SCHOEPF
ÁGOSTON
I r t a : dr. D A D A Y
ANDRÁS
A PESTI
EGYETEMEN
(Budapest)
r P a n u l m á n y o m addig terjed, míg Schoepf 15 évi itthontartózkodás u t á n 1849-ben elhagyja Magyarországot és elin dul új hazát keresni. E r e d m é n y e k b e n gazdag és színes életét 1860-ban ismertette az Orvos Egylet rendkívüli ülésén unokaöccse, Lumniczer Sán dor dr. Azóta sem jelent meg róla teljes emlékezés. A k i k pedig kutatások alapján foglalkoztak vele, csak életének egy-egy mozzanatára vetítettek kisebb-nagyobb fényt. Az ismeretter jesztő előadások mind Lumniczer előadására támaszkodtak. E t a n u l m á n y o m b a n azt világítom meg, amit még nem tud tunk, s ami k é p é t élethűbbé, emberibbé teszi. 1834. j ú n i u s hónapjában egy választékosan öltözött férfi je lent meg a pesti járókelők között. Végighaladt a Hatvani utcán s a Központi Egyetem kapujában t ű n t el. Másnap m á r a Rókusés János-kórház előtt lehetett látni jellegzetes alakját, A látogató: dr. Schoepf Ágoston orvos volt, akit hosszú tá vollét u t á n hazahozott a honvágy, s régi szokás szerint mosl végezte tisztelgő látogatásait az egyetemi t a n á r o k n á l és a kór házi orvosoknál. E látogatások, beszélgetések, élmények, mély nyomot hagytak a 30 éves férfi lelkében, s valószínűleg ezek adtak célt és tartalmat további életének. Ekkor ismerhette meg Schoepf behatóbban orvosi fakultá sunk belső szervezetét, a különböző tanszékeket és idősb. Len hossék Mihály 1828-ban tett javaslatát, melyben a kötelező tan tárgyakon kívül az összehasonlító bonc- és élettan, a kórbonc tan, az általános orvostörténelem, a n ő - és gyermekgyógyá szat, a diaetetika pro sanis előadását is szorgalmazta. Ekkor
tudhatta meg, hogy a gyermek- és nőgyógyászatinak, meg a mikro'biotikának m á r van előadója Wekerle György, illetőleg Schedel Ferenc személyében. Schoepf valószínűleg ezeknek a beszélgetéseknek alapján gondolt valamelyik ajánlott t a n t á r g y majdani előadására. Az sem lehetetlen, hogy ezzel a gondolattal m á r Olaszországban foglalkozott, hol orvostanhallgató k o r á b a n egyik egyetemi ta n á r n á l lakott és ott megismerte az egyetemi tanárság fényol dalait, ez ösztönözte az egyetem felé való orientálódásra. Az is lehet végül, hogy a magyarországi viszonyokat ismerő Hilde brandt bécsi egyetemi t a n á r irányította figyelmét az itteni helyzetre. Kétségtelen, hogy Schoepf t u d a t á b a n volt kivételes képzett ségének, képességeinek, akaraterejének, m u n k a b í r á s á n a k és nagy elszántsággal vágott neki az egyetemi tanárság felé ve zető útnak. Erre erőt adott neki önbizalma s azok a bizonyít ványok, melyeket t a n u l m á n y a i során kapott. Ezekből megálla píthatjuk, hogy egyetemi éveit valóban tanulásra, az orvosi t u d o m á n y o k b a n való elmélyülésre, ismeretek szerzésére hasz nálta. Valahogy m á r akkor kidomborodik egyéniségében az a szándék, hogy ő lenni akar valaki, elsővonalbeli harcos. Képzettségének első bizonyítéka a ticiniumi (páviai) egye tem oklevele. Ebből kitűnik, hogy a szokástól eltérően nem az orvosi, hanem a seborvosi diplomát szerezte meg először, éspedig nem 1832-ben, hanem m é g 1831. szeptember 18-án. Az egykori okmány szerint: „először kellő szigorral megvizsgáz tattuk az egész sebészetből, majd határnapot tűztünk számára, hogy azon a nyilvános kórházban a kar vezetőjének, a dékánnak, a ta nároknak, vendégeknek és hallgatóknak jelenlétében néhány kü lönleges és nehezebb sebészeti műtétet hajtson végre és mindegyik műtétről fejtse k i pontosan a szükséges eljárásmódot és írja elő a további teljes kezelést. Mivel mindezekben bőségesen igazolta előttünk kiváló tanultságát és a sebészetben való jártasságát, kéré sére szívesen adtuk meg neki a címet, mely az erényt és a tisztes tudományokat megilleti." 1
Az orvosi diploma megszerzésére csak egy évvel 1832. szeptember 11-én k e r ü l t sor.
később,
Ebből kiviláglik, hogy: „megvizsgáztattuk az orvostudomány egész tárházából, azután a k ö z k ó r h á z b a n h á r o m beteget bíztunk a kezelésére, hogy megállapítsa azok betegségének n e m é t , előírja a megfelelő diaetát. A betegségek tüneteiről írt é r t e k e z é s e is a m i ítéletünk és b í r á l a t u n k alá k e r ü l t . M i v e l mindezekben nagy tanult ságról és az o r v o s t u d o m á n y o k b a n való j á r t a s s á g r ó l tett tanúbizony ságot, szívesen adtuk meg neki a doktori címet és a hatalmat, hogy orvosi gyakorlatot folytathasson '. 1
2
A s z e m é s z m e s t e r i d i p l o m á t 1832-ben, egy b e n szerezte meg.
hónappal
későb
Az egykori irat így emlékezik meg erről: „A szigorlati vizsgála tokat október 10-én és 11-én t a r t o t t u k meg, melyeken Schoepf Ágoston nemcsak elméletileg felelt meg kellően, hanem n é h á n y m ű t é t e t h a j t v á n v é g r e , gyakorlatilag is." 3
Schcepfnek nemcsak a d i p l o m a m á s o l a t a i t s i k e r ü l t l á l n i , h a n e m n é h á n y t a n u l m á n y i b i z o n y í t v á n y á t is.
megta
így dr. Cairoli K á r o l y ny. egyetemi t a n á r és a p á v i a i állami kór házigazgató n y i l a t k o z a t á t . Ebből azt olvassuk, hogy: „Ez az igen szorgalmas és j ó z a n életű ifjú, o r v o s t u d o m á n y i és sebészeti e l m é leti és gyakorlati t a n u l m á n y a i f o l y a m á n mindig k i v á l ó módon k ü lönböztette meg m a g á t . Bizonyítom, hogy két e g y m á s u t á n követ kező éven át azokban a gyakorlati sebészeti k ó r t e r m e k b e n , melyek ebben az állami k ó r h á z b a n r á m v o l t a k bízva, a legnagyobb oda a d á s s a l és szorgalommal tette m a g á t hasznossá, ahol e g y a r á n t m i n dig kitüntette m a g á t m i n d a l e g k é n y e s e b b sebészeti betegségek fel ismerésében, m i n d az azokról való prognózis igen helyes megálla p í t á s á b a n éppúgy, m i n t a g y ó g y í t á s r a legalkalmasabb módszer elő terjesztésében és a saját m u n k á j á v a l való v é g r e h a j t á s á b a n . É p p e z é r t meg vagyok a r r ó l győződve, hogy dr. Schoepf ú r az orvosi és sebészeti mesterség g y a k o r l á s á b a n m i n d elméleti, m i n d gyakorlati szempontból, saját m a g á n a k és t a n á r a i n a k dicsőséget fog szerezni és a rábízott betegeknek nagy j a v á r a lesz." 4
Panizza Bertalan a páviai egyetem emberi bonctan t a n á r á t ó l is maradt fenn egy bizonyítvány 1835-ből, melyben a következőket í r t a : „Jóllehet nem volt arra k ö t e l e z v e , több éven á t a legnagyobb k i t a r t á s s a l l á t o g a t t a az emberi a n a t ó m i á r ó l szóló n y i l v á n o s elő a d á s a i m a t éppúgy, m i n t a holttesteken végzett k í s é r l e t e i m e t . B i zonyítom, hogy nevezett annyira k i k é p e z t e m a g á t a gyakorlati
Panizza páviai professzor b i z o n y í t v á n y a (1835)
bonctanban, hogy a l k a l m a s s á v á l t nemcsak a l e g k é n y e s e b b emberi testrészek egész pontos előkészítésére, hanem e g y ú t t a l orvosi és se bészeti s z e m p o n t b ó l azoknak a k e l l ő hozzáértéssel való igen hasz nos a l k a l m a z á s á r a is. Ezért ö r ö m ö m r e szolgál é s nem habozom k i jelenteni, hogy ő egyike a l e g k i v á l ó b b t a n í t v á n y a i m n a k . " 5
Köztudomású, hogy Schoepf 1832-ben a páviai egyetemen higanymérgezésben súlyosan megbetegedett, hogy betegen tette le szigorlatait és ilyen állapotban m e g n ő s ü l t s h a z a t é r t gyógyulást keresni Kőszegre, a rokoni házba. Négy h ó n a p i ápolás u t á n tudományszomja innen vitte Bécsbe Hildebrandt Ferenc professzor koródájába. A professzor, akit Schoepf m é g a páviai e g y e t e m r ő l ismert, a n á l a töltött i d ő k r ő l így e m l é k e z i k meg: „Schoepf ú r 1833. t a n é v elejétől kezdve az 1834. év m á j u s á i g vett részt, m é g p e d i g ö n k é n t , a k l i n i k a i gyakorlatokon és a k ó r t a n r ó l , meg a betegségek kezelésé r ő l tartott speciális e l ő a d á s a i m o n és többször tett előttem bizony ságot kiváló t a n u l t s á g á r ó l és az o r v o s t u d o m á n y o k b a n való j á r t a s ságáról." 0
Nem lehet m á r pontosan megállapítani, hogy Schoepf a H i l d e b r a n d t n á l töltött idő alatt vagy utána, Berres intézeté ben is huzamosabb ideig t a r t ó z k o d o t t r e n d k í v ü l i hallgatói m i nőségben. Erre bizonyság Berres 1835. m á j u s 12-én í r t igazolása: „Igazi ö r ö m m e l bizonyítom, hogy ön az i t t e n i főiskolán t ö b b hónapon át nemcsak az a n a t ó m i a i e l ő a d á s o k a t hallgatta k i v á l ó szorgalommal, hanem az 1834. t a n é v b e n a bonctani intézetben is gyakorolta ma g á t és a kínálkozó alkalmakat, hogy gyakorlati a n a t ó m i a i ismere teket szerezhessen, a legjobban k i h a s z n á l t a . " 7
Schoepf a Bécsben töltött idő minden percét tanulásra, is meretek szerzésére fordította. 1834 első felében az előbb fel soroltakon kívül a szemészeti előadásokat is látogatta. E r r ő l Rosas A n t a l professzor azt í r j a : „Schoepf ú r szemészeti elő a d á s a i m o n , amelyek mindig egybe voltak kapcsolva k l i n i k a i gya korlatokkal, igen szorgalmasan v e t t részt és b á r m i l y e n adott alka l o m m a l kiváló b i z o n y í t é k á t s z o l g á l t a t t a szemészeti ismeieteinek.'" /a 7
Ü g y l á t s z i k , h o g y Schoepf v é g l e g e s pesti l e t e l e p e d é s e is t o v á b b k é p e z t e m a g á t a b é c s i egyetemen.
