Kertvárosi Általános Iskola Zalaegerszeg 1. kérdés: A számítástechnikai rendszergazdai feladatokat az Eötvösben és a Lisztben is pedagógusok látják el. Munkaidejük egy részében végzettségüknek megfelelően tanítanak, másik részében rendszergazdák. 2013. január 1-jétől, illetve 2013. szeptember 1-jétől hogyan dolgozzanak? Milyen lehetőségek lesznek e területen? Mi a célszerű? Válasz: Eddig is kettős munkakörben történhetett a foglalkoztatás, ebben 2013-tól sem lesz változás. A rendszergazda munkakör a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. melléklete szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik (intézményenként 1 fő biztosított), míg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében az egyéb munkakörök közé tartozott. A 2012. évi CLXXXVIII. tv. 7. § (2) bek. a) pontja szerint a KIK foglalkoztatotti állományába kerülnek az intézményben, valamint a 2. § (1) bekezdése szerinti esetben a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására létesített pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében, továbbá az Nkt. 2013. szeptember 1-jétõl hatályos 2. mellékletében felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Mindezek alapján az érintett kollégákat jelenlegi munkakörüknek megfelelően át kell vennie a KIK-nek, és a jövőben is foglalkoztathatók kettős munkakörben, részmunkaidőben pedagógus-, részmunkaidőben nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben vagy kinevezés módosítással lehet rendezni a munkakörüket. 2. kérdés: Az iskolatitkárok - Eötvösben és Lisztben egy-egy fő - 2012. január 1-jétől átkerülnek „állami fenntartásba”. 2013. szeptember 1-jétől egy nagy intézményben - 2012. október 1-jén 997 fős - mennyi iskolatitkárra lesz majd szükség? Válasz: Az iskolatitkár munkakör az Nkt. 2. melléklete szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik, tehát az előző pontban jelzett jogszabályi rendelkezés alapján a Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatottak. Az Nkt. 2. sz. melléklete kimondja, hogy 450 tanulónként 1 státusz szükséges, így az érintett 997 fős iskolában 2013. szeptember 1-jétől a törvényi szabályozásnak megfelelő számú iskolatitkár alkalmazása kötelező. 3. kérdés: A 2012-2013-as tanévben az iskola „kényszerből” foglalkoztat egy óraadó tanárt. Szerződését a tantárgy óraszámának változása miatt e tanév I. félévének végéig kötöttük. Mikor, hogyan és ki hosszabbítsa meg e tanév végéig az óraadó tanár szerződését? Válasz: A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (8) bekezdése szerint az intézményben vagy az intézményegységben megbízott óraadóval létesített megbízási jogviszonyba 2013. január 1-jén a Központ lép be jogutódként. Amennyiben az óraadó tanár szerződése a 2012/2013. tanév I. félévének végéig köttetett, úgy a további foglalkoztatásáról a mindenkori munkáltató kell, hogy gondoskodjék. Jelen esetben a KIK lesz, aki a feladatellátásról gondoskodni fog (akár a jelenlegi kolléga szerződésének meghosszabbításával, a meglévő szerződésbe való belépéssel is, mert a legfontosabb, hogy a feladat-ellátás folyamatos, januártól is biztosított legyen). A „kényszerből” való foglalkoztatás felülvizsgálata szükséges.
