ADATOK SCHOEPF MEREI ÁGOST ÉLETTÖRTÉNETÉHEZ

A D A T O K S C H O E P F M E R E I ÉLETTÖRTÉNETÉHEZ Irta: J Á K I

G Y U L A

ÁGOST

d r . (Szeged)

choepf (Merei) Ágostról a Királyi Orvosegyesületben 1860. december 27-én t a r t o t t emlékbeszédében L u m niczer Sándor a következőket m o n d o t t a : „ . . . s azt, h o g y n e k i , k i n e k vesztesége felett a fájdalomban e g y idegen nemzet m i n ­ den rétege egyaránt osztozott, m i , honfitársai harmadfél évig késtünk a végtiszteletet m e g a d n i — csakis ugyanazon m o s t o h a körülmény igazolja, m e l y tőle megtagadá, h o g y t e t e m e i szere­ t e t t szülőföldje kebelében nyughassanak." Ű g y látszik, szüle­ tése másfélszázados évfordulóján is ez a sors j u t o t t Schoepf M e r e i Ágostnak, m e r t 1954. szeptember 28-án n e m h a n g z o t t el róla emlékbeszéd, n e m j e l e n t meg róla emlékező írás. E n n e k e g y i k oka az v o l t , h o g y legtöbben úgy tudták, 1805-ben szü­ letett. A z o n b a n nemcsak születéséről, h a n e m életének más ese­ ményeiről is igen eltérő adatokat o l v a s u n k . Sajnos, még k ö ­ zeli r o k o n a , L u m n i c z e r Sándor emlékbeszédében is sok a té­ ves adat. Az Orvostörténeti Könyvtárban 1955. október 27-én t a r t o t t előadásomban felhívtam e r r e a f i g y e l m e t és több adatot h e ­ lyesbítettem. A helyesbítésre szoruló a d a t o k azóta s z a p o r o d ­ tak. J e l e n a l k a l o m m a l az a k k o r e l m o n d o t t a k a t újabb a d a t o k ­ k a l és Schoepf Ágost életének elfeledett, r e j t e t t , i s m e r e t l e n vagy f i g y e l e m r e n e m méltatott eseményeivel kibővítve közlöm. A téves életörténeti adatok helyesbítése i g e n fontos. A hibás adatok, különösen ha ismételgetjük őket, meggyökeresednek, az ezekből l e v o n t hamis következtetések p e d i g terjednek, m i n t a járvány.

S

Schoepf M e r e i Ágostról az utóbbi időben is j e l e n t meg k ö z ­ lemény, de az jóformán csak munkái idézeteit tartalmazza. N e m elegendő a művek ismerete, és az idézetek álarca mögé bújva n e m l e h e t helyes ítéletet m o n d a n i . „ A mű — a m i n t a r r a K e r e s z t u r y Dezső is rámutatott — egymagában mégsem m i n ­ den. A mű megértéséhez és megvilágításához hozzátartozik a környezet, az alkotó, a m u n k a v i s z o n y o k , a források, az o l v a ­ sott, látott, átélt dolgok, a fogalmazvány, kiadás, hagyomány ismerete." M i n d e n összefügg m i n d e n n e l , n e m lehet s e m m i t sem k i r a g a d n i környezetéből. „Meg k e l l m u t a t n u n k a v a l ó ­ ságban is, h o g y a mű h o g y a n függ össze alkotójának személyé­ v e l , korával, körülményeivel." A z életrajzi adatok rendkívül fontosak és csak ezek b i r t o ­ kában készülhet megbízható életrajz és helyes ítélet. Sajnos, a m a g y a r orvostörténelemre hatványozottan érvényes az a megállapítás, a m e l y e t Csabai T i b o r és K l a n i c z a y T i b o r t e t t a m a g y a r irodalomtörténetírás m a i helyzetét vizsgálva, neveze­ tesen az, h o g y számos nagy o r v o s u n k életrajzához a közel­ múltig még az adatokat sem gyűjtöttük össze. Sok mulasztást k e l l pótolnunk, mégpedig i g e n sürgősen, m e r t sok emlék, s o k adat e l p u s z t u l t és még több v a n pusztulóban. Érdemes i l y e n értelemben bővebben f o g l a l k o z n u n k Schoepf M e r e i Ágost csa­ ládjával, születésének körülményeivel, élettörténetének a d a t a i ­ v a l , pályájának eseményeivel. #

N e m v o l t nehéz megállapítani Schoepf M e r e i Ágost szüle­ tésének helyes időpontját. A győri ágost. h i t v . ev. gyülekezet keresztelési anyakönyvének I I I . kötetében a 36. oldalon ( N o . 104) található születéséről a bejegyzés, nevezetesen, hogy 1804. szeptember 26-án született Győrött a belvárosban (in U r b e ) Schöpf Sámuelnek és Reisch Máriának A u g u s t u s Samuel nevű f i a . A keresztszülők Czechmeister Mátyás és felesége, R e i n ­ hardt Katalin voltak. A régi dunántúli Schoepf-család t a g j a i n a k nevét különböző­ képpen írták: Schoepf, Schoepff, Schöpf. Schoepf M e r e i Ágost oe-vel írta nevét. A család n e m győri, h a n e m Kőszegről szár-

m a z i k . Családi hagyományok és a keresztelési, születési, halá­ lozási anyakönyvek alapján megállapítható, h o g y már a X V I I . században Kőszegen éltek. Schoepf M e r e i Ágost nagyapja, Schoepf János György 1696. szeptember 20-án született, k ő ­ szegi hentesmester v o l t és a családi hagyomány szerint száz évig élt. N a g y a n y j a , Schoepf János György felesége: K e r n Zsuzsanna 1717. augusztus 24-én ugyancsak Kőszegen szüle­ t e t t és 1777. január 13-án o t t h a l t meg. Ágost apja, Schoepf Sámuel, 1743. július 13-án született Kőszegen (kőszegi ev. egy­ házközség keresztelési anyakönyve, I . kötet, 16. lap.). A két é v v e l előbb, 1741. n o v e m b e r 4-én született fiúgyermekük, S c h o e p f M e r e i Á g o s t apjának bátyja: G o t t l i e b A m a d e u s jómódú kőszeg—szombathelyi bábos v o l t és a győri Z i e g l e r Rosinát v e t t e feleségül. A családfa ezen g a z d a g ágán találjuk később S c h u l e k F r i g y e s t , a híres építészt és S c h u l e k V i l m o s t , a kitűnő s z e m o r v o s t , b u d a p e s t i e g y e t e m i tanárt, a róla e l n e v e z e t t szemészeti i s k o l a m e g ­ alapítóját, W a g n e r b u d a p e s t i belgyógyász p r o f e s s z o r t és Czéh Sándort, a n e v e s győri nyomdászt. E n n e k az ágnak leszármazottja v o l t édesanyám is. A Schoepf-család t a g j a i a nyugat-dunántúli v á ­ r o s o k b a n m i n d i g e n tekintélyes városi polgárok, j ó m ó d ú i p a r o s o k v o l t a k . 1848-ban a győri nemzetőrök között h a t Schöpf nevét talál­ j u k , Schöpf R ó b e r t , a n y a i dédapám p e d i g K o m á r o m várának v é ­ dői között h a r c o l t .

Schoepf Sámuel, Schoepf M e r e i Ágost apja, Kőszegről került Győrbe. H o g y m i k o r , pontosan n e m t u d t a m megállapítani. A győri levéltárban található „ A l b u m D o m i n o r u m C i v i u m L i b e r a ac Regiae C i v i t a t i s J a u r i n e n s i s ab i n s t a u r a t o C i v i t a t e N e o R e c e p t o r u m . . . A n n i M D C C X L I I I i n i t i u m s u m m e n s c. kötet­ ben, amelybe az új győri városi polgárokat jegyezték be, olvas­ h a t j u k , hogy Schoepf Sámuelt 1769. február 15-én vették f e l a győri polgárok sorába. A bejegyzés így h a n g z i k : „Samuel Schepff e x J. C o m . C a s t r i f e r r e i C i t t e Ginsiensi Magister L a n i o h u n g L u t h e r . " 24 f o r i n t o t f i z e t e t t felvételéért. Több Schoepf M e r e i élettörténetét tartalmazó írásban, így a halálakor m e g ­ j e l e n t megemlékezésekben is, azt olvashatjuk, h o g y apja k e ­ reskedő v o l t . Eszerint a bejegyzés szerint is, de méginkább a győri mészáros céh adatai alapján kétségtelen, h o g y a mészá-

rosmesterséget t a n u l t a és kezdetben azt f o l y t a t t a . A győri mészáros céh egyik, a X a n t u s János Múzeum 56, 19, 3. szám­ m a l j e l z e t t könyvében megtalálható 1769. évi február 14-i k e l ­ tezéssel felvétele a céhbe. A győri mészáros céh más i r a t a i ­ b a n többször szerepel n e v e , így egy 1803-ból származó díszes, p e r g a m e n t r e rajzolt — sajnos, igen megrongálódott — oklevé­ l e n (56> 19, 52. sz.). A z 1769. februárjában polgárrá és a céhbe történt felvétele után a győri adókönyvbe „Conscriptio D o m e s tica I n t e r i o r i s C i v i t a t i s h u j usee J a u r i e n s i s pro A ° M i l i t a r i 1770/71", mégpedig az „Inquilinorum I n t e r i o r i s C i v i t a t i s h u jusce Jauriensis C o n s c r i p t i o pro A n n o M i l i t a r i s 1770/71." c. részében az I n D o m o / csoportban találjuk bejegyezve, h o g y H a b e r m a y e r János és M a y r h o f f e r Pál mészárosmesterek h e ­ l y e t t H a b e r m a y e r Pál és Schoepf Sámuel mesterek adóznak. Valószínű, hogy a megelőző társas cégbe, m i n t új társ lépett be a Kőszegről bevándorolt Schoepf Sámuel, új győri polgár. Reisch Mária, Schoepf M e r e i Ágost a n y j a , n e m első felesége apjának. Első felesége Czechmeister K a t a l i n volt, de h o g y v e l e m i k o r kötött házasságot, n e m ismeretes. 1790-ben a n y o l c hó­ napos gyermekük, P a u l u s március 19-én bekövetkezett halálá­ ról szóló bejegyzést o l v a s h a t j u k a győri ágost. h i t v . ev. gyüle­ kezet h a l o t t i anyakönyvében, 1791-ben p e d i g (105. bejegyzés, nov. 9.) Schoepf Sámuelné, Czechmeister K a t a l i n halálát. 27 éves v o l t az asszony, halála oka az anyakönyv szerint febris l e n t a ( M o r b . Febr. l e n t . ) . Sajnos, e g y i k bejegyzésben s e m t a ­ lálható közelebbi adat, mindenütt csak azt j e g y z i k be, h o g y a belvárosban (,,Civ. i n t . " ) l a k t a k . N e m sokáig özvegyeskedett az a k k o r már jómódú Schoepf Sámuel hentesmester, három év múlva feleségül v e t t e a kő­ szegi Reisch Máriát, Reisch Keresztély leányát. A z esküvő Kőszegen v o l t 1794. február 24-én. A kőszegi ev. egyház há­ zassági anyakönyvének 124. lapján találjuk az erről szóló be­ jegyzést: „Der E h r g e a c h t e H e r r S a m u e l Schöpf, Bürger u n d F l e i s c h h a k e r M e i s t e r i n der K . Fr. S t a d t Raab, e i n W i t v e r . D i e E h r u . T u g e n d r e i c h e J u n g f e r M a r i a , des E h r g e a c h t e n H e r r n C h r i s t i a n Reisch Bürgl. L e d e r e r Meisters a l l h i e r u n d seiner E h e w i r t h i n M a r i a Thurschützin, e h e l i c h erzeugte J u n g 3

4

S

fer Tochter." — A győri esketési anyakönyvben ugyanezeket az adatokat találjuk, i t t a z o n b a n életkoruk i s f e l v a n tüntetve. Reisch Mária 19 éves v o l t , az özvegy vőlegény pedig 54 éves. A s o p r o n i születésű R e i s c h K e r e s z t é l y , R e i s c h M á r i a a p j a , 1772b e n v e t t e feleségül Thurschütz M á r i a özvegyasszonyt. R e i s c h K e ­ resztély polgári bőrös úgy látszik „benősült" az üzletbe, m e r t T h u r ­ schütz M á r i a első férje, G e i s i n g e r M i h á l y i s polgári bőrös v o l t . Megerősíti ezt az a körülmény, h o g y R e i s c h K e r e s z t é l y 11 é v v e l f i a t a l a b b v o l t feleségénél. B i z o n y á r a m i n t v á n d o r l ó mesterlegény k a p o t t i t t alkalmazást, és mesterének k o r a i halála után e l v e t t e a n ­ n a k özvegyét. Ez n e m v o l t r i t k a a b b a n az időben.

Február 26-án v o l t Kőszegen az esküvő, és december 25-én a győri gyülekezet keresztelési anyakönyve szerint megkeresz­ telték az aznap született gyermeküket: Schöpf Zsuzsannát, a későbbi L u m n i c z e r Józsefnét. A két év múlva született K a t a l i n Jozefa 2 éves korában, az 1798-ban született K a r o l i n a Jozefa pedig 7 éves korában h a l t m e g . Schoepf M e r e i Ágost a n e ­ g y e d i k g y e r m e k e v o l t Reisch Máriának, Schoepf Sámuel má­ sodik feleségének. A két életben m a r a d t g y e r m e k között 10 év a korkülönbség. A z 1804-ben született fiúgyermeket, Á g o s ­ t o t , n e m sokáig élte túl az idős apa: 1810-ben meghalt. Halála körülményeiről is regényes d o l g o k a t o l v a s h a t u n k . Menekülés közben h a l t m e g , szerepel például az e g y i k h a l o t t i életrajzban. Ebből az az igaz, hogy n e m Győrben h a l t m e g , hanem útköz­ ben, Piszkén. A győri ev. gyülekezet h a l o t t i anyakönyvében azt találjuk feljegyezve, h o g y Pestről Győrbe utazás közben h a l t meg 68 éves korában, 1810. március 30-án (66. bejegyzés). A halál oka az anyakönyv s z e r i n t apoplexia. Valószínű, h o g y a h a d i helyzet m i a t t a család elhagyta Győrt és talán a k k o r tértek vissza, lehet azonban, h o g y üzleti útja közben érte az apát agyvérzés. A Piszke m e l l e t t levő Lábatlan ref. paróchiájának anyakönyvében 1810. április 9-én ez a beírás olvasható: „Piszkéről felüzen a Vendég fogadós, hogy nála v a l a m i Győri Mészáros Evangélikus hólt m e g . Hívták Sámuel Schiff-nek". A temetés helyére, idejére, az esetleges elszállításra vonatkozó­ l a g adatot n e m találunk. A bejegyzést végző lelkész s z e r i n t :

„temetése vélelmezhető". H o g y azután o t t temették-e el Schoepf Sámuelt Piszkén, n e m t u d j u k . Sírjának helye i s m e ­ r e t l e n . Győrött is bejegyezték — a m i n t láttuk — az ev. g y ü ­ lekezet anyakönyvébe elhalálozását. Hatéves v o l t a k k o r Ágost. A fiatal özvegy bizonyosan t o ­ vább vezette egyideig az üzletet, földjeiken, k e r t j e i k b e n , sző­ lőikben gazdálkodott és n e v e l t e g y e r m e k e i t . Schoepf Sámuel Győrben jelentős v a g y o n t szerzett. A Conscriptiók, a t e l e k ­ könyvek, az értékkönyvek adatai jól mutatják vagyona állandó gyarapodását. A mészárosmesterségen kívül később még marhakereskedéssel, juhkereskedéssel, szőlőműveléssel és föld­ műveléssel, állattenyésztéssel és italméréssel is foglalkozott. A Conscriptiókban 1819/20-ig, Zsuzsa férjhezmeneteléig p o n t o s a n követhetők a bejegyzések. A d d i g m i n d i g Schoepf Sámuel sze­ repel, azután „Schoepf Sámuel örökösei" v a g y Schoepf Sá­ m u e l özvegye. Schoepf Zsuzsa férjhezmenésekor j e l e n i k m e g a megosztott v a g y o n e g y i k részének tulajdonosaként a C o n s criptióban, a telekkönyvben Schoepf Ágost neve. A z e g y i k év nélküli győri ,,Értékkönyv"-ben „Schöpf S a m u maradéki" cím alatt a következő bejegyzés található: „belső városban egy házat a 32. u r b a r , szám a l a t t L u m n i t z e r József s h i t v e s társa, szül. Schöpf Zsuzsanna édesatyyának, Schöpf Sámuelnek h a l o mása után reámar adott házbul való részit j u s fejében úgy só­ gor urától és az asszonynak testvér öccsétől Schöpf Ágostontól az házbul való részét, melyből fele olyképpen őtet i l l e t i m e g ­ vették: belső fundus öl s z e r i n t : 1704." Lehetséges, h o g y ez az adásvétel is a v a g y o n megosztásakor történt. H o g y m e l y i k v o l t a 32. u r b a r , számú ház, n e m könnyű m e g ­ állapítani. E n n e k a kérdésnek a k k o r l e n n e nagy fontossága, ha bizonyítható lenne, h o g y Schoepf Ágost ebben a házban született. A 32. urbar, számú ház a m a i K i s f a l u d y utca 3. szá­ múnak f e l e l meg. 1772/73-ban a C o n s c r i p t i o megemlíti, h o g y a Habermayer-ház, a m e l y b e n a Schoepf-család is l a k o t t , a D o n a u Gasse-ban v o l t . Sajnos, a D o n a u Gasse-ra vonatkozóan sem biztos, hogy a k k o r i b a n m e d d i g t e r j e d t . Lehetséges, h o g y a m a i Czuczor Gergely utcában v o l t ez a ház. s talán a n n a k a kis háznak e g y i k e , ahol később is a neves Schöpf hentescég míí-