után
Erre v a l l Rokitanskynak 1839-ben írt bizonylata, melyből k i t ű nik, hogy: Schoepf az 1832-től eltelt é v e k b e n : „több alkalommal is vett részt az én 2—3 hetet B é c s b e n töltvén, igen szorgalmasan bonctani, k ó r t a n i gyakorlatomon, t o v á b b á a cs. és kir. i n t é z e t b e n tartott i l y n e m ű k í s é r l e t e i m e n , m i k ö z b e n nagyon o d a a d ó a n szen telte m a g á t ezen t a n u l m á n y o k n a k és ez á l t a l ezen t u d o m á n y á g b a n kiváló ismeretekre tett szert." 8
A z e l m o n d o t t a k b ó l a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy Schoepf é r d e k l ő d é s e f ő l e g a bonctan, k ó r t a n , k ó r b o n c t a n felé f o r d u l t ,
Rosas bécsi professzor
b i z o n y í t v á n y a (1835)
s í g y j o g g a l h i h e t n ő k , hogy ezen t u d o m á n y o k e g y i k é n e k fogja •szentelni é l e t é t , hisz e r r e az e m l í t e t t L e n h o s s é k - f é l e javaslat is l e h e t ő s é g e t n y ú j t o t t . Ezzel s z e m b e n legnagyobb c s o d á l k o z á s u n k r a azt l á t j u k , h o g y h a z a t é r t e u t á n egy é v v e l az orvosi sebészet oknyomozó történetének rendkívüli tanári minőség ben, m a g y a r é s n é m e t n y e l v e n , d í j a z á s n é l k ü l v a l ó e l ő a d á s á r a kért engedélyt a királytól.
Rokitansky bécsi professzor b i z o n y í t v á n y a (1839)
100 é v t á v l a t á b ó l n e m lehet m á r m e g á l l a p í t a n i , h o g y m i l y e n k ö r ü l m é n y e k , m i f é l e é r d e k e k v o l t a k azok, m e l y e k ezt a nagy k é p z e t t s é g ű férfiút m á s ú t r a térítették. Sajnos k é r é s é n e k n y o m a veszett s a k é r v é n y t b í r á l ó Lenhos s é k professzor v é l e m é n y e z é s e s e m visz k ö z e l e b b e k é r d é s m e g o l d á s á h o z . L e n h o s s é k v é l e m é n y e ennek e l l e n é r e is i g e n é r t é k e s , m e r t ez az e l s ő í r o t t e m l é k ü n k , m e l y e g y e t e m ü n k ö n az o r v o s t ö r t é n e t e l ő a d á s á n a k s z ü k s é g e s s é g é t r é s z l e t e i b e n is k i fejti. E szerint az o r v o s t u d o m á n y és a sebészet t ö r t é n e t é n e k t u d o m á n y a igen nagy fontosságú, mert nemcsak azzal foglalkozik, hogy elő adja a legrégibb i d ő k t ő l kezdve a m a i napig az e m l í t e t t t u d o m á nyok történetét, de bemutatja a k ü l ö n b ö z ő iskolák, az idők folya m á n kifejlődött k ü l ö n b ö z ő rendszerek keletkezését is és megadja k r i t i k á j á n a k k ö r v o n a l a i t , hogy k i d e r ü l j ö n , milyen elveket vallot t a k különböző korszakokban különféle tudósok és k ü l ö n f é l e tudo m á n y o s testületek. Mennyiben j á r u l t a k ezek hozzá — m i u t á n a h a s z n á l a t és a tapasztalat igazolta ő k e t — az igazi é s szilárd tudo m á n y és biztosabb gyógyítási m ó d megalapozásához. Illetőleg mennyiben a k a d á l y o z t á k az ésszerű o r v o s t u d o m á n y t a fejlődésben, m i k ö z b e n azt a helyes z s i n ó r m é r t é k t ő l eltérítették. H a s o n l ó k é p p e n feladata e t u d o m á n y n a k , hogy megismertessen m i n d e n r e á vonat kozó t u d o m á n y á g b a n felmerülő felfedezéssel, melyek a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n egyes korszakokban keletkeztek és megismertessen en nek a r á n y á b a n a k ü l ö n b ö z ő fajta betegségek gyógyítási módjával. L e í r j a a n é p b e t e g s é g e k e t , a j á r v á n y o k a t , melyek széles k ö r b e n ter jedtek s melyek i d ő s z a k o n k é n t a m ű v e l t v i l á g b a n szedték áldoza taikat. Azonkívül közli gyógyítási m ó d s z e r ü k e t és ü d v ö s vagy ke v é s b é hasznos h a t á s u k a t . Végül mindehhez h o z z á j á r u l a legjobb t u d o m á n y o s f o r r á s o k és a l e g h í r e s e b b szerzők m ű v e i n e k ismerte tése, azoké, a k i k n e k m ű v e i t ma l e g i n k á b b ajánlja az egyetemesen b e v á l t tapasztalat, hogy így l á t n i lehessen mindenkinek az é r t é k é t . „Világos t e h á t ezekből, hogy az egyetemi ifjúságnak azért kell tanulnia orvostani és sebészeti t ö r t é n e t e t , hogy az a b b ó l nyert is meretek szerzéséből m e g k ü l ö n b ö z t e s s e a biztosat és beigazoltat a p r o b l e m a t i k u s t ó l é s bizonytalantól, a hasznosat a h a s z o n t a l a n t ó l , a valót a valótlantól. Az ilyen fajta alappal r e n d e l k e z ő hallgatók az egész o r v o s t u d o m á n y r ó l eredeti e l m é l e t e t kapnak, és felismerik, hogy az üdvös t u d o m á n y b a n csak egy biztos, amit a természet h ű
megfigyelésre épít és a helyes tapasztalat épít k i . Ettől a z t á n nem fognak k ö n n y e n e l t é r n i és megvetik a t e h e t s é g e s emberek k á r h o z a tos j á t é k a i t . í g y é r h e t ő m a j d el, hogy azok száma, a k i k m é l t ó a k az igazi orvos és sebész n e v é r e , napról napra növekszik, a betegek v i g a s z t a l á s á r a és az á l l a m h a s z n á r a . " „Az idegen t a r t o m á n y o k t u d o m á n y o s intézetei is bizonyítják, hogy á l t a l á n o s a n f e l i s m e r t é k ennek a t ö r t é n e t i t u d o m á n y n a k nagy szükségességét és h a s z n á t , sőt csaknem m i n d e n ü t t a legfontosabb t a n t á r g y a k közé s z á m í t j á k . " L e n h o s s é k b e a d v á n y a m á s o d i k f e l é b e a Schoepf személyéről is nyilatkozik. Felsorolja sebészi és orvosi képzettségét, t o v á b b k é p z é sét, k ó r h á z i g y a k o r l a t á t , magyar voltát, nagy n y e l v i s m e r e t é t — be szélt magyarul, n é m e t ü l , franciául, angolul, olaszul, l a t i n u l é s görög nyelven — s végül azzal zárja sorait, hogy „úgy ismerik, m i n t szív ben, l é l e k b e n k i m ű v e l t , m e s t e r s é g é b e n j á r t a s , szorgalmas és szol g á l a t k é s z férfit, a k i b e c s ü l e t e s c s a l á d a p a h í r é b e n áll és d e r é k jel lemű ember". Ezek m e g f o n t o l á s a u t á n a j á n l j a az o r v o s t ö r t é n e t elő a d á s á r a . L e n h o s s é k azonban hallgat arról, hogy Schoepf valamilyen o r v o s t ö r t é n e t i előképzettséggel rendelkezne, vagy azt valamelyik egyetemen hallgatta volna és e t á r g g y a l b e h a t ó a n foglalkozna. Pe dig a szakelőképzettséget az akkor m ű k ö d ő k é t r e n d k í v ü l i tanártól m e g k ö v e t e l t é k . Wekerle György igazolni tudta, hogy a n ő - és gyer m e k g y ó g y á s z a t o t a bécsi k ö z k ó r h á z megfelelő osztályán tanulta. Schedel Ferenc pedig Berlinben H u f e l a n d n á l képezte k i m a g á t a m a k r o b i o t i k á b ó l és d i a e t e t i k á b ó l . Úgy látszik, Schoepfnek magas m ű v e l t s é g e , nagy n y e l v t u d á s a elég biztosíték volt az o r v o s t ö r t é n e lem e l ő a d á s á h o z . 9
K u t a t á s a i m k ö z b e n f é n y d e r ü l t a r r a is, hogy Schoepf szándékozott beszélni előadásai során.
