HU
Schengen A szabad mozgás kulcsa Európában
2013. SZEPTEMBER
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
2
RENDŐRSÉGI ÉS VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
2
– Belső határok
2
– Külső határok
3
– SIS (Schengeni Információs Rendszer)
4
IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
5
VÍZUMOK 6 MENEKÜLTÜGY 7 A SCHENGENI ÖVEZET TÉRKÉPE
A kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, kizárólag tájékoztatási céllal. A Tanácsról bővebben az alábbi weboldalon tájékozódhat: www.consilium.europa.eu © Európai Unió, 2013 A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.
8
Schengennek, ennek a Moselle folyó partján elterülő dél-luxemburgi falucskának a neve eggyé vált az Európán belüli belső határellenőrzések eltörlésének és a szabad mozgásnak a fogalmával. A schengeni térség fokozatosan alakult ki: *
1985. június 14-én hívta életre az az öt ország (Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia), amely e napon aláírta a Schengeni Megállapodást. * Öt évvel később pedig a Schengeni Egyezményben meghatározták, hogy miként kell a belső határellenőrzések megszüntetését a gyakorlatban megvalósítani. Az egyezmény emellett számos szükséges és kötelező intézkedést is megfogalmaz, amelyek a külső határellenőrzések szigorítását, az egységes vízumok kiadására vonatkozó eljárások meghatározását, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést, valamint egy közös információmegosztási rendszernek, az ún. Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a kialakítását célozzák. * A határellenőrzések tényleges megszüntetése 1995. március 26-án kezdődött, amikor hét ország (a kezdeti öt tagállam, Portugáliával és Spanyolországgal kiegészülve) megszüntette a belső határaikon történő ellenőrzéseket. * Azóta a schengeni térség folyamatosan bővül, és abban immár Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, valamint a nem uniós tagállam Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein vesz részt. * Bulgária és Románia jövőbeli csatlakozásával a schengeni térség már 28 európai országra fog kiterjedni. * Négy olyan uniós tagállam is van, amely viszont a schengeni térségben nem vesz részt, bár a schengeni szabályok közül néhányat alkalmaznak. Ezek a tagállamok: Ciprus, az Egyesült Királyság, Horvátország és Írország. Valamennyi schengeni országban rendszeres értékelés folyik annak biztosítása érdekében, hogy a közösen elfogadott szabályokat mindenki helyesen alkalmazza. Az, hogy a belső határokon megszűnt az ellenőrzés, más szakpolitikai területekre is kihat, így például a határokon átnyúló bűnözés kezelésének kérdésére, illetve a határokon átnyúló utazás, kereskedelem és igazságszolgáltatás témájára. A schengeni térségre vonatkozó szabályok tehát nem csupán a személyek szabad mozgását érintik, hanem a vízumpolitika, a menekültügy, valamint a rendőrségi, vám- és igazságügyi együttműködés területét is.
© EU
© Fotolia
1
SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA *
*
A schengeni térségen belüli szabad mozgás jog: olyan jog, amely több mint félmilliárd európai polgáron kívül a schengeni térségben jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat is megilleti. A térségben tartózkodó külföldi állampolgárok azzal a feltétellel gyakorolhatják e jogukat, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek: ebben az esetben nincs szükségük vízumra. A térségben utazó külföldi állampolgárok pedig bármely hat hónapos intervallumban legfeljebb 90 napig mozoghatnak szabadon. * A szabad mozgás azt jelenti, hogy nincs többé sorban állás a tolia © Fo repülőtéri, tengeri és szárazföldi határátkelőhelyeken, és nincs többé belső határforgalom-ellenőrzés. Az ellenőrzésre szolgáló infrastruktúrát, így a határőrfülkéket és a sorompókat lebontották. Minden részt vevő országnak jogában áll azonban, hogy a mindennapi rendőrségi, vámhatósági és idegenrendészeti munka részeként nemzeti területén bárhol személy- és vámellenőrzést végezzen. Ez a közúti ellenőrzésektől kezdve a szervezett bűnözés elleni küzdelemig sokféle formát ölthet.
