Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Gazdasági Programja ( ) Operatív programrész. Zalaegerszeg május

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Gazdasági Programja (2003-2006) Operatív programrész

Zalaegerszeg 2003. május

TARTALOM

Bevezetés

2

I. A tervezés alapelvei

3

II. Az operatív program projectjeinek részletes bemutatása

9

III. Összefoglalás

21

1

Bevezetés Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése április 3-i ülésén döntött a város gazdasági programja stratégiájáról. A stratégia a 2003-2006 közötti évek városfejlesztési céljait három prioritás – a gazdasági versenykésség javítása, a foglalkoztatás- és humáner forrás-fejlesztés, és a környezeti és jóléti feltételek javítása – köré szervezi. A stratégiát elfogadó közgy lési határozat alapján készül a stratégiai célok megvalósulását biztosító fejlesztési projectek gy jteménye, vagyis az operatív program. Az operatív programban szerepl projectek kiválasztását számos megbeszélés, javaslat, írott dokumentum befolyásolta. Legfontosabb ezek közül a Közgy lés által elfogadott polgármesteri program, a szakosztályok javaslatai, illetve számos esetben programként elfogadott fejlesztési terve. Figyelembe vettük a szakosztályok által megadott sorrendiséget is. Mindezekkel együtt kénytelen vagyunk azzal a megjegyzéssel el rebocsátani a város középtávú gazdasági programja operatív részét, hogy a sz kös fejlesztési források a jogos igények csupán töredékét képesek finanszírozni. A prioritások indokolását a Közgy lés által elfogadott stratégia tartalmazza. Az intézkedéscsoportok alapvet en tükrözik a fejlesztend területeket. Amennyiben mégis ki kell emelni különösen fontos elemeket, úgy a vállalkozói övezetek, a turizmus, az oktatásinevelési rendszer, a közm , és közlekedési rendszerek fejlesztését említjük. El re kívánjuk bocsátani, hogy az operatív programban megfogalmazott konkrét fejlesztési projectek egy részénél a megvalósulás feltétele küls forrás bevonhatósága, vagyis sikeres pályázat. Megvalósulhatnak ugyanakkor olyan városfejlesztési projectek, amelyeket nem tartalmaz az operatív program, miután nagyon nehéz prognosztizálni a rendelkezésre álló források nagyságát, illetve az id közben megjelen kormányzati, illetve vállalkozói szándékot.

2

I. A tervezés alapelvei, kiindulási pontok A stratégiai program elfogadását követ en két irányban indult el az operatív program elkészítése. Annak érekében, hogy a jól lássuk a kiinduló helyzetet és a város fejlesztési kiadásainak id beli dinamikáját, újra feldolgoztuk az 1995-ös, 1998-as, 1999-es, 2000-es, 2001-es, 2002-es évek fejlesztési és felújítási adatait oly módon, hogy az az elfogadott stratégia célrendszerén keresztül láttassa a város fejlesztési és felújítási kiadásait. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen mértékben sikerült küls – vissza nem térítend – forrásokat bevonni a fejlesztésekhez. Bár közvetlen hasznosítható információ a tervezésre nézve nagyon nehezen volt szerezhet a vizsgálat alapján, úgy gondoltuk, érdemes közzétenni néhány érdekesebb adatot, diagrammot annak érdekében, hogy elhelyezhessük az egyes prioritások súlyát a fejlesztés rendszerében. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgy lése éves költségvetési rendeletében határoz a fejlesztésre és felújításra adott évben rendelkezésre álló forrásokról. A fejlesztésre és felújításra rendelkezésre álló keretek az önkormányzat bevételeit l, az éves m ködési kiadásoktól, továbbá az önkormányzati vagyon összetételét l, illetve küls források megszerezhet ségét l függ. Zalaegerszeg az elmúlt évek során egyre több forrást tudott fejlesztésre és felújításra fordítani. Különösen a 2002-es évet tekinthetjük kiemelked nek. Fejlesztés és felújítás (eFt) 1995-2002 5000000 4000000

Felújítás Fejlesztés Összesen

3000000 2000000 1000000 0

1995

1998

1999

2000

2001

2002

Felújítás

33638

138035

214318

228944

217926

380072

Fejlesztés

216514

1201115 1181097 2090351 1893131 3734199

Összesen

250152

1339150 1395415 2319295 2111057 4114271

A fejlesztés és felújítás százalékos aránya látható a következ ábrán.

3

Fejlesztés és felújítás aránya 1995-2002 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00

1995

1998

1999

2000

2001

2002

Felújítás

13,45

10,31

15,36

9,87

10,32

9,24

Fejlesztés

86,55

89,69

84,64

90,13

89,68

90,76

A vizsgált id szakban a felújítás, az össze felújítás-fejlesztés költségvetésnek átlagosan 11,6 %-át tette ki, ám a szórás ez esetben is jelent s. Megállapítható, amíg a fejlesztési büdzsé nagyban függ a rendelkezésre álló források nagyságától, illetve az elhatározott célok milyenségét l, addig a felújítási költségvetésrész nagyjából fokozatosan emelked stabilan jelenlév kiadást jelent. Érdemes volt azt is megvizsgálni, vajon milyen arányt képviseltek az elmúlt években a fejlesztésekhez elnyert pályázati források. 1. sz táblázat

az adatok eFt-ban 1995 1998 1999 2000 2001 2002 Összesen 250152 1339150 1395415 2319295 2111057 4114271 Saját er 250152 1332151 1364812 1459511 1913583 3336263 Küls 0 6999 30603 859784 197474 778008 forrás

Amint az a fenti táblázatból látható, a 2000-es év jelentett kiemelked teljesítményt, hiszen a fejlesztési-felújítási büdzsé több mint 37 százalékát sikerült küls , vissza nem térítend forrásból biztosítani.