miről
„ B e v e z e t é s k é p e n t á r g y a l n á m azokat az okokat — írja —, melyek r á v i l á g í t a n a k arra, mennyire fontos ez a t a n az o r v o s t u d o m á n y és oivosgyakorlat megértéséhez. Hozzáfűzném ehhez az o r v o s t u d o m á n y és sebészet forrásait, főleg Sprengel és Hecker alapján, megem lítve a legősibb o r v o s t u d o m á n y i és sebészeti könyveket. A z u t á n H i p p o k r a t é s z kora k e r ü l n e t á r g y a l á s r a , a m i k o r is l e r a k t á k a hü m e g f i g y e l é s e k r e és tapasztalatokra épülő orvostan alapjait. Később a H i p p o k r a t é s z korától napjainkig a l a p í t o t t k i v á l ó b b i s k o l á k a t és orvosi rendszerek elveit i s m e r t e t n é m meg, hogy látni lehessen eb ből, m i v e l j á r u l t hozzá m i n d e n i k az igazi e l m é l e t i és gyakorlati or-
v o s t u d o m á n y m e g g y ö k e r e z t e t é s é h e z , m e g s z i l á r d í t á s á h o z és m i a z a z ú j , a m i mindenikben felbukkan. F e l s o r o l n á m k o r s z a k o n k é n t , meny n y i r e befolyásolták a psychologia és gyógyászat, sőt m a g á n a k az orvostani és sebészeti t u d o m á n y o s g y ó g y á s z a t n a k k i a l a k u l á s á t a k ü l ö n b ö z ő s e g é d t u d o m á n y o k : philosophia, fizika, k é m i a , á s v á n y t a n , á l a t t a n , n ö v é n y t a n , az emberi test a n a t ó m i á j a , az egészséges és beteg ember a n a t ó m i á j a . M e g e m l í t e n é m , milyen felfedezések me r ü l t e k fel a gyógyszerkészítésben, a gyakorlati o r v o s t u d o m á n y b a n és sebészetben, a sebészeti m ű t é t e k b e n , a szülészetben, szemészet ben, fogászatban? M i l y e n j á r v á n y o k fordultak elő k o r s z a k o n k é n t a m ű v e l t világban, a tapasztalat m i l y e n e l j á r á s t állandósított, okaik, diagnózisuk és kezelésük t e k i n t e t é b e n ? M i l y e n fajta beteg s é g e k ütötték fel f e j ü k e t hajdan, amiket ma m á r alig tudunk meg figyelni és milyen betegségek keletkeztek az új korokban? E z u t á n m i l y e n fajta testi vagy l e l k i b e t e g s é g e k e t i s m e r ü n k t ü z e t e s e b b e n és melyek azok, melyeknek a r c u l a t á t m é g mindeddig kevésbé is m e r j ü k . Legvégül milyen i n t é z k e d é s e k foganatosítása lenne k í v á natos, hogy az o r v o s t u d o m á n y t ö k é l e t e s e n végezhesse feladatát. Ezen fejtegetésekhez orvostani és sebészettani irodalmat csatolnék, hogy a hallgatók m e g i s m e r j é k minden korszaknak legjellegzete sebb, legfontosabb és leghasznosabb m u n k á i t . ' -10
Azért ismertettem Lenhossék nagyszerű felismerését az or vostörténelem előadásának szükségességéről és Sdhoepf modern előadástervét majdnem egészében, hogy rávilágítsak arra, mily fontosnak tartotta Lenhossék m á r 100 évvel előbb az orvos történelem nyilvános tanítását. M i , akik ma orvostörténelmi elismeréssel kutatások sorozatával szolgáljuk a tudományt, adózunk a két úttörőnek. K e t t e j ü k é az érdem, mert a gondo lat, kivitelezés nélkül a m ú l t é lett volna. A l i g száradt meg Schoepf k é r v é n y é n a tinta, amikor 1835ben kiadta első magyar nyelvű m u n k á j á t „Orvosi rendszerek, gyógymódok" címen. Tulajdonképpen ebből ismerte őt meg művelt közönségünk és a magyar orvosi rend. És alig telt el újabb négy hónap, amikor az Akadémiához tagajánló levél érkezett ezzel a szöveggel: „Schedel Ferenc rendes tag, leve lező tagnak ajánlja Schoepf Auguszt orvost, az „Orvosi rend szerek és gyógymódok" szerzőjét, sokáig külföldön t u d o m á nyos készületekkel foglalkozott s most m a g á t a magyar l i t t e -
r a t u r á r a buzgón szánt hazánkfiát," Másik ajánlója nem kisebb személyiség volt, mint gróf Széchenyi István. Schoepf az ajánlások u t á n két nappal, vagyis 1835. szept. 15-én m á r a ma gyar Akadémia levelező tagja és nagy remények l e t é t e m é nyese. Ez a tény bizonyítja, hogy rövid itt-tartózkodása alatt m á r megtudta, hogy k i k között kell keresnie előrehaladásához az összeköttetést. Schoepf levelező taggá választását október 21-én köszönte meg a Schedel Ferenchez (M. Tud. T á r s a s á g titoknoka) írt le11
Schoepf levele Schedel Ferenchez
v e i é b e n . Ez t u l a j d o n k é p p e n v a l l o m á s , m e l y b ő l t i s z t á n áll e l ő t t ü n k nemcsak v i l á g n é z e t e , de é l e t c é l j a is. „ M e g l e p e t t e m , s mintegy ö r ü l n i k é t e s v a l é k az i l l y nem v á r t m e g t i s z t e l t e t é s e n , mellyel é r d e m e m távolról föl nem ér. Hogy é r zem a nagy jelességű t á r s a s á g n a k fontos czélját, gyakorlati pont jait, h a t á s a i t és nagy czélhoz i r á n y z o t t m u n k á l k o d á s a i t megfogja, és hogy lelkemet a t á r s a s á g é v a l egyező h a n g o l á s b a n találom, — ez b á t o r í t ezen megtisztelő v á l a s z t á s n a k és minden hozzá kapcsolt k ö t e l e s s é g e k n e k elfogadására.