RENDŐRSÉGI ÉS VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Belső határok *
*
*
2 © Fotolia
A szomszédos országok szoros együttműködést folytatnak, és közös határaik mindkét oldalán közös műveletek és ellenőrzések végzésére jogosultak. Példaként említhetjük az ellenőrzött kábítószer-szállításokat és a közös rendőrségi járőrszolgálatokat is. A bűnüldöző szervek tagjai határon átnyúló, a szomszédos országok területén folytatott megfigyelést és üldözést is végezhetnek olyankor, ha például egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy úgy próbál az egyik ország rendőrsége elől elmenekülni, hogy a határt átlépve egy szomszédos országba szökik. A közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén a tagállamok kivételes módon, 30 napot nem meghaladó átmeneti időszakra visszaállíthatják a határellenőrzést belső határaikon. Ilyen intézkedésre adhatnak okot a potenciális biztonsági kockázattal járó nagyobb sportesemények.
© Frontex
Külső határok *
*
*
*
*
A schengeni térség külső határa több mint 50 000 km hosszan húzódik (ennek mintegy 80%-a tengeri, 20%-a szárazföldi határ), ami több száz repülőteret, tengeri kikötőt és szárazföldi határátkelőhelyet jelent. Minden egyes schengeni állam felelős a hozzá tartozó külső határok ellenőrzéséért. A schengeni térségen belül valamennyi külső határátkelőhelyen egységes ellenőrzési szabványokat és szinteket alkalmaznak, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. E közös szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex tartalmazza. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)1 2005-ben jött létre, és kezdte meg működését. Fő feladata, hogy kiegészítse a schengeni térségben részt vevő tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereit oly módon, hogy előmozdítja a külső határok integrált igazgatását, és koordinálja az uniós szintű operatív együttműködést. Az Ügynökség célja, hogy fokozza a schengeni térség külső határának biztonságát. A tagállamok kirendelhetik határőreiket egy másik tagállamba, hogy ott közös műveletekben vegyenek részt, és támogatást nyújtsanak azoknak a tagállamoknak, amelyekre különleges nyomás nehezedik. A külső határoknál bonyolított kishatárforgalomról szóló uniós szabályokkal összhangban számos schengeni állam kötött kétoldalú megállapodást a szomszédos harmadik országokkal, amelynek keretében a kishatárforgalmat, kereskedelmet, társadalmi és kulturális cseréket, valamint a regionális együttműködést elősegítő kishatárforgalmi engedélyek kiállítására is sor kerül. © ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES
1 www.frontex.europa.eu
3
SIS (Schengeni Információs Rendszer) *
*
A belső határokon történő ellenőrzés megszüntetésének egyik legfontosabb kötelező intézkedése a SIS2. A SIS a tagállamok határellenőrzési, migrációs, valamint bűnüldöző szerveit szolgáló közös adatbázis. A hatóságok a határokon, az ország területén belül, illetve külföldön a konzulátusokon is hozzá tudnak férni a rendszerhez. A SIS-re szigorú, speciális adatvédelmi szabályok vonatkoznak. A SIS 2013 áprilisában több mint 47 millió bejegyzést tartalmazott az alábbiakra vonatkozóan:
személyek (több mint 1 millió bejegyzés) ––
akik nem léphetnek be és nem tartózkodhatnak a schengeni térségben (74%); –– akik ellen elfogatóparancsot adtak ki (európai elfogatóparancs) (4%); –– akik eltűntek (6%); –– akik az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre kaptak idézést (11%); –– akik rejtett vagy célzott ellenőrzés tárgyát képezik (5%); valamint
© Fotolia
elveszett vagy ellopott tárgyak (csaknem 46 millió), amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek: ––
* © ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES
4 © Fotolia
kitöltetlen vagy kiállított okmányok (87%), így például útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek, úti okmányok, járműokmányok; –– gépjárművek és rendszámtáblák (11%); –– lőfegyverek (1%), valamint –– bankjegyek (1% alatt). 2012-ben a SIS több mint 116 000 „találatot” adott ki: ebből mintegy 83 000 személyekre, 33 000 pedig tárgyakra – ezen belül több mint 16 000 lopott gépjárműre – vonatkozott. Ez napi szinten több mint 310 találatot jelent (és ebből naponta átlagosan 44 érint lopott gépjárműveket).
2 www.sirene.europa.eu
© Europol
© EU
© Fotolia
IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS *
A schengeni országok a kölcsönös igazságügyi együttműködés terén az eljárások megkönnyítésére néhány speciális szabályt alkalmaznak. Ezek közé tartozik a ne bis in idem elv, amelynek értelmében egy adott személyt ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetőeljárás alá vonni és elítélni a schengeni térség különböző országaiban. A rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó eredeti schengeni rendelkezések legtöbbje időközben beépült az EU valamennyi tagállamában alkalmazandó uniós jogba.