4

0,52% 2,19% 37,07% 9,35% 18,91% 100% 0,00% 90% 80% 70% 60% 50% 100,00% 97,81% 90,65% 81,09% 40% 99,48% 62,93% 30% 20% 10% 0% 1995 1998 1999 2000 2001 2002

Küls forrás Saját er

Az 1998-2002 közötti id szakban a fejlesztésekhez átlagosan 16,6 %-os küls forrást sikerült bevonni a fejlesztések összköltsége arányába. Ám amint az fent látható, az egyes évek teljesítménye között óriási a szórás. Figyelembe kell azt is venni, hogy Magyarország számára 2004 elejét l megnyílnak az EU strukturális és kohéziós fejlesztési forrásai. Bizonytalanságot az okoz, hogy vajon plusz forrásokat jelentenek-e, vagy megjelenésükkel a hazai támogatáspolitika és forrásrendszer arányosan visszaszorul. A legutóbbi napok hírei sem adnak okot der látásra: a jöv év várhatóan ismét nem az önkormányzati forrásb ség éve lesz. Nem közömbös az sem, hogy a fejlesztési források milyen arányban terülnek szét a stratégia prioritásai között. Megvizsgáltuk tehát azt is, vajon milyen célokra fordította a város az elmúlt években a fejlesztési forrásait. Enne érdekében, és nem utolsó sorban azért, hogy az eredmény összehasonlítható legyen, a 2003-2006 közötti stratégiában megfogalmazott célrendszer kereteit használva számoltuk újra az adatokat. Ennek eredményét mutatják a következ diagrammok. Fejlesztési kiadások prioritásonként (%-ban) 100% 80%

Egyéb

60%

Jóléti és környezeti fejlesztések Humáner forrásfejlesztés

40%

Gazdasági versenyképesség növelés

20% 0% 1995

1998

1999

2000

2001

2002

5

Fejlesztési kiadások a stratégia prioritásai szerint 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0

1995

1998

1999

2000

2001

2002

Egyéb

33977

117717

143892

112225

61430

401912

Jóléti és környezeti fejlesztések

142179

833947

658674

1359546 1363346

Humáner forrásfejlesztés

40448

207151

215272

221438

419080

214877

0

42300

160885

394987

268252

2201389

Gazdasági versenyképesség növelés

916018

Az adatokból kit nik, a stratégia 3. prioritása (környezeti és jóléti fejlesztések) évr l-évre jelent s költségvetési forrásokhoz jutott, de nagyon jelent s forrásösszpontosítást figyelhetünk meg a termálprogram kapcsán is. Amennyiben a vizsgált id szak átlagos értékeit vizsgáljuk, azt kapjuk, hogy a fejlesztési költségvetésb l 27 százalékkal részesedett a versenyképesség javítása (benne a termálprogrammal). Közel 10 százalék forrást kapott a humáner forrás-fejlesztés, 53 százalékkal részesedett a jóléti és környezeti prioritás (benne a közlekedés, a közm , de az egészségügy és a sport is), végül 10 százalék körüli azoknak a fejlesztéseknek a részesedése, amelyek nem köthet k szorosan a stratégia célrendszeréhez. A 2003-2006 közötti id szak fejlesztési forrásainak megosztása a különböz területek beruházás igényességét l, de attól is függ, mely célok megvalósulását helyezi el térbe a döntéshozó. Tovább árnyalhatja a képet annak vizsgálata, hogy a prioritásokon belül milyen arányt képviselnek az intézkedéscsoportok. Ezt mutatják az alábbi diagrammok.

6

A Gazdaságfejlesztés prioritás megoszlása (eFt) 2500000

2193757

2000000 Gazdasági infrastruktúra fejlesztés

1500000

Turizmus fejlesztés

1000000 293685

500000

28700 103427 101302 13600 57458 0 0

0

1995

1998

1999 2000

268252 10742 0

2001

2002

Zalaegerszeg város fejlesztési programjában markáns elemként jelent meg a turizmus fejlesztése. Különösen a tavalyi év esetében látszik kiugróan magas teljesítmény. A humáner forrás-fejlesztés prioritás elemei (eFt) 350000 293777

300000

305218 302173

309268

257772 250000 200000

Nevelési-oktatási infrastr. Fejlesztése

150000

Foglalkoztatás támogatása

100000 56512 50000 0

0

0

1995

1998

3150 1999

0

0

0

2000

2001

2002

Az adatsor rámutat egyfel l az oktatási-nevelési intézményrendszer fejlesztésére-felújítására fordított források viszonylagos állandóságára. A prioritás másik eleme eleddig nem játszott hangsúlyos szerepet, bár az els lakáshoz jutók támogatását, a szakember letelepedést segít programként értékelhetjük.

7

Környezeti és jóléti feltételek prioritás megoszlása intézkedéscsoportonként (eFt) 1600000

1400000

1200000

1000000

800000

600000

400000

200000

0 1995

1998

1999

2000

2001

Városrehabilitáció, lakásprogram

Közlekedési infrastr. Fejlesztése

Közm fejlesztés

Zöldfelület program

Egészségügyi és szociális infra

Kulturális infra

Sportinfrastruktúra

Információtechnológia

2002

Látható, hogy a vizsgált id szak els harmadát a közm fejlesztések uralták (ekkor épült meg a depónia, a szennyvíztisztító rekonstrukciójára került sor, de számos csatornázási munkálat terhelte az akkori fejlesztési büdzsét). A 2000-es évek egyfel l a szociális lakásépítési program kezdetét jelentik, másfel l a viszonylagos forrásb ség miatt, abszolút összegben is növekedtek a közlekedési hálózatra, a kulturális infrastruktúrára fordított források.

8

II. Az operatív program projectjeinek részletes bemutatása A gazdasági program operatív induló elemei részben a szakosztályok által összeállított projectlista, részben a ciklusprogramban lefektetett célok alapján kerültek kiválasztásra. Az operatív program a stratégia céljaihoz rendelt projectek összessége. Amint az látható lesz, nem minden intézkedéshez tartozik project, ami részben a forráshiányból fakadó szelekciós kényszerrel magyarázható, részben a stratégia optimizmusából, részben viszont abból a tényb l fakad, hogy bizonyos stratégiai célok operatív megoldásán még dolgozni kell ahhoz, hogy azok tervezhet ek legyenek. A projectek költségvetése a 2003-as 2004-es projecteknél jól közelít, a többi esetben nagyságrendet jelöl. Az összegek egyes esetekben a teljes költségvetésre vonatkoznak, más esetekben a saját er t jelzik. Fontos rámutatnunk, mivel a stratégia a Nemzeti Fejlesztési Terv kereteit figyelembe véve készült, az operatív program projectjei szinte teljes kör en részt vehetnek a strukturális alap pályázatán – 2004-t l. A Közgy lés által elfogadott stratégia célrendszerét az alábbi táblázat foglalja össze. PRIORITÁSOK/Intézkedéscsoportok 1. PRIORITÁS: A GAZDASÁG

intézkedések

VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

1.1. Gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.2. Turizmusfejlesztés 1.3. Befektetés-ösztönzés 2. PRIORITÁS: FOGLAKOZTATÁS- ÉS HUMÁNER FORRÁS-FEJLESZTÉS 2.1. Nevelési-oktatási infrastruktúra fejlesztése 2.2. Foglalkoztatás támogatása 3. PRIORITÁS: KÖRNYEZETI ÉS JÓLÉTI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA 3.1. Város rehabilitáció, lakásprogram