Schoepf l e v e l é n e k befejező része
Sokévi külföldön l é t e m m á r m a j d nyelvemet s tollamat honi m o z g á s o k b a n e l ü g y e t l e n í t t é ; de a honszerelem é p maradott ben nem! s honi n y e l v ü n k fő fontossága — kivált a m a i h e l y h e z t e t é s ü n k h ö z képest — mindegyre nagyobbnak látszatott. Nem a t ú l s á gos hazafi, hanem egy igazi v i l á g p o l g á r , az emberi ész- és szívmiv e l é s n e k fő fokán áll e l ő t t e m ; — de i t t n á l u n k most ugyancsak magyarul érző és magyarul beszéllő lehet egyszersmind világpol g á r ! — ez v é l e m é n y e m . E szerint, á m b á r gyakorlati orvos sebészségre s z á n t a m magamat s ez egyébbi l i t t e r a t u r á t ó l elvon, m é g i s magyar vagyok, s e szónak i r á n y á b a n teljes iparomat igazgatandom, hogy ezen é r d e m fölötti m e g t i s z t e l t e t é s e m e t l e g a l á b b idővel m e g é r d e m e l j e m . " 12
Schoepf r e n d k í v ü l i katedra i r á n t i kérése m é g elintézetlenül vándorolt a különböző f ó r u m o k között, amikor Wekerle G y ö r g y halálával v á r a t l a n u l m e g ü r e s e d e t t a gyermek- és n ő gyógyászat rendkívüli tanszéke. Ez t u d o m á s á r a jutva, 1836. o k t ó b e r 11-én b e a d v á n n y a l fordul Lenhossékhoz, hogy a k é rést változtassa meg úgy, hogy ő adhassa elő a gyermek- é s nőgyógyászattant r e n d k í v ü l i t a n á r i minőségben. Amellett az orvostörténelmet is előadná. „ F é l n é k ezt a k é r d é s t — írja Schoepf —, amely m i n t valami ú j d o n s á g és v á r a t l a n dolog t ű n i k fel, véghezvinni, ha nem volnék minden félelemnél is erősebben meggyőződve lelkiismeretemben a dolog fontosságáról és a magam j ó s z á n d é k á r ó l . " B e a d v á n y a k é sőbbi részében összehasonlítást v é g e z az o r v o s t ö r t é n e l e m és gyer m e k g y ó g y á s z a t gyakorlati fontosságáról, kétségtelen az o r v o s t ö r t é nelem k á r á r a . A z t írja, hogy a „ g y e r m e k g y ó g y á s z a t tanszéke, me lyet esengve k é r e k , m á r n é h á n y é v ó t a fennáll, a h a l l g a t ó k á h í t a tosan veszik k ö r ü l és m e g s z o k t á k , hogy onnan az orvos-gyakorlati élet s z á m á r a hasznos dolgokat kapjanak. A t ö r t é n e t i tanszék rop pant hasznos ugyan, mégis k e v é s b é v a n befolyással a gyakorlatra. A m i h a z á n k b a n , sajnos, m é g bizonytalan, hogy felállítása nem j á r e majd együtt a h a l l g a t ó k h i á n y á n a k veszélyével? T a p a s z t a l a t b ó l tudom, hogy a Bécsi Egyetem t u d ó s orvostörténeti professzorai is k e v é s hallgatósággal rendelkeznek. Megvallom, ez n é m i aggoda l o m m a l tölti el lelkemet, félek, hogy m u n k a k ö r n é l k ü l i cím megk í v á n á s á n a k l á t s z a t á b a esem. Boldog lennék, ha a c í m e t m á r meg gyökerezett m u n k a k ö r r e l a g y e r m e k g y ó g y á s z a t t a l k a p h a t n á m meg." 7
Orvostörténeti közi.
97
A továbbiakban Schoepf felveti a kérdést, hogy erői vajon megífelelnek-e a gyermekgyógyászat előadásának? „Nem feladatom — írja —, hogy saját tehetségeim bírája legyek, mégis megemlítem, hogy két éven át a nagy páviai kórházintézet ben szerzett gyakorlatom, Bécsben egy év alatt, továbbá sok más kórházban és árvaházban, végül saját nehény éven tartó magán praxisomban sok említésre méltó és az új gyógyászati eljárás kö rébe tartozó gyakorlati esettel volt dolgom. Ezért nem vagyok sze rénytelen, hogy reménnyel vállalhatom el, hogy a hallgatóságnak haszonnal fogom a tudományt előadni. Ezt annál inkább remélem, mert nagyon közeljövőben fogom orthopediai intézetemet meg nyitni és az ég segítségével még nagyobb gyakorlatra fogok szert tenni a gyermekbetegségek körében. Ha 3 félévvel ezelőtt úgy ala kultak volna a dolgok, mint most, kétségtelenül a nő- és gyermek gyógyászati kathedrát kértem volna a történeti helyett." Schoepf beadványa végén megemlíti, hogy a gyermekgyógyá szatot a szokásos úttól eltérően hasznosabban és gyakorlatiasab ban akarja előadni s erről a szándékáról írásos tervezetet mellé kel. Sajnos, ezt az igen fontos iratot nem sikerült megtalálni. 13
Egy nappal később, 1835. október 12-én m á r magánlevélben kereste fel Lenhossékot. Ez a levél bizonyíték arra, hogy a két férfi között a szokásos udvariasságon t ú l szorosabb, sőt ba r á t i kapcsolat fejlődött k i , amit talán az is elősegített, hogy ebben az időben Lenhossék fia, József, a későbbi bonctan-tanár, Schoepf családja körében lakott, valószínűleg fülbaja ke zelése céljából. „Családom növekedése — írja Schoepf — nem engedi meg a túl ságos szerénykedést, kell keresni a munkát és a dicsőséget, de a hasznosat is. Kényelmesség lenne ezeket néha az Istenekre bízni, mintsem magunkat törni értük. A gyermekgyógyászat előadása ér dekében beadtam az újabb kérvényemet. Tégy vele, amit akarsz. Tartsd meg, módosítsd, az ilyen dolgokban nem vagyok járatos, — vagy dobd el és semmisítsd meg. Akármit megtagadsz tőlem, meg nyugszom és hallgatok, csak megmaradj pártfogó barátomnak. A Te Józsefed nagyon szép lelkű, nagy kincs birtokában van és mind nyájunk szeretetét mesterkéltség nélkül megnyerte a maga szá mára. Ez a fiú kiváló tehetségű, lelkének jósága felülmúlhatat lan." * 1
Schoepf nek ez a levele tulajdonképpen vívódás önmagával. Egyik kezével még az el nem ért orvostörténelmi tanszékbe kapaszkodik, de a másikkal m á r a gyermekgyógyászati tanszék u t á n nyúl. Kátyúba került, melyből k i j u t n i nem k ö n n y ű do log, hisz eddig egész ismeretségi körét az orvostörténelem nagy fontosságának elismerésére és a tanszék elnyerése érdekében mozgósította, most pedig tervét megváltoztatva, nehéz volt pártfogói véleményét m á s vágányra terelni. Amíg ilyen bonyodalmak bogozódnak az előtérben, Schoepf kérése elérkezik gróf Czirákyhoz, az Egyetem elnökéhez. Ö a helytartótanácsnak tett jelentésében ezen felfogását tükröz teti vissza: „Akár azt a kiváló hasznot tekintem, mely az egyetem minden megterhelése nélkül jut osztályrészül ezen kar hallgatóinak, az 01*vostörténet nyilvános előadása révén, akár azt teszem megfontolás tárgyává, hogy ez a tanszék a külföldi egyetemeknek már be van vezetve és azt a kiváló szakok közé sorolják, úgy mindig jobban és jobban megerősödöm abban a felfogásban, hogy ezt a tanszéket az itteni egyetemen is fel lehet állítani a hallgatóság igen nagy hasznára. Ami pedig az ezen tanszéket betölteni óhajtó tanár egyé niségét illeti, azt bizony én nem ismerem és ha valamikor, akkor a mostani erkölcsök és idők mellett, amikor az emberek semmiféle mesterkedést és cselfogást nem mulasztanak el és nem minden ál datlan eredmény nélkül, hogy az ifjúságot megrontsák, nagyon is belátom, hogy az egyének ajánlásában különösen óvatosnak kell lennem, különösen olyanoknál, akik a külföldi egyetemekről térnek vissza a hazába. Mindamellett mivel Schoepföt maga az országos főorvos és az orvostudományi kar igazgatója is különösképpen ajánlják, magam is ugyanazt teszem." 15
A következő 1836. év nevezetes időpont Schoepf Ágoston életében. Ekkor veszi kézhez Lenhossék értesítését, mely sze rint —- „Ö Szent Felségének különös kegye folytán rendkívüli t a n á r n a k nevezik k i és megengedik, hogy az orvostudomány és sebészet oknyomozó történetéből díjazás nélkül előadáso kat tarthasson." ,(i
Schoepf az értesítés átvétele után, úgy látszik, még mindig reménykedett valami j a v á r a forduló e s e m é n y b e n és ezért be-