ködött. (A m a i Rákóczi utca 13. számú ház e g y k o r Schoepf M e r e i Ágost gyámjának, Schoepf Pálnak t u l a j d o n a volt.) A m i k o r az a n y a 1818-ban m e g h a l t , Zsuzsa 24 éves v o l t , Ágost pedig 14. A n y j u k a t Győrött temették e l . Halványan emlékezem még síremlékére. A győri régi belvárosi temető legdíszesebb síremlékének e g y i k e volt. Sajnos, ez a temető már teljesen elpusztult, súlyos bombakárok érték a második világháborúban, azután pedig megszüntették. I g e n sajnálatra méltó, hogy a műemlékszámba menő síremlékeket n e m őriz­ ték meg. A Győri Hírlap 1931. évi október 2 5 - i számában l e ­ írást közölt a „Győri régi temetőben" címen. E l m o n d j a a c i k k írója, hogy „ . . . a kápolna közelében v a n Schöpf Sámuelné sírja 1818-ból. Vörös mészkőből e m e l t nemes alkotású sírem­ lék jelöli. H a t a l m a s kocka alapzaton, a m e l y e n az írás v a n , többszörös párkányzatú, oltárszerű középrész, r a j t a letört végű dór oszlop. »Traueraltar«-nak n e v e z i az emléket a fölírás, ame­ l y e t most sűrűn elborít a ráfutott borostyán. E g y i k e a legszebb síremlékeknek." Ez is a r r a m u t a t , hogy a család i g e n jó a n y a g i körülmények között élt, még a családfő halála után is. A z a n y a ­ könyvi bejegyzés Schoepf Sámuelné halálokául phtisist („Phthisi") m o n d . A m i k o r 1818. n o v e m b e r 28-án Győrött a b e l ­ városban („in u r b o i n t . " ) m e g h a l t , 43 éves v o l t . Schoepf Zsuzsanna 1819. n o v e m b e r 1-én, már a gyászév l e ­ t e l t e előtt férjhez m e n t a p o z s o n y i születésű L u m n i c z e r János Józsefhez, az Eszterházy-uradalom kapuvári tiszttartójához. 12 év korkülönbség v o l t közöttük. A 36 éves L u m n i c z e r József özvegyember v o l t . A z esküvőn H a b e r m a y e r Mátyás és T u r n e r Mihály tanúskodtak. A valószínűleg Győrött t a r t o t t esküvő után azonnal Kapuvárra költöztek. O t t született 1821. március 29-én L u m n i c z e r Sándor, a negyvennyolcas honvédsereg hős orvosfőnöke (vadosfai ev. egyházközség keresztelési a n y a ­ könyve V I . kötet, 30. o. 47. sz.).

Kétségtelenül megállapítható, h o g y Schoepf M e r e i Ágost első iskoláit Győrött végezte. N e m t u d j u k , áll-e még a ház, a h o l Schoepf Sámuel családjával l a k o t t és a h o l valószínűleg

Ágost f i a született. A z iskola azonban, a h o v a 1813-tól kezdve járt, m a is m e g v a n . N e m eredeti alakjában u g y a n , d e a m a i Petőfi tér 1. számú épület földszintje v o l t a régi evangélikus iskola és algimnázium. ( 1 . ábra.) A z esetben, ha n e m találjuk

1. ábra. A győri P e t ő f i tér 1. számú ház, m e l y n e k földszintjén v o l t a régi ágost. hitvallású ev. i s k o l a és algimnáziumi. I t t lanított 1793b a n K i s s János rektor-tanító és i d e járt S c h o e p f Á g o s t 1813—1819-ig iskolába

meg Schoepf M e r e i Ágost szülőházát, de ettől függetlenül is, ezen az épületen emléktáblát kellene e l h e l y e z n i . Másról i s n e ­ vezetes ez az épület: 1793-ban, 23 éves korában i t t v o l t K i s János — a K a z i n c z y köréhez tartozó költő és fordító — r e k t o r ­ tanító. A győri ág. h i t v . ev. egyházközség iskolájának 1783-tól veze­ t e t t „Protocolum"-ában 1813-ban található az első adat Schoepf

Ágostról. A z 1813. július 2-án l e f o l y t Classis E l e m e n t a r i o r u m vizsgájáról szóló jegyzőkönyvben szerepel Schöpf A u g u s t u s . Valószínű, h o g y az a k k o r már 9 éves fiú megelőzően az írás­ olvasást és az a l a p i s m e r e t e k e t elsajátította. Lehetséges, hogy a jómódú szülők a napóleoni idők zavaros éveiben n e m is t a r ­ tózkodtak Győrött és magánúton taníttatták a fiút. Skita M i ­ hály v o l t 1813-ban tanítója. 1814-ben a donatisták osztályának tanulói között találjuk nevét, mégpedig a I I I . M i n i m o r u m cso­ p o r t b a n . 1815-ben „Schöpf A u g u s t u s J a u r i n " a I I . M i n o r u m osztály, 1816-ban az I . M a j o r u m osztály, 1817-ben a classis G r a m m : Syntaxeos tanulója és 1818-ban is az iskola növen­ dékei között található. A „Protocolum" j e g y e k e t n e m t a r t a l ­ maz, csak a t a n a n y a g o t („matéria examinis") s o r o l j a f e l . 1814től 1816-ig Steltzer Dániel tanította, 1817-ben Erdélyszky M i ­ hály, azután p e d i g távozásáig P e t z Lipót. A győri „Protocol u m " - b a n az 1819. február 15-én és 16-án t a r t o t t vizsga részt­ v e v ő i között találjuk utoljára nevét. A júniusi vizsga jegyző­ könyvében már n e m szerepel. A n y j a n o v e m b e r b e n bekövetke­ z e t t halála után, Zsuzsa nénje esküvője előtt, de már valószí­ nűleg az erre történő készülődés során, a Kapuvárhoz közelebb eső Sopronba került iskolába. A soproni ev. l y c e u m „Consignatio T e s t i m o n i o r u m Scholast i c o r u m i n A r c h i v o . . . d e p o s i t o r u m " - a szerint az 1819. évi b i ­ zonyítványokat tartalmazó 35. fasciculus 1. száma: „Schöpf A u g . J a u r i n i 7. F e b r . " És a fasciculusban m e g is v a n Schoepf Á g o s t győri, 1819. február 7-én k e l t elbocsátó bizonyítványa, m e l y e t Petz Lipót állított k i . A félívnyi (18,5 X 23,5 cm) há­ romrétre h a j t o t t papíron kívül: A u g u s t Schoepff J a u r i e n s i s R h e t o r i s olvasható. Belül a bizonyítvány a papír alsó felét f o g ­ l a l j a e l ; a középen levő pecsét már alig vehető k i , csak sejt­ hető rajta a P és L betű, s a homályos középtől b a l r a egy t o l ­ l a t fogó kéz. A bizonyítvány s z ö v e g e : „ L . B . S. O p t i m a e s p e i a d o l e s c e n t e m , A u g u s t u m S c h o e p f f , J a u r i n o o r i u n d u m , a n n o r u m 15, p a t r e S a m u e l e S c h o e p f f , q u o n d a m l a n i o , p r o g n a t u m , duos c u m d i m i d i o annos Ciassem nostram G r a m m a t i c o - S y n t a c t i c a m ea cum diligentia fréquentasse, u t E m i n e n t i b u s a c c e n s e n d u s , d i g n u s q u e v i d e r e t u r , q u i

m

a

Rhetorices studi a capesseret; eundem et i n moribus Classis l calculum meruisses testőr, atque, ut eum i n primis T i b i commendatum habeas, rogo. Jaurini, die 7 Febr. 1819. Leopoldus Petz mpr. Scholar. A . C. A d d . Jaur. Rector et Classis Gramm-Synt. Prof." A bizonyítvány arról is tanúságot tesz, hogy Schoepf Ágost eminens tanuló v o l t . K é t évet töltött a s o p r o n i ev. l y c e u m b a n . A „Classis r h e t o ricae seu h u m a n i t a t i s p r i m a et secunda" vizsgálati jegyző­ könyve (keltezése: „Dies e x a m i n i s A e s t i v a l i s e r a n t 26 e t V 27 J u n i i . a. m . a hora 7—12, p. m . a. h . 2—7. S i g n a t u m S o p r o n i i a. d. 1 J u l i i 1820. Paulus S e y b o l d " ) a következő sze­ mélyi adatokat t a r t a l m a z z a : N u m e r u s : 64. Cognomen, N o m e n , Aetas, R e l i g i o : Schöpf Augustus ann. 16 E(vangelicus) A ( g u s tinae) C(onfessionis). Locus Natalis, C o m i t a t u s , P r o v i n t i a : J a u riensis, H u n g a r u s . Pater, T u t o r , aut C u r a t o r , ej usque c o n d i t i o et h a b i t a t i o : T ( u t o r ) M i c h a e l T h u r n e r M e d i c u s J a u r i n i . V i c t u s r a t i o : Commensalis. A n n i i n Schola e x a c t i : 2. A b s e n t i a a lect i o n i b u s : 35, a t e m p l o : 11. Classis M o r u m : 1. A f e n t i adatokból nemcsak az állapítható meg, h o g y két esztendeig járt a soproni lyceumba, h a n e m az is, h o g y gyámja T h u r n e r Mihály győri orvos v o l t és S o p r o n b a n a menzán ét­ kezett. Más — az elmúlt években, sajnos, elveszett — i r a t o k ­ ból v i s z o n t azt is t u d j u k , hogy S o p r o n b a n is szép előmenetelt tanúsított. A régi s o p r o n i ev. l y c e u m o t 1825-ben lebontották és helyére újat építettek. A r r a emelték később a m a i épületet. K é p a régi lyceumról n e m m a r a d t f e n n . 2

Gyámja, Thurner Mihály neves győri orvos volt; a jénai egye­ temen szerzett orvosi oklevelet és Szentgyörgyi József, a híres deb­ receni fizikus baráti körébe tartozott. Kazinczy írja 1810. ápr. 19-én kelt levelében, hogy Fabchich József győri papnevelő tanárnak, az ismert műfordítónak, a nyelvújítás lelkes harcosának T u r n e r volt az orvosa. Megjegyzi azt is, hogy a káptalan hiába igyekezett a lutheránus vallású Turnert a katholikus paptól elszakítani. Ez arra utal, hogy jóhírű, megbecsült orvos volt. N a g y érdeklődéssel k u t a t t a m az után, hogy részt vett-e Schoepf Ágost a S o p r o n i M a g y a r Társaság munkájában. Ismé­

rétes, hogy ezt a társaságot 1790-ben K i s János, a k i később győri, m a j d s o p r o n i tanár v o l t , teremtette m e g ötödmagával. A z ev. l y c e u m i r a t a i között a S o p r o n i Levéltárban és a B e r ­ zsenyi Dániel Gimnáziumban megtalálhatók a M a g y a r Tár­ saság jegyzőkönyvei, érdemkönyvei és különféle tagjegyzékeiN e m található a z o n b a n sem ezek egyikében, sem a Társaság tör­ ténetét, működését ismertető i r o d a l o m b a n Schoepf Ágost neve. Pályaválasztásáról, egyetemi tanulmányairól Lumniczer Sándor emlékbeszédében a következőket m o n d o t t a : „Élete pá­ lyája megválasztásában kezdetben ingatag v o l t , tudomány utáni vágya és b o l d o g u l t anyja óhajtása az orvosi, — élénksége őt a k a t o n a i pálya felé vonzá. Ezért még Bécsben az orvosi t a n f o l y a m első é v e kezdetén m a t h e m a t i k a i tanulmányokkal i s foglalkozott. A tanév alatt e g y i k tanára részéről szenvedett egy sértés, m e l y e t ő méltatlannak h i t t , döntő v o l t j ö v ő j e felettA könnyen felpezsgő vérű, szenvedélyes, büszke becsületérzésű ifjú ünnepélyes visszatorlás által elégtételt vévén magának, a bécsi egyetemet elkeseredetten oda hagyta, s haladéktalanul Prágában t e r m e t t , h o g y egész eréllyel szentelje magát azon t a ­ nulmányok folytatásának, m e l y e k b e n magát erkölcsileg m e g ­ gátol t n a k vélte. A korán árvaságra j u t o t t ifjú n e m részesülvén erélyes g y e r m e k k o r i nevelésben, élénkségénél f o g v a korán vált t e t t e i b e n önállóvá; m i h e z még a veleszületett következetesség és kitartás k e l l e t t , h o g y kedvező a n y a g i körülményei közt erős akaratának g o n d n o k a i ellent n e m állhatának. S a gondolat és t e t t nála egy perez műve volt. — A cseh e g y e t e m i ifjúság szel­ lemével meg n e m barátkozhatván, olasz e g y e t e m e k r e i n d u l t , s az orvosi t a n f o l y a m második évét Páduában, a többit és szi­ g o r l a t a i t Páviában végezte." Sajnos, ezek az adatok, a m e l y e k e t mások is átvettek, csak részben helytállók. Pontosan megállapítható, a m i n t láttuk, s o p r o n i beiratkozásának ideje, de h o g y onnan m i k o r távozott, n e m t u d j u k . S o p r o n b a n 1819-ben a r e t o r i k a i osztályba került, s az 1820/21. tanévben végezhette a poétikai osztályt. A z 1821/22. tanévben k e l l e t t az I . filozófiai osztályba járnia és az 1822/23. tanévben p e d i g a I I . filozófiai osztályba. Ezzel szem­ ben 1821-ben b e i r a t k o z o t t a bécsi egyetemre, amiről tanúsá-

2. ábra. S c h o e p f Ágost k é r v é n y e , m e l y b e n f e l v é t e l é t kéri

a császári és királyi kormánytól a páviai e g y e t e m r e 2 Orvostörténeti

közi.

g o t tesz a M a t r i c u l a U n i v e r s i t a t i s Vienensis torn. X I . p . 818. oldalán történt bejegyzés, a m e l y így h a n g z i k : „Schöpf A u g u s t , (aus) Raab i n U n g a r n , (Beruf d. Vaters) H a n d e l s m a n n " . T é n y ­ legesen úgy történhetett azonban az eset, h o g y h i r t e l e n h a g y t a o t t Bécset, m e r t az egyetem Studienkatalog-jában, a Quaestura Hauptkassenjournal-jában n e v e n e m f o r d u l elő. A prágai e g y e ­ t e m az 1820—30-as éveket magába foglaló katalógusaiban p e ­ d i g n e m található sem a filozófiai, sem az o r v o s i k a r hallgatói között. W u r z b a c h : Biographisches L e x i k o n Oesterreichs 31—32. kötetében (Bécs, 1876.), a 178—179. o l d a l o n szerepel Schöpf Ágost rövid életrajza, de abban sincs említve, hogy a prágai e g y e t e m hallgatója v o l t . Veress E n d r e : A p a d u a i Egyetem m a ­ gyarországi tanulóinak anyakönyvei és i r a t a i (1264—1864) c. munkájában s e m találjuk nevét. Hiába kereste kérésemre a páduai e g y e t e m r e c t o r i h i v a t a l a is a k o r a b e l i törzskönyvek­ ben, archívumokban. Páviában i r a t k o z o t t be első éves orvostanhallgatónak 1828. március 24-én és az e g y e t e m Archívuma s z e r i n t Cornelianí professzornál l a k o t t a Piazza S. Francescon. Említett előadá­ s o m b a n még azt m o n d o t t a m , h o g y n e m t u d t a m megállapítani, h o l járt, m i l y e n tanulmányokat végzett az 1821. évi bécsi b e ­ iratkozás és az 1828. évi páviai beiratkozás között. Azóta újabb adatok kerültek b i r t o k o m b a . 1828. február 9-én kérte felvételét a páviai egyetemre és ez a kérvény fényt derít arra is, m i t csinált, h o l járt 1821-től k e z ­ dődően. A z olasz nyelvű kérvény (2. ábra) m a g y a r fordítás­ b a n így h a n g z i k : „Felséges Császári és K i r á l y i K o r m á n y ! M i v e l h o g y , sajnos, ké­ sőn, az orvostudomány tanulására szántam m a g a m , kénytelen v a ­ g y o k a Felséges K o r m á n y kegyességéhez f o l y a m o d n i . •— M i u t á n szüleimet korán e l v e s z t e t t e m , a r o k o n o k és barátok azt tanácsolták, társuljak g y á m o m h o z és gazdaságomat intézzem v e l e . Ezt m e g t e t ­ t e m ; a z o n b a n e l h a g y v a az iskolákat, n e m h a g y t a m abba a t u d o ­ m á n y o k k a l v a l ó foglalkozást, s a m e n n y i r e nőtt b e n n e m a k e d v e t ­ lenség az i l y e n kevéssé s z e l l e m i foglalkozás iránt, a n n y i r a g y a r a ­ p o d o t t b e n n e m a v á g y a tudományos pálya után. Végül is rájöt­ t e m , h o g y a gazdálkodásra és kereskedésre t e l j e s e n a l k a l m a t l a n

vagyok és eltökélten az orvostudományra szántam magam. Jólle­ het már hónapok óta állhatatos bennem e terv, késedelmem oka az a sok és nagy nehézség, melyek legfőképpen onnan származtak, hogy vagyonomat biztonságban és teljes rendben akartam hagyni. — Az a szándékom, hogy tanulmányaimat egészen Páviában vég­ zem. Részint azért, hogy távol legyek mindentől, ami elvonna (a tanulástól) és kellemetlenséget okozhatna, részint azért, hogy meg­ ismerjem Olaszországot. — Kérem azért a felséges Kormány jó­ indulatát, hogy az orvostudomány első évfolyamára bocsátani ke­ gyeskedjék. Minthogy már abban a korban vagyok, amelyben az ember ismeri az idő értékét, s minthogy e foglalkozásra nem meg­ élhetési gondok miatt adtam magam, hanem tisztán hajlamból, azért meglesznek bennem minden szempontból a szükséges kellé­ kek, hogy a három hónapot pótoljam. — A kedvező elintézés re­ ményében van szerencsém aláírni magam a legmélyebb tisztelettel. Pavia, 1828. febr. 9. Schoepf Ágost Győrből Magyarországon." A kérvényben m e g i n d o k o l j a , miért kéri késve felvételét o r ­ vostanhallgatónak. A késés két körülményre v o n a t k o z i k . E g y ­ részt az eltelt évekre, másrészt a r r a , h o g y a tanév, a m i n t Olaszországban már a k k o r is szokásos v o l t , n o v e m b e r b e n megkezdődött és ő csak februárban kérte felvételét. A z enge­ délyt e l n y e r t e , s a N o t a DTscrizione s z e r i n t 1828. március 2-án kormányzói engedéllyel beiratkozott első éves o r v o s t a n h a l l g a ­ tónak (.,Primo d i M e d i c i n a e C h i r u r g i a " ) . A beiratkozáskor az anyakönyvi l a p o n a megelőző tanulmá­ n y o k rovatába azt írja b e : Presburgo 2 d i Filosofia n e l l anno 1823. Ez azt bizonyítja, hogy Pozsonyban végezte be közép­ iskolai tanulmányait. A rejtélyt részben megoldja a kérvény­ hez mellékelt és a páviai egyetem irattárában megőrzött két bizonyítványa. A z e g y i k az I . filozófiai osztály bizonyítványa és ez 1822. augusztus 2 2 - i kelettel a s o p r o n i lyceumból való, a másikat, a I I . filozófiai osztályról szóló bizonyítványt azon­ ban 1823. szeptember 10-én a pozsonyi evangélikus l y c e u m állította k i (3. ábra). A bizonyítványból a r r a k e l l következtet­ nünk, h o g y n e m járt Pozsonyban iskolába, m e r t a „Schola, q u a m et t e m p u s , q u o f r e q u e n t a v i t " r o v a t üres, hullámvonal­ lal kitöltött. A tanulók vándorlása e g y i k iskolából a másikba, annak idején n e m v o l t r i t k a jelenség, de a k o r iskolatörténete d o

2*

-

46

79

3. ábra.

