

1/14 E Gy

∑

2/14 ∑

E Gy

∑

Össz.

elm. (40%)

gyak. (60%)

2 1 1 1 0 4 0 0

0 0 0 2 0 2 4 2

2 1 1 3 0 6 4 2

2 1 1 2 1 4 0 0

0 0 0 2 2 2 4 2

2 1 1 4 3 6 4 2

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

72 36 36 126 54 216 144 72

72 36 36 54 18 144 0 0

0 0 0 72 36 72 144 72

Szoftverfejlesztés

4

1

5

3

2

5

0

0

0

0

0

0

180

126

54

Szoftverfejlesztés

0

4

4

0

3

3

0

0

0

0

0

0

126

0

126

1 0

4 0

5 0

1 0

4 0

5 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

180 0

36 0

144 0

Operációs rendszerek Alkalmazás fejlesztés Web alkalmazásfejlesztés Programozási nyelvek Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Szakmai idegen nyelv Magyarország társadalmi, földrajzi környezete

0 0 0 0 0 0 0 2

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 2

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

2 4 2 0 1 2 3 0

2 4 4 4 4 3 0 0

4 8 6 4 5 5 3 0

2 5 2 0 2 2 3 0

2 4 4 4 3 2 0 0

4 9 6 4 5 4 3 0

128 270 192 128 160 146 96 36

64 142 64 0 46 64 96 36

64 128 128 128 114 82 0 0

OKJ Vizsgafelkészítő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

14

14

0

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, mun Munkaszervezési ismeretek

Alkalmazás fejlesztés

14. évfolyam

125. oldal


-


0

0

16 19

MINÖSSZESEN:

35

126. oldal

0

35

0

0

15 21 36

0

36

0

0

14 21 35

0

35

0

0

17 19 36

0

36

160

2572

0

1048

160

1524

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 89 00 ZA L A EG E RSZ E G , R á kócz i u . 4 - 8 . Te l. : 9 2 /5 10 - 59 1; 3 0/ 5 4 1 - 6 40 6 w w w.u z l eti zal a.h u ; z ala eg e rs z eg @ sob .h u OM : 0 3 76 60 Ny. sz .:E - 00 06 42 /2 0 14 Az 54 813 02 OKJ számú, Sportedző (a sportág megjelölésével) megnevezésű szakképesítés óraterve 13. évfolyam 1/13 Szakmai követelménymodul

14. évfolyam

2/13

1/14

2/14

Tantárgyak

Össz. elm.( 40%) E Gy

11498-12 * Foglalkoztatás I. * 11499-12 * Foglalkoztatás II * 11500-12* Munkahelyi egészség és biztonság*

∑

E Gy

∑

E

Gy

∑

E

Gy

gyak.( 60%)

∑

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv * Foglalkoztatás Munkavédelmi alapismeretek Anatómiai ismeretek Egészségtan Terhelésélettan 10323-12 Egészségügy, elsősegéjnyújtás Elsősegélynyújtás Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat* 10324-12 * Edzéselmélet és gimnasztika * Gimnasztika Pedagógia-sportpedagóia gógiai, pszichológiai és kommunikációs Pszichológiai-sportpszichológia 10322-12 * ala Kommunikáció Sportmenedzsment Vállalkozástan 10325-12 * Szervezés és vállalkozás alapjai * Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek

2 1 1 2 1 2 0 0 3 0 2 0 0 0 2 1 1

0 0 0 0 0 0 2 0 0 9 3 0 0 0 0 1 0

2 1 1 2 1 2 2 0 3 9 5 0 0 0 2 2 1

2 0 0 2 1 2 0 0 3 0 2 0 0 0 1 1

0 1 1 0 0 0 2 0 0 9 3 0 0 0 1 1 1

2 1 1 2 1 2 2 0 3 9 5 0 0 0 2 2 1

0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 2 2 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 2 0 0 2 2 0 0 0 2 2 0 1 0 0

0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 2 2 1 1 0 0

0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 2 0 0 2 2 0 0 0 2 2 1 1 0 0

72 36 36 136 36 72 136 64 108 324 180 64 64 14 104 72 36

72 18 18 136 36 72 0 64 108 0 72 64 64 14 86 36 18

0 18 18 0 0 0 136 0 0 324 108 0 0 0 18 36 18

10326-12 * Sportági alapok * 10327-12 Sportedzői szakismeret -

Sportági alapok Sportági szakismeretek Egészséges életmód, környezetvédelem Magyarország társadalmi, földrajzi környezete

0 0 1 1

0 0 0 0

0 0 1 1

0 0 1 1

0 0 0 0

0 0 1 1

1 1 0 0

10 12 0 0

11 13 0 0

1 1 0 0

11 10 0 0

12 11 0 0

366 388 36 36

32 32 36 36

334 356 0 0

OKJ vizsgafelkészítő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

14

14

0

127. oldal


-


0

0

0

0

0

0

20 15 35 16 19 35 35 35

MINÖSSZESEN:

128. oldal

0 11

0 24

35

0 35

0 13

0 23

36

0

160

0

160

36 2554

1028

1526

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

Recommend Documents