iktatását április 16-ig elhalasztani kérte. Nem tudjuk, hogy kik, milyen e r ő k e t mozgattak meg Schoepf érdekében, de két ségtelen, hogy a helytartótanács sürgősen felszólította ú g y gróf Czirákyt, mint Lenhossékot. hogy Schoepf utólag é r k e zett kérvényéről véleményt nyilvánítsanak. Ezt a felszólítot tak m á r eddig is megtették, de a helytartótanács mindig talált valami kifogásolni valót, vagy pedig Schoepf állt elő újabb javaslattal vagy tervvel. Lenhossék a teljesség k e d v é é r t nyilatkozatra szólította fel Schoepföt, hogy az orvostörténelmen kívül a gyermek- és n ő gyógyászati t u d o m á n y á g a k a t is elő akarja-e adni? A kérdezett erre kijelentette, hogy i n k á b b ragaszkodik a k é t utóbbi t á r g y hoz, de parancsra ellátja az orvostörténelmi tanszéket is, a k á r egyszer s mindenkorra, avagy míg megfelelő előadót nem ta lálnak. Azt is megjegyezte, hogy a gyermek- és nőgyógyászattan szorosan összekapcsolódik azzal az orthopaediai, gymnastikai intézettel, amit nemrégiben sok költséggel Pest városában létesített s melyben a skrofulózisban és testnövekedési rend ellenességekben szenvedőket fogja gyógyítani. Azt a szándé k á t is elárulta, hogy intézetéhez járóbeteg rendelést kapcsol, mely az ott előforduló gyermek- és nőbeteg esetek folytán a hallgatóság gyakorlati kiképzését szolgálná. Végül megem líti, hogy a közbizalom (fides publica) erősen m e g n ö v e k e d n e az emberiség érdekében emelt intézmény iránt, ha a paediatria és gynecologia professzori címével ékesítenék fel. Lenhossék becsületére válik az a tárgyilagos vélemény, me lyet b a r á t j á r ó l tett a helytartótanácsnak. Röviden megírja, le hetetlen a tanszékcsere. „Ez a királyi leirat tekintélyével nem egyeztethető össze. Annál is kevésbé, mivel Schoepf dr-nak az orvostörténeti tanszékbe való beiktatása hagyományos ünnepi szokás szerint már megtörtént. Kérvényezőnek az az állítása, hogy az orthopaediai és gymnastikai intézet iránt akkor növekszik a bizalom, ha ő gyermek- és nőgyó gyászati rendkívüli professzor volna, nélkülöz minden alapot, mert ez az új intézmény idők folyamán magában is megerősödhetik, ha mindazt végrehajtják benne, amit alapítója kilátásba helyez. Ám egyáltalán nincs az úgy berendezve, hogy az orvostan és sebésze*
hallgatói valami gyakorlati hasznot m e r í t h e t n é n e k ott gyermeki és női betegségek m e g i s m e r é s é r e és g y ó g y í t á s á r a . Testegyenészeti i n t é z e t é n e k ugyanis r é s z i n t az a r e n d e l t e t é s e , hogy a gyermek l e á n y k o r b a n előadódó k ü l ö n b ö z ő testi d e f o r m a t i ó k a t mechanikai, testgyakorlati és gyógyszeres k e z e l é s e k k e l gyógyítsa. De a dolog t e r m é s z e t é b ő l következik, hogy az ilyen testi h i b á k a t titkosan k e l l gyógyítani és a s z e m é r e m meg az erkölcs tiltja, hogy a h a l l g a t ó s á g n a k ilyen helyre b e j á r á s t e n g e d é l y e z z ü n k . T e h á t s e m m i f é l e j á róbeteg k l i n i k á t se szabadna kapcsolni ehhez az intézethez. I n t é z e t é n e k m á s i k része a t e s t g y a k o r l ó k e r t a különböző testrészek g y a k o r o l t a t á s á r a van s z á n v a : különféle l é t r a - és r ú d m á s z á s o k , k ö télhúzások, testegyensúlyozási gyakorlatok, távolsági u g r á s o k é s m á s effélék, amik arra v a l ó k , hogy e l ő c s a l j á k a testi erőt é s t ö k é letesítsék a tagok m o z g á s á t . Az egyetemi hallgatók képzéséhez ilyen gyakorlatok vagy l á t v á n y o k s e m m i k é p p e n sem tartoznak, sőt elvonják ő k e t a komoly t u d o m á n y o k t ó l . " Lenhossék véleményében meglepő a maradiság, melyet a s z e m é r e m r e és erkölcsre hivatkozva f e j t k i s mely v é g e r e d m é n y b e n a járóbeteg k l i n i k a létesítésének ellenzésében csú csosodik k i . T á r g y i l a g o s s á g á t nem v e s z í t v e el, azzal z á r j a jelentését, hogy „az o r v o s t ö r t é n e l e m t a n í t á s a igen sok elfoglaltságot ad egy t a n á r nak, folytonos tanulást é s gyakori é j s z a k á z á s t követel, e z é r t nem merem a j á n l a n i , hogy e t a n s z é k r e n d k í v ü l i t a n á r á r a , Schoepfre, m á s t u d o m á n y ágat is r á b í z z a n a k . Az ellenben remélhető, hogy e kiváló m ű v e l t s é g ű , nagy t u d o m á n y s z o m j j a l m e g á l d o t t férfi m i n d e n erejét latbaveti, hogy a r e á b í z o t t t u d o m á n y s z a k b a n még több ered m é n n y e l oktassa a h a l l g a t ó s á g o t és buzgón sarkalja az o r v o s t ö r t é net szorgalmas e l s a j á t í t á s á r a . " 17
Lenhossék javaslatát minden fórum elfogadta és így Schoepf t o v á b b r a is az orvostörténeti tanszéken végezte feladatát. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a gyermekgyógyászat i r á n t i érdeklődése csökkent volna. Ellenkezőleg. Ha még lehetett, fokozódott. De mielőtt erre rátérnénk, i s m e r j ü k meg őt, m i n t az orvostörténelem e l ő a d á s á n a k magyar úttörőjét. Erre n é m i felvilágosítást egy rövid, 1836—37. évi k i m u t a t á s nyújt. Ebből megtudjuk, hogy mindössze 5 medikus, 4 orvos és 11 sebész-
növendék hallgatója volt. T e h á t nem volt alaptalan korábbi' aggálya a hallgatóság részvétlenségéről. „Ekkora volt kicsi nyájam, amelyet amennyire csak tudtam, ma gam köré gyűjtöttem és összetartottam. Ha a történetnek csak rö vid vázlatát adtam elő összeszorítva a tanév keretében, heti két-két nyilvános órában, a fáradozás ugyan kisebb, de a hallgatók számára szerfelett száraz és unalmas tantárgy miatt a kitartás könnyen vált még kisebbé, mint az én fáradozásom. Azért így osztottam be a dolgot: a nyilvános előadásokon csak kevés komoly és bölcseleti dolgot adtam elő és minél több olyant, ami a fülnek kellemes, de mégsem haszontalan. Otthon ellenben hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 3—5-ig kettőnek-kettőnek diktáltam a tudományos rendszert. A keddi napokon eredetiben szoktam felolvasni a régiekből a k i válóbb helyeket és így is fogom folytatni. Minden erőmből arra tö rekszem, hogy közeleb juthassak a dolog méltó voltához." 18
Ez az őszinte megnyilatkozás azt bizonyítja, hogy Schoepf magas műveltsége, előadói készsége ellenére sem tudta tan tárgyát olyan vonzóan előadni, hogy hallgatósága figyelmét le tudta volna kötni. Mentségéül szolgál azonban az a körülmény, hogy a nap második szakában tartott 2 órás történeti előadás előadót és hallgatót e g y a r á n t kifárasztott, különösen ha a ta n á r nem teljesen ura a t á r g y n a k s inkább olvas, mint előad. Schoepf leleményességére v a l l az a módszer, mellyel a bajo kon segíteni akar, idejének feláldozásával is. A t u d o m á n y szempontjából értékesebb Schoepfnek az a munkássága, amit a gyermekgyógyászat érdekében és m ű v e lésében fejtett k i . B á m u l a t o s a m u n k a b í r á s a és f á r a d h a t a t lansága, mellyel az orvostörténeti tanszék létesítésének bo nyodalmai közepett is oly nagy körültekintéssel tervezi és l é tesíti a tulajdonát képező é s a m o n a r c h i á b a n első m a g á n orthopaediai intézetet. Sajátságos, hogy m i k é n t az orvostör téneti előadásaihoz, úgy a gyermekgyógyászat műveléséhez is különösebb előképzettség n é l k ü l kezdett. A m i t azonban elmu lasztott, önképzésével pótolta s amit é v e k r e terjedő t a n u l m á nya és gyakorlata alatt az a n a t ó m i á b a n é s kórbonctanban ta pasztalt, a ferde testű gyermekek betegségének gyógyításánál használta fel.
