SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága 2015. április 9-én (csütörtök) 15.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje: Nyilvános ülés A képviselő-testület 2015. április 23-i ülésének előkészítése 1. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásáról. Meghívott: Balkáné Magyar Valéria gazdasági vezető 2. Beszámoló a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010-2015. évi munkájáról. Meghívott: Stieber Józsefné óvodavezető 3. Beszámoló a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. Meghívott: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr 4. Integrált Városfejlesztési Stratégia jóváhagyása. 5. Vármelléki Óvoda alapító okiratának módosítása. 6. Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról. A bizottság hatáskörébe tartozó döntések 7. Önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálása. 8. Tájékoztató a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár könyvtári részlegének szakfelügyeleti jelentéséről. Meghívott: Bődi Piroska intézményvezető-helyettes 9. FHO-ban elhelyezésre kerülő fiatal házasok névjegyzékére vétel iránti kérelem elbírálása. (Az előterjesztés a zárt ülés anyagai között található) Sárvár, 2015. április 2. Dr. Szabó Gyula s. k. a Bizottság elnöke
Nyilvános ülés A képviselő-testület 2015. április 23-i ülésének előkészítése 1./ Napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL
Sárvár város Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014.(II.17.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, évközben a 12/2014.(V.26.) számú, 19/2014.(XII.1.) és 2/2015.(II.16.) számú rendeletekkel módosított 2014. évi költségvetési előirányzatok teljesítéséről és gazdálkodásról az alábbi beszámolót terjesztem elő: 2014. évi gazdálkodásunkat 4.665.449 e Ft bevétellel, 3.866.282 e Ft kiadással 799.166 e Ft költségvetési maradvánnyal zártuk.
1. Bevételi források és azok teljesítésének részletezése 2014. évi összbevételeinket az eredeti előirányzatokhoz képest 30,4 %-kal, 1.087.906 e Ft-tal teljesítettük túl, míg a módosított előirányzattól mindössze 0,6 %-kal maradt el a teljesítés. A 2014. évi költségvetési bevételeink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési célú állami támogatásból származik bevételeink 28,1 %-a, felhalmozási célú támogatásból 14,4 %-a, közhatalmi bevételből 42,7 %-a, működési bevételből 12,6 %-a, felhalmozási bevételből 0,6 %-a, működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközből bevételeink 1,6 %-a. I. Az államtól – a feladat finanszírozási rendszer keretében – általános működtetésre, köznevelési, szociális és gyermekjóléti feladatokra, valamint kulturális feladatokra kapott támogatás összege: 734.383 e Ft-ot. E bevételi kört bővítik az egyéb működési célú támogatások, melyek közül jelentős az OEP finanszírozás, ( 76.966 e Ft, ) a közfoglalkoztatottak támogatása, a választások lebonyolítására biztosított források. II. A felhalmozási célú támogatások összege 449.788 e Ft. Ezek közül a legnagyobb összegű, az önkormányzatok gazdálkodását hosszú távon kedvezően befolyásoló bevétel : az önkormányzatok adósságának átvállalásából 2014. évre jutó 217.196 e Ft, mely forrás jóváírását követően megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatnak hitelei, kötvényei nincsenek. A Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításának létrehozásához nyújtott 21.000 e Ft pályázati támogatás, a Vármelléki Óvoda felújításának pályázati támogatása 118.391 e Ft, a közösségi közlekedés fejlesztési projekt támogatása 63.842 e Ft, az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadékvíz elvezetése projekt 28.606 e Ft forrást jelentett. III. Közhatalmi bevételek: Az önkormányzat gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a közhatalmi bevételeknek, melyek összege a tervhez képest lényegesen kedvezőbben (121%) alakult. Az iparűzési adó jelenti az önkormányzat legnagyobb saját bevételét. A megfontolt, óvatos költségvetési tervezést, gazdálkodást szem előtt tartva az előző évivel csaknem azonos összegű bevételt prognosztizáltunk, hiszen nagyságrendje miatt e bevétel kiesése felboríthatja a költségvetésünk egyensúlyát. A városunkban működő cégek, vállalkozások
gazdálkodásának köszönhetően 227,9 millió Ft többlet-adóbevételünk keletkezett ezen adónemnél. Az átengedett központi adók a tervezettnek megfelelően alakultak. Az idegenforgalmi adóból származó bevételeink 12.352 e Ft-tal, 8,8 %-kal haladták meg a tervezett forrást, ami köszönhető a város marketing tevékenységének, a 2012-ben elnyert gyógyhely minősítésnek, melyek továbbra is biztosították városunk iránti érdeklődést.
IV. Működési bevételek: Az intézményi működési bevételekből a módosított előirányzatnál 0,8%-kal kevesebb folyt be. Az intézmények térítési díjai, a bérleti- és lakbérbevételek, továbbá az intézményi ellátásokért fizetett térítési díjak a tervezettnek megfelelően alakultak. A megtakarításaink lekötésével – a kamatlábak folyamatos csökkenése miatt – a tervezettnél kevesebb, összességében 31.710 e Ft kamatbevétel járult hozzá a gazdálkodásunkhoz.
V. Felhalmozási bevételek: A költségvetésben tervezett ingatlanértékesítéseket, kereslet hiányában csak részben tudtunk realizálni. VI. Működési célú átvett pénzeszközökből származó bevételeink között a kamatmentes szociális és temetési kölcsön törlesztéséből származó bevételek, a Sárvár Távhő Kft. részére nyújtott tagi kölcsön 22.000 e Ft összegű visszatérülése szerepel. Az intézmények költségvetésében 1.014 e Ft összegben jelentkezett működési célú átvett pénzeszköz. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök a beszámolási időszakban mind az első lakáshoz jutók támogatásra kiadott kölcsönök visszatérülése, mind a lakosságtól szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés céljából átvett pénzeszközök 99,7 %-ban teljesültek. VIII. Finanszírozási bevételek E bevételek körébe tartoznak az önkormányzat és az intézmények közötti pénzmaradvány átvételek is, ezek azonban tényleges bevételt nem jelentenek. A 2014. évi költségvetési gazdálkodás során az áthúzódó beruházások, a tervezett kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében összességében 1.487.048 e Ft költségvetési maradványt használtunk fel, melyből 150 millió Ft az elkülönített költségvetési maradvány, 1.337.048 e Ft az előző évi költségvetési maradvány. Az intézmények költségvetési maradvány felhasználása 20.857 e Ft. A 2015. évi gazdálkodáshoz államháztartáson belüli megelőlegezésként 20.772 e Ft-ban részesültünk, melyet a számviteli szabályok értelmében a finanszírozási bevételek között kell kimutatni. Bevételeink forrásonkénti összetételét az 1. számú mellékletben mutatjuk be. Költségvetési szervenkénti alakulásáról a 2. számú, működési bevételek szerinti bontásban 2/a. számú, felhalmozási bevételek szerinti bontásban 2/b. számú, finanszírozási bevételek szerinti bontásban 2/c. számú, kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontásban a 2/d. számú kimutatásokban adunk számot.
2.
Kiadások alakulása
2014. évi összkiadásaink 8,1%-kal, 288.739 millió Ft-tal magasabbak az eredeti előirányzatnál. A módosított előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 82,4%-os.
A 2014. évi költségvetési kiadásaink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési kiadások 58,2 %, felhalmozási kiadások 35,8 % finanszírozási kiadások 6,0 % arányt jelentenek. 2/1. Működési kiadások Működtetési feladataink ellátására 2,2 milliárd Ft-ot, az összkiadásaink 58,2 %-át fordítottuk. A személyi juttatásoknál a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény előírásaiból eredő kötelezettségeknek eleget tettünk. Valamennyi kötelező juttatást biztosítottuk a dolgozóink részére. A pedagógus életpálya modell bevezetésével az óvodákban foglalkoztatott óvodapedagógusok béremeléséhez szükséges többlettámogatást megkaptuk. A 2014. évi bérkompenzáció miatti többletkiadásokra kapott 13,9 millió Ft-ot az adott feladatokra, célokra felhasználtuk. Néhány intézményünknél a személyi juttatás megtakarításaink jelentős részét üzemeltetésre, intézményfenntartásra kellett átcsoportosítanunk, így jutalmazásra, a kiemelkedő munkavégzés elismerésére csupán személyi juttatásaink 0,2 %-át fordíthattuk. Takarékos gazdálkodással, a feladatok hatékonyabb megszervezésével, a legkedvezőbb megvalósítási lehetőségek kiválasztásával elértük, hogy a dologi kiadásaink a módosított kiadási szint alatt maradjanak. Mind a készletbeszerzésnél, mind pedig a szolgáltatások igénybevételénél keletkezett maradvány, ami segítséget nyújthat a 2015. évi feladataink megvalósításához. A dologi kiadásokra fordított összegek 8,9 %-át készletbeszerzésekre, 61,1 %-át szolgáltatások igénybevételére, 0,8 %-át kiküldetés, reklám, propaganda kiadásokra, 29,2 %-át Áfa kiadásokra és befizetési kötelezettségekre, egyéb dologi kiadásokra használtuk fel. A pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátásokra, a lakásfenntartás feladataira, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokra kapott támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére igényelt hozzájárulások az elmúlt években elégségesek voltak a rendszeres és eseti segélyek, támogatások és egyéb szociális jellegű kifizetések finanszírozására. A tényleges felhasználás a tervezettnél 13,7 %-al alacsonyabb, annak ellenére, hogy a fentieken túlmenően 17 millió Ft-ot adtunk a távhő- és az egyedi fűtésű lakások fűtési támogatására, illetve 668 e Ft iskolakezdési támogatást is folyósítottunk, valamint 1,8 millió Ft vissza nem térítendő lakásszerzési támogatást nyújtottunk. költségvetési szervenkénti Az önkormányzati kiadások kiemelt előirányzatonkénti, alakulását a 4. számú, működési kiadások szerinti bontását a 4.a. számú, felhalmozási kiadásokat a 4.b. számú, finanszírozási kiadásokat a 4.c. számú, a kiadások kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontását a 4. d. számú melléklet tükrözi. Az egyéb működési és felhalmozási kiadásokról az 5. számú, a társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokról pedig a 6. számú táblázat számol be.
2/2. Fejlesztési feladatok Fejlesztési céljaink megvalósítására 1.384 millió Ft-ot használtunk fel, melyből a beruházásaink értéke 541 millió Ft, a felújításoké 560 millió Ft, az egyéb felhalmozási kiadásoké 283 millió Ft volt.
Európai uniós és egyéb pályázatokkal megvalósuló fejlesztések Az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadék-víz elvezetésre benyújtott pályázatunkhoz kapcsolódóan - melyhez a megítélt támogatás 222.5 millió Ft volt, az elszámolható összes költség 90%-a - a beszámolási időszakban 30 millió Ft-ot fizettünk ki. 2014. évben sikeresen megvalósult a Vármelléki Óvoda felújítása. Az elnyert támogatás összege 120 millió Ft. Ezen összegből 118 millió Ft felhasználásával, valamint - a pályázatban el nem számolható kiadásokra - saját forrásból összesen 147 millió forintot fordítottunk az intézmény korszerűsítésére. A projekt kivitelezése a beszámolási időszakban megtörtént, a végleges pénzügyi elszámolás és lezárás ez évben valósul meg. A konzorciumi formában zajló közösségi közlekedés fejlesztésére összességében több mint 200 millió Ft támogatást nyertünk el, melyből az önkormányzati gazdálkodás keretében 83,2 millió Ft összegű felújítás valósul meg. E feladatra beruházási jogcímen 52.328 e Ft-ot fizettünk ki a beszámolási időszakban. Sárvár város közvilágításának energetikai korszerűsítése pályázat elkészítésére 14.351 e Ft-ot fizettünk ki. Jelenleg már ismert, hogy sikeresen pályáztunk, ( a projekt 100 %-ban támogatott ) így ezen kifizetés 2015. évben visszatérül. Az uniós források bevonásával megvalósuló projektek adatairól a 18. sz. kimutatás ad tájékoztatást. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések A saját forrásból finanszírozott beruházások köre: -
Posta tér megépítése, köztemető építése, Hegyközségben: Celli út, Sótonyi u., Iskola u., Kilátó utcák szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, Alkotmány úti Csónakázó-tó melletti garázssor szilárd burkolattal történő kiépítése, Vásártér átépítése, parkoló kiépítése, Iskola u. aszfaltszőnyegezése, Dévai u. járdaépítés, közvilágítás bővítése, Kodály Z. utca sportpálya védőháló építése, Laktanya u. játszótér kerítés építése, Városgazdálkodás részére teherszállító gépjármű beszerzése
A felújítási kiadások köre: -
Útfelújítások, ezen belül kiemelve a Baross Gábor u, Kassa u., Arany J. u. burkolat felújítása Csapadék-víz elvezetési munkák Bartók Béla u. csapadékvíz elvezetése Kertváros járda felújítások Ady u. Móricz Zs. u. környező közterületek rendezése, Hunyadi u. közterület burkolat javítása, kisposta melletti járda felújítás
-
Rábasömjéni Kultúrház felújítása, Széchenyi u. 7. sz. alatti épület tető és homlokzat felújítása
Az intézmények eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére, pótlására, felújítására 52 millió Ft-ot fordítottak. Pénzügyi befektetésként Sárvári Média Kft. törzstőkéjét 2,5 millió Ft-tal emeltük meg. A felhalmozási kiadások alakulását a 7.számú melléklet tartalmazza. A felújítási kiadások előirányzatait és teljesítését pedig a 8. számú kimutatásban mutatjuk be. A működési és felhalmozási bevételek és kiadások mérlegét közgazdasági tagolásban a 9. sz. melléklet részletezi. 2/3. Hiteltörlesztés, adósságszolgálat 2014. évben lezárult az önkormányzatok teljes mértékű adósság átvállalása. 2014. december 31-én sem hitel, sem kötvény állományunk nem volt. 3. A vagyon alakulása Az önkormányzat vagyona 2014. évben az alábbi vagyon elemek szerint a következőképpen alakult:
Megnevezés
előző év
tárgyév
Változás %-a
ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Koncesszióba, vagyonkez.a.e. Nemzeti vagyonba tartozó Befektetett eszközök összesen Készletek Értékpapírok Nemzeti vagyonba tartozó forgeszközök Pénzeszközök Követelések Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
FORRÁSOK Saját tőke Kötelezettségek Egyéb sajátos forrás elszámolások Passzív időbeli elhatárolások
3.860 11.698.502 2.759.766
8.297 12.364.925 2.762.266
214,9 105,7 100,1
14.462.128
15.135.488
104,7
2.629
7.956
302,6
2.629
7.956
302,6
1.941.673 433.221 7.653
1.165.333 640.338 10.384
60,0 147,8 135,7
16.847.304
34.315 16.993.814
100,9
15.620.476
16.519.175
105,8
1.223.460
150.091
12,3
3.368
3.445
102,3
321.103
Források összesen:
16.847.304
16.993.814
100,9
Az államháztartási számvitel 2014. január 01-től érvényben lévő előírásai alapján a 2013. december 31-i vagyonmérleg átrendezése az új szabályoknak megfelelően, un. rendező mérleg készítésével 2014. márciusában megtörtént. A legszembetűnőbb változás: az államháztartáson belüli szervezetnek koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása az átvevő szervezet vagyonmérlegében történik. ( Esetünkben érintette a két szakközépiskola vagyonát. ) Az összesített önkormányzati vagyon alakulását a 11 a., az intézményenkénti megoszlását a 11.b. melléklet tartalmazza. 11.c. melléklet a vagyon forgalom képtelen, korlátozottan forgalom képes, üzleti vagyon szerinti besorolását, az eszközök elhasználódottságát mutatja be. ( a 11.a. mellékletbe tartozó, az önkormányzat és intézményei teljes vagyonának tételes felsorolását tartalmazó kimutatás terjedelme miatt a kiküldött anyagban nem szerepel. Megtekinthető a Gazdasági és Városfejlesztési Irodán.) 4. Közvetett támogatások A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján a 2014. évben biztosított helyi iparűzési adó adóalap mentesség az 1,5 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalappal rendelkező vállalkozásokat 5.169 e Ft összegben érintette. Gépjárműadóban a 2014. évben a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvény alapján 1.070 e Ft adóelengedés történt, a jogszabályi adókedvezmények összege pedig 5.652 e Ft. Méltányossági eljárás keretében engedélyezett fizetési halasztás összege 1.558 e Ft, az engedélyezett részletfizetés összege 190.494 e Ft, az elengedett adó összege pedig 790 e Ft volt. A lakásépítéshez, lakásfelújításhoz adott kölcsönökből az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gyermekkedvezmény címén 550 e Ft-ot engedtünk el. Összegzés: A bevételeink elsősorban az adó- és hozambevételek kedvező alakulása miatti többletforrások és a meglevő tartalékaink lehetővé tették, hogy a 2014. évben megvalósuljanak a költségvetésben tervezett feladatok, biztosított legyen az intézmények működtetése, folytatódjanak a megkezdett beruházások és felújítások, illetve új pályázatok benyújtásával és saját források igénybevételével megteremtődjenek a további fejlesztések lehetőségei. Gazdálkodásunkat finanszírozási gondok nem nehezítették. A kiskincstári rendszerből adódó koncentrált pénzkezelés következtében a Városgazdálkodás gazdálkodási körébe tartozó intézményeknél likviditási gondok nem jelentkeztek, de év közben szigorú takarékossági intézkedések ellenére is szükségessé vált az intézményfinanszírozás előirányzatának kiegészítése. A tervezett beruházásaink és felújításaink döntő többségét sikerült megvalósítanunk, illetve a kivitelezés ütemének megfelelően megkezdenünk, és előkészítenünk új pályázati lehetőségeket. Elláttuk az igazgatási, kommunális és városüzemeltetési feladatainkat, biztosítottuk az intézmények működőképességét, valamint további tartalékot képeztünk az előttünk álló nagy volumenű, a város további fejlődését szolgáló beruházásokhoz. A 2014. évi költségvetés elfogadásakor megfogalmazott célkitűzések – működőképesség megtartása, a megkezdett, illetve tervezett fejlesztések kivitelezése, lehetőségek szerint új tartalékok képzése – az éves gazdálkodás során megvalósult.