3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.3. Közm fejlesztési program

1.1.1. Ipari övezetek fejlesztése 1.1.2. Új iparágak meghonosodását szolgáló infrastrukturális fejlesztések 1.2.1. Termálfürd fejlesztése 1.2.2. Szálláskapacitás fejlesztése 1.3.1. Innovatív tevékenység támogatása 1.3.2. Befektetés-marketing m ködtetése 2.1.1. Intézményrekonstrukció 2.1.2. A képzés dologi feltételeinek javítása 2.1.3. Vállalkozás-intézmény kapcsolatrendszer er sítése 2.2.1. Szakember letelepedést segít program 2.2.2. Foglalkoztatást el segít kedvezmény 3.1.1. Belváros rehabilitáció

3.1.2. Felhagyott ipari, szolgáltató területek megújítása

3.1.3. Szociális célú lakóépület építés 3.1.4. Építési telkek kialakítása 3.1.5. Laktanya-rehabilitáció 3.2.1. Közút- és járdafejlesztés 3.2.2. Vasútfejlesztés 3.2.3. Kerékpárút fejlesztés 3.2.4. Repül tér fejlesztés 3.3.1. Csatornahálózat fejlesztése 3.3.2. Vízközm fejlesztés 3.3.3. Csapadékvíz-elvezetés fejlesztése

9

3.4.1. A városi zöldterületek fejlesztése 3.4.2. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 3.5. Egészségügyi, szociális 3.5.1. Egészségügyi intézményhálózat fejlesztése infrastruktúra fejlesztése 3.5.2. Szociális ellátórendszer fejlesztése 3.6. Kulturális infrastruktúra fejlesztése 3.6.1. Kulturális intézményrendszer fejlesztése 3.7. Sportinfrastruktúra fejlesztése 3.7.1. Sportinfrastruktúra fejlesztése 3.8. Információ technológiai 3.8.1. Városi információs portálhálózat fejlesztések kialakítása A három prioritás mindegyike intézkedécsoport(ok)ra bomlik, azok intézkedésekre és az intézkedésekhez kapcsolódnak a konkrét projectek: 3.4. Zöldfelület-program

PRIORITÁS

INTÉZKEDÉSCSOPORT

INTÉZKEDÉS

PROJECT

Amint arról azonban a bevezet ben is utaltunk: az operatív program projectjei közül számos megvalósulását befolyásolja, hogy sikerül-e saját forrásainkat pályázati úton kiegészíteni. Ugyanígy az is elképzelhet , hogy éppen egy sikeres pályázat okán valósul meg a város javára olyan project, amely eredetileg nem szerepel a gazdasági program operatív részében. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Középtávú Gazdasági Programja (2003-2006) operatív programja az alábbi projectek segítségével kívánja megvalósítani a város stratégiájában kijelölt céljait:

1. A gazdasági versenyképesség javítása prioritás

A gazdasági versenyképesség javítása érdekében három intézkedéscsoport foglalja össze a lehetséges projectek milyenségét. A gazdasági infrastruktúra-fejlesztés intézkedéscsoport azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyek a gazdasági vállalkozások jöv beni tartós prosperálását hivatottak el segíteni. Az intézkedéscsoport „ipari övezeti fejlesztés” és „új iparágak meghonosodását szolgáló infrastrukturális fejlesztés” intézkedéseket tartalmaz. Az operatív program az alábbi konkrét fejlesztéseket irányozza el a tervezési ciklusban: P. I.cs. I Project

1 1 1 1

1 Kisvállalkozói ipari övezet a Baki úton 1 Ságodi gyakorlótér déli része

2003 2004 2005 2006 Összese n 120 120 250 250

P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Indoklás: Mindkét terület az önkormányzat tulajdona és megfelel méret ahhoz, hogy kielégítse a kisés közepes vállalkozások telephelyigényét nem csupán a tervezési ciklusban, de azon túl is. A tulajdonviszonyok rendezettségén és a megfelel területméreten túl a projectek kiválasztását közlekedés-földrajzi adottságaik indokolják. A Baki út mintegy 17 ha területén nagyjából 30-40 db vállalkozói telek alakítható ki. Ennek érdekében infrastruktúrával kell ellátni a területe. A project forrását a Városfejleszt Rt. tervezte, a végrehajtás határideje a 2004-es év. A volt gyakorlótérnek az új elkerül úttól délre es területe kiválóan alkalmas az újabb kisvállalkozói iparterületnek. A 30 ha-os terület szintén els sorban kis- és közepes vállalkozók telephely igényét elégítheti ki, de alkalmas logisztikai fejlesztésre is. A 10

gyakorlótér rehabilitációja és az alapinfrastruktúra kiépítése érdekében fokozottan kell törekedni küls forrás bevonására. A turizmusfejlesztés intézkedéscsoport két intézkedése a Gébárti Szabadid központhoz kapcsolódó fürd fejlesztés, illetve a szálláskapacitás fejlesztése. Az operatív program az intézkedéscsoporttal kapcsolatban az alábbi projectek megvalósítását t zi ki célul: P. I.cs. I Project 1 2 1 2 1 2

1 Fedett létesítmény a Szabadid Központban 2 Kemping el készítése a Szabadid Központban 2 Szállodaépítés el készítése Gébárton