Schoepfről, m i n t o r t h o p a e d r ő l és m a g á n i n t é z e t é r ő l í 938-ban az Orvosok é s Gyógyszerészek L a p j á n a k 6., 7. s z á m á b a n m e g e m l é k e z tem. Palla Á k o s pedig 1955-ben az Orvosi Hetilap 14. s z á m á b a n ú j a b b adatokat közölt az orthopaediai i n t é z e t r ő l . J á k i Gyula 1956ban az Országos O r v o s t ö r t é n e t i K ö n y v t á r K ö z l e m é n y e i n e k 5. szá m á b a n foglalkozik s z á r m a z á s á v a l , t a n u l m á n y a i v a l és m ű k ö d é s é v e l eddig m é g nem ismert adatok feltárása a l a p j á n . A létesítendő orthopaed intézetről az a k k o r i illetékesek v é l e m é n y é t a tanszékcsere i r á n t i kéréssel kapcsolatosan most i s m e r t ü k meg. Ezért ismétlésekbe nem bocsátkozva, l á s s u n k n é h á n y olyan adatot, mely az általa javasolt s z e g é n y g y e r m e k k ó r h á z felállítására vonatkozik. Ennek létesítésére akkor ke r ü l t sor, mikor a Duna á r a d á s a m a g á n orthopaediai intézetét kétéves fennállása u t á n elpusztította s újjáépítésére anyagi helyzete miatt nem gondolhatott. Ez a közadakozásból é p ü l t szegénygyermekkórház, mely E u r ó p á b a n a negyedik ilyen i n tézet volt, 1839-ben m á r olyan állapotba k e r ü l t , hogy Schoepf nyugodt lélekkel írhatta S t á h l y országos főorvosnak: „Kegyeskedjék, mint e h a z á b a n az összes orvosi ü g y e k n e k az irányítója, j ó i n d u l a t ú l a g e l h a t á r o z n i az intézet m e g t e k i n t é s é t . H a tározza meg, m i t kell m é g hozzátenni, vagy m i t kell m e g v á l t o z tatni, mire m i a legkészségesebben v á l l a l k o z u n k . Ha az i n t é z e t e t ilyen alakban l á t n á megfelelőnek, k e g y e s k e d j é k v é g é r v é n y e s j ó v á h a g y á s á v a l e l l á t n i " — Schoepf levele t o v á b b i részében elmondja, hog}' nem annyira nagy t e r j e d e l m ű , mint i n k á b b jól felszerelt k ó r h á z a t akart létesíteni, m i egyrészt a szegény a n y á k r a lesz jó h a t á s sal, m á s r é s z t innen fognak k i k e r ü l n i az egész haza j a v á r a a meg felelő és alkalmas gyermekorvosok. Levele v é g é n azt kéri az or szágos főorvostól, hogy ha kifogásolni valót nem talál, az a l a p í t ó k előtt jelentse k i , hogy ha az intézetet m e g n ö v e l n é k , azt m á r egy orvos, a k i v e z e t ő é s m ű k ö d ő is, nem t u d n á az összes célnak meg felelően oly pontosan vezetni, m i n t ma. Ez az utolsó mondat azt á r u l j a el, hogy Schoepf a vezetést nem szívesen osztotta volna meg mással. 19
Nem t a l á l t a m n y o m á t annak, hogy az országos főorvos l á t o g a t á s á r a sor került volna, de r á a k a d t a m U r m é n y i Ferenc nek, a kórház elnökének 1845. október 15-én kelt, Schoepfhöz
intézett levelére, mely mind a kórházra, mind alapítójára ref lektorfényként világít rá. „Az én tegnapi látogatásom a gyermekkórházban — írja Ürményi —, amely éppen a rendelési időre esett, nagyon megörvendez tetett mind a bizalmat illetőleg, amelynek ez az intézmény a nép körében örvend, aminek bizonyítéka a betegeknek nagy számban jelentkezése, mind a jelenlevő fiatal orvosok tekintélyes számát i l letőleg, akik mindenütt igyekeznek elsajátítani a szükséges tapasz talatokat és ezáltal magukat a gyermekbetegségekben is kiképezni. Ez az intézmény teljesen megfelel céljának, mert meggyógyít és megőriz az emberiség számára sok teljesen elhanyagolt beteg gyer meket és egyúttal a legjobb alkalmat nyújtja a fiatal kezdő orvo soknak az önképzésre. Minthogy ö n lépett fel elsőnek ennek a köz jót szolgáló intézménynek a gondolatával és annak a létrehozása és virágzása érdekében ö n tette a legtöbbet, orvosi szempontból pedig ezt az intézményt valóban a legszebb eredményekhez vezette és általános bizalmat keltett vele szemben, mint elnök, kötelezve érzem magam, hogy önnek ezért a legmelegebb köszönetemet fe jezzem k i . " 20
Tévedés volna azt hinni, hogy a gyermekkórház Schoepfnek minden idejét és erejét le tudta volna kötni. Időt talált ő arra is, hogy a magyar orvosi irodalmat értékes dolgozatai val gazdagítsa. 1845-ben m á r ennyivel sem elégszik meg, hanem az orvosi és természettani ismeretek terjesztése céljából folyóiratot ter vez, Magyar Orvosi és Természettudományi Évkönyvek cím mel. (Ezt csak az 1831-ben Bugát és Schedel által alapított Orvosi T á r előzte meg.) E folyóirat szükségességét a Helytartó Tanácshoz küldött bead ványában azzal indokolja meg, hogy: „elevenebb élet s törekvés, melyek az emberi ész minden irányában nálunk is létrekaptak, a gyógy- és természettan körében szinte nagyobb haladást, tökélete sítést, tapasztalatok és jelesebb eszmék nagyobb terjedését ígérik és kívánják. Azonban a külföldi orvos-természettani litteratúra az újabb időben roppant működés és gazdag gyümölcsözéssel mind egyre már tündöklik. Sok a jeles munka, mely naponként meg je len, sok és napról napra nagyobb a német, francia, angol folyóira-
tokban letett tapasztalat, új találmány, új eszme, de költséges sok munkák vagy folyóiratoknak megszerzése. Az orvosok és termé szetvizsgálók gyűlése alkalmával sokan megpendítek baráti társal gás és tudományos közlekedések közt, miképen kívánatos volna ügyfeleinkre, az egész magyar orvosi és természettudós közönségre nézve egy időszaki havonként megjelenő irat, mely az e tárgyakba vágó legjelesebb külföldi munkákat, felfedezéseket, javításokat, eszméket, szóval az egész nagy tárgy haladását, törekvő ügyfeleink kel folyvást megismerteti. Számos jeles férfiak e célra segédkezöket ígérték, természetvizsgálók nem kevésbé mint orvosok, és azok közt, kik a szerkesztőséget magokra vállalák, olyanok lévén, kik külföldi tudósokkal is összeköttetésben állanak, kecsegtet a re mény, hogy ezen munkálkodás nem leend haszon nélkül." 21
A kor szokása szerint a vállalkozásnál valakinek anyagilag kellett kezességet vállalni. Ebben az esetben Remekházy János t a n ú k előtt kijelentette, hogy ha a nevezett folyóirat az előre fizetett pénzhez aránylag k i nem szolgáltatnék, azon pénzek azonnali rendes visszafizettetésére minden vagyonával kezes kedik. A lap alapításához szükséges erkölcsi bizonyítványt Zlinszky János, Pest vármegye főszolgabírája és Bellagh A n t a l esküdt írta alá. Szerintök Schoepföt mindenkor szerény magaviseletű, tisztes és becsületes jellemű férfinak lenni tapasztalták, m i által mindenkinek, akinek vele összeköttetésben vagy ösmeretségben jönni alkalma volt, tiszteletét és becsületét meg nyerte s magát a törvények korlátai között oly szorosan tar totta, hogy ellene , hivatalunk, előtt s e m m i n e m ű megrovást illető panasz fel nem adatott. 22
23
Az 1841. esztendő még egy említésre méltó adatot őrzött meg Schoepf életéhez. Ekkor a pathológiai és therapiai tan szék gazdátlanul maradva (Bene Ferenc kari igazgató lett) le hetőség nyílt az egyeteni rendes t a n á r s á g megpályázására. E pályázat irataiból egészíthetjük k i életrajzi adatait azzal, hogy az egyetemen minden tárgyból eminens osztályzatét nyert. Schoepfön kívül tízen pályáztak Bene Ferenc örökségére. Róla bírálói különbözeiképpen nyilatkoztak.