Sárvár, 2015. március 31.
(: Kondora István:)
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2015. (IV. …..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének teljesítése 1.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót 1.) 2.641.090 2.250.404 495.682 1.384.106 1.528.677 231.772 799.166
e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft
723.713 e Ft
működési bevétellel, működési kiadással, felhalmozási bevétellel, felhalmozási kiadással finanszírozási bevétellel, finanszírozási kiadással, költségvetési maradvánnyal, ebből szabad maradvánnyal
állapítja meg. Költségvetési bevételek 2.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített bevételi főösszegét - ezen belül: - működési bevételek összegét - felhalmozási bevételek összegét - pénzforgalom nélküli bevételeket - finanszírozási bevételeket állapítja meg.
4.665.449 2.641.090 495.682 591.191 -
e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,
(2) A képviselő-testület a költségvetési bevételek forrásonkénti részletezését az 1. melléklet szerint határozza meg. (3) A teljesített bevételeket költségvetési szervenkénti bontásban a 2., a működési bevételek teljesítését a 2.a, a felhalmozási bevételek teljesítését pedig a 2.b, a finanszírozási
bevételeket a 2.c, bevételek kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási feladatok ) szerinti teljesülését a 2.d, az intézmények önkormányzati támogatását a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Költségvetési kiadások 3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített kiadási főösszegét - ezen belül: - működési kiadások összegét - felhalmozási kiadások összegét - finanszírozási kiadásokat állapítja meg.
3.866.282 2.250.404 1.384.106 231.772
e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,
(2) A képviselő-testület a költségvetési kiadások teljesítését költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a csatolt 4., a működési kiadások teljesítését a 4.a, a felhalmozási kiadások teljesítését pedig a 4.b, a kiadások kötelező, önként vállalt állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti teljesülését a 4.d, számú melléklet alapján határozza meg. (3) Az egyéb működési és felhalmozási kiadások 2014. évi alakulását feladatonként az 5. melléklet szerint állapítja meg. (4) Az önkormányzat által teljesített 2014. évi társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat jogcímenként a 6. melléklet szerint határozza meg. (5) A beruházási kiadásokat a 7. mellékletben részletezetett jogcímenként 540.773 e Ft-ban, ezen belül a pénzügyi befektetések kiadásait 2.500 e Ft-ban határozza meg. (6) A felújítási kiadásokat a 8. melléklet szerinti jogcímenként 560.333 e Ft összegben állapítja meg. 4.§ A teljesített működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, közgazdasági tagolásban a 9., a pénzeszközök alakulását a 10. melléklet szerint határozza meg. Az önkormányzat vagyona 5.§ (1) Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 11. sz. melléklet – a mérlegben, valamint a vagyonleltárakban szereplő adatok - alapján 16.993.814 e Ft-ban állapítja meg. (2) A vagyon intézményenkénti alakulását a 11.a. mellékletben részletezett mérlegadatok alapján, 11.b. az önkormányzat 2014. évi vagyon kimutatását , 11.c-f. mellékletek a
befektetett eszközvagyon összetételét, az eszközcsoportok átlagos elhasználódottsági fokát határozzák meg.
6.§ Az önkormányzat részesedéseinek, pénzügyi befektetéseinek, rövid lejáratú betéteinek 2014. december 31-i állományát és összetételét a 12. melléklet alapján állapítja meg. Pénzmaradvány 7.§ (1)
A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési maradványát 799.166 e Ft-ban, szabad maradványát 723.713 e Ft-ban a 13.a. számú melléklet szerint határozza meg.
(2)
A költségvetési pénzmaradványt, a felhasználható pénzmaradványt, illetve ebből a személyi juttatások maradványát költségvetési intézményenként a 13.b. melléklet szerint állapítja meg.
(3) A pénzmaradványok felhasználása a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II.16.) számú rendelet módosítását követően, az ott meghatározott kiadási előirányzatok terhére történhet meg. Az önkormányzat hitel- és kötvényállománya és kötelezettségei 8.§ (1) Az önkormányzatnak 2014. december 31-én hitel, kötvény állománya nem volt. (2)
Az önkormányzat kezességvállalásainak 2014. december 31-i állapotát a 14.c., a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 14.d. mellékletben részletezettek alapján állapítja meg.
Költségvetési létszámkeret 9.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített záró létszámát 261 főben, a 2014. évi átlagos statisztikai létszámot 288 főben állapítja meg a 15. melléklet szerint.
Egyéb rendelkezések 10.§ Képviselő-testület a közvetett támogatásokat, azok jellege, mértéke, összege, illetőleg kedvezményezettje szerinti részletezettséggel a 16. számú melléklet szerint határozza meg.
11.§ A képviselő-testület az önkormányzatnál 2014. évben különféle juttatásokra, támogatásokra kifizetett 12.596 e Ft összeget a 17. számú melléklet szerinti részletezéssel határozza meg. 12.§. Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítéseit a 18. melléklet szerint állapítja meg. 13.§ A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) végrehajtására kiadott 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti saját bevételek, valamint a Stabilitási tv. szerinti adósságot keletkeztető ügyletek 2014. évi alakulását a 19. melléklet szerint határozza meg.
14.§ Az önkormányzat 2014.évi eredmény kimutatását a 20. sz. melléklet szerint állapítja meg.
Záró rendelkezések 15.§. Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Sárvár, 2015. április ……
/: Kondora István :/ polgármester
/: Dr. Szijártó Valéria: / jegyző
Indokolás Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …./2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Általános indokolás A helyi önkormányzatok 2014. évi zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos előírásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, valamint a 4/2013. évi államháztartás számviteléről szóló Kormányrendelet tartalmazza. Az előírások szerint az önkormányzat gazdálkodásáról készített zárszámadási rendelettervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap végéig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelettervezet a jogszabályok által meghatározott szerkezetben készült. Részletes indokolás 1.§. Az önkormányzat 2014. évi teljesített bevételeinek és kiadásainak, valamint a tárgyévi költségvetési maradvány főösszegét mutatja be. 2.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételeinek összetételét, valamint a bevételeket bemutató mellékleteket határozza meg. 3.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési kiadásainak összetételét, valamint a kiadásokat bemutató mellékleteket határozza meg. 4.§. Az önkormányzat költségvetési közgazdasági tagolású költségvetési mérlegét és a pénzeszközök 2014. évi alakulását tartalmazza. 5-6.§. Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonának főösszegét és az azt alátámasztó mellékleteket fogalmazza meg. 7.§. Az önkormányzat 2014. évi pénzmaradványát, annak intézményenkénti részletezését, valamint felhasználási szabályát határozza meg. 8.§. Az önkormányzat 2014. évi hitel- és kötvényállományával, kezesség vállalásával, valamint többéves kihatással járó kötelezettségvállalásait mutatja meg. 9.§. A 2014. évi jóváhagyott létszámkeretet és teljesítését mutatja be. 10-11.§. Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat, különféle juttatásokra kifizetett összeget és az azokat bemutató mellékleteket határozza meg. 12.§ Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítését, valamint az azt bemutató mellékletet határozza meg. 13.§. A Stabilitási tv. által meghatározott adósságot keletkeztető ügyletek, valamint a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint bevételek 2014. évi alakulását tartalmazza.
14.§. Az önkormányzat eredmény kimutatását határozza meg. 15.§. A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Sárvár, 2015. április 03. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző
Előzetes hatásvizsgálat Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …/2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. évi zárszámadási rendelet tervezetében (továbbiakban: rendelet-tervezet) foglaltak várható hatásai - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők: 1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: I. társadalmi hatásai: a költségvetési rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, végrehajtott feladatokról, fejlesztésekről. II. gazdasági hatásai: a rendelet-tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: a költségvetés zárszámadásakor számot ad az önkormányzat a tervezett és teljesített feladatokról, azok végrehajtásáról. 2. Környezeti, egészségi hatások: A rendelet-tervezetnek környezeti és egészségügyi hatásai nincsenek. 3. A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A 2014. évi zárszámadásról szóló rendelet-tervezet – a jogszabályokban meghatározott feladatokon túl – adminisztratív többletterhet nem jelent. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A zárszámadási rendelettervezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §. (1) bekezdése alapján az adott költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig kötelező a képviselő-testület elé terjeszteni. A rendeletalkotás elmaradásának várható következménye az államháztartásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak megsértése. Ennek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. §. (1) bekezdés a./ pontja alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet, valamint kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet-tervezet elfogadása, az új rendelet a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. Sárvár, 2015. április 3. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző
2./ Napirendi pont
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvári Csicsergő Óvoda 2010/2015 évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2015. március 31.
/ : Kondora István : /sk. polgármester
SÁRVÁRI CSICSERGŐ ÓVODA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR BÁZISÓVODÁJA
9600. Sárvár Petőfi u. 21. OM 036451 E-mail:
[email protected] Honlap: petofiovodasarvar.hu
2010 - 2015
BESZÁMOLÓ
Sárvár, 2015. március 30.
Készítette: Stieber Józsefné óvodavezető
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS
1.1. Törvényi Szabályozások
2. ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS
2.1. Helyzetelemzés, célmeghatározás, humánerőforrások, infrastruktúra 2.1.1. Az óvoda adatai 2.1.2. Célmeghatározás 2.1.3. A múltról - 2005. előtti időszak 2.1.4. Vezető lettem: 2005 - 2010 közötti évek 2.1.5. A 2. vezetői ciklus eredményei: 2010 - 2015
2.1.5.1. Feltételrendszer: Személyi feltételek / Tárgyi feltételek 2.1.5.2. Szakmai tevékenység: a vegyes életkorú csoportszervezés, magas szintű nevelő munka, minőségirányítás, tehetséggondozás, logopédia, fejlesztőpedagógia, integrált nevelés, gyermekvédelem, továbbképzések, a pedagógiai munkát segítők 2.1.5.3 Gazdálkodás, költségvetés felhasználás-konkrét eredmények 2.1.5.4. Beruházások, eszközfejlesztés, felújítások 2.1.5.5. Balesetvédelem 2.1.5.6. Kapcsolatok 2.1.5.7. Intézményi ellenőrzés
2.2. Fakultatív vallásoktatás 2.3. Brunszvik Alapítvány
3.
ÖSSZEGZÉS / SIKERKRITÉRIUMOK
4.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
TISZTELT KÉPVISELŐ TESTÜLET! 1. BEVEZETÉS „Számomra talán a legfontosabb az, hogy az ember, ha valamibe belekezd, azt fejezze is be. Ne elégedjen meg részsikerekkel, hanem próbálja meg úgy megoldani, ahogy annak idején megálmodta”
Németh Miklós olimpiai bajnok
2010. augusztus 1 - 2015. augusztus 31-ig. Sárvár Város Önkormányzatától megbízást kaptam a Petőfi Úti Óvoda vezetésére, immár 2. alkalommal. 2015. márciusától óvodánk neve megváltozott. Az új név: Sárvári Csicsergő Óvoda. Rövid, közép és hosszú távú elképzeléseim megvalósításánál arra törekedtem ezen időszak alatt, hogy a folytonosság biztosított legyen a múlt és a 2010-2015-ös évek között.
1.1.
Irányadó jogforrások • A munka törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. • A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet. • A pedagógus –továbbképzésről, a pedagógus –szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet • A
pedagógiai
szolgáltatásokat
–szakmai ellátó
szolgáltatásokról,
intézményekről
és
a a
pedagógiai-szakmai pedagógiai
–szakmai
szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI-rendelet. • A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet • Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17. Korm. rendelet.
2. ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS 2.1.
Helyzetelemzés, célmeghatározás, humánerőforrások, infrastruktúra
2.1. 1. Az óvoda adatai Elnevezés:
Sárvári Csicsergő Óvoda
Székhelye:
Sárvár, Petőfi út 21.
Alapítója:
Sárvár Város Önkormányzata 9600. Sárvár, Várkerület 2-3.
Fenntartója:
Sárvár Város Önkormányzata (9600. Sárvár, Várkerület 2-3.),
Csoportok száma: 10 Telephelye: •
9600. Sárvár, Bocskai u. 1-3.
2.1. 2. Célmeghatározás „ Amikor az ember határozott cél felé tart nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyelmet.” Paulo Koelho
Vezetői feladataim megfogalmazásánál és céljaim kitűzésénél igyekeztem figyelembe venni az eddig szerzett tapasztalatokat, az elért eredményeket, valamint a fejlesztésre váró feladatokat. Munkámban mindig az eredményre építettem, ezzel szerettem volna elérni a további szakmai fejlődést, a gazdasági szinten tartást, esetleg a fejlődést. Azoknak az alapvető szakmai, pedagógiai elveknek, értékeknek a megvalósítását tűztem ki, amelyeket a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők elvártak intézményünktől. Mint vezető arra törekedtem, hogy óvodánk továbbra is olyan többfunkciós intézmény maradjon, amely: gyermekközpontú, érzelmi biztonságot nyújt, otthonos, derűs és szeretetteljes, a játékot, mint alaptevékenységet, a nevelés minden területén, mint módszert alkalmaz, az óvodáskorú gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodik, segíti az egyéni képességek kibontakozását a tehetséggondozást, érvényesíti a humanisztikus szemléletet, a másság elfogadását, olyan óvodai légkört tud biztosítani, amelyben a gyermek-szülő és óvodapedagógus egymással, közösen alkotó módon tud együttműködni, kulturált, esztétikus környezetet biztosít a feladatok megoldásához.
2.1. 3. A múltról / 2005. előtti időszak
Óvodánk egy központi és egy telephellyel működő intézmény. A központi óvoda Sárvár város Petőfi lakótelepén épült 1980-ban. Jelenleg 7 csoporttal működik. A Bocskai úti telephelyünk Kertvárosi környezetben, 3 csoporttal működik és 1950ben épült. Óvodánkban 1992-től a csoportok vegyes életkorúak és a napirend folyamatos szervezésű. A napirendnek ez a formája optimálisan igazodik a gyermekek egyéni adottságaihoz és fejlődési tempójához. 1993-tól óvodánk a Vas Megyei Pedagógiai Intézet Szakmai és Szakszolgálat megszűnéséig közel 15 évig, ének-zene bázisóvoda volt. 1 évig, 2004/2005, mint fejlesztő bázisóvoda is működött. Mint ének-zene bázisóvoda fontos szerepet töltött be a gyermekek tehetséggondozásában és Vas megye óvónőinek zenei továbbképzésében. Az intézmény nevelőtestületének tagjai 1993-ban óvónőkórust alakítottak. A fenntartó már ebben az időszakban biztosított intézményünk részére, speciális eszközöket. PL. a tehetséggondozáshoz /ének-zene/ illetve nevelési programunk sajátosságából fakadó speciális eszközöket. /zeneterápia, logopédia, mozgásterápia/ 2.1.4. Vezető lettem: 2005 - 2010 közötti évek 2005. Ünnepi év /évfordulók: A központi óvoda 25 , a Bocskai Úti telephely 55 éves. Első beltéri szobor: Pintér László: Kislány babával. Kondor János: Az én óvodám - dombormű. Első oviolimpia. Első könyv az óvodáról: Huszonöt éves a Petőfi Úti Óvoda. Kondor János: Emlékplakett. Balogh József versajándékai: Kislány bohócbabával, Időezüst. 2006. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az óvodában. Saját gyűjtőszigete van mindkét az óvodának. Hasznos elemgyűjtés. Karitatív tevékenységek bevezetése: Kupakgyűjtés beteg gyermekek megtámogatására. 2008. Megnövelt idő a mindennapos testnevelésben. 5 percről 30 percre. 2009. Kapcsolatfelvétel testvéróvodákkal: Szivárványóvoda Budapest, Ausztria, Szlovénia. Pályázat: Magyar Ifjúsági Vöröskereszthez. Óvodamarketing –bevezetett új programok: Magyar népmese napja, Zene világnapja, Idősek világnapja(nyugdíjas dolgozóink köszöntése, Állatok világnapja, Termésünnep/őszi nyílt nap, Adventi nyílt nap, „Adventi fény vers közelben” Versünnep, Zenei napok minden évszakban, Nemzetközi oviolimpia. Tehetséggondozás: Bekapcsolódás országos rendezvényekbe, „Ügyes kezek” program bevezetése. Zeneóvoda folyamatosság. Környezettudatos szemlélet kialakítása: mozgásprogramok, előadások, állapotfelmérések gyermekeknek, szülőknek, dolgozóknak.