2003 2004 2005 2006 Összese n 500 500 80

80


Indoklás: A turizmusfejlesztés kulcsfontosságú eleme a város hosszú távú prosperitásának. Az elmúlt tervezési ciklus során az alapelemek a helyükre kerültek, a 2003-2006-os periódus legfontosabb célja a szolgáltatási szint növelése és a folyamatos vendégforgalom biztosítása. A fedett létesítmény legfontosabb hozadéka a szezonalítás enyhülése. A létesítmény finanszírozója az üzemeltet , a város infrastruktúra-fejlesztéssel járul hozzá a létesítmény megépítéséhez, amely kulcsfontosságú eleme a gazdasági programnak. Az intézkedéscsoport másik intézkedéséhez két project megvalósítását t zi ki célul az operatív program. A kemping létesítésével kapcsolatban a város szerepe els sorban a területbiztosítás és az alapinfrastruktúra megteremtése (bár ez utóbbi, akár az üzemeltet feladata is lehet). A cél: 2004-ben, a szezonkezdetre elkészüljön a létesítmény. A speciális, gyógy-, illetve wellness szállodakapacitás megteremtése ugyancsak fontos célkit zés. Itt a város feladata a beruházó számára területet biztosítani. A befektetés-ösztönzés intézkedéscsoport az innovatív tevékenységek támogatását, valamint a befektetés-marketing folyamatos m ködtetését célozza. Szorosan kapcsolódik a gazdasági infrastruktúra intézkedéscsoporthoz abban a tekintetben, hogy az ipari területek el készítésével újabb vállalkozások betelepülésének a feltételei is megteremt dnek. Bár a Zalaegerszegre települni szándékozó vállalkozások közötti szelekció csak korlátozottan igénybe vehet eszköz, törekedni kell arra, hogy a jöv meghatározó iparágait képvisel vállalkozások jelenjenek meg Zalaegerszeg gazdaságában. A gazdasági program két project megvalósításával kívánja a folyamatokat befolyásolni. P. I.cs. I Project 1 3 1 3

1 Zalaegerszeg Innovációs Díja 2 Befektetési kiadvány

2003 2004 2005 2006 Összese n 0,5 0,5 0,5 0,5 2 1 1 1 3


Indoklás: A „Zalaegerszeg Innovációs Díja” elnevezés elismerést olyan zalaegerszegi vállalkozások, intézmények és civil szervezetek kapnák, amelyek az adott évben maradandót alkottak a m szaki fejlesztés, a humáner forrás-fejlesztés, valamint a civil kezdeményezések terén, hozzájárulva ezzel a város ismertségéhez, a fenntartható fejl déshez, a haladáshoz. Az díj alapítása az (els sorban) erkölcsi elismerés mellett városmarketing célokat is szolgál. 11

A befektetési kiadvány segítségével évr l-évre közzé tesszük a város fontosabb mutatói mellett az aktuális befektetési lehet ségeket. A project része annak mechanizmusnak a kidolgozása, amely révén az információ (a kiadvány) eljut a belföldi és külföldi befektet khöz.

2. A foglalkoztatás- és humáner forrás fejlesztés prioritás A foglalkoztatás- és humáner forrás fejlesztés prioritás két intézkedéscsoportba foglalta össze a stratégia speciális célja megvalósulása érdekében teend lépéseket. A nevelési és oktatási infrastruktúra fejlesztésének célja el segíteni a foglalkoztatás-biztonság er sítését azáltal, hogy intézményeink a lehet legjobb körülmények között képezhessék a jöv generációkat. A foglalkoztatás támogatása két eszközrendszeren keresztül valósulhat meg: a helyi adórendszerben érvényesíthet kedvezmények, illetve a város szakember letelepítéshez adott támogatása révén. Ez utóbbi eszközök között említhetjük az els lakáshoz jutók jelenleg is m köd támogatási rendszerét. A nevelési-oktatási infrastruktúra fejlesztése intézkedéscsoport három intézkedése közül az intézményrekonstrukció intézkedés tartalmának alapját a Közgy lés április 3-i ülésén elfogadott, „az oktatási-nevelési intézményhálózat felújítási és beruházási koncepciója 20032009” képezi. A 80/2003. (IV.3.) sz. határozat II. sz. melléklete tartalmazza a 2003-as év feladatait az oktatási-nevelési intézményhálózat vonatkozásában. Ugyancsak ez a határozat tartalmazza két intézmény címzett támogatási igénybejelentését, illetve további három intézmény energiaracionalizálási pályázatát. Itt is megjegyzend : a nevesített fejlesztések megvalósulásának feltétele a címzett támogatás elnyerése. P. I.cs. I Project 2 1 1 Oktatási-nevelési intézményhálózat rekonstrukció* 2 1 1 Ganz SZKI rekonstrukció 2 1 1 Öveges ÁMK rekonstrukció 2 1 1 Oktatási-nevelési intézményhálózat rekonstrukció**

2003 377

2004 2005 2006 Összesen 377

77 53

135 100 160

101 101 180

200

313 254 420

P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban *80/2003 határozat II. sz. melléklete alapján **80/2003 határozat I. sz. melléklete alapján

Indoklás: A nevelési oktatási intézményrendszer rekonstrukciója szigorúan követi a Közgy lésnek e tárgyban hozott határozata tartalmát. A részletes indoklás a vonatkozó határozatban olvasható. A prioritás másik intézkedéscsoportja vonatkozásában nem született projectötlet.

3. Környezeti és jóléti feltételek javítása prioritás A prioritás nyolc intézkedéscsoportot tartalmazva átfogja azokat a fontos területeket, amelyek hatást gyakorolnak a város lakóinak életmin ségére. A városfejlesztés, város rehabilitáció, közlekedésfejlesztés, közm fejlesztés, a zöldterület-fejlesztés, az egészségügy és szociális szféra, a kulturális infrastruktúra fejlesztése, a sportinfrastruktúra mellett e prioritás tartalmazza a közösségi információtechnológiai fejlesztéseket is. A város rehabilitáció és lakásprogram intézkedéscsoporton belül a belváros rehabilitáció intézkedésben három project kapott helyet, a felhagyott ipari és szolgáltató területek 12

megújítását egy project képviseli. A lakásépítés területén minden év tartalmaz projectet, míg az építési telek kialakításában két területen tervez a program el relépést. P. 3 3 3