1
4. kérdés: A közalkalmazottak átsorolását eddig az iskola személyzeti ügyekért felelős közalkalmazottja készítette el a KIR-rendszerben. Az átsorolások elkészítése 2013. január 1-jétől „az átmeneti időszakban” kinek a feladata lesz? Válasz: 2013. január 1-jét követően a személyügyi kérdéseket a KIK (az illetékes tankerületek által) látja el, szükség szerint bevonva az iskola közalkalmazottját is (A KIK SZMSZ-ében, ügyrendjében foglaltak szerint). 5. kérdés: A 2012-2013-as tanév I. félévének váltása az átsorolásokon is megjelenhet, pl. változhat a szakképesítés hasznosítása, a pótlék, stb. Ki készíti el e személyi jellegű dokumentumokat? Válasz: A december 15-ig megkötik az átadás-átvételi megállapodásokat, melyek mellékletében kérte a KIK az önkormányzatokat, hogy tüntessék fel, és készítsék elő az esedékes átsorolásokat azért, hogy zökkenőmentesen megtörténhessenek a szükséges lépések. 2013. január 1-jét követően a személyügyi kérdéseket a KIK (az illetékes tankerületek által) látja el, szükség szerint bevonva az iskola közalkalmazottját is (A KIK SZMSZ-ében, ügyrendjében foglaltak szerint). A tantárgyfelosztás elkészítése az intézményvezető feladata. Természetesen a feladatellátás szükségessé teheti a 2. félévi tantárgyfelosztásban a pedagógus további szakképzettségének hasznosítást. Ebben az esetben a korábbi szabályokhoz hasonlóan a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtásról rendelkező 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet (Kjt. vhr.) szerint kell eljárni (ezek a szabályok változatlanok). A korábbi pótlékok a jogszabályban meghatározottak szerint, és a korábban megállapított mértékben maradnak meg 2013. szeptember 1-jéig. 6. kérdés: A túlórákat eddig havonta összesítettük, s küldtük meg a MÁK-nak. A tantárgyfelosztáson szereplő, és a félév vége után változó, vagy helyettesítés miatt elrendelt túlórákat hogyan dolgozzuk fel? Válasz: Az eddigi gyakorlat szerint kell elrendelni, ill. kiszámítani a többlettanításra járó óradíjakat, a Kjt. vhr. 16. § szerint, a változás az lesz, hogy nem a MÁK-hoz küldi közvetlenül az intézmény, hanem a Központhoz, tankerülethez. 7. kérdés: A távollétet eddig az igazgató, mint munkáltató engedélyezte, s az iskola jelentette a MÁK-nak. 2013. január 1-jétől „az átmeneti időszakban” hogyan működik majd? Válasz: A változás az lesz, hogy nem a MÁK-hoz küldi közvetlenül az intézmény a havi távollét jelentést, hanem a Központhoz, tankerülethez. A KIK SZMSZ-ében rögzítettek szerint a feladat delegálása a KIK elnökének döntése alapján meg fog történni, természetesen érvényesítve a szubszidiaritás elvét. 8. kérdés: A vidéki pedagógusoknak a munkába járáshoz útiköltséget fizetett az iskola. 2013. január 1-jétől ez állami, vagy önkormányzati költségből történik-e? Válasz: A korábbi szabályok szerint történik, a fenntartó finanszírozza. A december 15-ig megkötésre kerülő átadás-átvételi megállapodások mellékletében kérte a KIK az önkormányzatokat, hogy tüntessék fel a munkába járás költségeit, amely szintén a feladatellátáshoz kapcsolódik, így biztosítani szükséges a továbbiakban is.
2
Zala Megyei Pedagógiai Intézet 1. kérdés: Sem a Nemzeti köznevelési törvény, sem a A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló rendelettervezet nem említi a pedagógiai szakkönyvtárat. A mi intézetünknek része egy 30.000 kötetes, jól működő pedagógiai szakkönyvtár. Mi várható, mi lesz a sorsa? Válasz: Állami fenntartásba kerül a könyvtár, de nem mint pedagógiai szakkönyvtár, mert erről nem rendelkezik a kihirdetés előtt álló pedagógiai-szakmai feladatokat rendező miniszteri rendelet. A működés, működtetés részleteit a fenntartó határozza meg. 2. kérdés: Zala megyében a pedagógiai szolgáltatásokat összesen 3 fővel látjuk el (1 fő igazgató és két könyvtáros). Ebből következik, hogy mindenki mindent csinál, a takarításon, adminisztráción, szakmai feladatokon keresztül a könyvtárosi munka ellátásáig. Az alacsony létszám miatt emberfeletti erővel próbálunk megfelelni, de nyilván nem tudunk úgy produkálni, mintha megfelelő lenne a létszámunk. A már említett rendelettervezet melléklete szerint 16 főnek kellene lenni az intézetben. Nem vagyunk telhetetlenek, ha 3-4 plusz munkatársunk (és a megfelelő infrastruktúra) lenne, akkor sokkal jobb lenne a helyzetünk. Várható-e, hogy a következő évben erre a létszámbővítésre lesz reális esély (forrás)? Válasz: A kihirdetés előtt álló miniszteri rendelet részletesen meghatározza a működéshez szükséges létszámot is. Az intézményi foglalkoztatottak számát a törvényi előírásoknak megfelelően kell a feladathoz mérten rendezni. 