SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. MEGHÍVÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület u. 2.

MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága 2016. április 13-án (szerda) 15.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje: Nyilvános ülés A képviselő-testület 2016. április 13-i rendkívüli ülésének előkészítése: 1. Önkormányzati rendeletalkotás a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról A képviselő-testület 2016. április 28-i rendes ülésének előkészítése: 2. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2015. évi költségvetési gazdálkodásáról Meghívott: Halászné Udvardi Sarolta gazdasági vezető 3. Beszámoló a 2015. évi belső ellenőrzési tevékenységről 4. Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról A bizottság hatáskörébe átruházott döntések: 5. Önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálása 6. Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. (Az előterjesztések a zárt ülés anyagai között található.)

Sárvár, 2016. április 7.

Dr. Szabó Gyula s. k. a Bizottság elnöke

A képviselő-testület 2016. április 13-i rendkívüli ülésének előkészítése: 1. Önkormányzati rendeletalkotás a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Humán Erőforrás Bizottság! Általános indokolás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8a. pontja alapján a szociális ellátások a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körébe tartoznak. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az Önkormányzat által nyújtott szociális támogatások és szolgáltatások szabályairól a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szr.) rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a) 1. § (2) bekezdés: „A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.”; b) 26. §-a: „A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.” c) 32. § (3) bekezdése: "Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.". Azok a szervátültetésen átesett, nehéz anyagi körülmények között élő személyek, akik az egyes szociális támogatási formáknál előírt jövedelmi feltételeknek, illetve a méltányosságból emelt jövedelmi értékhatároknak sem felelnek meg, azonban támogatásra szorulnának, a támogatásuk érdekében indokolt e szűk személyi kör számára méltányosságból emelt jövedelemhatár megállapítása. Az Szr. 3. § (3) bekezdése alapján méltányosságból magasabb összegű jövedelemhatár vehető figyelembe a fűtéstámogatás, lakásfenntartási települési támogatás, lakhatási települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, rendkívüli tanévkezdési települési támogatás és a temetési kölcsön esetében. Az Szr. 3. § (4) bekezdése alapján a méltányosságra okot adó körülmény jelenleg azokban az esetekben áll fenn, ha az egyedülélő kérelmező, vagy a kérelmező és a házastársa/élettársa nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, vagy rehabilitációs ellátásban részesül(nek), továbbá, ha a kérelmező a gyermekét egyedül neveli. Az alábbi táblázat tartalmazza az Szr. szerinti szociális támogatási formákat és a jogosultság feltételei közül az egyes jövedelemhatárokat és a méltányosságból emelt jövedelemhatárokat. Ezen magasabb jövedelemhatárok vonatkoznának a tervezett módosítás elfogadását követően a szervátültetésen átesett személyekre is, aszerint, hogy azok egyedül vagy családban élnek (a táblázat 3. oszlopa).

ellátás megnevezése fűtéstámogatás fűtéstámogatás lakásfenntartási települési támogatás lakhatási települési támogatás rendkívüli települési támogatás rendkívüli települési támogatás rendkívüli tanévkezdési települési támogatás rendkívüli tanévkezdési települési támogatás temetési kölcsön természetbeni segély természetbeni segély

jogosultsági alap jövedelemhatár 71250 Ft/fő 85500 Ft 71250 Ft/FE1 48450 Ft/fő 51300 Ft/fő 57000 Ft 71250 Ft/fő 85500 Ft 71250 Ft/fő 51300 Ft/fő 57000 Ft

méltányosságból megemelt jövedelemhatárok (Ft/fő), ha a kérelmező szervátültetett személy a családban élő személyek jövedelme egy főre számítva egyedül élő személy esetén a háztartás tagjainak jövedelme egy fogyasztási egységre számítva a háztartás tagjainak jövedelme egy főre számítva a családban élő személyek jövedelme egy főre számítva egyedül élő, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a családban élő személyek jövedelme egy főre számítva egyedül élő, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a családban élő személyek jövedelme egy főre számítva a családban élő személyek jövedelme egy főre számítva egyedül élő, a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén

92625 Ft/fő 111150 Ft

92625 Ft/FE 62985 Ft/fő 66690 Ft/fő 74100 Ft 92625 Ft/fő 111150 Ft 92625 Ft/fő 66690 Ft/fő 74100 Ft

A fentiekre tekintettel az Szr. alábbiak szerinti módosítása indokolt.

Részletes indokolás az 1. §-hoz A méltányosságból emelt jövedelemhatár alkalmazására vonatkozó feltételek felsorolását bővítő rendelkezés. A módosítás elfogadását követően a szervátültetett személyek – függetlenül attól, hogy egyedül élnek vagy családban – körében lehetőség lesz a méltányosságból emelt összegű jövedelemhatárok alkalmazására. a 2. §-hoz Hatálybaléptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

1

FE a fogyasztási egységet jelenti, amely alatt a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma.

Határozati javaslat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a mellékelt rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel azonos tartalmú önkormányzati rendelet megalkotását.

Sárvár, 2016. április 6. Kondora István s. k. Polgármester

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/... (.…..) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról rendelet-tervezet Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja. 1. § (1) A szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés az alábbi h) ponttal egészül ki: (Ha a kérelmező) „h) szervátültetett személy” (a méltányosságra okot adó körülmény fennáll.) 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Sárvár, 2016. .............................. hónap ......... nap Kondora István s. k. Polgármester

Dr. Szijártó Valéria s. k. Jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2016. .................... hónap ............. –n megtörtént. Sárvár, 2016. .............................. hónap ......... nap Dr. Szijártó Valéria s. k. Jegyző

A képviselő-testület 2016. április 28-i rendes ülésének előkészítése: 2. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2015. évi költségvetési gazdálkodásáról AZ ELŐTERJSZTÉS MELLÉKLETE KÜLÖN ÁLLOMÁNYKÉNT KERÜLT FELTÖLTÉSRE.

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL

Tisztelt Képviselő-testület ! Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló 3/2015.(II.16.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, évközben a 13/2015.(VI.01.), 19/2015.(IX.28.), 22/2015.(XI.30.) és 2/2016.(II.16.) számú rendeletekkel módosított 2015. évi költségvetési előirányzatok teljesítéséről és a gazdálkodásról az alábbi beszámolót terjesztem elő:

I. Bevételi források és azok teljesítésének részletezése 2015. évi bevételeink összege 4.841.036 e Ft. Az eredeti előirányzathoz viszonyítva 48,2 %-kal, 1.574.036 e Ft-tal teljesítettük túl, míg a módosított előirányzathoz képest mindössze 0,2 %-kal maradt el a teljesítés. Bevételeink forrásonkénti összetételét az 1. számú mellékletben mutatjuk be. A bevételek költségvetési szervenkénti alakulásáról a 2., működési bevételek szerinti bontásban a 3., felhalmozási bevételek szerinti bontásban a 4., finanszírozási bevételek szerinti bontásban az 5., kötelező, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 6. mellékletben adunk számot. A 2015. évi költségvetési bevételeink összetétele a következők szerint alakult: működési célú állami támogatásból származik bevételeink 22,8 %-a, felhalmozási célú támogatásból 14,5 %-a, közhatalmi bevételből 44,5 %-a, működési bevételből 9,1 %-a, felhalmozási bevételből 2,2 %-a, működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközből bevételeink 6,7 %-a. I. Az államtól – feladat finanszírozási rendszer keretében – a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatására: köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra, valamint a kulturális feladatokra 684.612 e Ft támogatás érkezett. Államháztartáson belülről származó egyéb működési célú támogatás jogcímen, melyek a Gondozási és Családsegítő Központ által ellátott feladatokhoz biztosított OEP finanszírozás, a Kormányhivatal által folyósított közfoglalkoztatottak bértámogatása, nyári diákmunka támogatása, összességében 138.852 e Ft forráshoz jutottunk. II. A felhalmozási célú támogatások összege 522.951 e Ft. Ezek közül legnagyobb tétel a közvilágítás korszerűsítése 385.334 e Ft, a Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnoka épületenergetikai felújítása kivitelezésére elnyert 92.686 e Ft támogatás. 2014.évről áthúzódó projektek pénzügyi lezárásához kapcsolódóan - Vármelléki Óvoda felújítása, Közösségi közlekedés, fejlesztés felújítása - 24.217 e Ft érkezett a központi költségvetésből. III. Közhatalmi bevételek összege 1.603.612 e Ft, ebből az iparűzési adóbevétel 1.365.495 e Ft. A megfontolt, óvatos költségvetési tervezést alapul véve az előző évivel csaknem azonos összegű bevételt prognosztizáltunk, amit - városunkban működő cégek, vállalkozások gazdálkodásának eredményeképpen – 455.495 e Ft-tal sikerült túltejesíteni.