A pozsonyi

ev. líceum

bizonyítványa

a

I I . filozófiai

osztályról

szerint n e m v o l t szokásos a magánvizsgázás. Rejtélyes m a r a d azonban még ezenkívül a bécsi tartózkodás, beiratkozás és az is, h o g y miként került élettörténetébe a prágai közjáték. M i n d a soproni, m i n d a pozsonyi bizonyítványban az összes tantárgyakból kitűnő érdemjegye v a n . A k á r h o g y v o l t , bizonyos, hogy 1828 márciusától kezdődően az e g y e t e m anyakönyvének tanúsága szerint megszakítás nél­ kül Páviában h a l l g a t t a az o r v o s k a r o n m i n d az öt egyetemi évet. Harmadéves korától kezdve özvegy Carreginénál l a k o t t a St. B a r t h o l o m e o u t c a 230. szám alatt. Gyámja a s o p r o n i be­ iratkozáskor T h u r n e r Mihály győri orvos, a k i a családdal ió v i s z o n y b a n lehetett, m e r t Zsuzsa nénje esküvőjén is ő v o l t az e g y i k tanú. A z 1822. évi soproni bizonyítványban, m a j d az 1823. évi pozsonyi bizonyítványon a z o n b a n gyámja már Schöpf Pál győri polgár, a k i nagybátyja és Győrött hentesmester v o l t . A m i k o r elsőévesnek i r a t k o z i k be Páviában, Schoepf Pált írja be az anyakönyvi l a p o n gyámjának, de a I I . évre beiratkozás­ kor, az év őszén, beírja u g y a n Schoepf Pált, de azután áthúzza. A h a r m a d i k évre beiratkozásakor s e n k i t sem ír be az anya­ könyvi l a p o n gyámjának. A z apa foglalkozását kérdő r o v a t o t a következőképp tölti k i : .,néhai Sámuel, b i r t o k o s " . A z e l m o n d o t t a k igazolják L u m n i c z e r jellemzését, h o g y „ked­ vező a n y a g i körülmények közt erős akaratának g o n d n o k a i e l ­ lent n e m állhatának!" A páviai egyetem a k k o r i b a n n a g y o n jóhírű v o l t . A z 1815. évi bécsi kongresszus a lombárdiai—velencei királyságot Ausztriá­ nak adta. 1819-ben a királyság helytartója személyesen r e n ­ delte e l látogatásakor az egyetem bővítését. Üj épületeket emeltek, s 1821-ben, az akadémiai év kezdetén nyitották meg azokat ünnepélyesen. Schoepf M e r e i Ágost élettörténetei m e g ­ említik, h o g y Páviában, Scarpa-nál t a n u l t . Ez n e m egészen helytálló megállapítás, m e r t Scarpa már 1812-ben, tehát a m i ­ k o r Schoepf Ágost nyolcéves volt, megvált a sebészeti, még régebben az anatómiai tanszéktől, és azután 1832 októberében bekövetkezett haláláig már csak az e g y e t e m igazgatásával fog­ lalkozott. A z a férfiú, a k i Schoepf Ágostra Páviában n a g y h a ­ tással v o l t és a k i n e k irányításával d o l g o z o t t a b o n c t a n i inté-

zetben, n e m Scarpa v o l t , h a n e m az ő második utóda, Panizza B e r t a l a n professzor. E r r e m u t a t az is, hogy d o k t o r i értekezé­ sét n e k i ajánlotta. Vizsgáinak, s z i g o r l a t a i n a k , doktorrá avatásának, szemész­ mesterré képesítésének több dokumentumát sikerült megsze­ r e z n e m . 1832. s z e p t e m b e r 9-én kéri a dékántól „szigorlati v i z s ­ gákra bocsátását az orvostudományi doktorátus megszerzé­ seért", és benyújtja a két kórtörténetet, a m e l y a vizsgára b o ­ csátás előfeltétele v o l t , továbbá V i s u m - o t és a R e p e r t u m - o t . A dékán r e n d b e n találta az okmányokat és a s z i g o r l a t i vizs­ gákra bocsátja (4. ábra). A z A r c h í v u m szerint mindkét szigor­ l a t o t , nevezetesen szeptember 10-én az elsőt ( I . esame rigoroso d i laurea) és szeptember 14-én a másodikat ( I I . esame rigoroso d i laurea) igen j ó eredménnyel (valde bene) t e t t e l e . Szeptem­ b e r 16-án benyújtott kérvényében h i v a t k o z i k az é v végi v i z s ­ gabizonyítványaira, és kéri vizsgára bocsátását a sebészeti d o k ­ torátus elnyerésére. Miután a dékán szabályosnak találta be­ m u t a t o t t okmányait, a „sebészeti doktorátus elnyeréséhez szük­ séges szigorlati vizsgák letételére bocsátotta". A z 5. ábrán a s z i g o r l a t i könyv ama lapja látható, m e l y e n tanárai tanúsítják, h o g y Schoepf Ágost a k l i n i k a i vizsgákon megfelelt. Tanárai között n e m található sehol s e m H i l d e b r a n d t későbbi bécsi professzor neve, a k i pedig életrajzírói szerint i g e n n a g y hatással v o l t reá. Valószínűleg azért n e m találjuk a vizsgáztató tanárok között H i l d e b r a n d t o t , m e r t ő 1830-ban már Bécsben működött. Megtalálható a páviai e g y e t e m irattárában az a kérvény is, a m e l y e t Scarpa lovaghoz, az Orvostudományi, Sebészeti és Gyógyszerészeti K a r igazgatójához intézett Schoepf Ágost o r ­ vostudományi és sebészeti doktorjelölt, és a m e l l y e l benyújtja bírálatra „a törvényszéki o r v o s i jelentését arról a tárgyról, a m e l y e t dr. P l a t n e r K a m i l l úr, a törvényszéki orvostudomány és a rendőrségi orvostudomány tanára n e k i kitűzött". A b e ­ m u t a t o t t jelentést P l a t n e r tanár felülvizsgálta és jóváhagyta. A z olasz nyelvű törvényszéki orvosi jelentésben csemő holttetemének vizsgálatáról számol be.

egy

cse­

4. ábra. Schoepf Á g o s t k é r v é n y e , a m e l y b e n a s z i g o r l a t i vizsgákr; bocsátását kéri az orvostudományi doktorátus megszerzésére

„Császári és K i r á l y i Büntetőtörvényszék! M i alulírottak a Cs. és K i r . Büntetőtörvényszék 1832. január 20-án k e l t m e g ­ keresésére aznap reggel m i n t Cs. és K i r . Bizottság, egy cse­ csemő holttetemének megvizsgálására kiszálltunk, a k i t aznap reggel holtan találtak az S. P. egyház bejárati lépcsőin. Külde-

5. ábra. P r o f e s s z o r a i tanúsítják, h o g y a k l i n i k a i v i z s g á k o n m e g f e l e l t

tésünk célja, h o g y véleményünket nyilvánítsuk a halál oká­ ról és amaz idő tartamáról, m e l y e l t e l t a születés és a halál között." Leírja azután a részletes vizsgálatot. A jelentés befeje­ zéseként a megfigyelésekből l e v o n t következtetéseket foglalja össze, nevezetesen, hogy a csecsemő egészségesen született és haláláig r e n d e s e n légzett, s halálának oka fagyás v o l t . V é l e ­ ménye szerint a halál a születés után 36 óránál n e m későbben következett be és e n n e k bizonyítékait sorolja f e l . M e g v a n az a két kórtörténet is eredetiben, a m e l y e t a szigor­ l a t i vizsgákra bocsátását kérve benyújtott. A z e g y i k „angioitis'" esetéről szól, a másik egy scabieses betegről. E z e k n e k a kór-

történeteknek az ad különös jelentőséget, hogy nálunk a r e n d ­ szeres kórtörténetírást Schoepf M e r e i Ágost vezette be. M i n d a két kórtörténet nagy gonddal, szabályosan vezetett. A z a n g i o i t i s t egy 12 éves, a kórházba május 10-én f e l v e t t milánói leá­ n y o n észlelte, a scabiest pedig n o v e m b e r 27-étől december 14-éig egy páviai 30 éves férfiún. Mintaszerű a leírás, az elkü­ lönítő kórhatározás és különösen érdekes a kórtörténet azon szakasza, amely a scabies kóreredetét tárgyalja: „ A rühre d i s ponáló tényezők közül csak a bőr tisztátalanságát, nyirkosságát és érzékenységét i s m e r e m . A kiváltó o k a a ragály ( c o n t a g i u m ) ; a beteg is azt okozza. A z o n b a n e n n e k a járványnak i g a z i t e r ­ mészetét e d d i g még n e m sikerült meghatározni, a m i n t a töb­ biekét sem. V a n n a k , a k i k újabban m e g i n t h i r d e t i k az arab Ascanzoar-nak n a g y o n régi véleményét, m e l y s z e r i n t (a kór­ okozó) a gennyesítő a t k a (acharus exulcerans); közszájon f o ­ r o g e v i s z o n y l a t b a n M o r g a g n i nagy n e v e ; M o n f e t p e d i g már odáig j u t o t t , hogy állítása szerint közönséges tű hegyével a hólyagocskákból e férget i g e n g y a k r a n kiszedte. V i s z o n t i g e n sok és jó hírnevű férfi az ellenkező véleményen v a n , a k i k közül leghevesebben M o u v e n v a l támadott, a k i nemcsak a hatást, h a ­ n e m a járványt is tagadja. A vélemények i l y e n különfelesége m i a t t s e n k i sem ütközik m e g ; az orvostudományban ez n e m r i t k a dolog s nemcsak i l y e n m i k r o s z k o p i k u s parányi állatok körül f o r d u l elő. L e g y e n szabad n e k e m az ítéletet az atkáról felfüggeszteni; viszont l e g y e n szabad a képzelgős mesék vilá­ gába u t a l n i a felfogást arról a bizonyos csípős és mérges n e d v ­ ről, melytől a szervezet a scabies segítségével tisztítja m e g m a ­ gát. K i j e l e n t e m , hogy e betegségben a ragály kétségtelen tény, s a bajt ama hatásokból ítélem meg, m e l y e k észlelhetők, s amelyekből józanul l e h e t következtetni, bárminő l e g y e n is a baj végső kórokozója." Azután felsorolja, hogy az i s m e r e t l e n kórokozónak m i l y e n hatásai vannak. F o g l a l k o z i k a gyógyítás­ sal, leírja a kórlefolyást, s a kórtörténet azzal fejeződik be, hogy a beteg gyógyultan távozik a kórházból. 1832. szeptember 17-én állította k i az egyetem diplomáját, a m e l y n e k eredeti másodpéldánya az e g y e t e m vezetőinek alá­ írásával szintén megtalálható még Páviában (6. ábra).

6. ábra. O r v o s i diplomájának másodpéldánya az e g y e t e m vezetőinek aláírásával

D o k t o r i értekezését „De I s c h u r i a " címen nyújtotta be. E n ­ n e k eddig csak címét ismertük. Veress: M o n u m e n t a Hungáriáé I t a l i c a . M a t r i c u l a et A c t a H u n g a r o r u m i n u n i v e r s i t a t i b u s I t a ­ l i a S t u d e n t i u m 1221—1864. című munkájában is csak bő­ v e b b címét találjuk. Sikerült megszereznem az e r e d e t i d o k t o r i dissertatiót. A z értekezés 52 oldalas, a páviai e g y e t e m n y o m ­ dájában készült (7. ábra). A címlap szövege m a g y a r fordításban a következő: „Orvos-sebészi értekezés a húgycsőszűkületek folytán előállott húgyrekedésről, melyet a rector magnificusnak, a kar igazgatójá­ nak, dékánjának és professzorainak hozzájárulásával Franciscus Flarer orvosdoktornak, a szemgyógyászat és szemklinika ny. r. ta­ nárának védnöksége alatt az orvosi oklevél szabály szerinti elnye­ rése végett a páviai cs. és k. Archigimnáziumban az 1832. évben a csatolt tételekkel együtt nyilvános vita alá bocsátott Schoepf Ágost győri magyar. Pávia. P, Bizzoninak, a cs. és k. Egyetem nyomdá­ szának nyomdájából." Franciscus F l a r e r a szemgyógyászat tanára és a s z e m k l i n i k a igazgatója, a nyilvános v i t a védnöke, abban az időben e g y i k büszkesége v o l t a páviai egyetemnek. O r v o s i diplomáját 1815b e n Páviában szerezte meg, m a j d Bécsben f o l y t a t t a tanulmá­ n y a i t . Beer, a híres szemész iskolájának v o l t a képviselője. 1819-ben nevezték k i a g y a k o r l a t i és elméleti szemészet taná­ rává a páviai e g y e t e m e n és megbízták az a k k o r épített új k l i ­ n i k a vezetésével. A z év október 22-én nyílt m e g az új k l i n i k a F l a r e r tanszékfoglaló előadásával, a m e l y b e n a szemészeti t u ­ domány és oktatás önállóságát alapozta m e g . E n n e k Scarpa v o l t harcos szószólója. F l a r e r méltónak b i z o n y u l t a bizalomra, m e r t munkáiban a szem betegségeinek bonctanát, tünettanát és a szembetegségek leírását egészen eredeti módon adta meg, és a műtéti eljárások kidolgozása során is s o k újat a l k o t o t t . Nagyhírű iskola a l a k u l t k i vezetése alatt, számos kitűnő tanít­ ványa szerzett dicsőséget a páviai egyetemnek. A 2. oldalon az Schoepf Ágost.

értekezés jeligéjeként

Cruveilhiert

idézi

7. ábra. D o k t o r i értekezésének címlapja

„Sans a n a t o m i e , et s u r t o u t , sans a n a t o m i e d e t e x t u r e , l a m é d e c i n e r o u l e r a sans cesse d a n s l e m ê m e cercle d ' e r r e u r s , d e s o l i d i s m e , d e mécanisme, de c h i m i s m e , d e v i t a i i s m e , e l l e s e r a p o u r a i n s i d i r e la proie d u p r e m i e r novateur, h o m m e d'esprit, q u i v o u d r a bien s'en emparer."

A sokatmondó, Schoepf M e r e i törekvését, munkásságát j e l lemző j e l i g e valószínűleg C r u v e i l h i e r „Médicine éclairée p a r I'anatomie e t l a physiologie p a t h o l o g i q u e " e, 1821-ben Párizs­ b a n m e g j e l e n t munkájából való és m a g y a r u l így h a n g z i k : „ A n a t ó m i a , de különösen a szövetek anatómiája nélkül az o r v o s ­ tudomány szüntelenül a tévedések: a s o l i d i s m u s , a m e c h a n i s m u s , a C h e m i s m u s , a v i t a l i s m u s tévedéseinek körében f o g k e r i n g e n i , és c s a k a n n a k az első újítónak, az ész emberének lesz úgyszólván zsákmánya, a k i őt n a g y o n a k a r j a a hatalmába keríteni."