3. kérdés: Megint a rendelettervezetre hivatkozom: „a pedagógiai szolgáltatások ingyenesek lesznek”. Mi az elmúlt években szégyenkezve, de rákényszerültünk, hogy a tanulmányi versenyek résztvevőitől nevezési díjat szedjünk. Mivel mostanában jelennek meg a versenyfelhívások, napokon belül ki kell küldenünk az iskoláknak, és tudatni velük, hogy lesz-e nevezési díj. Nagyon örülnék neki, ha azt kellene tudatnunk, hogy nem lesz! De! Lesz forrásunk jövőre ezek megszervezésére? És lesz-e jövőre elvárt bevételük, amit teljesíteni kell, azaz a nevezés díjból szárma bevételre is szükségünk lesz? Válasz: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 183-184-§-a határozza meg az országos tanulmányi versenyek típusait. A 183. § (1) bekezdésben szabályozott versenyek ingyenessége garantált, nevezési díj nem szedhető, míg a 183. § (2) bekezdésében meghatározott versenyek esetében nevezési díj meghirdethető. 4. kérdés: 2009. január elsejétől intézetünkhöz tartozik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Várhatóan a továbbiakban is marad ez a felállás? Válasz: Az Nkt. 18. § szerint változni fog az elnevezés, továbbá megyénként egy pedagógiai szakszolgálat fog működni. Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg
1. kérdés: Lehet-e tudni valamit az Arany János Tehetséggondozó Program jövőbeni finanszírozásának mértékéről és annak módjáról? Válasz: A 2013. évi költségvetési törvény tervezetéhez benyújtott, támogatott módosító indítvány értelmében az Arany János programok finanszírozása a tanév második felében is rendeleti úton biztosítható. A törvény normatív és egyéb hozzáárulást állapít meg a 2012. évi központi költségvetés vonatkozó rendelkezéseinek hatályban tartásával és kimondja, hogy a 2012. évi
3
költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. és 8. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás időarányos részét kell figyelembe venni, a 2012. évi költségvetési törvénynek a 2012. december 31-én hatályos 5. mellékletében meghatározott támogatást pedig az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. kérdés: A Kerettantervi rendelettervezet legnagyobb hibája az informatika rész volt. Az informatika tanterv "írója" által is elismert tény, hogy a tantervi anyag sokkal több a megadott óraszámhoz rendelhető 90%-os tantervi mennyiségnél. Azt pedig, hogy a többi tárgyban integráltan meg lehet tanítani a többletet, nem csak szakmai hiba, hanem naivitás is. Képesítéssel nem rendelkező más szakos tanároktól várnánk el a jövő szempontjából kiemelkedően fontos tudásanyag megtanítását. A kérdés: Van-e fogadókészség egy szakmailag megalapozott kerettanterv és a hozzá rendelt elfogadható óraszám befogadására a Minisztérium részéről? (Ez a tervezet készül.)
Válasz: Az informatika kerettanterv esetében a fő szabályok nem változnak meg a közzétett és kihirdetésre kerülő dokumentum esetében.
Kölcsey Ferenc Gimnázium
1. kérdés: Az iskolák kaptak egy ilyen levelet: "Tisztelt Intézményvezető Asszony / Úr! Ezúton értesítjük Önt előzetesen, hogy az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, T/8888. számú törvényjavaslat 24. §-a módosítja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (14) és (15) bekezdését, ezzel az intézmény helyi dokumentumai felülvizsgálatának határideje 2012. december 31-ről 2013. március 31-re módosul. EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárság(2012.11.27)" A T/8888. számú törvényjavaslat www.mkogy.hu honlapon elérhető változatának 24. §-a nem tartalmazza az említett részt. Válasz: 2012. évi CLXXXVIII. törvény 25. § (1) bek. f) pontja szerint az Nkt. 97. § (14) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. március 31-ig” szöveg lép. 2. kérdés: Ugyanerre a törvényre hivatkozva most 1 napos határidőkkel szolgáltatunk adatot. Ilyen mennyiségű adatnál óhatatlanul csúszik be hiba. Lesz lehetőség a korrigálásra? Ha december 15-ig nem kerül kihirdetésre a törvény, akkor hogyan alakul az átadás-átvételi szerződés? Válasz: A 2012. évi CLXXXVIII. tv. 2012. december 7-én megjelent a Magyar Közlöny 164. számában, tehát kihirdetésre került. Az átadás-átvételi megállapodások a KIK által előkészítve az önkormányzatok előtt vannak, a tankerületi igazgatók segítik azok kitöltését. 2012. évi CLXXXVIII. törvény 15. §-a értelmében a megállapodás alapján a Központ a ténylegesen használatba vagy vagyonkezelésbe vett vagyonról 2013. április 30-áig a 2. melléklet szerinti jegyzőkönyvet vesz fel. Ez tehát a végső határidő. 3. kérdés: Január 1. után az igazgatónak milyen hatásköre lesz az iskolájába meghirdetett tanári állások elbírálásánál? (Ki "veszi fel" a tanárt?) Válasz: A munkáltatói jogokat a Központ gyakorolja 2013. január 1-jét követően a települési