1.4.5. A 2. vezetői ciklus eredményei: 2010 - 2015 Bázisóvoda: Előzmény: 2009-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszthez Bázisóvodai cím elnyerésére pályázatot nyújtottam be az óvoda széles körű egészségfejlesztő tevékenységei nyomán. A pályázatot a bíráló bizottság elfogadta, így 2010. aug. 30-án Habsburg György a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke felavatta óvodánkat a Vöröskereszt Bázisóvodájának az országban 14.-ként, Vas megyében elsőként. Azóta minden évben Bázisnapot szervezünk a Vöröskereszt Világnapjához kapcsolódva neves előadókkal. E programunk időközben regionálissá vált, így az ország különböző pontjairól érkeznek hozzánk vendégek. Az 5. 2015. május 8-án lesz, melyre az „Egy Csepp Figyelem Alapítvány szakemberei érkeznek óvodánkba és az alapító Erős Antónia. A program keretében megismerkedhetnek a résztvevők a Bevállalók oktatóprogrammal.
II. Nemzetközi 8. Oviolimpia 2013. Előzmény:
Az elsőt 2005-ben szerveztük, azóta minden évben a mozgás fontosságára
irányítjuk rá a figyelmet. A nemzetközi ovi-olimpiának, melynek fővédnöke Dr. Hegedűs Csaba, - s melyet az olimpiákat követő évben és annak mintájára valósítunk meg - , a médiában közzé tett nyilatkozata szerint világviszonylatban is az elsők között van. A meghívottak között
tisztelhetjük olimpikonjainkat. ( Dr. Hegedűs Csaba, Pars
Krisztián, Hatos Gábor, Ligeti Dániel) 2013-ban Sárvár Testvérvárosaiból érkeztek óvodás csapatok. A kísérők között köszönthettük az őket elkísérő városi vezetőket, nevelőket és a szülőket.
Szoboravatás 2013. május 25. és újabb versajándék. Ekkor lepleztük le Balogh József mellszobrát,
Pintér László fafaragó alkotását. E szép
gyermeknapon újabb versajándékkal is gazdagodott intézményünk, Devecseri László: Fába vésett költemény című versét ajándékozta óvodánknak. Így már óvodánk 3 szobor és 4 vers ajándékozottja.
Felújítás 2013. Megújult óvodánk minden igényt kielégít az Önkormányzat pályázati támogatásnak köszönhetően. Megtörtént a nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés. Új színt kapott az épület.
Könyvkiadás: 2013. Ezek is mi vagyunk! A sárvári Petőfi Úti Óvoda krónikája - Megjelent Szülőföld Kiadó gondozásában, a CÉG-HISTÓRIA sorozatban.
Megújult II. bejárat. 2014. 2. „ Erdei rendelő” avatása Ágh Péter országgyűlési képviselő jelenlétével. Itt irányítjuk rá figyelmet a Vöröskereszt 7 alapelvére, melyet óvodánk is vall, mint Bázisóvoda: 1. Emberiesség 2. Pártatlanság 3. Semlegesség4. Függetlenség 5. Önkéntesség 6. Egység7. Egyetemesség.
Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Bázisóvodája cím birtokosa óvodánk 2014. Magas szintű szakmai munkánk elismerése.
Új nevet kapott az óvoda: Sárvári Csicsergő Óvoda 2015. Az óvodánkba érkezőt Pintér László fafaragó Csicsergő nevet viselő szobra fogadja, ami ötletül szolgált óvodánk nevének megválasztásában.
1. 4. 5.1. Feltételrendszer
Személyi feltételek
Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodába járó gyermekek biztonságban és egészséges környezetben, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő óvodai életrend szerint éljenek, melyben képességeik kibontakozásához maximálisan hozzájárulunk. Nevelésünk iránytűje a szeretet. Munkánk eredménye: a társadalmilag hasznos és értékes neveltséget, készséget, jártasságot és tudást birtokló gyermekek. Az óvoda nevelésminőségét és eredményességét alapvetően az óvoda személyi feltétele határozza meg. Ezért erre különösen figyelmet fordítunk. Kollektívánk összetétele stabil, az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak részbeni állandósága egyaránt biztonságot jelent. Humán tényezők: • • •
Az óvoda jelenlegi gyermeklétszáma: 202 fő (2014. okt. 1 statisztikai adat) 2014 /2015 nevelési év végére várható létszám: 220 fő Óvodánk alkalmazotti köre: 40 fő Ebből: 20 fő óvodapedagógus 1 fő óvodavezető: szakvizsgázott közoktatás vezető, ének-zene szakos általános iskolai tanár 1 fő vezető óvodapedagógus, szakvizsgázott: 4 fő, közülük: fejlesztő pedagógus: 3 fő, gyermektánc az óvodában: 1 fő
A nevelőtestület stabil. A belső viszonyok nyugodtak, jellemző az egymás iránti tolerancia, az aktivitás, a feladatra orientáltság. Sokat fejlődött az összóvodai nézőpontú szemlélet. Az alkotó légkör a meghatározó, a hangulat kiegyensúlyozott. Egyéb munkakörben alkalmazottak száma: • Pedagógiai asszisztens: 3 fő • Dajka: 10 fő • Óvodai étkeztetés: 6 fő (1 fő: élelmezésvezető, 1 fő szakácsnő, 4 fő konyhalány) • Intézményi működtetés: 2 fő. 2014. nov. 30-val 1 fő óvodapedagógus áthelyezését kérte a megyeszékhely egyik óvodájába. Személyét azóta eseti helyettesítéssel, csoportösszevonással pótoljuk. 2015. március 2. hetétől a csoportban újabb személyi változás történt. A 2 fő óvodapedagógus hiányát belső helyettesítéssel hosszútávon nagyon nehéz megoldani. További hosszabbtávú hiányzás várható a központi óvodában is. A Munkaügyi hivataltól kapott tájékoztatás szerint nincs álláskereső óvodapedagógus.
Az elmúlt 5 évben gyakran okozott gondot az intézmény működésében a magas fokú hiányzás, melyre előre felkészülni nem lehet. (betegség) Ezekben a nehéz időszakokban mindig számíthattam kollégáim önzetlen helyettesítésére.
Összességében a (nehézségek ellenére) nevelőtestület szakmai munkájának jó a színvonala, jelenlegi összetétele biztosítékot kínál a magasabb szintű nevelő-oktató munkához.
Gyermeklétszám alakulása:
Csoportok száma: 10
Statisztikai adatok (okt. 1.)
2010 / 2011
2011 / 2012
2012 / 2013
2013 / 2014
2014 / 2015
265
260
262
217
202
Kihasználtság az Alapító Okirat szerint 106%
106%
104%
86%
80%
Étkezéssel kapcsolatos adatok okt. 1. statisztikai adat
év
térítési díj köteles 100%
térítési díj köteles 50% nagycsaládos tartósan beteg
egyéb: (pl.:nem étkező, lisztérzékeny,)
összesen
SNI
térítési díj fizetése alól mentesül
2010
204
27
5
-
27
2
265
2011
191
35
10
-
24
-
260
2012
176
34
14
1
35
2
262
2013
154
28
10
1
23
1
2017
2014
138 29 8 4 27 0 Megjegyzés: az SNI gyermekek térítési díjfizetése az alábbiak szerint történik: 1 fő 100%., 1 fő nagycsaládos, 2 fő tartósan beteg.
202
Sárvár Város Önkormányzata a térítési díjak fizetésénél a gyermekeket képviselő törvényes képviselőnek jelentős támogatást nyújt azzal, hogy a az étkezéssel járó rezsiköltséget átvállalja.
Tárgyi feltételek A megfelelő személyi feltételek biztosítása mellett a tárgyi feltételek javítására a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is jelentősen befolyásolja pedagógiai célkitűzéseink megvalósulását. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy kellemes, egészséges és biztonságos belső és külső környezetben töltsék el a gyermekek és a felnőttek az óvodában töltött időt. Az intézmény komfortja, a csoportszobák, a kiszolgáló helységek és az udvar esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt a nevelőmunkához.
A csoportszobák otthonos, harmonikus hangulatot árasztanak, tükrözik Pedagógiai Programunk sajátosságait, az óvodapedagógusok igényességét, a csoportok attitűdjeit. Udvarunk játszóhelyei, játékai lehetőséget nyújtanak a mozgásfejlesztésre, tartalmas játékra, munkatevékenységre.
Játszótéri eszközeink az UNIÓS elvárásoknak megfelelnek,
minősítettek. Folyamatos karbantartásuk a karbantartó feladata. Az udvari játékkészletünket folyamatosan bővítjük a fenntartónak, támogatóknak (szülők, szponzorok) köszönhetően. Az elmúlt években azonban nagyon elhasználódtak, fejlesztésük mindkét óvodában indokolt. Óvodai nevelőmunkánk eszközrendszerének fejlesztésére célzottan törekszünk. Programunk előnye, hogy viszonylag kevés anyagi ráfordítás mellett is folytatható. Az alapellátáshoz szükséges felszerelések, szakmai eszközök mennyiségi és minőségi pótlása, bővítése elengedhetetlen. A költségvetés nyújtotta lehetőségeinket a pályázatoknak, a Brunszvik Alapítvány anyagi támogatását felhasználva egészítjük ki.
1. 5. 2.
Szakmai tevékenység
Az óvoda szerkezeti felépítéséről Óvodánk valamennyi csoportjában a csoportok vegyes szervezésűek.
A vegyes életkorú csoportszervezés előnyei Óvodánk programjában megfogalmaztuk és vállaltuk a vegyes csoportok szervezését minden tanévben. Tettük ezt azért, mert nevelőtestületünk, ahogy ezt az alapprogram is egyértelműen megfogalmazta, a gyerek „mindenek felett álló” érdekéről van szó. Miért jó a vegyes csoport a kisgyereknek? A 3-6-7 év közötti életkor a fejlődés jól körülhatárolt időszaka. Ekkor alakulnak ki a képességek és készségek, amelyek megalapozzák a szervezett ismeretszerzéshez szükséges testi, szellemi és szociális feltételeket. Az óvodáskorban domináns játéktevékenység teszi lehetővé mindezeknek a képességeknek a kialakulását. A kisgyerekeknek a vegyes életkorú csoport természetes közeg. Otthon is testvérek veszik körül, a tágabb környezetében is - a rokon gyerekek, a szomszéd játszópajtások is többnyire különböző korúak. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a vegyes csoportban hamarabb és kevesebb zökkenővel illeszkednek be az újonnan érkezők. Mivel különböző korú gyerekek vannak együtt, nem egyszerre kell átélniük a szülőtől való elszakadás traumáját. A „régi” óvodások, akik már átélték ugyanezeket a nehézségeket, megértő segítői lesznek az újonnan beilleszkedőknek. Ez nagy könnyebbség a szülőnek is, akit ugyancsak megvisel az első hosszabb elszakadás a gyermekétől. Az óvónőknek is több idejük jut a megértő figyelemre, amelyet kevesebb gyerek között kell megosztaniuk. A vegyes csoportban semmiféle megrázkódtatást nem jelent a gyereknek, ha nem megy még iskolába, nem kell átélnie, hogy a többség elmegy, és ő marad, illetve „ismétli” a nagycsoportot. Jó dolog az is, hogy a testvérek együtt maradhatnak, nem kell elválasztani őket. A testvérek egymást erősíthetik, egymás támaszai lehetnek, ugyanakkor új szerepekben, új helyzetekben ismerik meg egymást. A vegyes csoportban nagyobb lehetőség nyílik a szociális tanulásra. A különböző életkorúak együtt neveléséből származó előnyöket az óvónő ki tudja használni. Külön megbízásokat adhat a nagyoknak, míg a kicsik részvétele a feladat megoldásában elősegíti a gyerekek felelősségvállalását és a kölcsönös alkalmazkodást a különféle igényekhez.
Magas szintű nevelő munkánk alapja
a) a saját készítésű Pedagógiai Program és annak melléklete: a DOMINÓ egészségfejlesztő program. b) Tehetséggondozás c) Logopédia, fejlesztőpedagógia, integrált nevelés d) Gyermekvédelemi tevékenység e) Továbbképzések f) A pedagógiai munkát segítők személye.
Mindenkori nevelési céljaink: •
a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak és
•
eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele.
További céljaink voltak az elmúlt 5 évben: -
Minden év szeptemberében felkészültünk az új gyermekek fogadására, a beszoktatás szép és izgalmas feladatára. Óvodánk a jól bevált, szülőkkel előre megbeszélt, egyeztetett, folyamatos beszoktatást végezte. Igazodva a szülői igényekhez. A beszoktatás lebonyolítása körültekintő szervezést igényelt.
-
Nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs, a másságot elfogadó óvodai légkört teremtettünk
meg,
Programjainkban,
melyben
a
csoportok
tevékenységeinkben,
a
arculatát csoport
kihangsúlyoztuk.
arculatában.
2014.
szeptemberétől néphagyományőrző, egészségfejlesztő és zöld csoportok várják a gyermekeket. -
Fontos számunkra a harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása.
-
Prevenciós szemlélettel, a tanulási zavarok megelőzésére törekszünk.
-
Az eredményeket regisztráljuk a Fejlődési naplóban, melyet a 2014/2015 évben megújítottunk. .
-
Biztosítjuk a játék, a játékos tanulás elsődlegességét.
Ezeket a célokat valamennyi csoport a saját arculatának megfelelően, a módszertani önállóság biztosításával valósítja meg a gyermekek szükségleteit szem előtt tartva.
Minőségirányításunk filozófiája: Alapvető érték a partnerközpontúság. Mottónk: „Számunkra a minőség annyit jelent: Mint jók között a legjobbá válni és a legjobbnak maradni.” A partnerközpontúság egy olyan szemlélet, amely segíti a nevelési intézmény, és a partnerei közötti kölcsönös elkötelezettség kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodahasználók értsék és átlássák a történéseket, ezért szükséges: az állandó kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. Tehetséggondozás •
Ügyes kezek programunkat 2005-ben vezettük be a nagycsoportosoknak: Részt vettünk több országos rajzpályázaton, sikerrel.. A csoportjukban már megismert eszközhasználat, munkafogás mellett cél a magasabb szinten való gyakorolás, új, színes technikákkal való ismerkedés. Változatos anyagok és eszközök biztosításával segítjük
kreativitásuk
kibontakozását.
Kapcsolatot
ápolunk
Koncz
János
Zeneművészeti és Művészeti Iskola pedagógusaival. Kiállításaink alkalmával értékelik óvodásaink munkáját. •
Zeneóvoda
- néptánc:
cél volt a folyamatosság biztosítása, a zeneóvodában
Korosztályi megkötés nincs. 1993-ban alakult az első zeneóvodás csoport. Felszabadult játékukra, igényes műsoraikra hamar felfigyeltek a városban, de a megyében is. A tehetséggondozó foglalkozásokon kortól függetlenül vehetnek részt a gyermekek.
Elsősorban Békefi Antal által gyűjtött Vas megyei folklór
gyöngyszemeivel,
népi
dalos
játékaival,
mondókáival,
vasi
népszokásokkal
ismerkednek meg az évkörhöz kapcsolódva a néphagyomány szerint. A „ zene lelki táplálék „ ahogy Kodály Zoltán fogalmaz. A ma emberének, gyermekének e rohanó világunkban erre egyre inkább szüksége van. Karácsony tájékán, Pünkösdkor, kiegészülve a hittanosokkal.
A Városi Néptánc Gálán rendszeresen fellépnek
néptáncosaink. A zeneóvoda 2013-ban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Nádasdy Ferenc Múzeum Dísztermében. •
Mozgás:
2014/2015 nevelési évben szerveztük meg első alkalommal. A
megvalósításba bekapcsolódott pedagógiai asszisztens is.
Logopédia,
Óvodánkban a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi a gyermekek a beszédhibáinak szűrését és javítását 2013. októberétől, valamint szakértői javaslatok alapján fejleszti a beszédet, az anyanyelvet. Szinte napi kapcsolatban van az óvodapedagógusokkal. Az egyre emelkedő SNI gyermekek ellátásáról is gondoskodik, megbízás alapján. Logopédiai ellátásban részesülő gyermekek száma / okt. 1 statisztikai adat 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
265
260
262
217
202
38 fő
34 fő
35 fő
33 fő
34 fő
Fejlesztőpedagógia
Óvodánkban 3 fő fejlesztőpedagógus látja el a feladatot, a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye és útmutatásai alapján. Abban az esetben, ha a felvétel idején az óvoda részére jelzés érkezik - bölcsőde, szülő - , a fejlesztésre váró gyermekek fejlesztő pedagógus csoportjába kerülnek.