Ezen adónem kiemelt fontosságú az önkormányzat gyarapodásához szükséges források biztosítása szempontjából. Az idegenforgalmi adóból 181.452 e Ft bevételt értünk el, mely 11.452 e Ft-tal, 6,7 %-kal haladta meg a tervezett forrást. A kereskedelmi vendégéjszakák száma 2015. évben: 457.357, mely alapján városunk a legnépszerűbb hazai települések rangsorában a 8. helyet, a külföldi vendégéjszakákat tekintve az 5. helyet foglalja el. Mindez köszönhető a város marketing tevékenységének, a 2012-ben elnyert gyógyhely minősítésnek. A gépjárműadó helyi önkormányzatot megillető része 47.272 e Ft-ra teljesült. IV. Működési bevételek összege 329.734 Ft, melyből 200.862 e Ft az intézményekben realizálódott. Összességében intézményi működési bevételből a módosított előirányzatnál 2,8%-kal kevesebb folyt be. E bevételi csoportba a térítési díjak, a bérleti- és lakbérbevételek, továbbá az intézményi ellátásokért fizetett térítési díjak tartoznak. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötött betétként történő elhelyezésével 7.814 e Ft kamatbevételt értünk el. V. Felhalmozási bevételek összege 82.101 e Ft. A költségvetésben tervezett ingatlanok, önkormányzati lakások értékesítéséből, a korábban eladott bérlakások törlesztő részleteiből, feleslegessé vált tárgyi eszközök értékeséből származnak e bevételek. VI. Működési célú átvett pénzeszközök összege 2.447 e Ft. Ide tartoznak a kamatmentes szociális és temetési kölcsön törlesztéséből származó bevételek, továbbá az intézmények költségvetésében megjelenő egyéb működési célú átvételek. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök összege 240.558 e Ft. Gazdasági társaságaink a részükre nyújtott tagi kölcsönök 2015. évben esedékes törlesztésének hiánytalanul eleget tettek. A Sárvár Távhő Kft. 127.242 e Ft, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. 75.000 e Ft visszafizetést teljesített. A Közbiztonsági Közalapítvány megszűntetése, pénzkészleteinek átvétel eredményeként az alapítvány 16.347 e Ft-os bankszámla egyenlege átvezetésre került, az önkormányzatnál e célra nyitott elkülönített bankszámlára. Ezen a bevételi csoporton írjuk jóvá az első lakáshoz jutók kölcsönének törlesztését, a szennyvíz-csatorna hálózat közműfejlesztési hozzájárulásának törlesztéseit. VIII. Finanszírozási bevételek összege 1.236.169 e Ft. Az önkormányzat és az intézményei költségvetési maradványa jelenik meg e forrásban. Az államháztartási számvitel előírásainak megfelelően az előző évben képződött költségvetési maradványt a zárszámadás jóváhagyását követően - a konkrét felhasználási céllal nem terhelt részt tartalékként kezelve – teljes egészében be kell építeni a tárgyévi költségvetésbe. Finanszírozási bevételként könyveljük a lekötött bankbetétek megszüntetését, a lejáró betét költségvetési számlára történő visszavezetését. Az intézmények költségvetési maradvány felhasználása 45.936 e Ft. Még 2014. év végén államháztartási belüli megelőlegezésként a központi költségvetés 20.772 e Ft előleget folyósított, melyet a számviteli szabályok értelmében a finanszírozási bevételek között kell kimutatni. 2. Kiadások alakulása 2015. évi kiadásaink összege: 3.537.442 e Ft. Teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva 72,9 %. Az önkormányzati kiadások költségvetési szervenkénti, kiemelt előirányzatonkénti alakulását a 8., működési kiadások szerinti bontását a 9., felhalmozási kiadásokat a 10., finanszírozási kiadásokat a 11, a kiadások kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontását a 12. melléklet tükrözi. Az egyéb működési és felhalmozási kiadásokról a

13., a társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokról pedig a 14. melléklet számol be. A 2015. évi kiadásaink 62,1 %,-át működésre, 37,3 %-át felhalmozásra fordítottuk. A finanszírozási kiadások aránya 0,6 % .

2/1. Működési kiadások Működtetési feladataink ellátására 2.196.515 e Ft-ot, a jóváhagyott keretösszeg 92,2 %-át használtuk fel. A személyi juttatásoknál a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény előírásaiból eredő kötelezettségeknek eleget tettünk. Valamennyi kötelező juttatást biztosítottuk a dolgozóink részére. A 2015. évi bérkompenzáció miatti többletkiadásokra kapott 11,6 millió Ft-ot, szociális ágazati pótlékra juttatott 5,6 millió Ft-ot az adott feladatokra, célokra használtuk fel. Néhány intézményünknél a személyi juttatás megtakarításaink jelentős részét üzemeltetésre, intézményfenntartásra kellett átcsoportosítanunk. Takarékos gazdálkodással, a feladatok hatékonyabb megszervezésével, a legkedvezőbb megvalósítási lehetőségek kiválasztásával elértük, hogy a dologi kiadásaink a módosított kiadási szint alatt maradjanak. Mind a készletbeszerzésnél, mind pedig a szolgáltatások igénybevételénél keletkezett maradvány, ami segítséget nyújthat a 2016. évi feladataink megvalósításához. A dologi kiadásokra fordított összegek 9,1 %-át készletbeszerzésekre, 60,4 %-át szolgáltatások igénybevételére, 0,5 %-át kiküldetés, reklám, propaganda kiadásokra, 30,0 %-át Áfa kiadásokra és befizetési kötelezettségekre, egyéb dologi kiadásokra használtuk fel. Az ellátottak juttatásaira összességében 32.311 e Ft-ot fordítottunk, így az előirányzatok 61,7 %-át használtuk fel. A 2015. március 01-től hatályos szociális törvény az aktív korúak ellátásait, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély folyósítását az önkormányzatoktól a Járási Hivatalok feladatkörébe tette át. Önkormányzatunk a települési támogatások, mint új ellátási formák mellett a korábbi években bevezetett helyi támogatási formákat megtartva, az arra jogosultakat részére: tanévkezdési támogatást, fűtési támogatást, folyósított.

2/2. Felhalmozási kiadások Fejlesztési terveink megvalósítására 1.320.155 e Ft-ot használtunk fel, melyből a beruházásaink értéke 619.022 e Ft, a felújításoké 678.839 e Ft. Az egyéb felhalmozási kiadásokra 22.294 e Ft-ot használtunk fel. Az önkormányzat 2015. évben megvalósult beruházásait feladatonként a 15.melléket, felújításait célonként a 16. melléklet részletesen ismerteti. A 17. melléklet az önkormányzat közgazdasági tagolás szerinti költségvetési mérlege.

Európai uniós és egyéb pályázatokkal megvalósuló fejlesztések Sárvár város közvilágításának energetikai korszerűsítése pályázaton elnyert 385.334 e Ft támogatást lehetővé tette, hogy 2015. júniusától a város területén költségeiben takarékosabb, környezetet kímélőbb közvilágítási lámpatestek üzemeljenek. A projekt 100 %-ban támogatott.

Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának épületenergetikai felújítása szintén teljes mértékben támogatott projekt. 2015. decemberében átadásra került a nyílászárók cseréjével, külső szigeteléssel, színezéssel és tetőszigeteléssel járó felújítás, melynek értéke 92.686 e Ft. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések pályázaton elnyert 15 millió Ft támogatásból, a hozzá szükséges 50 % -os önrész felhasználásával, összesen 30 millió Ft értékben – az eredeti költségvetésben még nem tervezett - járda felújítások valósulhattak meg. Az uniós források bevonásával megvalósuló projektek adatairól a 34. sz. kimutatás ad tájékoztatást. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések A saját forrásból megvalósuló beruházásoknál 2015. évben pénzügyi teljesítés történt az alábbi fejlesztési célok esetén: -

Hegyközségi Új köztemető építése, melynek kivitelezése, pénzügyi finanszírozása, aktiválása a tervezett ütemezésnek megfelelően alakult. A Hegyközségben szennyvíz-csatorna hálózat építés. E két beruházás fordított áfás, ezáltal ÁFA összege a dologi kiadások között történt. A Multifunkcionális sportcsarnok építési munkái beruházáshoz a tanulmányterv elkészült. Sárvár integrált településfejlesztési stratégai felülvizsgálata, településrendezési eszközök módosítása megtörtént. A Koncz János Zene és Művészeti Iskola turisztikai célú fejlesztése, építési engedélyes tervdokumentáció elkészült. Sárvár, Petőfi S. u. 35. lakást megvásárolta az önkormányzat. Gyógyhelyfejlesztési stratégiához tanulmánytervet, Gyógyhelyfejlesztési programhoz kapcsolódóan terveket készíttetünk.

Az intézményi beruházások összege 14.757 e Ft. Vasi-Víz Zrt. részvényeket vásároltunk 24.071 e Ft összegben. Felújítási kiadások: - A nem engedélyköteles járdák, csapadékvíz elvezetők felújítása befejeződött. - A nem engedélyköteles utak felújítása: - Mikes Kelemen utca terramix technológiával történő felújítása, - Bartók Béla utca 33. és 45. között szakasz szélesítésére, felújítása, - Tilosalja u. sebességcsökkentő küszöb építése.. - A Tüdőgondozó épületének felújítása építési engedélyes terv készítése - Várkerület 3. szám alatti épület tetőfelújítása - Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola épülete tetőfelújítása.. Az intézmények eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére, pótlására, felújítására 31,2 millió Ftot fordítottak. 2/3 Finanszírozási kiadások

Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötött betétként történő elhelyezése jelenik meg a finanszírozási kiadások között. 2/4. Hiteltörlesztés, adósságszolgálat 2015. december 31-én sem hitel, sem kötvény állományunk nem volt. 3. A vagyon alakulása Az önkormányzat vagyona 2015. évben az alábbi vagyon elemek szerint a következőképpen alakult: Megnevezés

előző év

tárgyév

Változás %-a

ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Nemzeti vagyonba tartozó Befektetett eszközök összesen Készletek Értékpapírok Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök Pénzeszközök Követelések Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

8.297 12.364.925 2.762.266 15.135.488

13.167 13.116.363 2.790.987 15.920.517

158,7 106,1 101,0 105,2

7.956

4.954

62,3

7.956

4.954

62,3

1.165.333 640.338 10.384

1.280.872 294.283 6.050

109,9 46,0 58,3

34.315 16.993.814

2.236 17.508.912

6,5 103,0

16.519.175

16.616.144

100,6

Kötelezettségek

153.536

194.798

126,9

Passzív időbeli elhatárolások

321.103

697.970

217,4

16.993.814

17.508.912

103,0

FORRÁSOK Saját tőke

Források összesen:

Az összesített önkormányzati vagyon alakulását a 19. melléklet, az intézményenkénti megoszlását a 20. melléklet tartalmazza. 21. melléklet az önkormányzat vagyonkimutatása. ( a 21. mellékletbe tartozó, az önkormányzat és intézményei teljes vagyonának tételes felsorolását tartalmazó kimutatás terjedelme miatt a kiküldött anyagban nem szerepel. Megtekinthető a Gazdasági és Városfejlesztési Irodán ). 22-25 mellékletek a vagyon forgalom képtelen, korlátozottan forgalom képes, üzleti vagyon szerinti besorolását, az eszközök elhasználódottságát mutatja be. Részesedéseink, pénzügyi megtakarításainkat a 26.mellékletben ismertetjük.