Páviai tanárai különböző d i v a t o s rendszerek hívei v o l t a k , de az ő előrehaladó szelleme, a m i n t e r r e a j e l i g e m u t a t , a tiszta természettudományos u t a t választotta, m e l y e t e század első évtizedeiben a francia iskola képviselt. A 3. o l d a l t elfoglaló ajánlás m a g y a r fordításban a követ­ kezőképpen szól: „ P a n i z z a B e r t a l a n n a k , a p á v i a i A r c h i g i m n á z i u m b a n az e m b e r ­ anatómia n y . r. tanárának, a k i az érző- és m o z g a t ó i d e g e k felosztá­ sának és rendeltetésének, továbbá a vér- és n y i r o k e d é n y e k útjá­ nak, viszonyának és természetének éles e l m é v e l és fáradhatatlan b u z g a l o m m a l végzett kutatásában s e n k i h e z s e m hasonlítható, a k i t l e l k i és szívbéli nemességében c s a k kevés e m b e r múlhat felül, s a k i t a feltárt és megírt k i v á l ó eredményeiért a Párisi Tudományos A k a d é m i a méltó j u t a l o m m a l , aranyéremmel tüntetett k i , e szerény munkát örök hálája emlékéül ajánlja és s z e n t e l i a szerző."

B . Panizza professzor, Scarpa dicsőségének méltó őrizője, há­ r o m nemzedék csodált és szeretett mestere v o l t a páviai egye­ temen, a k i n e k tanaiból a l e g n a g y o b b európai akadémikusok táplálkoztak — írja P i e t r o V a c c a r i a Storia délia Université d i P a v i a című, 1948-ban m e g j e l e n t munkájában. A p j a is orvos v o l t . 1785-ben, Vicenzában született, Páduában t a n u l t , a h o l dr.

8. ábra.

D o k t o r i értekezésének előszava

c h i r . avatták. Később Scarpa intézetében dolgozott. 1812-ben Napóleon katonasebésze lett, vele v o l t az oroszországi hadjá­ r a t b a n , o t t fogságba j u t o t t . 1814-ben szabadult. 1815-ben a páviai egyetemen az anatómia professzora l e t t . Jelentős k u t a ­ tásokat végzett (férfi n e m i s z e r v e k nyirokellátása, f o r a m e n Panizzae, a látás corticális középpontja a g l o b u s occipítalisban). A f i a t a l o k a t leleményes ötleteivel s e r k e n t e t t e munkára. A z ő iskolájából került k i többek között A . C o r t i , a l a b i r y n t h u s és a róla elnevezett szerv leírója. A Scarpa által kezdett híres anatómiai múzeumot Panizza bővítette k i . 25 évig szer­ kesztette a G a z e t t a medica l o m b a r d a - t . M e l l s z o b r a o t t lát­ ható a páviai e g y e t e m udvarában, szobra az anatómiai múzeum bejáratánál. Panizzához szól Schoepf Ágost az értekezés előszavában is, m e l y az 5. és 6. o l d a l t foglalja e l (8. ábra). „ T e , a k i engem, a távoli tájakról idevetődött i d e g e n t nemes buz­ g a l o m m a l t e l v e , kitárt kebellel fogadtál, ahonnan c s a k n e m öt t e l ­ jes éven át áradt rám tanításaidnak, tanácsaidnak és s z e r e t e t e d n e k bőséges vetése, engedd meg, kérlek, jeles férfiú, hogy e szerény zsengéim nagyrabecsült n e v e d d e l é k e s í t v e N e k e d szenteltessenek és R á d bízassanak. Valóban, k i c s i n y ez a könyvecske, csekély ez a m u n k a ! — másik, n a g y o b b és g o n d o s a b b volt t e r v b e n , amidőn — ó, fájdalom! — az értelem o l y sok törekvését a k e g y e t l e n betegség meghiúsította és h á r o m féléven át a testet súlyosan o s t o r o z v a erői­ met is, meg ezt a könyvecskét is igen n y o m o r u l t u l m e g v é k o n y í ­

totta. F o g a d d szívesen, ó A t y a i M e s t e r , e jelentéktelen m ű v e t ; f o g a d d , m i n t lobogó l e l k e d hatásának üres árnyát. A z é r t a művészetért, m e l y e t v a l l o k : az orvossebészetért egész l e l k e m l e l k e s e d i k és lán­ g o l . Bárcsak az Á l t a l a d felgyújtott és szívem m é l y é n égő tűz köz­ v e t l e n szavaidtól, m i n t e g y tápláló szellőtől f e l l o b b a n t v a és táplálva, a T e utánzásodra e n g e m a t e h e t e t l e n t buzgón m a g á v a l r a g a d n a és űzne! M e g v o l t n e k e m ez éveken át a sebész-anatómiának és a kéz g y a ­ korlásának állandó és bőséges a l k a l m a : a T e jóságod segítségemre v o l t a h o l t t e s t e k rendelkezésemre bocsátásában, m e l y a sebésznek i g a z i k i n c s e . Bárcsak egyszer b e n n e m az o l y termékeny m a g n a k m e g é r n é k m é l t ó gyümölcse! T e n e m k e r e s e l s z a v a k a t , m e l y e k te-

h e t e t l e n e k : e z e k r e a hiábavalókra m a g a m s e m f o g o k t ö r e k e d n i — távol i n n e n , a h o l a n n y i j e l e s férfiú, tanító n e m kevésbé oktatások­ k a l , m i n t jóságos elnézéssel e n g e m é r d e m e m e n felül leköteleztek. E n g e m h a m a r o s a n a p a n n o n földre s o d o r a végzet; n e m t u d o m , m e g a d j a - e n e k e m a z t az örömet, h o g y i d e visszatérhessek. A v é g ­ zet a halandók lépését, n e m lelkét irányítja. M í g a folyó t e n g e r b e r o h a n , m í g h e g y v e t i árnyát V ö l g y r e s amíg a c s i l l a g o k a t táplálja az égbolt, F e n n m a r a d a T e n e v e d , f e n n híred időtlen-időkig, B á r m e l y tájra s o d o r j o n a sors. 1

Élj b o l d o g u l s n e feledkezzél m e g rólam. Schoepf

Ágost."

A z ajánlás után az értekezés a következő f e j e z e t e k e t mazza:

tartal­

D e f i n i t i o . — Causae. — P h o e n o m e n a i s c h u r i a e . — D e c o n s t r i c t i o n i b u s et e a r u m d i v i s i o n e . — D e c o n s t r i c t i o n i b u s o r g a n i c i s . — Constrictiones spasmodicae. — D e constrictionibus i n f l a m m a t o r i o congestivis. — Divisio c o n s t r i c t i o n u m organicarum. — D e trabec u l i s . — C o n s t r i c t i o n e s valvuläres. — D e c o n s t r i c t i o n i b u s a t u m e s c e n t i a c h r o n i c a m e m b r a n a e mucosae. — D e c o n s t r i c t i o n i b u s c a l l o sis. — D e m o d o p o s t m o r t e m eas c o m p r o b a n d i . — Sedes. — C o n d i ­ t i o pathologica urethrae. — Diagnosis c o n s t r i c t i o n u m . — D e retent i o n e compléta. — C u r a . — D e c a t h e t e r i s m o . — D e c a t h e t e r i s m o c u m cathetero curvo. — D e catheterismo c u m cathetero recto. — De c a t h e t e r i s m o i n c a s u c o a r c t a t i o n i s c u m r e t e n t i o n e . — D e u s u cereol o r u m i n casu r e t e n t i o n i s ob constricturas. — D e i n j e c t i o n i b u s v i a b s o l u t i s ( i n j e c t i o n s forcées) i n i s c h u r i a o b c o a r c t a t i o n e s . — D e c a t h e t e r i s m o coacto i n c a s u r e t e n t i o n i s o b c o a r c t a t i o n e s . — D e p u n c t u r a vesicae. A z értekezés ékes latinsággal íródott. A z ajánlásból i s k i ­ tűnik, h o g y Schoepf Á g o s t ténylegesen öt évet h a l l g a t o t t m e g ­ szakítás nélkül Páviában. U t a l az ajánlás a r r a is, h o g y három féléven keresztül súlyos betegségben szenvedett. L u m n i c z e r is szól emlékbeszédében a 16 hónapig tartó betegeskedéséről, 1

V e r g . A e n . I . 607—10. F o r d . Juhász László.

3 Orvostörténeti

közi.

a m e l y állítólag a b o n c t a n i intézetben szerzett arzénmérgezés v o l t , Schoepf M e r e i azonban e g y későbbi munkájában „ g y o ­ m o r - és béllobnak és fekélyesedési f o l y a m a t n a k " írja l e . T a ­ nárai már félig l e m o n d t a k életéről. Értekezésének megvédése­ k o r is még b e t e g v o l t és „tanáraitól támogatva lépett f e l a szónok-székre". A z előszóban azt m o n d j a , h o g y „pannon-föld­ r e " sodorja m a j d a végzet. L u m n i c z e r i s úgy írja, h o g y orvossá avatása után P e s t e n szándékozott l e t e l e p e d n i . F i g y e l e m r e méltó, h o g y d o k t o r i értekezésében a legfrissebb i r o d a l m i a d a t o k r a h i v a t k o z i k . A z utolsó f e j e z e t b e n Cooper 1830-ban, a M e d i c i n e opératoire de Sabatier 1832. évi, tehát az értekezés nyomtatásának idején m e g j e l e n t kiadására u t a l . A z utolsó két o l d a l o n a d i s s e r t a t i o a megvédendő tételeket t a r t a l m a z z a , a m e l y e k a következők v o l t a k : „Theses d e f e n d e n d a e . I . T a r t a r u s emeticus a l t a dosi p r o p i natus i n p n e u m o n i t i d e acuta potentissima m e d i c i n a interna; ab­ s e n t e g a s t r o - e n t e r i t i d e . I I . E p i d e r m i d e m v a s i b u s d e s t i t u t a m esse defendimus clariss. P. Panizzae argumentis i n n i x i . I I I . R a m i m o l ­ les c a r o t i d e m i n t e r n a m s e q u e n t e s m o x e t n e r v u m s e x t u m a m p l e x i , . e j u s c u r s u m s e q u u n t u r ; ast c u m eo n o n c o p u l a n t u r ; m o x i n o r b i t a soli ganglion l e n t i c u l a r e formant. I V . Cauterisatio c u m sulphate c u p r i i n o p h t h a l m i a aegyptiaca chronica, princeps r e m e d i u m . V . I n inflammationibus oculi membranosis externis, cataplasmatum e m o l l i e n t i u m usus summopere restringendus. V I . Evacuatio h u m o ris aquei aptum praesidium ad praeveniendum et n o n raro curand u m s t a p h y l o m a corneae. V I I . C h i r u r g u s anatomicus urethram membránosam e t i a m sine q u o p i a m d i r e c t o r e a p e r i t . V I I I . L i g a t u r a i n t e r p e r i p h e r i a m et t u m o r e m aneurismaticum posita, i n m u l t i s c a r o t i d i s a n e u r i s m a t i b u s a u x i l i u m p r a e s t a n s , e t saepe u n i c u m p r o mittit. I X . Q u i a d herniam cruralem liberandam et reponendam sursum a r c u m c r u r a l e m fendunt, o m n i u m pessima methodo u t u n tur." A tételek m a g y a r u l í g y h a n g z a n a k : 1. A n a g y a d a g b a n m e g i v o t t hánytató-borkő a h e v e n y t ü d ő g y u l ­ ladásban i g e n hatásos belső orvosság, h a n i n c s gyomorbélhurut. 2. P a n i z z a p r o f e s s z o r bizonyításaira támaszkodva, m i i s állítjuk,, h o g y a felhám nélkülözi az e r e k e t .

3. A belső fejverőeret kísérő vékony ágak csakhamar a hatodik ideget is körülvéve annak menetét követik, de vele nem kapcsolód­ nak össze; majd a szemgödörben ezek egyedül egy lencsealakű idegdúcot alkotnak. 4. Rézszulfátos égetés az idült egyiptomi szemgyulladásban k i ­ tűnő orvosság. 5. A szem külső hártyájának gyulladásában a puhító borogatá­ sok használata nagyon megszorítandó. 6. A szemcsarnok-nedv eltávolítása alkalmas védelem a megelő­ zésre, és nem ritkán így gyógyítandó a staphyloma corneae. 7. A bonctanos sebész a hártyás húgycsövet minden irányító nél­ kül is felnyitja. 8. A verőérdaganat és környezete között alkalmazott lekötés sok íejverőér-daganatban kiváló és gyakran egyedüli segítséget nyújt, 9. A k i k a combsérv megszüntetésére és visszahelyezésére az arcus cruralis felett nyomnak, valamennyi között a legrosszabb mód­ szert alkalmazzák. Tételeit megvédte és „az orvos- és sebészettan tudorává és a szemészet mesterévé a v a t t a t o t t f e l " . A 9. ábrán látható olasz nyelvű, 1832. október 8-án k e l t b i ­ zonyítványra szemészmesteri képesítésével kapcsolatosan v o l t szükség. A páviai e g y e t e m irattárában fekvő bizonyítványban Panizza professzor a következőket írja: „A legfőbb orvosi Igazgatóság megbízásából alulírott jelen v o l ­ tam azon szemműtétnél, melyet Dr. Schoepf úr a jobb arcon haj­ tott végre. A műtét tárgya volt a jobb szem belső zugában kelet­ kezett hártyás megbetegedés. Felülvizsgálva a műtét lefolytatását, a föntnevezett Schoepf úr azt nagy higgadtsággal és pontossággal végezte el és nekem ezen gyakorlati próbán teljesen eleget tett. Bizonyságul Dr. Panizza Bertalan." Schoepf M e r e i Ágost nemcsak o r v o s i oklevelet szerzett Páviában, h a n e m i t t i s m e r k e d e t t m e g élettársával, a k i azután elkísérte őt haza „a p a n n o n földre". 1832. október 11-én a P a r r o c h i a d i S.-Francesco d'Assisi bejegyzése szerint házassá­ got kötött B r a m b i l l a Jozefával, a híres B r a m b i l l a unokájával.

G i o v a n n i A l e s s a n d r o B . B r a m b i l l a I I . József katonasebésze v o l t . Jelentős szerepe v o l t a páviai e g y e t e m új tanszékeinek és m ú z e u ­ m a i n a k megalapításában. Ö alapította a később i g e n híressé l e t t e g y e t e m i könyvtárat. A z ő befolyásának v o l t e r e d m é n y e S c a r p a

9.

ábra.

B i z o n y í t v á n y a szemészmesteri c í m elnyeréséhez

kinevezése a páviai anatómiai tanszékre. Bécsben m i n d e n e r e j é v e l támogatta a k a t o n a o r v o s i sebészeti akadémia, a J o s e f i n u m alapítá­ sát. I I . József m i n d e n n e l e l h a l m o z t a , utóda, F e r e n c , a szabadelvű m o z g a l m a k n a g y ellensége a z o n b a n nyugdíjazta. P á v i á b a v o n u l t v i s s z a és o t t h a l t m e g 1800-ban. A z ő unokája v o l t B r a m b i l l a J o ­ zefa. S c h o e p f Á g o s t valószínűleg m i n d e n n a p látta B r a m b i l l a m e l l ­ szobrát az anatómiai m ú z e u m bejáratánál.

A z esküvő után hazatért ifjú feleségével Magyarországra. Kőszegen sógora házában lábadozott. 1832. n o v e m b e r 20-án már ők v o l t a k a tanúk Zsuzsa nénje József L a j o s A u g u s t nevű gyermekének keresztelésén, a m i n t erről a kőszegi ágost. e v . egyházkerület keresztelési anyakönyve tanúskodik (3. kötet, 24. o.).