I.cs. 1 1 1

I 1 1 1

Project 2003 2004 2005 2006 Piac térsége rehabilitációja 100 150 200 Batthyány u. keleti oldal rehabilitáció 100 Széchenyi tér (CENTRUM) rehabilitáció 200


Összesen 450 100 200

Indoklás: A piac térségének rehabilitációja a belváros egy régóta tervezett megújítási programja. Célja annak a folyamatnak a megindítása, amelynek révén – vállalkozói t két is bevonva – a térség új arculatának kialakítása, a környék városközponti szerepének er sítése. Az északi belváros rehabilitációjának befejezését jelenti a Batthyányi u. és a stadion közötti terület megújítása. A harmadik project a Centrum Áruház el tti térség megújítását célozza partnerként számítva a vállalkozói t kére. A város rehabilitációs projectek megvalósításában – részben saját forrásból – a város fejleszt cége vállal f szerepet. A felhagyott ipari, szolgáltató területek megújítása intézkedéshez a tervezési ciklusban egy városi project kapcsolódik, melynek megvalósítására a ciklus utolsó évében kerülne sor. P. I.cs. I Project 3 1 2 A volt szennyvíztelep rehabilitációja

és

térsége

2003 2004 2005 2006 Összesen 100 100


Indoklás: A volt szennyvíztelep és környékének rekultivációja, rehabilitálása az északi belváros értékes területének új, akár közfunkcióval való ellátását jelenti. A rehabilitációt meg kell el zze annak számbavétele, hogy a terület különleges fekvése, megközelíthet ségi viszonyai milyen új funkció kialakítását teszik lehet vé. A project kifejezetten alkalmassá tehet strukturális támogatásra. A szociális célú lakásépítés intézkedés a város immár több évre visszanyúló er feszítéseit folytatva irányozza el különféle jelleg bérlakások építését. A programban a 2004-es évvel induló kivitelezéseket vettük számításban. P. I.cs. I Project 2003 2004 2005 2006 3 1 3 A 2002-ben indult lakásépítések 236 befejezése* 3 1 3 Szociális bérlakásépítés a Gasparich u.60 ban 3 1 3 Szociális bérlakásépítés a Laktanya 70 területén 3 1 3 Szociális bérlakásépítés a Kertvárosban 70

Összesen 236 60 70 70


*Ölyvesfalvi u., Mártírok útja, Gasparich u., Platánsor

13

Indoklás: Az elmúlt évek bérlakás programja, továbbá a lakáshoz jutás feltételeit alapvet en és jó irányban befolyásoló kormányzati döntések ellenére nem csökken az igény a szociális jelleg bérlakások iránt, ezért az önkormányzat folytatni kívánja ez irányú tevékenységét. A projectek mindegyike 25-35 lakás kialakítását teszi lehet vé abban az esetben, ha a programhoz kormányzati támogatást sikerül kapni. Az építési telkek kialakítása intézkedést az operatív programban két project képviseli, ám várható, hogy a ciklus végéig újabb területek kijelölése történik meg. P. I.cs. I Project 3 1 4 Építési telkek kialakítása Kaszaházán 3 1 4 Építési telkek kialakítása

2003 2004 2005 2006 Összesen 250 250 40 150 190


Indoklás: A magáner s családiház-építés lehet ségének megteremtése régi adóssága az önkormányzatnak, hiszen folyamatosan nagy az igény jelentkezik e területen, miközben nagyságrendjében jelent s kínálatot közel egy évtizede nem tud biztosítani a város. A tervezési ciklus során összesen 150 önkormányzati építési telek kialakítását tervezzük. Az intézkedéscsoport utolsó eleme a volt laktanya komplex rehabilitációját célozta meg. Itt – némiképp b vítve a stratégia adta kereteket két project kapott helyet. P. I.cs. I Project 3 1 5 A volt Pet fi Laktanya rehabilitációja 3 1 5 A ságodi gyakorlótér rehabilitációja

2003 2004 2005 2006 Összesen 150 150 300 50 50 100


Indoklás: A rendkívül jó fekvés volt laktanya terület tulajdonjogát 2001-ben kapta meg a város. A területen végéhez közeledik a kármentesítési folyamat, ugyanakkor annak érdekében, hogy biztosítsuk a terület jöv beni célszer hasznosíthatóságát, számos tevékenységet el kell végezni. A jöv ben oktatási célra, lakóövezetként és bizonyos közszolgáltatások elhelyezése tesszük alkalmassá a területet. A volt ságodi gyakorlótérnek az északi elkerül úttól északra fekv része felbecsülhetetlen érték ingatlanvagyon. Annak érdekében, hogy a hasznosítását el készítse a város, el kell végeznie bizonyos kármentesítési, rehabilitációs feladatokat. Ezt a célt szolgálja a project. A Környezeti és jóléti feltételek javítása prioritás második intézkedéscsoportjába a közlekedési infrastruktúra fejlesztései tartoznak. E fejlesztések közül kiemelked feladata lesz a tervezési ciklusnak a szlovén vasút városi szakaszának áthelyezése, az északi elkerül út befejezése, a déli elkerül út megvalósítását célzó el készít munka, és a ciklusprogram kardinális elemeiként a kerékpárút hálózat megalkotása, valamint a belvárosi sétálóövezet létrehozása. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindezen fejlesztéseken túl szükséges er forrásokat fordítani a városi úthálózat megújítására, fenntartására. A csoport els intézkedése a közút- és járdafejlesztés, amely öt fejlesztési projectet tartalmaz.