Az integrált nevelés: / napi gyakorlatának feltételei:
Óvodánk nyitott a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Egyéni fejlesztési terv biztosítja az SNI gyermekek hiányzó vagy sérült funkciójának helyre állítását, pótlását a szakvéleményben megfogalmazott javaslatok tükrében. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus, a fejlesztő-óvodapedagógus, a logopédus-gyógypedagógus team munkában dolgozik, a csoportban és a fejlesztő foglalkozásokon az egyéni bánásmód dominál. Elsődleges tevékenység a játék, célunk a játékba integráltan jelenjen meg a terápiás tevékenység, a tanulási képességek, a sérült funkciók fejlesztése.
A SNI gyermekek létszáma / okt. 1 statisztikai adat 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
265
260
262
217
202
-
2 fő
3 fő
2 fő
4 fő
-
0,4 %
0,4 %
0,5 %
2%
Az SNI gyermekek száma emelkedést mutat. Jelenleg: 6. fő SNI gyermek fejlesztését végzik a szakemberek óvodánkban. Diagnózis/statisztika-számítás: receptív beszédzavar / +1 fő, beszéd és nyelvi-fejlődési zavar / +1 fő, kifejező (expreszív) és értő beszéd zavara / +1 fő, egyéb pszichés fejlődési zavar (gyermekkori autizmus) / +2 fő, egyéb pszichés fejlődési zavar / +1 fő, mentális retardáció / + 1 fő.
Gyermekvédelmi tevékenység
A gyermekvédelem kiemelt helyet foglal el a csoportok munkájában. Az óvodában 2 fő intézményi szinten látja el a gyermekvédelmi feladatokat, a csoporton belül minden óvodapedagógus feladata. Ezek konkrétan: A gyermekeket veszélyeztető tényezők megelőzése, feltárása, megszűntetése. Korai beilleszkedési, tanulási nehézségek korrekciója, prevenciója. Szükség
esetén
intézkedés
kezdeményezése
a
jegyzőnél,
gyámhatóságnál,
gyermekjóléti szolgálat segítségével.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: -
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek • SNI gyermekek • Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek • Különösen tehetséges gyermekek
-
Veszélyeztetett gyermekek
-
Hátrányos helyzetű gyermekek
-
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.
A nyári időszakban is figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett, HH és HHH gyermekek óvodába járását, próbáljuk ezt akkor is rendszeressé tenni. Óvodánkban a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása:
Okt. 1. statisztika
2010 / 2011
2011 / 2012
2012 / 2013
2013 / 2014
2014 / 2015
létszám
265
260
262
217
202
veszélyeztetett
3
6
8
3
5
HH
27
34
52
3
4
HHH
1
4
9
-
-
Továbbképzések 2010 • Mentálhigiénés alapfokú továbbképzés pedagógusoknak • Az érzelmi és értelmi intelligencia megújult szerepe a viselkedés szabályozásában • A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag • Kommunikációs ismeretek, Professzionális kommunikáció • Képességfejlesztő zenei játékok, élményszerű zenehallgatás • Alapfokú munkahelyi elsősegélynyújtó továbbképzés 2011 • Szakvizsga: gyermektánc az óvodában szakterület • ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetők részére • A jövő záloga a gyermekek – esélyegyenlőség a nevelésben (4 fő) • Fiatal, tehetséges óvodapedagógusok tehetségműhelye (3 fő) 2012 2013 • Szakvizsga: pedagógus fejlesztő, differenciáló pedagógia területen • Tehetséges szülő-tehetséges pedagógus, tehetséges kor-társcsoport 2014 • Ének-zenei tantárgyi koncentráció /anyanyelv, matematika, rajz, mozgás/, a zenei írássalolvasással kapcsolatos lehetőségek, és a zenehallgatási szemelvények változatos, részletes elemzése, tanórai felhasználása • Gyermekjátékok az emberi élet jeles napi szokásaiból. Gyermeklakodalmas • Elsősegély tanfolyam 2015 •
Mit tehetek érted? A befogadó (inkluzív nevelés é gyermekekért)
•
Alma és fája – a külső világ, és ami benne van: környezeti nevelés az óvodában
•
Másképpen fejlődő gyermekek óvodai nevelése: az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója. Figyelemzavar és hiperaktivitás kezelése, az együttnevelés lehetőségei
•
Család – pedagógiai – prevenció: családpedagógiai módszertani ismeretek. A családpedagógiai, a prevenciós és a problémamegoldást célzó pedagógus-család konzultáció szemlélete és módszerei
Társadalmi szerepvállalás óvodánk dolgozói részéről
Sárvári Vonósok, Sárvári Oratórikus Kórus, Sárvári Oratórikus Kórus Gyermekkara, Sárvári Nyugdíjas Egyesület Kórusa, Senior Néptáncegyüttes, Mária Rádió, Egyházi Kórus, Pedagógus Szakszervezet, Sitkei Citerazenekar, Kemenesmagasi Népi együttes, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottság / Bizottsági tag.
Közösségi szolgálat 2013 / 2014 . nevelési évtől óvodánk is helyet ad közösségi szolgálat teljesítésére. Napjainkig 13 diák választotta óvodánkat.
2.1.5.3. Gazdálkodás, költségvetés felhasználás konkrét eredmények
Mint vezetőnek a legnagyobb kihívást minden évben a költségvetés megtervezése, annak megvalósítása, a célszerű gazdálkodás biztosítása jelentette. Igyekeztem mindig tudatosan és tervszerűen gazdálkodni, ha nehezen is, de mindig sikerült megvalósítani a bevétel és kiadási oldal azonosságát.
2010
2011
2012
2013
2014
2015
1.
bevételek összesen
129 630
124 403
133 819
132 284
163 276
152 069
2.
kiadások összesen
129 630
124 403
133 819
132 284
160 113
152 069
Megjegyzés: A 2014. évi többlet feladattal terhelt. A 2015.év tervezett adat.
PÁLYÁZATOK AZ ÓVODA NEVÉBEN ÉV
2010
2011
TÉMA
ELNYERT TÁMOGATÁS
Civil szervezetek működésnek támogatására
160 000
Az óvodában adódó konfliktusok kezelése
különdíj
A múlt örökségével alakítsuk a jelent
45 000
Petőfi Úti Óvoda alapításának 30, és a Bocskai Úti Telephely fennállásának 60. évfordulójának megünneplése
40 000
A kis vöröskeresztes ahol tud segít
40 000
A mi kiskertünk
30 000 40 000
2013
Az agresszív gyermek Nemzetközi oviolimpia Nemzetközi oviolimpia
80 000 40 000
2014
Vöröskereszt Pedagógiai Nap
20 000
2012
PÁLYÁZATOK A BRUNSVIK ALAPÍTVÁNY NEVÉBEN ÉV 2010 2011 2012 2013 2014
TÉMA ELNYERT TÁMOGATÁS Civil szervezetek működésének támogatása 70 400 Rajzeszközök 10 000 Nemzetközi oviolimpia 30 000 II. „Orvosi rendelő „ (2. bejárat) 30 000 Vöröskereszt Pedagógiai Nap 20 000 Rajzeszközök 20 000
A teljesség igény nélkül az elmúlt években támogatta óvodánkat a TESCO, Jótékonysági malacsütéssel a Katavics Kft, rendezvényeinket Tóth Árpád vállalkozó.
Kitűntetések és Emlékérem
KANIZSA ORSOLYA
ÉV
NÉV
2010
Gaál Sándorné
2011
Tóthné Kapocsi Zsófia
2012
Békefi Béláné
2013
Polgár Lászlóné
2014
Vinczéné Győrfi Krisztina
2011
Stieber Józsefné
2014
Tóthné Kapocsi Zsófia
EMLÉKÉREM
BARABÁS GYÖRGY EMLÉKÉREM
2.1.5.4. Beruházások, eszközfejlesztés, felújítások KÖZPONTI ÓVODA Udvari játékokkal gazdagodott a központi óvodában a Süni, a Margaréta és a Csiri-biri csoport. Udvari paddal és asztallal a Szivárvány, a Hüvelykpiciny, Margaréta és a Méhecske csoport. 2010.
BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Teljes tetőszerkezet. Kiegyenlítő tartály Udvari játékok: homokozó, pad asztallal. Az óvoda épületének színezése. KÖZPONTI ÓVODA Udvari játékokkal gazdagodott a központi óvodában a
2011.
Szivárványcsoport, napvitorlával a Hüvelykpiciny és a Margaréta csoport, csúszdával a Méhecske csoport. BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Udvari játékok: csúzda, pad asztallal. KÖZPONTI ÓVODA Megújult festéssel a Szivárvány, a Süni, a Hüvelykpiciny: • csoportszoba • a mosdó, az öltöző
2012.
• az udvaron a kerékpártároló/tető. BOCSKAI ÚTI TELEPHELY Festés: konyha, iroda KÖZPONTI ÓVODA Nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítés, hőszigetelés. 2013.
Megújult a: • főbejárat/ festés, boltív • a versajándékok a falfestéssel. KÖZPONTI ÓVODA Megújult a:
2014.
• •
a 2. bejárat/festés, boltív
a Szivárvány csoport mosdója
• festéssel a konyha.
2.1.5.5. Balesetvédelem Az intézmény tárgyi feltételei jók. Nagy gondot fordítunk a gyermekek által használt helyiségek és eszközök épségére, ezzel is igyekszünk minimálisra csökkenteni a balesetek bekövetkezésének lehetőségét. A gyermekek figyelmét rendszeresen felhívjuk a veszélyekre, és koruknak megfelelően igyekszünk megtanítani az elhárítás módját. Gyermekeink sokat mozognak a szabadban. Udvari játékaink karbantartását folyamatosan végezi karbantartónk, az elavultakat lehetőségeinkhez mérten cseréljük.
2.1.5.6. Kapcsolatok: Szülők, intézmények, szakmai és civil szervezetek, fenntartó Óvodánkban Óvodaszék működik. Tagjai: Dr. Szabó Gyula – Önkormányzati képviselő, Stieber Józsefné – óvodavezető , Tóthné Kapocsi Zsófia – vezető-helyettes, Tóth Csonka Csilla vezető-helyettes A Sárvári Csicsergő Óvoda szülői képviseletben: Wechterné Lakatos Ágnes és a Bocskai Úti Telephely szülői képviseletben: Vargáné Horváth Krisztina. Az óvoda Szülői Munkaközössége, a csoportokban választott szülők képviselőiből áll. A nevelési év folyamán több alkalommal kérjük ki véleményüket a törvényi előírásoknak megfelelően :éves munkaterv, az éves programjainkról. Kapcsolatainkat minden téren korrektség jellemez. A szülőkkel törekszünk a gyermekek életkorához, szükségleteihez megfelelő programokat szervezni, melyeken a szülők is szívesen részt vesznek és segítenek a szervezésben, előkészítésben és a lebonyolításban is. Folyamatos, sokoldalú kapcsolattartásra törekszünk: •
a város társintézményével, a környező települések hasonló adottságú óvodáival, a város iskoláinak vezetőivel és a nevelőtestületeivel,
•
a társadalmi szervezetek, a civil szervezetek, helyi csoportok, és egyesületek rendezvényein gyermekeink köszöntő műsorokkal lépnek fel, így az aktualitásnak megfelelően támogatjuk egymás munkáját.
•
a gyermek és ifjúságvédelem keretein belül kapcsolódó intézményekkel folyamatos a kapcsolat.
•
a gyermekorvosi szolgálaton belül a védőnők rendszeresen végeznek szűrő és ellenőrző vizsgálatokat minden csoportban és a gyermekvédelmi tevékenységet is segítik.
•
A fenntartóval a kapcsolatunk törvényes kereteket betartó, egymás munkáját kölcsönösen támogató, korrekt információkra épül.
2.1.5.7. Intézményi ellenőrzés
Az intézményben rendszeresen ellenőrzést végez Sárvár Város Önkormányzata meghatározott szempontok szerint, Sárvári Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer–ellenőrző Hivatala, Sárvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Hivatal.
2.2. Fakultatív hit és vallásoktatás Óvodánkban a szülők igénye szerint szervezzük meg a hit és vallásoktatást. Az óvoda biztosítja a tárgyi, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Ennek megfelelően intézményünkben: Római katolikus, evangélikus és református hit és vallásoktatásban részesülnek óvodásaink mindkét intézményünkben.
2.3. Brunszvik Alapítvány
Dr. Erdősi Attiláné a Petőfi Úti Óvoda és Bocskai Úti Telephelye részére alapította. Az alapítvány célja: a nevelés színvonalának emelése, skálájának szélesítése, és az ezeket szolgáló eszközök beszerzése. Esztétikus, gyermekbarát környezet kialakításának elősegítése, játékállomány bővítése. Támogatóink: az óvodába járó gyermekek szülei, óvodánk dolgozói, vállalkozók, magánszemélyek, egyéb támogatók. Alapítványunk vagyonát pályázatok segítségével gyarapítják óvodánk dolgozói. A kuratórium elnöke koordinálja az adó 1 %-ból befolyt összeg felhasználását.
Bevételek az adó 1 %-ból 2010
2011
2012
2013
2014
486 147
345 242
303 264
277 490
237 658
3. ÖSSZEGZÉS / SIKERKRITÉRIUMOK
Jövőkép
A fenntartói és társadalmi elvárásokhoz, a szülői igényekhez és az óvodai dolgozók felkészültségéhez igazodva alakítjuk ki jövőképünket.
Az elmúlt öt évben mindig arra törekedtem, hogy az elindított változtatások következetes folytatása és a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, ezzel a megnövekedett igényekhez való sikeresebb alkalmazkodás jellemezze mindennapi tevékenységeinket.
Ahogy GOETHE írja: „ Semmit sem szabad visszakívánnunk, ami elmúlt, Csak az örökké új van, amely a múlt kibővített elemeiből formálódik, Mert az igazi vágy mindig alkotó újat, jobbat teremt. „
Vezetői munkámban is igyekeztem a valódi értékközvetítést képviselni, amely hosszabb távon fizetődik ki igazán. Akkor, amikor a mai gyermekek a következő generációt fogják alkotni.
A kitűzött célok és feladatok megvalósításához egyaránt szükséges volt óvodavezetés és a nevelőtestület egysége, az alkalmazotti közösség ,valamint az intézményvezető és a fenntartó példamutató kapcsolata.
„ Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, hogy amit abba ültetünk minden próbát kiálljon! Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életre… s ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” Kodály Zoltán
4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném megköszönni Kondora István Polgármester Úrnak, Dr. Szijártó Valéria Jegyzőnőnek, Máhr Tivadar Alpolgármester Úrnak és a Képviselő Testület valamennyi tagjának a bizalmat, a pozitív hozzáállást, a kitartó biztatást, amiben az első pillanattól kezdve részesítettek.
Szeretném megköszönni az 5 év alatt nyújtott segítő támogatást a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozójának, a Városgazdálkodás vezetőjének, helyettesének és valamennyi dolgozójának a támogató közreműködést.
Köszönettel tartozom minden kollégámnak, akik segítőkészen, konstruktívan álltak hozzá problémáimhoz, ötleteimhez, munkáimhoz, s akiktől mindig sok jó szót, elismerést kaptam.
Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom a szülőknek, a társintézmények vezetőinek és munkatársainak, s óvodánk valamennyi támogatójának.
„ Miként a Nap nem vár imákra és varázsigékre, hanem egyszerűen világít, és általános szeretetnek örvend, úgy Te se várjál jó tetteidért hangos tetszést és elismerést, hanem tedd, amit teszel, saját ösztönzésedből, és téged is szeretni fognak, mint a Napot. „ Cicero
Sárvár, 2015. március 30.
Stieber Józsefné óvodavezető
Jegyzőkönyv
Az élelmezési tevékenység ellenőrzése a Sárvári Csicsergő (Petőfi Úti) Óvodában I.
Az ellenőrzésre az éves ellenőrzési program alapján kerül sor. Az ellenőrzött időszak: 2014. január 1. – 2014. december 31. Az ellenőrzést végezte: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr Az ellenőrzés időtartama: 2015. március 16 - 2015. április 3. Az ellenőrzés célja: • Az intézményben az élelmezési tevékenység szervezése, bonyolítása megfelelt-e az előírt követelményeknek Az ellenőrzés jogszabályi alapja az Államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.tv. valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet.
II. Megállapítások
1. A Petőfi Úti óvoda konyhájának 1992. szeptember 24.-óta nem változott a kapacitási lehetősége, 350 adag étel előállítását engedélyezte az ÁNTSZ 1405-2/1992. sz. határozata. Az óvodában a 2013/2014. nevelési évben 221 fő gyermeket, a 2014/2015. nevelési évben pedig 206 fő gyermeket írattak be, már ezen számokból is kitűnik, hogy szükségtelen a működési engedélyben meghatározott adagszám. A konyha kihasználtságának vizsgálata során is szembe tűnő az alacsony érték (1.sz. melléklet). A kapacitás kihasználás adatai szerint nem indokolt a 350 adagos konyha.