Schoepf M e r e i Ágost pesti működése kezdetén közeli v i ­ szonyba került g r . Széchenyi Istvánnal. H o g y m i k o r és h o l t a ­ lálkoztak először, n e m t u d j u k , de egy 1844. febr. 17-én k e l t levelében azt írja: „8 évek előtt i g e n gyengélkedő testtel t i s z t e l k e d t e m először Nagyságodnak". í g y 1835. év végén v a g y 1836 elején k e l l e t t először találkozniuk. Levelei, ajánlásai a r r a u t a l n a k , h o g y lelkes híve v o l t Széchenyi Istvánnak. Nehéz m a már eldönteni a rendelkezésünkre álló adatokból, m i k o r és miként l e t t azzá, de valószínű, h o g y ugyanúgy, m i n t ahogy Széchenyi más hívei és talán n e m véletlenül, ő is külföldön ébredt a n e m z e t i küldetés gondolatára. Magának Széchenyi­ n e k is külföldi útjain nyílt m e g a szeme és külföldön fedezte f e l m a g y a r szívét. D e nemcsak ők, hanem mások, így Apáczai Cseri, Bessenyei, előbbi Hollandiában, utóbbi Bécsben, Péczely m e g Svájcban lelkesült f e l n e m z e t i hivatására. Kazinczy, K i s ­ f a l u d y Károly is külföldi bolyongásakor, a n y u g a t i világ hatá­ sára ébred f e l és erősödik m e g a m a g y a r eszmények szolgála­ tára. Valószínű, h o g y Schoepf M e r e i is már Páviában ébredt magyarságának tudatára. E r r e u t a l talán a d o k t o r i értekezés is, m i k o r azt m o n d j a , hogy „pannon földre s o d o r j a nemsokára a végzet". 1833 tavaszán, a m i k o r r a már Kőszegen egészségét visszanyerte, továbbképzésre Bécsbe ment H i l d e b r a n d t p r o ­ fesszorhoz, a k i kecsegtető ajánlattal o t t a k a r t a véglegesen t a r ­ t a n i , de e „meghívás ellenében is győzött a három év előtt ér­ zékenyen felébredt honvágy" -— m o n d o t t a L u m n i c z e r emlék­ beszédében. A Széchenyihez írt ajánlások és l e v e l e k félreért­ h e t e t l e n bizonyítékok. Széchenyi naplójában, nevezetesen az 1837—1846-ig terjedő éveket magában foglaló kötetben, több h e l y e n megemlékezik

Schoepf M e r e i Ágostról. Sajnos, ezek a feljegyzések i g e n rö­ v i d e k . Ismeretes, h o g y Széchenyi naplófeljegyzései a k k o r már m i n d szaggatottabbá, sokszor egészen mozaikszerűvé váltak. G y a k r a n csak egy-egy nevet, egy szót, v a g y egy csonka m o n ­ datot jegyez f e l , s így a szöveg magyarázata sokszor n a g y o n nehéz. Ezek a jelenségek hűen tükrözik u g y a n a l e g n a g y o b b m a g y a r külső és belső életének lázas lüktetését, de haszno­ sabb l e n n e számunkra, h a bővebbek lennének a feljegyzések. (Széchenyi egészségi állapota kedvezőtlen v o l t ebben az idő­ ben. E g y i k orvosa, Almási B a l o g h P á l epekólikát, a másik, Stáhly Ignác, epeköveket állapított m e g . ) A naplóból mégis f i ­ g y e l e m r e érdemes a d a t o k a t k a p u n k Schoepf M e r e i Ágost élet­ történetéhez. A naplón kívül egynéhány m e g m a r a d t levél és könyvajánlás ad még betekintést v i s z o n y u k b a . A S o p r o n város közkönyvtárában őrzött „Széchenyi k ö n y v tártöredék"-ben található Schoepf: „ O r v o s i rendszerek-, g y ó g y ­ módok-, 's némelly r o k o n tárgyakról" írott, B u d a p e s t e n 1835b e n m e g j e l e n t könyvének az a példánya, a m e l y e t Széchenyi Istvánnak ajánlott (10. ábra). Ajánlása a következő: „Felhe­ vült 's r e n d e t l e n képzelet e v a g y a tavasz életkornak szóval k i n e m fejezhető édes vágya? n e m t u d o m : de azon álom; egy n a g y és dicső n e m z e t h e z t a r t o z n i s z í v e m legtitkosb húrjait édeni harmóniában ringatá m i n d e n k o r . " Világ. — Széchenyi Istvánunknak, valódi tisztelete jeléül ezen csekél munkáját ajánlja Pesten 16 J u n . 1835. Schoepf A u g u s z t . A z ajánláson kívül még levelet is mellékelt a könyvhöz és a levélben, m e l y e t a Storno-család Széchenyi-gyűjteménye őriz, a következőket írta: „Nagyságos Gróf Ür! K o r u n k szellemét úgy hiszem, hogy meg­ lehetősen k i t a n u l t a m Európában s honunkban; s egész lényem mint ember és orvos benne él és munkálkodik. Ennél többet n e m szük­ séges önnel elhitetnem, hogy Eránta való mély tiszteletemről s valódi hódolásomról bizonyossá tegyem. Sem gyalázatos hízelkedés gyanúja egy részrül sem másikról a bohó elbízottságé ne tartóz­ tasson, őszintén azt mondani: hogy v a l a m i n t Nagyságod a nagv emberéleti körben hathatóssan törekszik, fontos emelcsöket mozdít, s számtalan jót létesített honunkban; úgy én is ön szelleme láng-

10. ábra. A j á n l á s Széchenyi Istvánnak

j á t ó l fölgerjesztve, e g y k i c s i n y b e n — az o r v o s i b a n , m i n t i g a z i j e ­ l e n k o r i e m b e r és m a g y a r orvos, — ezentúl f o g o k u g y a n a z o n czél valósításán m u n k á l k o d n i . H a m i n d e g y i k , bár m e l l y k i s körben is erejét feszíti, s o k j ó f o g n e v e k e d n i a közönségre n é z v e . M i fölötte n a g y o n hátra v a g y u n k , s t e l j e s e n m e g v a g y o k g y ő z ő d v e , h o g y előrehatásunk lehetőségére, v a g y n é m e t e k k é k e l l lennünk, v a g y erősen m a g y a r o s o d n u n k ; — K i választaná, s m e l l y sükerrel, az első f ö l ­ tételt? tehát a másodikhoz k e l l f o g n i . I t t p e d i g azt e m l í t e m , m i t N a g y P á l 1808-ban s ö n sok h e l y e n a nyelvrül m o n d o t t ! Papnak, orvosnak m i n d n e k meg k e l l magyarosodni. Még Magyar o r v o s i p u b l i k u m n i n c s e n — van-é jó m a g y a r o r v o s i , sebészi intézet és tudomány? A németországi p h i l o s o p h i a i s o r v o s i t r a n s c e n d e n t i s m u s , m y s t i c i s m u s etc. nálunk is e l é g gyalázatos z a v a r t h o z o t t tudományunkban; de m i n t h o g y nekünk m é g a n n y i e s e t d o l o g i a l a p o k hibáznak, m e l l y e k a b b a n és sok más országban léteznek, s elébb utóbb m e g i n t n y e r ­ t e s e n előrelépnek — minő szerencsétlenebb e b b e n i s a m i h e l y e ­ zésünk! Á m b á r túlságos n e m v a g y o k , s ugrásokat s e m m i b e n s e m k í v á ­ n o k , még is s o k a t , s o k a t m o n d h a t t a m v o l n a a m i t k e b l e m b e vissza k e l l e t t f o j t a n o m — d a m i t i c h m i r d e n B r e i n i c h t verschütte — ; m e r t Lutheránus v a g y o k ! — n o h a o i l y rossz, h o g y 11 esztendőtől f o g v a n e m látom ízléstelen, félénkszellemű t e m p l o m a i n k a t . D e m i n d e m e l l e t t i m i t t a m o t t e g y éles szót e j t e t t e m e l , az ifjúságunk n e ­ v e l ő , kivált e g y e t e m i intézetek s az o t t uralkodó k i z á r ó s z e l l e m iránt; s m i v e l nálunk csak c s u p a a u s z t r i a i gyógy t u d o m á n y tanít­ t a t i k , az ifjú o r v o s o k n a k v a l a m i külföldit, kivált francziát és olaszt r a j z o l t a m le, s világpolgáriságra i n g e r l é m őket a tudományban. E z e k e t á p e u prés v e t t e m tárgyamul. H a j a m u g y a n m é g n e m fejérlik; de m i v e l 5 é v a l a t t 7 különféle o r v o s i és sebészi t a n o k a t és g y a k o r l a t o k a t láttam a b e t e g á g y m e l ­ l e t t , s m i v e l e m e l l e t t még is — csudálatos! — m e g n e m b o l o n ­ d u l t a m ; s m i v e l 2 é v i g egy n a g y és g a z d a g kórházban, m i n t Sec u n d a r i u s a egy i g e n derék e m b e r n e k ( k i n a g y o n s z e r e t e t t és sok szabadságot a d o t t ) s o k a t láttam és próbáltam, azt t a r t o m , h o g y ná­ l u n k még is h a s z n o s l e h e t e k . A többek között p r o f e s s o r is akarnék l e n n i , s m á r j ó i d e j e h o g y instantiám Bécsbe b e n y u j t a t o t t , s i d e is f o g kerülni az helytartó tanácshoz p r o o p i n i o n e . A c a t h e d r a az o r v o s i és sebészorvosi H i s ­ tóriát i l l e t i , és p e d i g m a g y a r és n é m e t n y e l v b e n — m e r t diákul n e m a k a r t a m , s csupán m a g y a r u l n e m szabad. A z attestátumim,

n e m csak az e g y e t e m i e k , de 6 kórháziak is m o n d h a t o m h o g y r e n d ­ kívül j ó k ; v a n n a k Bécsben pártfogóim is, de i t t e n csak k e v e s e n i s ­ m e r n e k , fölötte kevés f o n t o s e m b e r e k ; k i v é v e a z o k , k i k o r v o s i v a g y sebészi k e z e m alá kerültek. — H o g y h a e g y k ö n n y e n N a g y s á g o d n a k e s i k a l k a l m a d o l g o m n a k — ismerté tevés által is — hasznos l e n n i , k é r e m ne tessen rólam e l f e l e d k e z n i . N y e r e s é g n i n c s a d o l o g b a n ; c s a k erőmet szeretném m e n n é l k i t e r j e d t e b b e n applicálni. Befejezőleg köszönöm N a g y s á g o d n a k m i n d e n k o r i s m o s t a n i j ó ­ ságát erántam, s ajánlását a Casinóba; s a r r a k é r e m az Istenért, h o g y ne ítéljen m e g m i n t elbízott v a k hizelkedőt, a midőn ezen cse­ k é l y rossz m a g y a r munkácskát k e z e i b e keríttem. M a j d talán a se­ bészi és s z e m o r v o s i g y a k o r l a t i észrevételeim, m e l l y e k e t m o s t sze­ d e m össze, s u g y a n is m a g y a r u l k i a d a n d o m , v a l a m i v e l j o b b a k lesz­ n e k — csak l e g y e n l a s a n k i n t p u b l i c u m i s ; én l a s a n k i n t b e l e t a n u ­ l o k a n y e l v b e . Ismétlem, h o g y mások beszéltek rá, h o g y ezen m u n kácskámat ö n n e k e l m e r e m küldeni. V a g y o k s m a r a d o k N a g y s á g o d m é l l y tisztelője, szolgája S c h o e p f A u g u s z t . P e s t e n , 16 J u n . 1835.

Csak néhány rövid megjegyzést fűzök e levélhez. F i g y e l e m r e méltó az a m o n d a t , m e l y b e n elítéli, hogy nálunk „csak csupa ausztriai gyógytudomány taníttatik". A z „orvosi és sebészor­ vosi História" tanszékére benyújtott kérvényének sorsát n e m ­ rég t a r t o t t előadásában D a d a y ismertette. „Én lassankint bele t a n u l o k a n y e l v b e " — írja e levelében. Ez n e m úgy ér­ tendő, hogy most t a n u l m a j d m e g m a g y a r u l . Bizonyos, h o g y már gyermekkorában t u d o t t m a g y a r u l , de a külföldön töltött évek, az idegen n y e l v e n végzett tanulmányok a l a t t n y e l v g y a ­ k o r l a t a gyengült, m e g r o m l o t t . És a Széchenyi megmozgatta k o r b a n , a m i k o r a m a g y a r l e t t az élet n y e l v e s az „orvosnak m i n d n e k m e g k e l l m a g y a r o s o d n i " , m e g k e l l e t t t a n u l n i , sőt előbb m e g t e r e m t e n i a m a g y a r o r v o s i n y e l v e t . E g y másik, 1835. szeptember 21-én Pestről keltezett levelé­ b e n a Pesten felállítandó gyógyintézetről kér Széchenyitől v é ­ leményt. Ezt az a k k o r divatos a n g o l papírra írott levelet is a Storno-gyűjtemény őrzi ( I I . 59. sz.). „Méltóságos Gróf Űr, M á r félek, h o g y m a j d n e m is lesz már a l ­ k a l m a m , á l a s i : szóban ö n n e l összekerülni a k e v é s napokban, m e l l y e k e t még, m i n t h a l l o m , méltóztatik i t t tölteni; tehát bátorko­ dók, a m i n a p érintett tárgyat írásba Méltóságod éléibe teríteni.

M é r t m u t a t ö n a n n y i jóságot — m e r j e m m o n d a n i ? — a n n y i t e t t ­ leges barátságot irántam! E v v e l m á r m o s t v i s s z a élek, 's l á t o m h o g y napról n a p r a a l k a l m a t l a n a b b leszek, m é g m a j d S z é c h e n y i G r ó f e l is f o g kerülni. Ez n e k e m szomorú eset v o l n a ! esedezek t e ­ hát e g y k i s türedelemért. Szándékozok a' hazánk fővárosában, m a g a m költségével e g y o l l y intézetet alapítani, m e l l y b e n a t e s t i alakelrútítások, az úgy n e v e ­ z e t t r h a c h i t i s n e k m i n d e n n e m e i ; szemdeformitások és s z e m b a j o k , m e l l y e k különös operátiót és szigorú orvoslást kívánnak, gyógyí­ tásra f e l v e t e t n e k . Illyés Privátkórházak, különösen O r t h o p e d i k u m o k , a' m ű v e l t o r ­ szágokban s o k a n díszlenek, és m a g a m s z e m e i v e l s o k szép sükert láttam. D e a ' m i Monarchiánkban, h o l , h a a' L o m b a r d i á t (a' h a s o n ­ líthatatlan S c a r p a hazáját) k i v e s z e m , m é g k e v e s e t ér az egész C h i r u r g i a , O r t h o p e d i c u m e g y s i n t s e n . S z e m b a j o k a t azért k a p c s o l o k ehez, m i v e l az Oculisticával n a g y a' passióm, 's n a g y nálunk a' szemészségi hiány. T a l á n ú g y i s méltóztatik t u d n i , h o g y a' t e s t i a l a k elrútításokat e d d i g m é g nálunk tudománytalan bandagisták és m e c h a n i k u s o k , m i n t e g y szoríttyuk és k í n v a l l ó k által o r v o s o l j á k a' szegény g y e n g é d t e s t e k b e n ; anélkül, h o g y az o k - és a l a p b e t e g ­ séget — többnyire a' szülők keserű h a g y o m á n y á t ! — k i k e r e s n i és gyógyítani tudnák. í g y k e v é s j ó és sok kár e s i k . A ' t e s t i alakelrútítások sokféle belső o k o k b ó l p . scrofulábul, syphilisből, tenyészéleti gyengeségből, n é m e l l y i z m o k r ö v i d s é g é b ő l ect. ect. származnak. M i n d e n e k előtt tehát a' hozzám v e z e t e t t egyénben az alapbetegséget lehetőleg k i f o g o m k e r e s n i , 's e z t e t í i g y e l m e t e s e n o r v o s o l n i a' deformitásnak külső orvoslásával együtt. A ' n a g y o n k i f e j l e t t s c r o f u l o - s y p h i l o i d e t k i v é v é n , v a l ó d i belső s z e r e k r e k e v é s szükség lesz. T i s z t a levegő, l e g n a g y o b b ruházatbeli tisztaság, m i n d e n egyes e s e t r e a l k a l m a z t a t o t t élet- és táplálásrend, m i n d e n n a p i , különféle fürdők, 's ezek után bedörzsölések, t u l a j d o n k e z e m m e l v é g h e z v i t t nyomások és vonások a' görbe c s o n t o n , táncz, álvivás, és m i n d e n , az egyes esetre boncztudományilag a l k a l m a z ­ t a t o t t t e s t i műgyakorlás ( T u r n e n ) , m e l l y által e z e k az i z m o k h o s z s z a b b r a nyújtatnak, a m a z o k erősödnek; különösen készített és a l ­ k a l m a z t a t o t t hálóágyak: e z e k l e s z n e k fő orvosságaim, 's c s a k h a m i n d ezek n e m elegendők, egyszerű, b o n c z - és élettudományilag k i g o n d o l t g é p e l y e k k e l és b a n d a g e o k k a l — m e l l y e k az é l e t m ű k i ­ fejlődését s e m m i feltétel a l a t t n e m gáncsolhatják — a' deformitás e l l e n f o g o k munkálkodni. P a r i s b a , L o n d o n b a , B e r l i n b e és W ü r z -

b u r g b a a' tapasztalás n y i l v á n m e g m u t a t j a , h o g y i l l y módon s o k jót, néha bámulandót, l e h e t v é g h e z v i n n i . N é m e l l y szemdeformitást u g y a n h a m a r l e h e t elhárítani, p . o. a' félszeműnek e g y c s i n o s a n készített s z e m e t az üres szemgödörbe beplántálni; d e az egyébbi operátiók és kúrák számára l e s z n e k két zöldre f e s t e t t szobák, kárpitos ágyakkal és m i n d e n h o z z á v a l ó v a l . M i n d é h e z képest egy czélirányos, csinos szállást f o g o k m a g a m n a k k e r e s n i ( — talán a' Diána fürdőben — ) , m e l l y b e n l e s z n e k e g y két külön szobák és mások, h o l két, legföllebb három g y e r m e k f o g l a k n i . S e m m i költséget n e m sajnálandok e g y a s s z o n y i és e g y f é r j fiúi v i g y á z ó n a k felfogadásában, m e l l y e k j ó erkölcsüek, 's f i n o m a n műveltek, az e g y i k m a g y a r , a' másik német-franczia l e s z n e k ; j ó r a v a l ó cselédekben s e m lesz fogyatkozás, 's i t t s z a b a d l e g y e n e l m o n ­ d a n o m , h o g y h i t v e s e m o l l y tulajdonságokkal bír, 's o l l y háziasszony, h o g y a felsőbb néposztálybeli szülők is m e g n y u g t a t v a adhatják g y e r m e k e i k e t az intézetbe. D e a valódi nevelésbe s e m m i f e l t é t e l a l a t t n e m a v a t j u k m a g u n k a t . A ' gondos orvosláson kívül erkölcsi­ ség, tisztaság, r e n d és csinosság lesz a' házamban: ezt f o g a d h a t o m ; az p e d i g m e g e s h e t i k , h a a' betegség m e g e n g e d i és a' szülők k í v á n ­ ják, h o g y e g y i k v a g y másik ó r á r a v a l a m i tanító eljárhat a házba. E z e n feltételek a l a t t , M é l t ó s á g o d könnyen g o n d o l h a t j a , h o g y a' fizetés kevés n e m l e h e t , 's a z t t a r t o m , h o g y 50 f . p . lesz a m i n i m u m e g y g y e r m e k é r t e g y hónapra. G y ó g y í t h a t l a n deformitást, a' m a g a m szándékával, n e m f o g o k f e l v e n n i ; 's időt, m e d d i g t a r t h a t ez v a g y a m a z a' k u r a , a' m e n n y i r e l e h e t előre m e g f o g o m m o n d a n i . A z o r ­ v o s o k n a k többsége u g y a n h a t u d n a e l n y o m n a e n g e m e t — t ö b b n y i r e e d d i g m é g sebészi esetben s e m a k a r n a k c o n s i l i u m b a h i v a t n i — d e egynéhányan, 's u g y a n a' legelsők, p.o. Stáhly és B e n e s z e r e t n e k e n g e m e t és i g e n barátságosan és n e m e s e n v i s e l t e t n e k erántam. E z e ­ k e t f o g o m kérni, h o g y időrül i d ő r e látogassák m e g az intézetet, 's évenkint a' sükerrül, m i n t D r . B l ő m e r , az újságokban számot f o g o k adni a Publikumnak. M i n d errül a télen egy P r o g r a m m a - f é l é t a k a r o k k i n y o m t a t t a t n i , s az intézetet p e d i g j ö v ő J u l i u s e l e i v e l m e g n y i t n i . A z t h i s z e m , h o g y h a n e m b í r o k is g e n i a l i s tehetségekkel, m é g i s a n n y i t láttam és két évig és 5 hónapig p r ó b á l t a m is m i n t S e c u n d a r i u s a' n a g y sebészkirály ( S c a r p a ) a l a t t e g y n a g y és g a z d a g k ó r ­ házban, h o g y e z e n intézetben a' közönségnek hasznos l e h e s s e k , 's m a g a m a t e g y k i c s i t k i j e l e l h e s s e m . E z után a' kettő után, h a s z n o s activités és egy k i s j ó hír 's n é v után v á g y o k — d e n e m szeretnék egynéhány ezerét v e s z t e n i m e l l e t t e !