14

P. I.cs. I Project 2003 2004 3 2 1 A 76-os elkerül út és kacsolódó 166 bekötések (Ságod) 3 2 1 Ola u. – Gébárt-i komlexum 100 összeköttetés 3 2 1 Kosztolányi u. Berzsenyi u. kapcsolat megteremtése 3 2 1 Déli Összeköt út el készítés 60 3 2 2 Sétálóövezet kialakítása a Belvárosban P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

2005 2006 Összesen 166 100

200

100

100

80

100 100

240 100

Indoklás: Az idei és a jöv év legjelent sebb közúti fejlesztése valósul meg a 76-os út várost elkerül szakaszának megépülésével. A korszakos jelent ség beruházás mellett kiépül a Ságodot keletr l elkerül , a 76-os utat a Szabadid Központtal összeköt út is. Közvetlenül ez el bbi beruházáshoz kapcsolódik a város és a Szabadid Központ közlekedési kapcsolatait javító útszakasz megépítése, amely a rendezési tervben lefektetett nyomvonal szerint kikerüli a rendkívül veszélyes Gébárti út – Malom u. keresztez dést. Nagyon jelent s, f ként a belváros közlekedésszervezését érint fejlesztés egy új észak-déli nyomvonal kialakítása a Béke liget és a vasút mellett, egészen a felüljáróig. A project alapozza meg a legsz kebben vett belváros tehermentesítését és a tervezett sétálóövezet kialakítását. Az ötödik project a város déli elkerül útjának el készítését célozza. A tervezett útvonal összeköttetést teremtene Kertváros és a Baki út között, lehet vé téve a Göcseji út tehermentesítését. Az intézkedéscsoport második intézkedése a város szempontjából kulcsfontosságú területet, a vasútfejlesztést célozza. Az idei évben elkészült a zalaegerszegi deltavágány, amelyhez a város területbiztosítással járult hozzá. Ez el bbi beruházás részeként megújult a Batthyány utcai közúti átjáró. A gazdasági program az e területen el ttünk álló feladatokra fókuszál. 2003 2004 2005 2006 Összesen P. I.cs. I Project 3 2 2 Nyomvonal áthelyezés a szlovén vasúton 60 90 100 250 P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Indoklás: Az ISPA program keretében megvalósuló fejlesztés keretében új nyomvonalra kerül a vasútvonal városi szakasza is. Önkormányzatunk a szükséges területek biztosításával tudja el segíteni a fejlesztést, amelynek nyomán radikálisan csökken a környezetterhelés a jelenlegi vonal melletti lakóövezetben, javul a vasútbiztonság, ugyanakkor – várhatóan a következ tervezési ciklusban – lehet vé válik a felhagyott nyomvonalon tehermentesít közúti kapcsolat létrehozása. A korszakos jelent ség fejlesztéshez a jelenlegi információk birtokában terveztünk anyagi forrásokat. A közlekedésfejlesztési intézkedéscsoport harmadik eleme a kerékpárút fejlesztési program, amely egyfel l egységes egészként, másfel l szakaszolható fejlesztési projectekként definiálható.

15

P. I.cs. I Project 2003 2004 2005 2006 3 2 3 Neszele-Andráshida irány (Gébárt) 70 3 2 3 Zalabeseny -Botfa és Pózva-Nekeresd 80 irány 3 2 3 Csácsbozsok irány 50 3 2 3 Belváros fogadási feltételek 20 30 30 P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Összesen 70 80 50 80

Indoklás: A kerékpáros közlekedés szerte Európában reneszánszát éli, mint környezetkímél , a városokon belüli alternatív, fenntartható közlekedési módozat. Elterjedésének Zalaegerszegen a szükséges infrastruktúra szinte teljes hiánya szab határt. A bels közlekedési lehet ségek javításán túl számottev en hozzájárul a program a turizmus fejl déséhez. A hálózat ésszer en megvalósítható és alapvet en szükségesnek vélt elemeit valósítja meg a program, nyitva hagyva a lehet séget azok tudatos továbbfejlesztése el tt, immár a következ gazdasági programciklusban. A közlekedési infrastruktúra intézkedéscsoport gazdasági értelemben is fontosnak tartott intézkedése a repül tér fejlesztését célozza. P. I.cs. I Project 3 2 4 A Zalaegerszegi repül tér fejlesztése

2003 113

2004 2005 2006 Összesen 100 213


Indoklás: A Zalaegerszegi repül tér fejlesztésér l számos és kivétel nélkül támogató határozatot hozott a város Közgy lése. Az érvek között éppúgy szerepel a város elérhet ségének – f ként a gazdasági élet szerepl i által preferált - radikális javulása, mint a turizmusban majdan betöltend szerepe. A fejlesztés konkrét lépései két éve indultak meg, a project megvalósulását az önkormányzat mellett elnyert pályázati forrás és vállalkozói támogatás is el segíti. A „környezeti és jóléti feltételek javítása” prioritás harmadik intézkedéscsoportjában a közm fejlesztési intézkedések kaptak helyet. Az intézkedéscsoport els intézkedése a csatornahálózat fejlesztéssel kapcsolatos projecteket foglalja magában. A város ISPA pályázatot nyújt be egyfel l hálózatfejlesztésre, másfel l a szennyvízkezelés megújítására. P. I.cs. I Project 3 3 1 Térségi Csatornaprogram (ISPA)

2003 2004 2005 2006 Összesen 16 220 220 94 550


Indoklás: Zalaegerszeg városa bár mutatóit tekintve jó helyzetben van a csatornázottság, illetve a feldolgozás tekintetében, az egyedi megállapítású határértékek, továbbá a környezetvédelmi el írások nyomán az összesen 8-9 milliárdos beruházás elindítása indokolt. Hatására a hálózat városi hiányzó elemein túl megépítésre kerül néhány környez település hálózata és megújul a szennyvízkezelési technológia. A 10 %-os saját er mintegy 60 százaléka terheli a várost. 16

Az intézkedéscsoport második eleme a vízközm -hálózati fejlesztéseket foglalja magában. P. 3 3 3 3 3 3

I.cs. 3 3 3 2 2 2

I 2 2 2 2 2 2

Project Csácsi hegy ivóvíz ellátása Bozsok-Botfa vízellátás Cimpóhegy vízellátása Gévahegy-Sport u. vízvezeték Vízbázisvédelmi fejlesztések Azbeszt-cement alapú hálózati elemek cseréje*

2003 10 7 1 10 8

2004 2005 2006 Összesen 95 50 155 55 65 127 15 16 10 40 50 98

P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban *A ZALAVÍZ RT. és a város együttm ködése eredményeként, kés bb pontosítandó pénzügyi terv alapján