A kapacitás kihasználás az összes étkező (gyermek, alkalmazott, vendég) esetében 2014-ben egyetlen hónapban, májusban érte el a 70%-ot, éves szinten átlagosan 61,72% volt.
Kihasználtság %
80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1
2
3
4
5
6 7 hónapok
8
9
10
11
12
Ha csak a gyermekek lennének étkeztetve, a számok még alacsonyabb értékeket közvetítenek. Kihasználtság % 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
hónapok
2. Az élelmezés önköltsége 2014. április 1-ig a gyermekek esetében 295 Ft volt, a felnőtteknek 178 Ft. 2014. április 1-től 2015. április 1-ig a gyermek 303 Ft, a felnőtt183 Ft volt egy élelmezési napra számítva. (ÁFA nélküli összeg) Az előző évhez viszonyítva a tényleges önköltség csak az élelmiszerek ára és az energiaköltségek miatt növekedett. 3. Az intézmény törekszik arra, hogy az élelmiszereket a legkedvezőbb feltételeket biztosító szállítótól vásárolja. A vásárolt mennyiség részaránya a húsból, zöldségből és egyéb termékekből igazodik a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet előírásaihoz.
Például a nyersanyag-kiszabati előírások egy adagra/fő Nyersanyag
Hús
Zöldségek (friss, fagyasztott, konzerv)
4-6 éves korcsoport Hidegétkeztetéshez 20-30g Színhús: 60-80g Darált hús: 40-50g Levesekhez: 30-50g Raguhoz: 40-60g Nyersen salátákhoz: 60-90g Nyersen hidegétkeztetéshez: 30-70g Levesekhez: 50-80g Főzelékhez, köretekhez:130-180g
4. A szállítóktól történt vásárlásokat a számla alapján a raktári nyilvántartásba anyagféleségenként bevételezték.(2.sz. melléklet) 5.
A konyhán alkalmazott elszámolási és bizonylatolási rendszer a tulajdon védelmére alkalmas. Az élelmezési kalkulációban az anyagkiszabás által megállapított élelmiszerek felhasználását bizonylatokon rögzítették. Az intézményvezető a vezetői ellenőrzést az étlap, beszállítók ellenőrzésén és a zárások egyeztetésén keresztül oldja meg szúrópróbaszerűen. Írásban azonban ezeknek az ellenőrzéseknek nincs nyoma, feljegyzés nem készül.
6. A tényleges készletek és a raktári nyilvántartás között a vizsgálat nem tárt fel eltérést, éves szinten is normán belüli. Sajnos azonban a ténylegestől való lehetséges eltérés mértéke nincs szabályozva. Az élelmezési szabályzat elavult, hiányos nem tér ki fontos feladatokra. A régi szabályzatban leírt 2 évente indokolt felülvizsgálat nem történik meg. 7. Élelmezési anyagkiszabást, kalkulációt készítenek, melyben feltüntetik egy napra vonatkozóan az étkezést igénybe vevők életkora és száma alapján meghatározott adagszámban elkészítendő ételek és italok előállításához szükséges nyersanyagok tételes, mennyiségi felsorolását. (3.sz.melléklet) 8. A felhasználható keret és az élelmiszerek tényleges értéke közötti különbséget, normától való eltérést nem határozták meg, erre az élelmezési szabályzatban nincs utalás. 9. A norma betartását havi, illetve éves szinten biztosították. 10. Az étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy a) a változatossági mutató az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap melegétkezéseinek vonatkozásában ne legyen kisebb 60-nál, és b) az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal forduljon elő.
Változatossági mutató (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 2.melléklet)
V=levesf + húsf + főzelékf +köretf
* 100
Levese + húse + főzeléke + körete Ahol V= változatossági mutató, f= féleségek száma: nyersanyag és ételkészítési technológiák kombinációját tekintve, e= előfordulások száma Az óvodában a húsféleségek és a levesféleségek változatosságát a novemberi étrend alapján elemeztem. A változatossági mutató mindkét esetben nagyon jó volt, 93%, illetve 100 %. 11. A térítési díjat a tényleges önköltség alapján állapították meg. Térítési díj =Önköltség * ÁFA 385 Ft = 303 Ft *1,27 12. A térítési díjak befizetéséről az előírt számlát kiállították, az igénybevételről analitikus nyilvántartást vezettek.
III. Következtetések, javaslatok
A közétkeztetésben 2002. január 1-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása (80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM rendelet), melyet évente-két évente meg kell újítani. Az intézményben a HACCP megújításra szorul, amely a fenntartó részéről költségvetési forrást igényel. • Sajnos az óvodákban is egyre több gyermeknek lenne szüksége diétás ételek fogyasztására betegség miatt. A 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet 16.§ (5)-(6) pontja szerint: „Diétás étrendet és diétás étlapot kizárólag dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakember tervezhet, diétás étlapot pedig ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A Közétkeztető gondoskodik arról, hogy a diétás étel készítését a) diétás szakács szakmai képesítéssel rendelkező személy végezze, vagy b) dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelje.” Az intézményben nincs ilyen szakképzettségű dolgozó, ezért a diétás ételek fogyasztására kötelezett gyermekek ellátása nem megoldott. Az óvoda próbál megoldást találni, tárgyalásokat folytat egy (nem gyermek étkeztetéssel foglalkozó) intézménnyel. Azonban mivel sem a másik óvodában, sem a bölcsődében nem megoldott ez a kérdést javaslom, hogy ez a három intézmény együtt próbáljon megoldást találni, fontos lenne a költségek elemzése a lehetőségek kidolgozása során.
• Mivel 1992. óta nem változott a működési engedélyben a 350 adagos konyha besorolása, javaslom, a gyermeklétszám csökkenéséhez igazodva a konyhai kapacitás csökkentését is. • Javaslom, hogy a vezetői ellenőrzések legyenek dokumentálva, rövid feljegyzés készítésével. • Az élelmezési szabályzatot újra gondolva, az intézmény adottságaira figyelemmel még a nevelési év végéig készítsék el. Az intézményvezető 20 napon belül készítsen intézkedési tervet.
Sárvár, 2015. április 1.
…………………….. belső ellenőr Záradék: Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, egy példányát átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet 42.§ (2) bekezdése értelmében 8 munkanapon belül nyilatkozom, hogy - észrevételt kívánok tenni, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző szervnek, személynek; - észrevételt nem kívánok tenni. A határidő elmulasztását egyetértésnek tekintjük, a nemleges választ is jelezni kell határidőn belül. Az észrevételek megküldésével egy időben lehetősége van a 43.§ (1) bekezdés szerinti egyeztető megbeszélés kezdeményezésére. Az intézkedési terv elkészítésének határideje - az intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével - a lezárt jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül.
Sárvár, 2015. április 1.
…………………………….. Intézmény vezetője
1. sz. melléklet Összes étkező (a felnőttekkel együtt) hónap étk.nap tényl.étk. átlag január 22 4 904 222,91 február 20 4 755 237,75 március 21 5 030 239,52 április 20 4 708 235,40 május 19 4 679 246,26 június 19 3 791 199,53 július 14 1 957 139,79 augusztus 5 397 79,40 szeptember 22 4 968 225,82 október 22 4 450 202,27 november 19 4 106 216,11 december 15 3 350 223,33 összesen 218 47 095 216,03
kihasználtság % 63,69 67,93 68,44 67,26 70,36 57,01 39,94 22,69 64,52 57,79 61,74 63,81 61,72
Csak gyerekek hónap étk.nap tényl.étk. átlag január 22 4 051 184,14 február 20 3 921 196,05 március 21 4 121 196,24 április 20 3 872 193,60 május 19 3 823 201,21 június 19 3 041 160,05 július 14 1 454 103,86 augusztus 5 236 47,20 szeptember 22 3 998 181,73 október 22 3 524 160,18 november 19 3 300 173,68 december 15 2 726 181,73 összesen 218 38 067 174,62
kihasználtság % 52,61 56,01 56,07 55,31 57,49 45,73 29,67 13,49 51,92 45,77 49,62 51,92 49,89
2. sz. melléklet
3. sz. melléklet
4.sz.melléklet A 45-48. hét étlapján a húsféleségek változatosságát vizsgálva: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Húsféleségek
Előfordulásuk száma
Sertéspörkölt Sült csirkecomb filé Bakonyi csirkeragu Sertésvagdalt Főtt darált sertéshús Halpaprikás Csirkemáj-rizottó Zöldséges marharagu Fokhagymás sertéssült Töltött csirkecomb Sertéssült Lecsós csirkemell filé Tárkonyos citromos halfilé Összesen:
2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14
A 45-48. hét étlapján a levesféleségek változatosságát vizsgálva: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Levesféleségek Karalábéleves Tarhonyaleves Zöldségleves Zöldborsóleves Daragombócleves Almaleves Húsleves cérnametélttel Rizsleves Gombaleves Tojásleves Magyaros burgonyaleves Paradicsomleves ABC leves Sárgaborsókrémleves Tavaszileves Csirkehúsgombóc leves Összesen
Előfordulásuk száma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16
3./ Napirendi pont
Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal
Éves ellenőrzési jelentés 2014.
A beszámolót készítette: Sárvár, 2015. április 2.
A beszámolót jóváhagyta: Sárvár, 2015. április 2.
………………………………………. Ódorné Molnár Mónika, belső ellenőr
………………………………………. Dr. Szijártó Valéria, jegyző
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) tartalmazza. Az éves jelentés összeállítása a jogszabályok szerint történt. Jelen beszámoló a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, a költségvetési intézmények és Sitke, és Porpác Község Önkormányzatának 2014. évi függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét foglalja össze. 2014-ben a belső ellenőr személyében változás nem történt. Az éves ellenőrzési jelentés a jogszabályi előírások változásainak megfelelően átdolgozott Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató figyelembevételével került összeállításra. A belső kontrollrendszer szabályozása és működése megfelel a jogszabályok, az SZMSZ, és a belső szabályzatok előírásainak. 2015-ben továbbra is szeretnénk biztosítani folyamatos belső ellenőrzési munkát. Terveink szerint alapvetően támogató, a vezetést segítő ellenőrzési rendszert működtetünk, s meghatározó célunk az, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása mellett az ellenőrzési tevékenységgel hatékonyan segítsük az intézmények és a belső szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, a működés törvényességének biztosítását. Ennek érdekében: - biztosítjuk a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételt a belső ellenőr számára, - biztosítjuk a megfelelő szakmai segédanyagok beszerzését. Ahhoz, hogy a gazdálkodásunk a működésben, pénzügyi irányítási rendszerben minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. A rendszer kialakításában és működtetésében nem lehet eléggé hangsúlyozni a vezetők felelősségét. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítsék a vezető munkáját, a működés eredményességét. A FEUVE fejlesztésével kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb feladatok: Megvalósítandó feladatok a FEUVE-rendszer területén vannak, elsősorban a kockázatkezelési rendszer gyakorlati működtetése terén. Szükséges, hogy a szabályozási feladatok mellett, ténylegesen a gyakorlatban is működjék a kockázatkezelés rendje. Ehhez a feladathoz jó módszertani segítséget ad a Minisztérium által kidolgozott segédlet.
T A R TA LO M J EG Y ZÉK I.
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 4
I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése
4
I/1/b. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása
5
I./2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása II/2/a. A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága II/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása II/2/c. Összeférhetetlenségi esetek II/2/d. A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása II/2/e. A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők II/2/f. Az ellenőrzések nyilvántartása II/2/g. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása II.
4
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN
5 5 6 6 6 6 6 6 6
8
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok
8
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése
10
III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA
11
I.
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN (BKR.48.§ AA PONT)
I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont) I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A 2014. évi ellenőrzési terv a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelő kockázatelemzés alapján került összeállításra. A tevékenységek kockázati besorolása megtörtént. Mérlegelve az egyes tényezők hatásait alakult ki az a sorrend, amely alapján kijelölésre kerültek az ellenőrizendő területek. A 20143. évre tervezett ellenőrzések száma 9 volt 198 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 38 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt ell. db nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen
1
5
4
95
Soron kívül
Terven felüli
db
ell. nap
db
ell. nap
3
35
1
28
4
63
0
0
1
5
0
0
4
95
0
0
3 12
35 198
0
0
0
5
100
Összes ellenőrzés ell. db nap
3
35
3 4
35 63
Elmaradt ellenőrzések
-
Összesen 4 db ellenőrzés maradt el, ennek oka, hogy az egyéb feladatokra több időt kellett szánni. Elmaradt ellenőrzés: A Városgazdálkodás és a hozzá tartozó intézményekben a beszerzések lebonyolításának, és a piac működtetésének vizsgálata Sárvár Távhő Kft. kintlévőségeinek vizsgálata Személyi juttatások és járulékaik tervezése és teljesítése az óvodákban A gépjárműadó kivetésének, valamint az adónem ügyintézése szabályszerűségének ellenőrzése Soron kívüli ellenőrzések
-
-
Soron kívüli ellenőrzés 3 db volt (nem befejezett): Az országgyűlési választás (Sárvár, Sitke, Porpác) pénzügyi elszámolásának ellenőrzése A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek (Sárvár, Sitke, Porpác) választásának pénzügyi ellenőrzése Terven felüli ellenőrzések Terven felüli ellenőrzés 1 db volt. A 2011-2012. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése I/1/b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Jogellenes magatartás (büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény) nem merült fel.
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont) I/2/a. A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága Kapacitás ellátottság: a belső ellenőrzés személyi feltétele biztosított, 1 fő végezte a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, és Sitke és Porpác község önkormányzatánál a belső ellenőrzést. A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata: a belső ellenőr megfelel a jogszabályban előírt képzettségi és gyakorlati követelményeknek.
-
A belső ellenőr képzései: Szakmai képzés: A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt szervezésében a könyvviteli szolgáltatást végzők részére tartott továbbképzésen, Idegen nyelvi képzés: Nem volt. Informatikai képzés: Nem volt Egyéb képzés: Önképzés A belső ellenőr regisztrációja: a belső ellenőr szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzést végző személyek nyilvántartásában. Ódorné Molnár Mónika regisztrációs szám: 5112961
I/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19.§-a alapján) A belső ellenőrzési egység szervezeten belüli elhelyezkedése: a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége biztosított. - szervezeti szempontból: a belső ellenőrzés közvetlenül a jegyző alárendeltségébe tartozik. - feladatköri szempontból: a belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más tevékenységben nem vesz részt. 2014. évben összeférhetetlenség nem állt fenn a belső ellenőrzést végző személlyel kapcsolatban. A belső ellenőr tevékenységének tervezése során önállóan járt el. Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai: a dokumentációkhoz, iratokhoz, és az ellenőrzötthöz való hozzáférés akadálya nem merült fel. I/2/c Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20.§-a alapján) Összeférhetetlenségi eset a 2014. évi belső ellenőrzés során nem merült fel. I/2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása -
a belső ellenőr az intézmények minden helyiségébe jogosult volt belépni, figyelemmel az biztonsági előírásokra, és a munkarendre, a munka elvégzéséhez kapcsolódó minden iratba betekinthetett, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíthetett. A Hivatal és az intézmények vezetőitől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhetett I/2/e A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők: Az ellenőrzések végrehajtását akadályozó tényező nem merült fel. I/2/f Az ellenőrzések nyilvántartása: A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartásának szabályait az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza. A szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési dokumentumok iktatásra kerülnek. I/2/g Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A belső ellenőrzés alapvető céljául tűzte ki, hogy az Önkormányzati Hivatal és az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét, és eredményességét növelje
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ aac) pont) A jogszabályi környezet folyamatos változása és a szervezeti változások a kockázati tényezők növekedése indokolta, hogy a vezetés a felmerülő kérdések megoldásához igénybe vegye a belső ellenőrzés tanácsadói kapacitását.