Méltóságos G r ó f U r a m i z l i é a' dolgot, 's őszintén, m i t g o n d o l felőle? lesz é m a j d elegendő b i z o d a l m a m az országban, hol a n n y i a n , 's kiváltképen a' felsőbb r e n d b e l i e k g y a k r a n azt h i s z i k , hogy k i n e m őszhaju, 's n e m Professzor, i g e n is k e v e s e t ér m i n t orvos-se­ bész? Nehéz m e g n y e r n i a' felsőbb clássisnak bizodalmát, és mégis c s a k eztet i l l e t i az O r t h o p e d i c u m o m . Ezer m e g ezerszer bocsánatot kérek j ó Gróf Uramtól, h o g y e n n y i r e a l k a l m a t l a n k o d o k , h o g y i l l y s z a b a d o n a z o n hézagon áltugrok, m e l l y a' szegény D o c t o r és S z é ­ c h e n y i István köztt f e k s z i k — h o g y nyíltszívvel közelitek Méltósá­ godhoz. V a l ó d i m é l l y t i s z t e l e t t e l v a g y o k 's m a r a d o k Méltóságod alázatos, kész szolgája S c h o e p f A u g u s z t . "

Messze vezetne és n a g y o n túlnőne e közlemény keretén, h a a l e v e l e k egyes részleteit elemezném. Csupán a n n y i t j e g y z e k meg, h o g y az említett „Programma-félét" valóban k i d o l g o z t a Schoepf Ágost és a n n a k l a t i n nyelvű kézirata, m e l y e t P a l l a Ákos i s m e r t e t e t t , m e g v a n az Országos Orvostörténeti K ö n y v ­ tárban. Címe: „Programmá v a l e t u d i n a r i i p r i v a t i p r o c u r a n d i s d e f o r m i t a t i b u s corporis i n i n f a n t i b u s u s q u e ad p u b e r t a t e m ; P e s t h i n i 1 M a i i 1836. e r r i g e n d i . " Arról, h o g y ez a tájékoztató nyomtatásban megjelent-e, n e m t u d u n k , de nagyjában hasonló tartalmú az 1836-ban Heckenast Gusztáv kiadásában m e g j e ­ l e n t műve, a „Népszerű intések". Felelt-e Széchenyi a véleményt kérő levélre v a g y válaszolt-e szóban, n e m t u d j u k . „ A ' Pesti o r t h o p a e d i Privát-Intézet" 1837-re elkészült és Széchenyi július 24-én meglátogatta. E r ­ ről a következőt olvassuk naplójában: Essen früher w e g e n S c h o p f s Etablissement. I c h u n d Cr(escence) u n d Tasner gehen h i n . Es i s t g u t , w i r d s i c h a b e r n i c h t e r h a l t e n , denn er i s t z u „Grosser H e r r " . Ezek s z e r i n t Széchenyi feleségével és T a s n e r A n t a l titkárával látogatta m e g Schoepf Dohány utcai „ortho­ paedi Privát-Intézet"-ét. Jónak találta, megjósolta azonban, hogy n e m sokáig áll fenn. Ez be is teljesedett, de n e m azon o k m i a t t , a m i n t Széchenyi g o n d o l t a , nevezetesen, hogy i g e n n a g y úr alkotója, h a n e m az 1838. évi pesti n a g y árvíz pusztította e l . A víz rombadöntötte az intézetet és alkotóját csődbe j u t t a t t a . 1840-ben találunk ismét Széchenyi naplójában feljegyzést Schoepf M e r e i Ágostról. A z n a p az Akadémia kisülésén t a r t o t t ,

már m i n t akadémiai levelező t a g , ,,a kancsalság műtéteiéről'' felolvasást és több operált betegét be is m u t a t t a . Széchenyi a naplójában csak rövid m o n d a t o k b a n a következőképpen í r erről: 1840. december 2 1 . M a g y a r A k a d e m i e . I c h presidire, J e r n e y liesst v o r . Schöpf b r i n g t u n s 15 Schinglete u n d spricht lang u n d breit. J e r n e y , akiről szó v a n , r e n d e s t a g v o l t és u g y a n a z o n kisülésben K o d á n m o n g o l vezérről t a r t o t t felolvasást. A S c h i n g l e t e szót m a g a Széchenyi húzta alá naplójában. Ez v a g y a S c h e a n g l e t e szó a bécsi tájszólásban k a n c s a l t j e l e n t .

1841. december 9-én és a következő n a p o k b a n szerepel újra Schoepf Ágost a naplóban. A k k o r operálta u g y a n i s Széchenyi István fia, a m a j d n e m 4 éves Béla phimosisát. Erről a követ­ kező naplóbejegyzések szólnak: 1841. dec. 9. Schöpf, d e r M o r g e n d e n Béla o p e r i r t (á l a l e t t r e b e s c h n e i d e n w i r d ) . E u g e n e Z i c h y , d e r e i n e n H e c h s e n Schuss h a t u n d Schöpf essen b e i uns. 1841. dec. 10. Schöpf o p e r i r t m e i n e n Béla! S c h n i t z e l t 30 M i n u t e n an i h m — i c h halte i h n . . . B r i n g t m i c h beinahe u m die Sinne. — Es isst (39) Bezerédy, K i l l i a s u n d Schöpf b e i m i r . — És a napló oldallapjára f r t a Széchenyi: W e n n i c h gewüsst hätte, dass m e i n Béla so v i e l g e s c h n i t z e l t w e r d e n müstte i c h hätte e i n C o n s i ­ l i u m ect. ect. I c h a h n e , er b e k o m m t d e n T e t a n u s o d e r B r a n d . 1841. dec. 12. 12 t e n Béli w o h l ( I c h a b e r d e s t o s c h l i m m e r ) . 1841. dec. 18. Es essen Schöpf b e i m i r .

A z a s i k e r t e l e n gyógykezelés, a m e l y r e e g y i k későbbi levelé­ b e n maga Schoepf M e r e i céloz, n e m Széchenyi Béla műtétére, h a n e m a l e g n a g y o b b valószínűséggel Széchenyi Istvánnénak 1841—42. évi betegségére v o n a t k o z i k . Erről a naplóban a kö­ vetkező feljegyzéseket találjuk: 1842. január 1. 1-sten Jänner 1842. ( I c h s t e l l e Schöpf z u R e d e . . . Sie c u r i r e n m e i n e r F r a u eine K r a n k h e i t an „Est ist b e d e n k ­ l i c h e r . . . aber G o t t L o b , n i c h t i n d e r Hoffnung.")

1842. j a n u á r 3. 3-ten r e c h t s c h m e r z h a f t . — Cr(escence) w a r b e i d e r N a c h t ü b e l . . . Schöpf K u r i r t i h r e i n e K r a n k h e i t a n . Bin leidend. — Balogh w i r d geholt. Nehme etwas ein. 1842. január 23. M a c h e Schöpf h e r u n t e r . . . a l l e seine M e d i c i n Flascheln... 1842. február 14. 14^ten [Cr(escence)] kleinmütig. M i r s c h a u d e r t es v o r d e r V e r n i c h t u n g zurück. M i t Schöpf e i n e n k l e i n e n A u f t r i t t . 1842. f e b r . 23. Schöpf w i r d m i t 60 G u l d e n a b g e d a n k t . 1842. márc. 2. Schöpf w i l l n i c h t m e r k e n , dass m a n i n m e i n e m Haus kein Vertrauen. Balogh wieder angenom(men).

Széchenyi István azért n e m bízott Schoepf M e r e i g y ó g y k e z e ­ lésében, m e r t hiszen köztudomású, h o g y a h o m e o p a t h i a híve v o l t . Pesten Alrhási B a l o g h Pál h o m e o p a t h a v o l t orvosa, c e n k i betegeskedésekor pedig e g y s o p r o n i és e g y híres bécsi h o m e o ­ p a t h a o r v o s (Léderer Tamás) kezelte. Időnként megpróbálko­ zott az a l l o p a t h i a híveivel és B i r l y Flórián is gyógyította. A naplójegyzetekből kiderül, h o g y a m i k o r megrendült a b i z a ­ l o m Schoepf M e r e i b e n , a k k o r feleségéhez i s az ő h o m e o p a t h a orvosát, Almási B a l o g h - o t hívatta. A v i s z o n y azért kettőjük között n e m szakadt m e g t e l j e s e n , m e r t a későbbi évek naplóbejegyzéseiben is többször szerepel az, hogy ebédre v o l t h i v a t a l o s Széchenyi Istvánékhoz. A t o ­ vábbra is megmaradó összeköttetésükre m u t a t az is, h o g y 1844. február 17-én megküldi Széchenyi Istvánnak „ N é h á n y szó általánosan m e g a l a p u l t ártalmas gyermeknevelési hiányok körül m a g y a r szülőkhöz" című, Pesten L a n d e r e r és H e c k e n a s t nál n y o m a t o t t munkáját a következő l e v é l kíséretében. „ M é l t ó s á g o s Gróf U r ! B á t o r k o d o m e g y r é g i szokásom s z e r i n t e csekély küldemény által is N a g y s á g o d n a k t i s z t e l k e d n i . A g o n d o l a t — h a ez szívességgel fogadtatnék — szerencsézi kedélyemet, m e l l y ittlétem k e z d e t e óta őszinte t i s z t e l e t t e l ragaszkodók N a g y s á g o d h o z — és i l l y e n marad örökké. É v k ö n y v e i n k t a r t a l m a u g y a n N a g y s á ­ g o d a t tán l e g k e v é s b é sem, de a szándok és irány, v a g y a tény, hogy hazánkban egy új tudományos időszaki lap létre k a p o t t , vala­ m e n n y i r e érdeklendheti. A méltóságos Gróf úr tudományunk s

mesterségünk nem nagy tisztelője, de j o g g a l is; mert a m i n t ezek még most állanak vagy legtöbbektől űzetnek — kivált M a g y a r h o n ­ ban — nagy t i s z t e l e t r e v a l ó b a n nem t e h e t n e k igényt. M a g a m is

n e m e s családjában mesterségünk díszét tán n e m mozdítottam e l ő . És fájt ez n e k e m eleget; de m é g i s i l l y benyomások tán csak r u g a n y k i n t és s o k k a l üdvösben h a t n a k , m i n t h a bár m i l l y bámulattal k ö r ­ n y e z v e müködék. Á l l í t h a t o m a z t , h o g y m i n t m a g a m , m i n t m e s t e r ­ ségünk tökéletlenségeit nálamnál élénkebben s e n k i n e m érzi. N i n c s is l a p az egész tudós külföldön, m e l l y b e n az utóbbiak h ü v e b b e c s e t t e l v o l n á n a k v a g y leendnének r a j z o l v a m i n t é v k ö n y v e i n k b e n . És törekszem t e l j e s erőmmel, h o g y mesterségünk a z o n egyszerű i g a z ­ ságossághoz és természetességhezi közelgetését elősegítsem, h o l az o r v o s n a g y o b b mértékben m i n t e d d i g gondos f ö l ü g y e l ő j e v a g y k o r ­ mányzója a természet üdvös működésinek — c s a k o t t , h o l v a l a m e l l y k ó r v e s z é l y megelőzésére v a g y lehető l e g y ő z é s é r e az szüksé­ ges, h a t be s z e r e i v e l , s o t t b i z t o s b a n m i n t e d d i g . A z o n is f o g o k l e n n i , a m e n n y i r e e lapoktól k i t e l h e t i k , h o g y az o r v o s o k k i f e j e z h e t l e n csekély g y a k o r l a t i kiképeztetése, h o s s z a b b időre s j o b b m o ­ d o r r a szabályoztassék. Méltóságos t i s z t e l t Gróf! — h a szabad nyílt k e d é l y e m é r z e t é v e l Hozzá szóllanom — 8 é v e k előtt i g e n g y e n g é l ­ kedő t e s t t e l t i s z t e l k e d t e m először N a g y s á g o d n a k ; azóta erősbödött t e s t és lelkülettel becsületesen beleizzadván hivatásomba — m i n ­ d e n külsegély nélkül, sőt némi gáncs és ellenzék közt — népszerű úton o l l y g y a k o r l a t i körnek birtokába j u t o t t a m , m e l l y e l nálunk k e ­ vés o r v o s szerencséztetik, s m e l l y b ő l némi nyugtató érzettel v i s s z a s előre is t e k i n t h e t e k . A g y e r m e k k ó r h á z d o l g a szerencsésen m e n t ; m o s t építünk csinos és czélszerü házat ez üdvös intézetnek, m e l l y egy a tanuló s kezdő orvosoktól b ő v e n látogatott klinikává f e j l ő ­ dött; évenkint ezer m e g ezer b e t e g g y e r m e k és nő f o r d u l m e g benne tanács v a g y fölvétel m i a t t ; örömmel t a n u l o k és tanítok i t t e n ; és m a h o l n a p tán lelenczház is csatlódandik hozzája. — L é g y e n sza­ b a d remélnem, h o g y e k i s k i ö m l é s — tán fölötte bátor és szerény­ t e l e n idomú — N a g y s á g o d által nyájasan f o g magyaráztatni, s k e ­ gyes részvéttel f o g a d t a t n i . E z e k m e l l e t t részvéttel nézek hazánk fejlődési lépteire. A z i t t e n i polgárság közt — á m b á r ez n a g y o b b részt m e g c s a k az e r e d e t i b e v á n d o r l ó c o l o n i a l i s h a s z o n k e r e s e t i szel­ l e m m e l bír — m é g is úgy látszik h o g y n e m sokára n e m z e t i b b s z e l ­ l e m s több oldalú törekvés f o g fejlődni és t e r j e d n i . A z o r v o s n a p ­ e s t i g m i n d e n r e n d b e l i e m b e r e k k e l viszonyulván, h a v a n b e n n e e g y k i s fogékonyság a n a p i kérdésekkel, kellékekkel és érzetekkel i g e n p r a c t i c e i s m e r k e d h e t i k m e g , s i g y azt m o n d h a t o m , h o g y Nagysá­ g o d újabb nagyszerű működéseit is mindinkább j ó z a n a b b méltányl a t t a l t u d o m követni. Hisz az ésszel bíró e m b e r l a s s a n k i n t c s a k m e g t a n u l inkább esze m i n t k e d é l y e után járni e l az életben: k i -

t

á b r á n d u l ] a magát, s a g y a k o r l a t i élet szükségeit g y a k o r l a t i szem­ pontokból f o g j a föl. M i előtt e hosszú l e v e l e m e t bezárom, e n g e d j e m e g Nagyságod, h o g y a Méltóságos Grófnőnek e z e n n e l is legőszin­ tébb hódolatomat j e l e n t h e s s e m k i . És s z a b a d j o n e v a k m e r ő n a g y időrablásért bocsánatot r e m é l n e m ; — m e g v a l l o m , h o g y t o l l a m a t e z e n n e l n e m az ész, h a n e m a kedély v e z é r l é . Ajánlom m a g a m a t Nagyságod kegyességébe s m é l y t i s z t e l e t t e l m a r a d o k a méltóságos Gróf Űr P e s t 844. febr. 17-én. alázatos szolgája D r . Schoepf."