A prioritás negyedik eleme a „Zöldfelület-program” intézkedéscsoport, amelynek célja a közterületek, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Ez utóbbi els sorban a nagytérségi hulladékkezelési ISPA program keretében valósul meg. A városi zöldfelületek fejlesztése intézkedés legfontosabb célja a tervezési id szakban a város játszótereinek szabványossá tétele, amely egyben jogszabályi kötelezettség is. P. I.cs. I Project 2003 2004 2005 2006 Összesen 3 4 1 Játszótér rekonstrukciós program 15 15 15 20 65 P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Indoklás: A város köztereinek állapota, karban tartása és kell gondozása ugyan m ködtetési jelleg feladat, azonban a köztéri játszószerek szabványosságának biztosítása jogszabályban meghatározott és a gazdasági programban tervezend fejlesztési feladata a helyi önkormányzatnak. Az intézkedéscsoport másik eleme, a hulladékgazdálkodási program szorosan összefügg a nagytérségi hulladékprogrammal, ugyanakkor itt szerepel a hulladék depónia rekultivációs alapjába tervezend forrás is. P. I.cs. I Project 3 4 2 Depónia rekultiváció 3 4 2 Nagytérségi Hulladékprogram (ISPA)

2003 2004 2005 30 35 75 50

2006 Összesen 30 160


Indoklás: A nagytérségi hulladék programban való városi részvétel lehet séget teremt a régóta tervezett szelektív gy jtés infrastruktúrájának megteremtésére, és hosszú id re biztosítja a hulladék elhelyezést. A környezetvédelmi és jóléti feltételek javítása prioritás és egyben a ciklusprogram hangsúlyos területét képviselik az egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztésére irányuló tervek. Az intézkedéscsoport els intézkedésébe az egészségügyi intézményhálózat fejlesztésével kapcsolatos, a 2004-es évt l megvalósuló projecteket kerültek. Csak emlékeztetni kívánunk, a 2003-as évben az önkormányzat egy orvosi rendel t már vásárolt a folyamatos ellátás 17

biztosítása érdekében és a jelzett projecteken kívül további két rendel kialakítása fejez dik be rövid id n belül a Kölcsey u.-ban és a Gasparich u.-ban. P. I.cs. I Project 3 5 1 Orvosi rendel (feln tt) 3 5 1 Orvosi rendel 3 5 1 Orvosi rendel gyermek) 3 5 1 Orvosi rendel

2003 2004 2005 2006 Összesen kialakítás – Landorhegy 20 20 – Belváros (feln tt) k – Kertváros (1 feln tt, 1 – Kertváros (feln tt)

20

20 44

44 24

24


Indoklás: A ciklusprogram fontos elemeként a város biztosítani kívánja az egy orvos–egy rendel feltételrendszert az egészségügyi ellátásban. Ezt a célt szolgálják az operatív program elemei. Az intézkedéscsoport második eleme a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza. Az intézkedések a Közgy lés által 2003. december 18-án elfogadott (ZMJVK 376/2003. sz. határozata) szociális szolgáltatástervezési koncepció alapján válnak a gazdasági program részévé. P. 3 3 3 3

I.cs. 5 5 5 5

3 5 3 5 3 5

I 2 2 2 2

Project 2003 2004 2005 2006 Gyermejóléti Központ 10 Támogatószolgálat 1 Fogyatékosok gondozóháza 25 Hajléktalanok átmeneti Gondozási 9 Központja 2 Id sek Otthona 500 2 Hajléktalanok Otthona 5 2 Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátórendszere*

Összesen 10 1 25 9 500 5


* Az ellátó rendszer kiépítésére 2007-t l kerül sor.

Indoklás: A szociális ellátó rendszer hiányzó elemeinek megteremtését, illetve sz k kapacitású intézményeinek b vítését célozzák az intézkedés projectjei. Joggal bízhatunk abba, hogy a rendkívül fontos intézmények szükségessége a kormányzati és európai támogatási rendszerekben is visszaköszön. A projectek részletes indoklása a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban szerepel. A kulturális intézményrendszer fejlesztése a jóléti feltételek fontos részét képezik. A tervezési ciklusban, el reláthatóan két nagyobb volumen fejlesztés befejezésére lesz mód. Mellettük kisebb, ám fontos fejlesztések várhatóak az Alsóerd n, a Hevesi Sándor Színházban, de a Falumúzeumban is.

18

P. I.cs. I Project 2003 2004 2005 2006 Összesen 3 6 1 Gönzci ÁMK rekonstrukciója (a városi 205 217 422 könyvtárral) 3 6 1 Bábszínház megalapítása 25 25 3 6 1 Városi Képtár 30 50 80 P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Indoklás: Az ÁMK teljes rekonstrukciójára kormányzati céltámogatás elnyerése révén kerülhet sor. A teljes intézmény építészeti és m szaki felújítása mellett a project részét képezi a József Attila Városi Könyvtár felújítása. A Bábszínház kialakítására a város és a megye összefogásával kerül sor, a fejlesztés a játszóhely kialakítását és a m szaki feltételek megteremtését irányozza el . A sport Zalaegerszeg életében betöltött szerepe és intézményeink állapota egyaránt indokolttá tette a sportinfrastruktúra fejlesztés beemelését a város stratégiai programjába és az operatív programba. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az operatív program a város által biztosan finanszírozni kívánt projectekre összpontosít (a jégcsarnok kivételével természetesen), nyitva hagyja annak lehet ségét, hogy a fejlesztési források b vülésével, illetve pályázati források megszerzésével a tervezési ciklus alatt újabb létesítmények fejlesztését is támogatja. Ugyancsak a sport és szabadid infrastruktúra fejlesztését (is) szolgálják az iskolarekonstrukciós program részeként megvalósuló, az oktatási intézményekhez köt d létesítmények fejlesztése. P. 3 3 3 3 3 3 3

I.cs. 7 7 7 7 7 7 7

I 1 1 1 1 1 1 1

Project Stadionrekonstrukció Futófolyosó Labdarugó edz pálya Sportcsarnok felújítás Jégcsarnok Gébárti szabadid s sportpályák Városi Strand 50 m-es medence felújítása + befedés

2003 2004 2005 110 51 20 70 10

10 30

2006 Összesen 110 51 20 70 10 30

30 60


Indoklás: A stadionrekonstrukció és a hozzá kapcsolódó két beruházás egy évvel ezel tt hathatós állami segítséggel indult, mindhárom project az idei évben készül el. A város sikeresen pályázott és egyik helyszíne lesz a 2004-es n i kézilabda EB-nek. A sportcsarnok részbeni felújítása a sportolókkal és a közönséggel szembeni régi adósság törlesztése. A város új, és várhatóan népszer sportlétesítménye lesz az idén megépül jégcsarnok, amelyhez közvetlenül nem kell forrást rendelni. Ugyancsak fontosnak tartjuk a Gébárti Szabadid központ szezonális sportkínálatának növelését, a meglév pályák rekonstrukcióját. A környezeti és jóléti fejlesztések egy kevés múltra visszatekint , ám annál fontosabb új dimenzióját jelentik az információ technológiai fejlesztések, amelyek közül a tervezési ciklus egyik legfontosabb eleme, a városi információs portálhálózat kialakítása.