Tárgy Eredmény Jogszabályok áttekintése – belső ellenőrzési Megvalósult teendők kapcsán Szervezeti változások kezelése – belső Megvalósult szabályzatok aktualizálása
II. A
BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN (BKR. 48.§ B) PONT)
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§ bb) pont) Vizsgálat címe Az önkormányzati intézmények normatíva elszámolásának ellenőrzése Sitke Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése A Gondozási és Családsegítő Központnál az OEP szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése
Az intézményi alkalmazottak kinevezésének, besorolásának vizsgálata a Városi Bölcsődénél
Megállapítás Az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat Az Ügyeleti ellátás: - működési bevételei: 733 996 Ft, - Támogatás értékű működési bevétel TB alaptól 45 901 600 Ft, - Személyi juttatások: 11 642 348 Ft, - Munkaadókat terhelő járulékok 2 954 753 Ft, - Dologi kiadások 26 830 730 Ft - minden dolgozó esetében a kinevezések a személyi anyagokban megtalálhatóak - az intézmény valamennyi dolgozójának kinevezése tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket
Következtetés A jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak
A Gondozási és Családsegítő Központnál a központi ügyelet és a védőnői szolgálat működése a jogszabályi követelményeknek megfelelő. A finanszírozási feltételek adottak, az OEP által folyósított finanszírozás biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A Városi Bölcsődénél az intézményi alkalmazottak kinevezése és besorolása a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen történik
Javaslat
A céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése
- a megállapodások nem rendelkeznek az ellenőrzésre való jogosultságról, valamint jogvita esetén az illetékességről
Kiegészítő támogatás iránti kérelmek
A Petőfi úti óvoda 7.494.335 Ft-t igényelt
Az országgyűlési választás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése
- a HVI-nál a normatívák szerinti felhasználás érvényesült
A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése
- a Helyi Választási Iroda vezetője külön szabályzatot adott ki a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzési jog szabályozására
A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
- A választásra felhasznált pénzeszközök dokumentáltsága,
- az Önkormányzat által nyújtott támogatások felosztása, pályázat kiírása alapján történő elosztása, a támogatási összeg folyósítása, valamint a támogatás felhasználásáról történt elszámolás során betartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
- az elszámolás végrehajtásához kerüljön kiadásra elszámoló lap - a támogatott szervek által benyújtott elszámolások felülvizsgálatát a Humánpolitikai Iroda minden esetben végezze el - a támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a Humánpolitikai Iroda/Gazdasági és Városfejlesztési Iroda vezessen nyilvántartást A benyújtott kérelmet átvizsgálva 3.264.832 Ft kiegészítő támogatás elfogadását javasoltam
A normatívák felhasználása településenként a 38/2013. (XII.30.) KIM rendelet előírásai szerint történt meg a rendelet mellékletében előírt tartalmú elszámoló munkalapon Megtörtént a kötelezettségvállalásra, annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés megtörténtének igazolására, valamint az érvényesítésre, az utalványozásra, és ellenjegyzésére jogosult személyek kijelölése A választás lebonyolításával kapcsolatos események számviteli
választásának pénzügyi ellenőrzése
különös tekintettel a bizonylatok tartalmi és alaki követelményeire a kiadott szabályozásnak megfelelően történt
elszámolása alapbizonylatokkal megfelelően alátámasztottak.
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§ bb) pont) Kontrollkörnyezet: Az Önkormányzat hatályos SZMSZ-e tartalmazza a szervezeti felépítést, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, a szervezeti ábrát, illetve a jogszabályban előírt további kötelező elemeket. Az SZMSZ alapján a szervezeti struktúra egyértelmű, a munkaköri leírásokkal és a belső szabályzókkal összhangban áll, a felelősségi körök, hatásköri viszonyok és feladatok a fenti dokumentumok alapján egyértelműek. A működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. A hatályos SZMSZ melléklete a „Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje”, mely a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kockázatkezelési rendszer Az Önkormányzat hatályos „Kockázatkezelési szabályzata” alapján működteti a kockázatkezelési rendszerét.
-
Kontrolltevékenységek A hivatal és valamennyi intézménye valamennyi tevékenységére vonatkozóan biztosítva van a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Az alábbi feladatok elkülönítése biztosított: pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése, a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása, kontrollja. A belső szabályzatokban a felelősségi köröket meghatározták. Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs és kommunikációs rendszer – vezetői utasítások, értekezletek, munkamegbeszélések, szabályzatok stb. – alkalmas arra, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes kollégákhoz illetve a szervezeti egységhez. Nyomon követési rendszer (monitoring) Megfelelően működik az Önkormányzat tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszer, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.
III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA (BKR. 48.§ C) PONT) 2014. évben az ellenőrzési jelentésekben tett javaslatok alapján a kért intézkedési tervek elkészültek.
4./ Napirendi pont – Az előterjesztés külön állományként került feltöltésre a bizottság nyilvános anyagai közé!
5./ Napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (1) bekezdése szerint az állam gondoskodik – az óvodai nevelés kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében helyi önkormányzat feladata a helyi közfeladatok körében gondoskodni az óvodai ellátásról. Sárvár város e feladatának a Sárvári Csicsergő Óvoda és a Vármelléki Óvoda fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő Vármelléki Óvoda tekintetében, annak érdekében, hogy az intézmény neve megfeleljen a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezéseinek, szükségessé vált az óvoda nevének megváltoztatása. A rendelet 123. §-a a köznevelési intézmény hivatalos nevét az alábbiak szerint szabályozza: (1) A köznevelési intézmény a működése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve –szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában. (2) A köznevelési intézmény a) hivatalos nevet, b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet, c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet, d) az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven, e) rövidített nevet használhat. (3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták. A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése: óvoda. A rendelet 125. §-a az intézmény egyedi elnevezését is szabályozza: (1) Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését. (2) Egyedi elnevezésként a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, b) tárgynév, c) földrajzi név,
d) feladatellátási hely szerinti település neve, e) közterület neve, f) fenntartó neve, g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, h) kifejezés vagy mozaikszó adható. Figyelemmel a fentiekre Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában működő Vármelléki Óvoda elnevezését az alábbiak szerint javaslom módosítani: Sárvári Vármelléki Óvoda Az önkormányzat a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében 120 millió forint pályázati támogatást nyert a Vármelléki Óvoda átépítésére, felújításra. A beruházásnak köszönhetően egy új tornaszobával bővült az épület, és a korábbi 8 helyett 9 csoportszoba biztosítja a gyermekek elhelyezését. A projekt keretében megtörtént az épület akadálymentesítése és energetikai felújítása is. A nyolc csoportszoba kilencre bővülhetett a hátsó épületre történt emeletráépítés révén. Az eddig hiányzó tornaszoba is kialakításra került. Az energetikai beruházás részeként megtörtént a fűtéskorszerűsítés, az épület külső szigetelése és sor került a nyílászárók cseréjére is. Az akadálymentesítést külön feljáró, parkoló és lift is szolgálja. Fentiekre tekintettel, a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon esetében is - az ingatlan hasznos alapterületének változása miatt – szükségessé vált az óvoda alapító okiratának módosítása. Ezen átalakításoknak köszönhetően a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. telephelyen működő egy csoportszoba helyet kapott a 9600 Sárvár, Várkerület 11. szám alatt található székhely épületében, ezért a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti épület – funkciójának megszűnésére tekintettel – kikerülne az alapító okiratból, mint feladatellátási hely. Az Nkt. 4. § 11.pontja értelmében intézményátszervezés minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. Az Nkt. 21. § (3) bekezdés alapján: A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. Az Nkt. 84. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá – a júliusaugusztus hónapok kivételével – nevelési évben óvodát nem szervezhet át. Ugyan ezen szakasz (7) bekezdés d) pontja alapján a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. Mint a fentiekből látható a telephely megszüntetése intézményátszervezésnek minősül. Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenntartó e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról. Ugyanezen szakasz (3)-(5) bekezdése értelmében a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével, nevének megállapításával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A véleményezési joggal rendelkezőknek kialakították véleményüket az óvoda átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban, az erről készült jegyzőkönyvek az előterjesztéshez mellékletként csatolásra kerültek. Ezen felül a Vármelléki Óvoda esetében a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának kialakított rendszerében kismértékű módosítás indokolt: A szakértői bizottság és az óvodavezető jelzése alapján bizonyos sajátos nevelési igényeket – az Nkt. 47. §-ában foglaltaknak megfelelően - specifikálni, részletesebben kifejteni szükséges. A pontosítás az óvodavezető, és a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével történt. A módosítás alapvető tartalmi változást az intézmény ellátási struktúrájában nem jelent, inkább az intézmény és az SNI-ellátásban részt vevő szakmai partnerek mindennapi munkáját segítő, adminisztratív pontosításról van szó. 2014. január 1-jei hatállyal módosult az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), és hatályba lépett a kormányzati funkciók,
államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rend). Az NGM rend. 2.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv ellátott közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkciókba kell sorolni (funkciószámmal és megnevezéssel), és az alapító okiratában fel kell tüntetni. A költségvetési szerv alaptevékenységét besoroló szakágazati rend tekintetében, amennyiben az NGM rend. 5. melléklete alapján megváltozott a költségvetési szerv besorolása, ezt a módosulást is át kell vezetni az alapító okiraton. Az Ávr. 180. § (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv irányító szerve 2014. február 28-ig köteles gondoskodni az költségvetési szerv alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok alapító okiratban történő módosításáról. Önkormányzatunk e kötelezettségének az ugyanezen szakasz (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint – a MÁK által közzétett formanyomtatványt alkalmazva – már eleget tett, ugyanakkor a hivatkozott jogszabályhely alapján az így benyújtott formanyomtatványban szereplő módosítás adatait az alapító okirat soron következő módosításakor az egységes szerkezetbe foglalt okiraton át kell vezetni. A módosított Áht.-ban illetve Ávr.-ben megszűnt továbbá a költségvetési szervek gazdálkodási besorolása, ezért – figyelemmel az Ávr. 181. §-ára – az intézmény alapító okiratából törölni kell a gazdálkodási besorolással összefüggő rendelkezéseket. A nemzetgazdasági miniszter a 43/2014. (XII.30.) NGM rendelettel módosította a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletet, amely módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba. A módosítás értelmében a „096010 Óvodai intézményi étkeztetés” és kormányzati funkció helyébe „096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” „096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkció került, és ezen módosítást szükséges az alapító okiraton átvezetni. Az Áht. 8/A. § (2) bekezdése értelmében az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A módosító okirat, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat e formanyomtatvány alkalmazásával készült. Javaslom a Képviselő–testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot a javasolt módosítással, illetve kiegészítéssel hagyja jóvá, és adja ki az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot. A Képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. I. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete: 1. A Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. Határidő: azonnal, hatálybalépés tekintetében 2015. július 1. Felelős: Kondora István polgármester Dr. Dolnyik Gézáné intézményvezető Sárvár, 2015. március 31. Kondora István sk.
Okirat száma: 2457-3/2015
Módosító okirat A Vármelléki Óvoda Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete által 2013. június 18. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján – Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (IV. .) számú határozatára figyelemmel –a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat 1.1. pontjában – mely a módosított okirat 1.1. pontja alatt szerepel - a „Vármelléki Óvoda” helyébe a „Sárvári Vármelléki Óvoda” szöveg lép. 2. Az alapító okirat 1.2. pontja helyébe – mely a módosított okirat 1.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.1. telephelye: telephely megnevezése
telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .”
1
3. Az alapító okirat 2.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.4 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „4.4 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
1
kormányzati funkciószám 091110
2
091120
3 4 5
091140 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben”
4. Az alapító okirat 2.3. a/pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.3 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
5. Az alapító okirat 3.2. és 3.3. pontjai helyébe – mely a módosított okiratban a 6.4. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „6.4.A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
ingatlan címe
ingatlan helyrajzi száma
sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.
ingatlan hasznos alapterül ete (m2) 1343,81 2100 210
vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata
az ingatlan funkciója , célja óvoda óvoda óvoda”
6. Az alapító okirat 4.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 5.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony 1 2 3
közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony
jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény”
7. Az alapító okirat záró rendelkezése - mely a módosított okiratban a 7. pontja alatt szerepel – helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.” Jelen módosító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni.
Kelt: Sárvár, 2015. április
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
Okirat száma: 2457-4/2015.
Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a Sárvári Vármelléki Óvoda alapító okiratát a következők szerint adom ki:
1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.
A költségvetési szerv megnevezése: Sárvári Vármelléki Óvoda
1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.2. telephelye: telephely megnevezése 1
telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .
2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.
A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2004.01.01.
2.2.
A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
2.2.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 2.3.
1
A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése Vármelléki Óvoda
székhelye 9600 Sárvár, Várkerület 11.
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.
A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének
3.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2.
4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.
A költségvetési szerv közfeladata:
A nevelési oktatási intézmény a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bek. a) és r) pontjaiban meghatározott feladata: óvodai nevelés és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése. 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
1
szakágazat száma 851020
szakágazat megnevezése Óvodai nevelés
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
4.3.1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (1) bek. alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a felvételi körzetben található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 4.3.2. Az intézmény fentieken túl: A. Főzőkonyhát működtet, amellyel biztosítja az óvodások, a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. B. Óvodai fejlesztő programot szervez. C. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: a fenntartó egyetértésével pályázatokon való részvétel, együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 4.4.
1
kormányzati funkciószám 091110
2
091120
3 4 5
091140 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:
Az intézmény alapfeladatát Bögöt, Porpác és Sitke Községek vonatkozásában Sárvár Város Önkormányzata, valamint Bögöt, Porpác és Sitke Községek Önkormányzata között létrejött feladat-ellátási szerződés alapján látja el. A felvételi körzethatárokat rugalmasan kell értelmezni az óvodák feltöltöttségére való tekintettel. A nem Sárváron, Bögötön, Porpácon és Sitkén élő óvodáskorú gyermekeket csak a fenntartó engedélyével lehet felvenni.
5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:
A köznevelési intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő–testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. §- a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) és (7) bekezdése, 83.§ (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony 1 2 3
közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony
jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése:
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.
6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának
6.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 6.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 6.2. A köznevelési intézmény
6.2.1. típusa: óvoda
6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése 6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi utca 7.) látja el. 6.3. A köznevelési intézmény tagintézménye:
1
tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája
tagintézmény címe 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca 29.
6.4. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a
köznevelési intézmény 6.4.1. székhelyén: 300 fő 6.4.2. tagintézményében:
1
tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája
maximális gyermek-, tanulólétszám 30
6.5. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
ingatlan címe
ingatlan ingatlan helyrajzi hasznos száma alapterülete (m2)
sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.
1343,81 2100 210
vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata
az ingatlan funkciója, célja óvoda óvoda óvoda”
7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.
Kelt: Sárvár, 2015. április
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
6./ Napirendi pont
Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. Telefon: 95/523-130
ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Humánerőforrás Bizottság! Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, mely kettős funkcióval bír. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, továbbá a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermekek családban történő nevelkedését, másrészt a gyermekvédelmi szakellátás útján otthont nyújt a családjukból kiemelt gyermekek számára. A gyermekek fizikai és szellemi érettségük hiánya következtében fokozott védelmet igényelnek. Kiemelt feladat a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését mindenekelőtt saját családjukban biztosítani, illetve az onnan kiemelt gyermekek otthonukba történő visszahelyezését elősegíteni. Természetesen ezen célok megvalósítása során a hatósági és egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételén túl a szülők is kiemelt szereppel bírnak. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja szükség esetén hatósági eszközökkel is. Önkormányzatunk gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordít a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. 1. Sárvár demográfiai mutatói Állandó lakosság összesen 2014. december 31-én: 14.932 fő. 1. táblázat: A sárvári lakosság nemek szerinti összetétele 2008-2014. év férfi (fő) nő (fő) összesen (fő) 2014. 7 199 7 733 14 932 2013. 7 207 7 804 15 011 2012. 7 261 7 834 15 095 2011. 7 321 7 880 15 201 2010. 7 383 7 930 15 313
2009. 7 437 2008. 7 433 Forrás: KSH.
7 978 8 006
15 415 15 439
1. diagram: A sárvári lakosság számának alakulása 2008-2014.
lakosság számának alakulása 15 500 15 439 15 415 15 400
15 313
15 300
15 201
15 200
15 095
15 100 15 000
15 011 14 932
lakosság száma (fő)
14 900 14 800 14 700 14 600 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
Forrás: KSH. 2. táblázat: A sárvári lakosság korosztályonkénti megoszlása 2008-2014. 0-18 éves (fő) 19-60 éves 61-100 éves év (fő) (fő) férfi nő férfi nő férfi nő 2014. 1 291 1 199 4 482 4 522 1 426 2 012 2013. 1 303 1 207 4 555 4 656 1 349 1 941 2012. 1 332 1 232 4 594 4 719 1 335 1 883 2011. 1 380 1 274 4 692 4 843 1 249 1 763 2010. 1 412 1 314 4 763 4 882 1 208 1 734 2009. 1 432 1 348 4 834 4 920 1 171 1 710 2008. 1 435 1 384 4 854 4 942 1 144 1 680 Forrás: KSH. 3. táblázat: A sárvári 0-18 éves korosztály megoszlása 2008-2014. 0-3 éves (fő) 4-6 éves (fő) 7-14 éves (fő) 15-18 éves év (fő) férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2014. 260 231 225 205 539 508 267 255 2013. 248 225 228 210 533 499 294 273 2012. 253 233 235 223 519 484 325 292 2011. 290 261 206 199 527 501 357 313 2010. 290 271 211 171 543 532 368 340 2009. 289 262 202 189 582 548 359 349 2008. 277 267 202 188 614 585 342 344 Forrás: KSH.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A Gyvt. 14. § (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A Gyvt. 16. § (1) bekezdés a), b) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a gyámhatóság gyakorolja. 2. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. A Gyvt. 19. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az e törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem elutasítására a 2014. évben nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében a jegyző tájékoztatást nyújtott az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kellett küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. 4. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek adatai 20082014. családok rendszeres gyermekvédelmi száma év kedvezményben részesülők száma 2014. 319 158 2013. 290 142 2012. 278 145 2011. 274 143 2010. 349 182 2009. 272 131 2008. 239 101 Forrás: A Hatósági Iroda nyilvántartása. A táblázat alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma a 2013. évről a 2014. évre 29 fővel növekedett.