A költségvetési maradvány levezetése a 27. melléklet, intézményenként bemutatása a 28. mellékletben történik. Az önkormányzat 2015. évben keletkezett, 2016-os költségvetésbe beépítendő maradványa: 1.303.589 e Ft, mely két tételből tevődik össze. Egyrészt a bevételek és kiadások különbözeteként mutatkozó költségvetési maradványból, melynek összege 653.589 e Ft. Másrészt a betétek lekötésének, visszavezetésének - finanszírozási bevételek, finanszírozási kiadások közti könyvelés eredményeképp - különbözetként mutatkozó 650.000 e Ft, mivel a lekötött betétek 2015. évi állományának növekedése a finanszírozási kiadások között szerepel a könyvekben. A kezességvállalásaink állományát a 29. mellékletben, a több éves kihatással járó feladatokat a 30. mellékletben, az önkormányzat 2015. évi létszámának levezetését a 31. mellékletben részletezzük. 4. Közvetett támogatások A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján a 2015. évben biztosított helyi iparűzési adó adóalap mentesség az 1,5 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalappal rendelkező vállalkozásokat 6.510 e Ft összegben érintette. Gépjárműadóban a 2015. évben a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvény alapján adómentesség 794 e Ft, a jogszabályi adókedvezmények összege pedig 5.999 e Ft. Méltányossági eljárás keretében engedélyezett részletfizetés összege 98.785e Ft, az elengedett adó összege pedig 47 e Ft volt. A lakásépítéshez, lakásfelújításhoz adott kölcsönökből az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gyermekkedvezmény címén 60 e Ft-ot engedtünk el. A közvetett támogatásokat részletesen a 32. mellékletben ismertetjük. A 2015. évben kifizetett Juttatások összegeit a 33. mellékletben soroljuk fel. Az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatása a 35. mellékletben, az önkormányzat eredmény kimutatásának részéletezése a 36. mellékletben történik. Összegzés: Gazdálkodásunkat finanszírozási gondok nem nehezítették. A bevételeink elsősorban az adóés hozambevételek kedvező alakulása miatti többletforrások és a meglevő tartalékaink lehetővé tették, hogy a 2015. évben megvalósuljanak a költségvetésben tervezett feladatok, biztosított legyen az intézmények működtetése, folytatódjanak a megkezdett beruházások és felújítások, illetve új pályázatok benyújtásával és saját források igénybevételével megteremtődjenek a további fejlesztések lehetőségei.. A kiskincstári rendszerből adódó koncentrált pénzkezelés következtében a Városgazdálkodás gazdálkodási körébe tartozó intézményeknél likviditási gondok nem jelentkeztek, de év közben szigorú takarékossági intézkedések ellenére is szükségessé vált az intézményfinanszírozás előirányzatának kiegészítése. A tervezett beruházásaink és felújításaink döntő többségét sikerült megvalósítanunk, illetve a kivitelezés ütemének megfelelően megkezdenünk, és előkészítenünk új pályázati lehetőségeket. Elláttuk az igazgatási, kommunális és városüzemeltetési feladatainkat, biztosítottuk az intézmények működőképességét, valamint további tartalékot képeztünk az előttünk álló nagy volumenű, a város további fejlődését szolgáló beruházásokhoz. A 2015. évi költségvetés elfogadásakor megfogalmazott célkitűzések – működőképesség megtartása, a megkezdett, illetve tervezett fejlesztések kivitelezése, lehetőségek szerint új tartalékok képzése – az éves gazdálkodás során megvalósult. Sárvár, 2016. április 07. (: Kondora István:)

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2016. (IV. …..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének végrehajtásáról

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzat 2015. évi költségvetésének teljesítése 1.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót 1.) 2.759.257 2.196.515 845.610 1.320.155 1.236.169 1.440.000 20.772 2.090.000 653.589

e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft

608.845 e Ft

működési bevétellel, működési kiadással, felhalmozási bevétellel, felhalmozási kiadással, finanszírozási bevétellel, lekötött betét felbontásával, finanszírozási kiadással, lekötött betét elhelyezésével, költségvetési maradvánnyal, ebből szabad maradvánnyal

állapítja meg. Költségvetési bevételek 2.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi összesített bevételi főösszegét - ezen belül: - működési bevételek összegét - felhalmozási bevételek összegét - finanszírozási bevételeket A lekötött bankbetétek felbontása bevételi összegét

4.841.036 2.759.257 845.610 1.236.169 1.440.000

e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban

állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetési bevételek forrásonkénti részletezését az 1. melléklet szerint határozza meg. (3) A teljesített bevételeket költségvetési szervenkénti bontásban a 2., a működési bevételek teljesítését a 3, a felhalmozási bevételek teljesítését pedig a 4, a finanszírozási bevételeket

a 5., bevételek kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási feladatok ) szerinti teljesülését a 6, az intézmények önkormányzati támogatását a 7. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Költségvetési kiadások 3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi összesített kiadási főösszegét - ezen belül: - működési kiadások összegét - felhalmozási kiadások összegét - finanszírozási kiadásokat A lekötött bankbetét elhelyezése kiadási összegét

3.537.442 2.196.515 1.320.155 20.772 2.090.000

e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,

állapítja meg. (2) A képviselő-testület a költségvetési kiadások teljesítését költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a csatolt 8, a működési kiadások teljesítését a 9, a felhalmozási kiadások teljesítését pedig a 10, a finanszírozási kiadások teljesítését a 11., a kiadások kötelező, önként vállalt állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti teljesülését a 12, számú melléklet alapján határozza meg. (3) Az egyéb működési és felhalmozási kiadások 2015. évi alakulását feladatonként az 13. melléklet szerint állapítja meg. (4) Az önkormányzat által teljesített 2015. évi társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat jogcímenként a 15. melléklet szerint határozza meg. (5) A beruházási kiadásokat a 16. mellékletben részletezetett jogcímenként 619.022 e Ft-ban, határozza meg. (6) A felújítási kiadásokat a 17. melléklet szerinti jogcímenként 678.839 e Ft összegben állapítja meg. 4.§ A teljesített működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, közgazdasági tagolásban a 18., a pénzeszközök alakulását a 19. melléklet szerint határozza meg.

Az önkormányzat vagyona 5.§ (1) Az önkormányzat 2015. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 19. sz. melléklet – a mérlegben, valamint a vagyonleltárakban szereplő adatok - alapján 17.508.912 e Ft-ban állapítja meg. (2) A vagyon intézményenkénti alakulását a 20. mellékletben részletezett mérlegadatok alapján, az önkormányzat 2015. évi vagyon kimutatását 21. melléklet alapján, 22-25.

mellékletek a befektetett eszközvagyon összetételét, az eszközcsoportok átlagos elhasználódottsági fokát határozzák meg.

6.§ Az önkormányzat részesedéseinek, pénzügyi befektetéseinek, rövid lejáratú betéteinek 2015. december 31-i állományát és összetételét a 26. melléklet alapján állapítja meg. Pénzmaradvány 7.§ (1)

A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési maradványát 653.589 e Ft-ban, szabad maradványát 608.845 e Ft-ban a 27. számú melléklet szerint határozza meg.

(2)

A költségvetési pénzmaradványt, a felhasználható pénzmaradványt, illetve ebből a személyi juttatások maradványát költségvetési intézményenként a 28. melléklet szerint állapítja meg.

(3) A pénzmaradványok felhasználása a 2016. évi költségvetésről szóló 3/2016. (II.16.) számú rendelet módosítását követően, az ott meghatározott kiadási előirányzatok terhére történhet meg. Az önkormányzat hitel- és kötvényállománya és kötelezettségei 8.§ (1) Az önkormányzatnak 2015. december 31-én hitel, kötvény állománya nem volt. (2)

Az önkormányzat kezességvállalásainak 2015. december 31-i állapotát a 29., a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 30. mellékletben részletezettek alapján állapítja meg.

Költségvetési létszámkeret 9.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi összesített záró létszámát 260 főben, a 2015. évi átlagos statisztikai létszámot 307 főben állapítja meg a 31. melléklet szerint. Egyéb rendelkezések 10.§ Képviselő-testület a közvetett támogatásokat, azok jellege, mértéke, összege, illetőleg kedvezményezettje szerinti részletezettséggel a 32. számú melléklet szerint határozza meg. 11.§ A képviselő-testület az önkormányzatnál 2015. évben különféle juttatásokra, támogatásokra kifizetett 12.097 e Ft összeget a 33. számú melléklet szerinti részletezéssel határozza meg.

12.§. Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítéseit a 34. melléklet szerint állapítja meg. 13.§ A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) végrehajtására kiadott 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti saját bevételek, valamint a Stabilitási tv. szerinti adósságot keletkeztető ügyletek 2015. évi alakulását a 35. melléklet szerint határozza meg.

14.§ Az önkormányzat 2015.évi eredmény kimutatását a 36. sz. melléklet szerint állapítja meg.