Sajnos, ez a levél és a könyv a s o p r o n i városi közkönyvtár­ b a n őrzött Széchenyi Könyvtártöredékből a közelmúltban e l ­ tűnt, de szerencsére a levél hiteles másolata m e g m a r a d t . A z évkönyv, s az új tudományos időszaki lap, m e l y e t a levél említ, az 1841-ben k i a d o t t „Jahres-Beitrag..." a v i l á g első gyermekgyógyászati szakfolyóirata és a ,,Magyar O r v o s i és Természettudományi Évkönyvek". *

A szabadságharc kezdetén Schoepf M e r e i Ágost még ragasz­ k o d o t t Ösz u t c a i gyermekkórházához, de végül lelkesedése g y ő ­ zött és segédorvosára B o c k •—• később Bókai — Jánosra bízta intézetét, s ő M o n t i ezredes olasz légiójában önkéntes főorvosi állást vállalt. A szabadságharc idején magyarosította nevét M e r e i r e . 1849-ben, a m i k o r a kormány már másodszor h a g y t a e l Pestet, feleségét a két g y e r m e k k e l Szegedre küldte. A z aszszony az o t t dühöngő cholera áldozata l e t t ; 16 óra a l a t t m e g ­ h a l t . ( L u m n i c z e r Sándor, a k k o r már a honvédség orvosfőnöke, ápolta.) H o g y járt-e Schoepf M e r e i Ágost Szegeden, n e m t u d n i . A szegedi belvárosi plébánia P r o t o c o l l u m D e f u n c t o r u m L i b e r a V I . kötetének 213. oldalán olvasható a bejegyzés B r a m b i l l a J o ­ sefa haláláról. „Brambilla Josefa 38 éves, Mérei Ágoston neje, r k . , származás helye: Olaszhon, l a k h e l y e : Szeged-belső". Több adat n i n c s Schoepf Mereiné, v a g y Schoepf M e r e i szegedi t a r ­ tózkodásáról. A z sincs feljegyezve a h a l o t t i anyakönyvben, h o g y h o v a temették. Kétségtelen az anyakönyvezés alapján, h o g y a palánki temetőbe. A z 1849. é v i júliusi—augusztusi cho­ l e r a s o k áldozatot szedett. A z o k a t , a k i k a kórházban h a l t a k meg, a régi és az új rókusi temetőben helyezték n y u g a l o m r a ,

a belvárosi h a l o t t a k a t a palánki temetőben. A palánki temetőt elmosta a n a g y árvíz, m a már csak az anyakönyvben található meg Schoepf M e r e i Ágostné emléke. K é p s e m m a r a d t róla. Megkíséreltem a d a t o k a t szerezni a Brambilla-családról, de a n ­ n a k már csak egy öreg k a n o n o k leszármazottja él Páviában, és ő s e m m i t s e m t u d az e g y k o r i családi eseményekről. L u m n i c z e r Sándor m o n d o t t a emlékbeszédében; , , A gyászba­ b o r u l t apát két anyátlan gyermekével a vesztett temesvári csata után az ő sorsához hasonló árva A r a d várfalai a l a t t lát­ t a m utoljára, h o l ügyeink szomorú állásáról értesülvén két­ ségbeejtő helyzetében j ö v ő sorsa felett, e g y méla, g o n d o l k o ­ zásba merült perez határozott. Vagyona n e m lévén, g y e r m e ­ keinek, saját egyéni szabadsága épségben maradásával t a r t o ­ zott —• velők törökföldre menekült." Egressy Gábor törökországi naplójában írja: „Vecserova a u g . 23. 1849. Ez n a p m i n t e g y száznegyvenen léptünk át a török határon n e g y v e n szekérrel." — „Nevünkben Schöpf orvos és Lóródy üdvözölték a pasát francia n y e l v e n , a szultán és a t ö ­ rök nemzet oltalmába ajánlván bennünket." H a l i m tábornoki rangú pasa két óra múlva útnak indította őket tíz török huszár s egy h a d n a g y kíséretében. Egressy felsorolja, k i k v a n n a k a karavánban, köztük: „Schöpf orvos, leánya és fiával." Szep­ t e m b e r 5-én V i d d i n b e n írja már a naplót: „ A polgári m e n e ­ kültek közt v a n Schöpf o r v o s családostól." Szeptember 1 9 - i keltezéssel azt olvassuk a naplóban: „Szökni most már csak­ n e m l e h e t e t l e n . " „ A z első n a p o k b a n n e m v o l t nehéz odább állani, m e r t a felvigyázat n e m v o l t i l l y s z i g o r ú . . . " „ M e g m e ­ nekült Schöpf orvos is családjával együtt." Egressy m o n d j a e l naplójában e g y i k h e l y e n M o n t i grófról, az olasz légió főnökéről, h o g y „szegény földiéi és barátai k ö ­ zött már m i n d e n vagyonát kiosztotta". N a g y o n valószínű, M o n t i segítette Schoepf M e r e i t is menekülésében. Schoepf M e r e i Ágost azután angol barátai segítségével M a n ­ chesterben újra kezdte életét és eredményesen működött o t t még egy évtizeden át. A z a n g o l orvostársadalom megbecsült tagja lett, jelentős i r o d a l m i munkásságot f e j t e t t k i , a pestihez hasonló gyermekkórházat alapított. 4 Orvostörténeti k ö z i .

49

M i l e t t családjával? K e r t b e n y Károly 1864-ben Brüsszelben egy 103 lapos füzetet j e l e n t e t e t t m e g a következő címmel: A l f a b e t i s c h e N a m e n s l i s t e U n g a r i s c h e r E m i g r a t i o n 1848—1864. ( M i t Einschluss d e r ausserhalb U n g a r n I n t e r n i r t e n . ) S a m m t vorläufiger b i o g r a f i s c h e n A n d e u t u n g e n i n A b r e v i a t u r e n . A 39. l a p o n emlékezik m e g Schoepf Mereiről „ M e r e y (Schöpf)" cím­ szó alatt. K e r t b e n y s z e r i n t A u g u s t a leánya B o m b a y - b a m e n t férjhez, f i a p e d i g mérnök l e t t Angliában. Schoepf M e r e i Ágost a n g l i a i életszakaszának adatait, m u n ­ kásságának részleteit még i g e n hiányosan ismerjük. Ezeket és megelőző életének hiányzó adatait a további kutatásnak k e l l feltárni.

IRODALOM Bókay

János:

Csabai

Tibor

A g y e r m e k o r v o s t a n története. Orvosképzés 1920. és Klaniczay

Tibor:

T á r s a d a l m i S z e m l e 1955. 9. sz.

Daday András: U j a b b a d a t o k S c h o e p f M e r e i Á g o s t o n élettörténe­ téhez és munkásságához. — Előadás az Orvostörténeti K ö n y v t á r b a n 1956. szept. 4-én. Elekes György: D r . S z e n t g y ö r g y i József vostörténelem. 1937. 4. szám. Egressy

Gábor

Emlékkönyv Győr, 1885. Hirsch,

törökországi

debreceni o r v o s . . .

Or­

naplója, 1849—1850. Pest. 1851.

a győri ágost. h i t v . ev. g y ü l e k e z e t . . .

örömünnepére.

A.: B i o g r a p h i s c h e s L e x i k o n . W i e n u n d L e i p z i g 1884.

Jáki Gyula:

O r v o s o k a szabadságharcban. Szeged, 1954.

Jáki Gyula: A d a t o k S c h o e p f M e r e i Á g o s t élettörténetéhez és munkásságához. — Előadás az Orvostörténeti K ö n y v t á r b a n 1955. o k t . 27-én. Kazinczy Keresztury 1873. o. Kis János pest. 1890.

Ferenc levelezése. B p e s t . 1896. V I I . kötet. 378. o. Dezső: I r o d a l m u n k emlékeinek v é d e l m e . C s i l l a g . 1955. s u p e r i n t e n d e n s visszaemlékezései

életéből. O K . B u d a ­

Lumniczer Sándor: E m l é k b e s z é d , . . O r v o s i H e t i l a p számának m e l l é k l e t e .

1861. é v i 1.

Markusovszky Lajos: D r . S c h o e p f M e r e i Á g o s t o n emlékezete. — O r v o s i H e t i l a p , 1858. 14. és 15. szám. E, Nagy Olivér: A győri szab. k i r . városi ág. h i t v . e v a n g . k e r e s z ­ tyén egyházközség története. G y ő r , 1905. N

Palla Ákos: S c h o e p f M e r e i Á g o s t o n 1836-ban alapított ortopédiai intézete. O r v o s i H e t i l a p . 1955. 14. szám. Radó István: A S o p r o n sz. k i r . t h j . város k ö z k ö n y v t á r á b a n őrzött Széchenyi könyvtártöredék címjegyzéke. S o p r o n . 1941. Radó István: Széchenyi orvosa, a v o l t s o p r o n i diák és mások. — S o p r o n i S z e m l e . V I . 1942. 217. o. Szávay

Gyula:

G r . Széchenyi

G y ő r (356. o.) István

Naplói. B p . 1937. V . kötet.

Szelényi

Ödön: A m a g y a r ev. iskolák története. P o z s o n y , 1917.

Vaccari,

Pietro:

S t o r i a délia U n i v e r s i t é d i P a v i a . P a v i a , 1948.

W.: T h e L a t e D r . Schoepf M e r e i . M e d i c a l T i m e s a n d G a z e t t e , 1858, 359. o. *

Hálás köszönetet m o n d o k a z o k n a k , a k i k az a d a t o k felkutatásá­ b a n , az i d e g e n n y e l v ű szövegek fordításában segítséget nyújtottak.

A Szerkesztőbizottságnak, sajnos, több m i n t e g y h a r m a d á r a l e t t csökkenteni a közlemény ábráit.

kel­

RIASSUNTO A g o s t o S c h o e p f M e r e i è l ' u n a délie personalità più e m i n e n t i d e l l a storia medica ungherese, i l fondatore della terapeutica ungherese d i fanciullo, i l costitutore del p r i m o ospedale ungherese per i fanc i u l l i . M o l t i d o c u m e n t i d e l l a sua biográfia si t r o v a n o f a l s a m e n t e n e l l e c o m m u n i c a z i o n i d i s c o r r e n t i d i l u i . L ' a u t o r e a c c e n t u a che l a cognizione dei d o c u m e n t i biografici è m o l t o i m p o r t a n t e , e n o n basta l a sola n o z i o n e délie opère. A l c o n o s c e r e e d a p p r e z z a r e l e opère, s p e t t a l a conoscenza d e l l a p e r s o n a d e l l ' a u t o r e , d e l l " a m b i e n t e , délie c i r c o s t a n z e d i l a v o r o , délie f o n t i , délie cose l e t t e , v e d u t e , s p e r i m e n t a t e , d e i c o n c e p i m e n t i e d e l l a t r a d i z i o n e . Solo n e l l ' a v e r e i d o c u m e n t i s i c u r i e precisi biografici si p u b preparare u n a sentenza e s a t t a e f o r m a r e u n a biográfia. A g o s t o Schoepf f u i l discendente d ' u n a f a m i g l i a t r a n s d a n u b i a n a a v e n t e l ' o r i g i n e d a K ő s z e g , m a i l p a d r e suo g i u n s e n e l 1769 a Győr, più c o r r e t t a m e n t e : i n q u e l l ' a n n o è s t a t o a g g r e g a t e t r a i s c i t t a d i n i e l e m e m b r a d e l l a m a e s t r a n z a m a c e l l a i a d i Győr. I l q u a r t o f i g l i o d e l l a sua m o g l i e s e c o n d a f u A g o s t o S c h o e p f M e r e i c h e n a c q u e i l 26 s e t t e m b r e 1804 a G y ő r . I l suo p a d r e acquistö a G y ő r u n a sost a n z a s i g n i f i c a n t e : f u o r i d e l m e s t i e r e d e l m a c e l l a r o esercitö a n c h e i l m e r c a t u r a d i bestiámé, l a c o l t i v a z i o n e délie v i t i e l a v e n d i t a d i v i n o . I l p a d r e m o r i n e l 1810, e p o i l a m a d r é , più g i o v a n e d i suo m a r i t o c o n a n n i 35, educô i f a n c i u l l i . A g o s t o S c h o e p f frequentô l e s c u o l e i n f e r i o r i a G y ő r . A n c o r a a n c h ' o g g i sta q u e l l a casa d o v e si t r o v a r o n o l a s c u o l a e d i l g i m n a s i o i n f e r i o r e d i confessione a u g u s t a n a , e n e l l a q u a l e A g o s t o S c h o e p f andô a scuola n e i a n n i 1813— 1819 (1. e f f i g i e ) . D o p o l a m o r t e d e l l a sua madré, l a s u a s o r e l l a m a g g i o r e S u s a n a , più v e c c h i a d i l u i c o n 10 a n n i , si m a r i t ô a d A l e s sandro L u m n i t z e r . ( I l figlio d i loro f u i l medico p r i m a r i o eroico del c o m b a t t i m e n t o d i libertà ungherese.) A l l o r a , 1 ragazzo giro d a l l a s c u o l a d i G y ő r a l l i c e o d i confessione a u g u s t a n a d i S o p r o n . D a G y ő r si a l l o n t a n o n e l f e b b r a i o d e l 1819. Secondo i l c e r t i f i c a t o d i c o n g e d o d i G y ő r f u u n s c o l a r e e m i n e n t e . P o i i s u o i s t u d i d i scuola m e d i a l i termine- — come lo abbiamo saputo — a S o p r o n . È r i u s c i t o a c o s t a t a r e , d o v e assolse A g o s t o S c h o e p f i s u o i s t u d i universitäre A V i e n n a si scrisse n e l 1821 all'università. M a p e r l'ofesa t o l e r a t a d a u n s u o professore, abbandonö l'università d i V i e n n a . S o l o n e l 1828 s i s c r i v e d i n u o v o all'università d i P a v i a , cioè c o m ' s t u d e n t e d i m e d i c i n a d i p r i m o a n n o . L ' e f f i g i e 2. c i m o s t r a l a sua p e t i z i o n e d i l i n g u a i t a l i a n a , i n c u i d o m a n d a l a sua a m m i s s i o n e ,

e p r o f e r i s c e che p e r c o n s i g l i o d e l suo f r a t e l l o m a g g i o r e si o c c u p a v a f i n là d ' e c o n o m i a e m e r c a t u r a . M a s c o p r i che a q u e s t o e g l i è i n a d a t t o , e f i n a l m e n t e n o n d i m e n o s i risolse p e r essere studente d i m e d i c i n a . P e r c o n s e n s u d i g o v e r n a t o r e v e n n e i s c r i t t o i l 2 m a r z o 1828 all'università d i P a v i a . D i s u o i s t u d i a n t e c e d e n t i s c r i v e n e l l a s u a p a g i n a d i m a t r i c o l a che I i assolse a Pozsony. N e l l ' a r c h i v i o d e l l ' u n i versità d i P a v i a s i possono a n c h e r e p e r i r e s u o i d u e c e r t i f i c a t i , sec o n d o i q u a l i d i p r i m o corso d i f i l o s o f i a guadagnô i l c e r t i f i c a t o n e l l i c e o d i S o p r o n , m a q u e l l o d i s e c o n d o corso n e l l i c e o d i Pozsony, (3. e f f i g i e ) , p e r conseguenza i n P o z s o n y terminé i s u o i s t u d i d i s c u o l a m e d i a . I l s u o t u t o r e , s i v e d e , n o n trovè b e n f a t t a l a sua r i s o l u z i o n e , e e g l i , cosi sembra, a n c h e l a r u p p e c o i s u o i t u t o r i . Cioè a q u e s t o a c c e n n a c h e n e l l ' i s c r i v e r s i a l secondo a n n o , cancellö i l n o m e d e l suo t u t o r e n e l l a p a g i n a d i m a t r i c o l a (v. 8. effigie). A U ' université a l l o r a r i n o m a t a d i P a v i a frequentö l e l e z i o n i d i t u t t i e c i n q u e i s u o i a n n i m e d i c i , e, i l 9 s e t t e m b r e 1832, p r e g ô l a sua a m m i s s i o n e a g l i e s a m i r i g o r o s i (4. e f f i g i e ) , o r a d o p o a v e r sostenuto t u t t e e d u e g l i e s a m i con „ v a l d e b e n e " , a questo s i r a p p o r t a n d o , i l 16 s e t t e m b r e d o m a n d o l ' a m m i s s i o n e a g l i e s a m i n e c e s s a r i p e r a c q u i s t a r s i i l d o t t o r a t o d i c h i r u r g i a . N e g l i e s a m i c l i n i c i c o r r i s p o s e (5. eff i g i e ) , e présente- a l l a recensione i l suro r i f e r i m e n t o m e d i c o d i t r i b u n a l e d i l i n g u a i t a l i a n a , i l q u a l e professore P l a t n e r p u r e a p p r o v e . N e l suo r i f e r i m e n t o m e d i c o d i t r i b u n a l e r e n d e r a g i o n e dell'inchiesta del cadavere d'un lattante inventato m o r t o . C i s o n a n c h e q u e l l e due s t o r i e d i a g n o s t i c h e n e l o r i g i n a l e che presentö n e l p r e g a r e l ' a m m i s s i o n e a g l i e s a m i n i r i g o r o s i . A queste, n e l r a p p o r t o u n g h e r e s e , cio d a i m p o r t a n z a s p e c i a l e che A g o s t o Schoepf M e r e i introdusse i n U n g h e r i a la storiografia diagnostica s i s t e m a t i c a . T u t t e e d u e le s t o r i e d i a g n o s t i c h e p r e s e n t a t e sono s c r i t t e c o n c u r a e s i s t e m a t i c a m e n t e . L ' u n a f a conoscere i l caso d e l l ' a n g i o i t i s , l ' a l t r a l a s t o r i a d i a g n o s t i c a d ' u n i n f e r m o d a l l o scabies. I l 17 s e t t e m b r e 1832 stese l'università i l suo d i p l o m a m e d i c o , i l c u i d u p l i c a t o c o n l a s e g n a t u r a d e i d i r i g e n t i dell'università v i e n e m o s t r a t o d a l l a 6. e f f i g i e . L a sua d i s s e r t a z i o n e d o t t o r a l e c o n t i t o l o „ D e I s c h u r i a " egli l a presentö, e l a d i s s e r t a z i o n e d i 52 p a g i n e è s t a t a s t a m p a t a n e l l a tipográfia dell'università d i P a v i a (7. e f f i g i e ) . I l p a t r o n o d e l l a d i s s e r t a z i o n e f u i l p r o f e s s o r e o c u l i s t a F l a r e r . L a sua d i s s e r t a z i o n e l a raccomandö a l p r o f e s s o r e Panizza, d o c e n t e d e l l ' a n a t o m i a . L ' e f f i g i e 8. m o s t r a l a p r e f a z i o n e d e l l a sua d i s s e r t a z i o n e d o t t o r a l e . A causa d e l l ' a v v e l e n a m e n t o d'arsenico r i c e v u t o n e l l ' i s t i t u t o a n a t o m i c o , f u