2. diagram: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek és az érintett családok számának alakulása 2008-2014.
400 349 350
319 290
300
278
274
272 239
250 200
182 158
142
145
143
családok száma
131
150
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma
101
100 50 0 2014.
2013.
2012.
2011.
2010.
2009.
2008.
Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A Gyvt. 20/A. § alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, akinek a jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összege a 2014. évben gyermekenként 5 800 Ft volt. 2014. augusztus hónapban pénzbeli támogatásként 124 család 228 kiskorú és 15 nagykorú gyermeke, míg november hónapban természetbeni támogatásként 96 család 186 kiskorú és 12 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban, azaz a 2014. évben összesen e jogcímen 441 fő esetében 2.557.800 Ft támogatás került folyósításra. 2.2. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 20/C. §-a alapján az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek állapítja meg, a) akinek gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű, és b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31-ig), amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A Gyvt. alapján halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja.
Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minűsül, és b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. A Gyvt. alapján az óvodáztatási támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára, meghatározott életkorú gyermekek esetében – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során – a jegyző előzetes tájékoztatást nyújtott. A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában, a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én fenn kell állnia. A 2014. év júniusában 5 gyermek részére 50.000 Ft, decemberben 2 gyermek részére 20.000 Ft óvodáztatási támogatás került kiutalásra. 2.3. Önkormányzati segély 2014. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Az Ör. 15. § (2) bekezdés alapján a polgármester a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén a 200%-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 200%-át. Az önkormányzati segélyt a rászorultsághoz igazodóan esetenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-áig terjedő összegben lehet kérelemre és hivatalból is megállapítani.
5. táblázat: Önkormányzati segélyben részesült gyermekek adatai 2014. Önkormányzati segélyben részesült gyermekek száma (fő)
év 2014.
248
Esetek száma (eset)
Éves előirányzat (Ft)
648
10.000.000
Felhasznált összeg (Ft)
2.937.000
6. táblázat: Önkormányzati segélyben részesült gyermekek adatai esetszám alapján 2014. Alkalmak Esetek száma: 648 eset száma 85 gyermek 85 eset 1 alkalom 35 gyermek 70 eset 2 alkalom 30 gyermek 90 eset 3 alkalom 89 gyermek 356 eset 4 alkalom 7 gyermek 35 eset 5 alkalom 2 gyermek 12 eset 6 alkalom Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A 2014. évben a gyermekek jogán megállapított önkormányzati segély mértéke esetenként 4 000 – 16 000 Ft közötti, a folyósított összeg mindösszesen 2.937.000 Ft volt. 2.4. Tanévkezdési támogatás A Gyvt. felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az Ör. 18/A. §-a alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányokat kezdő vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket, feltéve, hogy a családban az 1 főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a 300 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 4 000 Ft. A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A 2014. évben 167 gyermek részesült tanévkezdési támogatásban, összesen 668.000 Ft összegben. 2.5. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A Gyvt. 151. § (5) bekezdése szerint gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek
és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként (a továbbiakban: normatív kedvezmény) kell biztosítani. A 2014. évben a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 471 gyermek részesült. Ebből 28 bölcsődés (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 10 fő, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 2 fő, 100 %-os kedvezményben 16 fő részesült), 206 óvodás, 237 általános iskolai tanuló volt. A Petőfi Úti Óvodában összesen 100 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 50, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 10, 100 %-os kedvezményben 40 esetben), a Vármelléki Óvodában 106 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 56, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 8, 100 %-os kedvezményben 42 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában 95 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 33, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 11, 100 %-os kedvezményben 51 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolában 96 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 42, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 9, 100 %-os kedvezményben 45 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Szent László Katolikus Általános Iskolában összesen 46 fő (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 34, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nem volt, 100 %-os kedvezményben 12 esetben) részesült normatív kedvezményben. A normatív kedvezményben részesült gyermekek száma az előző időszak adataihoz képest (541 fő) csökkent. 7. táblázat: A normatív kedvezményben részesülők adatai 2014. (1) Intézmény neve
(2) 50 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)
(2)-ből:
(2)-ből:
(3)
(4)
Nagycsaládos (eset)
Tartós beteg (eset)
100 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)
Összesen (fő)
Városi Bölcsőde
12
10
2
16
28
Petőfi Úti Óvoda
60
50
10
40
100
Vármelléki Óvoda
64
56
8
42
106
Szent László Katolikus Általános Iskola Sárvári Gárdonyi Géza
34
34
-
12
46
44
33
11
51
95
Általános Iskola Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola
51
42
9
45
96
Forrás: az intézmények és a Városgazdálkodás Sárvár adatszolgáltatása E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A támogatás igénybevétele mellett a gyermekek napközbeni élelmezése, meleg étellel való táplálása kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosított volt a tárgyidőszak során.
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt. 15. § (2) bekezdése szerint: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42. §) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében bölcsődét tart fenn. 3.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését (Gyvt. 39. § (1)). A gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti szolgálat működtetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A Gondozási és Családsegítő Központnak szakmailag önálló egysége. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat heti 40 órában 3 fő szakképzett családgondozóval látja el feladatait. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: 2 fő családgondozó, 1 fő vezető. A szolgáltatás célja, hogy a rászoruló gyermekek és családjaik a lakóhelyükön kaphassák meg azt a támogatást és segítséget, mely a gyermekek jólétéhez szükséges. A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereivel gondozási, koordinációs feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó családgondozók legjobb tudásuk szerint az etikai elvek, normák betartásával járulnak hozzá a gyermekek jólétét szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Munkájuk során a hatósági szerepkört elkerülve, és a kompetencia határokat betartva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, valamint a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet alapján végzik. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája 3.1.1. Szolgáltatási feladatok: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) alapellátásban való gondozás d) védelembe vételi javaslat készítése e) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási – nevelési tervét, f) védelembevétel keretében való gondozás g) helyettes szülő keresése, h) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, i) felkérésre környezettanulmányt készítése, j) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, k) felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.
3.1.2. Észlelő, jelzőrendszer működtetése A Gyermekjóléti Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde, családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, járásbíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek írásban jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében.
8. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálathoz érkező jelzések 2014. Honnan jött a jelzés? Esetek száma: egészségügyi szolgáltató
5
állampolgár
11
köznevelés intézmények
13
gyámhivatal
10
rendőrség
8
Összesen:
47
Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ.
3.1.3. Alapellátásban történő gondozás Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat tudomására jutott családok esetében kerül sor. Az alapellátásban való gondozás az elfogadás után mindkét fél részére kötelező. Az alapellátás célja, hogy a szülőkkel, a gyermekekkel együttműködve megpróbálják megszüntetni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Az alapellátásban való gondozás során feltárásra kerül a család diszfunkciós működése. A családgondozó és a család (szülők, gyermekek együttesen az elkészült gondozási tervben foglaltak alapján) együttesen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra. Optimális esetben az alapellátásban való gondozás fél év időtartamig tart, amikor megtörténik a felülvizsgálat és közösen döntenek az érintett felek arról, hogy befejeződjék a gondozás, vagy tovább folytatódjék az alapellátás vagy a védelembevétel kezdeményezésére kerüljön sor. 3.1.4. Védelembe vétel keretében való gondozás Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem lehet, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. Ezt követően a gyámhivatali ügyintéző tárgyalást tart. A tárgyaláson az ügyintéző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet védelembevétel esetén. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van a gyámhivatali határozat által arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszüntesse. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára egy év múlva kerül sor. Amennyiben ezen idő alatt nem történik jelentős javulás, egyéb gyermekvédelmi intézkedést kell kezdeményezni. 3.1.5. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végzett családgondozás A 2014-es év során 6 család vonatkozásában került sor családgondozásra, amely 12 gyermeket érintett, akik gyermekotthonban, illetve nevelő szülőnél nevelkednek. A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. A nevelésbe vétel időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tartanak a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a TEGYESZÁ családgondozójával. A Szolgálat nagy erőfeszítést tesz a szülő és
gyermek kapcsolatának rendezésében. A hatékony munka során a családgondozóknak sikerült elérnie egy eset kivételével, hogy a szülő tőle elvárható módon mindent megtegyen annak érdekében, hogy a gyermekével való érzelmi kapcsolat fennmaradjon. A gondozott eseteket tekintve egy családnál van remény arra, hogy a szülő alkalmassá váljon gyermekei visszafogadására, családban történő nevelésüknek biztosítására. 3.1.6. Helyettes szülői ellátás szervezése Fontos feladatnak a tartja a gyermekjóléti szolgálat, hogy helyettes szülői feladatok ellátására alkalmas személyt találjon, ennek érdekében széles körben tájékoztatja a lakosságot a sárvári újságban megjelenő hirdetés, valamint szórólap formájában. 3.1.7. Várandós anyák védelme 2014-ben a szolgálat 3 válsághelyzetben lévő kiskorú várandós anyát gondozott. Segítették őket születendő gyermekeik családi jogállásának tisztázásában, illetve a gyermek után járó támogatások megigénylésében. E tekintetben szoros együttműködés jellemzi a családgondozást a Védőnői Szolgálattal. Fontos a folyamatos kontroll és a közös családlátogatások. 9. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2014. Alapellátásban való gondozás
Védelembevétel keretében való gondozás
Gyermek 78 15 Család 44 13 Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ.
Nevelésbe vett
12 6
összesen
105 63
3.1.8. A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb tevékenységei 3.1.8.A. ruhagyűjtés 3.1.8.B. adományok felkutatása, eljuttatása a rászorulóknak Karácsony előttt 45 gyermekes család kapott nagy értéká élelmiszer csomagot helyi vállalkozók felajánlásából. 3.1.8.C. Nyári ingyenes étkeztetés A nyár folyamán az előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 9 héten keresztül, két turnusban, összesen 65 gyermek számára ingyenes étkeztetésre. 3.1.8.D. kézműves foglalkozások A szolgálat szabadidős tevékenységként havi rendszerességgel kézműves foglalkozást szervez. Programjaik többek között a néphagyományokra épülnek, ünnepekhez kötődnek, ehhez kapcsolják a különböző kreatív tevékenységi köröket. A gyermekek az ünnepekre saját kézzel készített meglepetéseket, ajándékokat készítenek. A foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok biztosítása céljából minden év elején pályázatot nyújtanak be alapítványokhoz. A foglalkozások célja a gyermekek kreativitásának fejlesztésén túl a kellemesen eltöltött, tartalommal megtöltött szabadidős tevékenységek. 3.1.8.E. Nyári játszóház Szünidei gyermekfelügyelet keretében nyári játszóház szervezése a szolgálat ellátási területén,
elsősorban 1-5. osztályos gyermekek részére. A játszóházban játék lehetőségek, emlékezet-, figyelem- és gondolkodást fejlesztő játékok, kézműves foglalkozások sporttevékenységek közül választhatnak a gyermekek. A nyár folyamán 62 gyermek nyári felügyeletét biztosította a szolgálat. Számos érdekes és motiváló foglalkozással tették lehetővé, hogy a gondjainkra bízott gyermekek jól érezhessék magukat, és élményekkel térjenek haza. A kézműves foglalkozások, sport tevékenységek, előadások mellett nagy teret engedtek a szabad játéknak, hogy önfeledt élvezhessék a nyarat, a vakációt. Előző évek hagyományainak megfelelően kirándulni is elvitték a gyermekeket, a büki Napsugár játszó parkban töltöttek egy napot. 3.1.8.F. Gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő gyermekek részére szervezett programok A gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő, 25 gyermekeket egy Fertő tó és Sopron környéki kirándulásra vitték el. A nyár folyamán a közösségi szolgálatot teljesítő 8 diák 10 tanulót korrepetáltak.
3.1.9. A gyermekjóléti szolgálat által jelzett problémák A statisztikai adatok alapján 2014-ben első helyet foglalnak el a családok életében a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák. Ezt követi az anyagi nehézség, családi konfliktusok. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. Korunk társadalmának szintén gyakori problémája a drog- és alkoholfogyasztás egyre nagyobb számban való előfordulása. Ennek kiszűrése és megelőzése érdekében a szolgálat havi rendszerességgel részt vesz a Rendőrség által koordinált prevenciós ellenőrzésekben, melynek célja a 18. életévüket be nem töltött személyek alkohol-, és drogfogyasztásának visszaszorítása. Több alkalommal tapasztalták, hogy fiatalkorúak éjszakába nyúlóan tartózkodnak felügyelet nélkül szórakozóhelyen, illetve szeszes italt fogyasztanak. December hónapban két fiatalkorú került gondozásba az ellenőrzés következtében. A szociális munkában alapvető érték az együttműködés. Ez a gyakorlatban akként valósul meg, hogy az újonnan felmerülő eseteket team munka formájában megtárgyalják, majd a gyermekjóléti szolgálat vezetője, mint szakmai vezető a család gondozására kijelöli a felelős személyt. Minden hét első napján a gyermekjóléti szolgálat eseti megbeszélést tart, melynek során a folyamatban lévő ügyek részletes ismertetése és megbeszélése történik. Ennek alkalmával a családgondozók ismertetik az általuk gondozott családok aktuális helyzetét. Az egyes esetek megfelelő kezelésére és koordinációjára a munkatársak közös összedolgozása és a vélemények, tapasztalatok cseréje által keresnek megoldást találni, melynek célja a gyermek mindenekfelett álló érdekének megvalósítása. A gyermekjóléti szolgálatnak nagy szüksége lenne egy olyan átmeneti lakhatást biztosító lakásra ahol a gyermekes családok 30 maximum 60 napig lakhatnának a gyermekjóléti szolgálat szigorú felügyelete mellett. 3.2. Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) A bölcsődék működését a Gyvt. és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg.
A sárvári Városi Bölcsőde működési köre Sárvár város közigazgatási területe. A sárvári Városi Bölcsődében a férőhelyek száma 66 fő. Csoportszobák száma 5. 2014-ben a lehetséges gondozási napok száma 14.586 nap, a teljesített gondozási napok száma 10.050 nap volt. A nyitvatartási napok száma 221 nap volt. A bölcsődébe jelentkezett, de fel nem vett gyermek a tavalyi évben nem volt. A bölcsődét igénybevevő gyermekek száma a 2014. évben összesen 101 fő volt. Óvodába 48 fő távozott. 2014. május 31-én 65 fő volt a beíratott kisgyermekek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 16 gyermek részesült. Tartósan beteg gyermek 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 10 fő volt. Sárvár Város Önkormányzata a 2014. évben 18 millió Ft támogatást nyújtott a bölcsőde működéséhez. A gondozási díj a tavalyi évben 210 Ft/fő/hó volt, ebből 1.360.520 Ft bevétele származott az intézménynek. A Bölcsőde alapítványa a bölcsődét játékokkal és mesekönyvekkel támogatta. Az intézményben a gyermekek étkeztetését saját konyhával látják el. 2014-ban az étkezési térítési díj mértéke 438 Ft/fő/nap volt. A tartósan beteg gyermek 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 10 fő 50% kedvezményben részesültek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek (16 fő) 100% normatív kedvezményben részesültek. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei: A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit: 1 fő bölcsődevezető, 6 fő szakgondozónő, 6 fő kisgyermeknevelő, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő szakácsnő, 2 fő konyhalány, 4 fő technikai dolgozó. A bölcsődében a kisgyermeknevelők szakképzettek, 5 fő közülük felsőfokú szakképesítéssel, 1 fő diplomával rendelkezik. A kisgyermeknevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt kredit pontok megszerzését. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m2/fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerekmagasságban, jellel ellátott falon vannak a törülközők, fésűk, fogmosó poharak és fogkefék. A kisgyermeknevelők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre színes, vidám, hőszigetelt szőnyegek vannak terítve. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal ellátottak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszóudvarra lehet jutni. A falat körben 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel, új, korszerű bútorzattal. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. A kisgyermekek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek.