Záró rendelkezések 15.§. Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Sárvár, 2016. április ……

/: Kondora István :/ polgármester

/: Dr. Szijártó Valéria: / jegyző

Indokolás Az önkormányzat 2015. évi zárszámadásáról szóló …./2016. (IV…..) önkormányzati rendelethez Általános indokolás A helyi önkormányzatok 2015. évi zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos előírásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, valamint a 4/2013. évi államháztartás számviteléről szóló Kormányrendelet tartalmazza. Az előírások szerint az önkormányzat gazdálkodásáról készített zárszámadási rendelettervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap végéig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelettervezet a jogszabályok által meghatározott szerkezetben készült. Részletes indokolás 1.§. Az önkormányzat 2015. évi teljesített bevételeinek és kiadásainak, valamint a tárgyévi költségvetési maradvány főösszegét mutatja be. 2.§. Az önkormányzat 2015. évi költségvetési bevételeinek összetételét, valamint a bevételeket bemutató mellékleteket határozza meg. 3.§. Az önkormányzat 2015. évi költségvetési kiadásainak összetételét, valamint a kiadásokat bemutató mellékleteket határozza meg. 4.§. Az önkormányzat költségvetési közgazdasági tagolású költségvetési mérlegét és a pénzeszközök 2015. évi alakulását tartalmazza. 5-6.§. Az önkormányzat 2015. december 31-i állapot szerinti vagyonának főösszegét és az azt alátámasztó mellékleteket fogalmazza meg. 7.§. Az önkormányzat 2015. évi pénzmaradványát, annak intézményenkénti részletezését, valamint felhasználási szabályát határozza meg. 8.§. Az önkormányzat 2015. évi hitel- és kötvényállományával, kezesség vállalásával, valamint többéves kihatással járó kötelezettségvállalásait mutatja meg. 9.§. A 2015. évi jóváhagyott létszámkeretet és teljesítését mutatja be. 10-11.§. Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat, különféle juttatásokra kifizetett összeget és az azokat bemutató mellékleteket határozza meg. 12.§ Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítését, valamint az azt bemutató mellékletet határozza meg. 13.§. A Stabilitási tv. által meghatározott adósságot keletkeztető ügyletek, valamint a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint bevételek 2015. évi alakulását tartalmazza. 14.§. Az önkormányzat eredmény kimutatását határozza meg. 15.§. A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Sárvár, 2016. április 07.

/: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző

Előzetes hatásvizsgálat Az önkormányzat 2015. évi zárszámadásáról szóló …/2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. évi zárszámadási rendelet tervezetében (továbbiakban: rendelet-tervezet) foglaltak várható hatásai - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők: 1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: I. társadalmi hatásai: a költségvetési rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, végrehajtott feladatokról, fejlesztésekről. II. gazdasági hatásai: a rendelet-tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: a költségvetés zárszámadásakor számot ad az önkormányzat a tervezett és teljesített feladatokról, azok végrehajtásáról. 2. Környezeti, egészségi hatások: A rendelet-tervezetnek környezeti és egészségügyi hatásai nincsenek. 3. A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A 2015. évi zárszámadásról szóló rendelet-tervezet – a jogszabályokban meghatározott feladatokon túl – adminisztratív többletterhet nem jelent. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A zárszámadási rendelettervezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §. (1) bekezdése alapján az adott költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig kötelező a képviselő-testület elé terjeszteni. A rendeletalkotás elmaradásának várható következménye az államháztartásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak megsértése. Ennek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. §. (1) bekezdés a./ pontja alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet, valamint kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet-tervezet elfogadása, az új rendelet a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. Sárvár, 2016. április 7. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző

3.

Beszámoló a 2015. évi belső ellenőrzési tevékenységről

Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal

Éves ellenőrzési jelentés 2015.

A beszámolót készítette: Sárvár, 2016. április 4.

A beszámolót jóváhagyta: Sárvár, 2016. április 6.

………………………………………. Ódorné Molnár Mónika, belső ellenőr

………………………………………. Dr. Szijártó Valéria, jegyző

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) tartalmazza. Az éves jelentés összeállítása a jogszabályok szerint történt. Jelen beszámoló a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, a költségvetési intézmények és Sitke, és Porpác Község Önkormányzatának 2015. évi függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét foglalja össze. 2015-ben a belső ellenőr személyében változás nem történt. Az éves ellenőrzési jelentés a jogszabályi előírások változásainak megfelelően átdolgozott Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató figyelembevételével került összeállításra. A belső kontrollrendszer szabályozása és működése megfelel a jogszabályok, az SZMSZ, és a belső szabályzatok előírásainak. 2016-ben továbbra is szeretnénk biztosítani folyamatos belső ellenőrzési munkát. Terveink szerint alapvetően támogató, a vezetést segítő ellenőrzési rendszert működtetünk, s meghatározó célunk az, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása mellett az ellenőrzési tevékenységgel hatékonyan segítsük az intézmények és a belső szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, a működés törvényességének biztosítását. Ennek érdekében: - biztosítjuk a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételt a belső ellenőr számára, - biztosítjuk a megfelelő szakmai segédanyagok beszerzését. Ahhoz, hogy a gazdálkodásunk a működésben, pénzügyi irányítási rendszerben minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. A rendszer kialakításában és működtetésében nem lehet eléggé hangsúlyozni a vezetők felelősségét. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítsék a vezető munkáját, a működés eredményességét. A FEUVE fejlesztésével kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb feladatok: Megvalósítandó feladatok a FEUVE-rendszer területén vannak, elsősorban a kockázatkezelési rendszer gyakorlati működtetése terén. Szükséges, hogy a szabályozási feladatok mellett, ténylegesen a gyakorlatban is működjék a kockázatkezelés rendje. Ehhez a feladathoz jó módszertani segítséget ad a Minisztérium által kidolgozott segédlet.

T A R TA LO M J EG Y ZÉK I.

A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 4

I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése

4

I/1/b. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása

5

I./2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása II/2/a. A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága II/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása II/2/c. Összeférhetetlenségi esetek II/2/d. A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása II/2/e. A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők II/2/f. Az ellenőrzések nyilvántartása II/2/g. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása II.

4

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN

5 5 6 6 6 6 6 6 6

7

II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok

7

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése

9

III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA

9

I.

A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN (BKR.48.§ AA PONT)

I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont) I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A 2015. évi ellenőrzési terv a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelő kockázatelemzés alapján került összeállításra. A tevékenységek kockázati besorolása megtörtént. Mérlegelve az egyes tényezők hatásait alakult ki az a sorrend, amely alapján kijelölésre kerültek az ellenőrizendő területek. A 2015. évre tervezett ellenőrzések száma 10 volt 199 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 38 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt ell. db nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Porpác község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen

Soron kívül db

ell. nap

Terven felüli db

ell. nap

Összes ellenőrzés ell. db nap

1

5

1

5

1

5

1

5

6

116

6

116

0

0

0

6 14

73 199

3 11

35 161

1 1

13 13

2 2

25 25

Elmaradt ellenőrzések

-

Összesen 2 db ellenőrzés maradt el, ennek oka, hogy az egyéb feladatokra több időt kellett szánni. Elmaradt ellenőrzés: A Sárvári Média Nonprofit kft-nél a befektetett eszközökkel való gazdálkodás vizsgálata Az Önkormányzat kötelezettségeinek ellenőrzése Soron kívüli ellenőrzések Soron kívüli ellenőrzés nem volt:

Terven felüli ellenőrzések Terven felüli ellenőrzés nem volt. I/1/b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Jogellenes magatartás (büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény) nem merült fel.

I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont) I/2/a. A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága Kapacitás ellátottság: a belső ellenőrzés személyi feltétele biztosított, 1 fő végezte a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, és Sitke és Porpác község önkormányzatánál a belső ellenőrzést. A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata: a belső ellenőr megfelel a jogszabályban előírt képzettségi és gyakorlati követelményeknek.

-

A belső ellenőr képzései: Szakmai képzés: A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt szervezésében a könyvviteli szolgáltatást végzők részére tartott továbbképzés Idegen nyelvi képzés: Nem volt. Informatikai képzés: Nem volt Egyéb képzés: Önképzés A belső ellenőr regisztrációja: a belső ellenőr szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzést végző személyek nyilvántartásában. Ódorné Molnár Mónika regisztrációs szám: 5112961

I/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19.§-a alapján) A belső ellenőrzési egység szervezeten belüli elhelyezkedése: a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége biztosított. - szervezeti szempontból: a belső ellenőrzés közvetlenül a jegyző alárendeltségébe tartozik. - feladatköri szempontból: a belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más tevékenységben nem vesz részt.

2015. évben összeférhetetlenség nem állt fenn a belső ellenőrzést végző személlyel kapcsolatban. A belső ellenőr tevékenységének tervezése során önállóan járt el. Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai: a dokumentációkhoz, iratokhoz, és az ellenőrzötthöz való hozzáférés akadálya nem merült fel. I/2/c Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20.§-a alapján) Összeférhetetlenségi eset a 2015. évi belső ellenőrzés során nem merült fel. I/2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása -

a belső ellenőr az intézmények minden helyiségébe jogosult volt belépni, figyelemmel az biztonsági előírásokra, és a munkarendre, a munka elvégzéséhez kapcsolódó minden iratba betekinthetett, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíthetett. A Hivatal és az intézmények vezetőitől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhetett I/2/e A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők: Az ellenőrzések végrehajtását akadályozó tényező nem merült fel. I/2/f Az ellenőrzések nyilvántartása: A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartásának szabályait az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza. A szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési dokumentumok iktatásra kerülnek. I/2/g Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A belső ellenőrzés alapvető céljául tűzte ki, hogy az Önkormányzati Hivatal és az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét, és eredményességét növelje

I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ aac) pont) A jogszabályi környezet folyamatos változása és a szervezeti változások a kockázati tényezők növekedése indokolta, hogy a vezetés a felmerülő kérdések megoldásához igénybe vegye a belső ellenőrzés tanácsadói kapacitását. Tárgy Eredmény Jogszabályok áttekintése – belső ellenőrzési Megvalósult teendők kapcsán Szervezeti változások kezelése – belső Megvalósult szabályzatok aktualizálása

II. A

BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN (BKR. 48.§ B) PONT)

II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§ bb) pont) Vizsgálat címe Az önkormányzati intézmények normatíva elszámolásának ellenőrzése Sitke Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése Porpác Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése

Költségvetési ellenőrzés a Városi Bölcsődénél

Költségvetési ellenőrzés a Gondozási és Családsegítő Központnál

Megállapítás Az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat - Az intézmény az önkormányzati alapítói céloknak, célkitűzéseknek megfelelően működik - A működéshez, a gazdálkodás viteléhez rendelkezésre állnak a szükséges, naprakész szabályzatok - az intézmény szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatok elkészültek, azok tartalma megfelel a jogszabályoknak, valamint az alapító okiratnak

Következtetés A jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak

- a szabályzatok és az adott területen végzett gyakorlat azonosak - gondozottak átlaga 9.639 gond.nap/240=40,16 fő, ami 61%-os kihasználtságot jelent

-

-

az intézmény az engedélyezett létszámkeretet betartotta, az időskorú nappali ellátottak átlaga: 556/12=46,33 fő, ami 77%-os kihasználtságot jelent. Az ellátottak egy hónapban 24,8 napon át vették igénybe a szolgáltatást.