4
önkormányzatoktól és társulásaiktól átvett köznevelési intézményekben foglalkoztatottak felett, a munkáltatói jogok delegálását a Központ SZMSZ-e fogja tartalmazni. Nyilvánvaló azonban, hogy a helyi viszonyokat, szükségleteket jól ismerő intézményvezető véleményére fog a kinevezési jogkör gyakorlója támaszkodni. A kinevezési okmányok elkészítése a Központ feladata. A 2012. évi CLXXXVIII. tv.-nyel módosított Nkt. értelmében az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. 4. kérdés: Ki fogja fizetni januártól a krétát, a versenyre utaztatást, a fénymásolópapírt? Válasz: Az intézmények működtetése, mint a fenntartói feladatok egy részterületének ellátása, a működtető települési önkormányzat feladata lesz 2013. január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben. Amennyiben nincs működtető önkormányzat (mert a tv. alapján nem kötelezettsége vagy felmentést kapott a működtetés alól), akkor az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményben minden költséget (személyi és dologi) a KIK finanszíroz. Amennyiben települési önkormányzat a működtető, a működtető feladatait az Nkt. tételesen meghatározza: 4. § 18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti, 76. § (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. A működtetés körén kívül eső, az intézmény feladatainak ellátásához szükséges további feltételek, és ennek pénzügyi fedezete biztosítása a KIK feladata. 5. kérdés: A különböző élő idegen nyelvek érettségi vizsga követelménye nem egységes, más a pontozás, a folyamat. Lehetne egységesíteni? Válasz: Az élő idegen nyelvek általános követelményei az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben, valamint a részletes vizsgakövetelményei az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben egy vizsgatárgy cím alatt szerepelnek, tehát – a nyelvek egyedi specialitásainak figyelembe vételével – egységesek. Több egyeztetés előzte meg az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet hatályba lépését, amelyben az idegen nyelvek (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz) és az élő idegen nyelvek vizsgaleírásai – ezen belül pedig a pontozások – egységesítésre kerültek. A módosító rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba. 6. kérdés: A NAT és a kerettantervi javaslat nem azonosan fogalmazza meg az idegen nyelveknél a követelményszinteket. Lehetne változtatni? Válasz: A Nat rendelet módosítása és a kerettantervi rendelettervezet kihirdetés előtt álló változata az ellentmondást fel oldja.
5
7. kérdés: Ha az iskolában tartandó összes óra megtartásához 22 órával számoljuk a pedagóguslétszámot, a tanárok óraszáma pedig 22-26 között alakulhat, akkor valakinek nem jut óra? Válasz: Az Nkt. 62. § (6) bek. szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a teljes munkaidő 5565 %-a, tanórai és egyéb foglalkozásra fordított idő. 40 órás teljes munkaidő esetén ez 22-26 órát jelent. A tantárgyfelosztás elkészítésénél az engedélyezett pedagógus létszám az egyik leglényegesebb adat. Megegyezés született arról, hogy meghatározásához átlagos csoportlétszámot, maximális órakeretet, és a pedagógusok Nkt. szerinti, a nevelésseloktatással lekötött munkaidő minimális időkeretét, vagyis a huszonkettő (22) órát kell majd figyelembe venni. Az intézményvezetőnek úgy kell összeállítania a tantárgyfelosztást, hogy lehetőleg minden teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusnak 22-26 óra között legyen a heti óraszáma. Az intézményvezető számára a 22-26 óra közötti mozgástér a néhány órás, egy teljes álláshelyet ki nem töltő feladatok elhelyezését teszi lehetővé. 8. kérdés: A 20-as rendelet szabályozta az évfolyamok számozását. Ezt lehetett úgy értelmezni, hogy visszaszámozzuk a már bent lévő osztályokat is. (Hiszen a törvény sehol nem tartalmaz 13. évfolyamot.) Logikusnak látszott, hogy egy év alatt beálljon a rendszer. (Felmenő rendszerben pl. jövőre nem lesz ezekben az osztályokban 10. évfolyam.) A kompetenciaméréssel kapcsolatos levél viszont azt tartalmazza, hogy az átszámozást felmenő rendszerben "gondolták" bevezetni. A 20-as rendeletet már módosították azóta, nem lehetne egy újabb módosításban rendezni ezt a kérdést? Válasz: Nem számozzuk vissza az évfolyamokat, intézménytípusonként felmenő rendszerben lép életbe az évfolyamok új számozása, a megkezdett tanügyi dokumentumokat végig kell vezetni (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 193. § (13) bekezdés). Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény Lenti 1. kérdés: 2013. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül-e a kötött munkaidő? Válasz: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezése szerint 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a pedagógusok új munkaidő számítási szabályozása, beleértve a kötött munkaidőre vonatkozó szabályozást. 2. kérdés: Azokban az EGYMI-kben, ahol szakszolgálat is működik milyen változások várhatók január 1-jétől? Válasz: Az Nkt. 20. § (9) bekezdése értelmében az EGYMI a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat. Az, hogy az adott megyében az adott szakszolgálati feladatokat továbbra is az EGYMI, vagy a főszabály szerinti megyei pedagógiai szakszolgálati intézmény látja-e el, a 2013. április 30-áig elkészülő megyei fejlesztési tervben megfogalmazottak alapján dől el. 3. kérdés: Hogyan szerveződik tovább az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás, ha erre nincs státusz? Eddig az intézmény pedagógusai munkakörükön túl, megbízási szerződéssel látták el a szolgáltatást. Azokban az EGYMI-kben ahol ellátnak gyermekvédelmi szakellátási feladatokat, továbbra is megmarad-e a feladatellátásuk? Válasz: Az Nkt. 47. § (10) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ (KIK) feladata. A kérdés második része: a 20. § értelmében az EGYMI-k egyéb feladatokat is elláthatnak, a jogszabály a már fentebb jelzetteken, valamint az óvodai, általános és középiskolai feladatokon túl családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait nevesíti. Az Nkt. a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenységeket külön a közös igazgatású köznevelési intézmények és az általános művelődési központok esetében nevesíti.
6
4. kérdés: A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak létszámát milyen szempontok alapján és mikor fogják meghatározni? Válasz: Az Nkt. 2. melléklete határozza meg a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők finanszírozott létszámát. Itt olvashatók a szempontok, feltételek. A KIK-nek ennek megfelelően kell eljárnia. 5. kérdés: AZ SNI-s kerettantervek megjelenése mikorra várható? Válasz: Az SNI-s kerettantervek elkészítése folyamatban van, előreláthatólag 2013. február-márciusi időszakban jelennek meg. 6. kérdés: Mi várható a speciális szakiskolát tekintetében, a képzés marad-e az EGYMI-kben? Válasz: Szintén az Nkt. 20. § (9) bekezdés alapján az EGYMI keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Így nem tiltja a törvény, hogy a speciális szakiskola az EGYMI keretében működjön. A speciális szakiskolákat célszerű egyben tartani, a jelenlegi struktúrában, természetesen a jogszabályi előírások figyelembevételével kell a jövőben a feladatellátást megszervezni. 7. kérdés: Az igazgatók a szakmai munka irányításán túl milyen jogkörökkel lesznek felruházva? Válasz: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogok delegálását a Központ SZMSZ-e fogja tartalmazni. A 2012. évi CLXXXVIII. tv.-nyel módosított Nkt. értelmében az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. 8.kérdés: A szakértők képzése megkezdődött-e és milyen módon lehet a képzésbe bekapcsolódni? Válasz: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének működtetését az Nkt. 87.§-a írja elő. Szintén az Nkt. szabályozza azt, hogy ki láthat el köznevelési szakértői tevékenységet (82. §). A pedagógiai-szakmai ellenőrzés részleteit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 145156. §-ai tartalmazzák. Jelenleg az Oktatási Hivatal gondozásában a rendszer eszközeinek kidolgozása és kipróbálása folyik. Már ennek során is szükség lesz olyan szakértőkre, akik a programban részt tudnak venni, 2013 szeptemberétől pedig nagyon sok szakértőre lesz szükség. Ezért örömmel veszünk minden érdeklődést. Annak érdekében, hogy a projekt előrehaladásáról, és a majdani teendőkről időben információhoz jussanak az érintettek az OH honlapján egy regisztrációs lehetőség jött létre: http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/szakmai_ellenorzes_tematikus_hirlevel/ Az itt regisztrálók folyamatos tájékoztatást kapnak a projekt haladásáról, és az aktuális teendőkről, lehetőségekről.
7