A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra, hogy az étrend változatos, idényszerű, ízvilágban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. A bölcsőde mosókonyháján ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törülközőket és a konyhai dolgozók ruházatát tisztítják. A bölcsődét szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m2/fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyermekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. Minden játszóudvarhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A homokozó szélvédett, félárnyékos helyen, jól megközelíthető helyen van. Bőséges homokozójátékkal (vödör, szita, lapát, formák) játszhatnak a gyerekek. A technikai személyzet a homokozót naponta átlapátolja, és locsolja, homokját évente cseréli. A füves terület a játszókertben mindenhol sík. A bölcsődében folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni, illetve a meglévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő játék is. Egyéb mozgásfejlesztő játékok (kismotorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák) bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre. A bölcsőde célja, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjön a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődéséért. Fontosnak érzik, hogy a gyermekek a szüleiktől távol jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék az időt. Az intézmény szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt a gyermekek számára. A nevelés családias, derűs, nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy a kisgyermekek testi, lelki és biológiai szükségleteinek az ellátásával jó közérzetet biztosítsanak. Érzelmi fejlődésük érdekében derűs, nyugodt légkört teremtsenek, törekedve a kisgyermek és kisgyermeknevelők közötti szeretetteljes viszony kialakítására. Megteremtik a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. A kisgyermekek hétköznapjait nagyon sok ünnep színesíti és a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünnepelik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Kedvelik a szülők a kézműves délutánjaikat, melyek ünnepekhez kötődnek, együtt alkot a
család a kisgyermeknevelőkkel. Igen bensőséges, meghitt hangulatúak ezek a közös délutánok, szívesen jönnek testvérek, nagyszülők is. Az ünnepre készülődés mindig izgalmas várakozással telik a gyermekek számára, élményt nyújt, megszínesíti napjaikat. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket búcsúztatnak. A legtöbben már önállóak, egyedül mosnak kezet, segítenek a terítésben, rendrakásban, de a legtöbb időt játékkal és pihenéssel töltik. A Városi Bölcsőde hatékonyan látja el feladatát, a helyi igényeket megfelelően tudják kielégíteni. A rászoruló családok gyermekei számára biztosítani tudják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. A jelenlegi 66 férőhely, valamint személyi, tárgyi feltételeik ezt garantálják. A bölcsőde épületének állagát igyekeznek óvni, karbantartani, de valószínűleg a teljes felújítás hozza majd el a várt eredményt. 3.3. Gyermekek átmeneti gondozása Az átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Sárváron – lakosságszáma alapján – a Gyvt. helyettes szülő működtetését is előírja. Ezidáig a gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek, illetve a Sárvári Hírlapban került hirdetés feladásra, amire nem volt jelentkező. Az elmúlt évben nem volt igény erre a szolgáltatási formára. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása 4.1.Szakmai ellenőrzés tapasztalatai A Gondozási és Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatánál 2014. szeptember 9. napján a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint működést ellenőrző szerv helyszíni vizsgálattal ellenőrzést végzett, melynek a célja annak a megállapítása volt, hogy a szolgáltató a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy „valamennyi családgondozó szakirányú végzettséggel rendelkezik. Az intézményvezető és a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője szociális szakvizsgával rendelkezik.”. „A gyermekjóléti szolgálat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, azok megfelelnek 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet előírásainak és a működési engedélyben foglaltaknak. A gyámhivatali ellenőrzés azt mutatja, hogy a gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája jó
színvonalú. Az intézményvezető és a szolgálatvezető a hatékony munka érdekében jó kapcsolatra törekszik a gyámhatóságokkal és a társintézményekkel. Valamennyi munkatárs felkészült, elkötelezett szakember, akik a jogszabályok betartásával, de mindenkor a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nagy empátiával végzik tevékenységüket.” 4.2. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A tárgyidőszakban a Vas Megyei Főügyészség vizsgálatára gyermekvédelmi ügyekben nem került sor. 5. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár Város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját, amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. 5.1. A közbiztonság helyi eszközrendszere A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár Város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét. A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videó rendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. 5.2. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás
legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a „látható rendőrséggel” lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további együttműködéstől. A Sárvári Városi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján a 2014. évben 3 sárvári illetőségű fiatalkorú elkövetővel szemben 3 esetben lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Továbbá 1 sárvári lakóhellyel rendelkező fiatalkorú személlyel szemben garázdaság vétségének, 1 sárvári lakóhellyel rendelkező fiatalkorú személlyel szemben információs rendszer vagy adat megsértése vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A fiatalkorú elkövetők a vagyon elleni bűncselekményeket jellemzően a sárvári TESCO áruház sérelmére követték el. A 2014. évben a Sárvári Városi Rendőrkapitányság tudomására csupán egy esetben jutott olyan bűncselekmény, melynek sértettje magánszemély volt. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének az oka a jobb anyagi helyzet megteremtése volt. Az elkövetők közül egy olyan fiatalkorú személy volt, aki korábban már több bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan volt gyanúsítható.
Sárvár, 2015. április 2.
Dr. Kapuy Adrienn s.k. irodavezető
A bizottság hatáskörébe tartozó döntések
7./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálásáról Tisztelt Humán Erőforrás Bizottság! A bizottság az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 3/2015. /II. 16./ számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet) 19.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskörében 24/2015. /II.26./ számú határozatában felosztotta a Rendelet 5. mellékletében a városi nagyrendezvények, a társadalmi szervezetek és rendezvényeik, valamint a kiállítások és kiadványok támogatására biztosított keretösszeget, amelyből egyéb szervezetek pályázat útján történő támogatására 700.000,-Ft-ot különített el. A pályázati felhívást a bizottság 25/2015. /II.26./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a Sárvári Hírlap 2015. március 13-i számában jelent meg, valamint Sárvár város honlapján is közzétételre került. A pályázatok benyújtásának határideje 2015. március 27-e volt. A felhívásra 35 db pályázat érkezett, melyek 3.645.500,-Ft támogatási igényt tartalmaznak. Az elmúlt években a benyújtott pályázatok számának, és az igényelt támogatási összegek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza (2004-2010. között a keretösszeg 600.000,-Ft, 2011-2012. évben a keretösszeg 800.000,- Ft , 20132014-ben a keretösszeg 700.000,-Ft, volt):
Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
Pályázatok száma 30 25 24 23 24 28 17 29 23. 24. 29
Igényelt összeg /eFt/ 5.600 2.600 2.360 1.955 1.682 2.494 1.223 4.150 2.485 2.290 3.137
A beérkezett pályázatok ismertetését a mellékelt kimutatás tartalmazza, a javasolt támogatások összege 660.000,- Ft. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a fennmaradó 40.000,- Ft odaítéléséről a pályázó szervezetek közül tegyen javaslatot.. A benyújtott pályázatok megtekinthetők a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 6. sz. irodahelyiségében. A pályázat kötelező mellékleteként előírt nyilatkozatokat valamennyi pályázó benyújtotta. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 3/2015. /II.16./ számú önkormányzati rendelete 19.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskörében, az önkormányzati támogatásban nem részesülő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek (egyesületek, alapítványok), valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek (szövetségek, körök, klubok, amatőr művészeti csoportok) önkormányzati támogatására elkülönített 700.000,-Ft keretösszeget a mellékletben foglaltak szerint osztja fel. A megállapított támogatások kiutalására a támogatási szerződések megkötését követően kerülhet sor. Határidő: azonnal Felelős: dr. Szabó Gyula bizottsági elnök Sárvár, 2015. március 31.
Erdős Katalin sk. Irodavezető
Melléklet a Humán Erőforrás Bizottság Pályázó neve, címe
Pályázat tárgya
/2015. (IV.08.) számú határozatához
Igényelt támogatás /Ft/
Javasolt támogatás
Számlaszám
Nádasdy Tamás Általános 1. Iskola Gyermekkórusa Sárvár, Alkotmány u. 22-24.
A szlovéniai Lendva városával való kapcsolattartás ápolása, a felmerülő a buszköltség támogatása.
30000
20000
Stop and Go Táncklub és 2. Szabadidősport Egyesület Sárvár, Dévai B. M. 6.
Közös túra szervezéséhez kérik a támogatást
50000
20000
7210028211037345
Sárvár és Vidéke 3. Méhészegyesület Sárvár, Balassi u. 18.
Anyagi támogatás szerzése a 2015. szeptember 4-én megrendezésre kerülő méhészeti kiállítás megszervezésére ill. a szeptember 13-án tartandó VII. Sárvári Méhészeti Nap megrendezésére,
100000
20000
727002533008237500000000
Díszítő és Kézműves Kör 4. Rábasömjéni Klub Sárvár, Rábasömjéni u. 86.
Kiállítás rendezése, az ehhez szükséges eszközök (varrógép-talp, vágóeszközök, vonalzók, anyagok) beszerzése. Szükség lenne egy számítógépre a fejlődésükhöz.Szeretnének részt venni tanfolyamokon.
100000
20000
Rábasömjéni Nyugdíjas Klub 5. Sárvár, Rábasömjéni u, 86.
14 éve működő közösség, heti rendszerességgel tartanak összejövetelt. Névnapok, húsvét, karácsony közös megünnepléséhez, kirándulás szervezéséhez, ostffyasszonyfai nyugdíjasklubbal történő kapcsolattartáshoz kérik a támogatást.
80000
20000
Gondozási és Családsegítő Központ Gyermekjóléti 6. Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
A "Nyári Játszóház" gyermekek számára, megvásárlása
130000
20000
szervezése iskoláskorú (alsó tagozatos) szükséges alapanyagok és sportszerek
1174703716867817
Sylvester Könyvbarátok Klubja
A klub programját szeretnék tovább színesíteni közkedvelt és népszerű előadók meghívásával, elletve kirándulások szervezésével.
60000
20000
1174703715575229
Egészségklub Nádasdy-vár Művelődési Központ és 8. Könyvtár Sárvár, Várkerület 1.
A klub programját szeretnék tovább színesíteni előadók meghívásával, elletve kirándulások szervezésével.
50000
20000
1174703715575229
Zenei Klub Nádasdy-vár Művelődési Központ és 9. Könyvtár Sárvár, Várkerület 1.
hangverseny-látogatás megvalósításához, iletve előadó meghívásához kérnék a támogatást
40000
20000
1174703715575229
Láthatatlan SÁRVÁR Online Kulturális Programajánló 10. Magazin Sárvár, Várkerület 1.
Éves szerverdíj, fotógalériaák tárhelyének éves díja, eszközfejlesztés, szoftver vásárlásreklám- és hirdetésvásárlás költségei, egyéb reprezentációs költség.
100000
20000
1174703715575229
Brunszvik Alapítvány Sárvár 11. Petőfi u. 21.Bázisóvoda
Az Óvoda 2010-ben csatlakozott a Vöröskeresztes Bázisóvodák hálozatába. Ennek keretében különböző rendezvényeket szerveznek, ezekhez technikai eszközökre is szükség van:p. CD lejátszó, diaképes vetítők
100000
20000
1174703720014641
Brunszvik Alapítvány Sárvár Petőfi u. 21.Bázisóvoda I.
Bocskai úti óvoda 65 éves lesz, Petőfi úti óoda fennállásának 35. évfordulóját ünnepli. Ezek méltó megünnepléséhez kérik a támogatást
200000
20000
1174703720014641
7.
12.
Az Alapítvány 2015-ben kétszer egyhetes nyári napközis tábort Kossuth Lajos Művészeti és szervez általános iskolás gyermekek számára a Nádasdy várban. A 13. Szabadművelődési Alapítvány tábor és a programok színvonalas lebonyolításához, anyagköltségekre Sárvár, Várkerület 1. kérik a támogatást.
100000
20000
Az ötvenéves múlttal rendelkező szakkör fő feladatának tartja a magyar népi hímzéshagyomány gyűjtését, feldolgozását, bemutatását. A szakkör további működéséhez kérik a támogatást.
40000
20000
Gondozási és Családsegítő Központ Családsegítő 15. Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
Heti egy alkalommal szervezendő mentális és pszichiátriai betegek csoportfoglalkozásának támogatása. A támogatást szakmai anyagok beszerzéséhez és kisebb kirándulások szervezésére kívánják felhasználni.
40000
20000
1174703716867817
Gondozási és Családsegítő Központ Családsegítő 16. Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
"Családi Nap" szervezése a "Megoldás" Alkoholizmusellenes Klubbal közösen. A klub önkéntességen alapuló, önszerveződő érdekképviseleti csoport. A rendezvény prevenciós és rekreációs jellegű, az előadások mellett sport-, kulturális- és szabadidős programokkal. Várható létszám 50 fő.
45000
20000
1174703716867817
Gondozási és Családsegítő 17. Központ Idősek Klubja Sárvár, Nádasdy u. 26.
"Karácsonyi készülődés" elnevezésű programok megvalósításához kéri a támogatást.
160000
20000
1174703716867817
Gondozási és Családsegítő 18. Központ Védőnői Szolgálat
A Védőnői Szolgálat ebben az évben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját.A kiemelkedő eseményre kérin az önkormányzat támogatását, hogy méltón köszönthessék a védőnőket. Helyi ünnepséget szerveznek, mely lebonyolításához kérik a támogatást.
80000
20000
117470371686781710010000
14.
Népi Díszítőművészeti Szakkör Sárvár, Várkerület 1.
1174703715575229
"Gyermekeinkben a Jövő" 19. Alapítvány Sárvár, Szatmár u. Csoportonként 1-1 CD lejátszó vásárlására igényelik a támogatást. 20.
40000
20000
104047354731029400000000
"ARANYHÍD AMI 20. ÖSSZEKÖT" Alapítvány Sárvár, Deák F u. 2.
Magyarnóta és operettműsor szervezésére. Bevételből rászorulók segítése.
60000
20000
7270025330063677
21. Sárvári Oratórikus Kórus
A kórus a következő "Magyar szívvel" című június 28-ra tervezett belépő nélküli koncertjére kéri a támogatást
550000
20000
104047355052677071891002
22. Jubilate Kórus
A kórus 2008 óta működik.A karácsonyi koncerteken, Fő téri rendezvényeken hallhatták őket. Munkájuk színvonalának emeléséhez kérika támogatást. Hangszerjavítás, utiköltség támogatás, kottatartó mappák, egyenruha.
240000
20000
1177347010474893
23. Kóta Pál
II. Nádasdy Ferenc bandérium tagja, zenei feladatokat teljesít. Évente 50-52 szereplése van, ezért hangszerei folyamatos karbantartására, javítására kéria támogatást.
60000
0
Új koreográfiák tanulása, melyhez szükség van koreográfusra.
200000
20000
24.
Sárvári Senior Néptánc Egyesület
104047355052666648691000
25. Óvó Kezek Alapítvány
A jó ritmusérzékkel renelkező gyerekekkel gyermek néptánc tehetséggondozáson foglalkoznak. Évente kétszer szerepelnek, bemutatjákn a szülőknek érdeklődőknek az összeállított műsort. Ezekre a műsorokra szeretnének kékfestő anyagból inget varratni ill. kötényt vásárolni.
22500
20000
120960040144403900100000
26. Alternatív Zenei Klub
2015.07.24-25-én tartandó AZK-Nyáréjfesztivál megrendezésének költségeire.
100000
20000
1174703715575229
Alapítvány a Sárvári Szent 27. László Katolikus Általános Iskola Támogatására
Az iskola 2015. nyarán is megrendezi a több éve sikeres Emberhalász tábort. A résztvevők nagy része rászoruló, hátrányos helyzetű gyerek. A tábor célja a vallási értékek átadása, elmélyítése, a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése, csapatépítés.Jelentős a költsége a a kellékeknek, tisztasági csomagoknak, meghívott előadóknak, külső helyszíneknek.
100000
20000
1174703720016038
Az iskola nyári tábort szervez Balatonszemesen tanulóinak. A tábor programjainak eszköz- és anyagszükségletéhez kérik a támogatást.
20000
20000
104047354731057900000000
Az alapítvány a Gárdonyi iskolában működik, célja a számítástechnikai ismeretek oktatásának, technikai eszközeinek bővítése, 29. Hatékony Iskoláért Alapítvány korszerűsítése.Az iskola pályázaton 1 db tanulói tabletet kapott és felajánlásokból 2 db tanulói tabletet tudott vásárolni. 4 db tanulói tablet vásárlására nyújtja be páylázatát.
200000
20000
104047354731104400000000
30. Nádiverebek együttes
50000
20000
104042479044911001360000
28.
Gárdonyi Géza Alapítvány a Gyermekekért
Hangszerkészlet bővítéséhez szeretnének támogatást kérni.
A 2014/2015-ös tanévben az iskola az "ALMA" projekt köré csoportosítja az éves programot. A tanév folyamán oktatás keretében megvalósuló program 2015. októberben zárulna. Ezen a napon a diákok betekinthetnénak a közeli almáskert életébe. A projekt zárásaként vetélkedőn vennének részt a gyerekek, ahol számot adhatnak a gyömölcs jótékony élettani hatásairól.
102000
20000
102006894761062800000000
32. Evangélikus Nőegylet
A Nőegylet havonta szervez összejöveteleket. A rendezvényeken használt pohár, tányér, szalvéta, tisztítószerek vásárlására kértek támogatást.
30000
20000
1174703720011428
33. Népművészeti Alapítvány
Az alapítvány 1990 óta támogatja a Sárváron népművészeti tevékenységet folytató csoportokat, rendezvényeket.Ebből az összegből is a Néptánckör Kulturális Egyesület vásárlását (kartonanyag) támogatná, fennmaradó részét pedig önrészként használnák.
100000
20000
34. Honismereti Szakkör
Szakmai tanulmányút utiköltségének támogatása
166000
20000
1174703715575229
Vas Megye 35. Népegészségügyéért Alapítvány
Őszi Egészségnapon sárvári helyszínen végzett szűrési programjához kért támogatást.
100000
0
1174700620207168
Összesen:
3645500
660000
31.
Sárvári Kincskereső Alapítvány
8./ Napirendi pont HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtárban végzett könyvtári szakértői vizsgálatról szóló beszámolót tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Kondor János igazgató Sárvár, 2015. március 30. Kondora István sk. polgármester
A beszámoló külön állományként került feltöltésre a bizottság nyilvános anyagai közé!
9./ Napirendi pont – a zárt anyagok közé került feltöltésre