m a l a t i c c i o a l u n g o , i n f i r m a m e n t e ascèse s u l l a t r i b u n a oratoria, m a difese l e sue tesi, e v e n n e p r o m o s s o d o t t o r e d e l l a m e d i c i a e c h i rurgia, e maestro dell'oculistica. I l giustificamento necessario al p r o m o z i o n e d i m a e s t r o d ' o c u l i s t a 10 m o s t r a i l c e r t i f i c a t o d i l i n g u a i t a l i a n a , v i s i b i l e n e l l a 9. e f f i g i e . A g o s t o S c h o e p f M e r e i s i procurö i n P a v i a n o n s o l t a n t o i l d i p l o m a m e d i c o , m a q u i fece a n c h e l a c o n o s c e n z a c o n l a c o m p a g n a d e l l a v i t a , n i p o t e d e l g r a n B r a m b i l l a , Josefa B r a m b i l l a , c o l l a q u a l e là, d o p o l a p r o m o z i o n e a l d o t t o r a t o , si sposô, p o i v e n n e r o a casa i n U n g h e r i a , a l c o g n a t o a Kőszeg. D o p o l a sua g u a r i g i o n e l a v o r ö p e r u n pezzo d i t e m p o a V i e n n a d a l p r o f e s s o r e H i l d e b r a n d t che a d o g n i m o d o l o v o l l e t e n e r e presso d i sè. M a e g l i d e s i d e r o a casa e si s t a b i l i a Pest. Q u i v e n n e i n s t r e t t a c o n g i u n z i o n e c o n i l c o n t e S t e f a n o Széchenyi. F u u n f e d e l a a n i m a t o délie idee d e l Széchenyi. A q u e s t a s i r r i c h i a m a n o d i m o s t r a n t e m e n t e q u e l l e d e d i c a t o r i e e lettére (10. effigie) c h e scrisse a l Széchenyi. Stefano S z é c h e n y i si r i c o r d a . d i l u i più v o l t e a n c h e n e l suo d i a r o . I l suo f i g l i o B e l a e g l i l o o p e r o , l a s u a m o g l i e l a e b b e i n c u r a . A g o s t o S c h o e p f M e r e i fondö a P e s t i l q u a r t o ospedale d e l m o n d o p e r i f a n c i u l l i , e e g l i incamminö, n e l 1841, i l p r i m o p e r i o d i c o spec i a l e d e l l a t e r a p e u t i c a d i b a m b i n o d e l m o n d o : „Jahres B e i t r a g " i n l i n g u a tedesca. S o t t o l a l o t t a d i l i b e r t à magiarizzô i l suo n o m e a l M e r e i , e n e l l a legione italiana del colonello M o n t i intraprese una posizione vol o n t a r i a d i m e d i c o p r i m a r i o . N e l 1849, q u a n d o i l g o v e r n o p e r l a s e c o n d a v o l t a lasciö B u d a p e s t , e g l i m i s e l a sua m o g l i e e d u e f i g l i a Szeged. L i , l a m o g l i e m o r i i n c o l e r a . L ' a n n o t a z i o n e d i m a t r i c o l a si p u o a n c o r s c o p r i r e , m a l a t o m b a d i l e i è s t a t a d i l a v a t a d a l l ' i n o n d a z i o n e d i Szeged. D o p o l a b a t a g l i a d i T e m e s v á r S c h o e p f M e r e i con s u o i d u e f i g l i si rifugiô a l paese t u r c o . L ' a u t o r e f a c o n o s c e r e i d e t a g l i r i s p e t t i v i d e l d i a r i o d i T u r c h i a d i G a b r i e l e E g r e s s y . A l fine, c o n l ' a i u t o d e i s u o i a m i c i a n g l e s i , S c h o e p f M e r e i si d o m i c i l i a a M a n c h e s t e r , e là p r a t i c o c o n successo a n c o r a p e r u n d e c e n n i o . Fondö u n o s p i d a l e per i fanciulli, e d i v e n t o i l m e m b r o onorato della compagnia dei m e d i c i i n g l e s i . A n c h e s o t t o i l suo f u n z i o n a r e d ' I n g h i l t e r r a , p r o d u s s e u n a operasità l e t t e r a r i a i m p o r t a n t e . M o r i a M a n c h e s t e r n e l 1858. L a sua f i g l i a si m o r i t ö a B o m b a y , i l suo f i g l i o i n v e c e diventô ingegnere i n I n g h i l t e r r a . L ' i n d i r i z z o d e l l ' a u t o r e : P r o f . J. J á k i , Szeged. 464. C l i n i c a C h i r u r g ] ca d e l l ' U n i v e r s i t a .

SUMMARY Á g o s t S c h o e p f M e r e i is one of the m o s t o u t s t a n d i n g p e r s o n a l i t i e s of t h e H u n g a r i a n m e d i c a l h i s t o r y . H e w a s the c r e a t o r o f H u n g a r i a n pediatrics and of the first H u n g a r i a n hospital for children. M a n y d a t a o f h i s b i o g r a p h y are e r r o n e o u s i n t h e p u b l i c a t i o n s d e a l i n g w i t h h i s p e r s o n . A u t h o r e m p h a s i z e s t h a t i t is o f p a r a m o u n t i m ­ p o r t a n c e to k n o w t h e b i o g r a p h i c a l d a t a a n d t h a t i t does n o t s u f f i c e t o k n o w t h e a c t i v i t i e s a n d w o r k s o f the p e r s o n w e w i s h t o w r i t e about. T h e p e r s o n a l i t y of the a u t h o r , t h e e n v i r o n m e n t , the c o n d i ­ t i o n s u n d e r w h i c h h e h a d w o r k e d , t h e sources h e u s e d , t h e e v e n t s seen, h e a r d o r e x p e r i e n c e d , t h e r o u g h d r a f t s o f l a t e r w o r k s , t h e t r a d i t i o n s o n w h i c h de r e l i e d a r e t o b e k n o w n i f w e w a n t t o eva­ l u a t e a n d u n d e r s t a n d someone's w o r k s . O n l y i n t h e possession o f r e l i a b l e , a c c u r a t e b i o g r a p h i c a l d a t a c a n one f o r m u l a t e a c o r r e c t judgement and w r i t e a true biography. Agost S c h o e p f w a s t h e o f f s p r i n g o f a T r a n s d a n u b i a n , Kőszeg f a ­ m i l y . H o w e v e r , i n 1769, his f a t h e r m o v e d to Győr, o r , t o be m o r e p r e c i s e , i t w a s t h a t y e a r t h a t h e w a s accepted as a c i t i z e n of t h a t t o w n a n d as a m e m b e r of t h e b u t c h e r s ' g u i l d t h e r e . Á g o s t S c h o e p f M e r e i was the f o u r t h c h i l d of his second w i f e a n d w a s b o r n o n t h e 2 6 t h of S e p t e m b e r , 1804, i n G y ő r . H i s f a t h e r m a d e a c o n s i ­ d e r a b l e f o r t u n e i n t h a t t o w n , as a b u t c h e r , l i v e - s t o c k dealer, v i n i c u l t u r i s t a n d s e l l e r o f w i n e . T h e f a t h e r d i e d i n 1810 a n d a f t e r t h a t t h e m o t h e r , 35 y e a r s y o u n g e r t h a n h e r h u s b a n d , t o o k o v e r t h e e d u ­ c a t i o n o f t h e c h i l d r e n . Ágost S c h o e p f a t t e n d e d s c h o o l i n G y ő r f o r a w h i l e . T h e h o u s e i n w i c h t h e r e u s e d t o be t h e s c h o o l o f t h e L u t h e ­ r a n (of t h e A u g u s t a n Confession) c h u r c h is s t i l l s t a n d i n g . T o t h a t s c h o o l w e n t Á g o s t S c h o e p f i n t h e p e r i o d 1813—19. (Fig. 1.). A f t e r t h e d e a t h of h i s m o t h e r his sister, Zsuzsa, w h o w a s 10 y e a r s o l d e r , m a r r i e d Sándor L u m n i t z e r . F r o m t h a t m a r r i a g e w a s b o r n l a t e r t h e heroic Chief of t h e M e d i c a l Corps of the glorious W a r of L i b e ­ r a t i o n . A f t e r t h e a b o v e m a r r i a g e Á g o s t w a s sent t o t h e E v a n g e ­ l i s t l y c e u m of S o p r o n , l e a v i n g G y ő r i n F e b r u a r y , 1819. A c c o r d i n g t o t h e c e r t i f i c a t e g i v e n h i m o n l e a v i n g G y ő r he h a d b e e n a n e m i ­ n e n t s c h o l a r . A s f a r as w e k n o w i t , h e c o m p l e t e d h i s h i g h s c h o o l studies i n Sopron. A s i t c o u l d be a s c e r t a i n e d Á g o s t S c h o e p f s t a r t e d h i s u n i v e r s i t y s t u d i e s i n V i e n n a , i n 1821, b u t l e f t t h e u n i v e r s i t y b e c a u s e one o f t h e professors o f f e n d e d h i m . T h e n i t w a s o n l y i n 1828 t h a t he en­ r o l l e d a g a i n , t h i s t i m e to t h e f i r s t y e a r o f t h e M e d i c a l U n i v e r s i t y

o f P a v i a . (Fig. 2.) s h o w s t h e a p p l i c a t i o n , w r i t t e n i n I t a l i a n , f o r a d ­ m i s s i o n , i n w c h i c h h e t e l l s t h a t o n r e q u e s t b y h i s g u a r d i a n h e has b e e n e n g a d e d i n a g r i c u l t u r a l a n d c o m m e r c i a l a c t i v i t i e s . H e has r e a ­ l i s e d , h o w e v e r , t h a t he is u n f i t f o r t h a t w o r k a n d has d e c i d e d t o become a medical student. H e was m a t r i c u l a t e d to the u n i v e r s i t y of P a v i a b y t h e l e a v e o f t h e G o v e r n o r o n M a r c h 2, 1828. A s t o p r e v i o u s studies, h e w r o t e i n h i s h i s t o r y sheet t h a t h e h a d c o m p l e ­ t e d h i s s t u d i e s i n P o z s o n y . I n t h e a r c h i v e s o f t h e u n i v e r s i t y of P a v i a t h e r e are t o be f o u n d 2 c e r t i f i c a t e s a c c o r d i n g to w h i c h h e h a d q u a l i f i e d i n t h e f i r s t class of p h i l o s o p h y i n t h e S o p r o n , a n d i n t h e s e c o n d i n t h e P o z s o n y l y c e u m . (Fig. 3.), t h u s , h e d i d c o m p l e t e h i g h s c h o o l i n t h a t l a t t e r t o w n . I t seems t h a t h i s g u a r d i a n d i d n o t a p p r o v e o f h i s d e c i s i o n a n d h e seems t o h a v e p a r t e d w i t h h i s g u a r ­ d i a n , as i n d i c a t e d b y t h e f a s t t h a t o n e n r o l l i n g f o r t h e s e c o n d y e a r he e r a s e d t h e n a m e o f h i s g u a r d i a n i n h i s h i s t o r y sheet. H e c o m p ­ l e t e d t h e 5-year s t u d y o f m e d i c i n e at t h e t h e n r e n o w n e d u n i v e r s i t y o f P a v i a a n d a s k e d f o r p e r m i s s i o n t o pass t h e f i n a l e x a m i n a t i o n s o n t h e 9 t h o f S e p t e m b e r , 1832 (Fig. 4.). A f t e r q u a l i f y i n g " v a l d e bene" f r o m both, he asked permission to attend the e x a m i n a t i o n s f o r o b t a i n i n g t h e d e g r e e o f d o c t o r o f s u r g e r y . (Fig. 5.) H e s u b m i t t e d for judgement a medicolegal report w r i t t e n i n Italian, w h i c h was s u b s e q u e n t l y a p p r o v e d b y p r o f e s s o r P l a t n e r . I n t h a t r e p o r t h e gave a n a c c o u n t of t h e e x a m i n a t i o n of t h e b o d y o f a n i n f a n t f o u n d dead. W e h a v e t h e o r i g i n a l copies o f t h e t w o case h i s t o r i e s e n c l o s e d to t h e a p p l i c a t i o n for e x a m i n a t i o n . These have the specific interest f r o m t h e H u n g a r i a n p o i n t of v i e w t h a t Á g o s t S c h o e p f M e r e i w a s t h e f i r s t i n t h i s c o u n t r y t o i n t r o d u c e t h e p r a c t i c e of k e e p i n g r e g u ­ l a r r e c o r d s of cases. B o t h case h i s t o r i e s a r e c a r e f u l l y , r e g u l a r l y k e p t ; one is t h a t o f a case of a n g i o i t i s , t h e o t h e r t h a t o f a p a t i e n t w i t h scabies. H i s m e d i c a l d i p l o m a b e a r s t h e d a t e S e p t e m b e r 17, 1832 a n d a c o p y o f i t is s h o w n i n (Fig. 6 . ) , w i t h t h e s i g n a t u r e s o f t h e l e a d e r s of t h e u n i v e r s i t y . H e h a n d e d i n his d o c t o r i a l dissertation u n d e r the t i t l e " D e I s c h u ­ r i a " . T h e 52-page w o r k w a s p r i n t e d i n t h e p r i n t i n g o f f i c e o f t h e u n i v e r s i t y o f P a v i a (Fig. 7.). T h e p r o t e c t o r o f t h e d i s s e r t a t i o n w a s F l a r e r , professor of o p h t a l m o l o g y a n d t h e dissertation w a s dedi­ c a t e d t o P a n i z z a , p r o f e s s o r o f a n a t o m y (Fig. 8.), s h o w s t h e p r e f a c e o f t h e d i s s e r t a t i o n . A l t h o u g h S c h o e p f M e r e i h a d been s t i l l s u f f e r i n g f r o m t h e sequelae t o a n a r s e n i c u m p o i s o n i n g a c q u i r e d a t t h e a n a -

t o m i c a l institute, a n d was still u n w e l l w h e n stepping o n the rost­ r u m , he d e f e n d e d h i s theses, a n d w o n t h e d e g r e e o f d o c t o r o f m e ­ d i c i n e a n d s u r g e r y a n d m a s t e r of o p h t a l m o l o g y . T h e c e r t i f i c a t e i n L a t i n s h o w n i n (Fig. 9 . ) is t h a t r e q u i r e d f o r w i n n i n g t h e l a t t e r degree. I n P a v i a A g o s t S c h o e p f M e r e i w o n n o t o n l y t h e a b o v e degrees, b u t also a w i f e , i n t h e p e r s o n of Josefa B r a m b i l l a , g r a n d c h i l d of t h e g r e a t B r a m b i l l a , w h o m he m a r r i e d a f t e r h a v i n g b e c o m e a doc­ t o r a n d b r o u g h t h e r b a c k to H u n g a r y , t o Kőszeg, t o h i s b r o t h e r - i n l a w ' s house. A f t e r r e c o v e r i n g f r o m t h e above m e n t i o n e d p o i s o n i n g h e w o r k e d f o r a w h i l e i n V i e n n a , w i t h professor H i l d e b r a n d t , w h o d i d eve­ r y t h i n g t o k e e p h i m t h e r e . H e was h o m e s i c k , h o w e v e r , a n d s e t t l e d d o w n i n Pest, T h e r e b e e s t a b l i s h e d close c o n t a c t w i t h c o u n t István Széchenyi, w h o m h e h e l d i n h i g h e s t e e m , as i t is o b v i o u s f r o m t h e d e d i c a t i o n s a n d l e t t e r s (Fig. 10.) w r i t t e n t o t h e c o u n t . C o u n t István Széchenyi o f t e n m e n t i o n s Schoepf M e r e i i n h i s d i a r y . S c h o e p f ope­ r a t e d o n h i s son a n d t r e a t e d h i s w i f e . Ágost Schoepf M e r e i established i n Pest the t h e n f o u r t h hospital for c h i l d r e n i n the w o r l d and started the first pediatrical journal of t h e w o r l d i n 1841, e n t i t l e d " J a h r e s B e i t r a g . . . " , i n G e r m a n . D u r i n g t h e W a r o f L i b e r a t i o n he c h a n g e d h i s G e r m a n n a m e t o the H u n g a r i a n M e r e i a n d joined the I t a l i a n legion of c o l o n e l M o n t i , as a v o l u n t e e r c h i e f s u r g e o n . I n 1849, w h e n t h e g o v e r n m e n t h a d t o l e a v e B u d a p e s t f o r t h e second t i m e , h e s e n t h i s w i f e a n d t w o c h i l d r e n t o Szeged, w h e r e h i s w i f e d i e d o f c h o l e r a . T h e r e c o r d s of her d e a t h are s t i l l a v a i l a b l e , but her g r a v e h a d been w a s h e d a w a y b y t h e g r e a t f l o o d o f Szeged. A f t e r t h e T e m e s v á r b a t t l e Schoepf M e r e i f l e d t h e c o u n t r y w i t h h i s t w o c h i l d r e n a n d escaped to T u r k e y . A u t h o r p r e s e n t s t h e p e r t a i n i n g sections o f t h e d i a r y w r i t t e n i n T u r k e y b y G á b o r E g ­ ressy. F i n a l l y , h i s E n g l i s h f r i e n d s h e l p e d h i m t o s e t t l e d o w n i n M a n c h e s t e r , w h e r e he c o n t i n u e d h i s a c t i v i t i e s f o r a d e c a d e . H e established a hospital f o r children and became a distinguished m e m b e r of the E n g l i s h m e d i c a l profession. A l s o w h i l e i n England, he w r o t e a c o n s i d e r a b l e n u m b e r of r e p o r t s a n d t r e a t i s e s . H e d i e d i n M a n c h e s t e r , i n 1858. H i s d a u g h t e r m a r r i e d a m a n o f B o m b a y a n d his son become an engineer i n E n g l a n d . A u t h o r ' s Address: P r o f . J. J á k i , U n i v e r s i t y Med. School.

Szeged. 464. D e p . o f S u r g e r y ,