© EU
5
VÍZUMOK *
*
© Fotolia
*
* *
Egységes schengeni vízumot kapnak a schengeni térségbe látogató azon külföldi állampolgárok, akikre az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezettség vonatkozik. Ez a vízum – érvényességi idejének korlátain belül – szabad mozgásra jogosít a schengeni térségen belül. A vízum érvényességi ideje legfeljebb 90 nap. Abban az esetben, ha valaki 90 napot meghaladóan tartózkodik a térségben, vagy a schengeni országok valamelyikében lakóhellyel rendelkezik, a nemzeti jogszabályok az irányadók. 2012-ben világszerte több mint 14 millió schengeni vízumot adtak ki. Összehasonlításképpen a schengeni országok által kiadott, hosszú távú (90 napot meghaladó) tartózkodásra jogosító vízumok száma alig haladta meg az egymilliót. A schengeni államok együttműködnek egymással, hogy saját országukban vagy régiójukban megkönnyítsék a kérelmezők számára a schengeni vízum igénylését. A schengeni országok valamennyi konzulátusa világszerte egységes szabályokat alkalmaz a vízumok kiadása tekintetében. 2011 októberében megkezdte működését a vízuminformációs rendszer (VIS), amely a tagországokat és a külső határátkelőhelyeket összekötő közös adatbázis. Ennek alkalmazását fokozatosan kiterjesztik, hogy a világ összes régiójában hozzáférhető legyen. A rendszer világszerte megkönnyíti a vízumkérelmek feldolgozását a schengeni tagországok konzulátusain, és hozzájárul a külső határellenőrzés hatékonyabbá tételéhez.
© Fotolia
6
© Fotolia
© Fotolia
© ORIS-MULTIMEDIA DPTO AUDIOVISUALES
© Fotolia
MENEKÜLTÜGY *
*
*
© Fotolia
2012-ben az EU 27 tagállama Norvégiával és Svájccal együtt összesen körülbelül 287 900 elsőfokú határozatot hozott menedékjog iránti kérelmek ügyében. A határozatok egynegyede pozitív volt, míg az esetek háromnegyed részében a kérelmeket elutasították. A menedékjog iránti kérelmek elbírálásában illetékes állam meghatározására létezik egy mechanizmus (ez az úgynevezett dublini rendelet) egyrészt annak elkerülése érdekében, hogy ugyanaz a személy egyszerre több schengeni államban is benyújtson menedékjog iránti kérelmet, másrészt annak a kockázatnak a kiküszöbölésére, hogy esetlegesen egyik ország sem foglalkozik a kérelemmel. Erre a célra az ujjlenyomatok cseréjét lehetővé tevő adatbázist is létrehoztak (Eurodac). Az Európai Parlament folytatni fogja a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) létrehozására irányuló munkáját. Ez szükségessé teszi számos meglévő uniós menekültügyi jogi eszköz naprakésszé tételét, hogy ennek köszönhetően növekedjen a harmonizáció mértéke és javuljon a tagállamok közötti szolidaritás. Az új rendszer a gyakorlati együttműködés megerősítését is jelenti majd egyben, a 2010-ben létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül.
© Fotolia
7
A SCHENGENI TÉRSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ UNIÓS TAGÁLLAMOK* 1995: Belgium – Franciaország – Hollandia – Luxemburg – Németország – Portugália – Spanyolország 1997: Ausztria – Olaszország 2000: Görögország 2001: Dánia – Finnország – Svédország 2007: Cseh Köztársaság – Észtország – Lengyelország – Lettország – Litvánia – Magyarország – Málta – Szlovákia – Szlovénia A SCHENGENI TÉRSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ NEM UNIÓS TAGÁLLAMOK* 2001: Izland – Norvégia 2008: Svájc 2011: Liechtenstein OLYAN UNIÓS TAGÁLLAMOK, AMELYEK CSATLAKOZÁSA A SCHENGENI TÉRSÉGHEZ MÉG FOLYAMATBAN VAN* Bulgária – Románia A SCHENGENI TÉRSÉGNEK NEM RÉSZÉT KÉPEZŐ UNIÓS TAGÁLLAMOK* Ciprus – Egyesült Királyság – Horvátország – Írország
* 2013. szeptemberi adatok.
8
LI
LI: Liechtenstein
QC-02-13-227-HU-C
Rue de la Loi/ Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111 www.consilium.europa.eu
doi:10.2860/59642