Javaslat

A vezetők munkaköri leírásait egészítsék ki a vezetői ellenőrzés feladatainak meghatározásával

- A vezetők munkaköri leírásait egészítsék ki a vezetői ellenőrzés feladatainak pontosabb meghatározásával

Kiegészítő támogatás iránti kérelmek

A Csicsergő óvoda 5.429.000 Ft-t, a a Nádasdy Vár Művelődési Központ és Könyvtár 4.000.000 Ft-t igényelt

Az élelmezési tevékenység ellenőrzése a Sárvári Csicsergő Óvodában

-

A Nádasdy Ferenc Múzeum 2014. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzése

A kapacitás kihasználás adatai szerint nem indokolt a 350 adagos konyha - Az élelmezési szabályzat elavult, hiányos - A felhasználható keret és az élelmiszerek tényleges értéke közötti különbséget, a normától való eltérést nem határozták meg. - Az intézmény az önkormányzati alapítói céloknak, célkitűzéseknek megfelelően működik

A benyújtott kérelmeket átvizsgálva az óvodának 4.684.847 Ft, a művelődési központnak 4.000.000 Ft kiegészítő támogatás elfogadását javasoltam -

-

A húsféleségek és a levesféleségek változatosságát a novemberi étrend alapján elemeztem. A változatossági mutató mindkét esetben nagyon jó volt, 93%, illetve 100%. A térítési díjat a tényleges önköltség alapján állapították meg

- A szabályzatok és az adott területen végzett gyakorlat általában azonos - Szúrópróbaszerűen a 2014. május, és október hónap pénztár kiadásbevételi bizonylatait, valamint a banki bizonylatok esetében az utalványrendeleteket vizsgáltam. Az aláírások és a kötelező tartalmi kellékek hiányosak voltak.

-

Az intézményben a HACCP rendszer megújításra szorul - Diétás ételek biztosítását meg kell oldani - A vezetői ellenőrzéseket dokumentálni kell - Az élelmezési szabályzatot a nevelési év végéig készítsék el - Készítsenek a valós gyakorlatot mutató munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatot -A Városgazdálkodás készítsen kötelezettségvállalá si nyilvántartást - A teljesítés igazolásokon a hiányzó adatokat rögzítsék - A kötelezettségvállalásokon a pénzügyi ellenjegyző aláírása minden esetben kell, hogy szerepeljen

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§ bb) pont) Kontrollkörnyezet: Az Önkormányzat hatályos SZMSZ-e tartalmazza a szervezeti felépítést, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, a szervezeti ábrát, illetve a jogszabályban előírt

további kötelező elemeket. Az SZMSZ alapján a szervezeti struktúra egyértelmű, a munkaköri leírásokkal és a belső szabályzókkal összhangban áll, a felelősségi körök, hatásköri viszonyok és feladatok a fenti dokumentumok alapján egyértelműek. A működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. A hatályos SZMSZ melléklete a „Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje”, mely a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kockázatkezelési rendszer Az Önkormányzat hatályos „Kockázatkezelési szabályzata” alapján működteti a kockázatkezelési rendszerét.

-

Kontrolltevékenységek A hivatal és valamennyi intézménye valamennyi tevékenységére vonatkozóan biztosítva van a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Az alábbi feladatok elkülönítése biztosított: pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése, a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása, kontrollja. A belső szabályzatokban a felelősségi köröket meghatározták. Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs és kommunikációs rendszer – vezetői utasítások, értekezletek, munkamegbeszélések, szabályzatok stb. – alkalmas arra, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes kollégákhoz illetve a szervezeti egységhez. Nyomon követési rendszer (monitoring) Megfelelően működik az Önkormányzat tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszer, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA (BKR. 48.§ C) PONT) 2015. évben az ellenőrzési jelentésekben tett javaslatok alapján a kért intézkedési tervek elkészültek.

4.

Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásáról

ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Humánerőforrás Bizottság! Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. (a továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, mely kettős funkcióval bír. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, továbbá a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermekek családban történő nevelkedését, másrészt a gyermekvédelmi szakellátás útján otthont nyújt a családjukból kiemelt gyermekek számára. A gyermekek fizikai és szellemi érettségük hiánya következtében fokozott védelmet igényelnek. Kiemelt feladat a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését mindenekelőtt saját családjukban biztosítani, illetve az onnan kiemelt gyermekek otthonukba történő visszahelyezését elősegíteni. Természetesen ezen célok megvalósítása során a hatósági és egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételén túl a szülők is kiemelt szereppel bírnak. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja szükség esetén hatósági eszközökkel is. Önkormányzatunk gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordít a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. 1. Sárvár demográfiai mutatói Állandó lakosság összesen 2015. december 31-én: 14.856 fő. 1. táblázat: A sárvári lakosság nemek szerinti összetétele 2009-2015. év férfi (fő) nő (fő) összesen (fő) 2015. 7 160 7 696 14 856 2014. 7 199 7 733 14 932 2013. 7 207 7 804 15 011 2012. 7 261 7 834 15 095 2011. 7 321 7 880 15 201 2010. 7 383 7 930 15 313 2009. 7 437 7 978 15 415 Forrás: KSH.

1. diagram: A sárvári lakosság számának alakulása 2009-2015.

Forrás: KSH

2. táblázat: A sárvári lakosság korosztályonkénti megoszlása 2009-2015. 0-18 éves (fő) 19-60 éves (fő) férfi nő férfi nő 2015. 1265 1179 4408 4437 2014. 1 291 1 199 4 482 4 522 2013. 1 303 1 207 4 555 4 656 2012. 1 332 1 232 4 594 4 719 2011. 1 380 1 274 4 692 4 843 2010. 1 412 1 314 4 763 4 882 2009. 1 432 1 348 4 834 4 920 Forrás: KSH. év

61-100 éves (fő) férfi nő 1487 2080 1 426 2 012 1 349 1 941 1 335 1 883 1 249 1 763 1 208 1 734 1 171 1 710

3. táblázat: A sárvári 0-18 éves korosztály megoszlása 2009-2015. 0-3 éves (fő)

4-6 éves (fő) 7-14 éves (fő)

év férfi 2015. 268 2014. 260 2013. 248 2012. 253 2011. 290 2010. 290 2009. 289 Forrás: KSH.

nő férfi 255 190 231 225 225 228 233 235 261 206 271 211 262 202

nő férfi 176 557 205 539 210 533 223 519 199 527 171 543 189 582

nő 515 508 499 484 501 532 548

15-18 éves (fő) férfi nő 250 233 267 255 294 273 325 292 357 313 368 340 359 349

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A Gyvt. 14. § (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és

személyes gondoskodást szakellátások, valamint e Gyvt. 16. § (1) bekezdés feladat- és hatásköröket gyakorolja.

nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A a), b) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a gyámhatóság

2. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. A Gyvt. 19. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az e törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem elutasítására a 2015. évben nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében a jegyző tájékoztatást nyújtott a 2015. június 4-éig kérelmezhető óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kellett küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. 4. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek adatai 2009-2015. rendszeres családok gyermekvédelmi száma év kedvezményben részesülők száma 2015. 226 96 2014. 243 124 2013. 290 142 2012. 278 145 2011. 274 143 2010. 349 182 2009. 272 131 Forrás: A Hatósági Iroda nyilvántartása. A táblázat alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma a 2014. évről a 2015. évre 17 fővel csökkent. 2. diagram: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek és az érintett családok számának alakulása 2009-2015.

Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A Gyvt. 20/A. § alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, akinek a jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összege a 2015. évben gyermekenként 5 800 Ft volt. 2015. augusztus hónapban pénzbeli támogatásként 80 család 154 kiskorú és 10 nagykorú gyermeke, míg november hónapban természetbeni támogatásként 69 család 135 kiskorú és 9 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban, azaz a 2015. évben összesen e jogcímen 308 fő esetében 1.786.400 Ft támogatás került folyósításra. 2.2. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 20/C. §-a alapján a legkésőbb 2015. június 4-éig igényelhető óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése volt. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek állapította meg, a) akinek gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű, és b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31-ig), amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A Gyvt. alapján halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minűsül, és b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. A Gyvt. alapján az óvodáztatási támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára, meghatározott életkorú gyermekek esetében – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során – a jegyző előzetes tájékoztatást nyújtott. A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában, a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én fenn kell állnia. A 2015. év júniusában 2 gyermek részére 20.000 Ft óvodáztatási támogatás került kiutalásra. A Gyvt. óvodáztatási támogatásról rendelkező 20/C. §-a 2015. szeptember 01. napjától hatálytalan. A települési önkormányzat jegyzőjének a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított jogosultságot a Gyvt. 172. § (3) bekezdés értelmében 2015. október 31-ével meg kellett szüntetnie. 2.3. Önkormányzati segély 2015. február 28. napjáig hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújtott. A 2015. március 1-éig hatályos 27/1997. (XII.02.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés alapján a polgármester a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthatott meg. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket volt indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudtak gondoskodni vagy – így különösen betegséghez, alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorultnak. Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén a 200%-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 200%-át. Az önkormányzati segélyt a rászorultsághoz igazodóan esetenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-áig terjedő összegben lehetett kérelemre és hivatalból is megállapítani. 5. táblázat: Önkormányzati segélyben részesült gyermekek adatai 2015.január 1től2015.február28-ig. év

Önkormányzati segélyben részesült gyermekek száma (fő)

Esetek száma (eset)

2015. 78 Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása.