19

P. I.cs. I Project 2003 2004 2005 2006 Összesen 3 8 1 Nyilvános köztéri internethálózat + IT 20 30 30 30 110 fejlesztések P.: prioritás; I.cs.: Intézkedéscsoport; I.: Intézkedés (lásd a stratégiában); Az adatok mFt-ban

Indoklás: Az információs társadalom sokak számára megfoghatatlan tartalmi elemei kerülnek a szó szoros értelmében az utcára a köztéri internetportálok kialakításával. A project legfontosabb célja egy új információs rendszer kialakítása, amelynek segítségével többek között friss információkat kaphatunk kulturális eseményekr l, hivatali ügyintézésr l.

20

III. Összefoglalás P. I.cs. 1 1 1 1 1 2 1 2 1 2 1 3 1 3

I 1 1 1 2 2 1 2

Project Kisvállalkozói ipari övezet a Baki úton

2003

2004 120

2005 250 500

Ságodi gyakorlótér déli része Fedett létesítmény a Szabadid Központban

80

Kemping el készítése a Szabadid Központban Szállodaépítés el készítése Gébárton Zalaegerszeg Innovációs Díja

0,5

Befektetési kiadvány

Öveges ÁMK rekonstrukció

0,5 377 77 53

Oktatási-nevelési intézményhálózat rekonstrukció Humáner forrásfejlesztés prioritás összesen:

507

Gazdasági versenyképesség prioritás összesen

2 2 2 2

1 1 1 1

1 1 1 1

Oktatási-nevelési intézményhálózat rekonstrukció

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 2 4 4 4 5 5 5

1 1 1 2 3 3 3 3 4 4 5 5 1 1 1 1 2 2 3 3 3 3 4 1 2 2 2 2 2 2 1 2 2 1 1 1

Piac térsége rehabilitációja

Ganz SZKI rekonstrukció

0,5 1 201,5

0,5 1 751,5

135 100 160 395 100

101 101 180 382 150 100

Batthyány u. keleti oldal rehabilitáció Széchenyi tér rehabilitáció A volt szennyvíztelep és térsége rehabilitációja A 2002-ben indult lakásépítések befejezése

236 60

Szociális bérlakásépítés a Gasparich u.-ban

70

Szociális bérlakásépítés a Laktanya területén Szociális bérlakásépítés a Kertvárosban Építési telkek kialakítása Kaszaházán

250

Építési telkek kialakítása a Kertvárosban A volt Pet fi Laktanya rehabilitációja A ságodi gyakorlótér rehabilitációja A 76-os elkerül út és kacsolódó bekötések

40 150 50

150 150 50

100

100 100 80

166

Ola u. – Gébárt-i komlexum összeköttetés Kosztolányi u. Berzsenyi u. közútkapcsolat

60

Déli Összeköt út el készítés Sétálóövezet kialakítása a Belvárosban

60 70

Nyomvonal áthelyezés a szlovén vasúton Neszele-Andráshida irány (Gébárt)

90 80

Zalabeseny -Botfa és Pózva-Nekeresd irány Csácsbozsok irány Belváros fogadási feltételek A Zalaegerszegi repül tér fejlesztése Térségi Csatornaprogram (ISPA) Csácsi hegy ivóvíz ellátása Bozsok-Botfa vízellátás Cimpóhegy vízellátása Gévahegy-Sport u. vízvezeték Vízbázisvédelmi fejlesztések

113 16 10 7 1 10 8

20 100 220 95 55 15

30 220 50 65

40

50

15

15

75

50

2006 Összesen 120 250 500 80 0 0,5 2 1 3 1,5 955 377 313 254 200 540 200 1484 200 450 100 200 200 100 100 236 60 70 70 70 250 190 300 100 166 200 100 100 240 100 100 100 250 70 80 50 50 30 80 213 94 550 155 127 16 10 98

Azbeszt-cement alapú hálózati elemek csréje Játszótér rekonstrukciós program Depónia rekultiváció Nagytérségi Hulladékprogram (ISPA) Orvosi rendel kialakítás – Landorhegy (feln tt) Orvosi rendel – Belváros (feln tt) Orvosi rendel k – Kertváros (1 feln tt, 1 gyermek)

15 30 35 20

20 44

20

65 30 160 20 20 44

21

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 7 7 7 7 8

1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

24

Orvosi rendel – Kertváros (feln tt)

10

Gyermekjóléti Központ

1

Támogató Szolgálat

25

Fogyatékosok gondozóháza

9 500

Hajléktalanok átmeneti gondozási központja Id sek Otthona

5

Hajléktalanok otthona Pszichiátriai és szenvedélybetegek intézménye Gönzci ÁMK rekonstrukciója

205

Bábszínház megalapítása Városi képtár Stadionrekonstrukció Futófolyosó Labdarugó edz pálya Sportcsarnok felújítás

217 25 30

50

110 51 20 70

Jégcsarnok Gébárti szabadid s sportpályák Városi Strand 50m-es medence felújítása + befedés Nyilvános köztéri internethálózat Környezeti és Jóléti feltételek javítása prioritás Mindösszesen:

10

10 10 30 30 20 30 30 30 1323 2237 1779 1183 1830,5 2833,5 2912,5 1384,5

24 10 1 25 9 500 5 0 422 25 80 110 51 20 70 0 30 60 110 6522 8961

A sötétített táblázatelemek azt jelzik, hogy a városnak közvetlenül nincs finanszírozási kötelezettsége, mert a jelölt projecteket vagy vállalkozások, vagy a város fejlesztési cége finanszírozza.

22

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Gazdasági Programja ( ) Operatív programrész. Zalaegerszeg május

Recommend Documents