Reisinger szerint a meghirdetett k é r d é s e k e g y i k é t - m á s i k á t , k ü l ö n ö s e n az elsőt, elég jól oldotta meg, m é g s e m n y ú j t o t t annyit, hogy jelölni lehessen. B u g á t P á l a negyedik helyre a j á n l j a , mert „jól lehet a betegsé gek t ö r t é n e t é t illetőleg igen jól fejtette meg a k é r d é s t és betegsé gek l e í r á s á b a n is elég jól dolgozott s elég jól m e r í t e t t e k i a szívről és a vele kapcsolatos k é r d é s e k r ő l szóló tételt, mindezek ellenére d o l g o z a t á b a n i t t is, ott is hiányzik a logikus rend és a gyógyító rész seholsem kapcsolódik szorosan a leíró részhez. V é g ü l a tetan u s r ó l és ízületi g y u l l a d á s r ó l szóló r é s z t elég g y a t r á n dolgozta k i . " Tognio szerint: „Schoepf ú r a jelzett állásra teljesen elég telen, mivel írásbeli dolgozata b á r jól e m l é k e z ő t e h e t s é g r ő l és nem k i s olvasottságról tesz t a n ú b i z o n y s á g o t , egészbenvéve zavarodott í t é l e t r ő l , téves megfigyelésről és t a p a s z t a l a t r ó l t a n ú s k o d i k és emel lett helytelen l e í r á s r ó l is. I t t is, ott is k i r í a hiúság, a k á r o s fitog t a t á s és túlzás. I l y súlyos bírálat — teszi hozzá — komoly igazo l á s t is követel, á m a szerző egész dolgozata egy i l y igazolás és ez gigászi." 24
Ezek alapján Schoepf a jelöltek között a negyedik helyre szorult és a szóban forgó tanszéket természetesen nem nyer hette el. {A versenyből Sauer k e r ü l t k i győztesként.) Érdekes és egyben emberi momentumhoz érkezik el Schoepf pálya futása ezzel a pályázattal. Ez a r e n d k í v ü l tehetséges, képzett, vasszorgalmú férfi, k i megfelelő önbizalommal és önhittség gel rendelkezett, ú g y látszik, fölébe nőtt kortársainak s ezért irigyei a k n a m u n k á j á b a ütközik. Schoepf ebben az időben a szegénygyermekkórház vezeté sén, gazdag irodalmi m u n k á s s á g á n és kiterjedt gyakorlatán k í v ü l m é g mindig előadta az orvostudomány és sebészet törté n e t é t is. Ügy látszik azonban, hogy m é g mindig nem nagyon s i k e r ü l t a növendékek figyelmét a szakma iránt felkelteni, mert hallgatóinak száma 1842-ben összesen 9. Stáhlyhoz i n tézett jelentésében azt mondja, hogy csak azokról történik említés, akik a vizsgálatot is kiállották. Ezért panaszolja, hogy igen sokan vannak, akik szerfelett hanyagul vagy megszakí tásokkal hallgatták előadásait. „Részben bizonyos ó r á k ü t k ö z é s é n e k k e l l t u l a j d o n í t a n o m ezt — í r j a —, amelyet ebben az évben nem tudtam e l k e r ü l n i , de szoba-
j ö n az anyag nehezebb mivolta és m é g m á s á l t a l a m le nem hető ok és nehézség. Most m á r több és nagyobb h o r d e r e j ű arra kényszerít, hogy visszaszorítsam magamban a n y i l v á n o s m á n y o s ü g y e k iránti é r d e k l ő d é s t és ettől a 7 éven át viselt letbeli állástól m e g v á l j a k . Vizsgálatot tett h a l l g a t ó i m n a k
Schoepf Stáhly I g n á c h o z intézett j e l e n t é s é n e k r é s z l e t e
küzd dolog tudo tiszte száma
évenként 20—32 között mozgott, akik közül többen értek el kitűnő fokozatot. És midőn most erőimnek nem csekély megfogyatkozása után a családfői tisztség kötelezettségétől is vezettetve arra törek szem, hogy erőimet teljesebben őrizzem meg és a gyakorlat szá mára szenteljem, kérem, ne annyira a nyújtottak csekély voltát tekintse, mint inkább becsületes jószándékomat. Fogadja tehát nagyságod és ítélje meg mindezeket kegyesen és a rendkívüli ta nári állástól való visszavonulásomat szíveskedjék a legkészségesebb tiszteletem kifejezése mellett felsőbb helyen jelenteni. Szük ségesnek tartom még, hogy ezekhez csatoljam hálám kifejezését azon nemes bánásmódért, amelyben engem, mint a kar kitűnő igaz gatója oly számos esetben részesített, ' 1 25
Ezekkel a búcsúsorokkal zárul Schoepf itthon töltött életé nek egyik fejezete, mellyel megalapítója lett h a z á n k b a n az orvostörténelem tanításának. Hacsak ennél a tudománynál marad és nem osztja meg idejét és erejét a gyermekgyógyá szattal, bizonyára bámulatos eredményeket é r el, s Lenhossék vagy Stáhly segítségével kiharcolja az orvostörténelmi tan szék létesítését, melyre egy évszázad e l m ú l t á v a l sem került sor. Schoepf orvostörténeti k u t a t á s o k a t nem végzett, orvostörté neti munkája sem maradt h á t r a , de tanítványai sorából került k i Stockinger T a m á s , k i 3 évvel később, 1845-ben örökébe lé pett. Schoepf ilyenformán megszabadulva az orvostörténeti elő adásokkal járó gondoktól és elfoglaltságoktól, minden erejével és idejével a gyermekgyógyászatnak szenteli életét. Nevével és beadványaival ez időben a levéltárakban csak kivételesen találkozunk, de annál inkább foglalkoztatja a nyomdát. 1842ben jelenik meg „A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása, a hangtömesz, kopogtató és boncvizsgálat haszná latával" c. értekezése. Ezt követi 1843-ban „Őszinte nyilatko zat a kancsalszem és taggörbüléseknek gyökeres gyógy mű tések valódi becséről" szóló m u n k á j a , 1844-ben a Magyar Or vos-sebészi s T e r m é s z e t t u d o m á n y i évkönyveket szerkeszti. Ugyanebben az évben ismerteti a Pesti G y e r m e k k ó r h á z 5 és fél évi működését ée nyomda alá rendezi a csecsemőkortól a
15. évig terjedő orvosi és sebészműtői tapasztalatait, 1847-ben pedig kiadja é l e t m ű v é n e k , a gyermekgyógyászat t a n k ö n y v é nek első kötetét. Ilyen gyermekgyógyászati szakmunkásság u t á n 1847. május 3-án elérkezettnek látja az időt, hogy a királyhoz folyamodjon professzori cím adományozása és évi fizetés kiutalása céljá ból. Ebben a k é r v é n y b e n aprólékosan leírja mindazt, amit a t u d o m á n y és köz é r d e k é b e n tett. 26
K é t h ó n a p p a l k é s ő b b S t á h l y t is felkeresi soraival s őszintén feltárja a t u d o m á n y t e r é n szenvedett anyagi veszteségeit, fel tehetőleg abból a célból, hogy kérésének elbírálásánál ez latba eshessen, „Szabadjon mondanom — írja —, hogy a g y e r m e k g y ó g y á s z a t b a n valamit tenni igyekeztem, de a l i t t e r a t ú r a i magyar orvosviszonyok v a l ó b a n rosszak n á l u n k . Sokat vesztettem a folyóiratokkal, á m b á r m i n d e n f é l e modorban p r ó b á l t a m és sokan dicsérték. És most a g y e r m e k g y ó g y t a n o m . Kellemetlen a lamentatio és nem fekszik ter m é s z e t e m b e n , de hadd tudja meg kegyes f ő n ö k ü n k az egyes á r n y é k adatot is. A könyvet nem teóriákon, hanem bő t é n y l e g e s s é g e k e n akartam építeni, hogy á l l a n d ó becse legyen és az eddigi n é m e t e k előtt t a l á n n é m i előnnyel b í r h a t n a . Ez s z ö r n y ű sok j e g y z ő k ö n y v i kivonatot, írást és v i s z o n í r á s t igényelt é s s z ü k s é g k é p p e n d r á g á v á tette a kiállítást. K e d v e z ő e n nyilatkoznak sokan a m u n k á r ó l , de Heckenast a rendes á r o n m é g negyvenet nem adott el és m i a gyer m e k k ó r h á z b a n részint k é r é s e k r e , részint k ü l ö n t e k i n t e t e k b ő l 30-nál többet vagy fele áron vagy ingyen adtunk. E n y á r u t ó n kijön a m á sodik kötet s jövő év n y a r á i g a harmadik, n y i l v á n f á j d a l m a s nagy veszteségemmel. M i n t c s a l á d a t y a , mint szegény ember, úgyszólva rosszat tevék, de a dolgok állása, folyama és t e r m é s z e t e m majdnem ezt k í v á n t a így. Ha m é g s z á m b a v e n n é m a f á r a d a l m a s napok u t á n i s z á m t a l a n éjjelezést, melyeket i l y m u n k á l k o d á s k í v á n t s m é g k í ván, amit csak vasféle szervezet bírhat, eféle reflexiók m é g s ú l y o sabbakká válnának."7
Schoepf kérését S t á h l y Ignác a Helytartó Tanácshoz j u t t a t o t t v é l e m é n y e s j e l e n t é s é b e n hosszasan taglalja, megvizsgálja, hogy hasznosak é s szükségesek-e a gyakorlati g y e r m e k g y ó gyászatból tartandó n y i l v á n o s előadások az orvosi karon, t o -
vábbá, hogy a folyamodó alkalmas-e arra, v é g ü l micsoda fel tételek mellett lehetne a folyamodó kérését teljesíteni. Szerinte „a g y e r m e k g y ó g y á s z a t b é l t a r t a n d ó l e c k é k nemcsak hasz nosak, de o k v e t l e n ü l szükségesek. A szakértő orvos s a j n o s á n k é n y teleníttetik tapasztalni, v a j m i n e h é z légyen a g y e r m e k g y ó g y á s z a t . A z orvosi s t a t i s z t i k á t tekintve k i d e r ü l , hogy abban a megholt gyer mekek száma legnagyobb. K ö n n y e n sejdíthető, hogy a fonákul or voslóit kisdedek sínylődő e m b e r e k k é vallanak é s erinélfogva az e l hanyagolt g y e r m e k g y ó g y í t á s b ó l csak törpe, testileg és lelkileg hasz navehetetlen n e m z e d é k v á r h a t ó . Mindezek e l l e n é r e az egyetemen a g y e r m e k g y ó g y á s z a t b ó l előadások nem tarttatnak, időszűke m i a t t pedig a külön g y ó g y t a n á r a g y e r m e k b e t e g s é g e k e t h a l l g a t á s s a l m e l lőzni k é n y t e l e n í t t e t i k . Vagyon ugyan egy r e n d k í v ü l i gyermek- és n ő k ó r t a n i t a n á r Bauer József á l t a l képviselve, hanem h a l l g a t ó s á g a oly annyira m e g g y é r ü l t , hogy e l ő a d á s a i v a l ez ú j a b b időben fel hagyni k é n y t e l e n í t t e t é k . í g y eddig egészen parlagon m a r a d a n d ó i t volna a g y ó g y t a n n a k ezen fontos osztálya, ha a pesti szegény gyer m e k k ó r h á z b a n a folyamodó á l t a l eddig tartott ö n k é n y e s gyermekgyógytani e l ő a d á s o k ezen h i á n y t k i nem pótolják." A másik k é r d é s t illetőleg „folyamodót úgy a t u d o m á n y és okta tás, valamint az intézet és tanulóifjúság h a s z n á t tekintve, jó lélek ismerettel a j á n l o m , mert igen dicséretes k i k é p z é s s e l bír, a tudo m á n y h a l a d á s á v a l p á r v o n a l a s a n halad, a magyar irodalmi p á l y á n is jeles é r d e m e k e t szerzett m a g á n a k . A közönség előtt, m i n t gyer mekorvos ismeretes. Magyar nyelven tartott leckéi szorgalmasan l á t o g a t t a t n a k az orvossebész n ö v e n d é k e k által és többször volt a l kalmam beteg gyermek körüli működéséről, v a l a m i n t segédei ve zérlete alatt szerzett ügyességéről meggyőződnöm." A harmadik k é r d é s r e v o n a t k o z ó l a g azt javasolja, hogy „ n e m csak a g y e r m e k g y ó g y á s z a t h a l l g a t á s a tétessék kötelezővé, de a szi gorlóorvosok annak sikeres elvégzéséről b i z o n y í t v á n y t legyenek k ö telesek felmutatni". S t á h l y a rendes évi fizetés m e g á l l a p í t á s á t is javasolja, mert i l y e n terjedelmes, sok előkészületet igénylő, f á r a d t ságos, minden m á s keresetet h á t t é r b e szorító és t ö b b i r á n y b a hasz not hajtó m u n k á t ingyen elfogadni nem lehet. 28
Ürményi Ferenc is segítségére siet Schoepfnek és a főtárnokmesterhez tett jelentésében ö Felségének és a Helytartó Tanácsnak kegyeibe ajánlja.