78

Éves előirányzat (Ft)

866.000

Felhasznált összeg (Ft)

338.000

A 2015. évben a gyermekek jogán megállapított önkormányzati segély mértéke esetenként 4 000 – 8 000 Ft közötti, a folyósított összeg mindösszesen 338.000 Ft volt. 2.4. Rendkívüli települési támogatás

2015. március 1. napjától hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az Szt. 45. § (3)-(5) bekezdése alapján a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. A 2015. március 1-től hatályos, a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 22. § (1) bekezdés alapján a polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányait kezdő, vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeket, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 71250 forintot, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 85500 forintot nem haladja meg. Az Ör. 3. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a hatáskör gyakorlója a 22. § (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól a (4) bekezdésben meghatározott méltányosságra okot adó esetben legfeljebb 30%-kal eltérhet. Az Ör 3. § (4) bekezdés alapján ha a kérelmező a) nyugdíjban részesülő egyedülélő személy, b) és a házastársa, élettársa nyugdíjban részesülnek, c) rokkantsági ellátásban részesülő egyedülélő személy, d) és a házastársa rokkantsági ellátásban részesülnek, e) rehabilitációs ellátásban részesülő egyedülélő személy, f) és a házastársa rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy g) gyermekét egyedül nevelő szülő, más törvényes képviselő, a méltányosságra okot adó körülmény fennáll. A támogatás összege gyermekenként, tanévenként 4 000 Ft. A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A 2015. évben 138 gyermek részesült tanévkezdési települési támogatásban, összesen 552.000 Ft összegben. 2.6. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A Gyvt. 151. § (5) bekezdése szerint a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. A 2015. évben a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 672 gyermek részesült, ebből 30 bölcsődés (ebből 100 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 17 fő, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nem volt, 100 %-os kedvezményben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekként 13 fő részesült), 425 óvodás, 217 általános iskolai tanuló volt. A Petőfi Úti Óvodában összesen 217 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 39, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 8, 100 %-os kedvezményben 170 esetben), a Vármelléki Óvodában 162 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 42, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 4, 100 %-os kedvezményben 162 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában 84 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 42, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 4, 100 %-os kedvezményben 38 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolában 82 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 49, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 2, 100 %-os kedvezményben 31 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Szent László Katolikus Általános Iskolában összesen 51 fő (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 42, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nem volt, 100 %-os kedvezményben 9 esetben) részesült normatív kedvezményben. A normatív kedvezményben részesült gyermekek száma az előző időszak adataihoz képest (471 fő) nőtt, mely a jogszabályváltozás kedvező hatásaira vezethető vissza. 6. táblázat: A normatív kedvezményben részesülők adatai 2015. (1) Intézmény neve

Sárvári Cseperedő Bölcsőde

(2) 50 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)

17

(2)-ből:

(2)-ből:

(3)

(4)

Nagycsaládos (eset)

Tartós beteg (eset)

100 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset)

Összesen (fő)

17

-

13

30

Csicsergő Óvoda

47

39

8

170

217

Vármelléki Óvoda

46

42

4

162

208

Szent László Katolikus Általános Iskola Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola

42

42

-

9

51

46

42

4

38

84

51

49

2

31

82

Forrás: az intézmények és a Városgazdálkodás Sárvár adatszolgáltatása E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A támogatás igénybevétele mellett a gyermekek napközbeni élelmezése, meleg étellel való táplálása kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosított volt a tárgyidőszak során.

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt. 15. § (2) bekezdése szerint: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42. §) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében bölcsődét tart fenn. 3.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A helyi önkormányzat által kötelezően ellátandó feladat a gyermekvédelem helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése. A gyermekvédelmi rendszer egyik meghatározó eleme a gyermekjóléti alapellátás, mely hatékony működése esetén kiemelten szolgálja a prevenciót, elősegítve ezzel a Gyvt. alapelveinek és céljainak megvalósulását. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését (Gyvt. 39. § (1)). A gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti szolgálat működtetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központnak szakmailag önálló egysége. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat heti 40 órában 3 fő szakképzett családgondozóval látja el feladatait. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: 2 fő családgondozó, 1 fő vezető. A szolgáltatás célja, hogy a rászoruló gyermekek és családjaik a lakóhelyükön kaphassák meg

azt a támogatást és segítséget, mely a gyermekek jólétéhez szükséges. A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereivel gondozási, koordinációs feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó családgondozók legjobb tudásuk szerint az etikai elvek, normák betartásával járulnak hozzá a gyermekek jólétét szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: 3.1.1. Szolgáltatási feladatok: a) a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) tanácsadás (egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, nevelési, stb. problémák esetén), c) hivatalos ügyek intézésének segítése, d) kérelmek írása, kérvények kitöltése, továbbítása, e) közvetítés más intézmények, szakemberek felé, f) munkahelykeresésben segítés, g) a gyermek, illetve a szülő tájékoztatása az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségeiről, h) hatósági beavatkozás kezdeményezése, i) javaslatkészítés gyermekvédelmi intézkedés megtételére, j) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, k) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, l) válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, tájékoztatása, m) gondozási-nevelési terv készítése, n) adományok közvetítése, o) környezettanulmány készítése. 3.1.2. Észlelő, jelzőrendszer működtetése A Gyermekjóléti Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde, családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, ügyészség, bíróság, pedagógiai szakszolgálat, egyház, hivatásos pártfogó. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. 2015. március 25-én a gyermekjóléti szolgálat megtartotta éves tanácskozását, ahol értékelték a jelzőrendszer éves működését, és áttekintették a település gyermekjóléti alapellátásnak minden formáját.

3.1.3. Alapellátásban történő gondozás Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat tudomására jutott családok esetében kerül sor. Előfordul, hogy amit a szolgálat vagy a jelzőrendszer tagjai a gyermek fejlődésére vonatkozóan veszélyeztetettségi állapotnak ítélnek meg, az a család véleménye szerint nem hátráltatta gyermekük fejlődését. Ezért nagy felelősség hárul a gyermekjóléti szolgálatra. Az alapellátás célja, hogy a szülőkkel, a gyermekekkel együttműködve megpróbálják megszüntetni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Az alapellátásban való gondozás során a gyermekjóléti szolgálat munkatársa rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermek családjával, a gyermekkel, az iskolával , az óvodával a gyermek érdekeit szem előtt tartva. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója gondozási nevelési tervet készít amit fél évente felülvizsgál. Értékeli a gondozási tevékenységet és vagy megszünteti az alapellátásban való gondozást vagy súlyosabb veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a védelembevételt. 3.1.4. Védelembe vétel keretében való gondozás Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem lehet, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. A védelembevételt elrendelése előtt a gyermekjóléti szolgálat esetkonferenciát kezdeményez, ahol a gyermekkel foglakozó szakemberek a szülők és a gyermek jelenlétében elmondják a védelembevétel indokoltságát. Ezt követően a gyámhivatali ügyintéző tárgyalást tart. A tárgyaláson az ügyintéző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszüntesse. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára félévente kerül sor. A védelembevétel felülvizsgálatát követően a gyermek további védelemben való gondozása, vagy alapellátásban való gondozás, vagy a gyermek családból való kiemelése is lehetséges. 3.1.5. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végzett családgondozás A Gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. Céljuk, hogy a családok megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy alkalmasak legyenek gyermekeik vérszerinti családjában való gondozására, nevelésére. A 2015-es év során 5 család esetében került sor családgondozásra, amely 11 gyermeket érintett, akik gyermekotthonban, illetve nevelő szülőnél nevelkednek. A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. A nevelésbe vétel időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tartanak a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a TEGYESZÁ családgondozójával. A Szolgálat nagy erőfeszítést tesz a szülő és gyermek kapcsolatának rendezésében. A hatékony munka során a családgondozóknak sikerült elérnie

egy eset kivételével, hogy a szülő tőle elvárható módon mindent megtegyen annak érdekében, hogy a gyermekével való érzelmi kapcsolat fennmaradjon. A gondozott eseteket tekintve egy család kiskorú gyermeke az eredményes visszagondozást követően visszakerült vérszerinti családjába. 3.1.6. Helyettes szülői ellátás szervezése Fontos feladatnak a tartja a gyermekjóléti szolgálat, hogy helyettes szülői feladatok ellátására alkalmas személyt találjon, ennek érdekében széles körben tájékoztatja a lakosságot a sárvári újságban megjelenő hirdetés, valamint szórólap formájában. 3.1.7. Várandós anyák védelme A Védőnői szolgálat jelzése alapján 2015-ben a szolgálat 3 válsághelyzetben lévő fiatalkorú várandós anyát gondozott. Segítették őket születendő gyermekeik családi jogállásának tisztázásában, illetve a gyermek után járó támogatások igénylésében. 7. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2015. Alapellátásban Védelembevétel Nevelésbe vett Ideiglenes hatályú való gondozás keretében való gondozás elhelyezés Gyermek 85 15 10 0 Család 48 13 5 0 Forrás: Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ.

összesen

115 68

3.1.8. A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb tevékenységei 3.1.8.A. ruhagyűjtés A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálattal együtt kéthavonta ingyenes ruhaválogatást szervez a rászorulók számára. Az időpontokat a Sárvári Hírlapban is közzé teszik. 3.1.8.B. Adományok felkutatása, eljuttatása a rászorulóknak Feladataik közé tartozik az adományközvetítés, melynek keretében vállalkozók, illetve nagy cégek anyagai hozzájárulást nyújtanak. 2015-ben 140 rászoruló egyedülálló, illetve gyermekes család kapott nagy értékű élelmiszer csomagot karácsonyra. 3.1.8.C. Nyári ingyenes étkeztetés A nyár folyamán az előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 2015. június 16-tól 2015. augusztus 24-ig, összesen 75 gyermek számára ingyenes étkeztetés biztosítására, mely a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ tálalókonyhájáról került kiosztásra. 3.1.8.D. kézműves foglalkozások A szolgálat a Gyermekek számára kézműves foglalkozásokat szervez. Programjaik többek között a néphagyományokra épülnek, ünnepekhez kötődnek, ehhez kapcsolják a különböző kreatív tevékenységi köröket. A foglalkozások célja a gyermekek kreativitásának fejlesztésén túl a kellemesen eltöltött, tartalommal megtöltött szabadidős tevékenységek. • • •

Februárban farsangi álarcok és dekorációk készítése, Márciusban húsvétra készülődés, Májusban anyáknapi ajándék készítése,

•

Decemberben ádventi, karácsonyi készülődés.

3.1.8.E. Nyári játszóház A gyermekjóléti szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan 2 hetes nyári játszóházat szervezett, elsősorban alsó tagozatos gyerekek számára. Ehhez jelentős támogatást nyújtott az önkormányzat pályázat formájában. A Közművelődési Alapítvány és a Humán Erőforrás Bizottság jóvoltából sikerült 2015-ben is két nagyobb összeghez jutni az intézménynek. 2015-ben 65 gyermek vett részt a játszóházban, a lebonyolítást a családsegítő szolgálat munkatársaival közösen valósították meg. Munkájukat főiskolai hallgatók segítették, illetve középiskolások, akik közösségi szolgálatot teljesítettek. A gyermekek magas létszámára tekintettel munkájuk nagy felelősséget és odafigyelést igényel, de törekedtek arra, hogy a két hetes program alatt mindenki megelégedésére végezzék munkájukat. 3.1.8.F. Gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő gyermekek részére szervezett programok 2015 augusztusában a gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő, 22 gyermeket egy Badacsony és Szigliget környéki kirándulásra vitték el. 3.1.9. A gyermekjóléti szolgálat által jelzett problémák A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteiben hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel találkozik. A gyermekek veszélyeztetettségének okai egyrészt a családok anyagi helyzetére vezethetők vissza. A mindennapos megélhetési gondok miatt a családok túlzott mértékben vállalnak kölcsönöket, mert azt hiszik így könnyebb lesz az életük, de az anyagi bizonytalanság csak tovább fokozódik. Közüzemi számláikat nem tudják fizetni, így a szolgáltatások kikapcsolásra kerülnek. Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyeknek folyamatos szemtanúi illetve résztvevői a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A gyermekbántalmazás minden formája negatívan befolyásolja a gyermekek egészséges személyiségfejlődést. A család rossz struktúrája erőteljesen rányomják bélyegüket a gyermekek viselkedésére, magatartásukra, személyiségükre. A családgondozás hatására némi javulás mutatkozik az iskolába járási morál területén, de még mindig előfordulnak olyan tanulók, akik kötelezettségeiket időnként megszegik. Egyre inkább jelen vannak a deviáns viselkedésű gyermekek, melynek hátterében gyakran a szülők elhanyagoló nevelése, agresszivitása, italozó életmódja áll. Összegezve a fent említetteket, megállapítható, hogy a 2015-es évben is a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai tudások legjavát adva próbálták a gondozásuk alatt álló gyermekek sorsát jobb irányba terelni és a szolgálat által nyújtható lehetőségek mindegyikét biztosítani a rászoruló gyermekeknek és családoknak. 3.2. Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) A bölcsődék működését a Gyvt. és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg.

A Sárvári Cseperedő Bölcsőde működési köre Sárvár város közigazgatási területe. A Sárvári Cseperedő Bölcsődében a férőhelyek száma 66 fő. Csoportszobák száma 5. 2015ben a lehetséges gondozási napok száma 14.652 nap, a teljesített gondozási napok száma 10.529 nap volt. A nyitvatartási napok száma 222 nap volt. A bölcsődét igénybevevő gyermekek száma a 2015. évben összesen 119 fő volt. Óvodába 55 fő távozott. 2015. december 31-én 63 fő volt a beíratott kisgyermekek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 13 gyermek részesült. Tartósan beteg gyermek nem volt, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 17 fő volt. A gondozási díj a tavalyi évben 210 Ft/fő/hó volt, ebből 1.533.420 Ft bevétele származott az intézménynek. A Bölcsőde alapítványa a bölcsődét játékokkal, mesekönyvekkel és udvari házikóval támogatta. Az intézményben a gyermekek étkeztetését saját konyhával látják el. 2015-ban az étkezési térítési díj mértéke 2015. március 31. napjáig 438 Ft/fő/nap volt, 2015. április 1 napjától 445 Ft volt. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei: A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit: 1 fő bölcsődevezető, 12 fő kisgyermeknevelő, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő szakácsnő, 2 fő konyhalány, 4 fő technikai dolgozó. A bölcsődében a kisgyermeknevelők szakképzettek, 8 fő közülük felsőfokú szakképesítéssel, 1 fő diplomával rendelkezik. A kisgyermeknevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt kredit pontok megszerzését. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m2/fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerekmagasságban, jellel ellátott falon vannak a törülközők, fésűk, fogmosó poharak és fogkefék. A kisgyermeknevelők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre színes, vidám, hőszigetelt szőnyegek vannak terítve. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal ellátottak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszóudvarra lehet jutni. A falat körben 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel, új, korszerű bútorzattal. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. A kisgyermekek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek. A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra,

hogy az étrend változatos, idényszerű, ízvilágban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. A bölcsőde mosókonyháján ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törülközőket és a konyhai dolgozók ruházatát tisztítják. A bölcsődét szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m2/fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyermekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. A csecsemő-tipegő csoportnál mindkét szoba felett az árnyékolás nagyméretű árnyékolóval van megoldva. Minden egységhez külön játszókert tartozik. A játszóudvarokhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A bölcsődében folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni, illetve a meglévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő játék is. Egyéb mozgásfejlesztő játékok (kismotorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák) bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre. A bölcsőde célja, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjön a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődéséért. Fontosnak érzik, hogy a gyermekek a szüleiktől távol jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék az időt. Az intézmény szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt a gyermekek számára. A nevelés családias, derűs, nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy a kisgyermekek testi, lelki és biológiai szükségleteinek az ellátásával jó közérzetet biztosítsanak. Érzelmi fejlődésük érdekében derűs, nyugodt légkört teremtsenek, törekedve a kisgyermek és kisgyermeknevelők közötti szeretetteljes viszony kialakítására. Megteremtik a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket rajzolás, nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. A kisgyermekek hétköznapjait nagyon sok ünnep színesíti és a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünnepelik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Kedvelik a szülők a kézműves délutánjaikat, melyek ünnepekhez kötődnek, együtt alkot a család a kisgyermeknevelőkkel.. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket búcsúztatnak.

A bölcsőde hatékonyan látja el feladatát, a helyi igényeket megfelelően tudják kielégíteni. A bölcsőde épületének állagát igyekeznek óvni, karbantartani, de valószínűleg a teljes felújítás hozza majd el a várt eredményt.

3.3. Gyermekek átmeneti gondozása Az átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Sárváron – lakosságszáma alapján – a Gyvt. helyettes szülő működtetését is előírja. Ezidáig a gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek, illetve a Sárvári Hírlapban került hirdetés feladásra, amire nem volt jelentkező. Az elmúlt évben nem volt igény erre a szolgáltatási formára. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása 4.1.Szakmai ellenőrzés tapasztalatai A tárgyidőszakban szakmai ellenőrzésre nem került sor.

4.2. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A tárgyidőszakban a Vas Megyei Főügyészség vizsgálatára gyermekvédelmi ügyekben nem került sor. 5. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár Város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját, amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. 5.1. A közbiztonság helyi eszközrendszere A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár Város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét.

A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. „Az Iskola Rendőre” program feladatait főként a körzeti megbízottak látják el. Az intézmények igazgatóival, tanáraival személyes kapcsolatban vannak. Az iskolarendőrök még a tanév megkezdése előtt felvették a kapcsolatot az oktatási intézmények vezetőivel és tájékoztatták őket a program folytatásáról. Ellenőrizték az iskolában kihelyezett plakátok állapotát, valamint új, aktualizált plakátok kihelyezéséről is intézkedtek. A programban résztvevő rendőrök szeptember, október hónapokban osztályfőnöki órákon előadást tartottak a tanulóknak közlekedési és bűnmegelőzési témakörökben, továbbá segítséget nyújtottak a baleset- és bűnmegelőzés érdekében kiadott nyomtatványok, közlemények terjesztésében, valamint részt vettek a KRESZ,illetve DADA oktatásban. Az iskolarendőrök és az iskolák, illetve a szülői munkaközösségek és tanárok között a kapcsolattartás folyamatos. A Sárvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya aktívan részt vesz az „Egy iskola egy rendőr” programban is, melynek során drog- és bűnmegelőzési előadásokat tartottak. Ezen tevékenységet kiképzett D.A.D.A. oktatóik látták el. A középiskolákban osztályfőnöki órákon vettek részt, ennek központi témája a bűncselekményi elkövetővé-, illetve sértetté válás megelőlegezése volt. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videó rendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. 5.2. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a „látható rendőrséggel” lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további együttműködéstől.

A Sárvári Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján a 2015. évre vonatkozóan kapitánysági adattal rendelkeznek, ennek értelmében a Sárvári Rendőrkapitányság illetékességi területén 2015. évben (a 2014. évi 14-ről) 26-ra emelkedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma. A megváltozott jogszabályi környezet szükségessé tette, hogy még szorosabbá tegyék az együttműködést a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal. Kölcsönös az információáramlás a Családsegítő Szolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal.

Sárvár, 2016. április 1.