A király Stáhly ajánlatát egészében elfogadta, ennek ered m é n y e k é p p e n (a y a l l á s - é s ^Közoktatásfügyi Minisztérium a tanulmányi igazgatót 1848. július 17-én arról értesítette, hogy a gyakorlati gyermekgyógyítás, mint az orvossebészeti okta t á s kiegészítő része, a T u d o m á n y Egyetemibe bekebeleztetik és abból nyilvános leeketartás megrendeltetik. Schoepf Ágos tont pedig annak előadásával mint rendkívüli t a n á r t , 800 f r t évi fizetéssel kinevezi. Ezzel az értesítéssel zárul le 1848-ban az a szívósan, mondhatni makacsul folytatott harc, melyet Schoepf a gyermekgyógyászat előadása érdekében m é g 1835ben kezdett meg.' 2íl
Nem lehet tudni, hogy mikor és hol értesült v á g y a betel jesüléséről, mert akkor ő m á r belekerült a szabadságharc for gatagába és a hadiszerencse ide-oda dobálta. A sors iróniája, hogy amit olyan régóta sóvárgott és amit végre elnyert, pillanatig sem élvezhette, mert elhagyni volt kénytelen hazáját. Sohoepf Ágoston egyénisége, élete előttünk bontakozott k i . Legelsősorban magyar volt s küzdelmes életének 15 éve nem zete érdekében lobogott. Hazáját m á r akkor szolgálta, mikor a külföldi egyetemeken a magyar névnek elismerést szerzett s később itthon, nagy tudására támaszkodva felrázni igyeke zett kortársait az elmaradottságból. Nagy célokat tűzött maga elé s azok eléréséért férfiasan küzdött. Mint az újítások em bere lesz nálunk az orvostörténet első előadója s a monarchia első m a g á n orthopaed intézetének megalapítója. F á r a d h a t a t lansága és leleményessége hívja életre Pesten E u r ó p a negye dik g y e r m e k k ó r h á z á t s nagy szaktudása avatja a gyermek gyógyászat első fizetéses rendkívüli tanárává, ami végered m é n y b e n a gyermekgyógyászati tanszék létesítéséhez vezetett. M i n t a magyar orvostudomány művelője, hervadhatatlan é r demeket szerzett s az orvostudomány magyar n y e l v ű terjesz téséért példátlan erőfeszítéseket tett, Schoepf cselekedeteivel, mint Lumniczer írja, ,,ő maga állí tott örök emléket magának".
FORRÁSOK: G y ű j t e m é n y e m b e n : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 7. a, 8, 13, 14, 16, 18, 19, 20, 25. O r s z á g o s O r v o s t ö r t é n e t i K ö n y v t á r k é z i r a t t á r a : 9, 10, 17. Magyar Tud. A k a d é m i a k é z i r a t t á r a : 11, 12. O r s z á g o s L e v é l t á r orvosi fakultási i r a t o k : 15, 21, 22, 23, 24, 26, 27, 28, 29.
PE3IOME A r o n i T O i i I J J ë n t p 6uji O;UIHM H3 B b u a i o u i i i x c í i M . i e n o B B e n r e p c K o í í BpaqeŐHoft Kopnopaumi H Me AH H H H C K o r o ( p a K y . i b T e T a nciiiTCKoro y H H B e p c H Te Ta. O H C.IV>KH.T c B o e í í O T m i 3 H e H T c r a a , Kor^a B 3ar p a H H H H b i x y n n B e p c i i T e T a x 3ac.Ty>KH.T n p n 3 n a H » e B e i i r e p C K O M y HMCHH, a n o 3 > K e B p o A n o f i C T p a H e , o n i i p a a c b n a CBOIÍ u m p o K u e 3 H a H H H , n b I T a . T C H BbIBeCTH CBOHX COBpeMeHHHKOB 113 OTCT3JIOCTH. EvflyMH n o B a T o p o M OH CTa.'i y H a c n e p u b i M p e c p e p e H T O M n c T o p u n M e A n u m i b i H ocHOBaTe.TeM nepBoro opTonejumecKoro HHCTHTVTa ÁBcrpo—BeHrepcKoií MonapxnH. C ß o e i i i i e y TOMHMOCTbio H H a x o A H H B O C T b i o OH c o 3 ; i a j i B EleiHTe ^ e T B e p T y i o B E ß p o n e ; i e T C K y i o ö o . n b H i m y H ő j i a r o / i a p n CBoeft K . n a c c H ( J ) H K a u H H , CTa.n n e p B b i M M p e 3 B w q a i Í H b i M n p o c p e c c o p o M n e A n a T p i i H c o K J i a ^ o M , MTO B o K o i m a T e / i b H O M p e 3 y . T b T a T e n p n B e . ' i o K c o 3 A a n i n o KacfieApu n e A i i a T p i n i . K a K paöoTHHK B e H r e p c K o f t meAHIIHHCKOH H a y K H OH n p n o ő p e . T n e y B í i ^ a e M b i e 3 a c . i y r n H n p o B O A n . ï n e o ö b i K H O B e i i n b i e VCHJTHÍI RJia p a c n p o c T p a n e i n i H M e / m m i H C K O H H a y i í i i na BenrepcKOM 5i3biKe.
ZUSAMMENFASSUNG Á g o s t o n Schoepf (1804—1858), ein b e r ü h m t e r ungarischer Arzt und ein hervorragendes Mitglied des L e h r k ö r p e r s an der medizinischen F a k u l t ä t der Pester U n i v e r s i t ä t , hatte seinem Vaterland schon w ä h r e n d seiner Studienjahre an a u s l ä n d i s c h e n U n i v e r s i t ä t e n Ehre gemacht: er f ö r d e r t e den guten Ruf der ungarischen Mediziner. Heimgekehrt und sich auf sein umfassendes Wissen stützend, w a r er stets b e m ü h t , r ü c k s t ä n d i g e Zeitgenossen a u f z u r ü t t e l n . Als durch und durch fortschrittlicher Neuerer ist er i n Ungarn der esrte W o r t f ü h r e r der Medizingeschichte und g r ü n d e t die erste Privatheilanstalt f ü r Orthopaedie i n der ehemaligen Doppelmonarche Oesterreich—Ungarn. M i t erfinderischer U n e r m ü d l i c h k e i t
ruft er i n Pest — als viertes i n Europa —, ein Kinderspital ins Leben. Dank seinem grossen Fachwissen, w i r d er, m i t festem Ge halt als erster, zum ausserordentlichen Professor der Kinderheil kunde ernannt; hierauf ist letzten Endes die Errichtung eines Lehr stuhles f ü r Kinderheilkunde z u r ü c k z u f ü h r e n . U n v e r g ä n g l i c h sind seine Verdienste auf dem Gebiet der F ö r d e r u n g der ungarischen Medizinwissenschaft; und beispiellos seine B e m ü h u n g e n , die medi zinischen Kenntnisse i n ungarischer Sprache zu verbreiten.
SUMMARY Á g o s t o n Schoepf was an outstanding personality of the Hunga r i a n medical profession and of the medical faculty of the univer sity of Pest. Already w h e n excelling at foreign universities Schoepf served his country by showing what Hungarians could do. Later, w h e n he had returned, to Hungary, he t h r e w i n weight his great knowledge in an effort to make his countrymen adopt new ideas. Himself an innovator, Schoepf becomes the first lecturer on medi cal history in Hungary and the founder of the first orthopaedic institute i n the Austro—Hungarian Monarchy. Sparing neither time nor himself, he lays the foundations of the fourth hospital for children i n Europe i n Pest. I n appreciation of his expert knowledge he is honoured by -the promotion to the r a n k of the first sallaried extraordinary professor of pediatry. T h i s promotion led later to the creation of the pediatric faculty. His fame as a Hungarian me dical m a n w i l l be unfading and he w o n our everlasting gratitude by teaching medicine i n the Hungarian language.
8 Orvostörténeti közi.
113