Dr. Kapuy Adrienn irodavezető

A bizottság hatáskörébe átruházott döntések: 5. Önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálása ELŐTERJESZTÉS önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálásáról Tisztelt Humán Erőforrás Bizottság! A bizottság az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 3/2016. /II. 16./ számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet) 19.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskörében 42/2016. /III.17./ számú határozatában felosztotta a Rendelet 8. mellékletében a városi nagyrendezvények, a társadalmi szervezetek és rendezvényeik, valamint a kiállítások és kiadványok támogatására biztosított keretösszeget, amelyből egyéb szervezetek pályázat útján történő támogatására 700.000,-Ft-ot különített el. A pályázati felhívást a bizottság 43/2016. /III.17./ számú határozatával hagyta jóvá, amely a Sárvári Hírlapban is megjelent, valamint Sárvár város honlapján is közzétételre került. A pályázatok benyújtásának határideje 2016. április 4-e volt. A felhívásra 32 db pályázat érkezett, melyek 3.678.000,-Ft támogatási igényt tartalmaznak. Az elmúlt években a benyújtott pályázatok számának, és az igényelt támogatási összegek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza (2004-2010. között a keretösszeg 600.000,-Ft, 2011-2012. évben a keretösszeg 800.000,- Ft , 2013-2015-ben a keretösszeg 700.000,-Ft, volt): Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Pályázatok száma 30 25 24 23 24 28 17 29 23. 24. 29 35

Igényelt összeg /eFt/ 5.600 2.600 2.360 1.955 1.682 2.494 1.223 4.150 2.485 2.290 3.137 3.645

A beérkezett pályázatok ismertetését a mellékelt kimutatás tartalmazza. A benyújtott pályázatok megtekinthetők a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 6. sz. irodahelyiségében. A pályázat kötelező mellékleteként előírt nyilatkozatokat valamennyi pályázó benyújtotta. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 3/2016. /II.16./ számú önkormányzati rendelete 19.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskörében, az önkormányzati támogatásban nem részesülő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek (egyesületek, alapítványok), valamint civil szervezetnek nem minősülő

egyéb szervezetek (szövetségek, körök, klubok, amatőr művészeti csoportok) önkormányzati támogatására elkülönített 700.000,-Ft keretösszeget a mellékletben foglaltak szerint osztja fel. A megállapított támogatások kiutalására a támogatási szerződések megkötését követően kerülhet sor. Határidő: azonnal Felelős: dr. Szabó Gyula bizottsági elnök Sárvár, 2016. április 8. Erdős Katalin irodavezető

Melléklet a Humán Erőforrás Bizottság Pályázó neve, címe

Pályázat tárgya

/2016. (IV.13.) számú határozatához

Igényelt támogatás /Ft/

Javasolt támogatás

Számlaszám

Nádasdy Tamás Általános 1. Iskola Gyermekkórusa Sárvár, Alkotmány u. 22-24.

A szlovéniai Lendva városával való kapcsolattartás ápolása, a felmerülő a buszköltség támogatása.

30000

20000

Stop and Go Táncklub és 2. Szabadidősport Egyesület Sárvár, Dévai B. M. 6.

Repertoár bővítése, mint a tanult koreográfiák, mint a fellépő ruhák tekintetében

50000

30000

7210028211037345

Sárvár és Vidéke 3. Méhészegyesület Sárvár, Balassi u. 18.

Anyagi támogatás szerzése a 2016. szeptember 4-én megrendezésre kerülő méhészeti napra évásárra

100000

30000

727002533008237500000000

RábasömjéniDíszítő és 4. Kézműves Kör Sárvár, Rábasömjéni u. 86.

A kézimunkázáshoz megvásárlásához.

50000

20000

Rábasömjéni Nyugdíjas Klub 5. Sárvár, Rábasömjéni u, 86.

15 éve működő közösség, heti rendszerességgel tartanak összejövetelt. Névnapok, húsvét, karácsony közös megünnepléséhez, kirándulás szervezéséhez, ostffyasszonyfai nyugdíjasklubbal történő kapcsolattartáshoz kérik a támogatást.

100000

Sárvári Gondozási és 6. Gyermekjóléti Központ Sárvár, Nádasdy u. 26.

A "Nyári Játszóház" gyermekek számára, megvásárlása

170000

szükséges

anyagok,

fonalak,

eszközök

szervezése iskoláskorú (alsó tagozatos) szükséges alapanyagok és sportszerek

30000

1174703716867817

Sylvester Könyvbarátok Klubja

A klub programját szeretnék tovább színesíteni közkedvelt és népszerű előadók meghívásával, elletve kirándulások szervezésével.

50000

20000

1174703715575229

Egészségklub Nádasdy-vár Művelődési Központ és 8. Könyvtár Sárvár, Várkerület 1.

A klub programját szeretnék tovább színesíteni előadók meghívásával, elletve kirándulások szervezésével.

50000

20000

1174703715575229

Zenei Klub Nádasdy-vár Művelődési Központ és 9. Könyvtár Sárvár, Várkerület 1.

hangverseny-látogatás megvalósításához, iletve előadó meghívásához kérnék a támogatást

50000

20000

1174703715575229

Fejlesztő játékok vásárlása

70000

20000

1174703720014641

Az Alapítvány 2016-ban kétszer egyhetes nyári napközis tábort Kossuth Lajos Művészeti és szervez általános iskolás gyermekek számára a Nádasdy várban, 11. Szabadművelődési Alapítvány valamint egy hetes tábort az ovis korosztálynak A tábor és a Sárvár, Várkerület 1. programok színvonalas lebonyolításához, anyagköltségekre kérik a támogatást.

100000

30000

104047354731095700000000

Az ötvenéves múlttal rendelkező szakkör fő feladatának tartja a magyar népi hímzéshagyomány gyűjtését, feldolgozását, bemutatását. A szakkör további működéséhez kérik a támogatást.

40000

30000

7.

10.

12.

Brunszvik Alapítvány Sárvár Petőfi u. 21.Bázisóvoda

Népi Díszítőművészeti Szakkör Sárvár, Várkerület 1.

Sárvári Gondozási és 13. Gyermekjóléti Központ Sárvár, Nádasdy u. 26.

"Családi Nap" szervezése a "Megoldás" Alkoholizmusellenes Klubbal közösen. A klub önkéntességen alapuló, önszerveződő érdekképviseleti csoport. A rendezvény prevenciós és rekreációs jellegű, az előadások mellett sport-, kulturális- és szabadidős programokkal. Várható létszám 50 fő.

60000

20000

1174703716867817

Sárvári Gondozási és 14. Gyermekjóléti Központ Sárvár, Nádasdy u. 26.

Idősek klubja "Tavaszváró rendezvény" megvalósításához kéri a támogatást.

180000

30000

1174703716867817

Sárvári Gondozási és 15. Gyermekjóléti Központ Sárvár, Nádasdy u. 26.

2016. évben egy új programsorozat indítása a csoport szociális munka keretein belül. "Szülő Gyermek" csoport létrehozása. Csoportfoglalkozásokat az intézményben 3 hetente tartják, különböző szakemberek bevonásával.

250000

20000

117470371686781710010000

"Gyermekeinkben a Jövő" 16. Alapítvány Sárvár, Szatmár u. Mozgásfejlesztő eszközök beszerzése. 20.

40000

20000

104047354731029400000000

"ARANYHÍD AMI 17. ÖSSZEKÖT" Alapítvány Sárvár, Deák F u. 2.

Magyarnóta és operettműsor szervezésére. Bevételből rászorulók segítése.

60000

25000

7270025330063677

18. Sárvári Oratórikus Kórus

2016. 06.26-ra tervezik "Az élet kenyer" című daljátékuk előadását, mely rendezvényük kiadásaihoz igénylik a támogatást

350000

elnevezésű

programok

104047355052677071891002

19. Herpenyő zenekar Kóta Pál

A hangszerei folyamatos karbantartására, javítására, kottaállványokés kottavásárlásra kéria támogatást.

80000

20000

104042479173628001160000

Sárvári Senior Néptánc Egyesület

Új koreográfiák tanulása, melyhez szükség van koreográfusra, új ruhák vásárlása.

250000

30000

104047355052666648691000

21. Óvó Kezek Alapítvány

Népi játszótér bérlésére kérik a támogatást.

50000

20000

104047355052678065761006

22. Alternatív Zenei Klub

zenekari tiszteletdíjak, jogdíjak, nyomdaköltségek, technika bérlése.

100000

25000

1174703715575229

Alapítvány a Sárvári Szent 23. László Katolikus Általános Iskola Támogatására

Az iskola 2016. nyarán is megrendezi a több éve sikeres Emberhalász tábort. A résztvevők nagy része rászoruló, hátrányos helyzetű gyerek. A tábor célja a vallási értékek átadása, elmélyítése, a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése, csapatépítés.Jelentős a költsége a a kellékeknek, tisztasági csomagoknak, meghívott előadóknak, külső helyszíneknek.

100000

25000

1174703720016038

24. Nádiverebek együttes

Az együttes 10 éves jubileumi koncertjére készül. A rendezvény megszervezéséhez szükséges meghívók és plakát nyomdai költségéhez kéri a támogatást

40000

20000

104042479044911001360000

20.

Sárvári Kincskereső 25. Alapítvány

A 2016/2017-es tanévben az iskola az "Mese, mese, meskete" projekt köré csoportosítja az éves programot.A rendezvény lebonyolításához, a kézműves foglalkozások alapanyagaihoz, jutalmazáshoz kérik a támogatást.

110000

25000

102006894761062800000000

26. Evangélikus Nőegylet

A Nőegylet havonta szervez összejöveteleket. A rendezvényeken használt pohár, tányér, szalvéta, tisztítószerek vásárlására kértek támogatást.

30000

20000

1174703720011428

27. Gátnál zenakar

A Gátnél zenkar Szihám című EP-jének sokszorosítási költségei

100000

25000

109180010000005458410007

25000

1174703715575229

28.

Sárvárikum.hu (volt Láthatatlan Sárvár)

Az új név és arculat átvezetéseinek költségei, éves domain- és szerverdíjak, honlapfejlesztéshez szükséges kódbővítmények vásárlása

100000

29.

Sárvári Nyugdíjasok Egesülete

Színházlátogatásra, fedezésére

400000

autóbusz

kirándulásra,

egyéb

kiadások

104047355052665349881004

Sárvári Hagyományörző és Íjász Egyesület

Április 24-én a Saslövő verseny kerül megrendezésre, 3D-s íjászverseny, nyílt nap megszervezése a nyáron. Fenti programok megvalósításához kérika támogatást.

389500

30000

7270025330127988

31. Sárvári Fotóklub Egyesület

Tagsági igazolvány készítése, egyenpóló készítése (anyag és nyomás ára)

98500

25000

104047355052678070801005

32. Wittinger Oszkár vállalkozó

A támogatást a Falusi Mozik 1966-2016 kiállítás építéséhez hesználja fel.

30000

25000

7270025310014200

3678000

700000

30.

Összesen:

6. Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. (Az előterjesztések a zárt ülés anyagai között találhatók.)